Gépi fejés

A fejés kezdete

Több ezer éves írásos bizonyíték a fejés menetéről (Mezopotámia, Egyiptom).

I.e. 5. évezred: ábrázolás a fejésről, a tej vajjá való feldolgozásáról.

I.e. III. század: görög vázakép szerint a rénszarvasok eurázsiai pásztora a teheneket guggolva, kényszer alkalmazása nélkül, hátulról feji.

1600: leírás tehenek megtévesztéses fejési módjai (élő borjú, szalmával kitömött borjú).

A tejleadási reflex kiváltása: ősi módszer a külső nemi szervek ingerlése. (Herodotosz ír a levegő-befúvás alkalmazásáról, Tibet és Kína határán élő pásztornépek nemi szervek simogatást végzik, Hortobágy)

Az Alpok marhatenyésztői tájak szerint különböző fejést segítő eljárásokat alkalmaztak:

- a masszírozásos fejési módszert,

- a melegvizes ruhával beborítás módszerét a fejés előtt.

Problémát jelentett a kis tejtermelés, és a tejvisszatartás.

A kis tejtermelés okaiA kis tejtermelés okai::

-A tenyésztői munka alacsony -A tenyésztői munka alacsony hatékonysága.hatékonysága.-A higiénia, tartás (technológiai elemek, -A higiénia, tartás (technológiai elemek, pihenés, itatás, etetés) és takarmányozás pihenés, itatás, etetés) és takarmányozás alacsony színvonala. ,alacsony színvonala. ,-A fejés végrehajtása-A fejés végrehajtása..

A tejvisszatartás okai:A tejvisszatartás okai:

–A tejleadásra irányuló tudatos szelekció hiánya.

– A tejtermelés és tejleadás biológiai hátterének nem kellő ismerete.

– Fejés alkalmával a különböző ingerek hiánya.

– A napi két-háromszori fejés.– A fejés nem megfelelő

módja.

A gépi fejés története

Bimbócsatorna katéterBimbócsatorna katéter

„„Bütykös-tárcsás" fejőgépBütykös-tárcsás" fejőgép

Légritkításos fejőkészülékekLégritkításos fejőkészülékek

Hulbert és Marc (1902, Anglia): az első maihoz hasonló fejőgép szerkesztése.

USA: a kalapszerű fejőkészüléket négy részre osztották, ezzel létrejöttek a fejőkelyhek. Fejőkelyhek csőszerű szerkezetek voltak.

1920: a mai fejőgépekkel megegyező géptípusok megjelenése.

A fejőberendezés olyan gépcsoport, amely önmagában vagy külső áramforrásra kapcsolva a tehenek fejésére alkalmas.

Alapvető szerkezeti egységük: - Fejőkészülék(ek), -Vákuumszolgáltató gépi csoport, annak

vezetékei és szerelvényei.

A tejmirigy kialakulása, mammogenesis

Tejtermelés előfeltétele.Női nemi szervek fejlődésével és ciklusos

működésével összhangban.Előszőr szerkezetileg épül fel, eléri

fejlettségének és működésének maximumát, majd aktívitása csökken.

Hím és nő ivarban születéskor a tejmirigy azonos fejlettségű, eltérés ivarérettség elérésekor, fokozott petefészek eredetű hormonelválasztás hatására alakul ki (ösztrogén, progeszteron).

Tejmirigy fejlődése ivarérés után folytatódik, vemhesség idején teljesedik ki, ellés után, föcstejtermelés végén fejeződik be.

A tőgy külső megjelenése szarvasmarhánálMeglehetősen nagy, félgömb alakú

egységes mirigy, négy mirigytestből (tőgynegyedből), mindegyik mirigytesthez egy-egy tőgybimbő tartozik.

A lágyéktájon foglal helyet.A tőgy két részarányos félből tevődik

össze. A jobb és a bal tőgyfelet egy mély, középső tőgybarázda különíti el.

Mindegyik tőgyfél még két egymással szorosan összefüggő tőgynegyedre oszlik.

a: normáltőgy eltávolított fattyúbimbóval,

b:vadtőgy,

c: hastőgy,

d: combtőgy,

e: elülső negyedek hypoplasiája,

f: hátulsó negyedek hypoplasiája,

g: a tőgybimbó bázisának kitágulása, áttört tőgy,

h: kecsketőgy.

Különböző tőgyformák sematikus ábrázolása

a b

c d

e f

gh

Laktáló szimentáli tehén tőgye

afbcde

a: hátulsó tőgybimbók, b: elülső tőgybimbók, c: tőgybimbó – hegye, d:- bázisa aFürstenberg-féle vénagyűrűvel, e: felületes tőgyvénák, f: tejér, v. epigastrica cranalis superficialis

A tejleadást befolyásoló tényezők egyedi és állomány szinten:

anatómiaineuro-hormonális(hormonok

mennyisége, receptorok száma és aktivitása, feltételes reflex kialakulását befolyásoló tényezők).

technológiai.

