habilitációs kérelemsas2.elte.hu/tg/debilitacio/tg_habil.doc · web viewangol középfokú...

HABILITÁCIÓS KÉRELEM

Dr. Timár Gábortudományos munkatárs

ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet

Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

Budapest2008

TARTALOM

Szakmai önéletrajz............................................................................................................3Publikációs jegyzék...........................................................................................................6

Könyv, DVD-kiadvány:......................................................................................................6Könyvfejezet:......................................................................................................................6Nemzetközi referált tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok (impakt faktorral):............................................................................................................................7Egyéb nemzetközi referált tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok:.............9Hazai referált tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok:..................................9Konferencia kötetekben megjelent előadások:.................................................................11Konferencia kötetekben megjelent összefoglalók:...........................................................13Dolgozatok, értekezések:..................................................................................................19Nem publikált kutatási jelentések:....................................................................................20Tudományos ismeretterjesztő, népszerűsítő és egyéb, nem referált cikkek:....................20Elektronikus ismeretterjesztő cikkek:...............................................................................22Közéleti cikkek:................................................................................................................22Szakmai előadások:...........................................................................................................22Elektronikus oktatási segédanyagok:................................................................................26

Független hivatkozások jegyzéke................................................................................27Tudományos kutatómunka összefoglalása (2003-2008)......................................38

Bevezetés..........................................................................................................................38Eredményeim a georeferencia és a történeti térképművek térinformatikai adatintegrációja területén.............................................................................................................................39Eredményeim a georeferált térinformatikai adatbázisok alkalmazása területén...............55A doktori értekezés megvédése óta elért tudományos eredményeim tézisszerű felsorolása...........................................................................................................................................62

Tervezett féléves kollégium tematikája.....................................................................64Óravázlatok.......................................................................................................................66Tudományos előadás......................................................................................................69Nyilatkozat.........................................................................................................................70Mellékletek........................................................................................................................71

2

Szakmai önéletrajz

Név: Dr. Timár GáborSzületési hely, idő: Budapest, 1967. 04. 01.

http://sas2.elte.hu/tgTanulmányok:1981-1985: ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma1986-1991: ELTE TTK geofizikus szak1997-2000: ELTE TTK Doktori Iskola földrajz/földtudományi program2005-2007: BME ÉMK geodézia-térinformatika szakmérnöki szak, GPS navigációs ágazat

Szakképzettség:1991 okleveles geofizikus (ELTE TTK)2007 geodéziai és térinformatikai (GPS-navigációs) szakirányú oklevél (BME ÉMK)

Tudományos fokozat:2003 PhD (földtudomány-geofizika, ELTE)

Nyelvismeret:angol középfokú nyelvvizsga (ELTE, 1990)orosz alapfokú nyelvvizsga (ELTE, 1987)francia alapfokú nyelvi felmérő teszt (Francia Intézet, 1991)Szakirodalom olvasása a fentieken túlmenően német, szlovák, cseh, román és olasz nyelven.

Munkahelyek:1991-1994 MTA TMB – tudományos továbbképzési ösztöndíjas1994- ELTE TTK Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport – tudományos munkatárs1994- GISkard Informatikai és Szolgáltató Kft. – ügyvezető1996- Ferencvárosi Önkormányzat – képviselő

Nemzetközi tanulmányutak:Szovjetunió: 1989. Geofizikai terepi szakmai gyakorlat, Szibéria-Altáj (1 hónap)Lengyelország: 1994. Centrum Badan Kozmicznych, távérzékelés rövid kurzus (1 hét)Olaszország: 2000. ESA-ESRIN, rövid kurzus, radar-interferometriás távérzékelés (1 hét)Németország: 2002. Eberhardt Karls Universität, Tübingen, kurzus előadó (1 hónap)Hollandia: 2004. VU, Netherlands School of Geology, kurzus előadó (1 hét)Ausztria: 2007. ÖSTA Kriegsarchív térképtára, levéltári kutatás (1 hét)

Kutatási támogatás (témavezetőként):1992-1994 Ifjúsági OTKA (földtudomány) – kutatásvezető (Légszennyezés detektálása és

térbeli eloszlásának meghatározása digitális műholdas távérzékelt adatok segítségével – F007667)

Tudományos egyesületi tagság:2002- Magyar Geofizikusok Egyesülete2003- Magyar Hidrológiai Társaság2003- Magyarhoni Földtani Társulat2003- Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság2004- International Union of Geodesy2006- European Geosciences Union

3

Tisztségek: 2003- MTA Geodéziai Bizottság, Fotogrammetriai és Térinformatikai Albizottság - tag2005 - MTA Geodéziai Bizottság, Felsőgeodéziai és Geodinamikai Albizottság - tag2005-2006 – ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet - titkár

Szerkesztőbizottsági tagság:2008- Geodézia és Kartográfia

Konzultációs, tanácsadói tevékenység:2005- Arcanum Adatbázis Kft.; térinformatikai szaktanácsadó2006: MH Térképész Szolgálat; részvétel a Libanonba induló magyar ENSZ

térképész kontingens felkészítésében

Egyetemi oktatói tevékenység (oktatott tantárgyak):Graduális képzésben: Jelenleg is oktatott tárgyak:

Földalak és gravitációs tér – előadás és gyakorlat (geofizikus szak)Geoinformatika I.-II. – előadás (geofizikus szak)Távérzékelés és képfeldolgozás – előadás és gyakorlat (IK térképész szak)Távérzékelés – előadás (környezettan szak)Geofizikai terepgyakorlat (geofizikus szak)Georeferencia a térinformatikában (speciális kollégium)Mérések és megfigyelések – gyakorlat (Földtudomány B.Sc.)Planetológia – előadás (Földtudomány B.Sc.)Geoinformatika II. – gyakorlat (Földtudomány B.Sc.)

Korábban oktatott tárgyak:Térinformatika – előadás és gyakorlat (geográfus szak, 1995-1997)Környezetvédelem – gyakorlat (geográfus szak, 2002-2004)Fotogrammetria és fotointerpretáció (IK térképész szak, 2004)Képfeldolgozás – speciális kollégium (1991-1998)Térinformatika – speciális kollégium (1992-2004)Számítógép-hálózatok – speciális kollégium (1994-1997)A GPS gyakorlati alkalmazása - Babeş-Bolyai Egyetem Főiskolai Tagozata,

Gyergyószentmiklós (2003-2006)Posztgraduális (PhD) képzésben, jelenleg is:

Vetülettani alkalmazásokAdatintegráció a térinformatikábanMűholdas navigációÁrvizek és árvédelmi stratégia a Kárpát-medencében

Idegen nyelvű oktatás:2002 július-augusztus: Georeferencing in GIS (angol nyelven), Tübingen, Németország2004 április: Map grids & datums in GIS and GPS applications (angol

nyelven), Amszterdam, Hollandia

4

Tudomány- és oktatásszervezési tevékenység:1996: Részvétel az 5 éves geofizikus képzés tantervi hálójának újratervezésében2006: A Földtudományi BSc tantervi hálójának ETR-kódolása2006: A Földtudományi BSc angol nyelvű tematikája elkészítésének koordinálása2007: Részvétel a geofizikus mesterképzés dokumentumainak előkészítésében2008: Session convener (Geodesy/G11; European cartographic heritage – historical

topographic and cadastral maps and their geodetic basis), EGU2008 Annual Meeting, Vienna

Lektorálás, bírálat: a Földtani Közlöny, a MÁFI Évi Jelentés, a Geodézia és Kartográfia ill. az Archive of Environmental Protection c. periodikákban.

Szakdolgozati témavezetés:Graduális képzés, egyetemi szakdolgozat témavezetés:14 szakdolgozó (geofizikus, geográfus és geológus szakon, ill. a BME szakmérnöki képzésében)

Doktori (PhD) témavezetés:témavezetőként:Biszak Sándor: II. éves nem ösztöndíjas doktorandusz (ELTE)konzulensként:Kovács Béla: abszolutóriumot szerzett (ELTE)

Részvétel tudományos minősítő eljárásokban:2005: dr. Szilágyi József, MTA doktori védés; bíráló bizottság titkára;2006: Kovács Péter, Ph.D. védés; bíráló bizottság titkára;2008: Petrik Ottó, Ph.D. eljárás: opponens.

5

Publikációs jegyzék

Könyv, DVD-kiadvány:

1. JANKÓ Annamária, OROSS András, TIMÁR Gábor (2005): A második katonai felmérés. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 963-7374-21-3

2. TIMÁR , Gábor, MOLNÁR, Gábor, SZÉKELY, Balázs, BISZAK, Sándor, VARGA, József, JANKÓ, Annamária (2006): Digitized maps of the Habsburg Empire – The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Arcanum, Budapest, 59 p. ISBN 963 7374 33 7

3. BISZAK, Sándor, TIMÁR, Gábor, MOLNÁR, Gábor, JANKÓ Annamária (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire – The third military survey, Österreichisch-Ungarische Monarchie, 1867-1887, 1:75000. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-73-7451-7

4. BISZAK, Sándor, TIMÁR, Gábor, MOLNÁR, Gábor, JANKÓ Annamária (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire – The third military survey, Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slawonien, 1867-1887, 1:25000. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-73-7454-8

5. TIMÁR , Gábor, BISZAK, Sándor, MOLNÁR, Gábor, SZÉKELY, Balázs, IMECS, Zoltán, JANKÓ, Annamária (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire – First and Second Military Survey, Grossfürstenthum Siebenbürgen. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-73746-0-9

6. BISZAK, Sándor, TIMÁR, Gábor (szerk., 2007): Buda és Pest történeti topográfiája georeferált térképekkel. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-73746-5-4

7. TIMÁR Gábor (2008): A Tisza folyódinamikájának néhány kérdése. Hantken Press, Budapest, lektorálás alatt.

Könyvfejezet:

1. T IMÁR , Gábor, RÁCZ, Tibor (2002): The effects of neotectonic and hydrological processes on the flood hazard of the Tisza region (East Hungary). In: CLOETINGH, Sierd A. P. L., HORVÁTH, Frank, BADA, Gábor, LANKREIJER, Anco (eds.): Neotectonics and surface processes: the Pannonian Basin and Alpine/Carpathian System. EGU Stephan Mueller Special Publication Series 3: 267-275. ISBN 3-966586-06-3

2. SÜMEGI, Pál, KERTÉSZ, Róbert, T IMÁR, Gábor, HERBICH, Katalin (2003): Palaeo-environmental factors and Neolithization process of the Carpathian Basin: some aspects of a new geoarchological model. In: CATTELAIN, Pierre (ed.): Acts of the XIVth Union Int. of Prehistoric and Protohistoric Sciences, Liège, Belgium, 2-8 September 2001, Section 1: Theory and methods. British Archaeological Reports, International Series 1145: 135-141. ISBN 1-84171-018-0

3. T IMÁR , Gábor (2004): Space and GIS technology in the palaeoenvironmental analyses – Old maps, satellite images and digital elevation models in the archaeology. Antaeus 27: 135-144. ISSN 0238-0218

6

4. SÜMEGI, Pál, T IMÁR , Gábor, GULYÁS, Sándor, JUHÁSZ, Imola (2004): The study area (of the Bátorliget marshland). In: SÜMEGI, Pál, GULYÁS, Sándor (eds.): The geohistory of Bátorliget marshland – an example for the reconstruction of Late Quaternary environmental changes and past human impact from the NE part of the Carpathian Basin. Archaeolingua, main series 16, Budapest, 25-38. ISBN 963-8046-43-3

5. BADA, Gábor, HORVÁTH, Frank, TÓTH, László, FODOR, László, TIMÁR , Gábor, CLOETINGH, Sierd (2006): Societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian region. In: PINTER, Nicholas, GRENERCZY, Gyula, WEBER, John, STEIN, Seth, MEDAK, Damir (eds.): The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics and Hazards. NATO Science Series, Subseries VI: Earth and Environmental Sciences, Vol. 61., Springer, 385-402. ISBN 1-4020-4234-5

6. Timár Gábor (2007): ER Mapper. In: Elek István (ed.): Térinformatikai gyakorlatok. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 247-308. ISBN 978-963-463-909-1

7. Pišút, Peter, Timár, Gábor (2007): História územia Ostrova Kopáč (a csallóközi Kopács-sziget története; szlovák nyelven). In: Majzlan, Oto (ed.): Príroda Ostrova Kopáč – Nature of Ostrov Kopáč. Bratislava, pp. 7-30. ISBN 978-80-969718-7-9

8. PIŠÚT Peter, TIMÁR Gábor (2007): A csallóközi (Žitný ostrov) Duna-szakasz folyódinamikai változásai a középkortól napjainkig. In: KÁZMÉR Miklós (szerk.): Környezettörténet – Az utóbbi 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében. Hantken Kiadó, Budapest, pp. 59-74. ISBN 978-963-87015-9-6

9. SZÉKELY Balázs, MOLNÁR Gábor, TIMÁR Gábor (2007): Lázár deák és a folyódinamika – térképezési hibák vagy valós mederváltozás? In: KÁZMÉR Miklós (szerk.): Környezettörténet – Az utóbbi 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében. Hantken Kiadó, Budapest, pp. 75-98. ISBN 978-963-87015-9-6

Nemzetközi referált tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok (impakt faktorral):

1. BADA, Gábor, FODOR, László, SZÉKELY Balázs, T IMÁR , Gábor (1996): Tertiary brittle faulting and stress field evolution in the Gerecse Mountains, northern Hungary. Tectonophysics 255: 169-189. ISSN 0040-1951; IF: 0.974

2. T IMÁR, Gábor (2003): Controls on channel sinuosity changes: a case study of the Tisza River, the Great Hungarian Plain. Quaternary Science Reviews 22: 2199-2207. ISSN 0277-3791; IF: 3,181

3. FERENCZ, Csaba, BOGNÁR, Péter, LICHTENBERGER, János, HAMAR, Dániel TARCSAI, György, T IMÁR, Gábor, MOLNÁR, Gábor, PÁSZTOR, Szilárd, STEINBACH, Péter, SZÉKELY, Balázs, E. FERENCZ, Orsolya, FERENCZ-ÁRKOS, Ilona (2004): Crop yield estimation by satellite remote sensing. International Journal of Remote Sensing 25: 4114-4149. ISSN 0143-1161; IF: 1,128

4. Karátson, Dávid, Timár, Gábor (2005): Comparative volumetric calculations of two segments of the Neogene Carpathian volcanic chain using SRTM elevation data: implications to the erosion and magma output rates. Zeitschrift für Geomorphologie N. F. Suppl.-Vol. 140: 19-35. ISSN 0372-8864; IF: 0,716

7

5. Timár, Gábor , Sümegi, Pál, Horváth, Frank (2005): Late Quaternary dynamics of the Tisza River: evidence of climatic and tectonic controls. Tectonophysics 410: 97-110. ISSN 0040-1951; IF: 1,732

6. Fodor, László, Bada, Gábor, Csillag, Gábor, Ruszkiczay-Rüdiger, Zsófia, Horváth, Erzsébet, Palotás, Klára, Síkhegyi, Ferenc, Timár, Gábor, Horváth, Frank, Cloetingh, Sierd (2005): A short overview and some new data on neotectonic structures and morphotectonics of the Pannonian basin. Tectonophysics 410: 15-41. ISSN 0040-1951; IF: 1,732

7. KUHLEMANN, Joachim, SZÉKELY, Balázs, FRISCH, Wolfgang, DANIŠÍK, Martin, DUNKL, István, MOLNÁR, Gábor, T IMÁR , Gábor (2005): DEM analysis of mountainous relief in a crystalline basement block: Cenozoic relief generations in Corsica (France). Zeitschrift für Geomorphologie N. F. 49: 1-21. ISSN 0372-8864; IF: 0,716

8. DOMBRÁDI, Endre, TIMÁR , Gábor, BADA, Gábor, HORVÁTH, Frank, CLOETINGH, Sierd (2007): Fractal dimension estimations of drainage network in the Pannonian-Carpathian system. Global and Planetary Change 58(1-4): 197-213. ISSN 0921-8181; IF2006: 2,060

9. Cloetingh, S. A. P. L., Ziegler, P. A., Bogaard, J. J. F., Andriessen, P. A. M., Artemieva, I. M., Bada, G., van Balen, R. T., Ben-Avraham, Z., Brun, J.-P., Bunge, H. P., Burov, E. B., Carbonell, R., Faccenna, C., Friedrich, A., Gallart, J., Green, A. G., Heidbach, O., Jones, A. G., Matenco, L., Mosar, J., Oncken, O., Pascal, C., Peters, G., Sliaupa, S., Soesoo, A., Spakman, W., Stephenson, R. A., Thybo, H., Torsvik, T., de Vicente, G., Wenzel, F., Wortel, M.J.R., TOPO-EUROPE Working Group (Achauer, U., Ádám, A., Barabás, A., Beekman, F., Behrmann, J., Beylich, A., Bonow, J. M., Braun, J., Buiter, S., Csontos, L., Dehls, J., Dèzes, P., Dinu, C., Dombrádi, E., Ebbing, J., Eide, E., Fancsik, T., Fodor, L., Fredin, O., Frisch, W., Gemmer, L., Genser, J., Grenerczy, G., Hagedoorn, J. M., Harangi, Sz., Hegedűs, E., Helge, A., Hendriks, B., Horváth, F., Horváth, E., Houseman, G. A., Igel, H., Japsen, P., Kiss, J., Klemann, V., Kuhlemann, J., Lankreijer, A., Larsen, E., Lauterjung, J., Longva, O., Ludden, J., Lundin, E., Madarasi, A., Maguire, P., Molnár, G., Nádor, A., Negendank, J., Neubauer, F., Novak, A., Olesen, O., Osmundsen, P. T., Pascal, C., Puigdefabregas, C., Rise, L., Ruszkiczay, Zs., Sacchi, M., Schmid, S., Smelror, M., Stackebrandt, W., Stalsberg, K., Steel, R., Steinberger, B., Szabó, Cs., Szafián, P., Szarka, L., Székely, B., Sztanó, O., Tesauro, M., Thieken, A., Timár, G., Tóth, L., van Enst, J., van Wees, J. D., Varga, G., Wéber, Z., Wilson, M., Wolf, D.): TOPO-EUROPE: the Geoscience of Coupled Deep Earth – Surface Processes. Global and Planetary Change 58(1-4): 1-118. ISSN 0921-8181; IF2006: 2,060

10. Timár, Gábor , Gábris, Gyula (2008): Estimation of the water conducting capacity of the natural flood conducting channels of the Tisza floodplain, the Great Hungarian Plain. Geomorphology ISSN 0169-555X, doi: 10.1016/j.geomorph.2006.12.031, in press, IF2006: 1,698

11. Timár, Gábor , Székely, Balázs, Molnár, Gábor, Ferencz, Csaba, Kern, Anikó, Galambos, Csilla, Gercsák, Gábor, Zentai, László (2008): Combination of historical maps and satellite images of the Banat region – re-appearance of an old wetland area. Global and Planetary Change ISSN 0921-8181 doi: 10.1016/j.gloplacha.2007.11.002, in press, IF2006: 2,060

A felsorolt közlemények kumulatív impakt faktora: 18,057

8

Egyéb nemzetközi referált tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok:

1. Timár Gábor , Danišík, Martin (2003): Aproximácia Křovákovho zobrazenia Lambertovým konformným kužeľovým zobrazením na území Slovenska pre potreby GIS a GPS (A Křovák-féle koordinátarendszer közelítése Lambert-féle szögtartó kúpvetülettel Szlovákia területén térinformatikai és GPS-alkalmazások számára; szlovák nyelven). Kartografické listy 11: 100-102. ISSN 1336-5274

2. Timár, Gábor , Aunap, Raivo, Molnár Gábor (2004): Eestis kasutatud ajalooliste daatumite teisendesparameetrid (Az észtországi történeti geodéziai dátumok elhelyezési paraméterei; észt nyelven). Geodeet 28(58): 23-26. ISSN 1406-9431

3. Timár, Gábor , Aunap, Raivo, Molnár Gábor (2004): Datum transformation parameters between the historical and modern Estonian geodetic networks. In: Kaare, Tiia, Punning, Jaan-Mati (eds.): Estonia, Geographical Studies 9: 99-106. ISSN 1406-6092

4. Timár Gábor (2004): GIS integration of the second military survey sections – a solution valid on the territory of Slovakia and Hungary. Kartografické listy 12: 119-126. ISSN 1336-5274

5. Timár, Gábor , Galambos, Csilla, Czimbalmas-Szabó, Molnár, Gábor (2007): Forest cover changes on the catchment of the Békény/Belcheni Creek (Gyergyó/Gheorgheni Basin, Eastern Carpathians) from the 18th century to nowadays. Studii şi Cercetări, Seria Geologie-Geografie [Complexul Muzeal Bistriţa-Năsăud] 12: 111-116. ISSN 1582-5167

Hazai referált tudományos folyóiratokban megjelent tanulmányok:

1. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, PÁSZTOR Szilárd (2002): A WGS84 és HD72 alapfelületek közötti transzformáció Molodensky-Badekas-féle (3 paraméteres) meghatározása a gyakorlat számára. Geodézia és Kartográfia 54(1): 11-16. ISSN 0016-7118

2. MOLNÁR Gábor, T IMÁR Gábor (2002): Az EOV-koordináták nagypontosságú közelítése Hotine-féle ferdetengelyű Mercator-vetülettel. Geodézia és Kartográfia 54(3): 18-22. ISSN 0016-7118

3. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2002): A HD72ETRS89 transzformáció szabványosítási problémái. Geodézia és Kartográfia 54(12): 28-30. ISSN 0016-7118

4. T IMÁR Gábor, VARGA József, SZÉKELY Balázs (2003): Ismeretlen paraméterezésű valódi kúpvetületen készült térkép térinformatikai rendszerbe integrálása. Geodézia és Kartográfia 55(2): 8-11. ISSN 0016-7118

5. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, MÁRTA Gergely (2003): A budapesti sztereografikus, ill. a régi magyarországi hengervetületek és geodéziai dátumaik paraméterezése a térinformatikai gyakorlat számára. Geodézia és Kartográfia 55(3): 16-21. ISSN 0016-7118

6. T IMÁR Gábor (2003): Az Alföld nagyfelbontású digitális domborzati modellje. Geodézia és Kartográfia 55(4): 19-23. ISSN 0016-7118

7. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2003): A második katonai felmérés térképeinek közelítő vetületi és alapfelületi leírása a térinformatikai alkalmazások számára. Geodézia és Kartográfia 55(5): 27-31. ISSN 0016-7118

9

8. SÜMEGI Pál, T IMÁR Gábor, MOLNÁR Sándor, HERBICH Katalin (2003): Föld, ember, folyó kapcsolata az újkőkorban – a folyóvölgyek szerepe a Kárpát-medence első termelő kultúrájának megjelenésében és megtelepedésében. Hidrológiai Közlöny 83(4): 224-228. ISSN 0018-1323

9. T IMÁR Gábor, KUBÁNY Csongor, MOLNÁR Gábor (2003): A magyarországi Gauss-Krüger-vetületű katonai topográfiai térképek dátumparaméterei. Geodézia és Kartográfia 55(7): 20-24. ISSN 0016-7118

10. FERENCZ Csaba, LICHTENBERGER János, BOGNÁR Péter, MOLNÁR Gábor, STEINBACH Péter, T IMÁR Gábor (2003): Műholdvevő állomás az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján. Geodézia és Kartográfia 55(9): 30-33. ISSN 0016-7118

11. T IMÁR Gábor (2003): A felszínsüllyedés hatása a Közép-Tisza hidrológiai viszonyaira. Vízügyi Közlemények 85(1): 147-160. ISSN 0042-7616

12. T IMÁR Gábor, TELBISZ Tamás, SZÉKELY Balázs (2003): Űrtechnológia a digitális domborzati modellezésben – az SRTM-adatbázis. Geodézia és Kartográfia 55(12): 11-15. ISSN 0016-7118

13. MOLNÁR Gábor, T IMÁR Gábor (2004): A legjobb vizszintes illeszkedést biztosító Molodensky-paraméterek meghatározása azonos pontok adatai alapján. Geodézia és Kartográfia 56(4): 9-13. ISSN 0016-7118

14. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, PĂUNESCU Cornel, PENDEA Florin (2004): A második és harmadik katonai felmérés erdélyi szelvényeinek vetületi és dátumparaméterei. Geodézia és Kartográfia 56(5): 12-16. ISSN 0016-7118

15. T IMÁR Gábor, LÉVAI Pál, MOLNÁR Gábor, VARGA József (2004): A második világháború német katonai térképeinek koordinátarendszere. Geodézia és Kartográfia 56(6): 28-35. ISSN 0016-7118

16. SZABÓ Mária, TIMÁR Gábor, GYŐRI Hilda (2004): A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése – a tájhasználat és a vizes élőhelytípusok változása. Tájökológiai Lapok 2: 267-286. ISSN 1589-4673

