Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2019. SZEPTEMBER – AV-ELUL 5779. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XVII. REG. ÉVF. 9. SZÁM, 280. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Ke d d e n e s t ehosszú sor kí-gyózik a buda-

pesti Hidegkúti Nán-dor stadion előtt,mindenki a MaccabiEurópa Játékok meg-nyitójára igyekszik.Miközben átjutunk a biztonsági el-lenőrzésen, azon tűnődöm, talánmég sosem jártam „igazi” focipá-lyán. Alig foglaljuk el a helyünket,máris kezdődik a monstre ünnepség.Az európai (és világ) zsidó sportjánaklegnagyobb rendezvénye 2019-ben.Vidám sportolók vonulnak be zászlótlengetve végeláthatatlanul. Néha fel-kapjuk a fejünket egy-egy olyan or-szág hallatán, melyről el sem tudtukképzelni, hogy izraelita közösség élmég a Föld e pontján. Vannak kisebbés nagyobb delegációk, minden kor-osztály képviselteti magát. A lelátóegyütt énekeli a Hatikvát a pályánfelsorakozott színes egyenruhákbabújt atlétákkal. Különleges hangulatlengi be a teret, együtt vagyunk, kö-vetkezik néhány feledhetetlen nap,a zsidó sportolók közös viadala.Odalent és a nézőtér soraiban szá-mos ismerőst fedezünk fel, jó egykicsit elbeszélgetni a rég nem látottbarátokkal. Az elengedhetetlen be-szédek, kulturális elemek valószí-nűleg elfelejtődnek majd, de a tény,hogy ott voltunk a pesti makkabiamegnyitóján 19 nyarán, velünk ma-rad mindörökre. �

Harminc évvel a rendszerváltás után

� Szeptember 1-jén tizenhetedik alkalommal csatlakozott a Komáromi Zsidó Hitköz-ség a Zsidó Kultúra Európai Napja nemzetközi rendezvénysorozathoz. A programot arégió közösségeinek kihívásairól szóló kerekasztal beszélgetéssel indítottuk a zsina-gógában. Részletek lapunk 3. oldalán.

Nagyünnepek Komáromban

Az 5780. zsinagógai esztendőt – hagyományainkat követve – ismét közösen kö-szöntjük a Menház zsinagógájában. Arról, hogy miért fontos ott lenni RoshHasana és Jom Kippur ünnepén az imákon, lapunk 3. oldalán olvashatnak.

2019. szeptember 29., vasárnap, 18:00 – Erev Rosh Hasanah – az 5780-as zsinagó-gai év kezdete, esti ima, majd ünnepi vacsora a Menházban.

2019. szeptember 30. hétfő, 18:00 – Rosh Hasanah első napja, Taslich szertartás ésközös tanulás az ünnep alapjairól, Kiddus.

2019. október 8. kedd, 18:00 – Kol Nidre – legnagyobb böjtnapunk kezdetén ünnepi ima.2019. október 9. szerda, 18:00 – Jom Kippur napja – Mazkir – emlékezés az el-

hunytakra, közös tanulás, ünnepbúcsúztató havdala és étkezés.Megjelenésükre feltétlenül számítunk! Ünnepeljenek Önök is velünk! �

PASZTERNÁKANDRÁS

– Minden kedves Olvasónakboldog 5780-as zsinagógai

esztendőt kívánunk! Shana Tova! –

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. SZEPTEMBER

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A KZSH-t, a Shalom klubot és a HH-ttámogatták: Rigó Erzsébet (Füss), Dr.Ondrej Földes,(Pozsony), Villányi Tibor(Győr), Kardos Péter (Budapest) és ano-nimitásukat kérő adományozók. Kö-szönjük!

�Az ünnepek alatt a KZSH irodája az

alábbi napokon zárva tart: szeptember30- október 1, 8-9., 14-15. október 21-22. Október 23-tól a megszokott rend-ben várunk mindenkit!

�A Komáromi Zsidó Temető az alábbi

napokon nem látogatható: szeptember30- október 1, 8-9., 14-15. október 21-22., és szombati napokon!

�Új könyvekkel gazdagodott a Spitzer

Béla Kiskönyvtár állománya. Várjuk ol-vasóinkat!

�Augusztus 30-án felkereste a Menhá-

zat a csehországi teplicei zsidó közösségképviselőinek csoportja. Érdeklődésselhallgatták Pasternák Antal beszámoló-ját közösségünk vallási életéről és kul-turális rendezvényeinkről.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Vadász Magda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft.,Komárom, a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� 2009. január 25-én, az ENSZ Holokauszt Emléknap alkalmából a Duna mind-két partján tartott programot hitközségünk. Ekkor vált a Menház hivatalosan aSzlovák Zsidó Örökség Útja részévé. Pasternák Antal elnök nyitotta a megemlé-kezések sorát. Bastrnák Tibor polgármester örömét fejezte ki, hogy Komárom-ban működik a zsidó közösség. Maroš Borsky a Szlovák Zsidó Örökség Központigazgatója elmondta, hogy csak arra a zsinagógára, zsidó épületre kerül ilyentábla, amelyeket megfelelő kulturális vagy hitéleti célra használnak.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

2019. SZEPTEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖZÖSSÉG | HITÉLET

A Budapesti Zsidó Hitközség Zuglóikörzetének csoportja már kora délelőttmegérkezett városunkba. Komárom hely-történeti érdekességeivel Novák Tamásvezetésével ismerkedtek meg.

A hivatalos program 11 órakor kezdő-dött a zsinagógában. Paszternák Andrásköszöntő szavai után Kicsik és nagyokcímmel kerekasztal beszélgetést tartot-tunk, értékelve a rendszerváltás óta elteltesztendőket a közösségek szempontjából.Az eszmecserén Szántóné Balázs Edit

(Szombathely - Budapest), Vadász Mag-da (Budapest – Szlovákia), Ádám RóbertJános (Tatabánya) és Villányi Tibor(Győr) vett részt. A harminc évvel ezelőt-ti történéseket, a vidéki közösségek ne-héz, már-már kilátástalan helyzetét, avallási hagyományok megtartásának ki-hívásait, az utóbbi évtizedekben elérteredményeket is górcső alá vettük. A né-ha parázs hangulatú „vitát” a közös kó-ser ebéd követte a Wallenstein Zoltán te-remben. A legkisebbeket nagyünnepi ját-

szósarok várta az iroda oktatási előteré-ben. Paszternák-Szendy Barbara kézmű-ves foglalkozása és fejtörő játékai nagysikert arattak a gyerekek körében.

A délutáni program Kardos Péter zug-lói főrabbi előadásával folytatódott. Azelul hónapról szóló ünnepváró tanításhangolta rá a megjelenteket a közelgőjeles napokra. A magyar zsidó építőmű-vészek örökségével Gottdank Tibor ésmunkatársa ismertette meg a közönsé-get nemrégiben megjelent könyve segít-ségével. A zsidó nők izgalmas története-iről szólt Szunyogh Szabolcs könyvénekbemutatója.

