HAZAI KUTATAsOK LOVAS TEMABAN I.

Bbgblyirtos 61epesbenA mogyor biofiziko eredmenyei a /egc/6k6nKi gondolna, hogy lovas szemmel is erdemes kinyitni a mogyor Fizikoi Szemle szokfoly6irotot?Az idei majusi es juniusi szamokb61 kiderul, hogy a pioeon ielenleg kophot6 bog6lyesopdak-n61 okar nyoleszor hotekonyobb bog6lyesopdak koszonhet6ek a mogyor biofizikusok ELTE-sesopotanok. A kutot6k Horvath Gabor vezetesevel olyon konkret, gyokorloti hoszonnol iskeesegtet6 sikereket ertek el, omelyek a vizirovorok kul6nleges fenyerzekelesere olopozvoegy teliesen uj mukodesi elvu eszkozesolad kifejlesztesehez vezetnek. Nem mellekesen orrois mogyorazotot odtok, miert van el6nyben a torko vogy a szurke 16 a sotet lovokkol szem-ben. Az eredmenyekb61 eimlopsztorik lettek, rogton kitol6lhotjak, hogy tobbek kozott hol: egyharom ewel ezelotti Fizikoi Szemleben, omelynek eleien Overdose vagtazott illusztraei6kent.

A bogolyok igencsak meg tudjakkeseriteni a legelo allatok eletet.Nemcsak a verszivas okozta gyot-

rodes es a sziintelen zaklaras miatt, de sokk6rokoz6t is terjeszthemek a kialakul6 nyfltsebeken keresztiil, aminek foleg a melegebbegoveken vannak bros hatasai. Fokozza agondot, hogy a bogolyok igen j6 repiilok, ese-tenkent akar szaz kilometerr is megtehetnek,igy a tenyeszhelyeik felderitesehez nagy terii-letet kell bejarni. A lovak a bogolyok alland6zaklarasat61 lefogyhatnak, ha pedig lovaglasalan allnak, a folyamatos bogolyramadasok,egy-egy csipes altal keltett fajdalom miatt a 16viselkedese annyira megvaltozhat, hogy akarIe is dobhatja a nem kelloen gyakorlon lova-sat. A szarvasmarhaknal, ha sok bogoly lepiel a csordat, gyakran tapasztalhat6 az alla-tok sulygyarapodasi iitemenek merseklodesees tejhozamuk csokkenese. Horvath Gaborbiofizikus viszont nem az allanarras vagy alovaglas felol keriilt kapcsolatba a kerdessel,hanem puszran a tudomanyos megismeres

oromeerr kezden el a fenyes sotet feliiletekes a rovarok viszonyaval foglalkozni. Ahogyfogalmaz, a "holdviJag-nyalogat6" alapkuta-rasb61 azonban kezzelfoghat6 eredmenyeksziilettek, amellyel jelentosen javithat6 a bo-golyok elleni vedekezes hatekonysaga.

Almaecet, necctakaro vagy Manitoba-csapda?Nezziik meg, jelenleg milyen megoldasok all-nak rendelkezesre, ha lovainkat meg akarjukvedeni a kellemeden versziv6kt61.A lovasboltokban speciaJis, konnyli anyag-b61, peldaul neccbol kesziilt 16takar6kat ajan-lanak, aminek a le-fel vetele azonban sok idotigenyel, kiilonosen nepesebb menesek eseten.Emellen rengetegfele, 16ra kenheto "fuj6s"szer, folyadekkeverek is kaphat6, amelyeka fokhagymat61 kezdve a citromfiivon at azalmaecetig a legkiilonbozobb osszetevokbolallhatnak. Csakhogy egy ido man a 16 sajnosa leghatasosabb szerr is leizzadja, illerve elpa-rologhamak a hat6anyagok.