17. T IMÁR Gábor (2005): Az alluviális folyók alaktípusai és a típusok kialakulásának feltételei. Hidrológiai Közlöny 85(1): 1-10. ISSN 0018-1323

18. UNGER Zoltán, TIMÁR Gábor (2005): Székelyföld lineamens térképe Landsat TM űrfelvétel alapján. Földtani Közlöny 135: 293-304. ISSN 0015-542X

19. TIMÁR Gábor, TELBISZ Tamás (2005): A meanderező folyók mederváltozása és az alakváltozás sebessége. Hidrológiai Közlöny 85(5): 48-54. ISSN 0018-1323

20. SZAFIÁN Péter, TIMÁR Gábor, HORVÁTH Ferenc (2006): Régi adat nem vén adat – Az Eötvös-ingás mérési eredmények újraélesztéséről. Magyar Geofizika 46(4): 146-151. ISSN 0025-0120

21. Timár Gábor , Markovinović Danko, Kovács Béla (2006): Az ivanicsi (ivanići) rendszer paraméterezése a térinformatikai alkalmazásokban. Geodézia és Kartográfia 58(8): 25-29. ISSN 0016-7118

22. Timár Gábor , Székely Balázs, Molnár Gábor, Biszak Sándor (2006): Lipszky János térképének (Magyarország és társországai, 1804-1810) georeferálása térinformatikai alkalmazásokban. Geodézia és Kartográfia 58(10): 13-17. ISSN 0016-7118

10

23. Timár Gábor , Kern Anikó, Ferencz Csaba, Lichtenberger János, Molnár Gábor, Székely Balázs, Pásztor Szilárd (2006): MODIS-adatvétel az ELTE műholdvevő állomásán. Geodézia és Kartográfia 58(11): 11-15. ISSN 0016-7118

24. Timár Gábor , Molnár Gábor, Székely Balázs, Biszak Sándor, Kovács Béla, Markovinović Danko, Kuhar Miran (2006): A második katonai felmérés horvátországi szelvényeinek georeferálása. Geodézia és Kartográfia 58(12): 30-35. ISSN 0016-7118

25. Horváth Ferenc, Bada Gábor, Windhoffer Gábor, Csontos László, Dombrádi Endre, Dövényi Péter, Fodor László, Grenerczy Gyula, Síkhegyi Ferenc, Szafián Péter, Székely Balázs, Timár Gábor, Tóth László, Tóth Tamás (2006): A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. Magyar Geofizika 47(4): 133-137. ISSN 0025-0120

26. Timár Gábor (2007): GPS-navigáció történeti topográfiai és kataszteri térképeken. Geodézia és Kartográfia 59(5): 22-26. ISSN 0016-7118

27. TIMÁR Gábor, BISZAK Sándor (2007): Budapest 1938 előtti nagyméretarányú térképeinek georeferálásax. Geodézia és Kartográfia 59(8-9): 47-51. ISSN 0016-7118

28. T IMÁR, Gábor (2007): A ferrói kezdőmeridián. Geodézia és Kartográfia 59(12): 3-7. ISSN 0016-7118

29. Timár Gábor , Kern Anikó (2007): Szaharai porcsóvák és porjelenségek a Földközi-tenger felett – űrfelvételek az ELTE műholdvevő állomásáról. Földrajzi Közlemények 55(4): 361-370. ISSN 0015-5411

30. T imár, Gábor , Molnár Gábor (2008): “A harmadik katonai felmérés térképeinek georeferálása”. Geodézia és Kartográfia 60(1-2), in press ISSN 0016-7118

Intézeti kiadványokban megjelent cikkek:

1. LICHTENBERGER, János, FERENCZ, Csaba, TARCSAI, György, T IMÁR, Gábor (1995): New atmospheric correction method for Landsat TM data: the Acaba algorithm. Acta Geophys. et Meteor., ELTE, Budapest, Tom. XI: 137-164. ISSN 0237-2738

2. Timár, Gábor , Urbán, Petr (2003): Aproximace Křovákova zobrazení pro území České Republiky Lambertovým konformním kuželovým zobrazením pro potřeby GIS (A Křovák-féle koordinátarendszer közelítése Lambert-féle szögtartó kúpvetülettel Csehországban, térinformatikai alkalmazásokban; cseh nyelven). ArcRevue [Praha] 12(2): 24-25. ISSN 1211-2135

3. T IMÁR , Gábor (2004): Geoinformatika és űrkutatás: a régi térképektől a radarbázisú domborzati modellekig. In: BOTH Előd (ed.): Űrtevékenység Magyarországon 2003. Magyar Űrkutatási Iroda, Budapest, 34-39. ISSN 1217-081X

Konferencia kötetekben megjelent előadások:

1. SZÉKELY Balázs, T IMÁR Gábor, HORVÁTH Ferenc. (1993): Térinformatikai módszerek oktatása a földtani kutatási metodika részeként. Proc. II. Térinformatika a felsőoktatásban szimpozium p. 22-27., KÉE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék-HunGIS Alapítvány, Budapest, 1993. október 13-14.

2. FERENCZ Csaba, HAMAR Dániel, BOGNÁR Péter, TARCSAI György, PÁSZTOR Szilárd, MOLNÁR Gábor, FERENCZNÉ Árkos Ilona, LICHTENBERGER János, STEINBACH, Péter, SZÉKELY, Balázs, T IMÁR, Gábor, ERHARDTNÉ Ferencz Orsolya, ERHARDT Zoltán (1997): Haszonnövények terméshozamának meghatározása műholdas adatok alapján.

11

VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből, Magyar Asztronautikai Társaság, Budapest, 18-25. ISBN 963-7367-04-7

3. MOLNÁR Gábor, FERENCZ Csaba, LICHTENBERGER János, TARCSAI György, T IMÁR Gábor (1997): AVHRR adatok előfeldolgozása kvantitatív értékeléshez. VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből, Magyar Asztronautikai Társaság, Budapest, 148-155. ISBN 963-7367-04-7

4. LICHTENBERGER János, FERENCZ Csaba, TARCSAI György, MOLNÁR Gábor, SZÉKELY Balázs, T IMÁR Gábor (1997): Nagyfelbontású Landsat adatok légköri korrekciója. VII. Földfelszíni és meteorológiai megfigyelések a világűrből, Magyar Asztronautikai Társaság, Budapest, 163-170. ISBN 963-7367-04-7

5. LICHTENBERGER, János, FERENCZ, Csaba, HAMAR, Dániel, BOGNÁR, Péter, FERENCZ-ÁRKOS, Ilona, MOLNÁR, Gábor, PÁSZTOR, Szilárd, STEINBACH, Péter, SZÉKELY, Balázs, TARCSAI, György, T IMÁR , Gábor (1998): Methods to eliminate the atmospheric effects in remotely sensed data. In: BÜTTNER, György (ed.): ISPRS International Archives for Photogrammetry and Remote Sensing vol. XXXII part 7, p. 787-795, Budapest, Hungary, 1-4 Sept. 1998. ISSN 0256-1840

6. FERENCZ, Csaba, HAMAR, Dániel, LICHTENBERGER, János, BOGNÁR, Péter, FERENCZ-ÁRKOS, Ilona, MOLNÁR, Gábor, PÁSZTOR, Szilárd, STEINBACH, Péter, SZÉKELY, Balázs, TARCSAI, György, T IMÁR , Gábor (1998): Yield forecasting of main crops using remote sensed data. In: BÜTTNER, György (ed.): ISPRS International Archives for Photogrammetry and Remote Sensing vol. XXXII part 7, p. 796-800, Budapest, Hungary, 1-4 Sept. 1998. ISSN 0256-1840

7. T IMÁR Gábor, RÁCZ Tibor (2001): Földtani folyamatok hatása a Tisza-völgy árvízi biztonságára. “Magyar Hidrológiai Társaság Duna-Tisza medence víz- és környezetvédelmi nemzetközi konferenciája”, Pro Aqua, p. 511-520, Debrecen, 2001. szeptember 19-21.

8. BADA, Gábor, HORVÁTH, Frank, FODOR, László, T IMÁR, Gábor, TÓTH, László, CLOETINGH, Sierd (2004): The societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian basin. In: PINTER, Nicholas, GRENERCZY, Gy. (eds.): The Adria microplate: GPS, geodesy, tectonics and hazards. NATO Advanced Research Workshop, Veszprém, Hungary, Abstract volume, 20-25.

9. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, PĂUNESCU Cornel, PENDEA Florin (2004): A második és harmadik katonai felmérés erdélyi lapjainak vetületi és dátumparaméterei. In: FERENCZ József (ed.): Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, V. Földmérő Találkozó, 59-65. ISBN 973-86852-2-2

10. ZÁMOLYI, András, SZÉKELY, Balázs, DRAGANITS, Erich, T IMÁR , Gábor , GRASEMANN, Bernhard, PETRAKAKIS, Konstantin, IGLSEDER, Christoph, RAMBOUSEK, Christian (2004): Tectonic geomorphology of Serifos (Cyclades, Greece). In: HUBMANN, Bernhard, PILLER, Werner E. (eds.): Pangeo Austria 2004 - Beitragskurzfassungen. Berichte des Institutes für Erdwissenschaften Karl-Franzens-Universität Graz 9: 425-427. ISSN 1608-8166

11. SÜMEGI Pál, BODOR Elvira, JUHÁSZ Imola, HUNYADFALVI Zoltán, HERBICH Katalin, MOLNÁR SÁndor, T IMÁR Gábor (2004): A Balaton déli partján feltárt régészeti lelőhelyek környezettörténeti feldolgozása. MΩMOΣ III., "Halottkultusz és temetkezés", Őskoros Kutatók III. Összejövetelének konferenciakötete, pp. 399-420.

12

12. KENDERES, Kata, STANDOVÁR, Tibor, TIMÁR , Gábor, MOLNÁR, Gábor, PATAKI, Zsolt (2006): Application of stereo aerial photographs to study natural gap dynamics in a beech forest. In: KOUKAL, Tatjana, SCHNEIDER, Werner (eds.): 3D Remote Sensing in Forestry, International Workshop, Vienna, 14-15 Feb 2006, 337-340.

13. IVÁNYI, Miklós, TASSI, Géza, TIMÁR , Gábor (2007): The Danube islands and mainstream bridges to them. In: IVÁNYI, Miklós, BANCILA, Radu (eds): 6th

International Conference on Bridges across the Danube, „Bridges in Danube Basin”, Műegyetemi Kiadó, Budapest, pp. 349-360. ISBN 978-963-420-925-6

Konferencia kötetekben megjelent összefoglalók:

1. FERENCZ, Csaba, BOGNÁR, Péter, FERENCZ-ÁRKOS, Ilona, HAMAR, Dániel, LICHTENBERGER, János, MOLNÁR, Gábor, PÁSZTOR, Szilárd, STEINBACH, Péter, SZÉKELY, Balázs, T IMÁR, Gábor, TARCSAI, György (1996): Crop yield forecasting in East Hungary using remotely sensed data and a new atmospheric correction method. In: MALBOS, J., KOFMAN, W. (eds.): XXVth General Assembly of the International Union of Radio Science (Résumés/Abstracts), p. 286. Lille, France, Aug. 28-5 Sep. 5, 1996.

2. T IMÁR, Gábor, SZÉKELY Balázs, GÁBRIS Gyula, HORVÁTH, Ferenc, STEINBACH, Péter (2001): Meander traces and Late Quaternary Subsidence on the Great Hungarian Plain. Journal of Conference Abstracts 6: 179. ISSN 1362-0886

3. T IMÁR , Gábor, SZÉKELY, Balázs (2001): Sinuosity analysis of the Tisza River: Neotectonic indications for the Great Hungarian Plain. In: BADA, Gábor (ed.): Abstract book of the 3rd EGS Stephan Mueller Topical Conference: Quantitative Neotectonics and seismic hazard assessment: New integrated approaches for environmental management, p. 62, Balatonfüred, Hungary, 22-26 September, 2001.

4. T IMÁR, Gábor, SÜMEGI, Pál, GEIGER, János, SZÁNTÓ, Zsuzsanna, BODOR, Elvira (2001): Story of an oxbow lake: An outlook to the Holocene tectonics and climate of the Great Hungarian Plain. In: BADA, Gábor (ed.): Abstract book of the 3rd EGS Stephan Mueller Topical Conference: Quantitative Neotectonics and seismic hazard assessment: New integrated approaches for environmental management, p. 62, Balatonfüred, Hungary, 22-26 September, 2001.

5. PALOTÁS, Klára, SÍKHEGYI, Ferenc, FODOR, László, T IMÁR , Gábor (2001): Drainage pattern of SW Transdanubia, Hungary. In: BADA, Gábor (ed.): Abstract book of the 3rd

EGS Stephan Mueller Topical Conference: Quantitative Neotectonics and seismic hazard assessment: New integrated approaches for environmental management, p. 48, Balatonfüred, Hungary, 22-26 September, 2001.

6. FODOR, László, HORVÁTH, Erzsébet, MAGYARI, Árpád, NOVOTHNY, Ágnes, RUSZKICZAY, Zsófia, SÍKHEGYI, Ferenc, SZÉKELY, Balázs, T IMÁR Gábor, WEBER, John (2001): Tectonic and non-tectonic control of landform evolution, drainage pattern in a loess-covered area (Gödöllő Hills, central Hungary): Complex methodological approach. In: BADA, Gábor (ed.): Abstract book of the 3rd EGS Stephan Mueller Topical Conference: Quantitative Neotectonics and seismic hazard assessment: New integrated approaches for environmental management, p. 18, Balatonfüred, Hungary, 22-26 September, 2001.

7. WINDHOFFER, Gábor, BADA, Gábor, HORVÁTH, Frank, CLOETINGH, Sierd, SZAFIÁN, Péter, T IMÁR , Gábor (2003): Pull-apart basin evolution and fault reactivation: a case

13

study of the Derecske through, Pannonian Basin. Geophysical Research Abstracts 5: 04140. ISSN 1029-7006

8. T IMÁR , Gábor, SÜMEGI Pál, HORVÁTH, Frank (2003): Late Quaternary dynamics of the Tisza River: evidence of climatic and tectonic controls. In: IOANE, Dumitru (ed.): Abstract book of the 4th EGS Stephan Mueller Topical conference: Geodynamic and tectonic evolution of the Carpathian Arc and its foreland, p. 48-49, Cheile Butii, Romania, 31 May-4 June 2003.

9. SÜMEGI, Pál, KERTÉSZ, Róbert, JUHÁSZ, Imola, T IMÁR , Gábor, GULYÁS, Sándor (2003): The Mesolithic/Neolithic transition in the Carpathian Basin: Was there an ecological trap during the Neolithic?. 5th World Archaeological Congress on Past Human Environments in Modern Contexts, Washington DC, USA, 22-26 June 2003.

10. SÜMEGI, Pál, GEIGER, János, MAGYARI, Enikő, GULYÁS, Sándor, SZÁNTÓ, Zsuzsanna, T IMÁR , Gábor (2003): Geohistory of an Upper Weichselian oxbow lake from Hungary (Central Europe). XVIth INQUA Congress, paper 60-24, p. 184, Reno, USA, 23-30 July 2003. ISBN 0-945920-51-2

11. SÜMEGI, Pál, SZILÁGYI, Gábor, JUHÁSZ, Imola, BODOR, Elvira, T IMÁR , Gábor, GULYÁS, Sándor, MOLNÁR, Attila, SZÁNTÓ, Zsuzsanna (2003): Alkalization: process and history of alkaline steppes in Hungary (Central Europe). XVIth INQUA Congress, paper 35-13, p. 134, Reno, USA, 23-30 July 2003. ISBN 0-945920-51-2

12. FODOR, László, HORVÁTH, Erzsébet, RUSZKICZAY, Zsófia, SÍKHEGYI, Ferenc, MAGYARI, Árpád, NOVOTHNY, Ágnes, T IMÁR , Gábor, UNGER, Zoltán (2003): Pliocene-Quaternary landform evolution of the Gödöllő Hills, Central Hungary: competing aeolian to fluvial denudation, sedimentation and tectonic forces. XVIth

INQUA Congress, paper 5-39, p. 80, Reno, USA, 23-30 July 2003. ISBN 0-945920-51-2

13. SÜMEGI, Pál, T IMÁR, Gábor, HERBICH, Katalin, MOLNÁR, Sándor (2004): The roles of the river valleys in the life of the Körös culture in the Carpathian Basin. 32nd International Geological Congress, 2004, Abstract volume, part 1, p. 34.

14. KARÁTSON Dávid, T IMÁR Gábor (2004): Az Eperjes-Tokaji- és a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat összehasonlító térfogatszámítása SRTM-adatok alapján: vulkanológiai és felszínfejlődési következetések. In: BARTON Gábor, DORMÁNY Gábor (eds.): 2. Földrajzi Konferencia, Szeged, 2004. szeptember 2-5. CD-kiadvány, ISBN 963-482-687-3

15. GÁBRIS Gyula, T IMÁR Gábor, SOMHEGYI Andrea, NAGY Izabella (2004): Árvízi tározás vagy ártéri gazdálkodás a Tisza mentén. In: BARTON Gábor, DORMÁNY Gábor (eds.): 2. Földrajzi Konferencia, Szeged, 2004. szeptember 2-5. CD-kiadvány, ISBN 963-482-687-3

16. SZABÓ Mária, T IMÁR Gábor, GYŐRI Hilda (2004): A tájhasználat és a vizes élőhelyek változása a Csicsói-holtág térségében (Alsó-Csallóköz) a XIX. század elejétől napjainkig. I. Magyar Tájökológiai Konferencia, Szirák, 2004. szeptember 17-19., Összefoglaló kötet, 24.

17. Unger Zoltán, Timár Gábor (2004): Székelyföld az űrből. In: Zólya László (ed.): VI. Székelyföldi Geológus Találkozó – A Székelyföld ásványvilága (programfüzet), pp. 9-10. Csíkszereda, 2004. október 22-24.

14

18. KARÁTSON, Dávid, T IMÁR , Gábor (2004): Volumetry of two segments of the Carpathian Neogene/Quaternary volcanic chain using SRTM elevation data: implications to magma output and erosion rates. General Assembly of International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth’s Interior, Pucón, Chile, Nov 15-19. 2004.

19. UNGER Zoltán, TIMÁR Gábor (2005): Székelyföld és az Erdélyi-medence az SRTM domborzati modellen. In: WANEK, Ferenc (ed.): Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, VII. Bányászati-Kohászati-Földtani Konferencia, Nagyvárad, 2005. március 31.-április 3., p. 110. ISBN 973-7840-02-X

20. Molnár, Gábor, Timár, Gábor (2005): Determination of the parameters of the abridging Molodensky formulae providing the best horizontal fit. Geophysical Research Abstracts 7: 01018. ISSN 1029-7006

21. Timár, Gábor , Molnár, Gábor, Ferencz, Csaba, Lichtenberger, János, Székely, Balázs, Pásztor, Szilárd, Bognár, Péter (2005): Deforestation as a primary cause of the recent flood peaks in the Pannonian Basin? – Counter-evidences from the Upper-Tisza catchment. Geophysical Research Abstracts 7: 01032. ISSN 1029-7006

22. Timár, Gábor , Kis, Károly, Kenyeres, Ambrus (2005): Short-wavelength component of the geoid: a possible indicator of the isostatic character. Geophysical Research Abstracts 7: 02636. ISSN 1029-7006

23. Timár, Gábor , Gábris, Gyula (2005): Meander generations and abandoned river channels of the Great Hungarian Plain on the SRTM elevation dataset. Geophysical Research Abstracts 7: 03907. ISSN 1029-7006

24. Timár, Gábor , Székely, Balázs, Molnár, Gábor (2005): Definition of a map grid system for minimum distortion representation of the topography of the planet Mars. Geophysical Research Abstracts 7: 04931. ISSN 1029-7006

25. Kázmér, Miklós, Mikes, Tamás, Benkó, Zs., Kovács, I., Pocsai, T., Prohászka, A., Fekete, Noémi, Krolopp, Endre, Timár, Gábor, Székely, Balázs (2005): Small-scale Quaternary flexural basins in the Carpathian-Pannonian system – the Transdanubian Sárrét Basin as an example. Geophysical Research Abstracts 7: 09450. ISSN 1029-7006

26. Székely, Balázs, Molnár, Gábor, Ferencz, Edith, Dövényi, Péter, Krumrei, Ingrid, Timár, Gábor (2005): Swaths of topographic sink depressions interpreted as remnants of paleomeanders in the vicinity of Lake Balaton, Hungary: evidences of young uplift or base level drop? Geophysical Research Abstracts 7: 09989. ISSN 1029-7006

27. Windhoffer, Gábor, Dombrádi, Endre, Horváth, Ferenc, Székely, Balázs, Bada, Gábor, Szafián, Péter, Dövényi, Péter, Tóth, László, Grenerczy, Gyula, Timár, Gábor (2005): Geodynamic atlas of the Pannonian Basin and the surrounding orogens. In: Tomljenović, Bruno, Balen, Dražan, Vlahović, Igor: 7th Workshop on Alpine Geological Studies, 29 Sep-1 Oct, 2005, Opatija, Croatia, Abstract Book, Croatian Geological Survey, Zagreb, p. 109. ISBN 953-6907-09-7

28. FERENCZ Csaba, TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2005): Erdély és kapcsolódó területek MODIS űrfelvételeken. In: LACZKÓ Attila: VII. Székelyföldi Geológus Találkozó, Csíkszereda, 2005. október 28-29., Abstract volume, 36. o.

29. TIMÁR Gábor, GALAMBOS Csilla, CZIMBALMASNÉ SZABÓ Zita (2005): A Békény-patak (Gyergyói-medence) vízgyűjtőjének erdőborítotás-változása a XVIII. század

15

végétől napjainkig. In: LACZKÓ Attila: VII. Székelyföldi Geológus Találkozó, Csíkszereda, 2005. október 28-29., Abstract volume, 50-51. o.

30. Unger Zoltán, Timár Gábor (2005): Néhány szerkezeti-tektonikai következtetés Székelyföldre az SRTM domborzati modell alapján. In: Laczkó Attila: VII. Székelyföldi Geológus Találkozó, Csíkszereda, 2005. október 28-29., Abstract volume, 52. o.

