görbeháza-Újtikos-tiszagyulaháza€¦ · web view3. működési feltételek 7-9 nevelési...

GÚT Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Pedagógiai programja és bölcsődei szakmai programja

Görbeháza 2009-08-05

1

Tartalomjegyzék

Küldetésnyilatkozat 41. Az intézmény jellemző adatai 52. Az intézmény rövid bemutatása 63. Működési feltételek 7-9Nevelési programAz óvoda nevelési programja 101. Az óvoda jellemző adatai 111.1. Görbeháza 111.2. Újtikos 12-131.3. Tiszagyulaháza 14-152. Óvodakép-gyermekkép 163. Alapelv 16-174. Az óvoda személyi feltételei 185. Az óvoda eszközrendszere 196. Az óvodai élet megszervezése 19-217. Nevelési kereteink 22-318. Tevékenységformáink 31-469. A család és az óvoda együttműködésének formái 46-4710. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 47-4911. Az intézmény értékelési-ellenőrzési rendszere 49-50Bölcsődei szakmai programja1. Helyzetelemzés 512. A bölcsődei gondozás-nevelés alapelvei 523. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai 534. A bölcsődei gondozás-nevelés célja 535. A bölcsődei élet megszervezésének elvei 546. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei 557. Kapcsolattartás a szülőkkel 568. Bölcsőde és óvoda együttműködése 57Általános iskola nevelési programja 581. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, 59-61 eszközei, eljárásai2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 62-633. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 64-664. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő 67-68 pedagógiai tevékenység5. Tehetség és képesség kibontakozását segítő tevékenység 69-716. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 72-747. Esélyegyenlőség 75-778. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 78-799. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő 80 munkát segítő eszközök és felszerelések10. A nem szakrendszerű oktatás az iskolában 81-9011. A szülő, tanuló, iskola, pedagógus együttműködésének formái, 91-94 továbbfejlesztésének lehetőségei12. Az iskola egészségnevelési programja 95-9713. Az iskolánk környezetvédelmi programja 99-10614. Fogyasztóvédelem 107-110

2

Helyi tanterv 1111. A helyi tanterv jellemzői 1122. A képzés rendje az iskolában 113-1153. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és 116-122 választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények4. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek 1235. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1246. Tanulói jogviszony létesítése 1257. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének 126-129 követelményei és formái8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének 130-132 követelményei és formái9. A moduláris oktatás 13310. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 13411. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és 135 szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai12. A kötelező órák, amelyeken az évfolyam valamennyi tanulója 136 köteles részt venni13. Záróvizsga szabályzata 136-13814. A helyi tantervek tantárgyankénti változata 13915. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, 140-141 Nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések16. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 14217. A ped. program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések 143-15018. Egészségnevelési program véleményezése 151

3

Küldetésnyilatkozat

„Bámulatra méltó, hogy egy olyan egyszerű élőlény, mint a kagyló, olyan csodára képes, mint az igazgyöngy. Az emberek, ha irritálja őket valami, dühöngenek, morognak, csapkodnak. A kagyló egészen mást tesz. Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagot bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyöngyé változik. Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája.Nincs probléma – nincs igazgyöngy.”

(M. Dale Baughman)

A Görbeháza-Újtikos-Tiszagyulaháza Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde küldetése, hogy a Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza községben élő 2-14 éves korosztály oktatását és nevelését mind magasabb szinten ellássa és a kor követelményeihez mérten továbbfejlessze. Mindezt olyan színvonalon igyekszik tenni, hogy a települések lakosságának, az intézmény önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét kivívja. Alkalmazotti közösségünk arra törekszik, hogy a felnövekvő nemzedék korszerű, európai színvonalú óvodába, bölcsődébe és iskolába járhasson. Ennek érdekében környezetünket szépítjük, taneszközeinket állandóan korszerűsítjük, a humán erőforrás fejlődését továbbképzésekkel biztosítjuk.

4

1. Az intézmény jellemző adatai

Az intézmény neve: GÚT Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Címe: 4075. Görbeháza, Széchenyi u. 9.Típusa: Többcélú Közoktatási IntézményAlapítója: Görbeháza, Tiszagyulaháza és Újtikos Községek Önkormányzatának Képviselő-testületeFenntartója: Görbeháza – Újtikos – Tiszagyulaháza – Közoktatási Intézményfenntartó Társulás

Görbeháza Böszörményi u 39.

Az intézmény bélyegzőinek lenyomata

OM azonosító: 201321Adószám: 15373481-2-09Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:IgazgatóTagintézményvezetők, helyettesekÓvodavezetők, helyettesekIskolatitkárok, óvodatitkárok

5

2. Az intézmény rövid bemutatása

Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza oktatási intézményeinek kapcsolata régebbre nyúlik vissza. A Polgár, Görbeháza, Tiszagyulaháza, Újtikos és Újszentmargita községek oktatási intézményei létrehozták a TISZA-T-t, a környék (a kistérség) oktatási intézményeinek együttműködését. Az együttműködés kiterjed:

Az intézményekben folyó képzés összehangolására, az iskolai értékelési rendszerre

- a tanulók munkájának értékelésére- az intézményben alkalmazott vizsgarendszerre- a pedagógusok munkájának értékelésére- az iskola éves rendszeres belső értékelésére- az intézményi szintű átfogó hatékonyságvizsgálatokra.

az iskolai élet sajátosságaiból adódó hagyományokra- a tantárgyi hagyományokra- az ünnepségekre- az iskolai kirándulásokra, táborokra- a közművelődési formákra.

a helyi tantervekre, az iskolák tehetséggondozását szolgáló programokra, a felzárkóztatást segítő tevékenységre, a gyermek- és ifjúságvédelemre, a cigány tanulókkal való differenciált bánásmódra, a tanulói, nevelőtestületi, szülői önkormányzatok működésére, a pedagógus továbbképzési rendszerre.

Időközben Újtikos és Tiszagyulaháza oktatási intézményei a gyermeklétszám csökkenésére és az ennek következtében a fenntartónál fellépő anyagi nehézségek miatt intézményfenntartó társulást hoztak létre az érintett önkormányzatok döntése alapján.A 2007/2008-as tanévben a társuláshoz Görbeháza is csatlakozott.2009. augusztus 1-től Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza önkormányzatok képviselő-testülete döntése alapján e három település oktatási intézményei közös igazgatás alá kerültek, így alakult meg a GÚT Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde. Bízunk benne, hogy a létrejött új oktatási intézmény a mindhárom településen élő szülők, gyerekek, pedagógusok és képviselőtestületek megelégedésére fog jól, magas színvonalon működni a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek tükrében.

6

3. Működési feltételek

3.1. Személyi feltételek

Az intézményünkben jelenleg 519 gyermeket írattak be szüleik. Az iskolások létszáma 377 fő.Az óvodások létszáma 125 fő.A bölcsődések létszáma 17 fő,

Ennek eloszlása tagintézményenként a következő:

Iskola

Intézményegység Az intézmény jellege

Évfolyamok száma Tanulólétszám

Görbeháza székhely 1-8 180Újtikos tagintézmény 1-4 93Tiszagyulaháza tagintézmény 5-8 104

Óvoda

Intézményegység Az intézmény jellege Csoportok száma GyermeklétszámGörbeháza tagintézmény 3 76Újtikos tagintézmény 2 35Tiszagyulaháza tagintézmény 1 14

Bölcsőde

intézményegység Az intézmény jellege Csoportok száma GyermeklétszámGörbeháza tagintézmény 1 17

7

Az intézményünkben:39 főállású pedagógus,3 óraadó, 2 gondozónő,6 technikai, 6 dajka2 iskolatitkár és1 óvodatitkár dolgozik.

A főállású dolgozóink létszáma összesen 55 fő.

Ennek intézményegységenkénti bontása az alábbiak szerint alakul:

intézményegység Főállású pedagógus

Óraadó pedagógus

Technikai dolgozók

dajka Óvodatitkár iskolatitkár

Gondozónő

Széchenyi István Ált. Iskola Görbeháza

14 1 4 1

Gólyafészek Óvoda Görbeháza

6 3 1

Gólyafészek BölcsődeGörbeháza

1 2

Általános Iskola Újtikos

7

Óvoda Újtikos 3 2

Általános Iskola Tiszagyulaháza

7 2 1

Óvoda Tiszagyulaháza

2 1

Összesen: 39 3 5 6 3 2 Újtikoson és Tiszagyulaházán a technikai dolgozók munkáját az önkormányzatnál alkalmazott közhasznú munkások végzik el.

8

3.2. Az intézmény tárgyi feltételei

Az intézmény 3 település (Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza) oktatási intézményeiből áll.

6 + 1 oktatási intézményegység alkotja.

Szerkezeti felépítése:

Iskola Óvoda Bölcsőde

Széchenyi István Általános IskolaGörbeháza1-8. évfolyamVezetője: igazgató

Gólyafészek Óvoda és BölcsődeGörbeházaVezetője: óvodavezető

Tiszagyulaházi Általános IskolaTiszagyulaháza 5-8. évfolyamVezetője: tagintézményvezető

Tiszagyulaházi ÓvodaTiszagyulaházaVezetője: óvodavezető

Újtikosi Általános IskolaÚjtikos1-4. évfolyamVezetője: tagintézményvezető

Újtikosi ÓvodaÚjtikosVezetője: óvodavezető

Iskolánk az oktató-nevelő munkához szükséges alapvető tárgyi eszközökkel rendelkezik. Az oktatási intézményekre kötelező eszközjegyzékből az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt nem tudtunk mindent hiánytalanul beszerezni.

Erről a részletes kimutatást intézményegységenként ld. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét az 1.sz. mellékletet!

9

NEVELÉSI PROGRAM

10

AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

1. Az óvoda jellemző adatai:

1.1 Görbeháza

Az óvoda neve: GÚT Általános Iskola, Óvoda és BölcsődeGólyafészek Óvoda és Bölcsőde tagintézménye

Címe: 4075. GörbeházaAradi út 29.Tel: 52/215-083

Típusa: Nevelés – oktatási intézmény, óvoda

Alaptevékenysége: Óvodáskorú gyermekek nevelése a gyermekek3. életévétől az iskolába lépésig legfeljebb 8 éves korig.

Az óvoda befogadóképessége: 100 fő/Az óvodai csoportok száma: 4/Az óvoda fenntartója: Görbeháza, Újtikos, Tiszagyulaháza

községek önkormányzataAz óvoda vezetője: Polonkai ZoltánnéAz óvoda vezető helyettese: Szakácsi ErzsébetAz intézmény gazdálkodási jogköre: részben önállóan gazdálkodó költségvetési

intézményAz óvoda alapító okiratának éve: 2007Felügyeleti szerv neve: Görbeháza Önkormányzatának Képviselő

Testülete

11

Helyzetelemzés:

Gólyafészek Óvoda és bölcsőde

Az óvoda 1965-ben épült 2 csoportszobával, 1975-ben és 1991-ben 1-1 foglalkoztató szobával bővítették, mely 100 gyermek befogadására lett alkalmas. Így minden óvodába beíratott gyermek számára biztosítani tudjuk az óvodai ellátást. A községhez közigazgatásilag tartozó Bagota település gyermekei is hozzánk járnak évente változó létszámmal (1-5 gyermek)A görbeházi Napköziotthonos Óvoda 2007 szeptember 01-től felvette a Gólyafészek Óvoda és Bölcsőde nevet. Az óvodai nevelő munka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülő jóváhagyott helyi nevelési program alapján folyik./ amelyet leginkább a tevékenység központú óvodai programmal mutat hasonlóságot/Alaptevékenységünk az óvodáskorú gyermek nevelése a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig legfeljebb 8 éves korig.Kiemelt feladatként kezeljük a gyermekek sokrétű tevékenykedtetését, az egészséges életmódra nevelést, és a szocializációt.A négy csoport / amelyből egy csoport bölcsődei csoporttá lett átalakítva/ berendezése, felszereltsége, megfelelő a neveléshez, fejlesztéshez, hiányzó eszközök beszerzését folyamatosan végezzük.Nagy értékünk a hatalmas udvar, melyen napos és árnyékos részek, betonozott és füves területek biztosítják, hogy gyermekeink idejük nagy részét a szabadban is tartalmasan és egészségesen tölthessék. Játékeszközeink fejlesztését az óvodát támogató alapítványnak is köszönhetjük, amely jelentős anyagi támogatásban részesíti az óvodát.Az alapítvány neve: Tevékenyen Biztonságban Alapítvány Alapítvány számlaszáma: 61200302-10027549Az udvar ékessége a tájjelleget /régi nádtetős építkezési stílust megjelenítő/ népi hagyományokat őrző kis falu, amely a gyerekek kedvelt játszóhelye. Az Önkormányzat pályázatot adott be az óvoda és bölcsőde bővítésére és felújítására, amelyet meg is nyert! A munkálatok 2009 augusztusában kezdődtek el ,2010 szeptember 01-én már a bővített és felújított intézményben kezdődhet el a nevelési év.

1.2. Újtikos

Az óvoda neve: GÚT Általános Iskola, Óvoda és BölcsődeÚjtikosi tagintézménye

Címe: 4096. ÚjtikosSzéchenyi tér 4.Tel: 52/704-153

Típusa: Nevelés – oktatási intézmény, óvoda

12

Alaptevékenysége: Óvodáskorú gyermekek nevelése a gyermekek3. életévétől az iskolába lépésig legfeljebb 8 éves korig.

Az óvoda befogadóképessége: 50 főAz óvodai csoportok száma: 2Az óvoda fenntartója: Görbeháza, Újtikos, Tiszagyulaháza

községek önkormányzataAz óvoda vezetője: Pázmándiné Tóth ErikaAz óvoda vezető helyettese: -Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önállóan gazdálkodó költségvetési

intézményAz óvoda alapító okiratának éve: 2005Felügyeleti szerv neve: Görbeháza Önkormányzatának Képviselő

Testülete

Helyzetelemzés:

Óvodánk Újtikos községben működik, amely három megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye találkozásánál helyezkedik el. Óvodánk 1970-ben épület, és ezért 2006-ban szükségessé vált a felújítása, amit az újtikosi önkormányzat pályázaton megnyert pénzből tudta megvalósítani, a felújítás az uniós előírásoknak megfelelően történt.

nyílászárók cseréje födém csere mosdók felújítása burkolat csere konyha bővítés

A település létszáma 2009-ben 900-950 fő között van, sajnos csökkenő tendenciát

mutat.

Két csoportos óvodánkba 3 éves kortól minden felvételi igényt ki tudunk elégíteni. A

csökkenő lakossági létszámból adódóan az óvodai gyermeklétszám is csökken,

előző 52 fős létszám 35-40 főre csökken. Félő, hogy a további létszám csökkenéshez

fog vezetni. A lakosság nagy része munkanélküli, alkalmi munkából tartják fenn

családjukat. A megélhetésért való hajsza negatívan befolyásolja a gyermekek

fejlődését, egyre kevesebb időt töltenek gyermekükkel.

Ebben a kilátástalan anyagi helyzetben a szülők egyre többször keresnek meg

Bennünket magánjellegű problémákkal. Mi a lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk

Őket segíteni, szakmai tanácsokkal, és szakemberrel való irányítással.

13

1.3 Tiszagyulaháza

Az intézmény neve: I. sz. Napközi Otthonos Óvoda

Székhelye: 4097 Tiszagyulaháza, Jókai u. 7. sz.

Tel: 52/391-993

Az óvodai férőhelyek száma: 50 fő

Az óvodai csoportok száma: 1

Alaptevékenysége: Az óvodáskorú gyermekek nevelése a

gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 8 éves korig

Az intézmény gazdálkodási jogköre: részben önálló gazdálkodó költségvetésiintézmény

Az óvoda, fenntartója: Görbeháza, Újtikos, Tiszagyulaháza községek önkormányzata

Felügyeleti szerve: Tiszagyulaháza, Község Önkormányzata

Képviselő-testülete

Az óvoda vezetője: Szabó Sándorné

14

HHELYZETELEMZÉSELYZETELEMZÉS

1.1. AAZZ ÓVODAÓVODA BEMUTATÁSABEMUTATÁSA

1.1. Településünk sajátosságai

Tiszagyulaháza egy csendes, nyugodt kistelepülés, Hajdú-Bihar megye legészakibb községe. A Tiszához közel, a Tisza-Sajó torkolattól 3 km-re helyezkedik el.

A falu 1904-ben alakult, jelenleg 865 lakosa van

Tiszagyulaháza hátrányos helyzetű település.Ennek okai:

A község perifériás elhelyezkedése (távol a megyeszékhelytől; látogatott idegenforgalmi nevezetességektől).

Korlátozott munkalehetőségek.

A foglalkoztatottak alacsony átlagjövedelme.

Országos átlagot meghaladó munkanélküliség.

A falu elöregedőben van. A nyugdíjas lakosság a felnőtt összlakosság 37% - a.

Lassan, de folyamatosan csökken a születések száma.

Romló életszínvonal.

Következésképpen növekszik a szociális gondoskodást igénybevevők száma.

Községünk intézményei: Általános Iskola

Egy csoporttal működő Napközi Otthonos Óvoda

1.2. Óvodánk története

Településünkön óvoda 1963-tól kezdve működött nyaranta idény jelleggel, csak 2 hónapon át, az általános iskolában, gyermekmegőrző funkciót betöltve.

1970-ben végre átadták a település központjához közel, az iskola mögötti zárt területen, csendes, nyugodt környezetben a 2 tágas, világos nagy foglalkoztatókkal rendelkező új épületet.Az egyik helyiségben az osztatlan csoportú óvoda, míg a másikban a napközis csoport kapott helyet.Megoldódott az étkezés feltétele, mert helyet kapott az új épületben a főzőkonyha is.

15

Az intézmény alapterülete: 331 m2, mely egy hatalmas zárt udvaron fekszik. 1972-ben kerültek telepítésre a fémmászókák, nyitott babaház és homokozó.1990-ben elköltözött a napközis csoport, így régi álmunk teljesülhetett. Csoportbontásra került sor, melyet a hosszú éveken át tartó nagyon magas gyermeklétszám (40-45fő) indokolt.Sajnos a létszám csökkenése miatt 1997-ben újra össze kellett vonni a csoportot. Jelenleg is egy vegyes életkorú óvodai csoport üzemeltetése indokolt és szükségszerű.

ÓVODA (bevezetés)

Változó világunkban olyan emberekre van szükség, akik képesek megújítani tudásukat, alkalmasak az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtésére. E képességek, készségek megléte, vagy hiánya döntő módon meghatározhatja egyéni boldogulásuk esélyeit. Ezért kell már óvodáskorban alapozni azokat az örök érvényű, az emberiség által kialakított etikai, műveltségi és tudásbeli értékeket, amelyek segítenek eligazodni a családban és a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetben.Az óvodai nevelés országos alapprogramja a folyamatosan fejlődő gyermeki személyiségből indul ki, amely egyszerre egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény.

2. Óvodakép-gyermekkép

Minden gyermek a saját képességei és környezeti feltételei figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Fejlődését meghatározzák genetikai adottságaik, eltérő érési ütemük, és a különböző környezeti hatások. Így az óvodás korú gyermek szomatikus, mentális, szociális fejlődése egyénenként és életkoronként változó.

Ennek tudatában szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvodai életet teremtve próbáljuk kielégíteni testi-lelki-szellemi szükségleteit: nagyfokú mozgásigényét csillapíthatatlan játékigényét, tevékenységvágyát gyermeki kíváncsiságát, tudásszomját esztétikum (mese, zene, környezet) iránti fogékonyságát szeretetre való igényét.Biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést.Óvodáskorban az értékeket a felnőttek közvetítik a gyermekek számára, ezért a gyermekismeretre és módszertani szabadságra alapozott szakmai tudást folyamatosan és kreatív módon megújítva kell felkészülni az óvodai nevelési feladatokra.

3. Alapelv

- Óvodai nevelőmunkánknak a gyermeki személyiség teljes egyéni készségeik és képességeik kibontakoztatására, az emberi jogok a gyermekeket megillető jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia.

- Óvodáinkban a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, az egyenlő hozzáférés biztosításával.

16

- Óvodáinkban különösen fontosnak tartjuk a gyermekközpontú nyugodt, otthonos légkör megteremtését, ahol a gyermekeinket gondolkodás és különleges védelem illeti meg.

- Az óvodás gyermek meghatározó tanulási formája az utánzás és a szociális tanulás, amelyben - az óvodapedagógus modell szerepének kiemelt jelentősége mellett -, tág teret biztosítunk a gyermekek egymástól való tanulásának is.

- A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda a családdal együtt, a családi nevelést kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Célunk a családokkal való együttműködés, a családi nevelés segítése, erősítése.

- Valljuk, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy az egyenlő hozzáférés biztosításával olyan rugalmas rendszerben fejlődhessen, amely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez.

- Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életvitel, az egészséges életmód iránti igény megalapozását, kialakítását (rendszeres életritmus, megfelelő napirend)

- Az óvodás gyermek legelemibb szükséglete, létformája a játék. A játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit. Különös hangsúlyt fektetünk a nyugodt, elmélyült szabad játék feltételeinek megteremtésére.

- Fontosnak tartjuk, hogy minél több tapasztalathoz juttassuk a gyermekeket, kielégítsük természetes kíváncsiságát és a gyermekek egyéni képességeikhez igazodó műveltségtartalmakat közvetítsünk. A játékba integrált önkéntes cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja. A gyermek érdeklődésére, előzetes tapasztalataira építjük az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységi rendszert.

- A gyermeki gondolkodást a világ komplex megismerése útján fejlesztjük, melyhez segítséget nyújtanak az óvodai hagyományőrző tevékenységek is.

- Kiemelten fontosnak tartjuk az anyanyelvi nevelést, mert önmagát kifejezni és a világot megérteni tudó gyermeket szeretnénk nevelni.

- Hisszük, hogy a környezet tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, és megalapozni a gyermekek környezettudatos viselkedését.

- Arra törekszünk, hogy óvodáink pedagógiai környezetében a gyermekek természetesen éljék meg a másságot, elfogadják sajátos bánásmódot igénylő társaikat, ahol az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációja megvalósulhat.

- Az óvodáinkban a nevelési feladatok megvalósítása során kiemelt figyelem irányul mindazon kompetenciák fejlesztésére, amelyek az iskolai életre való készültség elérése szempontjából nélkülözhetetlenek.

A pedagógusokkal szemben támasztott elvárások- Fontosnak tartjuk, hogy nevelőtestületünket az új módszerek kutatása, a folytonos

megújulásra törekvés jellemezze, ezért állandóan törekszünk saját személyiségünk és pedagógiai, pszichológiai, módszertani kultúránk fejlesztésére.

- Érvényre juttatjuk az óvoda helyi nevelési programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat, építünk a hazai neveléstörténet hagyományaira.

- Olyan pedagógiai módszerek működtetése a célunk, amely alkalmazkodik az óvodáskorú gyermek egyéni sajátosságaihoz, hogy a gyermekekben rejlő képességeket kibontakoztatva biztosítsuk fejlődésüket.

- A gyermek egyéniségét mindenkor tiszteletben tartjuk.- Minden egyes gyermekkel törődünk, differenciált bánásmódot alkalmazunk, de

kerüljük a diszkriminációt.- Nem engedünk a játéktevékenység elsődlegességét veszélyeztető kívánságoknak.- Biztosítjuk a gyermekek mozgás- és pihenésigényét, és figyelünk a személyes kapcsolat

iránti egyéni szükségleteikre.- Fontosnak tartjuk, hogy a szülők megtapasztalják a nyitottságot, hogy érezzék,

bizalommal lehetnek irántunk, mert gyermekük jó kezekbe került. Törekszünk az együttnevelésre.

17

- A munkánk során szerzett „magántermészetű” információkkal kapcsolatban a titoktartási kötelezettségnek eleget teszünk.

- Aktívan részt veszünk intézményünk szervezeti kultúrájának fejlesztésében. Építünk a különböző személyiségek, egyéniségek hangulatformáló, közösség alakító szerepére, az óvónők/dajkák rugalmasságára, alkalmazkodó képességére és kreativitására az óvodai élet minden területén.

3.1. Óvodánk nevelési célja

- A gyermekeink sokoldalú, harmonikus fejlesztését a gyermeki személyiség kibontakoztatását szeretetteljes, biztonság érzetet nyújtó, alapvetően derűs, vidám óvodai légkörben valósítjuk meg, az életkori és egyéni sajátosságok illetve az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is)

3.2. Óvodánk nevelési feladata

- A gyerekek testi lelki szükségleteinek kielégítéseEzen belül:- az egészséges életmód alakítása /egészségmegőrzés szokásainak kialakítása valamint a környezettudatos magatartás, környezetvédelemhez kapcsolódó szokások kialakítása - érzelmi nevelés és , szocializáció biztosítása - az anyanyelvi értelmi fejlesztés megvalósítása - gyermeki játék szabadságának tiszteletben tartása - A harmónia megteremtése a tárgyi és személyi környezetünkben - Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés megvalósítása, az alapkészségek és

kulcskompetenciák fejlesztésével. - A gyermekek egymáshoz és a felnőttekhez fűződő együttműködési és érintkezési

képességeinek fejlesztése: Alkalmassá tenni őket, hogy majd az iskolában 0adottságaiknak megfelelően teljesítsenek.

4. Az óvoda személyi feltételei 4.1. Görbeháza:

Az óvodában 10 fő alkalmazott dolgozik, 1 fő óvodatitkár, a 3 csoportban az óvodavezetővel együtt 6 óvodapedagógus és 3 dajka neveli a gyermekeket. Óvónőink mindegyike felsőfokú végzettséggel rendelkezik, dajkáink mindannyian szakképzettek. Az intézményben szakmailag jól felkészült gyermekszerető óvodapedagógusok és munkatársak tevékenykednek a közösen kitűzött célok megvalósításáért.

4.2. Újtikos

Az óvodai nevelési munkát 3 felsőfokú végzettségű óvodapedagógus látja el. Munkájukat 2 dajka segíti.

18

Intézményünkben önálló konyha működik, ahol 5 konyhai dolgozó, és egy 8 órás óvodában foglalkoztatott élelmezésvezető látja el a konyhai teendőket. Ez biztosítja a gyermekek egészséges étkezését, valamint az iskola napközi és menza étkeztetését. Szociális feladatokat is ellátunk, mert a faluban rászoruló idős emberek étkezését is konyhánkról biztosítjuk. A karbantartási és javítási munkákra az önkormányzat folyamatosan biztosít munkaerőt.

Értékeljük az önkormányzat messzemenő támogatását a személyi feladatok biztosításához, mert munkánk tapasztalata alapján a személyi feltételeinket jónak ítéljük meg.

4. 3. Tiszagyulaháza

Óvodapedagógusok száma: 2 fő Felsőfokú óvodapedagógusTechnikai dolgozók száma: 1 fő Dajka – szakmunkás végzettség

Óvodánkban hosszú évek óta állandó, összeszokott, egységes nevelési koncepcióval rendelkező nevelőközösség dolgozik.

E kis létszámú nevelőközösségben igyekszünk hátrányos anyagi helyzetünkhöz, lehetőségeinkhez mérten az akkreditált továbbképzések között szelektálni, rangsorolni, és előtérbe helyezni a munkánkat szakmailag leginkább segítő továbbképzéseket.

5. Az óvoda eszközrendszere

Az 1. számú melléklet tartalmazza

6. Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai nevelési év szeptember első napjától a következő év augusztus 31. tartó időszak. Évnyitó értekezlettel kezdődik és évzáró értekezlettel fejeződik be.A nevelési év helyi sajátosságait a nevelőtestület határozza meg az évnyitó értekezleten, melyet az éves munkaterv rögzít.Az általános munkarendről a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik.Személyi feltételek: -Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.-Az óvodapedagógus és a nevelő munkát segítő alkalmazottak munkájának összehangolása fontos feltétele az óvodai nevelés eredményességének.

Tárgyi feltételek:

19

Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Azokat az eszközöket amelyet a gyerekek használnak, a számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni.Biztosítani kell a munkatársak számára a megfelelő munkakörnyezetet, és megfelelő helyet a szülők fogadására.6.1. Az óvodai csoportszerkezetek kialakítása

Az óvodánkban megtalálhatók az azonos életkor szerint szerveződő és a részben osztott illetve osztatlan szervezeti keretek közt működő gyermekcsoportok.

A szervezett tanulást is játékba integráljuk, rendszerességét, folyamatosságát, komplexitását a NAPIREND szavatolja.Napirendünk, biztosítja a gyermekek számára az életkori sajátosságokból adódó fő tevékenység maximális időkeretét.Rugalmas életszervezést biztosít.

6.2. Napirendi javaslat.

Időtartam Tevékenységek Tartalmak6:45 – 8:30 Szabad játék A gyermekek fogadása,

beszélgetés,TízóraiTestápolási teendők

8:30 – 10:30 Játékba integrált tevékenységek

Vers – mese dram. JátékÉnek – zenei készs. Fejl.Rajz, mintázás kézimunka Kötött foglalkozás (esetenként)MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

10:30 - 12 Játék a szabadban Mozgásos játékok, edzésÉnekes játékokCsoportos tapasztalat szerzések, séták

12 – 13 Ebéd, testápolási teendők13 – 17:30 Pihenés, játék

Folyamatos hazabocsátás Altatás mesével, altatódallal, esetleg halk zenévelAz életkori és egyéni szükségleteknek megfelelő időtartamú alvás után, 14:30-tól folyamatos ébredés UzsonnaTestápolási teendőkMindenki felébredésig halk játék, egyéni fejlesztések, zenés vagy mozgásos tevékenységek

A szervezett tanulási lehetőségek tevékenységrendszerét HETIREND-ben tervezzük meg, csoportonként.Célja: hogy a harmonikus személyiségfejlesztés tudatos legyen, a fejlesztés terén egyenlő hangsúlyt kapjon minden terület.

20

6.3. A HETIREND készítés elvei:

- Feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak, a csoport életkori összetételének.- Legyen rugalmas, biztosítson rendszerességet.- Minden napnak legyen profilja.- Minden nap tartalmazzon mese-vers, dramatikus játék, és mozgásos tevékenységet.- Az egyes napok tevékenységei változatosak legyenek, az ülő foglalkozásokhoz,

mozgásos szervezett tevékenység társuljon.

A szervezett tanulás ajánlott formái

Kötelező Mozgás, mozgásos játékok (testnevelés) Ének-zene Mese

Kötetlen Vizuális fejlesztésMatematikaKörnyezetismeret Alkalmanként kötelezőVers, dramatizálásÉnekes játékok

6.4. A foglalkozások szervezése a nevelési év során

3-4 évesek : november 1-től - május 31-ig4-5 évesek : október 1-től - május 31-ig 6-7-8 évesek: szeptember 15-től – május 31-ig

6.5.Az óvodai nevelőmunka dokumentumai

a GÚT Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Pedagógiai Programja - irányadó minden pedagógus és óvodai alkalmazott számára.Éves munkaterv - a helyi óvodai program feladatait bontja le éves szintre.Felvételi és mulasztási napló - a gyermekek adatait, a felvétel pontos idejét és a hiányzásokat tartalmazza.Egyéni fejlődési, fejlesztési napló - a felmérések, megfigyelések eredményeit rögzíti, és az arra épített fejlesztési tervet tartalmazza.Munkaközösség munkaterve - az adott évre vonatkozó feladatokat rögzíti.

Csoportnapló valamennyi óvodában tartalmazza: A gyermekekkel kapcsolatos adatokat A nevelőmunka tervezését, értékelését Eseménynaptárt /programtervet Év eleji felméréseket Heti rendet, napirendet A családokkal való kapcsolattartást (szülői értekezlet jegyzőkönyve,

családlátogatás) Gyermekvédelmi tevékenységet Vezetői látogatásokat

Intézményegységenként még minden olyan – az óvodai nevelés hatékonyságát biztosító -, tevékenység tervezése és dokumentálása lehetséges. amelyet a nevelőtestületek a nyitóértekezleteiken elfogadnak.

21

7. Nevelési kereteink

7.1. Az egészséges életmód alakítása

Az egészséges életmódra nevelés célja: A gyermekek egészséges életvitel – igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladatai: A gyermekek testi – lelki szükségleteinek kielégítése. Hozzájárulunk a betegségmegelőzéshez, az egészségmegőrzéséhez, a jó közérzet kialakulásához, megteremtjük a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel megalapozzuk az egész személyiség harmonikus fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés napjainkban felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életritmusát, életvitelét. Az egészséges életmód magába foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a környezeti hatásokhoz való alkalmazkodást és a környezet védelmét megóvását, valamint az óvodai életritmus és családi életrend közelítését is.Az egészséges életmódra nevelés területei:

- Gondozás (testápolás, öltözködés, táplálkozás)- Testi nevelés, mozgásigény kielégítése- Egészségvédelem – edzés - Pihenés, alvás- Korszerű táplálkozás

7.2.Gondozás

Célja: A gyermek komfortérzetének kielégítése, amely alapja a testi, lelki, szellemi egészségének. Feladata:

- A helyes életritmus kialakítása.- Az öltözködéssel, tisztálkodással és étkezéssel kapcsolatos normák, szabályok, szokássá

alakítása.- Az önállóság fokozása, énképfejlesztés.- A gyermekek ismereteinek bővítése, képességeinek esztétikai érzékének fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladatai:

- Olyan légkör megteremtése, amelyben a gyermek elfogadja a gondoskodást. - Megfelelő idő, hely, eszköz és minta biztosítása.- A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követése.- Az egyéni fejlettségnek megfelelő segítség nyújtása.- Sikerélményekhez juttatással serkenteni a gyermek önállóságra törekvését.- Partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel. Az egy csoportban dolgozó óvónők - az azonos gyakoroltatás érdekében -, a dajkák bevonásával állapodnak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

- Kialakul a gyermekek tisztaságigénye.- A testápolási szokásoknak megfelelően teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak,

fésülködnek.- A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan

használják.- Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a

kancsóból.