Egy masik megkozelites szerim nem magataz :illatot kell kevesbe vonzova tenni, hanema bogolyok szamara kell a lovakhoz kepestmeg hivogatobb eelpomot tal:ilni. Megfi-gyeltek, hogy a nagy homogen sotet feliile-teker kedvelik a bogolyok. A begylijtesiikreaz egyik leggyakoribb hagyomanyos modszeraz ugynevezert Manitoba-csapda. En irrhonviszonylag kevesen haszn:iljik, de kiilfoldonmeglehetosen elterjedt. Az eszkozr a kanadaiManitoba :illamban ral:ilrik fel mimegy szazevvel ezelott, amikor eszrevertek, hogy soknosteny bogoly telepszik a felboesar:is elonifekere meteorologiai leggombokre. A esapdaezen egy hasonlo, fenyes fekere gombbol esegy felene elhelyezen, tolcserszenlen szu-kiilo, vilagos szinu satonetobol all. A fekeregomb feladara, hogy optikai tulajdonsagaivalvonzza a nosteny bogolyoket. Amikor ezurana rovarok eszreveszik, hogy beesaprak oker,men nines on melegveru allar, akkor felfe-Ie sz:illva megprob:iljak elhagyni a helyszim.Ekkor azonban felfele rerelodnek a vaszomol-cserbe, amelynek a vegen egy muanyag rarolomegfogja oket, jellemzoen csak nosrenyeket.Egy masik, ehhez hasonlo szerkezer a szin-ten vegyszermemes Nzi-csapda, amelyeregy masik magyar, a Kanadaban elo MihokIstvan tal:ilt fel Kenyaban. Ezt elsosorban aeeeelegyek ellen verik be, de nosreny bogo-Iyok ellen is harasos. In a csalir:irgy egy nagy,soretkek, fekere es Feher reszekbol osszeallosator, amely szimen a tereles eszkozevel ejtifoglyul a rovarokat. Az imerneten mindketfajra esapda elkesziresenek es haszn:ilar:inaklefrasa konnyen megtal:ilhat6 az angolul ru-d6k szamara.

Itthon ujragondolt legypapir es olajtaIcaAz uj hazai bogolyesapdak alapja az az EL-TE-s biofizikusok alral nemregen rudo-manyosan igazolr teny, hogy a bogolyokvonz6dnak a vizszimesen pol:iros fenyt visz-szavero feliiletekhez. Mivel a termeszetbenesak a vizfeliilernek van ilyen rulajdonsaga,ez alkalmas megkiilonbozreto jegy arra, hogyennek segirsegevel tavolr61 is konnyen eszre-vehessek a bogolyok a vizet. Ez:ilral viszonrminden ilyen rfpusu feliileter kedvelnek e ro-varok, ha az a foldon van. A bogolyok ugyan-

is vizhez kotodnek: peteiket a viz kozeleberakjak, amely j6 ralalkahely is ahhoz, hogy anostenyek es a himek parozzanak. Amellerrszeretik a vizer ivasra, fiirdesre is haszn:ilni.A nosrenyek versziv6k, men pereerlelesiikhozsziiksegiik van valamilyen gerinees allar vere-re is, es a viz ezeker a gazda:illatokar is helybevonzza a bogolyok szamara. A vizet - es min-den vlzszinresen polarizal6 feliileret - a himes nosreny bogolyok egyaranr kedvelik.

Horvarh Gaborek a polarizaci6ra epirve ha-romfele bogolyesapdar is feltal:ilrak.A legolcs6bb megoldas, ha egy fenyes fekeremuanyag lapor bekeniink ragaeesal. Ez tulaj-donkeppen a klasszikus legypapir ujragon-dolasa a bogolyirtas szemponrjab61. Fonros,hogy ne fiiggolegesen 16gjon, hanem vizszin-tesen hasznaljuk, 19y lesz ugyanis a visszave-rodo feny vizszinresen polaros. Hogy a vissza-vert feny erosen polaros legyen, az is lenyeges,hogy a ragaesos lap ne feher, hanem fekerelegyen. Ezen kiviil ne a magasban, hanem atalajszinren ransuk, hiszen igy uranozharjukleginkabb a vlzfeliilerer, es arra is figyeljiink,hogy ne egy keskeny esikor, hanem legalabbegy koriilbeliil fel negyzermerernyi feliilererszanjunk erre a celra. Ha a ragaszros feliilermegtelik rovanetemekkel, ujra kell cserelni.

