GYERMEKIRODALMI LAP XLVI. ÉVFOLYAM 536. SZÁM 2002. DECEMBER

2

Élt egyszer egy faluban három vidám legény:egy kovács, egy szabó meg egy vadász. Elhatá-rozták, hogy elmennek világgá. Útjuk egy sûrûerdõn vezetett keresztül. Egy házikóhoz értek.Tárva-nyitva állt, s a szobában égett a mécses, deegy teremtett lelket sem találtak se bent, se kint.

– No, aki itt lakik, nem fogja rossz néven venni,ha betérünk hozzá, s meghálunk nála – gondolták.

Hajnalban kipihenten, vidáman ébredtek fel.– Szerezzünk valami harapnivalót, mert így

felkopik az állunk – javasolta a vadász.A kovács meg a vadász nekivágtak az erdõ-

nek, a szabó tüzet gyújtott, vizet tett a tûzhelyre.Ekkor ott termett egy icike-picike emberke, sígy kuncogott: Szabó, szabó, szabó komám, a tü-

zedet elfújom ám!

– Fújd csak, fújd, ha tudod! – kiáltotta nagybátran a szabó, mert az emberke olyan icike-pi-cike volt, hogy egy tisztességes tüsszentés senézett ki belõle. De az alig csinált annyit, hogy:pfü! – elaludt a tûz, az emberke pedig eltûnt.

Nemsokára megjött a vadász meg a kovács, sa szabó elmesélte nekik, hogy mi történt.

Másodszor a vadász maradt házõrzõnek. Jó-kora tüzet rakott, ráhelyezte a leveses fazekat,és maga is a tûz mellé telepedett. De elõjött azicike-picike emberke, és azt suttogta: Vadász,

vadász, vadász komám, a tüzedet elfújom ám!

– Próbáld csak meg! Kitekerem a nyakadat! –kiáltotta a vadász, de pfü! – fújt egyet az ember-ke, és a tûz kialudt, az emberke eltûnt.

– Majd én megfizetek annak a tökmagnak! –ígérte a kovács. Elõszedett egy satut, s letette akemencepadkára, hogy a keze ügyében legyen.Amint tüzet rakott, ott termett az emberke: Ko-

vács, kovács, kovács komám, a tüzedet elfújom ám!

A kovács galléron ragadta, és befogta a satuba.– Eresszetek el, eresszetek el – kiáltozta a

furcsa kis emberke. – És valamelyikõtök jöjjönel velem! Szabócskám, gyere velem!

– Dehogy megyek! – válaszolta a szabó.– Vadász, akkor te gyere velem!– Megy veled a halál! – így a vadász.– Kovács, kovács, gyere velem te! – Jó, megyek – mondta a kovács –, de a va-

dász és a szabó is jönnek mögöttünk.Az emberke egy rejtekajtón meg egy pincefo-

lyosón vezette õket keresztül. Eljutottak egy bar-langhoz, amelynek roppant szikla fedte a száját.

– Hengerítsd csak el azt a követ – mondta akovácsnak –, bújj át a nyíláson, és kiáltsd jó han-gosan: „Megtört a rontás! Megmenekedtünk!”

A legény nekigyûrkõzött, két hatalmas ko-vácstenyere megragadta a sziklát, s egyszerrecsak recsegés-ropogás hallatszott, a szikla el-gördült, s nappali világosság vágott a szemükbe.Átbújtak a nyíláson, és íme, egy ragyogó kastélyelõtt találták magukat.

– Megtört a rontás! Megmenekedtünk! – ki-áltották, ahogy a torkukon kifért.

A pici emberke is velük kiáltott, s azzal volt,nincs: eltûnt a kezükbõl.

A kastélyból akkor díszbe öltözött zenészek,majd három csodálatosan szép hercegnõ per-dült elõ. Az icike-picike emberke koronával, bí-borpalástban közeledett feléjük.

– Köszönet nektek – mondta –, hogy megsza-badítottatok bennünket a rossz varázslattól.

Azzal a három legényt hercegi rangra emel-te, és feleségül adta hozzájuk a hercegnõket.Boldogan éltek, s házi tûzhelyük lángját nem isfújta el senki soha többé!

LUDWIG BECHSTEIN

AZ ICIKE-PICIKE

EMBERKELENGYEL BALÁZS fordítása

RÓ

NA

EM

Y r

ajza

Volt egyszer egy kis rongy-paprikajancsi, csupa tarka szö-vetmaradékból volt összevarr-va. Egy fiúcska tulajdona volt,jól ment a sora!

Egy napon a fiúcska egy ki-rakatban sokkal szebb és na-gyobb paprikajancsikat látott,felhúzósakat, melyek trombi-tálni is tudtak. És egyszerremár nem kellett neki a kisrongy-paprikajancsi, pedig azminden erejét összeszedte,hogy a fiúcskát felvidítsa. De afiúcska elégedetlen volt ésrosszkedvû. Végül megfogta,és kidobta az ablakon.

Arra jött egy kutyamama,megszaglászta, a szájába vette,és elvitte hét kutyagyerekénekjátszani.

A kutyakölykök össze-visszarágcsálták, meg-megrázták,ide-oda csapkodták, húzgálták.A kis rongy-paprikajancsi úgyszorongott és úgy félt, hogyteljesen elfelejtette, miért isvan tulajdonképpen a világon.

Miért is volt hát a világon? Hogy mókázzon! És kivel? Hát a fiúcskával!Az úr, akié a kutyák voltak,

így kiáltott: – Fúj, micsodagusztustalan rongy! Ki vele! –És ujja hegyével felcsípve ki-

dobta a szeméttartályba.Egy rongyszedõ meglátta,

és feldobta a taligájára.A fiúcska eközben otthon

ült és boldogtalanul sírdogált,mert szerette volna visszakap-ni a kis rongy-paprikajancsiját.Egyáltalán nem akart már na-gyobb és szebb paprikajancsi-kat. Egyik sem tudta közülükazt, amit a kis rongy-paprika-jancsi olyan jól tudott.

Mit nem tudtak hát? Mókázni! És kivel? Hát a fiúcskával!A rongyszedõ elment a ház

elõtt, amelyben a fiúcska nagy-mamája lakott.

– Volna valami rongy a szá-momra? – kérdezte.

