hajdÚsÁgi kÖzlemÉnyek 8 m. nepper ibolya-sŐregi … · az egész megyére kiterjedő...

HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8

M. NEPPER IBOLYA-SŐREGI JÁNOS —ZOLTAI LAJOS

HAJDÚSÁGI HALMOK

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 1981

HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8.

M. NEPPER IBOLYA-SŐREGI JÁNOS-ZOLTAI LAJOS

HAJDÚSÁGI HALMOK

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY 1981

Különlenyomat a Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. kötetből

A HORTOBÁGYI IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG kiadványa

A címlapon Zoltai Lajos akvarell je, 1930 A k iadványban közölt ra jzokat Zoltai Lajos készítette

A Városi Tanács (Hajdúböszörmény) és a Hajdúsági Múzeum honismereti kiadványa

Szerkeszti: Dr. Nyakas Miklós Felelős kiadó: Dr. Nyakas Miklós

HU—ISSN 0133—8439 82.718.66-19-2 Alföldi Nyomda, Debrecen

HAJDÚSÁGI KÖZLEMÉNYEK 8

Néhány évvel ezelőtt nemcsak mint az akkori Hortobágyi Intéző Bizottság titkára, hanem mint a Megyei Műemléki Albizottság elnöke, körlevélben figyel-meztettem megyénk különböző építkezéseket folytató vállalatait, üzemeit, te r -melő egységeit, hogy földkinyerés céljából ne bontsák meg a Hajdú-Bihar me-gyében is nagy számban található halmokat. Korábban ugyanis több ilyen jelle-gű — és jóvátehetetlen — tevékenységről kaptunk bejelentéseket. Ezek a hal-mok pedig sajátos történeti értékeket rejtenek, sok évezredes kul túrák temet-kezőhelyeit. E halmok egy részét olyan nép emelte sírjai fölé, akik 4000 évvel ezelőtt nyomultak be ide a dél-oroszországi sztyeppéról. Több esetben a sírok-hoz bonyolult alagútrendszer vezetett el, mint amilyet a püspökladányi Kincses-dombon 1969—1970-ben sikeresen fel tártak. Ezeket a mesterséges halmokat szinte kivétel nélkül későbbi korokban is felhasználták, nemcsak ú jabb temet-kezések helyéül, hanem telephelynek is. A régészeti-történeti kutatás bizonyí-totta, hogy sok esetben első Árpád-kori templomaink is ezeken a halmokon emelkedtek. Míg hiteles fel tárásukkal vidékünk több évezredes történelmének egy-egy szakasza elevenedik meg, addig elpusztításuk nemcsak minket, hanem az elkövetkező nemzedékeket is pótolhatatlan történeti emlékektől fosztja meg. Megyénk területén a különböző nagyságú és magasságú halmokból — kurgánok, „kunhalmok", laponyagok — régészeti feltárással mintegy huszonötöt ismer-tünk meg, pedig háromnegyed évszázada dolgoznak régészek területünkön.

Egy évvel ezelőtt a bihari tá j ra eső halmok „tömör ismeretanyagának köz-kinccsé tétele" érdekében külön kis kiadvány megjelentetését támogattuk. Az eltelt egy esztendő igazolta ennek a támogató-segítő tevékenységünknek he-lyességét. A mostani, újabb, önálló formában is megjelentetett munka a Ha jdú -ság — mint tájegység — 194 halmának legfontosabb régészeti-történeti adatai t nyúj t ja . Célunk ez alkalommal is a szemlélet megváltoztatása, sőt a történelmi-régészeti emlékek iránti felelősségtudat jövőbeli növelésének szándéka.

dr. Angyal László, a Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság

t i tkára

A tanulmány a Hajdúság mint földrajzi egység területén található halmo-kat foglalja kataszterbe. A munka alapja Zoltai Lajos (1861—1939) és Sőregi Já-nos (1892—) a debreceni Déri Múzeum régészei által összeállított kataszter, ame-lyet terepbejárások során tapasztaltakkal egészítettem ki, illetve a halmok he-lyét, meglétét hitelesítettem. Az egyes helységek nevének feltüntetése u tán a halmok betűrendi sorrendben követik egymást. A kataszter 194 halmot ír le. Minden esetben fel tüntet tük a halom fekvését, magasságát, a rávonatkozó ré-gészeti adatokat, s a halmokra vonatkozó irodalmat. Fontosnak í tél jük meg a halmokra vonatkozó tudnivalók összegyűjtését, közreadását, mert bizony hosz-szú ideig nem kímélte ezeket a szántó-vető vagy „kincskereső" ember. Ezek a halmok pedig nemcsak a t á j arculatához tartoznak hozzá, s őrzik néha „sziget-ként" a sztyeppei növényzetet, de sajátságos „műemlékek" is, vagy ahogyan a régiek nevezték „földpiramisok". Ezek a halmok őrzik a neolitikus, bronzkori telepeket, szarmata, germán temetőket, honfoglaláskori temetőket és Árpád-kori templomok és templom körüli temetők nyomait. Megőrzésük, védelmük, tudományos feldolgozásuk a mai nemzedék kutatóinak feladata.

A leírt, kataszterbe foglalt halmok közül 4 csak a jegyzetanyagban szere-pel, ezeket terepbejárás során régészeti irodalomból szerzett adat alapján lel-tem föl. Célom ennek a Biharra és Hajdúságra vonatkozó anyagnak a közreadá-sával az is, hogy alapja legyen nem csupán természeti környezetünk védelmének, de kiindulópontja legyen bizonyos értelemben véve, illetve lehessen a későbbi régészeti-történeti kutatásoknak is.

Az egész megyére kiterjedő régészeti topográfia készítéséhez ugyancsak mint kiindulópont s támpont szerepelhet. A lehetőségeinkhez képest összegyűj-töttük és közreadjuk a halmokra vonatkozó irodalmat és a térképes anyagot is jeleztük, amely az érdeklődő vagy szakember számára adatainkat nemcsak el-lenőrizhetővé teszi, de ténylegesen is alapkutatásként használhatóvá.

Mivel e halomkataszter számára 1971-ben kezdtem meg a hitelesítő kont-roláló terepbejárást Hajdú-Bihar megyében, s 1978-ban fejeztem be, előfordul-hat hogy a halmot — bár ezt törvény ti l t ja — elhordták. Akkor viszont mun-kánk rögzített egy olyan objektumot, mely a további tudományos fel tárás szá-mára csupán annyi adattal bír, amennyit sikerült a következőkben lefektetnünk.

Munkánk tehát a 194 hajdúsági határba eső halomra vonatkozó adatokat adja alább közre.

BALMAZÚJVÁROS

Benedikó-halom

Fekvése: Balmazújváros, Hortobágy, a Magdolna lapos Ny-i oldalán húzódó Kadarcs jobb part ján, a vasútvonal és a műút között csaknem középen. A Deb-receni Állami Levéltárban őrzött, XVII. század végéről származó „Posta út Űj-

5

várostól a hortobágyi csárdához" című térképen névleg feltüntetve. Azonos le-het az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen 90-nel jelzett halommal, mely a Ka-darcstól Ny-ra 1,3 km-re a hortobágyi csárdától K-re 8,9 km-re van. A Nagy Szálka-halomtól ÉK-re 2,1 km-re. Varga Antalnak egy 1923-ban készült térképe Benedikó laponyagot a város központjától Ny-ra kb. 6 km-re tünteti fel. Ka-rinkó puszta D-i részén.

Méretei : T. sz. f. m. : 90 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Varga Antal szerint az elpusztult középkori

„Figudi" falu azon a helyen állott (1267—1338). A halmon állhatott a temp-lom (?) Szent Benedek tiszteletére.

Irodalom: id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában állott fal-vak történetéhez. B.-újváros, 1942. 29. id. Varga Antal: Földrajzi helynevek Balmazújvároson Debr. 1942. 36.

Bivalyhalom

Régészeti adatok: A halom közelében bronzkori és szarmatakori telepnyo-mok kerültek elő 1949-ben.

Irodalom: Kralovánszky Alán DMÉ 1962—64. (1965) 35.

Gajdán vagy Kajdán halom

A balmazújvárosi Pallagráta DNy-i részén van. Neve a XV. század óta is-meretes. A katonai térképen névleg nincs megnevezve.

Fekvése: Valószínűleg az a halom lesz, mely a balmazújvárosi vasúti állo-mástól ÉK-re 1,6 km-re fekszik, a Böszörménybe vivő műúttól D-re 800 mé-terre. Ez a halom esik a Pallagráta DNy-i részére.

Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Révész Imre, Etel laka. Debrecen, 1859. 54. Nála Kajdán-halom

néven említve, id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debrecen, 1942. 36. dr. Varga Geiza: Hajdú megye leírása Debrecen, 1882. 114. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 8. Kaján telekről is a Nagy Pród-pusztán.

Gutsit laponyag

Fekvése: A város DNy-i határában, a nádudvari út és a Magdolna-rét kö-zött, hasonló nevű Gutsit-laposon, a Magdolna-sík D-i részén. A város központ-jától DNy-ra kb. 3 km-re.

Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros telepü-

lésföldrajzához. Pécs, 1934. 9. Említi a Gutsit laponyagot, közelebbi megjelölés nélkül, id. Varga Antal 1923-ban készített térképén feltüntetve, azonban a tér-képen mértékarány nincs adva.

Háti halom

,,Hat" középkori falut a XIII. században a Váradi Regestrum említi, 1489-ben már puszta. A katonai térképen Háti halom-nak nevezve. Dr. Varga Geiza Hathnevű-halomnak nevezi. (Hajdú megye leírása, Db. 1882. 114.) Fekvése: Bal-mazújváros Nagyhát nevű határrészén. Határhalom Balmazújváros és Hajdú-böszörmény között Szigetorr felől, a Hajdúböszörmény vagy újvárosi műút D-i oldalán, attól 2 km-re. Az újvárosi vasúti állomástól K—ÉK-re 5,4 km-re, Nagy-hát vasúti állomásától É-ra 5,2 km-re.

6

Méretei: T. sz. f. m.: 123 méter. Régészeti adatok: A halom feltáratlan. Varga Antal szerint ra j ta „csiszolt

kőkori" leleteket találtak. A halom környékén állott HAT falu 1230—1489. Ré-vész Imre 1859-ben ezen a tájon képzelte el Etellakát, Attila király székhelyét.

Irodalom: Révész Imre, Etel laka vagyis Attila hun király birodalmi szék-helye. Debr. 1859. 54. id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros ha tárában ál-lott falvak történetéhez. Debr. 1942. 30. id. Varga Antal: Földrajznevek Balmaz-újvároson. Debr. 1942. 36. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. 1783-as térképen feltüntetve.

Kárhozott halom

A XVI. században Nagyhalom, ma pedig Kárhozat halmának is nevezik. Fekvése: Bánom kert DNy-i sarkában, határhalom Debrecen és Balmaz-

újváros között. A balmazújvárosi vasútállomástól D-re 4 km-re, Debrecentől ÉNy-ra kb. 21 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 112 méter, v. m.: 7—8 méter, á tmérője : 70 méter. Régészeti adatok: Sőregi a halmot 1935. október 12-én felkereste, amikor

a Kadarcs mentén az elepi templom helyét kutat ta . A halomról a sík t á j mesz-sze áttekinthető. A halomban 200 éves pincét emleget a nép. 1953-ban a tiszai főcsatornának a halomhoz közeli ásása alkalmával a feltöltéshez szükséges föl-det a halom szolgáltatta. A lehordási munka alkalmával, a halom legmagasabb pontja alatt 2 méter mélységben La Téne-kori urnasír ra akadtak. Koron-golt urna és lapos tál a Déri Múzeumba került. Az urnában égett csont-maradványok, vas- és cseréptörmelékek voltak. A lehordott halom, melyből kö-zepén egy 182 cm magas kubikus baba maradt , szakszerű fel tárásra került . Csa-log József 1953. májusában tár ta fel a halmot és megtalálta a XVIII. század má-sodik feléből származó pince, téglától megfosztott helyét. A hordott halom szín-ben eltérő rétegei a halomépítés hosszabb és rövidebb, többször megszakított munkájáról tanúskodnak. A 2. számú kutatóárok egy 4 méter széles és 4,2 mé-ter hosszú gödört talált. A gödör a l jának közepén volt 85 cm mélyen a 265. fok-ra keletelt sírkamra, melyet két rétegben, egymásra keresztbe fektetet t tölgyfa padlódeszka-fedél borított. A kamara hosszoldalait levert karókkal támogatták meg, ezekre keresztben dorongokat és ezek felé nemeztakarót, erre pedig fűz-favessző sövényt fektettek. A s í rkamrában talált csontváz deszkákon feküdt, lábbal keletnek, szétterpesztett térdekkel, hanyatt . A koponya két oldalán 1—1 tekercselt visszahajlított végű ha jkar ika volt. Fémlemez nyomok a homlokon és a térdnél is mutatkoztak, vastárgy sehol. Csalog a halom korát a bronzkor vé-gére vagy a koravaskorba helyezi. A halomból származó leletek Ltsz. : 53. 26. 1—2.

