WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

Gulyás András

TÍZ EGYIPTOMI MŰEMLÉK, AMIT ISMERNIE KELL

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

Köszönöm, hogy letöltötte a “Tíz egyiptomi műemlék, amit ismernie kell” című

ismeretterjesztő tanulmányomat. Az volt a célom ezzel a rövid írással, hogy

megkönnyítsem a www.piramisok.hu honlap használatát, illetve a honlapon

található információk közti tájékozódást. Tíz egyiptomi műemlékről talál itt

rövid leírást, kapcsolódó linkeket, fényképeket, tematikus linkgyűjteményeket.

Az interaktív ebook előnye, hogy olvashatja úgy, ahogy egy tanulmányt, de ha

nem nyomtatja ki, interaktív módon is használhatja, mivel akár egy honlapon,

itt is talál linkeket. Ezekkel a linkekkel azonnal további információkhoz juthat a

www.piramisok.hu honlapon keresztül. A tanulmányba olyan háttérinfókat is

bevettem, melyeket a honlapon nem talál meg, illetve rövid könyvlistákat is talál

itt, ezen könyveket ajánlom, ha részletesebben szeretne tájékozódni.

Jó szórakozást a tanulmányhoz és a honlaphoz!

Gulyás András

1. A szakkarai lépcsős piramis

2. A Kheopsz-piramis

3. Amon-Ré karnaki temploma

4. Hatsepszut királynő temploma

5. A luxori templom

6. Királyok völgye

7. Abüdosz: I. Széthi temploma

8. Medinet Habu

9. Abu Szimbel

10. Dendara

Tartalom

INTERAKTÍV E-KÖNYV

TÉMÁK

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

AZ ABÜDOSZI ÉS SZAKKARAI KIRÁLYSÍROK

IMHOTEP, A PIRAMIS MEGALKOTÓJA

A dinasztikus kor kezdetén, az első és a második dinasztiák alatt az

egyiptomi uralkodók még nem piramisokba temetkeztek. A királyi

temetkezőhely Abüdoszban volt, de Szakkarában is találtak olyan

létesítményeket, melyek az abüdoszi királysírokhoz hasonlatosak.

Elképzelhető, hogy szimbolikusan így két helyen is temetkeztek a

korai uralkodók, Memphisz, a főváros közelében, és az ősi szent

városnál, Abüdosznál. A sírok felépítményei erősen rongáltak, a föld

alatti helyiségek száma az idő előrehaladtával egyre nőtt. Itt he-

lyezték el a gyakorta igen gazdag sírfelszerelést.

Az első piramist a harmadik dinasztia uralkodója, Dzsószer

építtette, kinek építésze Imhotep volt. Imhotep több fontos tiszt-

sége mellett héliupoliszi főpap is volt. Zsenialitása nem pusztán a

piramisforma kialakításában rejlik, hanem a kő alkalmazásában is,

hiszen a korábbi királysírokat még nem kőből építették. A lépcsős

piramis fokozatos fejlesztés, bővítés során nyerte el végső formáját.

A piramis mellett különféle

kápolnák, ünnepi udvar,

halotti templom is talál-

ható. Ezeken a helyeken

a halott uralkodó túlvi-

lági boldogulását elősegítő

szertartásokat végeztek a

papok.

A piramisépítés kezdete

1. A szakkarai lépcsős piramis

K I R Á L Y I T E M E T K E Z Ő H E LY E K

- ABÜDOSZ

- KIRÁLYOK VÖLGYE

- TANIISZ

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

A SZAKKARAI TEMETŐKÖRZET

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Bár Dzsószer fáraó lépcsős piramisa méltán vált a szakkarai temetőkörzet

leghíresebb és leglátogatottabb műemlékévé, sok más látnivaló is található itt.

A piramisok közül kiemelendő a lépcsős piramistól délre elhelyezkedő Unisz-

piramis, ugyanis ennek a benső falaira vésték fel elsőként a király túlvilági

utazását elősegítő Piramis-szövegeket. A piramis benső részei nem látogath-

atóak, így aki a Piramis-szövegeket szeretné látni, keresse fel Teti piramisát,

ugyancsak itt, Szakkarában.

A királysírok mellett ugyan-

ilyen fontosak a szakkarai

előkelősírok is. Mereruka

monumentális maszta-

bájának, illetve Ti sírjának

domborművein keresztül

képet alkothatunk arról, milyen

áldozatokat mutattak be a

halottak számára, illetve a mindennapi életet is megörökítik az itt látható

jelenetek.

Összefoglaló munkák Szakkaráról és az itt található

műemlékekről:

Kákosy László - Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében,

Budapest, 1970.

Mark Lehner: The Complete Pyramids, London, 1997.

Stadelmann, Rainer: Die ägyptischen Pyramiden: vom Ziegelbau

zum Weltwunder, 1985.