22

- Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, kést, villát. Étkezés közben halkan beszélgetnek.

- A hőmérsékletnek megfelelően teljesen önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki – begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

- Levett ruháikat esztétikusan, összehajtva teszik helyre.- Környezetükben igyekeznek rendet tartani, rendet rakni.- Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés is.- Önállóságra törekvésük egészséges öntudattal párosul.

7.3. Testi nevelés (mozgás)

Célja:

A gyermek természetes mozgásigényének, testi szükségleteinek (táplálkozás, levegőzés, pihenés) kielégítése, és testi képességeinek fejlesztése.

Feladata:

A megfelelő, változatos mozgásformák biztosításával, életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő terheléssel a gyermekek olyan testi képességeit is fejlesztjük, mint a fizikai erőnlét, állóképesség, teherbíró képesség, rugalmasság, gyorsaság, egyensúlyérzék, összerendezett harmonikus mozgás stb.


- A napi tevékenységek minél nagyobb részét a szabadban szervezzük (az időjárás függvényében játék, munka, kötetlen foglalkozások, étkezések egy része, mozgásos – énekes játékok, mozgásos szabályjátékok, versengések stb.)

- Környezetünk adta lehetőségeink még hatékonyabb, sokoldalúbb kihasználását valósítjuk meg.

- Meglévő eszközeink mindig gyermekeink rendelkezésére állnak, hogy minél sokszínűbb, változatos mozgásokra biztosítsunk lehetőséget.

- A szülőket meggyőzve gondoskodunk a mozgáshoz (kint is, bent is) szükséges megfelelő kényelmes öltözékről.

- Kialakítjuk a gyermekben a rendszeres mozgás igényét és örömét.- Megtapasztaltatjuk a gyermekekkel a mozgás testükre gyakorolt hatásait.- Kihasználjuk az évszakok adta különleges mozgáslehetőségeket (ősszel hancurozások,

átugrások, távolugrások az avarban, télen szánkózás, csúszkálás, nyáron mezítláb járások, gurulások stb.)

- Tudatosan kihasználjuk a mozgásos tevékenységeket a gyermek vizuális ismeretének bővítésére, a testrészek és lehetséges funkciók megismerésére. Összekapcsoljuk a gyermekek értelmi, érzelmi akarati tulajdonságainak fejlesztésével is.

- Minél több sétát, kirándulást szervezünk.- A szülőkkel közös mozgásos programokat (pl. a Kihívás napja, gyermeknap, kirándulás a

sportpályára, esetleg játékos családi sportversenyek szervezünk. stb.)

7.4. Pihenés

23

Az egészséges életritmus szerves része a gyermekek mindennapi pihenése. Az alvás, pihenés legfontosabb feltétele a nyugodt légkör megteremtése, a csend biztosítása. A gyermekek alvásigénye életkoronként és egyénenként változó. A különböző alvásigényeket figyelembe véve, az altatást a kicsiknél korábban kezdjük, hogy az alvás idő hosszabb legyen. Az egyéni alvásigényeket a folyamatos ébredés lehetőségével biztosítjuk.


- Biztosítjuk az alváshoz szükséges egészséges, friss levegőt és a megfelelő hőmérsékletet (szellőztetés, légcsere, alul-felül pléd).

- Megszüntetjük a zavaró külső és belső ingereket (alvás előtt igény szerint WC használat, felesleges ruhanemű levetése, a szoros meglazítása)

- Az altatás hangulati előkészítése (minden nap mese, altatódalok, versek, esetleg halk zene).

- Kezeljük az egyes gyermekek alvási szokásaiban történő változásokat (ok-keresés, szülőkkel konzultálás).

- Gondoskodunk a pihenő gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítéséről (ha kitakarózik – betakarni, ha rosszat álmodik – megnyugtatni, ha nem tud aludni – kedvenc játékával pihenhessen, aki már felkelt – ne zavarja a még alvókat).

- A fektetők között megfelelő távolságot ( 20 cm ) biztosítunk.

7.5. Táplálkozás:

Célja:

A testi fejlődés, növekedés elősegítése.

Feladata:Megfelelő tápanyag igény biztosítása.Mivel a Községgondnokság végzi a konyha irányítását, így mi csak javaslatokat tehetünk az étrend összeállításához. A gyermekek ízlése, családból hozott szokásai, tápanyagigénye, étvágya nagyon különböző ezeket tiszteletben tartjuk. A fejlesztés csak fokozatosan, tapintatosan szoros érzelmi szálakra alapozott meggyőző, derűs légkörben valósítható meg. Gyermekeink háromszori étkezést kapnak az óvodában.


- Megteremtjük az étkezésekhez szükséges nyugodt, derűs légkört, „étvágygerjesztő” feltételeket.

- Kialakítjuk a kultúrált étkezéshez szükséges szokásrendszereket. - Biztosítjuk a tízórai és uzsonna folyamatosságát, de úgy, hogy az étkezések közötti

időtartam 2,5 és 3 óra között maradjon.- Alkalmazkodunk a gyermekek egyéni igényeihez elfogadjuk, hogy az egyik gyermek

kisebb, másik nagyobb étvágyú s hogy étkezési tempójuk sem egyforma.- Őszinte hiteles példával ösztönözzük a gyermeket az ételek elfogadására, helyes

fogyasztására, és a megfelelő magatartásra. - Kihasználjuk az étkezések idejét a gyermekek táplálkozással kapcsolatos ismereteinek

bővítésére, de lehetőséget adunk más tevékenységek során is ezek felhasználására, bővítésére, gyakorlására.

- Javaslatot teszünk az étrend összeállításához.

24

- Odafigyelünk a kóros elváltozásokra (túlzott étvágytalanság vagy falánkság) s a szülőkkel közösen keressék a háttérben meghúzódó egészségi és lelki okokat.

- Beépítjük a tevékenységek rendszerébe (főleg a környezeti nevelésbe, játékba) a táplálékkészítés lehetőségét is: készítünk a gyermekekkel saját szedésű vagy vásárolt gyümölcsökből, zöldségekből vitaminsalátákat, kompótokat, befőtteket, gyümölcsleveket, ünnepi élőkészületek során egyszerű süteményeket.

- Egész nap folyamán biztosítjuk a gyermekek számára az ivóvizet.- Szülői értekezleteken kitérünk az egészséges életmódra nevelés jelentőségére, lehetőséget

adunk a szülőknek tapasztalatcserére.

7.6. Egészségvédelem

Célja:

Elősegítjük a gyermekek egészségének megóvását. Minél több időt töltsünk minél több tevékenységet szervezzünk a szabadban, délelőtt és délután egyaránt.

Feladata:

Hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, a környezet tisztán tartására.Figyelemmel kísérjük a berendezések, eszközök állapotát, ha meghibásodást észlelünk, jelezzük az óvoda vezetőjének vagy megjavítjuk, vagy kivonjuk a használatból. A gyermekeket önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük. (konfliktuskezelés, tolerancia). Az udvari tartózkodások előtt gyakran figyelmeztetjük őket az esetleges balesetek azonnali jelzésére. A hatalmas fákkal, bokrokkal, sövényekkel tagolt udvar áttekinthetőségét, biztonságos használatát csak megfelelő szervezéssel, a feladatok összehangolásával, megosztásával tudjuk megoldani. A déli órákban óvjuk a gyermekeket a napfény káros hatásától. - Szorosan együtt működünk az orvossal, védőnővel, s ha szükséges szűrővizsgálatot kezdeményezünk.- A gyermek egészségi problémáit észre vesszük és jelezzük a szülőnek. Az enyhe szervi,

vagy fejlődésbeli rendellenességek korrekcióját biztosítjuk.- Ha a rendellenesség meghaladja lehetőségeinket, a szülővel is megláttatjuk, és

szakemberhez irányítjuk. Az egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos továbbképzésen szerzett ismeretek továbbadásával, önképzésével, elérjük, hogy ne csak javítgatni, korrigálni tudjuk a kialakult rendellenességeket, hanem olyan speciális ismereteink is legyenek, amelyek segítségével, alkalmazásával megelőzhetjük ezek kialakulását (gerincdeformálódások, lúdtalp, helytelen légzés technika stb.).

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

- Igényükké válik a szabadban való tartózkodás, a rendszeres mozgás.- Egyre bővebb ismerettel rendelkeznek a testükkel, a mozgással a táplálkozással, az

egészség megóvásával kapcsolatban. Rávezethetők ezek összefüggésének megértésére.- Megtanulnak alkalmazkodni környezetükhöz, környezetükben biztonságosan mozognak,

jól tájékozódnak.- Mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá válik. - Állóképességük, erőnlétük, teherbíró képességük megfelel az iskolakezdés elvárásainak.- Erőteljesen fejlődik mozgáskoordinációjuk és finommotorikájuk - Mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését képesek szándékosan

irányítani.

25

7.7. Szocializáció, érzelmi nevelés és hagyományaink

Érzelmi nevelésünk célja:A gyermekek egyéni értékeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, az egészséges önérvényesítés igényének és önkifejezésnek teret adó szemlélet megalapozása, a közösségen belül, a csoport normái alapján.Olyan tulajdonságok, magatartásformák alakítása, mely tekintettel van a gyermek egyéni sajátosságaira, de ezek figyelembevétele mellett alkalmassá teszi őket a felnőttekkel és társakkal való kapcsolatteremtésre, együttműködésre.

Érzelmi nevelésünk feladata:Biztosítjuk az óvodai befogadás pillanatától kezdve az érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkört.Alakítjuk a mindennapi együttlét során az érzelmekre épülő társas kapcsolatokat, formáljuk a gyermeki kapcsolatteremtő képesség fejlődését.Megismertetjük a gyermeket az „együtt lenni jó” érzésével, hogy kevés, de jól bevésett és jól működő szabály segítségével értelmessé, örömtelivé tegyük együtt töltött napjainkat.Ápoljuk hagyományainkat a jeles napok, óvodai ünnepek, ünnepélyek bensőséges megszervezésével, ezzel is elősegítve a szülőföldhöz való kötődést.


- Biztosítjuk a biztonságos, nyugodt félelemmentes óvodai mindennapokat, amiben lehetőség kínálkozik a gyerekek közötti, valamint a gyerekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktus felvételre.

- Kialakítjuk a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokásokat és gyakoroljuk a természetes szituációkban./amelyet pozitív érzelmi töltés jellemez/

- Kialakítjuk és gyakoroltatjuk a gyermekcsoporton belül az együttműködés, együttjátszás, együttdolgozás képességeit.

- Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációját segítjük.- A konfliktusok megfelelően kezeljük.- A társakért a csoportért érzett felelősségérzet alakítjuk. - Arra neveljük a gyermeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítanak a társaik irányában; - Zökkenőmentessé tesszük a befogadást, az óvodai környezet elfogadását;- Határozott magatartásunkkal barátságos, szeretetteljes, őszinte; magyarázatunkkal a

dolgok pozitív oldalát erősítjük, teret biztosítunk önkifejező önérvényesítő törekvéseiknek. - Modell értékű kommunikációnkkal, bánásmódunkkal, viselkedésünkkel (intézményben

dolgozó felnőttek egymás között) jó példát mutatuk gyermekeink számára.- Segítjük a gyermekek önállóságra, önmegvalósításra törekvését, az egészséges öntudat

fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását.- Fokozatosan alakítjuk a gyerekek tolerancia és konfliktusmegoldó képességét; a

különbözőségek elfogadását, tiszteletét.- Kellemes, közös élményekre támaszkodva tesszük hagyománnyá az ünnepi alkalmakat,

megismertetjük gyermekeinket szűkebb és tágabb környezetükkel amely a szülőföldhöz kötődés alapja.

- Türelmesen, tapintatosan, de főleg az óvodai nevelés példájával igyekszünk hatni a szülőkre;

26


- A gyermek személyiségét a nyitottság, a barátkozásra való hajlam jellemzi.- Képesek a kapcsolatteremtésre, metakommunikációs jelrendszerük képessé teszi őket arra,

hogy szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit, és rendelkeznek a koruknak megfelelő társalgási és metakommunikációs készséggel is.

- Ismerik az alapvető illemszabályokat és be is tartják azokat.- Igényükké válik a helyes viselkedés szabályának betartása, egymást is figyelmeztetik erre. - Kérés nélkül is segítenek egymásnak, a kisebbeknek. Együtt éreznek a közösség tagjaival.

Szívesen dolgoznak a közösségért. Bíznak önmaguk képességeiben.- Érdeklődnek társaik, barátaik iránt A csoportba lépő vendéget szeretettel fogadják. Az

óvodán kívül is szeretettel üdvözlik egymást, az ismerős felnőttet.- Ismerik saját képességeiket, meg tudják fogalmazni saját értékeiket, érzik hogy mik a

hiányosságaik. - Kialakulóban vannak a környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges szokások,

magatartásformák.- Képesek kezdeményezni, aktívan részt vesznek a közös tevékenységekben, igyekeznek

legyőzni a felmerülő akadályokat.- Konfliktushelyzetben képesek társaikkal egyezkedni. - Éretté válnak az iskolába lépésre.

7.7.1. Hagyományaink köre

Őszi Téli Tavaszi

Ünnepségek, rendezvények

- séták, kirándulások a határba a kiserdőbe- termések színes levelek gyűjtése- csoportszoba mesefalu díszítése - október 23-a Nemzeti ünnep- takarékossági világnap

- adventi előkészületek benne mikulás és karácsonyvárás: karácsonyi sütemény készítés, madarak karácsonyfája- farsang: kiszebáb égetés, tél kergetés

- március 8 Nőnap- március 15 Nemzeti

ünnep- húsvét várás: tojás fa,

tojás festés, húsvéti tojás keresés, locsolás

- Anyák napja: az életkori sajátosságoknak megfelelően minden csoportban más szervezési formával élünk

- Május 1: majális – község szintű a mindenkori nagy – középsőcsoport készül műsorral.

- Madarak, fák ünnepe- Gyermeknap: légvár

csúszda, lovagoltatás, fagylaltozás az udvaron.

- Évzáró: nagycsoportosok elbúcsúztatása.

Név és születésnapok megünneplése

7.8. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

27

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása: beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével).

Az anyanyelvi nevelés az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Anyanyelvi nevelés célja:

- Bátran megnyilatkozó, jól kommunikáló, önkifejezésre is képes személyiség kialakítása.- A személyiség pszichés beállítódásának megalapozása az elfogadás, együttműködés

önállóság, kapcsolatfelvétel – és alakítás terén.- Az iskolai életre való alkalmasság elősegítése (kommunikációs kudarcok megelőzése).- A szocializációs folyamatok támogatása, megerősítése, felgyorsítása.

Feladata:

- A spontán kommunikációs helyzeteket teremtünk.- A tervezett, más tevékenységekhez kapcsolódó irányított kommunikációs helyzeteket

hozunk létre.- Olyan szervezett tevékenységek alkalmával, amikor kifejezetten kommunikációs

képességfejlesztés a célunk.

Az óvodában leginkább a következő kommunikációs helyzetek alakulnak ki.- A probléma felmerülése, konfliktus keletkezése során.- Érdeklődés, kérés, közlés, indoklás a gyermek részéről.- Informálás, tájékoztatás, befolyásolás a felnőtt részéről.- Szerepjáték során kialakuló szerep szerinti beszédmódok.- Kommunikatív kapcsolat ápolása (társalgás, köszönés).


- Beszédünk modellértékű, követésre méltó, nyelvhasználata, a hangok ejtése kifogástalan. - Mondanivalónkat világos érthető formában, a nyelvtani rendszerünk szabályai szerint

közöljük.- Mondatszerkesztésünk egyszerű, de változatos.- A beszéd tartalmának kifejezését és érzelmi hatását a beszédtechnika változatos

alkalmazásával tesszük tagolttá arcjátékunkkal mimikánkkal érthetőbbé, világosabbá tesszük.

- Törekszünk a szemléletességre a képszerű kifejezések alkalmazására.- Kérdéseink változatos tartalmúak legyenek, fejlesszük a gyermekek gondolkodását,

modellt nyújtunk a gyermeknek saját kérdéseik megfogalmazásában, ösztönözzük a beszédre őket.

- A kérdések tartalmilag a gyermekek életkorának megfelelőek legyenek, gondolkodásra késztessenek.

- Figyelembe vesszük a gyermek eltérő beszédsajátosságait – kerüljük az együtt beszéltetést.

- Folyamatosan figyeljük a gyermek beszédszintjének alakulását, kommunikációs készségét, észre vesszük a fejlesztés lehetőségeit.

28

- A fejlesztési lehetőségek, kidolgozásánál figyelembe vesszük, hogy a gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet.

- Felismerjük a beszédhibákat és szükség szerint a gyermeket szakemberhez (logopédus) irányítjuk.

- Biztosítjuk a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört, ahol mindig van idő, és alkalmas hely a beszélgetésre.

- Ösztönözzük a gyermeket szükségleteik, kívánságaik szóbeli kifejezésére. - Törekedünk a gyermek szókincsének folyamatos bővítésére, minden tevékenységet

kihasználva.- Biztosítsunk lehetőséget a megnyilatkozásra, a beszéd örömre, ahol a gyermekek bátran

mondják el élményeiket, kommunikálnak a felnőttekkel és egymással.- Következetesen szoktassa a gyerekeket arra, hogy a kommunikációval kapcsolatos

csoportnormákat, szokásokat, illemszabályokat betartsák, egymást is figyelmeztessék erre.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

- A gyermek folyamatosan és érthetően kommunikál.- Gondolatait, érzelmeit életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, mások számára is

érthető módon tudja kifejezni. - Mondatokban beszél, használ minden szófajt, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat. - Felismeri az alapvető ok-okozati összefüggéseket, beszél róluk.- Egyre gazdagodik aktív szókincse.- Kialakul beszédfegyelme.- Igyekszik az illemszabályoknak megfelelően kérni, érdeklődni, bemutatkozni,

megszólítani másokat, és a csoportban kialakított kommunikációs szokásokat betartani.

Értelmi nevelés célja: Az értelmi képességek fejlesztése, a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése, változatos tevékenységek, élmények, tapasztalatok útján, figyelembe véve az eltérő egyéni képességeket.

Feladata:

- A spontán szerzett ismeretek rendszerezése, bővítése, a különböző tevékenységekben és élethelyzetekben történő gyakorlása, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet, képzelet) és a kreativitás fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladatai- Az életszerű szituációk megteremtésével kialakítjuk a gyermekekben az élethez szükséges találékonyságot, felelősségérzetet, a kor követelményeihez való alkalmazkodást. (flexibilitást)- Alaposan megismerjük a gyermekeket, így megtudjuk tervezni egy-egy területen a fejlesztés lehetőségeit. A hátrányokkal induló gyermekeknek az esélyegyenlőséget úgy biztosítjuk, hogy egyéni hiányaikhoz szükségleteikhez igazítjuk a fejlesztésüket.- Nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni fejlesztésre, a differenciált feladatadásra.- Munkánkat úgy végezzük, hogy a gyermekekben fokozódjon a környező világ iránti érdeklődés a gondolkodás öröme, és kialakuljon az iskolába lépéshez szükséges pszichikus beállítódás, a feladattudat az önfegyelem képessége. -Olyan feladatokat választunk amelynek nehézségi foka igazodik a gyermekek értelmi szintjéhez.

29


- A gyermekek azonosulni tudnak az óvodapedagógusaink által meghatározott feladatokkal kialakulóban van feladattudatuk, megadott szempontok szerint önálló megfigyeléseket végeznek.

- Alapvető gondolkodási műveletek (analízis szintézis összehasonlítás) elemeit alkalmazni tudják.

- Mondanivalójukat összefüggően, érthetően fogalmazzák meg.- Képesek mozgásuk, beszédük, figyelmük bizonyos fokú irányítására.- Megjelenik gyermekeinknél a problémamegoldó gondolkodás. - Egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket felismerik.- A képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.- Képesek társaikkal együttműködve feladatokat megoldani.

7.9. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése / az óvodai életritmus és a családi életrend közelítése/

Gyermekek óvodai nevelésben illetve a gyermekvédelmi munkában az alapot a családdal szülővel való jó kapcsolattartás és a kölcsönös bizalom adja. Ezt úgy érjük el, ha a szülők szívesen kérnek tanácsot tőlünk. Tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiség jogait tájékoztatjuk a szülőket jogaikról és kötelességeikről a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeknél megjelenhetnek a következő problémák: elhanyagoltság, alultápláltság, anyagi nehézségek, munkanélküli szülők, rossz lakáskörülmény… Fontos feladatunk a problémák feltárása a családok segítése, és a gyermekek hátrányos helyzetének kompenzálása, javítása.

Érzelmi fejlesztésGyakran érzékenyebbek, mentálisan sérültek a szociális hátrányban szenvedő gyermekek.Fontos számukra az érzelmi biztonság megteremtése, igénylik a testkontaktust, a szeretetteljes odafordulást. Gyakori beszélgetéseket kezdeményezünk, így elmondhatják negatív élményüket is.Megértéssel, együttérzéssel hallgatva oldódik szorongásuk.A csoport szellemet úgy alakítjuk, hogy elfogadják ezeket a gyermekeket, legyenek segítségükre, tolerálják az esetleges „rossz napjaikat.”Megkeressük pozitívumaikat, és ezeket kiemeljük csoporttársaik előtt. Elősegítjük egyéniségük kibontakozását.

Testi fejlesztésFigyelmet fordítunk az alultáplált gyermekekre, keressük okait. Segítséget nyújtunk a problémák megszüntetéséhez: ingyenes étkeztetésre javasolás, egész napos étkezés biztosítása, helyes étkezési szokások ismertetése, orvosi vizsgálat kérése. A gyermekek testi fejlődésében mutatkozó rendellenességet mozgásfejlesztő tornával javítjuk szükség esetén szakemberhez küldjük.

Értelmi fejlesztésSzociálisan hátrányos helyzetű gyermekek értelmi képességeinek mérését szükség esetén kiszélesítjük, így részletesebben vizsgáljuk, hogy mely területen mutatkoznak lemaradások, hiányosságok.Egyéni fejlesztési tervekkel és módszerekkel segítjük a differenciált fejlesztésüket, így megóvhatjuk őket a kudarcoktól, és sikerélményhez juttathatjuk őket.

30

Anyanyelvi fejlesztő játékok, bábozás, dramatizálás segítségével jól oldhatók a gátlások, ezáltal megnyílnak. Ezek után kezdődhet igazán az értelmi nevelés más területein is a fejlesztés. Fontos a játékosság, a gyermek egyéni képességeihez igazodás.

8. Tevékenységformáink

8.1. Játék

Célunk: Minél több időt, alkalmat és lehetőséget teremteni a gyermekeknek az elmélyült játékra, hogy elősegítsük mozgásos intellektuális szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek vágyainak és ötleteinek kibontakoztatását, és magát az örömszerzést.A játék legyen minél sokrétűbb tájékozódó tevékenység.

Feladat:- Gazdagítjuk óvodáskorban megjelenő játékfajtákat, s azok tartalmát, minőségét - Érvényesítjük a szabad játék túlsúlyát- Az óvónő játéksegítő módszereit alkalmazzuk, a gyermekek egyéni sajátosságainak

figyelembe vételével- Gazdagítjuk és fejlesztjük a gyermeki személyiséget- Fejlesztjük a megfigyelőképességet és az észlelés - Alakítjuk a beszédkészséget, a kommunikációt, problémaérzékenységet - Alakítjuk a közösséghez való viszonyt, fejlesztjük az együttérzést, elfogadást, fegyelmet

Óvodapedagógusi feladataink

- Biztosítjuk a játék feltételeit- Gazdagítjuk 3-8 éves korban megjelenő játékfajták tartalmát, minőségét a gyermekek

egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva.- Fejlesztjük a gyermekek beszédkészségét játék közben.

Az óvodáskorban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása :

- Gyakorló játék- A konstrukciós játékokat - Szimbolikus - Szerepjátékok - Szabályjátékok.- Barkácsolás- Bábozás - Dramatizálás- Népi játékok

Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító módszereinek tudatos alkalmazása, az egyéni képességek figyelembe vétele

- A gyermek szabadságát és az óvónő tudatos fejlesztő munkáját együttesen kell érvényesítjük.

- A játéksegítő módszereket csak úgy alkalmazzuk helyesen , ha megismerjük az egyes gyermekek mozgásfejlettségét, manuális készségét, észlelésének, érzelmi, akarati életének, gondolkodásának fejlettségét. A fejlesztési feladatokat az alapján határozzuk meg, hogy mi a gyermek érdeklődési köre, kedvenc játéka és tevékenysége, milyen a csoport összetétele.

31

- Ha a gyermekek nyugodtan játszanak, irányításunk legyen játékot követő, szemlélő, hagyjuk őket cselekedni. Segítsük azok játékát, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények. Ha szükség van rá, kezdeményezzünk játékot, legyünk modellnyújtó játszótársak.

- A helyes viselkedés pozitív megerősítésével kialakítjuk, hogy megbecsüljék egymás munkáját (játékát). Akkor avatkozzunk be a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, ha veszélyeztetik egymás épségét és nyugodt játékát.

Feltételrendszer- Nyugodt légkör: A gyermekek szabadon választhatnak a felkínált szerepek, játékhelyzetek,

társak között.- A kreatív légkör: a gyermekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek

meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását segítjük.- Az együtt játszás alapvető szabályai és szokásai: a nem túl sok szabály betartása fokozza

a gyermek biztonságérzetét, segíti az eligazodásban, saját és társai tevékenységhatárainak bemérésében.

- Idő: a napirendben a játékra kell a legtöbb időt biztosítanunk, hogy a gyermeknek legyen ideje elképzelései megvalósítására, elmélyülésre.

- Hely: a csoportszobában - a változtatás lehetőségének biztosításával -, állandó játszóhelyeket alakítunk ki. Az udvaron helyet biztosítunk a mozgásos játékokhoz, de lehetőséget teremtünk egyéb tevékenységre is (pl. szerepjáték, rajzolás, alakítás homokból ).

- Eszköz: A játékeszközök kiválasztásában a gyermek általános és egyéni fejlettségén túl figyelünk a különböző játékeszközök fejlesztő hatására is.

- Élmények: Tapasztalatszerzés és élményforrások biztosításával bővítjük a játék tartalmát, formagazdagságát.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

- Képesek több napon keresztül egy azon játék témában együttesen részt venni.- Képesek önállóan létrehozni olyan játékhelyzeteket, amelyekben tapasztalataik,

érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait.- Hajlandók elfogadni játszótársaik elgondolását, és alkalmazkodni a játékszabályaihoz.- Képesek önállóan megtervezni, megszervezni a játékot, elosztani a szerepeket,

megválasztani vagy elkészíteni a játékhoz szükséges eszközöket.- Konstruáló tevékenységük előre elgondolt, céllal végzett építés. Képesek építő elemekből

a valóság tárgyaihoz, játékszerekhez, vagy egyszerű modellekhez hasonlót készíteni, gyakran a szerepjáték eszközeinek előteremtése céljából.

- Egyéni fejlettségüktől függően képesek egyéni ötletek alapján egyre bonyolultabb építményeket, alkotásokat létrehozni.

- Képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására. Biztosan használják a barkácsoláshoz szükséges eszközöket.

- Szívesen játsszák és élvezik a szabályjátékokat, képesek betartani a normákat.- Társas viselkedésükben a játék folyamán is megjelennek az óvoda által preferált

viselkedési szabályok.

8.2. Munkajellegű tevékenységeink

Célja: a személyiségfejlesztés játékkal és cselekvő tapasztalással a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyek

32

pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatait és kötelességteljesítését./ a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája./

Feladata: A gyermek életre való felkészítése, akarati tulajdonságainak, értelmi képességeinek, összerendezett mozgás készségének, együttműködési képességeinek fejlesztése.

- Fokozatosan kell az egyes munkafajtákat bevezetni, a munka mennyiségét növelni. (A gyermekek először csak önmagukért végeznek munkajellegű tevékenységeket, később alakul ki a közösségért végzett munka; először sok segítséget igényelnek, később teljesen önállóan igyekeznek végrehajtani.)

- Akkor célszerű bevezetni a közösségért végzett munkákat, amikor a gyerekek már készség szinten ismerik a munkafolyamat menetét és fogásait.

- A gyermeknek mindig látnia kell a munkavégzés célját, éreznie kell a munka szükségességét, nélkülözhetetlenségét.

- Gyermekeink akkor végzik szívesen a munkát, ha sikerélményhez juttatjuk őket ezért egyéni fejlettségüknek megfelelő munkafeladat elé állítjuk őket és ennek megfelelően reálisan, konkrétan minden gyermeket saját magához mérten értékeljük.

- A munkavégzéshez szükséges készségek csak munkavégzés közben formálódnak, ezért minél több lehetőséget kell biztosítani a gyakorlásra. (Mindazokat a feladatokat, amelyeknek ellátására képesek, végezzék is el a gyermekek.)

- A munkavégzés rendszeres és folyamatos tevékenység legyen, a mindennapi élet szükségleteiből kiinduló természetes feladatot jelentsen a gyermek számára.


- Minden korcsoportban megteremtjük az önálló munkavégzés lehetőségét, az egész nap folyamán. (Olyan munkát, illetve a munkának csak azt a részét bízzuk a gyermekre, amelynek elvégzésére megerőltetés nélkül képes.)

- Megismertetjük a gyermekekkel az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét és a munka ellenőrzésének módjait.

- Megteremtjük a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához szükséges légkört. A gyerekek érezzék, hogy munkájukat igénylik és számon tartják.

- A gyermek életkori sajátosságainak, egyéni fejlettségének és a csoport igényeinek megfelelően bővítjük a munkatevékenységek körét.

- Folyamatosan biztosítjuk, és bővítjük az egyes munkatevékenységhez szükséges, a gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.

- A munkaeszközök számára olyan helyet biztosítunk, ahol a gyerekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.

- Lehetőséget adunk a gyermeknek az őt érdeklő bármilyen munkatevékenységbe való bekapcsolódásra, még akkor is, ha tevékenységi vágya és képességei nincsenek összhangban. Ilyen esetekben közvetlen segítségnyújtással juttatjuk a gyermeket eredményhez.

- Segítünk a gyermekeknek, hogy minél többször át tudják élni a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét.

- A munkatevékenységeket is használja ki a baráti kapcsolatok mélyítésére, a kommunikációs és együttműködési készségek fejlesztésére.

- Reális, az egyéni fejlődést figyelembe vevő értékelésünkkel segítjük a gyermeket az adott feladat jobb megoldására, kedvet ébresztünk a további munkára.

- Ösztönözzük a gyermek önértékelésének alakulását, igényszintjének növekedését. - Igyekszünk elérni, hogy minden család szoktassa gyermekét a saját személyével

kapcsolatos teendők elvégzésére. A szülők vonják be gyermekeiket a család egészét érintő munkába, a közös tennivalókba.

33

- A munkavégzéssel, munkához való viszonyával, a sikeresen elért munkavégzés feletti örömével nyújtsunk modellértékű példát. A munkamegosztásakor és a munkavégzés közbeni vidám, lelkes magatartása is példamutató.

A dajka feladatai:

- A munkaeszközök előkészítésében, tisztántartásában, tárolásában nyújtson segítséget az óvónőnek.

- Munkavégzés közben barátságosan beszélgessen el a gyerekekkel, kérdéseikre mindig válaszoljon, mutassa meg a legcélszerűbb munkafogásokat.

- Az óvónővel megbeszéltek alapján, csak abban segítsen a gyermeknek, amit ő még nem képes segítség nélkül végrehajtani.

- Tudatosan törekedjen a példamutatásra mind a cselekvésben, mind a viselkedésben.


- Kialakul a gyermekben a belső késztetés a munkavégzésre, felfedezik környezetükben a munka szükségességét; a „meg kell csinálni” érzését.

- Megtapasztalják az értékteremtés eredményének hasznosságát, s ez megalapozza bennük a munka tiszteletét.

- Ismerik a környezetükben élő felnőttek munkáját, szüleik foglalkozását, van fogalmuk a foglalkozás céljáról és eredményéről. Ez vezeti a gyermeket, a munkát végző ember tiszteletéhez.

- Megismerkednek a környezetükben adódó munkalehetőségekhez szükséges eszközökkel, azok balesetmentes, célszerű használatával.

- Szeretnek közösen dolgozni, átélik az „együtt könnyebben és gyorsabban megy” élményét, próbálkoznak a munkamegosztással, s közben felfedezik saját és társaik értékeit, teljesítő képességét.

- Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére is.- Önállóan és igényesen végzik a naposi munkát.- Betartják a környezet rendjének, épségének, tisztaságának, fenntartása érdekében hozott

szabályokat, szokásokat (szemét, hulladékkezelés, játékok, tárgyak megbecsülése, helyrerakása, rendezése, jeles napok előkészítése, stb.)

- Aktívan és felelősségtudattal kapcsolódnak be a növények gondozásában, az évszaknak megfelelő udvari munkákba.

- Átélik az „én csináltam – megcsináltam” „mi csináltuk – megcsináltuk” sikerélményét.

- Megtapasztalják, hogy a munka eredménye akkor tökéletes, ha pontosan, alaposan, a szabályoknak megfelelően végzik (pl. a befőtt elromlik, ha nem mossuk meg alaposan a gyümölcsöt, az üveget stb.)

- Örülnek, ha kötelességüket teljesítik, és hozzászoknak tevékenységük ellenőrzéséhez. - Munkavégzés közben figyelnek saját és társaik testi épségére, betartják a baleset

megelőzés érdekében kialakított szokásokat.