Hagyományainkhoz hűen idén is át-adtuk a Kehila – közösségért díjakat.Paszternákné Kertész Zsuzsana méltat-ta a díjazottakat, a szlovák szinkrontol-mács Vadász Magda volt. Az elismerőoklevelet Pasternák Antal, a KZsH elnö-ke nyújtotta át. Az elismerésben része-sülők meghatódva mondtak köszönetet.A díjazottak bemutatásával külön cikk-ben foglalkozunk.

A nap zárásaként a Miskolcról érkezettDaniel Klezmer Band koncertje követke-zett Szól a kakas már címmel. Szurasen-kó Dániel és csapata vidám hangulatotvarázsolt a zsinagógába. Az ismert dalla-mok táncra is perdítették a közönség né-hány tagját.

A rendezvény Komárom Városa, aBethlen Gábor Alap, a MAZSIHISZ, a Ki-sebbségi Kulturális Alap, az Ezra Alapít-vány és a JHF támogatásával valósultmeg.

Köszönet mindazoknak, akik szerepetvállaltak a szervezésben, a lebonyolítás-ban és az utómunkálatokban. �

PA

Zsidó Kultúra Európai Napjaa Menházban

Szeptember elsején a Zsidó Kultúra Európai Napján ismét tágra nyitottuk az Eöt-vös utca 15. kapuit a régió zsidó közösségei és a vallásunk iránt érdeklődők előtt.A nemzetközi kezdeményezés idén ünnepelte huszadik évfordulóját, a Komáro-

mi Zsidó Hitközség tizenhetedik alkalommal csatlakozott a rendezvénysorozathoz.

Ünnepeljünk együttKomáromban!

Kedves Barátaink! Pár nap és beköszönt az 5780-as zsina-gógai esztendő. Rosh Hasanah, az Új Év és Jom Kippur azEngesztelés napja, legnagyobb ünnepeink. Ilyenkor a

komáromi zsinagóga kinyitja kapuit és vár mindenkit, hogy ősihagyományainkat követve együtt, közösségben töltsük ezt afontos időszakot.

Az utóbbi években kis hitközségünk létszáma nagyon megfo-gyatkozott, kevesen vannak már olyanok, akiknek gyermek vagyifjú korukban is természetes volt, hogy eljöttek ezekre az alkal-

makra, ezért is kiemelten fontos, hogy ünnepeinken számítunkmindenkire. Fontos, hogy legyen minjen, 10 felnőtt zsidó férfi, determészetesen a hölgyeknek, gyermekeknek, más vallású család-tagoknak is ott a helyük ezeken a napokon a Menház falai közt.

Nem kell félni az ismeretlentől, nyitott befogadó közösségünkÖnökre vár, Riszovannij Mihály és Balogh István vetésével azalapoktól tekinthetnek be a zsidó ünnepek világába.

Kérjük, szánjon Ön is pár órát ezen a négy napon a közös ün-neplésre, biztosítva és segítve közösségünk fennmaradását, to-vábbi fejlődését.

Boldog új esztendőt és jó bepecsételést kívánva. �

Pasternák Antala Komáromi Zsidó Hitközség elnöke

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. SZEPTEMBER

KÖZÖSSÉG | HITÉLET

Balogh István és Riszovannij MihályA Komáromi Zsidó Hitközség őszi ün-

nepei és Széder estéi hosszú évek óta Ri-szovanij Mihály és Balogh István közre-működésével valósulnak meg. Ősi imáinkés tanításaink rajtuk keresztül jutnak elközösségünk tagjaihoz és a vallásunkróltanulni akarókhoz. A Rosh Hasanák, YomKippurok, péntek esték dallamvilágánakmegismertetése, a nagy- és kisebb ünne-pekhez kapcsolódó tanítások mind-mindhozzájárulnak ahhoz, hogy a régió zsidó-sága megőrizze és továbbvigye a hagyo-mányokat. Köszönet Mihálynak és Ist-vánnak, hogy rendszeresen visszahozzáka zsidó hitéletet a zsinagógánk és a Men-ház ódon falai közé. Riszovannij Mihály aBét Orim közösség aktív tagja. Több évenkeresztül a Selye János Egyetem NémetTanszékén működött, jelenleg Ausztriá-ban hebraisztikát oktat. A közelmúltbanhitközségünk felkérésére németből ma-gyarra fordította Schnitzer Ármin komá-romi főrabbi Zsidó kultúrképek- az éle-temből című könyvét. Balogh István aScheiber Sándor Általános Iskola vallás-tanára és az Országos Rabbiképző ZsidóEgyetem munkatársa. Ebben az intéz-ményben a közelmúltban Phd doktori fo-kozatot szerzett.

Ján HeveraA tejfalusi zsidó temető gondnoka. A

Dunaszerdahelyi járás kis falujának teme-tőjében 330 jelölt síremlék van, a legré-gebbi 1739-ből való. Ján Hevera 25 éve lel-kiismeretesen gondozza, védi a sírokat.

Munkáját segíti a Dunaszerdahelyi Hit-község és a Modern Somorjáért PolgáriTársulás. Tartja a kapcsolatot az itt elte-metettek külföldön élő leszármazottaival.Kalauzolásukkal izraeli utazáson vettrészt. Érdeklődik a zsidó kultúra és hagyo-mányok iránt. Elsajátította a héber betű-ket. Ennek segítségével átfesti a sírköveklekopott feliratait. A tejfalusi temető mel-lett felkutatja, dokumentálja a környezőközségek temetőiben található sírokat is.Áldozatos munkája elismeréseként Kehi-la-díjra javasolta Kollár Zoltán, vezetősé-gi tagunk, az Új Szóban megjelent tudósí-tás alapján. Megkeresésünkre Kornfeld Ti-bor, a Dunaszerdahelyi Hitközség vezető-je őszintén egyetértett a javaslattal.

Bajkai Csengel MónikaA Komáromi Városi Művelődési Köz-

pont munkatársa. A programok koordi-nálása mellett évek óta több irodalmiszínpad előadásainak rendezője. Ebben atanévben a Selye János Gimnáziumbanműködő GIMISZ az ő kezdeményezéséreés rendezésében mutatta be a Hegedűs aháztetőn című musicalt. Az érettségiződiákok nagysikerű előadását a szalagava-tón kívül többször is bemutatták. Közös-ségünk Bajkai Csengel Mónikát a zsidókultúra hagyományainak megőrzéséértkifejtett áldozatos munkájáért Kehila-díjra javasolja.