S Z A K K A R A I L Á T N I VA L Ó K

- LÉPCSŐS PIRAMIS

- UNISZ-PIRAMIS

- TETI-PIRAMIS

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

PIRAMISÉPÍTÉS A IV. DINASZTI A ALATT

A PIRAMISOK ÉPÍTÉSE

Dzsószer fáraót követően fokozatosan változott a királyi síremlékek kia-

lakítása. A technikai megoldások, a piramiskörzet kialakítása folyama-

tosan változott, tökéletesedett. Sznofru fáraó meidumi és két dahsúri

piramisa közvetlenül a gízai piramisok előtt épültek. A mei-

dumi piramis vázszerkezete a

szakkarai lépcsős piramishoz

hasonlóan lépcsőzetes kialakí-

tású, amit aztán gúlaformára

töltöttek fel. A dahsúri tört

piramisnál az építkezés köz-

ben kellett a piramis gúlájának

szögét megváltoztatni, innen

ered a tört piramis elnevezés. A dahsúri északi piramis viszont tökéletes

gúla formájával már megelőlegezi a gízai piramisokat.

A piramisépítés egyes részletkérdései még ma is vitatottak, sok megoldásról azon-

ban a források alapján pontos képet tudunk alkotni. A köveket nem emelték, hanem

rámpákon csúsztatva juttatták fel a magasba. A rámpák kialakítása, pontos elren-

dezése kérdéses, de az, hogy rámpákat használtak, régészetileg is bizonyított. A

piramisokhoz használt kövek jelentős részét a közelben bányászták ki. A Kheopsz-

piramis benső kamrarendszerénél használt gránitot viszont a távoli Asszuánből

hozták. A gránit, mivel rendkívül kemény kő, nehezen faragható, de érdemes abba

is belegondolni, mekkora munkát jelentett a súlyos kőtömbök szállítása Asszuán és

Gíza között, hiszen a távolság közel ezer kilométer. A gízai piramisokat borító külső

mészkőtömböket közelebbről, a Nílus túlpartjáról hozták.

A gízai piramisok és építőik

2. A Kheopsz-piramis Hufu fényhegye

Ó B I R O D A L M I P I R A M I S O K

• KHEOPSZ-PIRAMIS

• KHEPHRÉN-PIRAMIS

• MÜKERINOSZ-PIRAMIS

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

A GÍZAI PIRAMISKÖRZET

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A gízai piramiskörzeten belül a három nagy piramis (Kheopsz,

Khephrén, Mükerinosz) és a Szfinx vonzza a legtöbb látogatót.

A piramisok keleti oldalán eredetileg templomok álltak, ez a

Kheopsz-piramisnál már teljesen elpusztult, csupán az alapozása

látszik. A templomokat a Nílus ártertületének szélén elhelyezkedő

úgynevezett völgytemplomokkal zárt felvezető utak kötötték össze,

ezekből is alig-alig maradt meg valami. Jó állapotban maradt vi-

szont fent Khephrén fáraó

völgytemploma (lásd a

bal alsó fotót ezen az

oldalon), ami közvetlenül

a Szfinx mellett helyez-

kedik el. Ebből a völgy-

templomból kerültek elő

Khephrén gyönyörű szo-

brai, melyek ma a kairói

múzeumban találhatóak. A Kheopsz-piramistól keletre és nyugatra

két nagy temető van, ahova a korabeli elit tagjai temetkeztek királyi

kegyből.

Összefoglaló munkák Gízáról és az itt található műemlékekről:

Kákosy László - Varga Edith: Egy évezred a Nílus völgyében,

Budapest, 1970.

Mark Lehner: The Complete Pyramids, London, 1997.

Stadelmann, Rainer: Die ägyptischen Pyramiden: vom Ziegelbau

zum Weltwunder, 1985.

Szöveges források

Piramis-szövegek: Kóthay Katalin Anna - Gulyás András: Túlvilág és

mindennapok az ókori Egyiptomban, Miskolc 2007. 205-213.

A G Í Z A I P I R A M I S K Ö R Z E T

- KHEOPSZ-PIRAMIS

- KHEPHRÉN-PIRAMIS

- MÜKERINOSZ-PIRAMIS

- SZFINX

-KHEPHRÉN VÖLGY-

TEMPLOMA

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

AZ EGYES TEMPLOMOK

A KARNAKI TEMPLOM TÖRTÉNETE

Míg az Óbirodalmat leginkább a halott király számára

épített piramisok fejezik ki és szimbolizálják, az Újbirodalmat a monumentá-

lis templomkörzetek. Ezen templomkörzetek közül sok majdnem vagy teljes

egészében elpusztult, alig-alig

maradt meg. A karnaki templom

azonban még mai állapotában

is lenyűgözi a látogatót, a

megdöbbentően jó állapotban

fennmaradt oszlop-csarnokok,

szentélyek közt sétálva könnyen

elképzelhetjük, hogy is nézett ki a

templom fénykorában. A templomkörzet központi részét Amon-Rének, a leg-

fontosabb újbirodalmi napistennek szentelték. Emellett a legnagyobb, központi

templomkörzet mellett, melyen belül több oszlopcsarnok, templom található,

Mut és Montu számára is külön templomkörzetet alakítottak ki. Rajtuk kívül

sok más istent tiszteltek Karnakban, érdemes felkeresni Ptah tem-

plomát is.