8.3. Zenei nevelés: ének, zene, énekes játék

Zenei nevelésünk célja:Az óvodáskorú gyermekek harmonikus sokoldalú személyiségfejlesztése a zenei képességek fejlesztésével, az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások által a zenei anyanyelv megalapozásával.

Zenei nevelésünk feladata:

34

A környezet hangjainak megfigyelése az éneklés és zenélés során keltsük fel a gyermekek zenei érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat.Fedeztessük fel az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekekkel a dallam a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.Szerettessük meg a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktassuk őket a szép tiszta éneklésre.Fejlesszük a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotó kedvét.A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elsajátíttatásával segítsük elő mozgáskultúrájuk fejlődését. A népdalok éneklésével, az egyszerű táncok alapjainak és a népi énekes játékok alkalmazásával segítsük elő a hagyományok megismerését, továbbélését.

Óvodapedagógusi feladataink a zenei nevelés terén- Teremtsünk derűs, biztonságos, nyugodt óvodai légkört, hogy a gyermekek bátran

kifejezésre juttassák gondolataikat, ösztönös módon, érzelmi indíttatásból fakadó énekléssel.

- Megteremtjük a zenei nevelés alapvető feltételeit, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatásokat.

- Követjük a fokozatosság elvét a korcsoportok fejlődési szintjének megfelelően a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében.

- Adjuk minél több alkalmat arra, hogy a gyermekek ösztönös alkotó hajlama kibontakozhasson.

- Tudatos fejlesztéssel erősítsük meg és rendezzük a gyerekek zenei élményeit, tapasztalatait.

- Tervezzünk a zenei nevelés terén három éves távlatban és éves fejlesztési terveket dolgozzunk ki, egymásra építve azokat.

- Felkészülünk tervszerűen a kezdeményezésekre változatos módszerekkel szervezzük azokat a gyerekek aktív részvételére támaszkodva

- Kihasználjuk a zenei nevelés pozitív érzelmi hatását az ünnepekre való felkészülésnél.

- Lehetővé tesszük, hogy a szülők is megismerhessék a legnépszerűbb dalok, mondókák szövegét.

- Saját személyiségünk hangulati kisugárzásával a közös éneklést, a lendületes együttjátszást örömforrássá tesszük.

Az óvodás kor végére elérendő fejlettségi szint jellemzői

Éneklési készség terén - Szeret énekelni, mondókázni, egyedül is kezdeményez énekes játékot;- Egyéni képességeihez mérten igyekszik tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelni,

mondókázni, dallam motívumot visszaénekelni;

Zenei hallás fejlesztés terén- Érzékeli, felismeri, érti a zenei fogalom párokat, azokat képes mozgással, énekléssel

alkalmazni;- Érzékeny a környezet és a természet hangjaira, figyeli és megkülönbözteti, a hangszínek

finom eltéréseit zörej és beszédhangon egyaránt;- Képes belső hallás alapján dalok, mondókák ritmusának hangoztatására;

Ritmusérzék fejlesztése terén - Meg tudja különböztetni az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, a különbséget kifejezi

cselekvéssel, énekkel, mozgással;35

- Vissza tud tapsolni szöveges ritmus motívumokat;- Érzékeli a tempó különbséget, azt mozgással is be tudja mutatni;- A tempókülönbséget összekapcsolja más zenei fogalom párokkal;- Koordinált a mozgása önmagához és a csoporthoz képest is;- Ismeri az egyszerű játékos, táncos mozgásokat és képes ezt önmagához viszonyítva

esztétikusan kivitelezni;- A ritmusjátszó hangszereket ismeri, képes azokon lüktetést, ritmust, motívum hangsúlyt

hangoztatni;

Zenei formaérzék fejlesztése terén - Megérzi a zenei motívum hosszát és azt térben megszemléltetni, is tudja;- Képes dallammotívumok visszaéneklésére és érzékeli azok irányát, képes azt térben is

érzékeltetni;- Érzékeli a ritmusmotívumokat, képes azok visszatapsolására;

Zenei alkotó készség fejlesztése terén - Szeret és tud mozgásokat utánozni;- Szeret „kitalálni” dallamot, mozgást, ritmust, játékot;

Zene hallgatására nevelés- A bemutatott élőzenét, népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek gyermekdalait

figyelmesen hallgatja;

8.4. Mese - vers

Célja:

A gyermekek érzelmi, értelmi erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása a csodákkal teli mese élményeinek segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Az önkifejezés lehetőségének biztosítása saját mese és vers előadása által.

Feladata:

A nyelvi képességfejlesztés leghatásosabb eszközei. A gyermek elsajátíthatják a helyes ejtést, a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével javítható a hangzók ejtése, kialakítható a megfelelő artikuláció. A népköltészeti alkotásokból sok új fogalmat ismerhetnek meg, a bábjátékban és dramatikus játékban lehetőség nyílik a szabad önkifejezésre.A mese, a vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését.

Az irodalmi művek komplexen, intenzíven szolgálják az anyanyelvi nevelést, fejlesztik a beszédkedvet, a beszédindítékot, beszédfantáziát, gazdagítják gyermekeink szókincsét. A mese levezeti a hangulati feszültségeket, szorongásokat, biztosítja a katartikus élményeket.

Életkorilag is megfelel a gyermek szemléletmódjának, világképének, személyiségfejlődésének fontos segítője.

Az óvónő, mesével és versel kapcsolatos feladatai:

- Emlékezetből bármikor felidézhető mesekészlettel rendelkezünk.- A gyermekek fejlettségének és igényeinek megfelelő meséket választunk.

36

- A mindennapi mesélés érdekében készenlétben állunk a megfelelő alkalmak felismeréséhez, megragadásához.

- A mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal megteremtjük.- Csak nyelvileg tiszta, és értékes meséket közvetítünk, érvényesítjük a beszéd zenei

elemeit: az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát.- Tudatosan felhasználjuk a mesélést a gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztésére az

ismeretek bővítésére, az érzelmek mélyítésére.- Csak annyi, és olyan kellékeket használunk fel az illusztrálásra, amelyek elősegítik a

képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. - Kezdeményezzük, hogy otthon is rendszeresen meséljenek a gyermeknek, és tegyék

lehetővé, hogy meseélményeiket játékkal, és rajzzal otthon is kifejezhessék.- A sokoldalú személyiségfejlesztés érdekében a mese is kapcsolódjék valamilyen szálon a

napi tevékenységek sorába (pl. tartalma, szereplői, hangulata, környezete, vagy egy-egy cselekményrész kapcsán stb.)

- A napi kezdeményezésen kívül, alkalomszerűen a gyerekek kérésére is mondunk mesét.- Olyan szokásrendszert alakítunk ki, hogy a csendes, konfliktusoktól mentes, nyugodt

légkörben, a gyermek önkéntes részvételéből kiindulva, általában azonos helyen szervezett mesélés alakuljon ki.

- Megteremtjük az olvasóvá nevelődés feltételeit, megszerettetjük, a könyvek nézegetését, neveljük a gyerekeket a könyvek helyes használatára, megóvására.- Bő repertoárral rendelkezünk versekből is, hogy bármikor előadhassuk, kapcsolhassuk, aktuális tevékenységhez, eseményhez, jelenséghez.

- Verset soha nem magyarázunk, nem kérdezünk, miről szól, de válaszolunk a gyermek, verssel kapcsolatos spontán kérdéseire.

- Nem javítgatjuk a gyermek versmondását, a félrehallott, félreértett szót, vagy ismeretlen kifejezést más alkalommal, más szövegkörnyezetben, magyarázzuk el a gyermeknek, esetleg szemléltetjük.

- Csak addig gyakoroltatjuk a verseket, ameddig a játékkedv tart, ne a szövegek megtanítását, tekintsük feladatnak, hanem a versmondás folyamatának élvezetessé tételét.

- Különös gonddal figyelünk az egyéni törődést igénylő gyermekekre, tudatosan készülünk arra, hogy hogyan ébresszünk kedvet bennük a verselésre.

8.5. Külső világ tevékeny megismerése /matematika/8.5.1. Környezet megismerésére nevelés

Célja:

Miközben a gyermek felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jusson, hogy életkorának megfelelő szinten biztonságosan tudjon eligazodni, tájékozódni, épített természeti környezetében. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Feladatai:

- Megismertessük a gyermekeket azzal a környezettel amelyben élünk, fokozatosan tárjuk ki előttük településünk és környékének természeti szépségeit.

- Érjük el, hogy az objektív világhoz a gyermeknek sokszínű viszonya alakuljon ki, az ismeretek sokoldalú, tevékeny érzelem gazdag megközelítésével.

37

- Nem az ismeretek halmozására törekszünk, hanem a természetben való sokoldalú megfigyeltetésre, minél több érzékszervvel való tapasztalatszerzésre, sokféle tevékenykedésre.

- Nemcsak természet szeretetre, és a védelmére szeretnénk nevelni, hanem a környezeti kultúra megalapozását is elő kívánjuk segíteni, ami az életmódot, gondolkodás és viselkedésmódot, a mértéktartó felhasználást is magában foglalja.

Az óvónő feladatai

- Megteremtjük a megfigyelések, tapasztalatszerzések optimális feltételeit, a nyugodt derűs légkört.

- Felkeltjük és mélyítjük a gyermekek érdeklődését, kielégítjük kíváncsiságukat, megismerési vágyukat.

- Segítsük elő, hogy a gyermek észrevegye a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jót, tisztelje, becsülje azt.

- Miközben a gyermek felfedezi, megismeri környezetét, felhívjuk figyelmét annak szépségeire, értékeire s ezeknek megóvására.

- Ezzel is hozzájárulunk természetszeretetünk, a környezetünkhöz való ragaszkodásuk kialakulásához. Alkalmat nyújtunk arra, hogy a gyermek rácsodálkozhasson a természet szépségeire. A gyermek érzelmi beállítottsága miatt az óvónővel együtt felfedezze rácsodálkozzon a természet szépségeire. Váljon mintaértékűvé a gyermek számára, természet szeretetével.

- A gyermek helyes érzelmi, erkölcsi viszonyának alakulása érdekében megismertetjük őket a helyi néphagyományok és kultúra értékeivel.

- Biztosítjuk a változatos tevékenységeket a gyerekek számára, amelynek segítségével az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti és társadalmi környezetükről olyan ismeretek és tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, ami a megfelelő tájékozódáshoz szükségesek számukra. A gyermek a környező világról objektív képet alkothasson, éreztetnünk, kell velük a természetben lévő elemi összefüggéseket, az ember természetformáló erejét, az alapvető ok-okozati viszonyokat. Közben fejlesszük érzékelésüket, észlelésüket, megfigyelőképességüket.

- Példamutatásunkkal kialakítjuk a kulturált magatartás helyes szokásait. A társadalomban való együttélésre próbáljuk felkészíteni gyermekeinket akkor, mikor társaik és a felnőttek megbecsülésére, egymás véleményeinek tiszteletben tartására ösztönözzük őket.

- Feladatunk, hogy minden alkalmat használjunk ki arra, hogy a gyerekek alkalmazhassák a megismert gyalogos közlekedési szabályokat.

- Feladatunk a szükséges eszközök biztosítása, mint pl.: a kertészkedéshez megfelelő számú és méretű eszközök.

- A lakóhelyhez kötődés identitás megalapozása, hagyományaink ápolása.


A társadalmi környezet terén- Tudnak bemutatkozni- Ismerik lakcímüket, szüleik, testvérik neveit - Tudják szüleik foglalkozását.- Ismerik óvodánk környékén lévő fontosabb intézmények, középületek rendeltetését. - Ismerik a környezetükben lévő színek sötét és világos változatait. - Ismerik az elemi gyalogos közlekedés szabályait.- Ismerik a közlekedési eszközöket, s hogy hol közlekednek.- Fel tudják sorolni testrészeiket, igényesek testük tisztaságára. - Szeretik lakóhelyüket, ragaszkodnak hozzá.- Ismerik a napszakokat.- Ismerik a hét napjait

38

A természeti környezet terén- Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik főbb jellegzetességeiket.- Ismerik a növény fogalmának tartalmát.- Ismerik a legfontosabb növényápolási munkákat.- Tudják, hogy az időjárás és a növényfejlődés között összefüggés van. - A megismert állatokat többféle képen képesek csoportosítani. - Ismerik a természetben lévő elemi ok-okozati összefüggéseket.

8.5.2. Matematikai nevelés

Célja:

A gyerekek tapasztalatokat és alapvető ismereteket szerezzenek a környező valóság formai, mennyiségi, téri viszonyairól, összefüggéseiről.

Feladata:

A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.Matematikai képességek fejlesztése: a megfigyelés, az emlékezés, a megértés, a konstruálás, ítélőképesség, azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése. Cselekvése, gondolkodásra kívánjuk késztetni a gyerekeket, a gondolkodási folyamat fejlődését kívánjuk segíteni. Elszeretnénk érni, hogy a gyerekek jó játéknak tekintsék a matematikai tevékenységeket, s így szívesen vesznek részt benne, érdeklődésük iránta megmarad, s ez így egyre inkább személyiségüknek tartós vonásává válhat.

Az óvodapedagógus feladatai

- Feladatunk, hogy figyelemmel kísérjük a gyermek érdeklődését, matematikai megnyilvánulásait és azokra úgy reagáljunk, hogy újabb jelenségek, összefüggések meglátására, matematikai tevékenységek végzésére ösztönözzük őket.

- Minél több alkalmat kell adnunk arra, hogy a gyermek életkorának megfelelő szinten felfedezhesse, birtokába vegye a matematikai jelenségeket.

- Fontos felismernünk az egész óvodai nap folyamán adódó olyan szituációkat, amelyek alkalmasak matematikai ismeretek közvetítésére, s ezek kihasználásával hozzájárulunk a gyerekek matematikai fejlesztéséhez.

- A matematikai jellegű tevékenységek végzése közben fejlesztjük a gyermekek megismerő képességeit, mint az észlelést, érzékelést, megfigyelését, az emlékezést, problémalátást.

- A gyermekek matematikai gondolkodásának, probléma megoldásának fejlesztése érdekében olyan probléma szituációkat teremtünk, amelyek gondolkodásra késztetik a gyerekeket, s amelyek megoldása közben több gondolkodási művelet gyakorlására kerül sor.

- Törekszünk arra, hogy a gyermek átélhesse a tudás örömét. Ennek érdekében mindig megerősítjük helyes matematikai megoldásait, eredményeit, így juttatjuk őket sikerélményhez.

- A matematikai tevékenységek végzéséhez nyugodt, derűs légkört teremtünk, amelyben a gyerekek bátran, el merik mondani gondolataikat, s buzdítjuk is őket gondolataik szóbeli kifejezésére, hogy szókincsük, beszédkészségük fejlesztéséhez is hozzájáruljunk.

- Biztosítunk változatos eszközöket a tevékenységekhez:


39

- A gyermekek szívesen vesznek részt matematikai jellegű tevékenységekben. - Matematikai jellegű helyzetről, problémáról, képesek gondolataikat elmondani, egymás

állításának igazát megítélni.- Képesek jól ismert tulajdonságok alapján válogatás folytatására, sorba rendezés

kiegészítésére. - Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az

összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb-rövidebb stb.)- Össze tudnak mérni két halmazt párosítással legalább 10-ig.- Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit

többet, kevesebbet.- Tárgyakat meg tudnak számolni 8-10-es számkörben.- Azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. - Képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint, térbeli és síkbeli alakzatokat

szétválogatni.- Értik és követni tudják az irányokat (balra-jobbra) illetve a helyeket kifejező névutókat

(alá-fölé stb.).

8.6. Testi nevelés /testnevelés/

A tevékenység célja: A gyermek harmonikus,összerendezett, kis és nagy mozgásának, testi képességeinek fejlesztése.Természetes mozgásigényének kielégítése, értelmi képességeinek akarati tulajdonságainak fejlesztése, az egészséges életvitel megalapozása, a szocializáció segítése.

A testi nevelés mozgásfejlesztés feladatai

- Kondicionáló és koordinációs képességek fejlesztése.- A mozgásszint fejlesztése mozgástapasztalatok bővítése- A harmonikus összerendezett mozgás kialakulásának segítése.

A mindennapi frissítő, rendszeres mozgások

A mindennapi testnevelés rendszerességével segíti az egészséges életritmus kialakulását, kialakítja a gyermekben azt az érzést és igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. A mindennapos testnevelés a rendszeresen ismétlődő hatások együttesével eredményesen szolgálja a testnevelés foglalkozások célkitűzéseit, szokásrendszerét.Középpontjában a mozgásos játékok állnak, mozgásanyaga előkészíti a testnevelési foglalkozások mozgásformáit, illetve lehetőséget ad a megismert formák gyakorlására. Kora tavasztól késő őszig lehetőleg a szabadban kell megoldani, de a csoportszobában is biztosítani kell a folyamatos légcserét, a portalanítást, a megfelelő helyet. Időtartama, nehézsége, tempója alkalmazkodjon az életkori sajátosságokhoz, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével.

Az óvodapedagógusi feladatok

- Megteremtjük a rendszeres mozgás és edzés lehetőségeit és feltételeit a mindennapokban. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS tervezése!!!!!!!!!- A mozgásos tevékenységeket lehetőleg a szabadban szervezzük, de a csoportszobában

is megteremtjük az egészséges feltételeket. (folyamatos légcsere, a parketta portalanítása, szőnyeg feltekerése.)

- Tudatosan tervszerűen, a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően, a fokozatos terhelhetőség figyelembe vételével állítjuk össze a mozgásanyagot.

- Tudatosan használjuk fel a mozgásos tevékenységeket és a teljes személyiség fejlesztésére. Megtaláljuk a lehetőségeket értelmi, érzelmi akarati fejlesztésre és

40

megkeressük más tevékenységek során is a mozgásfejlesztési lehetőségeket (komplex szemlélet).

- Olyan szokásrendszert alakítunk ki, hogy a gyermekek egymás zavarása veszélyeztetése nélkül biztonságban szabadon kipróbálhassák saját teljesítőképességüket, mozgásfantáziájukat.

- Irányításunk (feladatadás, a végrehajtás szintjének elvárása, értékelése, differenciált választási lehetőségek biztosítása, segítségnyújtás, bemutatás, stb.) a gyermek egyéni képességeihez igazodik, hogy a mozgás az erőkifejtés minden gyermeknek örömet okozzon.

- Személyes példával olyan légkört teremtünk, amelyben a gyermekek kellemesnek éli meg saját teljesítőképességeinek fokozását, és a közösséggel egy időben egyszerre végzett mozgástevékenységének végrehajtását is.

- Találékonysággal, gazdag fantáziával, játékos ötletekkel, mozgás kombinációk kitalálásával biztosítjuk a gyakorlás változatosságát, élményszerűségét.

- Kihasználjuk az évszak adta gazdag lehetőségeket a mozgásfejlesztésre és a környezet természeti adottságait, tárgyait a mozgások gyakorlására.

- Hatékonyan vonjuk be a dajkát a feltétek megteremtésébe (tiszta hely, levegő, megfelelő számú és épségű eszközök biztosítása, ahol kell az öltözés, vetkőzés segítése, udvari előkészületek évszakoknak megfelelően stb.) és ha a mozgásanyag biztonságos gyakorlása úgy kívánja, akkor a felügyeletbe is.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére

- Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé megfelelő ritmusúvá válik.- Növekszik teljesítőképességük, minden mozgásfélében gazdag tapasztalattal

rendelkeznek.- A nagy mozgások egyre koordináltabbak és precízebbek, le tudják redukálni a felesleges

mozdulatokat.- Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.- Egyre fejlettebb az egyensúlyérzékük, egyre biztosabban egyensúlyoznak.- A kéz fogóizmai megerősödnek, a finommozgások fejlettsége képessé teszik az írás

elsajátítására.- Szem-kéz koordinációjuk fejlett, a kar apró izommunkáját képesek összehangolni a

látottakkal.- Mozgásukat, viselkedésüket szándékosan irányítani tudják, a szabályokat igyekeznek

betartani.- Megértik az egyszerű vezényszavakat, törekednek a feladatok igényes végrehajtására.- Képesek tempó és iránytartásra, illetve váltásra.- Fejlett testsémával rendelkeznek, biztosak személyi zónájuk oldaliságában. Fizikai

állóképességük, aktivitásuk, erőnlétük fejlettsége alapján alkalmassá válnak az iskolakezdésre.

8.7. Rajzolás, mintázás, kézimunka /Vizuális nevelés/

A tevékenység célja:

Az ábrázolás különböző fajtáinak megismerése, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel történő személyiségfejlesztés, a gyermeki alkotás , belső kép gazdagítása.

A tevékenység feladata:

Az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.

41

A gyermekek esztétikai fogékonyságának, szép iránti érzékenységének alakítása, tér – forma – szín képzetének gazdagítása élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésének biztosítása, elősegítése. A szem – kéz koordináció, a finom mozgások fejlesztésével olyan képességekhez juttatni a gyermekeinket, amelyek alkalmassá teszik az írás elsajátítására.

Az óvodapedagógusok feladatai:

- Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai elemeivel, eljárásaival.

- A gyermek vizuális kultúrájának fejlesztése érdekében megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségek és élmények biztosítsa.

- Biztosítjuk az alkotó – alakító tevékenység feltételeit (megfelelő hely, idő, légkör, megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz).

- Érjük el, hogy a gyermekek szívesen kapcsolódjanak be az alkotótevékenységbe, teremtsünk olyan légkört amelyben a gyermek minden lelki feszültség nélkül alkothat, a sikertelen, vagy elrontott munkáit javíthatja, vagy elölről kezdheti. Ezzel is segítjük a gyermek önmegvalósításra törekvését.

- Lehetővé tesszük hogy a gyermekek hosszabban nézegethessék produktumaikat, beszélgethessenek róla. Időnként kiállítást rendezünk a gyermekek alkotásaiból.

- Tudatosan és tervszerűen kialakítjuk a nyugodt, kényelmes alkotáshoz szükséges szokások rendszerét, megtanítjuk a gyermekekkel hogyan előzheti meg tevékenység közben a bajt, s ha megtörtént, hogyan lehet gyorsan, célszerűen eltüntetni.

- Személyes példánkkal neveljük a gyerekeket az eszközökkel, anyagokkal való takarékos, célszerű bánásmódra.

Biztosítjuk a tevékenységhez használható eszközök, anyagok tulajdonságainak, és használatmódjainak megismertetését, a kísérletezés, gyakorlás lehetőségét a mindennapi játékban.

- Igyekszünk minél több technikai megoldással gazdagítani, színesíteni a gyermek önkifejezési módját.

- Felhasználunk minél több természetes anyagot s közben fejlesztjük a gyermek fantáziáját, kreativitását („mihez hasonlít”, „mit lehetne belőle csinálni”).A gyermek képi – plasztikai kifejezőképességének tudatos, tervszerű, az egyéni fejlettségi szinthez igazodó differenciált fejlesztése.

- A gyermek esztétikum iránti fogékonyságának megalapozása, a környezet esztétikai jelenségeiben, művészi alkotásokban történő együtt gyönyörködéssel, az esztétikai hatásokban gazdag környezet megteremtésével.

- Felhívjuk a szülők figyelmét az alkotó tevékenységek gyermekformáló hatására. Örüljenek a gyermek alkotásainak, becsüljék meg azokat, és ne várjanak nagyobb produktumot gyermekeiktől, mint amire képesek.

A dajka feladatai

- Az óvónő irányítása alapján vegyen részt a szokások kialakításában. - Kísérje figyelemmel az eszközök állapotát, hogy azok mindig kifogástalanul álljanak a

gyermekek rendelkezésére. - Segítsen a gyermekeknek a tevékenység utáni rendrakásban, az eszközök tisztogatásában,

legyen tisztában modell szerepével.


42

- Képesek felfedezni környezetükben a természeti és az épített esztétikumot.- Belső késztetésük van az önkifejezésre, alkotásra, élményük, tapasztalatuk

megörökítésére. - Sok eszközt, anyagot és megoldási módot ismernek, biztosan használják az alkotáshoz

szükséges eszközöket.- Fantáziájuk gazdag, felfedezik környezetükben a „valamihez hasonlít” formákat,

alakzatokat, s próbálják játéktevékenységük során azokat felhasználni, beépíteni.- Tér -, forma -, és színképzeteik gazdagok:

- Formaábrázolásukban képesek hangsúlyozni a legjellemzőbb formákat, megkülönböztető jegyeket. Az emberábrázolásban megjelennek a részformák, próbálkoznak egyszerű mozgások jelzésével.

- Ismerik és megnevezik az alapszínek árnyalatait is, színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Rávezethetők a környezet, az alkotások színhangulatára.

- Térbeli tájékozódásuk, térészlelésük fejlett, tevékenyen részt vesznek a téralakításban, térberendezésben. Képalakításaikban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat.

- Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. - Rávezethetők a népművészeti motívumok felfedezésére. Önállóan díszítenek tárgyakat,

törekednek ezeket a motívumokat felhasználni díszítőmunkájukban, tudnak sormintákat készíteni 3-5 elem ritmus követésével.

- Szívesen készítenek közös munkákat a csoportszoba díszítésére (évszakhangulat, jeles napok előkészítése).

- Megpróbálnak a tevékenységhez úgy hozzákészülni, hogy az eszközök könnyen hozzáférhetők legyenek, ne boruljanak ki és ne akadályozzák a munkában. Vigyáznak saját és társaik ruhájára, munkájára, az eszközök épségére. Igyekeznek egyre önállóbban rendet, tisztaságot teremteni maguk után.

- A rengeteg alkotótevékenység következtében, szem – kéz koordinációjuk, finommotorikájuk fejlettségével alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére.

8.8. tanulás

Több pólusú folyamatként értelmezzük.

Célja:- Elősegítjük a gyermekek személyiségének kibontakozását, harmonikus, fejlődését.- Képességeiket önmagukhoz mért legmagasabb szintre fejlesztjük.- Nyitottá, érdeklődővé neveljük őket, kíváncsivá tesszük a környező világ dolgai,

jelenségei iránt.

Feladata:

A valóságot több oldalról megközelítve, komplexen szervezett tevékenységek rendszerén keresztül közvetítjük gyermekeink számára azokat az élményeket, tapasztalatokat, benyomásokat, ismereteket amelyekből a világ megismerhető.

Az óvodapedagógus feladatai:- Minden alkalmat megragadunk, lehetőséget kihasználunk a gyermek kíváncsiságának,

érdeklődésének, megismerési vágyának kielégítésére.- Olyan tevékenységeket kínálunk, szituációkat teremtünk, amelyben átélhetik,

megérezhetik a felfedezés, megismerés, kutatás örömét.

43

- Segítséget nyújtunk olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben a gyermek megismerheti saját teljesítőképességét. Rávezetjük saját testi, lelki, szellemi értékei felismerésére.

- Olyan módszereket alkalmazunk, hogy a gyermek örömmel vesz részt a tanulási tevékenységben, megtapasztaljuk velük a tudás örömét.

- Kialakítjuk a szervezett tanulás nyugodt körülményeit biztosító sajátos szokásrendszerét.

- A tanuláshoz való pozitív viszonyt úgy erősítjük, hogy a tapasztalatszerzést együtt éljük át a gyermekkel, érzékelhetővé tesszük számukra a felfedezés örömét, a rácsodálkozás élményét.

- Tudatosan tervezzük a tanuláshoz szükséges értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem stb.) fejlesztését célzó tevékenységeket.


- Érdeklődése, kíváncsisága eléri azt a szintet, hogy önként és örömmel vesz részt a tanulásban.- Képes saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésre is.- Betartja az eredményes tanuláshoz szükséges szokásokat.- Ismeretei birtokában képes elemi következtetésekre, ok-okozati összefüggések felfogására. Képes a látott és hallott információk összekapcsolására.- Képes relációkat észrevenni, relációs szókincse gazdag.- Képes szándékosan figyelni. Figyelmének tartalmi és terjedelmi szintje, megosztása, koncentrációja képessé teszi a feladatok egyre eredményesebb elvégzésére.

Már felfedezhető nála a szándékos bevésés és felidézés. Feladattudata, kitartása, munkatempója és értelmi képességeinek szintje alkalmassá

teszik az iskolai élet megkezdésére.

8.9. Kompetencia alapú fejlesztés bevezetése a Gólyafészek Óvoda és Bölcsőde tagintézmény egy csoportjában:

BevezetőA kompetencia alapú óvodai programcsomag az Óvodai nevelés országos alapprogramjánakszellemiségében – alapelvek, óvodakép-gyermekkép, játékközpontúság, szellemiség és szemléletmód– készült. Ugyanakkor a XXI. század szellemiségének megfelelően a kompetencia mint központi kategória hatja át az egész programcsomagot. Az óvodapedagógián belül maga a programcsomag is új fogalom, mely kettős jelentéstartalommal bír. Egyrészt egyes elemei részenként illesztve is felhasználhatók szinte bármely legitim helyi nevelési programhoz, másrészt – nevének megfelelően – egészben is, komplexen és csomagként kezelve is használható.A pedagógiai fejlesztés jelenlegi – második fejlesztési – szakaszában a komplexitás két nagykategóriája már elkészült. Az egyik az óvoda–iskola átmenet, a másik pedig az integráció. A komplexitás a harmadik nagy kategória, az érzelmi, erkölcsi nevelés, játék kidolgozásával, beépítésével válik teljes körűvé.Az óvoda–iskola átmenet hosszú évek óta komoly pedagógiai – elvi és gyakorlati – problémakör.Elvi, mert állandó kérdés, hogy melyik fél közelítsen a másikhoz, gyakorlati abban a tekintetben, hogy az átmenet milyen módon valósuljon meg. Az átmenetek rendszerének felállításával ez a programcsomag az óvoda

44

részéről olyan lehetőségeket kínál – ez részben maga a kompetencia-alap –, amelyeket majdnem teljesen vagy kis átalakítással átvehetnek az iskolák. Az óvoda ily módon megteszi az átmenet megkönnyítéséhez vezető szemléleti és módszertani kezdő lépéseket.A jó gyakorlat amelyet intézményünk a TÁMOP-os pályázat keretén belül megvásárol szintén-e témakör /óvoda – iskola átmenet/ problémáját és megoldási javaslatait boncolgatja. /dokumentáció mellékletbe lesz becsatolva/A kompetencia alapú fejlesztés célja: a meglévő tudás beilleszteni új keretekbe amely minőségi változást eredményez, serkenti az intézményi innovációt.

A kompetencia alapú fejlesztés feladata: Új utakat kínálni a differenciált igények kielégítésére, és segíteni a kompetencia alapú fejlesztés alkalmazásának intézményi gyakorlattá válását.

A kompetencia alapú programcsomag: lásd a mellékelt dvd-t.

A környezeti nevelés helyi óvodai rendszerének kidolgozása, megvalósítása

Kompetencia alapú óvodai nevelésünkben a külső világ tevékeny megismerése központi helyet foglal el. Az ezen belül feldolgozandó témához kapcsoljuk a többi foglalkozás anyagát, betartva a komplexitás elvét. A témákat a 4 őselem köré csoportosítjuk: tűz, víz, levegő, föld. Kiaknázzuk az őselemek kínálta lehetőségeket, témákat a gyerekek értelmi, szociális, kommunikációs, testi képességeinek fejlesztésére.A tevékenységeket úgy tervezzük, hogy minden foglalkozáson legyen módunk mind a négy képességfajtát fejleszteni, három szintre differenciálva. Változatos tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyek közben ismereteket, tapasztalatokat, szerezhetnek élő és az élettelen külső világról, amelyek birtokában életkoruknak megfelelően el tudnak igazodni, tájékozódni környezetükben.Az ismert és tapasztalatszerzéseket megfigyelésekre, tevékenységekre, kísérletek végrehajtására alapozzuk. A sok elemi kísérlet végzésével felkeltjük és mélyítjük a gyerekek érdeklődését, kielégítjük kíváncsiságukat, megismerési vágyukat. A kísérletek segítségével jobban megismerik a gyerekek az őselemek tulajdonságait. Sok tapasztalatot szereznek rólunk, ezáltal tudatosul bennük a víz, tűz, levegő, föld éltető ereje, természetformáló ereje, káros, és hasznos tulajdonságait, hogyan használja ki az ember ezeket a saját hasznára, hogy védekezik ellenük.Arra törekszünk, hogy mindent a természetes élőkörnyezetben figyeltessünk meg a gyerekekkel, ott szerezzenek tapasztalatokat. Ezért a legtöbb foglalkozás a csoportszobán kívül zajlik.Kiaknázzuk a helyi lehetőségeket, a természet közelségét. Községünkben lehetőség van arra, hogy természetes közegben szerezzenek tapasztalatokat a gyerekek a háziállatokról, a növényekről, a vízpartról.A leggyakrabban mikrocsoportos foglalkoztatási formát alkalmazunk.(Nagy hangsúlyt fektetünk a helyi adottságok, lehetőségek kiaknázására.)Görbeháza a Hortobágy része. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerjék a puszták világát, jellegzetességeit, az őshonos állatokat, a növényeket. Ennek érdekében sok sétát, kirándulást szervezünk.Alakítjuk a gyerekek attitüdjét. Felhívjuk a figyelmüket a természet szépségeire, értékeire, azok megőrzésére.Erősítjük példamutatásunkkal is, hogy pozitív érzelmi viszonyuk alakuljon ki a környezetük iránt.

45

Szem előtt tartjuk a környezettudatos nevelést. A napi tevékenységekbe beépítjük a környezetvédelmet, a szelektív hulladékgyűjtést, az energiatakarékosságot.Ápoljuk a néphagyományokat. Főleg a húsvéti, a karácsonyi, a farsangi népszokásokat elevenítjük fel. Ezek a tevékenységek szerves részei az ünnepi készülődés, ünnepvárás minden napjainak.Hagyományaink ápolása módszertani sokszínűsége által intenzívebb, ezáltal az átélés megtapasztalás többrétű.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére a környezeti nevelésnél kiegészül: A négy őselem (víz, tűz, föld, levegő) jellegzetességeit, természet formáló erejét, hasznosságát, károsító hatását ismerik.