Ifj. Gyüszi László A Tatabányai József Attila Megyei és

Városi Könyvtár igazgatóhelyettesét a

Szenes Hanna Magyar Izraeli BarátiEgyesület jelölte a díjra. Tata zsidóságá-nak történetét több évtizeden keresztüleredményesen kutatta, rendszerezte,könyvtári kiadványokban megjelentette.A helyi zsidóság történetével foglalkozókonferenciákon mindig értékes előadá-sokkal gazdagította azok színvonalát. AGoldberger Alapítvány és a Tatai Önkor-mányzat által kezdeményezett és 2014-ben megvalósult a tatai izraelita temetőrekonstrukciója. A kutatásaival, tanulmá-nyaival, előadásával hozzájárult, hogy atatai Kálvária domb tövében, geológiai,természetvédelmi terület mellett ismét azország egyik legszebb izraelita temetőjelegyen. Neki köszönhető, hogy a JózsefAttila Megyei és Városi Könyvtár és a Sze-nes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesü-let között jó és tartalmas az együttműkö-dés. Lelkiismeretes, odaadó munkájánakköszönhető, hogy a megyei zsidóságmúltja sok ember számára megismerhe-tővé vált. �

PT

Kehila-díj 2019

AKomáromi Zsidó Hitközség 2003 óta adja át a Kehila-díjat a régió zsidó közös-ségeinek fennmaradásáért, a zsidó kultúra megőrzésért sokat tevő magánsze-mélyeknek és intézményeknek. 2019. szeptember 1-jén, a Zsidó Kultúra Európai

Napján az alábbi elismerések kerültek kiosztásra a Menház zsinagógájában:

Kirándulás Budapesten

Szeptember 9-én kirándulást szerveztünk Budapestre. Először meglátogattuk azátadás előtt álló csodálatosan felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát,ahol a ház igazgatónője, Kiss Henriett mutatta be az épületet.

Működés közben láthattuk például a süllyeszthető bimát és felkerestük a majdanimúzeumi tereket is. Ezt követően a nemrégen nyílt Kóser Deli Pizzázóban étkeztünk.Este megtekintettük a Hegedűs Gyulai utcai zsinagógában a Zsidó Kulturális Fesztiválegyik zárónapi rendezvényét a Zerkovitz Béla, a slágergyáros című zenés műsort. �

PZs

2019. SZEPTEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

HITÉLET | INTERJÚ

Pár napja Komáromban is bemutatta Amagyar zsidó építőművészek örökségecímű könyvét. Miként született a mű?Miért fontos, hogy tisztában legyünk azsidók építészetben betöltött szerepével?

A magyar zsidóság kulturális értékei-nek kutatása úgy gondolom fontos fel-adat. A magyar zsidóságon belül az építő-művészek örökségét kevesen ismerik, pe-dig jelentős és igényesen elkészített épü-leteikkel tele van az ország, különösen afőváros. A mű jó egyévtizedes munkaeredménye. A magyar művészettörténetiszakirodalom megismerése kapcsán váltszámomra világossá, hogy a magyar épí-tészettörténetben a magyar zsidóság je-lentős szerepet tölt be, erről írni kell. Hi-ánypótlónak érzem ezt a könyvet.

Melyek voltak az elsődleges szem-pontok a kötet összeállításánál? Kikneka munkássága kerülhetett be a gyűjte-ménybe? Akad, aki esetleg kimaradt?

Zsidó származású, zsidónak született,zsidó gyökerű magyar művészekről vanszó, akik jelentős életművet hagytak ma-guk után, akik hozzájárultak az ország és

a nagyvilág városainak formálásához,akiknek épületeivel úton-útfélen találko-zunk, de keveset vagy semmit sem tud-tunk róluk. Ez a mű befejezhetetlen. Egyúj kiadásba még több építész kerülne,még több fotóval, még több érdekes élet-rajzi és történeti részlettel.

Ha egy építész munkásságát kéne ki-emelnie a könyvből, aki igazán közel állÖnhöz, kit választana és miért?

Két építészt emelnék ki: Lajta Bélát és Vi-dor Emilt. Lajta Béla lassan helyére kerül amagyar építészettörténetben: kivételesennagy egyéniség volt ő, Ybl Miklós és Lech-ner Ödön méltó utóda, és bár kevés fontosmegbízást kapott és korán meghalt, mégisami megmaradt művészetéből, az különle-ges értéke a magyar kultúrának. Vidormunkássága kevéssé ismert, pedig szinteminden stílusban alkotott és mindenbenigényesen, a szecessziótól a modernig. Ha-talmas az életműve. Ráadásul a magyarzsidó temetőművészetben is kimagaslótalkotott Lajtához hasonlóan.

Az Ön munkájából derült fény a komá-

romi Menház tervezőjének kilétére.Akadtak más városokból is történetek,melyek rávilágítanak, hogy valóban hi-ánypótló alkotás került ki a nyomdából?

Sok ilyen van: Führer Miklós, aki a Ma-gyar Építőművészet című meghatározószaklapot is szerkesztette, Nyíregyházaszázadfordulós épületeit tervezte, a Ko-mor Marcell-Jakab Dezső páros Szabad-kán, Palicson, Marosvásárhelyen, Nagy-váradon TERVEZETT városházát, szállo-dát vagy éppen zsinagógát épített. Debre-cenben Hajós Alfréd és a Bálint Zoltán -Jámbor Lajos páros alkotott, BaumgartenSándor pedig az ország századfordulósiskolahálózatának fejlesztésében vettrészt: 305 oktatási intézményt alkotottSzigetvártól Kolozsvárig, Újpesttől Sze-gedig, Rozsnyótól Máramarosszigetig.

Tervezi-e a gyűjtés folytatását?A gyűjtést folyamatosan végzem, a

könyv jövőre valószínűleg megjelenik újkiadásban. Ezen kívül gondolkodom an-gol és héber nyelvű változaton is. �

PA

A zsidó építészekrőlBeszélgetés Gottdank Tiborral

Gottdank Tibor vagyok, 46 éves mérnök-közgazdász. Az egykor nagy zsidóközösségű Pápán születtem, ott érettségiztem, jelenleg Budapesten élek csa-ládommal. Két gyermekem van. Eddig hét könyvet írtam, elsősorban számí-

tástechnikai témájúakat. Legnagyobb szerelmem azonban az építészettörténet (Ta-nultam is ezt, de végül nem ezen a területen maradtam.).

Szlovákia szeptember 9-ét határoz-ta meg a Holokauszt és a RasszistaErőszak Áldozatainak Napjaként.

2003-tól minden év szeptember 9. a Ho-lokauszt Emléknapja az alap- és közép-iskolákban. Közös kötelességünk az ál-dozatokra való emlékezés, valamint azellene kiállók előtti tisztelgés.

2003 áprilisától ezen a napon a SelyeJános Gimnázium igazgatója, AndruskóImre kezdeményezésére iskolánk a Ko-máromi Zsidó Hitközséggel együtt Holo-kauszt Emléknapot tart.