Irodalom Zoltai: Halmok 28. Csalog: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása FA VI. 1954. 37—44. Arch. Ért. 1955. 95. old. id. Varga Antal: Földrajz-nevek Balmazújvároson. 1942. 36. id. Varga Antal: Hol állott Attila birodalmi fővárosa Priszkusz követsége idejében, 449-ben? Gyoma, 1909. 41. Kralovánszky Alán: DMÉ 1962—64. 35. old. Nándor Kalicz: Die Frühbronzezeit in Nordost — Ungarn. Akadémia, Budapest, 1968. 21., 29.

Kettős-halom a Pallagrátán

Fekvése: Balmazújváros ha tára ÉK-i részén, Pallagrátán, a hajdúböször-mény—balmazújvárosi határon, a Görög-tanya közelében, a böszörmény—újvá-rosi műúttól É-ra 1,1 km-re, a Balmazújváros vasúti állomástól ÉK-re 6,6 km-re határhalom.

Méretei: T. sz. f. m.: 105 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37.

7

Kettős halom a Papréten

Fekvése: Balmazújváros É-i határa, Paprét, a tiszacsegei műút K-i oldalán, a balmazújvárosi vasúti állomástól ÉNy-ra légvonalban 5,7 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 37.

Kistacsűló-halom

Balmazújvárostól K-re a Görög- és Nagy-tanyák közötti mesgyén fekszik. A katonai (1925., 1943.) térképek azon a helyen névtelen halmot jeleznek. Sző-rösnek is nevezik! Az 1943-as 1:50 000-es térkép Szőrös-halom a Nagy-tanya és a II. Pródi-halom között van. Győrf fy szerint Nagy-Pródon.

Fekvése: Balmazújváros ÉK-i határán a vasútállomástól ÉK-re 6,3 km-re, a nagy csatornától K-re 1,5 km-re, a Malátom-halomtól K-re 3,6 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson Debr. 1942. 37.

dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása. Debr. 1882. 130. Győrffy István: Hajdú-böszörmény települése. Szeged, 1927. 36. (Csak Tacsilló-halom).

Malátom-halom

Régi nevén „Malton", középkori falu, mely 1413 óta puszta. Fekvése: A „rácok szigetét" körülvevő Kadarcs legészakibb külső csücskénél.

Balmazújváros központjától É-ra 6 km-re, az öntöző főcsatornától Ny-ra 2,2 km-re, a Nagy lapos alatt.

Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok : A halom feltáratlan. Révész Imre szerint a nép a Bál pa-

pok templomát sejtette alatta. Körülötte 1858 tá ján kútásás alkalmával álló em-beri csontvázat találtak, a koponyáján arany diadémot, korona alakú fej éket, melyet összetörtek és felolvasztottak. (Etel laka 53.) Varga Antal szláv telepü-lésnek ta r t ja Maitont. Szerinte Malátom pusztán és a Rácok szigetén sok kő és tégla kerül elő, továbbá népvándorláskori leletek is. XV. századi okmányokban mint pusztabirtok gyakran szerepel. 1920 nyarán Malton földjén szántó embe-rek bögrében XIII. századi friesachi dénárokat és II. Endre obulusait lelték. Varga Antal a halmon ásatást végzett, sírokban hasonló pénzeket talált. 3—4 sírban a csontvázak lábszárak nélkül feküdtek.

Malton vagy Malátom területén találtak még bronz karperecet és 2 db Ár-pád-kori (?) ezüst karperecet, fa rkuka t harapó kígyók formájában, továbbá egy rézgyűrűt méregtartóval.

Id. Varga Antal a Malátom-hoz kelet felől csatlakozó háton „tégla épület faragványos darabjai t és sárkunyhók tapaszrögeit lelte".

A Pester Lloyd szerint 1920-ban hun (ék) írásos arany kelyheket és tálakat találtak a halom környékén, azonban a detektívnyomozás sem tudta feltalálni. Ezt a tényt a debreceni törvényszéki bíróság is megállapította. Egy más adat szerint (Semsey Lászlóné 1924. XII. 4-én kelt levele) a leletek akkor bírói letét-ben voltak. Az Arch. Ért. 1920—1926-ig a leletekről nem szól.

Kollonich Dezső a határrészt „Maladon"-nak írja. Irodalom: Révész Imre: Etel laka vagyis Attila hun király birodalmi szék-

helye. Debr. 1859. 53. Id. Varga Antal: Adatok a Balmazújváros határában ál-lott falvak történetéhez. Debr. 1942. 38—41. Id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 32., 37. Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Pécs, 1934. 14.

8

Pápa halom

Fekvése: Laponyag a Kadarcstól körülvett Rácok szigetén. Az 1925-ös 1 -75 000-es katonai térképen a Rácok szigetével Ny felől szomszédos Erdősziget-től É-ra fekszik, a Kettős-laponyagtól K—DK-re 1,5 km, Balmazújváros vasúti állomásától ÉNy-ra 4,6 km-re, a Papréten.

Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 38.

Szélhatár-halom

Fekvése: Balmazújváros. Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Kollonich Dezső: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros telepü-

lésföldrajzához. Pécs, 1934. 6. Említi a Szélhatár-halmot közelebbi helymegje-lölés nélkül.

Szőrös-halom a Nagylaposon

Balmazújvárostól ÉK-re a Kistacsilló-halmot illetik ezzel a névvel is. A Gö-rög- és Nagy-tanyák közötti 98-as magaslat. A katonai térképek (1925, 1943) a Brassó-ér Ny-i par t ján fekvő halmot nevezik így.

Fekvése: Balmazújváros, Nagy lapos, közel a hajdúböszörményi határhoz, a Brassó-ér mellett. Az ú j nagycsatornától K-re 2,2 km-re, az újvárosi állomástól É—ÉK-re 8,2 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. • Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: id. Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson. Debr. 1942. 38.

EGYEK

Cseppentő-halom

Fekvése: Az egyeki vasúti állomástól DNy-ra 1 km-re, az egyek—debreceni műút Ny-i oldalánál közvetlenül.

Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. (Az útépítés érintette.) Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Dinnyés halom

Fekvése: A község vasúti állomásától D-re 3,6 km-re, közel a határhoz, kb. 250—300 méterre, a Nagy Csatak lapos K-i oldalán.

Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen feltüntetve.

Gulyakúti halom

Fekvése: A község vasúti állomásától DK-re 3,3 km-re, az egyek—nagyivá-ni út szeli át. A kócspusztai határhoz 1,1 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

9

Gyenge halom

Fekvése: A község központjától DK-re, az egyeki vasúti állomástól K-re 2,2 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Kis Szék halom

Fekvése: A község központjától D-re 3 km-re, az egyek—hortobágyi műút és a Nagy Csatak lapos között. A Nagy Szék-halomtól D-re 7—800 méterre, a füredi kócspusztai határhoz 650 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1925-ös 1:75 000-es katonai térképen feltüntetve. Az 1943-as

1:50 000-es térképen Görbe-Székhalomnak írva (vagy Kis-szék halom).

Konc-halom

1925-ös 1:75 000-es katonai térképen Kócs-halom. Fekvése: Az egyeki vas-úti állomástól DK-re 2,2 km-re, az egyek—nagyiváni út K-i oldalán, attól 100 méterre.

Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Nagy Szék halom

Fekvése: A község vasúti állomásától D-re 2,2 km-re. Az egyek—hortobá-gyi műút és a Nagy Csatak lapos között, a műúttól K-re 1 km-re.


Ohati Földvár halom

Először említve 1737-ben Egyeki Nagy halom, Földvár halom, Egyeki Föld-vár halom.

Fekvése: Egyek, a falu templomától DK-re 5300 méterre, az egyek—debre-cen—ohati határvonalon. A belsőohati majortól DNy-ra 2,5 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter, v. m.: 11 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A halomtól D-re 100 ölnyire földvár nyomai

látszanak, melyről a halom nevét kapta. Zoltai és Sőregi 1923-ban a halmot és földvárat felkeresték. A földvárat azon a keskeny gerincen — melyre a halmot hordták — két párhuzamos keresztbevont árokkal készítették. A földvárat a két hosszanti oldaláról, a laposokban felgyűlt vízállás védhette.

Irodalom: Múzeumi Jelentés 1922. és 1923. évi Debr. 1924. 12. Zoltai: Deb-receni halmok. Debr. 1938. 20., a halom rajzával.

Tökös halom

Fekvése: A község vasúti állomásától DNy-ra 1,9 km-re, az Egyek—horto-bágyi út Ny-i oldalánál.

Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép

10

FELSÖFÜLÖP

(elnevezés nélküli)

Fekvése: az iskolától ÉNy-ra 300 méterre kiemelkedő kis dombocska. Régészeti adatok: 1964-ben keletelt téglaalapfalú templomot leltek. Tőle

D-re a kanális Ny-i felén telepnyomokat is találtak. Irodalom: Mesterházy Károly: DMÉ 1965. (1966) 32.

FÖLDES

Gyepárosi halom

Fekvése: Földes, a község templomától ÉK-re 4 km-re, a Földes—derecskei műút É-i oldalán, attól 400 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 129.

Gyilkos halom

Fekvése: A község templomától ÉK-re 6,5 km-re, a Földes—derecskei műút D-i oldalán, attól 1 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 163.

Mogyorósi halom

Fekvése : A község templomától ÉK-re 2,5 km-re, a Földes—derecskei műút É-i oldalán, attól 200 méterre. (A katonai térképen pontos jelölése nincs.)

Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Herpay Gábor: Földes község története. Debr. 1936. 129.

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

Ásott halom

Fekvése: Hajdúböszörmény határában van. Telekföld területén, a város központjától É—ÉK-re 3,6 km-re. A Böszörmény—dorogi vasútvonaltól K felé 600 m-re.

Régészeti adatok: Feltáratlan, de kincskeresők több ízben megbolygat-hatták.

Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged, 1927. Egy 1873-ból származó térképen már fel van tüntetve a hajdúdorogi és nyíregyházi utak között.

Brassó halom (Nagytacsilló halom)

Az 1925-ös, 1943-as katonai térképen feltüntetik. Dr. Varga Geiza nem ezen a néven ismeri, sem id. Varga Antal 1942-ben. Bizonyos azonban, hogy mindkét szerző Tacsilló-, illetőleg Nagytacsilló-halma azonos a Brassó vagy Barassó-halommal. Népiesen Baraksa. Barcsánál Barassó.

11

Fekvése: Kis-Pród-puszta, Varga Antal szerint Bakóc puszta, mely a ka-tonai térképen nem szerepel. A Barassó-ér É-i part ján, a hajdúnánási út K-i oldalán, az ú j nagy csatornától K-re 900 m-re, Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra 10 km-re, a II. sz. Pródi halom és a Strázsa halom között.

Méretei: T. sz. f. m.: 100 m Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: dr. Varga Geiza: Hajdú vármegye leírása D. 1882. 130. 1., id.

Varga Antal: Földrajznevek Balmazújvároson D. 1942. 37. 1. A szerző mint határhalmot sorolja fel bizonyára a B.-újvárosiak között. Barcsa J.: Hajdú-nánás város története 1900. 191.1.

Csap Péter halma

Fekvése: A város központjától DK-re 3,5 km-re, a Zabos-kerthez közel, a vasútvonaltól K-re 1,3 km-re, a Széchenyi halomtól É-ra jó 1 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 161 méter Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. 36. 1.

Csege halom

Thege halom-nak is írták. Fekvése: Szentgyörgy-pusztán, a Böszörmény és Felső-Józsa közti határ-

vonalon. Hajdúböszörménytől D—DK-i irányban 8,5 km-re. A felsőjózsai temp-lomtól ÉNy-ra 2,2 km-re. Debrecen városházától ÉNy-ra 11 km-re.

