Ha�a a magasban

ELÔADÁSOK

A SZENT ISTVÁN TÁRSULATNÁL

IX.

�

NASZLADY ATTILA

Egyházi és állami betegellátásMagyarországon

NASZLADY ATTILA

Egyházi és állami betegellátásMagyarországon

SZENT ISTVÁN TÁRSULATaz Apostoli Szentszék Könyvkiadója

Budapest 2003

Tisztelt Elnök Urak, Hölgyeim és Uraim!

Az üléselnök úr bevezetôjében elhangzot-takhoz – mi fáj, hol fáj – kapcsolódva haddmondjak el egy anekdotát, ami ugyan nemszerepelt eredetileg az elképzeléseimben.Tehát bemegy a beteg a belgyógyászatra éskülönbözô pontokon meg-megnyomva sa-ját mellkasát azt mondja, hogy doktor úr,itt megnyomom: fáj, itt megnyomom: fáj,itt megnyomom: fáj, itt megnyomom: fáj.Erre azt mondja a doktor: Menjen át a bal-eseti osztályra. De miért? – kérdezi a beteg.– Mert el van törve az ujja.

Elôadásom címe: Egyházi és állami betegellá-tás Magyarországon. A hangsúly a betegellátá-son van, tehát nem kórházakat gondolokösszehasonlítani, hiszen ha jó az állami kór-ház, az egyházi kórház is lehet ugyanolyanjó, mint kórház. A szakrendelés ugyanúgy.Nem is betegségeket akarok összehasonlí-tani, hiszen azok is nagyjából egyformák,akár egyházi kórházban, akár állami kór-házban van az illetô. A betegellátás, a mûködés azlehet csak más, hiszen, mint tudjuk, az egész-ségért, a közösség egészségi állapotáért azegészségügy csak %-ban felelôs, %-ban

Sorozatszerkesztô

Farkas Olivérés

Sarbak Gábor

© Naszlady Attila, 2003© Szent István Társulat, 2003

ISBN ISSN -

Szent István Társulat Budapest, Kossuth Lajos utca .

Felelôs kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnökFelelôs kiadóvezetô: Farkas Olivér igazgató

a környezet, és ebbe a környezetbe a fizikai,a kémiai, a biológiai, a közösségi faktorokés tényezôk mind-mind beleszámítanak.Tehát ez az utóbbi a legerôsebb tényezô abetegségek létrejöttében, éppen ezért a kör-nyezetben található körülmények megvál-toztatása a legnehezebb feladat. Ebben te-het az egyház legtöbbet.

Ahhoz, hogy ugyanazt gondoljuk, haugyanazt a szót használom, engedjék meg,hogy egyáltalán nem didaktikus céllal, ha-nem inkább csak a tisztázás végett néhányáltalam használt fogalmat úgy definiáljak,vagy úgy ismertessek, ahogy azt hiszem,nagy általánosságban elfogadhatók, akár azÉrtelmezô szótár, akár az EncyclopediaBritannica, akár más értelmezéssel foglalko-zó mû alapján.

Így tehát egyházunk Isten és ember kap-csolatának egy, szent, egyetemes és apostoli (ez anégy kritérium a niceai zsinat óta szerepel)intézménye, de része a vallási közösség egé-sze is. Mi mindnyájan az egyház tagjaikéntaz egyház fogalmába beletartozunk.

Az állam területileg körülhatárolt em-beri közösség, melynek sajátsága szuvere-nitás, azaz belsô viszonyaiban a hatalom, a külsôkben a függetlenség biztosítása. Köz-napi szóval azt szoktuk mondani, hogy apolitika gyakorlása a közjó, azaz az igazsá-gosság és a béke érdekében. A kapcsolat,amelyet az imént említettem, és amelyet az

egyház képvisel, ez milyen módon bonthatórészekre?

Van egy teológiai tétel, amelyet nagyonszívesen szeretek használni, annál is inkább,mert más vonatkozásokban per analogiamis föl lehet használni, ez a gratia supponit natu-ram et perficit, a kegyelem feltételezi a termé-szetest, és tökéletesíti azt. Ezzel kapcsolat-ban két oldalról próbálom ezt a kapcsolatotszemügyre venni, nagyon egyszerû köznapi,nem teológiai fogalmak szerint. (. sz. ábra)

Milyen a jó Isten? Hisszük, hogy végte-len. És mibôl van az ember? Tudjuk, hogyvéges, anyagból van, élete van, szelleme van,lelke van. Az Úristen ezért szeretet, szabad-ság, jóság, szentség. Valami módon ezek

. ábra

megfelelhetnek egymásnak, hiszen tudjuk,hogy képmásai vagyunk a Teremtônek.

Újabb kérdés, hogy mit tesz az Isten, ésmit tesz az ember? Ezek szintén nem teoló-giai megfogalmazások, hanem majdnem aztmondanám, hogy szabad asszociációk révénannak érdekében fölsorolva, hogy témánk-ban föl tudjuk használni, azt, amit itt mostmeghatároztunk.

Tehát az Úristen teremt, az ember al-kot. Az Úristen gondot visel, az emberigyekszik szépíteni azt, amit alkotott. AzÚristen megváltott minket, az ember egyen-súlyát veszti, ezért van szükség arra, hogymegváltson minket; az Úristen üdvözítminket, és az ember, ha egyensúlyát vesztiis, rendbe jön, ha megfelelô „ellátásban” ré-szesül testestül-lelkestül.

Az egészség szó a magyar nyelvben cso-dálatosan fejezi ki azt, hogy valami egészrôlvan szó, és itt a további tárgyalásban ez lesza fô szempontunk. Az egészség: a test egész-sége, a szellem egészsége, a közösség egész-sége és a lélek egészsége – együttesen. Azábrákon látható tónusok nem azért vannak,hogy dekorálják a mondanivalót, hanemahol más tónust látnak, ott mindenütt vanaz egyháznak vagy a hitnek, vagy a vallásnakszerepe. Majd látni fogjuk, hogy bizony na-gyon sok helyen és nagyon sokféle szerepevan.

. A test egészségét nézzük elôször, ezengyorsan át tudunk jutni, mert hiszen ez –mondhatni – hétköznapi kérdés. Az Egész-ségügyi Világszervezet szerint az egészség:testi, szellemi, társadalmi jóllét. Ebbôl a sorbólvalahogy a lélek kimaradt. Lehet, hogy bele-értették a szellemibe, de én azért minden-esetre külön megemlítem: a lelki jóllét ishozzátartozik ahhoz, hogy a testi egészségfenn tudjon maradni. A jó fogalma kérdéslehet a biológiában; ám két mérôszámunk isvan rá: a hosszabb élettartam, – erre mond-ta Kennedy, hogy „éveket az életnek” – és a tel-jesítô képesebb erônlét, vagyis „életet az évek-nek”. A tudományos megfogalmazásban azszerepel, hogy a betegség miatt elvesztettévek és a halál miatti évveszteség összeadvaadja a DALY mértéket (Disability Adjus-ted Life Years). – Tehát években ki lehetfejezni azt, hogy mennyivel rövidül meg va-lakinek az élete betegség vagy mûködés-illetve cselekvésképtelenség miatt.

Most nézzük egészségünk ügyét mégmindig a világi környezetben, de amint lát-ható, már sok-sok „tónusos” tétel van ben-ne. (. sz. ábra)

Az alapelv az egyéni és közösségi emberiélet teljesebbé tétele. E célkitûzés egy élet-hosszig tartó szabályozott, személyi egész-ségvédelem, (nem fejlesztés, egészséget nemlehet fejleszteni. Ha valami már egész, ak-kor már nem fejleszthetô tovább. Ez tehátelég rossz kifejezés.) de védeni, és ôrizni is

lehet. És – ha idôben kifejtjük – a foganta-tástól a halálig tartóan (itt a halál idézôjel-ben van, mert a klinikai halálból még visszalehet hozni adott esetben a személyt) így a„halál” utánig terjed ez a bizonyos egész-ségvédelem.

A mûködésben ez már szabályozott for-mát ölt, mert van egy állapotváltozás, vanegy beavatkozás, (melyet rendszerint orvosvagy egészségügyi szakember végez), aztánvan valamilyen eredmény, elemzés, vajon el-értük-e azt, amit akarunk, (rendszerint nemazonnal), és akkor újra javítani igyekszünk;az állapotváltozás, beavatkozás, eredmény-jelzés köre mindaddig folytatódik, amíg va-lamilyen módon elérjük azt, ami leginkábbmegközelíti a kitûzött célt.

Ez a kitûzött cél, hogy a túlélés jobb le-gyen, és hogy az erônlétet megôrizzük, vagyjavítsuk. A megvalósítás elvi és gyakorlatialapja ismét személyre szabott egészségügyiszolgáltatás. Ha ezt kifejtem, akkor az em-berközpontúság, amit annyian használnakmanapság, de amikor rákérdez az ember,hogy mire gondoltak, akkor ilyen választ ka-punk: „hát az emberre gondoltam”. Ezzel a megközelítéssel semmit sem lehet elérni.