Sok évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni

a holokauszt kutatásának módszertani ta-nulmányozásával, igyekeztem a tudásomathazai és külföldi továbbképzéseken egy-aránt bővíteni. A holokauszt történetét ta-nítanunk kell, mert soha többet nem sza-bad, hogy megtörténjen ehhez hasonlótragédia. Idén is szeptember 9-én iskolánkudvarán gyűltek össze a 2. évfolyam diákjaiPhDr. Deák Irén tanárnővel, hogy közösenemlékezzünk meg az áldozatokról. Előszöra komáromi menházba mentünk, ahol márvártak minket, az előadók: dr. Novák Ta-más és a Paszternák házaspár, a Hitközségelnöke és felesége. Paszternák Antal elő-

adásában bemutatta a Menház rövid törté-netét, elmesélte, mi maradt az elhurcoltkomáromi zsidó közösségből, a zsinagó-gákból. A Komáromi Zsidó Hitközség közel215 éve színtere a településen és a régióbanélő zsidó vallású polgárok hit- és kulturá-lis életének. A Holokauszt előtt több mint2000 tagot számláló, mára jócskán megfo-gyatkozott közösség 2001-ben indítottaútjára CHALON-ABLAK programját, mely-nek keretében szélesre tárta kapuit a Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországonélő hittestvérek előtt.

Folytatás a következő oldalon.

„A tartalmat vizsgáld, ne az üveget!”Holokauszt Emléknap a Selye János Gimnáziumban

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. SZEPTEMBER

KÖZÖSSÉG | INTERJÚ

Folytatás az előző oldalról.A mikromúzeum megtekintése után, át-

sétáltunk a zsinagógába, ahol a gyerekekbetekintést kaptak a zsidó nép történelmé-be, megismerték a zsidó időszámítást, ün-nepeiket, majd az előadó válaszolt a diákokkérdéseire. Visszatérve az iskolába gimná-ziumunk aulájában egy rövid ismeretter-

jesztő filmet, a Holokauszt szemeit néztükmeg, majd beszélgettünk a látottakról.

Iskolánkban kiemelt jelentőséggel bír aholokauszt történetének tanítása és az ál-dozatokra méltó módon való megemléke-zés. Nem az a célunk, hogy síró gyerekeklegyenek az emléknap végén, de miközbena diákok a holokausztról és más népirtásról

tanulnak, rá kell ébredniük, hogy ilyen –emberek által elkövetett bűntettek – újraelőfordulhatnak, ahogy ez megtörtént azsidókkal, megtörténhet másokkal is. Ta-pasztalatom szerint ilyenkor megnyílnak amáskor hallgatag, passzív tanulók, véle-ményt nyilvánítanak. A holokausztról be-szélni kell, mert a most élő embereknek ismeg kell tudniuk, hogy hová visz az egyesemberek iránti gyűlölet. A fiatalok egyrekevesebbet tudnak a zsidókról és a holo-kausztról, ezért nagyobb hangsúlyt kellfektetni a több információ átadására, mertakkor talán nem lesz olyan népszerű az an-tiszemitizmus a fiatalok körében. �

PaedDr. Králik Zsuzsannafőszervező

Nős vagyok, két szép gyerekem van, fi-am operatőr, lányom reklámgrafikus. Egyunokám van, aki az általános iskola 3.osztályába jár. 2015-óta vagyok a Szege-di Zsidó Hitközség elöljáróságának tagja,a Szeged környéki hitközségekkel tartot-tam kapcsolatot, szerveztem programo-kat, majd 2019. áprilisában az a megtisz-teltetés ért, hogy a közösség megválasz-tott a Hitközség elnökévé.

Melyek voltak a múltban a Szegedi Zsi-dó Hitközség történetének főbb állomásai?

A nagy múltú Szegedi Hitközség törté-nete tulajdonképpen 1786/87-es évtőlszámítható. Az első zsinagóga 1800-1803között épült meg. A jelenlegi "Új Zsina-góga", ennek a helyén épült, 1900-1902.Avatása 1903-ban volt. A Zsinagóga Ba-umhorn Lipót tervei alapján épült. Szegedzsidó lakossága ekkor kb. 6500-6900 főközött volt. 1927-ben közel 8000 zsidólakosa volt Szegednek.

A hitközség olyan nagy rabbikkal büsz-kélkedhet, mint Lőw Lipót, Lőw Imma-nuel, Dr. Frenkel Jenő, Dr. Schindler Jó-zsef, Raj Tamás, Dr. Domán István, Dr.

Schőner Alfréd, Zucker István, Schönber-ger András, Verő Tamás (akkor még rab-bi hallgató), Markovits Zsolt. JelenlegSchwarcz Péter rabbi helyettes látja el avallási vezetői posztot.

Milyen programokat szerveztek az el-múlt időszakban?

Szeged zsidó lakossága napjainkban 5-600 fő, ebből mintegy 300 fő járulékfizető.A Hitközség mellett működik a Szegedi Zsi-nagógáért Alapítvány, melynek rendszere-sen visszatérő rendezvénye az Őszi ZsidóKulturális Fesztivál, amelynek helyszíne azsinagóga (koncertek), ill. a székház, aholirodalmi műsorokra, könyvbemutatókra,tudományos előadásokra kerül sor.

Milyen céljaik, terveik vannak a köze-li és a távolabbi jövőben?

Továbbra is szeretnénk megtartani (eset-leg némi módosítással) az Őszi KulturálisFesztivált, kibővítve több könyvbemutató-val, kiállítással, beszélgetős műsorokkal.

Mit tudhatunk a szegedi zsinagógasorsáról?

A szegedi Zsinagóga a Szegedi ZsidóHitközség tulajdona és ezen nem kívá-nunk változtatni, célunk a belső rekonst-rukció mielőbbi megvalósítása, a zsina-góga körüli park karbantartása, szaksze-rű üzemeltetése. Szeretnénk a Zsinagógalátogatottságát növelni, kibővíteni többszolgáltatással, erre már tettünk lépése-ket, ami kedvező fogadtatásra talált.

Milyen a kapcsolatuk a régió többi hit-községével? Hogyan a látja vidéki közös-ségek jövőjét?

Határon belüli és határon túli hitközsé-gekkel igyekszünk kapcsolatot tartani. Avidéki hitközségek elég nehéz helyzetbenvannak, kivétel néhány város, ahol lehe-tőség van zsidó fiatalok foglalkoztatásá-ra és ahol agilis, jó szervező készséggelrendelkező vallási vezető tud és akar kap-csolatot teremteni. �

PT

Bemutatkozik a Szegedi Zsidó Hitközség új elnökeBeszélgetés Buk Istvánnal

Szarvason születtem 1947-ben . Szüleim holokauszt túlélők voltak, deportálás-ból illetve munkaszolgálatból jöttek haza. Iskoláimat Szentesen, Békéscsabánvégeztem. Végzettségem, mélyépítő technikus. Jelenleg nyugdíjas vagyok,

munkám során dolgoztam tervezőként, vizes létesítmények üzemeltetőjeként, ha-tóságnál. Aktívan sportoltam, voltam edző, sportvezető. Édesapám hosszú évekenát volt a Szentesi Zsidó Hitközség elnöke, amit halála után Édesanyám vitt tovább.

Fotó: mazsihisz.hu

86. fejezet: Nyáridéző

(2012. szeptember 5.)

Különleges látogatók törték meg azutóbbi napokban hullámvölgyekkelerősen teletűzdelt kutatói hétköz-

napok monotonitását. Régi szarvasi ismerősöm, Anna és férjekeresett fel a Bar-Ilan Egyetemen. A sors úgy hozta, hogy pontkét helyen is jelenésem lett volna a vizit idején. Ha valaki veszi afáradságot, s szentföldi kirándulása során fontosnak érzi, hogybenézzen hozzám, az bizony előnyt élvez minden egyetemi kö-telezettséggel szemben.