– Van – mondta a nagyma-ma –, egy egész zsákra való.De kérem azt a kis rongy-pap-rikajancsit ott.

Azonnal felismerte, mert ataliga tetején volt.

– Most pedig – mondta a kisrongy-paprikajancsinak –, szé-pen rendbe hozunk.

Megmosta, megfoltozta, vé-gül még sokkal szebb lett, mintkorábban volt.

És egy szép napon a postásóriási csomagot hozott, melyenez a cím állt: A fiúcskának. És afeladó megjelölése ez volt: Anagymamától.

A fiúcska igen izgatott lett,

mert el nem tudta képzelni,hogy mi lehet egy ekkora nagycsomagban. Pszt! Mi se árul-junk el semmit!

Mikor a fiúcska a nagy do-bozt kinyitotta, egy másikat ta-lált benne. Mikor ezt is felnyi-totta, egy harmadik került elõ.A harmadik dobozban egy ne-gyedik, ebben egy ötödik, eb-ben pedig egy hatodik volt. Ahetedik volt a legeslegkisebb.Az egész szoba tele volt márdobozokkal.

És mi volt a legeslegkisebbdobozban? A rongy-paprika-jancsi! Olyan volt, mint új korá-ban, és rögtön megmutatta,hogy mit tud.

Mit tudott hát olyan jól? Mókázni!És kivel? Hát a fiúcskával.És mi volt, mit a fiúcska tett?Nevetett!

MICHAEL ENDE

AA KKIISSRROONNGGYY--PPAAPPRRIIKKAA--JJAANNCCSSII

Fordította HÁRS ERNÕ

Kapsz valamit! Ugyan mid van?Ezüstcsengõs várj-virágom,meg egy arany hableányom,sosem-volt dobozban.

Népköltés

Hogy hívják Hauff pöt-

töm mesehõsét? Milyen

varázseszközök segítik?

Vegyetek, gyerekek!Itt a kutyuska,itt a malacka,dob és trombita,vesszõparipa,faskatulya,doboz, pipa,kocsis és batár,gárdista és huszár,csak pár krajcár,minden tietek,vegyetek, gyerekek!

J. W. Goethe

3

4

– FROHE WEIHNACHTEN! – kívánokegyszerre három országban is az ott

élõk anyanyelvén boldog karácsonyt.– Ich liebe dich,

Németország!– kurjantok ki a Mercedes abla-

kán. Merre is forduljak, hisz olygazdag a jelen is, a múlt is.

Ez a korona került a Német-római Birodalom elsõcsászárnak, Ottónak a fejére 962-ben. E korona „ék-kövei”: a bajorok, a szászok, a svábok, az osztrákok,a poroszok, a svájciak fényes és véres századokonát harcoltak hol a külsõ ellenséggel, hol egymással.

Ma Német-ország a vi-lágon a 4. az

ipari termelés-ben, 2. a keres-

kedelemben, a gép-kocsi-kivitelben. A Volkswagen, az Opel, a Merce-des, a BMW, a Porche világmárkák, akárcsak aSiemens, a Bosch, a Telefunken termékek.

Karácsony volt ak-kor is... 800-ban a pá-pa szinte az egész Eu-rópát egyesítõ FrankBirodalom császárá-vá koronázta NagyKárolyt. Fényes ud-

vara Aachen-ben volt.

A Ruhr-vidéken lépni se, lélegezni se lehet a szénbányáktól,az ipari óriásoktól. Egy-egy gyárban 100.000 ember dolgozik.

Emlegette már valaki nek-tek a porosz fegyelmet? I.és II. Frigyes porosz kirá-lyok hadseregét nem a dí-szes egyenruha, hanem avasfegyelem tette Európalegnagyobb katonai erejévéa XVII-XVIII. században.

Azóta is ez a német nagy-ság titka: a fegyelem, a szorgalom,az erõs akarat. Ezek segítsé-gével kerültek többször is,két vesztes világháborúután is a gazdasági „futó-verseny” elsõ vonalába.

NÉMETORSZÁG

MAGYAR-ORSZÁG

ROMÁNIA

LENGYEL-ORSZÁG

OLASZ-ORSZÁG

FRANCIA-ORSZÁG

AUSZTRIASVÁJC

5

LÁSZLÓ NOÉMI

SZÖG ÉS VONAL

Hoffmann és Hauff és Grimm mese:hideg varázslat kedvese.Nibelung-törpe, õsi kincs,sárkányvér-fürdõ, vasbilincs,ajakszorító fegyelem,mord választófejedelem,sziklaszirten lovagi várak,céhek, patikák és könyvtárak,a pontos kéz, a fürge észés a Luther Márton merészÚjszövetség-értelmezése,a tudományok érverése;szög- és vonalkalitka mélyéntitok ködében õs lidércfény.

A Rajna Európa „legfor-galmasabb” folyója. Partjátlovagvárak, romantikus kas-télyok szegik.

A modern nyüzsgésbentartós értékként áll, amit kétés fél ezer év alatt a németszellem megalkotott.

A mai Német SzövetségiKöztársaság fõvárosa Bonn,de a nyolc szövetségi állammindenikének saját fõváro-sa is van. Hajdani fejedelmi,püspöki székhelyek, egyete-mi központok, kereskedõvá-rosok és kikötõk.

A Gutenberg-biblia. Egykönyv, amely átalakította avilágot: Luther a vallást,Gutenberg 1445-ben felta-lált nyomdája a könyveksokszorosítását forradal-masította.

Jó munkához idõkell! A kölni gótikuskatedrálist 1248-ban kezdték építeni,és csak 1880-banfejezték be.

Arany, drágakõ, porcelán mûkin-csekkel van tele a szász királyokdrezdai palotája, a Zwinger.

Azért a németeket sem min-dig az ész irányítja – különö-sen ha sörrel tele a krigli.

Az a szép, az a szép... Akia szõkéket, kékszemûeketszereti, a németek közül vá-lasszon barátot.

Ha kíváncsiak vagytok, mitírtak a gyermekeknek a németzene óriásai, hallgassátok meg

László Bakk Anikó nénizenés üzenetét

december 14-én reggel 9-tõla kolozsvári rádióban.