Van azonban az emberközpontú ellátás-nak konkrét megvalósítási formája, neveze-tesen az, hogy amikor az elsô orvos-betegtalálkozás van, a teljes emberre ki kelleneterjednie a kikérdezésnek, és tetôtôl talpig avizsgálatnak, s azután állapotát tovább kö-vetve az élete folyamán. Ennek ma már ter-mészetesen megvan a lehetôsége, mert kü-lönben ez olyan adminisztráció lenne, amitnem lehet ellátni, de az információ és akommunikáció technológia (ICT) révén ezma megvalósítható pl. az Egészségügyi Sze-mélyes Elektronikus Memória (ESzEM)kártya révén.

Tehát az emberközpontúság vagy sze-mélyirányultság lényege az, hogy követésesjellegû és nem esetközpontú. Esetközpontúlenne, ha úgy viselkednénk mi, orvosok abeteggel, mint a pincér a vendéggel a ven-déglôben. Ha betért, amit kért megkapta, aszámla ki lett egyenlítve, aztán lehet, hogysoha többet nem látják egymást. Ez nememberközpontú, ez esetközpontú szolgálta-

. ábra

tás. Az esetközpontúság nem fölösleges,mert az elszámolásnál – ugye ma az egész-ségügyben a gazdálkodás nagyon fontos té-nyezô, majd fogjuk látni – tehát ott el kell –igenis – az esetet is számolni, de az orvosszakmai feladata az emberközpontúság.Méghozzá megelôzésirányult, nemcsak be-tegellátó. A megelôzés szó újabban – külö-nösen most, hogy -ra az amerikai mil-liárd dolláros támogatásnak és kutatási fej-lesztésnek megfelelôen a gén felmé-rése megtörtént, tehát nemcsak preventív,hanem projektív is lehet ez a megelôzés,vagyis olyan genetikai beavatkozás, amellyelbizonyos betegségeket úgy kerülünk ki, hogyaz egészséget programozzuk be a fejlôdôszervezetbe.

Itt gondok támadhatnak, mert a tételestudás mellett a tapasztalat valahogy háttér-be kezd szorulni, mondván, hogy az nagyonszubjektív. Igen, de egy sereg olyan tudásvan, amit nem is lehet objektivizálni. Ilyen,sajnos, a tapasztalat, melyet csak az adottszemély birtokol mindaddig, amíg mester-tanítvány viszonyban át nem próbálja adnivalakinek, de akkor se tudja teljesen átadni,még akkor sem, ha jó szívvel akarja.

A tudást tehát úgy kell átadni, hogy er-kölcsvezérelt legyen; nem az édenkerti meg-bukással, hogy a rosszat is tudom és tovább-adom, hanem erkölcsvezérelten: a jót adomtovább. A lényeg, hogy erkölcsvezérelten, nem-csak jogkövetôen. Az erkölcs sokkal szélesebb

fogalmi kör, mint a jog. Továbbá egyedi ésközjó célzatú, nem pedig üzleti haszonke-resô. Az egyháznak a közjóban megint csakrengeteg szerepe van.

Most éppen ez a vita zajlik Magyaror-szágon, hogy az új egészségügyi törvénybenmit hogyan lehet megvalósítani, vagy ho-gyan nem lehet… Ezekre a kérdésekre mostnincs idô kitérni. Állást tudok foglalni, merta jelenlegi egészségügy törvénytervezet, ahogyvan, használhatatlan lesz, illetve tönkretesziaz ország lakosságának az egészségét.

Egészségünk ügyében a lényeg az egyéniegészség karbantartásának módja és ered-ménye. Részletezve van ennek egy tartalmiés egy formai része.

Tartalmilag fontos a testen belül azegyensúly az ép és beteg szervek mûködéseközött. Ha egy szerv mûködése valamilyenkóros értéket mutat, nem minden esetbenkell azt megszüntetni, mert lehet, hogy egymásik szerv kóros értékét ellensúlyozza.Ilyen például az – egy nagyon triviális pél-dával, hogy ha szapora a szívmûködése egyszívizom gyulladásos betegnek, akkor nemfeltétlenül kell erôteljesen csökkenteni a pul-zusszámát; ugyanis – gondolják el –, ha fölakarok emelni erre az asztalra, ötven kilót,akkor, ha egyszerre kell föltennem, megle-hetôs nehézségbe ütközöm, de ha kétszer-öt kell föltennem, akkor ugyanannyi idôalatt vidáman fölteszem. Tehát a pulzus-szaporulat az ütésenkénti kisebb erôkifejtés

révén lehet elônyös is, jóllehet eltér attól atáblázatbeli számtól, ami a normálisnak tar-tott értékeket mutatja meg.

Azután itt van a lelki kiegyensúlyozott-ság (értelmi, érzelmi, akarati, hitbeli tartal-mai vannak). A környezetével és önmagávalis egyensúlyban kell lennie az embernek,ami azt jelenti, hogy a képességeit – és ezegy életre szóló feladat – kiteljesítse, kötel-meinek pedig eleget tegyen; továbbá bizo-nyos többlet elvárások is lehetnek veleszemben, ezen túl, amiket szabadon vállal-hat vagy választhat a környezetében, a csa-ládban, a lakhelyén vagy munkahelyén ésegyéb közösségekben.

Ide illik az a bizonyos bibliai parancs,hogy „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. A magyar nyelvben ez a felebarát szó nemhangzik igazán jól, a görögben nem is ezvan. Ott az van, hogy plezion, ami azt jelenti,hogy a közeledben levô. Szeresd a közeled-ben levôt, mint tenmagadat, és ugye ebbenkét óriási bölcsesség rejlik: az egyik az, hogyaz önszeretet olyan tökéletes, hogy mértékelehet a felebaráti szeretetnek; a másik pedigaz, hogy nem igazán teljesíti ezt a parancsot az, akimindenféle egyesületben nagyszerûen buzgólkodik, deotthonában viselkedése kibírhatatlan.

Az egészségügynek formai követelmé-nyei is vannak. Ilyen a közegészségüggyelvaló összhang, védôoltások, tisztaság és aszûrések, melyek inkább célzott egészség-ügyi vizsgálatok. Itt is kell egy kis magyará-

zatot tartani, mert az új egészségügyi prog-ramban, ebben a tízéves Johan Béla-prog-ramban szûrôvizsgálatok szerepelnek. Elô-ször is a szûrés azt jelenti, hogy mindentkiveszek a közegbôl, ami nem odavaló, pl. alevesbôl az összes legyet, muslicát, miegye-bet. Ahhoz persze úgy kellene megválaszta-nom a szûrô méretét, hogy az összes fekete-bors ne kerüljön ki, ami persze lehetetlen.Nem lehet a lakosságot úgy megszûrni,hogy minden baját kiszûrjük. De miértnem? – Elvileg lehetne, csak az a baj, hogytetemes költségbe kerülne, hogy a kiemelésután kivizsgálják, viszont nagyon nagy szá-zalékban hamis pozitívokat találnának: va-lami kórosnak tûnô jele volt, de nem igazánbeteg-jelölt, tehát most nem kell vele sem-mit sem tenni. Ám mire ez kiderül, a több-szörösét ráköltöttük annak, amit a márbetegekre kellene fordítani. Tehát a hamispozitívak minimalizálása a cél. A tünet sú-lyossága az, mely erôsen jellemzi a keresettbetegséget, a tünet fajlagossága, hogy mennyi-re mutat rá a diagnózisra. Egy nagyon triviá-lis példát engedjenek meg: Ha én megkar-colom a nyakamat, nem nagyon valószínû,hogy ettôl meghalok, elôfordulhat, de nemvalószínû. Ha átvágom az egyik ütôeremet,akkor azért már nô annak a valószínûsége,hogy elvérzek, és meghalok. Ha lefejezemmagamat, akkor biztos, hogy meghalok.Tehát a tünet súlyosságától, annak fajlagos-ságától függ a diagnózis valószínûsége.

Amikor tehát szûrôvizsgálatot akarok vé-gezni vagy végeztetni, akkor úgy kell meg-választanom a kiemelési jellemzô értékét,hogy az magasan fajlagos legyen, mert ak-kor a hamis pozitív esetek számát minima-lizálom, és nem költöm el az ország összespénzét. Na persze van ennek fordítottja is,mert ha pl. repülôgép pilótákat akarok vizs-gálni vagy autóbusz vezetôket, – sajnos abusz szerencsétlenségek miatt most sok idô-szerûsége van ennek a kérdésnek, – akkorúgy kell vizsgálni, hogy a jel érzékenysége le-gyen magas, mert az meg a hamis negatíva-kat minimalizálja. Tehát nem fogok elnézniegyet sem, mert az óriási kockázat, hogy én,mondjuk, egy olyan szívbetegséget, ami fa-tális katasztrófához vezethet, elnézek, és ôpilóta vagy autóbuszvezetô. Ennyit a szû-réssel kapcsolatosan.

