görög örökség magyarországon civil szervezeteink életébõl ... · ΕΠΟΝ...

Görögökrõl „magyar szemmel”

G Ö R Ö G K I S E B B S É G I K U L T U R Á L I S M A G A Z I N2 0 0 9 / 8 – 9 . s z á m

Görög örökség Magyarországon

Civil szervezeteink életébõl

Hírek az anyaországból

Programajánló

KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) TÁMOGATÁSÁVAL

G

K

A

�

G

K

A

�

1142 Budapest, Dorozsmai út 45.Bankszámla: 12001008-00105745-00100003Adószám: 18172564-1-42www.greekfoundation.hu

AGORAGÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN

2009 / 8–9. szám

Kiadja: A Görög Kultúráért AlapítványFelelõs kiadó: Angelidisz Vaszilisz

Felelõs szerkesztõ: Agárdi Bendegúz SzpíroszGrafika, tipográfiai terv: Czetõ Zsolt

Tördelés, szerkesztés: PART-2001 Kft.Nyomdai sokszorosítás: PART-2001 Kft.

Megjelenik: 1600 példánybanISSN 2060-0011

Görög örökség – Kiállítás a XVII-XIX. századi görög ortodox diaszpóráról a Budapesti Történeti Múzeumban

Ç åëëçíéêÞ ïñèüäïîïò äéáóðïñÜ óôçí Ïõããáñßá 17 19 áéþíáòïò ïò

KÉSZÜLT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM (NCA) TÁMOGATÁSÁVAL

G

K

A

�

G

K

A

�

Mozgalmas hónapok vannak mögöttünk. Túl azon, hogy rendszeres hagyományőrző rendezvényeitmegtartotta közösségünk, több színvonalas eseményre is sor került. A nemzeti ünnepünk tiszteletérerendezett fővárosi ünnepségen két görögországi szervezet mellett részt vett a Görögök VilágtanácsaEurópai Koordinációs Testületének tagja, Ekaterini Jannaki asszony, aki Rómából látogatta megközösségünket. Rövid magyarországi tartózkodása során megtekintette Beloiannisz települést is. Abudapesti görög közösség vezetői látogatást tettek Belgrádban az ottani görög szervezet meghívására, ésrészt vettek Brüsszelben az európai görög közösségek vezetőinek találkozóján. Májusban hazánkba várjukaz ausztriai görög egyesületek szövetségének elnökét, majd az év hátralévő részében az Európai GörögKözösségek Koordinációs Tanácsa elnökségét is. A párbeszéd az európai görög közösségek, és szűkebbrégiónk görög közösségei között egyre intenzívebb, és ebből a magyarországi görög közösségnek semszabad kimaradnia. Ma, amikor az Európai Unió tagországai között megszűnnek a határok, az egyesországokban élő honfitársaink is egyre jobban közelednek egymáshoz. A másik nagy esemény volt a „Görög örökség” címet viselő, civil szervezésű kiállítás, amely egészen július2-ig látható a Budapesti Történeti Múzeumban. Ez a magas színvonalú múzeum méltó helyszíne annak agazdag anyagnak, amelyet ebben az összeállításban először tekinthet meg a nagyközönség a XVII-XIX.századi görögség egyházi és világi életéből. Kevesen tudják például azt is, hogy a görög felkelést vezetőYpszilandi hercegről egy pesti görög festő, Laccataris Demeter festette meg az egyetlen olyan portrét,amelyet hiteles ábrázolásként tartanak számon a történészek. Többek között ez a festmény is megtekinthetőmost, amely eddig a Kiscelli Múzeum raktárában pihent. Több magyarországi múzeumból, illetvemagánszemélyek felajánlásaiból állt össze az az anyag, amely először nyújt átfogó képet az első görögdiaszpóra életéből.Minden honfitársunknak és magyar barátainknak ajánljuk figyelmébe a kiállítás megtekintését!

Agárdi Bendegúz Szpírosz

Felhívjuk Kedves Olvasóink figyelmét, hogy a továbbiakban lapunk oldalszámozása megváltozik, követvea folyóiratok formai követelményeit.

AGORA – Görög kisebbségi kulturális magazin – 2009. 8-9. szám

49

KKeeddvveess OOllvvaassóó iinnkk!!

AGORA – Görög kisebbségi kulturális magazin – 2009.8-9. szám

50

Vízkereszt és vaszilopitaVízkereszt és vaszilopita

ΕΠΟΝΕΠΟΝ(Αφιέρωμα στα 66 χρόνια από την ίδρυσή της)

A görög közösség január 6-án ismét megtartotta a Vízkereszt-ünnepséget, majd pár héttel később aVaszilopita-vágást. Ezen hagyományok óriási szerepet játszanak a közösség életében.

Φέτος συμπληρώνονται 66. χρόνια της ίδρυσηςτης θρυλικής ΕΠΟΝ: Ενιαία Πανελλαδική Οργά-νωση Νεολαίας. Μια οργάνωση η οποία στα χρό-νια της κατοχής, έχει να επιδείξη ένα τεράστιοέργο στον αγώνα κατά των ξένων καταχτητών. ΗΕΠΟΝ σε λίγο χρονικό διάστημα συγκέντρωσεστις γραμμές της πάνω από 600,000 νέους καινέες. Έγινε η μαζικότερη και μαχητεκότερη οργά-νωση του έθνους μας. Έτσι λοιπόν η ΕΠΟΝ δενήταν απλά μια οργάνωση νεολαίας, ήταν η ίδια ηνεολαία, αγωνιζόμενη και οργανωμένη, έτσι και ηδράση της αγκάλιαζε το σύνολο της ζωής της νεο-λαίας. Ιδρύθηκε στις 23. Φεβρουαρίου του 1943.

στους Αμπελόκηπους Αθήνας, στο σπιτάκι τηςοδού Πλακεντίας 3.Ως βασικοί της σκοποί καθορίστικαν:Η εθνική απελευθέρωση, η ακεραιότητα και ανε-ξαρτησία της Ελλάδας. Η υπεράσπιση των συμφερώντων και δικαιωμά-των της νέας γενιάς, στη ζωή, στη μόρφωση, καιστο πολιτισμό.Η εξόντωση του φασισμού, τόσο στα χρόνια τηςκατοχής, όσο και μετά με όπιαδήποτε μορφή κι, άνπαρουσιαστεί.Ηκαταπολέμιση των ιμπεριαλιστικών πολέμων,και η υπεράσπιση της ειρήνης.


51

Με βάση αυτούς τους σκοπούς η ΕΠΟΝ πάλεψεενάντια στον φασισμό για την εθνική, αλλά καιτην κοινωνική απελευθέρωση. Ανδρειομένη στουςαγώνες κατόρθωσε να γαλουχήσει, να διαπαιδα-γωγήσει, τις 100-δες χιλιάδες ΕΠΟΝ-ίτες καιΕΠΟΝ-ίτισσες, με οράματα, με ανθρώπινες αξίεςκαι ιδανικά. Ν’ αναδείξει εκατοντάδες ήρωες καιηρωήδες, στον αγώνα κατά του φασισμού.Πάνω από 35000 ήταν οι ΕΠΟΝ-ίτες και ΕΠΟΝ-ίτισσες μαχητές του ΕΛΑΣ και πολλές δεκάδεςχιλιάδες οι Εφεδροελασίτες.Με το σύνθημα πολεμάμε και τραγουδάμε, ξεσή-κωνε τον ενθουσιασμό των νέων, που πολεμώνταςτους χιτλεροφασίστες κατακτητές, και τους συνερ-γάτες τους, έδωσε χιλιάδες νεκρούς. 1300 αγόριακαι κορίτσια τυης ΕΠΟΝ, δώσαν την ζωή τους, γιατη λευτεριά της πατρίδας μας. 100-δες είναι οιήρωες και μάρτυρες της θρυλικής ΕΠΟΝ. Μορφέςηρώων και ηρωήδων, σαν την Ηλέκτρα Αποστό-λου, την Ηρώ Κωσταντοπούλου, των τρειώνΕΠΟΝ-ιτών του (κάστρου) του Υμηττού, τουΝαπολέων Σουκατζίδη, και πολλών άλλων, θαμείνουν για πάντα αθάνατα σύμβολα, ηρωησμούκαι αυτοθυσίας, στη μνήμη του ελληνικού λαού,και θα φωτίζουν το δρόμο του αγώνα, και τηςτιμής, στις νέες γενιές του έθνους μας.Η ΕΠΟΝ πέρα από την τεράστεια συμβολή της

στον ένοπλο αγώνα της Εθνικής Αντίστασης κατάτων ξένων κατακτητών και συνεργατών τους, έχεινα παρουσιάσει και ένα πλούσιο και δημιουργικόέργο στον πολιτιστικό τομέα. Το θέατρο τόσο στοβουνό, με τους ερασιτεχνικούς θιάσους τωνΕΠΟΝ-ιτών, όσο και στις πόλεις έπαιξαν σπου-δαίο ρόλο, όχι μόνο στη σωστή ψυχαγωγία τωννέων, αλλά και στην πνευματική τους ανάπτυξη.Για πρώτη φορά τα παιδιά της ελληνικής επαρχίαςβλέπαν κουκλοθέατρο-καραγκιόζη-θεατρικέςπαραστάσεις κλπ. Το ίδιο και τα παιδιά της Αθή-νας και του Πειραιά. Όπου στην κάθε συνοικίαλειτουργούσαν πολιτιστικές λέσχες, εκεί διαμορ-γώθηκαν βιβλιοθήκες διωργανώνωνταν συζητή-σεις λογοτεχνικές βραδιές κα. Στην Κρήτη, η ΕΠΟΝ δημιούργησε 80. πολιτιστι-κές λέσχες που έδωσαν 1300 θεατρικές παραστά-σεις. Στην Ανατολική Μακεδονία θράκη ιδρύθη-καν 155 λέσχες, στην Κεντρική και Δυτική Μακε-δονία 358, στη Θεσσαλία 100 με 4000 παραστά-σεις, και στην Πελοπόννησο 300 με 5000 παρα-στάσεις.Τα δοξασμένα και αθάνατα τραγούδια της ΕθνικήςΑντίστασης, αντιχούσαν παντού στους κάμπουςκαι στα βουνά, στις πόλεις και στα χωρία, και φλο-γίζαν τις καρδιές των ΕΠΟΝ-ιτών και ΕΠΟΝ-ιτισ-σών, στην Ελεύθερη και σκλαβομένη Ελλάδα.Οι σχέσεις ανάμεσα στα κορίτσια και αγόρια, καλ-λιεργούνταν, πάνω στην αλληλοεκτίμηση, καιαλληλοσεβασμό. Για πρώτη φορά οργανώνωντανκοινές χοροεσπερίδες από αγόρια και κορίτσια σεδιάφορες πολιτιστικές λέσχες.Στην Ελεύθερη Ελλάδα λειτουργούσαν περίπου τα80% των Δημοτικών Σχελείων, με παλιούς δασκά-λους, αλλά ήταν πλαισιομένα από 200 και πάνωΕΠΟΝ-ιτών απόφοιτων παιδαγωγικών φροντη-στηρίων, που είχαν ιδρυθεί στην Τύρνα, και στοΚαρπενήσι.Σοβαρό ρόλο έπαιξε στην διαπαιδαγώγηση τωνμελών της ΕΠΟΝ και ο ΕΠΟΝ-ίτικος τύπος. Ηεφυμερίδα »ΝΕΑ ΓΕΝΙΑ» όργανο του Κ.Σ. τηςΕΠΟΝ, πρωτοστάτησε στον τομέα αυτό. Είχε επι-φανείς και άξιους συνεργάτες, όπως οι ΝίκοςΚαραντινός, Στάυρος Ζορμπαλάς, ΓιάννηςΡίτσιος, Λουντέμης, η Σοφία Μαυροειδή-Παπαδά-κη, η Έλη Αλεξίου, και δεκάδες άλλοι άξιοι λογο-τέχνες, ποιητές και δημοσιογράφοι.Μέσα από τις γραμμές του Δωδεκάλογου της Νεο-λαίας προβάλλει περήφανα ο νέος αγωνιστής οακούραστος οδηγητής της νέας γενιάς, ο απλός,ειλικρινής, με το ξάστερο μυαλό και την ανοιχτήκαρδιά ΕΠΟΝ-ίτης που δείνη και τη ζωή του για

την πατρίδα και τον άνθρωπο, ο καταλυτής καιχτί-στης της λευτεριάς και της δουλιάς.Το υπόδειγμα νέου αγωνιστή για μιά λεύτερη καιδημιουργική ζωή, εκφράζεται παραστατικά και στοΔεκάλογο του ΕΠΟΝ-ίτη αντάρτη, που είχε κυκλο-φορήσει πλατιά σε όλη την ελεύθερη Ελλάδα. Καιδυστηχώς λόγο έλλειψεις χώρου δεν μπορούμε νατο τυπώσουμε σε τούτο το αφιερωμά μας.

Τα αετόπουλα

Με πρωτοβουλία της ΕΠΟΝ δημιουργήθηκε ηοργάνωση των αετοπούλων. Η οργάνωση τωναετοπούλων είχε στις γραμμές της πάνω από 200χιλιάδες αγόρια και κορίτσια. Είχαν οργανωτικήδομή παράλληλη με την ΕΠΟΝ. Και κάθε οργάνω-σή τους καθοδηγούνταν άμεσα από την αντίστοιχηοργάνωση της ΕΠΟΝ.Τα αετόπουλα πρόσφεραν πολλά στον αγώνα.Κάναν σαμποτάζ στ’ αυτοκίνητα των γερμανών.Ήταν θαυμάσιοι σύνδεσμοι, ανάμεσα στις οργα-νώσεις και τα τμήματα του ΕΛΑΣ. Εκεί που έναςμεγάλος θα ήταν αδύνατο να σπάσει το μπλόκοτων κατακτητών, το αετόπουλο άφοβο, παίζονταςκαι μ δίνοντας υποψίες, μετάφερνε πολύτεμασημειώματα και οδηγίες. Στο βουνό και στιςπόλεις τα αετόπουλα μάζευαν πολύτιμες πληροφο-ρίες, για τις κινήσεις των γερμανών και τις μετέδι-δαν στόν ΕΛΑΣ. Φύλαγαν τους τραυματίες απόαπό αιφνιδιαστικές επιδρομές.Αρκετά αετόπουλα πήραν μέρος με το όπλο στοχέρι στις μάχες κατά των ξένων κατακτητών.Το έργο της ΕΠΟΝ, οι αγώνες και οι θυσίες της,για την λευτεριά, την ανεξαρτησία, και την δημο-κρατία της πατρίδας μας, όχι μόνο δεναναγνωρί-στηκαν από την πολιτεία, αλλά αντιθέτως, η επέμ-βαση των Αγγλοαμερικανών μετά την απελευθέ-ρωση, σε συνεργασία με την αντιδραστική δεξιά,ρήμαξε, τσάκισε, τα οράματα και τις ελπίδες τωνΕΠΟΝ-ιτών. Έτσι έως το 1946, πάνω από 1500ΕΠΟΝ-ίτες και ΕΠΟΝ-ίτισσες δολοφονούνται,χιλιάδες σέρνονται στα Στρατοδικεία, στις φυλα-κές και εξορίες.Οι ΕΠΟΝ-ίτες όσοι διέφυγαν απ’ τους διωγμούς,τα βασανιστήρια,τις φυλακές, και τις δολοφονίες,καταφεύγουν στα βουνά, δίνουν το παρών στιςγραμμές του ΔΣΕ (Δημοκρατικοός Στρατός Ελλά-δας).Τα ηρωϊκα παραδείγματα της ΕΠΟΝ, συνέχισαννα εμπνέουν τους νέους και τις νέες, στους μετέ-πειτα αγώνες του λαού μας, ενάντια στον Αγγλοα-

μερικάνικο ιμπεριαλισμό, και τον ντόπιο μοναρχο-φασισμό.Οι μαχητές και μαχήτριες του ΔΣΕ που στην πλει-οψηφία τους ήταν ΕΠΟΝ-ίτες, αγωνίστηκαν μεαπαράμιλλο ηρωϊσμό, και αυτοθυσία, επί 3,5 τρει-άμιση χρόνια, με ακλόνιτη πίστη στα υψηλά ιδανι-κά τους.Ανάδειξαν τους δικούς τους ήρωες και μάρτυρες.Τον Διαμαν΄τη, τον Ν. Τριανταφύλου, την Βαγγε-λίτσα Κουσάντζα, τον Στέφανο Γκιουζέλη, τηνΜίρκα Γκίνη, την Κατίνα Ανδρεοπούλου (Τσβέ-τα), την Ισμήνη Σιδεροπούλου, και τόσους άλλουςγνωστούς και άγνωστους τιμημένους πεσόντες.Τις παραδόσεις της ΕΠΟΝ συνέχισαν οι νέοι, καιοι νέες μαχητές του ΔΣΕ και στην πολιτική προ-σφυγιά, με την πατριωτική και διευθνιστική δια-παιδαγώγηση της νεολαίας, με την ανάπτυξη πολι-τιστικής, και αθλιτικής κίνησης στις φιλόξενεςπρώην σοσιαλιστικές χώρες. Και τις συνεχίζουνκαι σήμερα ακόμη οι απόγονοι της ΕΠΟΝ;Εμείς η δικιά μας γενιά, που αγωνιστήκαμε στηνπερίοδο της Εθνικής μας Αντίστασης, μέσα από τιςγραμμές της θρυλικής ΕΠΟΝ, γαλουχηθήκαμε μετις ιδέες, και τα οραματά της, ποτέ δεν θα ξεχά-σουμε εκείνα τα δύσκολα αλλά όμορφα χρόνια τηςδοξασμένης Εθνικής μας Αντίστασης.Είμαστε περήφανοι για τους αγώνες της ΕΠΟΝ,και τη συμμετοχή μας σ’ αυτούς.Χρέος ολωνών μας είναι: Να εκλαϊκεύουμε και ναπροβάλλουμε το έργο της ΕΠΟΝ και την πολύτικ-μη συμβολή της στο εθνικό απελευθερωτικόαγώνα.Αυτό είναι κα το χρέος της Πολιτείας. Στα σχολείαθα πρέπει να διδάσκεται ολόκληρη η ιστορία τηςένδοξης Εθνικής μας Αντίστασης, και τα ηρωϊκάκατορθώματα της, για την λευτεριά του έθνουςμας.Σήμερα που η νεολαία μας μαστίζεται από τα ναρ-κωτικά, τα μέσα υποκουλτούρας και διαφθοράς,την ανεργία και την εκμετάλευση, οι παραδόσειςκαι τα ιδανικά της ΕΠΟΝ πολλά από αυτά παρα-μένουν και επίκαιρα και επιτακτικά.Η προοδευτική νεολαία της πατρίδας μας καισήμερα αγωνίζεται και πρωτοστατεί στους αγώνεςεναντίων της παγκοσμιοποίησης, της ανεργίας,της διαφθοράς, των ναρκοτικών, και της εκμετά-λευσης. Εναντίων των πολέμων και υπέρ της ειρή-νης.Τιμή και δόξα στους ήρωες ΕΠΟΝ-ίτες.

Θανάσης Ζιανόςπαλιός ΕΠΟΝ-ίτης


52


53

ΧΑΙΡΕΤΙΣΜΟΣΧΑΙΡΕΤΙΣΜΟΣ

Απευθινομένη στην άλλη Ελλάδα έξω από τηνΕλλάδα εκ μέρους του κ. Αμαραντίδη και εκμέρους του Συντονιστικού Συμβουλίου Περι -φέρειας της Ευρώπης.Ευχαριστώ πολύ για την πρόσκλιση, χαιρετώθερμά την εκδήλωση σας που είναι αφιερωμένηστην επέτειο της 25 ΜαρτίουΗΜΕΡΑ ΜΝΗΜΗΣ ΗΜΕΡΑ ΔΙΑΧΡΟΝΙΚΗΣΣΗΜΑΣΙΑΣ ΦΟΡΟ ΤΙΜΗΣ ΣΤΟΝ ΑΓΩΝΑ ΤΟΥΕΛΛΗΝΙΚΟΥ ΛΑΟΥ ΓΙΑ ΑΥΤΟΔΙΑΘΕΣΗΕΛΕΥΘΕΡΙΑ ΚΑΙ ΑΝΕΞΑΡΤΗΣΙΑ Η φετεινή 25 ΜΑΡΤΙΟΥ συμπιπτεί με τηνδιακυνδινεύση της ΕΙΡΗΝΗΣ με την αμφίσβισητων ιδανικών με τους κοινωνικούς αποκλεισμούςμε την ανισότητα στην γνώση με την συμπίεσητων κοινωνικών δικαιωμάτων με τις παραβίασειςτων ανθρωπινών δικαιωμάτων της αλλαγής τωνσύνορων την περιβαντολογική καταστροφή τηνμεγάλη διατροφική κρίση την έξαρση τουρατσισμού της ξενοφοβίας και του εθνικισμού.Η ΕΛΛΑΔΑ και ο ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ η ΝΕΟΛΑΙΑτης ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ ΔΕΝ μπορούν παρά να είναι μετους αγώνες για τις κοινωνικές και πολιτικές αξίεςτου ανθρωπισμού της αλληλεγγύης των δημο -κρατικών δικαιωμάτων της οικολογικής ευαισ -θισίας υπερ του διαλόγου για την σταθε ρότητα καιτην ειρήνη στα ΒΑΛΚΑΝΙΑ και στον ΚΟΣΜΟΙΔΙΑΙΤΕΡΑ σε μια εποχή που το διεθνές δικαίοσυνεχώς καταπατιέται βαναυσά η υπερ ασπίση τηςειρήνης αποτελεί πρώτη προτε ραιότητα για τονελληνισμό της ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ. Οι άξονες δουλειάς στους οποίους επικεντρώνετεαπό την πρώτη στιγμή το συντονιστικό συμβούλιοτης Ευρώπης είναι:Η ΠΑΙΔΕΙΑ, ΝΕΟΛΑΙΑ, ΠΟΛΙΤΙΣΜΟΣΔΙΚΑΙΩΜΑ ΤΗΣ ΨΗΦΟΥ, ΠΡΟΒΟΛΗ ΤΟΥΣΑΕ.Το ΣΑΕ της Ευρλωπης τόνισε επανιλλειμένα καιμέσα από τα συνέδρια του στα Ελληνόπουλα τουεξωτερικού πρέπει να παρέχεται μια δημόσιαπαιδεία που θα εξασφαλίζει την ελληνικότητατους θα εμποδίζει την αναγκαστική αφομοίωσητους στις χώρες υποδοχής και θα εξασφαλίζειταυτό χρονα ίσες δυνατότητες με τους νέους τωνχωρών στις οποίες ζουν αλλά και την ομαλήένταξη τους στην ελληνική κοινωνία σε