Már a Középbirodalom alatt (kb. Kr. e. 2040-1791) állt templom

Karnakban. Ezt a középbirodalmi templomot az Újbirodalom alatt

lényegesen kibővítették. III. Thotmesz többek között az Akhmenu-nak

nevezett templomot építteti fel a középbirodalmi templom mellé. I.

Széthi és II. Ramszesz idejéből származik a monumentális nagy oszlop-

csarnok (lásd bal felső kép ezen az oldalon). A kelet-nyugati főtengelyen

haladva a látogató ma Philipposz Arrhidaiosz bárkaszentélyéig jut el

(lásd a középső képet itt felül), itt állt feltehetőleg III. Thotmesz bár-

kaszentélye. A görög-római korban is bővítették még a templomot, így

építésének, bővítésének története több mint kétezer évet ölel át.

A karnaki templomkörzet

3. Amon-Ré karnaki temploma

T E M P L O M O K K A R N A K B A N

• AKHMENU

• AMON-RÉ KÖRZETE

• III. RAMSZESZ TEMPLOMA

• KELETI-TEMPLOM

• MUT-TEMPLOM

• PTAH-TEMPLOM

• TAHARKA ÉPÜLETE

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

SZERTARTÁSOK ÉS ÜNNEPEK

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A egyiptomi templomokban zajló szertartásokat két részre oszt-

hatjuk: a napi rituáléra és a nagy ünnepekre. A napi szertartássoro-

zat az isten szobrának kultusza köré szerveződött. A kultusszobrot,

mint egy élő személyt, a papok himnuszokkal köszöntötték, meg-

mosdatták, áldozatokkal táplálták. Szigorú szabályok határozták

meg, melyik papnak milyen feladat jutott, és milyen sorrendben

kellett az egyes isteneknek az áldozatokat bemutatni.

Az éves ünnepek során gyakran tartottak a templo-

mon kívül felvonulásokat.

Ilyenkor a papok vállukon

egy elfüggönyzött bárká-

ban vitték körbe az isten

hordozható szobrát. Mivel

a templomokba csak a

kiváltságosok léphettek be,

ezek az ünnepi felvonu-

lások nyújtottak lehetőséget az egyiptomiak számára arra, hogy

istenükhöz közelebb kerüljenek, még ha az isten szobrát nem is

pillanthatták meg.

Összefoglaló munkák Karnakról és az itt található műemlékekről:

Paul Barguet: Le temple d’Amon-Rê à Karnak, Le Caire 2007.

Elizabeth Blyth: Karnak - evolution of a temple, London 2006.

Kazimierz Michalowski: Karnak, Budapest 1970.

Claude Traunecker: Karnak - résurrection d’un site, Paris 1984.

T E M P L O M O KT H É B Á N K Í V Ü L

- LISTA

- ABÜDOSZ, I. SZÉTHI

- ABÜDOSZ, II. RAMSZESZ

- ABU SZIMBEL

- DENDARA

- EDFU

- KOM OMBO

- PHILAE

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

AZ EGYES TEMPLOMOK

DEIR EL BAHARI

A modern Luxor városával szemben, a Nílus túlpartján, a termőföld és

a sivatagos terület találkozásánál sorakoznak a templomok, sírok. Ezen

a viszonylag kis területen annyi látványos, jó állapotban fennmaradt

lenyűgöző műemlék található, hogy megtekintésük több napos pro-

gram is lehet az ide látogató turisták számára. A legjobb állapotban II.

Ramszesz temploma, a Ramesszeum, III. Ramszesz temploma Medinet

Habuban, Hatsepszut templomba Deir el Bahariban, illetve I. Széthi

gurnai temploma maradt fenn az újbirodalmi templomok közül. Az újbi-

rodalmi templomok mellett, a nyugati parton található többek között a

Királyok Völgye, a Királynők Völgye, az előkelők sírjai, valamint Deir el

Medine, a Királyok Völgyének sírjait építő munkások települése. Bár a

térség az Újbirodalom során élte virágkorát, későbbi időkből is számos

műemlék maradt fenn. A legtöbb turista programjában ugyan nem szere-

pelnek, de ha időnk engedi, érdemes felkeresni a monumentális későkori

sírokat, vagy a Ptolemaiosz-kori templomot Deir el Medinében.