Méretei: T. sz. f. m,: 167 méter v. m.: 7—8 méter, Debrecen környékének legnagyobb halma. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1858-ban közven közelében találták a

„Hajdúböszörményi bronz kincs" név alatt ismert raktárleletet (1.: Hampel). A leletből 8 kard, melyet Hampel ,,j—q" jelzések alatt ír le, a debreceni Ref. Kollégium gyűjteményébe került. Ebből 1 kardot egy másik nem böször-ményi karddal 1930-ban a Déri Múzeumnak kölcsönöztek ki. A böszörményi ki-kölcsönzött kardot, melyet Hampel „o" alatt ír le (XXIII. tábla 4. sz.), 1944 őszén ismeretlen tettes elvitte.

Irodalom: Graffenried; Archiv f ü r österreichische Geschichtsquellen, 1860. 1860. XXIV. k. 373. 1. Hampel: Antiquités praehistoriches de la Hongrie, Eszter-gom 1876/66 XI. 1—8. Hampel: A bronzkor emlékei Magyarhonban Bp. 1892. 1—III. I. 49—58. 1. XX., XXIII. és XXIV., XXXIII., LXIV. és LXV. táblák. Pulszky: Magyarország Archaeológiája Bp. 1897. I. kötet 153—155, 160, 181, 194—195. képekkel. Nils Alberg: Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chro-nologie, Stockholm, 1935. V. köt. 86—87. 1. 162. ábra. Jelentés Debrecen város Múz. 1927. évi működéséről Debrecen 1928. 16. 1. Zoltai: Debreceni halmok D. 1938. 57. 1.

Gát halom

Fekvése: A város központjától Ny-ra 5 km-re a Barassó-ér jobb oldalán, az értől K-re 700 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter Régészeti adatok : Feltáratlan.

Két laponyag

Fekvése: Hajdúböszörmény, Ürmöshát, a város központjától Ny—ÉNy-ra 14 km-re. A Brassó halomtól a Hortobágy folyóhoz vezető út É-i oldalán, a Kadarcs hídja mellett. Két laponyag 200 méterre egymástól.

12

Méretei : a Ny-i T. sz. f. m. : 94 méter Régészeti adatok : Feltáratlanok. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 31. 1.

Az 1943-as katonai térképen (1:50 000-es) mind a két laponyag fel tüntetve megnevezés nélkül.

Kis Bene tanyai halom

Fekvése: Hajdúböszörménytől Ny-ra kb. 3 km-re, a Kis Bene tanya te rü-letén fekvő mesterséges halom.

Régészeti adatok: A halom 30X30 méteres területét megbolygatták. A D-i, DK-i, s É-i oldalán Árpádkori temető sírjait találták meg, ÉÉK—DDNy-i tájo-lású vázakkal. A sírokból S végű ha j karikák kerültek elő.

Irodalom: Mesterházy Károly DMÉ 1965. (1966) 32.

Kis Vidi halom

Fekvése: Hajdúböszörmény, Szőke-zug nevű határrésze. A város központ-jától ÉNy-ra 13,9 km-re, a nagy főcsatorna K-i oldalán, attól 200 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. (a mű

utolsó térképén feltüntetve) 1943-as 1:50 000-es katonai térképen is.

Köves halom2

Győrffy Istvánnál Kövecses halom a neve. Fekvése: Szőke-zugban, a Szőke-ér par t ján . A város központjától ÉNy-ra

16,3 km-re, a főcsatornától Ny-ra 2,8 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok: Mikor Rómer Flóris és Hampel József a hajdúböszörmé-

nyi Pródi halom őstelepet megásták, ugyanakkor megásták a Pródi halomhoz nem messze fekvő Kövecses halmot is és a Kőudvart (?). Bakóczy János volt bö-szörményi ref. lelkész kéziratos krónikája szerint ,,mind a három helyen szám-talan emberi csontot találtak. 37 db keltakori bronzpallos, sisak, edény került elő, melynek egy része a debreceni kollégiumba, másrésze a Nemzeti Múzeum-ba került". (Ebből nem tűnik ki, mi volt a Köves halomban!)

Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 4. o. és térkép.

Lyukas halom

Fekvése: Hajdúböszörmény központjától ÉK-re, kb. 6—7 km-re, a határon, a Törökmetéllő halomtól ÉK-re 2 km-re.

Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. A mű-

ben az 1783-as térképen fel tüntetve egyedül. A katonai térképek nem ismerik.

Nagy Süldős halom3

1476-ban már említve. Fekvése: A Szőke-zug Süldős-erének par t ján. A város központjától ÉNy-ra

14,8 km-re, a nagy főcsatornától Ny-ra 500 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: nincs közölve az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen

sem.

13

Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdúvárme-

gye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 110. 1. Győrffy: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 8.1. és térképen.

Nyíregyházi Rátát halom (Rátót halom)

Fekvése: Hajdúböszörmény, Nagyrét, Határhalom Szentmargita-puszta és Hajdúböszörmény közti határon, a Böszörmény—polgári műúttól D-re a határ-vonalon számítva 2,6 km-re, a hortobágyi fő gyűjtőcsatornától Ny-ra 2,1 km-re, Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra jó 20 km-re.

Méretei : T. sz. f. m. : 92 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan.

Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elf elejtett régi helynevek Hajdú várme-gyei mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 109. 1. Győrffy István: Hajdúbö-szörmény települése Szeged 1927. 8. L

Pródi halom

Fekvése: Nagypródi puszta, a várostól ÉNy-ra 14,7 km-re a tiszapolgári műút D-i oldalán, attól 500 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter v. m.: 7—8 méter Régészeti adatok: Őstelep. 1882 nyarán Rómer Flóris és Hampel József a

Pródi halomban végezték el ennek a környéknek első rendszeres ásatását a vá-rostól kapott 40 munkással. A leleteket, melyek előkerültek, a Nemzeti Múzeum-ba szállították. Ugyanakkor a Kőudvaron megásták a Kövecses halmot is.

Id. Forgács Ferenc, hortobágyi juhász, böszörményi lakos a 2 fiával, vejé-vel és fogadott napszámosokkal 1925-től kezdve 8 éven át, minden aratás után karácsonyig ásta az őstelepet, álomlátás alapján, Attila sír ját keresve. Félnyilas szőlőjét 300 juhát rááldozta. Halála után, 1932-től veje és fiai folytatták a kincs keresését, 12—14 méter mélyre hatolva a kultúrréteg alatti szűz talajba, az öz-vegy álomlátásaitól fanatizálva. A kultúrrétegek áttörésekor a leletek egész tö-megét dobálták ki, kő-, csont- és cseréptárgyakat stb. 1934-ben ú jabb 3 aknával hatoltak le, amikor állítólag földalatti folyosókat találtak. A leleteket magán-személyek, az alakulóban levő böszörményi múzeum és a Déri Múzeum szerez-ték meg.

Zoltai Lajos 1925-ben Forgács Ferencnétől 5 db réz halántékkarikát, 3 db agyagedény csőtalpát, illetve azoknak töredékét, egy félgömb idomú kis bögre töredékét, 1 füles cserepet, vadkan agyarakat, kutyacsontot, egy átfűrészelt szarvasagancsot szerzett meg (ltsz. 102—105/1925). Ugyanakkor H. Fekete Pé-ter polg. isk. igazgató a leletek nagyrészét a leendő helyi múzeum számára meg-szerezte. 1941-ben Maghy Zoltán böszörményi festőművész a Pródi halomból származó üreges öntésű bronz buzogányt, hegyes és csonkagúla alakú tüskék-kel, és egy palaszürke s^ínű, korongolt csuprot adott át a Déri Múzeumnak (ltsz. 8/1941. 1—2).

Irodalom: Sőregi: Zoltai élete 78. o. Jelentés 1934. 143. o. Jelentés 1925. 16. o. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 53—54. o. Bakóczy János: Böszörményi krónika (kézirat). Idézi Győrffy.

II. sz. Pródi halom

Fekvése: Hajdúböszörmény, Kis Pród-puszta DK-i sarka, a Barassó-ér part-ján. Hajdúböszörmény központjától Ny-ra 7 km-re, a balmazújvárosi Szőrös halomtól ÉK-re 1,3 km-re.

14

Méretei: T. sz. f. m.: 102 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása D. 1882. 130.1.

Strázsa halom

Fekvése: Nagy Pród-puszta, a nagycsatorna Ny-i oldalán, a csatorna gát-jában. Hajdúböszörmény központjától ÉNy-ra 11,6 km-re, a Hajdúböszörmény— tiszapolgári műúttól a főcsatorna vonalán D felé 2 km-re a Nagy Pródi halom és a Brassó halom DK—ÉNy-i irányú vonalában, a Brassó halomtól ÉNy-ra 2,1 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A főcsatorna ásásakor a halom egy részét el-

hordták. Irodalom: dr. Varga Geiza: Hajdúmegye leírása D. 1882. 130. o. Győrffy

István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1. A közölt 1783-as térké-pen Böszörménytől D-re a zeleméri határon is van Strázsa halom, mely a mai Széchenyi, régen Messzelátó halomnak felel meg.

Széchenyi halom4

Régi neve: Messzelátó halom, Nagy Halom. Fekvése: Hajdúböszörmény, a Debrecen—böszörményi műút K-i oldalán, a

város központjától DK-re 4,1 km-re, a vasútvonaltól K-re 300 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 164 méter, tehát a Csegei halom után a vidék legma-

gasabb pontja. Utóbbi halom tőle D-re 4 km-re esik. Régészeti adatok : Feltáratlan. Régen a Messzelátó csárda állott a közelében. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 7. 1.

Szúnyog halom

Fekvése: Valószínűleg a város és a Bocskai-kert közötti halmok egyike. Az 1832-ben kiosztott ugarföldek mappáján szerepel, amely mappa a város le-véltárában van. A város központjától K-re 4 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: valószínűleg 152 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1.

Telek halom

Fekvése: Nagy Zelemér-puszta, a böszörményi vasútvonal Ny-i oldalán, a zeleméri vasúti megállótól és a Csonkatoronytól ÉNy-ra 1 km-re, a vasútvonal-tól Ny-ra 800 méterre, a műúttól K-re 1,4 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 154 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan.

Tetű halom

Fekvése: Valószínűleg a város és a Bocskai-kert közötti halmok egyike. Az 1832-ben kiosztott ugarföldek mappáján szerepel. A mappa a város levél-tárában van, A halom a város központjától K—DK-re 3,8 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: valószínűleg 158 meter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. 36. 1.

15

Törökmetéllő halom

Fekvése: Telek-föld, a város központjától É—ÉK-re 4,8 km-re. A Hajdúdo-rog—böszörményi vasútvonaltól K-re 1,1 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 130 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. az

1783-as térképen feltüntetve. A katonai térképen is szerepel.

Zeleméri földvár

A nép „vadászok sáncának" nevezi. Fekvése: De Pauli Zelemér puszta, a Debrecen—böszörményi vasút és mű-

út között, a zeleméri vasúti megállótól DNy-ra 1,2 km-re, a katonai térképen feltüntetett , de ma már meg nem levő Botos-tanya. Az U. Szabó tanyától kelet felé. A földvár előtt észak felől egyesül a Tócó két forrásága. A Ny-i ág a Mély-völgy, a másik, a hosszabbik észak felé, a Bánky tanyának vonul. A földvár kör-vonalas, a sáncok az U. Szabó tanyától jól kivehetőek.

Méretei: A terepet uraló dombháton a földvár hossznégyzet alakú. Pontos felmérések nem történtek.

Régészeti adatok: Zoltai 1922. június 24-én jár t azon a területen, de a je-lentésben (161/1922) a földvárról nem tesz említést. (Jel. 1922. 6. o.) Zoltai és Sőregi 1927. március 28-án tekintették meg a földvárat, melynek tetején cse-repek találhatók, de a rossz idő miatt felmérést nem tudtak végezni (79/1927). A földvár közelében őskori települési foltok kerültek feltárásra, és a zeleméri bronzkori zsugorított temetkezés. Lelt. : 35.37/1927.

Irodalom: Jelentés, 1927. 16. o. Sőregi: Jelentés, 1927. 38—45. o. Révész: Etel laka 1859. Bunyitay: A váradi püspökség II. 72., 121., 135., 143. és 464. o.

HAJDÜDOROG

Csontos halom

Fekvése: A község központjától K-re 2,8 km-re, a dorog—újfehértói műút É-i oldalán, attól 300 méterre, a határhoz 650 méterre.