Az egyéni egészségvédelembôl ki szok-ták felejteni, hogy az ötödik parancsolat, a ne ölj! – ránk is vonatkozik. Nem tudom, a dohányosok ilyenkor mit gondolnak ma-gukban, de tulajdonképpen fontolóra kelle-ne venniük, hogy szánt szándékkal pusztít-ják, ölik a saját egészségüket.

Az életmód az, amely a környezettôlfüggôen a legnagyobb összefoglaló ténye-zôje annak, hogy mennyire tudunk egészsé-gesek maradni egyénileg és közösségként is.

A táplálkozás hatása közismert, mindenkisokat tud róla, bár itt is vannak meglepeté-sek; most újabban kiderült, hogy a mangalica

az egyetlen olyan sertés, melyben telítetlenzsírsavak vannak, s így nem annyira káros,mint a többi más egyéb fajta hússertésekzsírja. A valláserkölcs bûnnek tartja a falánk-ságot (mennyiségi visszaélés), az ínyencséget(minôségi visszaélés) és a torkosságot (idôbenivisszaélése a táplálék felvételnek). A böj-tölés egészségvédô hatása napjainkban váliktudományosan is megalapozottá.

A testmozgás viszont – mint a régi szerze-tes bölcsesség mondja: „Ora et labora!”(Imádkozzál és dolgozzál) – fontos, csakaz a kérdés, hogy milyen életmód mellett ésmilyen lelkülettel végezzük. A testedzés, hanem versenyszerû, hanem a szó eredeti angolértelmében levô, akkor jó (a sport szó erede-tileg tengerparti fövenyen történô ugrándo-zást, mozgást jelentett). Ettôl a versenysport,amikor akár a hosszú távfutók, akár a síelôkmegérkeznek a célba, négykézláb állnak avégkimerüléstôl, az oxigénhiánytól, hát ezvalami egészen más, mint az a bizonyostestedzés (sport), amire szükség volna.

A lélekedzésre pedig nemigen szoktak fi-gyelni; mondjuk a kispapok szemináriumá-ban igen, ott erre külön személy van, a spi-rituális, aki segít abban – azt gondolom –,hogy a fegyelem és az öröm összhangját si-kerüljön megteremteni. A fegyelem tele vanetikai törvényekkel, az örömök pedig lehet-nek kívánatosak, és ha ezek összhangbanvannak, akkor ez igenis edzi a lelket. Perszea bajelhárítás is fontos dolog, arra különö-

sebben nem kell most kitérni, hiszen szintenaponta elhangzik az együgyû tanács: aztánvigyázz magadra – ahelyett, hogy azt monda-nák miben, hogyan vigyázzon magára.

Egészségünk ügyéhez tartozik még az,hogy az egészségügyi ismereteket egyedilegis gyûjteni kell, méghozzá az adatkezelésszintjén. Ebben az informatika és a sokathangoztatott információs társadalom máregyüttmûködô lesz. Az egészségügyben az in-formáció hordozók: a szó és a szám, vagyis a szöveg, valamint a görbe, és a kép; ez a háromismert, számítógépesíthetô forma, továbbáa metakommunikációval, testbeszéddel ki-fejezett metainformáció. Utóbbit nem szok-ták említeni, mert ez nem komputerizálha-tó igazán. De azért az, hogy Önök mosttudják, hogy én itt meggyôzôdésbôl beszé-lek, én meg tudom, hogy Önök ezt tudjákrólam, ez metakommunikáció. Ezt nem le-het komputerizálni, ez embertôl emberigmenô kapcsolatteremtést, és személyes jelen-létet igényel. Ezért van hiába a forródrót,meg a vörös telefon, azért a csúcstalálkozó-kat mégis megtartják, mert a vezetô politi-kusok is egymás arcáról, tekintetébôl, tag-lejtésébôl, hanghordozásából olvassák le,hogy igazat mondanak-e egymásnak, vagynem, van-e hátsó szándékuk, vagy nincs, ésebben ôk azok, akik igazán – gondolom –gyakorlottak, mert egyébként a politikusi pá-lya semmiféle szakképesítéshez nincs kötve.

Az adatkezelés és az ismeretfeldolgozásazt jelenti, hogy az összefüggéseket és azokhatását is nézni kell, csak ezután kerülhet azügy döntésre. Amikor mindez megtörtént,akkor következhet a közlés. Az adat és azismeretfeldolgozás között van egy fontosdolog, nevezetesen az, hogy az adatokat megkell mérni. Alapvetôen három adat van: va-lamilyen erôjellegû adat, valamilyen térfogat,térbeli adat és valamilyen idôbeli adat. Általá-ban ezzel a három adattal úgyszólván min-den természettudományos megállapítást lelehet írni, csak megfelelô együtthatókkal,környezetben és összetételben kell ôket ele-mezni.

Az adat magában azonban nem infor-máció. Az csak adat. Az információ úgy ke-letkezik, hogy az emberi intelligencia közé-lát az adatoknak, és az ott fizikailag nemlátható összefüggéseket meglátja. Ez a szóis ebbôl származik. Inter lego = közötte ol-vasok; a magyar is mondja, hogy a sorokközött tud olvasni. Innen ered ez a szókép,hogy interlego, vagy ahogy hasonulással át-ment az újlatin nyelvekbe: intelligo. Ebbôlszármazik az intelligencia, sôt ebbôl lett alecke, a lectio, ha magam számára akarokleckét vagy feladatot, akkor se-lectio, vagyiskiválogatom, amire szükségem van, és haezek éppen katonák, akkor légió a nevük.Ha az ismerettovábbítást vagy -keletkezéstformába öntöm, latinul in-formare, ebbôlkeletkezett az információ kifejezés.

Az ismereteket azonban továbbítani iskell, hiszen közösségben élünk. A megosz-tott ellátás ma az egyik legfontosabb dolog.Tréfálkozva azt szokták mondani, hogy aszakorvos egyre kevesebbrôl egyre többettud, a végén a semmirôl tud mindent; az ál-talános orvos meg az egyre többrôl tud egyrekevesebbet, a végén a mindenrôl tud sem-mit. Hát valahol a kettô között van az a tu-dás, amit meg szoktunk osztani egymással,vagyis, ha bármilyen egyikszakmájú orvosigénybe veszi a másiknak a tudását – ami-kor az még nem a semminél tart – ezt akonziliumot megosztott ellátásnak (ango-lul: shared care) nevezik és ez napjaink spe-cializálódását figyelembe véve egyre szük-ségszerûbbé válik.

Természetesen a tömeges ellátás eseté-ben is lesz ennek szerepe, ugyanis, ha belé-pünk az Európai Unióba, akkor ez a bizo-nyos megosztott ellátás nagyon fontossáválik, hiszen a munkaképes lakosság mun-kavállalási ideiglenes elvándorlását (migrá-cióját) %-ra becsülik a szakemberek. Haaz európai állampolgár szûkebb hazáján kí-vüli más országban megbetegszik, ott is elkell látni. Ezért valamiféle olyan informá-ció-technológiát kell kitalálni, amivel ô isellátást kaphat. Az említett ötnyelvû egész-ségügyi kártyával természetesen ez is a leg-egyszerûbben megoldott.

Az információ továbbítást térben, idôben,és szolgálati rendben kell végezni. Térben azt

jelenti, hogy bárhová a Földön, sôt az ûrbeis. Az idôbeni továbbításnak olyan tárolású-nak kell lennie, mely idôtállóságot biztosít,hogy meg ne semmisüljön. Szolgálati rend-ben, azaz alá- fölé- mellérendeltségben to-vábbíthatóság azt jelenti, hogy érthetô nyel-ven kell megfogalmazni. Ha leírják a betegzárójelentésében, hogy a betegnek agrypniá-ja van, akkor ma már egyetlen orvos sem fog-ja tudni, hogy alvászavara van. A múlt szá-zadban ezt a szakkifejezést még használták.

Amikor a kommunikációról van szó,akkor annak is jelentôsége van, hogy érthe-tô nyelven történjék. A közlésnek természe-tesen van egy általános változata, a tudástérelérés, mégpedig oktatásbeli és világháló-beli. Az oktatásbeliben megjelenik sok „tó-nusos” tétel, az egyházi szerepvállalásnakitt nagyon jelentôs része van. De a meta-információknál is, hiszen az emberismeret,a karakterológia, a pszichológia a teológiánis tanított tantárgy, és egyébként is, kineklehetne nagyobb emberismerete, mint akigyóntat.

A betegellátás feltételei között szinténvannak „tónusos” megjelölések. Azt szoktákmondani, hogy a betegellátásnak két felté-tele van: klinikailag indokolt és gazdasági-lag megengedett. Ez így hiányos. A gazda-ság egyébként sem „megenged”, legfeljebbelérhetôvé tesz. A beteg az, aki megenged,és itt nagyon figyeljünk arra, hogy ma a saj-tó, média és a köznyelv elcsúsztatja a fogal-

makat, és sokszor nem is vesszük észre, hogymi az, hogy a gazdaság megenged; holott,mint mondtam, legfeljebb lehetôvé tesz,nem pedig megenged. És vagy fölhasználom,vagy nem. A jog az, ami megenged, de fôlegaz egyén az, aki hozzájárul ahhoz, hogy velemi történjék, ô az, aki megenged dolgokat(gyógyszerek), eseményeket (vizsgálatok).