Deri el Bahari nagyjából a karnaki templommal szemben, a Nílus nyugati

partján található, a termőföldet szegélyező hegy lábánál. A hegy túlolda-

lán van a Királyok Völgye. Deir

el Bahariban két fontos temp-

lom is található: Montuhotep,

a Középbirodalmat megalapító

uralkodó építtetett itt először

templomot, ami sajnos igen

rossz állapotban maradt fenn.

Mellette építtette fel Hatsepszut

királynő templomát.

Théba nyugati partja

4. Hatsepszut királynő temploma

A T H É B A I N Y U G AT IPA RT M Ű E M L É K E I

- MŰEMLÉKEK LISTÁJA

- HATSEPSZUT-TEMPLOM

- I. SZÉTHI TEMPLOMA

- DEIR EL MEDINE

- KIRÁLYOK VÖLGYE

- KIRÁLYNŐK VÖLGYE

- RAMESSZEUM

- MEDINET HABU

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

HATSEPSZUT KIRÁLYNŐ TEMPLOMA

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Egyiptom hosszú történelme során csupán ritkán fordult elő, hogy

nő ült a fáraók trónján. Az egyiptomi királynők közül kiemelkedik

Hatsepszut alakja, aki modern kori ismertségét elsősorban Deir el

Bahariban lévő templomának köszönheti. A templom előtt egykoron

tavak, kertek álltak, mindebből igen kevés maradt fenn. A temp-

lom szintjeit rámpa köti össze, a legfelső szinten a hegyoldalban

alakították ki a templom főtengelyén lévő szentélyt. A fölső szint

északi részén, a középső

teremtől elkülönül a nap-

kultusz céljára kialakított

udvar, melynek közepén

egy hatalmas áldozati oltár

áll. Az alsóbb szinten két

isten, Hathor és Anubisz

részére alakítottak ki külön

kápolnákat. Hathor kutusz-

helyén az oszlopfők az istennőt jelenítik meg (lásd a bal alsó képet

ezen az oldalon).

Összefoglaló munkák Hatsepszut templomáról és a korszakról:

Brunner Hellmut: Die Geburt des Gottkönigs, Wiesbaden 1986.

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Budapest

2002.

Janusz Karkowski: The temple of Hatshepsut: the solar complex,

Varsó 2003.

Nicholas Reeves: Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája,

Budapest 2002.

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

AZ OPET-ÜNNEP

A LUXORI TEMPLOM TÖRTÉNETE

Théba térségének nagy ünnepei közül kiemelkedik a Nílus áradásának

időszakában tartott Opet-ünnep. Ennek az ünnepnek a során a karnaki

templomból a papok elhozták Amon-Ré hordozható szobrát délre, a luxori

templomba, ahol szertartásokkal segítették elő és köszöntötték a dél felől

érkező áradást. Az ünnep több

napig tartott, felvonulások,

táncos zenés mulatság, gazdag

áldozatok kísérték. Korszaktól

függően a szárazföldön illetve

a Níluson hajózva tették meg a

két templom közti távolságot.

Ha nem hajóval mentek, a két

templomot összekötő szfinxsor szegélyezte úton haladtak a papok az

isten szobrával.

Kérdéses, hogy a ma látható újbirodalmi templom előtt már a

Középbirodalom alatt is állt-e templom itt, de egyes, innen előkerült

középbirodalmi uralkodók neveit viselő kőtömbök erre utalnak. A

Thotmeszek alatt viszont biztos, hogy állt itt egy templom, mivel ezeket

a kőtömböket III. Amenhotep felhasználta ma is látható templomának

alapozásában. A templom legnagyobb részét III. Amenhotep építtette

(Újbirodalom (kb. Kr. e. 1550-1070) első fele, 18. dinasztia), őt követően

II. Ramszesz egy udvarral és pülónnal (kaputorony), obeliszkekkel és

ülő kolosszusokkal bővíttette (lásd a következő oldal közepén lévő felvé-

telt). A templom az Újbirodalmat követően is használatban maradt. Bár

a későbbi uralkodók helyreállították, átalakították, a ma látható templom

egyedülállóan jól tükrözi újbirodalmi állapotát.

Templom Théba déli részén

5. A luxori templom - a déli szentély

É V M I L L I Ó K H Á Z A IT H É B Á B A N

• AMON-RÉ KÖRZETE

• MONTU-TEMPLOM

• PTAH-TEMPLOM

• MUT-TEMPLOM

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

A NÍLUS-ÁRADÁSA

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A luxori templomot, egyiptomiul a déli szentélyt, az Opet-ünnep

során felkereste a karnaki Amon-Ré hordozható képmása. Az ünnep

és a kapcsolódó szertartássorozat egyik központi motívuma a Nílus

éves áradásának megünneplése illetve elősegítése volt.