Debeje halom

Fekvése: A község központjától DK-re 3,7 km-re, a Kiserdőhöz vezető dűlő Ny-i oldalán, attól 400 méterre.


Három halom

Fekvése: A község központjától ÉNy-ra 1,7 km-re, a Nánás—dorogi műút É-i oldalán, attól 200 méterre. Közelében a térkép nem tüntet fel kerek halmot, csak dombokat.


16

Kis Nyerges halom

Fekvése: Hajdúdorog, a község központjától û—DK-re 9,4 km-re, egészen a hajdúböszörményi határnál, a vasútvonaltól K-re 1,2 km-re. A Nagy Nyerges halomtól D-re 2,6 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 125 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen az 1925-ös 1:75 000-en is

feltüntetve.

Kövecses halom

Fekvése: A község központjától D-re 3,5 km-re, a böszörmény—dorogi mű-út K-i oldalán, attól 100 méterre.


Nagyállás halom

Fekvése: Hajdúdorog, a község központjától É-ra 3,5 km-re, a Dorog—nagy-falui út Ny-i oldalán, attól 100 méterre.


Nagy halom

Fekvése: A község központjától ÉK-re 3,8 km-re, határhalom. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Nagy Nyerges halom

Fekvése: A Böszörmény—dorogi vasútvonaltól K-re 1,6 km-re, a község központjától D—DK-re 7,2 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Györffy István: Hajdúböszörmény települése Szeged 1927. A mű-

ben az 1783-as térképen a határon túl van feltüntetve. A katonai térképen is szerepel.

Sárga halom

Fekvése: A község központjától É-ra 3,5 km-re, a Dorog—nagyfalui út és a szállásföldi dűlő között. Utóbbitól Ny-ra 550 méterre.


Temetőhegy'

Fekvése: Hajdúdorog, Szállásföld, a várostól É-ra 11 km-re, túl a Szállás-föld-tanyai iskolán. A Temetőhegy felé vezető dűlőút a hegy Ny-i oldalát le« szeli. Természetes domb. ~ -

/ f ™ / V 17

V ^ i t r

Méretei : v. m. : 7—8 méter. Régészeti adatok: 1936-ban dr. Verdes Miklós, a Szállásföld-tanyai iskola-

igazgató a Temetőhegy dűlőút szelte Ny-i felében mutatkozó sírból, a koponya szájpadlásához tapadt Szent-István dénárt talált és átadta a Déri Múzeumnak (C. N. H. O.2.). Sőregi János 1936. április 28-án ott próbaásatást végzett, de a hanyatt fekvő ÉK—DNy-i irányú nyújtóztatott csontváz mellett a dénáron fe-lül más lelet nem volt. Koponya és dénár leltározva: 22/1936. Sőregi 1938. július-ban cserkészekkel ásatott. É—D-i irányú kutató árokkal, 3 sírt tár t fel.

1. sír: 80 cm mélyen 170 cm hosszú, Ny—K-i irányban hanyatt nyújtóztatott csontváz, lócsontokkal volt. Mellékletek: vaszabla, kengyel, karika, 94 cm hosz-szú vaskard, í jborító csontlemezek, tegezvasalások, nyílhegyek. A koponyán 2 ezüst karika, bal szemen kis ezüst lemez.

2. sír: feldúlt sír, csak a lábszárak találhatók eredeti helyükön. Körülöt-te nagyobb és kisebb kerek, részben aranyozott ezüst veretek (13 db).

3. sír: K—Ny-i irányban fekvő csontváz, fakorhadvánnyal, vas koporsó-szegekkel (XVII—XVIII.). A cserkészek által szétdúlt sírokból: vasnyelű ezüst csat, ezüst füles pityke, 2 db vaskés, bagolyfejes csont botvég, 2 db 8—10 cm magas durva agyagcsupor, emberi és állati csontok kerültek elő. Ltsz.: IV. 58/ 1938. 1—38.

A hajdúdorogi Középső Szállásföldön szarmata temetőből pompás terra si-gillata edény (rheinzaberni eredetű) s egyéb leletek származnak (Évk. 1935. 17— 80. 1.). Ez a lelőhely a Temetőhegyhez közel van.

Irodalom: Sőregi: Szent-István-kori sírok Hajdúdorog határában. Évk. 1936. évről D. 1937. 71—72. 1. Évk. 1938. évről D. 1939. 46—47. 1. leletek ábrájával. Párducz: A szarmatakor emlékei III. Bp. 1950. 58. 1. Mesterházy K. DMÉ 1965 (1966) 32.

Tokaji úti halom

Fekvése: a Tokajra vezető földút mellett a 6,8 km-es kő közelében levő ter-mészetes kerek domb.

Régészeti adatok: földmunkálatok során magányos női sírt találtak. Bronz-tükör, elektron fülbevaló, orsókarika, borostyángyöngy, vaskés került elő.

Irodalom: Mesterházy Károly AÉ 94. (1967) 218.; DMÉ 1968. (1970) 68. Mó-dyné Nepper Ibolya Szkítakori leletek a Déri Múzeumból. DMÉ 1966—67. (1968) 53—65.

Vágott halom Fekvése: A község központjától DK-re 2,4 km-re a Kiserdő felé vezető dű-

lőút Ny-i oldalán, a gáti tanyák felé vezető dűlőúttól kettévágva. Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Régészeti adatok: A domb átvágásánál esetleg előkerült leletekről nincs

tudomásunk. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

HAJDŰHADHÁZ

Erős halom

Fekvése: A vasútállomástól ÉK-re 3,8 km-re, a határhoz 800 méterre, er-dő szélén.


18

Fajha halom

Fekvése: Pallag-puszta. A község központjától DK-re 4,7 km-re, a hadházi erdő közelében. Pontosan feltüntetve nincs a térképen.


Kerek halom

Fekvése: Hajdúhadház határának ÉK-i csücskében határhalom. A hadházi vasútállomástól ÉK-re 7,2 km-re, a Poroszlay- és kisgeszterédi puszták között.


Kucik halom

Fekvése: A vasútállomástól K-re 1,5 km-re, a Hadház—bökönyi útnál, a hadházi erdő É-i szélén.


Löki halom

Fekvése: A vasútállomástól ÉK-re 2,3 km-re, 300 méterre a Téglás felé ter-jedő erdőhöz.


Nyár halom

Inkább természetesnek látszik. Fekvése: A vasúti állomástól DK-re 5,6 km-re, a Savóskúti erdő Ny-i szé-

lén, a Pálinka halomtól DK-re kb. 8—900 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : Nincs feltüntetve. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Pálinka halom

Fekvése: A vasútállomástól DK-re 4,7 km-re, a Savóskúti és hadházi erdők között.


Szőlő halom

Fekvése: Hajdúhadház keleti határhalma, a szabolcsi Kisgeszterédi puszta felé. Hajdúhadház vasúti állomásától K-re 6,4 km-re a Poroszlay pusztán, a ha-tárhoz 150 méterre.


20

Tőkés halom

Fekvése: Hajdúhadház, Pallag-puszta, a község központjától DK-re 6,1 km-re, a Debrecen—hadházi vasútvonaltól K-re 2,2 km-re. A debreceni határhoz 1,5 km-re.

Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

HAJDÚNÁNÁS

Bene halom

Fekvése: Hajdúnánás, a város központjától ÉK-re 13,7 km-re, határhalom a nánási határ ÉK-i csücskében.

Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: nincs.

Büdös domb

Fekvése: A város központjától DNy-ra 12,6 km-re, a hortobágyi gyűjtő-csatorna Ny-i oldalán Görbehát puszta központjától K-re 2,2 km-re.

Méretei : T. sz. f. m. : 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Fekete halom

Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 5 km-re, Nánás—polgári műúttól É-ra 600 méterre, a Veres tenger nevű vízállások közelében.


Fürj halomG

A XVIII. század elején már így nevezik. Fekvése: A város központjától Ny-ra 4,9 km-re, a Nánás—polgári műúttói

D-re 1,3 km-re közel (700 méter) a Fürj-érhez. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Barcsa János: Hajdúnánás város és a ha jdúk történelme. Hajdú-

nánás 1900. 183. 1. M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971 (1972) 44.

Görög halom

Fekvése: Hajdúnánástól ÉK-re 10 km-re, 500 méterre a határhoz. Méretei: T. sz. f. m.: 122 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Kakas halom

Fekvése: Hajdúnánás központjától K—DK-re 1,4 km-re, a Nánás—dorogi műút É-i oldalán, attól 200 méterre.

21


Kis Süldős halom

1476-ban már említve. Fekvése: A határ D-i részén, a Süldős-ér Ny-i part ján. A város központjától

DNy-ra, a hajózható főcsatorna Ny-i oldalán, 7 km-re, a csatornától Ny-ra 1.9 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdúvármegye

mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 110. 1. Győrjfy: Hajdúböszörmény tele-pülése Szeged. 1927. 8. 1. (Térképen is.)

Kosár halom

Fekvése: Hajdúnánás központjától Ny—ÉNy-ra 3 km-re, a Nánás—polgári műúttól D-re 800 méterre.


Köves halom' Fekvése: Vid-puszta, a város központjától D-re 6,6 km-re a Böszörmény—

nánási út Ny-i oldalánál, attól 200 méterre. A nagy főcsatornától K-re 4,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Lopó halom

A XVIII. század elején már így nevezték. Fekvése: A város központjától DNy-ra 5,6 km-re, a hajózható főcsatornától

Ny-ra 1,3 km-re. A kis Süldős halomtól ÉK-re 1,5 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Barcsa János: Hajdúnánás város és a ha jdúk történelme. Hajdú-

nánás 1900. 183. 1.

Nagy Vidi haloms

Fekvése: Vidi pusztán, a város központjától D-re 8,2 km-re, a hajózható fő-csatornától kelet felé 1,7 km-re, a Kis Vidi halomtól K-re 1,5 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 104 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Győrjfy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. A mű

utolsó térképén és az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen is. M. Nepper Ibolya— Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971 (1972) 45—46.

Rezes halom

Fekvése: A város központjától ÉK-re 11 km-re, a Hajdú-Bihar megyei ha-tárhoz ugyanabban az irányban 1,9 km-re.

22


Rohadt halom

Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 5,4 km-re, a Nánás—tiszavasvári vas-útvonaltól Ny-ra 2,1 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 104 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Testhalom

Fekvése: Hajdúnánás vidpusztai határszéle, Hajdúböszörménytől ÉNy-ra Hajdúnánástól D-re. Egyedül a hajdúböszörményi levéltárban őrzött, s a tago-sítandó földek átnézeti térképe tünteti fel a Böszörmény—nánási és a Böször-mény—polgári út között a határon. Ez arányaiban rossz térkép után a katonai térképek névtelen magaslatait a Testhalommal azonosítani alig lehetséges. Való-színűnek látszik az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép 108-as határhalma. Test-halom van a várostól 1,2 km-re D—DK-re, a régi alsótemető és a dorogi út kö-zött, a Téglás szőlő előtt.

Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Barcsa János: Hajdúnánás város és a hajdúk történelme. Hajdú-

nánás 1900. 82—84. 1. Győrffy István: Hajdúböszörmény települése. Szeged 1927. Közli Hajdúböszörmény tagosítási térképét, melyen a Testhalom is fel van tün-tetve. Csobán—Herpay: Debrecen város és Hajdúvármegye Bp. 1940. VM-i szo-ciográfiák XII. köt. 4. 1.

Utasér halom

Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 10,3 km-re, a Holló-hát nevű ha-tárrészen, a Hajdú-Bihar megyei határtól D-re 200 méterre, a Nánás—tisza-vasvári vasúttól Ny-ra 1,9 km-re.


Veres halom

Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 3.9 km-re, a Nánás—tiszavasvári vasútvonal Ny-i oldalán, attól 200 méterre, a Veres-tengernek nevezett vízállás mellett.


Zöld halom

Fekvése: Hajdúnánás, Tedej-puszta. A Nánás—polgári műút és a hortobá-gyi vízgyűjtő főcsatorna között. A város központjától ÉNy-ra 9 km-re, a csator-nától D-re 500 méterre.


24

Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdúvárme-gye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 108. 1. M. Nepper Ibolya—Sz. Má-thé Márta: DMÉ 1971 (1972) 46.

HAJDtJSZOVÁT

Baló-halom

Fekvése: Hajdúszovát község központjától ÉNy-ra 2,1 km-re, a Kösély bal partján, attól kb. 200 méterre. Határhalom.

Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: TömöryLajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század

közepén Debr. 1942. 3.

Bás-halom

Fekvése: A község központjától D-re 1,6 km-re, a közlegelőn, az Ürmös ér-től 600 méterre ÉNy-ra.

Méretei: T. sz. f. m. : 99 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század

közepe óta Debr. 1942. 4. Hasonló nevű (Nagy- és Kis Basahalom) halom van Szabolcs megyében, vö. Jósa A.: Szabolcs v. m. őstörténete. Bp. 1900. 19.

Bistó laponyag (-féllaponyag)

Fekvése: Hajdúszovát község központjától Ny—ÉNy-ra 1,9 km-re, a Szovát— szoboszlói műút É-i szélén, a 7. km-nél, a Kösély és az Ürmös ere között.

A katonai térképen nincs feltüntetve. Régészeti adatok: Zoltai Lajos 1909 tavaszán a féllaponyagot megásatta,

benne tűzhely mellett népvándorláskori fületlen, kormos feketére égett fazekat lelt, hullámvonal díszítéssel (törött), s pár darab cserepet, állati csontot (7. km-nél). Ltsz. : Sz. 1909. 196.

Irodalom: Jelentés Debr. város Múz. 1909. évi állapotáról Debr. 1910. 15. Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta. Debr. 1942. 7.

Hegyeshatár-halom

Térképen : Kis Hegyes-halom Fekvése: A falutól ÉNy-ra 3,4 km-re, a Kösély könyökénél, a Szoboszló—

szováti műút É-i oldalán. Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter v. m.: 3,8 méter Régészeti adatok: Zoltai Lajos 1909-ben megásatta. Benne 380 cm mélyen,

pernyés földben szétszórt emberi csontokat talált, ellenben a felső ta la jban Ár-pádkori csontvázat tár t fel 50 cm mélyen, a halom D-i lejtőjén, koporsós sír-ban. (?) Vörhenyes cserépdarabok a műút É-i árkából (6 db) ltsz.: Sz. 1909. 195.

Irodalom: Jelentés 1909. évről Debr. 1910. 15. Tömöry Lajos: Hajdúszováti gazdasági földrajza a XVII. század közepe óta. Debr. 1942. 7.

Juhász domb

Fekvése: A község központjától K-re 3,4 km-re, a Kondoros-ér és a Szo-vát—sárándi út között, közepén.

25

Méretei: T. sz. f. m: 100 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század

közepe óta. Debr. 1942. 3.

Nagy Hegyes halom

Fekvése: Hajdúszovát község központjától Ny—ÉNy-ra 3.8 km-re, a Szovát —szoboszlói műút É-i oldalán, a határtól 700 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 100 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Tömöry Lajos: Hajdúszovát gazdasági földrajza a XVII. század

közepe óta Debr. 1942. 3.

Pányi halom

Fekvése: A község központjától Ny-ra, 2,7 km-re, a Kösely által körülvett Gerendás hát külső DNy-i csücskénél.



Sas halom

Fekvése: Hajdúszovát község központjától D-re 2,9 km-re, a Szovát—föl-desi műút és az Ürmös-ér között, az utóbbitól Ny-ra 350 méterre, a Nagymező ÉK-i részén.



Szőrös-halom

Fekvése: A község központjától ÉK-re 3,2 km-re 200 méterre a község ha-tárához.



HAJDÚSZOBOSZLÓ

Ákos halom

Katonai térképen Árkos-halom, tévesen. Fekvése: Hajdúszoboszló, déli legelő, a vasútvonal Ny-i oldalán a város köz-

pontjától D—DNy-ra 2,8 km-re, a vasúthoz 500 méterre. Méretei : T. sz. f. m. : 98 méter. Régészeti adatok: A halom feltáratlan. A szájhagyomány szerint Ákos kun

vezér sírja. Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története Debr. 1928. 7.

26

Bárány-halom (2 halom)

Fekvése: Hajdúszoboszló vasútállomástól K-re 6,2 km-re, a Debrecen—haj-dúszováti műút Ny-i oldalán, attól 800 méterre. Tőle Ny-ra 500 méterre másik halom.

Méretei: T. sz. f. m.: 105 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Köteles középkori falu, mely 1317-ben már

szerepel. Szent-György vértanú tiszteletére épült temploma állhatott a halmon. Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története Debr. 1928. 10. Málnási

Ödön: Feltárásra váró templomok Hajdúszoboszló környékén História, 1928. Honismeret és helytörténet 9—10.

Cilra halom9

1545-ben Titrahalmathya, 1752-ben Citrahalma néven ismeretes. Fekvése: Hajdúszoboszló határának É-i részén, ahol a balmazújvárosi—szo-

boszlói országút a Debrecen—Hegyespuszta és Szoboszló közötti határ t metszi. Méretei: T. sz. f. m.: 127 méter v. m.: 7 méter Régészeti adatok: 1905-ben dr. Medve Zoltán belügyminiszteri t i tkár és

Steinfeld Mihály debreceni nagybirtokos megásták minden rendszer nélkül, eredmény nélkül. A halmot kettévágták s a környező felszín alá 1 méterre be-hatoltak. A halom felszínén 7 szem színes üveggyöngyöt, a halom tetején 1 mé-ter mélyen 1 agár (?) és egy nyúl csontvázát találták. A leletek hollétéről nincs tudomásunk.

Irodalom: Zoltai: Jelentés 1906. évi ásatásokról. MéKÉ I. 25. o. SZÍVÓS Béla: Alföldi kincsekeresők. Ethn. 1912. 31—32. o. Zoltai: Halmok. 15. o. Zoltai: Is-meretlen részletek Debrecen múltjából. D. 1936. 224. o.

Csontos halom

Fekvése: A város központjától K-re 2,7 km-re, a Debrecen—szoboszlói vas-útvonal Ny-i oldalán közvetlenül.

Méretei: T. sz. f. m.: 102 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép.

Földvári laponyag

Fekvése: A várostól ÉNy-ra, a Korpád halomtól is Ny-ra 600 m-re a Sas dűlőben. A katonai térkép a nevet a debreceni Puszta Kösélyszegbe írja, de a laponyagot nem tünteti fel. Málnási szerint a Korpád halomtól Ny-ra. E halom-tól D-re Földvári zug van feltüntetve.

Régészeti adatok: Feltáratlan. (Málnási szerint lehetséges, hogy Korpád fa-lu helye.)

Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története. Debr. 1928. 10.

Giród halom

Fekvése: A város központjától DK-re 6,4 km-re a Pece-ér torkolata mellett, a Kösélytől V2 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 103 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép.

27

Hegyes halom

Fekvése: A város központjától K-re 3,5 km-re. a Debrecen—szoboszlói vas-útvonal Ny-i oldalán, attól 400 méterre, a Csontos és Tekintő halmok között.


Járó halom

Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 9,5 km-re, a szoboszlói nagy Kö-sélyszeg Járó zugának K-i kezdetén, a Kösély jobb par t ján közvetlenül, a Kor-pád halomtól ÉNy-ra 700 méterre.


Két halom

Fekvése: Borivó-zug és a Vizes-völgy között, a Szoboszló—nádudvari műút D-i oldalán, az egyik halom közvetlen az út mellett, attól kb. 80 méterre, a má-sik ettől D-re, 800 méterre. A város központiától Ny-ra 7 km-re.

Méretei: Az útmenti halom T. sz. f. m.: 103 méter. A D-i halom T. sz. f. m.: 102 méter.

Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1884-es 1:75 000-es katonai térkép.

Kornyó-halom

XV. századi oklevelek említik Kornyó-halmot és Kornyó telket. Fekvése: Köteles puszta, Sáránd és Szoboszló között, Szováttól ÉK-re, ha-

tárhalom. A szoboszlói vasútállomástól K-re 11,9 km-re, Debrecen szepesi ha-tártól D-re 2.2 km-re, Sárándtól Ny-ra 5 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 110 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. (Valószínűleg a középkori Kornyótelek egy-

házatlan falu nevét őrzi.) Irodalom: Málnási Ödön: Feltárásra váró templomok Hajdúszoboszló kör-

nyékén. História I. 1928. 9—10. Zoltai: Volt-e Keserű nevű falu Szabolcs me-gye hajdani területén. História I. 1928. 6. sz. 1—2. Málnási Ödön: Hajdúszobosz-ló története Debr. 1928. 9.

Korpád halom

Középkori falu nevét őrzi. Fekvése: a Kösély nagy kanyarulatában, a város központjától Ny—ÉNy-ra

8 km-re, a Földvári zugnál. A Kösély folyásától K-re 400 méterre. Közelében földvár sáncai láthatók.

Méretei: T. sz. f. m.: 99 méter. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdú várme-

gye mai területén. Debr. Képes Kai. 1926. évre 11. 2. Málnási Ödön: Hajdúszo-boszló története Debr. 1928. 10 Málnási Ödön: Feltárásra váró templomok Haj-dúszoboszló környékén. História 1928. Honismeret és helytörténet. Magy. Mű-emlékek. II. füzet 9.

28

Kurta halom I.

Fekvése: A város központjától DNy-ra 3,7 km-re, a Szoboszló—kabai műút É-i oldalán, attól 600 méterre.


Kurta halom II.

Fekvése: A város központjától DNy-ra 5,5 km-re, az I. számú Kur ta ha-lomtól Ny-ra 2,2 km-re, a Vizes-völgy K-i végén.


Laponyag halom

Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 5,7 km-re. Debrecen ondódi ha tárá-tól Ny-ra 1 km-re, Ebes-puszta ÉNy-i határcsúcsától ugyanolyan távolságra.


Nyéki halom

Hagyomány szerint Nyék honfoglaló vezér szállása volt. Fekvése: A kösély folyás által határolt Csipkés-zug külső D-i csücskénél,

tehát a Kösély jobb par t ján. Hajdúszoboszló központjától Ny—ÉNy-ra 5,7 km-re, a Szoboszló—nádudvari úttól É-ra 600 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 101 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan.

Irodalom: Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története. Debr. 1928. 5. 1.

Szőrös-laponyag-halom Fekvése: A város központjától D-re 3,3 km-re, a Debrecen—budapesti vas-

útvonal és a Szoboszló—szováti műút dél felőli szögletében, a Kösély jobb par t -ján, a vasúttól DK-re 1,3 km-re, a szováti úttól DNy-ra 700 méterre.


Tekintő-halom

Fekvése: Hajdúszoboszló és Debrecen Ebes-puszta határán, a vasútvonaltól ÉNy-ra V2 km-re, Szoboszló központjától ÉK-re 4,7 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 108 méter v. m.: 5—6 méter Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 52.

Zsoldos-halom

Fekvése: A város központjától ÉNy-ra 6,9 km-re, a Kösély által határolt Aranyszeg külső DNy-i sarkánál, közvetlen a folyóparton, annak jobb par t ján.


JÖZSA

Elek-utcai halom

A halmot útépítésre 1929-ben elhordták. Fekvése: Felső-Józsa, Elek u. 216. szám, özv. Nagy Sándorné-féle telek.

A falu D-i részén haladó határút tói É-ra 30,5 méterre. A határútnak ez a pontja, melytől a mérést vettük, az Elek utcai ú j iskolához vezető bejáró úttól Ny-ra 90 méterre van. Debrecentől ÉNy-ra 9 km.

Méretei: v. m. : 3 méter átm. : 50 méter Régészeti adatok: Sőregi János 1929. IX. 3-án az Állami Építészeti Hivatal

figyelmeztetésére felkereste a halmot és a halom közepe alatt feltárta a teljesen feldúlt sírt, mely a régi felszín alatt 80 cm-re volt leásva, NY—DK-i irányú tá-jolással. A sírban összedobált emberi csontok elkorhadtak. DK-i végében fekete pernye és szürkés fakorhadvány volt. Melléklet semmi.

Irodalom: Sőregi jelentése 172/1929. vmsz. ü. iratban. A halom D-i felében mély és hosszú üreg volt, mely a halom közepéig nem hatolt.

Szentgyörgyi templomdomb

Fekvése: Felső-Józsa ÉK-i sarkában, a Debrecen—böszörményi műút K-i oldalán, ahol a két Józsát összekötő műút ta l szögletet alkot, a Tócó vagy Macsi folyás jobbpart ján. Debrecen központjától É—ÉNy-ra 8,5 km-re.

Méretei: tulajdonképpen természetes folyóparti dombhát, a téglatörmelé-kes hely némi kiemelkedésével.