9. A család és az óvoda együttműködésének formái

Az óvoda és a család kapcsolata

Célja: Az óvodai nevelés a családdal együtt nevelve, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Feladata:

- Kezdeményezzük a kapcsolatteremtés, együttműködés legmegfelelőbb módját.- Óvodapedagógusaink segítőtársai legyenek a szülőknek gyermekük nevelésében.- Megismertetjük a szülővel az óvoda nevelési koncepcióját, ismerjük az egyes családok

nevelési szokásait, értékrendjét, tapintatosan befolyásoljuk az életmód jó szokásainak alakítását.

- Megkönnyítjük a beszoktatást, biztosítjuk az anyás beszoktatás lehetőségét.- Lehetőséget adunk a szülőknek, hogy betekintsenek az óvoda napi életébe, képet

kapjanak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, magatartásáról, fejlődéséről.

9.1. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősége:

- Családlátogatás az óvodába lépés előtt.- Anyás, családos beszoktatás.- Szülői értekezletek (összevont, csoport, réteg)- Egyéni beszélgetések (napi kapcsolat)- Nyiltnapok- Közös programok, - Nyílt óvodai ünnepek- Hirdető falon tájékoztatás (megfelelő gyermekkönyvek ajánlása, versek, dalok

szövegének kiírása, szervezéssel kapcsolatos hirdetések, étrend, az aktuális nevelési feladatokban hogyan segíthetnek a szülők, társadalmi munka, segítség megköszönése stb.)

- Gyermeknap közösen a szülőkkel (sportolással egybekötve)- Óvodabál (Jótékonysági céllal)- Munkadélutánok (ünnepek, előkészítése)

46

A kapcsolattartás formáit a csoportban dolgozó óvónők maguk döntik el, a szükségesnek megfelelő gyakorisággal töltik meg a gyermek érdekeit szolgáló tartalommal, s bővítik leleményességük szerinti formákkal.

10. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Cél: az óvodai nevelés a családi nevelést kiegészítve a gyermeket óvja, védje, nevelje, szocializálja, figyelembe véve eltérő fejlődési ütemét.Feladat:

- Felderíteni a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat- Pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására- Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezni

A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az óvodavezető megbízásából képviseli a gyermekvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítását. Törekszik szakmai ismereteinek bővítésére, elmélyítésére.

Az óvodapedagógus köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét. Értékrendjét nem kényszerítheti rá senkire az óvodában, vallási, világnézeti kérdésekről nem foglalhat állást nevelőmunkája során. A helyi programban meghatározott feladatokat folyamatosan, minden pedagógus végzi, a gyermekvédelmi felelős irányításával.

Az óvodapedagógus feladatai:- elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,

járását- biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség

esetén védő-óvó intézkedésekre javaslatot tenni- az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba

zökkenőmentessé tenni- a gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni- a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha

szükséges, ehhez szakember segítségét kérni- a feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és

végrehajtani (a kompetenciahatárokon belül)- a felzárkóztatást megszervezni- a tehetséggondozást megvalósítani, illetve elősegíteni- az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni- az integrált nevelést elősegíteni a gyermekek problémái szerinti súlyossági fokának

megfelelő ellátási formában- a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást- a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz

való hozzájutást javaslatával elősegíteni- ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges

intézkedéseket megtegye

Az óvodai gyermekvédelmi felelős munkája:- A gyermekvédelmi felelős képviseli a gyermek-. és ifjúságvédelmi szempontokat,

szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését.

47

- A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre. Ezt a feladattervet havonkénti lebontásban készíti el a gyermekvédelmi felelős, konkrét tevékenységeket jelölve benne a felelőssel együtt.

- A nevelési év elején írásban tájékoztatja a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységről, fogadóórájáról, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.

- Évente legalább egyszer egyeztet a jegyzővel vagy az önkormányzat illetékes előadójával és a gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartást illetőleg.

- Munkájáról félévenként írásban beszámol a nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására.

- Folyamatosan kapcsolatot tart általában és konkrét esetekben a nevelési tanácsadóval, a gyámhatósággal, a pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel és segítőkkel.

- Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására hozza.

- Fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását.

- Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől, akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.

- Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között.- Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. A nyilvántartásban

feljegyzi a gyermekekkel, illetve a családdal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőivel együtt végzik.

- Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait.- Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben

családlátogatást végez a csoport óvónőivel.- Továbbképzéseket tart a lehetséges eljárásokról, módszerekről, egyes gyermekek

érdekében teendő intézkedésekről tanácsot ad.- Javaslatot tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, a

környezettanulmány elkészítésében, ahol szükséges.- Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és

minőség fejlesztésében, mint a vezető óvónő szakembere.- A szülők által jól látható helyen közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó

fontosabb intézményeket.

Az intézmény-egység vezető gyermekvédelmi feladataiFelelős:

- a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, és a

gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,- a körzetben lakó öt éves gyermekek felkutatásáért,- gyermekekkel kapcsolatos adatok védelméért.

11. Az intézmény értékelési – ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzés, értékelés alapjának, és segítőeszközének, az óvoda szakmai dokumentumait tekintjük. Szakmai dokumentumaink, egymásra épültség szerint:

48

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

Óvodánk helyi nevelési programja

Az óvoda pedagógiai, éves munkaterve

A gyermekcsoportok éves nevelési fejlesztési programjai

Az egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumai

A csoportok fejlesztési programját csoport naplóban tervezzük.Követelmény az, hogy tartalmazza:

A gyermekcsoport szokás és szabály rendszerét (hetirend, napirend, együttélés és együttműködés szabályai, érintkezési szokások, eszközök használata, helye).

Tervezésének időkeretét az első tanévnyitó értekezleten dönti el a nevelőtestület.

Eseménytervet és szervezési feladatokat (ünnepek, kirándulások, események, rendezvények szervezési feladatai, határideje, programja, az előkészületek felelősei stb.).

Tevékenységi tervet(Műveltség tartalmak közvetítésének célja, feladata, eszközei, tevékenységei)Időkerete: 2 heti tervezés.

Napi bejegyzéseket (a fejlesztés eredményességének dokumentálása, különös tekintettel a szocializációs folyamatokra, szokásrendszer alakulására, alkalmazott módszerek hatékonyságára, az élmények csoportra gyakorolt hatására stb.).

Az óvónő munkáját elsősorban az óvónő önmaga ellenőrzi, értékeli, a gyermek fejlődése tükrében. Ebben a munkájában segíti őt az óvodavezető, ellenőrzései során. A nevelőmunka hatékonyságát, minőségét elemző, értékelő látogatásait, ellenőrzési terve tartalmazza. Az óvodavezető ellenőrzésének feladata: figyelemmel kíséri, hogy az óvónők közül kit, hogyan segíthet a fejlődésben, kinek mit ajánlhat a kibontakozáshoz.

A program ellenőrzése, értékelése:

A program ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával, az egész nevelőtestület részt vesz. Az értékelés alapja: a programban tervezett „A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére” című programelemek összevetése a gyermekek tényleges fejlettségi szintjeivel.Fejlesztő munkánk teljes tartalma a DIFFERENCIÁLÁSON alapulVezérelvünk: Minden gyermek önmagához való fejlesztése, az egyéni szükségletek kielégítése minden területen.

A differenciálás gyakorlati megvalósítása: Sokoldalú, komplex, tudatos tervező munkánkkal biztosítjuk az egyenletes fejlődést, a

prevenciót. A lemaradásokat, részképesség hiányokat rendszeresen kiszűrjük, és tudatos egyéni

fejlesztési stratégiát dolgozzunk ki korrekciós céllal. Az átlagosnál fejlettebb szinten teljesítő gyermekek számára egyénre szabott

tehetséggondozást biztosítunk. (Az adott területen több feladat, mélyebb tartalom adása, eszközök, lehetőségek állandó biztosítása.)

49

Különös figyelmet szentelünk a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak csökkentésére.

A fejlődés várható jellemzői

- Érdeklődése, kíváncsisága eléri azt a szintet, hogy önként és örömmel vesz részt a tanulásban.- Képes saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésre is.- Betartja az eredményes tanuláshoz szükséges szokásokat.- Ismeretei birtokában képes elemi következtetésekre, ok-okozati összefüggések felfogására. Képes a látott és hallott információk összekapcsolására.- Képes relációkat észrevenni, relációs szókincse gazdag.- Képes szándékosan figyelni. Figyelmének tartalmi és terjedelmi szintje, megosztása, koncentrációja képessé teszi a feladatok egyre eredményesebb elvégzésére.- Már felfedezhető nála a szándékos bevésés és felidézés.- Feladattudata, kitartása, munkatempója és értelmi képességeinek szintje alkalmassá teszik az iskolai élet megkezdésére.

BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM

1. Helyzetelemzés

Bölcsődénk Gólyafészek Óvoda és Bölcsőde elnevezéssel működik Görbeházán a G-Ú-T általános iskola, óvoda és bölcsőde tagintézményeként.

Célkitűzésünk a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének biztosítása a törvény által előírt alapellátás keretein belül / 20 hetes kortól- legfeljebb 4 éves korig/

Bölcsődénk küldetése: a G-Ú-T települések bölcsődei ellátásának kielégítése olyan magas színvonalon, amely a jövőben is kiváltja a községek lakosságának, az intézmény társulási és önkormányzati fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését.

Jövőképünk:

Szeretnénk a hozzánk érkező gyerekeknek és szüleiknek olyan XXI. századi európai színvonalú gyermekléptékű bölcsődét kínálni.

- ahol szeretetteljes nyugodt körülményeket biztosítunk a velünk kapcsolatban állóknak 50

- ahol bölcsődéseink biztonságban érzik magukat- ahol a lehetőségek széles tárházát biztosítjuk a képességük kibontakozásához- ahol boldogan egyenlő eséllyel fejlődhetnek testileg, lelkileg.- ahol a játék az elsődleges és meghatározó a személyiségfejlődés és a szocializáció folyamatában.- ahol bölcsődei életük önmegvalósító élményt adó tevékenységben teljesedik ki.- ahol képessé válnak a természeti – társadalmi környezetben biztonsággal önállóan tájékozódni, környezetünk értékeit és szépségeit felfedezni és megóvásában közreműködni.

Olyan bölcsődét képzelünk el, ahol a tárgyi feltételek folyamatos javulása és munkatársaink szakmai fejlődése biztosított, anyagi és erkölcsi megbecsülése az európai normáknak megfelelő.

- ahol a minőség természetes követelmény - ahol a bölcsőde és a család nevelőpartneri kapcsolata erős - ahol az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője pozitívan értékeli és

támogatja. - Ahol az adottságainkat maximálisan kihasználva a felelősséggel átgondolt céljainkat

elérjük, jó hírnevünket tovább gyarapítjuk.-

Gondozónőink a családdal együtt nevelve szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkörben, a megtapasztalást biztosító inger gazdag környezetben, sokszínű tevékenységek lehetőségeinek biztosításával nevelik és gondozzák a rájuk bízott gyermekeket.

Célunk elérése érdekében tárgyi feltételeinket és szakmai tudásunkat folyamatosan fejlesztjük.

Az intézmény dolgozói elkötelezettek abban, hogy felvállalják a minőségfejlesztés folyamatának megvalósítását.

Az intézményünk működésében minőségügyi alapelvként jelentkezik:

Minőségközpontú szemléletmód elterjedése: az alkalmazottak teljes körű meggyőzésen, meggyőződésen alapuló bevonása a minőségügyi tevékenységbe.

Kölcsönös előnyöket és elégedettséget biztosító partnerközpotúság. Gondolatok és vélemények szabad közlése. A folyamatos fejlesztések fontossága.

Tárgyi feltételek: / ÚJ bölcsődei egység épül/Szükség megoldásként a 2009/2010-es nevelési évben a bölcsődei ellátást az iskola épületében tudjuk megvalósítani.A bölcsőde tárgyi feltétel rendszerét a törvényi előírásoknak megfelelően alakítottuk ki. A játékok egy része az óvodából rendelkezésre áll. Igen gazdag a bölcsődés korosztály számára is alkalmazható játékkészlettel rendelkezünk.A játszóudvar kialakítása folyamatban van itt levegőzhetnek a bölcsődések, a kert berendezése még hiányos de igyekszünk a hiányzó eszközöket beszerezni.Ellátottak köre: 20 hetestől- 4 éves korigFérőhely: 10 fő.A gyermeklétszám ellátásához 3 fő főállású dolgozót alkalmazunk.2 fő gondozónő mindketten felsőfokú végzettségűek, de /2009 novemberében szerzik meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget/1 fő technikai dolgozó Ellátási terület: Görbeháza, Újtikos, Tiszagyulaháza

51

2. A bölcsődei gondozás – nevelés alapelvei:

A gondozás és nevelés egységének elve Az egyéni bánásmód elve Az állandóság elve Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A pozitívumokra támaszkodás elve Az egységes nevelő hatások elve A rendszeresség elve A fokozatosság elve● Bölcsődénk és óvodánk együttműködése

A gondozás és nevelés egységének elve:

Gondozónőink jól tudják, hogy a gondozás és a nevelés a rájuk bízott gyermekek esetében elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: A gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

Az egyéni bánásmód elve:

Abból a tényből kiindulva és a tényt elfogadva, hogy nincs két egyforma gyermek; a gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.

Az állandóság elve:

A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („Saját” gondozónő rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot.

Az aktivitás, az önállóság elve:

A gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitás iránti vágyat. Ezért a gondjainkra bízott gyermekek részére biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtésére törekszünk, és a próbálkozásaikhoz elegendő időt biztosítunk. Fontos számunkra a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése.

A pozitívumokra támaszkodás elve:

A nevelési filozófiánk alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. Ezzel biztosítjuk a pozitív én-kép kialakulását, és azt a pszichikus állapotot melyben a gyermek sikeresen próbálkozhat újabb „feladatok” megoldásával.

Az egységes nevelő hatások elve:

A gondozónőink – a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, és öntevékenységének biztosításában egyetértenek. Az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, és nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

A rendszeresség elve (az ismétlődés):

Tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, és növeli a gyermek biztonságérzetét.

A fokozatosság elve:

52

A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatását teszi lehetővé. Továbbá segíti az alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új dolgok megismerését, és a szokások kialakulását.

3. A bölcsődei gondozás – nevelés feladatai:A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése.

Az egészséges testi fejlődés elősegítése Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése A megismerési folyamatok fejlődésének segítése a tevékenységeken keresztül.

4. A bölcsődei gondozás-nevelés célja:A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, személyiségfejlődésének elősegítése, mely a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül történik.

A nevelés, mint „tudatos értékválasztás” a gondozási és nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik.

Programunk vallja, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valami felé, vezetni kell valahová.

4.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése

A fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása, primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése (étkezés, alvás), egészségvédelem, egészségnevelés, környezethez való alkalmazkodás, környezetvédelem, alapvető higiénés, ill. kulturhigiénés szokások kialakulásának segítése.

4.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése

Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, ill. csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek feldolgozásában,

a gondozónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakulásának segítése (egyéni bánásmód, felmenőrendszer),

az egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, a szocializáció, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése,

a társas kapcsolatok alakulásának, az együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése,

megteremteni a lehetőségét a gondozónővel és a társakkal való közös élmények szerzésére.

4.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása,

az önálló aktivitás és a kreativitás támogatása, ismeretnyújtás, a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése,

megerősítése, a gyermek igényeihez igazodó közös tevékenységek során élmények,

viselkedési és helyzet-megoldási minták nyújtása.

53

5. A bölcsődei élet megszervezésének elvei

Napirend

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja. Megteremti a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A gondozás-nevelés folyamatában az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, játék, alvás) a gyermekek jó közérzetét is megteremtik.

Az optimális napirenden belül az egyes gyermekek igényeit a gondozónő úgy tudja kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető a rendszer, a gyermekek tájékozódhatnak a várható eseményekről, miközben kiiktatódik a várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.

A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják az évszakok, a csoportlétszám és egyéb tényezők (pl.: bölcsőde nyitása, zárása) is.

Kialakításának további feltételei a személyi állandóság (saját gondozónő-rendszer), a tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembevétele.

A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása, és az hogy a napirendet a gyermekcsoport gondozónői alakítsák ki.

Napirendünk kialakításánál igyekeztünk szem előtt tartani, hogy a legtöbb időt a játékra fordítsuk.

„ Saját gondozónő”- rendszer

Bölcsődénkben a gondozónők tudják jól, hogy a gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („Saját” gondozónő rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot.

Tapasztalatok szerint a személyi változás, a helyváltoztatás hosszú időre elbizonytalanítja, kizökkenti egyensúlyukból a gyermekeket, ezért nyugodt fejlődésük érdekében fontos az állandóság.

Egy-egy csoportban 10-12 hasonló korú gyermek van együtt 2 gondozónővel, ugyanabban a szobában.

Minden gyermeknek van saját gondozónője. „Saját gondozónő” -nek nevezzük azt, aki fokozottan felelős a csoportjába járó 5-6 gyermekért, ő az a személy, aki az anyától megtanulja a gyermek otthoni szokásait, a vele kapcsolatos fontosabb teendőket. A nap nagy részében ő gondozza a gyermeket, eteti, öltözteti, lefekteti, ha igényli, szeretgeti, ölbe veszi, dúdolgat, mesél neki, megvigasztalja őt, ha bánatos, s bölcsődei tartózkodása végéig ő kíséri, segíti fejlődését.

A szülővel történő fokozatos beszoktatás

Amikor a szülők eldöntik, hogy gyermeküket bölcsődébe szeretnék adni, felkeresik a szakmai vezetőt, és személyes beszélgetés alapján egyeztetik az ideális időpontot a gyermek bölcsődei felvételéről. Ekkor kap tájékoztatást a felvétel feltételeiről a szülő, valamint a bölcsődében folyó napirendről, szakmai munkáról.- a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit.- a szülő részéről a módszer elfogadása, és együttműködő részvétele

54

- a beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább 2 hét legyen,- Az első héten az anyával (szülővel) együtt van jelen a gyermek. Ebben az esetben a szülő végzi a gondozási műveleteket, és a gondozónő fokozatosan veszi át a gyermek gondozását, amit a gyermek elfogad. Fokozatosan emeljük az itt tartózkodás idejét is.A második héten már a gyermek a szülő állandó jelenléte nélkül van a bölcsődében. Az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget a gyermeknek, ezért fontos hogy az elaltatás és az ébredés idejében a szülő a bölcsödében tartózkodjon. Egy gondozónő egyszerre csak egy gyermek beszoktatását végezheti, és a szakmai elvek figyelembevételével az egyéni, otthoni szokásokat is be tudja építeni.- egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra a fokozatos beszoktatás megszervezéséhez célszerű beszoktatási tervet készíteni.

6. A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei

Gondozás:

A gondozás ( öltözködés, tisztába tevés illetve a WC- használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben a lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése.

Játék

A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segít a világ megismerésében és befogadásában, elősegíti a testi, értelmi, az érzelmi és szociális fejlődést.

A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játék közben ismerkedik, ill. megismeri az őt körülvevő környezettel, majd időben előrehaladva kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet a gondozónőnek tudatosan kel felhasználnia a nevelés folyamatában, célja eléréséhez.

Nagyon fontosnak tartjuk az olyan hangulatok, inger gazdag tárgyi lehetőségek megteremtését, melynek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul.

7. Kapcsolattartás a szülőkkel

1. Beiratkozás idején személyes beszélgetés, tájékoztatás2. Családlátogatás előzetesen3. Felvétel előtti szülői értekezlet, bővebb tájékoztatás4. Szülővel történő fokozatos beszoktatás5. Egyéni bánásmód – gondozás

A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermekek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában, és a családokat is segíti a gyermeknevelésben.

55

Tájékoztatás formái:- beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor,- szülői értekezlet,- hirdetőtábla,- üzenőfüzet,- időpont, egyeztetés után egyéni beszélgetés,- szervezett programok.Mivel mindegyik más-más szerepet tölt be, a cél minél többet alkalmazni közülük.

Családlátogatás

A családlátogatás előzetes megbeszélés alapján történik, amikor a család otthon van. Célja a családokkal való kapcsolatfelvétel a gyermek otthoni környezetében való megismerése. A gondozónő a gyermekkel történő első kapcsolatfelvétele az otthon biztonságos légkörében, az otthoni környezetben történik. A gyerek számára fontos, hogy a gondozónőt az érzelmi biztonságot adó szülők jelenlétében, saját otthonában látja először.Szülői értekezleten tájékoztatást adunk a családok részére a bölcsődei életről, a szakmai programokról, a szülők jogairól és kötelezettségükről, a házirendről, a bölcsőde napirendjéről, (a gondozónők személyes megismerésére van lehetőség). Tájékoztatást adunk a rászoruló családok térítési díjkedvezmény igénylésének lehetőségéről a szükséges nyomtatványok biztosításával. A bölcsődében folyó korszerű táplálkozásról az életkori szükségletek figyelembe vételével, diétás étkeztetés lehetőségeiről gyermekek elhelyezési módjáról adunk ismertetést.

Üzenő füzetHasználata folyamatosan történik. Ebbe a szülő is bejegyez fontosabb kéréseket, valamint tájékoztatást ad a gyermek távolléti idején történt eseményekről. A gondozónő a beszoktatásról készít bejegyzést, valamint a gyermek egy-egy, a fejlődése során elért változásról (pl. szobatisztaság, beszéd, mozgás, játékfejlődésről) valamint a törzslapon vezetett fontosabb változásról és a negyedévenkénti értékelésről ad írásos tájékoztatást.

Szülői értekezletA gondozónők szervezik, a szülőkkel megbeszélik a csoport életét a gyermek fejlődése érdekében tett próbálkozásról. Itt csupán az a 8-10 szülő van jelen, akiknek gyermekei egy csoportba járnak és a gondozónő tájékoztatást ad a nevelési módszerekről, játéktevékenységről. Itt van lehetőség megbeszélni az együttnevelés módszereit, közösen elkezdeni egy-egy önállósodási lépést. Nyílt napok Előzetes megbeszélés után egy-egy folyamatba betekintést nyerhet a szülő, ezzel is segítve a gondozónő és a szülő kapcsolat építését.

Közösen szervezett programokÉvenként 2-3 alkalommal közös programot készítünk a családokkal. Ilyenek a kirándulások, az anyák napja, a gyermeknap.

8. Bölcsőde és óvoda együttműködése:

- Az együttműködést segíti, hogy nemcsak szervezetileg, de területileg is összekapcsolódunk, ezért jól ismerik az intézmények dolgozói egymás szakmai munkájának sajátosságait

- A két intézmény szoros, egymás munkáját segítő szakmai kapcsolatban áll.

56

- Lehetőség nyílik közös programok szervezésére amelynek mindkét szervezeti egység gyermekeinek, szülőinek, dolgozóinak közös élményt adnak (de tiszteletben tartják az életkori sajátosságokból adódó különbségeket is)

57

Nevelési program

Általános Iskola

58

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Iskolánk 8 évfolyammal működő általános iskola. Feladata az általános iskolás korúak oktatása és nevelése településeinken. Iskolánk felel az itt élő gyerekek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösségek kialakulásáért és fejlődéséért. Az oktatás nyelve magyar.Vallási, világnézeti szempontból semleges.Politikai tevékenységnek, politikai nézetek átadásának nincs helye az iskolánkban. A pedagógusnak joga van szabad vallási, világnézeti meggyőződéséhez, de anélkül, hogy annak elfogadására késztetné a tanítványait.

Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:

- Gyermekszereteten alapuló, gyermeki jogokat tiszteletben tartó pedagógia megvalósítása.

- A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve felkészítjük a következő iskolai fokozatra.

- A nevelési-oktatási munkában a jól bevált hagyományok mellett a kompetenciaalapú oktatás új módszereit használjuk az eredmények növelése érdekében.

- Minden tanulót egységesen, jogait tiszteletben tartva kezelünk, kerüljük a hátrányos megkülönböztetést.

- A tanulóknak ismerni, óvni, ápolni kell nemzeti kultúránkat, anyanyelvünket, hagyományainkat. Ki kell alakulnia a gyermekben a szülőföld, a haza iránti szeretetnek.

Célok

A pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális, emberi és erkölcsi értékeknek a kialakítása a tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

Ennek érdekében legfontosabb célkitűzéseink:- A gyermekeink számára a jó iskolai légkör kialakítása- Kultúrált kommunikációs készségek kialakítása- Minden 8. osztályból kikerülő tanuló valamely középiskolában folytassa

tanulmányait, illetve minden tanuló végezze el a 8 osztályt- A mindennapi életben jól hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség adása- Esélyegyenlőség biztosítása, tolerancia, empátia kialakítása- Nemzeti kultúránk megismertetése

59

Cél: A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről.A megvalósítás időtartama: 3 év

Sikerkritériumok: Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshezA partnerek 80 %-a visszajelezAz erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelezett igények beépítése, illetve betervezése

Indikátorok: A partneri visszaadott mérési lapok számának változásaA szöveges vélemények mennyiségi változásaElvárások és a megvalósítható elvárások aránya

Cél: Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakításaA megvalósítás időtartam: 1 év

Sikerkritériumok: A „szabad sáv” érdeklődésnek megfelelő hasznosításaTanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése

Indikátorok: A partneri igények kimutatása felmérésselTevékenységek, programok számának, kínálatának változásaA résztvevők számának változása

Cél: Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba: - A gyermekink számára a jó iskolai légkör kialakítása- Kulturált kommunikációs készségek kialakítása- Minden 8. osztályból kikerülő tanuló valamely középiskolában

folytassa tanulmányait, illetve minden tanuló végezze el a 8 osztályt

- a mindennapi életben jól hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség adása

- Nemzeti kultúránk megismeréseA megvalósítás időtartama: folyamatos

sikerkritériumok A mérések, értékelések alkalmával kimutatható pozitív változások:- A tanulók körében végzett elégedettségi vizsgálat az iskolai

létkörre vonatkozóan 70 % fölött legyen- A DÖK által végzett októberi dekoráció ellenőrzésén az elérhető

10 pontból legalább 7 pontot érjenek el az osztályok. (Szép, esztétikus legyen a dekoráció.)

- Minden 8. osztályt végzett tanulónkat iskolázzuk be valamilyen középfokú intézménybe, a nehézségekkel küzdők legalább a felzárkóztató oktatásba kapcsolódjanak be

- Az országos kompetencia-mérésen az országos átlag körül szerepeljünk, de legalább a kistelepülések átlaga körüli legyen az eredményünk

Indikátorok Csak a konkrét mérés ismeretében határozható meg, nem minden esetben számszerűsíthetőVan-e visszacsatolás az egyes értékelések eredményességére vonatkozóan?

Cél: Kompetencialapú oktatásA megvalósítás időtartama:

2 év

Sikerkritériumok: Egyéni, személyre szabott fejlesztés növelése a tantestületnélHozzáadott értékek individuális tervezése

Indikátorok: A tanórák hány százalékában folyik nem frontális oktatás?

60

A pedagógusok hány százaléka alkalmaz differenciáló módszereket?

A tanulók hány százalékának van egyéni fejlesztési terve?Az egyéni fejlesztési tervvel tanulók kompetenciái hogyan alakulnak többi társaikhoz képest?Egyéni, személyre szabott értékelés pl. osztályzatok mellett/helyett a tanulók szöveges értékelést kapnak.

Cél: Gyermeki jogok tiszteletben tartása (esélyegyenlőség érvényesülése)

A megvalósítás időt. 2008/2009, illetve folyamatosSikerkritériumok: Jó tanár – diák kapcsolat, ne merüljön fel komolyabb panaszIndikátorok: Hány és milyen tanulói panasz volt az elmúlt időszakban,

Hány és milyen tanulókkal való bánásmódra vonatkozó szülői panasz érkezettMilyen fegyelmezési eszközöket használnak a pedagógusokA dokumentált fegyelmezési esetek (intők, rovók, üzenetek, stb.) tartalmaznak-e jogsértő elemeket.

Cél: Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakításaA megvalósítás időtartam: 2 év

Sikerkritériumok: 90 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületbenÉvente legalább két tantestületi továbbképzésA továbbképzési terv teljesítése

Indikátorok: Az alkalmazottak megfelelő képesítéseA hiányzó szakemberek számaA továbbképzések fajtái, területei, a továbbképzésen részt vettek számaA továbbképzésen tanultak beépülése a mindennapi munkába

Cél: Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkelA megvalósítás időtartama: folyamatos

Sikerkritériumok: Működő kapcsolat a kistérség iskoláival, intézményeivel, szervezeteivelMűködő kapcsolat a falu intézményeivel, szervezeteivel

Indikátorok: Közös továbbképzések, programok számának változásaEgyüttműködési megállapodások száma, jellege, azok változása

Cél: Nem szakrendszerű oktatás sikeres megvalósításaSikerkritériumok: Nevelők képzése

Eszközök biztosításaA nevelők módszertani szemléletének megváltozása

Indikátorok: Továbbképzések számaA részt vettek arányaÓralátogatások tapasztalataiKompetenciamérés eredményének javulása

61

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Minden pedagógus alapvető feladata a gyermek nevelése, tanítása és ezzel összefüggésben a tanulók személyiségének fejlesztése.A pedagógus pálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, s részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb ideig végig kísérhetjük őket azon az úton, amelynek neve: élet.

Tanulóink fejlődésének az egyes életkori szakaszokhoz kapcsolódó jellemzői:

Latencia kor (6-8 év)

A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógushoz – való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekbe, tanulási nehézségekbe és magatartás problémákban fejeződik ki. Prepubertás kor (9-11 év)

Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt–kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok, az ebben a korszakban megfigyelhető érzelmi-hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. Természetesen ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat. Részképesség-zavarokkal is találkozunk, de a beilleszkedési nehézségek nagy része megoldódik erre a korra.

A pubertáskor (12-14 év)

Főleg az önmegismerés igénye jut kifejezésre, az identitás keresése, az önállósulási törekvés, a felnőttektől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság jellemző. A pedagógusok ekkor jelzik a legtöbb magatartásproblémát. A korosztály másik jellegzetes problémája a pályaválasztás.A NAT – s ennek megfelelően a kerettantervek is – a gyermekek, a serdülők és az ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást.

Elvünk a korszerű ismeretek közvetítése, a tanulók képességeinek, készségeinek kialakítása, fejlesztése, személyiségének formálása. Ezek azonban csak akkor valósíthatóak meg, ha az intézményünk pedagógiai programja, nevelési, tanítási, tanulási folyamata teret enged a színes, sokoldalú életnek, fejleszti a tanulók készségeit, kialakítja az értékekkel történő azonosulásukat.

62

Célunk olyan tanuló nevelése, aki végzős korára (iskolánkból távozva):- humánus- a tanuláshoz, munkához szükséges önfegyelemmel, munkafegyelemmel rendelkezik- kötelességtudó- felismeri, értékeli a tudás fontosságát- gyakorlatias- képes önálló ismeretszerzésre.

Az e téren adódó feladataink:

Az egységes, alapvető követelmények - melyeket előre közlünk diákjainkkal és a szülőkkel - , és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Olyan légkört kell teremteni iskolánkban, ahol a nevelők és tanulók együttműködnek, otthon érezhetik magukat.

Figyelembe véve az életkori sajátosságokat, építve az élményigényre, átélésre, a tanulók autonóm erőire, alkotóképességére, a felfedezés örömét meghagyva elsősorban a következő készségeket és tulajdonságokat alakítjuk és fejlesztjük:

- tanuláshoz, önálló ismeretszerzéshez és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges képességeket

- saját, egyéni, hatékony tanulási módszer kialakítása- erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlesztése- a tanulók önismeretének fejlesztése /szeretnénk, hogy saját jövőjével kapcsolatban minden

tanulónak legyen elképzelése/- az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáinak és módszereinek

megtanítása.

Törekszünk arra, hogy tanulónkban kialakuljanak a komplex tanulási képességek fejlesztéséhez szükséges személyiségvonások (akaraterő, kitartás, nehézségek vállalása és leküzdése, kudarc és siker egészséges átélése).

A személyiségfejlesztésben a szülővel való együttműködés kötelezettsége:

(ld. ped.program 2.4, 2.6 és a 2.10 fejezete)

63

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

A nevelés igen fontos része a közösségfejlesztés.A pedagógus alapvető feladata a közösségi együttműködés alapvető magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása. A jó közösség legfontosabb jellemzői:

- a közösség tagjai segítenek egymásnak- összehangoltan tudnak dolgozni- nincs „kirekesztett, kiközösített” gyerek- jó közösségi légkör jellemzi a csoportot- van összetartás a közösségen belül- vannak hagyományaik- a közösség tagjait tolerancia jellemzi- a közösség „kezdeményező” tagjai lelkesíteni tudják a többieket

Hogyan érjük el ezt?

Gazdag, jól szervezett programot biztosítunk a közösségeknek, és törekszünk a jó felnőtt vezető megválasztására.

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

A közösségi neveléssel kapcsolatos követelményeink:

A történelem tantárgyon belül a hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.

A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.

Településünk testvérkapcsolatot alakított ki az erdélyi Magyarvista településsel. A diákjaink csereüdülés kapcsán megismerik egymás hagyományait, megismerik településeik történetét. Ezt a kapcsolatot ki kell használnunk, és tovább kell bővítenünk más nemzetközi kapcsolatok kialakításával.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejezésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak.