A Nílus július közepén kezdett el áradni, s ez egészen az 1960-as

évekig, az asszuáni gát megépítéséig megfigyelhető volt. Hatalmas

vízmennyiség érkezett Egyiptomba az áradással, amit Egyiptom

lakói alig vártak, hiszen a nyári forróság közepén, az év során megf-

ogyatkozott vízkészletekkel

az áradás néhány napos

késése is pusztulást okoz-

hatott. Az egyiptomi év is

az áradás megérkeztekor

kezdődött, mivel ezzel

vette kezdetét az ország

megújulása, újjászületése.

Az egyiptomiak szerint az áradás mértéke és időzítése az istenek

kegyétől függött. A király volt arra képes, hogy áldozataival elnyerje

az istenek kegyét, ezáltal pedig kiérdemelje a megfelelő mértékű

áradást.

Tanulmányok a luxori templomról:

Charles Kuentz: La face sud du massif est du pylone de Ramses II

à Louxor, Le Caire 1971.

Louqsor - temple du ka royal, Dijon 1992.

Mohammed Saghir: Das Statuenversteck im Luxortempel, Mainz am

Rhein 1992.

Szöveges források:

isteni születés története: Kóthay Katalin Anna - Gulyás András:

Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban, Miskolc 2007. 158-

160.

K U LT U S Z H E LY E KÉ S N Í L U S - Á R A D Á S

- GEBEL EL SZILSZILE

- ELEPHANTINE

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

ELŐZMÉNYEK

A SÍROK ÉS DÍSZÍTÉSÜK

Az Óbirodalom majd a Középbirodalom szétestével a királyi halottkultuszt szol-

gáló piramisépítések korszaka is véget ért Egyiptomban. Az újbirodalmi uralkodók

a látványos síremlékek helyett biztonságos rejtekhelyet kerestek sírjuknak, ahol

reményeik szerint az örökkévalóságig nyugodhat majd múmiájuk. Sajnos legtöbb-

jüknek nem ez a sors jutott. Bár a

luxori nyugati parton lévő Királyok

Völgye valóban elkülönül az élők

világától, így a beavatatlanok elől

sokáig el volt rejtve. Az Újbirodalom

kezdete óta temetkeznek ide az

egyiptomi uralkodók, az első király,

akit minden kétséget kizáróan ide

temettek, I. Thotmesz. Őt követően egészen az Újbirodalom végéig használták a

Völgyet. Neve ellenére nem csak királyokat temettek ide, hanem időnként kiváltsá-

gos előkelőket is. A legtöbb sírt teljesen kifosztották, Tutankhamon sírja a legis-

mertebb kivétel.

A sírok építészeti kialakítása két alaptípusba osztható. A korai sírok ten-

gelye derékszögben megtörik, az Amarna-kort követően pedig az

egyenes tengelyű sírtípus válik uralkodóvá.

A sírok dekorációjának legfontosabb és legjellegzetesebb témája a

Napisten túlvilági utazása. Miután a nap a nyugati égbolt határán este

lenyugszik, az egyiptomiak szerint mielőtt másnap felkelne a keleti

égbolton, 12 óra alatt áthalad az alvilágon nyugatról keletre. Ez a 12 óra

12 helynek felel meg, az alvilág helyeinek, melyeket kapuk választanak

el egymástól. Az utazás veszélyekkel jár, a napisten ellensége, Apóphisz

kígyó szeretné megállítani a bárkát. A halott király reménye szerint

bekapcsolódik a nap utazásába és folyamatos megújulásába.

Újbirodalmi királysírok

6. Királyok völgye királysírok Thébában

É V M I L L I Ó K H Á Z A IT H É B Á B A N

• AMON-RÉ KÖRZETE

• MONTU-TEMPLOM

• PTAH-TEMPLOM

• MUT-TEMPLOM

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

A KIRÁLYOK VÖLGYE FELFEDEZÉSE

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A Királyok Völgyét már a 18. században felkereste néhány elszánt

utazó, de a sírok feltárása csak a 19. században kezdődött meg.

Ezen korai felfedezők közül sajnos igen sok volt, akit inkább kaland-

ornak nevezhetünk, mint tudósnak, így például Belzoni, aki több sírt

is feltárt a Királyok Völgyében. A 20. század elejére sokan úgy vél-

ték, hogy a Királyok Völgye már nem rejt több feltárnivalót. A legna-

gyobb felfedezés azonban még hátra volt: 1922-ben Hovard Carter

itt találta meg Tutankhamon

sírját. Tutankhamon az

egyiptomi Újbirodalom

alatt élt, fiatalon hunyt

el, semmiképp sem sorol-

ható a jelentős uralkodók

közé. Véletleneknek

köszönhetően azonban

sírja majdnem teljesen érintetlenül megmaradt, a gazdag leletek

ma a kairói egyiptomi múzeumban találhatóak.

Összefoglaló munkák a Királyok Völgyéről és az itt található

műemlékekről:

Erik Hornung: Grab des Haremhab im Tal der Könige, Bern 1971.

Erik Hornung: Das Tal der Könige, Zürich 1982.