Amikor feltűntek a felsőoktatási intézmény kapujában, s váltot-tunk pár szót, a blogban oly gyakran emlegetett különleges érzéslett rajtam úrrá. Számításaink szerint kb. hét éve láttuk utoljáraegymást, s mégis, mintha tegnap ültünk volna együtt a Körös-parti Havdalán. Hát igen, Szarvas és az ott megismert arcok.

(2012. szeptember 7.)Hazafelé jövet megállapítottam, valóban rohamléptekkel köze-

ledik 5773. A buszokat, az üzleteket ellepték a mézes, almás, grá-nátalmás hirdetések. Alig több mint egy hét, s beköszöntenek azőszi Nagyünnepek. No, de addig sincs idő a tétlenkedésre…

(2012. szeptember 9.)Hónapok óta követem az Izraeli Magyar Szabadidőközpont

intenzív kampányát a Facebookon. Az újonnan indított kezde-ményezés szinte minden hétre kínál programokat (nyelvtanfo-lyam, beszélgetések, ki mit tud, koncert) Tel-Aviv és vonzás-körzete magyar közösségének. Ideje volt hát kimozdulni RamatGanból, s egy kis hazait látni, hallani és ízlelni odabent a ci-tyben. A Terülj terülj asztalkám program közös vacsorára invi-tálja az érdeklődőket, a Yehuda Halevi 52-es szám alatt találha-tó Tulip étterembe. Ha valaki hazai ízekre, néhány kedves ma-gyar szóra vágyik, ne hagyja ki a helyet!

„Mostantól minden hónapban egy alkalommal, állandó 18 fős asz-tal vár minket a Tulip étteremben. Négy fogásos álom vacsora, álomáron. Aki helyet szeretne, minél előbb jelentkezzen, mert gyorsan meg-telik az asztal! A menü ajánlatából: Bab, meggy, gulyás leves,grízga-luskás zöldségleves, wiener snitzel, töltött káposzta, marhapörkölt,gombával töltött hús rolád, spenót,gesztenye püré, somlói galuska, édesés sós palacsinták, túró és szilvás gombóc, valamint sok minden más.Gyertek egy kellemes estét eltölteni, kellemes társasággal!”

Ami a résztvevők számát illeti, amikor valamelyik komáromi

programunkon gyűlik össze ennyi ember, a Hitközségi Híradóbanazt írjuk, családias hangulatban telt a rendezvény. A lelkes szerve-zőknek köszönhetően kellemes estét tölthettünk együtt, s új em-bereket is megismerhettünk. Ízletes bableves – közben szembeszomszédom egy spenótos palacsintát falatozott –, marhapörköltgaluskával és gesztenyepüré alkotta számomra az estebédet. Hátőszintén, nem nagyon emlékszem ilyen lakomára az izraeli hét-köznapokból. Miközben a káposzta és az uborkasaláta felé nyúl-tam, óhatatlanul felmerült bennem, pár kilométerre Netivotban ésBeer Sheván (113 km) tegnap éjszaka rakéták csapódtak be, én megitt ülök a belvárosban a magyaros vacsorán. Abszurd ez az izraeliélet, s az ördögi kör újra végigsöpör az ország déli részén. Mit le-het tenni? Megszökni vagy ezzel élni… – tűztem jóízűen egy újabbmarha darabot a villámra.

Ha kedves Olvasóim azt gondolják, végre egy bejegyzés, amitKisPaszti nem tud Szarvashoz kötni, tévednek. A szabadidőköz-pont lelkes megálmodóinak egyike, Melinda régi ismerősöm.1996-ban egy csoportban (Peti-András – Gr. Nr. 1.1.1. – II. tur-nus magyar Golán) táboroztunk odalent. Ki hitte volna akkor, 15éves fejjel, hogy 16 év múlva együtt töltött káposztázunk, pör-költözünk Tel-Avivban. Szép este volt, megérte 50 percet utaz-ni oda, majd vissza.

(2012. szeptember 10.)Az Izraelbe gyakran utazók vagy szentföldi zarándoklatot terve-

zők régóta várják, talán a Malév bedőlésétől függetlenül is, hogy be-induljon egy fapados légitársaság a két ország között. A múlt hétenmég csak meg nem erősített híreket lehetett hallani. Ma reggel már– igaz néha hibaüzenetekkel – de látható volt a Tel-Aviv úticél aWizz Air weboldalán. S lássuk a lényeget, az árakat: Ma rákeresve(2012. szeptember 10. 11:40-kor). Tel-Aviv – Budapest – Tel-Aviv(engem most ez a kombináció érint). Oda: 2012. december 20. –vissza: 2013. január 3. ELAL 523.69 USD (Total economy, 23 kg cso-mag, ennivaló). WIZZAIR 300.21 USD (1 db csomaggal, internetescheckolással, bakkártyás fizetéssel, egyéb választható extrák nélkül).

A menetrend alapján nekem úgy tűnik, mintha nem lenne min-dennap járata a fapadosnak, az indulási idők viszont egész kedve-zőnek látszanak 20:30 Tel-Aviv (Budapestre érkezés 23:00), 15:25Budapest (érkezés Tel-Avivba 19:40).

Lehet, olcsóbban repülünk ezentúl Izraelbe… talán elveszítve va-lamit az út varázsából. �

FOLYTATJUK

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

2019. SZEPTEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. SZEPTEMBER

KÓSER KONYHA | EMLÉKEZÉS

Löwinger Manci szakácskönyvébőlVirágzik a közönséges tengeri hagyma

Rabbi Smuél Hánágid, egyik leghíresebb középkori spanyol-országi zsidó költő és filozófus írta egyik versében: „Mét ÁvÚmét Elul” meghalt Áv hónap és meghalt elul hónap, illetve anyár befejeződött, és folytatás: velük meghalt a tisréj hónap is.Miután ilyen durván képzeli, el a nyár, végét érzi, hogy az olva-sója túl pesszimista képet lát a jövőről. A költő a barátait felszó-lítja, hogy jöjjenek, igyanak és ünnepeljék a jelent, mert az idő-nek megvan a ritmusa. Az ember nem tudja megállítani a roha-nó időt. Nem érdemes siratni az elmúló nyarat, ünnepeljük a kö-zeledő telet, mikor együtt ünnepeljünk, a félelmek is kibírhatók.