περίπτωση που παλινοστίσουν.Είναι σημαντικό να εξασφαλιστούν σε όλα ταπαιδιά των Ελλήνων η γνωστική τους ανάπτυξη οσεβασμός και η κατανόηση όχι μόνον μεταξύ τωνπολιτισμών αλλά και μεταξύ των τρόπωνέκφρασης στην γνώση με μια προσπάθειακαθορισμού και ανάπτυξης της διαπολιτισμικήςπαιδείας.Η καλύτερη λύση σε αυτή την κατεύθινσηβρίσκεται στην ένταξη στο εκπαιδευτικό σύστηματης χώρας υποδοχής .Θεωρούμαι ότι σημαντικήσυμβολή στην ελληνογλωσσή εκπαίδευση τουελληνισμού της διασποράς έχουν οι διακρατικέςσυμφωνίες με τις χώρες υποδοχής.Ιδιαίτερη μεριμνά θα πρέπει να δοθεί στηνεκπαίδευση των μαθιτών που παλινοστούν. Ταμέτρα που έχουν λιφθεί για την διδασκαλία πολλέςφορές λειτουργούν απωθιτικά. Στόχος του ΣΑΕΕυρώπης είναι η νεολαία. Γνωρίζουμε πολύ καλάότι τα νέα παιδιά έχουν στόχους, έχουν νέαοράματα, εγγύονται ένα καλύτερο μέλλον.Πιστεύουμε ότι για να κερδίσουμε το αύριο πρέπεινα επενδίσουμε στον άνθρωπο. Είναι αυτοί οι νέοιάνθρωποι που καλούνται να διαδραματίσουνπρωτεύοντα και καθοριστικά.ΕΙΣΑΣΤΕ ΕΣΕΙΣ ΟΙ ΝΕΟΙ, ΟΙ ΝΕΟΙ ΤΗΣΔΙΑΣΠΟΡΑΣ της ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ ΤΟΥ ΕΛΛΗ -ΝΙΣΜΟΥ. Στόχος μας είναι να βελτιώσουμε τηνπληροφόριση των νέων να ενθαρρυνούμε τοπνεύμα πρωτοβουλιάς και δημιουργηκότητας τηνσυμμετοχή τους στις οργανωμένες δραστ -ηριότητες των Ελλήνων, αξιοποιώντας όλους τουςνέους τρόπους επικοινωνίας για την επίτευξη τωνστόχων μέσα στα δικτύα νεολαίας ΣΑΕ Ευρώπης.ΤΟ ΣΥΜΒΟΥΛΙΟ ΣΑΕ Περιφέρειας τηςΕΥΡΩΠΗΣ στιρίζει το δικαίωμα ψήφου τουελληνισμού της διασποράς στις εκλογές καιαποφάσισε να υποστιρίξει πρόταση σχετικά με τηνδημιουργία ξεχωριστής περιφέρειας με δικούς μαςεκφραστές, εκπροσώπους στο ελληνικό κοινο -βούλιο με την δυνατότητα της επιστολικής ψήφου.Στην βάση αυτή το ΣΑΕ καλεί όλους τουςΈλληνες της διασποράς να ενεργοποιηθούν στιςΚΟΙΝΟΤΗΤΕΣ τους και σε όλους τους μαζικούςτους. Η αυτοαπομώνοση δεν δίνει λύση σταμεγάλα προβλήματα που αντιμετωπίζει ο

απόδημος ελληνισμός. Χρειάζετε συμμετοχή καιενότητα, ιδιαίτερα σε αυτούς τους δύσκολουςκαιρούς είναι τεράστια η ανάγκη της συσπείρωσηςόλων των δυνάμεων του ελληνισμού πέρα και έξωαπό υπερμετρούς πατριωτισμούς και εθνικισμούς. Κλείνοντας ήθελα να αναφερθώ στον θετικότατορόλο που μπορεί να παίξει το ΣΑΕ που σαν βασικόστόχο και μέλημα έχει την προώθιση λύσεων στατόσα προβλήματα που ταλιανίζουν τον ελληνισμότης ΔΙΑΣΠΟΡΑΣ και που προέρχονται τόσο απότην Ελληνική πραγματικότητα αλλά και από τιςπολυπικοιλές πραγματικότητες στις χώρεςυποδοχής. ΤΟ ΣΑΕ και το προεδρείο του θα πρέπει να γίνειζωντανή έκφραση όλων των ΕΛΛΗΝΩΝ τηςΔΙΑΣΠΟΡΑΣ ανεξάρτητα από τις πολιτικές καιθρισκευτικές τους πεποίθισεις.ΓΙΑΝΝΑΚΗ ΚΑΤΕΡΙΝΑ ΣΥΝΤΟΝΙΣΤΙΚΟ ΣΥΜΒΟΥΛΙΟ ΑΠΟΔΗΜΟΥΕΛΛΗΝΙΣΜΟΥ ΠΕΡΙΦΕΡΕΙΑΣ ΕΥΡΩΠΗΣΣΥΝΤΟΝΙΣΤΡΙΑ ΕΠΙΤΡΟΠΗΣ ΠΟΛΙΤΙΚΩΝΚ.Α ΔΙΚΑΙΩ ΜΑΤΩΝ ΡΩΜΗ ΙΤΑΛΙΑΣ


54

Η ομιλία του Αντιπρόεδρου Η ομιλία του Αντιπρόεδρου της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας,της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας,κ. Σπύρου Καπαρέλη στην επέτειο τηςκ. Σπύρου Καπαρέλη στην επέτειο της

Εθνικής μας Γιορτής στην ΒουδαπεστήΕθνικής μας Γιορτής στην Βουδαπεστή

Αξιότιμε κύριε Πρέσβη, κύριε Γραμματέα, στελέχητης ελληνικής πρεσβείας, πρόεδροι των τοπικώναυτοδιοικήσεων της πρωτεύουσας και της επαρχίας,αγαπητοί συμπατριώτες, σας καλωσορίζω στην επέ-τειο της εθνικής μας επανάστασης.Συγκεντρωθήκαμε σήμερα εδώ, απόγονοι ηρωι-κών αγωνιστών, για να τιμήσουμε την ανδρεία,την αυτοθυσία των Ελλήνων ηρώων, που αγωνί-στηκαν και έδωσαν τη ζωή τους για την ελευθερία.Η επανάσταση του 1821, εμπνευσμένη από τηνγαλλική επανάσταση, που εξέφρασε πρώτη φοράτην επιθυμία για την ελευθερία, την ισότητα καιτην αδελφοσύνη, ήταν η πρώτη στη σειρά τωνεθνικοαπελευθερωτικών αγώνων του 19ου αιώνα.Κατά τη διάρκεια των 11 χρόνων του αγώνα η

ελληνική γη ποτίστηκε με πολύ αίμα, όχι μόνο τωνΕλλήνων, αλλά και των Τούρκων κατακτητών.Από τότε πέρασαν σχεδόν 200 χρόνια. 125 χρόνιαμετά οι γονείς μας βρέθηκαν σε παρόμοια αιματη-ρή περίοδο της ιστορίας, με ηρωικούς αγώνεςθυσίασαν τη ζωή τους για τα ιδεώδη τους, ή εξορί-στηκαν μακριά από τη γενέτειρά τους, αναγκαζό-μενοι να βρουν καινούρια πατρίδα. Οι γονείς μαςακόμα ξέρουν, θυμούνται καλά, τι σημαίνει ναζεις σε μια ιστορική κρίση, τι σημαίνει ο αγώναςκαι η αυτοθυσία.Αυτές οι αιματηρές περίοδοι έχουν περάσει, αλλάαυτό δεν σημαίνει ότι δεν πρέπει να αγωνιζόμαστεκάθε μέρα για τα ιδεώδη μας, αν γνωρίζουμε ότιγίνεται για καλούς σκοπούς.

Στο ξεκίνημα και στην επιτυχία της επανάστασηςέπαιξαν μεγάλο ρόλο οι φωτισμένοι ηγέτες τουλαού, αλλά και οι απλοί διανοούμενοι, οι δάσκα-λοι, ο απλός κλήρος, που οδήγησαν στην επιτυχίατης επανάστασης. Παρομοίως και σήμερα, δάσκα-λοι, γονείς, διανοούμενοι, έχουμε την ευθύνη καιτο καθήκον να παραδώσουμε στα παιδιά μας τηνγλώσσα μας, τον πολιτισμό μας, την εθνική μαςσυνείδηση, και το μήνυμα του 1821: να μην εγκα-ταλείψουμε τους σκοπούς, τα όνειρα, τα καθήκο-ντά μας και να αγωνιζόμαστε για την πραγματο-ποίησή τους.Τελειώνοντας θα ήθελα να ευχαριστήσω τηνΑυτοδιοίκηση Ελλήνων Βουδαπέστης για τη διορ-γάνωση της σημερινής βραδιάς και θα ήθελα νασας ευχηθώ καλή διασκέδαση.


55

A GÖRÖG SZABADSÁGHARCA GÖRÖG SZABADSÁGHARCÉVFORDULÓJA BUDAPESTENÉVFORDULÓJA BUDAPESTEN

2009. március 28-án az Angyalföldi József AttilaMűvelődési Központban emlékezett meg a buda -pesti görög közösség az 1821. évi görög szabad -ságharc március 25-i kezdetének évfordulójáról.Az ünnepségen a hazai görögség vendége volt ajannitszai Evxinos Leszhi kórusa, illetve Elateiatelepülés kulturális szervezetének tánccsoportja.

Ünnepségünket megtisztelte Ekaterini Jannakiasszony, a Görögök Világszövetsége EurópaiKoor dinációs Testületének tagja. Ünnepi beszédetmondott Kaparelis Spyros, a Magyarországi Görö -gök Országos Önkormányzatának elnökhelyettese.Visszatérő vendégünk Jannisz Papasztoitszisz úris, a jannitszai Nagy Sándor Egyesület elnöke.

Dimitrisz Grigoriadisz, Vasziliki Arabadzi, Jannisz Papasztoitszisz, Agárdi Bendegúz Szpírosz

VaszilikiArabadzi,

a tánccsoportvezetője

DimitriszGrigoriadisz,

a kórus vezetője


56

Személyéről fontos megemlékezni, mert egy igenérdekes életű művészemberről van szó, aki a görögszabadságharc idején Bécsben személyesen ismegismerhette Ypszilanti Sándort.Lakata risz Demeter (másként Diamanti Lacca -taris/Laccataros/Lacatarius) Bécsben született1798-ban. Édesapja a báró Sina-család alkalma -zottja volt. Bécsben kezdte tanulni a festészetalapjait (J. Danhauser volt a mestere), majd Debre -cenben egy görög templomfestőtől 6 évig tanulta eszépművészet mesterfogásait. Az 1821. évi görög felkelés megindításában fontostörténelmi szerepet vállaltak Ypszilanti Sándor(1792-1828) és Ypszilanti Demeter. LakatariszDemeter görög festő ezen bécsi tartózkodása külö -nösen fontos történelmi és művészeti szem pontbólis: lényeges magyar vonatkozású művészet tör -téneti adat, hogy Ypsilanti Sándor arcképét a(később Pesten tevékenykedő) görög festőművész,Lakatarisz Demeter festette meg. Nem igazánközismert az sem, hogy ez az életnagyságú arcképma is Budapesten lelhető fel: 1971 novemberébenSomogyi Árpád írt e fontos művészettörténetiadalékról egy cikkében (Budapest, a fővárosfolyóirata címet viselő korabeli közkedvelt fővá -rosi havilapban).

De hogyan is jöhetett létre a találkozás Bécsbenegy fiatal festő és a legnagyobb görög szabad -sághős között? Az 1821-ben kirobbant görögfelkelést szervező Hetäria (a török megszállásellen harcoló görög titkos társaság) megbízásábólegy görög rendfőnök, Papa Georg felkereste azeurópai nagyvárosok görög kereskedőit, hogy atörökök elleni felkelés anyagi támogatására ado -mányt gyűjtsön. Pest-Buda is fontos görög központ volt ekkoriban:az itt élő görögökön kívül még számos görög fiataltanult a magyarországi iskolákban. E diákokMakedóniából, Havaselvéről, Moldvából, vagyegyéb osztrák, illetve magyarországi görög közös -ségből érkeztek. A felkelés hírére e diákok közülsokan Moldvába siettek: Ypszilanti zászlaja alattGörögország felé vonultak. A drágásáni ütközet -ben azonban a hatalmas török túlerő hősi áldoza -taivá váltak ezek a hős görög ifjak. E felkelésidején egyébként a szintén ortodox hitű Sándor cáréppen Budán tartózkodott (bíztak is támogatá sá -ban a görögök), ám Metternich kancellár kéréséreelhatárolta magát az Ypszilanti vezette görögszabadságharc ügyétől: 1821. május 25-éntitokban vonult be az orosz cár a budai várba az or -szág nádorának kíséretében. A cár segítsége nélkülYpszilanti Sándor lelkes, de csekély létszámúhadserege a törökök ellen esélytelen lett. Júniusra a görög csapatok már visszavonultakErdély közelébe, Havaselve határaihoz: itt Ypszi -lantit elfogták; a munkácsi börtönbe, majd Bécsbevitték. A cár kérésére 1827-ben szabadult meg arabságból.Lakatarisz Demeter görög festő ekkor mégBécsben alkotott: személyesen is megismerhetteYpszilantit; megfestette a szabadsághős arcképét(nemzeti viseletben és uralkodóként ábrázolta). EzYpszilanti egyetlen olyan arcképe, amely hiteles -nek mondható, hiszen a bécsi görögség körébenélő szabadságharcos arcvonásait is megörökítette afestőművész. A pest-budai görög diaszpóra köré -ben egyébként sokszorosított lapokon is terjesz -tették Ypszilanti arcképét: a hetärista felkelés

Dr. Diószegi György — Diószegi KrisztinaKét pesti görög festőművész

a szabadságharc idején

Lakatarisz Demeter (1789-1864),a bohém festőművész


57

vezérét e lapok fegyverrel a kezében, kibontottzászlóval, a francia forradalmat idéző frígiai pirossapkában, és bizánci kereszttel ábrázolták (ezenarckép az 1970-es évek elején a BudapestiTörténeti Múzeumban volt fellelhető).Az 1830-as években Lakatarisz már Pesten tevé -kenykedett: arcképeket festett (pl. Szemere Berta -lan portréját; de ismert az Öreg férfi címet viselőalkotása is). Magyar történelmi tárgyú képeket is alkotott. AXIX. század első négy évtizedében kevés volt méga történelmi tárgyú kép. „Dobozi Mihály mene -külése” címet viselő alkotása 1830 körül született:e műve a magyar történelmi festészet kezdetétképviseli. Festménye a nemzettudat erősödésétsegítette elő. Képe inkább ábrázoló jellegű, mű -vészi kidolgozása pedig rajzos.Ikonosztázokat is alkotott. Sokoldalú művészkéntfestett oltárképeket, görög templomi képeket:alakjai eleven mozgásúak és heroikusak voltak,színezése tüzes, megkapó, ecsetkezelése bátor,mo zaikszerű a nagyobb képeknél, míg a kiseb -beknél jól részletezett. Széles vállú, köpcös ember volt. Mindig elegánsanélt. Bohém természetű művészegyéniség volt. Amegrendelt képet számos alkalommal nem készí -tette el időre: akkor festett, ha jókedvében volt.Megesett, hogy este, hazatérve, a palettán levőolajtartókba egy-egy gyertyát állított, nekifogott afestésnek, és reggelre a megrendelt természet -nagyságú alak készen állott. Egy igazi, könnyelműbohém zseniként élt, ám ezt elegáns, kifogástalanöltözékben, nagyúri passziókkal megáldva tette.Szórta a pénzt: Pesten a Fuchs-féle boltban vette alegdrágább külföldi szivarokat, és a finom italt isigen kedvelte. Érdekes alakja volt a korabeli időknek: különcfestőként volt közismert. Magyarul alig tudott,négy-ötféle nyelven is tereferélgetett kortársaival.Cégtáblákat is festett biedermeier stílusban:ezekről a korabeli sajtó mindig pozitív érték -ítéleteket mondott. Lakatarisz Demeter festő -művész készítette a Monaszterly-féle textilboltcégérét, mely Ypszilanti Sándor herceget ábrá -zolta. Cégtábláin pompás alakokat formázott: aFuchs-féle dohányspecialitás-bolt előtt négyremekül festett alakja volt (ezt igazolja, hogy errejáró angol utazók megvették, és magukkal vitték);a Váci utcában Medecznél a Török császár; aVárosház téren Csögelnél Fortuna; az Úri utcábanegy szivarbolt előtt a Jurátus; egy órásnál Venus,Urania; a Kígyó téren Szilágyi István gomb -

kötőnél Mátyás király; a Hatvani utcában Mátyáskirály lovon; a Nagyhíd utcában Lapedato szabócímtábláján Ottó görög király képe. Ezen alkotásaiis igazi remekművek voltak a maguk nemében.Alakjai éltek, lendületet, energiát sugároztak:sajnálatos, hogy az idő viszontagságainak kitévesokáig nem maradhattak fenn.

Lakatarisz Demeter igazi szabadsághős volt: areform korban a magyar történelem haladó vezér -alakjainak arcképeivel festette ki a Pilvax kávéházfalait. A szabadságharc alatt pedig harcolt azosztrák önkényuralom ellen. A szabadságharc u -tán, 1849-ben eltűnt, nyoma veszett. Világos utánGrácba menekült. Az 1850-es években Ságody Sándor, Pest városakkori alpolgármestere egy átutazása alkalmávalGrácban találkozott a művésszel. Ujházy Ferenc(1827-1921) festőművész egy társával Velencébeszándékozott utazni, és ennek során Grácbanfelkereste Lakatariszt, aki a város szélén lakott,egy emeletes, alacsony házban, igen szegényeskörülmények között. A mester ekkoriban egy SzűzMária-képet alkotott. Adósságait kifizették, ésutazási költséggel látták el, hogy Pestre vissza -költözhessen. Ezután már élete végéig Pesten éldegélt. A hónaalá vett egy-egy képpel házalt kávéházról kávé ház -ra: nyolc-tíz-tizenöt forintért árulgatta alkotásait. Görög templomi képeket is festett: a görög temp -lomfestők között igen jó nevű festőként ismertékkortársai Lakatarisz Demetert. A Rákóczi úti Rókuskápolna számára is festett egy mellékol tárképet. Apesti Szent Rókus kápolnában, a hajó két mellék -oltárának empire stílusú építményének felépítményekeretébe (Lakatarisz olajfestmé nyeinek helyére)Jézus szívének a müncheni Mayer-intézetbőlszármazó színes sablon szobrait állítot ták. Lakata -risz Demeter legérdekesebb ismert mű ve, amelyen aleány Szűz Máriát szülei társa sá gá ban, és az égbőlalászálló liliomos Gábor arkan gyallal ábrázolta, aRókus kápolnához vezető folyosóra került.Öreg korában fehér, próféta szakállú, szép patriar -kális alakként igazi színfoltot jelentett Pestművészkompániájában. A fiatal festőket támogat -ta, szeretettel bíztatta őket, és miként csak lehetett(a saját maga nehéz sorsának alakításán túl)igyekezett fiatal kollégáit is megsegíteni. A gesz -tusok embere is volt: sokszor megtörtént, hogy azáltala megrendelt csésze kávénak csak a felét ittameg, a másik felét pedig valamelyik fiatal magyarművésznek adta, aki vélhetően aznap nem igen


58

olthatta volna egyébbel az étvágyát.Kiemelkedően fontos művészettörténeti adalék,hogy a fiatal Munkácsy Mihállyal igen jó barát -ságban volt: a pesti József téri néhai Carl-kávéházvolt a törzshelyük. Az öreg Lakatarisz révén kerültMunkácsy első képe is a művészeti piacra. Az idősgörög festőművész nagyon bízott Munkácsytehetségében: ő bíztatta leginkább Munkácsyt amagyar témák megfestésére. Utolsó idejében a Két szerecsen utcában egyképkereskedőnek festegetett az ellátása fejében. Lakatarisz Demeter 1864. december 24-én hunytel Pesten (a Rókusban).A XX. század elején Berlinben volt fellelhetőLakatarisz két műve: az egyik Attila hun királytábrázolta Aquilea előtt; a másik Corvin Mátyástfiatal korában. Ekkortájt a Nemzeti Múzeumbatöbb műve került (pl. Dobozy Mihály menekülése;egy arckép, mely öreg férfit ábrázol; Sváb Vilmosarcképe). Halála után 80 évvel az aukciókontöbbször szerepeltek művei: Salóme címet viselő(127x97 cm, vászon) olajfestménye a MagyarKirályi Postatakarékpénztár 1942. évi; míg a Férfidíszmagyarban címet viselő (65x55 cm, vászon)olajfestménye pedig a 1947. évi aukciós anya -gában szerepelt. Néhány képe a Magyar NemzetiGaléria gyűjteményében ma is megtalálható.

E családnév (Sterio/Sterju) a miskolci görögökközött tűnt fel. Sterio Károly 1821-ben születettSzászkabányán. Édesapja bányatulajdonos mér -nök ember volt. Az ifjú Sterio már 12 éves korábana közeli ortodox templom számára festett képeket.1838-1841 között a bécsi képzőművészeti aka -démián tanult. 1841-től Pozsonyban élt, majdPestre költözött: itt Sterio Károly kőrajzoló éséletképfestő művészként a történelmi tárgyúnépéletkép festményei révén vált közismertté az1850-es években. A romantika korának kedveltarc- és életképfestője lett.

Sterio Károly: Klapka György (1820–1892)honvédtábornok vízfestménye.

Igen közismert Sterio Károly vízfestménye KlapkaGyörgy honvédtábornokról, helyettes hadügy -

miniszterről. Görgey Artúrról is készített akvarellt.1849-ben megfestette Budavár ostroma címetviselő alkotását.