Tehát -féle feltétel van: ) a tudományszerint lehetséges, ) klinikailag indokolt, ) adottesetben alkalmazható, ) legális és erkölcsileg is ki-fogástalan, ) szervezésileg hozzáférhetô. (Ez azértfontos, mert az ország két fele között nagykülönbségek vannak az elérhetôséget, a szol-gáltatások minôségét illetôen), ) a beteg fel-világosítva beleegyezik, azaz megengedi. És végülvalóban nélkülözhetetlen, hogy ) gazdasági-lag elérhetô is legyen.

Ennyit az egészségrôl.

2. Most nézzük: a szellem egészségévelkapcsolatban milyen lehetôségeink vannak.

A tudás szerzô vizsgálatok összetevôi:egy hatás (H), melyet egy a rendszerre (R) al-kalmazunk, amelynek mûködése valamilyentörvényszerûségen (T) nyugszik, s az adott ha-tásra valamilyen válasz (V) váltódik ki. (.sz. ábra.)

Ha az a fajta felállás van, hogy ismeretesa HRT és keressük a V-t, akkor ez az ún.direkt módszer. A gyógyszertudomány, afarmakológia így vizsgál, bead valamit a be-tegnek, ismeri a rendszert, tudja, hogy milyen

törvényszerûségei vannak, de nem tudja milesz a válasz, azt keresi.

Az induktívnél más a helyzet. Ott ismer-jük a hatást, a rendszert és a választ, és a törvényszerûségeket keressük. Az élettan,a fiziológia az, ami ilyen módon mûködik.

Konverz módon vizsgál a klinikum, mertott látjuk a tüneteket, amik válaszok vala-mire, ismerjük a rendszert és a törvénysze-rûségeket is, csak nem tudjuk, hogy mi voltaz a hatás, ami okozta. Ez a leggyakoribb a betegellátásban. „Az, doktor úr, tessékmondani, mitôl van?” – szokták a betegekkérdezni. Így jelenik meg ez a hétköznapiéletben. És akkor, ha nem tudja az orvos,vagy azt mondja, hogy ez a hetero allergiás su-bacut idiopátia, ami azt jelenti, hogy halványlila fogalma sincs arról, hogy a baj mitôl le-het, vagy közli a valódi okot.

. ábra

Végül van az inverz mód, ami a mûszakitudományokból került át a medicinába, s eza rendszert azonosítja. Ugye mi boncolássalszoktuk azonosítani a rendszert, vagy élet-tani kísérletekkel, de például az aggyal eztelég nehéz megtenni, ott tehát az történik,hogy a hatást, a törvényszerûségeket és a választ is-merve, próbálunk következtetni arra, hogya rendszer milyen lehet, tehát például az ideg-rendszer vizsgálata ilyen módon lehetséges.(. sz. ábra)

Az orvosi közléstani folyamatok bonyo-lult rendszerén nem fogunk most végig-menni, csak érzékeltetem, hogy egy élôbelijelet átalakítunk valamilyen elektromos-vil-lamos jellé, aztán számítástechnikailag leke-zeljük, aztán összegyûjtjük, feldolgozzuk,közlemény lesz belôle, vagyis információ.Annak megnézzük a döntés után a hatását,outcome-analízisnek szokták ezt nevezni

a kimenetel vizsgálatot. A szociológiábansohse csinálják, ott mindig rajtunk kísérle-teznek, pedig jó lenne elôre megtudni, hogymi lesz a hatása annak, hogy államosítanak,vagy például az egyházaknak elveszik az ok-tatási jogát stb.

A döntések együttese valamilyen folya-matértékelésbe vezet, és a mûveletkutatásmondja meg, hogy hogyan kell ezt véghez-vinni. (Operációkutatásnak is szokták ne-vezni.)

Mindezek után elôfordulhat, hogy mármaga a mérés számítástechnikailag kezelt,tehát úgynevezett intelligens mérésrôl vanszó, vagyis a gép maga már javaslatokat tesza döntés-elôkészítésre. A végrehajtás utánaz értékelés jön. Itt már kérdés, hogy a vég-rehajtás erkölcsileg milyen módon történt,ebben az egyháznak valláserkölcsi kompe-tenciája egyértelmû, és jelentôs szerepe le-het, még a legegyszerûbb tudományos kuta-tásban is. Itt kerül elô újra a visszacsatolás – amit az elején láttunk –, hogy ha nem jöttki tisztességgel a jó eredmény, akkor vissza-megyünk a folyamat elejére, hogy újrakezdjük a folyamatot s nem az adatokat ha-misítjuk meg a papírokon, hogy mégis akell-értéket hozzuk ki.

Vajon igazak-e általában az állítások?Ez igen fontos kérdés. Azt gondolom, hogyminél egyetemlegesebben, általánosabbanérvényesnek mutatkozik valami, annál való-színûbb, hogy igaz. Ha univerzális össze-

. ábra

függéseket keresek, eszembe jut a régi mon-dás, hogy „mens agitat molem, az ész mozgatjaa tömeget, az anyagot, akkor tulajdonkép-pen össze lehet állítani egy olyan táblázatot,ahol I = intenzitás azaz erôsség, ∆E = ex-tenzitás-, vagyis kiterjedésváltozás. Egy-mással megszorozva, a fizikában erô x út, azelektromosságban feszültség x töltés, a ké-miában kémiai affinitás x tömeg, az élettan-ban például nyomás x térfogat, (de ez más-hol is, a gáziparban is és sok más helyen pl. az autókerékben is így van), szorzatuktulajdonképpen mindegyik összefüggésbenmunkát fejez ki. Bármilyen tudományterü-leten területen nézzük is. És ha a munkát el-osztjuk az idôvel, akkor kapjuk a teljesít-ményt, mint közismert. (. sz. ábra)

Úgyhogy elég hiba, hogy a társadalom-biztosítás a gyógyítás teljesítményérôl be-szél, mert ez azt jelentené, hogy az elvégzettmunkát idôegységre kellene értékelni, pediga betegség gyógyítása nem lóverseny. Teljesí-tés, az igen. (A superman bénulása év utánkezdett javulni, mások hónapokig tartó kó-mából térnek eszméletre.) Teljesítette-e fel-adatát a medicina – ez az értékelendô, denem a teljesítmény a fontos. Persze mindeztmeg lehet fogalmazni matematikailag is,ami csak arra való, hogy azt mondhassuk,hogy nagyon tudományos a számítás.

Az univerzalitásról volt szó, nézzük,hogy az egyetemes valóságnak milyen ösz-szetevôi vannak. (. sz. ábra)

. ábra . ábra

Nagyon érdekes, hogy ezek is három-félék. Az alábbi hárommal minden leírható:gondolatok, dolgok és események. A gondolat az arejtélyes erô, mely a másik kettôt változtat-ja. A dolog, az valamilyen kiterjedés, egymás-mellettiség; az események pedig valamilyenegymásutániságok.

Ha szabályozásból eredôen információtképezünk, és azt energia felhasználásra for-dítjuk akkor rendszer keletkezik. Ha azon-ban a szabályozás helyett káosz van, dizin-formáció keletkezik, akkor ez entrópianövelô lesz, vagyis energia vész el – amit so-ha többé nem lehet visszanyerni –, és a vég-eredmény anarchia.

A gondolatok, dolgok és események kö-zött a COM a kommunikációt jelenti, ezekegymás között cserélôdnek, kapcsolatbanvannak.

Ha ennek a nagyon általános leírásnakaz analógiájára elkezdünk fókuszálni egyrekisebb egységekre, akkor azt fogjuk látni,hogy a gondolatoknak megfelelô erôjellegûösszetevô a politika, egy dolognak megfe-lelô kiterjedés jellegû összetevô a gazdaság,és a történelem, az valamilyen események-nek a sorozata, továbbá a kommunikációaz, ami köztük is információ áramlást biz-tosít. (. sz. és . sz. ábra)

De ábrázolható tovább, ha a politikátmég jobban konkretizálom, akkor jogrendlesz, a dolog piac lesz és az esemény a fej-lôdés lesz. A piaccal kapcsolatban fogalmi

. ábra

. ábra

zavarok alakultak ki, mert piacfelmérés,piackutatás most a jelszó, csak egy baj van,hogy a piackutatás nem a szükségleteket mé-ri fel, hanem az eladhatóságot. Az eladható-ság meg reklámfüggô. Tehát igény és szük-séglet nem esik egybe. A szükséglet valódiigény, az igény eltúlzott szükséglet. A valódiszükségletnek kellene annak lennie, ami ke-reslet képében vezérelné a piacot, de manem ez történik. Ma az történik, hogy a rek-lámokkal igényeket gerjesztenek, az igényektöbbek, mint a reális szükséglet, ezért a piacegészen más, mint aminek lennie kellene. Ezpersze voltaképpen erkölcstelen. Csak az afurcsa, hogy a fair play, a tisztességes játékaz angol vásár (fair) szót tartalmazza. An-nak idején tudták, hogy a piac olyan hely,amely nehezen ellenôrizhetô, belsô kont-rollnak alávetett, ahol tisztességes vásárhozillô (fair) viselkedésre volna szükség.