A napokban sokan várják a nyár végét, főleg azt, hogy kelleme-sebb időjárás következzen. Aki a tengerparton sétál és gyönyörkö-dik, a tengeri hagyma virágjában, tudja, hogy az ősz közeledik. Azsidó vallás adott még egy jelet. Elul hónapban kezdődnek a Szlic-hot, a bűnvalló imák, a szefárd zsidók elul hónap elejétől mondják,az askenázok 10 nappal az ünnep előtt. De ami valójában fontos az,hogy mindenki nézzen körül és kérjen bocsánatot, ha valakit meg-bántott. Nem csak a külvilág fontos, hanem a lelki számadás aChesbon Nefes. Pont úgy, mint a tengeri hagyma büszkén áll és afehér virágjait messziről látni. Úgy kell az embernek is lelkileg tisz-tának lenni pont, mint a fehér virágok és felkészülni az ünnepiimákra és a bűnbánatra, hogy az ünnepek végén, büszkén álljon avilág előtt mivel jó cselekedetei után az élet könyvébe lesz beírva.A jellegzetes tengeri hagyma tükrözi, hogy fontos nyílnak, maga-biztosnak lenni és állandó kapcsolatban állni a környezettel. Az

őszi ünnepek és az újév különleges alkalom személyes megújulás-ra is. Nem kell nagy változásokat ígérni, főleg ha nem vagyunk biz-tosak benne, hogy valójában be lehet tartani. Elég kis lépésekkelkezdeni. változtatni rossz szokásokon vagy megvalósítani régenígért programokat.

Az izraeli konyha az utolsó években egy részen próbálkoziknemzetközivé változni, lehet találni a világ minden részérőlszármazó éttermeket: japán, kínai, thaiföldi, indiai, magyar, ro-mán, olasz, francia, spanyol és sok más stílusú konyhát. Van el-lenkező irányvonal is, a közép-keleti konyha ahol a helyi ter-méseket használják, például a fűszereket a Galileai földekből,csak a helyi zöldségeket meg gyümölcsöket és csak az tálalnak.Az őszi ünnepekkor lehet találni gránátalmát, friss datolyát, acitrus gyümölcsök első terméseit, avokadót, édes krumplit ésfriss spenótot.

Őszi narancstortaHozzávalók: 4 tojás, 1 pohár cukor, 1 pohár friss narancslé,

1 narancs héja reszelve, 1 pohár olaj, 2 1/2 pohár liszt, 1 tasaksütőpor.

Elkészítése: Összekeverjük a tojásokat, olajat, narancs héjátés a cukrot. Hozzáadjuk a narancslét, majd adagolva a lisztet ésa sütőport. A kuglóf vagy tepsit kiolajozzunk és 160 fokos sütő-ben 45-50 percig tűpróbáig sütjük. A meleg tortát lehet locsol-ni friss narancslével. �

Abizonytalan világban még található pár olyan dolog, ami biztonságérzetet ad. Az egyik ilyen a ten-geri hagyma. Ez az érdekes növény a nyár végén kezd virágozni, főleg a tengerparti sávban találha-tó. Hosszú kardvirág, amely néha eléri a 2 méter magasságot is, szép fehér virágjai díszítik. Még

nagyon meleg napok van, magas páratartalom, de a tengeri hagymának valami titkos tájékoztatást ka-pott és tudja, hogy közeledik a forró nyár vége.

DR. ORNAMONDSCHEIN

Mazal Tov! Bis 120!

Valéria „Valika“ Deutschová (született Gubi) 2019. augusz-tus 30-án ünnepelte 100. születésnapját. Az ünnepelt 1919.augusztus 30-án született Vízkeleten. Vallásos családból

származik. Nem sokkal a második világháború előtt két testvé-re úgy döntött, hogy kivándorol Palesztinába. Valika otthon ma-radt, hogy ne hagyja el szüleit. Röviddel a háború vége előtt Va-lika egy halálmenet kevés túlélőjének egyike volt. Az öröm, ami-kor a háború véget ért, nem tartott sokáig. Megtudta, hogy sze-retett szülei és a család többi tagja elpusztult. Jenő, a férje túl-élte a borzasztó időket, és már várt rá Érsekújvárban. 1946-banszületett lányuk Éva, 1953-ban fiuk Gyuri. 1968-ban mindkétgyermekük Izraelbe emigrált. Férje 1988-ban meghalt. Azótaegyedül élt a városban. 2018 augusztusa óta a pozsonyi Ohel Da-vid Idősek Otthonában él.

Az ünneplő családhoz csatlakozva, a Hitközségi Híradó szer-kesztői szívből gratulálnak lapunk rendszeres Olvasójának és Tá-mogatójának! �

4 | SPRAVODAJCA | SEPTEMBER 2019

KOMUNITA | SPOMIENKY

Veď kultúra vo všetkých svojich farbách apodobách je univerzálny jazyk, schopnýprekonávať hranice a spájať ľudí. Do Eu-rópskeho dňa židovskej kultúry sa v tomtoroku zapojilo aj mesto Nitra. Spolu s Pria-teľmi hudobných dní Bruna Waltera a tu-najšou Židovskou náboženskou obcoupripravilo na prvoseptembrový nedeľný ve-čer dôstojné podujatie v nádhernej neolo-gickej synagóge.

Zavítalo do nej veľa milovníkov hudby,ale aj sympatizantov a záujemcov o židovs-kú kultúru, ktorá bola dlhé roky tabu. Vúvodnom slove členky ŽNO v Nitre si vy-počuli úvahu na tému, čo je to vlastne ži-dovská kultúra. „Ako sa vraví, koľko ľudí,toľko chutí...pre niekoho je židovská kultú-ra v znamení rabínskych veličín...pre inéhov duchu hudby, Gershwin, Yehudi Menu-chin, Barbra Streisand, klezmer...či snáďFidlikant na streche v nitrianskom divad-le?...pre iného je stelesnená v ťahoch štet-ca Marca Chagalla, Dominika Skuteckého ,alebo nitrianskeho rodáka Shragu Weila...milovník krásneho slova si spomenie naKafku, Singera či Karla Poláčka, alebo osca-rový Obchod na korze. Na dobovú tlač z ni-trianskych Löwyovských tlačiarní...Ďalšie-mu z vás sa vynoria osobnosti vedy, zosob-

nené v postave Alberta Einsteina, ekonómaMiltona Friedmanna či psychiatrov a psy-chológov Sigmunda Freuda a LeopoldaSzondiho, nitrianskeho rodáka. Pod pojemžidovská kultúra nepochybne patrí dieloarchitektov, nejeden z nás si spomenie nastaviteľa synagóg Leopolda Baumhorna čiMichala Maxmiliána Scheera, ktorý v 50. a60. rokoch minulého storočia na svojej ry-sovacej doske stvoril nitrianske sídliská naPárovciach a Chrenovej... A čo tak vône achute židovskej kuchyne, ktorú vo veršochospieval aj sám Heinrich Heine?...čo takzádumčivá liturgia židovských sviatkov,práca rúk šikovných remeselníkov, um ob-chodníkov...suma sumárum, židovská kul-túra, to je bohatá a farebná mozaika kaž-dodenného i sviatočného života židovské-ho národa, po stáročia žijúceho v diaspóre.Všetkého, čo dostal do vienka od svojichpredkov, ktorých si ctil a vážil. Duchovnébohatstvo, ktorým prispel do rozvoja eu-rópskej civilizácie. Židovstvo, to je veli-kánsky stôl, bohato prestretý pred vekmi.A dnes? Každý si z neho môže nabrať to, čomu dobre padne a toľko, koľko mu chutí...“