31. PIŠÚT Peter, T IMÁR Gábor (2006): A csallóközi (Žitný ostrov) Duna-szakasz elmúlt 500 éves változása a hidro-klimatikus változások és az emberi beavatkozás következtében. In: KÁZMÉR Miklós (ed.): A Környezettörténet 2006 Konferencia előadásainak összefoglalói. Az Általános Földtani Szemle Könyvtára 2: 48-49. ISSN 1787-6192 ISBN 963-87015-2-8

32. Székely Balázs, Molnár Gábor Timár Gábor (2006): Lázár deák és a folyódinamika - térképezési hibák vagy valós mederváltozások?. In: Kázmér Miklós (ed.): A Környezettörténet 2006 Konferencia előadásainak összefoglalói. Az Általános Földtani Szemle Könyvtára 2: 67-70. ISSN 1787-6192 ISBN 963-87015-2-8

33. Timár, Gábor , Galambos, Csilla, Molnár, Gábor, Czimbalmas-Szabó, Zita (2006): Forest cover changes on the catchment of the Békény Creek (Gyergyó/Gheorgheni Basin, Eastern Carpathians) from the 18th century to nowadays. Geophysical Research Abstracts 8: 04556. ISSN 1029-7006

34. Timár, Gábor , Székely, Balázs, Molnár, Gábor (2006): Estimation of the maximum Holocene water level of the Lake Balaton (Hungary) based on geomorphic maps and geodetic uplift rate indicators. Geophysical Research Abstracts 8: 04495. ISSN 1029-7006

35. Timár, Gábor , Székely, Balázs, Molnár, Gábor, Ferencz, Csaba, Kern, Anikó, Galambos, Csilla, Bognár, Péter, Lichtenberger, János, Pásztor, Szilárd, Steinbach, Péter (2006): MODIS satellite images of the 2005 Banat centennial flood event, Romania - reappearance of an old wetland area. Geophysical Research Abstracts 8: 04800. ISSN 1029-7006

36. Timár, Gábor (2006): Decrease of the flood conveying capacity of the Middle Tisza River, Hungary, due to the regional surface deformation. Geophysical Research Abstracts 8: 05701. ISSN 1029-7006

37. Székely, Balázs, Molnár, Gábor, Timár, Gábor (2006): Tabula Hungariae (1528): Errors in mapping or surface evolution rearranging the watercourses? Geophysical Research Abstracts 8: 04854. ISSN 1029-7006

38. Molnár, Gábor, Timár, Gábor, Ferencz, Csaba, Székely, Balázs, Lichtenberger, János, Sallai, Krisztián (2006): Land Surface Temperature (LST) estimations in the Pannonian Basin using MODIS satellite data. Geophysical Research Abstracts 8: 06588. ISSN 1029-7006

39. Sümegi, Pál, Timár, Gábor, Törőcsik, Tünde (2006): A palaeochannel evolution history from Late Glacial to Middle Age in Jászság area in Hungary. Geophysical Research Abstracts 8: 04566. ISSN 1029-7006

40. Pásztor, Szilárd, Bognár, Péter, Ferencz, Csaba, Hamar, Dániel, Lichtenberger, János, Molnár, Gábor, Steinbach, Péter Székely, Balázs, Timár, Gábor, Ferencz Orsolya E. (2006): Cross-calibration of AVHRR-MVISR and AVHRR-MODIS greenness data. Geophysical Research Abstracts 8: 06528. ISSN 1029-7006

16

41. Dombrádi, Endre, Timár, Gábor, Bada, Gábor, Horváth, Frank, Cloetingh, Sierd (2006): Fractal characteristics of drainage network in the Pannonian and Transylvanian basins. Geophysical Research Abstracts 8: 06393. ISSN 1029-7006

42. Unger Zoltán, Timár Gábor (2006): Morfológiai hasonlóságok szerkezetföldtani jelentősége. In: Wanek Ferenc (ed.): Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, VIII. Bányászati-Kohászati-Földtani Konferencia, Sepsiszentgyörgy, 2006. április 6-9, p. 325. ISBN 973-7840-09-7

43. KARÁTSON Dávid, TIMÁR Gábor (2006): Az Eperjes-Tokaji- és a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat összehasonlító térfogatszámítása SRTM-adatok alapján: következtetések a magmakibocsátás és a lepusztulás rátáira. VIII. Székelyföldi Geológus Találkozó, Sapientia EMTE, Csíkszereda, 56-57. o. ISBN 973-87515-3-5

44. Unger Zoltán, Timár Gábor, Májai Csaba (2006): A Csukás-hegység az SRTM-modellen. VIII. Székelyföldi Geológus Találkozó, Sapientia EMTE, Csíkszereda, 88-89. o. ISBN 973-87515-3-5

45. Unger Zoltán, Timár Gábor, Wanek Ferenc (2007): Morfológiai sajátosságok szerkezetföldtani jelentősége a Pogányosi-dombság területén. In: Wanek Ferenc (ed.): Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, IX. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Buziásfürdő, 2007. március 29-április 1., 283. o. ISSN 1842-9440

46. Timár, Gábor (2007): Separated estimation of the shift, rotation and scale parameters of the Burša-Wolf transformation. Geophysical Research Abstracts 9: 01796. ISSN 1029-7006

47. Timár, Gábor , Székely, Balázs (2007): Anisotropic influence of leafless deciduous forests on SRTM DEM reliability in mid-latitude slopes: a case study of two Hungarian sites. Geophysical Research Abstracts 9: 02018. ISSN 1029-7006

48. Timár, Gábor , Molnár, Gábor, Székely, Balázs, Biszak, Sándor, Jankó, Annamária (2007): Projection and datum parameters of the second military survey of the Habsburg Empire (1806-1869) for GIS data integration purposes. Geophysical Research Abstracts 9: 02867. ISSN 1029-7006

49. Timár, Gábor , Kern, Anikó, Barcza, Zoltán, Ferencz, Csaba, Lichtenberger, János, Molnár, Gábor, Székely, Balázs (2007): MODIS and HRPT satellite images of some characteristic and unusual cyclonal and anticyclonal meteorological situations of Europe in 2006. Geophysical Research Abstracts 9: 03206. ISSN 1029-7006

50. Molnár, Gábor, Timár, Gábor, Ferencz, Csaba, Lichtenberger, János (2007): Land Surface Temperature (LST) estimation algorithm for MODIS data. Geophysical Research Abstracts 9: 03460. ISSN 1029-7006

51. Jakab, Gábor, Sümegi, Pál, Timár, Gábor (2007): A palaeochannel evolution history from Hajós-kaszálók Mire in Danube alluvial plain in the southern part of Hungary. Geophysical Research Abstracts 9: 06268. ISSN 1029-7006

52. Sümegi, Pál, Törőcsik, Tünde, Timár, Gábor (2007): A palaeochannel evolution history from Vörös Marsh in Danube alluvial plain in the southern part of Hungary. Geophysical Research Abstracts 9: 06284. ISSN 1029-7006

53. Timár, Gábor , Molnár, Gábor, Székely, Balázs, Ferencz, Csaba, Lichtenberger, János, Pásztor, Szilárd, Bognár, Péter (2007): Developing remote sensing tools for monitoring the condition of forests in the Pannonian Basin: Classification of the forest

17

types using MODIS QKM and HKM bands. Geophysical Research Abstracts 9: 06301. ISSN 1029-7006

54. Zámolyi, András, Székely, Balázs, Timár, Gábor, Draganits, Erich (2007): Quantitative river channel analysis based on georeferenced historical maps – documenting vertical movements in the Little Hungarian Plain. Geophysical Research Abstracts 9: 06624. ISSN 1029-7006

55. Salamon, Márk, Székely, Balázs, Timár, Gábor, Molnár, Gábor, Biszak, Sándor (2007): A GIS-assisted reconstruction and 3D data integration of Eastern Alpine glaciers using satellite imagery and georeferenced historical and archive maps. Geophysical Research Abstracts 9: 08014. ISSN 1029-7006

56. Horváth, Frank, Bada, Gábor, Sztanó, Orsolya, Szafián, Péter, Timár, Gábor (2007): Topography of the Pannonian basin: a key to understand basin evolution. Geophysical Research Abstracts 9: 08443. ISSN 1029-7006

57. ZÁMOLYI, András, SZÉKELY, Balázs, TIMÁR , Gábor, DRAGANITS, Erich (2007): Geomorphologic and drainage network analysis at the western margin of the Little Hungarian Plain. In: HOUSEMAN, Greg, HORVÁTH, Frank (eds.): Collision and extension in the Alpine-Carpathian-Pannonian system, Siófok, September 14-16, 2007, Abstract volume, p. 35.

58. T IMÁR, Gábor, PIŠÚT, Peter (2008): Changes of the sinuosity of the Morava River (western Slovakia) and their neotectonic origin. Geophysical Research Abstracts 10: 00003. ISSN 1029-7006

59. BARTOS-ELEKES, Zsombor, RUS, Ioan, TIMÁR , Gábor (2008): The geodetic basis of the Romanian historical topographic maps in Lambert-Cholesky projection. Geophysical Research Abstracts 10: 00428. ISSN 1029-7006

60. T IMÁR, Gábor, PIŠÚT, Peter (2008): The development and cut-off of the Čičov/Csicsó and Nagybajcs oxbow lakes, Danube River, Slovakia/Hungary – indicators of a quickly variable riverine environment. Geophysical Research Abstracts 10: 01097. ISSN 1029-7006

61. KOVÁCS, Béla, TIMÁR , Gábor (2008): The Habsburg triangulations of the Balkan Peninsula (1853-1875) and the Habsburg and Serbian topographic maps based on them. Geophysical Research Abstracts 10: 01097. ISSN 1029-7006

62. TIMÁR , Gábor, FAURE RAGANI, Paolo (2008): GPS navigation on historical topographic and cadastral maps in Hungary. Geophysical Research Abstracts 10: 01308. ISSN 1029-7006

63. TIMÁR , Gábor, KERN, Anikó (2008): Emission-induced rime pattern in the Low Countries and NW Germany, 20-22 Dec 2007, in MODIS satellite images. Geophysical Research Abstracts 10: 01315. ISSN 1029-7006

64. TIMÁR , Gábor, KERN, Anikó, MOLNÁR, Gábor, NÉMETH, Ákos, KONKOLY-BIHARI, Zita, SZALAI, Sándor, BOGNÁR, Péter, VIRÁGH, Pál (2008): Leaf loss and wildfires in the central Hungarian forests during the July 2007 heat wave in MODIS satellite images. Geophysical Research Abstracts 10: 01394. ISSN 1029-7006

65. BISZAK, Sándor, TIMÁR , Gábor (2008): Georeferenced gazetteers based on historical Central European topographic maps. Geophysical Research Abstracts 10: 01498. ISSN 1029-7006

18

66. TIMÁR , Gábor, (2008): Geodetic basis and sheet structure of the Second Military Survey of the Habsburg Empire – The problems of Tyrol and Salzburg, and the unified geodetic datum of the survey (solicited). Geophysical Research Abstracts 10: 01535. ISSN 1029-7006

67. TIMÁR , Gábor, PETROVSZKI, Judit (2008): Pre-regulation planform of the Körös/Criş River system (Hungary/Romania) in the maps of the Second Military Survey of the Habsburg Empire (1857-61). Geophysical Research Abstracts 10: 01705. ISSN 1029-7006

68. TIMÁR , Gábor, KERN, Anikó, SZÉKELY, Balázs, MOLNÁR, Gábor (2007): ’Satellite image of the week’: an Internet-based educational series for increase the public awareness for natural hazards – a case history from Hungary. Geophysical Research Abstracts 10: 03408. ISSN 1029-7006

69. GALAMBOS, Csilla, TIMÁR, Gábor (2008): Comparison of maps of Goetz & Probst (1804) and J. Lipszky (1804-10) of Hungary – a step forward in projection accuracy. Geophysical Research Abstracts 10: 04679. ISSN 1029-7006

70. KERN, Anikó, BARCZA, Zoltán, BARTHOLY, Judit, PONGRÁCZ, Rita, TIMÁR , Gábor, FERENCZ, Csaba (2008): Analysis of MODIS NDVI time series for Hungary in 2007: detecting the phenological impacts of the summer heatwave. Geophysical Research Abstracts 10: 05083. ISSN 1029-7006

71. JUHÁSZ, Gyula, MOLNÁR, Gábor, FERENCZ, Csaba, TIMÁR , Gábor, SZÉKELY, Balázs (2008): Environmental monitoring and disaster predicting service based on HRPT, CHRPT and MODIS satellite data. Geophysical Research Abstracts 10: 07271. ISSN 1029-7006

72. SZÉKELY, Balázs, TIMÁR , Gábor, FRISCH, Wolfgang, KÁZMÉR, Miklós (2008): Dynamical similarities between the relief evolution of the orogens and the cyclonal patterns – Weather fronts in the upper mantle? Geophysical Research Abstracts 10: 07332. ISSN 1029-7006

73. DRAGANITS, Erich, ZÁMOLYI, András, SZÉKELY, Balázs, TIMÁR , Gábor, MOLNÁR, Gábor (2008): Reconstruction of the Neusiedlersee (Austria/Hungary) based on historical topographic maps from 1507 to present. Geophysical Research Abstracts 10: 08644. ISSN 1029-7006

Dolgozatok, értekezések:

1. T IMÁR Gábor (1984): Alternatív energiafelhasználási lehetőségek Magyarországon. Földrajz OKTV 17. díjas dolgozat, ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, Budapest, 22 o.

2. T IMÁR Gábor (1991): Űrfelvételek légköri korrekciójának vizsgálata Landsat MSS adatokon. OTDK I. díjas tudományos diákköri dolgozat, XX. OTDK, Pécs, 1991. ápr. 3-5., 33 o.

3. T IMÁR Gábor (1991): Légszennyezés vizsgálata Landsat MSS és TM űrfelvételeken. ELTE szakdolgozat, Geofizikai Tsz., Budapest, 51 o.

4. T IMÁR Gábor (2003): Geológiai folyamatok hatása a Tisza alföldi szakaszának medermorfológiájára. Doktori (Ph.D.) értekezés, ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest, 135 o.

19

5. T IMÁR Gábor (2007): Valósidejű GPS-navigáció megvalósítása történeti topográfiai és kataszteri térképeken. Diplomaterv, Geodéziai és térinformatikai szakmérnöki szak, GPS-navigációs ágazat, BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék, Budapest, 53 o.

Nem publikált kutatási jelentések:

1. PÁSZTOR Szilárd, SZÉKELY Balázs, T IMÁR Gábor (1991): Az Istenmezeje-Pétervására közötti terület távérzékelési, földtani és geofizikai adatainak együttes értelmezése és képfeldolgozása (kutatási jelentés), ELTE Geofizikai Tsz, Budapest.

2. Pásztor Szilárd, Székely Balázs, Timár Gábor (1992): A Darnó-hegy környékének műhold-felvételek alapján történt szerkezeti vizsgálatáról (kutatási jelentés), ELTE Geofizikai Tsz, Budapest.

3. T IMÁR Gábor, BOGNÁR Péter, BÜTTNER György, FERENCZ Csaba, PÁSZTOR Szilárd, SZÉKELY Balázs, TARCSAI György (1992): A Bős (Gabčikovo) –környéki létesítmények környezeti hatásainak vizsgálata műholdas távérzékeléssel (kutatási jelentés), ELTE Geofizikai Tsz, Budapest.

4. HORVÁTH Ferenc, CSONTOS László, DÖVÉNYI Péter, WÉBER Zoltán, DRAHOS Dezső, NAGYMAROSY András, SZÉKELY Balázs, TIMÁR Gábor, GYŐRI Erzsébet, SZABÓ A., VÁRKONYI L., CSERNY Tibor, CZELLER István, GOMBOS C., REMETE L., SAMU L., BUNTERBARTH G. (1993): Paks környezetének tektonikai viszonyai és nagytektonikai helyzete az újabb szeizmikus szelvények és más földtani-geofizikai adatok komplex kiértékelése alapján. Kutatási jelentés, Geomega Kft., Budapest.

5. FERENCZ Csaba, TARCSAI György, BOGNÁR Péter, ERHARDT Zoltán, ERHARDTNÉ Ferencz Orsolya, FERENCZNÉ Árkos Ilona, HAMAR Dániel, LICHTENBERGER János, MOLNÁR Gábor, PÁSZTOR Szilárd, PIPÁS Ágnes, STEINBACH Péter, SZÉKELY Balázs, T IMÁR Gábor (1996): Nagyterületi hozamátlag meghatározás NOAA AVHRR és Landsat adatok, illetve kis- és nagyfelbontású műholdas távérzékelt adatok felhasználásával, I-III.. Tanulmány, GISkard Kft, Budapest.

6. T IMÁR Gábor, STEINBACH Péter, SZÉKELY Balázs (1997): A Tisza árterének paleohidrogeográfiája űrfelvételek feldolgozása alapján. Tanulmány, GISkard Kft, Budapest.

7. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2002): Az EOV vetület és a HD72 geodéziai vonatkoztatási rendszer beépítése a GeoMedia® Professional programcsomagba. Kutatási jelentés, ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest.

8. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2002): A budapesti középpontú sztereografikus, ill. a HKR, HÉR, HDR vetületek és geodéziai vonatkoztatási rendszereik beépítése a GeoMedia® Professional programcsomagba. Kutatási jelentés, ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest.

Tudományos ismeretterjesztő, népszerűsítő és egyéb, nem referált cikkek:

1. T IMÁR Gábor: Hogyan látszik a füst az űrből?. Elfelejtett Oázis 1(1): 11-12. o. (1994 nyár) ISSN 1217-9981

2. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2002): Geodéziai dátumok - Hálózatok csapdájában. GPS Magazin 1(2): 10-11. ISSN 1588-4287

3. FERENCZ Csaba, LICHTENBERGER János, T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, PÁSZTOR Szilárd, BOGNÁR Péter (2003): Parabola-ablak Európára és környékére – Új

20

műholdvevő állomás az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportjánál. Technika 46(9-10): 10-11. ISSN 0040-1110

4. TIMÁR Gábor, JANKÓ Annamária (2004): A második katonai felmérés pest-budai szelvényének fedvény-egységesítése (szemlecikk). Geodézia és Kartográfia 56(11): 36-37.

5. TIMÁR Gábor, KOHÁN Balázs (2005): Digitális domborzatmodell az űrből. GPS Magazin 4(1): 24-27. ISSN 1588-4287

6. TIMÁR Gábor, FEHÉR Gabriella (2005): Időutazás GPS-szel. GPS Magazin 4(1): 56-58. ISSN 1588-4287

7. BOGNÁR Péter, TIMÁR Gábor, FERENCZ Csaba, LICHTENBERGER János, MOLNÁR Gábor, SZÉKELY Balázs, KERN Anikó (2005): A földfelszín folyamatos monitorozása hiperspektrális műholdas adatok segítségével. Technika 48(9-10): 38-39. ISSN 0040-1110

8. TIMÁR Gábor (2007): Ingyenes térinformatikai adatok az internetről. Térinformatika 19 (2): 10-12. ISSN 0864-8549

9. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Műhold-távlat – Milyennek látta Charles Simonyi Erdélyt? Térinformatika 19 (3): 4. o. ISSN 0864-8549

10. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Megapoliszok műholdképen. A Földgömb 9 (4): 16-17. ISSN 1215-8690

11. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Űrperspektíva – Nyári verőfény. National Geographic Magyarország 5(8): 14. o. ISSN 1589-3669

12. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Pillantás a magasból – Hőhullámok és erdőtüzek űrtávlatból. A Földgömb 9 (6): 12-13. ISSN 1215-8690

13. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): A Kaukázus műholdképe. Térinformatika 19(5): 16. o. ISSN 0864-8549

14. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Higgyünk a szemünknek. Heti Válasz 7(40): 50. (2007. október 4.) ISSN 1587-0804

15. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Klímaváltozás – fenyegető jelenségek. Figyelő 51(40): 54-55. (2007. október 4-10.) ISSN 0015-086X

16. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Pillantás a magasból – Örmény-magasföld, Kurdisztán. A Földgömb 9 (7): 5-6. ISSN 1215-8690

17. TIMÁR Gábor (2007): Régi térképek új élete. A Földgömb 9(7): 57-65. ISSN 1215-8690

18. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Pillantás a magasból – Vénasszonyok nyara a Kárpát-medencében. A Földgömb 9 (8): 10-11. ISSN 1215-8690

19. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2008): Pillantás a magasból – Téli pillanatképek. A Földgömb 10 (1): 8-11. ISSN 1215-8690

21

Elektronikus ismeretterjesztő cikkek:

2004-től napjainkig több mint 500, nagyrészt műholdképes ismeretterjesztő írás az [origo], a National Geographic Magyarország Online, az Űrvilág és a kolozsvári Transindex internetes újságokban és portálokon, melyek felsorolása jelentősen meghaladná e dolgozat terjedelmét. Ezen írásaim listája a cikkekre mutató linkekkel a következő hálószemen érhető el:

http://sas2.elte.hu/tg/tgismcikk.htm

Közéleti cikkek:

1. Timár Gábor : A Duna-ügy szakmai is, politikai is. Magyar Hírlap 31(25): 7. (1998. január 30.) ISSN 0237-3807

2. T IMÁR Gábor: Nagymarosi válaszút. Magyar Hírlap, 31(54): 7. (1998. március 8.), ISSN 0237-3807

3. T IMÁR Gábor: Zöldfolyosó, avagy a Tisza visszaszabályozása. Magyar Hírlap 33(113): 7. (2000. május 16.) ISSN 0237-3807

4. T IMÁR Gábor: Árvízi tanulságok. Népszabadság 59(69): 10. (2001. március 23.) ISSN 0133-1752

5. T IMÁR Gábor: Nemcsók, a partizán. Népszabadság 63(58): 16. (2004. március 9.) ISSN 0133-1752

Szakmai előadások:

1. T IMÁR Gábor, SZÉKELY Balázs (1993): Whistler-észlelések az ACTIVE-műholdon – adatfeldolgozás példákkal. Magyar Geofizikusok Egyesülete, Ifjú Szakemberek Ankétja, Csopak, 1993. április 15-16.

2. T IMÁR Gábor, ÚJVÁRI Beáta (1997): G.I.S. alkalmazása egy fokozottan védett állatfaj, a parlagi vipera kutatásában. Magyar Biológiai Társaság, Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály Távérzékelés, számítógépes térképezés és digitális képfeldolgozás a természetvédelemben, 1997. október 30.

3. MURÁTI Judit, FODOR László, KUN-JÁGER Emese, SZÉKELY Balázs, T IMÁR Gábor, VARGA Borbála (1998): A Héreg-Tarjáni medence szerkezetföldtani térképe geológiai, geofizikai és morfotektonikai adatok alapján (poszter). GEO-98 Konferencia: Földtudományi Oktatás, Tematikus Térképészet, Budapest, 1998. március 18-21.

4. T IMÁR Gábor (2000): A Tisza negyedkori mederváltozásai űrfelvételeken és térképeken (poszter). A negyedidőszak-kutatás, és az ahhoz kapcsolódó kérdések, MÁFI, Budapest, 2000. márc. 28.

5. T IMÁR, Gábor (2000): Meander traces and uplift history: a case study in the Tisza valley (East Hungary). Kristallin- und Strukturgeologischer Arbeitskreis, Geological and Palaeontological Institute, University of Tübingen, Germany, 14 Nov 2000.

6. T IMÁR, Gábor (2001): A flood-endagered section of Tisza river (East Hungary) - a case study using detailed DEMs and river pattern analysis. 2nd FLAG Workshop on Fluvial response to rapid climatic changes & The impact of tectonics on fluvial systems, Haarlem, the Netherlands, 9-12 March 2001.

7. T IMÁR, Gábor (2001): High resolution digital elevation models of the Tisza floodplain (poster). EGS Stephan Mueller Topical Conference: Quantitative Neotectonics and

22

seismic hazard assessment: New integrated approaches for environmental management, Balatonfüred, Hungary, 22-26 September, 2001.

8. T IMÁR Gábor , RÁCZ Tibor (2002): Földtani folyamatok hatása a Közép-Tiszavidék árvízi veszélyeztetettségére. A Közép-Tiszavidék geológiai és morfológiai folyamatai és ezek hatása az árvíz levonulására konferencia, Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki területi szakosztálya, Szolnok, 2002. január 9.

9. T IMÁR Gábor (2002): Földtani folyamatok hatása a Tisza recens mederváltozásaira. Az ELTE TTK Környezetfizikai Tszcs. hozzájárulása a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez, Budapest, 2002. március 20.

10. MOLNÁR Gábor, TIMÁR Gábor (2002): Az EOV-koordináták nagy pontosságú közelítése Hotine-féle ferde szögű Mercator-vetülettel. FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium, Penc, 2002. május 14.

11. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2002): Földalakmeghatározás a GPS-gyakorlatban: Haladó szintű GPS-használat. Egyed László Szeminárium 1. előadás, ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest, 2002. június 27.

12. T IMÁR Gábor (2002): Kézi GPS-vevők használata és a mérési pontok térképi illesztése. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2002. október 11.

13. HORVÁTH, Frank, PINTER, Nicholas J., T IMÁR , Gábor (2002): Flood hazard research and prediction: a European demand. GEO-MOTION Proposal Preparation Meeting, Budapest, 17 October, 2002.

14. SÜMEGI Pál, JUHÁSZ Imola, BODOR Elvira, HUNYADFALVI Zoltán, MOLNÁR Sándor, HERBICH Katalin, T IMÁR Gábor (2003): A Balaton déli partjának paleoökológiai vizsgálata (poszter). MFT VI. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Zirc, 2003. május 8-10.

15. BOGNÁR Péter, FERENCZ Csaba, FERENCZ E. Orsolya, HAMAR Dániel, LICHTENBERGER János, MOLNÁR Gábor, PÁSZTOR Szilárd, STEINBACH Péter, T IMÁR Gábor (2003): Az ELF-VLF kísérletek legújabb eredményei és értelmezési lehetőségei. Földi elektromágnesség – Tudományos konferencia Verő József, az MTA rendes tagja 70. születésnapja alkalmából. MTA GGKI-MGE, MTA Geofizikai TB, Sopron, 2003. június 20-21.

16. Molnár Sándor, Sümegi Pál, Timár Gábor, Juhász Imola (2003): A fokgazdálkodás ismeretanyagának beépítése a környezeti nevelésbe az ecsegfalvi Kiri-tó példáján (poszter). 6. Magyar Ökológus Konresszus, Gödöllő, 2003. augusztus 27-29.

17. Sümegi Pál, Geiger János, Daniel Péter, Timár Gábor, Szántó Zsuzsa (2003): A kardoskúti Fehér-tó paleoökológiai vizsgálata (poszter). 6. Magyar Ökológus Konresszus, Gödöllő, 2003. augusztus 27-29.

18. Sümegi Pál, Juhász Imola, Bodor Elvira, Hunyadfalvi Zoltán, Molnár Sándor, Herbich Katalin, Timár Gábor (2003): Balaton déli partjának paleoökológiai vizsgálata (poszter). 6. Magyar Ökológus Konresszus, Gödöllő, 2003. augusztus 27-29.

19. SÜMEGI Pál, JUHÁSZ Imola, T IMÁR Gábor, DANIEL Péter, KISS Tímea, SZÁNTÓ Zsuzsa, SZILÁGYI Zoltán (2003): Bátorligeti láp paleoökológiai vizsgálata (poszter). 6. Magyar Ökológus Konresszus, Gödöllő, 2003. augusztus 27-29.

20. T IMÁR , Gábor (2003): Hazai vetületek és dátumok térinformatikai szoftverekben. Fény-Tér-Kép Térinformatikai Konferencia, Dobogókő, 2003. november 6-7.

23

21. T IMÁR , Gábor (2003): Utilizarea măsurătorilor GPS pe hărţi româneşti (GPS használata a román térképeken; szinkronfordítással). Babeş-Bolyai Egyetem, Kolozsvár, 2003. november 24.