,,A temetesemro/ jut eszembe, bogy mosto/l'astam, bogy l1e11lcsaka szitakotok von-zodl1ak afekete slrkovekbez, bmle11la bog-fyok is. Vonzodnak a vizszintesm poldrosfin),J}ez, ez dllt otto Ezirt sui/blak I'd afekete 11legph·os autokra is. Es ez a/apjmlfognak majd bogolycsapddkat dllital1i, llgyam. j~fit gondolsz, 11le1ll1yivert veszit egy/0 vagy tebill egy nap a bogOlycsipesekmi-att? Ugyse taM/od ki, 200-300 cml is /ebet.Meg valamit akarta11lanyddro/, de elfe/ej-tette11l." - resz/et Esterbdzy Peter: Se11l11limiiveszet clmii 200B-as regenyebo/ (163.o/daf)A bogoly nem bagolyA magyar helyesirdsi szabd/yzat szerint abogoly szot kisse mdshogyan ragozzuk abagoly szohoz kepest: a tdrgyeset: bogolyt(nem boglyot, ahogyan a baglyot szobo/gondo/ndnk), a tobbes szdm pedig: bogo-fyok (es nem boglyok, ahogyan a baglyokalapjdn haszndlndnk). Ezt meg EsterhdzyPeter sem tudta, igy Ii is helyteleniil hasz-ndlta a konyveben a hivatalos helyesirds-hoz kip est. Az ujsdgirdssal ellentetbm azirodalmi szovegekben azonban az iroi sza-badsdg gyliz.

Egy masik verzi6ban a foldon levo vizszimesragacsos lap helyen egy 5 em koriili melysegufekere r:ilc:iba amorr csapviz rerejere etolajarrolriink - az olaj uszik a vizen, amivel nemkeveredik, a bogolyok k.irinpanceljar pedigaz olaj nedvesiti, mig a viz taszitja. A foldrehelyezendo t:ilc:it egy rulfoly6esoveeskeveleeIszeru ellarni, men ha a r:ilc:iba eso esik, azarsziiremlik az olajon, lesiillyed es rulfoly6 hi-anyaban a viz felszinen levo olaj omlene ki abelehull6 esomennyiseg helyett. A kiserletekkimuranak, hogy ha ezr az eszkazt kombinal-jak a Manitoba-esapdaval (alul a t:ilea, ehhez

kepest pedig fel van fiiggesztve a s;ltorretoslabda), akkor a szimpla Manitoba-csapdafogasi eredmenyeihez viszonyitva ketszer-nyolcszor annyi bogolyt mdnak befogni.A ragaesos, illetve az olajtaIcas modszer be-keriilesi kolrseget egyarant mintegy ot-tizezerforint koriili osszegre teszik a magyar kuta-tok.

Egy magyar innovaci6: napelemes bogoly-kaszaA jelenleg legmodernebb bogolyirr6 szerke-zetet, a napelemes elektromotorral kombi-naIt bogolykaszat ugyanesak Horvath Gabores esapata talaIta fel. Ennek lenyege, hogy avizualis esalicargy egy vizszintesen lefektetett,fenyes Fekete napelemcabla. Az erre raszaIlniprobal6 bogolyoket egy, a napelem folottgyorsan korbeforgo femdrot kaszaIja el, amita napelem altal termelt villamos energiavalforgarott elektromotor hajt. A Szokolyan esGodon vegzett terepkiserletek kiemelkedohatekonysagot regisztraItak. A drat mozgasa,surrogasa es az altala keltett legmozgas nemijeszti el a bogolyoket: az eszkoz a csali ko-zelebe vonzott bogolyok tobb mint 92-94szazalekat eredmenyesen elpusztitotta. Mivela centrifugilis ero kihajitja az elkaszalt rova-rokat a napelem felszinerol, a tetemek nemgylilnek fel, hogy elrettentsek az uj pr6baI-kozokat. A esapda hatranya, hogy viszonylagdraga, mintegy otvenezer forint hozzaveto-leg, eleg bonyolult, ami noveli az elromlaskockazacat. Emellett esak napsiitesben mu-kodik, ezerr sziikseg lehet egy kiegeszfto nap-elemcablara is, masreszt borult idoben ninesakkora merreku bogolyinvazio. A kutatok 94szazalekos hatekonysagot mutattak ki, ha anapsugarak vizszintestol merr beesesi szogemeghaladta a 10 fokot.

