Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

~ hajdtihe~i;~leti binhtető töNVé~Yszé~, w~iv~t

w~ásoc~fo~ti bíNÓSág

?Zay~y Sá cdoa

5

A hajdúvárosok büntetőbíráskodásának kialakulása hatásköre, ésfellebbviteli fóruma

Bocskai István 1605 december 12-én Korponán és 1606 szeptem-ber 2-án Kassán kelt adományleveleivel 9254 hajdú vitézét Kálló,Nánás, Dorog, Hadház és Vámospércs helységekbe, illetve Halasi Fekete Péter kapitány és hét századosának - szám szerint meg nem jelölt- katonáit Szoboszlón telepítette le . Az 1607 októberében kirobbanthajdúfelkelés győzelmes befejezése után Homonnai Drugeth Bálintfőkapitány, császári biztos az 1608 április 19-én Szikszón kelt okirat-tal Polgárt és Szentmargitát ajándékozta a hajdúknak . Végül BáthoriGábor erdélyi fejedelem 1609 szeptember 13-án Váradon kelt ado-mánylevelével a Kállóban letelepült hajdúknak csere címén az ecsediuradalmához tartozó Böszörmény városát adta tulajdonul s őket odatelepítette át, mert a kállói várőrség katonái és a városban lakó hajdúkközött kialakult ellenségeskedésnek csak ily módon lehetett véget vet-ni . Az áttelepüléssel alakult ki a hét un. "öreg hajdúvárosok" csoport-ja : Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló, Polgár és Bö-szörmény .

A településtörténeti és demográfiai kutatások szerint ezek a job-bágy helységek, a XVI. század utolsó harmadának török-tatár pusztítá-sai ellenére, nem voltak néptelenek . A hajdúk betelepítésével a lakosság - közjogi szempontból - vegyes jellegűvé vált ; a kollektív nemes-

~ Polgár visszakerült az egri káptalan tulajdonába s kivált a hajdúvárosok sorából.Ezt az 1715:95 .tc . megerősítette, a hajdúkerület pedig 1718 február 11-én hozotthatározatával tudomásul vette . Balogh István : Polgár a hajdúvárosok sorában. In :Polgár története (Polgár, 1974). Szerk. : Bencsik János . 130, 132. A kiválással "azöreg hajdúvárosok" száma végleg hatra csökkent .

6

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .Béggel rendelkező hajdúk mellett ott éltek az ő slakosoknak számítójobbágyok is .

Az adománylevelek a hajdúknak és mindkét nembeli utódaiknak arendi társadalomba beépülő jogállását, a nekik adományozott helysé-gek tulajdon- és öröklési jogát, továbbá a rendes és rendkívüli adófizetéstő l, kilenced és tized adásától, minden paraszti és polgári szolgá-latok teljesítésétő l mentesítését határozták meg. Egyben arra kötelez-ték őket, hogy az adományos nemesek szokása szerint fegyverekkel éshadiszerekkel jól felkészülve, minden közönséges és részleges hadjá-ratban híven szolgálják a hazát. 2 A városok közigazgatási rendjénekmegszervezésére vonatkozóan azonban az adománylevelek semmiféleutasítást nem tartalmaztak .

Ide vonatkozóan első ízben az 1608 július 24-én Kassán tartott ki-sebb országgyűlésen hozott törvény rendelkezett. A Tiszántúlon lakóhajdúkat a kassai főkapitány hatósága alá helyezte és felhatalmazta,hogy az engedetlen és parancsainak ellene szegülő hajdúkat érdemükszerint megbüntesse . 3

Öt évvel később, 1613 április 1-én, II : Mátyás Pozsonyban kiadottoklevelében a Szoboszlón, Nánáson, Hadházon, Vámospércsen ésPolgáron letelepített hajdúk szabadságát és kiváltságait megerősítetteés Felsőmagyarország akkori, valamint jövőbeli főkapitányait e jogokmegvédésére és oltalmazására kötelezte . Az oklevél a korábbitól elté-rően szabályozta a főkapitánynak a hajdúkkal szembeni büntető ha-talmát . Nevezetesen a szatmári, kápói és tokaji erősségek kapitányaitjogosította fel, hogy a hajdúkat "kihágásaikért . . . a főkapitány tudtá-val" megbüntethessék . Ezért kötelezte őket arra, hogy ítéleteiket a kas-sai hadbíró útján 'fellebbezésre" a főkapitányhoz terjesszék fel . Ez aztjelentette, hogy a büntetést csak a főkapitány hozzájárulása után hajt-hatták végre .4 A hajdúk feletti büntető hatalom ily módon történő gya-korlására azonban, a rövidesen kiadott Forgách-féle instrukció rendel-kezései következtében már nem került sor.

' A felsorolt adományleveleket közli Szendrei István : Hajdúszabadságlevelek(Debrecen, 1971) . 11-22 . és 29-30.~A kassai kisebb országgyűlés cikkei 1608 . In : Tudománytár. Új folyam . Ötödik év.Februárius 1841 . Közre bocsátja aMagyar Tudós Társaság . 131 .a Szendrei István : im . 31-32.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 7Az egyes városoknak a . hajdúk betelepítését követően kialakult

lélekszámát - korabeli összeírások hiányában - a demográfusok becs-léssel állapították meg, s egymástól igen eltérő eredményre jutottak . Ehelyütt nincs lehetőség a különböző álláspontok taglalására, az azon-ban nyilvánvaló, hogy mindegyik városban, még a kisebbekben is,többszóz fő élt . A létszám mértéke már egymagában is indokolttá, azeddigi hadiról a polgári életmódra áttérés következtében felmerülőproblémák rendezése pedig elkerülhetetlenné tette a hajdúvárosok ön-kormányzati szervezetének kialakítását .

Erre II . Mátyás már ismertetett, 1613 április 1-én kelt oklevelealapján, 1613 június 4-én került sor, amikor is Forgách Zsigmondfelsőmagyarországi főkapitány kiadta 12 pontból álló instrukcióját sezzel megteremtette a hajdúvárosok önkormányzati szervezetének ésműködésének jogi kereteit . 5

Forgách az instrukcióban úgy rendelkezett, hogy mindegyik haj-dúváros élén kapitány álljon, aki a hadi és közigazgatási teendőketintézze, az igazságszolgáltatási feladatokat pedig a maga mellé vett 12esküdttel lássa el . Ezt a bírói szervezetet az instrukció törvényszékneknevezte, de ez a gyakorlatba nem ment át és e helyett a "városi tanács"elnevezést használták. Hatásköre nemcsak a büntető , hanem a polgáriperes ügyek elbírálására is kiterjedt .b A városok élére - első ízben -azok a kapitányok kerültek, akiknek a vezetésével a hajdúk az adomá-nyozott helységekbe letelepültek . Ezt a tisztséget a jövőben sem lehe-tett választás útján betölteni ; a kapitány kinevezésének jogával csak amindenkori felsőmagyarországi főkapitány élhetett .

Ami a büntetőbíráskodást illeti, az instrukció egyedül aHabsburgház érdekeit sértő , tehát a politikai természetű ügyeket utaltaa kassai főkapitány székéhez, a városokban és a hozzájuk tartozó külső területeken (szántóföld, rét, legelő , stb .) elkövetett összes többibűncselekmény elbírálása pedig a területileg illetékes városi tanácsokhatáskörébe tartozott .

s Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban : HBML). Hajdúkerületi vegyesiratok . IV .A.502/h. Fasc .II .18.6 Az instrukció utolsó bekezdésében olvasható intelem: ". . .az mint vitéz kapitányemberhez illik, szegénynek boldognak /gazdagnak/ egyaránt igazságot szolgáltassonIsten szerint"- a polgári perekben való ítélkezésre vonatkozik .

8

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .A nemesi bíróságok már a Mohács elő tti századokban különbsé-

get tettek a főbenjáró és kisebb súlyú bűncselekmények között. Azelőbbiek büntetése halál, az utóbbiaké pénzbírság volt s ennek mértékét a bíróságok az eléjük került ügyekben belátásuk szerint állapítottákmeg. Forgách instrukciója is ezt a felosztást követte . Fővesztés terhé-vel tiltotta meg a lopást, tolvajlást, csatázást és úgy rendelkezett, hogyaz ilyen bűncselekmények elkövetőit "törvény szerint kedvezés nél-kül", tehát halállal büntessék meg. A kiszabható pénzbírság összegé-nek csak a felső határát állapította meg, éspedig 12 forintban .