Nicholas Reeves: Az ókori Egyiptom felfedezésének krónikája,

Budapest 2002.

Szöveges források: Királysír alaprajza: Kóthay Katalin Anna -

Gulyás András: Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban :

források a Kr. e. 3-2. évezredből, Miskolc 2007. 202-205. Amduat:

uott. 213-221.

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

KIRÁLYSÍROK ÉS OZIRISZ-KULTUSZ

I. SZÉTHI TEMPLOMA

Abüdosz, az egyik legfontosabb vallási központ az ókori Egyiptomban

két okból vált kiemelkedő jelentőségűvé: mint Ozirisz kultuszhelye és

mint az archaikus királyok temetkezőhelye. Az egységes birodalom megterem-

tését követően, az első két dinasztia uralkodói Abüdoszban építtették meg sírjaikat

az Umm el Kab-nak nevezett területen. A gyakorta monumentális sírok ma nem

látogathatóak. Abüdoszba az első két dinasztiát követően a későbbi uralkodók

is templomokat, kápolnákat építtettek. Ezek közül a legjobb állapot-ban I. Széthi

temploma maradt fenn. Nem messze ettől áll I. Széthi fiának, II. Ramszesznek a

viszonylag jó állapotban fennmaradt temploma is.

A templomot I. Széthi fia, II. Ramszesz fejezte be, de a benső termek

még I. Széthi uralkodása alatt készültek el. A legbenső teremcsoport

Ozirisz részére készült. Ebben a teremcsoportban folytak az Ozirisz-

kultusz legtitkosabb szertartásai, sajnos több falon is teljes egészében

megsemmisültek a szertartásokat megörökítő domborművek. A nyitott

udvarokból két fedett oszlopcsarnokon keresztül hét kápolnához jutunk.

A templom érdekessége, hogy a királyt az istenekkel egyenrangú kul-

tuszban részesítették, mivel az egyik kápolna I. Széthinek van szentelve.

A második fedett oszlopcsarnok-

ból egy folyosón lehet kijutni

az Ozireion irányába. A folyosó

falán található az úgynevezett

abüdoszi királylista. Ezen a listán

az egyiptomi uralkodók neveit

örökítették meg, a kezdetektől

I. Széthi koráig. A lista egyike azon igen kevés óegyiptomi szöveges

emléknek, melyek segítségével az egyiptomi uralkodók sorrendje rekon-

struálható.

Abüdosz jelentősége

7. Abüdosz I. Széthi temploma

R A M E S S Z I D A M Ű E M L É K E K

- LUXORI TEMPLOM, II.

RAMSZESZ UDVARA

- MEDINET HABU

- GURNAI TEMPLOM

- RAMESSZEUM

- ABU SZIMBEL

- ABÜDOSZ, II. RAMSZESZ

TEMPLOMA

- MERNEPTAH TEMPLOMA

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

AZ OZIREION

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Az abüdoszi királylista annak a folyosónak a falán látható, amely kivezet

a templomtól nyugatra elhelyezkedő Ozireionhoz (lásd az itt alul látható

képet). Az Ozireion I. Széthi templomának járószintjétől jóval mélyebben

helyezkedik el úgy, hogy ma is áll benne a talajvíz. Az ide levezető hosszú

folyosó falán olyan jelenetek találhatóak, melyek egyébként csak a Királyok

Völgye sírjainak falain fordulnak elő az Újbirodalom alatt. A jelenetek ugyanis

a napisten éjszakai utazását örökítik meg: az Ozireion tehát egy olyan léte-

sítmény, amely a föld alatti terü-

leteket, az Ősvízet eleveníti fel.

Ozirisz kultusza Abüdoszban

különösen fontos volt, I. Széthi

templomában is egy külön te-

remcsoportot alakítottak ki erre

a célra. Ozirisz, a halála után

megújuló istenség az évenként az Ősvízből előtörő Nílus áradásához, a

túlvilág uraként pedig a föld alatti területekhez is kötődött. Mindezt igen látvá-

nyosan idézi fel az Ozireion épülete.

A. M. Calverley - A. H. Gardiner, The temple of King Sethos I at

Abydos, London 1933-1958.

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

EGYIPTOM HANYATLÁSA

A TEMPLOM FŐBB RÉSZEI

Az Újbirodalom alatt (Kr. e. 1550-1071) Egyiptom újra fénykorát élte.

Korabeli fogalmak szerint világbirodalomnak számított, megkerülhetetlen

politikai tényezője volt a Földközi-tenger térségének, kulturális mintául

szolgált a szomszédos népek számára. A fáraók győztes hadjáratai

tovább gazdagították Egyiptomot, növelték a templomok bevételeit.

Ezekből a bevételekből épültek a mai, gyakorta romos állapotukban is

lenyűgöző templomkörzetek.