Sterio Károly: Budavár ostroma

Arcképei komoly művészi igényűek, jellemáb -rázolása elmélyült. Főbb művei: Clark Ádám(1850), Gróf Széchenyi István lóháton (1857). Ez aSzéchenyi-ábrázolás Sterio legközismertebbalkotása. Meglepő, hogy nem magyar ruhában,hanem a nemzetközi divatnak megfelelő öltö -zetben festette meg a „Hídember”-t. Az alkotás aterveknek megfelelően mutatja be az épülő hidat:három pillérrel ábrázolta: ez utóbbi műve színeslitográfiában megjelent az ugyanezen esztendőbenPesten kiadott „A hazai vadászatok és a sport”címet viselő könyvben. A kordivatnak megfelelő zsánerképei festőiek,látványosak (Vágtázó csikós 1854., Papagájoshölgy 1860.). E művei köréből a „Lakodalmimenet” címet viselő szintén szélesebb körbenismert: néprajzi hitelességű zsánerfestményelendületes kompozícióban mutatja be a falusimenyasszonyt hozó lakodalmi menetet. Azárnyékba boruló előteret a falu közössége,bámészkodó apraja-nagyja tölti ki. Közelükben anásznagy lovas alakja a néző tekintetét amenyasszonyt szállító, robogva elszáguldó né -gyes fogatra irányítja, hiszen valójában ez a képigazi főszereplője. A háttérben balról falusizsúpfödeles házak zárják le a teret, míg jobb felől,a lakodalmas kocsik fölött (melyek mintha azelőtérben csordogáló patak kanyargását foly -tatnák) a tágas szabadságélményű pusztára nyílikki a látóhatár. Egyetlen egyházi műve a pesti szerb templomikonosztázának képei. Az eredetit még az 1838-asárvíz tette tönkre: Sterio 1856-1857-ben készítetteel az új ikonosztázt: 48 képet festett görögkeletiszerb templom számára (35 az ikonosztázrakerült). A struktúra az ortodox ikonstílusnakmegfelelő, de európai jellegű az egyénábrázolásaés a mozgalmassága.A művészettörténet a polgári romantika művelőiközött tartja számon. Életművének nagyobb részétarcképek és népi életképek alkotják. Gondoskivitel, biztos rajztudás, élményszerű festészetistílus jellemezte. Több képe látható a MagyarNemzeti Galériában.

Sterio Károly (1821-1862)Sterio Károly (1821-1862)kőrajzoló és életképfestőkőrajzoló és életképfestő

Κοντά στον Ελληνισμό της Σερβίας και στοΒελιγράδι, τον τόπο που έζησε και εκτε λέστηκεο μεγάλος οραματιστής του 18ου αιώνα ΡήγαςΦεραίος βρέθηκε η Γραμ ματέας του Συμ -βουλίου Απόδημου Ελλη νισ μού Δρ. ΌλγαΣαραντοπούλου, με αφορμή τον λαμπρόεορτασμό της Εθνικής Επετείου της 25ηςΜαρτίου 1821, που διοργάνωσε ο ΣύλλογοςΕλλήνων Σερβίας «Ρήγας Φεραίος».

Η Δρ. Σαραντοπούλου παραβρέθηκε στηΔοξολογία που τέλεσε στο παρεκκλήσιο ΑγίουΣυμεών του Πατριαρχείου της Σερβίας, οΑρχιεπίσκοπος Μαυροβουνίου κ. Αμφιλόχιος,εκπροσωπώντας τον Πατριάρχη Σερβίας κ.Παύλο. Τη Θ. Λειτουργία, όπου παρέστησανΈλληνες και Σέρβοι κληρικοί, παρακο λούθησαν οΈλληνας Πρέσβης στο Βελιγράδι κ. ΘεμιστοκλήςΣτωίδης,ο Κύπριος Πρέσβης Ομηρος Μαυρομ -μάτης, εκπρόσωποι του διπλωματικού σώματος,ξένων αποστολών και ομογενείς μας.Ακολούθησε η κατάθεση στεφάνων και η τέλεσηεπιμνημόσυνης δέησης στον ανδριάντα του ΡήγαΦεραίου, που βρίσκεται στην ομώνυμη οδό στο

κέντρο της πόλης. Πλήθος ομογενών, εκπρο -σώπων όλων των συνδέσμων,της ΑυτοδιοίκησηςΕλλήνων Βουδαπέστης, του διπλωματικού σώμα -τος, μέλη της αστυνομικής και στρατιωτικήςηγεσίας της πόλης παρακολούθησαν με συγκίνησητην τελετή. Xαιρετισμό απηύθυνε και η Γραμ -ματέας του ΣΑΕ Δρ. Όλγα Σαραντοπούλου,μεταφέροντας μήνυμα του Πρόεδρου ΣΑΕ κ.Στεφ. Ταμβάκη και ευχές όλου του Προεδρείου.Ιδιαίτερη αναφορά έκανε στον Σύλλογο τωνΕλλήνων της Σερβίας και τον πρόεδρο του κ.Ιωάννη Σάββα, που τον ευχαρίστησε για τιςπροσπάθειες που καταβάλει για τη διατήρηση τουΕλληνισμού στην περιοχή, αλλά και όλους τουςπαρευρισκόμενους συνδέσμους για τον ακού -ραστο και συνεχή αγώνα τους για την προώθησητης ελληνικής γλώσσας και του πολιτισμού. Η Γραμματέας του ΣΑΕ χαρακτήρισε τον ΡήγαΦεραίο «μεγάλο οραματιστή και κήρυκα τηςεξέγερσης όλων των υπόδουλων βαλκανικώνλαών της Οθωμανικής Αυτοκρατορίας, κατηχητήτου γένους μας, αλλά και άνθρωπο με πνευματικέςαναζητήσεις, του οποίου το πλούσιο συγγραφικόέργο δίνει επίκαιρα μηνύματα ακόμη και σήμερα».Ακολούθησε δεξίωση, που παρέθεσε ο ΈλληναςΠρέσβης, παρουσία και του υπουργού Εξωτε -ρικών της Σερβίας.Οι εορτασμοί ολοκληρώθηκαν με την εκδήλωσηστους χώρους του Συλλόγου των ΕλλήνωνΣερβίας, παρουσία των μελών του, του ΕθνικούΣυμβουλίου, των Συλλόγων γυναικών, επιστ -ημόνων, φοιτητών και επιχειρηματιών, αγωνιστώντου πολέμου της Σερβίας, εκπρόσωποι των


59

ΚΚοοννττάά σσττοονν ΕΕλλλληηνν ιισσμμόό ττηηςς ΣΣεερρββίίααςς

Παλαιστινίων και πλήθος κόσμου. Τον Ελληνισμότης Βουδαπέστης εκπροσώπησε ο πρόεδρος τηςΑυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης ΣπύροςΑγκαρντι και ο αντιπρόεδρος Βασίλης Αγγελίδης.Στο πλαίσιο της παραμονής της στο Βελιγράδι, ηΔρ. Σαραντοπούλου είχε την ευκαιρία νασυνομιλήσει με τους εκπροσώπους της νεολαίας,ενώ επισκέφθηκε και το μοναδικό σχολείομητρικής γλώσσας, όπου αποσπασμένη εκπαιδε -υτικός από το Υπουργείο Παιδείας διδάσκειελληνικά στα παιδιά της ομογένειας.Ας σημειωθεί ότι ο Σύλλογος Ελλήνων Σερβίαςιδρύθηκε το 1923 και έκτοτε προσφέρει πολύτιμοέργο με συνέπεια και προσήλωση στις αξίες και ταιδανικά του ελληνικού πολιτισμού μας.

Δελτία τύπου / ΣΑΕ Προεδρείο


60

Üdvözlek Görögök, Pélopsz csemetéje, s azoknak Gyermekeik, kiket a legtisztább-féle agyagból Gyúra Prométh, s a nap mennyből leorozta tüzével Gyújtá fel fiatal szivöket; s kiket úgy szeretének Istenek, Istennék, hogy mindenféle kegyelmet Készek volnának hű fajzatokra tetézni.

Óh szép zsenge aranykora a nemes emberiségnek! Mely szent volt minden, s mely boldog az állapat addig, Míg a szent Örökök, tova a felséges Olümpnak Házaitól, kézen vezeték a gyenge szülöttet, Mint atya gyermekeit, most a rét tarka virági, Majd a hegy zöld fái között, most a ligetekben Ott künn, majd ott benn a várbástyája tövénél. Nyelv, ital és eledel, játékok s köntös ezekkel Mind közösek voltak. Nem esett oly ünnepi vigság, S oly népgyülekezet Hellászban, s nem vala ott benn Oly várbéli tanács, s olyan dolog a mühelyekben, Ahol az Istenek ott nem voltak volna. Dicsőség Volt akkor mindent ő rajtok kezdeni, tőlök Venni, nekik szentelni. Derék a régi görög nép, S tündöklött szép fénye sokáig örökre teremve. Haj! de nagyon megront az idő mindent, valamit csak A nap alatt látni: Hellásznak is ez vete véget. Mint a hegy tetején álló csert, míg erejében Nyers kora fenntartja, a síknak földmüvelői Bámulják; ha pedig derekát kitekerte tövestől

A forgó szélnek dühe, s a fagy megmerevíté, Vagdalják éles bárddal; de ragadja örömmel Mindenik a lenyesett ágat s béülteti földén, Mert hiszi, hogy Zevsznek így is kedvére cselekszik: Úgy a Hellenek is bámúlás tárgya valának Minden népek előtt, mígnem megcsökkene végre Lelki merészségök, mikor a békétlen Aresznek, Róma nagy őrének s atyjának fegyvere által Széjjel szórattak s idegen földekbe kerültek. Most pedig egy részint tova a szép ősi hazától, Részint egy vad nemzet alá letiporva, tulajdon Honjokban, Hellász szent földén szolgai jármot Szenvednek haza, szív s fény nélkül. Mikre jutottál Óh Görögök bájos csemetéjök, s melyik az Isten, Aki haragjában megronthata ennyire téged! Óh nyomorult Görögök, valaha félisten atyáknak Ellágyult fiaik! mi dicső s mely isteni példák Vagynak előttetek atyjaitoknak nyomdokaikban. Törjetek, elvetemedtek! azoknak utánok az ősi Díszt szaporítani: mert nem elég nemes atyja nevével Büszkélkednie senkinek, aki az ősi derékség Tiszteletét örökül meg nem nyeri. Erre pediglen Szerencsét óhajt mindenki tinektek előre; S atyjaitok nevökért, valamit csak kérni akartok, Engedik Istenitek. Kezdjétek bátran az útat, Melyre Georgiadesz vezetett, az ezüstidő útját!

Ungvárnémeti Tóth LászlóA görögökhöz

A szerbiai Rigasz Fereosz Egyesületmeghívására a belgrádi görög közösség március25-i ünnepi rendezvényén részt vett AgárdiBendegúz Szpírosz a Fővárosi GörögÖnkormányzat elnöke, illetve AngelidiszVaszilisz, A Görög Kultúráért Alapít ványelnöke. A szerbiai görögök egyesületénekelnöke Szavvasz Jannisz úr a budapesti görög -séggel történő kapcsolatfelvétel jegyébenkezde ményezte a találkozót. A találkozóelindított egy párbeszédet a két szomszédosország görög közössége között, amelyeknekmind az első, mind a második görög diaszpórátilletően közös törté nelmi gyökerei vannak.


61

Új Görögországszerző: Berzsenyi Dániel

1825, 1827 körül

A Múzsák s Charisok szép honját éjszaka fedte,S templomi néma halál szomorú hajlékai lettek,Büszke tatár lovagok patkói tüzelgtek az elszórtSpárta, Athéne dicső körein már századok óta.A földnek legszebb, legemeltebb népe bilincsbenIzzada; Solonnak szent hamvain égre sohajtva.

Mint mikor a vasból ordítva kiront az oroszlán,S Núbia erdeiről iszonyún emlékezik és dúl:Így riad álmából az eloltott hajdani Hellász,Es Mahomet hadait tengerbe meríti örökre.S íme, az ég kinyilék! százévek fedte porábólFelkele phoenixként maradékit védni Lykurgus,S elszórt hamvaiból Marathon nagy bajnoki váltak.

Menjetek, oh Múzsák s Charisok, koszorúzva elejbek,Hajdani napjaiban néktek tömjéneze Hellász.

Az új görög dalnok (A „Don Juan”-ból)

szerző: George Byron, fordító: Arany János

Szigethazám, szigethazám!Hol Sappho égett s énekelt,Hol terme harc és bék’ müve, –Delos megállt és Phoebus kelt!Örök nyár hint még rá sugárt,De, napján kűl, minden leszállt.

Skios múzsája s TeioséA hőskoboz, szerelmi lant,Más parton.él hírben, nem itt;A hang szülőföldén kihalt,Bár Eccho távolabb vetiMint ősink „Boldog Szigeti”.

Néznek Marathonra a hegyek –S Marathon a tengerre néz;Ott álmadoztam egykor én,

Hogy még Göröghon szabad lész:Mert, állva perzsa sír felett,Nem hittem szolga létemet.

Ült a király bérchomlokon,Mely néz le Salamis fölé;Ezrével ott lenn a hajók,Had, nemzet számra: – mind övé!Megolvasá nap költekor –De hol valának este, hol?

Hol vannak ők? s hol vagy te is,Hazám? Partod némán hever;Nem zendül itt a hős koboz –Nem dobban itt már hős kebel!S lantod, az oly soká remek,Ily kézre száll-e, mint ezek?

Még valami – ha nincs babér –Bár szolganép közt, láncokon –Pirulni honfi módra, mintE dalra most is homlokom;Mert, haj! mi itt költői bér?Pír a népér’ – könny a honér’.

Hát csak sirassuk jobb napunk?S pirúljunk? – Haltak őseink.Add vissza, föld, kebeledbőlSpartai elhunyt hőseink!A háromszázból hármat adj:És Thermopylaenk ujra nagy!

Mit? csend tovább? csend mindenütt?Ah! nem; – a holtak hangja kél,Mint távol omló zúgatag,Felelvén: „egy kezdjen, ki él –S megyünk, megyünk, vezessetek!”Élőn kivűl, nincs más siket.

Mind hasztalan; verj másik húrt;Kelyhedre tölts Samos borát!Harcot török csordákra bizz,Vért néked ontson a borág!Hah! lám, alig hogy szólalál –Mint érti sok vad bacchanál!

Még dívik pyrrhi táncotok,De hol a pyrrhi harcirend?Feledségbe e kettő közűlMért a nemesbik lecke ment?Kadmos betűje fenvagyon –De rabnak szánta-e, vajon?


62

Samos borával tölts kehelyt!Kedvetlen e tárgy, hagyjuk ezt!Az ihleté Anakreont,Ki szolgált – de Polykratest –Térdünk ha szint’ akkor hajolt,A zsarnok mégis honfi volt.

Lám, Chersonéz’ tyrannja isSzabadságnak hő bajnoka;E tyrann Miltiades volt!Oh! bár efféle zsarnokaVolna a jelennek! LáncaiSoká fognának oldani.

Samos borával tölts kehelyt!Bérces Sulin, s a pargaiParton, van még egy faj, minőtSzültek a dórok anyjai;S van hintve mag, ott valahol,Kikben Herakles vére foly.

Szabadságot franktól ne várj –Ezek királya vesz, meg ad;Miben süker reménye él,Csak honfi kard, csak honfi had;Ozmán erő, latín cselek,Megrontanák hős vértetek.

Samos borával tölts kehelyt!Árnyékba’ lejtnek szűzeink –Im, mint ragyog dicső szemök;De, nézve lángzó szépeink,Enyém forró könyekben ég:E kebleket rab szopja még!

Tégy Sunium párkányira,Hol senki, mint én, s a habok,Hallgassuk egymást búgni, mígDallal, mint hattyu elhalok:Hon nem hazám, mely láncot hord –Csapd földhöz a samosi bort!

Képzelt utazásszerző: Pierre-Jean de Béranger,

fordító: Petőfi Sándor Pest, 1846. június-augusztus

Béranger után franciából

Az ősz sietve jő és nedves szárnyánAz én számomra uj fájdalmat hoz.Mindegyre szenvedek, szegény félénk én,És jókedvem virága hervadoz.Ragadjatok ki Párizsnak sarából,Megújulok, ha szép tájt láthatok.Mint ifju már Hellasról álmadoztam,Ottan szeretnék én meghalni, ott!

Értem Homért, igen, hisz görög voltam.Pythagorasnak igazsága van.Athén szűlt engem Perikles korában,Láttam Sokratest rabláncaiban,Megtömjéneztem Phydias csodáit,Látám Ilissust, mint virágozott,S Hymett hegyén a méheket fölkeltém;Ottan szeretnék én meghalni, ott!

Oh ég, csak egyszer éledhetne szívemE szemderítő nap sugáritul!A szabadság, kit távolból köszöntök,Rám így kiált: jer, győzött Thrasybul!Menjünk, induljunk, készen áll a sajka.Tenger, ne nyeljen engem el habod,Hagyd múzsámat Pyréumnál kikötni,Ottan szeretnék én meghalni, ott!

Szép Olaszország ege, de azurjátRabszolgaság homályosítja el.Evezz, kormányos, távolabb evezz le,Hol a nap olyan tiszta fényben kel.Milyen hullám ez? hogy híják e sziklát?Milyen virító a vidék amott!A zsarnokság haldoklik ama parton;Ottan szeretnék én meghalni, ott!

Athén szűzei, fogadjatok a révbe,És bátorítsatok föl engemet.Oly földet hagytam el, hol a királyokRabszolgává teszik a szellemet.Védjétek lantom, melyet üldöznek; s haDalom sziveitek meglágyítaná,Tegyétek hamvam Tirteus hamvához,Meghalni jöttem e szép ég alá!


63

Εγκαίνια εκθέσεως με τίτλο <<ΕΛΛΗΝΙΚΗΚΛΗΡΟΝΟΜΙΑ. Η ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΟΡΘΟ -ΔΟΞΟΣ ΔΙΑΣΠΟΡΑ ΣΤΗΝ ΟΥΓΓΑΡΙΑ 17ος19ος ΑΙΩΝΑΣ>> έλαβαν χώρα στο ΙστορικόΜουσείο της Βουδαπέστης, στο κάστρο τηςΒούδας.

Η έκθεση η οποία τελεί υπό την Αιγίδα της Α.Θ.Πτου Οικουμενικού Πατριάρχου κ.κ. ΒΑΡΘΟ -ΛΟΜΑΙΟΥ Α΄, οργανώθηκε από την << ΥΠΟΕΛΛΗΝΩΝ ΙΔΡΥΘΕΙΣΑ ΟΡΘΟΔΟΞΟ ΟΥΓΓΡΙ -ΚΗ ΕΚΚΛΗΣΙΑΣΤΙΚΗ ΚΟΙΝΟΤΗΤΑ ΒΟΥΔΑ -ΠΕΣΤΗΣ>> ΤΗΣ ΕΞΑΡΧΙΑΣ ΤΟΥ ΟΙΚΟΥ -ΜΕΝΙΚΟΥ ΠΑΤΡΕΙΑΡΧΕΙΟΥ, τον ΕΛΛΗΝΟ-ΚΥΠΡΙΚΟ-ΟΥΓΓΡΙΚΟ ΣΥΛΛΟΓΟ ΦΙΛΙΑΣ καιτο ΙΣΤΟΡΙΚΟ ΜΟΥΣΕΙΟ ΤΗΣ ΒΟΥΔΑΠΕΣΤΗΣ,με την συμμετοχή των Αυτοδιοικήσεων ΕλλήνωνΒουδαπέστης, 11ου και 12ου Διαμερίσματος, τουΙνστιτούτου Ερευνών Ελλήνων Ουγγαρίας , τουΙδρύματος για τον Ελληνικό Πολιτισμό καιΧορηγούς τα Ελληνικά Υπουργεία Εξωτερικώνκαι Τουριστικής Ανάπτυξης, το Ουγγρικό Υπου -ργείο Αυτοδιοικήσεων, την Δημαρχία ΜείζονοςΒουδαπέστης καθώς και ομογενείς επιχειρηματίεςπου δραστηριοποιούνται στην Ουγγαρία στουςτομείς τουρισμού, εμπορίου κ.ά. Σε δύο αίθουσες του Μουσείου θα προβάλλεταιεπί τρίμηνο μεγάλος αριθμός σπανίων χειρογ -ράφων, βιβλίων, ιερών εικόνων, αμφίων καιεκκλησιαστικών σκευών, πινάκων Ελλήνωνζωγράφων της εποχής, διοικητικών εγγράφων,χαρακτικών κ.ά. μέρος των οποίων, μαζί με άλλαπληροφοριακά στοιχεία, περιλαμβάνονται στοεπιμελημένο, τρίγλωσσο, λεύκωμα της Εκθέσεως,τα Εγκαίνια της οποίας τέλεσαν από κοινού, οΣεβασμιώτατος Μητροπολίτης Αυστρίας καιΈξαρχος Ουγγαρίας και Μεσευρώπης κ Μιχαήλ, οΥφυπουργός Αυτοδιοικήσεων Dr. Miklós Kovácsκαι ο Δ/ντης του Μουσείου Dr. Sándor Bodó.Με την έναρξη της εκδηλώσεως ο Γραμματέας τηςΕκκλησιαστικής Κοινότητας και του Ελληνο-Κυπριακού-Ουγγρικού Συλλόγου Φιλίας κ. Β.Σταματόπουλος ευχαρίστησε τους συνδιοργανωτές

και χορηγούς της Εκθέσεως καθώς και τουςδιακεκριμένους προσκεκλημένους για τηνπαρουσία τους.Ο Διευθυντής του Ινστιτούτου Ερευνών ΕλλήνωνΟυγγαρίας, ομογενής καθηγητής κ. Ν. Φωκάςανεφέρθη στην διαδρομή, τις επιχειρηματικές καιάλλες δραστηριότητες των Ελλήνων, η παρουσίατων οποίων ανεδείχθη, σε δυναμικό παράγοντατης οικονομικής, κοινωνικής και πολιτιστικήςζωής της εποχής, με συνεισφορά σε δημόσια έργα,καταστήματα, ιδρύματα κ.λ.π. έργα υποδομής ταοποία και σήμερα συμβάλλουν στην καθημερινήδιαδικασία της Πρωτεύουσας και άλλων πόλεωντης Ουγγαρίας.Ο Σεβασμιώτατος Μητροπολίτης κ. Μιχαήλ αφούευχαρίστησε ιδιαιτέρως τον Υπουργό ΤουριστικήςΑνάπτυξης κ. Κ. Μαρκόπουλο και τον ΥφυπουργόΕξωτερικών κ. Θ. Κασσίμη για την οικονομικήσυνδρομή τους στην οργάνωση και επιτυχία τηςΕκθέσεως, εστίασε την αναφορά του στηνδημιουργική δραστηριότητα των ομογενών τηςδιασποράς, όπως εκδηλώθηκε με την ανέγερση καιλειτουργία περικαλλών Ιερών Ναών, Σχολείων καιάλλων κοινωφελών ιδρυμάτων σε ολόκληρη τηχώρα.Ο εκπρόσωπος της Ελληνικής Πρεσβείας κ.Θωμάς Ματσουκάς, Γραμματέας Πρεσβείας Α΄,αφού μετέφερε τον χαιρετισμό του Πρέσβη,ανέγνωσε συγχαρητήρια επιστολή του ΥΦΥΠΕΞκ. Θ. Κασσίμη προς τον ΣεβασμιώτατοΜητροπολίτη για την οργάνωση της Εκθέσεως,αναφερθείς και ο ίδιος στους μακραίωνες δεσμούςμεταξύ των δύο λαών, που χρονολογούνται απότης ιδρύσεως του Ουγγρικού Κράτους μέχρισήμερα.Επίσης συγχαρητήρια επιστολή, ανεγνώσθη καιτου Υπουργού Τουριστικής Ανάπτυξης κ. Κ. Μαρκόπουλου, για την οργάνωση και επιτυχίατης Εκθέσεως, καθώς και του ΝομάρχηΘεσσαλονίκης κ. Π. Ψωμιάδη, ενώ χαιρετισμούςαπεύθυναν, ο Πρόεδρος του Χριστιανο -δημοκρατικού Κόμματος κ. Zsolt Semjén, οαντινομάρχης Κοζάνης κ. Λάζαρος Γκερεχτές και ο

ΟΟΙΙ ΕΕΛΛΛΛΗΗΝΝΙΙΚΚΗΗ ΟΟΡΡΘΘΟΟΔΔΟΟΞΞΟΟΣΣ ΔΔΙΙΑΑΣΣΠΠΟΟΡΡΑΑΣΣΤΤΗΗΝΝ ΟΟΥΥΓΓΓΓΑΑΡΡΙΙΑΑ 1177οοςς 1199οοςς ΑΑΙΙΩΩΝΝΑΑΣΣ


64

Πρόεδρος της Αυτοδιοίκησης ΕλλήνωνΒουδαπέστης κ. Σπ. Αγκάρντι.Η τελετή των εγκαινίων, στην οποία παρέστη ηΠρέσβης της Κύπρου κ. Γ. Λανίτου, εκπρόσωποιτου Ρωσικού Πατριαρχείου, της Εξαρχίας ,Ουγγρικών και Ομογενειακών ΠολιτιστικώνΦορέων και Αυτοδιοικήσεων, Στελέχη τηςΕλληνικής Πρεσβείας και μεγάλος αριθμόςπροσκεκλημένων, πλαισιώθηκε από μουσικόπρόγραμμα- συναυλία υψηλού επιπέδου, με τηνσυμμετοχή της Ελληνοκυπρίας σοπράνο ΚλειώΜυτιληναίου, τον δεξιοτέχνη στο μπουζούκι ΛάκηΛαυτσή ( τελετή έναρξης Ολυμπιακών αγώνων

στην Αθήνα) και της μπαρόκ ορχήστρας δωματίουSAVARIA υπό την Διεύθυνση του μαέστρου κ.Pál Németh.Σημειώνεται ότι το πρόγραμμα της συναυλίαςήταν με έργα VIVALDI, MONTEVERDI,HANDEL, σπουδές Λ. Λαυτσή και παραλλαγές PálNémeth, συνιστά εγχείρημα στο οποίο ανεφέρθη οΠρόεδρος του Ιδρύματος για τον Ελληνισμό,ομογενής καλλιτέχνης κ. Β. Αγγελίδης.