6

LÁSZLÓ NOÉMI

A FÉNY, A SÁR

Hollári-hó és Kék Duna,Tirol, csipetnyi Adria,szarvasagancs, bõr és gyopár,krinolincsipkéken a nyárdalos-virágos illata,kék-fehér porcelánszoba,császári udvar, száz lakáj,csillagporos mozarti báj,és holdtól súlyos éjekenszonáta-álmú Beethoven,Bécs utcáin a fény, a sárvilága közt döngõ határ,háborúfüstbõl égre száll aSzent István dóm muzsikája.

Lálálálá-lálá-lálá...

Ausztriábavalcerlépésben érkezem.Hová tûnt innen a porosz szigor, a német kimértség?

Pedig németajkúak az osztrákok is, de más a kiejtésük, avérmérsékletük, a történelmük.

A fõváros, Bécs igazi vi-lágvárossá épült, aranytólcsillogott. A Schönbrunnpalota vetekedett a Napki-rály udvarával. CsakhogyXIV. Lajosnak nem voltMozartja, sem 120 fõs ma-

gyar huszár testõrsége.

Bécs a zene fõvárosa. A bécsi fiúkórus 500 éve

énekel, ma is világhírû.Beethoven IX. szimfóniájá-

nak Örömódáját Schiller szövegévelma Európa himnuszaként éneklik.

Mozart Varázsfuvolája azoperák királya. Hogy hívjákezt a szereplõt?

Ferenc József csá-szár gyönyörû felesé-ge, Sissi sokat tett amagyar-osztrák meg-békélésért.

Strauss keringõire és polkáira báloz-nak a bécsiek, és ébred fel január else-jén a világ a Bécsi Filharmonikusok új-évi koncertjét hallgatva.

A Habsburg uralkodók nevét jólismerjük, hisz küzdöttünk ellenükeleget, és az Osztrák-Magyar Mo-narchiában szövetkeztünk is velük.

Mária Terézia a magyaroktól töb-bet vett el, mint adott, deAusztria a fénykorát kö-szönheti neki: hatal-ma, gazdagságanõtt, a mûvésze-tek virágoztak.

7

Az osztrákAlpok sípara-dicsom, de nyáron is varázsla-tos a tiroli táj, a hagyományõrzõfalvak, a népviselet.

Ha Svájcot elérem, megmenekültem –reménykedtek a világháború üldözöttjei. Mert

Svájc170 éve nem háborúzik: semleges, független,

és ma már nagyon gazdag. Tell Vilmos és Heidiországát négy nép: a német, az olasz, a franciaés a rétoromán lakja teljes egyenjogúságban.

Az 1291-ben országalapí-tó alpesi pásztorok ma isõrzik hagyományaikat, me-lyek elmaradhatatlan részea sajtkészítés, a havasigyo-

pár no meg az õsialpesi „telefon”,a kurjantva-ének-lõ jódlizás és ahavasi kürt.

Olyan vagyok, mint a svájcióra. Milyen? Pontos.

A világhírû svájci órák Genfbenkészülnek. Kálvin városa manemzetközi értekezletek fontos

helyszíne.

LÁSZLÓFFY ALADÁR

AHOL A KÉK

DUNA ERED

Ahol a kék Duna ered,ott lakik a német gyerek.Nagy hegyeken régi várak,lenn az utak meg a gyárak.Érdekes a Duna-mente,esik esõ is hetente,süt a nap persze naponta,s fogy a virsli meg a sonka.Bácsi német, néni osztrák,ugyanazt a nyelvet hozták,miközben a Duna halad,s mindenféle zászló alattuszályok és sétahajókhozzák a jót, viszik a jótaz õskezdetektõl máig,Némethontól Sulináig.

Svájci csoki – a fogat ez isrontja, de finomabb a többinél.

A fõváros,Bern névadó-ja és jelképea medve. Kö-zépkori fõte-rén pompázikaz óratorony.

8

TTIILLLL EEUULLEENNSSPPIIEEGGEELLKKAALLAANNDDJJAAII

Till Eulenspiegel, a német mesék tréfamestere mindig a szegények,

az igazszívûek pártján áll.

Német földön, a szászok országában, egynagy erdõ szélén volt egy kis falu, Kneitlin-gen. Nevét se tudnánk, ha ezerháromszáz-egynéhány évvel Krisztus Urunk után nemitt látja meg a napvilágot Till Eulenspiegel.Már a neve is furcsa párosítás volt. Az okos-ság madara: a bagoly (Eulen) társult benneaz önismeret eszközével: a tükörrel (Spiegel).De hát ettõl még a csecsemõ olyan emberréválhatott volna, mint a többi. De hogy nemígy lesz, hamar kiviláglott. Kneitlingennekugyanis nem volt papja, s így a csecsemõt aszomszédos városkába vitték keresztelni.Ahogy ez már akkoriban lenni szokott, a várura, Till von Utzen lett a keresztapja. A vissza-úton a keresztanyja nagy sietve át akart men-ni egy pallón valami szittyós patak fölött. Tán

AA NNIIBBEELLUUNNGGOOKKKKIINNCCSSEE

Jobban megérti a németek lelkét ésWagner operáit, aki ismeri az õsi germán

mondákat. Tudjátok-e, miértsebezhetetlen a hõs Siegfried?

Ment, mendegélt Siegfried, de hamarosanszembetalálta magát a sárkánnyal. Minthogyfegyvere nem volt, felragadott egy fatörzset,és azt vágta a szörnyeteghez. A sárkány riad-tan menekült vissza a barlangba. Siegfriedhatalmas máglyát hordott össze faágakból, smeggyújtotta a barlang bejárata elõtt. A bor-zasztó vadállat a fojtó füst miatt nem tudottmenekülni. A tûz megolvasztotta a páncélját,s a sárkányzsír kis patakként csordogált a föl-dön. Siegfried belemártotta az ujját, és cso-dálkozva látta, hogy a sárkányzsír keménypáncélként vonja be. Erre egész testét meg-fürösztötte a sárkányzsírban, s többé kardvagy lándzsa nem hatolhatott át a bõrén. Mi-közben azonban a sárkányzsírban fürdött, avállára egy falevél hullott. Azon a helyen, a hola hársfa levele takarta, nem érte a sárkány-zsír, így hát ott sebezhetõ maradt.

túlságosan a söröskorsó fenekére nézett? Mert ar-rafelé az a szokás, hogy a gyereket a templombólegyenesen a korcsmába viszik, és ott az apja költ-ségén isznak az egészségére. Így aztán a kereszt-anya szerencsésen belepottyant a békanyálas po-csolyába, és olyan alaposan elterült benne, hogy agyerek majd belefulladt. De az asszonyok még ide-jében kihalászták õket, hazavitték a csecsemõt, ésegy fateknõben szép tisztára mosták. Így keresz-telték meg Till Eulenspiegelt egy nap háromszor:egyszer a templomban, egyszer a pocsolyában, segyszer meleg vízben a teknõben. S amikor újrabepólyálták, az egyik asszony felemelte Tillt, s aztmondta:

– Hadd nézzelek meg, miféle emberpalántavagy te, hogy csak háromszoros keresztség áránjuthatsz be a jámbor lelkek gyülekezetébe?

