hálózatok és internet
DESCRIPTION
Hálózatok és Internet. A TCP/IP protokoll és az Internet. Készítette: Pintér Norbert. TCP/IP protokoll. Történet. Az ARPANET protokollja volt az NCP (Network Control Protocol) után 1974: Vincent E.Cerf és Robert E. Kahn dolgozta ki 80-as évek elejére teljesen leváltotta az NCP-t - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Hálózatok és Internet
A TCP/IP protokoll és az Internet
Készítette: Pintér Norbert
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll és az Internet
Történet
Az ARPANET protokollja volt az NCP (Network Control Protocol) után
1974: Vincent E.Cerf és Robert E. Kahn dolgozta ki
80-as évek elejére teljesen leváltotta az NCP-t
Az Internetnél is ez lett az alapvető protokollstruktúra
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll és az Internet
Jellemzők
Protokollcsaládot értünk alatta
Az egyes protokollok rétegződnek
Csomagkapcsolt és összeköttetés-mentes (datagram) protokollokból épül fel
Leggyakrabban használt (de nem az egyetlen) protokoll
5 rétegre különül el
Az alkalmazások számára port címeket definiál
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll és az Internet
Az OSI és a TCP/IP modellje
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll és az Internet
Port: kapu, amelyen keresztül kapcsolódhatunk a számítógéphez
Minden szolgáltatás egy adott kommunikációs portot használ
Fizikai és logikai portok
Számokkal azonosítjuk őket (0 és 65 535 között)
A portok
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll és az Internet
A portok csoportosítása
Funkció szerint:• Jól ismert portok (well known ports)• Regisztrált portok• Dinamikus vagy privát portok
Állapot szerint:• Nyitott/Open• Zárt/Closed• Lopakodó/Stealth
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll és az Internet
21 22 32 53 8025 Port-számok
SSHFTP SMTP TELNET DNS HTTP
TCP UDPSzállítási
réteg
Jellemző port-számok
Alkalmazás réteg
TCP/IP protokoll
A TCP/IP protokoll és az Internet
OSI modell rétegei alapján
1-2-es réteg (fizikai és adatkapcsolati réteg) protokolljai• MAC, ARP, RARP 3-mas réteg (hálózati v. Internet réteg) protokolljai• IP, ICMP, IGMP 4-es réteg (szállítási réteg) protokolljai• TCP, UDP 5–ös réteg (alkalmazási) réteg protokolljai• Telnet, SSH• FTP• SMTP, POP3• Gopher• HTTP• DHCP, DNS• NFS, SMB
Internet (TCP/IP) protokollok
Az Internet szállítási rétege: a TCP
A TCP/IP protokoll és az Internet
Szállítási protokoll
Az Internet réteg és az alkalmazás réteg között közvetít
Darabolást és időzítést végez
Biztosítja a sorrendhelyességet
Hibaellenőrzést végez
Jellemzői
Az Internet szállítási rétege: a TCP
A TCP/IP protokoll és az Internet
Felépítése
Az Internet hálózati rétege: az IP
A TCP/IP protokoll és az Internet
Jellemzői
Átviteli protokoll
A hostok között az összes kommunikáció IP csomag formájában történik
Kapcsolat nélküli (datagram) protokoll
Megbízhatatlan protokoll
Gyors és kevésbé bonyolult => költséghatékony
Elsődleges feladata: útvonalválasztás
Hibaellenőrzést végez (mást, mint a TCP)
Az Internet hálózati rétege: az IP
A TCP/IP protokoll és az Internet
Felépítése
32 BIT
VERZIÓ IHL SZOLGÁLAT TÍPUS TELJES HOSSZÚSÁG
AZONOSÍTÁS
DF MF DATAGRAM DARAB ELTOLÁS
ÉLETTARTAM PROTOKOLL FEJRÉSZ ELLENŐRZŐ ÖSSZEGE
FORRÁSCÍM
CÉLCÍM
OPCIÓK
IP fejrész
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
Cél: bármely két számítógép egyértelmű azonosítása
Két módszer:
• IP címzés
• Domain nevek rendszere
Módszerek
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
Egységes, hierarchikus címzési rendszer
32 bites (4 byte-os) címek
A felírás 4 db 8 bites decimális szám formájában történik
NIC (Network Information Center) osztja ki
Jelenleg IPv4 a legelterjedtebb
Az IP cím
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
A cím három részre osztható:
Előtag:• Ez azonosítja a címosztályt. A címosztály mutatja meg, hogy az előtag után
hány bitet kell hálózati címként, és hány bitet kell host címként értelmezni
Hálózati cím (Network Address):• Az egyes hálózatok megkülönböztetésére szolgál, valamint a központi
adminisztrációt segíti elő, azaz ne lehessen két gépnek azonos IP-címe. A hálózati címet központilag kell igényelni, és központilag utalják ki az igénylőnek