Ακολούθησε δεξίωση στην οποία παρεκάθησανπλέον των 500 ατόμων.

Görög örökségGörög örökségEgyedülálló kiállítás nyílt 2009. április 2-án aBudapesti Történeti Múzeumban, amely a XVII-XIX. századi magyarországi görög diaszpóraszellemi hagyatékát mutatja be elsősorban az egy-házi értékeken keresztül. Ez a diaszpóra olyannagy neveket adott a magyar társadalomnak, mintBoráros János várospolitikus, Xantus János, aFővárosi Állatkert első igazgatója, Terzisz Szilárd,Pest polgármestere, Lyka Károly irodalom törté -

nész, Manno Miltiadész sportoló és szobrász, deédesanyja, Muráti Irén révén ehhez a görögközösséghez kötődött Teleki Pál, Magyaroszágegykori miniszterelnöke is. A kereskedőbőljómódú polgárokká vált görögök sosem feled-keztek meg támogatni a a magyarországi reform -törekvéseket, de ugyanilyen buzgalommal segítet-ték a függetlenségét újra elnyert Görögországfejlődését is.


65

Fényképes összefoglaló Fényképes összefoglaló

a kiállítás fontosabb tárgyaibóla kiállítás fontosabb tárgyaiból

Nákó Konstanzia képmása

Női arckép (Laccataris Demeter festménye) Pünkösd

Boráros János mellképe


66

II. Rákóczi Ferenc védőlevele a görög kereskedők számára

A Lánchíd építésének első tele (Barabás Miklós festménye)számára

A Lánchíd alapkőletétele (Barabás Miklós festménye)

Tengeri táj (Nákó János festménye)Mennyei Jeruzsálem


67

Bolti cégér Ypszilanti herceg képmásával(Laccataris Demeter festménye)

A viszontlátás öröme(Laccataris Demeter festménye)

Spirka cigánylány (Nákó Berta festménye)

Deészisz

Szent NaumFelon Szent Naum


68

Szent György/Kerub

A beomlott Derra-ház

Szent Szpiridon

A pesti Duna-part


69

Bál a Hét Választófejedelem termében

Papagájos hölgy (Sterio Károly festménye)

Mayer de Alsó-Ruszbach (Sterio Károly)

Antimenzion

Dobozi (Laccataris Demeter festménye)

Kastélyparkban (Sterio Károly festménye)Tanulmányok

(Sterio Károly)


70

Szent Theodor

A Nemegyesült Görög Egyház

Bizánci neumás énekeskönyv

Istenszülő

A görög templom Pesten

Cornelius Nepos könyve, melyet latinról a köznapigörögre fordított Zavirasz György


71

A Magyar Tudományos Akadémia (Luders, Hermann)

A hajóhíd a Lánchíd épülő pesti pillérével(Barabás Miklós)

Lánchíd (Alt, Rudolf nyomán Oeder, L.)

A Duna Gőzhajózási Társaság rakpartja a Lánchíddal(Frey, Ludwig)

Bíborbanszületett Konstantin

Kéziratos könyvKrisztus pokolra szállása, Istenszülő

és Krisztus életének jeleneteivel és szentekkel


72

Istenszülő Krisztussal, Istenszülő és Krisztus életének jeleneteivel

A győri ortodox templom

Aranyszájú Szent János cellája

Füstölő


73

A győri ortodox templom belseje: az ikonosztáz

Sina Simon

A pesti görög templom aranyozási munkálatairól szólószerződés

Talpas kereszt

Bevezetés: Nagyböjt az ortodox kereszténységben

Az ortodox kereszténység gazdag liturgikus élete,ha lehet, még jobban megélénkül a Húsvétközeledtével. Tudni kell, hogy a keleti keresz -ténységben valamennyi fontos lelki mozzanatliturgikus „testet kap”, s a Húsvét nagy ünnepérenem csak ki-ki külön-külön, hanem az egyház,mint emberi közösség együtt is készül. A Húsvétotelőzi meg az egész év leghosszabb böjti időszaka,amely mindent összevéve csaknem két hónapottesz ki; a templomokban a megszokott szertartásoknémelyike eltűnik, mások kissé módosulnak, újszínt kapnak – szó szerint is, mert ilyenkor a gyászlila színébe öltözik a templombelső –, ugyanakkorcsak erre az időszakra jellemző templomiszolgálatok is megjelennek. A húsvéti liturgia tehátnem egy esemény, amely megtörténik, azutánhamar lecseng, hanem események sorozata,amelyben számtalan csúcspont és hullámvölgyváltja egymást, így vezetve a hívőt, az Egyházat aFeltámadás felé. Az előkészületek – a liturgikuselőkészületek is – éppúgy szerves részei ennek afolyamatnak, mint maga az ünnep. A hívőnektürelemmel és töredelemmel kell átvészelnie aNagyböjt éjszakáját, át kell élnie a Nagyhétkétségbeesését és elhagyatottságát ahhoz, hogyaztán megláthassa a Húsvét hajnalát, és legvégülmegtapasztalhassa az ünnepkör utolsó mozzana -taként a Pünkösdöt.

Először vázlatosan ismertessük a húsvéti ünnepkörszerkezetét, hogy utána el tudjuk helyezni ebbenaz időszakban a jellemző liturgikus mozzanatokat.A magyar szóhasználatban Nagyböjtnek nevezettidőszakot Triódionnak nevezzük egy speciálisszerkönyvről, amely az évnek kizárólag ebben aszakaszában használatos.[1] A Triódion összesentíz hetet ölel fel (kilenc hét és a Nagyhét), éshárom, úgynevezett előkészületi héttel kezdődik,az evangéliumi perikópáról Vámos és FarizeusVasárnapjának nevezett vasárnapon. Ezt követi aTékozló Fiú vasárnapja, majd Húshagyó Vasárnap

következik – evangéliumában az Utolsó Ítéletrőlesik szó –, végül pedig a Vajhagyó Vasárnap,amelynek Alkonyati Szolgálata (gör. Akoluthía tuEszperinu, röviden: Eszperinósz), a MegbocsátásVecsernyéje jelenti a tulajdonképpeni Nagyböjtkezdetét. E vasárnapok és hetek amellett, hogy aszigorú böjtbe való bevezetés stációi is, egyúttal –mint a szentírási szakaszok is mutatják – abűnbánatra való elhívás időszakát jelentik.Megítélés és megítéltetés, gőg és megtérésevangéliumi képei után jutunk el a MegbocsátásVecsernyéjéhez, amikor a kórus így énekel:„Felragyogott a te kegyelmed, ó Urunk,fölragyogott a mi lelkünk megvilágosítása; íme, ittaz alkalmas idő, ím, itt a bűnbánat ideje! Vessük ela sötétség műveit, és öltsük fel a világosságfegyvereit, hogy átkelvén a böjt nagy tengerén,eljussunk a mi Urunk és Üdvözítőnk, JézusKrisztus harmadnapi feltámadásához, aki üdvözítia mi lelkünket.” A Megbocsátás Vecsernyéjénlegelőször a szolgáló pap – vagy püspök – kérbocsánatot mindenkitől, minden tudatosan vagyöntudatlanul elkövetett vétkéért, majd a hívek isegyenként, egymástól: ez a szép aktus jelenti aNagyböjt kapuját.

Az előkészületi időszakot követi a görögül Nagy(Szent) Negyven Napnak, Megáli Tesszera kosz -tínak nevezett időszak: öt nagyböjti hét, amelyekközül az első, a Tiszta Hét különösen is szigorúböjti időszaknak számít; ezen a héten kerülnekelőször bemutatásra a már említett, kizárólag aNagyböjtre jellemző templomi szertartások is.Ezek a liturgikus alkalmak a következők:

- Nagy Szent Vazul liturgiája vasárnaponként (aszokásos Aranyszájú Szt János-liturgia helyett),

- Az Előszentelt Adományok Liturgiája szerda éspéntek esténként,

- A Nagy Lenyugvási Szolgálat (Apódipnon toMega)


74

NNaaccss iinnáákk GGeerrggee llyy AAnnddrrááss ::AAZZ OORRTTOODDOOXX NNAAGGYYBBÖÖJJTT ÉÉSS

HHÚÚSSVVÉÉTT SSZZEERRTTAARRTTÁÁSSAAII

- Az Akathisztosz-himnusz éneklése pénte -kenként.[2]

Nagy Szent Vazul liturgiája

Nagy Szent Vazul liturgiája, amely az első évezred„köznapi” liturgiája volt a keresztény keleten, mafőleg a nagyböjti vasárnapokon kerül csakbemutatásra.[3] Hogy megmaradt e böjtihasználata, talán annak köszönhető, hogy régebbi,hagyományosabb liturgia, márpedig a böjtiszertartások egyik jellemzője a hagyomány -tisztelet. Imái is hosszabbak valamivel, mint azAranyszájú Szent János neve alatt ránk maradtliturgiáé, így ezzel is illeszkedik a Nagyböjtelmélkedőbb, lassabb liturgikus világához. Azevangéliumi szakaszok, amelyek elhangzanak, egykivétellel mind Márk evangéliumából valók[4]:Pavlosz Kumarianosz teológus szerint azért, mert„Márk az, aki Krisztust, a vértanúk mintaképekéntmutatja be, valójában az egyetlen, igaziVértanúként”.[5] Ugyanakkor valamennyinagyböjti vasárnapnak két fő témája, kettősarculata van: az evangéliumi olvasmány mellettugyanakkora hangsúlyt kap az aznap ünnepeltszent, vagy esemény is. Az első vasárnap azOrtodoxia Vasárnapja – az ikontisztelet kilencedikszázadi visszaállításának emlékére –, a másodikPalamasz Szent Gergely emlékezete, a harmadik aKereszthódolás Vasárnapja, míg a negyedik ésötödik Klimakosz („Lépcsős”) Szent János ésEgyiptomi Mária ünnepei. A Kereszthódolás hete,Nagyböjt közepén két részre osztja ezeket azemlékünnepeket: az első két hétben az ortodox hitnagy győzelmeire emlékezünk, a másodikkettőben pedig a keresztény aszketika nagyalakjaira. Így egy pillanatra sem feledkezhetünkmeg a nagyböjti időszak fontos üzenetéről: azortodox kereszténységben a hitnek és cselek -vésnek, a teológiának és a praxisnak mindigegyenlő súllyal kell jelen lennie. A böjt: teológia; ateológia pedig az önmegtartóztatás gyümölcse.

Az Előszentelt Adományok Liturgiája

Talán az Előszentelt Adományok Isteni Liturgiája(Thía Liturgía ton Proigiazmenon), amelyet ahagyomány Dialógus Szent Gergely rómaipápának tulajdonít, mutatja meg a legszebben, amaga sajátos nyelvén a böjti időszak, a Húsvétravaló előkészület egyszerre szomorú és ünnepivilágát; azt a bizonyos „sugárzó szomorúságot”,

amelyet Alexander Schmemann is oly sokszoremleget a Nagyböjtről írott könyvében.[6] Főjellemzője, hogy ezen az isteni liturgián nemtörténik a Szentlélek lehívása az adományokmegszentelésére: az átváltozatott kenyér, borralátitatva, már vasárnap óta az oltáron pihen, és apap ezúttal csak előveszi azokat. Már az Egyházelső évszázadaitól kezdve összeegyez tethetet -lennek tartották ugyanis a böjti napot az Eucha -risztia ünneplésével[7]; márpedig a szerda és apéntek mindig szigorú böjtnapnak számított,amikor a keresztények késő délutánig semmiféleételt vagy italt nem vettek magukhoz. Másikjellegzetessége, hogy e liturgiát épp ezért estevégzik, s a szertartás egyfajta kiegyensúlyozott,szépséges ötvözete az Alkonyati Szolgálatnak és aLiturgiának. Ebből következően, aki ilyenalkalmakkor áldozni akar, egész nap teljes böjtötkell tartania, azaz sem ételt, sem italt nem szabadmagához vennie reggeltől egészen az áldozáspillanatáig. Nem hangzik el evangéliumi ésapostoli olvasmány, sem a megszokott, győze -delmes himnuszok, a Háromszorszent-ének; a papnémán, arcát is eltakarva vonul be az adomá -nyokkal a szentélybe a félhomályos templom -csarnokon át. Az áldozás ünnepi pillanatánakelmúltával pedig azonmód visszatér a böjt bűn -bánati légköre: „Mindenható Urunk – imádkozza apap az amvon mögötti imában –, aki a Tekifejezhetetlen gondoskodásodban és nagy jó -ságodban elvezettél minket ezekben a szentnapokban lelkünk és testünk megtisztulására,szenvedélyeink megfékezésére, a feltámadásreménységére; (…) add meg nekünk is, Jóságos,hogy a jó küzdelmet végigharcoljuk, a böjt útjátvégigjárjuk, az osztatlan hitet megőrizzük, (…) éskárhozatlanul jussunk el a te szent feltámadásodhódolására is”. Pontosan ez, a „feltámadás re -ménysége”, ami kézzelfoghatóvá válik az Elő -szentelt Adományok Liturgiájában: nem agyőzelem, csak annak megízlelése, a hívők szív -ének megerősítésére.

A Nagy Lenyugvási Szolgálat

Az ortodox monostorokban az Alkonyati Szolgá -latot követő étkezést egy rövidebb szertartás zárjale, a Lenyugvási Szolgálat (Apódipnon). Évköz -ben a rövidebb változatát végzik – a hívőkotthonaikban, esti imádságként is megtarthatják –s csak Nagyböjtidején kerül elő az archaikusabb,hosszabb „Nagy Apódipnon”[8]. A világi


75

egyházközségekben többnyire ez az egyetlenidőszak, amikor a lenyugvási szolgálat megtartásrakerül, egyébkor csak a monostorokban végzik.Megjelenése feltárja előttünk az egész nagyböjtiszertartásrend jellemző természetét: „A Nagyböjtaz Egyház tudatában az Úr pusztai böjtjénekidőszaka, azaz a sátánnal való küzdelem időszakavolt és maradt. E megpróbáltatás csak az Istentőltanult lelki fegyverekkel, böjttel és imádsággalgyőzhető le.” Ezért ebben az időszakban „azegyházközségek szertartásrendje, az év mindenmás időszakánál jobban igyekszik megközelíteni,s amennyire lehetséges, átvenni a monostorokszertartásrendjét. Innen magyarázható a legtöbbliturgikus sajátság, amelyek vagy megőrződtek,vagy nem a mai világi liturgikus gyakorlatban”.[9]„A liturgikus ideált a monasztikus pontossághozigazítva tehát arra hívjuk el Isten népét, hogy éljenegy időre a szerzetesi istentiszteletben, annakteljességében. Más szóval: egyházközségi templo -maink váljanak monostorok templomaivá, avilágban élő keresztények pedig szüntelenülimádkozó szerzetesekké.”[10] A Nagy Apódipnonkeretében kerül sor, a böjt első hetében, KrétaiSzent András himnuszköltő (8.sz.) BűnbánatiKánonjának éneklésére:

„Jöjj nyomorult lelkem, és testeddel együtt tégyvallomást a mindenek Alkotója előtt; s ezentúltartózkodj korábbi oktalanságodtól, s ajánld felkönnyeidet bűnbánattal Istennek.”

„Valóságos Éva helyett eszmei Éva lett nékem atesties, szenvedélyes gondolat, mely édeset mutatugyan, de mindenkor keserűt ízleltet velem.”

„Miként Káin, ó, nyomorult lelkem, a mindenekAlkotójának mi is csupán undok tetteket,elvetendő áldozatot és haszontalan életet mutatunkbe, s azért el is ítéltettünk.”

„A szekeres Illés egykor az erények szekeréreszállott, és a földről az égbe ragadtatott; elmélkedj,én lelkem, az ő fölmenetelén.”

Így szemléli magát a lélek, akár egy tükörben, azÓszövetség képeiben, így követi végig Izrael szenttörténetét, mint önnön bukásának éselsötétülésének történetét:

„Oziást követted én lelkem, s kétszeresenelszenvedted annak poklosságát, mert helytelent

gondolsz, s törvénytelent cselekszel; hagyd elmeglévő dolgaidat, s fordulj a bűnbánathoz”.

Végül a legutolsó, kilencedik ódában Krisztuspéldájához fordul, a fényhez, amely megmutatjamajd a kivezető utat a halál árnyékából:

„A Törvény erőtlené lett, szünetel az Evangélium,az egész Szentírás elhanyagolódott benned,elgyöngültek a próféták és az igazak minden igéi;sebeid megsokasodtak, ó, én lelkem, mert nincsorvos, aki meggyógyítson téged.

Eléd tárom ó, én lelkem, az Új Szövetség példáit,melyek elvezetnek téged a töredelemre; azigazakat kövesd, fordulj el a bűnösöktől, ésengeszteld ki Krisztust imádsággal és tisztaélettel.”

Ez esetben tehát a szent történet fölidézése nemtávoli, egyszer megtörtént események előcitálásátjelenti, hanem valamennyi ember személyessorsát, bukásának és kiútkeresésének drámáját;saját belső útjának állomásait. Ez a fajta exegézisigen jellemző az ortodox himnuszköltészetre:ezzel a módszerrel teszi elevenné, jelenvalóvá aholt betűt, az Ó- és Újszövetség világát. Nemhistorizál, nem is morális példákat lát amegemlített alakokban, hanem egész egyszerűen:önmagát. Nem csak Krétai Szent Andráskánonjára, de a Triódion gazdag himnográfiaianyagára általában is jellemző ez a fajtaszemélyesség, a gyász és az örömteli várakozáskettőssége: „A Triódion himnuszai először is a bűnkövetkezményeire hívják föl a figyelmünket. Azemberi lelket szenvedélyekkel, bűnre valóhajlandósággal telítettnek írják le, gyöngének aszellemi dolgokban, (…) Ugyanakkor ehimnuszok nem csak az emberi bukás negatívaspektusával foglalkoznak. Bizakodásra és örömreis hangolnak az Istenhez való visszatéréslehetőségére, a megtérés általi üdv reményéremutatva.”[11]

Szintén a Nagy Lenyugvási Szolgálat fohásza SzírSzent Efrém (4. sz.) leborulásokkal ésmeghajlásokkal kísért, úgynevezett NagyböjtiImája:

„Én életemnek ura és uralkodója! A restség,kíváncsiság, hatalomvágy és hanyagság szellemétne add énnékem; hanem a mértékletesség, alázat,


76

türelem és szeretet szellemét ajándékozd nékem, ate szolgádnak! Igen, Uram, Királyom! Add meg,hogy megláthassam saját vétkezéseimet, és neítéljem meg az én testvéremet; mert áldott vagymindörökkön-örökké.”

Az ima pontosan, és kevés szóval foglalja össze aNagyböjt lelki erényeinek lényegét, az elmondásátkísérő leborulások (ún. „nagy metániák”) pedigtestileg is kifejezésre juttatják ezt a szellemiséget:a keleti kereszténységben ezek ugyanis abűnbánat, a feltétlen alázat, és a bocsánatkéréshagyományos gesztusai.

A Nagyhét szertartásai

E változatos és szépséges liturgikus alkalmakvezetésével érkezünk el a Szent Negyven Napvégéhez. A Nagyböjt első napjától, Tiszta Hétfőtőlszámított negyvenedik nap Lázár Szombatja. A„negyednapos halott” feltámasztása Krisztusdicsőséges föltámadásának előképe: az aznapiliturgiát Görögországban sok helyütt a temetőikápolnákban tartják. Másnap, Virágvasárnap pedig(görögül Kiriakí ton Vaión, Pálmák Vasárnapja) akörmenet már hangulatában is megidézi a húsvétiörömöt: az Úr Jeruzsálembe való bevonulásánakemlékére a templomokat pálmaágakkal díszítik, sa nép is pálmaágakkal vonul a virágvasárnapiikont hordozó papok nyomában, így jelenítve megaz Evngéliumban leírtakat: „Másnap nagy tömegvonult föl az ünnepre. Hallották, hogy JézusJeruzsálembe jön. Pálmaágakat fogtak éskivonultak eléje. Így kiáltoztak: Hozsánna! Áldott,aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” (Jn 12;12-13) Az öröm azonban még nem teljes: Jézus,meglátván Jeruzsálemet, sírva fakad (Lk 19;41);még el kell következnie a Nagyhétnek, akínszenvedésnek és a halálnak.