A feudális korszakban halálbüntetést csak pallosjoggal felruházottbírói szerv szabhatott ki . Mivel a hajdúvárosok igazságszolgáltatásaForgách instrukciója alapján szerveződött meg és az utasítás a főbenjáró bűncselekmények elkövetőire halálbüntetés kiszabását írta elő , eb-bő l értelemszerűen következik, hogy maga az instrukció az a rendel-kezés, amely a hajdúvárosokat a pallosjoggal felruházta .

Az ítéletek ellen a kassai főkapitány ítélőszékéhez lehetett felleb-bezéssel élni, további perorvoslatnak nem volt helye, mert az utasításúgy rendelkezett, hogy "minden törvénynek itt szakadjon vége" . s

A hajdúvárosok 1685-ben a szepesi kamara főhatósága alá kerül-tek, fellebbezési fórumuk azonban változatlanul a kassai főkapitányszéke maradt, amint ez a vámospércsi . közgyűlési jegyzőkönyv 1702január 26-i bejegyzésébő l is kitűnik : Bütösi Lászlót arra utasította atanács, hogy az "appellata mellett elmenjen Kassára" a hadiszékhez .

II .A hajdúkerület közgyűlése, mint a városi tanácsok fellebbviteli

fóruma1704 - 1756

A városokba letelepített hajdúknak eleinte nem volt egymássalszervezett kapcsolatuk, ezért külön-külön kellett védekezniük Sza-

Az érdekeltek, ha nem is nagy számban, de éltek fellebbezési jogukkal . L. HBMLHajdúszoboszló város tanácsának iratai . Közgyűlési jegyzőkönyvek. V.A . 402/a.l .k.1639 június 25 ., 1640 június 23 . és november 21-i bejegyzések. Uo . Hajdúkerületivegyes iratok . IV.A . 502/h.2.VIL45-46.,Vi I . 1642.49. 1672 . Uo . Vámospércs taná-csának iratai . Közgyűlési jegyzőkönyvek. V.A . 501/a.l .k. 1702 . október 24 . 318 .s A városi tanácsok működését l . részletesebben Nagy Sándor: Fejezetek a hajdúvá-rosok és a hajdúkerület büntetőbíráskodásából . In : A Hajdúsági Múzeum ÉvkönyveVL(Hajdúböszörmény, 1987). Szerk. : Nvakas Miklós . 83-95.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 9bolcs megyének a hajdúkiváltságok megsemmisítésére irányuló törek-vései ellen . Lassanként azonban felismerték, hogy csak együttes fellé-péssel védhetik meg a rendi társadalomban megszerzett pozíciójukat .Ezért már az 1650-es évek elejétől közösen, mint a hajdúvárosok"universitása" szövegezték meg és írták alá a különböző kormányha-tóságokhoz küldött leveleiket . Az együttes fellépésben rejlő előnyökfelismerése indította el azt a több évtizedig tartó folyamatot, amely avárosok küldötteiből álló testület, a közgyűlés megalakulásához veze-tett . Ennek élére 1698 november 22-én főkapitányt választottak s ezzel- de facto - létrejött a Hajdúkerület, mint a városokat összefogó igaz-gatási szervezet .9

A hajdúkerület megalakulása után kezdődött el a városi tanácsokbüntető hatáskörének módosítása, ami az igazságszolgáltatás eddigiszervezetének megváltoztatására irányult . I . Lipót 1699-ben a hajdúvárosoktól megvonta a pallosjog gyakorlását és azt a kerület közgyűlésé-re ruházta. Ezzel a törvények és a joggyakorlat szerint halállal bünte-tendő cselekmények első fokú elbírálását a kerületi közgyűlés hatáskö-rébe utalta s a városi tanácsok csak a kisebb súlyú bűncselekményekelkövetőivel szemben járhattak el . A kerületi közgyűlés azonban eb-ben az időben elsősorban a hajdúk politikai jogainak a megvédésével,a hadi és közigazgatási ügyek intézésével volt elfoglalva, a bűnügyektárgyalásával nyilván nem kívánt újabb terhet magára venni. Ezért akirályi rendelet végrehajtása iránt nem intézkedett. Ilyen körülményekközött a városi tanácsok változatlan hatáskörrel folytatták a büntetőbíráskodást .

A kerület létrejöttének azonban mégis volt igazságszolgáltatásikövetkezménye, mert 1704-tól már arra vannak adatok, hagy a városokítéletei ellen a közgyűléshez éltek fellebbezéssel . °

Az 1563. évi 41 .tc . büntető ügyekben egyedül a gyilkosság miattelítélteknek engedte meg a fellebbezést, ennek ellenére a hajdúvárositanácsok valamennyi ítélete ellen az érdekeltek korlátlanul élhettek

9 A hajdúkerület kialakulására 1 . Nyakas Miklós : A Hajdúkerület kialakulásánaknéhány problémája c. tanulmányát . In : Hajdúsági Múzeum Évkönyve III .(Hajdúböszörmény, 1977). Szerk. : Nyakas Miklós . 31-49.~° HBML Vámospércs város közgyűlési jegyzőkönyvei.V.A . 501/a.l .k. 1704 novem-ber 19-i bejegyzés. 428.

1 0

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .fellebbezéssel a kerületi közgyűléshez, az itt hozott másodfokú ítéle-tek ellen pedig a kassai hadiszékhez .

Az 1729 . évi 30 .tc . megtiltotta a nyilvános és közönséges go-nosztevők büntető ügyeiben hozott ítéletek ellen a királyi tábláhozvaló fellebbezést, tehát "criminális ügyekben" csak egyfokú bíráskodást engedett . Mivel a hajdúvárosoknak, illetve a kerület közgyűlés-ének a királyi tábla nem volt fellebbviteli fóruma, úgy értelmezték,hogy ez a törvény nem vonatkozik rájuk és az eddigi gyakorlat szerinttovábbra is megengedték a városi tanácsok ítéletei elleni fellebbezést .Ezt a gyakorlatot III . Károly 1733 január 26-án kelt rendelkezése ak-ként szentesítette, hogy minden ügyet elsőfokon a helybeli bírák, má-sodfokon a városok kapitánya, - ezen a Hajdúkerület közgyűlése voltértendő - intézzenek . A büntető ügyek harmadfokú elbírálását pedig akassai hadiszékhez utalta . l ~ Minthogy azonban a három héttel később,1733 február 13-án kiadott királyi rendelet a hajdúkat afelsőmagyarországi főkapitányság megszüntetése folytán a kassai ka-marai adminisztrátorság alá helyezte, a kerületi közgyűlés ítéletei ellena kamara direktorához lehetett fellebbezéssel élni, akinek az elnökletealatt Abaúj megye első és másodalispánja, továbbá két táblabíró, tehátöttagú társasbíróság hozta meg az ítéletet . A fellebbviteli tárgyaláson avádat a megye tiszti ügyésze képviselte, az írásbeli munkákat pedig amegye jegyzői látták e1 .12

A városi tanácsok előtt indított bűnügyekben a vád és a védelemképviselői között csak az 1740-es években támadt vita a fellebbezésekmegengedhetősége kérdésében . A városi tanácsok rendszerint megengedték a fellebbezést, a kerület közgyűlése pedig ellenvetés nélkülmagáévá tette ezt az álláspontot és a fellebbezéseket érdemben elbí-rálta. A gyakori viták elkerülése végett, a nánási tanács 1747 nyarándeputátusokat küldött Szendrőbe, Csáky Antal kassai kamarai direk-torhoz a kérdés eldöntésé végett . A direktor úgy nyilatkozott, hogy

" Uo . Hajdúkerületi vegyes iratok . IV .A . 502/h.Fasc.L16.'z Uo . Hajdúkerület törvényszékének iratai . Processus criminales (a továbbiakban :B.ügyek). IV.A . 505/e .1747.Fasc.A. N°-3 .,1756 .Fasc. D.N°°-1 . L. továbbá a kamaraidirektor elnökletével 1756 február 9-12 . napjain tartott fellebbviteli tárgyalási jegy-zőkönyvét aHajdúkerület közgyűlési jegyzőkönyvének (IV.A . 502/a) 3 . kötetébenbekötve 1-8 . oldalszámmal .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII"casus criminales in sensu Art. 30 . 1729. inappellabilis esse". ~ Aböszörményi városi tanács ennek az álláspontnak megfelelően, 1749-ben az istenkáromlás miatt 30 pálcaütésre ítélt Tóth Jánosnak az ítéletellen bejelentett fellebbezését visszautasította . Vádlott emiatt, írásbanpanaszt tett Csanády Sámuel kerületi főkapitánynál, aki arra utasítottaa városi tanácsot, hogy a fellebbezést "intra domínium megengedni elne mulassza mert ezt hozza magával a Haza Törvénye és a közönségesigazság".'4 Egyébként Csáky Antal később maga sem ragaszkodott az1729 . évi 30.tc . fentebb említett rendelkezésének betartásához . l s

A városi tanácsok a büntető ügyeket a szóbeli . eljárás - processussummarius - szabályai szerint intézték, az 1740-es évektő l kezdveazonban a főbenjáró perekben az írásbeli eljárás - processus ordinaries- szabályait alkalmazták . tb

A kerületi közgyűlés az első fokú bíróságok fellebbezéssel meg-támadott ítéleteit rendszerint az iratok beérkezése után soronkövetkezőülésén vizsgálta felül és hozta meg másodfokú ítéleteit .