Ilyen volt a kö-zépkori németparasztház és

viselet. Melyik Grimm

meséreismertek benne?

Saját fia fején kell nyíllal eltalálnia az almát. Kiez a legendás íjász, svájci szabadsághõs?

Ez is Grimm mese. Kinek a vánkosából havaz

a fagerendás házra, gótikus katedrálisra?

9

G. A. BÜRGER

MMÜÜNNCCHHHHAAUUSSEENN KKAALLAANNDDJJAAII

Fordította HOMORÓDY JÓZSEF

Barátaim, higgyék el, lélekjelenlét a nyit-ja minden bátor tettnek. Egyszer példáulegy nádas tavon cserkésztem. Váratlanulnéhány tucat vadlibát fedeztem fel. Eszem-be jutott, hogy a vadásztáskámban még meg-maradt a magammal hozott elemózsiábólegy falat sonkaszalonna. Ráerõsítettem egyelég hosszú kutyapórázra. Elbújtam a partisás közé, kidobtam a szalonnadarabkát avízre. A legközelebbi vadliba odaúszott ésbekapta. Mivel a zsinórra erõsített falat csak-hamar emésztetlenül kicsúszott a liba hátul-ján, mindjárt bekapta a következõ, és ígysorba a többi.

Valamennyi liba rajta függött a zsinóron,akár a gyöngyök a nyakéken. Körülteker-tem derekamon a zsinórt, s útnak indultamhazafelé. Ekkor a vadlibák velem együtt hir-telen a magasba röppentek.

Hej, most légy okos Münchhausen! – biz-tattam magamat.

A kabátom szárnyaival a lakásom felékormányoztam a csodálatos repülõ alkalma-tosságot, s így szerencsésen meg is érkez-tem a házam fölé. De most már azon igye-keztem, hogy valahogyan baj nélkül földetis érjek. Egyenként kitekertem a libák nya-kát, így szép lassan éppen a házam kémé-nyébe ereszkedtem le, s onnan a tûzhelykellõs közepére. Jó, hogy még nem égett atûz benne. De azt elképzelhetik, mekkoraszemeket meresztett a szakácsom!

Festõ, költõ,humorista,

népmesegyûjtõ – Wilhelm Buschnevét két vásottkölyök, Max és

Móric tettevilághírûvé.

Rajzos meséje aképregény õse.

Szeretnél ahelyében lenni?Erich Kästner

szemfüles hõseleleplezi a tettest. Mi a regény címe?

Nem Walt Disney, hanemFelix Salten osztrák író

találta ki a kis õztörténetét. A címe?

Barátság a svájciAlpokban,

Johanna Spyriregényében.

Hogy hívják agyerekeket?

Kik a brémaimuzsikusok?

BERTOLT BRECHT

A FÜSTFordította GARAI GÁBOR

A tóparton kis ház a fák alatt,Kéménye füstölög,Ne füstölögne csak,Be vigasztalan volna minden,A ház, a fák s a tó.

HEINRICH HEINE

A HÁROM KIRÁLYOK

NAPKELETRÕL...Fordította FAZEKAS ANNA

A három királyok Napkeletrõlbezörgettek minden házba:„Melyik a betlehemi út,te kedves fiú, te lányka?”

De nem tudta ifjú, és nem tudta vén,és tovább-ballagtak hárman;egy csillagocskát követtek õk,mely tündökölt kedves-vidáman.

És József háza fölött megállt,ott bementek, meghajoltak;a kisborjú rítt, a gyermek sírt,s a három királyok danoltak.

RAINER MARIA RILKE

A NAP

LENYUGSZIK...Fordította FODOR ANDRÁS

A nap lenyugszik lágyan.Bolyongok éberen.A virrasztó magánybankis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,ragyogva néz felém,oly árva ott az égen,akár a földön én.

FRIEDRICH SCHILLER

AZ ÖRÖMHÖZFordította JANKOVICH FERENC

Lángolj fel a lelkünkben, szépégi szikra, szent öröm!Térj be hozzánk, drága vendég,tündökölj ránk fényözön!Egyesíted szellemeddel,mit zord erkölcs szétszakít.Testvér lészen minden ember,merre lengnek szárnyaid.

10

11

CHRISTINE BUSTA

ANYA MESÉLI

KALÁCSSÜTÉS KÖZBENFordította HAJNAL GÁBOR

Tegnap, épp éjfélkor – esett a hó –távol valami brummog, úgy vélem.Azt hittem, a tûz zümmög a kemencébenvagy a ház körül a hóhegyek.De hogy az ablakhoz megyek,látom, méhek kavarognak,arany lépben mézet hoznak,a karácsonyi kalácshoz való.S ahogy ma reggel reggelit hoznék,kenyeret, tejet, hát hallom, most éppa konyhaablakon halk kopogás.Mondom: „Csak cinke lehet, semmi más.”De egy mókus az, farka lompos, bozontos,barna bundája a dértõl foltos,pofácskájában – ez biz csoda már! –kedves kis mogyoróvesszõ kosár,feltört, hámozott dióval tele.Számolom, s alighogy elkészülök vele,hát már kapunk elõtt kapar valami.Nézem: hosszúfülû kis szürke csacsi.Két zsákocskát dob le, és kiabál velem:segítsek, nem ér rá, már várja Betlehem.