Az eddig elmondottak alapján nem meglepő, hogya nagyheti szertartások az eddigieknél iskidolgozottabbak, összetettebbek és hosszabbak.Nagyhéten, ahogy egykor az egész teremtéstermészetes rendje, a liturgikus rend is felborul, anaptár valósággal megbokrosodni látszik: az estiElőszentelt Adományok Liturgiáját és azAlkonyati Szolgálatokat reggelente tartják meg,míg a következő nap Hajnali Szolgálatát előző estevégzik. A Hajnali Szolgálat is megváltoziktartalmilag, valósággal föloldódik, és egy egye -

dülálló istentiszteleti forma jelenik meg, amelyetgörögül Akoluthía tou Nimfíou-nak, a VőlegénySzolgálatának neveznek. Nevét a minden egyesalkalommal felhangzó énekről kapta, amelymegadja az egész Nagyhét alaphangulatát,várakozásteljes lelkiállapotát:

„Imhol jő a Vőlegény az éj közepén, s boldog az aszolga, akit virrasztva talál, méltatlan pedig, akitétlenkedik. Vigyázz hát én lelkem, el ne nyomjonaz álom, nehogy elragadjon a halál, és kizárassálaz Országból; hanem ébren légy, így kiáltva:Szent, Szent, Szent vagy Isten, irgalmazz nékünkIsten Szülője által.”

A böjti időszak utolsó periódusába érkeztünk, agyász helyét lassan átveszi valami különöselőérzet: „Imhol jő a Vőlegény…” Vasárnap este,amikor először hangzik fel ez az ének, a pap lassúléptekkel a templom közepén felállított,gyertyákkal díszített emelvényre viszi a Vőlegényikonját: a töviskoronás homlokú, megkínzott,királyi bíborba öltöztetett Krisztusét. „A vőlegényképe a szerelem meghittségét idézi fel. Nemmellékes, hogy Isten Országát mennyegzőiünnepséghez és nászszobához hasonlítják. Aképiség a Szerelmes és a szeretett lény végsőegyesülésére utal. (…) A patrisztikus tradícióbanaz alapul szolgáló szentírási helyet (Mt. 25;1-13) aMásodik Eljövetellel hozzák összefüggésbe,amely lelki éberséget és készenlétet kíván.””[12]

A Vőlegény Szolgálata tehát tulajdonképpenNagyhét hétfő, kedd és szerda hajnali isten -tisztelete, amely az előző nap estéjén fölidézi azkövetkező naphoz kötődő szentírási történéseket,beszédeket. Így Nagy Hétfőn felidézésre kerül azószövetségi József története, akiben az atyákKrisztus előképét ismerték fel, ártatlansága,feddhetetlen élete és igazságtalan szenvedéseimiatt, valamint a kiszáradt fügefa története,amelyet az Úr átkoz el (Mt. 21;18-20). NagyKedden két példabeszéd áll a központi helyen,mindkettő a Második Eljövetellel foglalkozik: azegyik az okos és balga szüzeké, a másik pedig atálentumoké (Mt. 25;14-30). Nagy Szerdánellenben két személyre figyelünk: a bűnös nőre,aki illatos olajjal kente meg Jézus fejét (Mt. 26;6-13), és Júdásra. Az egyikük megszabadult, mivelfölismerte az Urat, a másikuk kárhozatra jutott,mivel megtagadta őt. Szerda este kerül sor a Nagy


77

Olajkenet szertartására is, amely a betegek éshalálra készülődők kenetének egy sajátos formája:nem csak a testi bajokban szenvedők részesülnekilyenkor a szentelt olajból, mellyel a pap egykeresztet rajzol a homlokuk közepére, hanemmindenki; lelki és testi gyógyulásra, és az Úrhalálára készülvén.[13] Nagy Csütörtökön reggel aSzent Vazul-liturgia keretében történik meg azOltárasztalon lévő szentségtartóban egész évbenőrzött Bárány megszentelése, mivel e napon azEucharisztia megalapítására és a Getszemáni-kertben történtekre emlékezünk. Aznap este (apénteki Hajnali Szolgálat részeként) kerülbemutatásra a Szenvedések Szolgálata (Akoluthíaton Pathón). Tizenkét evangélium hangzik elekkor: az ötödik után a pap az oltárból füstölők,gyertyák kíséretétől övezve kihozza a keresztet,rajta a Megfeszített csaknem életnagyságúikonjával, s azt a templom közepére állítja. Köz -ben a 15. antifont énekli, egyfajta sirató dalként:„Ma a kereszten függ Az, aki a földet a vizekrefüggesztette. Töviskoszorút helyeznek az angya -lok királyára hamis bíborba borítják Azt, aki azeget fellegekbe borította. Arcul ütést fogad el Az,aki a Jordánban Ádámot megszabadította. Szegek -kel keresztrefeszítik az Egyház Vőlegé nyét.Lándzsával szúrják át a Szűz fiát. Hódolunk a Teszenvedéseidnek Krisztus; mutasd meg nékünk aTe dicsőséges feltámadásodat is.”

Nagy Péntek reggel az Alkonyati Szolgálatot aKirályi Imaórák szertartása előzi meg: ezekzsoltárokat, rövidebb himnuszokat és ószövetségi,apostoli, valamint evangéliumi olvasmányokattartalmaznak.[14] Az ezt követő Eszperinósz alatta pap nagy figyelemmel és alázattal leveszi aTestet a keresztről, és azt hófehér halotti lepelbeburkolván az oltárban helyezi el. Ezután atemplom közepére elhelyezett – legtöbbször fábólkészült, és virágokkal borított – sírboltot formázóépítményre viszik lassú körmenetben a halottKrisztus siratását ábrázoló, gazdagon hímzettleplet, az úgynevezett Epitáfiont. Este hangzik fela Siratódal (gör. Epitáfiosz Thrínosz, kb. „Sírnálénekelt gyászdal”), amelyet az egész nép együtténekel az Epitáfion előtt állva:

„Édes szemedet és ajkadat hogyan zárjam le, Ige,és hogyan temesselek el, mint halottat, kiáltottamegborzadva József.”

„Hogyan szemléltek a mennyei fővezérek téged,

ruhátlanul, meggyalázva és elítélve, és tűrtékmegfeszítőid vakmerőségét?”

„Eltemettetvén, Krisztus, megtöröd az alvilághatalmát, haláloddal pedig megölöd a halált, s aföldieket megmented az enyészettől.”

A gyászének után férfiak veszik vállukra avirágokkal borított sírt, és lélekharangok kongásamellett kezdetét veszi a körmenet. Ez nem csak atemplomot kerüli meg, hanem nagy utat tesz meg– kisebb településeken körbekerüli az egész falut–, mielőtt visszatérne a kiindulási helyére. Amerrea sír elhalad, a hívek virágszirmokkal borítják azutat. Régebben szokás volt – faluhelyen ésnagyobb templomokban még ma is az – hogy éjjela nép, főleg a fiatalok, „őrzik a sírt”, azaz virrasz -tanak, újra, teljes egészében elénekelve a körülbe -lül kétszáz versből álló Siratódalt.

Nagy Szombat délelőtt, az Alkonyati Szolgálatotkövetően Nagy Szent Vazul liturgiája kerülbemutatásra. Az ekkor elhangzó ószövetségiolvasmányok – például a három ifjú történeteDániel könyvéből – már előrevetítik a közelgőcsodás eseményeket, a Feltámadott győzelmét ahalálon. Végül szombat éjjel – egy rövidebbszertartás után, melynek során a sírleplet atemplom közepéről beviszik az oltárba – néhányperccel éjfél előtt minden fény kialszik atemplomban és környékén. A teljes sötétségbenminden hívő meggyújtatlan gyertyát tart akezében. Végül az ikonosztáz középső kapujábanmegjelenik a pap, kezében pislákoló gyertya, ésígy énekel: „Jertek, vegyetek világosságot azalkonyt nem ismerő világosságból, és dicsőítsétekKrisztust, aki föltámadt halottaiból!”

A kórus pedig így válaszol: „A Te feltámadásodat,Krisztus Üdvözítő, angyalok dicsérik amennyekben; méltass hát minket is, a földön, hogytiszta szívvel dicsőítsünk Téged”. Ezalatt a papátadja a fényt a hozzá legközelebb állók gyertyáitmeggyújtva, azok továbbadják a mellettükállóknak, s így borul ismét fénybe a templomnéhány perc alatt. Odakint hatalmas tömegvárakozik, akik nem fértek be már a templomba;így a pap, az énekesek, diakónusok kíséretében atemplom lépcsőjére megy, és onnan hirdeti ki ahúsvéti Evangéliumot a lent várakozó sokaságnak:„Szombat elmúltával…” (Mk 16;1-8). Majdelőször hangzik fel a mindenki által jól ismert


78


79

húsvéti tropárion, amelyet az egész nép együtténekel: „Krisztus feltámadt halottaiból, halállaleltiporván a halált, és a sírban lévőknek életetajándékozván”.

A templomba való visszatérés alatt és utánhangzanak el azok a szépséges húsvéti himnuszok,amelyek immár a minden gyásztól és kétségtőlmentes, ujjongó öröm hangján szólalnak meg:

„Feltámadás napja van, örvendezzünk, népek!Húsvét van, az Úrnak Húsvétja! Mert a halálból azéletbe, a földről az égne vezetett át minket KrisztusIsten, kik győzelmi éneket énekelünk.”

„Kora hajnalban hajnalodjunk, ésillóolaj helyett dicsérőéneket ajánljunkfel az Úrnak, és lássuk meg Krisztust,az Igazságosság napját, ki életetfakaszt mindeneknek.”

„Emeld körbe szemeidet Sion, és láss:mert íme, mint a csillagok, isteniragyogással jöttek el gyermekeid,napnyugatról és északról és a tengerfelől, áldva benned Krisztustmindörökké.”

„Tündökölj, tündökölj, Új Jeruzsálem,mert az Úr dicsősége fölvirradtfölötted! Vigadj most és örvendezzSion, te pedig Istennek tiszta szülője,gyönyörködj Szülöttedfeltámadásában.”

„Szent Húsvét virradt ma reánk, új,szent Húsvét; titokzatos Húsvét,legtiszteltebb Húsvét! Húsvét: Krisztusa Megváltó. Szeplőtelen Húsvét, nagyHúsvét, a hívők Húsvétja. Húsvét,amely megnyitotta nékünk a Paradi -csom kapuit; Húsvét, amely minden hívőketmegszentel.”

És azonmód, az éj közepén kezdetét veszi a SzentLiturgia, immár ismét Aranyszájú Szent Jánosé,melynek végén fölolvasásra kerül a szentprédikátor hittanító beszéde is:

„Lépjetek hát be mindnyájan a mi Urunk örömébe;elsők és másodikak, élvezzétek jutalmatokat.Gazdagok és szegények, együtt ujjongjatok.

Mértékletesek és könnyelműek, tiszteljétek ezt anapot. Akik böjtöltetek és akik nem böjtöltetek,vigadjatok ma! Tele az asztal, tobzódjatokvalamennyien. Sok a borjú, senki se távozzékéhesen; mindannyian élvezzétek a hit lakomáját.Senki se siránkozzék szegénysége miatt, hiszenmegjelent a közösség országa! Senki se bánkódjonvétkezései miatt, hiszen bűnbocsánat kelt ki asírból! (…) Feltámadt Krisztus és lehullottak adémonok. Feltámadt Krisztus és örvendeznek azangyalok. Feltámadt Krisztus és senki halott nincsa sírban. Mert feltámadván Krisztus a sírból, elsőzsengévé lett az elhunytak közül. Övé a dicsőségés a hatalom mindörökkön örökké. Ámin.”

* * *

Függelék:

Áttekintés a Nagyhét liturgikus szolgálatairól

VirágvasárnapA Vőlegény Szolgálata (este)

Nagy HétfőElőszentelt Adományok Szent Liturgiája (reggel)A Vőlegény Szolgálata (este)

Nagy KeddElőszentelt Adományok Szent Liturgiája (reggel)A Vőlegény Szolgálata (este)

Nagy SzerdaElőszentelt Adományok Szent Liturgiája (reggel)A Szent Olajkenet (este)

Nagy CsütörtökNagy Szt. Vazul Liturgiája (reggel)A Szenvedés Szolgálata (A 12 evangélium) (este)

Nagy PéntekKirályi imaórák, A Keresztlevétel Szolgálata(reggel)A Szent Sír Szolgálata (este)

Nagy SzombatAlkonyati Szolgálat és Szent Liturgia (reggel)Éjféli istentisztelet (éjfél előtt egy órával)Feltámadási Szolgálat és Szent Liturgia (éjfélkor)

Húsvét VasárnapA Szeretet Vecsernyéje (délután v. este)

[1] Azért nevezik Triódionnak azaz „Háromódás”szerkönyvnek, mivel sok himnusza (ún. kánonja)csak három ódát tartalmaz a szokásos nyolc vagykilenc helyett. Mai formájában először 1522-benkerült kiadásra Velencében, azonban jórészt 8-9.századi, konstantinápolyi anyagot tartalmaz. (Ahíres Sztudion-monostor szerzeteseinek össze -állítása.) Ld.. Επιφανίου Ι. Θεοδωρόπουλου,Αρχιμ., Περίοδος Τριωδίου, Αθήναι, 1996.

[2] Ez utóbbi nem kimondottan a böjti ese -ményekhez kapcsolódik, inkább a mindenesztendőben a Nagyböjtre eső fontos ünnep, azÖrömhírvétel előkészületének és ünneplésénekfelel meg: így az örömteli ünneplés szerényenmeghúzódik a péntek estéken, nem törve meg aböjt alapvetően bűnbánati karakterét.

[3] Pontosan fogalmazva: a Nagyböjt öt vasárnapjánés Nagycsütörtökön, Karácsony és Vízkeresztünnepén, ha azok vasárnapra vagy hétfőre esnek,valamint január elsején, a szent ünnepnapján.

[4] A kivétel az első hét, amikor János evangé -liumából olvasunk.

[5] Rev. Pavlos Koumarianos, The LiturgicalCycle of the Great Lenten Period,www.goarch.org

[6] Schmemann, Alexander, The Great Lent – aJourney to Pascha, SVS Press, 2003.

[7] Ld: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg velüka vőlegény? Eljön a nap, amikor elviszik avőlegényt és akkor majd böjtölni fognak.” (Mk2;18-22)

[8] A régi kéziratok a Lenyugvási Szolgálatnakcsak ezt a régebbi, hosszabb formáját ismerik.Három alkotóelemből áll össze: imákból,zsoltárokból és ősi himnográfiai anyagból (mintpl. „Velünk az Isten…”)

[9] Φουτούλη, Ιωάννου, Μ., ΤελετουργικάΘέματα, Αθήνα, 2002, 56-57.

[10] Uo., 54.

[11] Rev. Pavlos Koumarianos, The LiturgicalCycle of the Great Lenten Period,www.goarch.org

[12] Rev. Alciviadis Calivas, Great Monday,Tuesday and Wednesday, www.goarch.org

[13] Szentírási alapja a Jak.5;14-16. Nem tudnibizonyosan, mikor vált az Olajkenet a nagyhetiszertartásrend részévé. Talán ahhoz az ókereszténygyakorlathoz köthető, hogy a bűnbánati héten afogadták vissza az Egyházba az azt megtagadókat,s a bűneik miatt vezeklőket. A szertartás maiformájában az olaj megszentelése után hét apostoliés hét evangéliumi olvasmányt tartalmaz –természetesen a Hajnali Szolgálat keretein belül –,amelyeket hét papi imádság követ, és végül egykönyörgés a szent kenetben részesülőkért.

[14] Nevük (Nagy- v. Királyi) imaóra onnanszármazik, hogy Bizáncban mindig az uralkodójelenlétében tartották meg őket. Vö: Επιφανίου Ι.Θεοδωρόπουλου, Αρχιμ., Περίοδος Τριώδιου,Αθήναι, 1996., 90.


80

Ολοκληρώθηκαν σήμερα οι εργασίες της συνόδουτων Ομοσπονδιών Κοινοτήτων Ευρώπης πουδιοργανώθηκε από την Ομοσπονδία ΕλληνικώνΚοινοτήτων στις Βρυξέλες στις 24-26 Απριλίου.Στη σύνοδο συμμετείχαν όλες οι Ομοσπονδίες τηςΕυρώπης ενώ χαιρετισμό απέστειλε και η Ιρλανδίαη οποία δεν μπόρεσε να παραβρεθεί.Μέσα στο γενικότερο κλίμα αισιοδοξίας το οποίοεπικράτησε στη σύνοδο, πολλές ήταν οι αναφορέςστο γεγονός ότι αυτή η προσπάθεια ξεκίνησε μόλιςπριν ένα χρόνο με την ιδρυτική σύνοδο τηςΣτοκχόλμης και μέσα σε μικρό χρονικό διάστημααγκάλιασε ολόκληρη την Ευρώπη. Τοσημαντικότερο όμως όλων ήταν η γόνιμησυζήτηση για τα προβλήματα που αντιμετωπίζουνοι Έλληνες της Ευρώπης, οι καινοτόμες προτάσειςκαι το γεγονός ότι για πρώτη φορά ελληνικέςοργανώσεις του εξωτερικού ασχολήθηκαν μεθέματα ταμπού, δημιουργώντας προσδοκίες για τομέλλον. Τα κύρια θέματα με τα οποίαασχολήθηκαν οι αντιπρόσωποι των ομοσπονδιώνήταν τα οργανωτικά, το εκπαιδευτικό, ηοικονομική κρίση, οι επιπτώσεις στους Έλληνεςτης Ευρώπης, τα κοινωνικά, πολιτικά καιεργασιακά προβλήματα που αντιμετωπίζουν καιμια πλειάδα άλλων ζητημάτων που αντιμετωπίζειη κάθε χώρα ξεχωριστά.Το κλίμα αισιοδοξίας για τα αποτελέσματα τηςσυνόδου εκφράσθηκε και από τις δηλώσεις τωνκαλεσμένων οι οποίοι τόνισαν το γεγονός ότιεπιτέλους έχει προκύψει κάτι καινούριο που δίνειτη δυνατότητα να ατενίζουμε το μέλλον μεπερισσότερη αισιοδοξία. Την Ελληνική πολιτείαεκπροσώπησε στην σύνοδο ο Γεν. ΔιευθυντήςΓΓΕΑ κ. Ι. Κυπαρισσίδης, ο οποίος διάβασε τομήνυμα του Υφ. Εξωτερικών κ. Θ. Κασσίμη. Ο κ.Ι. Κυπαρισσίδης σχολιάζοντας τα αποτελέσματατης συνόδου ανέφερε ότι «μοιάζει με βότσαλομέσα στη λίμνη», που επιτέλους τάραξε τα νερά.Στο ίδιο μήκος κυμάνθηκαν και οι σχολιασμοί τηςδιακομματικής επιτροπής την οποία αποτελούσανοι κ. Δερμετζόπουλος (ΝΔ), Αθανασιάδης(ΠΑΣΟΚ) και Γκαντζής (ΚΚΕ). Διαβάστηκεεπίσης μήνυμα του Προέδρου του ΣΑΕ κ.

Ταμβάκη, ενώ στις εργασίες συμμετείχε ηΓραμματέας του ΣΑΕ κα. Όλγα Σαραντοπούλουκαι ο Ταμίας του ΣΑΕ κ. Κώστας Δημητρίου, πουαπεύθυναν χαιρετισμό.Η 2η Σύνοδος αποφάσισε την διεύρυνση τηςΕκτελεστικής Γραμματείας από 5 σε 7εκπροσώπους, προκειμένου να ανταποκριθεί στιςνέες αυξημένες ανάγκες του χώρου και όρισε τηννέα Εκτελεστική Γραμματεία (Γερμανία 2,Σουηδία 1, Βέλγιο 1, Ιταλία 1, Πολωνία 1, Ισπανία1). Μέλη της εξελεγκτικής γραμματείαςσχολιάζοντας τις εργασίες ανέφεραν τα ιδιαίτεραθετικά αποτελέσματα αλλά και τις μεγάλεςπροσδοκίες που δημιουργήθηκαν εκφράζοντας τηνπίστη ότι οι Κοινότητες θα αντεπεξέλθουν στιςαπαιτήσεις των καιρών. Η νέα ΕΓ θα συνεδριάσειστις 13. Ιουνίου 2009 για να προγραμματίσει τηνδράση της για την νέα περίοδο.

www.sae.gr

Az európai görögségrőltanácskoztak Brüsszelben

2009. április 24-26. között másodszorra talál -koztak az európai országok görög közösségeinekvezető tisztségviselői, hogy megvitassák aföldrészünkön élő honfitársaink közös problémáit,illetve azokra megoldásokat javasoljanak. Ez amunka tavaly kezdődött Stockholmban, amikor azegyes országokban működő országos szövetségekmegalakították az Európai Görög KözösségekKoordinációs Tanácsát. Ezen szervezetnek alapítótagja volt a Fővárosi (Budapesti) Görög Önkor -mányzat is, s mint ilyen meghívást kapott az ideitalálkozóra is. Tavaly régiónkból még csak a ma -gyarországi görögök vettek részt a tanácskozáson,de idén már több másik ország is – Lengyelország,Szlovákia, Románia – képviseltette magát. Remekalkalom nyílt az egyes országokban élő görögökközötti kapcsolatteremtésre, közös projektekötletei merültek fel. A Fővárosi Görög Önkor -


81

Σύνοδος Ομοσπονδιών ΚοινοτήτωνΣύνοδος Ομοσπονδιών ΚοινοτήτωνΕυρώπηςΕυρώπης

Βρυξέλες

mányzat részéről Agárdi Bendegúz Szpírosz elnökés Angelidisz Vaszilisz elnökhelyettes vettek részta tanácskozáson, a szervezők részéről – aBudapesten nyílt kiállítás kapcsán - meghívástkapott a Pesti Görög Alapítású OrtodoxEgyházközség képviseletében SztamatopuloszVaszilisz is, akinek – egyebek mellett – lehetőségenyílt a személyes kapcsolatfelvételre a nagy-britanniai görög ortodox egyházközségekképviselőjével. A konferencián a görögországi parlamenti kép -viselők is részt vettek, akik a görög parla mentbena határon túli görögséggel foglalkozó szak -bizottságban tevékenykednek. Lehetőség nyílt aproblémák közvetlen tolmácsolására. Érdekeselőadást hallhattak a résztvevők a Thessza -lonikiben működő Görög Nyelv Központja veze -

tőjétől arról, hogyan is működik a vizsgáztatásgörög nyelvből Görögországban és a határokontúl. Szó esett a határon túli görögök szavazatijogáról is, amely kezdeményezés egyelőre nemtalált elfogadásra a görög parlamentben. Atanácskozás nem hagyta figyelmen kívül sem agazdasági világválság görögséget érintővonatkozásait, sem az utóbbi időben erősödőxenofóbia kérdéskörét sem. Héttagú koordinációsbizottság látja el a következő konferenciáig aszervező munkát, melyben egy évre helyet kapotta következő konferencia egyik lehetségeshelyszíne, Lengyelország is. Az elnökség üléseitmindig más-más országokban tartja, az elsőhelyszínek között lehet Magyarország is.