A nem nagy számban megmaradt fellebbviteli ítéletek arról tanús-kodnak, hogy a közgyűlésen a kerület nótáriusa igen részletesen is-mertette az elbírálandó ügy tényállását és "a Hajdúkerületcongregatioja, alias foro superrevisoria, jól megruminálván és fontol-ván" hozta meg ítéletét, mint pl . amellyel az elsőfokon 135 kéve nádellopása miatt halálra ítélt vádlottat felmentette, mert nem találta bizo-nyítottnak, hogy a nádat lopási szándékkal vitte magához . l ~

A bizonyítékok gondos mérlegelésére utal a közgyűlésnek egy ká-romkodás miatt indított ügyben hozott ítélete is . A böszörményi tanácsa vádlottat Istenkáromlás miatt - amit a vád szerint "adta teremtette"kifejezésekkel követett el - 30 pálcaütésre ítélte . A közgyűlés azonbancsak az "adta" elhangzását fogadta el bizonyítottnak, ezért a büntetésmértékét 12 pálcaütésre szállította le .' a

's Uo . Hajdúkerület közgyűlési iratai (a továbbiakban : ker. közgy . ir .) IV.A .502/b.l0.csomó . 1748 . Fasc.16.N°°-5 .'a Uo . B . ügyek. 1749 . Fasc . A. N°°-2.'s L. 12.sz.jegyzetet .'6 Mindkét eljárás részletes ismertetését I . Nagy Sándor im . (8 .sz . jegyzet) 91-94 ." HBML Hajdúböszörmény város közgyűlési jegyzőkönyvei. V.A.1/a .3 .k. 1737augusztus 21 . Megruminálván-jól megrágván, meggondolván .'a Uo . B .ügyek . 1749.Fasc.A . N°o-2 . Az első fokú eljárás során a védő perbeli szó-váltásában arra hivatkozott, hogy az adta-teremtette mondás nem esik Isten ellen .

12

A hajdúkerületi büntető törvényszék, . . .Előfordult, hogy a közgyűlés jogi érvek alapján változtatta meg az

első fokú ítéletet, pl . a következő ügyben. A szoboszlói tanácsBalkányban erdőt vásárolt és a fakivágáshoz kirendelt pallér egy ekeszarvnak, köldöknek és talyigarúdnak való fát hazavitt . A város ügyé-sze szerint a pallér ezzel a cselekményével megszegte esküjét, ezért aSzent István II . decretuma 15 . fejezetének és Werbőczy TripartitumaII . része 30 . címének felhívásával hitszegés miatt emelt ellene vádat ésindítványozta, hogy "érdemlett büntetésére szalmakoronával fejét éke-sítvén, proscribáltassék" (a városból száműzessék). Az elsőbíróság avádlott bűnösségét hitszegésben megállapította és a Tripartitum hivat-kozott rendelkezése alapján "díján azaz 200forintokon marasztalta" .A vádlott fellebbezett s a közgyűlés ítéletében kimondta, hogy azügyész a vádat nem alapíthatja a Tripartitum idézett rendelkezésére,hitszegést nem bizonyított be ; ezért a vádlottat az elsőbíróság általkiszabott büntetés alól felmentette. Mivel azonban a tanúk igazolták,hogy tilalmas dolgot követett el, "arbitrarie 12 forintokon" marasztal-ta.

A hajdúkerület bűnfenyítő törvényszéke, mint másodfokú bíróság

1757 - 1850

a/ A hatáskör szabályozásaA kormányhatóságok 1757-ben megállapították, hogy a hajdúvá-

rosok nem tettek eleget a pallosjoguk megvonására vonatkozó, 1699-ben kelt királyi rendelkezésnek . Ezért Mária Terézia a városokat ismételten eltiltotta a jus

ladü további gyakorlásától és az "avval valószabados élés" jogát - az 1699-es rendelkezéssel egyezően - a városok

Erre a vád képviselője így válaszolt : "Már ki tagadná okos emberek közül az igazságkiszolgáltatásában, hogy az adta-teremtette mondás Isten ellen esik, mivel nem ad-hat senki valamit a mindeneknek adóján kívül, ki Isten Ő szent)felsége és nem te-remthet senki legkisebbet is azon kívül, aki mindeneket teremtett" .'9 Uo . 1750 . Fasc.B . Noo-2. Poena arbitraria - nem törvényben előírt, hanem a bíróságszabad belátása szerint kiszabott büntetés .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIösszességének, a Hajdúkerületnek adta meg.

Ennek következtébenrendezni kellett a városi tanácsok és a hajdúkerület büntető hatáskörét .A helytartótanács rendelete értelmében a nagyobb jelentőségű bűn-ügyek, "minéműek a gyilkosság, nős paráznaság - a házastársi hűség-nek házasságon kívüli nemi viszonnyal való megsértése -, tolvajság,kivált amelyek a pásztorok közt eshetnek és más ehhez hasonlócriminalitások", amelyek fővesztéssel büntetendők, a Kerület, a "másegyéb aprólékos causák" pedig a városi magisztrátusok hatáskörébekerültek . A városok területén elkövetett valamennyi bűncselekménynyomozása azonban változatlanul az illetékes városi tanácsok feladatamaradt . Ennek befejezése után pedig - a beterjesztett nyomozati iratokalapján - azt kellett eldönteniük, hogy az ügy elbírálása a saját vagy akerületi törvényszék hatáskörébe tartozik-e . Ennek megfelelően vagykitűzték a tárgyalást, vagy pedig az iratokat felterjesztették a kerületitörvényszékhez a büntető eljárás lefolytatása végett . A helytartótanácsirendelkezésnek most már érvényt szereztek és a hajdúkerület közgyű-lése 1757 májusától mind első fokú, mind pedig fellebbviteli bíróság-ként működött : főbenjáró ügyekben elsőfokon, a városi tanácsok általelbírált ügyekben pedig másodfokon ítélkezett . Mivel az igazságszol-gáltatást és a közigazgatást ugyanaz a szerv intézte - az elkülönítéstcsak az 1869 : IV.t c . rendelte el -, amíg a hajdúkerületnek csak büntetőfellebbviteli hatásköre volt, e két funkció szervezeti egységét a köz-gyűlés ilyen elnevezése fejezte ki : a "Hajdúvárosok generálisgyűléseés egyszersmind törvényszéke" . A büntető hatáskör bővülése követ-keztében azonban az elbírálandó bűnügyek száma jelentősen meg-emelkedett s ez szükségessé tette, hogy a közgyűlés külön-külön ha-tárnapokon foglalkozzék a közigazgatási és a büntető ügyekkel . Ezérta közgyűlésnek azokat az üléseit, amelyeken a büntető ügyeket tár-gyalták, a "Hajdúkerület bűnfenyítő törvényszéké"-nek nevezték .

A helytartótanács a városi tanácsok hatáskörét az "aprólékoscausák" elbírálására korlátozta, a kerületi közgyűlés hatáskörét pedig afőbenjáró bűncselekmények elbírálásának eléje utalásával ,- kibővítet-te .

A városi tanácsok hatáskörének az említett módon történt szabá-lyozása azonban bizonytalanságot idézett elő , mivel arra nem volt

z° Uo . Hajdúkerület közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban : ker. közgy. jkv.)IV.A.502/a .3 .k. 1757 április 14 . 40-42.

13

14

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .támpont, hogy egy bűncselekmény milyen ismérvek alapján minősí-tendő kisebb súlyúnak . Így aztán gyakran előfordult, hogy a kerületitörvényszék nem tette magáévá a városi tanácsok minősítését, s az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével az eljárás lefolytatását a sajáthatáskörébe vonta. Más esetekben pedig a súlyosabb minősítést nemtalálta indokoltnak és a városi tanácsot utasította az ügy érdemi elbí-rálására .