Egyik zsákban liszt, a másikban cukor,s míg ott állok, a hóban jön egy furcsa sor,tizenkét hófajd lépdel peckesen,s egy-egy fehér tojást rak nekem.A háztetõ szélérõl meg a galambokmazsolát szórnak, s érte annyit hajlok,hogy még most is fáj tõle minden csontom,de a kalács isteni lesz, mondom.Keverd csak ügyesen! S estére máraz ezüst angyalhaj is ideszáll.

HELGA R. ROßMEISL rajza

12

Itt születtemHa bemutatkoztok Itt szü-

lettem rovatunkban, hozzá-

tok is betoppan képzeletben

húszezer Napsugár-olvasó.

Mit meséltek nekik szülõ-

helyetekrõl?

Medgyes az Erdélyi-medencében, dombok közt fek-szik, a Nagyküküllõ folyó szeli át. Lakossága 60.000-70.000 fõ, ebbõl 6.500 magyar.

A települést a régi székely Medgyes törzs alapítot-ta. Várossá a szászok betelepítése után fejlõdött. Elsõírott adatunk 1267-bõl való. 1359-tõl civitas (város)néven emlegetik. 1487-ben már kórháza is volt.

1486-ban Hunyadi Mátyás így kezdi Medgyes elöl-járóságához intézett levelét, amelyben elrendeli a hely-ség megerõsítését: „Matthias dei gracia Rex Hungariaeoppidi vostri Medgyes salutam et graciam”.

Gyakran itt hívták össze az erdélyi országgyûlést,amely 1571-ben Báthory Istvánt, 1605-ben BocskaiIstvánt kiáltotta ki Erdély fejedelmének. 1773-ban

városunkat meglátogatta II.József király.

A középkorban épült a várost körülvevõ várfal akézmûves céhek, szûcsök, kerekesek, ékszerészekbástyáival. Leghíresebb a Trompétások bástyája,amely a világ tizenkét legferdébb tornya közé tar-tozik. Elveszhetett az építész függõónja, mert a68,5 méter magas torony dõlése 2,5 méter. A le-genda szerint Vlad Þepeº is volt ide bezárva.

A ferencrendi kolostorban fontos ezüstfeldolgo-zó központ volt. Szép tárgyaikat ma múzeum õrzi.

A régi Medgyes ékességei:a reneszánsz Schuller-ház, aStephan Ludwig Roth-ház, a XIII. szá-zadi, gótikus Szent Margaretta templom.

13

A tavalyi táborozás Ivóbanfelejthetetlen marad szá-munkra. A kép is ezt örökítimeg. Tiszta szívünkbõl ajánl-juk nektek is, hogy látogas-satok el Ivóba.

Évtizedeken keresztül a kiskapusi füst majdnem mindenturistát elriasztott szülõvárosunkból. Ma bátran jöhettekMedgyesre, mert a szennyezõdés már nem jelent gondot.

Szívesen lát mindannyiatokat szász városunk megcsodá-lására a Báthory István Iskola ötödik osztálya és PéterIzabella tanító néni.

1849. március 3-án, amedgyesi csata zajábanszületett Petõfi verse:

A földön is harag,Az égen is harag!Kifolyt piros vér ésPiros napsugarak!A lemenõ nap olyVad bíborban ragyog!Elõre, katonák,Elõre, magyarok!

Szilaj lelkesedésFoly bennem, mint tûzár,A vérszag és füstMegrészegíte már,Elõre rontok én,Ha élek, ha halok!Utánam, katonák,Utánam, magyarok!

...és a csata gyõzelem-mel végzõdött, Kiskapusigüldözték a császáriakat.

Együttélésük során a szászok, magyarok, románok köl-csönösen hatottak egymásra, alakították egymás nyelvét, szoká-sait, viseletét, ízlését.

Városunk utcáin sétálva érdekes észrevenni, hogy a román la-kóházakban dominál az élénk piros, zöld, barna szín, a szászokinkább a kéket, pirosat ésfeketét részesítik elõny-ben.

Híres szülötteink: Já-kob Piso, orvos tanár, II.Lajos király titkára, Ste-phan Ludwig Roth törté-nész, Hermann Oberth vi-lághírû ûrkutató, aki azelsõ rakétát készítette.

Medgyes napjainkbanipari központ. Kristály,táblaüveg, textil, cipõ,bõrfeldolgozó, tehergép-

kocsi-alkatrész gyárai vannak. Itt van az országos gázkitermelésközpontja. Az Erdélyi-medencében 1909-ben találtak elõször gázt.

Városunk mûvelõdési élete még kialakulóban van. Kétrádióadás, román színjátszó csoport és néptáncegyüttes mûködik.A magyar nemzetiségû városlakók a Millennium Házban tevékeny-kednek. Vegyes kórusunk, néptánccsoportunk is van.

14

1. Hányszor találjátok fején aszeget? Magyarázzátok meg aszólást, majd alkossatok egy-egy mondatot a szeg jelentéseivel, jelentés-ár-nyalataival.

2. Minden lyukat egy vagy kétjegyû hosszúmássalhangzóval kell befoltoznotok:

po__an, ha__gato__, á__andó, hi__étek,sú__al, hu__ámzo__, gu__ol, ére__ségi,fe__épe__, ala__, par__alan, kö__eket.

3. Mit jelentett hajdan, mit jelent ma: rakoncátlan, kenyeres pajtás, kenyértörés?

Szólj, szám!

Októberi megfejtések: 1. A pásztorok Betlehem-be mentek. Csónakommal életet mentek. Álljatokmeg, hová mentek? A szentek minden bûntõlmentek (mentesek). 2. muzsikus, énekes, dalnok,igric, trubadúr, szólista, karmester, prímás, kont-rás, hangszeres, hegedûs, zongorista, dobos, bõ-gõs stb. 3. teker, terek, retek, keret; róka, karó, ra-kó; 4. üzenet, üzenek, rontó, bontó, konty, kréta,tinta, hinta, kinti, hideg, rideg, Prága, drága, jóko-ra. Gyõzteseink: Rigda László, Hegyközszent-imre; Domokos Henrietta, Nagyvárad és VassBalázs, Székelyudvarhely. Gratulálunk!

Kedves molyok,tudtátok-e, hogy alegnagyobb meseíró,Grimm – nem egy,hanem két bácsi:nyelvészprofesszor testvérek, akik az ige-ragozás szigorú szabályai közül a mesék vég-telen szabadságába menekültek.