22. T IMÁR Gábor (2003): Térinformatika és GPS. Sapientia Egyetem, Marosvásárhely, 2003. november 26.

23. T IMÁR , Gábor, SÜMEGI, Pál (2003): Space and GIS technology in the palaeoenvironmental analyses: usage of old maps, satellite images and digital elevation models. Environmental changes under the Neolithization Process in Central Europe: Before and After. Institute of Archaeology, Budapest, 28-29 November, 2003.

24. HERBICH Katalin, SÜMEGI Pál, T IMÁR Gábor, MOLNÁR Sándor (2004): A folyóvölgyek szerepe a Körös kultúra életében (poszter). Magyar Geofizikusok Egyesülete IB – Magyarhoni Földtani Társulat 34. Ifjú Szakemberek Ankétja, Sárospatak, 2004. március 19-20.

25. T IMÁR Gábor (2004): Ingyenesen elérhető globális térinformatikai adatbázisok az Interneten. MTA GTB Fotogrammetriai és Térinformatikai Albizottság, Sopron, 2004. március 25.

26. T IMÁR Gábor (2004): A Tisza medermorfológiája és geológiai meghatározottsága. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2004. június 10.

27. T IMÁR Gábor (2004): Ingyenesen elérhető Internetes térinformatikai adatok. 2. Fény-Tér-Kép Konferencia, Dobogókő, 2004. október 7.

28. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2004): Dátumtranszformációs problémák – különös tekintettel a hazai és a világhálózatok kapcsolatára. FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium, Penc, 2004. november 2.

29. T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2004): Magyarországi vetületek és geodéziai dátumok paraméterezési módszerei GIS programokban. Magyar Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai Társaság, Térinformatikai Szakosztály, FÖMI, Budapest, 2004. november 30.

30. T IMÁR, Gábor (2005): Georeferencing of the map sheets of the second military survey of the Habsburg Empire. České Vysoké Učení Technické, Praha, 1 Mar, 2005.

31. SZÉKELY, Balázs, MOLNÁR, Gábor, FERENCZ, Edith, DÖVÉNYI, Péter, KRUMREI, Ingrid, TIMÁR , Gábor, HORVÁTH, Frank (2005): Traces of paleomeanders in Transdanubia, Hungary: Evidences of young uplift or base level drop? (poster). Topo-Europe Explanatory Workshop, Budapest, 17-18 March, 2005.

32. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2005): Műholdas adatvétel és internetes ismeretterjesztés – A hét műholdképe sorozat, Űrnap 2005. BME-Magyar Űrkutatási Iroda, 2005. október 18.

33. TIMÁR Gábor (2005): Földtani folyamatok hatása a Tisza alföldi szakaszának medermorfológiájára. Ph.D. eredmények a geofizikában, MTA Geofizikai Tudományos Bizottság, 2005. október 28.

34. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2005): MODIS adatvétel az ELTE műholdvevő állomásán. 3. Fény-Tér-Kép Konferencia, Dobogókő, 2005. november 10.

35. GALAMBOS Csilla, TIMÁR Gábor (2005): Erdőfedettség-változás a gyergyói Békény-patak vízgyűjtőjén a XVIII. század végétől napjainkig. 3. Fény-Tér-Kép Konferencia, Dobogókő, 2005. november 10.

24

36. TIMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, KERN Anikó (2006): Földünk a világűrből az ELTE vevőállomásának MODIS műholdfelvételein. FIKUT4, Fiatal Csillagász és Asztrofizikus Kutatók IV. Találkozója, ELTE, Budapest, 2006. január 11-13.

37. TIMÁR Gábor (2006): Georeferencia, avagy adatintegráció a térinformatikában. Földtudományi Disputák Délidőben, ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Budapest, 2006. március 30.

38. PIŠÚT, Peter, TIMÁR , Gábor (2006): Zmeny koryta Dunaja na Žitnom ostrove v kontexte hydroklimatických fluktuácií a antropických zásahov v predregulačnom období (A Duna csallóközi szakaszának szabályozás előtti mederváltozásai a hidro-klimatikus változások és az emberi beavatkozás következtében; szlovák nyelven). Stav geomorfologického výskumu v roku 2006, Banská Bystrica, 12. september 2006.

39. TIMÁR Gábor (2006): A Habsburg Birodalom második katonai felmérésének (1806-1869) georeferálása. Földtudományi Disputák Délidőben, ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Budapest, 2006. október 12.

40. TIMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, SZÉKELY Balázs, BISZAK Sándor (2006): A második katonai felmérés szelvényeinek illesztése modern adatbázisokhoz a Habsburg Birodalom teljes területén. 4. Fény-Tér-Kép Konferencia, Dobogókő, 2006. október 13.

41. TIMÁR Gábor (2006): A Libanonban használt geodéziai rendszerek és térképvetületek. Magyar Honvédség Térképész Szolgálat, Budapest, 2006. október 24.

42. TIMÁR Gábor (2006): A második katonai felmérés szelvényeinek georeferálása. Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság, Kartográfiai Szakosztály, Budapest, 2006. október 24.

43. KERN Anikó, TIMÁR Gábor (2006): „A hét műholdképe”-sorozat. Magyar Űrkutatási Iroda – Magyar Asztronautikai Társaság VI. Ifjúsági Fórum, Budapest, 2006. december 1.

44. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Otthonunk az űrből – felvételek az ELTE műholdvevő állomásáról. Az atomoktól a csillagokig – Közérthető fizika nem csak középiskolásoknak, ELTE, Budapest, 2007. március 8.

45. TIMÁR Gábor (2007): A georeferencia jelentősége a térképészetben. Lázár Kollokvium, ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2007. április 13.

46. KERN Anikó, TIMÁR Gábor (2007): MODIS műholdas adatok vétele és feldolgozása az ELTE-n. Magyar Meteorológiai Társaság 2007. évi Közgyűlése, Budapest, 2007. április 19.

47. TIMÁR Gábor (2007): GPS-szel a múltban: Erdély a Habsburg katonai felmérések szelvényein. Babeş-Bolyai Egyetem, Kolozsvár, 2007. május 29.

48. TIMÁR Gábor, KERN Anikó (2007): Otthonunk az űrből. Polaris Csillagvizsgáló/Polaris TV, 2007. október 9.

49. TIMÁR Gábor (2007): Valósidejű GPS-navigáció történeti térképeken (meghívott előadás). 5. Fény-Tér-Kép Konferencia, Dobogókő, 2007. október 12.

25

Elektronikus oktatási segédanyagok:

1. TIMÁR Gábor (2003): Ingyenesen elérhető globális térinformatikai adatok (az Adatintegráció a térinformatikában c. doktori kurzushoz; URL: http://sas2.elte.hu/tg/gislinks.htm)

2. TIMÁR Gábor (2004): Kulcsszavak, kifejezések a Föld alakja, nehézségi erőtere és változó forgása c. tárgyhoz. (URL: http://sas2.elte.hu/tg/szotar.html)

3. TIMÁR Gábor (2007): Helymeghatározás GPS-szel. (a Mérések és megfigyelések c. kurzushoz; URL: http://sas.elte.hu/szb/m_m/GPSHelymeghat.pdf)

4. TIMÁR Gábor, SZÉKELY Balázs (2007): Térképi tájékozódás és helymeghatározás alapjai (a Mérések és megfigyelések c. kurzushoz; URL: http://sas.elte.hu/szb/m_m/TerkepiHely.pdf)

5. TIMÁR Gábor (2008): Georeferencia – Térképi vetületek és geodéziai dátumok szabatos használata a térinformatikában. Elektronikus jegyzet. (a Térképi vetületek és dátumok, Georeferencia a térinformatikában, Vetülettani alkalmazások, ill. az Adatintegráció a térinformatikában c. kurzusokhoz; URL: http://sas2.elte.hu/tg/georeferencia.htm)

26

Független hivatkozások jegyzéke

HORVÁTH Ferenc, CSONTOS László, DÖVÉNYI Péter, WÉBER Zoltán, DRAHOS Dezső, NAGYMAROSY András, SZÉKELY Balázs, TIMÁR Gábor, GYŐRI Erzsébet, SZABÓ A., VÁRKONYI L., CSERNY Tibor, CZELLER István, GOMBOS C., REMETE L., SAMU L., BUNTERBARTH G. (1993): Paks környezetének tektonikai viszonyai és nagytektonikai helyzete az újabb szeizmikus szelvények és más földtani-geofizikai adatok komplex kiértékelése alapján. Kutatási jelentés, Geomega Kft., Budapest.

1. DETZKY Gergely, D. LŐRINCZ Katalin, TEVAN Katalin (2000): Neotektonikus jelenségek szeizmikus vizsgálata a szolnoki flis-területen. Magyar Geofizika 41(1): 33-41.

2. BÁLDI, Katalin, BENKOVICS, László, SZTANÓ, Orsolya (2002): Badenian (Middle Miocene) basin development in SW Hungary: subsidence history based on quantitative paleobathymetry of foraminifera. International Journal of Earth Science 91: 490-504.

LICHTENBERGER, János, FERENCZ, Csaba, TARCSAI, György, T IMÁR, Gábor (1995): New atmospheric correction method for Landsat TM data: the Acaba algorithm. Acta Geophys. et Meteor., ELTE, Budapest, Tom. XI: 137-164. ISSN 0237-2738

1. KARDEVÁN, Péter, VEKERDY, Zoltán, RÓTH, László, SOMMER, Stefan, KEMPER, Thomas, JORDÁN, Győző, TAMÁS, János, PECHMANN, Ildikó, KOVÁCS, Elza, HARGITAI, Henrik, LÁSZLÓ, Ferenc (2003): Outline of scientific aims and data processing status of the first Hungarian hyperspectral data acquisition flight campaing HYSENS 2002 Hungary. In: HABENMEYER, M., MÜLLE, A., HOLZWARTH, S. (eds.): Proceedings of the 3rd EARSeL workshop on imaging spectroscopy, Herrsching, Germany, 13-16 May 2003, 324-332.

BADA, Gábor, FODOR, László, SZÉKELY Balázs, T IMÁR , Gábor (1996): Tertiary brittle faulting and stress field evolution in the Gerecse Mountains, northern Hungary. Tectonophysics 255: 169-189.

1. FAUPL, Peter, CSÁSZÁR, Géza, MIŠÍK, Milan (1997): Cretaceous and Palaeogene sedimentary evolution in the Eastern Alps, western Carpathians and the north Pannonian region: An overview. Acta Geologica Hungarica 40(3): 273-203.

2. OZSVÁRT, Péter (1997): Middle Eocene foraminifer, mollusc and ostracod fauna from the Csordakút Basin (Gerecse Mountains, Hungary): Palaeoenvironments recorded in a transgressive sequence. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Geologica 32: 73-135.

3. KOROKNAI, Balázs, HORVÁTH, P., BALOGH, K., DUNKL, István (2001): Alpine metamorphic evolution and cooling history of the Veporic basement in the northern Hungary: new petrological and geochronological constraints. International Journal of Earth Science 90: 740-751.

4. GRACHEV, A. F., NIKOLAEV, V. A. (2002): Problems of the Pannonian Basin geodynamics. Russian Journal of Earth Sciences 4(5): 331-361.

5. KÁZMÉR, Miklós, DUNKL, István, FRISCH, Wolfgang, KUHLEMANN, Joachim, OZSVÁRT, Péter (2003): The Palaeogene forearc basin of the Eastern Alps and Western Carpathians: subduction erosion and basin evolution. Journal of the Geological Society, London 160: 413-428.

6. JORDÁN, Győző, CSILLAG, Gábor, SZŰCS, Andrea, QVARFORT, Ulf (2003): Application of digital terrain modelling and GIS methods for the morphotectonic investigation of the Káli Basin, Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie 47: 145-169.

7. WIDERA, Marek, BANASZAK, Justyna, CEPIŃSKA, Sylwia, DERDOWSKI, Rafał (2004): Analiza paleotektoniczna paleogeńskiej i neogeńskiej aktiwności północhnych fragmentów strefy dyslokacyjnej Poznań-Oleśnica. Przegląd Geologiczny 52: 665-674.

8. CSONTOS, László, VÖRÖS, Attila (2004): Mesozioc plate tectonic reconstruction of the Carpathian region. Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology 210: 1-56.

9. GÁL, Benedek, POROS, Zsófia, MOLNÁR, Ferenc (2006): Hydrothermal mineralization in the Hárshegy Sandstone Formation of middle Oligocene age in the Buda Hills, Hungary. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 5 : 30. ISSN 0365-8066.

10. SASVÁRI, Ágoston, KISS, Ada, CSONTOS, László (2007): Paleostress investigation and kinematic analysis along the Telegdi Roth Fault (Bakony mountains, western Hungary). Geologica Carpathica 58(5): 477-486.

27

T IMÁR Gábor, RÁCZ Tibor (2001): Földtani folyamatok hatása a Tisza-völgy árvízi biztonságára. “Magyar Hidrológiai Társaság Duna-Tisza medence víz- és környezetvédelmi nemzetközi konferenciája”, Pro Aqua, p. 511-520, Debrecen, 2001. szeptember 19-21.

1. BALOGH Péter (2001): Az ártéri tájgazdálkodás koncepciója (Előleges javaslat). Földrajzi Közlemények 125 (49): 249-270.

2. SÜMEGI Pál (2003): A régészeti geológia és a történeti geológia alapjai. JatePress, Szeged, 223 o.3. KERTÉSZ Róbert, SÜMEGI Pál (2003): Őskörnyezeti tényezők és a Kárpát-medence neolitizációja: egy új

geoarcheológiai modell néhány aspektusa. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica IX: 25-37.

4. GÁBRIS Gyula, SOMHEGYI Andrea (2003): Árvízi tárolás vagy ártéri gazdálkodás a Tisza mentén. In: CSORBA P. (ed): Környezetvédelmi mozaikok – tiszteletkötet Kerényi Attila 60. születésnapjára. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, CIVIS-COPY Kft., Debrecen, 81-95.

5. NAGY László (2004): Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása. Hidrológiai Közlöny 84(4): 1-7.

6. SÜMEGI, Pál (2004): Findings of geoarchaeological and environmental historical investigations at the Körös site of Tiszapüspöki-Karancspart Háromág. Antaeus 27: 307-341.

7. CSÓKA Judit, TÓTHNÉ MOHÁCSY Gabriella, LÁNYINÉ FOGARASI Kornélia, SZOBOSZLAI Zsolt (eds., 2004): A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztése és környezetgazdálkodási koncepciója. VÁTI Kht., Budapest, 59 o.

8. SÜMEGI, Pál, CSÖKMEI, Bálint, PERSAITS, Gergő (2005): The evolution of Polgár island, a loess-covered lag surface and its influences on the subsistence of settling human cultural groups. In: HUM, László, GULYÁS, Sándor, SÜMEGI, Pál (eds.): Environmental historical studies from the Late Tertiary and Quaternary of Hungary. Department of Geology and Paleontology, University of Szeged, Szeged, 141-164.

T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, PÁSZTOR Szilárd (2002): A WGS84 és HD72 alapfelületek közötti transzformáció Molodensky-Badekas-féle (3 paraméteres) meghatározása a gyakorlat számára. Geodézia és Kartográfia 54(1): 11-16.


2. ÁDÁM József, BÁNYAI László, BORZA Tibor, BUSICS György, KENYERES Ambrus, KRAUTER András, TAKÁCS Bence (2004): Műholdas helymeghatározás. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 458. o.

3. DOMBRÁDI Endre (2004): Folyamkilométer-értékek számítása vetületi síkkoordinátákból a Duna mentén. Geodézia és Kartográfia 56(6): 37-38.

4. SZÉKELY, Balázs, KARÁTSON, Dávid (2004): DEM-based morphometry as a tool for reconstructing primary volcanic landforms: examples from the Börzsöny Mountains, Hungary. Geomorphology 63: 25-37.

5. MÉSZÁROS Minucsér, SZATMÁRI József, TOBAK Zalán, MUCSI László (2006): Digitális domborzatmodellek előállítása és alkalmazása sztereo CORONA űrfelvételek alapján. Geodézia és Kartográfia 58(3): 30-35.

6. KARÁTSON, Dávid, NÉMETH, Károly, SZÉKELY, Balázs, RUSZKICZAY-RÜDIGER, Zsófia, PÉCSKAY, Zoltán (2006): Incision of a river curvature due to exhumed Miocene volcanic landforms: Danube Bend, Hungary. International Journal of Earth Sciences 95: 929-944.

7. PETRIK Ottó (2007): Műholdas radar-interferometria hazai alkalmazása: felszínsüllyedés-vizsgálat Debrecen környékén. Geodézia és Kartográfia 59(3): 19-25.

8. PETRIK Ottó (2007): A műholdas radar-interferometria alkalmazásának korlátai a felszín deformációjának vizsgálatában. Geodézia és Kartográfia 59(5): 16-21.

9. BARTOS-ELEKES Zsombor, RUS Ioan, CONSTANTINESCU Stefan, CRĂCIUNESCU Vasile, OVEJANU Ionut (2007): Románia topográfiai térképei Lambert-Cholesky vetületben (1916-1959). Geodézia és Kartográfia 59(6): 39-43.

10. KARÁTSON Dávid (2007): A Börzsönytől a Hargitáig – Vulkanológia, felszínfejlődés, ősföldrajz. Typotex, Budapest, 462 o.

11. KARÁTSON Dávid, RUSZKICZAY-RÜDIGER Zsófia, SZÉKELY Balázs (2007): Miért kanyar alakú? A Dunakanyar kialakulása az évmilliós vulkáni formák és az évszázezredes folyóvízi erózió tükrében. Földrajzi Közlemények 55(4): 289-302.

28

12. KRÍZSIK, Virág, PINTÉR, István, MAJOR, Ágnes, VIDA, Gábor (2007): Spatial pattern of individual genetic similarities in population of Asplenium ceterach (Asplaniaceae: Pteridophyta). Fern Gazette 18(2): 59-70.

MOLNÁR Gábor, T IMÁR Gábor (2002): Az EOV-koordináták nagypontosságú közelítése Hotine-féle ferdetengelyű Mercator-vetülettel. Geodézia és Kartográfia 54(3): 18-22.




4. PETRIK Ottó (2007): A műholdas radar-interferometria alkalmazásának korlátai a felszín deformációjának vizsgálatában. Geodézia és Kartográfia 59(5): 16-21.


T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2002): A HD72ETRS89 transzformáció szabványosítási problémái. Geodézia és Kartográfia 54(12): 28-30.


2. ÁDÁM József, BÁNYAI László, BORZA Tibor, BUSICS György, KENYERES Ambrus, KRAUTER András, TAKÁCS Bence (2004): Műholdas helymeghatározás. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 458. o.


4. BIRÓ Péter (2004): Felsőgeodézia. Elektronikus egyetemi jegyzet, BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék, Budapest, 126 o.


T IMÁR , Gábor, RÁCZ, Tibor (2002): The effects of neotectonic and hydrological processes on the flood hazard of the Tisza region (East Hungary). In: CLOETINGH, Sierd A. P. L., HORVÁTH, Frank, BADA, Gábor, LANKREIJER, Anco (eds.): Neotectonics and surface processes: the Pannonian Basin and Alpine/Carpathian System. EGU Stephan Mueller Special Publication Series 3: 267-275.

1. SÜMEGI, Pál (2003): Early Neolithic man and riparian environment in the Carpathian Basin. In: JEREM, Erzsébet, RACZKY, Pál (eds.): Morgenrot der Kulturen, Archaeolingua Press, Budapest, 53-60.

2. DOMBRÁDI Endre (2004): Vízhozam- és vízállás-idősorok analízise a folyómeder állapotváltozásainak kimutatására. Hidrológiai Közlöny 84(4): 57-60.



29

T IMÁR, Gábor (2003): Controls on channel sinuosity changes: a case study of the Tisza River, the Great Hungarian Plain. Quaternary Science Reviews 22: 2199-2207.


2. MOLNÁR, Gábor, SZÉKELY, Balázs (2005): The effect of the recent differential vertical movements on the course of the Cinca-Csíkgát Creek, Hungary – a case study. Geophysical Research Abstracts 7: 10294.


4. ZÁMOLYI András (2006): Nagy és kis reliefenergiájú digitális domborzati modellek esettanulmánya. Geodézia és Kartográfia 58(11): 24-30.

5. PIŠÚT, Peter (2006): Evolution of meandering Lower Morava River (West Slovakia) during the first half of 20th century. Geomorphologica Slovaca 6(1): 55-68.

6. TASSI, Géza, TRÄGER, Herbert (2007): Concrete bridges to river islands. Concrete Structures 8: 19-22.7. GÁBRIS, Gyula, NÁDOR, Annamária (2007): Long-term fluvial archives in Hungary: response of the

Danube and Tisza rivers to tectonic movements and and climatic changes during the Quaternary: a review and new synthesis. Quaternary Science Reviews 26: 2758-2782.

8. ASWATHY, Mary Varghese, VIJITH, H., SATHEESH, R. (2008): Factors influencing the the sinuosity of Pannagon River, Kottayam, Kerala, India: an assessment using remote sensing and GIS. Environmental Monitoring and Assessment 138(1-3): 173-180.

9. WARNER, Nicholas H., FARMER, Jack D. (2008): Importance of aeolian processes in the origin of the north polar chasmata, Mars. Icarus, in press, DOI: 10.1016/j.icarus.2007.08.043

Timár Gábor, Danišík, Martin (2003): Aproximácia Křovákovho zobrazenia Lambertovým konformným kužeľovým zobrazením na území Slovenska pre potreby GIS a GPS. Kartografické listy 11: 100-102.

1. DUŠEK, Radek, MACH, Jan (2005): Aproximace Křováková zobrazení pro geografické účely. TCP2005 Mezinárodní konference „Technical Computing Prague 2005“, ČVÚT, Praha, 15 November 2005.

T IMÁR Gábor, VARGA József, SZÉKELY Balázs (2003): Ismeretlen paraméterezésű valódi kúpvetületen készült térkép térinformatikai rendszerbe integrálása. Geodézia és Kartográfia 55(2): 8-11.

1. GALAMBOS Csilla (2005): A földtani térkép – digitalizálástól nyomdáig. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2004: 131-137.


T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, MÁRTA Gergely (2003): A budapesti sztereografikus, ill. a régi magyarországi hengervetületek és geodéziai dátumaik paraméterezése a térinformatikai gyakorlat számára. Geodézia és Kartográfia 55(3): 16-21.

1. BISZAK Sándor (2007): Magyarország georeferált történeti helységnévtára készítésének helyzete. Geodézia és Kartográfia 59(5): 27-33.


T IMÁR Gábor (2003): Az Alföld nagyfelbontású digitális domborzati modellje. Geodézia és Kartográfia 55(4): 19-23.


2. Molnár Sándor (2004): A középkori fokgazdálkodás nyomainak kutatása az Ecseg-tó területén. In: Barton Gábor, Dormány Gábor (eds.): 2. Földrajzi Konferencia, Szeged, 2004. szeptember 2-5. CD-kiadvány, ISBN 963-482-687-3

3. SÜMEGI, Pál (2005): Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary – An Introduction to the Environmental History of Hungary. Aurea, Nagykovácsi, 312 p.

4. SÜMEGI, Pál, CSÖKMEI, Bálint, PERSAITS, Gergő (2005): The evolution of Polgár island, a loess-covered lag surface and its influences on the subsistence of settling human cultural groups. In: HUM, László,

30

GULYÁS, Sándor, SÜMEGI, Pál (eds.): Environmental historical studies from the Late Tertiary and Quaternary of Hungary. Department of Geology and Paleontology, University of Szeged, Szeged, 141-164.



7. MOLNÁR, Sándor, SÜMEGI, Pál (2007): General view and historical data around the Kiri-tó meander. In: WHITTLE, Alasdair (ed.): The Ecsegfalva project. Varia Archaeologica Hungarica XXI, MTA Régészeti Intézet, Budapest, 47-65.

8. SÜMEGI, Pál, MOLNÁR, Sándor (2007): The Kiritó meander: sediments and the question of flooding. In: WHITTLE, Alasdair (ed.): The Ecsegfalva project. Varia Archaeologica Hungarica XXI, MTA Régészeti Intézet, Budapest, 67-82.

9. GULYÁS, Sándor, TÓTH, Anikó, SÜMEGI, Pál (2007): Shellfishing. In: WHITTLE, Alasdair (ed.): The Ecsegfalva project. Varia Archaeologica Hungarica XXI, MTA Régészeti Intézet, Budapest

T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor (2003): A második katonai felmérés térképeinek közelítő vetületi és alapfelületi leírása a térinformatikai alkalmazások számára. Geodézia és Kartográfia 55(5): 27-31.



T IMÁR Gábor (2003): A felszínsüllyedés hatása a Közép-Tisza hidrológiai viszonyaira. Vízügyi Közlemények 85(1): 147-160.