Host Address:• A 32 címbit maradékát teszi ki. Ezt szabadon állíthatja be a címtartományt
igénylő a saját gépein
Az IP cím felépítése
192.168.0.15
előtag hálózati cím Host Address
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
Az IP címosztályok
3 + 2 címosztály (A, B, C, D, E) Az első bitek határozzák meg az adott címosztályt Gyakorlatban csak az első hármat használjuk
Címosztály Első byte értéke
Ilyen típusú hálózatok maximális
száma
A hálózaton belüli gépek maximális
száma
A 1-126 126 16 777 214
B 128-191 16 384 65 534
C 192-223 2 097 151 254
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
Az IP címosztályok
Bizonyos címtartományok nem oszthatóak ki:
A 127-el kezdődő címek visszairányítási (loopback) címek
A host címrészbe csak 1-eseket írva lehetséges az adott hálózatban lévő összes hostnak üzenetet küldeni (broadcast)
Ha a host címrésze vagy a hálózati cím 0, az mindig az aktuális hálózatot jelöli
APIPA cím (MS Windows esetén)
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
Az összes címosztály
HÁLÓZAT HOSZT 8 8 8 8
0 HÁLÓZAT (7) HOSZT (24) "A" 0 - 126 0.0.1 - 255.255.254
1 0 HÁLÓZAT (14) HOSZT (16) "B" 128.0 - 191.255 0.1 - 255.254
1 1 0 HÁLÓZAT (21) HOSZT (8) "C" 192.0.0 - 223.255.255 1- 254
1 1 1 0 TÖBBSZÖRÖS CÍM (28) "D"
1 1 1 1 FENNTARTVA (RESERVED) (28) "E"
IP CÍMFORMÁTUMOK
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
Netmaszk (subnet mask)
A címzési rendszernek vannak korlátai:
Nem dönthető el szabadon, hogy hány bit jelölje a hálózati címet és hány bit a hostok címét
Gyakran nem hatékony a címtartományok kiosztása
A netmaszk szerepe, hogy a meglévő hálózatot több alhálózatra tudjuk bontani, valamint az IP-címből le tudjuk választani a hálózat azonosítóját
A maszkban szereplő bitek utalnak a velük párban álló IP-cím bitjének a hovatartozására
Köztük „ÉS” kapcsolat
Pl.: 192.168.0.15 és 255.255.255.0 => a hálózati cím: 192.168.0, host cím: 15
C osztályú maszk: 255.255.255.0, B osztályú maszk: 255.255.0.0
Kevés az IP cím, ezért találták ki az IPv6-ot
Címzési rendszer
A TCP/IP protokoll és az Internet
Domain nevek rendszere
Külső kapcsolat nélküli, helyi TCP/IP hálózat esetén privát IP cím használata javasolt
Későbbi bővítésnél: címfordítás (NAT=Network Address Translator)
Egész hálózatot „rejthetünk” el így
Domain- (tartomány-) nevek (FQDN, Fully Qualified Domain Name): Internet IP címekhez hozzárendelt nevek
Úgy adjuk meg, hogy minél többet eláruljanak az adott számítógépről
Például:
. ..
helyi hálózati gép neve
részleg
ország, hálózat jelölés
cég, intézmény neve
.hu
t-online
altavizsla
Hibakeresés, diagnosztika
A TCP/IP protokoll és az Internet
IPCONFIG
PING
TRACERT
NETSTAT
NSLOOKUP
Fontosabb parancsok
Hibakeresés, diagnosztika
A TCP/IP protokoll és az Internet
IPCONFIGListázza a legfontosabb hálózati beállításokat(IP-cím, netmaszk, átjáró)
•Módosítás: IPCONFIG/ALL: részletesebb listát ad a hálózati beállításokról
•Módosítás: IPCONFIG/RELEASE: törli az aktuális beállításokat
•Módosítás: IPCONFIG/RENEW: új IP-címet kér
Fontosabb parancsok
Hibakeresés, diagnosztika
A TCP/IP protokoll és az Internet
PING: diagnosztikai parancs, a megadott nevű vagy IP-című számítógépnek küld csomagokat. Ha van fizikai kapcsolat, akkor a címzett számítógép válaszol
Például:
• PING p420: a p420 nevű számítógépnek üzen
• PING 195.199.207.1: az adott IP-című számítógépnek üzen
Fontosabb parancsok
Hibakeresés, diagnosztika
A TCP/IP protokoll és az Internet
TRACERT: nyomkövetés, az adott webhelyig való eljutás folyamatát követi nyomon
Például: TRACERT www.index.hu
Fontosabb parancsok
Hibakeresés, diagnosztika
A TCP/IP protokoll és az Internet
NETSTATA gép aktuális hálózati kapcsolatait jeleníti meg
port címekkel együtt
Kapcsolók:
/a minden részlet
/n címek és port számok megjelenítése számként
Fontosabb parancsok
Hibakeresés, diagnosztika
A TCP/IP protokoll és az Internet
NSLOOKUPA DNS névszerviz ellenőrzésére szolgál.Helyi vagy távoli DNS szerverről
kérdezhetünk le névfeloldással kapcsolatos információkat.
Saját parancs interfésszel rendelkezik.
Például:
• gépnév => IP cím
• server gépnév => DNS szerver lekérdezése
Fontosabb parancsok