Grimm mesék a kedvencei a hilibi MircseKingának, a nagyváradi Bányai Zitának, adési Székely Boglárkának és StánszkyOrsolyának. Dénes Eszter Varsolcról KarlMay indiánkönyveit és Felix Salten Bambijátajánlja nektek az oly gazdag német nyelvû iro-

dalomból.�

Könyvfaló verse-nyünk eddigi gyõzte-sei: Karsay Eszter,Nagybánya; StánszkyOrsolya, Dés; DénesEszter, Varsolc. Gratu-lálunk, és várjuk min-den könyvéhes moly be-számolóját.

Kedves barátom, mint a példarajzokból is

láthatod, most épületet, város- vagy falu-

részletet várok tõled. Jól figyeld meg, aztán

rajzold, fesd meg lakóházadat, iskoládat, a közelben álló

templomot, modern vagy régi, új vagy romos épületet.

Küldd el nekem! Maszat Mûvész

Szeptemberi nyer-

tesek: Tuns Paulina,

Nagybánya (1); a si-

ménfalvi iskolások

(2 – Bíró István); a

szilágypaniti negye-

dikesek (3 – Kucso-

ván Henrietta).

A példarajzokat

Gergely Tünde, olt-

szakadáti (1), Bodosi

Bálint, brassói (2),

Pázsint Alpár, se-

gesvári (3) olvasóink

illetve a csíkmenasá-

gi gyerekek (4) raj-

zolták.

11

22

33

KönyvmolyKönyvmoly

Jimon Johanna,Szentegyháza – ErickKästner: A két Lotti

Mol

nár

Ild

ikó,

Káp

olnás

falu

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

1

2

3

4

NYELVÕR

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

15

Földünket az egyenlítõ-nél 42, a sarkoknál 28 kmvastag levegõburok, a lég-kör övezi. E levegõtenger fe-nekén élünk mi, és „szûrjükki” belõle tüdõnkkel azoxigént.

Mi a tüdõfa? Légcsö-vünk két hörgõre ágazik,ezekbõl egyre vékonyabb„ágacskák”, vagyis hörgõcs-kék válnak ki, akár egy ko-ronájával lefele fordított faágai. A tüdõfa legfinomabb„ágacskáin” apró „levélkék”vagyis léghólyagocskák van-nak. Ezek falát sûrûn behá-lózzák a vérerek. Itt lép át azoxigén a levegõbõl a vérbe,hogy az elszállítsa valameny-nyi szervünkhöz. Ahhoz, hogyaz oxigén áthatolhasson a lég-hólyagocskák falán, nyomásalatt kell lennie.

Mi a hegyi vagy magasságibetegség? Ahogy a tenger fene-kén is nagyobb a víz nyomása,mint a felszínén, úgy a levegõ-tengerben is, amint emelke-dünk, a levegõ nyomása egyrecsökken, a léghólyagocskák fa-lán egyre nehezebben hatol átaz oxigén. Jelentkeznek a hegyivagy magassági betegség tü-netei: fejfájás, hányinger, az íté-lõképesség csökkenése.

Kiknél jelentkezhet a he-gyibetegség? Például a csilla-gászoknál. Hiszen a por és a vá-rosok fénye zavarja a megfigye-lést, azért a csillagvizsgálókatmagas hegyekben rendezik be.

De fenyegeti a magasságibetegség a pilótákat és utasai-kat is. Ma a repülõgépek gyak-ran akár 10 km magasan is re-pülnek, ahol a levegõ már na-gyon ritka. Ezért a gép belsejé-ben magasabb légnyomást hoz-nak létre.

A hegyi betegség leginkábbaz alpinistáknak okoz gondot.A Himalája megmászása nem-

csak hosszú gyakorlatot,fizikai erõnlétet követel, ha-nem a hegyibetegség leküz-dését is. A világ legmaga-sabb csúcsa, a Mount Eve-rest vagy Csomolungma8850 m. Ezen a szinten egykonzervdoboz felnyitásaolyan megerõltetéssel jár,mint tengerszinten egy bir-kózó két vállra fektetése.

Az expedíciók az 5360 m-es magasságban levõ alaptá-borból indulnak, több tábor-ban megpihennek, sõt visz-szatérnek az alaptáborba„erõt gyûjteni”. A csúcsmeghódítása tehát szabá-lyos „ingajáratban”, többnyi-

re oxigénpalack használatá-val történik.

�

�

BITAY ÉVA

MI ÉS

A LEVEGÕTENGER

KISKÓPÉHány méter magas a Kárpátok

legmagasabb csúcsa? Mi a ne-ve, és melyik hegységben talál-ható?Októberi megfejtés: A nyál

nem elég, fogkefére, fluor tar-talmú fogkrémre van szüksé-günk, hogy fogunk, fogínyünktiszta, egészséges legyen.Nyertesek: Elekes Izabella,

Kápolnásfalu; Gyurka Emõke,Marossárpatak; Forró Tímea,Kézdivásárhely.

Havonta3 díjatsorsolunk ki

!

A LEGNAGYOBB VIRÁG a rafflézia: bimbója, akár egykáposzta, virága, mint a malomkerék. A kehely üregében 5liter víz is elfér. Jáva szigetén él, más növényekben élõsködik,csak a hatalmas virág tör a felszínre levél, szár nélkül.

A LEGPARÁNYIBB VIRÁG a vízidara. Akkorácska,mint a gombostûfej negyedrésze. Gyökértelen, a víz fel-színén úszó békalencse fajta. Az egész Földön elõfordul.

VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁGVIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG VIRÁG

VVIIRRÁÁGG

16

Ugribugri mákszemecske,Barna bõrû, mohó kecske.Hat patája nem ver nyomot,Ahol legelt – ott vakarod!

Simonfi István, Marosvásárhely

�Aki nevemet kimondja, azon-

nal megsemmisít engem. Ki vagyok?

Enyedi Enikõ, Marosvásárhely

�Kifele megy – befele áll.Befele megy – kifele áll.Lefele megy – felfele áll,Felfele megy – lefele áll.

Bereczki Emese, Nyárádszereda

�Hat lába van, mégis négyen jár.

Néma Editke, Nyárádszereda

�A veder elbírja, az ember nem bírja, hat ökör nem bírja,a veréb hordozza. Mi az?

Bartos Rozália, Csernáton

�Szarvat visel, nem ökör,Nyerge van, de nem szamár, Lába nélkül fára jár.