2. PETRIK Ottó (2007): Műholdas radar-interferometria hazai alkalmazása: felszínsüllyedés-vizsgálat Debrecen környékén. Geodézia és Kartográfia 59(3): 19-25.

T IMÁR Gábor, TELBISZ Tamás, SZÉKELY Balázs (2003): Űrtechnológia a digitális domborzati modellezésben – az SRTM-adatbázis. Geodézia és Kartográfia 55(12): 11-15.

1. KUGLER Zsófia, LÁDAI András Dénes, BARSI Árpád (2004): Digitális magasságmodellek összehasonlítása városi környezetben. Geodézia és Kartográfia 56(10): 10-15.

2. FODOR, László, BADA, Gábor, CSILLAG, Gábor, HORVÁTH, Erzsébet, RUSZKICZAY-RÜDIGER, Zsófia, SÍKHEGYI, Ferenc (2005): New data on neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian Basin. In: FODOR, László, BREZSNÁNYSZKY, Károly (eds.): Proceedings of the workshop on „Application of GPS in plate tectonics, in research on fossil energy resources and in earthquake hazard assessment“. Occasional Papers of the Geological Institute of Hungary 204: 35-44.

3. UNGER Zoltán (2005): Szemelvények Székelyföld geológiájából. In: JÁNOSI Csaba, PÉTER Éva, HERCZEG Ágnes, TAKÁCS Edvárd (eds.): Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek. Ars Topia Alapítvány, Budapest – Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, Csíkszereda – B.K.L. Kiadó, Szombathely, 36-52.



6. THAMÓ-BOZSÓ, Edit, MAGYARI, Árpád, NAGY, Attila, UNGER, Zoltán, KERCSMÁR, Zsolt (2007): OSL dates and heavy mineral analysis of Upper Quaternary sediments from the valleys of the Ér and Berettyó Rivers. Geochronometria 28: 17-23.

T IMÁR , Gábor, SÜMEGI Pál, HORVÁTH, Frank (2003): Late Quaternary dynamics of the Tisza River: evidence of climatic and tectonic controls. In: IOANE, Dumitru (ed.): Abstract book of the 4th EGS Stephan Mueller Topical conference: Geodynamic and tectonic evolution of the Carpathian Arc and its foreland, p. 48-49, Cheile Butii, Romania, 31 May-4 June 2003.

31

1. NAGY Ágnes Tímea, VAJK Ödön, TÓTH Tamás, SZTANÓ Orsolya (2005): Természetes folyófejlődés a gátak közé szorított Közép-Tiszán. Hidrológiai Közlöny 85(5): 55-62.

T IMÁR Gábor (2003): Geológiai folyamatok hatása a Tisza alföldi szakaszának medermorfológiájára. Doktori (Ph.D.) értekezés, ELTE Geofizikai Tsz., Bp., 135 o.

1. SÜMEGI, Pál (2003): Early Neolithic man and riparian environment in the Carpathian Basin. In: JEREM, Erzsébet, RACZKY, Pál (eds.): Morgenrot der Kulturen, Archaeolingua Press, Budapest, 53-60.

Timár, Gábor, Aunap, Raivo, Molnár Gábor (2004): Datum transformation parameters between the historical and modern Estonian geodetic networks. In: Kaare, Tiia, Punning, Jaan-Mati (eds.): Estonia, Geographical Studies 9: 99-106.

1. Mészáros Minucsér, Szatmári József, Tobak Zalán, Mucsi László (2006): Digitális domborzatmodellek előállítása és alkalmazása sztereo CORONA űrfelvételek alapján. Geodézia és Kartográfia 58(3): 30-35.

2. MUGNIER, Clifford J. (2007): Grids & Datums – Republic of Estonia. Photogrammetric Engineering & Remote Sensing 73: 869-870.

FERENCZ, Csaba, BOGNÁR, Péter, LICHTENBERGER, János, HAMAR, Dániel TARCSAI, György, T IMÁR, Gábor, MOLNÁR, Gábor, PÁSZTOR, Szilárd, STEINBACH, Péter, SZÉKELY, Balázs, E. FERENCZ, Orsolya, FERENCZ-ÁRKOS, Ilona (2004): Crop yield estimation by satellite remote sensing. International Journal of Remote Sensing 25: 4114-4149.

1. Kastens, Jude Heathcliff, Kastens, Terry L., Kastens, Dietrich L. A., Price, Kevin P., Martinko, Edward A., Lee, Re-Yang (2005): Image masking for crop yield forecasting using AVHRR NDVI time series imagery. Remote Sensing of Environment 99(3): 341-356.

2. GENÇ, Levent, KAVDIR, Ismail, TURHAN, Hakan, GENÇ, Hanife, KAVDIR, Yasemin (2005): Bitkisel üretim ve uzaktan algilama (Crop production and remote sensing). Harran Üniversitesi Ziraat Fakültesi Degrisi 9 (4): 1-9. ISSN 1300-6819

3. Wall, Lenny, Larocque, Denis, Léger, Pierre-Majorique (2006): The early explanatory power of a satellite-based measure in crop yield modeling. Les Cahiers du CREF 6-15: 1-26. ISSN 1707-410X

4. DAPPEN, Patti, MERCHANT, Jim, RATCLIFFE, Ian, ROBBINS, Cullen (2006): Delineation of 2005 land use patterns for the State of Nebraska in the Central Platte River Basin. Final Report, University of Nebraska, Lincoln NE, 87 p.

5. PÔÇAS, Isabel, CUNHA, Mário, PEREIRA, Luis S. (2006): Pastagens Seminaturais de Montanha: Lameiros, Sistemas Ancestrais no Século XXI. Conmemoración del Día Mundial de la Lucha contra la Desertificación y Sequía. Central Peruana de Servicios (CEPESER), Proyecto Binacional Catamayo, Chira, Universidad Nacional de Piura, 20 de Junio de 2006.

6. MOHD HASMADI, Ismail, KAMARUZAMAN, Jusoff (2006): Forest area estimation using optical remote sensing and ground data for a forest reserve in peninsular Malaysia. Proceedings of the 2 nd Workshop of the EARSeL SIG on Land Use and Land Cover. Center of Remote Sensing and Land Surfaces, Bonn, 28-30 September 2006.

Timár Gábor (2004): GIS integration of the second military survey sections – a solution valid on the territory of Slovakia and Hungary. Kartografické listy 12: 119-126.

1. BOLTIŽIAR, Martin, BRŮNA, Vladimir, CHRASTINE, Peter, KŘOVÁKOVÁ, Kateřina (2006): Krajina Vysokých Tater na historických mapových podkladech. KRAJINA – ČLOVEK – KULTÚRA 2006, Prístupy k implementácii Európskeho dohovoru o krajine v štátoch V4, X. Medzinárodná konferencia konaná pri príležitosti XII. medzinárodného festivalu filmov o životnom prostredí, Banská Bystrica.

2. BRŮNA, Vladimír, KŘOVÁKOVÁ, Kateřina, CHRASTINA, Peter, BOLTIŽIAR, Martin (eds., 2006): Historická struktura krajiny jako podklad pro revitalizaci krajiny Vysokých Tater postižených kalamitou. Ministerstvo Životního Prostředí České Republiky, Fakulta Životního Prostředí Unviverzity Jana Evangelisty Purkiné v Ústi nad Labem, Most, 21 p.

3. ZIMOVÁ, Růžena, PEŠŤÁK, Jaroslav, VEVERKA, Bohuslav (2006): Historical military mapping of Czech lands - Positional accuracy of old maps. GIM International, The Global Magazine of Geomatics 20(10): 21-23.



32

6. BOLTIŽIAR, Martin, BRŮNA, Vladimir, CHRASTINA, Peter, KŘOVÁKOVÁ, Kateřina (2007): Úloha starých map při revitalizaci krajiny Vysokých Tater. Mezinárodní konference GEOS 2007, 2nd International Trade Fair of Geodesy, Cartography, Navigation and Geoinformatics, Praha, 1-3 March, 2007.

7. ZIMOVÁ, Růžena (2007): Historické vojenské mapování Českých zemí : Polohová přesnost starých map. Novinky Zeměměřické knihovny 37(1)

T IMÁR , Gábor (2004): Space and GIS technology in the palaeoenvironmental analyses – Old maps, satellite images and digital elevation models in the archaeology. Antaeus 27: 135-144.

1. SÜMEGI, Pál (2005): Loess and Upper Paleolithic environment in Hungary – An Introduction to the Environmental History of Hungary. Aurea, Nagykovácsi, 312 p.


BADA, Gábor, HORVÁTH, Frank, FODOR, László, T IMÁR, Gábor, TÓTH, László, CLOETINGH, Sierd (2004): The societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian basin. In: PINTER, Nicholas, GRENERCZY, Gy. (eds.): The Adria microplate: GPS, geodesy, tectonics and hazards. NATO Advanced Research Workshop, Veszprém, Hungary, Abstract volume, 20-25.


T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, PĂUNESCU Cornel, PENDEA Florin (2004): A második és harmadik katonai felmérés erdélyi szelvényeinek vetületi és dátumparaméterei. Geodézia és Kartográfia 56(5): 12-16.



3. KOVÁCS Béla, BARTOS-ELEKES Zsombor (2007): A második katonai felmérés erdélyi főalappontjának felkeresése GPS segítségével. Geodézia és Kartográfia 59(12): 24-25.

T IMÁR Gábor, MOLNÁR Gábor, PĂUNESCU Cornel, PENDEA Florin (2004): A második és harmadik katonai felmérés erdélyi lapjainak vetületi és dátumparaméterei. In: FERENCZ József (ed.): Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, V. Földmérő Találkozó, 59-65.

1. FERENCZ József (2007): A 150 éves magyar földmérés erdélyi hatásai. Geodézia és Kartográfia 59(8-9): 36-39.


T IMÁR Gábor, LÉVAI Pál, MOLNÁR Gábor, VARGA József (2004): A második világháború német katonai térképeinek koordinátarendszere. Geodézia és Kartográfia 56(6): 28-35.

1. ÁDÁM József (2005): Egységes európai geodéziai és geodinamikai alapok létrehozása. Akadémiai székfoglaló értekezés, MTA, Budapest, 39 o.

SZABÓ Mária, TIMÁR Gábor, GYŐRI Hilda (2004): A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése – a tájhasználat és a vizes élőhelytípusok változása. Tájökológiai Lapok 2: 267-286.

1. PIŠÚT, Peter (2006): Changes in the Danube riverbed from Bratislava to Komárno in the period prior to its regulation for medium water (1886-1896). In: MUCHA, Igor, LISICKÝ, Mikuláš Juraj (eds): Plenipotentiary of the Slovak Republic for construction and operation of Gabčíkovo-Nagymaros

33

hydropower scheme. Danube Monitoring Scientific Conference, 25-26 May, 2006, Mosonmagyaróvár, Hungary. Ground Water Consulting Ltd., Bratislava, V.1.2. ISBN 80-968211-4-8.

2. HOCK Ferenc, TÓTH Zoltán (2007): A dunabogdányi vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológiai Lapok 5(1): 73-89.

3. NAGY Anita, PENKSZA Károly (2007): A Vésztő-Mágorpuszta élőhelytérképezése és környezetgazdálkodási-természetvédelmi értékelése. Tájökológiai Lapok 5(1): 103-116.

KARÁTSON Dávid, T IMÁR Gábor (2004): Az Eperjes-Tokaji- és a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat összehasonlító térfogatszámítása SRTM-adatok alapján: vulkanológiai és felszínfejlődési következetések. In: BARTON Gábor, DORMÁNY Gábor (eds.): 2. Földrajzi Konferencia, Szeged, 2004. szeptember 2-5. CD-kiadvány

1. FARKAS Attila (2006): A Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat területén feltételezett lávadómokkal kapcsolatos ellentmondások. In: WANEK Ferenc, PROKOP Zoltán (eds.): Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, VIII. Bányászati-Kohászati-Földtani Konferencia, Sepsiszentgyörgy, 2006. április 6-9., 124-129. ISBN 973-7840-09-7

KUHLEMANN, Joachim, SZÉKELY, Balázs, FRISCH, Wolfgang, DANIŠÍK, Martin, DUNKL, István, MOLNÁR, Gábor, T IMÁR , Gábor (2005): DEM analysis of mountainous relief in a crystalline basement block: Cenozoic relief generations in Corsica (France). Zeitschrift für Geomorphologie N. F. 49: 1-21.

1. Pain, Colin F. (2005): Size does matter: relationships between image pixel size and landscape process scales. In: Zerger, Andre, Argent, Robert M. (eds.): MODSIM 2005 International Congress of Modelling and Simulation. Modelling and Simulation Society of Australia and New Zealand, December 2005, pp. 1430-1436. ISBN 0-9758400-2-9.

2. Bonow, Johan M., Japsen, Peter, Lidmar-Bergström, Karna, Chalmers, James A., Pedersen, Asger Ken (2006): Cenozoic uplift of Nuussuaq and Disko, West Greenland – elevated erosion surfaces as uplift markers of a passive margin. Geomorphology 80: 325-337.

3. Bonow, Johan M., Lindmar-Bergström, Karna, Japsen, Peter, Chalmers, James A., Green, Paul F. (2007): Elevated erosion surfaces in central West Greenland and southern Norway: their significance in integrated studies of passive margin development. Norwegian Journal of Geology 87: 197-206. ISSN 0029-196X

4. Fjellanger, Jakob, Sørbel, Leif (2007): Origin of the palaeic landforms and glacial impact on the Varanger Peninsula, Northern Norway. Norwegian Journal of Geology 87: 223-238. ISSN 0029-196X

5. Cavazza, William, DeCelles, Peter G., Fellin, Maria Giuditta, Paganelli, Luigi (2007): The Miocene Saint-Florent Basin in northern Corsica: stratigraphy, sedimentology, and tectonic implications. Basin Research 19(4): 507-527.

Karátson, Dávid, Timár, Gábor (2005): Comparative volumetric calculations of two segments of the Neogene Carpathian volcanic chain using SRTM elevation data: implications to the erosion and magma output rates. Zeitschrift für Geomorphologie N. F. Suppl.-Vol. 140: 19-35.

1. RUSZKICZAY-RÜDIGER, Zsófia (2007): Tectonic and climatic forcing in Quaternary landscape evolution in the Central Pannonian Basin: a quantitative geomorphological, geochronological and structural analysis. Ph.D. Thesis. Vrije Universiteit, Amsterdam, 149 p. ISBN 978-963-06-1674-4

2. RUSZKICZAY-RÜDIGER Zsófia, FODOR László, HORVÁTH Erzsébet, TELBISZ Tamás (2007): Folyóvízi, eolikus és neotektonikai hatások szerepe a Gödöllői-dombság felszínfejlődésében. Földrajzi Közlemények 55(4): 319-342.

Timár, Gábor, Sümegi, Pál, Horváth, Frank (2005): Late Quaternary dynamics of the Tisza River: evidence of climatic and tectonic controls. Tectonophysics 410: 97-110.

1. THAMÓ-BOZSÓ, Edit, MAGYARI, Árpád, NAGY, Attila, UNGER, Zoltán, KERCSMÁR, Zsolt (2007): OSL dates and heavy mineral analysis of Upper Quaternary sediments from the valleys of the Ér and Berettyó Rivers. Geochronometria 28: 17-23.

2. SZÉKELY Balázs, MOLNÁR Gábor, RONCAT, Andreas (2007): Domborzat- és felületmodellek teljes jelalakos légi lézerszkenneléssel. Geodézia és Kartográfia 59(12): 8-13.

34

Fodor, László, Bada, Gábor, Csillag, Gábor, Ruszkiczay-Rüdiger, Zsófia, Horváth, Erzsébet, Palotás, Klára, Síkhegyi, Ferenc, Timár, Gábor, Horváth, Frank, Cloetingh, Sierd (2005): A short overview and some new data on neotectonic structures and morphotectonics of the Pannonian basin. Tectonophysics 410: 15-41.


2. KARÁTSON, Dávid (2006): Aspects of Quaternary relief evolution of Miocene volcanic areas in Hungary: a review. Acta Geologica Hungarica 49(4): 285-309.

3. UHRIN, András, SZTANÓ, Orsolya (2007): Reconstruction of Pliocene fluvial channels feeding Lake Pannon (Gödöllő Hills, Hungary). Geologica Carpathica 58: 291-300.

4. WIJBRANS, Jan, NÉMETH, Károly, MARTIN, Ulrike, BALOGH, Kadosa (2007): 40Ar/39Ar geochronology of Neogene pheratomagmatic volcanism in the western Pannonian Basin, Hungary. Journal of Volcanology and Geothermal Research 164: 193-204.

5. LEEVER, Karen (2007): Foreland of the Romanian Carpathians – Controls on late orogenic sedimentary basin evolution and Parathetys paleogeography. Ph.D. Thesis. Vrije Universiteit, Amsterdam, 182 p. ISBN 978-90-9022454-1

T IMÁR Gábor (2005): Az alluviális folyók alaktípusai és a típusok kialakulásának feltételei. Hidrológiai Közlöny 85(1): 1-10.

1. TASSI, Géza, TRÄGER, Herbert (2007): Concrete bridges to river islands. Concrete Structures 8: 19-22.

TIMÁR Gábor, TELBISZ Tamás (2005): A meanderező folyók mederváltozása és az alakváltozás sebessége. Hidrológiai Közlöny 85(5): 48-54.


Kázmér, Miklós, Mikes, Tamás, Benkó, Zs., Kovács, I., Pocsai, T., Prohászka, A., Fekete, Noémi, Krolopp, Endre, Timár, Gábor, Székely, Balázs (2005): Small-scale Quaternary flexural basins in the Carpathian-Pannonian system – the Transdanubian Sárrét Basin as an example. Geophysical Research Abstracts 7: 09450. ISSN 1029-7006

1. FODOR, László, BADA, Gábor, CSILLAG, Gábor, HORVÁTH, Erzsébet, RUSZKICZAY-RÜDIGER, Zsófia, SÍKHEGYI, Ferenc (2005): New data on neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian Basin. In: FODOR, László, BREZSNÁNYSZKY, Károly (eds.): Proceedings of the workshop on „Application of GPS in plate tectonics, in research on fossil energy resources and in earthquake hazard assessment“. Occasional Papers of the Geological Institute of Hungary 204: 35-44.

TIMÁR Gábor, KOHÁN Balázs (2005): Digitális domborzatmodell az űrből. GPS Magazin 4(1): 24-27.

1. WÜHRL Tibor (2006): Robotkutatások és a térinformatika kapcsolata. Hadmérnök 1(1), online kiadvány, ISSN 1788-1919, URL: http://zrinyi.zmne.hu/hadmernok/2006_1_wuhrl.pdf

SZAFIÁN Péter, TIMÁR Gábor, HORVÁTH Ferenc (2006): Régi adat nem vén adat – Az Eötvös-ingás mérési eredmények újraélesztéséről. Magyar Geofizika 46(4): 146-151.

1. Csapó Géza, Földváry Lóránt. (2006): A magyarországi gravimetria története napjainkig. Geodézia és Kartográfia 58(7): 23-30.

2. Völgyesi Lajos, Ádám József, Csapó Géza, Nagy Dezső, Szabó Zoltán, Tóth Gyula (2006): Az 1906-os budapesti IAG-konferencia geodéziai és geofizikai jelentősége – Megemlékezés a 100. évforduló alkalmából. Geodézia és Kartográfia 58(8): 6-21.

Horváth Ferenc, Bada Gábor, Windhoffer Gábor, Csontos László, Dombrádi Endre, Dövényi Péter, Fodor László, Grenerczy Gyula, Síkhegyi Ferenc, Szafián Péter, Székely Balázs, Timár Gábor, Tóth László, Tóth Tamás (2006): A Pannon-medence jelenkori geodinamikájának atlasza: Euro-konform térképsorozat és magyarázó. Magyar Geofizika 47(4): 133-137.

1. Hetényi, György, Bús, Zoltán (2007): Shear wave velocity and crustal thickness in the Pannonian Basin from receiver function inversions at four permanent stations in Hungary. Journal of Seismology 11(4): 405-414.

35


3. SZEIDOVITZ, Győző, SURÁNYI, Gergely, GRIBOVSZKI, Katalin, BÚS, Zoltán, LEÉL-ŐSSY, Szabolcs, VARGA, Zsolt (2008): Estimation of an upper limit on prehistoric peak ground acceleration using the parameters of intact speleothems in Hungarian caves. Journal of Seismology 12(1): 21-23.

PIŠÚT Peter, T IMÁR Gábor (2006): A csallóközi (Žitný ostrov) Duna-szakasz elmúlt 500 éves változása a hidro-klimatikus változások és az emberi beavatkozás következtében. In: KÁZMÉR Miklós (ed.): A Környezettörténet 2006 Konferencia előadásainak összefoglalói. Az Általános Földtani Szemle Könyvtára 2: 48-49.


BADA, Gábor, HORVÁTH, Frank, TÓTH, László, FODOR, László, TIMÁR , Gábor, CLOETINGH, Sierd (2006): Societal aspects of ongoing deformation in the Pannonian region. In: PINTER, Nicholas, GRENERCZY, Gyula, WEBER, John, STEIN, Seth, MEDAK, Damir (eds.): The Adria Microplate: GPS Geodesy, Tectonics and Hazards. NATO Science Series, Subseries VI: Earth and Environmental Sciences, Vol. 61., Springer, 385-402.

1. RUSZKICZAY-RÜDIGER, Zsófia (2007): Tectonic and climatic forcing in Quaternary landscape evolution in the Central Pannonian Basin: a quantitative geomorphological, geochronological and structural analysis. Ph.D. Thesis. Vrije Universiteit, Amsterdam, 149 p. ISBN 978-963-06-1674-4

TIMÁR , Gábor, MOLNÁR, Gábor, SZÉKELY, Balázs, BISZAK, Sándor, VARGA, József, JANKÓ, Annamária (2006): Digitized maps of the Habsburg Empire – The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Arcanum, Budapest, 59 p. ISBN 963 7374 33 7



3. PIŠÚT, Peter (2007): Humér - zaniknuta stredoveka rieka. Sborník prací Přírodovědecké fakulty Ostravské univerzity, svazek 237, řada Geografie - Geologie č. 10, pp. 77-93 ISBN 978-80-7368-416-7

BISZAK, Sándor, TIMÁR, Gábor, MOLNÁR, Gábor, JANKÓ Annamária (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire – The third military survey, Österreichisch-Ungarische Monarchie, 1867-1887, 1:75000. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-73-7451-7


2. BARTOS-ELEKES, Zsombor, RUS, Ioan, CONSTANTINESCU, Stefan, CRĂCIUNESCU, Vasile, OVEJANU, Ionut (2007): Topographic maps of Romania under Lambert-Cholesky projection system (1916-1959). Studii şi Cercetări, Seria Geologie-Geografie [Complexul Muzeal Bistriţa-Năsăud] 12: 161-168.

BISZAK, Sándor, TIMÁR, Gábor, MOLNÁR, Gábor, JANKÓ Annamária (2007): Digitized maps of the Habsburg Empire – The third military survey, Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slawonien, 1867-1887, 1:25000. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-73-7454-8


2. BARTOS-ELEKES Zsombor (2007): Bevezetés a térképészetbe. Presa Universitară Clujeană, Cluj-Napoca, 193 p. ISBN 978-973-610-619-4

3. BARTOS-ELEKES, Zsombor, RUS, Ioan, CONSTANTINESCU, Stefan, CRĂCIUNESCU, Vasile, OVEJANU, Ionut (2007): Topographic maps of Romania under Lambert-Cholesky projection system (1916-1959). Studii şi Cercetări, Seria Geologie-Geografie [Complexul Muzeal Bistriţa-Năsăud] 12: 161-168.

36

PIŠÚT Peter, TIMÁR Gábor (2007): A csallóközi (Žitný ostrov) Duna-szakasz folyódinamikai változásai a középkortól napjainkig. In: KÁZMÉR Miklós (szerk.): Környezettörténet – Az utóbbi 500 év környezeti eseményei történeti és természettudományi források tükrében. Hantken Kiadó, Budapest, pp. 59-74.

1. DVOŘÁK, Pavel (2007): Druhá kniha o Bratislave. Vydavateľstvo Rak, Budmerice, 232 p.

Összesen 145 hivatkozás, ebből 21 SCI.

37

Tudományos kutatómunka összefoglalása (2003-2008)

Bevezetés

Doktori értekezésemet 2003-ban védtem meg „summa cum laude” eredménnyel az

ELTE TTK földrajz/földtudományi doktori iskolájában „Geológiai folyamatok hatása a Tisza

alföldi szakaszának medermorfológiájára” címmel. Az azóta eltelt időszak alatt tudományos

tevékenységem a térinformatikai, azon belül a georeferencia különböző alkalmazási

módszerei, ill. részben ezen alapulóan a folyódinamika és a műholdfelvételek elemzése

területén folytattam. Kutatásaim leglényegesebb eredményeit öt DVD-kiadvány (egyik egy

kisebb könyv mellékleteként) testesíti meg; ezek nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban

is úttörő módon teszik elérhetővé egy-egy történeti térképsorozat ill. –gyűjtemény lapjainak

georeferált, térinformatikai rendszerekben közvetlenül alkalmazható változatát. Ezen

elsődleges forrásanyagok mind az, elsősorban történeti földrajzi kutatásban, mind az

oktatásban felhasználhatók. Részben ezekre az eredményekre épülően a doktori értekezésem

megvédését követően több cikket publikáltam nemzetközi impaktos folyóiratokban, részben

fő-, részben társszerzőként, amelyek a fenti eredmények gyakorlati, illetve párhuzamos

kutatásban lehetséges alkalmazási területeit illusztrálják. Az alábbiakban kutatásaim főbb

témáit tekintem át, majd tézisek formájában foglalom össze a legfontosabb eredményeket.