A hatáskör kérdésének megoldására csak a XIX. század elejéntettek kísérletet . A közgyűlés elrendelte, hogy a városok tanácsai azelőttük folyamatban volt büntető ügyek elintézéséről negyedévenként -a megküldött minta szerint - tegyenek részletes jelentést.Zi

A beérkezett kimutatásokból szerzett tapasztalatok alapján a köz-gyűlés a városok hadnagyai és egyéb tisztviselői számára kiadott Uta-sításában úgy döntött, hogy a városi tanácsok hatáskörébe azok a kisebb "vétségek" tartoznak, amelyek miatt 12 pálcaütésnél vagy 12 napifogságnál súlyosabb büntetés nem szabható ki .22 Nyilvánvaló, hogy ahatáskörnek ilyen szabályozása nem vezetett eredményre . A királyibiztos 1846-ban elrendelte a hajdúkerület büntető eljárási rendszeré-nek kidolgozását s ennek keretében a hatásköri szabályozás kérdése iselőtérbe került . A bizottságnak azonban az volt a véleménye, hogy avárosi tanácsok hatáskörét a kerületi törvényszék jogaitól elválasztóvonal felállítása "a lehetetlenségek közé tartozik", ezért csupán a ko-rábban kiadott Utasítás betartását írta e1ő . 23 Megnyugtató hatásköriszabályozás tehát ezúttal sem készült; így az eddigi bizonytalanságnem szűnt meg.

b./ Másodfokú ítélkezés

A hajdúvárosok pallosjogának megvonása után jogilag az a fonákhelyzet állott elő, hogy az 1729 : 30 . tc . értelmében a kerületi törvény-szék első fokú ítéletei ellen fellebbezésnek nem volt helye, viszont ahajdúvárosok előtt indított eljárásban nem érvényesítették a törvény

zf Uo . A hajdúkerület törvényszékének iratai . A büntető törvényszék jegyzőkönyvei(a továbbiakban : B . ügyek jkv.) IV .A . 505/d.3 .k. 1836 február 10 . No-9 .zz Uo . Ker. közgy. jkv. 29.k . 1837 szeptember 11 . N°-511 .23 Uo . Ker. közgy. ir. 1846-12-45 .sz.iratok a 221 .csomóban. Hajdúkerületi BüntetőRendszer javaslata . 19 .§ .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 15

rendelkezését s ítéleteik ellen - a korábbi gyakorlatnak megfelelően -1757 után is korlátlanul lehetett fellebbezéssel élni . Ez a jog megillettea vádlottat, - ha volt - a védőjét, a vádat képviselő tisztiügyészt és bi-zonyos esetekben a sértettet . A fellebbezést az ítélet kihirdetésekorkellett bejelenteni. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezésesetén a városi tanács döntötte el, hogy a perorvoslatot birtokon belül,vagy birtokon kívül engedélyezi-e . Igen gyakran ez utóbbi mellettfoglalt állást s ez azt jelentette, hogy a kiszabott büntetést (pálcázást)nyomban végrehajtották, a letartóztatásban lévő vádlottnak pedig abörtönben kellett megvárnia a másodfokú ítélet meghozatalát s akkorhajtották végre a jogerősen megállapított büntetést . Ez a gyakorlat avádlottakat általában az első fokú ítéletben való megnyugvásra kész-tette . Erre utal, hogy 1757-től 1850-ig összesen 259 vádlott javáravagy terhére bejelentett fellebbezést bírált el a másodfokú bíróság.Ebben a számban benne vannak azok az esetek is, amikor a kerületifőkapitányhoz, vagy a királyi biztoshoz az első fokú ítélet ellen utólagbenyújtott panaszokat, vagy a kerületi tisztiügyész által szintén útólagelőterjesztett indítványokat a törvényszék fellebbezésként bírálta el éshozott másodfokú ítéletet .

Ami a fellebbviteli bíróságok elé került bűncselekmények minő-sítését illeti, 177 vádlottat (68,4 %)testi sértés, 41 vádlottat (15,8 %)vagyon elleni bűncselekmények és 38 vádlottat (14,7 %) különbözőminősítés alá eső bűncselekmények elkövetése miatt ítélték el, vagymentették fel a városi tanácsok . 3 vádlottal (1,1 %) kapcsolatban aminősítés - iratok hiányában- nem állapítható meg, s ez a megmaradtmásodfokú ítéletből sem tűnik ki . (l .sz. melléklet)

A városi tanácsok a fellebbezéssel megtámadott ítéletekben 1naptól 1 hónapig terjedő fogságot, 8-100 pálcaütést, pénzbüntetést,megfeddést, csak kártérítés, sérelmidíj és orvosi költség megfizetésérekötelező büntetéseket szabtak ki a vádlottakra. A fogság és pálcaütéskiszabható mértékére vonatkozó Utasítás tehát a gyakorlatban nemérvényesült s ezt a törvényszék hallgatólagosan tudomásul vette.

A 259 vádlott közül 228 férfi, 31 nő volt s valamennyien a hajdú-városokban laktak . (2 .sz. melléklet)

A hajdúvárosok tanácsai és a kerületi törvényszék az évszázadoseljárásjogi gyakorlatnak megfelelően, a több vádlottas ügyekben is egyítéletben hozta meg mindegyik vádlottra vonatkozóan az érdemi dön-

1 6

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .tését. Ezért a kerületi törvényszék fellebbviteli bíráskodásának ismer-tetésénél nem az első fokú ítéletek, hanem a jogorvoslattal érintettvádlottak számát kell alapul venni.

A kerületi törvényszék másodfokon a következő döntéseket hozta:1 . az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta, 2. a büntetést súlyosbította,vagy 3 . enyhítette, 4. a vádlottat felmentette, 5 . az elsőbíróság ítéletéthatályon kívül helyezte s új eljárást és új ítélet hozatalát rendelte el, 6 .a bizonyítás kiegészítését rendelte el s ennek teljesítéséig a tárgyalástelnapolta, 7 . az eljárást felfüggesztette vagy megszüntette .

1. Helybenhagyó ítéletekA kerületi törvényszék 111 vádlottal (42,9 %) szemben az első

fokú ítéletet helybenhagyta. Ez a magas arány nem jelenti az ügyekfelületes elbírálását . A törvényszék a fellebbviteli eljárás során nemcsak a kiszabott büntetések mértékét, hanem az orvosi költségek, asérelmi (fájdalom) díjak és a kártérítések összegének helyes megálla-pítását is gondosan vizsgálta . Ebben jelentős szerepe volt annak a ke-rületi tisztiügyésznek, aki az ügyet a törvényszéki tárgyaláson ismer-tette .

A körültekintő mérlegelésre utalnak az alább példaképpen ismer-tetett azok az ítéletek, amelyekben a kiszabott büntetést a törvényszékhelyben hagyta, de az említett költségekkel kapcsolatos téves rendel-kezéseket helyesbítette .

Vádlott a rozsvetésében talált két sertést leölte, a gondozójukonpedig testi sértést okozott. A károk megtérítésére vonatkozóan az el-sőbíróság nem rendelkezett . A kerületi törvényszék a két sertés áránakmegtérítése fejében 5 váltóforint, orvosi költség címén pedig 2 vftmegfizetésére is kötelezte a vádlottat.2a

Az elsőbíróság a vádlott nőt lopás miatt büntette meg és 2 vékatengeri árának megfizetésére kötelezte . A törvényszék az iratok alap-ján a tényállást kiegészítette azzal, hogy a vádlott a sértettek távollétében 12 éves kislányukat pálinkával több ízben lerészegítette s eztkihasználva ismételten lopott tengerit . Ezért nemcsak a 2 véka, hanema károsult hittel igazolandó kárának megtérítésére is kötelezte.2s

za Uo . B . ügyek. 1794 . Fasc.RR.N°°-17 .'s Uo . 1839 . Fasc.4 .P .N°°-59.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIAz elsőbíróság ítélete szerint Nánáson egy társaság éjszaka akart

bemenni a csapszékbe, de a kocsmáros nem nyitott ajtót . Emiatt szit-kokkal illették és az ablak beverésével fenyegették . Erre a kocsmároskiment az utcára és a társaság egyiks "nem nagy doronggal hadoná-szó" tagját, "a saját önvédelme következtében ütötte meg" . A bíróság akocsmárost lényegében jogos védelem címén a . testi sértés vádja alólfelmentette, s mivel a sértett magának kereste megsebesítését, a sajátorvosi és gyógyköltségét köteles viselni . A törvényszék azonban aziratok alapján azt állapította meg, hogy a sértett ugyan doronggal meg-ütötte a kocsmárost és elszaladt, de a kocsmáros utána eredt és amikorelérte, felhevülésében okozott rajta sérülést . Ezzel az indokkal hagytahelyben az első fokú felmentő ítéletet, azonban az említett költségek-nek a sértett részére történő megtérítésére kötelezte . 2ó

Az is előfordult, hogy az elsőbíróság által megállapított sérelmidíjösszegét a törvényszék felemelte, mert az okozott sérülést nagyobbsúlyúnak találta . 2 ~

A törvényszék tapasztalt olyan eljárási szabálysértéseket is, ame-lyek nem indokolták az első fokú ítélet megváltoztatását vagy hatályonkívül helyezését . Így pl . az orvosi látleletben nem volt nyoma annak azállításnak, hogy a sérült megvizsgálásánál a kirendelt városi tanácsnokjelen lett volna. A vádlott nevét a kihallgatásáról készült jegyzőkönyv-be nem írták be . Annak idején egy "házfelverés nyomainak" bíróimegtekintését mulasztották el, pedig ez "nagy világosságot nyújthatottvolna" arra, hogy valóban lopás történt-e .