Már Noémi Kinga, Nagyvárad

�Két kezemmel füled fogom,S ott csücsülök az orrodon.

Kiss Norbert, Marosvásárhely

1. Nyuszkó 2. Galamb 3. Pa-csirta 4. Krokodil 5. Macska 6.Papagáj 7. Fecske 8. Oroszlán9. Tigris

NOVEMBERIMEGFEJTÉSEK

Kloss Zsuzsán-na, Marosvásár-hely: 1. Becézett An-tal 2. Kicsi ellentéte3. Ruhára varrják 4.Angol igen 5. Romlottszalonna 6. Szok-nyát, copfot visel

Szövérfi Balázs,Marosvásárhely:

1. Bagolyfajta 2. Ke-zünk része 3. Eleven4. Ádám társa

Simon Enikõ,Ditró: 1. Kerti szer-szám 2. Nem erre 3.Ravasz állat 4. Al-váskor „látjuk” 5. Kis-macska 6. Nem ér-des 7. Eszes 8. Szót-lan 9. Angol igen

�

Kozma Eszter és Péter, Gyergyószent-miklós: olvasd sorba a szavak kezdõbetûit.�

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

8

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Az OKTÓBERI REJTVÉNYPÁLYÁZATmegfejtése: Ha a szeplõ az uborkán volt.

Nyertesek: Mike Bernadett, Szilágynagy-falu; Vizi Kata, Küküllõkeményfalva; GegõAndor, Gyergyóremete; Szabó Ben-jámin, Hadad; György Géza, Kárásztelek.

1

2

3

4

�

NNYYEERRTTEESSEEKK

TTAALLÁÁLLDD KKII!!Csupa téllel kapcsolatos rejtvényt

találsz ezen az oldalon.

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

(bolha)

(a csend)

(macska farka)

(lovasrendõr)

(a V betû)

(csiga)

(szemüveg)

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Joó Réka, Siménfalva: 1.Ének 2. Becézett Enikõ 3.Amiért küzdünk 4. Csapadék5. Tortabevonat 6. Paszuly 7.Fül, angolul 8. Eszik az egér

�

�

Deák Lilla Csilla, Mál-nás: 1. 10+10; 2. Eszes 3.500+500; 4. Becézett medve5. Kislányok játékszere 6.Fiúnév 7. Nem új

Szász Csaba, Ma-rosvásárhely: 1. Ke-rek gyümölcs 2. Ütõshangszer 3. Ereink-ben folyik 4. Szürkerágcsáló 5. Ének 6.Púpos állat

�

Gál Erika, Csík-szereda: olvasd sor-ba a kezdõbetûket.

�

Moldvai Csilla,

Aranyos-gyéres

17

Melyik mozaikdarabkaesett ki a helyérõl? Hány különbséget fedezel fel a két rajz között? A

szám kezdõbetûje a megfejtés egyik betûje lesz.

Csak azokat a kockákat feketítsd be, amelyekszámánál igaz állítást találsz.

1. Mária szamárháton ér-kezett Betlehembe.

2. Az istállóban hamarosanmegszületett a kis Jézus.

3. A pásztorok fenyõfát vit-tek Jézusnak ajándékba.

4. Villám jelezte Jézus szü-letésének a helyét.

5. Három király látogattameg a kisdedet.

Melyik pa-lástból haj-togatták ezta kockát?

Az egyik fiú leginkább hóem-bert szeret építeni. Az õ nevénekkezdõbetûjét is használd fel a ke-resett szó kialakításához.

�Hat apró rejtvényt küldök nektek. Mindegyik

megfejtése egyetlen betû, amelyekbõl végülegy karácsonnyal kapcsolatos szó alakíthatóki (egy betû többször is felhasználható). Eztvárom a decemberi pályázat megfejtésekéntlegkésõbb január 15-éig.

Boldog ünnepeket, kívánok,a Rejtvénykirály

RREEJJTT

VVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYY

ÁÁZZAATT

Melyik betûhözjuthatsz a nyíltólkiindulva?

� �����

� ��� ��� �

��

�

�

�

�

Sz

B

M

Z

J

3 4 4 3 4

3 1 2 1 4

4 1 3 4 3

4 5 1 4 4

4 1 4 3 3

3 2 5 5 4

3 3 4 4 3

Tamás nemszeret

korcsolyázni.

Endre is,Máté is

szereti a telet.Endre

szánkózniszeret.

Fór

is-F

eren

czi-Jo

han

na,

Kol

ozsv

ár

Vir

ág A

ndre

a, K

ézdiv

ásár

hel

y

LJ

Á�

18

De nehéz a román! – só-hajtunk fel sokan. Nemes Il-

dikó tanító néni és a sepsi-szentgyörgyi Váradi József Iskola III. Eosztálya nemcsak sóhajtozott, hanem testvér-osztályt keresett Galacon, és kölcsönös látoga-tás, közös táborozás során egyidõs fiúktól-lá-nyoktól tanulnak románul. A nagyszerû ötletet akolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrás-központja támogatja.

Épp 100 éve avattákfel Kolozsváron Fad-rusz János Mátyásszobrát. Igazságos ki-rályunk ítélete mégnem érte utol a mai ko-lozsvári bírót, aki miattszobrát aláásták, kö-rülzászlózták, összefir-kálták, de bronzsze-mében öröm csillant,amikor a kolozsvári13-as Iskola III. Dosztálya virággal tisz-

telgett elõtte. Pusztán Éva beszámolója szerinterre a napra emlékezni fog az osztály.

Nagyon örvendünk, hogy vannak osztályok,akik tövirõl hegyire elolvassák a Napsugárt, ésközösen válaszolnak kérdéseinkre, pályáza-tainkra. Ha ezt még rajzzal, mesével, verssel ismegtoldják, pufók boríték kerekedik belõle. Ilyetkaptunk: a medgyesi Báthory István Iskola IV; akolozsvári Zeneiskola IV. B; a tordai I. Opriº Is-kola IV. D; a marosvásárhelyi 2-es Iskola IV. C;a dési 1-es Iskola IV.; a csíkszentdomokosi 2-es Iskola IV.; a gyergyószentmiklósi FogarassyMihály Iskola II. B; a székelykeresztúri OrbánBalázs Gimnázium IV. B osztályától; a szilágy-somlyói III. F; a gyergyóremetei IV. C; a krasz-nai IV. D, a szilágypaniti IV., a zetelaki IV. A, azabolai II. B, a csíkmenasági IV., a várfalvi IV.osztálytól.