Ha még tovább folytatjuk az analógiát,akkor az a bizonyos jól-lét, az valamiféleerôjellegû cél, ám a cél egyébként is furcsa;egy kis szofisztikával azt lehet mondani,hogy olyasmi, ami mindent mozgat, és sohasincs, mert amíg cél, addig nincs meg, ami-kor meg már megvan, akkor már nem cél.Olyasvalami, mint az erô. Nehéz megfogni.Csak a hatásait tudjuk észlelni.

A rászorultság bizony elég kiterjedt Ma-gyarországon, és a gondoskodás lenne az azeseménysorozat, amivel mûveletek elvégzéseáltal helyrehozzuk a betegeket vagy a közös-

ségnek az ügyeit. Ez a közösségi megközelí-tés. De van egy intézményi megközelítés is.(. sz. ábra)

Ha még közelebbrôl tekintjük a hason-lóságot, a szaktudás jelenti az erôt, az esz-közök jelentik a dolgokat, és az alkalmazásjelenti az eseményeket. Ezt a hármas meg-közelítést tovább szûkítve az egyénre, aztlehet megállapítani, hogy a megoldás, amiaz ô egyéni problémáját megszünteti, azoka jó gondolatok, a panasz és a tünet az, amimeglehetôsen kiterjedt és megfogalmazhatódolgokból tevôdik össze, az ellátás lesz az azeseménysorozat, amivel mûködését rendeznisikerülhet. Még inkább szakmai iránybanmegnevezve az egyéni ellátásnak ezt az uni-verzális vázlatát, a diagnózis az, ami a gon-dolat, a terápia az, ami a dolgokból áll, és areadaptáció, az az eseménysorozat, amivelújra vissza tud térni a közösséghez, és sajátmagához. ( . sz. ábra)

Milyen is a helyzet Magyarországon?Milyen rendszere van a magyar egész-

ségügynek? (. sz. ábra)Létezik egy egészségügyi irányítás:

Egészségügyi Minisztérium, ÁNTSZ, Ma-gyar Orvosi Kamara. Ezek meghatározzák,hogy mik a tennivaló elsôbbségek, avagyprioritások. Tehát kiemelten ezekhez járulhozzá beruházási és fenntartási kötelezett-sége alapján a tulajdonos: az állam vagy ön-kormányzat, vagy magánvállalkozó, illetveegyház, például a Budai Irgalmasrendi Kór-

ház, illetve más kórházak, Bethesda, Mos-dósi Szív- és Tüdôkórház, a MAZSIHISZSzeretetkórháza és így tovább esetében. Azegyház, mint tulajdonos, strukturális segít-séget nyújt, azaz beruház. A mai magyarjogszabályrendszer szerint a tulajdonos fel-adata az épület létrehozása, karbantartása,az eszközök vásárlása, a fenntartás. A bizto-sító csak a mûködést finanszírozza, ilyen azOrszágos Egészségbiztosító Pénztár (OEP),esetleg kisegítô biztosítás, vannak kiegé-szítô pénztárak, sôt magánbiztosítás. Hamost teljes magánosításnak nézünk elébe,ami, remélem nem fog bekövetkezni, akkoregyértelmû, hogy a tulajdonos, aki a tôkéthozza, nem fog jótékonykodni, a befektetettpénzét valamilyen módon szeretné kama-tostól visszanyerni, vagyis amit befektet, aztvissza is veszi. Ettôl nem lesz jobb az egész-ségügy.

Az egyház nem ilyen. Mert a Budai Ir-galmasrendi Kórház már eddig is többszáz milliót kapott az Irgalmas Rendtôl, ésôk soha nem kérik ezt vissza, hát ez azértegy más dimenzió; itt van óriási különbséga magánosított állami, önkormányzati egész-ségügyi intézmény és az egyházi intézményközött. Magyar Máltai Szeretetszolgálatunkrészt vesz a betegellátásban is, vannak szak-rendelôink, például rengeteg önkéntes díjta-lan szakorvosi óraszámmal, továbbá mûköd-nek Ápolási Otthonaink szerte az országban.Máltai Mentôs Szolgálatunk is van, és kró-

. ábra

. ábra

nikus betegek számára még kórházunk ismûködik Vácott.

A fehér nagy nyilak az ábrán elvileg azinformációáramlást jelzik, csak sajnos nemigazán mûködnek ezek rendesen.

Néhány szót most a szabályozott egyéniellátásról. Itt két lehetôség van. Az egyikbena vezetô elhatározza, hogy a beosztottaknakmilyen utasításokat ad, s ezzel bizonyostennivalókat is elôír. Ez teljesen általános,nemcsak az egészségügyben, hanem minden-féle ügyintézésben ez így történik. Vannakpersze zavaró tényezôk, s az elért eredmé-nyeket („van”) össze kell hasonlítani a ter-vezettel („kell”). S ha a „van” eltér a terve-zettôl, akkor jön az újabb mérés, újabbtanácskozás, újabb adatok, és kezdôdik adolog elölrôl. Ezen az úton végigmentünkaz elôzôekben. (. sz. ábra)

De létezik másik megoldás is, az úgyne-vezett elôrecsatolt elrendezés. Ehhez azkell, hogy az élôrendszernek legyen egy hû-séges – lehetôleg számítógépes – modellje.A hûséges modellre alkalmazzuk azokat abeavatkozásokat, amelyekrôl azt gondol-juk, hogy jók lesznek, és itt vizsgáljuk az el-lenôrzött eredményt. Csak akkor állunk leezzel a kísérleti folyamattal – még az élôvelsemmi sem történt! – amikor az ellenôrzötteredmény az lesz, ami „kell”. Ekkor azt abeavatkozást, amely a „kell” eredménytprodukálta, csak azt alkalmazzuk az élôrendszerre.

Ilyenkor nincs elôször kijött rossz ered-mény, amikor mégis valamit utólag, más-képp ismételve kitalálunk, hogy valahogyhelyrehozzuk a kell-van eltérést.

Ennyit a szellemi egészségvédelemrôl.

3. A közösség egészsége és a politika.Utóbbi a hatalom megszerzésének és meg-tartásának a módszertana. Az értelmezôszótár itt befejezôdik, de egy humanistaszintû erkölcs is már úgy egészíti ki, hogy…a közjó biztosításának intézése érdeké-ben; hívôk és egyháziak még azt is hozzá-tesszük, hogy a közerkölcs védelme is a po-litika feladatai közé tartozik.

Chesterton azt írja az Eretnekek címûkönyvében, hogy „választanunk lehet: vagy ural-kodó törvények, és akkor köztársaságpártiak vagyunk,vagy törvényes uralkodók, és akkor monarchisták vagy

. ábra

királypártiak vagyunk. De, ha azt mondjuk, hogy seszabályok, se királyok, akkor hülyék vagyunk”. (.sz. ábra)

Az állam és az egyház összehasonlításaitt abban a vonatkozásban, ahogy a címbenszerettem volna érzékeltetni: az államnakküldetése van, az egyháznak hivatása.

Az állam kinevez, és a ebben a jelöltönkívüli erô mûködik közre, a jogot használja.Bizonyos uralmat gyakorol, sôt hatalmat, éstisztességes ügyben állapotbeli kötelességé-nek eleget tesz, továbbá széltében-hosszá-ban haladást hirdet.