64

Az iskolának az új információs környezethez igazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie.

A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránt elfogadó és segítőkész magatartást.

Gyermekközösségek az iskolánkban:

- intézményegységek közössége- alsósok közössége- felsősök közössége- napközis csoport közössége- tanulószobások közössége- osztályközösség, mely legfontosabb közösségi színtere a közösségi nevelésnek, az ezzel kapcsolatos legfontosabb munkák itt folynak

Tanulóközösségek szervezetei

A DÖK

Élén a diákönkormányzat pedagógus segítője és gyermektitkára áll. Tagja iskolánk valamennyi tanulója. Irányító szervezete a diáktanács, mely az osztályok diákképviselőiből (diáktitkárok) áll. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább kétszer hívnak össze.

A tanulóközösség által létrehozott szervezet képviseli a tanulók érdekeit, szolgálja a tájékoztatásukat, és szervezi a kulturális, sport- és turisztikai programokat.Rendszeresen közreműködik az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában.

Ezt a munkát lásd bővebben kifejtve a házirendünkben.

Az iskolai hagyományok rendszere

A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyományt közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében.

Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is.

Iskolai ünnepélyeinkTanévnyitó ünnepélyOktóber 23.Március 15.BallagásTanévzáró ünnepélyMegemlékezés az Aradi Vértanúk napjárólMegemlékezés Görbeházán Széchenyi Istvánról, az anya intézmény névadójáról

65

Kiemelt rendezvényeink

Télapó ünnepségKarácsonyi ünnepség, karácsonyi discoAlsósok farsangjaFelsősök farsangjaDÖK napSzéchenyi hét Görbeházán

A rendezvényeink igen magas színvonalúak, az iskolánk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.

A tanórákon kívüli foglalkozásokhoz tartozó közösségeink:

I. Az alapító okiratban, a KT. szerint a tanulóknak térítésmentesen biztosított foglalkozások:

Diáksportkörön résztvevők közössége

- Bárki részt vehet iskolánk tanulói közül az iskolai diáksportköri foglalkozásokon.Természetesen a tanulók számára teljesen ingyenes.

Napközis, tanulószobás csoport. Törekszünk arra, hogy közeli évfolyamok kerüljenek egy csoportba. (3-4.o., 5-6.o., 7-8.o.) Minden jelentkezőt fogadunk.

Korrepetálások, szakkörök közössége (a tanulók igényei szerint)

Választható foglalkozások közössége (ld. óratervek)

II. A tanulók és a szülők igénye szerint mindezeken túl lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők anyagi támogatásával a következő tevékenységek megszervezésre kerüljenek:

Néptáncosok csoportja

Társastáncosok csoportja

A Világ-Virága Művészetoktatási Intézménnyel kötött megállapodás alapján tanítványaink beiratkozhatnak Görbeházán 1-8. osztályig, Újtikoson pedig 1-2. osztály.7-8. osztályos tanulóink pedig társastánc oktatásra jelentkezhetnek Görbeházán.

Az évente megszervezett úszásoktatásban résztvevők csoportja Görbeházán.

1-6. osztályosok jelentkezhetnek.Gyermek esetleges felmerülő költségeit a szülő fizeti (Igyekszünk pályázati pénzből megszerezni az ehhez szükséges pénzt, így csökkentve a szülők kiadásait).

A közösségben kötelező magatartási szabályok

66

A tanulókat érintő magatartási szabályokat ld. házirendben.

A szülő kötelessége, hogy segítse elő gyermeke közösségbe történő beilleszkedését. Meg kell ismernie a közösségi magatartás szabályait iskolánkban.A szülőkkel való együttműködés kötelezettsége: ld. házirend

4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Pedagógiai munkánk során gyakran találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küszködő gyerekkel.

A beilleszkedési, magatartási problémák kiszűrése:- Ha ilyen probléma gyanúja merül fel a gyermeknél, a szaktanár jelzi az

osztályfőnöknek- Az osztályfőnök beszél a szülővel, tapasztalataikat, véleményeiket kicserélik- Ha mindketten szükségét látják, a Polgáron működő nevelési tanácsadóba küldi az

osztályfőnök a gyereket, kéri annak vizsgálatát. A vizsgálat kérését az osztályfőnök kéri a szülő beleegyezésével, de természetesen a szülő is kérheti a vizsgálatot, amiben az osztályfőnök köteles neki segíteni.

- A szakvélemény elkészülte után eldől, hogy a tanulónál ténylegesen van-e beilleszkedési, magatartási probléma

Ha ilyen probléma merül fel egy gyermeknél, akkor a szakvélemény alapján a tanuló vagy az iskolánknál, vagy súlyos esetben más, speciális intézményben tanul tovább.Ha nálunk marad a tanuló, akkor a közösségi életben való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs foglalkozásra jogosult.

E téren adódó feladataink:- A nevelési tanácsadóval való folyamatos kapcsolattartás

Fe.: osztályfőnök- Az osztályfőnök és minden nevelő különös figyelmet fordít az ilyen gyerekre.- Az osztályfőnök koordinálja az egységes nevelői ráhatást.- Szükség esetén korrepetálás biztosítása a tanulónak (heti 2 óra)- Differenciált feladatok, házi feladatok adása - A szülővel való rendszeres, folyamatos kapcsolattartás

Fe.: osztályfőnök

Leggyakrabban tapasztalható beilleszkedési, magatartási zavar:

a. hiperaktivitásb. kognitiv funkciók zavaraic. agresszió

Napjaink pedagógiai, pszichológiai gyakorlatában rendszeresen tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. A súlyos tanulási problémákkal küszködő gyerekek általában agresszívebben viselkednek, de meg is fordítható a kérdés: az agresszív gyerek jelentősen lemarad a tanulásban.

67

Mindennapi gyakorlatunkban sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek.Ezek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban:

Hiperaktivitás

Főbb jellemzői:- feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba- feladatait, munkáját képtelen megszervezni- életkorához képest túlzott ellenőrzést igényel- játékban, a csoportban nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül- gyakran észrevehető, hogy nem figyel oda- figyelme könnyen elterelhető- képtelen koncentrálni iskolai munkájára, más figyelmet érdemlő feladatra- nem tud tartósan játszani egy játékkal, egy játékszerrel

Kognitív funkciók zavarai:

A figyelem nem megfelelő működése súlyos tanulási problémákhoz vezethet akkor is, ha a tünetet nem kíséri motoros nyugtalanság. Kutatások bizonyítják, hogy az életkor növekedésével a figyelem fokozatosan javul és szelektívebbé válik, miközben elterelhetősége csökken.A figyelemzavarból adódó problémák tanévről-tanévre súlyosbodó gondot okoznak, hiszen az alapvető fogalmakban, készségekben keletkező hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik.

Két formáját különböztetünk meg, egyiket reflektivnek a másikat impulzívnak nevezzük.Impulzív típus:- rosszul hangsúlyoznak- kihagynak szavakat- mással helyettesítik az olvasott szót

Reflektiv típus:- lassan, óvatosan reagálnak- körültekintően összehasonlítanak

Agresszió:

Az agresszív gyerekek rendszeresen tapasztalt népszerűtlenségének talán a legfőbb oka az, hogy ezek a gyerekek hiányosságokat mutatnak a szociális információk, kognitív kezelésében. Az életkornak megfelelő átlagnál sokkal gyengébben ismerik fel, egy-egy szociális helyzet oksági hátterét, a szociális problémamegoldási készségük erősen korlátozott.Az agresszív gyerek cselekedetének magyarázata nem pusztán önigazoló hazugságok. Ők valóban úgy érzik, hogy támadják őket olyan esetekben is, amikor szándékos provokációval vádolják őket.Az agresszív gyerek távolságtartó, társai egyre jobban elkerülik, benne pedig fokozatosan megerősödik az érzés: a világ örökös gyűlölködés, a folyamatos elutasítás helye.A magatartászavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában bizonyos mértékben elmarad hasonló korú társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális lehetőségével. Különleges bánásmódot igényel, de nem fogyatékos. Lemaradása behozható, sőt teljesítménye is emelhető és felhozható az átlaga a követelmények szintjére szakszerű foglalkozással.

68

Célunk, hogy segítsük ezeket a gyerekeket a nehézségek leküzdésében, szerető gondoskodással vegyük őket körül. Meg kell nyernünk a bizalmukat, érezniük kell, hogy mellettük állunk. E téren adódó feladataink:

Az osztályfőnök a szülővel fokozottan együttműködve próbál segíteni a gyereken. Az osztályban tanító nevelők közösen, egységes nevelői ráhatással próbálnak segíteni. A párhuzamos osztály segítségét kérjük (közös rendezvények, megbiztatások,

kirándulások, stb.) A nevelési tanácsadó segítségét kérjük, esetleg szükség esetén a Szakértői és

Rehabilitációs Bizottsághoz fordulunk.

5. Tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

5.1. A nevelő az oktató-nevelő tevékenysége során vegye figyelembe a gyermek, a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását.

Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátítása mellett fontos feladatának tartja a tehetséggondozást, a képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységet. A tehetség oly készsége, mivolta a testi vagy szellemi szervezetnek, mely ezt valamely munka végzésére kiválóan alkalmassá teszi.

Az a célunk a tehetséggondozás terén, hogy az iskolánkban tanuló tehetséges gyerekeknek minden lehetőséget megadjunk, hogy képességeiknek legjavát nyújtva fejlődjenek. Ne kallódjanak el, ne keljen másik iskolába menniük.

5.2. Ennek érdekében:

- minden lehetőséget megragadunk a tanórai differenciálásra- differenciált házi feladatot adunk, ahol figyelembe vesszük a tanulók képességeit- amennyiben lehetőségünk van rá, a magyar és matematika tantárgyakból képességek

szerinti bontást hajtunk végre, ahol a gyorsabban haladó csoportban könnyebb a tehetséggondozás (a csoportok nagyon könnyen átjárhatók)

- a tanulószobai szakkorrepetálásokon a tehetséges tanulóinkra is gondolunk- országos levelező versenyen is részt vesznek tanítványaink, figyelemmel kísérjük, segítjük

a versenyen való szereplésüket- a tiszamenti iskolák együttműködésének keretében pályázatok segítségével

versenyeztetjük tanítványainkat magyar, matematika, idegen nyelv és informatika tantárgyból

- a területi megyei versenyeken (szaktárgyi és sportversenyeken) is részt vesznek iskolánk tanulói

- A tehetséges tanulóinkat biztatjuk, hogy vegyenek részt a versenyeken, segítjük a felkészülésüket, utaztatás esetén a nevelők elkísérik a gyerekeket. Ilyenkor az iskola biztosítja a nevelő helyettesítését, fizeti a nevelők és a tanulók útiköltségét.- Minden nevelő munkája során rendszeresen, folyamatosan és tervszerűen alkalmazza az új, kooperatív tanulási technikákat.

69

A sportban tehetséges tanulóink érdekében szervezzük meg a következőket:

Heti 5-8 DSK foglalkozás (foci, kézi, atlétika, stb.)Fe.: ig.helyettes

Játékos sportversenyek, iskolai és osztálykeretbenFe.: DÖK

Sportrendezvények, akadályverseny, sportnap, stb.Fe.: testnevelő tanár

Helyi, körzeti, kistérségi sportversenyekFe.: testnevelő szakos tanár

A jó kézügyességű tanulóinknak szervezzük meg:

„Ügyes kezek” foglalkozásokFe.: tanító

Az osztályok, folyosók dekorálása, ünnepségek kapcsán a termek kidíszítése a DÖK vezetőjével és az osztályfőnökkel

Kistérségi rajzversenyek Helyi aszfaltrajz és egyéb művészeti versenyek a DÖK szervezésében Újtikoson és Tiszagyulaházán grafika oktatása a Világ-Virága Művészetoktatási

Intézmény szervezésében

A tanulásban jeleskedő tanulóknak:

Választható foglalkozásokFe.: szaktanár

Kistérségi tanulmányi versenyFe.: ig.helyettes, szaktanár

Országos levelező versenyFe.: szaktanár, tanító

Helyi tanulmányi versenyekFe.: munkaközösség-vezető

Alapítvány pályázata; a jó tanuló és jó sportoló gyerekeknek, a 8. osztályos kitűnő tanulóknakFe.: ig.helyettes

A rajzolásban, az énekben, a versmondásban és dramatikus játékokban tehetséges tanulóknak adunk tág teret:

a kulturális rendezvények a farsang ének és rajzverseny versmondó verseny

Fe.: DÖK, osztályfőnökök Kistérségi rajzversenyek Helyi aszfaltrajz és egyéb művészeti versenyek a DÖK szervezésében

A tanórákon a következők a szaktanárok feladatai:differenciáláscsoportmunka szervezéseegyéni foglalkozások szervezése

„kisbeszámolók” tartatása70

új, kooperatív technikák alkalmazása

Sikerkritériumok:A kistérségi versenyeken tanulóink 1/3-a vegyen részt. A versenyeken minden tárgyból legyen a versenyen dobogós helyezettünk (legalább 2 fő).Kitűnő tanulóink a megyei versenyeken vegyenek részt, ott a középmezőnyben végezzenek.

Az országos kompetencia mérésen az országos átlag körül szerepeljünk, de legalább a kistelepülések átlaga körül legyünk. A tehetséges tanulók a jó eredményeket elért

tanulók átlagán szerepeljenek.

71

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek mindenek felett álló érdeke:

- A szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák részére, oly módon, hogy annak igénybe vétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.

- A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez.

- Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembe vételével, a többi tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

Változás következett be a szülők jogait illetően a gyermeknevelésben. Gondoskodnia kell gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítania kell az óvodáztatás, illetve a tankötelezettség teljesítését. Figyelemmel kell kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget.Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.Tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

A gyermekvédelem feladatai:

- Nyilvántartani a veszélyeztetett helyzetű, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat.

- Tájékoztatni a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudják problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel problémáikkal.

- Egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat kell szervezni.

- Anyagi problémáik esetén támogatást és különböző természetbeni juttatásokat kell részükre biztosítani.

- Figyelemmel kell kísérni pályaválasztásukat, továbbtanulásukat.- Szükség esetén védő-óvó intézkedéseket kell tenni a tanulók érdekében.- A pedagógusok a megszerzett információt bizalmasan kötelesek megőrizni, a törvényi

előírásoknak megfelelően felhasználni. Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak.Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyokat.

72

Mivel egyre nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetűek, ezért egyre több figyelmet kell fordítani a gyermek- és ifjúságvédelemre.Mi – kis falu lévén – azért vagyunk e szempontból szerencsés helyzetben, mert a tantestület 70 %-a helybeli, gyermekkorától itt él ebben a faluban, s így igen nagy betekintése van a gyermek anyagi és szellemi hátterének a megítélésében.A kollégák, akik nem rendelkeznek ilyen irányú ismerettel, azok:

családlátogatás a szülővel való beszélgetések a gyermek megismerése a nevelőtestülettől való tájékozódás útján kell, hogy szerezzenek tudomást az osztályában tanuló gyermekek helyzetéről.

Az osztályfőnökök feladata:

Minden osztályfőnök kötelessége, hogy ha új osztályt kap, akkor a régi osztályfőnöktől felvilágosítást kérjen az osztályban tanuló gyermekek tanulmányi, magatartási eredményeiről, problémáiról, illetve a hátrányos és a veszélyeztetett tanulókról (az első osztályos nevelő az óvónőktől).

Minden tanévben az első nevelési értekezleten az osztályfőnökök beszámolnak az iskolavezetésnek a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról, a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet okairól. Ezt a jelentést az iskolavezetés összesíti, és eljuttatja az önkormányzathoz, az önkormányzat gyámügyi előadónak.

Szoros együttműködés kialakítása az önkormányzat gyámügyi előadójával. Javaslatot tesz a segélyek odaítélésekor. A szülők által év végén felajánlott tankönyvek és iskolaszerek kiosztásában való

segítés.

Minden nevelő feladata:

Igyekezzen jó kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel, hogy azok minden problémájukkal őszintén, bátran forduljanak hozzá.

Ugyanilyen fontos a szülővel való jó kapcsolat kialakítása is, szeretnénk, ha a szülők megfogadnák tanácsainkat, partnereiknek tekintenének bennünket.

Segítsen ezeknek a gyerekeknek abban, hogy a tanulótársaikkal minél jobb viszonyt alakítsanak ki.

A tehetséggondozáskor és felzárkóztatáskor külön figyelünk ezekre a gyerekekre. Szorgalmazzuk, hogy ezek a gyerekek napközis, illetve tanulószobás foglalkozásokra

járjanak.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata:

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés A veszélyeztető tényezők feltárása A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök – tanár – szülő együttműködésével.

A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti igény, viszont a korábbi évekkel ellentétben csökkent az önkormányzati támogatás mértéke.

Kábítószerek, szenvedélybetegségek elleni tevékenység

73

A XXI. század egyik problémája a szenvedélybetegségek leküzdése. Ezt felismerve iskolánk egy átfogó, minden tanulóra kiterjedő programot dolgozott ki.A program részei:

- Drog- Alkohol- Dohányzás - Játékszenvedély elleni küzdelem

Programunk első lépéseként 3 pedagógus kollégát beiskoláztunk a Hajdú-Bihar megyei Drogprevenciós Alapítvány által szervezett 40 órás tanfolyamra. Itt átfogó képet kaphattak a mai aktuális drog, alkohol, dohányzás elleni küzdelmekről. Elméleti ismeretek mellett gyakorlati képzést is kaptak, ami elengedhetetlen a hatékony munkához.A tanfolyamot végzettek továbbadják ismereteiket a többi kollégának néhány előadás, értekezlet keretében.

A tanulóinknak a felvilágosítást az osztályfőnök, illetve a biológia tanár végzi. Elsősorban osztályfőnöki órán történik a felvilágosító munka, de a biológia és egészségtan órán is része a tananyagnak. Egyéb órákon (pl. magyar órán) is része lehet e téma a tanórának esetlegesen egy szövegértési vagy egyéb feladatoknál. Itt a nevelő kihasználja a nevelési lehetőséget.

Továbbá filmvetítéssel egybekötött felvilágosító előadást is szervezünk évente, melyre meghívjuk a témához értő, kompetens, „külsős” szakembereket. Itt a tanulóinknak lehetősége nyílik arra, hogy a témáról kötetlenül beszélgessenek a meghívott vendéggel.

Heti egy alkalommal az iskolai védőnő fogadó órát tart iskolánkban, ahol a tanulóink ilyen jellegű problémáikkal is felkereshetik.

A gyermekjóléti és szociális gondozóval napi kapcsolatban van az osztályfőnök, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki segíti ezt a munkát.

Programunk fő célja, hogy minden drogprevenciós pályázaton részt vegyünk. Legnagyobb örömünkre ilyen pályázaton már nyertünk, mely összegéből oktatófilmet vásároltunk. Ezek a filmek alkotják jelen pillanatban a nevelők „drogprevenciós anyagát”, melyeket folyamatosan bővíteni akarunk a még hatékonyabb munka érdekében.

7. Esélyegyenlőség

74

Az iskolánk a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit

a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját.

7.1. A szabályzat célja

A szabályzat célja, hogy meghatározza:- az iskola hátteréből adódó feladatokat, - a családi háttérből adódó feladatokat,- az iskolával való együttműködés módjait,- a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit.

7.2. A szabályzat hatálya

Az egyenlő bánásmód követelményét a közoktatási intézmény, mint szerv, valamint a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani.

A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is.

7.3. Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód követelménye

A helyi esélyegyenlőségi, illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy

- az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni,

- az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Az egyenlő bánásmód követelményének jellemzői

75

Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzője, hogy a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam

közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy

adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás);

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,

az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek

kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.

7.4. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység

Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében a következő feladataink vannak:

- az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,

- a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása,

- az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

- a szülők azon jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

- a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

- a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása,

- a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

A fenti feladatokat részletesen a Program további fejezetei tartalmazzák.

(Részletesen ld. a tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyéni bánásmód programunkat.)

76

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarcnak kitett tanulóinkat az alábbi módokon próbáljuk felzárkóztatni, segíteni:

Tanórai differenciálássalFe.: szaktanárhi.: folyamatos

Alsó tagozatban a napközis foglalkozásokon nyújtott segítséggel, a felső tagozatban tanulószobai szakkorrepetálássalFe.: napközis nevelő, tanulószobai nevelőHi.: folyamatos

A felső tagozatban a magyar és a matematika tantárgy kiemelt kezelésévelFe.: munkaközösség-vezetőkHi.: szeptember, illetve folyamatos

Szeretnénk megtanítani tanulni a gyerekeket, mert el kell sajátítaniuk az egyéni tanulási módokat, s ehhez nyújt segítséget a számunkra az 1998/99-es tanévben szervezett „tanulás tanítása tréning”Fe.: igazgatóHi.: hálóterv elkészítése szeptember

munka folyamatos

Az egyéni képességek figyelembe vételével különböző tanulásszervezési módokat alkalmazunk.Fe.: szaktanár, munkaközösség-vezetőkHi.: folyamatos

Szükség esetén a szülők kérése, a tanulók igénye és a szülők javaslata alapján felzárkóztató foglalkozást, korrepetálást tartunk, melynek egyik feladata az arra rászoruló gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése.Fe.: igazgatóHi.: augusztus

A nevelési tanácsadó segítségét kérjük szükség esetén.Fe.: osztályfőnökHi.: folyamatos

Problémás esetekben a nevelők és a szülők fokozott együttműködésével próbálunk segíteni a tanulóknak.Fe.: osztályfőnök

Hi.: folyamatos

77

8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Tevékenységi formák, melyek a szociális hátrányok megszüntetésének csökkentését szolgálják

Minden nevelő feladata:

Minden tanévben felmérjük a szociális hátránnyal küzdő tanulókat. Az elsős gyerekekről az óvónőktől kérünk felvilágosítást. Az új osztályt kapó osztályfőnök a régi osztályfőnöktől informálódik. Az osztályfőnöktől alapos odafigyelést, utánajárást igényel ez a feladat. Ennek határideje: október 1.Felelősök: az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős.

A nyilvántartásban szereplő gyerekek szüleit ösztönözzük, hogy írassák napközibe vagy tanulószobai foglalkozásra gyermeküket, ezzel segítve tanulásukat, jobb előmenetelüket. A napközit és a tanulószobai foglalkozást iskolánk minden tanulója igénybe veheti, azt minden igénylő számára biztosítjuk.

A tehetségeseket ösztönözzük a tanulmányi versenyeken való részvételre.

Továbbtanulásukat segítjük a továbbtanulási témájú, a rendhagyó osztályfőnöki órákkal, a „nyitott kapuk napján” való részvétellel, igény esetén meghívjuk a középiskolák képviselőit a jobb tájékoztatás érdekében.

A tankönyvtámogatás elosztási elvét minden tanév végén meghatározzuk. A döntés meghozatalakor a szociális hátrányok enyhítését is szem előtt tartjuk.

Táborozás, osztálykirándulás esetén az iskolai alapítvány, illetve a DÖK segítségét kérjük részükre.

Anyagi veszélyeztetettség esetén az osztályfőnök eljárást indít gyermekvédelmi támogatás folyósítása ügyében. Az eljárás menete: az osztályfőnök jelzi a gyermekjóléti szolgálatnak, aki kezdeményezi a jegyzőnél a védelembe vételt.

Az újságokban, hirdetésekben megjelenő pályázatokat figyeljük, minden lehetőséget megragadunk, hogy a hátrányos helyzetű tanulóinkat pályázati úton valamilyen előnyhöz, támogatáshoz juttassuk.

Kapcsolatot tartunk azokkal a szervezetekkel (Vöröskereszt, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.), akik tudnak segíteni a rászorulóknak. A kapott adományok elosztására javaslatot teszünk.

A nevelő azonnal jelezni köteles az osztályfőnöknek, az pedig a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, ha úgy tapasztalja, hogy szociálisan hátrányos helyzetűvé válik a gyermek.

78

Alapítványunk a Jövő Iskolájáért az Iskola Jövőjéért Alapítvány támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat:

Osztálykirándulások segítése Karácsonyi ajándékcsomagok adása Nyelvi, környezetvédelmi táborok szervezése a tehetséges, szociálisan hátrányos

helyzetű tanulóknak Az informatikai oktatás és a sport támogatása elsősorban a hátrányos helyzetű

tanulóknál. A hátrányos helyzetű tanulók számára szervezett foglalkozások

Osztály 1 2 3 4 5 6 7 8„Digitális világ” 1 1„Töprengő” 1 1 1 1 1 1 1 1„Mesék birodalma” 1 1 1 1Összesen: 2 2 2 2 1 1 2 2

Amennyiben a tanulók és a szülők igénye megköveteli, valamint a rendelkezésünkre álló óraszámok lehetővé teszik indítunk még:

Osztály 1 2 3 4 5 6 7 8Informatika szakkör 1 1Angol szakkör 1 1Előkészítő magyarból 1Előkészítő történelemből 1

A tanulóknak nyújtott anyagi támogatás jelenlegi formái:

tanév eleji tanszervásárlási hozzájárulás a gyermekvédelmi támogatásban részesülők számára a fenntartó anyagi helyzetétől függően

étkezési hozzájárulás a három- illetve többgyermekes családok számára a központi normatíva segítségével

Eljárás a szociális hátrányok feltérképezéséről

Kis település vagyunk, a nevelők 70 %-a görbeházi, így jól ismerjük a gyerekeket, azok családi körülményeit.Alsóban kis felmenő, felsőben nagy felmenő rendszerben viszik az osztályfőnökök tovább az osztályukat, így alaposan megismerik a gyerekeket, a folyamatos kapcsolattartás révén a szülőket, a családokat is.

Napi kapcsolatban vagyunk a gyermekjóléti szolgálattal.

Az eljárás menete probléma esetén:

1. Vagy az osztályfőnök veszi észre a problémát, vagy a szaktanár jelzi az osztályfőnöknek

2. Az osztályfőnök jelenti a gyermekjóléti szolgálatnak írásban, aki haladéktalanul a probléma után jár.

3. A megtett intézkedésről a szolgálat vezetője értesíti írásban az iskolát.

79

4. Szükség esetén a szolgálat vezetője a jegyzőnek jelez, hogy intézkedést foganatosítson.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató – nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések

Az erről szóló kimutatást ld. mellékelve.

80

10. A nem szakrendszerű oktatás az iskolában

A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás változásainak törvényi háttere, szakmai elvárásai

Törvényi előzmények

A nem szakrendszerű oktatásnak az általános iskola ötödik-hatodik évfolyamára történő kiterjesztése a 2003. évi közoktatási törvény módosítása óta már ismert, hiszen alkalmazását a 2003. évi LXI. Törvény 4. § (3) bekezdése rendelte el az alábbiak szerint:

„ A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá – a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint – az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.”

Az 5-6. évfolyamra kiterjesztett nem szakrendszerű oktatás alkalmazása a módosító törvény 90. § (2) bekezdése szerint 2004. szeptember 1-jétől az első évfolyamban, ezt követően felmenő rendszerben vált kötelezővé, ezért kerül sor bevezetésére 2008. szeptemberében az 5. évfolyamon.

A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése lehetővé teszi, hogy javuljon az iskolák alapozó oktatásának hatékonysága, biztonságosabbá váljon a tanulók tanulmányi továbbhaladása, amennyiben a nem szakrendszerű órákat a tanítók nélkülözhetetlen fontosságú képességeket és készségeket megalapozni, megerősíteni tudó munkája jellemzi. Ennek megvalósításához sajátos szakmai felkészültség szükséges, ugyanis az 5-6. évfolyamokon az egyes tantárgyak tanítására felkészített, speciális kollégiumi végzettségű tanítók foglalkoztatásakor eddig is a „szakrendszerűség” elve érvényesült.

A felkészülést megalapozó szabályok

A nem szakrendszerű oktatás nem új az iskolák számára, hiszen 2004. június 30-áig felül kellett vizsgálni pedagógiai programjukat. Ehhez rendelkezésre álltak a speciális kollégiumi végzettségű tanítók foglalkoztatásának és az emelt szintű (tagozatos) oktatás alkalmazásának tapasztalatai, valamint a legalapvetőbb pedagógus-foglalkozási, továbbképzési szabályok:

Fogalom: „szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.” (1993. évi LXXIX. Törvény 121. §–a (1) bekezdésének 34.)

Képesítési követelmények: „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat–tizenkét éves korosztály

81

életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” [17. (8)]

Szakkollégiumi végzettség hasznosítására: „Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.” [127 (8)]

Hasznosítható pedagógiai gyakorlat: „A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik–hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17–a (1) bekezdésének b) pontja szerint az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkaköri tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.” [128. (20)]

A százalékarányok mérséklése: „A 2008/2009–2010/2011. tanítási évben az ötödik–hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el.”[128. (19)]

Az alkalmazás az eddig eltelt három tanév során a korábban is nem szakrendszerű oktatást végző évfolyamokban folyt. A tanulók körében végzett helyi és központi felmérések, vizsgálatok, valamint a minőségbiztosítással, minőség fejlesztéssel szerzett információk tapasztalatainak felhasználása mellett megkezdődhettek a felkészülést megalapozó továbbképzések is.

Szervezőmunka a törvény alapján

A közoktatásról szóló törvény 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait, mely megfogalmazza, hogy az 5.-6. évfolyamon részben nem szakrendszerű, részben szakrendszerű oktatás folyik.

A közoktatásról szóló törvény 121.§-a (1) bekezdésének 34. pontja a pedagógusfoglalkoztatásból kiindulva értelmezi a két fogalmat:

– szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, az azok oktatására jogosító, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

– nem szakrendszerű az oktatás, ha a tantárgyakat tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.

A 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Az általános iskoláknak a helyi tantervüket e feladat végrehajtásához 2007. szeptember 30-ig kell megküldeni a fenntartónak jóváhagyás céljából. A tantervben meg kell jelölni a nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeretet, s ennek tartalmát. A helyi tanterv jóváhagyásához nincs szükség szakértő igénybevételére. Tehát a fenntartó részére tömör, összefoglaló anyagot kell összeállítani, amely a következő kérdésekre adja meg a választ:

Milyen időarányban?Milyen szervezeti formában kerül bevezetésre a szakrendszerű, nem szakrendszerű

oktatás az adott intézményben.

2007. december 30-ig kellett kidolgozni a tartalmi változásokat, amelyek a NAT-hoz igazodva a kompetencia alapú oktatásra helyezi a hangsúlyt. Ekkorra kellett a szaktantervi

82

változásokat elvégezni a helyi tantervben (pl.: elhagynak-e anyagrészeket a már meglévők közül, hova iktatnak projekteket, mely tantárgyakat érintve, stb). A sokféle megoldás közül ebben az esetben is az intézmény dönt a helyi viszonyok ismeretében.

Az oktatásszervezés kialakult gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. A 2006. évi LXXI. számú törvénymódosítás bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is.

A közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (19) bekezdése alapján a 2008/2009–2010/2011. tanítási évben megszervezhető úgy is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el (vagyis az 52.§ (3) bekezdés b) pontja szerinti 22,5 óra húsz százalékát – heti 4 órát – kell biztosítani.)

A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban, tehát 5.-6. évfolyamon a korábbinál több időben folyjon, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. Az időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig csökkent időben kezdődik el, illetve folytatódik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás.

II. A törvényi szabályozást kiváltó okok

1. A hazai és nemzetközi felmérések eredményei

Az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés – főleg az olvasás-szövegértés és a problémamegoldás-matematika területén – alapvető hiányosságokat tárt fel.

Azt azonban le kell szögezni, hogy a 4. osztályosok sokkal jobb eredményt értek el, mint a 8. osztályosok. (!)

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy azoknak az országoknak a 15 éves tanulói, amelyekben az alsó tagozat típusú oktatás hat évig tart, eredményesebbek voltak, mint azok az országoknak a tanulói, ahol 4, illetve 5 évig tart az alapfokú képzés. A vizsgálati adatok tehát mind az olvasásmegértés, mind a problémamegoldás terén az alapozás pedagógiai fontosságára helyezik a hangsúlyt.

2. Gyakorlati tapasztalatok alapján

Az alapozó szakaszban teret kell nyernie a tanítói (alsó tagozatos) tanulásszervezésnek, amely egységet alkot a tanári (felső tagozatos) tanulásszervezéssel. A tanítói tanulásszervezés követelményei: az egyéni foglalkoztatás, a páros munka, a differenciált csoportmunka, a tanulók számára a folyamatos visszajelzés megszervezése, a szöveges értékelés alkalmazása. Ugyanakkor a tanítói és tanári tanulásszervezés keveredhet, méghozzá iskolánként vagy akár osztályonként is eltérő mértékben.

A 4. osztály végén nincs olyan terület, ahol befejezettnek tekinthetjük a képességfejlesztést, ezért (több) időt kell fordítani az alapképességek továbbfejlesztésére.

Emelni kell a tanári végzettséggel rendelkező pedagógusok módszertani felkészültségét és sokoldalúságát.

83

III. A helyi tanterv átalakítása

1. Mely műveltségi területet, tantárgyat érinthet a nem szakrendszerű oktatás?

Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika műveltségi területek (tantárgyak) esetében látszik indokoltnak, hiszen a vizsgálatok, felmérések e téren jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgyak – többek között – magukban foglalják a kommunikációs képesség és az olvasás-szövegértés fejlesztését, a problémamegoldás pedig főleg a matematika tantárgyhoz köthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alapképességek fejlesztésébe ne kapcsoljuk be a többi műveltségi területet és tantárgyat, hiszen az alapkészségek és alapképességek fejlesztése minden pedagógus feladata. Jó megoldás lehet a projektoktatás is.

Alapkészségek: Olvasáskészség (olvasástechnika)

Amíg a betűző olvasáskészség nem válik gyakorlott olvasáskészséggé, addig nem sajátítható el a szövegértés.