Tudományos kutatómunkám bázisát az – elsősorban történeti, tehát a ma szabványos

koordinátarendszerek bevezetését megelőzően készült – térképek és térképrendszerek vetületi

és geodéziai paramétereinek meghatározása jelentette. E paraméterek segítségével válik

lehetségessé e térképművek szelvényeinek térinformatikai adatintegrációja, vagyis a ma

használatos, és a térinformatikai rendszerek által ismertnek feltételezett

koordinátarendszerekbe történő illesztése méghozzá olymódon, hogy az illesztéshez azonos

terepi pontokat nem kell keresni. A terepi illesztőpontokat a koordinátahálózat, az

őrkeresztek, illetve a térkép kerete (sarokpontjai) és szelvényezési információi helyettesítik, a

fent említett paraméterekkel együttes alkalmazásban. Kutatásaim eredményeként lehetővé vált

a Habsburg Birodalom (később: Monarchia) katonai felméréseinek, Lipszky János 12

szelvényes országtérképének (1804-1810), a második világháború német katonai

térképszelvényeinek illetve Budapest történeti térképeinek georeferált alkalmazása.

Megalkottam továbbá egy eljárást, amely az eltérő geodéziai dátumokon adott földrajzi

(ellipszoidi) koordináták közti átszámítás Burša-Wolf-féle transzformációjának paramétereit

az eddig alkalmazott módszerektől lényegesen eltérő és egyszerűbb módon képes

38

megbecsülni. Ezen eredményeimet e fejezet első részében ismertetem részletesen. Az

eredmények egy része – a korszerű kutatás alaptermészetének megfelelően – közös munka

eredménye, egyes alkalmazási lépések kollégáim eredményét jelentik, ezekre külön utalok. A

fejezet végén, tézisszerűen felsorolt pontok viszont csak a saját eredményeimet tartalmazzák.

Mindezen kutatások teremtették meg annak a lehetőségét, hogy az általam korábban is

művelt folyódinamika, illetve műholdfelvétel-értelmezés területén a földrajzi környezet

korábbi, történelmi időkben érvényes állapotát georeferált módon ismerjük, és ezen

tudásunkat felhasználva jussunk további eredményekre. A fejezet második részében,

gyakorlatilag az általam publikált dolgozatok mentén mutatom be ezeket az alkalmazási

lehetőségeket. A fejezet harmadik részében megadom a jelenleg folytatott kutatásaim irányát,

céljait, majd, a habilitációs szabályzatnak megfelelően, saját eredményeimet tézisek

formájában is összefoglalom.

Eredményeim a georeferencia és a történeti térképművek térinformatikai adatintegrációja területén

Vetületek és dátumok

Ahhoz, hogy a következő pontokban vázolt eredményeket megérthessük, szükséges

pár szót ejteni a geodéziai dátumok nem közismert fogalmáról, illetve arról, hogy azokat, és a

térképi vetületeket hogyan lehet a térinformatikai rendszerekben paraméterezni.

A Föld alakja eltér a térképészeti alkalmazásokban közelítésként használt forgási

ellipszoidtól. A Föld valódi potenciálelméleti alakja, a geoid, a hozzá globálisan legjobban

illeszkedő tömegközépponti elhelyezésű ellipszoidtól (amelynek geometriai középpontja a

Föld tömegközéppontjában van) függőlegesen kb. ±120 méterrel eltér, hazánkban ez az

eltérés 39-46 méter közötti. Az űreszközök geodéziai célú alkalmazását megelőzően az

emberiségnek nem állt rendelkezésre olyan technológia, amellyel a Föld

tömegközéppontjának helyzetét a felszín pontjaihoz képest valamely koordináta-rendszerben

meg tudta volna határozni. Ehelyett a térképészetben alkalmazott ellipszoidokat a geodéziai

felmérésnek és kiegyenlítésnek itt nem részletezett módszereivel a geoidnak ahhoz a

felületdarabjához illesztették, amelyre a geodéziai hálózat kiterjedt. Ennek eredményeként az

egyes országok geodéziai hálózataiban használt ellipszoidok középpontja térben nem esik

egybe sem a többi ellipszoidéval, sem pedig a Föld tömegközéppontjával. Ilymódon térben

rögzített helyzetű ellipszoidok jöttek létre, ezeket nevezzük geodéziai dátumoknak.

Alkalmazásuk azt eredményezi, hogy egy konkrét tereppont geodéziai szélessége és

hosszúsága eltérő alaphálózaton fejlesztett térképeken más és más, továbbá a

39

tömegközépponti elhelyezésű dátumot használó GPS-műszerek is a térképitől eltérő

ellipszoidi koordinátákat szolgáltatnak.

A térinformatikai gyakorlatban a dátumokat kétféle módon paraméterezik. Az

egyszerűbb, és a nemzetközi térinformatikai gyakorlatban némiképp pontatlanul Molodensky-

Badekas-féle leírás (a továbbiakban: MB-módszer; valójában a tényleges Molodensky-

Badekas-eljárás [Molodensky, 1960; Badekas, 1969] egyszerűsített formája) keretében

egyszerűen megadjuk, hogy a Föld középpontjához rögzített derékszögű

koordinátarendszerben mi a dátumellipszoid középpontjából a tömegközéppontba (a WGS84

tömegközépponti elhelyezésű ellipszoid középpontjába) mutató vektor három komponense,

méterben. Több adatot igényel, de helyes alkalmazással nagyobb pontosságot eredményez a

Burša-Wolf transzformáció (BW-eljárás; Burša, 1962; Wolf, 1963); ebben a

tömegközépponthoz képest érvényes eltolás három paraméterén túl a tájékozás (a

koordinátarendszer kismértékű elforgatása a Föld tengelyéhez és a másik két

koordinátatengelyhez képest) három és a skálatényező egy paramétere szerepel, ez összesen

hét számot jelent, amelyből három távolság, három pedig szög, a skálatényző dimenziótlan.

Bármelyik leírási módot választjuk, célszerűen azonos geodéziai alappontoknak a két

rendszerben érvényes koordinátáiból indulunk ki. Az MB-eljárásban egy közös pont is

elegendő, a BW-eljárásban a minimális pontszám három. Az MB-eljárás paramétereinek

megbecslése geometriailag triviális (Timár et al., 2002), míg a BW-eljárás paramétereit

szabatos paraméterbecsléssel tehetjük meg (Ádám, 1982), de egy későbbi pontban ettől eltérő

módszer alkalmazásának lehetőségét is leírom.

A térképi vetületek a térinformatika célszerűségelvű fogalomrendszerében az

ellipszoidi és vetített koordináták közti kapcsolatot leíró függvénycsoportok. Egy vetületet

általánosan négy egyenlet határoz meg:

E=f1(Φ,Λ,p1,…,pn) (1)

N=f2(Φ,Λ p1,…,pn) (2)

Φ=g1(E,N,p1,…,pn) (3)

Λ=g2(E,N,p1,…,pn) (4)

ahol (1) és (2) az ún. direkt, (3) és (4) pedig az inverz vetületi egyenletek. A függvények

alakja a vetület típusától függ, p1...pn pedig a vetület típusától függő számú vetületi

paramétereket jelentik, ezek között szerepelnek az alkalmazott ellipszoid adatai is. A

térinformatikai rendszerekben a vetület definíciója a vetület típusának és paramétereinek

teljes megadását jelenti, és azt is meg kell mondanunk, hogy az illető vetületnek mi a

geodéziai alapfelülete (dátuma). A hazai gyakorlatban alkalmazott EOV-vetület

40

térinformatikai leírása például úgy történik, hogy megadom a vetület típusát: ferdetengelyű

Mercator-vetület; az ennek leírásához szükséges hat paraméter (vetületi kezdőpont alapfelületi

és vetületi koordinátái, skálatényező, középvonal azimutja a vetületi kezdőpontban) pontos

számértékét, és az alkalmazott geodéziai dátumot (HD72) és annak MB- vagy BW-

paramétereit is. Az alábbiakban ismertetett történeti térképművek esetében az ezzel analóg

leírás és a leírásnak megfelelő alkalmazás hibája jelenti a tudományos eredményt.

A Habsburg Birodalom első és második katonai felmérésének vizsgálata

Az első felmérés (Magyarországon 1783-86) a szakirodalom szerint még nem szabatos

geodéziai alapokon készült, ezért az előző pontban ismertetett vetületi definíciója egyelőre

nem adható meg, bár további kutatásaim egyik iránya épp egy elfogadható pontosságú

helyettesítő vetület paramétereinek meghatározását célozza. Szakmai irányításommal az

Arcanum Adatbázis Kiadónál ennek ellenére elkészült a teljes felmérés georeferálása, ez

azonban tartományonkénti mozaikoláson, a mozaikon a régi és mai térképeken azonos pontok

keresésén, majd a régi és mai koordináták közti közvetlen, kvadratikus alakú transzformáció

paramétereinek meghatározásán alapult. A módszer lényegét jelentő paraméterbecslés elvét

Molnár Gábor munkatársam dolgozta ki, így ezt saját eredményeim közt nem említhetem.

A második katonai felmérés (1806-1869) a birodalom első háromszögelési felmérésén

alapul. Az alappontok kiegyenlítése nem történt meg, így a tartományonként definiálható

dátumok az alkalmazott geodéziai kezdőpontok egyetlen korabeli koordinátapárjával ún.

önkényes elhelyezésűek (Homoródi, 1953). A felmérés vetülete leginkább a Cassini-vetülettel

közelíthető (Timár, 2004), azonban attól némiképp eltér (Varga, 2002), így alkalmazása

mindenképp valamekkora hibát eredményez.

A térképek közül a legrészletesebbek az 1:28800 méretarányú ún. felmérési

szelvények (Jankó, 2001; Kretschmer et al., 2004). Ezeken sem vetületi, sem földrajzi

koordináták nincsenek feltüntetve. Ismeretes azonban, hogy tartományonként mi a szelvények

fizikai és terepi kiterjedése, és az is, hogy a tartományban alkalmazott geodéziai (és egyben

vetületi) kezdőpont a szelvényekből képezett mozaikon hová esik (meghatározott szelvény

közepe, szelvénysarok vagy szelvényhatár felezőpontja), illetve az, hogy a szelvények kerete

azonos vetületi koordinátájú észak-déli ill. kelet-nyugati vonalak mentén fut. Mindezek

ismeretében a szelvény fejlécben megadott sorszámából a sarokpontok koordinátái

megadhatók. Ezek a koordináták a tartományonként definiált vetületben érvényesek, a

41

leírásukhoz szükséges paramétereket az 1., 2. és 3. táblázatban foglalom össze (Timár et al.,

2006a). A tartományok közül kivétel Tirol, Salzburg és Lichtenstein, ahol a térképezés még a

pontos műszaki utasítások összeállítása előtt, lényegében az első felmérés módszereivel

megtörtént (Timár, 2008), így ezen tartományok szelvényeit is az első felmérésnél

alkalmazott módszerrel lehet georeferálni. Az e bekezdésben leírt módszert alkalmazta

szakmai irányításommal az Arcanum Adatbázis Kiadó a teljes második felmérés

georeferálásakor (Timár et al., 2006a).

Tartomány Felmérés ideje SzelvényméretSalzburg 1807-1808 24”×16”Alsó- és Felső-Ausztria 1809-1818 24”×16”Tirol, Vorarlberg, Lichtenstein 1816-1821 24”×16”Lombardia, Velence, Parma, Modena 1818-1829 24”×16”Magyarország 1819-1869 (megszakításokkal) 24”×16”Tengermellék (Küstenland) 1821-1824 20”×20”Stájerország 1821-1836 20”×20”Illíria 1829-1835 20”×20”Morvaország és Szilézia 1836-1842 20”×20”Csehország 1842-1853 20”×20”Dalmácia 1851-1854 20”×20”Erdély 1853-1858; 1869-1870 24”×16”Galícia és Bukovina 1861-1864 20”×20”Horvátország és Szlavónia 1865-1869 20”×20”1. táblázat. A második felmérés időszakai és a tartományonként alkalmazott szelvényméret.

Kezdőpont Érvényességi terület Szélesség Hosszúság dX(m)

dY(m)

dZ(m)

Wien-Stephansdom

Alsó- és Felső-Ausztria, Magyarország, Dalmácia, Morvaország, Vorarlberg

48,20910 16,37655 +1752 +243 +580

Gusterberg Csehország 48,03903 14,13976 +1775 +205 +560

Schöklberg Stájerország 47,19899 15,46902 +1775 +221 +563

Krimberg Illíria, Tengermellék 45,92903 14,47423 +1772 +202 +563

Löwenburg Galícia, Bukovina 49,84889 24,04639 +1718 +192 +654

Vízakna Erdély 45,84031 24,11297 +1722 +376 +595

Ivanić Horvátország 45,73924 16,42309 +1782 218 +556

Milano Lombardia, Velence, Parma, Modena

45,45944 9,18757 +1260 +500 +991

– Tirol, Salzburg, Lichtenstein

– – – – –

2. táblázat. A második felmérés Cassini-vetületeihez tartozó vetületi kezdőpontok koordinátái a Zach-Oriani ellipszoidon [13] és az ellipszoid elhelyezési paraméterei.

Tartomány Kezdőpont A kezdőpont elhelyezkedése a

42

szelvényezésbenAlsó- és Felső-Ausztria, Magyarország

Wien-Stephansdom

A 44. sor 21. oszlop szerinti szelvény középpontjában

Morvaország Wien-Stephansdom

A 17. sor keleti és a nyugati 1. oszlop szerinti szelvények érintkezési szakaszának felezőpontjában

Dalmácia Wien-Stephansdom

A -23. sor keleti és a nyugati 1. oszlop szerinti szelvények érintkezési szakaszának északi végpontján

Vorarlberg Wien-Stephansdom

Mint Alsó- és Felső-Ausztria esetén, de a 0. oszlopot „A”, a -1. oszlopot „B” jelöli, innen a további negatív számú oszlopokat az ABC betűivel jelölve

Csehország Gusterberg A 23. sor keleti és a nyugati 1. oszlop szerinti szelvények érintkezési szakaszának felezőpontjában

Stájerország Schöklberg Az 5. sor keleti és a nyugati 1. oszlop szerinti szelvények érintkezési szakaszának felezőpontjában

Illíria, Tengermellék Krimberg A 10. sor keleti és a nyugati 1. oszlop szerinti szelvények érintkezési szakaszának északi végpontján

Galícia, Bukovina Löwenburg A 9. sor keleti és a nyugati 1. oszlop szerinti szelvények érintkezési szakaszának északi végpontján

Erdély Vízakna A 19. sor keleti és a nyugati 1. oszlopa szerinti szelvények érintkezési szakaszának északi végpontján

Horvátország Ivanić A 6. sor keleti és a nyugati 1. oszlopa szerinti érintkezési szakaszának északi végpontján

Lombardia, Velence, Parma, Modena

Milano Nem szabályos: a 10. sor 4. oszlopa szerinti szelvény északnyugati sarkától 4/5 szelvénnyit keletre és 5/8 szelvénnyit délre

3. táblázat. Az egyes tartományok szelvényezési rendszereiben a vetületi kezdőpontok elhelyezkedése

Az Arcanum által kiadott adatbázison túlmenően eljárásomat alkalmazzák Zimová et

al. (2006), ill. Boltižiar et al. (2007) a felmérés csehországi illetve a mai Szlovákia területére

eső szelvényeinek georeferálásakor. Egy szemléletes alkalmazási lehetőség a georeferált

térkép és a mai domborzati modell együttes alkalmazásával előállítható háromdimenziós

ábrázolás (1. ábra).

43

1. ábra. Zágráb a második katonai felmérés szelvényén, domborzat: SRTM (Farr et al., 2007)

Lipszky János térképének (1804-1810) georeferálása

Lipszky János (1766-1826) a XVIII-XIX. század fordulója magyar kartográfiájának

nagy alakja. Az 1800-as évek elején elkészített, a korabeli Magyarországot, Erdélyt, Horvát-

Szlavónországot és a katonai határőrvidékeket ábrázoló térképműve (Mappa Generalis Regni

Hungariae…) az első, amely az egész Kárpát-medencét és környezetét egységes vetületben és

geodéziai alapok felhasználásával ábrázolja (Reisz, 2002). A legújabb szakirodalomban (pl.

Bartha, 1992) azt találjuk, hogy a térképmű alapfelülete gömb, amelynek sugara a Liesganig-

féle fokmérésekből levezetve 6 376 640 méter. A Liesganig-féle fokmérések eredményeként

maximális és minimális földsugárbecslések adódtak (Winkler, 1985), amelyek azonban a Föld

tényleges méreteitől mindenképp nagyon eltérnek; ezek középértéke a fenti sugár. E ponton a

felhasznált térinformatikai környezet jelentett akadályt: az ER Mapper legújabb verziója is

megbízhatatlanul kezeli a gömbi alapfelületeket, és a hiba a gömbhöz nagyon közeli

(1/f>1000; ahol f a lapultság) ellipszoidok esetén is fennáll. Emiatt egy, a korban definiált

ellipszoidot érdemes használni, ez pedig a Laplace 1802 ellipszoid (a=6376615 m;

b=6355776 m), az eltérő alapfelület-választásból származó hiba elhanyagolható a georeferálás

egyéb hibáihoz képest. A Laplace ellipszoidnak egy budai pont korabeli és mai koordinátái

44

alapján rögzített elhelyezési paraméterei a következők: dX=+1513 m; dY=–94 m; dZ=+438

m. Vetülete meridiánban hossztartó kúpvetület (Bartha, 2002), amelynek kezdőpontja

számításaim szerint: Φ=40°; Λ=20° 30’. A földrajzi fokhálózat vonalainak metszéspontjában

számított vetületi koordináták alkalmazásával elvégzett georeferálás hibája az ország központi

területein 2-500 méter (2. ábra), azonban Erdély keleti részén és a Tengermelléken több

kilométeres hibák is megjelennek. Mivel ezek a hibák a fokhálózathoz képest is fellépnek,

okuk elsősorban a korabeli helymeghatározás hibáiban keresendő (Timár et al., 2006b).

2. ábra. Lipszky térképének georeferálása az ország középső részén meglehetősen pontos: a

térkép háromdimenziós változata az SRTM domborzatmodell alkalmazásával.

A harmadik katonai felmérés geodéziai dátuma

Az 1860-as évekre szinte teljesen befejeződött a Habsburg Birodalom mintegy fél

évszázadig tartó második katonai felmérése. A felmérés időszakában a geodézia rohamos

fejlődésen esett át. Karl Friedrich Gauss ebben az időszakban alkotta meg a Föld

potenciálelméleti alakjának leírását, illetve a legkisebb négyzetek módszerével történő

kiegyenlítés módszerét. A fejlődés, illetve az a tény, hogy a második katonai felmérés

térképei sok esetben több évtizeddel korábbi állapotokat mutattak, sürgetővé tették a

45

birodalom újabb felmérését. Ezt nevezzük harmadik katonai felmérésnek. Ennek keretében

1:25 000 méretarányú felmérési és 1:75 000 méretarányú általános térképsorozat készült.

A térképszelvényeket először az 1880-as években publikálták, és kereskedelmi

forgalomba is kerültek, antikváriumokban ma is gyakran találkozhatunk velük. A szelvények

kiadásának évszámát a jobb alsó sarok mellett tüntették fel. A szelvények a Monarchia teljes

területét ábrázolják, a határok mentén sok helyütt (pl. Svájc, Németország, Olaszország

irányában) túlnyúlnak azon. Délen majdnem a teljes Montenegró, és Albánia északi része is

megtalálható a térképeken. Később, az első világháborút megelőző években, – ill. részben a

háború alatt – az 1:75 000 méretarányú térképlapok új sorozatát is elkészítették, melyek

kiterjedése jelentősen meghaladja a Monarchia határait.

A felmérés poliéder-rendszerű vetülete miatt a trapéz, illetve foktrapéz alakú

térképszelvényekből egyszerű egymás mellé helyezéssel nem képezhető mozaik, hiszen

minden egyes 1:75 000 méretarányú szelvény saját vetülettel rendelkezik. A mozaikolás

módszertanát Molnár Gábor munkatársam fejlesztette ki, így arra nem térek ki. A témában

saját eredményem a térképmű geodéziai dátumának paraméterezése.

A Monarchiában csak 1892-ben, a harmadik felmérés első sorozatának megjelentetését

követően definiálták az egységes geodéziai dátumot, geodéziai kezdőpontjaként a Bécs

melletti Hermannskogel ponttal. Ez a dátum is több formában létezik, hiszen az első

feldolgozás során a bekapcsolt mintegy 650 pontot 62 külön blokkban egyenlítették ki (MGI,

1902). A pontosabb, jobb számításokon alapuló újabb kiegyenlítést megszakította az első

világháború. Ezt követően a szétesett Monarchia utódállamai közül a saját területére eső

pontok kiegyenlítése alapján ezt használta Ausztria és (eltérő Ferro-Greenwich

hosszúságkülönbség alkalmazásával, és a háború alatt a Monarchia katonai térképészete által

elvégzett Balkán-háromszögelés adatait is bevonva) Jugoszlávia, valamint más néven

(Jednotné Trigonometrické Sití Katastrání; S-JTSK) Csehszlovákia is.

Az 1880-as években azonban ez a rendszer még nem, csak az abban később

felhasznált alappontok koordinátái álltak rendelkezésre. Az 1860-as évek elejétől kezdve már

nemzetközi összefogásban zajlottak hálózati mérések a Közép-Európai Fokmérés (Mittel-

Europäische Gradmessung), illetve 1864-től már az Európai Fokmérés keretében (Bendefy,

1970; Bod, 1982; Balla és Hrenkó, 1991; Kretschmer et al., 2004; Ádám, 2004). A Monarchia

területén (a legnyugatabbi tartományok kivételével) mintegy 600 pont helyzetét határozták

meg (MGI, 1902; 4. ábra), számos alapvonalat és csillagászati pontot is mértek. Az 1:75 000

méretarányú sorozatot ezen nyers vagy csak részben kiegyenlített adatok alapján készítették el

(Kretschmer et al., 2004), ami a térképmű pontosságát, a modern térképekkel való

46

összekapcsolhatóság mértékét alapvetően befolyásolja. 650 pontnak az 1892-es

kiegyenlítésből származó, és a térképről leolvasható koordinátáit (MGI, 1902) egybevetve

úgy tűnik, hogy a hálózat sok kisebb, egy-egy csillagászatilag meghatározott pont körül

fejlesztett háromszöghálóra oszlik. Egy-egy ilyen részhálózaton belül a hibák viszonylag

kicsik, azonban a hálózatok között akár 200 méteres vízszintes hiba is felléphet. Ez határozza

meg a térképsorozat vetületi pontosságát. E hiba nagyobbik részét automatikusan

megkísérelhetjük megbecsülni a ma rendelkezésünkre álló regionális geopotenciális (geoid-)

modellek (Ádám, 2004) alkalmazásával, ha a részhálózatok csillagászati kezdőpontjának a

helyén abból meghatározzuk a függővonal-elhajlás értékét. Jelenleg ezen a problémán

dolgozom.

A Hermannskogel pontnak az 1:75 000 méretarányú sorozat bécsi szelvényéről

leolvasott, illetve a korábbi kiegyenlítési eredményekből (MGI, 1902; Homoródi, 1952)

számított elhelyezési paraméterei a következők:

dX= +600 m;

dY= +205 m;

dZ= +437 m.

Mint a fentiekből látható, valójában ilyen egységes elhelyezés nincs, ezen paraméterek

egységes használata a hálózat, illetve a térkép egyes részein hibákat fog okozni. A definíciót

úgy adtam meg, hogy az 1:75 000 méretarányú térképmű a Bécs melletti Hermannskogel

pontban helyesen adja vissza az alappont kiegyenlített koordinátáit (Timár és Molnár, 2008).

A módszeren és az adatokon alapul az Arcanum Adatbázis Kiadónál megjelent 1:75000

méretarányú teljes Monarchia- és 1:25000 méretarányú történeti Magyarország-térképmozaik

(Biszak et al., 2007a; 2007b).