Ez a hatalom és vele járó gazdagság az Újbirodalom vége felé hanyatlás-

nak indult. A tengeri népek folyamatos támadásai, a líbiaiakkal folytatott

háborúk mellett elsősorban benső folyamatok vezettek a világbirodalom

széteséséhez. Az állami újraelosztó rendszer egyre kevésbé működött,

megnőtt a korrupció és a bűnözés. Az Újbirodalom vége felé fosztogatni

kezdték a Királyok Völgyének sírjait is. A király tekintélye megingott,

az Újbirodalom végére, XI. Ramszesz alatt Thébában pedig a papság

teljesen függetlenítette magát a fáraótól. III. Ramszesz az utolsó olyan

uralkodó, aki monumentális templomot tudott építtetni.

A lenyűgöző méretű templomba egy kaputornyon (lásd a képet itt

lent) keresztül lépünk be. Az első nyitott oszlopcsarnok déli falán

egy ablakot látni, az úgynevezett megjelenési ablakot. Ez az ablak

köti össze a templomot a királyi palotával. A király, mikor a nagy

ünnepek alkalmával felke-

reste templomát, ebben

az ablakban jelent meg

az udvarban összegyűltek

előtt. A második nyitott

udvar falain a temp-

Az Újbirodalom második fele

8. Medinet Habu III. Ramszesz temploma

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

ISTENI HITVESEK KÁPOLNÁI, ÉS A KIS TEMPLOM

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

III. Ramszesz temploma mellett még két fontos épület található

Medinet Habuban. A XXV-XXVI. dinasztia alatt élt főpapnők, Amon

isteni hitveseinek kápolnái (lásd a képet), illetve a 18. dinasztia

alatt épített kis templom.

Ez utóbbi templom a thébai

nyugati parton tartott vallá-

si ünnepek fontos helyszíne

volt, jelenleg a Chicago-i

egyetem kutatói dolgoznak

itt, nem látogatható.

Epigraphic Survey: Medinet Habu, Chicago.

William J. Murnane: United with eternity, Chicago 1980.

Pierre Grandet: Ramsès III - histoire d’un règne, Paris 1993.

Szöveges források:

Harris-papirusz: Kóthay Katalin Anna - Gulyás András: Túlvilág

és mindennapok az ókori Egyiptomban : források a Kr. e. 3-2.

évezredből, Miskolc 2007. 61-76.

lom nagy ünnepeit megörökítő jeleneteket látunk, így például

a Min-ünnepséget. A templom benső, egykor fedett része, ma

kevésbé jó állapotban maradt meg. Itt található az Ozirisz és

Ré-Harakhti részére kialakított teremcsoport. A templom északi

külső falán III. Ramszesz fontos hadjáratait örökítették meg.

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

NÚBIA JELENTŐSÉGE

AZ ASSZUÁNI GÁT MEGÉPÍTÉSE

Núbia Egyiptom déli és Szudán északi részét jelenti. Egyiptom

Asszuántól délre fekvő területe tartozik Núbiához, az Újbirodalom

alatt itt több templomot is emeltek az egyiptomi uralkodók.

Núbia alapvetően két szempontból bírt kiemelt jelentőséggel az

egyiptomi uralkodók szemében: egyrészt mint Egyiptom déli határ-

vidéke, másrészt mint aranylelőhely. Korszaktól függően változott,

hogy délen hol húzódott Egyiptom határa, az egyiptomi uralkodók

igyekeztek minél nagyobb területeket birodalmukhoz csatolni. Az

Újbirodalom szétesését követően azonban megváltozott a helyzet.

A XXV. dinasztiát a mai Szudán területéről, délről érkező uralkodók

alkották, akik elfoglalták Egyiptomot.

Minden évben július közepén kezdődött a Nílus áradása. Ez a várva

várt esemény, bár bizonyos szempontból megkönnyítette a földművelést,

mivel a vizet nem kellett fáradságos munkával a földekre juttatni, sok nehéz-

séget, bajt is okozott. Az áradás vize vitt magával mindent, ami útjába került,

elvonultával pedig, a víz által hátrahagyott tetemek, rothadó szerves anyagok

miatt nagy volt a járványveszély. Ezeknek a káros következményeknek

kiküszöbölése érdekében, illetve a földművelés tervezhetőbbé tétele végett,

a művelésbe bevonható

területek megnöveléséhez az

1960-as években megépítették

az asszuáni gátat. A gát mögött

hatalmas tó alakult ki, emiatt

számos templomot, köztük az

abu szimbeli templomot is át

Núbiai templomok

9. Abu Szimbel II. Ramszesz temploma

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

AZ ABU SZIMBELI TEMPLOM

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Eredeti elhelyezkedésétől nem messze, a templom eredeti tájolását

megtartva építették újra II. Ramszesz két abu szimbeli templomát

jelenlegi helyén, az 1960-as években. A főtemplom bejáratánál II.