Íráskészség Bár a jól működő rajzoló íráskészséggel bármelyik szót le lehet írni, de gyakorlati célra alkalmatlan. A kiírt íráskészség azonban 4-5. osztályban a gyakorlatlanság miatt alig olvashatóvá válik, ezért nagyobb gondot kell fordítani a kiírt íráskészség fejlesztésére.

Elemi számolási készségEzen a számírás, mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értjük. Könnyen belátható, hogy ezek optimális kiépülése és optimális begyakorlottsága nélkül homokvárként dőlhet össze a matematika tanítása. Ugyanakkor a kutatások azt is bebizonyították, hogy az elemi számolási készség szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével.

2. Az arányok kérdéseiAz iskolának a helyi képességszintek (diagnosztikus felmérés) ismeretében kell arról

döntenie, hogy a 25%-tól 50%-ig terjedő időkeretből milyen mértékben biztosítja a nem szakrendszerű idősávot a helyi tantervében. Bevezetéskor érdemes az alsó határt, a 25%-ot választani, illetve a 2008/2009–2010/2011. tanítási évben az összes kötelező óra 20%-át. A fennmaradó 80-50% a szakrendszerű oktatásra fordítandó.

Általános gyakorlat szerint az iskolák többsége a hagyományos tantárgyak szerint alakította ki helyi tantervét. Ezért a helyi tanterv módosításakor célszerű az időkeret beosztását a tantárgyak tananyagához és a fejlesztési feladatokhoz igazítani.

3. Az időkeretek megállapítása és felhasználása

Az időkeret megállapítása és felhasználása évenkénti iskolai szintű döntést jelent. Ezt a döntést ugyanis minden évben befolyásolja az alapkészségekben mutatkozó elmaradás (a tanulói teljesítmények szintje), a kompetencia fejlesztésének iskolai szintű feladata.

A nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez az adott iskolai évfolyamon meghatározott órakeret nem feltétlenül igényli azt, hogy minden tanuló részt vegyen a nem szakrendszerű oktatásban.

Alkalmazni lehet azt az általános szabályt, miszerint az egyes feladatok megoldásához rendelkezésre álló időkeretet intézményi szinten határozzuk meg és használjuk fel. A számítást az 5. és 6. évfolyamra érdemes elvégezni, ugyanis az 5-6. évfolyamon azonos (22,5 óra) a kötelező órák száma. A felhasználást viszont az adott évfolyamra, külön kell megtervezni.

Ne feledkezünk meg arról sem, hogy a nem szakrendszerű oktatás egyik fontos feladata, hogy kezelni tudja az eltérő tanulói fejlettségi szintet, és megadja a lehetőséget

84

ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, meghatározott időn belül elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Ugyanakkor azonos idősávban, tehetségnevelést végezhetünk a „szakrendszerű” keretben foglalkoztatott tanulókkal. (Tehát párhuzamos óravezetéssel megtervezhető a foglalkoztatás.)

a) SzámításAz időkeret kiszámítása

A Közoktatási törvény 52. § alapján az 5., 6. osztályban a kötelező órák száma: 22,500 óra

a (7) bekezdés szerint ennek 25 % lehet a nem kötelező órák száma: 5,625 óra A HETI ÓRAKERET: 28,125 óra ≈ 28 óra

A nem szakrendszerű sávban a kötelező és nem kötelező órák összesen:25 %-a: 7,03 óra 50 %-a 14,06 óra.

Nem szakrendszerű oktatásra minimum heti 7 órát, maximum 14 órát kell felhasználni.A kötelező órák terhére heti átlagban 5,625 óra, míg a nem kötelező órakeret terhére 1,4 óra használható fel minimálisan. (Az 1,4 óra az 5, 625 óra 25%-a.)Éves szinten a nem szakrendszerű oktatásra minimum 259 órát, maximum 518 órát kell felhasználni.

20% esetén csak a kötelező órákra vonatkoztatva: heti 4 óra (22,5 órának a 20%-a 4,5 óra), évi 166,5 óra.

Tanulásszervezés

Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.

A törvényhozónak az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezéssel kapcsolatos szándékait feltehetőleg csak akkor lehet megvalósítani, ha az érintett évfolyamokon, a tanítási idő dúsításán túl, a tanulók gondosan megszervezett differenciálására is sor kerül. A differenciálás szokásos és többnyire sikeres módszertani változatai: a csoportbontás és az egyéni bánásmód. A kijelölt műveltségi területeken legalább három csoportot érdemes kialakítani: haladók, közepesek, gyengék. Az egy helyszínen folyó, csoportbontásban történő fejlesztő órák gyakorlata országosan elterjedt. A nem szakrendszerű sávban történő alkalmazásukat szorgalmazni kell.

A csoportbontáshoz és az egyéni foglalkozáshoz természetesen plusz órákra lesz szükség az iskolában. Ezt az órakeretet a közoktatási törvény 52.§ (7. bekezdése) alapján a tanórán kívüli órakerettel is ki lehet egészíteni.

4. A helyi tantervek tartalmi átdolgozása

Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban, az információszerzés- és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás,

rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) a kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése,

nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) a szociális kompetenciák fejlesztése, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás.

85

5. Az igazgató feladatai

A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független. Úgyis fogalmazható, hogy bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható lehet. Erőteljes hangsúlyt kap a személyiségfejlesztés, a tehetség, a képesség kibontakoztatás. Az igazgató akkor jár el helyesen, ha olyan pedagógust bíz meg a feladat elvégzésével, aki gyakorlata alapján képes az érintett tanulók készségeinek, képességeinek fejlesztésére.

A közoktatásról szóló törvény 17.§-a alapján kell az iskola igazgatójának kiválasztania a nem szakrendszerű oktatásba bekapcsolódó pedagógusokat. A pedagógus létszám meghatározása jelentős mértékben függ attól, hogy milyen időkeretet jelölt meg az intézmény a nem szakrendszerű oktatásra.

A tanító és a tanár tanfolyami kötelezettsége egyaránt fontos. Annak eldöntése, hogy inkább a tanítói vagy inkább a tanári szaktudás érvényesüljön, gondos mérlegelést igényel. Mindkét megoldásnak lehetnek előnyei és hátrányai. Ha tanárok tanítanak, a tanulók új szituációban találhatják magukat, és ez önmagában ösztönzően hathat tanulásukra. Persze, ha a tanárok „szigorú” módszerekkel lépnek színre, a tanítók pedig folytatják az esetleg korábban nem túl eredményesnek bizonyult módszereik alkalmazását – eleve elrontják megelőlegezett esélyeiket.

A helyi tanterv módosításától senki nem tekinthet el, nincs kivétel a törvény kötelező érvénye alól. Ez a kérdés különösen akkor merül fel, amikor a nyolc évfolyamos vagy a hat évfolyamos gimnáziumok gyakorlatát vizsgáljuk. Az eltérő szerkezetű gimnáziumokba is bejutnak olyan diákok, akiknek az alapkészségeit az átlagosnál intenzívebben kell fejleszteni.

Miután a tanórán kívüli tanítási keretből is igénybe veheti az iskola a nem szakrendszerű sávot, felmerülhet, hogy a napköziben dolgozó (megfelelő végzettségű) pedagógus beosztására is sor kerüljön az intézményben.

5. A pedagógussal szemben támasztott követelmények

Alapkövetelmény a szakmai, gyakorlati alkalmasság a készségek, képességek fejlesztésére, és hogy az érintett korosztállyal képes legyen foglalkozni a pedagógus.. A tanítói gyakorlatban bizonyított eredményesség, a felzárkóztatásban elért sikerek.

A tanítói tudásban, remélhetőleg jelen van az alapozáshoz szükséges munkakultúra. Az alapozó funkciók között elsődlegesen az önálló tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket tartjuk számon. Diagnosztikus felméréssel tájékozódunk, melynek célja az, hogy a pedagógiai döntések, beavatkozás, fejlesztés előtt a pedagógusok részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, melyek azok a területek, ahol lemaradtak, mely területeken kiemelkedők. A diagnózis a tanulók induló tudásának feltárása azért, hogy láthatóvá váljon, mire építhetünk, mennyire rendelkeznek a tanulók azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyekre a tantárgy tanév eleji tanításának megkezdésekor vagy egy tantervi tematikus egység előtt támaszkodhatunk. A diagnosztikus értékelés eredménye nem osztályozható, de szövegesen minősíthető (kifejezhető) a továbbfejlesztés irányainak meghatározása érdekében. Mindezek tudásával szaktárgytól függetlenül, az elmaradás területei szerint szükséges a differenciált fejlesztés.

6. Az átmeneti szabályokról

A pedagógusok foglalkoztatását meghatározó előírás a Közoktatási törvény 17. §-ának (8) bekezdése szerint:

86

„Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.”

Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5.-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1–4. évfolyamon. [Ktv. 128. § (20) bekezdés].

Az időkeret felhasználása

Iskolánkban az alábbi tantárgyakat vontuk be a nem szakrendszerű oktatásba:

5. évfolyam

Tantárgy Heti óraszám Nem szakr. tan. fordított idő

Magyar irodalom 3 1,5Nyelvi kommunikáció 1,5 1természetismeret 2 0,5Történelem 2 0,5Matematika 4 1Idegen nyelv (angol) 3 0,5Informatika (helyette: info-kommunikáció

1 1

Osztályfőnöki (helyette gondolkodás fejlesztés)

1 1

Összesen: 7

6. évfolyam

Tantárgy Heti óraszám Nem szakr. tan. fordított idő

Magyar irodalom 2 1Nyelvi kommunikáció 2 1természetismeret 2 0,5Történelem 2 0,5Matematika 4 1,5Idegen nyelv (angol) 3 0,5Informatika (helyette: info-kommunikáció

1 1

Osztályfőnöki (helyette gondolkodás fejlesztés)

1 1

Összesen: 7

Az Apáczai Kiadó által javasolt időbeosztást, tanmenetjavaslatot vettük át, azt illesztettük bele a pedagógiai programunkba.A pedagógiai programunkat ezek alapján dolgoztuk át.

87

Át kellett dolgozni:a. az értékelési rendszerünket az 5. és a 6. évfolyamonb. az oktatott tantárgyakat és az azokra fordított időkeretetc. a magyar nyelv és irodalom követelményeit, órafelosztásátd. a matematika tantárgy követelményeit, órafelosztásáte. a természetismeret követelményeit, órafelosztásátf. az idegen nyelv követelményeit, órafelosztásátg. a történelem tantárgy követelményeit, órafelosztásáth. az info-kommunikáció, valamint a gondolkodás fejlesztése nevű „tantárgyak”

tananyagát, követelményrendszerét.

A pedagógiai programot felülvizsgáltuk, a szükséges változtatásokat, korrekciókat elvégeztük, azt a nevelőtestület elfogadta, a fenntartónak jóváhagyásra benyújtottuk.A pedagógiai programot az érdeklődők számára hozzáférhetővé tettük.

Követelmények

A helyi tanterveknek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet kellett fordítani az alábbiakra:

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10–12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés,

felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége,

helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra,

azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét.

A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie.

Ennek érdekében a nevelőtestület már 3 éve készül a módszertani megújulásra. Nevelőtestületi tréninget szerveztünk e témakörben A nevelőtestületi értekezleteken behatóan megismertük ezeket a módszereket A továbbképzési tervünkben prioritást élvezett és élvez az ilyen továbbképzés Bemutató órákat szerveztünk egymásnak a gyakorlatban történő alkalmazások

bemutatására

A mindennapi pedagógiai munka során az alábbi módszerekkel dolgozunk: Tanórai differenciálás Csoportmunka Kooperatív tanulási technikák Projekt-módszer

88

Dalton módszer Az értő olvasás fejlesztésére, az önálló ismeretszerzésre több önálló

szövegfeldolgozás, önálló munka.

Törekszünk arra, hogy ezek a kompetencia fejlesztésre alkalmas módszerek használata a gyakorlatban rendszeres, következetes, tervszerű legyen.

Értékelés

A magyar, matematika természetismeret, angol és történelem órák csak egy része fordítódik nem szakrendszerű oktatásra. Ezeknél a tárgyaknál a tanulók teljesítményének értékelése jeggyel történik félévkor és a tanév végén. A gondolkodás fejlesztése és a informatika-kommunikáció tantárgy órái (az osztályfőnöki órák helyett) heti 1-1 óra teljes egészében a nem szakrendszerű órákhoz tartoznak. Ezeken az órákon a tanuló teljesítményét az alábbi értékelés alapján értékeljük:

- megfelelő- kiváló- nem megfelelő

Dokumentálás

A nem szakrendszerű oktatás az alábbiak alapján kerülnek dokumentálásra:- a pedagógiai program nevelési terv című fejezete tartalmazza a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó ismereteket, feladatokatFe.: igazgató- a helyi tantervben a nem szakrendszerű oktatásban érintett tantárgyaknál dőlt betűvel jelöltük ezeket az ismereteket, készségeket, kompetenciákatFe.: szaktanár- a helyi tanterv alapján készített tanmenetben határozottan, nem szakrendszerű óra jelöléssel vannak ezek az órák jelölveFe.: szaktanár- a naplóban a nem szakrendszerű órák megtartása zöld színnel különülnek el a többi órátólFe.: szaktanár- a tantárgyfelosztásban külön, zöld színnel vannak jelölve a nem szakrendszerű órákFe.: ig.helyettes- a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók száma az év eleji felmérés alapján történik. A kimutatás ezekről a tanulókról az alábbi helyeken találhatók:

o irattárban,o osztálynaplóbano a nem szakrendszerű órát tartó nevelőnél

Fe.: osztályfőnök- a felmérés kiértékelését a szaktanár javítása után a felsős munkaközösség megbeszéli, a fejlesztendő területeket kijelöli. A dokumentáció az előző helyeken kerül dokumentálásra, a névsorral együttFe.: munkaközösség-vezető- minden érintett tanulóról a felsős munkaközösség fejlesztési tervet készít. (ld. mellékelve)Fe.: munkaközösség-vezető- a fejlesztési terv alapján végzett munkáról a tanmenetben, az osztálynaplóban a már említett zöld színnel történik dokumentálás- Fe.: szaktanár

89

- A fejlesztési terv hátoldalán a nem szakrendszerű órát tartó nevelők negyedévente (3 havonta) dokumentálják rövid feljegyzéssel a tanuló fejlődését.Fe.: szaktanár- A szülők tájékoztatása erről a munkáról:1. a tanév elején a munka elindításakor a tanévnyitó ünnepség után

részt vesz: szaktanár, igazgató, szülő2. novemberben a szülői értekezlet egyik napirendi pontjaként

részt vesz: szaktanár, igazgató, szülő3. félévkor a tanulók tanulmányi munkájának értékelése

(írásbeli tájékoztatás – ellenőrző útján)4. szülői értekezlet egyik napirendi pontjaként februárban

részt vesz: szaktanár, igazgató, szülő5. a tanév végén a bizonyítvány a tanuló tanulmányi eredményéről tájékoztatja a szülőt6. az osztályozó értekezleten megbeszéli a felsős munkaközösség az érintett tanulók

fejlődését7. a tanévzáró ünnepség után egy „záró értékelés”

részt vesz: szaktanár, igazgató, szülő

Ezekről a megbeszélésekről jegyzőkönyv készül.Ezek a jegyzőkönyvek az osztálynaplóba kerülnek dokumentálásra.Fe.: osztályfőnök

Felülvizsgálat

A nem szakrendszerű oktatás feladatait, az e téren végzett munkát, minden tanév végén értékeljük. Az értékelést a tanév végi beszámoló rögzíti.Felülvizsgáljuk ezt a dokumentumot is, és a szükséges módosításokat végrehajtjuk.

90

11. A szülő, tanuló, iskola, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az iskola felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói- és gyermekközösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját, felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre. (ld. osztályfőnöki órákon, biológiai órákon)

Célunk: a szülő hatékonyan segítse az iskolában folyó nevelő-oktató munkát, illetve az iskola segítse a szülőt gyermeke helyes nevelésében, tájékoztassa az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról, aktuális feladatokról, rendezvényekről.A nevelők közösen, egységes nevelői ráhatással neveljék tanítványaikat.

A szülők közösségének szervezetei

SZMK az alapítvány működését irányító kuratórium

A pedagógusnak a szülő felé nyújtott tájékoztatásának formái:

Szóbeli tájékoztatás- iskolai és osztálybeli szülői értekezletek- nyílt óra- családlátogatás- rendszeres kommunikációs kapcsolattartás (telefon, személyes találkozás, stb.)- májusban a kötelező és választható foglalkozásokról tájékoztatjuk a szülőket - januárban az iskolából kölcsönözhető tankönyvek listájáról kap tájékoztatást - az iskolaszéket és az SZMK-t a tankönyvrendelés előtt tájékoztatjuk a megrendelendő könyvekről és azok árairól- az iskola költségvetéséről a költségvetési tervezet elkészítése után - a házirend és a pedagógiai program változtatásakor, annak elfogadása előtt tájékoztatást kapnak a szülői szervezetek, és gyakorolják véleményezési és egyetértési jogukat- probléma esetén rendkívüli megbeszéléseket, tájékoztatást tartunk.

Írásbeli tájékoztatás

- üzenő, illetve tájékoztató füzet (1-4. évfolyam)- ellenőrző könyv (5-8. évfolyam)- iskolai hirdetőtáblák- iskolai kiadványok- tájékoztató szórólapok

91

A szülők részvétele az iskola munkájában

A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, megértésen kell alapulnia.

A szülő joga különösen, hogy:

megismerje iskolánk nevelési, pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon ezekről. (Iskolai könyvtár, honlap és az osztályfőnök segítségével.)

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon. (ld. fentebb szóbeli, írásbeli tájékoztatás)

javaslatot tehessen az iskola működésével kapcsolatban, és javaslataira érdemi választ is kapjon. (ld. házirend IX. fejezet)

kérheti gyermeke részére a nem kötelező foglalkozások igénybevételét gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges

feltételekről biztosítsa gyermeke iskolai oktatásban, nevelésben való részvételét figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez

minden tőle elvárható segítséget rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal elősegítse gyermekének a közösségbe való beilleszkedését segítsen elsajátítani és betartani az iskola házirendjét megtegye a szükséges intézkedéseket a gyermeke jogainak érvényesítése érdekében tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és

jogait.

Ennek érdekében:

Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről a tanév elején. (tanévnyitó, első szülői értekezlet).

A választható tantárgyak, az osztályban tanító nevelők ismertetése májusban. A bukásra álló tanulók szüleinek tájékoztatása félév és év vége előtt egy hónappal. Pályaválasztási tanácsadás, tájékoztatás októberben a 7. és a 8. osztályosok, illetve azok

szüleinek részére. Iskolai rendezvényeink nyitottak.

Szülői képviseleti fórumok iskolánkban

Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét Görbeházán a szülői munkaközösségek, Újtikoson és Tiszagyulaházán a szülői tanács látja el.Szülői értekezletek

Célja: kapcsolatteremtés, közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása.

Ideje: tanévenként 2 alkalommal

Családlátogatás

92

Célja: a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása, közvetlenebb kapcsolat kialakítása (alkalomszerűen, probléma esetén)

Nyílt óraElőzetes egyeztetés után a szülőnek lehetősége van nyílt órán részt vennie.

Tanuló-pedagógus együttműködés

A leendő elsősök megismerése érdekében szervezzük az alábbiakat:- óvodai foglalkozáson való részvétel (1.o. nevelők - február, május)- fogadásuk az iskolában - április- tájékozódás az iskolai érettségi vizsgálatok eredményeiről – március, április.

DÖK működtetése az iskolában

- Iskolagyűlés (min. évi 2 alkalommal, illetve szükség szerint).- Parlament (a minisztérium hívja össze) évi egy alkalommal.- Lehetőség középiskolai nyitott kapuk, rendezvények látogatására a 8. osztályosainknak maximum 2 alkalommal.- Az év során kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása az iskolavezetőség által.- Iskolai programok szervezése (kirándulás, tábor)

(A diákönkormányzat tevékenységét lásd. a Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok című fejezetnél.)

Külső kapcsolatok

A szülő, tanuló, iskola, pedagógus együttműködése kapcsán az alábbi szervekkel tartunk fenn rendszeres külső kapcsolatot:

- az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával való kapcsolattartás, rendszeres tájékoztatás az összekötő pedagógus segítségével- SZMK, szülői tanács: általános tájékoztatás (évente 2 alkalommal)- Napköziotthonos Óvoda- Művelődési Ház- TISZA-T

A szülő az alábbi formában nyújthat anyagi segítséget tanítványainknak, iskolánknak:

- az alapítvány támogatásában- az iskola eszközparkjának gazdagításában- tárgyi, környezeti feltételek jobbításában

Formái:

- pénzadomány az alapítványnak- tárgyi támogatás- társadalmi munka

Az egységes nevelői ráhatás még jobbá tételéhez a munkaközösségek egyre inkább együttműködnek. Az együttműködés formái:

- közös munkaközösségi foglalkozások- bemutató órák közös szervezése

93

- szakmai tanácsok, tanácskozások, óralátogatások- felmérések eredményeinek megbeszélése- iskolavezetőségi ülésen rendszeres együttműködés, közös megbeszélések.

12. Az iskola egészségnevelési programja

Tartalma

1. Jogi háttér

94

2. Az egészségnevelés célja3. Ebből adódó feladatok4. módszertani elemek5. helyi egészségnevelési program

Jogi háttér

A kormány 243/2003. (XII.17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv. Ennek nyomán 2004. szeptemberétől az első évfolyamon ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet.A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (13) bekezdés értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kellett fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladatokat, amelyet a pedagógiai programjukban kellett kifejteniük.További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2003. (IV.11) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, 38. § (1) bekezdése.Ezek a jogszabályok körvonalazzák azt a célrendszert, valamint ahhoz rendelt jogi feltételrendszert, amelyeknek meg kell felelni az iskola egészségnevelési tevékenységének.

Az egészségnevelés célja:

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók életvitelének, egészségfejlesztési magatartásának kialakítását annak érdekében, hogy a felnövő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, ill. a veszélyeztető hatások csökkentésére.A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja az egészségét védő, a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá alkalmazkodjék azokhoz.Az egészséget alapvetően mint a mindennapi élet erőforrását nem pedig, mint életcélt kell értelmezni.Már a fogantatástól kezdve biztosítani kell az egészséges élet lehetőségét mindenkinek.A család mellet az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvető színterévé.2003-tól a családtervezési tanácsadás fejlesztése a feladat, a nem kívánt terhességek megelőzése érdekében javítani kell a védőnői munka szakmai feltételét, intézményi hátterének továbbfejlesztését.A gyermekkori megelőzési programok feltételeinek megteremtése fontos feladat./fogászat, fluor, jód prevenció/A fiatalok testi fejlődése érdekében meg kell teremteni a mindennapos testmozgást.2003-ban az egészséges szabadidő eltöltése támogatható formáinak, az ösztönzés módjának kidolgozására tesznek javaslatot.

Feladatok

Az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése.Szűrővizsgálatokon való részvétel.Az egészséges táplálkozás széles körű elterjesztése.Az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése.

95

A káros szenvedélyek (túlzott szeszesital fogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás, játékszenvedélyek) elleni küzdelem.Az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása.Az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok miatti halálozás visszaszorítása.Harmonikus személyiség fejlesztése, ami a testi és lelki egészséget is magába foglalja.Fejlesszük a beteg, sérült vagy fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.Ismerjék meg a környezet leggyakoribb egészséget veszélyeztető tényezőit (háztartás, iskola, közlekedés, veszélyes anyagok)Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és magatartás alapvető kérdéseivel, a családi életre neveléssel.Egyre fontosabb a társas-kommunikációs készségeik fejlesztés és a konfliktuskezelési magatartásformák alakítása.

Módszertani elemek:

Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészségi állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, ezek alapján történő döntéshozatal, ebből következő cselekvések végrehajtásának módszereit. Ajánlott módszerek:

- Interjúk, felmérések az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról- Serdülőkori önismereti foglalkozások- Problémamegoldó gyakorlatok- Szituációs játékok- Sport, kirándulás szervezése- Kommunikációs gyakorlatok- Környezetvédelmi terv. (növényültetés, madárvédelem)- Szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok- Az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése

Helyi egészségnevelési program

Tanórákon rendszeresen foglalkozunk az egészség megőrzésével.A kerettanterv lehetőséget adott az egészségtan modul beindításához.Ezeken az órákon az életkori sajátosságoknak megfelelően foglalkozunk az egészség megtartásával.Szintén a kerettanterv által szabályozott, hogy az osztályfőnöki órákon évente 10 órát egészségnevelésre kell fordítna.Ezeket használjuk fel a káros szenvedélyek hatásaira az egészséges táplálkozásra, a mozgás szerepére, a szexuális kapcsolatok veszélyeire, a betegségek elkerülésére stb. A tanév végén a nyári veszélyekre hívjuk fel a figyelmet. Részt veszünk az Always programban, amelynek anyagát évente rendszeresen megkapjuk. A mintaanyagok, a tájékoztatók, transzparensek segítik munkánkat.Az alsó tagozatban rendszeresen tartanak fogászati vetélkedőket, amin a gyerekek szívesen vesznek részt. A tanév elején minden tanulót tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesítünk.Tűz- és bombariadót tartunk.A KRESZ szabályait megismertetjük a diákokkal.A szülők és a rendőr segítségével megpróbáljuk betartatni a közlekedési szabályokat a balesetek elkerülése érdekében.Kisgyermek korban kell elkezdeni a testi tisztaság kialakítását, a WC használatát.A napköziben a higiéniára, a helyes étkezésre szoktatjuk a gyerekeket.Testnevelés, kémia, fizika órákon a balesetmegelőzés fontos szerepet kap.

96

Az osztályfőnökök az ülésrend kialakításakor figyelembe veszik a testi adottságokat.A problémákkal küzdő tanulóinkkal az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök foglalkozik az iskolában. Szükség esetén a szociális és gyermekjóléti intézmény segítségét kérjük.A lelki egészség megőrzése is fontos számunkra.Az órákon differenciált oktatással segítjük a lemaradó tanulókat.A tehetséggondozás is fontos számunkra.A vizsgákat, felméréseket arányosan osztjuk el, hogy a terhelést csökkentsük.Az órákon igyekszünk olyan légkört kialakítani, ami a feszültséget csökkenti, a tanulói teljesítményt növeli.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítjük:- tanulószobás, napközis foglalkozással,- nevelési tanácsadó szakemberihez irányítással és- differenciálással.A beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek szüleivel szoros, rendszeres kapcsolatot tartunk.Nyolcadikosaink pályázhatnak a „Jó tanuló, jó sportoló” címre, amely jelentős pénzjutalommal jár.

Tanórán kívüli tevékenységek, színterei:

DSK foglalkozások Tánc- és dráma Néptánc Társastánc Osztálykirándulások Úszótábor Nyári tábor Sportversenyek Napközis szabadidő foglalkozások Játékos vetélkedők

Iskolán kívüli segítséget kapunk az ifjúságvédelemhez.- A Görbeházi Szociális Gondozási Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

foglalkozik a veszélyeztetett tanulóinkkal Görbeházán.- Az iskolaorvos és a védőnő évente szűrővizsgálatot végez.- Hetente 1 órán át fogadja a védőnő a diákokat az iskolában és megbeszéli

velük a problémájukat.- Évente kétszer fogászati ellenőrzésre visszük a gyerekeket.- A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő diákokat a Nevelési

Tanácsadóba irányítjuk, ahol szakemberek segítenek a gondok megoldásában.- Végzős tanulóink tüdőszűrő vizsgálaton vesznek részt.

A mindennapos testedzés

A „Mindennapos iskolai testedzés” program megvalósítása a Görbeházi Széchenyi István Általános Iskolában.

97

Az Oktatási Törvény által előírt program megvalósításához egészségfejlesztő munkacsoportot hoztunk létre.A munkacsoport feladata: kidolgozni a programot, amely a gyakorlati megvalósításra is alkalmas.A munkacsoport tagjai: az alsós és felsős testnevelők, az iskolai biológiatanár, valamint a községi védőnő.A csoport munkájának ellenőrzését az iskola igazgatója végzi.A kidolgozásnál az alapelvünk az, hogy minden tanulónak részt kell venni a testmozgással kapcsolatos programban. Természetesen mindenki maga választhatja ki, hogy milyen foglalkozásokon vesz részt, a lényeg a mindennapos testmozgás.A testmozgás program alapja a testnevelés óra, évfolyamonként heti 3 óra.A testnevelés órákhoz szorosan kapcsolódnak a délutáni iskolai DSK (diáksportkör) foglalkozásai, melyek heti 5-8 órában biztosítanak lehetőséget különböző sportágakban.Játékos sportfoglalkozásokon is részt vehetnek a tanulók, választhatnak kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás és szertorna sportágakból. Tanév elején a tanulók kívánsága alapján szervezi meg ezeket a foglalkozásokat a testnevelő tanár.A DSK foglalkozások heti, napi beosztásánál a diákok és a nevelők véleményét is figyelembe vesszük. A program egyéb elemei: 1-8. osztályban néptánc (Világ-Virága Művészeti Iskola)

7-8. osztályban moderntánc (Világ-Virága Művészeti Iskola)

Mindezek mellett a délutáni napközis foglalkozások előtt és annak szünetében és az iskolaotthonos oktatásban lehetőség van sportszerek használatára, játékos sportfoglalkozások tartására, így ez is a napközis tanulóknak napi 2 x 25 perces játékos, intenzív mozgást jelent.Programunk kiemelt célja, hogy megszerettessük a mozgást, megpróbáljuk a sportot életük részévé tenni, így javítva életminőségükön.

Megjegyzés: az iskola egészségügyi szolgálat véleményét mellékeltük.

13. Az iskolánk környezetvédelmi programja

A program felépítése

I. AlapokII. Törvényi háttérIII. HelyzetelemzésIV. ErőforrásokV. Alapelvek, célokVI. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

98

VII. Konkrét célok, feladatokVIII. Tanulásszervezési és tartalmi keretekIX. Tanóra keretX. Tanórán kívüli lehetőségekXI. MódszerekXII. TaneszközökXIII. Az iskolai környezetXIV. KommunikációXV. Minőségbiztosítás, minőségellenőrzésXVI. Továbbképzések

Alapok

Törvényi háttér

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:8.§ A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelmi az állam elsőrendű kötelessége.16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelése, védelmezi az ifjúság érdekeit.18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54.§ 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

Az 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról s számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).

A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az kutatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított

99

szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.” A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

A Nemezei Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.

1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabályAz 1990. év LXV. törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

Helyzetkép

Belső: az iskola

Előd intézményeink fennállásuk óta foglalkoznak a környezeti neveléssel. Mindig fontos volt a tiszta, ápolt környezet kialakítása. Törekszünk az otthonos tantermek, folyosók

10

létrehozására. Rendszeresen gyűjtünk hulladékot, amiben az osztályok lelkesen együttműködnek. Több szempontból hasznos ez a nap:

- megszabadítjuk a települést az egy év alatt felhalmozódott felesleges papírtól és vastól,

- a gyerekek kapják a bevételt, amit osztálykirándulásra használhatnak fel, így közvetlenül is érzik a hasznát,

- fejleszti az egymásért, együtt dolgozást, a közösséget összekovácsolja. - Ezen a napon az iskola összes dolgozója, a tanulók, a szülők, sőt az önkormányzat

dolgozói is segítik a munkát.- Ekkor más szemszögből látjuk a gyerekeket és ők is minket. A nehezen tanulók

ilyenkor élen járnak a munkában és kiderül, hogy a tanár is ember.- Az iskola körüli park rendben tartásában is segítenek a diákok.

Mindegyik tagintézmény rendelkezik egy ebédlővel, amihez tálalókonyha tartozik. A gyerekek több turnusban tudnak megebédelni, de ez nagy gondot nem okoz, hiszen nem egyszerre fejeződik be az órájuk. Az étkezési szokások kialakítása, az egészséges ételek elfogyasztása még gondot jelent.

- A mosdók száma elegendő, ha rongálás miatt nem kell bezárni belőlük.- Igyekszünk gyerekmunkákkal és virággal díszíteni az épületet, a tantermeket.- Az iskolahíradót havonkénti váltással az osztályok dekorálják.- Az anyagi lehetőségeinkhez mérten felújítjuk a termek berendezésit, évente általában

1 tanterem kerülhet sorra.- Az iskola épületeinek udvara zárt, részben betonozott. Fejlesztése, a játékudvar

bővítése folyamatos.- Fásítás, parkosítás folyamatos feladat.- Iskolánkban büfé nem működik, a tízórait tanulóink magukkal hozzák.- Görbeházán szelektív hulladékgyűjtés kezdődött, és megépült a szennyvíztisztító telep

is, ami a környezetvédelemben nagy előrelépést jelent.

Külső: a település és a régió

A településeink sík területen fekszenek.A településeken sokan a mezőgazdaságból élnek, illetve a környező városok ipari létesítményeiben dolgoznak.Sok a munkanélküli.Közintézményei: iskola, óvoda, művelődési ház, orvosi rendelő.A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz közel fekszenek a falvak, ez lehetőséget termet már alsó tagozatban a megismerésre.

Belső személyi erőforrások

Pedagógus:- tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, ezeket a tantárgyába beépíti és a tanmenetében jelöli, majd tanmenetéhez tartja magát- odafigyel példamutató magatartására- részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében

Diák:- részt vesz a környezeti nevelési programokon

10

- magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósulását

Technikai dolgozók:- vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség

van a segítségükre

Külső személyi erőforrások:- Önkormányzat, iskolaszék, szülők, lakosság, civil szervezetek, iskolaorvos,

védőnő

Anyagi erőforrások

Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai keretek keretekbe építünk be, a kormányzat az önkormányzatokon keresztül támogatja.