Régészeti adatok: Zoltai és Sőregi 1927 március havában keresték fel a le-lőhelyet. A föld tulajdonosa állítólag akkor tá j t 2000 db téglát szedett ki és épí-tett be a Tócó másik par t ján szemben fekvő tanyáján. Értesítést sem a hatóság-nak. sem a múzeumnak nem adott. A felszínen ép tégla nem maradt. Zoltai sze-rint az 1322-ben már említett Szentgyörgyfalva temploma lehetett azon a he-lyen. A falu nevét ma is puszta őrzi.

Irodalom: Jel. Debr. város múz. 1927. évi műk. Debr. 1928. 16.; Zoltai: Te-lepülések Debr. 1925. 7.; Balogh István: Adatok az Alföld középkori régészeté-hez ÁÉ 1953. 2. sz. 141—150.

NÁDUDVAR

Akasztó halom

Fekvése: A falu DK-i szélén, a kabai út D-i oldalán, a falu központjától 1,7 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1849. augusztus 2-i debreceni csata után Nagy-

Sándor tábornok visszavonulóban egy kémet ott akasztatott fel. Innen a neve. Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 29.; Mesterházy

Károly: DMÉ 1965. 45.

Boda halom

Fekvése: A község központjától DNy-ra, 9,3 km-re. A Hortobágy folyó és a Nádudvar—ágotai út között.


30

Borzas halmok

Nagy és Kis Borzas halom. Fekvése: Nádudvar É-i határa mentén a Hortobágyon, a Sáros-ér jobb

partján, a torkolattól Ny-ra 5,5 km-re. Nádudvartól ÉNy-ra 12,7 km-re. Méretei : A Kis Borzas halom méretei : T. sz. f. m. : 94 méter, v. m. : 9 méter. Régészeti adatok: Feltáratlanok. Mint határhalmok Zám és Nádudvar kö-

zött, gyakran szerepelnek. Irodalom: Zoltai: Halmok. 14. Zoltai: Ismeretlen részletek. 177.

Bute halom

Fekvése: Nádudvar Bűte-zug, a község központjától ÉNy-ra kb. 2,7 km-re. Katonai térképen nincs feltüntetve. A Sebesér-halomtól D-re 1 km-re, a zug közepén.

Méretei: v. m.: kb. 2 méter. Régészeti adatok: a Déri Múzeum régészeti osztálya 1950-ben a halom D-i

oldaláról 9 db őskori cserepet kapott. Ltsz. : IV. 5/1950. Irodalom: Kralovánszky Alán: DMÉ 1962—64. 41. old.

Csibe laponyag

Fekvése: A község központjától DNy-ra 4,9 km-re, a Kösély által bezárt Nagyhalom-zug külső Ny-i oldalánál, a Kösélytől Ny-ra 380 méterre.

Méretei : T. sz. f. m. : 94 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. (A térkép közelében Csibe halmot is nevez,

de a halom nincs feltűntetve. A halom a laponyagtól É-ra keresendő.) Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Derne halom

Fekvése: A község központjától É-ra 2,7 km-re, csatorna par t ján . Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Eperjes halom

Fekvése: Nádudvar Hortobágy-puszta, a község központjától ÉNy-ra 7,6 km-re, a Hortobágy folyótól Ny-ra, 1,5 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Eperjes halom

Fekvése: A község központjától ÉNy-ra 4,8 km-re, a Hortobágy folyó bal oldalán, attól DK-re 400 méterre.

Méretei : T. sz. f. m. : 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös katonai térkép; 1:75 000-es.

Égett halom Fekvése: Nádudvar Hortobágyi puszta, Kis Zádor nevű részén, a község

központjától (ref. templom) 10,6 km-re, ÉNy-i irányban, a karcagi határtól K-re 2,3 km-re.

31

Méretei: T. sz. f. m.: 90 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Fás halom

Fekvése: A község központjától Ny-ra 3,9 km-re, a Súlymos-hídhoz vezető út D-i oldalánál, a Fűzfás zug szája előtt középen.

Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Hangács laponyag

Fekvése: Nádudvar község vasúti állomásától K—DK-re 2,8 km-re, a ha-sonnevű határrészen.


Kék halom

Állítólag a XVII. sz.-i Kékedy család nevét őrzi. Fekvése: A falu központjától DNy-ra 8 km-re, a Kösely-folyó és a Nádud-

var—karcagi út között, 4,5 km-re az Ágotái csárdához. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 21.

Kis Darvas halom

Fekvése: Nádudvar és Karcag határán, a Kun Kápolnás és Kis Zádor-pusz-ták között, a Nagy Darvas halomtól D-re 1 km-re. Nagyiván község központjá-tól 5,6 km-re DK-re.

Méretei : T. sz. f. m. : 90 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Nincs.

Külsőhalom

Fekvése: A falutól ÉNy-ra 2—3 km-re a 29,8 és 30,0 km-kövek között az úttest K-i oldalán.

Méretei: v. m.: 1,5—2 m. Régészeti adatok: 1953-ban szarmatakori leleteket (temető sírjait?) talál-

ták meg. Irodalom: DM Rég. Adattára 215/1955. DMsz.; Kralovánszky Alán DMÉ

1962—64. (1965) 41.

Lapos halom

Fekvése: A község központjától DNy-ra 4,9 km-re, a Nádudvar—karcagi út és a Makodi csatorna között, a Kösely D-i par t ján, attól 150 méterre.


32

Mihály halom

Fekvése: Nádudvar határának Ny-i részén, a Hortobágy folyó jobb olda-lán, a falu központjától ÉNy-ra 6,7 km-re, a katonai térképen hasonnevű tanya É-i oldalán.

Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Közelében a Balogh tanya udvarán silógö-

dör ásása közben egy sírt találtak 1952-ben. A Déri Múzeum munkatársa római kori kis cserépedényt, kb. 300 pasztagyöngyöt, f ibulatöredéket és egy meghatá-rozhatatlan római dénárt hozott be a múzeumba. Ltsz.: 52. 117. 1—5. A Balogh tanyától távolabb 1955-ben szarmatakori leleteket találtak. (323/1955. DMSz) 1957-ben pedig a halomba utólag beásott honfoglaláskori sírt.

Irodalom: Balogh István: ÁÉ 81. (1954) 77.; ÁÉ 84. (1957) 87.; Makkay Já-nos: ÁÉ 85. (1958) 206.; Fehér Géza—Fry Kinga—Kralovánszky Alán: Rég. Tan. II. (1962) 695.

Nagyág halom

Fekvése: Nádudvar község központjától ÉNy-ra 4,7 km-re, a Hortobágy fo-lyó bal oldalán, attól K-re 850 méterre.

Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Nagy Darvas halom

Fekvése: Nádudvar határának ÉNy-i részén, ahol Nagyiván, Nádudvar és Kun Kápolnás-puszta (Karcagi határ) határai összefutnak. Nagyiván központjá-tól K—DK-re 4,8 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A halom környékén feküdt a középkorban

Iványvására vagy más néven Apaszentmiklós egyházas falu, melyet Róbert Ká-roly 1328-ban Debreceni Dózsái f iainak adományozott. Egy 1753-ban történt ha-tár járáskor a halmon régi templomromokat láttak.

Irodalom: Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debr. 1936. 189. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 57.

Német halom

Fekvése: A község központjától DNy-ra 11,4 km-re, a Hortobágy folyó és a Köves-gát szögletében, a csatornahídtól É—ÉK-re 1,1 km-re.


Sándorok halma

Fekvése: A község központjától DNy-ra 8,7 km-re a volt Molnár Imre-féle tanya mellett, a Hortobágy folyó jobb oldalán, szemben a Kösely torkolatával, attól Ny-ra 650 méterre.


33

Sebesér halom

Fekvése: A község központjától ÉNy-ra 3 km-re, a Büte-zug külső É-i csücs-kénél.

Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1933—34-es 1:75 000-es katonai térkép.

Sétérhalma

„Sétér" a XV. században szereplő falu. Legrégibb adat 1407-ből való. Frank J. szerint Siter.

Fekvése: Nádudvar falu központjától ÉK-re (a Kösi folyó part ján) 5 km-re. A katonai térképen a Kösi által határolt Büte-zug É-i külső csúcsánál.

Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok: az 1900-as évek elején kincskereső nádudvari lakosok a

halom közepén, a 2. ásónyomon egy kőből faragott oroszlán összeomlott részeit találták. A kődarabokat széthordták s káposztakőnek használták.

Zoltai 1908-ban Nádudvaron 2 darabot szerzett meg a múzeum számára. Az egyik oroszlánfej felső részét ábrázolja sörényes tarkóval. M.: 25, h. : 50 cm. Ltsz.: Sz. 1908. 988. A másik, lapos kövön fekvő karmos oroszlán lábfejet mutat . M.: 20, sz.: 40 cm. Ltsz.: Sz. 1908. 989. A templom kapuzatának oszlopaihoz tartozott. Zoltai XIII. századiaknak tar t ja . A halom megásatlan.

Irodalom: Jelentés Debrecen város múzeumának 1908. évi működéséről. Debr. 1909. 28. Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdú várme-gye mai területén. Debr. Képes Kai. 1926. Zoltai: Települések Debr. 1925. 11. az oroszlánfejes kődarabok rajzával. Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 12. Zoltai : Debreceni halmok. Debr. 1938. 57. Mesterházy K. DMÉ 1965. 45.

Sulymos halom

Fekvése: Nádudvar Hortobágy-puszta, a falutól Ny-ra a Hortobágy folyó jobb par t ján, a Sulymos-híd mellett. Távolság 6,2 km.

Régészeti adatok: Feltáratlan. Raj ta állott a Sulymos csárda. Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 21.

Szabolcs halom

1453-ban már említve. A középkori Szabolcs falu nevét őrzi. Fekvése: Nádudvar, Hortobágy, a falu határának É-i részén, ahol a Sáros-

ér az Árkusba torkollik. Az egyik halom az összefolyásnál, a másik attól DK-re 800 méterre az Árkus jobb par t ján. A felső halom Nádudvartól 9,5 km-re fek-szik. A felső Szabolcs halomtól ÉNy-ra kb. 1,4 km-re fekszik a Köves halom, melyen Szabolcs falu temploma állott.

Méretei: A felső halom T. sz. f. m.: 94 méter, az alsó halom T. sz. f. m.: 95 méter.

Régészeti adatok: Feltáratlanok. Irodalom: Zoltai: Települések. Debr. 1925. 50. Zoltai: Debreceni halmok.

Debr. 1938. 47.

Szent Iván halom

XV. századi falu nevét őrzi (vagy birtok). Fekvése: A község központjától DNy-ra 2,6 km-re, a Rendek-ér Ny-i

par t ján. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter.

34

Régészeti adatok: A nagyméretű halom tetején egykor templom és temető volt, 1963-ban mélyszántás sírokat bolygatott meg.

Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdú várme-gye mai területén. Debr. Képes Kai. 1926. évre. Debr. 1925. 113. Mesterházy K.: DMÉ 1965. 45.

Tar halom

Fekvése: Nádudvar község központjától DNy-ra 5,4 km-re, a Makodi csa-torna K-i szélén.

Méretei : T. sz. f. m. : 93 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Tekeszarva halom vagy Teke halom

Fekvése: Nádudvar Angyalháza-puszta ÉNy-i sarka, a Hortobágy folyó bal par t ján hármashatárjel . Nádudvar központjától ÉNy-ra 8,3 km-re. A halom-mal szemben, a folyó jobb par t ján, attól kb. 300 méterre Ny-ra van egy másik halom, amelynek hasonnevű pár ja .

Méretei : T. sz. f. m. : 95 méter. Régészeti adatok : A halmok megásatlanok. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 52. Zoltai: Ismeretlen rész-

letek Debrecen múltjából. Debr. 1936. 179.

Tök halom

Fekvése: A község központjától Ny-ra 6,6 km-re, a Hortobágy folyó jobb part ján.

Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. A Déri Múzeum régészeti tárában egy sar-

kantyú IV. 18/1937. szám alatt leltározva. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Török laponyag10

Fekvése: A falutól K-re 5,7 km-re, a Nádudvar—szoboszlói műúttól D-re 600 méterre. (A katonai térkép a feliraton kívül pontos jelzést nem ad.) 1931-ben Győry Árpád tulajdona volt.

Régészeti adatok: Feltáratlan. Itt 1580-ban Sásvár bég seregét a magyar végvári kapitányok megverték, 600 magyar foglyot felszabadítva.