A tak návštevníci večera dostali z tohto„švédskeho stola“ krátky prehľad o histó-rii vyše storočnej nitrianskej synagógy,

ktorá je pre mnohých symbolom židovstvav Nitre vrátane osobností, ktoré v tomtomeste žili a tvorili, ako aj sladkú chuťovkuk téme nadchádzajúceho nového roka Rošhašana s malou výstavkou novoročnýchartefaktov, šófarom, jablkami a medom.Koncert v podaní Symfonického orchestraBruna Waltera, pod dirigentskou taktov-kou Jacka Martina Händlera, kultúrnehodiplomata a naslovovzatého Európana, a tonielen v hudobnom, ale aj geografickomponímaní, ktorý svoj čas a úsilie delí me-dzi rôzne oblasti Európy, od Luxemburgucez Viedeň až po Bratislavu, si získal srdciakultúrychtivých návštevníkov. Návštevní-ci si vypočuli diela Johanna Sebastiana Ba-cha, Carla Philippa Emanuela Bacha aWolfganga Amadea Mozarta. Slávnostnúatmosféru doplnilo priateľské stretnutie pričaši vína. �

Katarína Potoková

Nitrianske chuťovky k Európskemudňu židovskej kultúry

Už vyše dvadsať rokov je v bezmála 40 krajinách Európy prvá septembrová ne-deľa v znamení židovskej kultúry. Je to deň oslavy ľudskej kreativity, ale ajmožnosť zdôrazniť význam spoločného európskeho dedičstva, ktoré tu naši

predkovia zanechali a ktoré robí náš spoločný domov takým, aký je. Je to aj šancana vyjadrenie tolerancie medzi ľuďmi rôzneho vierovyznania a na odstraňovaniepredsudkov, ktoré v dejinách narobili veľa zla.

Výlet do Budapešti

Dňa 9. septembra sme zorganizovali výlet do Budapešti.Najprv sme navštívili prekrásne zrekonštruovanú syna-gógu na ulici Sebastiána Rumbacha, po ktorej nás spre-

vádzala riaditeľka nehnuteľnosti Henriett Kiss.

Mohli sme si pozrieť fungujúcu spúšťajúcu sa bimu a vyhľada-li sme priestory budúceho múzea. Následne sme povečerali vkóšer pizzérii Deli. Večer sme si pozreli jedno z podujatí záve-rečného dňa Židovského kultúrneho festivalu v synagóge na uli-ci Gyulu Hegedűsa – hudobný program s názvom Zerkovith, vý-robca šlágrov. �

PZs

Zdroj: Wikipedia

KOMUNITA | POZVÁNKA

SEPTEMBER 2019 | SPRAVODAJCA | 3

Skupina z Okruhu Zugló Židovskej ná-boženskej obce v Budapešti pricestovalado nášho mesta už skoro predpoludním.Historické pamiatky nášho mesta si po-zreli v sprievode Tomáša Nováka.

Oficiálny program sa začal o 11. hodinev synagóge. Po úvodných slovách Andrá-sa Paszternáka sa konala beseda za okrú-hlym stolom pod názvom Malí a veľkí, vrámci ktorej sme z hľadiska našej obcehodnotili roky uplynulé po spoločenskýchzmenách. Diskusie sa zúčastnila EditSzántóné Balázs (Szombathely - Buda-pešť), Magda Vadász (Budapešť – Slo-vensko), Róbert János Ádám (Tatabánya)a Tibor Villányi (Győr). Venovali sme saudalostiam spred tridsiatich rokov, ťaž-kej, bezmála beznádejnej situáciu vidiec-kych obcí, výzvam spojeným so zachova-

ním náboženských tradícií a výsledkomuplynulých rokov. Po miestami vášnivejdebate nasledoval obed v sále ZoltánaWallensteina. Najmladšiu generáciu čakaldetský kútik v predsieni kancelárie. Re-meselnícke hry a hlavolamy Barbary Pa-szternák-Szendy zožali medzi deťmi veľ-ký úspech.

Program pokračoval popoludní pred-náškou hlavného rabína zo Zugló, PéteraKardosa. Učenie o mesiaci elul uviedloprítomných do atmosféry blížiacich savýznamných jesenných dní. O dedičstvemaďarských židovských architektov ho-voril Tibor Gottdank so svojím kolegomza pomoci nedávno publikovanej knihy.Zaujímavé príbehy židovských žien moh-li spoznať prítomní počas promócie kniž-ky Szabolcsa Szunyogha.

Verní našim tradíciám sme aj v tomtoroku odovzdali ceny Kehila – Za komuni-tu. Laudácie ocenených prečítala Zsuzsa-na Paszternákné Kertész, simultánnetlmočila Magda Vadász. Diplomy uznaniaodovzdal predseda ŽNO v Komárne AntonPasternák. Odmenení dojato tlmočili slo-vá vďaky. Laudáciám sa venujeme v oso-bitnom článku.

Na záver dňa sa konal koncert DanielKlezmer Band z Miškovca pod názvom Užkohút kikiríka. Dániel Szurasenko so svo-jou skupinou vyvolal v synagóge skvelúnáladu. Známe i menej známe melódiečasť obecenstva dokonca roztancovali.

Podujatie sa uskutočnilo za finančnejpodpory mesta Komárno, Fondu GáboraBethlena, Zväzu židovských náboženskýchobcí Maďarska, Fondu kultúry národnost-ných menšín, Nadácie Ezra a JHF. Vďakakaždému, kto pomohol pri organizovaní,uskutočnení a finálnych prácach. �

PA

Európsky deň židovskej kultúry v Menháze

Dňa 1. septembra sme pri príležitosti Európskeho dňa židovskej kultúry opäťotvorili dvere budovy na Ulici Eötvösa 15 dokorán pred členmi židovskýchobcí regiónu a sympatizantom s našou vierou. Medzinárodná iniciatíva os-

lavovala v tomto roku dvadsiate výročie, Židovská náboženská obec v Komárne sak hnutiu pripojilo po sedemnástykrát.

Oslavujme spoluv Komárne

Milí priatelia! Už o pár dní zaklope na dvere židovský rok5780. Nový rok Roš Hašana a Deň zmierenia Jom Kipursú našimi najväčšími sviatkami. V tomto čase komár-

ňanská synagóga otvára svoje dvere dokorán a očakáva každé-ho, aby sme v duchu našich odvekých tradícií spoločne strávilitoto dôležité obdobie roka.

V ostatných rokoch sa počet členov našej obce drasticky zní-žil, málo je už medzi nami takých, pre ktorých bola účasť na tý-chto podujatiach prirodzená už v útlom či mladom veku – prá-ve preto je mimoriadne dôležité, že počas našich sviatkov ráta-

me s každým. Je dôležité, aby sme dosiahli minjen 10 dospelýchžidovských mužov, a samozrejme, patria medzi nás v týchtodňoch v Menháze aj dámy, deti a rodinní príslušníci iného vie-rovyznania.