SZP


82

Από την 1 Νοεμβρίου 2008 καινούριος σταυρόςτιμάει τη μνήμη των παλιών Ελλήνων στοNagykanizsa, ο οποίος στήθηκε στη θέση τουπρώην ορθόδοξου νεκροταφείου (στην αρχή τηςοδού Tripammer). Στο σταυρό, πάνω από τα ονό-ματα των ορθόδοξων κατοίκων της πόλης αναγρά-

φεται η εξής επιγραφή: «Μέχρι το 1962 ήταν εδώστο Nagykanizsa το νεκροταφείο των ελληνικήςκαι σερβικής καταγωγής πολιτών». Σε αυτό τομικρό σε έκταση ορθόδοξο κοιμητήριο ενταφιάζο-

νταν οι νεκροί από το τέλος του 18ου αιώνα. Σταεκγαίνια ο σταυρός αποκαλύφθηκε από τον

Dr. Sasvári László — Dr. Diószegi György AntalΣτήθηκε αναμνηστικός σταυρός στη θέσηΣτήθηκε αναμνηστικός σταυρός στη θέση

ενός ορθόδενός ορθόδooξου νεκροταφείου,ξου νεκροταφείου,ήτοι ανάμνηση των Ελλήνων στοήτοι ανάμνηση των Ελλήνων στο

Nagykanizsa Nagykanizsa του 18του 18ουου-19-19ουου αιώνααιώνα

δήμαρχο István Marton. O πρόεδρος του Πολιτι-στικού Συλλόγου Ελλήνων Ουγγαρίας ΛευτέρηςΚανάκης εξέφρασε τις ευχαριστίες του για τη δια-μόρφωση του χώρου εθνικής μνήμης τονίζονταςτην υποδειγματική δραστηριότητα του Nagy -kanizsa (ο δήμος διαμόρφωσε τον χώρο με δικέςτου δαπάνες): απένειμε τιμητικό δίπλωμα στοδήμαρχο István Marton και στον Attila Tarnóczkyγια το σχετικό έργο τους. Ο ορθόδοξος πρωθιερέ-ας και αντιπρόσωπος της Αρχιεπισκοπής JózsefKalota εξέφρασε τις ευχαριστίες του εξ ονόματοςτης Ουγγρικής Εξαρχίας του ΟικουμενικούΠατριαρχείου της Κωνσταντινο υπόλεως, και μετάτα λόγια της ευγνωμοσύνης και της ελπίδας άρχι-σε τη θρησκευτική τελετή. Στο γεγονός παρευρέ-θηκε ο στρατιωτικός ακόλουθος της ΕλληνικήςΠρεσβείας της Ουγγαρίας, ο Δεσύπρης Αλέξαν-δρος, ο οποίος μαζί με τον Λευτέρη Κανάκη κατέ-θεσε στεφάνι στο βάθρο του σταυρού.Ο σταυρός τιμάει με άξιο τρόπο τη μνήμη τωνΕλλήνων που ζούσαν κάποτε εδώ, κάτι που είναισημαντικό και γιατί το κέντρο των Ελλήνων τουνομού Zala στον 18º και 19º αιώνα υπήρξε τοNagykanizsa. Το 1733 λειτουργούσαν στοNagykanizsa μόνο δύο ελληνικά μαγαζιά ακόμη,όμως το 1755 στο νομό Zala οι Έλληνες διέθετανήδη 9 μαγαζιά σε 7 οικισμούς. Ο συνολικός αριθ-μός τους ήταν 29 άτομα: 9 έμποροι, 3 συνέταιροι,5 βοηθοί, 12 υπηρέτες. Η συνολική κατάστασημεταξύ 1754 και 1771 ήταν η εξής στο νομό Zala:

Οικισμός αριθμός των απογραφέντων

Csáktornya 5Légrád 21Perlak 5Poturen 2Sümeg 2Keszthely 3Gyulakeszi 1Zalaegerszeg 3Nagykanizsa 3Türje 1Zalaszentgrót 1Συνολικά 39

Κάνει εντύπωση ο αριθμός των Ελλήνων τουLégrád, αλλά ακόμη και στο Csáktornya υπάρχουνπερισσότεροι απ’ό,τι στο Nagykanizsa. Αυτόπαρουσιάζει ενδιαφέρον και γιατί τόσο στοNagykanizsa όσο και στο Csáktornya υπήρχεορθόδοξη εκκλησία. Δεν γνωρίζουμε τη χρονολο-

γία ανέγερσης, τα στοιχεία μας είναι από τον 19ºαιώνα. Κατά τα έτη 1778-79 άλλαξε η κατάστα-ση: στο Légrád απογράφηκαν μόνο 6 Έλληνες πια, στο Csáktornya όμως επίσης 3, ενώ στοNagykanizsa ήδη 6 Έλληνες. Σύμφωνα με την έκθεση που στάλθηκε στις αρχέςαπό το νομό Zala τον Οκτώβριο του 1774 σχετικάμε την εκτέλεση του διατάγματος του όρκουπίστης στο Nagykanizsa ζούσαν: ο ΈλληναςΔημήτριος Πώποβιτς, η γυναίκα του και τα δυοπαιδιά του, καθώς και ο Γεώργιος Πώποβιτς, ηγυναίκα του και ένα παιδί του. Μεταξύ 1778-79καταρτίστηκαν και 3 καταστάσεις στις οποίες βρί-σκουμε τους εξής Έλληνες στο Nagykanizsa:Δημήτριος, Γεώργιος και Κωνσταντίνος Πώποβιτς(Τρεις αδελφοί: 56, 42 και 32 ετών αντίστοιχα,ήρθαν το 1761 από την Σίπισχα στο Nagykanizsa,τo 1765 μετέφεραν και τις γυναίκες τους), Λαδί-σλαος και Ιωάννης Ιάνκοβιτς (δύο αδελφοί: 36και 31 ετών αντίστοιχα, ήρθαν το 1761 στοNagykanizsa, στη συνέχεια έφεραν και τις γυναί-κες τους, και έδωσαν και όρκο πίστης), και οΖήσης Αξέντης που διέθετε διαβατήριο και εμπο-ρευόταν χονδρικά τουρκικά προϊόντα (43 ετών,ήρθε τo 1776 από την Κοζάνη μέσω Pétervárad, ηοικογένειά του είχε μείνει εκεί, γι’αυτό δεν μπο-ρούσε να δώσει όρκο). Σε αυτούς τους καταλόγουςστο Nagykanizsa βρίσκουμε ακόμη τα εξής ονό-ματα: Ιωσήφ Αξέντης, Ιωάννης Αξέντης, Στανί-σλαος Πώποβιτς, Ιγνάτιος Ντόμπροβιτς, ΝικόλαοςΝτόμπροβιτς, Δημήτριος Πώποβιτς. Στον αστικόκόσμο του παλιού Nagykanizsa έπαιξαν σπουδαίορόλο οι Έλληνες επί σχεδόν διακόσια χρόνια, ανκαι ο αριθμός τους δεν ήταν μεγάλος. Ασχολού-νταν κυρίως με εμπόριο (στην αρχή πωλούσανεισαγόμενα από τουρκικά εδάφη ελληνικά προϊό-ντα). Το 1801 στο Nagykanizsa δραστηριοποιού-νταν ένας Έλληνας μαγαζάτορας, ο Βάιτς Αφρά-της, ο οποίος νοικίαζε και υπόγειο.Το παρεκκλήσι του Αγίου Νικολάου που εγκαινιά-στηκε το 1793 ιδρύθηκε πιθανόν από τους Έλλη-νες, επειδή αυτοί ήταν πιο εύποροι από τους Σέρ-βους, αν και ο αριθμός τους ήταν πάντα μικρότε-ρος. Δύο χρόνια αργότερα όμως το παρεκκλήσικάηκε. Διενεργήθηκε έρανος: ως αποτέλεσμα ανε-γέρθηκε το 1800 ένα άλλο παρεκκλήσι αφιερωμέ-νο επίσης στον Άγιο Νικόλαο, καθώς και η κατοι-κία του ιερέα. Αυτό το χτίριο στην πλατείαSzabadság 20 γύρω στα 1960 κρίθηκε κατεδαφι-στέο. Ο Ödön Füves το 1959 (στην τελευταία στιγμή)επισκέφτηκε το παρεκκλήσι και το περιγράφει ως


83

εξής: «...είναι μικρών διαστάσεων. Θα μπορούσενα ονομαστεί καλύτερα οίκος προσευχής με πύργο.Δεν έχει αψίδα. Συνδυάζεται με την κατοικία τουιερέα. Οι εσωτερικοί τοίχοι του είναι αγιογραφημέ-νοι. Το τέμπλο είναι απλό, λιτής κατασκευής, εκτόςαπό τις εικόνες στις πόρτες βρίσκεται μια σειράεικόνων μόνο πάνω από τις πόρτες. Οι επιγραφέςδύο εικόνων από αυτές είναι ελληνικές, οι υπόλοι-πες είναι σλαβικές. Στους τοίχους βρίσκονται προςτο παρόν μόνο λίγες εικόνες, όλες τους έχουν σλα-βικές επιγραφές. Το παρεκκλήσι έχει μια μικρήκαμπάνα που ζυγίζει μερικά κιλά. Στο πρώτο μισότου περασμένου αιώνα ήταν μπροστά από τοπαρεκκλήσι ένα οικόπεδο και μια τάφρος. Το 1853εδώ χτίστηκε το διώροφο σπίτι που αποτελούσειδιοκτησία της ελληνικής ενορίας του Nagykanizsaμέχρι την κρατικοποίηση των κατοικιών. Στοπαρεκκλήσι βρίσκονται και 10-12 ελληνόγλωσσαβιβλία. Αυτά χρονολογούνται από τον 18º και 19ºαιώνα, και είναι αποκλειστικά θρησκευτικού χαρα-κτήρα. Τα περισσότερα βγήκαν από το τυπογραφείοτης Βιέννης.»Από το 1780 είχαν ιερείς, αλλά όλοι οι 28 είχανσερβικά ονόματα. Και για αυτό το λόγο τα έγγρα-φα συντάσσονταν στα σερβικά, όμως η λογοδοσίατου διαχειριστή και το βιβλίο δωρεών των φτωχώντηρούνταν μέχρι το 1818 στα ελληνικά. Κατά τηνεκτίμησή μας αυτό παραπέμπει στο γεγονός ότι οιδωρεές προέρχονταν ως επί το πλείστον απόΈλληνες. Η επιγραφή της σφραγίδας που φτιάχτη-κε το 1807 έγινε στην σερβική και στην ελληνικήγλώσσα.Η πιο ονομαστή εμπορική οικογένεια τουNagykanizsa ήταν η οικογένεια Αξέντη. Η ψυχήτης ναυπηγικής βιομηχανίας του Szeged ήταν οι«super» (καραβομαραγκοί), που αποτελούσαν ένααπό τα πιο αξιόλογα σώματα. Από το τέλος του

18ου αιώνα άρχισαν να χτίζουν πλοία με ένα είδοςδρύινου πηδαλίου που λεγόταν «πόδι της χήνας».Το 1798 κατά παραγγελία του Έλληνα εμπόρουΑξέντη κατασκευάστηκε ένα πλοίο μεταφορικήςικανότητας 260 τόνων. Οι ελληνόγλωσσες ταφό-πετρες του Ιωάννη Αξέντη και του Χάρη Αξέντηβρέθηκαν γύρω στο 1960 ( οι ταφόπετρες τουελληνικού νεκροταφείου και έτσι πιθανόν καιεκείνες που έχουν ελληνική επιγραφή φυλάσσο-νται στην αποθήκη του καθολικού νεκροταφείου).Τη μνήμη τους τιμάει ένα χτίριο που σώζεταιμέχρι σήμερα: η κατοικία του εμπόρου κρασιώνΓεωργίου Αξέντη στο Nagykanizsa χτίστηκε το1817, σε νεοκλασικό ρυθμό, η τοξοειδής πύλη τηςέχει χαρακτήρα ύστερου μπαρόκ (Πλατεία Deák

5.) Οι κάτω χώροι χρησιμοποιούνταν ως μαγαζιά,και στην αυλή ήταν αποθήκες. Έπαιξαν σημαντικόρόλο και στην Εποχή των Μεταρρυθμίσεων: στοσπίτι των Αξέντη ιδρύθηκε το Ταμιευτήριο τουNagykanizsa, το οποίο λειτουργούσε μεταξύ1845-1872 στο χτίριο, ως η πρώτη τράπεζα τουνομού. Στις 19 Μαϊου 1848 ο υπουργός εσωτερι-κών Bertalan Szemere απηύθηνε έκκληση προς τοουγγρικό λαό για προαιρετικό έρανο: ο ΓεώργιοςΑξέντης από το Nagykanizsa προσέφερε 30 φιορί-νια, και η Salamon Zsigmondné Μαρία Αξέντηπροσέφερε 3 χρυσά αντικείμενα ως δωρεά.Το 1870 στο Nagykanizsa διεξήχθησαν οι πρώτοιουγγρικοί αγώνες γυμναστικής. Οι διεθνείς αγώ-νες που έγιναν γνωστοί όχι μόνο σε όλη τη χώρα,αλλά και εκτός από τα σύνορα πραγματοποιήθη-καν στις 10-11 Σεπτεμβρίου 1870. Στην πρώτησειρά, ανάμεσα στις κυρίες που απένειμαν τα βρα-βεία καθόταν ένα γυναικείο μέλος της οικογένειαςΑξέντη που έπαιξε σημαντικό ρόλο στη ζωή τηςτοπικής κοινωνίας, η Ελένη Αξέντη.Το νεκροταφείο των ορθόδοξων του Nagykanizsaαναγράφεται σ’ ένα χάρτη της πόλης από το 1916όχι πια με το όνομα «ελληνικό», αλλά «σερβικόνεκροταφείο». Μέχρι τότε ο ντόπιος ελληνισμόςείχε εν μέρει αφομοιωθεί, εν μέρει μετακομίσει. Οτελευταίος διαχειριστής της εκκλησίας στο μεσο-πόλεμο ήταν ο Μιλάν Ντόμπροβιτς, ο οποίοςήθελε την οικογένειά του ελληνικής καταγωγής:το 1930 στην οργάνωση της ουγγρικής ορθόδοξηςεκκλησίας τον βρίσκουμε και σε έναν κατάλογο.Γύρω στο 1940 αναγράφεται η ενορία τουNagykanizsa στους κρατικούς καταλόγους ονομά-των και διευθύνσεων με την ένδειξη ουγγρικήορθόδοξη.

Μετάφραση: Alszászy Judit


84

Új kereszt őrzi emlékét Nagykanizsán 2008.november 1. napjától a régi görögöknek: a hajdanigörögkeleti temető helyén állítottak fel (a maiTripammer utca elején). E kereszten a városegykori görögkeleti vallású lakosainak neve fölöttaz alábbi felirat olvasható: „1962-ig létezett ittNagykanizsán a görög és szerb származású pol-gárok temetője”. E kis területű ortodox sírkertbe aXVIII. század végétől temetkeztek. Az avatáskor ekeresztet Marton István polgármester leplezte le.Kanakisz Lefterisz, a Magyarországi GörögökKulturális Egyesületének elnöke köszönetetmondott az emlékhely kialakításáért, kiemelveNagykanizsa példaértékű tevékenységét (a várossaját költségén alakította ki az emlékhelyet):emléklapot adott át Marton István polgár mester -nek és Tarnóczky Attilának az ebbéli munkájukért.Kalota József görögkeleti esperes, érseki vikárius,a Konstantinápolyi Egyetemes PatriarchátusMagyarországi Exarchátusa nevében köszönetetmondott, majd a hála és a remény szavai után áttért

az egyházi szertartásra. Az eseményen részt vett aMagyarországi Görög Nagykövetség katonaiattaséja, Alexandrosz Desziprisz is, aki KanakiszLefterisz társaságában koszorút helyezett el ekereszt talapzatánál. A kereszt méltó módon őrzi a valamikori helyigörögök emlékét, ami azért is fontos, mert a Zalamegyében élő görögök központja a XVIII-XIX.században Nagykanizsa volt. 1733-ban Kanizsánmég csak két görög bolt működött; viszont 1755-ben a görögök Zala vármegyében már 7helységben 9 bolttal rendelkeztek; összlétszámuk29 fő volt: 9 kereskedő, 3 üzlettárs, 5 segéd, 12szolga. Az 1754-1771 közötti összesített helyzet azalábbi volt Zala vármegyében:

Helység az összeírtak száma

Csáktornya 5Légrád . 21Perlak 5Poturen 2Sümeg 2Keszthely 3Gyulakeszi 1Zalaegerszeg 3Nagykanizsa 3Türje 1Zalaszentgrót 1Összesen 39

Feltűnő adat a légrádiak száma, de még Csáktor -nyán is többen vannak, mint Nagykanizsán. Ezazért is érdekes, mert Nagykanizsán és Csák -tornyán is volt ortodox templom. Építési idejétnem ismerjük, adatunk XIX. századi. 1778-79-benmegváltozott a helyzet: Légrádon ekkor már csak6, Csáktornyán viszont szintén három, Nagy -kanizsán ellenben már 6 görög került összeírásra.A hűségeskü-rendelet végrehajtásával kapcsolat -ban Zala vármegye 1774. októberben felküldöttjelentése szerint Nagykanizsán éltek a görögDemetrius Popovics, felesége és 2 gyermeke;


85

Dr. Sasvári László — Dr. Diószegi György AntalEmlékkereszt-állítás egy görögkeleti temető helyén,

avagy emlékezés a XVIII-XIX. századinagykanizsai görögökre


86

valamint Georgius Popovics, felesége és 1 gyer -meke. 1778-79 között három kimutatás is született,melyekben a következő görögök szerepelnekNagykanizsán: Demetrius, Georgius és Cons -tantinus Popovics (három testvér: 56, 42 és 32évesek; 1761-ben jöttek Szipiszchából Kanizsára;1765-ben feleségüket is magukkal hozták);Ladislaus és Johanes Jankovics (két testvér: 36 és31 évesek; 1761-ben jöttek Kanizsára, majdfeleségüket is elhozták, és hűségesküt is tettek); ésa török árukkal nagyban kereskedő, útlevéllelrendelkező Sissi Axenti (43 éves; 1776-banPéterváradon keresztül jött át Kozániból; családjamég ottmaradt, és ezért esküt sem tehetett). Elistákon szerepelt még Nagykanizsán AxentiJózsef, Axenti János, Popovics Stanislaus, Dobro -vits Ignatius, Dobrovics Nicolaus, PopovicsDömötör neve is. A régi Nagykanizsa polgárvi -lágában majd kétszáz éven át fontos szerepettöltöttek be a görögök, bár létszámuk nem voltnagy. Főként kereskedelemmel foglalkoztak(kezdetben a török területekről behozottgörögországi termékeket értékesítették). Nagyka -ni zsán 1801-ben tevékenykedett egy görög boltos,Vaics Affráti, aki pincét is bérelt. Az 1793-ban felszentelt nagykanizsai Szent Mik -lós kápolnát valószínűleg a görögök alapították, őkugyanis tehetősebbek voltak a szerbeknél, bárlétszámuk mindig kisebb volt. A kápolna azonbankét év múlva leégett. Gyűjtést rendeztek: ennekeredményeként 1800-ra készült el a szintén SzentMiklósról elnevezett kápolna és a parókia is. Ezt aSzabadság tér 20. szám alatt álló épületet 1960táján lebontásra ítélték.Füves Ödön 1959-ben (az utolsó órában) felkeres -te e kápolnát, s ekként írt róla: „… mérete kicsi.Inkább tornyos imaháznak lehetne nevezni.Apszisa nincs. Egybeépült a parókiával. Belsőfalai festettek. Az ikonosztáz egyszerű, szerényfelépítésű, az ajtók képein kívül csupán az ajtókfelett húzódik képsor. Ezek közül két ikon feliratagörög, a többié szláv. A falakon jelenleg csaknéhány kép lóg, azok szláv feliratúak. A kápol -nának egy kicsi, pár kilós harangja van. A múltszázad első felében a kápolna előtt egy telek és egyárok húzódott. Ide építették 1853-ban a házakállamosításáig a nagykanizsai görög egyház -község tulajdonát képező emeletes házat. A kápol -nában található 10-12 görög nyelvű könyv is. Ezeka XVIII. és XIX. századból valók, kizárólagvallásos jellegűek. A legtöbbjük bécsi nyomdábólkerült ki.”

1780-tól volt lelkészük, de mind a 28 szerb nevűvolt, ez is oka annak, hogy az iratokat szerbülvezették; de a gondnoki számadás és a szegényekadománykönyve 1818-ig görög nyelvű: megítélé -sünk szerint ez arra utal, hogy az adományokdöntő részben a görögöktől származtak. Az 1807-ben készített pecsét szerb és görög nyelvű feliratú. A legnevezetesebb nagykanizsai görög kereskedő -család az Axenti volt. Szeged hajóépítő iparánaklelke a „superek” (hajóácsok) voltak, a legtekin -télyesebb testületek egyikét képezte. A XVIII.század végén kezdtek tölgyfából való, lúdlábkormánnyal ellátott hajókat építeni. 1798-banAxenti görög kereskedő megrendelésére egy 2600mázsás hordozó képességű hajót gyártottak.Axenti János és Axenti Charis görög nyelvűsírköveit 1960 táján találták meg (a görög temetősírköveit s így valószínűleg a görög feliratúakat isa katolikus temető sírkőtárában őrzik). Ma is állóépület őrzi emléküket: Axenti György borkeres -kedő nagykanizsai lakóháza 1817-ben épült,klasszicista stílusban, boltíves kapuzata késő -barokk jellegű (Deák tér 5.). Az alsó helységeketüzletként hasznosították, az udvari részen raktárokvoltak. A reformkorban is fontos szerepük volt: azAxenti-házban alakult meg a NagykanizsaiTakarékpénztár, mely 1845-1872 között azépületben működött, mint a vármegye első bankja.1848. május 19-én Szemere Bertalan belügy -miniszter önkéntes adakozásra hívta fel a magyarnemzetet: a nagykanizsai Axenti György 30forintot, Salamon Zsigmondné Axenti Mária pedig3 db aranytárgyat adott adományként a gyűjtéskor.1870-ben Nagykanizsán került sor az elsőországos tornaverseny megrendezésére. Azországszerte, sőt az ország határain túl is ismerttéváló nemzetközi versenyre 1870. szeptember 10-11-én került sor. Az ülőhelyek első sorában adíjkiosztó hölgyek között foglalt helyet (a helyiközéletben jelentős Axenti-család egyikhölgytagja) Axenti Heléna.A nagykanizsai görögkeleti vallásúak temetőjétegy 1916-os várostérkép már nem „görög”, hanem„ráctemető” néven említi: ekkora már a helyigörögség részben beolvadt, részben elköltözött. Azutolsó egyházgondnok a két világháború közöttDobrovics Milán volt, aki családját görögeredetűnek tudta: 1930-ban, a magyar görögkeletiegyház szervezésekor egy felsorolásban isszerepel. 1940 körül az állami név- és címtárakbana nagykanizsai parókia magyar görögkeletimegjelöléssel olvasható.