Irodalom: Frank József: Nádudvari krónikák. Kaba, 1931. 18.

NYÍRACSÁD

Csonkás halom

Fekvése: Nyíracsád község templomától É-ra 2,9 km-re, a Nyíracsád—nyír-mihálydi út K-i oldalán, attól 500 méterre.


35

4 . f t>

K

\ Jpm^eA

A . ^

0 Í >4|f( [ 11 u f - f- $

Gánás halom

Fekvése: Nyíracsád község É-i határán, határhalom. A község központjá-tól ÉK-re 4,8 km-re, az erdő szélén.


NYÍRADONY

Kakas halom

Fekvése: A község központjától D—DNy-ra 3,6 km-re, Aradvány-puszta vasúti megállótól K-re 2,7 km-re.

Méretei: 163 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Tamás halom

Fekvése: Nyíradony Ny-i határában, a Tamáspuszta vasúti állomásától É-ra 1,5 km-re, a határhoz 800 méterre, a Tamási pusztán.


Vágás halom

Fekvése: Nyíradony Ny-i határában 1 km-re a sámsoni határhoz, a Tamás-puszta vasúti állomásától D—DK-re 2,2 km-re, a Tamási pusztán.


NYÍRÁBRANY

Mosdó halom

Fekvése: Nyírábrány—Budaábrány, a községi vasúti állomástól D-re 1,1 km-re, a magyar—román határ Ny-i oldalánál közvetlenül.


Paptava halom

Fekvése: Nyírábrány, a község templomától É-ra 3,4 km-re, a Nyírábrány— nyíracsádi úttól K-re 1,2 km-re.


Szent Ábrahámfalvi templomdomb

Fekvése: Nyírábrány, volt Szapáry-birtok, a falutól É-ra, a nyíracsádi út közelében.

Régészeti adatok: már 1924 előtt a templomdombon egy középkori templom

38

szentélyét ásták ki. Gróf Szapáry József meghívására Zoltai 1924 szeptemberé-ben feltárta a templom D-i és Ny-i falait s így elkészíthette a csúcsíves ízlésű templom alaprajzát . A téglából rakott alapfalakat mészhabarccsal kevert mo-csárérccel bélelték. A mocsárérc a környék lápos helyein akkor is volt észlelhető. Zoltai azt sejti, hogy azon a helyen a török világ előtti Szent Ábrahámfalva és templom állott. Közelebbi adatok nem kerültek elő.

Irodalom: Jelentés Debrecen város Múzeumának 1924. évi működéséről. Debr. 1925. 10.

NYÍRMÁRTONFALVA

Csikós halom

Fekvése: Nyírmártonfalva, a község templomától ÉNy-ra 4,1 km-re. Régészeti adatok : Feltáratlan. Méretei: T. sz. f. m.: 155 méter. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Jeney hegy

Fekvése: A község templomától Ny—ÉNy-ra 3,7 km-re, a Hajdúsámson— nyírmártonfalvai út É-i oldalánál, attól 100 méterre.

Méretei: T. sz. f. m.: 153 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1966-ban későközépkori éremlelet kerül t elő,

elpusztult középkori falu helyén. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. Módy György AÉ (1967)

234. Módy György—Gerdái István: XVI. századi éremlelet Nyírmártonfalváról. DMÉ 1966—67. 229—245.

Pázmán halom

Fekvése: A község templomától ÉNy-ra 5,1 km-re. Méretei: T. sz. f. m.: 159 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Répási halom

Fekvése: A község templomától ÉNy-ra, 5 km-re, a hajdúsámson—nyír-mártonfalvai úttól É-ra 800 méterre.


Tűzőrző halom

Fekvése: A község templomától É-ra 5,1 km-re, a Gút-pusztán, erdőben. A gútpusztai vasúti megállótól É-ra 500 méterre, az erdészlak mellett.


39

POLGÁR

Bágy halom

Fekvése: Polgár központjától DK-re 6,9 km-re, polgár—böszörményi műút D-i oldalán, attól 1,3 km-re.


Bede halom

Fekvése: Polgár központjától ÉK-re 13,7 km-re, a polgár—büdszentmihályi műút É-i oldalán a Dankó nevű határrészen.


Bogát halom11, 13

Fekvése: Polgár központjától D—DK-re 4,3 km-re, a Polgár—nánási út és vasútvonal között, uttóbitól Ny-ra 800 méterre.


Horti Király domb

Fekvése: A község központjától K-re 11,3 km-re, a Polgár—nánási műút É-i széle mellett, a polgári határ vonalán.

Méretei : T. sz. f. m. : 94 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

Kis Csősz halom14

Fekvése: A község központjától K-re 6,7 km-re a Polgár—nánási műút É-i oldalánál, attól 100 méterre.

Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdú megye

mai területén. Debr. Kép. Kai. 1926. évre 11.1.

Nagy Csősz halom Fekvése: Polgár központjától K-re 3,2 km-re a Polgár—nánási műút É-i ol-

dalán, attól 200 méterre. Méretei: T. sz. f. m.: 98 méter. Régészeti adatok: 1957-ben a halomba vágott szonda neolitikus telepet ho-

zott felszínre.15

Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdú várme-gye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 111. 1.; B. Kutzián Ida: AÉ (1958) 201.; Rég. Füz. 10. (1958) 16.; M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971. (1972) 50.

Szandalék halom

Fekvése: Polgár, Szentmargita puszta D-i határvonalán a balmazújvárosi Darassa puszta felől, a Szandalék-ér torkolatától DNy-ra 1,6 km-re, Polgár köz-pontjától D—DK-re 20,3 km-re.

41

Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Eltűnt falvak és elfelejtett régi helynevek Hajdú várme-

gye mai területén Debr. Kép. Kai. 1926. évre 111. 1.

Tikos domb

Fekvése: Polgár közhég központjától ÉK-re 7,9 km-re a Tikos legelő É-i részén.

Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. 1955-ben neolitikus és bronzkori edényeket

találtak. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép. DM Rég. Adattára 83/1955

és 123/1955.

PÜSPÖKLADÁNY

Bojár halom

Fekvése: Püspökladány, a község vasútállomásától É-ra, a Kokadi-ér által bezárt kanyarban, 4,3 km-re.


Boldogasszony halma

Fekvése: Püspökladány, a község központjától D—DNy-ra 1,5 km-re, a te-mető mellett.

Régészeti adatok: Feltáratlan.

Borzas halom

Fekvése: Püspökladány, a község központjától D-re 4,3 km-re, a határhoz D felé 1,1 km-re.


Eperjes halom (Kelenc halom)16

Fekvése : Püspökladány község vasútállomásától K felé 4,5 km-re, a Püspök-ladány—kabai vasútvonal D-i oldalán, attól 400 méterre, érmeder par t ján, ha-sonnevű tanya mellett.

Méretei : T. sz. f. m. : 96 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Hangács laponyag

Fekvése : Püspökladány vasúti állomástól É-ra 600 méterre. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

42

Kettős halom,1"

Fekvése: Püspökladány község központjától DK-re 3,5 km-re. Méretei : T. sz. f. m. : 94 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

Kincsesdomb

Fekvése: a 4-es műút püspökladányi szakaszához 250—300 méterre, az úttól D-re. A Debrecen—Budapest vasútvonal mellett jobbról. A halmot a felüljáró építésekor teljesen elhordták a bázisig.

Régészeti adatok : Kissé elliptikus, eredetileg kb. 7 m magas és 80 m átmé-rőjű halom. Még a XIX. században is erdő borította a területet, amelyet 1919-ben vágtak ki. A sarjerdőt 1945-ben termelték le. A halom elhordását már a XIX. század végén megkezdték, a vasútvonal építésekor. A helyet a múlt század de-rekáig Nyakvágószék halmának nevezték, mert „Szejdi pasa i t t fejeztet te le a hajdúkapitányokat". A halom nevét akkor változtatták Kincsesdombra, amikor a múlt században megindult a kutatás a betyárok által „elrejtett kincs" után. A halom végleges elhordása 1969-ben kezdődött meg, a 4-es műút Püspökla-dányt kikerülő szakaszának építésekor. A halom — melyben alagútrendszerre, s temetkezésekre bukkantunk — a vasúti felüljáró készítéséhez földnyerő hely volt. Feltárására 1969—70-ben került sor.

Irodalom: M. Nepper Ibolya: Mégis vannak alagutak!? Múzeumi Magazin 196. M. Nepper Ibolya Rég. Fűz. Ser. I. No. 23. 1970. 14. M. Nepper I.—Sz. Máthé M.: DMÉ 1971 (1972) 52. M. Nepper Ibolya: Danni je k raszprosztranyényiju j am-noj kulturi v Vengrii MFMÉ 1972/1. 111—117. M. Nepper Ibolya: Okkersíros te-metkezés Püspökladány-Kincsesdombon. DMÉ 1976 (Szerk. Dankó Imre, Debre-cen, 1977.) 49—65.

Makodi halom

Fekvése: Püspökladány község vasúti állomásától É-ra 2,3 km-re, hasonló nevű ér Ny-i par t j án


Namény laponyag

Fekvése : A község központjától K-re 4 km-re, a Püspökladány—bárándi vas-útvonal É-i oldalán, attól 200 méterre.


Rév halom

Fekvése: Püspökladány vasútállomásától ÉNy-ra 7,6 km-re, a Rév-zugban, a Hortobágyi csatornától 1,9 km-re K felé.

Méretei : T. sz. f. m. : 89 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

43

Sas halom

Fekvése: Püspökladány község vasúti állomásától ÉK-re 7,7 km-re, határha-lom Kaba felé.


Váradi halom

Fekvése: A község központjától K-re 5,3 km-re, 600 méterre a K-i határhoz. Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Régészeti adatok: Feltáratlan. Irodalom: az 1885-ös 1:75 000-es katonai térkép.

TISZACSEGE

Bonca halom

Fekvése: Tiszacsege, Kis-Kecskés puszta. A csegei vasúti állomástól K— DK-re 4,2 km-re, a Hármas Kecskés halomtól ÉK-re 2,4 km-re, a 194-es térkép feltünteti.

Régészeti adatok: Feltáratlan.

^ Ferencdeák halma

1583-as határperben szerepel. Fekvése: Nagy Kecskés puszta Ny-i szélén, az Árkus csatorna bal part ján, a

Sólyom halomtól D-re 700 méterre. Utána D felé az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép még két halmot tüntet fel 400 illetve 600 méterre. Névtelenek ezek is. A közelebbi talán az Ócsa halom.

Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok Debr. 1938. 56. A Zoltai által az 56. la-

pon említett Kettős halom bizonyára az Öcsa halom és az alatt levő (200 m) má-sik halom. Ezeket az 1943-as 1:50 000-es térkép feltünteti.

Hármas Kecskési halom

Fekvése: Nagy- és Kis Kecskés puszták között, a Cserepes-pusztára vezető út mellett. Tiszacsege vasúti állomásától DK-re 4,5 km-re Nagy Major vasúti ál-lomásától K—ÉK-re szintén 4,5 km-re.

Méretei: T. sz. f. m.: 95 méter. Az 1925-ben helyesbített 75 000-es térképen a magassága 96 méter. Régészeti adatok: A halomtól 700 méterre DNy-nak van a Kecskés tanya.

Ettől K -re kb. 1,5 km-re 1948 őszén csatornaásás alkalmával őskori cserép- és kőtárgyak, római kori leletek és avar sírok kerültek elő. Sőregi János kiszállása-kor próbaásást végzett. A fel tárt avar sír mellékletei: vassarló, vaskés, 2 vascsat. Mérey Kádár Ervin ugyanott bronz indás díszű avar szíjvéget gyűjtött. Ltsz. : 37—38/1948. A lelőhely közel van a halomhoz, mely feltáratlan.

Irodalom: Zoltai: Halmok 57. o.

Kacsó halom vagy Kacskó halom

Fekvése: Tiszacsege, Nagykecskés-puszta Völgyes-tó felőli részén. A gyökér-kúti vasúti állomástól É—ÉK-re 2,4 km-re Nagy Major állomástól DK-re, 3,1 km-re. Sólyom halomtól D-re 1,4 km-re.

44

Méretei: T. sz. f. m.: 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56.

Kisgörbeföld Homokdomb

Régészeti adatok: 1955-ben leletmentés során neolitikus, péceli, kora- és ké-sővaskori. valamint későközépkori telepanyagot mentettek meg.