Ezzel szemben az egyház hivatásánakteljesítéséhez a következôket várja el: Nemazt várja, hogy ô kinevezzen így, úgy,

amúgy, hanem hogy a vezetô választódjékki. Belsô ereje legyen feladata végrehajtásá-hoz. A joggal szemben az erkölcs legyen azerôsebb meghatározó, egyben nagyobb sza-badságot biztosító tényezô. Az uralommalszemben az engedelmesség áll. A hatalom-mal szemben a szolgálat, az állapotbeli kö-telesség mellé elvárja a cselekvésbeli fele-lôsséget, és a haladással szemben jobbantámogatja a fejlôdést. Miért? Mert a haladásmás, mint az önszabályozó fejlôdés. Az em-ber hajtja végre a haladást, Isten hozza létrea fejlôdést. A haladás elôre lép, a fejlôdéskibontakozik. A haladás egyirányú, hogy nemondjam: vonalas, a fejlôdés egyidejûlegsokirányú térben-idôben. A haladás sok fe-leslegest állít elô, a fejlôdés nem hoz létrefeleslegest. A haladás sok mindet elhagy,mert a feleslegest elhagyja maga mögött, afejlôdés magába foglalja a megelôzôt. Tes-sék egy magra gondolni, vagy egy hagymára,magzatra vagy bármire, ami fejlôdik. A ha-ladás sokszor célt tévesztô, hát ebbôl bôvenvolt tapasztalatunk, de a fejlôdés szintemindig célszerû, és amaz revolúcióval vál-toztat, ez meg evolúcióval. A volvo, volvereazt jelenti: görgetni, hogy ha az adott fôiránytól eltértünk, s rájövünk, hogy nemvolt jó a választott irány, akkor visszaforga-tás, re-volúció történik, amivel persze tönk-retesznek mindent, ami addig létrehoztak;ezért mondtam, hogy sok fölöslegest állítelô, és a revolúció éppen azt jelenti, hogy

. ábra

valamiféle visszagörgetés arra a pontra, aholaz eltérés történt a rossz irányba…

Az evolúciónál ez nincs, ô szisztemati-kusan szervesen fejlôdik és úgy hozza létreaz újat, hogy a megelôzôeket magába fog-lalja. Tessék a matematikára gondolni. Vagya filozófia perennisre. (. sz. ábra)

Korunkban a világ globalizálódik, nem-csak Magyarország, de az Egyház sem tudjakivonni magát a hatása alól. Ez való igaz,mert a távközlés és az utazás révén a világvalóban zsugorodik, jóllehet az utazásokrévén közelebb kerültünk, de az a távközlésrévén egyúttal távolabb is – egymástól. Hi-szen, ha fölhívhatom telefonon, minek men-nék oda. Igaz, a metakommunikáció érde-kében sokszor mégis érdemes odamenni.

A Globa Forum címû kiadvány az egész-ségügy világszerte gyûjtött adatait mutatjabe – nos ennek állnak itt a -es adatai, me-

lyekbôl persze csak néhány van kiemelve,ugyancsak a már említett életveszteséggel.Ezek arról szólnak, hogy harminc év alatt(–-ig) milyen változások jósolha-tók. Látszik, hogy a fertôzô légzôszervimegbetegedések csökkenni fognak. A vele-született szívrendellenességek gyakorlatilagnem változik, amíg bele nem avatkozunk a génállományba. (. sz. ábra)

Amit ki akarok emelni: az idegfeszítôállapotok (stressz) okozta szívbetegségek(koszorúér-meszesedés, infarktus és követ-kezményei) ,-rôl ,-re nônek. Ez ennyielvesztegetett évet jelentene az életbôl. Azagyi és agyérbetegségek (cerebrovascularisinzultusok) ,-ról ,-re nônek, és az alko-holizmus ,-rôl ,-re. Ezekrôl a betegsé-gekrôl pontosan tudjuk, hogy azért követ-keznek be, mert az ember sikertelen, merta versenyben kudarcot vall (frusztrálódik),

. ábra

. ábra

és ebbôl kifolyólag végelkeseredésbe (dep-resszióba) esik, gyengül az immunrendsze-re, lerakódnak azok az anyagok, melyeketelégethetne, ha mozogna, egy szóval kiala-kul benne ez az elsôsorban környezeti ártal-makra való reagálás miatti betegség sorozat.

De nemcsak a környezet okozza a bajt,hanem az erôszakos, szándékos és nemszándékos sérülések. (Utcai balesetek, sajátfegyverrel elkövetett sérülések, az erôszak,a háború, mind nôni fog.) Az elvesztegetettemberévek globálisan mind-mind nôni fog-nak e jóslás szerint, hacsak nem változikmeg valami alapvetôen. Az emberiségnekjelenleg a globális irányultsága, trendje le-felé megy. (. sz. ábra)

Itt egy érdekes szám a /. Kétféle ér-telme is van. Az összes egészségvédelemrerendelkezésre álló pénznek a %-át fordít-

ják a megoldandó kutatási problémák mind-össze %-ára; és megfordítva, a lakosság%-a alapellátásának biztosítására csak azelérhetô pénznek csupán %-át fordítják.

Hát nem csoda ezek után, hogy a vilá-gon sehol sem javul a helyzet. Bár egy-egyszakterületen van javulás, viszont mások-ban romlás van.

Nézzük meg az egyetemes valóság és azidô viszonyát. A legáltalánosabb „hárma-sunk” – az erô, kiterjedés és idô – hogyanfeleltethetô meg mindezeknek. Az eszme, aszervezet, és a mûködés – a fô kategória. Azinformáció az eszme esetében is, mint erô,gondolatként jelenik meg; a szervezet kiter-jedésénél a dolgok jelennek meg, az idôbenimûködés az események sorozata. (. sz. ábra)

Hogyan viszonyulnak a múlt, jelen és a jövô kategóriájaihoz? A múltban a gondo-

. ábra . ábra

latok a tudást, a dolgok a könyvtárakat, azesemények a nevelést jelentik. A jelenben a gondolatot a hírek képviselik, a dolgokata sajtó (nyomtatott vagy elektronikus), azeseményt maga a közlés, például az össze-jövetelek. A jövô gondolatait a tervek, adolgokat olyan kommunikációs eszközök,amikrôl még nem is tudunk, de már létez-nek (pl. telekinesis), és a kutatás jellemziazokat az eseményeket, amik a jövôre vo-natkoznak.

Ez mind igaz, ha igaz. De a dizinformá-ciók hemzsegnek, ennek pedig kudarc ésstressz lesz a következménye, ahogy ezt azelôbbi ábrán mutattam, és ami ebbôl kifo-lyólag szív- ér és agyi betegségek forrásáváválik.

Feladat, hogy az adatokból kell az isme-reteket képezni; ha az alkalmazott hatás nemmegfelelô, vagy gyenge vagy erôs, vagy amódja rossz, oktalanul vagy céltalanul alkal-mazzuk, akkor persze hamis eredményeketkapunk. Ha a törvényszerûség megállapításahibás, pl. lehetetlenbôl lehetségesre követ-keztetünk, (pl. a világ magától lett), a lehet-ségesbôl ténylegességre, jóllehet régi filozó-fiai tétel, hogy – de posse ad esse – nemszabad következtetni; létezésbôl mûködéstállít, aki azt mondja: ha jelen volt, akkor ôcsinálta, pedig nem igaz; túlszabályozottság:gondoljanak a forgalomirányítókra, hogyhamindent betartanak, akkor végül nem mû-ködik semmi; lehet, hogy a válasz hamis,

mert nem megfelelô az indikátor, ami jelzi aválaszt, például a hízelgô orvos nem biztos,hogy jó orvos, s ha a hízelgés az indikátor,akkor sajnos hamis lesz a válasz. Vagy a sa-ját reagálást semmibe véve, azt hiszik, hogya gyógyszertôl piros a beteg bôre, pedignem, hanem a méregtôl piros, mert pl. mármásfél órája a nôvér nem vette ki alóla azágytálat. Az észlelés téves, s azt hiszem,hogy ô kiegyensúlyozott, pedig csak flegma,vagy azt hiszem, hogy tetteti a bajt, pedigvalóban beteg szegény. A rendszer leírása islehet téves, kevesebb, több, amint az ábránfel van sorolva. (. sz. ábra)

Még háromféle összefoglaló hamisítást(dysinformációkat) mutatnak be az alábbisorok.

. ábra

Az egyik az állítások jogosulatlan szûkí-tése. Például, ha bármire ráírják, hogy X-bizottság véleményezte, de hogy mi volt aza vélemény, az már nincs ott. Az alkotóké-pességet (kreativitást) az ösztönkielégítésreszûkíteni: ez az embert teljesen lealacso-nyítja, a mûvészt lebecsüli. Az egészségügyiellátást csak két dologtól függônek venni:fentebb már szerepelt, hogy dologtól függ,nem kettôtôl. De ha csak kettôt veszünk,akkor a többivel nem kell törôdni.

A másik a jogosulatlan kiterjesztés. Pél-dául liberalizmust a hadseregre. Képzeljékel, hogy szavazással döntik el, hogy táma-dunk-e vagy sem. Kétkedést a nevelésre; há-zasságot a homoszexualitásra; fokozatossá-got a jobbra hajts!-ra; (átvitt értelemben is).Képviseleti demokráciát a részvételire.

Egy harmadik féle hamisítás a hibás alá-fölérendelés, például etikát a közmegegye-zés alá. Például tanárokat a diákosztályozásalá. Például alaptantárgyat választhatóvá ten-ni. Például eszközt céllá tenni. Ilyen a hata-lom, pénz, szex, melyek nem célok, csakeszközök.