Az ilyen esetekben a törvényszék az illetékes városi tanácsokat amegállapított 'fogyatkozások" és "hibának tulajdonított mulasztások"jövőbeni "eltávolítására" utasította . 2g

Nem egyszer előfordult, hogy a törvényszék az első fokú ítéletetúgy hagyta helyben, hogy annak indokait további érvekkel támasztottaa1á . 29

Az első fokú bíróságok a bűncselekmények elkövetésének indíté-kait is igyekeztek felderíteni . Nemegyszer állapították meg, hogy a

zb Uo . 1845 . Fasc .4 .X .N°°-95 .z~ Uo . 1842 . Fasc .4 .S .N°°-83 ., B.ügyekjkv.4.k.1844 szeptember 11 . N°°-196.zs Uo . 1841 . Fasc .4.R.N°°-116 és 134.29 Uo . P1 .1841 . Fasc .4.R.N°°-134 ., B.ügyek jkv.4 .k.1844 december 17 . N°°-249 . 1845június lO.No-82 .

17

1 8

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .sértett kirívóan jogellenes magatartása eredményezte a vádlott cselek-ményét, ezért az ítéletben a sértettel szemben is megtették a szüksé-gesnek tartott intézkedéseket . Ennek egyik - fejleményeiben is - érde-kes példája a hadházi városi tanács ítélete . Az ügy két vádlottját azértbüntette meg, mert szolgálatukból "hír nélkül" elszöktek . Cselekmé-nyük elkövetésének indoka azonban az volt, hogy munkaadójuk, V.István postamester rútul szidalmazta és undorítóan káromolta őket .Ezért a városi tanács a sértett postamestert megintéssel büntette s fi-gyelmeztette, hogy a jövőben a káromkodástól, szidalmazástól tartóz-kodjék és ez által cselédeinek az elszökésre okot ne adjon . A posta-mester az ítélet ellen fellebbezéssel élt . Írásbeli indokolásában azt ál-lította, hogy az ítélet ő t "a cselédek közzé zavarván prostituálta"(megszégyenítette) és "egy közönséges tisztet rútul megbántott".

Az elsőbíróság a fellebbezést megengedő végzésében többek kö-zött a következőket írta : " . . .a panaszolkodó mind ekkoráig büntetlenülgázolván a mások, úgy az egyes személyek, mint az egész Magistrátusbecsületében, már annyira felfuvalkodott, hogy postamesteri szolgá-latát olyan közönséges tisztségnek hiszi, mely őtet a Magistrátusauctoritásán (tekintélyén) annyira felül emeli, hogy ha az másképpenítél, mint ő, az őtet rútul megbántja. . . Kifejezései nyersek, megvetők,illetlenek és sértők, sőt fenyegetők. Appellátája hasonló. . . a törvényrigora alá ritka sora vagy ritka szava nem esik . . ."

A törvényszék az elsőbíróság ítéletét helyben hagyta és külön iskiemelte, hogy "a panasztevőpostamester ez alkalommal ismét megbi-zonyított gorombaságaiért, amelyeket mind cselédjei, mind a helybeliMagistrátus ellen elkövetett, - megfeddetik s hogy azokat jövendőreeltávoztassa, megintetik" .3o

2. A büntetést súlyosbító ítéletekA törvényszék az elsőfokon kiszabott büntetéseket 47 vádlott

(18,2 %)terhére súlyosbította, ennek indoka azonban nem mindig de-rül ki, mert az ítélet legfeljebb annyit tartalmaz, hogy a vádlott általelkövetett cselekmény nagyobb fenyítéket érdemel, vagy súlyosabbbeszámítás alá esik. Ezeket az általánosságban mozgó megfogalmazá-sokat a törvényszék a Királyi Tábla és a Hétszemélyes Tábla korabeli

3oUo . 1824 . Fasc .VVV.No-37 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIfellebbviteli ítéleteiből vette át . 1 Van néhány olyan ítélet is, amelybenmég utalás sincs arra, hogy a törvényszék miért tartotta szükségesnek abüntetés súlyosbítását .32 Adott esetben elfogadta a törvényszék a tisz-tiügyésznek a fellebbviteli tárgyaláson előadott indokát és "a vereke-dések megzabolázása végett" emelte fel az elsőbíróság által kiszabottbüntetések mértékét .33

A fellebbviteli bíróság az első fokú ítéletben megállapított tény-álláshoz nem volt kötve, azt az iratok alapján felülbírálhatta . Többesetben ennek eredményeként súlyosbította az elsőfokon kiszabottbüntetést .34

Az elsőbíróság az ítéletben csupán annak megállapítására szorít-~kozott, hogy a vádlott a sértett nőt a tulajdon házánál megverte, kútbalökéssel és házának felgyújtásával fenyegette meg. Ezért két heti fogházra ítélte . A törvényszék viszont a vádlott és a tanúk vallomásaalapján megállapított tényállásból, valamint vádlottnak a sértettelszemben tanúsított magatartásából azt a következtetést vonta le, hogy"a személyes bátorság ily botránkoztató megháborításáért" azelsőfokon kiszabott 2 heti fogság 4 hetire emelendő fel . Egyúttal fi-gyelmeztette a vádlottat, hogy "a jövőben a sértett törvénytelen hábor-gatásától keményebbfenyíték terhe alatt óvja magát" .3s

A vámospércsi tanács Isten káromlás miatt a vádlottat 12 pálca-ütésre ítélte, a törvényszék a büntetést 25 ütésre emelte fel. Ennek azindoka a törvényszéknek az elsőbírósághoz intézett figyelmeztetésébőlolvasható ki : "a jövőre nézve a hasonló Istent káromlást tárgyazóbűnperben a bíráskodást bízza a kerületi törvényszékre" .36 A károm-kodás csak akkor minősült csekélyebb súlyú, a városi tanácsok hatás-körébe tartozó bűncselekménynek, ha az Isten nevét, vagy Istenreutaló kifejezést (pl. adta, teremtette) nem tartalmazott .

A dorogi tanács a lólopással vádolt V. János tömlöctartót felmen-tette, mert a terhelő vallomást tett tanúk "megbélyegzett, tolvajság,vérengzés miatt több ízben büntetett, csavargó, hitevesztett emberek,hitelt nem érdemelnek". Mivel azonban az ellene tanúskodó gyanús

'~ Uo. P1.1834. Fasc .4.K .N°°-26., 1843 . Fasc.4.T .N°°-112 ., 1849 . Fasc.4.V .N-°66 .~ ZUo . P1.1834. Fasc .4.K .N°°-63 ., B .ügyek jkv.4 .k . 1845 . június 10 . N°°-83 .ss Uo.1795. Fasc.SS .N°°-24.3a Uo.1837.Fasc .4.N .N°°-53.ss Uo.1845 .Fasc .4.X .N°°-82.'6 Uo.1839.Fasc.4 .P .N°°-122 .