A második világháború német katonai térképeinek koordinátarendszere

A második világháború első szakaszában, a német katonai térképészet azonnal

megkezdte a meghódított területek térképezését, részben zsákmányolt térképek, részben saját

felmérések felhasználásával. Az így létrejött katonai térképek koordinátarendszerének

elnevezése: Deutsche Heeres Gitter (DHG; német katonai hálózat). A rendszer a

méretaránytényezőtől és az alapfelülettől eltekintve megegyezik az UTM- és a Gauss-Krüger

rendszerekkel, alapfelülete a Bessel-1841 ellipszoid. Az alapfelület elhelyezésére és

tájékozására vonatkozó adatok csak egyes területekre érhetők el (pl. Homoródi, 1952;

Mugnier, 2000a, 2000b, 2002; Radĕj, 2001). Egyes területekre, így a Német Birodalomba

beolvasztott Ausztria és Csehország területére, illetve Szlovákiára és Magyarországra

47

kiterjesztették a németországi alapfelületet (Reichsdreicksnetz 1940; RDN1940; ez a

térinformatikai pontosságon belül megegyezik a korábbi német Rauenberg-dátummal, ill. a

ma használatos DHDN77 rendszerrel is), gyakorlatilag megkezdve az első európai regionális

geodéziai alaphálózat kialakítását. Más, főként megszállt területeken a DHG koordináta-

rendszer alapjaként a Bessel-ellipszoidokon értelmezett helyi dátumokat vették át.

Térinformatikai célokra az RDN-1940 » WGS84 transzformáció paramétereiként a dX=631

m; dY=27 m; dZ=446 m értékeket határoztam meg. Lengyelország területén a Borowa Góra

1925 dátumot, míg a Szovjetunió meghódított területein a Pulkovo 1932 dátumot (mindkettő

a Bessel 1841 ellipszoidon értelmezett) vették át a saját térképek elkészítésekor (Timár et al.,

2004).

Amennyiben az egyes hazai geodéziai alappontokon Homoródi (1952) által megadott

RDN1940-koordinátákat összevetjük a mai alapfelületen (HD72) érvényesekkel,

meghatározható az RDN1940 hazai részének BW-paraméterezése is: RDN-1940 (HU) »

WGS84: dX=+566,54 m; dY=+108,52 m; dZ=+487,93 m; eX=–2,2867 arcsec; eY=–2,6409

arcsec; eZ=+1,5194 arcsec; k=–0,7365 ppm.

Igen fontos megemlíteni, hogy e 7 paraméter felhasználásával a Rauenberg alappont

német rendszerbeli és WGS84-koordinátái között is mindössze 5 méter hibájú kapcsolat

teremthető! Ez azt jelenti, hogy az RDN-1940 rendszer a Budapest-Berlin távolságon is

hasonló hibával terhelt, mint a magyarországi pontokon. Kijelenthetjük tehát, hogy valóban

egységes rendszerről van szó, amelynek az egyes területekre vonatkozó 3-paraméteres

leírásaiban előálló kis különbségek a rendszer egységes, de a WGS84 rendszerhez képest

eltérő tájékozásából adódnak. A ma is használatos regionális alapfelületek (ED50, Pulkovo-

1942, ill. az észak-amerikai NAD-27, a dél-amerikai SAD-1969, az afrikai Adindan és ARC-

1950) 3-paraméteres leírása hasonlóan, az egyes részterületekre kis eltérésekkel történik.

A német katonai koordinátarendszer ilyen, nemcsak a térinformatikai rendszerek, de a

GPS-készülékek számára is megadható paraméterezésének egyik lehetséges gyakorlati

alkalmazása a hadtörténeti és hadisír-kutatás: a DHG-koordinátákkal megadott objektumok

GPS segítségével felkereshetővé válnak.

Budapest nagyméretarányú történeti térképeinek georeferálása

A budai vetületnélküli rendszerben kb. 1853-60-ig történt kataszteri felmérés. 1860-tól

budapesti sztereografikus vetületet alkalmaztak a kataszteri felmérésben a szorosan vett

ország területén (Varga J., személyes közlés). Emiatt azzal a feltételezéssel kellett élni, hogy a

térképműveken a budapesti sztereografikus rendszert használták. A kataszteri és áttekintő

48

szelvények esetében a pontosságigény az egyéb topográfiai térképekhez képest jóval nagyobb,

ugyanakkor a kis szelvényméret a szelvényen belüli esetleges torzítást csökkenti.

Amennyiben ezt a vetületet használjuk, akkor a vetületi kezdőpontnak, a Gellért-hegynek (a

volt csillagda keleti pillérének) a koordinátái az alapfelületen a következők (Homoródi,

1953): Λ0 = 19º 2’ 56,9441”; Φ0 = 47º 29’ 9,6380”. Ugyanezen alappont mai koordinátáinak

felhasználásával az alapfelületnek, a Bessel-1841 ellipszoidnak a Föld tömegközéppontjához,

vagyis a WGS84 dátum geometriai középpontjához viszonyított elhelyezési paraméterei a

következők: dXHD1863 = +498 m; dYHD1863 = +36 m; dZHD1863 = +571 m. Ezen számértékek

felhasználásával készültek el az Arcanum Adatbázis Kiadónál Buda és Pest történeti

topográfiájának (Biszak és Timár, 2007) georeferált térképei és házszám szerinti

keresőrendszere (utóbbi Biszak Sándor munkatársam fejlesztése).

A cseh és szlovák Křovák-koordinátarendszer definiálása közelítő vetületek alkalmazásával

Az első világháborút követően az újonnan létrejött Csehszlovákiában felvetődött a

kérdés, hogy a meglehetősen szokatlan alakú (akkor még Kárpátalját is magában foglaló)

ország területére lehet-e olyan vetületet definiálni, amely a teljes országterületen egy zónában

biztosít alacsony hossztorzulást. Křovák professzor javaslatára a Lambert-féle szögtartó

kúpvetület ferdetengelyú változatára esett a választás (Kuska, 1960).

A térinformatikai rendszerekben olyan vetületeket lehet definiálni, amelyek vetületi

egyenleteit a szoftver fejlesztői abba bekódolták. A ferdetengelyű szögtartó kúpvetületet

azonban semelyik másik ország sem alkalmazza és nem is alkalmazta, ezért a legutóbbi

időkig azok egyenleteit az elterjedt szoftvercsomagok nem is tartalmazták (ma már,

Csehország és Szlovákia fizetőképes piaccá válásával ez a probléma megoldódik). Felvetődött

a kérdés, hogy más típusú vetület optimális paraméterezésével elérhető-e a térinformatika

szempontjából elegendően pontos közelítő megoldás?

A felvetődött problémára a Lambert-féle szögtartó kúpvetület (LCC; Lambert

Conformal Conic) paraméterezésével adtam megoldást, eltérő paraméterkészlettel Szlovákia

és Csehország esetére. Eredményeim szerint Szlovákiában az alábbi LCC-paraméterek

optimálisak országosan, átlagosan kb. 6, maximálisan 12 méter hibával (Timár és Danišík,

2003):

A vetületi kezdőpont az alapfelületen: Φc = 59° 50’ 0.5712”; Λc = 24° 50’.

A vetületi kezdőpont a képfelületen: FE=4,7 méter; FN=0 méter.

A sztenderd paralelkörök: φs1 = 47° 36’ 18”; φs2 = 49° 13’ 30”

49

Csehország messzebb fekszik az eredeti vetületi kezdőponttól, így a hasonló

csehországi LCC-megoldás hibája jóval magasabb: átlagosan 40, maximálisan 81 méter

(Timár és Urban, 2003), ami pl. 100 méter vízszintes felbontású domborzati modellek esetén

még épp megfelelő pontosság. A csehországi paraméterek:

A vetületi kezdőpont az alapfelületen: Φc = 59° 50’ 28.30704”; Λc = 24° 50’ 01.80636”.

A vetületi kezdőpont a képfelületen: FE=0 méter; FN=0 méter.

A sztenderd paralelkörök: φs1 = 47° 52’ 12”; φs2 = 49° 34’ 12”

Ez utóbbi adatok publikálását követően az eljárást Dušek és Mach (2005)

továbbfejlesztették; az alapfelületként használt Bessel 1841-ellipszoid paramétereit is

megváltoztatva a pontosságot Szlovákiában méter körülire sikerült javítaniuk.

GPS-navigáció történeti topográfiai és kataszteri térképeken

A GPS-technológia pár évvel ezelőtti elterjedését követően gyorsan felmerült az

igény, hogy a készülékek ne csak pozíciónk koordinátáit jelenítsék meg, hanem helyzetünket

egy, a kijelzőn megjelenített térképen is el tudják helyezni. Manapság, amikor az autós

navigációt a GPS-készülékekbe beépített, alapvetően vektorbázisú elektronikus térképek

forradalmasítják, a georeferált raszteres adatok, térképek segítségével történő tájékozódást

lényegesen kevésbé elterjedt szoftverek támogatják csak. Szerencsére ezek közt találunk

olyant is, amely amellett, hogy ingyenes, saját magunk kalibrálhatjuk vele raszteres

térképeinket. Ilyen például a My_GPS szoftver (Faure Ragani, 2004), amelynek PC-modulja

szolgál a raszteres állományok előkészítésére, georeferálására, míg a GPS-szel egybeépített

zsebszámítógépen futó modul segítségével ezen a térképen végezhetjük a navigációt.

Innen már csak egy lépés, hogy ehhez olyan térképet használjunk, amely nem a terep

mai földrajzi körülményeit mutatja, hanem annak egy korábbi állapotát. A fentiekben felsorolt

történeti térképek közül mindegyik alkalmas arra, hogy a GPS-t mintegy „időgéppé” téve

virtuálisan a múltban barangoljunk (Timár, 2007a), sőt a gyakorlatban sikerrel próbáltuk ki az

eljárást történeti földtani térképen (Lóczy Balaton-térképén) is. Amikor GPS-ünkkel nem a

jelenlegi terepet, hanem annak egy lényegesen korábbi állapotát bemutató történeti térképen

navigálunk, lényegében két feladattípust tűzhetünk magunk elé, amelyek a geodézia két

alapfeladatának analógiái:

– „Mi volt itt, ahol most állok?” – ez a geodézia felmérési alapfeladatának megfelelője,

de esetünkben az eredmény nem egy megadott koordinátarendszerben érvényes

koordinátapár, hanem azon keresztül egy, a terep korábbi állapotára vonatkozó

információ;

50

– „Hol van a régi térképen megjelölt, (de esetleg már nem létező) objektum helye a mai

terepen? – ez a geodézia kitűzési alapfeladatának megfelelője, de esetünkben a

kiindulási adat nem közvetlenül egy koordinátákkal jellemzett pont, hanem a rajzolt

térkép egy pontja, vagy egy térképi objektum egy jellemző pontja.

Az alábbiakban néhány helyszínen készült felvételt és képernyőképet mutatok be ezen

lehetőségek illusztrálására.

3. ábra. A második katonai felmérés időszakában még a Duna hullámzik az ELTE Északi

Tömbje helyén.

4. ábra. Keressük meg a hajdani Duna-part vonalát! Itt a Bogdánfy út vonalában találjuk,

majd Karinthy szobra mellett eltűnik a két háború közt épített tömbben.

51

5. ábra. 1878-ban északról már előkészítették a Körút nyomvonalát a Bérkocsis utcáig. Ma

pedig már több mint 100 éve használjuk (Budapest 1878-as méterrendszerű kataszteri

áttekintő térképe).

6. ábra. Emlék a régi Tabánból: a kőkereszt, az 1895-es kataszteri térképen még mint az egyik

tabáni főtér névadója.

A történeti térképeken végzett GPS-navigáció pontosságát a szoftver által alkalmazott

georeferálási eljárás, a térképek geodéziai alapfelületének pontossága, és az abszolút GPS-

mérés pozícióhibája határozza meg (Timár, 2007a). Elsősorban ez utóbbi hatás miatt a

pozíciónak a nagyméretarányú kataszteri térképekre vetítése esetén lép fel a legnagyobb

relatív hiba, azonban az 1:25000, vagy ennél kisebb pontosságú topográfiai térképeken,

amennyiben azok georeferenciáját egy, terepünkhöz közeli illesztőponttal pontosítjuk,

semmilyen zavaró hatás nem lép fel.

52

A Burša-Wolf transzformáció paramétereinek elkülönített megbecslése

Amint e pont bevezetőjében már említettem, a viszonylag pontos dátumleírást és

dátumtranszformációt lehetővé tevő BW-módszer hét paramétere külön-külön gyakorlatilag

semmilyen geometriai jelentést nem hordoz. Lehetséges azonban az elhelyezési, tájékozási és

skálaparaméterek egymástól független becslése is a következő módon.

Első lépésben csak az elhelyezési paramétereket, nevezetesen a MB-transzformáció

három paraméterét határozzuk meg:

(5)

ahol (Φ1,Λ1) a geodéziai kezdőpontnak a kiinduló dátumon, (Φ2,Λ2) pedig a céldátumon

értelmezett ellipszoidi koordinátái, N1 és N2 ugyanitt a harántgörbületi sugár, n a geoid-

unduláció, e1 és e2 pedig a kiinduló és a céldátum ellipszoidjának excentricitása.

A következő lépésben használjuk ki, hogy a koordinátatengelyek körüli kis forgatási

szögek, az ún. Euler-szögek nem függetlenek a geodéziai kezdőpont helyétől! Az alapfelület

tájékozását a kezdőpontból egy másik pontba mutató irány csillagászati és hálózati azimutja

eltérésével definiálják, ebből kell kiszámítani az Euler-szögeket. Az összefüggések gömbi

alapfelületen:

(6)

(7)

(8)

ahol (φ,λ) a kezdőpont gömbi koordinátái, α a tájékozást leíró azimut, rX, rY és rZ pedig a BW-

transzformációban szereplő Euler-szögek. A (6)-(8) egyenletekből az Euler szögeket kifejezve

gömbi esetben:

(9)

(10)

(11)

míg ellipszoidi esetben:

(12)

53

(13)

(14)

Az Euler-szögek meghatározása ebben a lépésben iterációs eljárással történik. Az iteráció

során az α azimut értékét változtatjuk, miközben az Φ és Λ értékeket beállítjuk a hálózat

geodéziai kezdőpontjának koordinátáira. Így α aktuálisan próbált értékéből az Euler-szögek

egyértelműen következnek, és azt az α értéket keressük, amelyre a már meghatározott dX, dY

és dZ elhelyezési paraméterek alkalmazásával az azonos pontok koordinátáinak átszámítása

során az eltérések négyzetösszege minimális. Ez az iteráció akár manuálisan, pl. egy Excel-

tábla használatával is elvégezhető, nem igényel bonyolult matematikai apparátust, és

eredménye geometriailag értelmezhető: ez a kezdőpont körüli elforgatás szöge (pl. a

budapesti sztereografikus vetület és a régi hazai hangervetületek [HÉR, HKR. HDR] dátumai

között így megkaphatjuk a Gellérthegy körüli 6,44 szögmásodperces elforgatást).

A hetedik paraméter, a skálatényező – bár a fentiek helyes alkalmazása esetén

érzékelhető horizontális pozícióváltozást nem okoz – felhasználható a dátum függőleges

értelmű poziciónálásának leírására. A legtöbb dátum esetében a geodéziai kezdőponton a

dátum (ellipszoid) feletti magasság megegyezik a tengerszint (geoid) feletti magassággal, így

a skálatényezőt 1,0-ra állíthatjuk. Amennyiben azonban a kezdőponton a dátum nem

illeszkedik a geoidhoz, hanem függőlegesen ahhoz képest más helyzetben van definiálva (pl.

az EOV alapfelülete, a HD72 a Szőlőhegy nevű geodéziai kezdőpontján 6,56 méterrel a geoid

alatt fut), úgy a skálatényező e geoidunduláció-érték és ponthoz húzott ellipszoidi sugár

hányadosával eltér az egységtől (Timár, 2007b).

54

Eredményeim a georeferált térinformatikai adatbázisok alkalmazása területén

A Tisza Tiszalök és Polgár közti szakaszának paleohidrológiai rekonstrukciója

A Tisza paleohidrológiájának egyik legérdekesebb kérdése, hogy a ma a

vásárosnaményi szelvényen áthaladó víz (a Felső-Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók) mikor

váltott a nyírségi homokhát keleti oldalán, az Érmelléken felismert korábbi mederről a maira,

tehát mikor alakult ki a jellegzetes záhonyi Tisza-kanyar. Ez a legutóbbi időkig az Alföld

kvartergeológiájának az egyik kulcskérdése (Gábris és Nádor, 2007; Thamó-Bozsó et al.,

2007).

7. ábra. Polgár térségének nagyfelbontású digitális domborzati modellje, a sekélyfúrások

helyével. (1=Hódos-ér; 2=Kengyel-ér; 3=Sarlóhát; 4=Sulyomhát; 5=Selypes-ér; 6=Király-

ér). PS=a medernyomok bevágódása előtt kialakult paleofelszínek; A-D=a medernyomok

időbeli sorozata a legidősebbtől a legfiatalabbig; T=a Tisza szabályozás utáni mesterséges

medre (Timár et al., 2005)

55

A kérdés megválaszolásához a Polgár-környéki ártereken található, a folyók régi

lefutási helyeit és kanyarulatait őrző medernyomok analízisét használtuk fel munkatársaimmal

(Timár et al., 2005; Sümegi Pál hozzájárulása a szedimentológiai adatbázis és annak

értelmezése, Horváth Ferencé pedig a regionális neotektonikai kitekintés volt). E

medernyomok a Felső-Tisza itteni megjelenése előtt a mai Bodrog, illetve részben a Sajó

elődjéhez tartoztak. A 7. ábrán a medernyomok rádiokarbon kormeghatározásokból kapott

kialakulási sorrendjét az A-D betűk jelölik, itt az A sorozat a szedimentológiai eredmények

szerint a mai Felső-Tisza megjelenése előtt alakult ki, a Felső-Tisza hordaléka először a B

sorozatban mutatható ki, mintegy 16-18 ezer évvel ezelőtt. A szabályozás előtti utolsó

természetes medrét (D) a folyó egy köztes állapot (C; kezdete kb. 10, vége kb. 4 ezer éve)

felvétele után foglalta el. A záhonyi nagy kanyar kialakulásának datálásán túl ez a vizsgálat

rávilágított a Tisza-meder lassú, nyugati irányú vándorlására is, amelyet neotektonikai

okokkal, az Alföldön is jelentkező regionális süllyedési kép (Joó, 1992; Horváth és Cloetingh,

2006) finomszerkezetével magyarázhatunk.

A Tiszántúl természetes árelvezető csatornáinak azonosítása és együttes vízszállító

képességük megbecslése

Az elmúlt évtized árvízei, a Tisza alföldi szakaszának legtöbb vízmércéjén monoton

növekedést mutató árvízszintek (Nagy, 2003) felhívták a figyelmet a tiszai árvízvédelem

stratégiájának szükséges módosítására. Ennek eredményeként készülnek el a továbbfejlesztett

Vásárhelyi-terv árapasztó tározói. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a folyószabályozásokat

megelőző időben merre is haladt az Alföldön az árvizek folyadék- és hordaléktöbblete. Már a

legkorábbi földrajzi munkák (pl. Cholnoky, 1910) is felhívták a figyelmet a Tisza és a Körös

közti természetes árapasztó csatornák létére, a folyóktól távol a többletet a nyári elpárolgásig

tároló laposokra.

Munkánkban (Timár és Gábris, 2008; Gábris Gyula kollégám hozzájárulása a digitális

vektoros geomorfológiai térkép és a folyómedrek morfometriájából a vízhozamértékek

becslési eljárása volt) régebbi térképek, elsősorban a georeferált Lipszky-térkép (Timár et al.,

2006b), nagyfelbontású domborzati modellek és geomorfológiai térkép segítségével

rekonstruáltuk az árapasztó csatornák 5 rendszerét (8. ábra), majd a vízhozam és a

morfometria kapcsolatának becslő eljárásait felhasználva megbecsültük ezen csatornák

szabályozás előtti lehetséges maximális együttes vízhozamát, amely kb. 1000 m3/s-nek

adódott. Ez az érték igen jelentős a Közép-Tisza mai vízhozamcsúcsaihoz (kb. 3000-3500

56

m3/s) képest, és a hosszú távú árvízvédelmi stratégiában mindenképpen megfontolandó ennek

a ma is hasznosítható (a beépítések által kihasználhatatlanná nem tett) részét felhasználva e

csatornák felélesztése.

8. ábra. A Tisza és a Körös közötti természetes árapasztó medrek folyószabályozások előtti

képe Goetz és Probst (1804) térképén.

A 2005. évi temesi árvízi elöntés értelmezése MODIS űrfelvételek és történeti térképek alapján

57

A Temes folyó bánáti (alföldi) szakaszán 2005. április második felében rendkívüli

árhullám vonult le, amely a román-jugoszláv határ keleti oldalán a gátat átszakítva a folyótól

észak-északkeletre meginduló árvízi elöntést eredményezett. Az elöntés kiterjedését az ELTE

műholdvevő állomásán vett MODIS-űrfelvételekkel követtük. Az elöntés kiterjedését

történeti térképekkel egybevetve (9. ábra) feltűnő, hogy a víz a szabályozások idején eltűnt

„Becskereki-tó” felé áramlott, mutatva a felszín alig térképezhető, finom lejtését, ami részben

az Alföld ma is tartó neotektonikus felszínváltozásának (Joó, 1992; Horváth és Cloetingh,

1996) következménye (Timár et al., 2008).

9. ábra. 2005. áprilisában készült valós színes MODIS-űrfelvétel és a georeferált Müller-

térkép (1769) kombinációja. A felvétel közepén látható világosbarna folt jelzi a Temes folyó

gátszakadását követő elöntést.

58

Hivatkozott irodalom

Ádám, J. (1982): On the determination of similarity coordinate transformation parameters. Bollettino di Geodesia e Scienze Affini 41: 283-290.

Ádám J. (2004): Egységes európai geodéziai és geodinamikai alapok létrehozása. Akadémiai székfoglaló, MTA, Budapest, 39 o.

Badekas, J. (1969): Investigations related to the establishment of a world geodetic system. Report 124, Department of Geodetic Science, Ohio State University, Columbus.

Balla J., Hrenkó P. (1991): A magyar katonai térképészet története, I. kötet. HM Térképész Szolgálat Főnökség, Budapest, 451 o.

Bartha L. (1992): Lipszky János kartográfiai munkássága és követői. In: Joó István, Raum Frigyes (eds.): A magyar földmérés és térképészet története; Raum Frigyes, Winkler György (eds.): Első kötet B. Nyomtatott kézirat kiadó nélkül, Budapest, 341 o.

Bendefy L. (1970): A magyar földmérés 1890-1920. MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala, Budapest, 188 o.

Biszak, S., Timár, G. (szerk., 2007): Buda és Pest történeti topográfiája georeferált térképekkel. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest.

Biszak, S., Timár, G., Molnár, G., Jankó A. (2007a): Digitized maps of the Habsburg Empire – The third military survey, Österreichisch-Ungarische Monarchie, 1867-1887, 1:75000. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest.

Biszak, S., Timár, G., Molnár, G., Jankó A. (2007b): Digitized maps of the Habsburg Empire – The third military survey, Ungarn, Siebenbürgen, Kroatien-Slawonien, 1867-1887, 1:25000. DVD-kiadvány, Arcanum Adatbázis Kiadó, Budapest.

Bod E. (1982): A magyar asztrogeodézia rövid története 1730-tól napjainkig, II. rész. Geodézia és Kartográfia 34(5): 368-375.

Boltižiar, M., Brůna, V., Chrastina, P., Křováková, K. (2007): Úloha starých map při revitalizaci krajiny Vysokých Tater. Mezinárodní konference GEOS 2007, 2nd

International Trade Fair of Geodesy, Cartography, Navigation and Geoinformatics, Praha, 1-3 March, 2007.

Burša, M. (1962): The theory for the determination of the non-parallelism of the minor axis of the reference ellipsoid and the inertial polar axis of the Earth, and the planes of the initial astronomic and geodetic meridians from the observation of artificial Earth satellites. Studia Geophysica et Geodetica 6:209-214.

Cholnoky J. (1910): Az Alföld felszíne. Földrajzi Közlemények 38: 413-436.Dušek, R., Mach, J. (2005): Aproximace Křováková zobrazení pro geografické účely.

TCP2005 Mezinárodní konference „Technical Computing Prague 2005“, ČVÚT, Praha, 15 November 2005.

Farr, T. G., Rosen, P. A., Caro, E., Crippen, R., Duren, R., Hensley, S., Kobrick, M., Paller, M., Rodriguez, E., Roth, L., Seal, D., Shaffer, S., Shimada, J., Umland, J., Werner, M., Oskin, M., Burbank, D., Alsdorf, D. (2007): The Shuttle Radar Topography Mission. Reviews of Geophysics 45: RG2004, doi:10.1029/2005RG000183

Faure Ragani, P. (2004): MyGPS_PDA software. URL: http://www.faureragani.it/mygps/Gábris, Gy., Nádor, A. (2007): Long-term fluvial archives in Hungary: response of the

Danube and Tisza rivers to tectonic movements and and climatic changes during the Quaternary: a review and new synthesis. Quaternary Science Reviews 26: 2758-2782.