Állami források: KvVM pályázatai (KAC), OM pályázataiÖnkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás, EU-s támogatásokMagánforrások: alapítványok, szponzorokEgyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevétel

Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget.A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület).A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. A cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie.A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése.A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.

Konkrét célok és feladatok

10

- A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.

- Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.

- Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.

- Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.

- Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.

- Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Meg kell ismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.

- Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.

- A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.

- Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenység.

10

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek:- tantárgyakba beépítve- egészségtan modul- osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák- testnevelés

A szaktárgyi órákon keressük a direkt és indirekt környezeti nevelési lehetőségeket.A történelem oktatásban fontos nevelési cél a jövőért érzett felelősség múltbéli példáinak megjelenítése, irodalom órán is foglalkozhatunk egy-egy fogalmazás keretében országunk jövőjével.A természettudományos tárgyak keretében direktebb módon ismerkedünk az egészséges életmóddal, természeti és épített értékeink védelmével. Az osztályfőnöki órákon is fontos feladat az ilyen irányú szemlélet kialakítása.Minden szaktanár a saját munkatervében tünteti fel az ezzel kapcsolatos feladatokat.

Tanórán kívüli lehetőségek- Tanulmányi kirándulások

Egy vagy kétnapos tanulmányút lehetővé teszi, hogy egy-egy területet, tájat részletesebben megismerhessünk. Mindig iktassunk be olyan programot, ami a környezetvédelemre irányul.

- Nyári táborAz előzőhöz hasonlóan foglalkozzunk a környezet megismerésével, az élővilág, a tisztaság megőrzésével, az egészséges életmód, táplálkozás kialakításával!

- DSE szervezésekHetente két alkalommal vehetnek részt a tanulók a foglalkozásokon

- Szülői értekezletekUtalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére, a tapasztalt gondok egyeztetése, megoldások keresése.

- Napközis szabadidős foglalkozásokTermések gyűjtése, az élővilág megfigyelése.

- Ügyes kezek és Művészeti órákA természetadta anyagok (termések, levek, tollak stb.) illetve az újrahasznosítható hulladékanyagok felhasználásával díszek, kompozíciók készítése.

- Művészeti csoportok Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel.

- DÖK napHulladékgyűjtés; papír és fémhulladék gyűjtése.

A környezet- és egészségvédelem jelentős napjai:

Márc. 6. Nemzetközi Energiahatékonyság NapMárc. 22 Víz VilágnapjaÁpr. 7. Egészségügyi VilágnapÁpr. 22. Föld NapjaMáj. 10. Madarak és Fák NapjaMáj. 31. Dohányzásmentes VilágnapJún. 5. Környezetvédelmi VilágnapSzept. 23. Takarítási Világnap

10

Ezekről a jeles napokról tanórába építve emlékezünk meg, tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelően vetélkedőt, akciót, vagy pályázatot írhatunk ki.

Módszerek

Játékok: szituációsmemóriafejlesztőérzékelést fejlesztőkapcsolatteremtést elősegítődrámapedagógiai játékok

Modellezés: hatásvizsgálatokműködő modellek készítése

Riport: kérdőíves felmérésdirekt riportok

Terepgyakorlati: táborokegyszerű megfigyelésekcélzott megfigyelések, mérések

Kreatív munka: természetvédelmi és fenntartási munkákmadárvédelemhulladékgyűjtés

Közösségépítés: vöröskeresztes csoport létrehozása

Művészeti kifejezés: vizuálisirodalmi alkotásoktáncművészetnépművészet

TaneszközökKörnyezetvédelmi vizsgálódásokhoz:mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, glicerin, cellux, indikátorok, (Al., ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység)

Elsősegélykészlet:Sebtapaszok, kötszerek, háromszögletű kendők, biztosítótű, műanyag kesztyű, olló, csipeszApplikációs képek: veszélyes, gyúlékony, mérgező anyagok, radioaktív anyagokTankönyvek, elektronikus anyagok, természetfilmek, könyvek, térképek, tájékozódási eszközök, folyóiratok

Az iskolai környezetA példamutató iskolai környezet tényezői:

- termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása- növények és gondozásuk- anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés- gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése, a szabályok betartása- hulladékgyűjtés (lehetőség szerint szelektív)- pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása

10

KommunikációIskolán belül:

Értekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK)Iskolarádió, iskolagyűlés, egyéni beszélgetések

Iskolán kívül:Tájékoztató füzet, szülői értekezlet, iskolaszék, SZMK- megbeszélések, kábel TV, Internet

A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése az alábbi szempontok alapján történik:

- Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak?

- Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?- Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a

munkavégzés rendje között?- Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú,

személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?- Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói

megfogalmazásának?- Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes

valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson?- Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítja-e a

differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

TantárgyakA tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni.

A tanulók személyiség-fejlődéseA tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni:Használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.

TovábbképzésekBelső: nevelési értekezletek, tanfolyamokKülső: lehetőség szerint megyei, kistérségi rendezvényeken való részvétel

10

14. Fogyasztóvédelem

Bevezetés

Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:

az alapvető szükségletei kielégítéséhez való joga veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás jogaa különböző termékek és szolgáltatások közötti választás jogaa megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének jogaa jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jogaz egészséges és elviselhető környezetben való élethez való joga Kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás jogaa tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeret és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. évi CLV. törvényének első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. Leszögezi, hogy a fogyasztók oktatása alapvető állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeinek is eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX. törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja, sikerkritériumok

Cél: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

Sikerkritérium: Fejlődjön a fogyasztói kultúra, változzanak a vásárlási szokások, melyek elsősorban a fenntarthatóság elvét szolgálják.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei, feladatai

- A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedésének, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése.

- A társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése.

10

- A jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.

- A versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az úgynevezett cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT)

- A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása során az egyén megismeri a fogyasztói javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

- A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés és az oktatás különösen nagy jelentőségű. Ismereteket, készségeket kell elsajátíttatni, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében.

- Kisebb korban a leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, árúismeret, döntés, kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése.

- A kamaszkorban pedig a jogérzék, jogismeret, szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret.

- A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztási szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők bevonása a nevelési folyamatba.

A fenntartható fogyasztás az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásának lényeges elemei:- a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése- az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása- a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:- a tájékozódás képessége- a döntési helyzet felismerése- a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing, a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A következő fogalmak ismerete nélkülözhetetlen a helyes fogyasztói kultúra és magatartás kialakítása érdekében:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai fogyasztóvédelem Környezettudatos fogyasztás Fenntartható fogyasztás Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

10

A tantárgyi tartalmak fogyasztóvédelemmel kapcsolatos részeinek felsorolása

Technika: Áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggése

Matematika: Banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások

Fizika: Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák)

Földrajz:Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar nyelv és irodalom:

Reklámnyelv, felíratok, a reklám kommunikációs csapdái

Biológia: Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia: Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata

Informatika: Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története, stb.

Médiaismeret: A reklám képi nyelve és hatásai

10

A tanórán kívüli tevékenységek

A Takarékossági VilágnapVetélkedők, versenyek szervezésePiaci séták, üzletek, bankok látogatása„Bolhapiac” – megunt játékok, könyvek, ruhák cseréje

Alkalmazható módszerek a fogyasztóvédelmi oktatásban

- Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, a családi szokásokról

- Riportkészítés az eladókkal- Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika- Egyéni és csoportos döntéshozatal- Helyi, országos – és EU-s szabályozások tanulmányozása- Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában- Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel- Szimulációs játék, esettanulmány- Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző

piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)- Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

Fe.: osztályfőnökök, szaktanárok, DÖK-segítő nevelők

Értékelés

A fogyasztóvédelmi oktatás sikerességének felülvizsgálata, értékelése a megfogalmazott célok, feladatok, sikerkritériumok tükrében kétévente tanulói teszt alapján történik.

11

HELYI TANTERV

11

1. A helyi tanterv jellemzői

Helyi tantervünk a Nemzeti Alaptanterv egységes alkalmazása alapján, figyelembe véve tagintézményeinek eltérő hagyományrendszerét és feltételrendszerét, arra törekszik, hogy az egyedi módszerek, és pedagógiai eljárások megtartásával lehetőleg egységes tantervekre építve, egységes követelményrendszer alkalmazásával biztosítsa tanulóinak intézményen belül a továbbhaladást.

Az oktatási feladatok ellátása során kiemelten figyelembe vesszük a Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendeletében foglaltakat:

„2/A. § A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. 8.§ "(2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési fel-adatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető." Az iskolai életet úgy szervezzük iskoláinkban, hogy a fenti feltételeket teljesítsük. A görbeházi iskolánkban folyó iskolaotthonos nevelés és oktatás során a következő rendeletet tarjuk szem előtt: „9/C. § Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Tagintézményeink egy részében képesség-kibontakoztató felkészítés is folyik. A tevékenységre során a rendelet 9/D. §-a vonatkozik. „A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg, kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek, képességek kialakításával. Az egységes helyi tanterv lehetőséget biztosít - a tanulók 4. évfolyam után bármelyik általános iskolai tagintézményben folytassák tanulmányaikat.

11

2. A képzés rendje az iskolában

Iskolánk a székhely településen (Görbeháza) és a társult településeken (Újtikos és Tiszagyulaháza) is az egyetlen iskola. Olyan iskolának kell lennie, amelyben a jó képességű tanulók is fejlődni tudnak, tudásuk legjavát adva szárnyalhatnak, de a gyenge képességű tanítványaink is megkaphatják a részükre járó külön törődést, odafigyelést, felzárkóztatást, fejlesztést.

Minden gyereket felvételi nélkül fogadnunk kell. A szülők kívánsága, kérése alapján az osztályba sorolás nem történik képességbeli különbségek alapján. Lakhely szerint történik az osztályba sorolás. A 8. osztály végére pedig fel kell készíteni tanítványainkat a középfokú intézményben való továbbtanulásra.

Tanulóink, tanulócsoportjaink egy részének a családi háttere sajnos a mai magyar társadalmi valóság negatívumaival is rendelkezik (munkanélküliség, szűkös anyagi háttér, ingerszegény környezet, stb.).Ők az átlagosnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek.

Iskolánkban egy műszakos tanítás folyik.

A tanórai foglalkozásokon kívül tanulóinknak napközis és tanulószobai foglalkozást biztosítunk, ahol a nevelők segítségével tanulhatnak, készülhetnek órákra, gyarapíthatják, elmélyíthetik tudásukat, a házi feladat elkészítéséhez segítséget kapnak, és szaktanárok segítségével szakkorrepetálásokban részesülhetnek.A szülők igénye alapján szervezzük meg a napközis csoportokat, lehetőség szerint minden jelentkezőt fölveszünk a napközis és tanulószobás csoportokba. Túljelentkezés esetén előnyt élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű, ill. hátrányos helyzetű tanulók.

A görbeházi iskolaegységben 2007 szeptemberétől bevezettük az iskolaotthonos oktatást is. Az egész napos oktatás és nevelésből adódó feladataink:

- Kötelező tanórai foglalkozásokat a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait biztosítjuk.

- A délelőtti és a délutáni tanulási időszakot egymást váltva alkalmazzuk.- A tanulók arányos terhelését figyelembe vesszük.- Az iskolaotthonos osztályban két nevelőt foglalkoztatunk, akik a tantárgyakat és a

szabadidős foglalkozásokat megosztva tanítják.- Biztosítjuk az ingyenes tankönyveket és az étkezést mindazon tanulóknak, akik

rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek.- A tankönyvek és egyéb felszerelések iskolai tárolásának feltételeit megteremtjük.

11

Az iskola jellemzői

A szülők és a gyerekek igényeihez alkalmazkodva a következő lehetőségeket biztosítjuk a tanulók képességeinek kibontakozására, érdeklődésük kielégítésére:

Iskolafok terén

Az alapfokú nevelés – oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:a) az első évfolyamon kezdődő és a második évolyam végéig tartó bevezető,b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évolyam végéig tartó kezdő,c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évolyam végéig tartó alapozó,d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

Úgy gondoljuk, hogy a 8 osztályos iskolarendszer megfelel tanítványainknak. Így nem kényszerül a gyerek korai pályaválasztásra, és lehetőséget adunk nekik a 8. évfolyam befejezése után arra, hogy tanulmányit a képességeinek, érdeklődésének leginkább megfelelő iskolatípusban folytassa (szakiskola, szakközépiskola, gimnázium).

Tantárgyi programok terén

Idegen nyelvet a 4. osztálytól tanulhatnak a növendékeink.Nagyobb létszámú (20 főnél több) osztályok esetén két idegen nyelv közül választhatnak: angol és német. Újtikoson , ha kis létszámú az osztály a kötelező nyelv a német. Görbeházán, alsó tagozaton (2. és 3. évfolyamon) délután szakkör formájában ismerkedhetnek a nyelvvel.

A felső tagozatban a két fő tárgyat – a magyart és a matematikát – kiemelt tantárgyként kezeljük, hogy a középiskolára való felkészülés még hatékonyabb legyen. Ehhez segítséget kapnak a délutáni korrepetálás, fakultációs óra, vizsgára való felkészülés keretében

Mivel fontosnak tartjuk az informatikában való jártasságot, ezért az informatikát is

kiemelt tantárgyként kezeljük a felső tagozatban. A felsőben minden évfolyamban biztosítunk a számítástechnika oktatására óraszámot. 2007-től Görbeházán a 4. osztályban, Újtikoson a 3. osztályban elkezdjük az oktatást heti 1 órában. Ezen kívül Görbeházán a délutáni órák keretében is mélyíthetik tudásukat tanulóink.

Vannak olyan tanítványaink, akik nem, vagy nem csak a tanulásban jeleskednek. Nekik adunk lehetőséget a sikerélményhez jutáshoz a következőkkel:

A sport, a testedzés fontosságára való tekintettel a testnevelést kiemelt tárgyként kezeljük, ennek érdekében iskolánkban a heti 2- 3 testnevelés óra mellett, heti 5-8 órában, a tagintézményekben heti 2-2 órában diáksport foglalkozásokat tartunk.

A Világ-Virága Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel kötött megállapodásunk alapján iskolánkban lehetőséget biztosítunk a néptánc oktatására Görbeházán 1-8., Újtikoson 1-2. évfolyamon. Heti 4 órában történik a néptáncoktatás. Azok a tanulók, akik kedvet éreznek a néptánchoz, a 8. évfolyam végére néptánc tagozatos végzettséggel hagyhatják el iskolát Görbeházán, ill. Újtikoson a Borockás néptánc egyesületbe

11

léphetnek. A székhely intézményben 7-8. osztályban van társastáncoktatás. Újtikoson és Tiszagyulaházán 1-8. évfolyamon grafika oktatás.

A görbeházi iskola egységben 4. osztály végén és magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak tanulóink.

- Görbeházán:

A 6. osztály végén magyar nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből adhatnak számot diákjaink tudásukról a szaktanárok team-ja által összeállított feladatsorok alapján.

A 8. évfolyam végén magyarból és történelemből szóbeli, matematikából pedig írásbeli vizsgát tesznek tanítványaink. (Lásd. vizsgaszabályzatot)

- Tiszagyulaházán:

A 6. és 8. osztály végén szóbeli vizsgát tesznek diákjaink magyar irodalomból és matematikából, ill. egy szabadon választott tantárgyból.

- Minden év májusában Országos Kompetenciamérésen vesznek részt az arra kijelölt osztályok (4., 6. és 8. évfolyam) matematika eszköztudást és értő olvasást mérnek.

11

3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag

és a követelmények

Az iskola egyes évfolyamain 2009 szeptemberétől induló tanévtől az alábbi tantervek alapján folyik majd az oktatás az általános iskolában.

A táblázatban használt jelölések az alábbi tantervi változatokat jelentik:

HK2003 = a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkentése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv, melyeket a nevelőtestület saját hatáskörben, a pedagógiai program módosítása nélkül vezethetett be;

H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján – esetlegesen a kerettantervek felhasználásával – elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

H2007= a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján – 2008 szeptemberétől került bevezetésre.

TANÉVÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2009-2010

H2007 H2007 H2004 H2004 H2007 H2007 HK2003

HK2003

2010-2011

H2007 H2007 H2007 H2004 H2007 H2007 H2007 HK2003

2011-2012

H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007 H2007

Az évfolyamokon az egy-egy tanuló számára kötelező tanórát és a tanuló által választható (nem kötelező) tanórák maximális heti száma

Évfolyamok 2009/2010 2010/20111. 20+2 20+22. 20+2 20+23. 20+2 20+24. 22,5+2,3 22,5+2,35. 22,5+5,6 22,5+5,66. 22,5+5,6 22,5+5,67. 25+7,5 25+7,58. 25+7,5 25+7,5

Az évfolyamokon a napi és a heti kötelező órák maximuma

Évfolyam Napi kötelező óra maximuma

Heti kötelező óra maximuma

A nem kötelező órákra

biztosított órák

Az oktatásra fordítható heti óraszám max.

11

1-3. 4 20 2 224. 4 vagy 5 22,5 2,3 24,8

5-6. 4 vagy 5 22,5 5,6 28,17-8 5 25 7,5 32,5

Általános iskolai időkeret a 2007/2008-as tanévtől

évfolyamok

A kötelező tanórák száma hetenként

KT.52. § (3)

A nem kötelező tanórák száma

hetenkéntKT. 52.§ (7)

Egyéni foglalkozások óráinak száma

hetenként KT. 52.§ (11/C)

Összesen

1 20 2 2,4 24,42 20 2 2,4 24,43 20 2 2,4 24,44 22,5 2,3 2,7 27,55 22,5 5,6 2,7 30,86 22,5 5,6 2,7 30,87 25 7,5 3 35,58 25 7,5 3 35,5

Össz. 177,5 34,5 21,3 233,3

11

3.1. Tantárgyrendszer, óraterv, szabadon és választhatóan felhasználható órák heti bontásban a görbeházi iskolaegységben

Tantárgyrendszer, óraterv, szabadon és választhatóan felhasználható órák heti bontásban

Tantárgy 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom (dráma) 8 8 8 7 - - 4 4Magyar irodalom (dráma) 3 (2) 2 (1)Nyelvi kommunikáció 1,5

(0,5)2 (1)

Gondolkodásfejlesztés 1 (1) 1 (1)Infokommunikáció 1 (1) 1 (1)Történelem (állampolgári ismeretek, hon és népismeret)

- - - - 2 (0,5)

2 (0,5)

2 2

Idegen nyelv - - - 3 3 (0,5)

3 (0,5)

3 3

Matematika 4 4 4 4 4 (1) 4 (1,5)

3 3

Informatika - - - 1 - 1 1Természetismeret - - - - 2

(0,5)2

(0,5)- -

Fizika - - - - - - 1,5 1,5Biológia - - - - - - 1,5 1,5Kémia - - - - - - 1,5 1,5Földünk és környezetünk - - - - - - 2 1,5Ének-zene 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5Rajz és vizuális kultúra 2 2 2 1 0,5 0,5 0,5 0,5Mozgóképkultúra és médiaismeret - - - - - - - 0,5Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5Testnevelés és sport (tánc) 3 3 3 3 3 3 3 3Környezetismeret 1 1 1 1,5 - - - -Osztályfőnöki (etika) - - - - - - 1 1Egészségtan - - - - - 0,5 - -Kötelező óraszám a törvény alapján 20 20 20 22,5 22,5

(7)22,5 (7)

25 25

A választható órakeret felhasználásával a következő foglalkozásokat kínáljuk fel tanítványainknak tanórán kívüli tevékenység keretében:

Osztály 1 2 3 4 5 6 7 8„Digitális világ” 1 1„Töprengő” 1 1 1 1 1 1 1 1„Mesék birodalma” 1 1 1 1

11

Összesen: 2 2 2 2 1 1 2 2

Amennyiben a tanulók és szülők igénye megköveteli, valamint a rendelkezésünkre álló óraszámok lehetővé teszik indítunk még:Osztály 1 2 3 4 5 6 7 8Korrepetálás 1 1 1 1Idegen nyelv szakkör 1 1Informatika szakkör 1 1Előkészítő magyarból 1Előkészítő történelemből 1

11

ÓRATERV az Újtikos Általános Iskolában heti bontásban

Tantárgy/ Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv 4,5 4 4 3Magyar irodalom 4 4 4 4Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv : csoportbontás- Német

- Angol3

Matematika 4 4 4 4

InformatikaKörnyezetismeret 1 1,5 1,5 2TermészetismeretFizikaBiológiaKémiaFöldrajz és környezetünkÉnek-zene 1 1 1 1Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5Technika és életvitel 1 1 1 1Testnevelés és sport 3 3 3 3Osztályfőnöki

Tánc és drámaHon- és népismeretEmber és társadalomismeret, etikaMozgókép- és médiaismeretEgészségtanÖsszesen: 20 20 20 22,5

Törvény által biztosított órák száma:Kötött óraszám: 20 20 20 22,5Választható óraszám: 2 2 2 2,3Összesen: 22 22 22 24,8

Választható órakeretben osztályonként Korrepetálás és Töprengő és Informatika foglalkozást kínálunk fel tanítványainknak.

ÓRATERV a Tiszagyulaháza Általános Iskolában heti bontásbanTantárgy/ Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

12

Magyar nyelv 2 (1) 2(1)

2 2

Magyar irodalom 2,5(1)

2(1)

2 2,5

Történelem és állampolgári ismeretek

2 (0,5)

2 (0,5) 2 2

Idegen nyelv : csoportbontás- Német

- Angol3

(0,5)

3 (0,5)3

3

3

3

3

Matematika 4(1)

3,5(1,5)

3,5 3,5

Informatika 0,5 1 1KörnyezetismeretTermészetismeret 1,5

(0,5)2

Fizika 1,5 1,5Biológia 1,5 1,5Kémia 1,5 1,5Földrajz 1,5 1,5Ének-zene 0,5 0,5 0,5 0,5Rajz 1,5

(0,5)1 (0,5) 1 1

Technika és életvitel 1 1 0,5 0,5Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 2

Osztályfõnöki 1 (1) 1 (1) 1 0,5+0,5

Tantervi modulok önállóanTánc és dráma 0,5

(0,5)0,5

(0,5)Hon- és népismeret 0,5

(0,5)0,5

(0,5)Ember és társadalomismeret, etika 0,5Mozgókép- és médiaismeret 0,5Egészségtan 0,5Összesen: 22,5

(7)22,5(7)

25 25

Törvény által biztosított órák száma:Kötött óraszám: 22,5 22,5 25 25Választható óraszám: 5,6 5,6 7,5 7,5Összesen: 28,1 28,1 32,5 32,5

Újtikoson és Tiszagyulaházán a választható órakeretet 4-8. osztályokban második idegen nyelv oktatására (angol nyelv) csoportbontásra, sportköri foglalkozásokra, illetve informatika oktatásra a 3-7. osztályokban használjuk fel.A fennmaradó rész vizsgaelőkészítőkre használható.

7-8. évfolyam:fejlesztő szakasz(A kötelező órák 90 %-a szakrendszerű oktatásban történik.)

12

Tantárgyi modulok oktatása:

Tiszagyulaházán a tánc és dráma, hon- és népismeret, ember és társadalomismeret, mozgókép- és médiaismeret és egészségtan modulokat intézményünk önálló osztályzattal értékel, amely bekerül a bizonyítványba.

Testnevelés, mindennapos testmozgás az újtikosi és tiszagyulaházi tagintézményekben

A testnevelés órák száma 1-4. osztályban: heti 3 óra, 5-6. osztályban: heti 2,5 óra, 7-8. osztályban: heti 2 óra. Az 1-4. évfolyamon a három testnevelés óra mellett hetente játékos testmozgást kell tartani, kétszer 30 perc időtartamban. A napközi otthonos és tanulószobai foglalkozás keretén belül 45 perc játékos testmozgást kell biztosítani. Intézményünk heti 2 óra iskolai sportkört biztosít az alsó és a felső tagozatosok számára. Gyógytestneveléshez 16 fõs csoportonként órakereten felül heti 3 órát kell felhasználni (igény szerint).

12

4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban csak olyan tankönyvek, taneszközök és tanulmányi segédletek használhatók, amelyeket az OM engedélyezett. A kerettantervhez igazodó, erre átdolgozott tankönyveket választunk. A pedagógusok módszertani szabadságuknak megfelelően maguk választják meg a tankönyveket, illetve a tanulmányi segédleteket. A taneszközök megfelelnek a helyi tanterv célkitûzéseinek. A taneszközök kiválasztása munkaközösségi szinten egyeztetésre kerül. A munkatankönyvek helyett a tankönyv + munkafüzet alkalmazását helyezzük elõtérbe. A több éven keresztül használható, jó minõségû tankönyveket alkalmazunk. Lehetőség szerint meg kell szervezni a tankönyvek, tanulmányi segédletek begyűjtését, kölcsönzését. Az önkormányzati és állami támogatásból vásárolt tartós tankönyveket több éven keresztül használjuk, így egyre gyarapodó, ingyenes használatra adható tankönyvbázissal rendelkezik intézményünk. Ki kell kérni a szülők véleményét. Törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb számú és legkedvezőbb árú eszközzel biztosítsuk az ismeretek közvetítését. Az ingyenes tankönyvre jogosultak körét a 1159/2002. IX. 26. Kormányrendelet alapján határozzuk meg. A rendelet végrehajtásáról iskolánk a fenntartóval közösen gondoskodik.A nyomtatott taneszközökön kívül, tantárgyak oktatásához média-eszközökre is szükség van. A taneszközökrõl való gondoskodás a szülõ felelõssége, de az iskola intézményes szervezésével, irányításával és a fenntartó szociális támogatásával történik. Tanítási év közben a beszerzések nem változtathatók. A Szülõi Közösség korlátozó intézkedéseket állapíthat meg, melyet a KT. 19.§. (1-2) bekezdése alapján érvényesíthet.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden év májusában az ellenőrző útján, illetve a tanév végén a tanévzáró ünnepségen értesítjük, tájékoztatjuk.

A nagycsoportos óvodások írásban megkapják milyen taneszközökre lesz szükség az első osztályban (május).

1. a taneszközök ára lehetőleg a szülők által megfizethető legyen.(Az ingyen tankönyvre jogosult tanulók:Három vagy többgyermekes családban nevelkedőGyermekvédelmi támogatásban részesülőTartósan beteg vagy fogyatékos tanuló)

- Az érthetőség, életszerűség, pontosság jól áttekinthető szerkezet.- A differenciált feladatátadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási

munkáját megkönnyítő tényező.- Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerező kérdéseket tartalmazó könyv,

mint a tanulásban a készségfejlesztést segítő eszköz.Legyen jól illusztrált, érdekes, mint motivációs tényező.

5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

12

A tanuló továbbhaladásához elengedhetetlenül szükséges bizonyos mennyiségű és mélységű ismeret, mert anélkül a gyerek nem tud továbbhaladni az ismeretszerzésben.A továbbhaladás feltételei tantárgyanként az egyes témakörökben jelennek meg.

Tanév elején ezeket a követelményeket ismertetjük a gyerekekkel, tanév közben is felhívjuk a figyelmüket rá a tanórákon és az első szülői értekezleten a szülőkkel is megismertetjük. Ha lehetőség van rá, ezeket írásban is átadjuk a szülőknek, ők is had lássák, mit kell a gyereknek a tanév végére a továbbtanuláshoz teljesíteni.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elõírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A nevelõtestület osztályozó értekezleten dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérõl, az évközi érdemjegyek alapján. 2004. szeptember 01-tõl, 1-3. évfolyamon a tanuló csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha 250 óránál többet mulasztott és ezért nem tudja teljesíteni a követelményeket. Ugyanez vonatkozik az idegen nyelv elsõ évben tanulása esetén is, évfolyamtól függetlenül. Ha az 1-3. évfolyamon a tanuló nem teljesítette a követelményeket, „felzárkóztatásra szorul” minõsítéssel továbbhaladhat a szülõ kérésére. A szülõ bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlõdését, haladását akadályozó tényezõket és javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre. Az évfolyamismétlést a szülõ kérése alapján 1-4. évfolyamon engedélyezni kell. Ha a tanköteles tanuló, a tanulmányi követelményeket nem teljesítette és emiatt évfolyamot ismétel, egyéni foglalkozásokon kell segíteni. Bármelyik évfolyamra felvett tanulót a szakértõi és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértõi véleménye alapján, az igazgató mentesítheti a heti értékelés alól, vagy részére egyéni továbbhaladást engedélyezhet.Ha az elsõ osztályos tanulót az igazgató mentesítette az értékelés és minõsítés alól, az 1. osztály elõkészítõ évfolyamnak minõsül. (szülői nyilatkozat)Elõkészítõ évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésõbb a 7. életévében megkezdte.Az egyéni továbbhaladás-engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból mely évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak felzárkóznia. Az egyéni továbbhaladás legkésõbb a 4. évfolyam végéig tarthat.Az elõkészítõ év legkésõbb február 28-ig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. Nem tagadható meg 1-4. évfolyamon a tanuló felvétele aA napközis foglalkozásra, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.

Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségesség teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt évfolyamot ismétel. (KT. 71. §. (4) ).

Ha a 4-8. osztályos tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, függetlenül a tantárgyak számától, javítóvizsgát tehet. A szülő jogosult eldönteni, hogy megkísérli-e a tanuló a javítóvizsgára történő felkészülést, és a javítóvizsga letételét abban az esetben is, ha három vagy esetleg több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha a 4-8. osztályos tanuló sikeres javítóvizsgát tett, magasabb évfolyamba léphet.

12

Tanköteles korú magántanuló köteles osztályozó vizsgát tenni. Az iskolában csak az OM által jóváhagyott bizonyítvány-nyomtatvány alkalmazható.

6. Tanulói jogviszony létesítése

Az iskolánkban a tanulói jogviszony létesítése beiratkozással történik, amikor is a szülő (vagy gondviselő) beíratja a gyerekét az iskolánkba.A beiratkozás helye: az iskola irodájaA beiratkozás az iskolatitkárnál történik.

Belépés az iskola első évfolyamára:

Felvételt nyer az iskolába az a tanuló, aki az adott naptári év május 31-ig vagy - szülői kérelem esetén – december 31-ig betölti a 6. életévét.A településen lakik, vagy más településről ide kéri a felvételét. A beiskolázást az Óvoda, vagy a Nevelési Tanácsadó által igazolt iskolaérettség, illetve egyedi esetekben a tanulási képességet vizsgáló bizottság szakvéleménye teszi lehetővé. A beíratkozásnál a szülőnek nyilatkoznia kell a napközi otthoni ellátás igényléséről. Ekkor intézheti a szülő a tanuló balesetbiztosítással, illetve diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyeit. A szülőnek be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint az iskolaérettséget igazoló nyilatkozatot. Felvételit nem tartunk. A beíratkozás az iskola által előre jelzettt időpontban és helyen történik. A három településen (Görbeházán, Újtikoson és Tiszagyulaházán) élő tanköteles gyermekek közül mindenkit felveszünk, mint a település egyetlen kötelező feladatot ellátó intézménye.

Belépés felsőbb évfolyamokra:

A településre költöző, vagy más településről ide felvételt kérő tanulók beiskoláztatásáról az igazgató vagy tagintézményvezető dönt. Amennyiben az iskola helyi tantervében olyan tanórai tevékenység, illetve idegen nyelv szerepel, amellyel a tanuló eddig nem foglalkozott, akkor megfelelő türelmi idő eltelte után a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. A különbözeti vizsgára a szaktanár készíti fel a tanulót.

Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése:

Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak (szülői kéréssel), aki más településre költözik, illetve más település iskolájába nyer felvételt.A jogviszony a szülő kérésére és a fogadó írásbeli visszajelzése után szüntethető meg.

A tanuló nyilvántartásból való törlést az iskolatitkár, a törzslapról és a naplóból való kivezetést az osztályfőnök végzi. A tanulói dokumentumokat (bizonyítvány, dolgozatok, egészségügyi törzslap) az iskolatitkár postai úton továbbítja a fogadó iskolának.

12

Megszűnik a jogviszony 8. osztály végén, illetve abban az esetben is 4., 6. év végén, ha nyolcosztályos, illetve hatosztályos gimnáziumba nyert felvételt a tanuló. A tanköteleskor felső határának elérése után a szülő kérheti a jogviszony megszüntetését. A jogviszony ekkor is a tanév végén szűnik meg.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésénekkövetelményei és formái

Az iskolai beszámoltatás és számonkérés:A nevelőtestület döntése alapján:

Iskolánkban a tanév során érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulók tudását, magatartását és szorgalmát. Kivételt képeznek a 1., 2. és 3. osztályosok félévkor és év végén, valamint a 4. osztályosok első félévben. Ezeknek a tanulóknak a teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: Kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. (A felzárkóztatásra szoruló tanuló, szülői kérésre továbbhalad. Érvényes 2004. szeptember 01-tõl felmenő rendszerben.) Ezekben az évfolyamokban évközben érdemjegy adható. Az előző évfolyamokon a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A tanulók értékelésének alapja a tantárgyi ismeretanyag (készségek és képességek, kompetenciák) és követelményrendszer elsajátításának mértéke. Érdemjegyet csak az ismeretanyag számonkérésének alapján lehet adni. A tanulókkal ismertetni kell a számonkérések, beszámoltatások idejét és értékelésük szempontjait. A tanulóknak tudniuk kell, hogy a követelmények elsajátítása érdekében mit kell tenniük. Tilos érdemjeggyel értékelni vagy abba beszámítani a házi feladat vagy a felszerelés hiányát. Érdemjegy, osztályzat csak a tanuló tudására adható. A tanulókkal ismertetni kell a témazáró és felmérő dolgozatok időpontját, formáját, a számonkérendő ismeretanyagot és az értékelés szempontjait, az érdemjegy vagy minősítés célját, súlyát. A témazárók érdemjegyei nagyobb hangsúlyt kapnak az osztályzat kialakításánál. Ezért célszerű a naplóban is piros színnel kiemelni ezeket az érdemjegyeket. A 4., 6. és 8. osztályoknál az év végi vizsgajegy témazáró jegy értékű. A tanulóknak minden tantárgyból kapniuk kell havonta legalább egy érdemjegyet. A heti 0,5 vagy 1 órás tantárgyaknál félévenként legalább három érdemjegynek kell lenni. Az érdemjegyeknek tükrözniük kell a tanulók tudását, a követelmények elsajátításának szintjét. Az érdemjegy odaítélésekor a tanulóval közölni kell tudásbeli hiányosságait, fejlesztendő készségeit. Az érdemjegyek odaítélésénél, a tanuló szóbeli értékelésének mindig a tanuló motiválását kell szolgálnia. Az év végi felméréseknek az éves anyag ismeretanyagát, az éves tantárgyi követelmények elsajátításának szintjét kell tükrözniük, ezért az év végi felmérések súlya a nevelő és a tanuló számára is jelentősebb. A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése érdekében hangsúlyos szerepet kap a szóbeli feleltetés. A tantárgyak sajátosságainak megfelelően a követelmények teljesítését a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, illetve gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük és értékeljük. Gyakorlati tevékenységgel kapcsoljuk össze a szóbeli számonkérést a rajz, ének-zene, technika és az informatika tantárgyak esetében. Csak gyakorlati tevékenység során ellenőrizzük a testnevelés tantárgy követelményeit.