Nemusíme sa báť neznámeho, naša otvorená obec Vás srdeč-ne očakáva, pod vedením Mihálya Riszovanného a Istvána Ba-logha môžete nahliadnuť do sveta židovských sviatkov skutoč-ne od základov.

Prosím, venujte aj Vy niekoľko hodín počas týchto štyroch dníspoločnej oslave, pomôžete tým zabezpečiť zachovanie a ďalšírozvoj našej komunity.

So želaním šťastného Nového roka a zápisu do knihy života. �

Anton Pasternákpredseda

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA | SEPTEMBER 2019

ŽNO v Komárne, Klub Šalom a vydá-vanie Spravodajcu podporili: ErzsébetRigó, Dr. Ondrej Földes (Bratislava), Ti-bor Villányi (Győr), Péter Kardos (Buda-pešť) a anonymní darcovia. Ďakujeme!

�Počas sviatkov bude kancelária ŽNO v

Komárne v nasledujúcich dňoch zatvo-rená: 30. septembra – 1. októbra, 8.-9.,14.-15. a 21.-22. októbra. Od 23. októbraočakávame každého vo zvyčajnom čase.

�Komárňanský židovský cintorín ne-

možno navštíviť v týchto dňoch: 30.septembra – 1. októbra, 8.-9., 14.-15. a21.-22. októbra a každú sobotu!

�Knižnica Bélu Spitzera je bohatšia o

nové publikácie. Srdečne očakávamenašich čitateľov.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Magda Vadász (Budapesť), Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft.,Komárno, adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

Mazal Tov!Bis 120!

Valéria Deutschová, Valika, rodenáGubi, oslávila 30. augusta 2019 svo-je 100. narodeniny. Narodila sa 30.

augusta 1919 v Čiernom Brode. Pochádza-la z pobožnej rodiny. Krátko pred druhousvetovou vojnou sa jej dvaja bratia roz-hodli emigrovať do Palestíny. Ona všakzostala doma, aby neopustila rodičov.

Krátko pred koncom vojny bola Valikajednou z mála tých, ktorí prežili pochodsmrti. Radosť zo skončenia vojny netrvaladlho. Dozvedela sa, že jej milovaní rodičia ainí členovia rodiny zomreli. Jej manžel Je-nö prežil a čakal na ňu v Nových Zámkoch.V roku 1946 sa narodila ich dcéra Eva a vroku 1953 syn Ďuri. V roku 1968 obidve de-ti emigrovali do Izraela. Jej manžel umrel vroku 1988. Odvtedy žila sama v NovýchZámkoch. Od augusta 2018 žije Valika vBratislave v domove Ohel David. �

�Keď sme v roku 1996 držali v rukách bledomodrý hárok papiera formátu A3, a uva-žovali nad tým, čo si s ním počať, ani nás nenapadlo, že v ten letný deň vznikne Spra-vodajca, ktorý bude vychádzať aj o 23 rokov neskôr. Prvé číslo sme rozdávali pri brá-ne cintorína tým, ktorí prišli na spomienkový akt Dňa martýrov. Malo tri strany, vy-tlačili a rozmnožovali sme ho doma alebo u známych. V júni vyšlo naše 277. číslo, toznamená, že 277 mesiacov pravidelne vychádzame. Prípravu do tlače robí už dlhé ro-ky Richard Saláth, lektorom maďarských textov je Zuzana Pasternáková, slovenskúčasť pomáha zostaviť Katarína Potoková, Agnesa Padlovicsová a Magda Vadász.

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

h́ ́ b

SEPTEMBER 2019 – AV-ELUL 5779. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XVII. ROČNÍK 9. REG. ČÍSLO, 280. ČÍSLO

SPRAVODAJCAEurópsky deň židovskej kultúry

Vysoké sviatky v Komárne

Roš hašana – židovský nový rok – sa začína v nedeľu, 29. septembra 2019 večer. Od18. hodiny každého čakáme na slávnostnú modlitbu pod vedením Mihálya Riszo-vanného a Istvána Balogha. Po modlitbe sa bude konať slávnostná večera v sále

Zoltána Wallensteina. Oslavujte aj Vy spolu s nami!

Podrobný modlitebný poriadok:29. septembra 2019, nedeľa, 18:00 – Erev Roš Hašana – začiatok židovského roka 5780,

večerná modlitba, sviatočná večera v Menháze.

30. septembra 2019, pondelok, 18:00 – Prvý deň Roš Hašana, obrad Tašlich, spoločnéučenie o základoch sviatku, sviatočný Kiduš.

8. októbra 2019, utorok , 18:00 – Kol Nidre – sviatočná modlitba na začiatok najväčšie-ho pôstu.

9. októbra 2019, streda, 18:00 – Deň Jom Kipur – spomienka na zosnulých Mazkir, spo-ločné učenie, havdala na záver sviatkov a spoločná večera.

Bezpodmienečne rátame s Vašou účasťou! Oslavujte spolu s nami! �

-p-

Myšlienkyredaktora

Vutorok večer sapred štadiónomN á n d o r a H i -

degkútiho hadí dlhýrad, každý sa ponáhľan a o t v o r e n i e E u -rópskych hier Macca-bi. Po absolvovaníbezpečnostnej prehliadky mi napadá,že som hádam ešte nikdy v živote ne-bol na „ozajstnom” futbalovom ih-risku. Sotva sa usadíme, už aj začínaveľkolepý otvárací ceremoniál. Naj-väčšie športové podujatie európskeho(a svetového) židovského športu vroku 2019. Vchádza nekonečný radveselých športovcov mávajúcich vlaj-kami. Z času na čas spozornieme nanázov tej-ktorej krajiny, o ktorej bysme nikdy neboli ani predpokladali,že v tom kúte Zeme ešte žije židovskákomunita. Vidíme menšie i početnej-šie delegácie, zastúpená je každá ve-ková kategória. Hatikvu spieva spolus atlétmi v pestrofarebných rovnoša-tách celá tribúna. Priestor je naplne-ný zvláštnou atmosférou, sme tuspolu, nasleduje niekoľko nezabud-nuteľných dní, spoločné zápolenie ži-dovských športovcov. Dolu na ihriskui v radoch obecenstva objavujememnoho známych tvárí, dobre padnetrochu sa porozprávať s priateľmi,ktorých sme dávno nestretli. Tietoneopomenuteľné rozhovory a kultúr-ne prvky pravdepodobne zapadnúprachom zabudnutia, ale skutočnosť,že sme sa v 19. roku zúčastnili na ot-vorení budapeštianskej makabiády snami zostane navždy. �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� Dňa 1. septembra sme pri príležitosti Európskeho dňa židovskej kultúry opäťotvorili dvere budovy na Ulici Eötvösa 15 dokorán pred členmi židovských obcí re-giónu a sympatizantom s našou vierou. Na záver dňa sa konal koncert Daniel Klez-mer Band z Miškovca pod názvom Už kohút kikiríka. (strana 3.)

– Všetkým našim milým čitateľomželáme šťastný židovský rok 5780!

Šana Tova! –