19

20

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .emberek közzé bement a kocsmába, velük borozott és éjszakázott, azítéletben komolyan megintették azzal, hogy a jövőben gyanús emberektársaságát a szolgálatból elbocsátás terhe alatt kerülje . A törvényszékaz ítélet felmentő részét helyhen hagyta. De tényként állapította meg,hogy vádlott az utcán talált lovat nem adta a városházán közkézre,hanem a malomház oldalához kötötte és bement a kocsmába a rosszjellemű cimborákhoz . Hivatali kötelességét ezzel hűtlenül mellőzte ésokozója lett annak, hogy a lóról a kantár és a heveder csatja elveszett .Ezért a szolgálatból elbocsátásra, valamint az elveszett lószerszámokárának megtérítésére ítélték . 3~

A hadházi tanács utcai verekedés során elkövetett testi sértés mi-att egy vádlottat 1 heti, három vádlottat pedig 4 - 4 napi fogságra ítélt .A törvényszék azonban a cselekményt "közbotránkoztatással elkövetett hatalmaskodásnak" minősítette és ennek "terhesebb mértékéhezképest" a büntetéseket kétszeresére emelte fel . Egyúttal utasította avárosi tanácsot, hogy a jövőben "hasonló esetekben afenyítéket a ke-rületi törvényszék úján eszközölje".38 Ez azt jelentette, hogy az ilyencselekmény első fokú elbírálása a kerületi törvényszék hatáskörébetartozik .

Megtörtént, hogy a bűncselekmény sértettje egyenesen a királyibiztoshoz fordult ügyének elintézése végett . Így pl . F . János azt pana-szolta 1824 júniusában, hogy ő t két ember 1819-ben megverte, de atanács "vérségbeli összeköttetés miatt" nem járt el velük szemben. Avizsgálat során a kerület tisztiügyészi hivatala megállapította, hogy avárosi tanács 1819 november 21-én a két vádlottat testi sértés miatt 25- 25 pálcaütésre, 20 ft sérelmi díj és 5 ft orvosi költség megfizetéséreítélte, de a büntetés végrehajtása nem történt meg s a sértett megveréseóta "erő s munkát" nem tud végezni . Ez utóbbi megállapításra is tekin-tettel, a tisztiügyész a törvényszék előtt emelt vádat a vádlottak ellen .A törvényszék azonban nem mint első fokú, hanem fellebbviteli bíró-ságként járt el az ügyben . 1824 december 7-én kelt ítéletében megálla-pította, hogy a bűncselekmény elkövetése bizonyított, a szoboszlóimagisztrátus 1819-ben ítéletet is hozott, azonban "a büntetést nemszabta a vétek arányához" s nem is hajtották végre . Ezért a vádlottakat2-2 hónapi fogságra, két ízben végrehajtandó 80-80 pálcaütésre ítélte,

s~Uo.1846.Fasc .4 .Y .N-o47 .

39Uo.1839.Fasc .4 .P .N °°-145 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 2 1a sérelmi díjat pedig 50 forintra emelte fel s az elsőbíróság ítéleténekegyedül az 5 forint gyógyköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezé-sét hagyta helyben.39

3. A büntetést enyhítő ítéletek

A törvényszék az első fokú ítélettel kiszabott büntetést 15 vádlott(5,8 %)javára enyhítette, közülük nyolc vádlott az ítélet kihirdetéseután enyhítés végett élt fellebbezési jogával, hét vádlott pedig az ítéletmiatt a fő - vagy alkapitánynál, illetve a királyi biztosnál tett panaszt sígy került ügyük a törvényszék, mint másodfokú bírósághoz .

A törvényszék a büntetés enyhítését az ítéletben - rendszerint - rö-viden megindokolta . A böszörményi tanács testi sértés miatt indítottügyben a vádlottakat bűnösségükhöz képest 12, illetve 6 napi fogságraítélte . A törvényszék azonban azt állapította meg, hogy a vádlottakegyenlő mértékben vétkesek, ezért a 12 napra ítéltek büntetését 6 nap-ra szállította le . 4o

A hadházi tanács testi sértés miatt a vádlottat 12 ft sérelmi és 6 ftseborvosi költség megfizetésére ítélte . A törvényszék azonban megál-lapította, hogy az orvosi látleletet csak a seborvos írta alá, tanácsi kiküldött azonban nem, holott jelenléte a sérült megvizsgálásánál köte-lező . A látlelet szabálytalan és "hitele nincs" . Ezért vádlottat a sebor-vosi költség megfizetése alól felmentette . 41

A dorogi tanács négy vádlottat lopás, illetve orgazdaság miatt pál-caütésekre és a gyalázatfához állításra ítélt . A vádlottak éz utóbbi mi-att nyomban panasszal éltek a főkapitányhoz, aki elrendelte, hogy avárosi tanács az iratokat bővebb megvizsgálás végett "anteexecutionem" - az ítélet végrehajtása előtt - a törvényszékhez küldjefel . A törvényszék 1812 . január 12-én elvi jelentőségű ítéletet hozott :"Arra, hogy valamely bűnös a gyalázatfához állíttasson ki, szembetű-nő cégéres véteknek elkövetése kivártatván meg - olyan vétek pedigezen esetben fent nem forogván - az alól a bűnösök feloldoztatnak" .

39 Uo .1824.Fasc.VVV .N°°-75.a° Uo .1840.Fasc.4.Q .N°-46 .a' Uo .1827.Fasc.4.C .N~2.

22

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .Az ítéletnek a pálcabüntetésre vonatkozó részét egyébként helybenhagyta .4a

A böszörményi tanács 1835 március 25-én a vádlottat azért, mert"ilyen nagy szárazság idején a tegnapelőtti nagy szélben a városonbelüli kertjében sertést perzselt" s ezzel "az egész városnak siralmaskövetkezéseket okozható vigyázatlanságot" követett el, 1 hónapi áris-tomra ítélte .

A letartóztatásban lévő vádlott orvoslásért a kerületalkapitányához fordult, aki a böszörményi tanácshoz írt levelében le-szögezte, hógy a büntetés módjával és mértékével nem ért egyet. Azidén nem hirdettek ki olyan tilalmat, hogy mikor nem szabad tüzetrakni, ezért a vádlottat mint makacsot büntetni nem lehet, különösennem lehet ha igaz, hogy amikor a perzselés miatt figyelmeztették, azt akertje alatt végezte el . A példaadásért kirótt büntetés, különösen azesztendőnek ebben a szakában (nyilván a tavaszi mezőgazdasági mun-kákra utalt az alkapitány) sokkal terhesebb, mint amennyit megérde-melt . Indokoltnak tartotta, hogy eddig eltöltött 17 napi letartóztatásá-ból kezesség mellett helyezzék szabadlábra . Mivel a fellebbezéshezjoga van, ügyét terjesszék be a törvényszék legközelebbi ülésére . Haott az ítéletet helyben hagyják, a hátramaradó büntetést később is el-szenvedheti - fejezte be levelét az alkapitány .

A törvényszék 1835 . szeptember 22-én hozta meg ítéletét, s a le-tartóztatásban töltött 17 napot vádlott büntetésébe tudta be s a méghátralévő "áristom alólfelszabadította ".43

azUo.1812 .Fasc.NNN.N°_

°-2.asUo.1835 .Fasc.4.L . N°°-24 .

4. Felmentő ítéletek

Az elsőfokon elítélt vádlottak közül 26 főt (10,0 %) a törvényszékfelmentett . A felmentés többnyire bizonyítékok hiánya miatt történt,de jogos védelem, bűncselekmény hiánya és más okok is alapul szolgáltak felmentő ítélet meghozatalára, amint ez az alább ismertetettnéhány ítéletből kitűnik.

A böszörményi tisztiügyész több személyt azzal vádolt meg, hogya kocsmában egy részegtől 200 forintot elloptak . A városi tanács azítéletben azt mondta ki, hogy "az egymásnak ellentmondó hazugságok

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIImiatt" a tényállás nem állapítható meg, ezért a vádlottakat csak a hite-lesen megállapítandó kár megtérítésére ítélte . A törvényszék viszont atanúk vallomása alapján arra a megállapításra jutott, hogy még arrasincs bizonyíték, miszerint egyáltalán veszett-e el pénze a sértettnek,ezért a vádlottakat bizonyítékok hiányában felmentette .44

A nánási tanács bor kis mennyiségben árusítása miatt a vádlottatpénzbüntetésre ítélte . A törvényszék azonban bizonyítékok hiányábanfelmentette, mert az ellene terhelő vallomást tett két tanú "helytelen -életmódjáról ismeretes, könnyen meg vesztegethető, hitelt törvényesennem érdemel" s az iratokban nincs nyoma annak, hogy a vádlottnálitaltartó és italmérő edényeket találtak volna . 4s

A törvényszék ugyan elfogadta az elsőfokon megállapított tény-állást, de abból a városi tanácsétól eltérő következtetést vont le ésezért mentette fel a vádlottat .