Dr. Diószegi György Antal — Diószegi Krisztina:

A magyarországi Papadémosz-akta … (1658-1963).

Budapest, 2009. 152 oldal. ISBN 978-963-06-6863-7. 350 számozott példányban készült,kétnyelvű kiadvány (görög nyelvre fordítottaStefopoulos Vasilis).

A szerzőpáros, apa és leánya, egyenes ágileszármazottai e tokaji Papadémosz-családnak (ésa szintén görög Karátsonyiaknak, De mecz ky-eknek), mely indíttatás predesztinálta őket művükmegírására. (Az apa 2008-tól Vaszilisz Angelidiszfelkérésére „A Görög Kultúráért Alapítvány”kuratóriumi tagjaként tevékenykedik.) E család a18. század végétől Szerviczky veze ték néven lettközismert Zemplén várme gyében.A könyvborítón, a címlapon régi görög anyaköny -

veket láthat a könyvet kezébe vevő olvasó. Acímben lévő évszámoknak (1658-1963) önmagá -ban fontos szellemi üzenete van: három évszá -zados folyamatosságra, a gyökerek őrzésénekfontosságára utalnak, mely különösen igaz a jelenönáltató és a pillanatsikert hangsúlyozó világában.A fényképek jelentős része eredeti anyakönyviiratokról készült. Ez különösen azért nagy érték,mert a 17-18. századi tokaji görög anyakönyvek1920 táján nyomtalanul eltűn tek. A Papadémosz-anyakönyvi kivonatok igazolják a tokaji göröganyakönyvezést 1658-tól: ez teljesen új történelmidimenzióba helyezi a 17. századtól folyamatosanlétező tokaji görög közösség jelentőségét.Az anyakönyvi iratok révén a charisi Szerviczkyeka legdokumentáltabb görög családként jelennekmeg a történeti kutatás szempontjából a 17-18.századi családok sorában. A könyv fontos része aPapadé mosz/Szerviczky-család 300 évet felölelőleszármazási táblázata.A családtörténet iránt érdeklődő olvasó számáraegy különleges, rég letűnt világ történeteielevenednek meg e könyv lapjain: a magyar -országi görögök 17-19. századi közösségivilágának minden lényeges mozza nata feltárul atokaji görög Papa démosz-leszármazottak 10hegyaljai nem zedékét bemutató történeti ívismertetése során.A 20. században több kutató is azt állította, hogy a17. századi debreceni görög kompá nia és a tokajiközött nem volt kapcsolat: ez a könyv adatokkal,személynevekkel igazolja, hogy ez ajogfolytonosság konkrét családok révén bizonylétezett. A debreceni görögség jogutódja volt atokaji görög kompánia, és ez teljesen újkontextusba helyezi a tokaji görögség jelentőségét.Eredeti forrásközlések sokasága szerepel ekönyvben: 2008 nyarán (Sátoraljaújhely levél -tárában lévő görög katolikus anyakönyvi másod -példányok közül) előkerültek az 1827-1847közötti időszakból származó tokaji görögkeletianyakönyvek másodpéldányai. A „Szent MiklósGörög nem egyesült Szent Egyház” tokaji anya -könyvei magyar nyelvűek, azonban a lelkészekgörög nyelven is aláírták. Ezeknek az anyakönyveknek a révén a tokaji, és atágabb hegyaljai görög ortodox közösség kapcso -


87

KönyvajánlóKönyvajánló

latrendszerét, rokoni kapcsolatait is feltárták aszerzők: ez mindenképpen fontos forrás ahegyaljai görög közösség belső kapcsolat -rendszerének további kutatása szempontjából.A tokaji görögök mindvégig megőrizték görögortodoxiájukat, görög ortodox templomot ésparókiát építettek, és iskolát is fenntartottak;számos görög kereskedőház ma is városképiékessége Tokaj városának.Érdekesség, hogy az 1658. évi anyakönyvi kivonattanúsága szerint a Papadémosz-család tagjai márgörög nemesként érkeztek Magyar országra, majditt magyar nemességet szerez tek; ráadásul kétszeris részesültek címeradományozásban (1690-ben és1802-ben).A Szerviczky-család jelentőségét a tokaji görögegyházközségben több tény is igazolja: a templomszámára idősebb Szerviczky György 1804-benelkészíttetett egy vörös márvány oltárt; majd jóvalkésőbb a fiával, ifjabb charisi SzerviczkyGyörggyel 1-1 darab ikont is adományoztak az1830-as években a tokaji ikonosztáz céljaira; az1833-ban elhunyt charisi Szerviczky Györgyvörösmárvány sírköve pedig ma is ott látható atokaji templom falában egyedüli sírkőként.Két olyan további adalék is érdekes a könyvbenismertetett család kapcsán, melynek szálai atovábbi kutatások révén önálló életre is kelhetnek.A Szerviczky név a görögországi „Tá Servia”város nevéből, mint származási helyből ered. Amagyarországi görög keres kedők körében gyakranfellelhető a szárma zási hely névéből képzettcsaládnév: fontos köteléket jelentett ez szárma -zástudatuk meg őr zésében. A családi hagyományszerint Lembergen (Lvov) keresztül érkeztek abefogadó lelkületű Magyarországra (vélhető enborkereskedelmet folytattak): ez lehet amagyarázat a magyarosított Szerviczky-név ben alengyeles „czky”-végződés alkalmazá sára (jelen -tése: „Szerviából származó”). E görög város lakóia 18. század elejéig erős kereskedelmi kapcsolatotépítettek ki Magyar országgal: számos kereskedőköltözött át innen a számukra menedéket és újotthont jelentő hazánkba. „Tá Servia” városánaktörténetkutató görög értelmisége (már e könyvmegszületése előtt is) ismerte ezen görög várostszármazási helyként megőrző Szer viczky–családnevét, mivel komoly kutatá sokat folytatnak abbóla célból, hogy megtalálják azon elvándorolt görögcsaládok nyomát, akik a 17. század közepénelhagyni kényszerültek szülőföldjüket. Dr.

Diószegi György Antal 2008 szeptemberében járte görög városban, ahol a mai napig létezikPapademos utca; a határában Papademos-földterület; valamint az 1910-es években katonaiparancsnokként vitézi érdemeket felmutatóPapademos nevezetű hadtestparancsnok emlékétőrző tábla egy közeli kis görög templom falán. A korabeli görögök tágabb kapcsolatrendszere, atöretlen görög eredetőrzés, és az 1820-as években(főként a pesti görögök részéről szervezett) aszabad Görögország megteremtése iránt megtettmagyarországi mozzanatok tekintetében fontosadat az alábbi rokoni kapcsolatrendszer: Takia -dzisz/Takátsy György (?-1844) pesti kereskedőfelesége Bekella Erzsébet volt. 1814-ben alakultmeg a görögök titkos szabadságharcos társasága, aFiliki Eteria: Pest-Budán Bekella Miklós volt az,aki Magyarországon e titkos munkának azirányítását végezte (1804-1820 között a pestigörög iskola igazgatójaként is tevékenykedett). Ahírneves görög szabadságharcos Laszanisz Györgyfeleségül vette Takátsy kereskedő leányát.Laszanisz 1820 táján Ipszilanti Sándor segítőtársa,harcostársa volt. A pesti görög Takátsy másikleányát a tokaji ifjabb Szerviczky György (1811-1875) vette feleségül, tehát ő és Laszaniszrokonok, sógorok lettek.A család története archivális forrásokon alapszik,és a megjelent mű egyben összefoglalását is jelentiaz évszázados tokaji görögkutatás eredményeinek,melynek során a szerzők egyrészt megőrizték arégi kutatók által feltárt értékeket; másrészt pedigúj és megalapozott következtetésekre is jutottak.A fenti mozzanatokon túl azonban az aleglényegesebb, hogy e könyvben a tokaj-hegyal -jai görög közösség története tárul fel valójábanezeken a lapokon: számos olyan hegyaljai görögcsalád (pl. Agóra, Duvari, Kondorosi/Kondorossy,Kondi, Leka, Politi) neve említődik, akikkelházassági, rokoni vagy baráti kapcsolatban álltak.A történelmi háttér is folyamatosan jelen van akönyvben: az éppen érintett családtag élet -történetét ismertető részben a konkrét helytörténetiadatokat is bemutatatták a szerzők.A történelmi adat, évszám sokasága mellett iseredményesen törekedtek a szerzők arra, hogytörténeti ismeretterjesztés céljából olvasmányoskönyvet vehessenek az érdeklődő olvasók akezükbe.


88

Θανάσης ΖιανόςΜΙΑ ΖΩΗ ΣΕ ΔΥΟ ΠΑΤΡΙΔΕΣ

Aναμνήσεις ενός πολιτικού πρόσφυγα

Το βιβλίο αυτό το αφιερώνω πρώτα απ΄ όλα στουςΈλληνες πολιτικούς πρόσφυγες που αναγκαστικάεγκατέλειψαν την αγαπημένη τους πατρίδα. Χιλιά-δες απ΄ αυτούς μείνανε αιώνια στα ξένα χωρίς ναπροφτάσουν να ξαναδούν τα πατρικά τους χώματακαι τα προσφιλή τους πρόσωπα.Αφιερώνεται ακόμη και στις εκατοντάδες χιλιάδεςΈλληνες μετανάστες που και αυτοί υποχρεώθηκανν΄ αφήσουν την πατρίδα τους, τις οικογένειές τους,για να μπορέσουν να επιβιώσουν σε ξένες χώρες,καθώς και σ΄ όλους τους Έλληνες ξενιτεμένουςστα πέρατα της οικουμένης.Νομίζω πως η μοίρα όλων των ξενιτεμένων μοιά-ζει σε πάρα πολλά. Πιστεύω πως κανείς δεν αφή-νει την γενέθλιά του γη έτσι στα καλά καθούμενακαι να πάει να ζήσει σε ξένους τόπους, αλλά τοκάνει από κάποια ανάγκη, πολιτική ή οικονομική.Όμως σκληρότερη ήταν πάντα και είναι, η μοίρατων πολιτικών προσφύγων όπου κι αν βρίσκονταιαυτοί, από οποιαδήποτε χώρα κι αν προέρχονταικαι σε οποιαδήποτε χώρα κι αν ζουν, αφού ανα-γκαστικά βρίσκονται εκτός πατρίδας, χωρίς ναέχουν τη δυνατότητα ούτε να την επισκεφτούν.

Σε τούτα τα γραπτά μου θ΄ ασχοληθώ και θα προ-σπαθήσω να διηγηθώ την δικιά μας ζωή - πρώτααπ΄ όλα τη δικιά μου - εδώ στην πρώην ΛαϊκήΔημοκρατία της Ουγγαρίας που έτυχε να βρεθώμετά το τέλος του εμφυλίου πολέμου στην πατρί-δα μας.


89

Nemzetközi viszonylatban évtizedek óta vizsgá -lódnak különböző tudósok, hogy megtalálják ésösszeállítsák azt az „ideális étrendet”, amelyleginkább hozzájárul az emberek egészségénekmegőrzéséhez és a betegségekkel szembeni véde -kezőképességük fejlesztéséhez. Mégis, az antik -vitás kora óta, csak a görög Kréta szigetén élőlakosság hagyományos étkezési szokásai adják azegyetlen olyan étrend alapjait, amelyek mindenszükséges és megfelelő hozzávalót tartalmaznak;valamint a sziget nevét már hosszú idők ótamindig összefüggésbe hozzák a gyógyulás ésregenerálódás fogalmaival.

Egész Európában a Krétán élő lakosság várható élet -tartama a leghosszabb, és a szigeten halnak meg alegkevesebben szív- és érrendszeri meg betege dé -sekben (százezer ember közül mindössze kilenc);me lyek megelőzésében nagy szerepe van a rend sze -res testmozgásnak, a kíméletes és lehetőleg stressz-mentes életmódnak, valamint a napi rend szeres -séggel fogyasztott, linolénsavban gaz dag éte leknek(például olívaolaj, szójaolaj, gyermek láncfű, cikória,éti csiga). A mediterrán országok egykori, jellegzetestáplálkozási szokásain alapuló mediterrán étrendet;és ezen belül, elsősorban a krétai emberek táplálko -zási szokásait a hosszú élet titkának is nevezik.

Kréta: ahol a hagyományos konyhaiKréta: ahol a hagyományos konyhainyersanyagok és főzési eljárások,nyersanyagok és főzési eljárások,

bizonyítottan a világ legegészségesebbbizonyítottan a világ legegészségesebbétrendjének alapját jelentik étrendjének alapját jelentik

A görög kormány 1948-ban bízta meg a Rocke -feller Alapítványt, hogy mérje fel a Krétán élőlakosság szociális, egészségügyi és gazdaságihely zetét, hogy az akkor elmaradottnak számítótérséget megfelelő felzárkóztatási programmalsegíthesse. A felmérés eredményei szerint – agazdasági akadályok és nehézségek, továbbá azegész ségügyi ellátás alacsony színvonala ellenére–, az emberek átlagos egészségi állapota ésátlagéletkora magasan kiemelkedett a régióadataihoz képest: kevés volt a túlsúlyos ember, azinfarktus, egyéb szívbetegségek és daganatosmegbetegedések száma; valamint a lakosok sokáigéltek és magas volt a várható élettartamuk is. Alenyűgöző eredmények hátterében egyértelműen ahelyi táplálkozási normák álltak, melyek leg -fontosabb eleme a rendszeres olívaolaj-fogyasztás.Krétán az emberek átlagosan évente egy liter extraszűz olívaolajat fogyasztanak, mely alapanyag védaz érelmeszesedéstől, csökkenti a vér koleszterin -szintjét, védelmet nyújt a rákos megbetegedésekellen; valamint segít megelőzni a magas vérnyo -mást és a trombózis kialakulását. Magyarország jelentős lemaradással küzd avárható élettartam tekintetében (férfiak: 65,3 év ésnők: 74,5 év), valamint a szív- és érrendszeribeteg ségek nagyon magas arányban fordulnak elő;ezért kifejezetten érdemes számunkra is hozzáfér -hető, linolénsavban gazdag élelmiszereket (dió,búzacsíra, tarkabab, tengeri halak, repce- ésolívaolaj), és egyéb, a krétai táplálkozási szokásokszerint ajánlott ételeket fogyasztanunk.

A krétai étrend alapvető és legjelentősebbösszetevői a következők:

- Napi legalább három evőkanál jó minőségű,extra szűz olívaolaj,- Naponta 40 dkg a különböző magas rosttartalmúgabo nafélékből (kenyér, durumtészta, rizs, müzli,stb.),- Naponta 45 dkg friss gyümölcs és 20 dkg frisszöldség (magas rost- és vitamintartalom, antio -xidáns hatás),- Naponta 5-10 dkg sajt és joghurt (alacsony- ésközepes zsírtartalmú termékek),- Naponta 1-2 pohár vörösbor, többnyire az étkezé -sekhez (férfiaknak 1-2 pohár, nőknek 1 pohár), - Hetente 20 dkg a száraz hüvelyesekből (bab,sárga borsó, csicseriborsó, lencse),- Hetente kétszer hal (25 dkg) fogyasztása (tengerihalak, kagylók, csiga, stb.),

- Hetente kétszer hús (főleg szárnyas, 25 dkg) fo -gyasztása,- Hetente 0-4 darab tojás fogyasztása,- Havonta egy, vagy csak néhány alkalommal fo -gyasszunk vörös húsokat,- Desszertként mindig friss gyümölcsöt együnk, - Korlátozzuk a cukor- és zsírfogyasztásunkat,- Mindig szezonálisan friss, lehetőleg helyben ter -mesz tett, és kevésbé feldolgozott élelmiszereketvásároljunk.

Négy egyszerű és könnyen elkészíthető recept,kizárólag egészséges hozzávalókból:

Lencseleves (Fakés)Hozzávalók: fél kiló lencse, 2-3 gerezd aprítottfokhagyma, 1 nagy fej aprított hagyma, 4-5 dbbabérlevél, 2 darab sárgarépa felszeletelve, 3-4kanál olívaolaj, 1 kis doboz paradicsompüré, só,bors. Elkészítés módja: A lencsét jól megmossuk, annyivizet öntünk rá, hogy elfedje, és így főzzük kb. 10-15 percig. Ezután a lencsét leszűrjük, újramegmossuk, és tiszta vízben, az összes többialapanyaggal együtt főzzük, míg mindenhozzávaló meg nem puhul (25-30 perc).

Káposzta-saláta (Láxano saláta)Hozzávalók: egy egész fej káposzta, 3 darabsárgarépa, olívaolaj, ecet vagy frissen facsartcitromlé, só, bors.Elkészítés módja: Vágjuk negyedekbe a káposztát,tisztítsuk meg a külső leveleitől, és a belsejébenlévő kemény részektől, valamint öblítsük lealaposan hideg vízzel. A káposztát és a répafejeketgyaluljuk le egészen vékony csíkokra, majdsózzuk, borsozzuk a salátát, illetve ízesítsükcitromlével és olívaolajjal.

Briam Hozzávalók: 2 darab padlizsán, 3 darab nagyobbcukkini, 1 kg burgonya, 1 darab sötétzöld paprika,5 gerezd fokhagyma, 2 vöröshagyma, 1 csokorpetrezselyemzöld, 4-5 érett paradicsom vagy egynagy (400 g) paradicsomkonzerv, só, bors, olívao-laj.Elkészítés módja: A nyers zöldségeket vastag sze -le tekre vágjuk, és egyenletesen elrendezzük őket asütőben. A paradicsomokat meghámozzuk, össze -turmixoljuk, majd ráöntjük a zöldségekre. Sózzuk,borsozzuk, majd ráhintjük az apróra vágott hagy -mát, fokhagymát és petrezselyemzöldet. Ráöntünk


90

a tepsi tartalmára egy pohár vizet, bőven meglo -csoljuk olívaolajjal, és jól összekeverjük. Sütőbenközepes hőfokon addig sütjük, amíg a zöldségekmegpirulnak (kb. másfél óra). Feta sajttal és frisskenyérrel tálaljuk.

Tepsiben sült csirke (Kóta psiti)Hozzávalók: Egy kb. másfél kilogrammos, meg -tisz tított egész csirke, 1 kg apró szemű burgonya,2 citrom frissen facsart leve, 1 csésze (kb. 2 dl)

olívaolaj, 1 evőkanál mustár, kakukkfű, só, bors. Elkészítés módja: „Dörzsöljük be” a csirkét sóval,borssal, citromlével, kevés olívaolajjal és amustárral. Tegyük egy mélyebb tepsibe aburgonyával együtt, amelyet megszórunkkakukkfűvel, sóval, borssal, és megöntözünkcitromlével és olívaolajjal, valamint egy kevésvízzel. Közepes sütőben 1-1,5 óráig sütjük.

Halasi Nóra


91

Στην καρδιά της άνοιξης, από 8 έως 13 Μαΐου 2009, στο γραφικό χωριό Πρώτη Σερρών (ιδι-αίτερη πατρίδα του μακαρίτη πρωθυπουργού της Ελλάδας Κ. Καραμανλή), διεξήχθη η «Η’Μαθητιάδα».Στη μεγάλη αυτή αθλητική εκδήλωση που πραγματοποιήθηκε υπό την αιγίδα του ΥΠ. Ε.Π.Θ συμ-μετείχαν 1200 περίπου μαθητές Γυμνασίων και από τους 52 νομούς της Ελλάδας καθώς και απόσχολεία της ομογένειας του εξωτερικού απ’ όλο τον κόσμο. Πέντε μαθητές από το 8-τάξιο Δημο-τικό Σχολείο «Νίκος Μπελογιάννης» εκπροσώπησαν την Ουγγαρία και πήραν μέρος σε 5 από τασυνολικά 35 ολυμπιακά αθλήματα, καθώς η Μαθητιάδα αποτελεί προσομοίωση των ΟλυμπιακώνΑγώνων.Ο μαθητής της εβδόμης τάξης Άκος Τοπ κατέκτησε την τέταρτη θέση στην τοξοβολία μεταξύάλλων 80 μαθητών, οι οποίοι πήραν μέρος ςτο συγκεκριμένο αγώνισμα.Στα πλαίσια όλης της διοργάνωσης υπήρχαν διάφορες πολιτιστικές εκδηλώσεις, όπως και δράσειςτων Παραολυμπιακών αγώνων, που παρείχαν στα παιδιά τη δυνατότητα βιωματικής εμπειρίας σεπαραολυμπιακά αθλή-ματα, για τα οποία οιμαθητές από το χωριόΜπελογιάννης έδειξανιδιαίτερο ενδιαφέρον.«Ο σκοπός όλης τηςεκδηλώσης ήταν ησυνάντηση και η συμ-μετοχή των μαθητώνΓυμνασίου σε αθλητι-κούς αγώνες χωρίς τοφόβο της αποτυχίας καιτο άγχος της νίκης»,τόνισαν από την οργα-νωτική επιτροπή.

Μαρία Στοΐλοβα

Πανελλήνια Μαθητική ΟλυμπιάδαΠανελλήνια Μαθητική Ολυμπιάδαστην Πρώτη Σερρώνστην Πρώτη Σερρών

Időpontja: 2009.április 8.szerda, 10.00 óraHelyszíne: MMIKL, I., Corvin tér 8.