A stresszkeltô politika akár nemzetrontóis lehet, mindjárt csapást itt el lehet sorolni.Lefejezni a nemzetet (tanterv, tandíj, oktató-csökkentés), elszegényíteni (privatizációskótyavetye, földtulajdont idegeneknek el-adni, kisebbségek pozitív megkülönbözte-tése (indokolatlanul, törvénnyel eltúlozva).Új rabszolgaság (a politikai és a pénzhata-

lom összefogása). Öntudatirtás. (Korábbielnökünk mondta: „a nemzeti kultúrának se le-gyen prioritása” – hát minek legyen akkor?Melyik kultúrának?). Nemzetközi integrá-ció inkulturáció helyett. Aktuális. Európábanem integrálódunk. Technikailag igen, in-tegrálódnunk kell, hogy össze lehessen köt-ni a készülékeket, de a nemzetnek inkultu-rálódnia kell, vinni kell a kultúráját, és aztott is érvényesíteni. A népesség pusztítás isegy csapás, (az abortusz, szülôotthonok szá-mának csökkentése, elvándorlás, alkoholi-zálás, anómia, amikor már senki semmirôlnem tudja, hogy az micsoda, depresszió ésöngyilkosság). Ezekben elég alaposan elôrevagyunk.

4. A lélek egészsége. Mik az alapvetôstresszképzôk? A kétségek. Testi vonatko-zásban: lenni vagy birtokolni. Ma, ha Ma-gyarországon valaki megkérdez egy -éves férfit, hogy pénzt vagy életet, az illetô kapásból rávágja, hogy: inkább az életet, mert a pénzt öreg napjaimra tartogatom. Azt hiszik,hogy ez anekdota vagy vicc. Ezt csinálják. A magyar - éves férfiak halálozásamessze a legmagasabb a világon, mert bele-szakadnak a pénzkeresésbe, amit szeretné-nek öregkorukra félretenni, de azt nem érikmeg, mert elôbb meghalnak.

A szellemi részben: A szabadság vagy a vég-legesség. A szabadságról sokan azt hiszik,hogy cél, de nem az: üres hordó, meg kell

tölteni valami értékkel. Föl lehet persze áll-ni rá és szónokolni, de az nem ugyanaz. Ésa véglegesség pedig azt jelentené, hogy vala-mi módon elôre el vannak döntve az esemé-nyek. Vigyázat: Nincsenek determinálva.Téves nézet, hogy ha Isten tudja, hogy milesz, akkor nem is lehet másképp, mertazáltal, hogy tévedhetetlen nem is történhetmásképp. Ez nem igaz. A világítótoronybólaz ôr jól látja, hogy a hajó el fog a viharbansüllyedni, de nem ô akarja. Pedig biztosantudta elôre.

A társadalomban: az igazságosság vagy azirgalom érvényesüljön jobban? Hát vajonmelyik? Az én szerény megoldásom a kö-vetkezô: az igazságosságot a közösséggelszemben kell alkalmazni, az irgalmat pedigaz egyénnel.

Lelki vonatkozások: Hinni vagy kételked-ni? A hit helyett ma sokan a hiszékenységreépítenek, a kételkedéssel kapcsolatban pe-dig az univerzális kétkedés: nana, biztos,hogy úgy van? Tessék visszagondolni azelsô elemire, amikor a tanító néni fölírta az„a” betût. Senki sem kételkedett benne, kü-lönben soha az életben nem tanult volnameg olvasni. -szer el kellett hinnie, hogya, b, c stb., csakugyan az, aminek tanítják,s csak utólag lehetett ellenôrizni, de elôszörel kellett hinni, és nem kételkedni.

Hogy a tanító néninek higgyenek, ahhozneki tekintélyesnek, mesternek kell lennie.A latinban a magis azt jelenti: inkább. Aki

inkább tudja a dolgokat, az a magister vagymester. Aki mester-ség nélküli, az a sinemagister vagy sinister; ez utóbbi bal-t jelent,a magyarban az illetôt baleknak mondjuk.Tehát ez átment a magyar nyelvbe is.

A mesterrôl azt állítják, hogy szerepevan. A szerep csodálatos dolog. Ma mindenpszichológus, minden pedagógus azt mond-ja: apaszerep, anyaszerep, testvérszerep,vagyis olyan, de nem az. Romboló nézet,mert ezt sugallja semmi sem az, mint ami-nek látszik.

Az állapotbeli kötelesség ugyan össz-hangban látszik lenni ezzel, mert ha odatették, akkor megteszi, ez a szerepe. Igenám, de ehhez az a bizonyos küldetés, külsôerô, uralom, és jog tartozik, már egyszervolt róla szó, a nem szerepjátszónak a mû-ködésbeli felelôsség felé kell változnia, és ez a hivatás. Csak megjegyzem, hogy a kül-detés a zsinagóga szóban jelenik meg, azecclesiában meg a hivatás. Tehát nem a kül-döttek, hanem a hívottak gyülekezete.

Etikai elvek közösségek számára, hogya stressz csökkenjék:

– Testi-lelki támaszt nyújtani, annak és ak-kor amikor rászorul és szívesen veszi.

– Helyesen választani, tapintattal azt, amireszüksége támadt.

– Kockázatot/elônyt mérlegelni, vagyis nemmindenáron beavatkozni más életébe.

– Jót tenni, titkot tartani, tehát igazán jót,nem azt, ami annak látszik és nekünk jó.

– Igazat beszélni, akkor is, ha nekünk nemelônyös és, de csak, ha jogos a kérdezô.

– Emberi méltóságot megôrizni, sajátunkét is,másét is, minden körülmények között.

Ha informatikai szempontból egyetlen ábrá-ban (. sz. ábra) akarnám összegezni az élet-mód összetevôit, akkor a piramis bal oldalaa medicina, az orvostudomány, fokozatai: azadatok összesítése, diagnosztikaterápia, mo-dellképzés, s akkor az életmód befolyásolásá-hoz a megfelelô utat bejártuk. Egy általános,bármilyen szellemi tevékenységhez, ügyinté-zéshez a szemben levô oldal lépcsôit kellmegtenni; a jobboldalon közösség útja lát-szik a statisztikától, a gazdaságon át a politi-káig. És hol a lélek? Hátul van, azért nemlátszik, de azért elôre sugárzik, méghozzá akövetkezô módon: A lelkiségnek van emberiés emberfeletti vonatkozása. Az emberi vo-

natkozás, ami az ideális lenne, és egy huma-nista is teljesítheti, az általában egyéni, sok a vesztes a versengô világban, ezért segít ver-senyezni annak, aki kéri, ez szép dolog, tu-lajdonképpen egy korlátozott önzésrôl vanszó, (mondhatnám, hogy ilyen az Ószövet-ség), és elôfordulhat, hogy áldozattá válik.

A keresztény elvárás ugyan emberfeletti,tehát neki fontosabb a közösségi, az egyéni-vel szemben; a sok vesztessel szemben min-denki nyertes, mert versenyez segíteni nem-csak segít versenyezni, és nemcsak annak,aki kéri, hanem azoknak is, akiket megtalál,lásd Máltai Szeretetszolgálat. A korlátozottönzéssel szemben korlátlan önzetlenség: ezttanítja az újszövetség, és áldozattá válnivagy áldozatot vállalni, nem ugyanaz. Tes-sék arra gondolni, micsoda a különbségMindszenty kardinális és – mondjuk – Ma-léter Pál sorsa között. (. sz. ábra)

. ábra . ábra

A közösség tagjai számára esélyegyenlô-ség és az önérvényesítés. Két gyönyörû gon-dolat. Ha gátlás nincs, a mértéktartást meg-kerülik, akkor politikai-gazdasági diktatúralesz belôlük, mert az önérvényesítés rendkí-vül agyafúrt, az esélyegyenlôség rendkívüligazságtalan, és mindezt erôszakossággalkeresztülviszik. (. és . sz. ábrák)

Ha azonban mértékkel történik mind-kettô, és az önérvényesítés az okossággal, azesélyegyenlôség igazságossággal, akkor po-litikai-gazdasági jóllét lesz, és ha ez állha-tatosan történik, akkor ez a folytonosanfönnáll. Na de mik is ezek a közbülsô felté-telek? Mértéktartás, okosság, igazságosság,lelki erôsség (állhatatosság).

Temperancia, prudencia, juszticia, forti-tudo. A négy kardinális erény. Érdekes, hogymennyire beválik a társadalomban, a közös-ségi egészségben ez a valláserkölcsi tanítás.Az egyház ezeket elôbb hirdette, mielôttelrugaszkodva az európai hagyományoktóla „felvilágosodás” túlhangsúlyozni kezdtevolna az említett két alaptörekvést.

Európa a görög kultúrából, római civili-zációból és keresztény erkölcsbôl születettmeg. Ezt mi vállaljuk is. A részvételben nem-csak a technikai integráció, hanem a nemzetiinkulturáció is fontos, a dinamikus egyen-értékûség az, amivel méltón jutunk oda.

Elolvasva a Bangemann-riportot -ben, melynek címe: Európa és a globális in-formációs társadalom, megszámoltam, pontszázszor fordul elô a piac szó, (a market),és egyszer sem, sem az erkölcs (sem az etika,sem a moral). Ha nem társadalomról lenneszó, akkor se lehetne így egy vezérfonalatEurópa jövôjérôl kialakítani. De ez van.