12

A tanulók félévente egy-egy alkalommal felmentést kérhetnek a felelés alól. Kivétel a dolgozatírás. A pedagógus az általa tanított tantárgyakra és tanulókra vonatkozóan kidolgozza, megtervezi a szóbeli és írásbeli számonkérések arányát, formáját, rendjét úgy, hogy a tanuló év végi osztályzatában kifejeződjön egész éves tanulmányi tevékenysége. Minden írásbeli ellenőrzés, beszámoltatás eredményét max. 2 héten belül a szaktanár a tanulók tudomására hozza, tárgyilagosan értékeli, meghatározza a fejlesztendő területeket és motiválja a tanulót a sikeresebb teljesítményre. A tanulók értékelésének az ellenőrzőbe való bejegyzéséért alsó tagozatban a nevelő, felső tagozatban a tanuló a felelős. A szorgalmi házi feladatok szabadon választhatók, érdemjeggyel nem osztályozhatóak. A kötelező tantárgyak minősítése a félévi értesítőben illetve a bizonyítványban a következő lehet: Jeles (5); Jó (4); Közepes (3); Elégséges (2); Elégtelen (1) A tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtott tanuló jeles helyett a szaktanár döntése alapján: Kitűnő minősítést kaphat. A minősítéskor figyelembe vesszük :

A teljesítmények helyi tantervhez való viszonyát A tanuló önmagához való fejlődését A fejlődés tendenciáit

- Az informatika értékelése 3. osztályban részt vett bejegyzéssel, 4-8. osztályban félévkor és év végén (a kapott érdemjegyek alapján) osztályzattal történik.

5. és 6. osztályban a nem szakrendszerű órákon nem osztályozunk. Az infokommunikáció és a gondolkodás fejlesztése tantárgy keretében a tanulók nem kapnak osztályzatot. A teljesítményüket a bizonyítványban KT. 70 § (3.) bekezdése alapján minősítjük.

Mérések:

1.Szaktanár által végzett mérés minden évfolyamon: év eleji felmérés félévi felmérés év végi felmérés téma végi felmérés (témazáró)

Mérés eszköze: a szaktanár által megrendelt, összeállított feladatlapok

2. Igazgató, igazgató helyettes által végzett mérés:8. osztály végén – magyar irodalom, nyelvtan, matematika, történelem

Mérés eszközei:magyarból és történelemből vizsgatételekmatematikából külsős feladatsorokból összeállított vizsgateszt

3. Szaktanári team által végzett mérés 4. és 6. osztály végén 4. osztály: magyar, matematika6. osztály: magyar, matematika, történelem

12

Mérés eszközei: a szaktanári team által összeállított feladatsorok. A feladatsor 45 perc alatt megoldható legyen!

A tanulók fejlődésének nyomon követése, teljesítményük értékelésének alapját (az információszerzés forrásait tekintve) intézményünkben az alábbi változatos információk adják:

- a tanuló és a pedagógus napi kapcsolata a napi tanulói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel, írásbeli feladatok javításával

- összegzőképp a tanuló munkájáról, fejlődéséről; témazáró felmérésekből, szóbeli feleletekből, elkészített munkadarabokból, beszámolóikból, gyűjtőmunkáiból, testi fejlődését nyomon követő teljesítménymérésekből…

- különböző intézményi, körzeti, kistérségi, országos versenyeken elért eredményei- iskolán kívüli vállalásai - szülő-pedagógus gyakori párbeszéde- szociometriai mérések a társas kapcsolatokról- kérdőívek és beszélgetések a tanulási szokásokról- állandó kapcsolat a tanulószobás (napközis) nevelővel- önértékelő megbeszélések az osztályközösségben, kiscsoportban- az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései - a szülőkkel való folyamatos kapcsolattal

7.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók

tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya:

Cél: Az írásbeli beszámoltatás is a tanulók életkori sajátosságainak és képességeinek megfelelő, optimális terhelést biztosítson. Az írásbeli beszámoltatás aránya csökkenjen, a szóbeli feleletek aránya növekedjen.

Formája:

Ismeretek számonkérése: Szódolgozat Fogalmak, szabályok Kronológiai, topográfiai ismeretek Röpdolgozat Kisbeszámoló, stb.

Ismeretek alkalmazásának számonkérése: Fordítás Műelemzés Részösszefoglalás Teszt Témazáró dolgozat Társadalmi, történelmi összefüggések Problémamegoldás Felmérések

Kompetenciák mérése: Helyesírás Fogalmazás Fordítás

12

Fordítás Szövegfeldolgozás Műelemzés Esszé Teszt Készségfelmérések, stb

Rendje: Az írásbeli beszámoltatás rendjének szervezése (szabályozás) a

tanító illetve a szaktanár felelősség.

Korlátai: Az alsó tagozatos tanulók egy tanítási napon egy tantárgyból, a felső

tagozatosok két tantárgyból írhatnak témazáró, felmérő vagy egész órát igénybevevő, számonkérő dolgozatot.

Szerepe: A pedagógiai folyamatban egyformán fontos szerepe van:

- az ismeretek számonkérésének,- az ismeretek alkalmazási szintje mérésének,- a kompetenciák mérésének.

Súlya:A tanulók tudásának reális megítélésében nagyobb súllyal a tanulási kompetenciák és a problémamegoldó gondolkodás szintjét bizonyító írásbeli dolgozatok szerepelnek.Az érdemjegy megállapításakor tehát súlyozottan kell figyelembe venni a tanulók tudását és képességeit mutató írásbeli beszámolókat.

Az írásbeli beszámoltatás korlátai: Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható. Az íratás rendjének be nem tartása az írásbeli beszámoltatás elhalasztását jelenti. A korlátok betartásáért az osztályfőnök a felelős.

8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésénekkövetelményei és formái

Az első, második, harmadik osztályban félévkor és év végén, valamint negyedik osztály félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, s bejegyzi azt a naplóba, ill. a bizonyítványba.

4-8. osztályban az osztályfőnök a tanulókkal közösen minden hónapban érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát, és bejegyzi azt az osztálynaplóba.Félévkor és év végén az osztályzatot az osztályfőnök az érdemjegyek, az osztályközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vita esetén a nevelőtestület többségének véleménye dönt az osztályzatról. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. Az osztályzatokat a félévi értesítőbe és a bizonyítványba kell bejegyezni.

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Általános elvárások:

A közösséghez való viszonya legyen őszinte, aktív, becsületes.

12

Tudjon küzdeni a közös célok megvalósításáért. Végezzen munkát a közösségért és ebben még általános iskolás korában jusson el az

önkéntességig és az önállóságig. Szükség esetén nyújtson segítséget társainak, de azt maga is fogadja el. Az egyéni fejlődése érdekében fogadja el a bírálatot és igyekezzen hibái kijavítására. Tanáraival és felnőttekkel szemben tisztelettudóan viselkedjen. Tartsa be a Házirendet.

Példás (5) az a tanuló, aki: figyelembe veszi a közösség érdekeit, pozitív hatást gyakorol annak tagjaira,

kezdeményez annak érdekében, megtartja a házirendet, és ösztönöz is annak megtartására, a követelmények teljesítését tudatosan vállalja, felelősséget vállal érte a

tanulótársai előtt is, szívesen, önként vállal feladatokat, azokat teljesíti is. Tevékenykedik a

közösségért és erre ösztönöz, igényes környezetére, megjelenése példamutató, másokat is ennek

elfogadására buzdít, segítőkész, buzdít, keresi és megtalálja a mások helyzetén való javítás módját, viselkedése tanáraival és társaival szemben tisztelettudó, udvarias, segítőkész, aktívan részt vesz versenyeken, közösségi rendezvényeken, védi az iskola felszereléseit, a környezetet.

Jó (4) az a tanuló, aki: szívesen vesz részt a közösség életében, habár abban passzív, igyekszik betartani a házirendet, nem vét a közösség ellen, vitás kérdésekben passzív, de viselkedése nem ad okot panaszra, maga nem kezdeményez, nem vezet, de kiáll a helyes kezdeményezések mellett, fegyelmezett, de másokat nem ösztönöz erre, a viselkedésre vonatkozó követelményeket megtartja, de a fegyelemsértő

viselkedést közömbösen tudomásul veszi, nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki: a házirend előírásait nem minden esetben tartja be tudatosan nem árt a közösségnek, de megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a

követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti, hajlamos a fegyelem megsértésére is, gyakran kezdeményezi azt,

a társaihoz való viszonya, a közösségi tevékenységben való részvétele ingadozó,

viselkedése tanáraival és tanulótársaival szemben gyakran udvariatlan, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van.

Rossz (2), ha: a házirendet szándékosan és sorozatosan megszegi, a követelményeket, elvárásokat általában megszegi, buzdít is erre, szándékosan árt a közösségnek, romboló hatással van rájuk, viselkedése nevelőivel és társaival szemben durva, hangvétele

megengedhetetlen, az iskola berendezésiben szándékosan kárt okoz, több alkalommal igazolatlanul mulasztott, több osztályfőnöki intője, illetve ennél magasabb fokozatú büntetése van.

13

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Általános szempontok:

A tanuló képességeihez, a körülményeihez mérten tanúsítson erőfeszítést és igyekezetet. A tanítási órákon aktivitásával segítse elő a tanóra tevékenységét. Érdeklődésének és képességének megfelelően a követelményeken túl is foglalkozzon az

anyaggal. Vegyen részt a gyűjtő, a szertárfejlesztő és szakköri munkában.

Példás (5) az a tanuló, aki: egyéni képességeihez, készségeihez, körülményeihez mérten a tanítási órákon

és a tanórán kívüli foglalkozásokon, az azokra való felkészülésben kötelességteljesítését kitartás és rendszeresség jellemzi,

aktív, szívesen vállal többlet feladatokat, s azokat maradéktalanul el is végzi, munkavégzése pontos, megbízható, taneszközei tiszták, rendesek és ezeket az órákra mindig elhozza. Vegyen részt a gyűjtő, a szertárfejlesztő és szakköri munkában

Jó (4) az a tanuló, aki: egyéni képességeihez, készségeihez, körülményeihez mérten viszonylag

egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, tanórákon többnyire aktív, többlet feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegû

megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, aki: egyéni képességeihez, készségeihez, körülményeihez mérten alacsony szinten

teljesít, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatit nem mindig

teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyei, osztályzatai több tárgyból is leromlottak, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre

dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten tesz eleget, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak

ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata kettő vagy három tárgyból elégtelen.

13

A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges.

9. A moduláris oktatás

Az egyes modulok értékelése és minősítése:- A Hon és népismeret, ill. az Ember és társadalomismeret, etika modulok, mint önálló tantárgyak értékelése év közben folyamatos formatív szóbeli értékeléssel, témakörök, félév és tanév végén osztályzatokkal történik.-

- A Tánc és dráma (5-6. osztály) értékelése folyamatos fejlesztő értékelés szóban, félév ill. tanév végén a naplóba, ellenőrzőbe, ill. a bizonyítványba “részt vett” bejegyzéssel történik Tiszagyulaházán. A görbeházi iskolában ezek a modulok a testnevelés és a magyar tantárgyakba vannak integrálva.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:

Cél: A tanulók fizikai állapotának mérhetõ, összehasonlítható, folyamatos fejlesztése.A mindennapos mozgás szokássá alakítása.A természetes mozgásigény kialakítása és kielégítése

Feladat: A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelõk végzik október illetve május hónapban, a testnevelõ tanár vezetésével. A tanulók egyéni fejlõdésének, fejlesztésének lehetõségeit, módszereit, szakmai konzultációk alapján határozzuk meg.(A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

Módszerek: Helybõl távolugrás - a dinamikus láberõ méréseHasonfekvésből törzsemelés és a hátizmok dinamikus erő

leengedés mérése

13

Hanyatfekvésből felülés térdérintéssel - a hasizmok erő méréseFekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás - a vállövi és a karizmok

dinamikus erő méréseIngafutás -futási sebesség, fürgeség

méréseGyorsító futás - állóképesség méréseCooper teszt -tartós állóképesség mérése

Antropológiai mérések: Testmagasság, testsúly, testtömeg index mérése.

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges paraméterek:

Személyi adatok: NévSzül. év hó napMotorikus próbák az általános fizikai teherbíró képesség mérésére:

1. Aerob állóképesség mérése:- egy „iskolakör” kb. 450 m- két „iskolakör” kb. 900 m- három „iskolakör” kb. 1350 m- négy „iskolakör kb. 1800 m

2. A mindennapi tevékenységünk során leggyakrabban használt izomsorok erő, erőálló-képességnek mérése:1-2 az alsó végtag dinamikus erejének mérésehelyből távolugrás (m)helyből magasugrás (súlypont emelkedés - cm)

3. A has, a törzs és a lábizmok együttes erejének méréseEgykezes labdalökés helyből, ügyesebb kézzel (m)

4. A váll- és a törzsizmok gyorsasági erejének méréseKétkezes dobás hátra, fej fölött (m)

5. A vállöv és a has eredjének erőálló-képességének méréseFekvőtámaszban hashajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db)

6. A csipőhajlító és a hasizmok erő, erőálló-képességének méréseHanyatfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig, de max. 4 percig (db)

A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök:

stopperóramérőszalag (20 m)súlypontemelkedés mérő2 illetve 3 kg-os medicinlabda

A mérés elvégzéséért felelős az alsóban a tanító, felsőben a testnevelő szakos tanár.

Dokumentálás: A testnevelők által készített értékelő táblázat.

13

11. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatban az alábbi szabályok érvényesülnek:

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; A tanulóknak annyi házi feladatot adjunk, hogy az írásbeli és a szóbeli feladatok elvégzése, megtanulása 2-3 óránál többet ne vegyen igénybe.

Koordinálásáért felelős az osztályfőnök.

Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli házi feladatok aránya megfelelő legyen.

A tanulók eredményes felkészülése érdekében egy tanítási napon belül, egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

Iskolánkban alsó tagozatos összevont napközis, és tanulószobai csoport is működik:

A napközis és tanulószobás tanulók házi feladataikat az iskolában készítik el. A házi feladatok ellenőrzését, javítását a napközis – tanulószobás nevelő segítségével végzik. A házi feladat elkészítése a délutáni tanulási tevékenység keretében történik. A napközi – tanulószoba a házi feladatok elkészítése tekintetében is otthonpótló szerepet tölt be. A tanulók ideális délutáni terhelhetőségét, a napközis – tanulószobás nevelő és az osztálytanítók napi konzultációja biztosítja. A napközi – tanulószoba arra ösztönzi a tanulókat, hogy házi feladataikat önállóan készítsék el.

13

12. A kötelező órák, amelyeken az évfolyam valamennyi tanulója kötelesrészt venni

Az iskola minden évfolyamának valamennyi tanulója köteles részt venni a kötelező tanítási órákon, meghatározott óraszámban, amelyet a Helyi Tanterv 3.1. pontja szerint az Óraterv tartalmaz.

13. Záróvizsga szabályzat

A záróvizsga minden 8. osztályos tanulónak kötelező, a tételekből a gyengébb képességű tanulóknak is fel kell készülni a munkaközösség által összeállított minimumszintű ismeretanyagból.

Miért kell ilyen megmérettetés elé állítani az általános iskolásainkat?Elsősorban azért van erre szükség, hogy a középiskolai tanulmányaik során könnyebben tudjanak helytállni. Másodsorban pedig azért, mert a tanuló nem kap elegendő lehetőséget arra, hogy ne csupán szaktanárai vagy diáktársai, de mások előtt is számot adjon tudásáról. A középfokú iskolákba bekerülve pedig idegenek előtt kell teljesíteniük.

A vizsga előnye még, hogy a záróvizsgára a tanulók egy jól rendszerezett ismeretanyagot sajátítanak el. Többségük szívesen és folyamatosan tanul és készül a vizsgákra a 8. osztály második félévében is. Olyan szituációt akarunk teremteni, melyben önállóan, saját tudására támaszkodva kell a tanulónak beszélnie, egy-egy témát kifejtenie.Tanítványaink komolyan veszik ezt a megmérettetést. A záróvizsgát tett tanulóink jelentős előnnyel, jól felkészültséggel kezdhetik meg középiskolai tanulmányaikat.

Mindezeket az okokat figyelembe véve készítette el, s hagyta jóvá a nevelőtestület a záróvizsga szabályzatát.

A záróvizsga célja: Az érvényes tantervi követelmények megerősítése. A kimeneti teljesítmény ellenőrzése. A középfokú továbbtanulásra való felkészülés színvonalának emelése.

A szóbeli és írásbeli vizsgák rendje:

A tanulók írásbeli vizsgát tesznek matematikából. Szóbeli vizsgát tesznek

- magyar nyelv és irodalomból- történelemből.

A vizsgatételeket a szakmai team dolgozza ki.

A magyar irodalom vizsgatételek az 5-8. év anyagát tartalmazzák „a, b, c,” részből állnak, és kb. 20 tétel van.

„A tétel” – irodalomtörténeti ismeretek

13

„B tétel” – irodalomelméleti ismeretek„C tétel” – memoriter

A történelem vizsgatételek „a és b” tételből állnak.

„A tétel” – felölelik a magyar és a világtörténelem leglényegesebb eseményeit.„B tétel” – évszámok.

A matematika tantárgyból a vizsgateszt feladatai a 5-8. évfolyam legfontosabb tudnivalóira épülnek.

Javaslat vizsgára matematika témakörökből8.osztály

Leglényegesebb témakörök, anyagrészek:

1. Számhalmazok, algebra

Összetett műveletsorok levezetése, kiszámolás a tanult számhalmazok körében számológép segítségével.

/összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a hatványozás / Algebrai kifejezések összevonásáról, beszorzásáról, osztásáról tanult ismeretek

alkalmazása egyenletek megoldásában. / az egyenletek mindig az adott csoport képességeihez legyenek igazítva/

Egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai megoldása Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.

/a helyi értékes írásmóddal, geometriai számításokkal, fizikai számításokkal, keveréssel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok kiegészítő anyag a középiskolára tették át, ezért ne szerepeljen a vizsga feladatok között/

2. Relációk, függvények

Egyenes arányosság, mint függvényTudjon ábrázolni egyszerű lineáris függvényeket táblázat segítségével vagy a nélkül.

Egyváltozós szöveges feladatok egyenes, fordított arányosságra. Arányos osztás

Tudjon adott mennyiséget felosztani megadott arányban. Egyenletek grafikus megoldása

3. Százalékszámítás

Tudja, értse a százalék fogalmát. Legyen képes szöveges feladatokban a százalékalap, százalékláb, százalékérték

meghatározására.

4. Geometria

A tanult sokszögek tulajdonságainak, összefüggéseinek ismerete Pithagorasz tételének ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.

13

/összetett feladatokban már kiegészítő anyag az alkalmazás, ezért ne szerepeljen a vizsga feladatok között//

A tanult sokszögek kerületének, területének kiszámítása./négyzet, téglalap, trapéz, paralelogramma, rombusz, deltoid/

A kör kerületének, területének kiszámítása Egyenes hasáb felszínének és térfogatának kiszámítás

/különös tekintettel a háromszög alapú hasábra/ Egyenes körhenger felszínének, térfogatának kiszámítása A gúla hálója, felszíne

/a kúp, a gömb és a gúla térfogata kiegészítő anyag, ezért ne szerepeljen a vizsga feladatok között/

5. Geometriai transzformációk

Megadott alakzatok képének szerkesztése/tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, eltolás, forgatás az alapszögekkel/

Hasonlóság ismerete, középpontosan hasonló alakzatok szerkesztése megadott arányokkal

/ az eltolás alkalmazása, háromszögek hasonlóságának alkalmazása, síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya, középpontos hasonlóság alkalmazása kiegészítő anyag , ezért ne szerepeljen a vizsga feladatok között//

Mivel minden gyereket a saját képességinek megfelelően kell fejleszteni, ezért fontosnak tartjuk, hogy a feladatok megválasztásánál figyelembe vegyük az adott csoport, osztály képességeit, hiszen magasabb szintű feladatot nem adhatunk a gyereknek, mint amit egyáltalán képes megoldani. Mindezeket figyelembe véve szükségesnek tartjuk a vizsga előtti héten a feladatok megbeszélését és egyeztetést az adott gyerekcsoportot tanító nevelővel.

A vizsgatételeket mindhárom tantárgyból szeptember 15-ig az igazgató jóváhagyja, s azt a szaktanárok kiadják a tanulóknak.

Felkészülés a záróvizsgára

A 8. évfolyam első szülői értekezletén a szülőkkel ismertetni kell a vizsgaszabályzatot. A tanulóknak szeptemberben a tanév elején kiadjuk a tételeket, tételsorokat.A tételeket a tanítványaink a szaktanárok segítségével, útmutatásával dolgozzák ki. A záróvizsgát megelőző hónap tanítási óráin a záróvizsga tételeinek és egyben a többéves általános iskola tananyagnak rendszerezésére, ismétlésére adunk lehetőséget.

A záróvizsga ütemezése:

- A szóbeli és írásbeli vizsgákra május végén, június elején kerül sor.- Egy napon egy tantárgyból vizsgázhatnak a tanulók, s a két különböző szóbeli vizsga

között egy-két nap felkészülési időt biztosítunk. - Szóbeli vizsgán a tétel kihúzása után legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani, de

a tanuló önként korábban is megkezdheti a feleletét.

13

- A vizsgáztatás 10 percnél hosszabb nem lehet egy-egy tantárgyból. - A vizsga megszervezése a szaktanárok, az igazgató és az ig.helyettes feladata. - A vizsga lebonyolítása a vizsgabizottság feladata. - A vizsgabizottság három tagú. A vizsgabizottság elnöke az igazgató, tagjai a vizsgázókat

tanító magyar tanár és a nevelőtestület egy tagja. (lehetőleg osztályfőnök)

A záróvizsga értékelése:

A záróvizsga értékelése érdemjeggyel történik. A vizsgajegy témazáró értékű jegynek számít, így a záróvizsga eredményét beszámítjuk a tanuló év végi osztályzatába. A megszokott teljesítménytől kirívó eltérés esetén figyelembe kell venni, hogy a tanév folyamán milyen eredményeket ért el a tanuló az adott tantárgyból. Ha a tanuló írásbeli dolgozata elégtelen, lehetőséget kell biztosítani egy „javító vizsgára”.

14. A helyi tantervek tantárgyankénti változata(Ld. később )

13

15. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságávalkapcsolatos egyéb intézkedések

I. A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az intézmény 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2009. szeptember 1-én lép hatályba3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2015. augusztus 31. napjáig

szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2010/2011. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

3. A nevelőtestület felkéri a szülői tanácsot, illetve szülői munkaközösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2010/2011. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

III. A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:- az intézmény igazgatója;- a nevelőtestület bármely tagja;- a nevelők szakmai munkaközösségei;- a szülői munkaközösség;- az intézmény fenntartója.

1. A tanulók a pedagógiai program módosítását a szülői tanács, illetve szülői munkaközösség, diák-önkormányzati képviselő útján javasolhatják.2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:- az intézmény fenntartójánál;- az intézmény irattárában,

13

− az intézmény és tagintézmények vezetőinél − az iskola könyvtárában;− a nevelői szobákan;

14

16. A pedagóaiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzatok a 2009. év augusztus.hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.Kelt.: 2009. augusztus 26.

……………………………………….… az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség a 2009. év augusztus hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.Kelt.: 2009. augusztus 26.

……... …………………………………….az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2009. év augusztus hó 27. napján tartott ülésén elfogadta.Kelt.: 2009. augusztus 27.

………..………………………… igazgató

Az GÚT Általános Iskola Óvoda és Bölcsöde pedagógiai programját a Görbeháza, Újtikos és Tiszagyulaháza Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei által létrehozott Társulási Tanács 2009. év augusztus hó 28. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt.: Görbeháza, 2009. augusztus 28.

...................................... ............................................. ....................................... polg.m. polg.m. polg.m.

1sz. melléklet

17. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések

Az oktató-nevelő munkához szükséges alapvető oktatási eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezünk. Az alább felsorolt hiányzó oktatási eszközöket, felszereléseket minden évben a költségvetés függvényében próbálja beszerezni intézményünk.

Hiányzó eszközeink:

Az óvoda hiányzó eszközrendszere14

1. Görbeháza

7. számú melléklet a 11/1994. (VI.9) MKM. rendelethezAz óvoda felújításával és bővítésével megvalósulnak a hiányzó helységek, illetve beszerzésre kerülnek a hiányzó eszközök.

2. Újtikos

7. számú melléklet a 11/1994. (VI.9) MKM rendelethez

JEGYZÉK

A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről a 11/1994. (VI.9) MKM7 sz. melléklet alapján

Óvoda

I. Helyiségek

Eszközök, Felszerelések

Mennyiségi mutató Megjegyzés

Tornaszoba 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

Óvodavezetői iroda 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

Óvodavezető-helyettesi iroda 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

Orvosi szoba 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

Elkülönítő szoba 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Eszközök, Felszerelések

Mennyiségi mutató Megjegyzés

1. CsoportszobaÉlősarok állvány nincs 0 Tervezése minden

évben a költségvetési rendeletben

Bordásfal 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

3. Logopédiai foglalkoztató egyéni foglalkoztató szoba

0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési

14

rendeletbenTükör 0 nincs Tervezése minden


Asztal 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

Szék 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

Szőnyeg 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

4. JátszóudvarTakaróháló 0 nincs Tervezése minden


7. Nevelőtestületi szobaTükör 0 nincs Tervezése minden


Mosdókagyló 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

III Tisztálkodási és egyéb felszerelésekFésűtartó 0 nincs Tervezése minden


IV Felnőtt munkavégzéshez szükséges eszközökSzennyesruha-tároló 0 nincs Tervezése minden


Vasalóállvány 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

Hűtőgép 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

V. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközökAz anyanyelv fejlesztésének a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök Diavetítő 0 nincs Tervezése minden


Vetítővászon 0 nincs Tervezése minden évben a költségvetési rendeletben

3. Tiszagyulaháza7. számú melléklet a 11/1994. (VI.9) MKM. rendelethez

I. HelyiségekEszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés

14

Óvodavezetői Iroda 0 nincsÓvodavezető – Helyettesi Iroda

0 nincs

Gazdasági Vezetői Iroda 0 Óv. Vez. Irodában.Nevelőtestületi Szoba 0 Óv. Vez. IrodábanOrvosi Szoba 0 nincs

Kiszolgáló HelyiségekFelnőtt Öltöző 0 nincsElkülönítő Szoba 0 nincs

Főzőkonyha, melegítőEzen belül felnőtt étkező 0 nincs

Éléskamra 0 nincsSzertár 0 nincs

II. Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés1. CsoportszobaÉlősarok állvány 0 nincsEszközelőkészítő asztal 0 nincs

2. TornaszobaEgyéni fejlesztést szolgáló spec. felszerelés

nincs

3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fogl. szoba

0 nincs

Tükör 0 nincsAsztal 0 nincsSzék 0 nincsSzőnyeg 0 nincs

4. JátszóudvarKerti asztal 0 nincsKerti pad 0 nincsTakaró háló 0 nincs

5. Óvodavezetői IrodaTárgyalóasztal nincsIratszekrény nincs

6. Óvodatitkár és Vezető helyettesi Iroda

nincs

Asztal nincsSzék nincsIratszekrény nincsÍrógép asztal és szék nincsÍrógép nincsFax nincsSzámítógép és nyomtató nincs

14

7. Nevelőtestületi szobaFiókos asztal és szék nincsSzék nincsKönyvtári dokumentum nincsKönyvszekrény nincsTükör nincsMosdókagyló nincs

8. Orvosi szoba nincs

III. Tisztálkodási és egyéb felszerelések

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató MegjegyzésFésűtartó nincsTörölköző pótlásra szorulAbrosz pótlásra szorulLepedő nincs

IV. Felnőtt munkavégzéséhez szükséges eszközök

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató MegjegyzésSzennyesruha - tároló 1 helyiség nincsMosottruha - tároló 1 helyiség nincsCentrifuga 0 nincsKerti munkaeszközök nincsSzerszámok nincs

V. Nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök

Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató1. Játékok, játékeszközök, különféle játékformák(mozgásos játékok, szerepjátékok, építő – konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás)

részben

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődét segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök, ének, ezen énekes játékok eszközei

részben

Az anyanyelv fejlesztésének a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

részben

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök

részben

14

Az iskola hiányzó eszközrendszere

1. Görbeháza

Megnevezés MegjegyzésHelyiségek: Szaktanterem Szám.tech., id.nyelv-magyar van, hiányzik:

természettudományi, művészetiKönyvtár Kicsi (inkább könyvtárszoba)Orvosi szoba Hiányzik (szemben az orvosi rendelő)Kiszolgálóhelyiségek:Számítógépek és tartozékai Legalább még 5 gép kell!)

Természettudományi szaktanterem:Vegyszerálló tanulói asztalok NincsElszívóberendezés NincsVegyszerálló mosogató NincsPoroltó Nincs (csak a folyosón van)Eszköz- és vegyszerszekrény NincsMéregszekrény (zárható) NincsEszközszállító tolókocsi NincsTörpefeszültségű csatlakozások NincsMűvészeti nevelés szaktanterem:Rajzasztal (rajzpad, rajzbak) NincsTárgyasztal (állítható) Még 1 db kellMobil lámpa NincsPianínó NincsTárolópolcok Szekrény vanTechnikai szaktanteremFutópálya NincsIgazgatói iroda:Írógépasztal és szék NincsKönyvtár:Egyedi világítás NincsSzekrény ElőtérbenLétra NincsTelefon Nincs (az irodában van)Fénymásoló Másik helyiségbenSzámítógép, nyomtató Nyomtató nincs

2. Újtikos

Megnevezés MegjegyzésHelyiségek: Szaktanterem Hiányzik az idegen nyelvi, művészeti Könyvtárszoba HiányzikOrvosi szoba Hiányzik Tantermek:Tanulói asztalok, székek, pa Cserére szorulnakTáblák Cserére szorulnak

14

Természettudományi szaktanterem: NincsPoroltó Nincs (csak a folyosón van)

Idegen nyelvi szaktanterem:Nyelvi labor NincsEszközszállító tolókocsi NincsTörpefeszültségű csatlakozások NincsMűvészeti nevelés szaktanterem:Rajzasztal (rajzpad, rajzbak) NincsTárgyasztal (állítható) NincsMobil lámpa NincsPianínó NincsTárolópolcok Szekrény vanTornateremKosárlabda palánk Elhasználódott, cserére szorulMászórúd NincsSportszerek Hiányosak

Hiányoznak a természettudományi tárgyakhoz a tanulói kísérleti eszközök, multimédiás eszközök, interaktív tananyagok.

3. Tiszagyulaháza

Megnevezés MegjegyzésHelyiségek: Szaktanterem Szám.tech., hiányzik: idegen nyelvi,

természettudományi, művészetiKönyvtárszoba Hiányzó felszerelésekOrvosi szoba Hiányzik Tantermek:Tanulói asztalok, székek Cserére szorulnakTáblák Cserére szorulnak

Természettudományi szaktanterem:Vegyszerálló tanulói asztalok NincsElszívóberendezés NincsVegyszerálló mosogató NincsPoroltó Nincs (csak a folyosón van)

Idegen nyelvi szaktanterem:Nyelvi labor NincsEszközszállító tolókocsi NincsTörpefeszültségű csatlakozások NincsMűvészeti nevelés szaktanterem:Rajzasztal (rajzpad, rajzbak) NincsTárgyasztal (állítható) NincsMobil lámpa NincsPianínó NincsTárolópolcok Szekrény vanTornateremKosárlabda palánk Tönkre ment, cserére szorulMászórúd Nincs

14

SportudvarTávolugró gödör Nincs

Hiányoznak, illetve cserére szorulnak a természettudományos tantárgyak oktatásához demonstrációs, ill. tanulókísérleti eszközök, egység csomagok, a korszerűbb oktatáshoz interaktív tananyagok, multimédiás eszközök.

14

görbeháza-Újtikos-tiszagyulaháza€¦ · web view3. működési feltételek 7-9 nevelési...

Documents