LEVELEZÕ

Vágjátok ki,és ragasszá-tok nevetek

mellé agyûjtõlapra.DDEECCEEMMBBEERR

német

a NEMZETIKULTURÁLIS

ALAPPROGRAM ésa NEMZETI

KULTURÁLISÖRÖKSÉG

MINISZTÉRIUMA

Decemberi lapszámunk támogatói:

PRO

LIBERTATE!Ez volt a jelszava a Rákóczi

szabadságharcnak, amelynek2003-ban lesz a 300. évforduló-ja. Olvassatok minél többet (arégi Napsugárból is) a kuruc-la-banc harcokról, kérdezzétek afelnõtteket, s ha már eleget tud-tok, csapjatok fel ti is Rákóczikatonájának.

Írjatok fogalmazást, mesét, verset, vagy rajzol-jatok róla – és küldjétek el nekünk. A legszebbmunkák megjelennek a Napsugárban. Öt pályázóegész éves Napsugár elõfizetést, öten Rákóczi-könyvet, tízen a fejedelem színes képmását kap-ják jutalmul a belgiumi Horváth Vilmos bácsiajándékaként.

Beküldési határidõ 2003. március 1. A borítékra írjátok rá: PPrroo lliibbeerrttaattee.

A szeptemberi Napsugár „francia” kér-déseire adott helyes válaszok: Csiz-más Kandúr; Babar; testõr; Monte Cristogrófja; A fekete tulipán; Ne csak a filmet nézdmeg, olvasd el a regényt is. És akik fején találtáka szöget: Szigethy Hunor, Kézdivásárhely; Far-kas András, Szatmárnémeti; Madarász Berna-dett, Székelykeresztúr.

VV.. KKuurruuttttyyNem békakirály, hanem a 2003-ban ötödszörre sorra kerülõ általá-

nos mûveltségi vetélkedõ I-IV. osztá-lyosoknak. Ha beneveztek, sok-sok játék, izga-lom, meglepetés és jutalom vár rátok.

A Kuruttyban mindenki nyer!Bejelentkezési határidõ: 2002. december 22.A csíkszentdomokosi szervezõk négytagú cso-portok jelentkezését várják az alábbi címeken:

ªcoala Generalã Nr. 3; 4142 Sândominic, Str. Cseralja Nr. 901; jud. Harghita

telefon: 0266-136361; Kurkó István, tel: 0266-136383; e-mail: kurutty@kabelkon.ro

19

MIKULÁSJaj, be jó, jaj, be jó,Itt van már a Télapó.Jégbõl van a subája,Fehér a nagy szakálla.Jön a szarvasok raja,Elmarad az ördög csapata.Jaj, be jó, jaj, be jó,Itt van már a Télapó.Ferencz László, Kovászna

TÉLAPÓFehér szakáll, nagy pocak,Puttonyában nincs vacak.Elõtte meghajolnak a fák.Vágtat õ két szarvassal,Szánkóját díszíti vassal.Öltözete szép piros,Kabátja fehér gombos.

Mészáros Klaudia, Kiskereki

Finta Csilla-Kinga,Kézdivásárhely

Mód

Szi

lvia

, Faz

ekas

vars

ánd

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE (fõszerkesztõ),MÜLLER KATI. A szerkesztõség postacíme: 3400 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax:0264/141323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap:http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURASRL. Készült a kolozsvári TIPO-HOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 12000 lej

Címlap: KószabószaNémetországban

A karácsonyfát VasziRóbert, gyimesfelsõloki

olvasónk rajzolta

MÓNIKA ÉS A MIKULÁSVolt egyszer egy szegény család. Volt egy kislányuk,

Mónika. Közeledett Mikulás ünnepe. Mónika aztkívánta, hogy legyen nekik is ez az ünnep, mint bárkimásnak.

Este szépen megtörölte kiszakadt cipõjét. Éjjel föl-kelt, hogy igyon egy kis vizet, hát mit lát: a Mikulás el-suhant és kicserélte az elszakadt ci-põt, és telerakta ajándékkal. Szépmeleg kabátot, csizmát, blúzot ka-pott. A szülei is kaptak ruhát és egykis pénzt is. Mónika nagyon boldogvolt. A szülei is boldogak voltak,hogy Mónika boldog. Azóta õk semvoltak szegények, se gazdagok.

Ambrus Tímea, Kászonújfalu

TÉLTélen hull a puha hó,Kis gyermeknek lenni jó.Számolgatni a tíz ujjon,Hány nap is van hátra még,Míg megjön a karácsony?

Sarkadi Ivett Ramona,Szatmárnémeti

KARÁCSONYKarácsony, karácsony,A legszebb ünnep a világon.Karácsonyfa a szoba közepén,Egy arany csillag fénylik a tetején.Nagy pelyhekben hull a hó,Befagyott a kristály tó.Minden ember ünnepel,A kis Jézus jön ma el.

Létai Kinga, Nagybánya

KARÁCSONYKORKarácsony a legszebb ünnep,Minden háznál nagy a jókedv.Karácsonyfák díszelegnek,A gyerekek énekelnek.Gáll Antónia, Gyergyószentmiklós

Simon Csaba, Gyimesfelsõlok

Czi

rják

Ren

áta,

Gye

rgyó

szen

tmik

lós

Lás

zló

Andre

a, C

síks

zentd

omok

os

Színes templomablakká varázsolhatod karácsonyra az ab-

lakotokat. Kartonlap egyik felét fesd vagy ragaszd be fe-

ketével, sötétkékkel. A túlsó oldalra másold át ezt a képet.

Óvatosan vágd ki belõle a fehér foltokat. A lyukakra ra-

gassz színes celofánt, selyempapírt.

Hasonló, de egyszerûbb díszek készülnek hajtogatott, be-

vagdosott, majd simára vasalt sötét papírból. Hátukra szin-

tén színes selyempapír kerül.

Magasba ragad,

a mennybe ragad

lángtünemény

és tûzkáprázat.

Dsida Jenõ

BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNUNK!

17 cm

17 c

m