A hadházi tisztiügyész testi sértés miatt emelt vádat H. Mihályellen, mert a háza kapujában egy sertés megharapta az ott elhaladósértett lábát . A vádlott azzal védekezett, hogy az eset alkalmával ott-hon sem volt, a sertés sem az övé .,

A hadházi tanács az ítéletben arra az álláspontra helyezkedett,hogy "megesvén a történetes, habár nem szántszándékos szerencsét-lenség, ez alól H. Mihályt otthon léte vagy nem léte s más egyéb körülmények sem menthetik ki", ezért megbüntette . A törvényszék állás-pontja szerint azonban "merő történetes szerencsétlenségnek tulajdo-nítható a sertés harapás s ezt a sértett fél békével tűrni és a sertés tu-lajdonos nyakába vetett terhet annyival is inkább, hogy a sertés tulaj-donosa is kérdésben forog, viselni tartozik", ezért a vádlottat felmen-tette . 46

A vámospércsi jegyző feljelentette R. Lajos haszonbérlő t, mert ő thamisan azzal vádolta, hogy egy folyamatban lévő peréhez bizonyosiratokat nem adott ki, holott erre utasítást is kapott . A tanács vádlottatazzal az indokolással ítélte három napi börtönre, hogy az ilyen "aljasvádak" a város hivatalnokainak becsületét méltatlan sértéseknek teszik

`~ Uo.1837.Fasc.4.N .N°°-15.as Uo.1844.Fasc.4.U .N°°-33 1/2.ab Uo.1840.Fasc.4.Q .N°47 .

23

24

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .ki . A törvényszék ellenben felmentő ítéletet hozott, mert nincs igazol-va olyan megbecstelenítés, ami közfenyítéket érdemelne .4 ~

A böszörményi tanács ítéletében részletesen felsorolta azokat azokokat, amelyekbő l "ugyan világosságra nem jött, hogy S. István ka-lapját és S. Józsefgubáját ők (a négy vádlott) tolvajlottók volna el, dea gyanú felette nagy irántuk" . S ebbő l azt a következtetést vonta le,hogy "ezen tolvajságnak terhe alól magukat ki nem vonhatják", ezért akár megtérítésére ítélte őket . Szabadlábra helyezésüket csak a kerületialkapitánynak arra a figyelmeztetésére rendelték el, hogy "csupa gya-núra senkit hosszabb ideig letartóztatni nem lehet."

A törvényszék aztán ítéletében megállapította, hogy "a tolvajságegészen világosságra nemjött", ezért a vádlottakat felmentette . 48

A vámospércsi tanács a borok magánházaknál értékesítésére vo-natkozó kerületi közgyűlési határozat téves értelmezésével ítélt el kétvádlottat . A törvényszék azonban megállapította, hogy a vádlottaknem iccénként, hanem egyszerre ötven iccényi mennyiségben adták elboraikat . "Ha ezt a mennyiséget akó (50 liter mérésére szolgáló dongásfaedény) hiányában bármilyen más edénnyel mérték is ki, ezzel azitalnak apránként való mérése vétkébe nem ejtették magukat." Ezértőket a vád alól felmentette . 49

A szoboszlói tanács a vádlottakat testi sértés miatt ítélte el . A tör-vényszék azonban azt állapította meg, hogy a vádlottak a sérüléseketakkor okozták, amikor támadóik ellen védekeztek, ezért őket a vádalól - tulajdonképpen jogos védelem címén - felmentette .s o

Csak kivételesen fordult elő , hogy az elsőbíróság ítéletében avádlott javára felsorolt enyhítő körülményeket, más esetben azt atényt, hogy a vádlottak "még magokat semmi cégéres gonosztettel megnem bélyegezték", a törvényszék olyan nagy súlyúaknak tekintette,hogy az első fokú ítéletben kiszabott fogság, vagy pálcaütések végre-hajtása alól felmentette őket . s i

S. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése

°~ Uo .1849.Fasc.4.V .N°°-22.as Uo .1824.Fasc.VVV .N°°-22.49 Uo . B.ügyek jkv.4 .k . 1844 március 12 . N-°61 .so Uo . B.ügyek . 1824.Fasc.VVV .N°°-33.si Uo.1846.Fasc.4 .Y .N°-56.,1842 .Fasc.4 .S.No-82 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 25

A kerületi törvényszék gyakorlatában 1838-tól kezdődően fordultelő, hogy az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezték, új eljá-rást és új ítélet hozatalát rendelték el . Ettől az időponttól a feudáliskorszak végéig hozott ilyen ítéletek összesen 40 vádlottat (15,4 %)érintettek . A hatályon kívül helyezést a következő okok miatt rendelteel a törvényszék : Az ügy tökéletesen nincs kinyomozva .52 A tanúval-lomások hitelesítésének és a vádlottak újra kikérdezésének nyomasincs. 53 E mulasztások mellett még az is oka volt a hatályon kívül he-lyezésnek, ha az elsőbíróság a vádlott kihallgatása nélkül hozta megítéletét,54 vagy a nyomozás eredményét összefoglaló Történet leírást"aláíratlanul" terjesztette fel az iratokkal együtt . Ezért a törvényszékmeg is rótta az illető tanácsot .5s

Előfordult, hogy a szóban forgó mulasztásokon kívül a törvény-szék az első fokú eljárás többrendbeli "hibáját" is tapasztalta : A bün-tető eljárás megindítására vonatkozó kérelem, vagy keresetlevél (maiszóhaszálattal vádirat) a felterjesztett iratok között nem volt . Az orvosilátleletet "bizonyságul" nem tanácsbeli tag írta alá. Az ítéletben a pa-nasz tárgya nem volt előadva . A törvényszék hatályon kívül helyezőítéletében - a szabálytalanságok felsorolása mellett - az illető tanácsmegrovásban részesítését sem mulasztotta el és "az ilyen hibák eltá-voztatásárafigyelmeztette." 56

A szoboszlói tanácsnak egy testi sértés ügyében hozott ítéletétazért helyezte hatályon kívül a törvényszék, mert a bűncselekményelkövetésére nézve sem a sértettet, sem a vádlottat nem hallgatták ki .Ezért "szigorú nyomozást" és mindkét részről tanúk kihallgatását ren-delte, azzal az utasítással, hogy az ennek megfelelően készített nyo-mozati iratok tárgyalása alapján hozzanak új ítéletet. A tanács azonbanennek nem tett eleget, hanem néhány újabban készült jegyzőkönyvcsatolásával az iratokat a fellebbezés elbírálása végett felterjesztette . Atörvényszék az ügyben hozott végzésében megismételte az ítélet hatá-lyon kívül helyezésének indokát és az iratokat új eljárás és új ítélet

s2Uo .1838.Fasc.4.O .N°-118 ., B.ügyek jkv.4 .k.1846. december 9 . N°-266 .s3Uo .1840.Fasc.4.Q .N°-145 ., B.ügyek jkv.3 .k . 1841 . szeptember 2. N°-152 .,1842.Fasc .4 .S . N°°-52 ., B .ügyek jkv.4 .k.1845 március 4 . N°°-36 .sa Uo . B.ügyek jkv.3 .k . 1841 . szeptember 3. N°°-14B., B.ügyek . 1842 . Fasc .4 .S .N°°-5 .ss Uo . B.ügyek jkv.4 .k . 1844 december N°-217 .s6 Uo.1845. március 4. No°-35 .

26

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .

meghozatala végett ismét visszaküldte a tanácsnak azzal a figyelmez-tetéssel, hogy az ügyet csak abban az esetben terjessze fel a törvény-székhez, ha a hozandó ítéletben valamelyik fél nem nyugszik meg. 5~

5~ Uo.1846. március4. No-59 .sa Uo . B.ügyek.1770 .Fasc.S .N°°-26.s9 Uo.1837.Fasc.4 .V .N°°-58.bo Uo.1842.Fasc.4 .S .N°°-140 .

6. Bizonyítás kiegészítés elrendelése

Ha a törvényszék úgy találta, hogy az elbírálandó ügy tényállásakellőképpen nincs felderítve, de emiatt nem szükséges az első fokúítélet hatályon kívül helyezése,- a bizonyítás kiegészítését rendelte elés ennek teljesítésével az illetékes városi tanácsot bízta meg. Ilyendöntést mindössze 8 vádlott (3,1 %)ügyében hoztak .