A legfontosabb feladat a fejést befolyásoló tényezők közötti összhang

megteremtése!

Fejést (gépi) befolyásoló anatómiai tulajdonságok:

tőgy– arányossága– függesztése– mirigyesállomány

és tőgymedence aránya (mérete)

– erekkel, idegekkel való ellátottsága

tőgybimbó– mérete– alakja– elhelyezkedése– bimbómedence

mérete– bimbónyak– bimbónyílás– fattyúbimbók

A kézi és a gépi fejés technológiája

A kézi fejés Néhány évtizeddel ezelőtt kézi

fejés volt a kis- és nagyüzemekben(1 fejő gulyás/10-12 tehén takarmányozott, gondozott és fejt).

Fejés gépesítése nagyüzemekben 1950-1960.

Kisüzemben, háztáji gazdaságokban napjainkban terjed mindjobban.

Gépesített üzemekben ma is van egyes esetekben (pl. betegség, stb.)

Fejés gépesítésének előnyei:javítja a munkafeltételeket,

munkaszervezés javulása.javul a termelt tej minősége, ill. a

szakszerű gépi fejési és tejkezelési technológia megteremti ennek lehetőségét.

korszerű fejőgépekkel a higiéniai követelmények szerint végzett fejés a tőgyet kíméli és így a tőgy egészségi állapotának megóvása a nagy tejhozamú tehén állományokban nemcsak szükségszerú, hanem lehetséges is;

a gépi fejés legfontosabb szerepe a tehenészetben az iparszerű termelés megvalósításában, a nagy tejhozamú fajták és állományok kialakításában és ezáltal az ágazat gazdaságossága javításában van.

A kézi fejés fogásai

MarokfejésHüvelykfejés vagy

bütyökfejés Húzogató fejés Húzogató

bütyökfejés.

Műveletei:a fejést előkészítő

műveletelemek,a tulajdonképpeni

fejés,a fejés befejező

műveletelemei.

A kézi fejés általános szabályai

Fejés helye szerinti csoportosítás

Istállóban fejés (kötött tartás): -sajtáros (stabil és mobil) fejőberendezés,

-tankos fejőberendezés,

-tejvezetékes fejőberendezés

Fejőházi fejés (kötetlen tartás):

Egy fejőházban egy vagy több fejőterem, egy fejőteremben azonos tipusú fejőállások vannak. Ezek lehetnek:

- párhuzamos,

- soros (tandem),

- halszálka,

- körforgó (karusszel).

A szabványok szerinti fejőberendezések típusai:-sajtáros fejőberendezés -tankos fejőberendezés-tejvezetékes fejőberendezés-tejmérő üveghengerrel (rekorderrel) ellátott fejőberendezés.

Tejvezetékes fejőkészülék

A gépi fejés munkaműveletei I.

1. Tőgy mosásameleg vízzel 2. Tőgytörlés és masszázs

3. Első tejsugarak kifejése

4. Fejőkészülék felhelyezése

5. Fejőkészülék eligazítása 6. Gépi fejés

A gépi fejés munkaműveletei II.

7. Fejőkészülék levétele

8. Tejcseppek letörlése

9. Tőgybimbók fertőtlenítéseFejőgép működése

Sajtáros fejőkészülék

Mobil sajtáros fejőberendezés

Párhuzamos fejőállás Tandem fejőállás

Polygon halszálkás fejöállás Halszálkás fejőállás

TRIGON fejőállás Tandem fejőkarusszel

Halszálkás elrendezésű fejőkarusszel

Radiális elrendezésű fejőkarusszel

A fejés robotizálásának célja: a gépi fejéssel járó nehéz, monoton fizikai

munka megszüntetése, amely az ember számára kevéssé kellemes környezetben folyik.

jobb munka- és termékminőség elérése. a jelenleginél is nagyobb munkatermelékenység

megvalósítása.Az automatizált fejőberendezésekben az összes

munkaműveletet - a fejőkészülék felhelyezését kivéve - az 1980-as évektől automatizálhatják, és a korszerű berendezésekben ilyen formában nagy hatékonysággal működnek is fejőkészülék-levevők, tejmennyiségmérők, vezetőképesség-mérők, lépésszámlálók, egyedi azonosító bimbófertőtlenítők stb. a hazai tehenészetekben.

Az automatizálásban a továbblépést a fejőrobot alkalmazásához a tehenek megbízható számítógépes elektronikus azonosítása jelenti.

Tehénazonosítók: -nyakszíjra szerelt, -fülkrotáliába épített, -testbe injektált.

A lényegesnek tartott összes adatot számítógépen tarthatják nyilván .Számítógép kapcsolódhat a fejőberendezéshez, az abrakadagolókhoz, az automatizált tehén mérlegekhez stb.

Fejés robotizálása, a fejőkészüléket is felhelyező robotegység használata.

Fejőrobotok

Köszönöm a figyelmet!