Mottó. „Fiataloké a JÖVŐ”, - ha engedjük

A Magyar Művelődési Intézet és KépzőművészetiLektorátus nevében Borbáth Erika főigazgatóköszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy aNemzetiségi Kulturális Szakértői Tanács javas -latára szerveződött ez a műhelybeszélgetés, hogyfórumot teremtsen, gondolatokat ébresszen,feladatokat határozzon meg. Kérte a jelenlévőketismertessék álláspontjukat, véleményüket, fogal -maz zák meg kritikáikat, elvárásaikat. Az Intézetnevében ígéretet tett arra, hogy mindent megteszazért, hogy az itt közösen elfogadott ésmegvalósítható célok, beteljesüljenek, közösmunkában teljesedjenek ki. Jó munkát kívánt ésreményét fejezte ki, hogy a mai találkozó csak akezdet, melynek lesz folytatása.

Paulik Antal levezető elnök, a MiniszterelnökiHivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályafőigazgató-helyettese rövid nyitógondolataibanösszefoglalta tapasztalatait, miszerint az iskolátelhagyó nemzetiségi fiatalok többnyire nemnemzetiségi alapon szerveződnek tovább. Bizo -nyos szinten (úgymint néptánc csoportok, nép -zenekarok, színjátszó csoportok) még viszonylagaktívak, de ezek többsége is iskolához kötött, vagyvalamely nagyobb kulturális egyesület utánpótláscsoportjaiként működnek.Rámutatott, hogy a népszámlálási adatok szerint anemzetiségi népességen belül a fiatalkorúakaránya mindössze 6-8%. Ez annyit jelent, hogy afiatalok egyre kevésbé kötődnek szüleik nyel -véhez, kultúrájához, egyre gyengül a kapocs, melya kisebbségi közösséghez kötné őket Megállapí -totta, hogy alig van olyan ifjúsági szervezet, amelyországosan, vagy nagyobb régióban összefogná,mozgatná ezeket a fiatalokat. (gyengül a kötődés,

az identitástudat) Ez felveti a kérdést : van-e ér -tel me fenntartani az önkormányzati rendszert,intézményeket, a civilszférát, ha nincs után -pótlás? Felvázolt néhány lehetőséget, milyen feladatokatvállalhat fel egy ifjúsági szervezet: Ilyen többekközött a tágabb értelemben vett KULTÚRAátörökítése, továbbvitele, és a kultúra fejlesztése,(a kisebbségi kultúra nem csupán a folklór);továbbá egyfajta politikai utánpótlás generálásaaz önkormányzati rendszernek, a civilszférának,közigazgatásnak; valamint utánpótlás kinevelésea kisebbségi média számára (írott sajtó, tv ésrádió adások szerkesztőségei).Komjáthi Anna egy éppen formálódó egyesületképviseletében, áttekintést nyújtott a szlovákfiatalok helyzetéről, lehetőségeiről és próbálko -zásairól, a „De mikor találkozunk újra” címűelőadásában. Arról számolt be, hogy a Magyar -országi Szlovákok Szövetsége által szervezett,országos szintű kulturális fesztiválok és anyaor -szági táborozások rendkívül erős élményanyagotnyújtanak a fiataloknak, komoly közösségépítőszerepük van. Ezeken a rendezvényeken formáló -dott az a közösség, amely magja lehet egy ön -magától szerveződő, országos szervezetnek. Felis -merve az igényt, a MSZSZ „beszélgető fóru mot”szervezett, ahol a fiatalok felvetették problé -máikat, javaslatot tettek azok megoldására éselsőként megfogalmazták igényüket egy klubvagy egyesület létrehozására. A leendő szervezetlegfontosabb célja az anyanyelv használat báto -rítása, elősegítése, az anyanyelvi közeg biztosítá -sával, mint például táborok, hosszú hétvégék,kirándulások szervezésével. Továbbá célja azidentitás tudat erősítése a szlovák fiatalokban,melyhez az első lépés a „magyarországi szlovák”fogalom és a kettős kötődés kérdésének tisztázása.Bízik abban, hogy a következő találkozón –melynek előkészítése zajlik - a szervezés hivatalosrésze is elindulhat. Végezetül kiemelte, hogy az új


92

EMLÉKEZTETŐa

Magyarországi nemzetiségek ifjúságiszervezeteinek aktuális helyzetéről

címmel rendezett műhelybeszélgetésről

szervezet legfontosabb feladatának a nyelv és aközösség közti visszacsatolások megteremtését éssegítését tartaná, oly módon, hogy enneklehetősége minden régióba eljusson.Agárdi Bendegúz Szpírosz, a Fővárosi GörögÖnkormányzat elnöke, a Görög Ifjúsági Egyesületegykori alapító tagja és elnöke nem szorítkozottkizárólag az ifjúsági egyesület bemutatására. „Agörög nemzetiségű fiatalok helyzete 1991-tőlnapjainkig Magyarországon” címmel tartottelőadásában áttekintette azokat a területeket, aholközösségként jelentek meg a görög fiatalok azelmúlt húsz évben. (Tánccsoportok és zenekarok,színjátszó kör, focicsapat, nyelviskola, zeneisko -la). Jóllehet, hogy ezek a közösségek az idősebbgeneráció ösztönzésére, többnyire az országosönkormányzat támogatásával jöttek létre, nap -jaink ra azonban többen közülük önálló szervezettéváltak. Kiemelte a 2001-ben alakult Görög IfjúságiEgyesület szerepét a görög fiatalok identitástudatának erősítésében, közösségépítő tevé -keny ségét, valamint politikai szerepvállalását: a2002/2003-as önkormányzati választásokonszámos fiatal jelöltjük lett képviselő. Szólt arról is,hogy a szervezett oktatás hatására emelkedett azanyanyelvet beszélő fiatalok aránya, de a nyelvátadása elsősorban a szülők, nagyszülők fele -lőssége és feladata. A nyelvtudás hiánya a görögközösségnek is egyik legnagyobb problémája. Fontosnak tartja, hogy legyenek olyan aktív, lelkesfiatalok, akik képesek összefogni egy közösséget,irányítani egy szervezetet. A maga részéről – mintmár az idősebb generáció képviselője – mindentámogatást megad ehhez a fiataloknak.Simon Éva Zoi múlt év decembere óta a GIEelnöke. Társaival együtt a szervezet megújításánfáradozik (mely kezdetben aktívan tevékeny -kedett, ám az utóbbi két évben a passzivitásjellemezte). Első lépésként a tagság frissítését, újtagok toborzását tűzték ki célul. Rövid távú terveikközt szerepel egy klubhelyiség kialakítása, aholhavi rendszerességgel találkozhatnának a fiatalok. Filipovics Rajmund, a Magyarországi GradistyeiHor vát Fiatalok Egyesülete (DGMU) elnökekéntismertette az egyetlen, regionális szinten működő,horvát ifjúsági szervezet törekvéseit és tevé -kenységét. Az egyesület 1992-ben alakult horvát szakosegyetemisták kezdeményezésére azzal a céllal,hogy aktivizálja a gradistyei horvát falvakban élőfiatalokat, elősegítse az anyanyelvi kultúra éshagyományok megőrzését, ápolását, és fontos -

nak tartja a horvát identitás és nem zetiségtudatkiépítését, erősítését. E célok vezérlik őketkülönböző programjaik kigondo lásakor, mint arendszeres nyári táborok, a fiatalok közösségiaktivitását serkentő „Ébresztés napja”; sajátkultúrájuk, nyelvük megismerését szolgáló író-olvasó találkozók, a középiskolásoknak vagyidősebbeknek szóló tehetségkutató énekverseny;illetve az általános iskolás korosztályt megmozga -tó tambura zenekarok találkozója. Jó kapcsola -tokat ápolnak az ausztriai és szlovákiai rokon-egyesületekkel, valamint tagjai az EurópaiNemzetiségek Ifjúsági Szervezete-nek (YEN)Szólt arról is, mennyire megnehezíti a kapcsolat -tartást a központ hiánya. Továbbá sajnálatos, hogyhorvát fiatalok nincsenek jelen a horvát kisebbségiönkormányzatokban, ezen szeretnének változtatni.A jövőben szorosabb együttműködésre törek sze -nek a többi nemzetiségi szervezettel, hogy tapasz -talatot cseréljenek és tanuljanak egymástól.Koch Emil, a Magyarországi Német FiatalokKözössége (MNFK/GJU) elnökének előadásábólképet kaptunk a jól szervezett, országos hatókörűegyesület felépítéséről és működéséről. Az 1989-ben alakult egyesület céljai általábanmegegyeznek a többi hasonló szervezet céljaival,problémáik is – az ő felfogásuk szerint megoldan -dó feladatok, kihívások – hasonlóak: az anyanyelvápolása, a nemzetiségi fiataljaik mozgósítása,identitástudat erősítése, hagyományápolás,érdekképviselet, utánpótlás nevelés. Állandóprogramjaikat (országos találkozó, az egyesületmeg alakulásának évfordulója, focikupa, kreati -vitás tábor) változó helyszíneken rendezik meg, azifjúság különböző korcsoportjai számára, melyekkisebb-nagyobb tömeget mozgatnak meg.Cserekapcsolataik révén rendszeres résztvevőikül földi nemzetiségi találkozóknak. Tagjai aFUEN-nek (Európai Népcsoportok FöderálisUniója) és a már említett YEN-nek, valamint jókapcsolatokat ápolnak anyaországi szervezettel is.Az egyre nehezebben motiválható fiatalság, ennekkövetkeztében csökkenő taglétszám, a sokszabadidőt követelő önkéntes munka, az anyagibizonytalanság azok a kihívások, melyekkel avezetőségnek számolnia kell a jövőben.Paulik Antal levezető elnök megköszönte azelőadók beszámolóit és átadta a szót a hallga -tóságnak. A négy nemzetiség előadói mellett aszlovén, a bolgár, a román, és a szerb közösségképviselői is beszámoltak saját ifjúságuk szervező -déseiről. A további hozzászólókkal együtt reagál -


93

tak a fiatalok előadásában felvetett problé mákra –nevezzük inkább feladatoknak, úgymint azanyanyelvet beszélők számának csökkenése, azidentitástudat gyengülése (vagy hiánya), akisebbségpolitikai szerepvállalás hiánya. Krányecz Ferenc (Budapesti Szlovén Önkor -mány zat) sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy aszlovén ifjúsági egyesület- bár megalakult - nemműködik. Álláspontja szerint tekintsék kiemeltfeladatnak az önkormányzatok a fiatalok bevo -nását az önkormányzati munkába. Kalicov Vladimir (NKSZT tagja, a BolgárMűvelődési Ház igazgatója) reméli, hogy leszkövet kező találkozó, melyen részt tud venni aBolgár Ifjúsági Egyesület elnöke, hogy ismertessetevékenységüket. Véleménye szerint teret éslehetőséget kell adni a fiataloknak, ezért nyitva állszámukra a művelődési ház. A fiatalok általszervezett programokat támogatják a bolgárvezetők, akár anyagilag is. Tapasztalataik szerint –ellentétben más közösségekkel - növekszik alétszám a fiatalok rendezvényein, és egyre inkábbterjed az anyanyelv használata. A bolgár fiatalokkörében is jelentkezett igény bekapcsolódni azönkormányzati munkába, jelölésüket támogatta aBolgár Kulturális Egyesület. A maga részérőlazonban a közösségi élményre helyezi a hangsúlyt,melyet nem lehet szétforgácsolva, kis kerületirendezvényeken megélni. Netye Tibor a román fiatalok képviseletében azoktatás felelősségét boncolgatta, melynek jelentősszerepe van az ifjúság nevelésében. Ruzsa Anna hozzátette még, hogy a fiatalokidentitás tudatát gyengíti, ha a többségi társadalomrészéről negatív az anyanemzet megítélése.Továbbá úgy látja, saját közösségükön belül nemkapnak ösztönzést, támogatást a fiatalok. Lásztity Péró (NKSZT tagja, Fővárosi SzerbÖnkormányzat alelnöke) egyetértett azzal amegállapítással, hogy teret kell nyitni a fiatalok -nak, támogatni önszerveződéseiket, de értelmetlenés eredménytelen bármit rájuk erőltetni. A szerbfiatalok is hoztak létre ifjúsági egyesületet, melyazóta megszűnt, viszont számos kulturálisegyesületben a fiatalok a motorok. E mellettkülön böző jellegű táborokban (hitéleti, nyelvi,hagyományőrző) vehetnek részt évről-évre,budapesti szerkesztőséggel működik többségébenfiatalok által szerkesztett internetes rádióadás,valamint iskolaújság. Az önkormányzatok támo -gatják az ifjúsági programokat, melyeknek munká -jában sok fiatal is részt vesz.

A szerb fiatalok körében nem tapasztalható, hogyalulértékeli saját közösségét. Az oktatásban nem a tankönyveknek tulajdonítjelentőséget, hanem a tanárok szerepét hang -súlyozta. Gyurity Milán a fiatal felnőttek által működtetettművészeti egyesület alapítója és vezetője néhányszót szólt a 10 éve működő „Vuk Karagity” tábor -ról, melyben nemcsak magyarországi szerb gyere -kek vesznek részt, hanem a környező országokbólis jönnek. Éppen ezért anyanyelvük az egyetlenközös nyelv, amit használhatnak. Örömmeltapasztalta, hogy a szerb közösségen belül min -den ki fontosnak tartja, hogy energiát fektessen azilyen és ehhez hasonló programokba.Szauer Ágnes (NKSZT tagja, MiniszterelnökiHivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya,osztályvezető) reagálva az elhangzottakra, úgygondolja, hogy a saját közösségen belül csak éskövetkezetesen anyanyelven szabad megszólalni,ez vezet eredményre. Megjegyezte továbbá, hogy az annak idejénalakult szlovák ifjúsági szervezet alapító tagjai mavalamennyien jelen vannak a kisebbségi köz -életben, (ugyanez igaz a délszláv ifjúsági egye -sület alapítóira is) miért nem sikerül ez a mostanifiataloknak? Paulik Antal megállapítja, hogy az önkormány -zati és egyéb kisebbségi vezetők nem vesznektudomást arról, hogy a jövő a fiataloké. Ugyan -akkor azt tanácsolja a fiataloknak, ne várják tétle -nül annak a bizonyos jövőnek az eljövetelét!Heilig Ferenc (NKSZT tagja, a MagyarországiNémet Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Taná -csának elnöke) A nyilvánosságot vállaló emberekkötelessége egy pozitív jövőképet közvetíteni : hahisszük hogy leszünk, akkor leszünk is! Az anyanyelv átadását, az identitás tudat kiala -kítását elsősorban a szülők kötelességének tekinti,másodsorban az iskolai oktatás jelentőségéthangsúlyozza. Példának hozza fel egy nemzetiségigimnáziumban szerzett tapasztalatait, ahol igazánaz érettségire jutnak el a diákok az identitásvállalásához. Szintén önkormányzati feladatnak tartja a fiatal -sággal való foglalkozást. Gyengülni látja az anyanyelvű hitéleti tevé -kenységet is. Komjáti Anna megtapasztalta, hogy a szlovákságelőző generációja, a negatív élmények hatásáranem értékként éli meg nemzetiséghez valótartozását. Az új generáció feladata, hogy újra


94

kialakítsa az identitás tudatot, „vissza beszéljebeléjük”. Egyedné Baranek Ruzsenka (NKSZT tagja,Magyarországi Szlovákok Szövetsége elnöke )kiegészítve az elmondottakat, hozzáteszi, hogy amagyar médiában csak negatívum jelenik meg azanyaországról, ez befolyásolja a hazai szlovákságmegítélését is. Ő is a magyar tankönyvek hiányosságaira hívja fela figyelmet – ennek következménye, hogy atöbbségi társadalom keveset (vagy semmit) nemtud a magyarországi nemzetiségekről. Egyetért a szülők, tanárok és képviselők felelős -ségének kihangsúlyozásával: a példamutatás lehetcélravezető. Paulik Antal hozzáteszi, bár vitathatatlan afelnőttek szerepe az identitás kialakításában, ámebben a korosztályban igen erős és meghatározó akortárs csoport befolyása! Ebben látja az ifjúságiegyesületek jelentőségét. Abban a körben sokkalkönnyebb identitást formálni, amely a fiatalgeneráció két-három korosztályát fogja össze. Többen említették a tankönyvek hiányosságait,melyet már többször jelzett a Történelem tanárokEgyesülete is. Ha mind a 13 közösség egyszerrelép fel és kéri a tankönyvek felülvizsgálatát,akkor történhet valami!Pavlekovics András: (MR horvát szerkesztősége)azzal egészíti ki a hallottakat, hogy javasolja aközösségeknek, erősítsék kapcsolataikat anyaor -szági szervezetekkel, használják ki a pályázatilehetőségeket.

Szauer Ágnes bátorítja a fiatalokat, a természeteshelyátadás nem fog működni, hanem el kellfoglalni a pozíciókat, ezért érdemes küzdeni. Filipovics Rajmund a saját közösségében szerzetttapasztalatait osztja meg: ha a horvát fiatal attólérzi „másságát” többnek, ha horvátul hallgatpopzenét, és ez köti a közösséghez, ettől ébredbenne az identitás, akkor azt támogassuk. Lényeg,hogy mindenki találja meg az utat, amivelmotiválni lehet őket. Paulik Antal összegezve a három és fél óráseszmecsere eredményét, megállapította, hogy akezdeményezésnek volt alapja és folytatást kellteremteni. Kiderült, hogy az ifjúság problémáialapvetően hasonlóak. Hasznos volt mindenrésztvevő számára, hogy itt találkozhattak, mertfontos, hogy tudjanak egymásról. Megköszönte a részvételt, a türelmet, ésmindenkinek, aki értékes gondolatait megosztottaa hallgatósággal, valamint a MMIKL-nek, hogyezt a lehetőséget megteremtette.

Az emlékeztetőt összeállította: Halász Katalin

Hasznos linkek, melyek az előadásokbanelhangzottak:

Az ifjúsági egyesületek közül egyedül a németfiataloknak van web-lapja: www.gju.huYouth of European Nationalities / EurópaiNépcsoportok Ifjúsága http://www.yeni.orgFederal Union of European Nationalities /Európai Népcsoportok Föderális Uniójahttp://www.fuen.org


95

A MEASZ – Összefogás a Demokráciáért elnöks -ége a 2008. évben alapított Aranyoklevelét a Pireusétteremben adta át nemrégiben a szervezet számáraaz elmúlt években a legtöbb adományt nyújtotttámogatóinak. Az adományozó cégek, szervezetek,magánszemélyek társadalmi felelősségvállalásakülönösen értéke lendő, ha az olyan civil szervezetsegítésére irányul,

amely – többek között – egész békés emberi létünkkeretét, a demokrácia erősítését igyekszik tevé -kenységével szolgálni. Az európai békével egyidősMEASZ sokféle módon munkálkodik a de -mokrácia erősítéséért. Ennek egyik formája, hogytérítésmentes képzést szervez Demokrácia Aka -démia néven.

Összefogás a demokráciáért:Összefogás a demokráciáért:aranydiplomákaranydiplomák

A MEASZ – Összefogás a Demokráciáért 2008-as aranyoklevelestámogatója lett a gazdasági szervezetek kategóriában:

Kukumzis Georgios úr, a Pireus étterem tulajdonosa

A Magyar Művelődési Intézet és KépzőművészetiLektorátus a Magyarországon élő nemzeti és etni -kai kisebbségek számára díjat alapított kulturálistevékenységük elismeréséért

„PRO CULTURA MINORITATUMHUNGARIAE”

(a magyarországi kisebbségek kultúrájáért)elnevezéssel.

A díjjal emlékérem és díszoklevél jár.

Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzetiés etnikai kisebbséghez /bolgár, cigány, görög,horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin,szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ tartozó személyek,szervezetek kaphatják, akik/ amelyek kiemelkedőtevékenységet végeztek a Magyarországon élőnemzeti és etnikai kisebbségek körében azanyanyelvű kulturális örökség megtartásáért,fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak aKárpát-medence népeinek tolerancián alapulóegyüttéléséhez. (Például: a kulturális közélet, aközművelődés, művészetek, nemzetiségi média,nemzetiségi kultúra mecénása, stb.)A díjak átadására évente egyszer a MagyarországiNemzeti és Etnikai Kisebbségek ünnepnapjáhozkötődően december 13-án kerül sor, melynekrangját a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátus által rendezettNemzetiségi Gála ünnepi programja is biztosítja.A díjak száma maximálisan mindösszesen 8 dblehet.A díjat – a Magyar Művelődési Intézet és Képző -művészeti Lektorátus Nemzetiségi KulturálisSzakértői Tanács, valamint a Roma KulturálisSzakértői Tanács tagjainak javaslata alapján – aMagyar Művelődési Intézet és KépzőművészetiLektorátus főigazgatója adományozza.

A díjazásra szóló felhívás nyilvános. Közzétételrekerül a Kulturális Közlönyben, az MTI-ben, aMagyar Művelődési Intézet ERIKANET honlap -ján, a nemzetiségek.hu honlapon, a nemzetiségekországos folyóirataiban és nemzetiségi médiában.

A díjazásra jelöltek felterjesztése az MMIKLnemzetiségi munkatársai által összeállítottjelölőlapon valamint annak mellékletekéntmaximum 3 oldalnyi indoklással történik.A díj átadása laudátióhoz kötődik.

Elbírálás szempontjai:szakmai életút/életmű elismerése adott nemzetiségi közösség folyamatos, tartósműködése és a nemzetiség kultúrájában betöltöttkiemelkedő tevékenységeaz anyanyelvi kultúra bemutatása és elismertetéseMagyarországon illetve külföldön nemzetközi kulturális kapcsolatok kialakítása,erősítése

A felhívás és a jelölőlap letölthető awww.erikanet.hu honlapról vagy igényelhető a225-6043; 225-6041 telefonszámon.A jelöléseket szíveskedjenek a Magyar Műve -lődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátuscímére (postai vagy elektronikus úton) legkésőbb2009. szeptember 30-ig elküldeni:

MMIKL„Nemzetiségi Gála”

Lukács Mária osztályvezető1011 Budapest Corvin tér 8.E-mail : [email protected]

A megadott határidő után beérkező javaslatokatnem áll módunkban figyelembe venni.

Borbáth Erikafőigazgató


96

FELHÍVÁS

A MAGYARORSZÁGI NEMZETI ÉS ETNIKAIKISEBBSÉGEK KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGÉÉRT

DÍJ JELÖLÉSÉRE

Az európai görögségrõl tanácskoztak Brüsszelben

Óýíïäïò Ïìïóðïíäéþí ÊïéíïôÞôùí Åõñþðçò óôéò ÂñõîÝëåò

Ekaterini Jannaki asszony látogatása Beloiannisz településen

ç åðßóêåøç ôçò êáò Åêáôåñßíçò ÃéáííÜêçò óôï ÷ùñåéü ÌðåëïãéÜííçò

görög örökség magyarországon civil szervezeteink életébõl ... · ΕΠΟΝ...

Documents