Irodalom: Êry K.—Kőszegi F. AÉ 84 (1957) 85.; Kralovánszky Alán DMÉ 1962—64. (1965) 42.

Nagy mély földes halom

1341-ben „Assut holm"' (=Ásotthalom). 1582-ben „Aallut halma". 1698-ban „Alul halma", a XVIII. század elején „Aluc halma", Mélyföldes, Mélyfődes ha-lom a neve, 1883-ban Nagymélyföldes halom. Hajdan postaút vitt el mellette. A halom mind Egyektől, mind Tiszacsegétől egy mérföldnyire van.

Fekvése : Tiszacsege, Nagy Kecskés-puszta ha tárának D-i csücske. Az Árkus bal oldalán, vasúti hídjától K-re 850 méterre, 120 méterre a vasútvonaltól É-ra. A Gyökérkút állomástól K-re 1,4 km-re.

Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Balkányi Szabó Lajos: Debrecen helynevei. Debr. 1865. 33. Zoltai:

Debreceni halmok. Debr. 1938. 37. Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múl t já -ból. Debr. 1936. 177.

Orpolya halom

Fekvése: Tiszacsegétől DK-re, az Árkus csatorna bal par t ja közelében. A Nagy Major vasútállomásától K—ÉK-re 2,2 km-re, a Széles- és Sólyom hal-moktól kb. egyenlő távolságra, de az úttól Ny-ra 400 méterre. A tiszacsegei állo-mástól D-re, jó 4 km-re.

Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter. Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok Debr. 1938. 56.

Ócsa halom

Fekvése: Nagy Kecskés puszta Ny-i határánál, az Árkus csatorna bal olda-lánál, attól K-re 350 méterre a Ferencdeák halomtól D-re 400 méterre. Nagy Ma-jor állomástól DK-re 2,4 km-re, az 1943-as 1:50 000-es katonai térképen fe l ra j -zolva név nélkül. Az Ócsa halomtól D-re 200 méterre még egy halom.

Régészeti adatok : Feltáratlan. Irodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56.

Pata halom

1336-ban említve az ohati határjárásnál . Fekvése: Zoltai szerint ez a halom a mai tiszacsegei Nagymajor Vay-kasté-

lyának helyén van. Ma már ismeretlen elnevezés. A halom az ohatpusztakócsi állomástól ÉK-re 4.3 km-re van. Ha pedig a Patahalom a mai Sólyom halomnak felel meg, ez a Nagymajortól K-re 2,2 km-re esik.

Méretei: T. sz. f. m.: 96 méter (a Nagymajorbeli halom). Régészeti adatok: Feltáratlan. Kutatások ezen a helyen nem történtek. Irodalom: Zoltai: Hol feküdt az ohati apátság? Jelentés 1913. évről 31—42.

ui. közölve a korábbi irodalom. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56. Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Debr. 1936. 200.

45

Sólyom halom

Fekvése: A Nagy Kecskés-puszta szélén, az Árkus csatorna bal pa r t j án , Nagy Major vasúti állomástól K- re 2,5 km-re, a gyökérkút i állomástól É-ra 3,9 km-re.

Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter . Régészeti adatok : Fel tárat lan. I rodalom: Zoltai: Hol f eküd t az ohati apátság? Jel. 1913. évtől 31—42. ui.

közölve Balássy Ferenc és Végh Mátyás dolgozatai. Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56.

Széles halom

Fekvése: Kis és Nagy Kecskés-puszta között, a csegei Kismajor tól a Gyö-ké rkú t r a vezető út mellett. Tiszacsege vasúti állomásától D-re 3,3 km-re, a Nagy Major állomásától ÉK-re 2,7 km-re .

Méretei : T. sz. f. m. : 97 méter . Régészeti adatok : Fel tárat lan. I rodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56.

Varga halom

Fekvése: Nagy Kecskés-puszta D-i részén, a Kacsó halomtól DK-re 700 mé-terre, a Gyökérkút vasút i megállótól É—ÉK-re 2,3 km-re, az ugyanolyan nevű tanya mellett. Nagy Major vasút i állomásától DK-re 3,6 km-re.

Méretei : T. sz. f. m.: 95 méter . Régészeti ada tok: Fel tárat lan. I rodalom: Zoltai: Debreceni halmok. Debr. 1938. 56.

ŰJSZENTMARGITA

Koponyahalom

Fekvése: az Űjszentmargi táról Polgárra vezető kövesút bal oldalán, a Bö-dönhát i ÁG bejáró jával csaknem szemben.

Régészeti ada tok: 1957-ben 3 Árpád-kor i sírt t á r t ak fel. I rodalom: Csallány Dezső ÁÉ 85 (1958) 211.; Rég. Füz. 10 (1958) 59.; Fehér

G.—Éry K.—Kralovánszky A. Rég. Tan. II. (1962) 1170.; Kralovánszky Alán DMÉ 1962—64. (1965) 42.

VÁMOSPÉRCS

Álló halom

Fekvése: Vámospércs község templomától DNy-ra 4,5 km-re, a Debrecen— vámospércsi vasútvanal tól D-re 1,3 km-re.

Méretei : T. sz. f. m. : 144 méter . Régészeti ada tok : Fel tárat lan. I rodalom: az 1943-as 1:50 000-es katonai térkép.

JEGYZETEK

1 A tanulmány a Bihari Múzeum Évkönyve II. kötetében jelent meg. 2 A Köveshalmon 1970 őszén terepbejáráskor tégla- és habarcstörmeléket leltünk.

A halmot övező halastavak veszélyeztették az Árpád-kori objektumot. 1971-ben le-letmentő ásatásra került sor. Irodalom: M. Nepper Ibolya: Árpád-kori templom Hajdúböszörmény-Nagypród Köveshalmon HMÉ II. (Hajdúböszörmény, 1975.) 65— 70.

46

3

4 5

6

7

8

9

10

11

12 13

14

15

16

17

A területen az 1971. évi terepbejárás során sok korai Árpád-korra datálható csere-pet találtunk. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. A halom egy részét elhordták, leletek nem kerültek elő. 1977 őszén folytatódtak a feltárások. Fodor István: Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 31. (Bp. 1978.) 75—76. Az 1971. évi terepbejárás során neolit, császárkori barbár és Árpád-kori kerámia-anyagot gyűjtöttünk. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adat-tára 79. 5. A magassági ponttal jelzett Köveshalmon Árpád-kori tégla, habarcs s mészkőtörme-lék található. Árpád-kori templomba ásták a magassági pontot jelző követ. A temp-lom körüli temetőt is megbolygatták. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. A Nagy Vidi halmon neolitikus és bronzkori cserepet gyűjtöttünk. A Kis és Nagy Vidi halom között a tanyák mögötti földnyelven őskori, császárkori barbár és Ár-pád-kori kerámia található nagy számban. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. Elhordatta a TSz. 1964-ben leletmentő ásatás folyta területen. Az ásatás során 52 sír feltárására került sor. Ezek közül négy sír kelta (2 csontvázas, 2 hamvasztásos) a többi X—XI. szá-nagycsaládi rendszerű soros temetkezés. Irodalom: Mesterházy Károly: Adatok a honfoglaláskori magyar köznépi család szerkezetéhez DMÉ 1966—67. (Szerk. Béres András Debrecen, 1968.) 131—178. Polgár — Borjúhalom. A községtől délre eső halom a bronzkori (hatvani) kultúra lelőhelye. Irodalom: Kalicz, Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn AH XLV. 1968. 126. M. Nepper Ibolya: A polgári határ régészeti lelőhelyeinek katasztere. In: Pol-gár története. (Szerk. Bencsik János Polgár, 1974.) 414. Polgár — Bosnyákdomb A községtől délre fekvő halom fontos lelőhelye a korabronzkori nyírségi csoportnak és a hatvani kultúrának. Irodalom: Kalicz, Nándor: i. m. 65 és 127. M. Nepper Ibolya: i. m. 414. Polgár Folyás — Bivalyhalom A községtől délre fekvő halmon a neolitikum szilmegi csoportjához tartozó jelleg-zetes anyagon kívül bronz-, szarmatakori és Árpád-kori cserépanyagot gyűjtöttünk. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. Irodalom: M. Nepper Ibolya: i. m. 414. M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta: DMÉ 1971 (1972) 52. A Polgár—nánási úttól 1,5 km-re, mintegy 500 m hosszúkás, a térszintből 1,5 km-re kiemelkedő hátság fut. Ezt a Polgár—tikosi és a Polgár—nánási út zárja közre. A területen, melynek neve Kenderföldek, korabronzkori, szarmatakori és Árpád-kori leletanyagot gyűjtöttünk. E hátság legkiemelkedőbb pontja az őrház melletti kis dombocskán — Kis Csősz halom — Árpád-kori téglákat leltünk. A XI. századi Csősz falu temploma lehetett itt. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Ré-gészeti Adattára 79. 5. Irodalom: M. Nepper Ibolya—Sz. Máthé Márta DMÉ 1971 (1972) 50. Polgár Csőszhalom, a térképeken Nagy Csőszhalom néven szerepel. A halmon talál-ható neolitikum végi telepről Bender ad először hírt. A területen B. Kutzián Ida ásatást végzett 1957-ben. A telephalmon (teilen) folytatott ásatás a hazai újkőkor időrendjéhez szolgáltatott adatokat. Terepbejárásunk során a halomról és környé-kéről obszidián magkövek, trapezoid kőbalta, újkőkori edények töredékei kerültek elő. A Csőszhalom Ny-i oldalán az alföldi vonaldíszes kerámia leletei és festett ú j -kőkori cserepek kerültek elő. A dombon szkíta temető is van. Magyar Nemzeti Mú-zeum Adattára 10. T. I. B. Kutzián Ida: Rég. Füz. 10. (1958. Magyar Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeum) Magyar Nemzeti Múzeum Adattára 325. P. és IV. (1976) 185. M. Nepper Ibolya terepbejárási jelentése DM Régészeti Adattára 79. 5. 1977-től a halom melletti laponyagsoron tervásatást végzünk. Eddig 216 sírja került elö egy X—XI. századi temetőnek, melyet a honfoglaló magyarság középrétege kez-dett meg. Irodalom: M. Nepper Ibolya: Rég. Füz. I. Ser. 1. No. 31. 1978. 76—77. A halmot elhordták. Melléklet nélküli sírok kerültek elő a feldúlt halomból.

47

Die vorliegende Studie faßt die auf dem Gebiet der geographischen Einheit Hajdú-ság vorkommenden Hügel in einem Kataster zusammen. Die Grundlage für diese Ar-beit bildet ein Kataster, das von den Altertumsforschern des Debrecener Déri Museums Lajos Zoltai (1861—1939) und János Sőregi (1892— ) zusammengestellt wurde. Durch Angaben und Erfahrungen, die ich im Verlaufe von Exkursionen gesammelt habe, konnte ich diese Zusammenstellung ergänzen, bzw. den Ort und das Vorhan-densein der Hügel bestätigen.

Nach einer namentlichen Aufzählung der einzelnen Orte folgt eine Aufstellung der Hügel dem jeweiligen Anfangsbuchstaben nach im Abc geordnet. Im Kataster werden 194 Hügel beschrieben. Zu jedem Hügel werden seine Lage, seine Höhe sowie die mit ihm im Zusammenhang stehenden archäologischen Angaben und Literatur-hinweise genannt. Wir halten es für wichtig, alles Wissenswerte im Zusammenhang mit den Hügeln zusammenzutragen und zu veröffentlichen, denn über lange Jahre hinweg blieben diese Hügel durch landwirtschaftliche Arbeiten und „Schatzsuscher" nicht verschont. Aber diese Hügel gehören nicht nur als festes Glied zum Angesicht dieser Landschaft, sondern sie bergen manchmal wie eine „insel" die Pflanzenwelt der Steppe, und sind ganz spezielle „Denkmäler", von alten Leuten auch „Feldpyra-miden" genannt.

Diese Hügel bergen auch Stätten aus dem Neolith und aus der Bronzezeit oder Bestattungsplätze der Kelten, Sarmaten und Germanen und aus der Zeit der Land-nahme sowie die Spuren von Tempeln aus der Zeit Árpáds und von Bestattungsplätzen um diese Tempel. Die Hügel zu erhalten, sie zu schützen und wissenschaftlich zu un-tersuchen, ist die Aufgabe der Forscher unserer Generation.

48

hajdÚsÁgi kÖzlemÉnyek 8 m. nepper ibolya-sŐregi … · az egész megyére kiterjedő...

Documents