Götz, J. M., Probst, J. K. (1804): Charte der Königreiche Ungarn, Slawonien, Croatien und des Grossfürstenthums Siebenbürgen. Johannes Walch, Augsburg.

Homoródi L. (1952): Vizsgálatok új háromszögelési hálózatunk elhelyezésére és tájékozására. Földméréstani Közlemények 4: 1-10.

59

Homoródi L. (1953): Régi háromszögelési hálózataink elhelyezése és tájékozása. Földméréstani Közlemények 5: 1-18.

Horváth, F., Cloetingh, S. (1996): Stress-induced late-stage subsidence anomalies in the Pannonian basin. Tectonophysics 266: 287-300.

Jankó, A. (2001): A második katonai felmérés. Hadtörténeti Közlemények 114: 103-129.Joó I. (1992): Recent vertical surface movements in the Carpathian Basin. Tectonophysics

202: 129-134.Kretschmer, I., Dörflinger, J., Wawrik, F. (2004): Österreichische Kartographie. Wiener

Schiften zur Geographie und Kartographie – Band 15. Institut für Geographie und Regionalforschung der Universität Wien, Wien, 318 p.

Kuska, F. (1960): Matematická Kartografia. Slovenské Vydavateľstvo Technickej Literatúry, Bratislava, 388 p.

MGI, Militär-Geographische Institut (1902): Die Ergebnisse der Triangulierungen des K. U. K. Militär-Geographischen Institutes, Band I-II. Druck der Kaiserlich-Königlichen Hof- und Staatsdruckerei, Wien, Abschnitt I.: Geodätische Coordinaten, pp. 1-122.

Molodensky M.S., Eremeev, V.F., Yurkina, M.I., (1960): Metody izucheniya vnesnego gravitatsionnogo polya i figuri Zemli. Tr. CNIIGAiK, vyp. 131., Moszkva.

Mugnier, C. J. (2000a): Grids & Datums – Czech Republic. Photogrammetric Engineering & Remote Sensing 66: 30-31.

Mugnier, C. J. (2000b): Grids & Datums – Poland. Photogrammetric Engineering & Remote Sensing 66: 1063-1064.

Nagy L. (2004): Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása. Hidrológiai Közlöny 84(4): 1-7.

Radĕj, K. (2001): Vznik Vojenského topografického ústavu (zahájení přechodu od geodetického systému a zobrazení národního typu k mezinárodnímu). Web-Zemĕmĕrič 2001/4.

Reisz T. Cs. (2002): Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében. Cartofil, Budapest, 512 o.

Thamó-Bozsó, E., Magyari, Á., Nagy, A., Unger, Z., Kercsmár, Zs. (2007): OSL dates and heavy mineral analysis of Upper Quaternary sediments from the valleys of the Ér and Berettyó Rivers. Geochronometria 28: 17-23.

Timár, G. (2004): GIS integration of the second military survey sections – a solution valid on the territory of Slovakia and Hungary. Kartografické listy 12: 119-126.

Timár G. (2007a): GPS-navigáció történeti topográfiai és kataszteri térképeken. Geodézia és Kartográfia 59(5): 22-26.

Timár, G. (2007b): Separated estimation of the shift, rotation and scale parameters of the Burša-Wolf transformation. Geophysical Research Abstracts 9: 01796.

Timár, G. (2008): Geodetic basis and sheet structure of the Second Military Survey of the Habsburg Empire – The problems of Tyrol and Salzburg, and the unified geodetic datum of the survey. Geophysical Research Abstracts 10: 01535.

Timár G., Biszak, S. (2007): Budapest 1938 előtti nagyméretarányú térképeinek georeferálásax. Geodézia és Kartográfia 59(8-9): 47-51.

Timár G., Danišík, M. (2003): Aproximácia Křovákovho zobrazenia Lambertovým konformným kužeľovým zobrazením na území Slovenska pre potreby GIS a GPS. Kartografické listy 11: 100-102.

Timár, G., Urbán, P. (2003): Aproximace Křovákova zobrazení pro území České Republiky Lambertovým konformním kuželovým zobrazením pro potřeby GIS. ArcRevue [Praha] 12(2): 24-25.

60

Timár, G., Gábris, Gy. (2008): Estimation of the water conducting capacity of the natural flood conducting channels of the Tisza floodplain, the Great Hungarian Plain. Geomorphology ISSN 0169-555X, doi: 10.1016/j.geomorph.2006.12.031, in press

Timár, G., Molnár, G., Pásztor, Sz. (2002): A WGS84 és HD72 alapfelületek közötti transzformáció Molodensky-Badekas-féle (3 paraméteres) meghatározása a gyakorlat számára. Geodézia és Kartográfia 54(1): 11-16.

Timár, G., Lévai, P., Molnár, G., Varga, J. (2004): A második világháború német katonai térképeinek koordinátarendszere. Geodézia és Kartográfia 56(6): 28-35.

Timár, G., Sümegi, P., Horváth, F. (2005): Late Quaternary dynamics of the Tisza River: evidence of climatic and tectonic controls. Tectonophysics 410: 97-110.

Timár, G., Molnár, G., Székely, B., Biszak, S., Varga, J., Jankó, A. (2006a): Digitized maps of the Habsburg Empire – The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Arcanum, Budapest, 59 p.

Timár G., Székely B., Molnár G., Biszak S. (2006b): Lipszky János térképének (Magyarország és társországai, 1804-1810) georeferálása térinformatikai alkalmazásokban. Geodézia és Kartográfia 58(10): 13-17.

Timár, G., Székely, B., Molnár, G., Ferencz, Cs., Kern, A., Galambos, Cs., Gercsák, G., Zentai, L. (2008): Combination of historical maps and satellite images of the Banat region – re-appearance of an old wetland area. Global and Planetary Change ISSN 0921-8181 doi: 10.1016/j.gloplacha.2007.11.002, in press

Varga, J. (2002): A vetületnélküli rendszerektől az UTM-ig. Kézirat, internetes elérhetőséggel, BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék.

Winkler Gy. (1985): A Lipszky-térkép méretaránya. Geodézia és Kartográfia 37(4): 270-273.Wolf, H. (1963): Geometric connection and re-orientation of three-dimensional triangulation

nets. Bulletin Géodésique 68:165-169.Zimová, R., Pešťák, J., Veverka, B. (2006): Historical military mapping of Czech lands -

Positional accuracy of old maps. GIM International, The Global Magazine of Geomatics 20(10): 21-23.

61

A doktori értekezés megvédése óta elért tudományos eredményeim tézisszerű felsorolása

1. Definiáltam a Habsburg Birodalom második katonai felmérése szelvényeinek

georeferálási eljárását a birodalom minden egyes tartományára, és ehhez

összegyűjtöttem a ma érvényes térképi koordinátarendszerekbe történő

átszámításokhoz szükséges paramétereket is.

2. Definiáltam a Lipszky János-féle 12 szelvényes országtérkép georeferálásához

szükséges közelítő vetületi és geodéziai paramétereket.

3. Definiáltam a Habsburg Monarchia harmadik katonai felmérésének térinformatikai

integrációjához szükséges geodéziai adatokat (a geodéziai dátum elhelyezési

paramétereit a térinformatikai rendszerekben). Javaslatot tettem a maradék hibák nagy

részének kiküszöbölésére a regionális geopotenciális modellekből számítható

függővonalelhajlás-értékek alkalmazásával, kutatásaimat ebben az irányban folytatom.

4. Definiáltam a második világháború német katonai térképművének a térinformatikai

integrációjához szükséges dátumparamétereket, és megállapítottam, hogy az elérhető

alapponti adatokból levezetett kiegyenlítés alapján a térképmű geodéziai alapfelülete a

kor színvonalán regionálisan egységesnek tekinthető.

5. Definiáltam a Budapest területére elkészült nagyméretarányú, történeti, a kataszteri

koordinátarendszereket használó öl- és méterrendszerű térképszelvények

georeferálásához és térinformatikai alkalmazásához szükséges paramétereket.

6. Helyettesítő vetület definiálásával megoldottam a volt Csehszlovákiában alkalmazott,

a térinformatikai rendszerek által (korábban) nem ismert ferdetengelyű szögtartó

kúpvetület implementálását e rendszerekben.

7. Megvalósítottam a georeferált történeti topográfiai és kataszteri és egyes tematikus

térképek GPS-beli alkalmazását, lehetővé téve az ezen térképeken történő GPS-

navigációt, a földrajzi környezet korábbi és jelenlegi állapotának valósidejű, helyszíni

egybevetését.

8. Új eljárást alkottam a Burša-Wolf-transzformáció hét paraméterének megbecslésére.

Az eljárás az általánosan használt mátrixalapú kiegyenlítési ill. paraméterbecslési

technikákhoz képest kismértékben pontatlanabb, ámde geometriailag egyenként is

értelmezhető eredményeket szolgáltat, lényegesen egyszerűbb matematikai apparátus

felhasználásával.

9. Georeferált történeti térképek és nagyfelbontású domborzati modellek

felhasználásával azonosítottam a Tisza Tiszalök-Polgár közötti szakaszának ártéri

62

részén található folyómedreket. Kollégáim által elvégzett és élrtelmezett

szedimentológiai és kormeghatározási adatok alkalmazásával rekonstruáltam a medrek

kialakulásának történetét, amelynek eredményeként megadható, hogy a Tisza a mai –

a Nyírségtől nyugatra elhelyezkedő – medrét mintegy 16-18 ezer évvel ezelőtt foglalta

el, felhagyva korábbi, érmelléki futását.

10. Georeferált történeti térképek és nagyfelbontású domborzati modellek

felhasználásával azonosítottam a Tiszántúl fő természetes árlecsapoló medreinek

elhelyezkedését a Tisza és a Körös között, és morfometriai paramétereik alapján

megbecsültem ezek összesített vízszállító képességét, amely a szabályozások előtti

időszakra kb. 1000 m3/s-nak adódott.

11. Az ELTE műholdvevő állomásán vett MODIS műholdas adatok és az 1769-es Müller-

féle országtérkép adatainak együttes térinformatikai alkalmazásával bemutattam, hogy

a 2005-ös temesi árvíz során a gáton kitört víz a terep nem, vagy alig térképezhető

lejtését követve egy régi, a vízszabályozások óta rég megszűnt tó irányába tartott, ami

a Bánát e részének ma is tartó neotektonikus süllyedését is indikálja.

63

Tervezett féléves kollégium tematikája

TÉRKÉPI VETÜLETEK ÉS DÁTUMOK

Geofizikus mesterszak, II. évfolyam 1. félév

1. Bevezetés. A georeferencia fogalma, elhelyezése a tudományok között, a szerepe a térinformatikai alkalmazásokban. A georeferencia alkalmazása, a geokódolás, és annak célja (adatintegráció). A térinformatikai pontosság. Térképek szkennelése, felbontás és a térinformatikai pontosság kapcsolata.

2. Koordináta-rendszerek. A pontok síkbeli és térbeli meghatározásakor alkalmazott koordinátarendszerek: térképi síkkoordinátak, földrajzi koordináták gömbön és ellipszoidon. Síkkoordináták mértékegységei: méter és változatai (nemzetközi és legálméter), angolszász hosszmértékrendszer, történeti rendszerek (toise, bécsi rendszer). Ellipszoidi koordináták mértékegységei, szögmértékek: fok, perc, másodperc felosztás, újfok, vonás. Kezdőmeridiánok. Térbeli derékszögű koordináták és átszámítások a térbeli és ellipszoidi koordináták között.

3. A Föld alakja és annak közelítései. A Föld feltételezett alakjának változása a tudományban, a geoid. A geoid közelítése forgási ellipszoiddal. Forgási ellipszoidok. Háromszögelési hálózatok típusai, kialakításuk, a geodéziai kiegyenlítés és annak geometriai jelentése.

4. Geodéziai dátumok. A geodéziai dátum fogalma, alkalmazásának jelentősége a térinformatikában. A dátum és a geodéziai kiegyenlítés kapcsolata. A tereppontok ellipszoidi koordinátáinak dátumfüggősége. A geodéziai dátumok leírása a geodéziában, a térinformatikai rendszerekben és GPS-alkalmazásokban.

5. A geodéziai dátumok paraméterezése. A Molodensky-féle (3 paraméteres) leírás. A Burša-Wolf-féle (7 paraméteres) modell. A fenti két leírás pontossága kapcsolata, gyakran előforduló hibák. Az orientációs paraméterek előjel-konvenciói. A modellek linearitása és annak gyakorlati alkalmazása.

6. A geodéziai dátumok paramétereinek meghatározása. A Molodensky-paraméterek meghatározása. A Burša-Wolf-paraméterek meghatározása a legkisebb négyzetek módszerével, ill. a geodéziai kezdőpont ismeretében forgatási iterációval. A geoid-unduláció szerepe a modell térbeli pontosságában, geoidmodellek.

7. Térképi vetületek fogalma és paraméterei. A vetület mint függvényhalmaz (függvénynégyes): kapcsolat az ellipszoidi és térképi síkkoordináták között. Direkt és inverz vetületi egyenletek. Vetülettípus és függvényalak kapcsolata. A vetületek paraméterei, alkalmazásuk térinformatikai rendszerekben és GPS-vevőkben.

64

8. Vetületek közötti átszámítások. Az átszámítási módszerek folyamatábrája, az egyes számítási lépések szokásos pontossága. Direkt (polinomiális) átszámítások és azok térinformatikai alkalmazásának nehézségei. Dátumtranszformációk és vetületi egyenletek kombinált alkalmazása.

9. Helyettesítő vetületek. Bonyolult definíciójú vetületek térinformatikai alkalmazása. Példák: a magyar Egységes Országos Vetület és a cseh-szlovák Křovák-féle koordinátarendszer definiálása a térinformatikai rendszerekben. Közelítő vetületek GPS-ek használatakor. Elrontott georeferencia helyreállítása közvetítő vetület alkalmazásával. Vetületanalízis: ismeretlen vetületű térképek vetületének becslése és közelítése.

10. Térképek szelvényezése és a szelvényezés által hordozott georeferencia. A térképrendszerek szelvényfelosztása: EOV, Gauss-Krüger, UTM vetületű művek esetén. A szelvények számozási rendszere. A szelvények sarokponti koordinátái és a szelvényszámok kapcsolata az egyes rendszerekben. Koordináták nélküli, csak szelvényszám szerint definiált szelvények illesztőpontjai (példa: magyar és román geológiai térképszelvények).

11. Raszteres állományok (térképek) georeferálása. Képi és vetületi koordináták kapcsolata, illesztőpontok fogalma, definiálásuk, pontosságuk. Az eredeti vetületi rendszer ismeretének fontossága, gyakori hibák és elkerülésük. A georeferencia megadási módjai, metaadatok, azok becslési módszerei. Kis pontosságú térképek (pl. cikkbeli illusztrációk) georeferálása.

12. Légi- és űrfelvételek ortorektifikációja. A légifényképezés vetítési modellje és az ortorektifikáció célja. Kameramodell (fókusztávolság, filmméret), beépített illesztőpontok. A belső tájékozás, a kameramodell és a beépített illesztőpontok megadása a digitalizált fényképen. Külső tájékozás: a kamera helye és tájékozása. Rektifikáció a külső tájékozás paramétereinek ismerete nélkül, terepi illesztőpontok és magassági adataik alkalmazása. A domborzati modell jelentősége, anaglif képek. Űrfelvételek előfeldolgozása, koordináta-rendszerbe illesztése.

13. Történeti térképek georeferálása. A történeti Magyarország területét ábrázoló topográfiai térképművek: az első, a második és a harmadik katonai felmérés, a sztereografikus és más kataszteri rendszerek. Német (második világháborús) és szovjet típusú Gauss-Krüger-térképek és kapcsolatuk. A térképművek georeferálásához szükséges dátum- és vetületi adatok, szelvényezési információk.

65

Óravázlatok

„Térképi vetületek és dátumok” c. féléves kollégium tematikájából választott előadások

Valamennyi előadás 90 perces, frontális jellegű óra

1. A geodéziai dátumok paraméterezése (5. előadás). A Molodensky-féle (3 paraméteres) leírás. A Burša-Wolf-féle (7 paraméteres) modell. A fenti két leírás pontossága, kapcsolata, gyakran előforduló hibák. Az orientációs paraméterek előjel-konvenciói. A modellek linearitása és annak gyakorlati alkalmazása.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Ismétlés: a geodéziai dátumok fogalma, jelentőségük.

A Molodensky-féle dátumleírás: a kizárólag a dátumellipszoid térbeli elhelyezésének

figyelembe vétele. A paraméterek (dX, dY, dZ) jelentése: az ellipszoid geometriai

középpontjának a helye a Föld középpontjához rögzített derékszögű koordináta-

rendszerben.

A különböző dátumon adott ellipszoidi koordináták közti átszámítás: a Molodensky-

féle áthidaló formulák.

A Burša-Wolf-féle paraméterezés: a dátumellipszoid térbeli elhelyezésének,

tájékozásának és méretarány-hibájának figyelembe vétele. A paraméterek jelentése, az

elhelyezési paraméterek, az Euler-szögek és a skálatényező. A Burša-Wolf-formula

levezetése a Helmert-féle hasonlósági transzformációból.

A különböző dátumon adott derékszögű koordináták közti átszámítás: A Burša-Wolf-

formula alkalmazása a számításokban.

A kétféle dátum-leírási modell összehasonlítása: geometriai tartalmuk, Burša-Wolf-

paraméterek önálló alkalmazhatóságának, értelmezhetőségének esetei. A modellek

várható pontossága különböző időszakokban és különböző méretben elkészült

geodéziai hálózatokban. Paraméterek átszámítása a két modell között.

A Burša-Wolf-formulában használt előjelek konvenciói: a koordinátakeret elforgatása

(coordinate frame rotation) és a helyvektor elforgatása (position vector rotation) nevű

konvenciók, szabványaik és nemzetközi ajánlások, alkalmazásuk térinformatikai

szoftverekben.

Mindkét modell linearitása: globális paraméterekkel megadott dátumok közötti

közvetlen paraméterek számítása, a modellek linearitása.

Összefoglalás.

66

2. Raszteres állományok (térképek) georeferálása (11. előadás). Képi és vetületi koordináták kapcsolata, illesztőpontok fogalma, definiálásuk, pontosságuk. Az eredeti vetületi rendszer ismeretének fontossága, gyakori hibák és elkerülésük. A georeferencia megadási módjai, leíró adatok, azok becslési módszerei. Kis pontosságú térképek (pl. cikkbeli illusztrációk) georeferálása.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ismétlés: a vetületek alkalmazott definíciója, kódolásuk a térinformatikai

rendszerekben.

Raszteres állomások létrehozása: szkennelés, szkennelt képformátumok, képi

koordinátarendszer fogalma.

A georeferálás (rektifikáció) lépései: célkoordinátarendszer meghatározása vetület és

geodéziai dátum szerint. Képi illesztőpontok fogalma, definiálása, pontosságigénye.

Az illesztőpontok adatai. Lineáris, kvardatikus és köbös illesztés, pontszámigényük,

pontosságuk, hibáik. Hibás illesztőpontok kiszűrése. Átmintavételezés a

célrendszerbe.

A rektifikáció gyakori hibái: az eredeti állomány vetületének ismerete, annak

fontossága, eltérő rendszer alkalmazásából adódó hibák. Csak földrajzi koordinátákkal

adott térképek georeferálása.

A képhez kapcsolódó georeferencia-adatok: World-file-ok, térinformatikai

rendszerekben használt leírófile-ok (ER Mapper, ESRI-szoftverek).

Illusztrációként használt térképek georeferálása: alacsonyabb pontosságigény, a

vetülettípus és vetületi paraméterek hozzávetőleges ismerete is elegendő, hiszen

általában gyenge a felbontás. Példa: Cholnoky Dunántúl vázlatának illesztése egy

globális domborzati modellhez.

Összefoglalás

67

3. Történeti térképek georeferálása (13. előadás). A történeti Magyarország területét ábrázoló topográfiai térképművek: az első, a második és a harmadik katonai felmérés, a sztereografikus és más kataszteri rendszerek. Német (második világháborús) és szovjet típusú Gauss-Krüger-térképek és kapcsolatuk. A térképművek georeferálásához szükséges dátum- és vetületi adatok, szelvényezési információk.

Ismétlés: vetületek és geodéziai dátumok alkalmazása térinformatikai szoftverekben.

Az első katonai felmérés: még geodéziai alapok nélkül, de meglepő pontossággal

végrehajtott térképezés. A szelvények georeferálása illesztőpontokkal. Mozaik

georeferálása és pontossága.

A második katonai felmérés: önkényes elhelyezésű dátumokon alapul, vetülete a

Cassini-Soldner vetülettel közelíthető. A közelítés hibái. Vetületi és geodéziai

kezdőpontok Magyarországon, Erdélyben és Horvátországban. A szelvények

georeferálása a szelvényszám, a szelvényezés és a vetület ismeretében, az illesztés

pontossága.

A harmadik katonai felmérés: kiegyenlített dátumon alapul, de a kiegyenlítés hibás –

félig végrehajtott – volta miatt a pontosság kisebb a második felmérésénél. A poliéder-

vetületben levő szelvények mozaikolásának módszere helyettesítő vetülettel.

Kataszteri rendszerek: az állandó kataszter (1856-59), a sztereografikus rendszerek és

a hazai zonális hengervetületek (HDR, HKR, HÉR) vetületi- és dátumparaméterei,

átfogó és helyi pontosságuk.

A budapesti sztereografikus (katonai) rendszer: áttérés a ferróiról a greenwich-i

kezdőmeridiánra, pontosság. Földtudományi szempontból fontos tematikus térképek

(Lóczy-féle Balaton-térkép, madari Kreybig- és Sümeghy-féle Alföld-térképek, ill.

ELGI geofizikai térképek) rendszere.

A Gauss-Krüger-féle szelvényezés és térképek: a második világháborús német és az azt

követő szovjet rendszerű térképművek Magyarországról. Paraméterezésük

tekintetében a vetület nagyon hasonló (csak az ellipszoidban különbözik), de a

dátumaik eltérő elhelyezéséből származó koordinátaeltérés fél kilométer

nagyságrendű. A rendszerek pontossága, példa ebben készült tematikus térképekre.

Összefoglalás.

68

Tudományos előadás

A Habsburg Birodalom második katonai felmérése szelvényeinek georeferálása

A második katonai felmérés (1806-1869; Magyarországon 1821-1863) hazánk és az egész

Habsburg Birodalom első olyan egységes topográfiai felmérése, amely már rendszeres

geodéziai alappal rendelkezik. A felmérési szelvények méretaránya 1:28800, amely a kor

tájképének: természeti és településföldrajzának rendkívül részletes térképi

megjelenítését eredményezi. E szelvényeket a mai térképi koordinátarendszerekbe

illesztve ez az adattartalom kvantitatív módon vethető össze a modern

terepviszonyokkal. Előadásomban azt az általam kidolgozott eljárást ismertetem, amely

ezeket a szelvényeket azonos pontok keresése nélkül, kizárólag a szelvények sorszáma,

mérete, illetve az alkalmazott vetületi és geodéziai paraméterek felhasználásával a négy

sarokpont segítségével kb. 50 méter pontossággal képes a modern térképi vetületi

rendszerekbe illeszteni. Az eljárás paramétereit nemcsak Magyarországra, de a

Birodalom valamennyi érintett tartományára meghatároztam (kivéve Tirolt és

Salzburgot, amelyek térképezésénél még más szelvényezési módszert alkalmaztak; itt az

egységes illesztés más módszerrel, és csak 200, egyes helyeken 500 méter pontossággal

lehetséges). A felmérés geodéziai alapfelületének (a Habsburg Birodalom első

háromszögelési hálózatának) a térinformatikai rendszerekben használható

paraméterezése nemcsak tartományonként lehetséges, hanem a Birodalom központi

régiójában ez egységes számértékekkel is megtehető. Előadásom második részében az

illesztés eredményeként előálló georeferált adatrendszer felhasználási lehetőségeiből

mutatok be néhányat; háromdimenziós megjelenítést; városfejlődés ill. folyódinamika

térképezését, illetve valósidejű navigáció lehetőségét a második felmérés GPS-be töltött,

georeferált szelvényén.

69

Nyilatkozat

Alulírott Timár Gábor ezennel habilitációs kérelmet nyújtok be az Eötvös Loránd

Tudományegyetem Természettudományi Karára. Valamennyi szükséges dokumentumot és írásos

anyagot csatoltam. Kijelentem, hogy ugyanezen tudományágban nincs folyamatban habilitációs

eljárásom, és 2 éven belül elutasított kérelmem sem volt.

Budapest, 2008. február 28.

Dr. Timár Gábor tudományos munkatárs

70

Mellékletek(Diploma- és doktorioklevél-másolatok; oktatást igazoló ETR-kivonatok)

71

habilitációs kérelemsas2.elte.hu/tg/debilitacio/tg_habil.doc · web viewangol középfokú...

Documents