Ramszesz négy ülő kolosszusa néz kelet felé, a felkelő nap irányába.

Ő volt az, aki a kisebb tem-

plomot felesége, Nefertari

részére megépíttette. Az

épületek lenyűgöző mo-

numentalitását fokozza a

megvilágítás szimbolikája.

A templom főszentélyét úgy

alakították ki, hogy az év két

időszakában az itt ülő kultuszszobrokat megvilágítsa a felkelő nap.

Christiane Desroches-Noblecourt - Charles Kuentz: Le petit temple

d’Abou Simbel, Kairó 1968.

Madeleine Peters-Destéract: Abou Simbel, à la gloire de Ramsès,

Monaco 2003.

A S S Z U Á NÉ S T É R S É G E- L I S TA A M Ű E M L É K E K R Ő L

- A B U S Z I M B E L

- A S S Z U Á N I E L Ő K E L Ő S Í R O K

- E L E P H A N T I N E

- K A L A B S A

- P H I L A E

kellett helyezni máshova. Több kisebb templom így került Egyiptomon kívül-

re. A gát építésében, a leletmentési munkálatokban résztvevő országokat

ugyanis ezzel jutalmazta az egyiptomi kormányzat. Madridba, New Yorkba,

Berlinbe kerültek így kisméretű templomok. Több templomot eredeti hely-

színének közelébe helyeztek át.

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

A PTOLEMAIOSZ-KOR

A DENDARAI TEMPLOM

Nagy Sándor halálát követően egyik hadvezére, Ptolemaiosz kapta meg

Egyiptom trónját. Az általa alapított dinasztia közel háromszáz éven

át uralkodott Egyiptomban, Kr. e. 305 és 30 között, Egyiptom római

meghódításáig. A dinasztia utolsó királynője, egyben pedig talán

legismertebb uralkodója VII.

Kleopátra, akinek öngyilkossága

véget vetett a Ptolemaioszok

uralmának.

Egyiptom kulturális hagyatéka

szempontjából rendkívül fon-

tos a Ptolemaiosz-kor. Az igaz,

hogy Egyiptomot ekkor külföldi uralkodók irányították, a Ptolemaioszok

azonban támogatták az őshonos hagyományokat, monumentális templo-

mokat építtettek. Ezeknek a templomoknak a falaira számtalan szöveget

vésettek fel a papok, megőrízve őket az utókor számára is.

A Ptolemaiosz-kori templomok közül a dendarai templom maradt fenn talán a

legjobb állapotban. A monumentális Hathor templom körül további létesítmények

állnak: születési ház, szent tó, szanatórium, keresztény bazilika.

A Hathor-templomban rögtön egy fedett oszlopcsarnokba érkezünk, mivel a külső,

nyitott oszlopcsarnokok nem készültek el. A fedett oszlopcsarnokban Hathor-

oszlopfőket látunk, mennyezetén a csillagos égboltot felidéző jelenetekkel. A

templom főtengelyén haladva érhetünk a főszentélyig, amely mögött a föld alatti

kriptákba lehet lejutni, itt tárolták a templomi kincseket. A templom tetejére felvezető

lépcsősor oldalfalain látjuk a papok menetét, akik az istenek szobrait viszik fel a

templom tetejére, az újévi szertartások elvégzéséhez. A templom tetején alakítottak

ki egy teremcsoportot az Ozirisz-szertartások elvégzésére.

Ptolemaiosz-kori templomok

10. Dendara Hathor háza

WWW.PIRAMISOK.HUMűholdképes link- és fotógyűjtemény © Gulyás András Email: gulyas.andras@piramisok.hu

PTOLEMAIOSZ-KORI TEMPLOMOK

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A dendarai templomhoz hasonlóan az edfui Hórusz-templom is

eredeti szépségében látható (lásd a képet itt lent). A sólyomisten

temp-lománál élő sólymokat is tartottak, közülük választották ki

azt az állatot, amelyiket megkoronázva Hórusz szent állataként

imádtak.

Ugyancsak jó állapotban maradt fenn a jóval kisebb méretű esz-

nai templom (lásd a kis képet bal szélen). Ez a templom Khnum

kosisten részére készült,

aki fazekaskorongján az

embereket megformálta.

A kisméretű templomban

gyönyörű az oszlopfők vál-

tozatos kidolgozása.

Festői helyen, egy szigeten

található a Philae-i temp-

lom, Asszuán térségében. Ezt is, akárcsak az abu szimbeli templo-

mot, át kellett helyezni az asszuáni gát építésekor.

Sylvie Cauville: L’ oeil de Rê histoire de la construction du temple

d’Hathor à Dendara, Paris 1999.

François Daumas: Dendara et le temple d’Hathor, Le Caire 1969.

P TO L E M A I O S ZK O R I T E M P L O M O K

- EDFU

- ESZNA

- PHILAE

- KOM OMBO

- DENDARA

- DEIR EL MEDINE