A nánási tanács két székgazda ellen letett hitük megszegésével el-követett csalás ügyében hozott ítéletet . A törvényszék a fellebbvitelitárgyaláson észlelte, hogy a vádlottak homályosan adták elő védekezésüket s bár az előző székgazdák és a vádlottak számadása szorosanösszefügg, ezeket nem csatolták az iratokhoz, emiatt az okozott kárösszegszerűsége kérdésében nem lehet dönteni . Ezért a bizonyítás ki-egészítését rendelték el, s a nánási tanácsot utasították, hogy a vádlot-takat hallgassák ki avégett, hogy a tisztiügyész vádjával kapcsolatbanvédekezésüket és egymás közötti ellentéteiket világosan előadhassák .Ennek megtörténte után, a kihallgatásról felvett jegyzőkönyveket aszámadásokkal együtt terjesszék fel a törvényszékhez . s g

A törvényszék a tárgyaláson felolvasott iratok alapján megállapí-totta, hogy a vádlottak ellen nemcsak testisértés, hanem az elöljáróihatalommal való szembeszegülés miatt is vádat emelt a tisztiügyész, aszoboszlói tanács ítélete azonban erre nem terjeszkedett ki . Ezért el-rendelték, hogy a tanács az ellenszegülésre vonatkozóan a város cselé-deit pótlólag hallgassa ki és a hitelesített vallomásukat tartalmazójegyzőkönyveket terjessze fe1 . 59

Ugyancsak a bizonyítás kiegészítését rendelte el a törvényszékegy verekedési ügyben annak "kivilágosítása végett", hogy ki kezdte elszóval vagy tettel a megtámadást s a kihallgatások foganatosításávalaz ügyben eljárt nánási tanácsot bízta meg,6o

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

7. A törvényszék elvétve előforduló egyéb döntései

2 7

A szoboszlói tanács két vádlottat mezei lopás miatt ítélt el . Mivela vádlottak fellebbezésükben azt adták elő, hogy már az első fokú íté-let meghozatala előtt 12 heti áristomot szenvedtek el s "különben ezenegész törvénybeli procedura a törvényszék figyelmét magára vonta",ezért egy kerületi táblabírót és a tiszti főügyészt a körülmények"kinyomozására" kirendelték, s jelentésük beérkeztéig az"ítélethozást" felfiiggesztették .b ' Az ügy további fejleményei iratokhiányában nem állapíthatók meg.

A szoboszlói tanács 1822 december 6-án hét vádlottat testi sértésmiatt ítélt el . Egy bejelentés szerint a büntetéseket nem hajtották vég-re, így került az ügy a törvényszék, mint másodfokú bíróság elé.

Az 1824 június 1-én hozott ítéletben megállapították, hogy a be-jelentés részben felel meg a valóságnak . Minthogy az első bíróságiítélet érdemi felülvizsgálatának akadálya nem volt, három vádlottra akiszabott 20-20, végre nem hajtott pálcaütés mértékét 30-30-ra emel-ték fel, két vádlottat pedig felmentettek . Mivel két vádlotton a rájukmért 20, illetve 30 pálcaütést már annak idején - 1822 decemberében -végrehajtották, "az hántok támasztott kérdés megszűnt" - olvasható atörvényszék ítéletében . Így fogalmazták meg a fellebbviteli eljárásmegszüntetését.62

A nánási tanács 1788 április 10-én testi sértés miatt négy vádlottatítélt el s a sértett élt fellebbezéssel . A törvényszék két esztendő múlva- 1790 március 4-én - tárgyalta az ügyet s ítéletében azt állapítottameg, hogy a sértett maga is verekedett és káromkodott, ezért 30 bot-ütésre ítélte anélkül, hogy vádlottként kihallgatták volna.63 A törvény-széknek, mint fellebbviteli bíróságnak ez volt az egyetlen olyan ítélete,amelyet az eljárási szabályok megsértésével hozott meg.

6~ Uo . B.ügyek jkv.2 .k . 1830 . június 7.6zUo . B .ügyek . 1824.Fasc.VVV .N°°-33.63 Uo:1790.Fasc.NN .N °°-5 .

Ajogerős ítéletek végrehajtása

28

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .A törvényszék másodfokon hozott ítéletei ellen fellebbezéssel élni

nem lehetett . Ezt az elvet 1841-ben megkísérelték áttörni . Egy sik-kasztási ügyben hozott másodfokú ítélet ellen a sértett jelentett be fellebbezést s miután a törvényszék ezt megengedhetőnek nyilvánította,az iratokat felterjesztették a királyi Táblához . A Tábla azonban ítéleté-ben kimondta, hogy a törvény szerint a fellebbezés nem engedhetőmeg, ekként az ügy megvizsgálásának helye nincs és az iratokat visz-szaküldte a kerületi törvényszéknek.64

Egyébként a másodfokú eljárás befejezése után, a törvényszékítéletének egy példányát az ügy irataival együtt megküldte az illetékesvárosi tanácsnak, az érdekeltek elő tti kihirdetés és a jogerős büntetésvégrehajtása végett. A szabadságvesztés büntetéseket a városházaépületében erre a célra kijelölt helyiségben, a pálcázást a városházaudvarán hajtották végre . A pénzbüntetések és egyéb pénzbeli marasz-talások behajtására pedig két tanácsbeli személyt rendeltek ki .

A jogerős ítéletek végrehajtását a hajdúkerület tisztiügyészi hiva-tala a városi tanácsok jelentései alapján, továbbá az időnként tartotthelyszíni vizsgálatok alkalmával ellenőrizte, és ha mulasztást tapasz-talt, a szükséges intézkedéseket megtette .

1 . sz . mellékletA bűncselekmények minősítése a fellebbezéssel megtámadott

ítéletekben és a vádlottak száma

minősítés

a vádlottak számatesti sértés

1~~lopás

33orgazdaság

2sikkasztás

4csalás

2becstelenítés, rágalmazás

6paráznaság

4káromkodásközrend megsértése

13önbíráskodás

3hamis vád

1

6aUo.1841 .Fasc .4 .R .N °°-165 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIfeljelentési kötelezettség elmulasztásautcai gázolástűzrendészeti szabály meg sértésekutya és sertés által okozott testi sértésI . fokú iratok hiányában nem állapítható megösszesen2. sz . melléklet

T-~ehal Lawcotirt of i-laiáú ciistrict as a

Sá«doa ?~ty~y

1123

259

secohc~ degree court

29

The study expounds the reasons which made necessary the .or-ganization of jurisdiction in those towns where the Haiduks of thearmy of István Bocskai were settled down between 1605 and 1609 .The realization was carried out according to the Order dated on 4th ofJune, 1613 given by Zsigmond Forgách, captain-general . He com-pelled the captains being at the head of the towns to supply both thepenal and civil jurisdiction with their 12 jurymen . Except the politicalcriminal acts the judgement of every criminal act committed in theirtowns and in the outskirts of their towns fall within the competence ofsuch collective courts . Every Haidu town was invested with the powerof life and death by the Order . The accused people, the defendingcounsels, the municipal attorneys and the offended people could ap-

A vádlottak lakhely és nemek szerinti megoszlása

városok férfi nő összesenSzoboszló 65 10 75Böszörmény 53 11 64Nánás 46 2 48Hadház 32 5 37Dorog 26 3 29Vámospércs 6 - 6összesen 228 31 259

30

Ahajdúkerületi büntető törvényszék, . . .peal to the bench of the captain-general of Kassa and from 1704 to thedistrict general assembly that was the common public administrativeorganization of the Haidu towns.

The power of life and death was withdrawn and granted to theHaidu district by Marie Theresa in 1757 . Thus the judgement of theserious criminal acts got to the original jurisdiction of the district lawcourt and the town councils could start legal proceedings only incriminal acts of smaller importance . Since the theoretical separation ofthe more and less serious cases didn't take place, debate broke out fre-quently between the town councils and the district lawcourt in thequestion of the power of authority .

From 1757 the meetings of general assembly of Haidu district onwhich trials of criminal acts were held were called "Criminal Law-court ofHaidu district" and thus the appeals against the judgements ofthe town councils were sent up addressed to the penal lawcourt .

From 1757 to 1850 that was the end of the feudal era appealsagainst the judgements of the town councils for or against altogether259 defendants were introduced to the lawcourt . According to the trials held on the lawcourt the judgement of the court of first instancewas affirmed in cases of 111 defendants, the penalty was increased in47 cases and reduced in 15 cases and 26 people convicted by the courtof first instance were acquitted of the charge . The judgements of thecourt of first instance were quashed because of groundlessness andnew proceedings were ordered or additional evidences were consid-ered necessary in cases of 48 defendants while the proceedings werestayed or stopped against 12 defendants .