Az Isten és az ember kapcsolatára na-gyon szép példa, hogy sok mindent elrejtetta világban elôlünk, hogy ráleljünk. Az élet-

. ábra

. ábra

telen anyagba energiát: szén, olaj, geotermiastb.; az élôk közül a növényekbe gyógy-szert, tea, kávé, szalicil, stb; az állatokbautánozható szerkezeti elemeket, megoldá-sokat, szabályozási modelleket, amiket le-másolunk és alkalmazunk az emberben,akibe viszont egy mikrokozmoszt rejtett el.Fizikától, kémián át a biológiáig és psycho-lógiáig. Biológia supponit biophysicam etperficit. Példák erre.

Ha két emlôs szívfrekvenciáját összeha-sonlítom, az fordítva arányos a testsúlyukköbgyökével. Nos: Mi értelme van egy ilyenmegállapításnak, mikor a pulzus igazánkézzel fogható, és a szívverés is megszám-lálható. Bár egy elpusztult emlôsét, pl. amammutét is utólag meg lehet mondani, denem ez a lényeg, hanem az, hogy a matema-tikai képlet átrendezése után kiderül, hogyez a „k” állandó értéke ; frekvencia szo-rozva egy hosszúsággal konstans. Így visel-kedik pl. a hegedûhúr, vagyis: ha a felébenlefogom kétszer olyan magasan szól. Azt le-hetne költôien mondani, hogy a szív úgyjátszik az artériás rendszeren, mint mûvésza hegedûn. Ugyanis a szívhez csatolt verôérrendszert a rezonancia frekvenciája közelé-ben mûködteti, mert így a legkönnyebb.Most merje mondani valaki, hogy ez vélet-len történés, és nem gondolta ki senki.Ebbôl kiderül hogy egy kutyának vagy gye-reknek, ha kilós, akkor ugyanannyi –/perc – az alap-pulzusszáma, az ember-

nek és a tehénnek és a kilós embernek. (A levezetés a . sz. ábrán követhetô.)

Kérdés, hogy jelent-e valamit, hogyanjött ki ez a k = ? Az alapkérdés: melyikmûködést, milyen szerkezet tud elviselni.Tehát elemezni kell a struktúrát. Itt egy uni-szex fantom, (ami azt jelenti, hogy lehetneférfi is meg nô is), testének mértékszámai a kp, és a cm. és ezt kockásítom, akkormegkapom a teljes köbtartalma, × × cm3, tehát liter, és ha ebbôl köbgyökötvonok, akkor az cm lesz. (. sz. ábra)

És amikor szívkatéterezésnél pont ilyentestméretû embereket vizsgáltunk, akkormegmértük, hogy hol van ez a negyven cen-ti. A szívtôl a fôverôér (aorta) fôelágazásáiga lábnál, odáig tart ez a cm. Onnanverôdik vissza az elsô hullám, és úgy, hogy

. ábra

mire visszaérkezik, addigra a szív már be-csukja az aorta billentyût, tehát önmaga el-len nem dolgozik a szív. Csodálatos.

De van más szerkezet is a természetben.A fraktál dimenzió. A fraktál annyit jelent,hogy skálafüggô belsô hasonlatosság, tehátha én úgy látom, hogy valami kaotikus, detudok olyan skálát találni, amelynek bizo-nyos szabályszerûsége van, akkor egyszerreez a káosz elrendezôdik, mint a vasreszeléka mágneses térben. Tessék megnézni, a hó-pehelyképzôdés és a hörgôk (bronchusok)elágazása a tüdôben – itt a matematikaiképlet, amely leírja ôket – formailag telje-sen azonosak. Gondolom, ez sem lehet vé-letlen. (. sz. ábra)

Végül a struktúrának és a szellemi tevé-kenységnek egy nagyon szép példája JózsefAttilának a Kozmosz éneke címû verse. Ezenaz ábrán az van, hogy ahol minta van, ottazonos rímek vannak, és egy ilyen gyönyörûkoszorú, csodálatos, vég nélkül mondhatókoronaszonett alakul ki, ha formát adunk a szövegnek.

Sajnos az írástudók is képesek hozzájá-rulni a dysinformáció képzéshez, amikorzavaros fogalmakat használnak, vagy éppenôk teszik félremagyarázhatóvá azokat. Azévszázadok alatt kikristályosodottnak tar-tott közmondások is gyakran megszenvedikezt. Még a szállóigéket is megcsonkítják,ezek a szerencsétlen médiacsászárok, és aztmondják, hogy a hallgatás beleegyezés. Csak-

. ábra

. ábra

hogy latinul úgy van, hogy Qui tacet con-sentire videtur! Csak látszik, hogy bele-egyezik, méghozzá in favorabilibus, tehátcsak akkor, ha kedvezô a dolog. Ezt úgy elszokták sinkófálni. Ha súlyosan megfenye-getnek valamivel és a rémülettôl nem tudszmegszólalni, akkor ez azt jelenti, hogy egyet-értettél?? Holtakról jót, vagy semmit! Demortuis nihil, nisi bene. Jól, mert nem tudvédekezni. A könyveknek megvan a sorsuk.Ez se így van. Pro captu lectoris habentsua fata libelli – mondta Terentianus Mau-rus, vagyis az olvasó felfogóképessége sze-rint van meg a sorsa a könyveknek, vagyishogy megértik-e vagy nem.

Ép testben ép lélek. Na ez a leggono-szabb mondás így, mert azt sugallja, hogyakinek ép a teste, annak ép a lelke is, jólle-

het némi kétségeim támadnak, ha ezeket a rohambrigádosokat megnézzük, tehát azeredeti azt mondja, hogy Orandum est, utsit mens sana in corpore sano! – áll Juve-nalisnál: Imádkozzatok, hogy legyen ép alelke annak, akinek ép a teste! – mert éppenhogy fordítva szokott lenni. És aztán ilyengonosz mondások, hogy a türelem rózsátterem, egyebet nem… Ahány ház, annyi bajlegyen… Még egyszer meg ne haljam, hogyjók vagytok… hallottam egy disc jockey-tôl, amikor mentek el a gyerekek.

A közösségi kölcsönhatások milyeneklehetnek? (. sz. ábra)

A gazdaságnak és a politikának az lennea dolga, hogy mintegy mérlegként egymástellensúlyozza. De nem ezt teszik, hanem amédia segítségével éppen hogy összefonód-

. ábra

. ábra

nak. És akkor, aki egyikhez sem tartozik,mint például én, az csak rabszolga lehet, ki-véve, ha idecsatlakozik a civil szervezôdé-sekhez ahol az úgynevezett humán-net, azinternet ellensúlya van; és ez, ahogy ittülünk, és egymással beszélünk, ez a humán-net. Az elhangzottakat innen továbbviszik,vagy egy részét, vagy egészét, vagy épp az el-lenkezôjét, de mindenesetre kommuniká-lunk, méghozzá úgy, ahogy a tudás, az er-kölcs és a jóakarat vezeti Önöket. (Mindigtudásalapú társadalomról beszélnek, de nemmondják, hogy moral-controlled, vagygoodwill-driven azaz jóakarat által hajtott).Csak akkor jön létre ez az álom, a társadal-mi igazságosság. (. és . ábra)

Végül vessünk egy pillantást a számítás-technikai és távközlési világhálóra, melyenegyre jobban tapasztaljuk, hogy ott terpesz-kedik a diadalmaskodó multinacionális cég,fehér lábakkal, minden lába más országban,más területen van, és középen van ez a kisSzentjánosbogárka, ami úgy néz ki, hogymár csapdába esett. Igen ám, de mire a multi„pók” odaér, és már színt vall, mert rondaszôrös fekete lábai lettek, de már egészenfölbosszankodott, ugyanis nincs már ott aSzentjánosbogár, mert azt az ámítástechni-kai és tévközlési világháló nem képes csap-dába ejteni, mert a multi által nem követhetôtranscendens dimenzióba ragyogva szépen

. ábra

. ábra

elrepült oda fel, ahol a haza a magasbanvan…

Befejezésül lássuk meg, hogy vannakstresszoldó válaszok a Bibliában a dizinformációkellen. A gazdaságban csalás, hamis reklámo-zás, adó, pénzmosással szemben, Magna estveritas, et prevalet. Nagy dolog az igazság,és elôbbre való! A politikában a félreveze-tés, a korrupció, az elnyomás stb.: Veritasliberat vos, az igazság megszabadít benne-teket a hazugság labirintusából, ha követi-tek az igaz utat kifelé. A mûvészetekben éstudományokban az érdek megelôzi az érté-ket, pedig Jézus azt mondja – érdekes, ez is,mintha dolog lenne, gondolat és esemény –: Egosum via, veritas et vita. Én vagyok az út, azigazság és az élet!

Prof. Dr. med. Naszlady Attila belgyógyász,Európai Cardiológus, a Budai Irgalmas-rendi Kórház Kht. fôigazgató fôorvosa,a Magyar Tudományos Akadémia dok-tora, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatországos orvos-vezetôje, a JeruzsálemiSzent Sír Lovagrend tisztje, a római Pon-tificia Accademia Tiberina rendes tagja.