Horvath Gabor csapata a kifejlesztett pro-totipusokra bejegyzett szabadalmaikatmegfelellJ egyeztetesek utan orommel fel-ajanlana a bogolyirtdsban fantaziat ldtogyartok szdmara. ElirhetlJsegiik megtaldl-hato az ELTE honlapjan.

A drotot idonkent eserelni kell, merr felteke-redhet, ha egy nagyobb rovar, faag vagy levelhullik a napelemre. Ezerr celszeru az eszkoztnyilt, fededen helyre tenni. A forgo dr6tszilseriilest okozhat a kornyezeteben tarrozkodoembereknek, legelo aIlatoknak, teMt iigyelnikell az elkiilonitesre, ejszaka pedig erdemesLED-ekkel kivilagitani, amelyek jelzik aesapda otdetet.

azonban tovabb lehet novelni, hiszen a bo-golyok nem kizarolag a feny polarizaciojahozvonz6dnak, hanem figyelembe veszik peldaula szagokat, a parat es a mozgast is. Ily m6dona szoban forgo csapdak meg tobb bogolytfognak, ha bizonyos szaganyagokat (pI. am-moniat, szen-dioxidot, acetont) boesatanakki. A prototipusok keszen vannak, a kutatokmunkaja idaig tarrott - az alkalmazas mar atokeeros piac feladata. A mdosok a tomeg-gyarcashoz sziikseges tovabbi fejleszteshezegyeztetes ucan szivesen felajanljak a szaba-dalmaikat, az eddig osszegylilt adarokat eslefrasokat.

A rossz hir az, hogy sajnos a szunyogok - barszinten vizirovarok - nem vonzodnak a pola-ros fenyhez, igy ezek a csapdak az 0 szamukatnem gyerftik. A bogolyfogo-hatekonysagot

D 't. ".\j

LOszin es fenylo szor szerint valasztanak. abogolyokHa az a eelunk, hogy egy konkret lovat 6v-junk meg a bogolycsipesektol, j6, ha tudjuk,milyen szinu lovakhoz vonz6dnak a legkeves-be ezek a versziv6 legyek. Horvath Gaborekkiserletei alapjan ezek leginkabb a pottyos,faltos, tarka, esikos mimazatu allatok. A vila-gos-sotet szinek minel apr6lekosabb tagoz6-dasa ugyanis megtori az egyseges sotet feliilererosen polaros tulajdonsagat.Ha lovunk egyik kateg6riaba sem tartozik,akkor meg j61 jarhat, ha sziirke (minel vila-gosabb, annal jobb) - a bogolyok korebenleginkabb nepszeru egyedek ugyanis a so-tetpej vagy a fekere hatasok. A sotet, fenyestestszorzet ugyanis szimen erosen polarosfenyt ver vissza, es ez ellenallhatatlan a nos-teny bogolyok szamara, fiiggetleniil a fenyrezgessikjanak iranyat61 (mert ilyenkor nemvizet, hanem verszivasra alkalmas gazdaalla-tot keresnek). Ha mar a vilagos, sziirke 10-yak az atlagnal erzekenyebbek az ibolyamulifenysugarzasra, a leegesre, legalabb egy ma-sik teriileten elonyt elveznek a sotet lovakkalszemben. A kiserletekbol kideriilt, hogy egypej 16 koriil negyszer annyi bogoly "legyes-kedik", mim egy sziirkenel. A vizsgalt pej 16pedig ketszer annyi idot toltott a bogolyokaltai nem kedvelt arnyekos, de fUszegeny er-dos kornyezetben, mim egy sziirke. A naposlegelorol az erdobe vonulist is mindig a pej16kezdte meg.Amikor pedig a kutat6k 16makettekkel dol-goztak, ahol az egyetlen kiilonbseg a szinvolt, a pej es Fekete szinu festett modellek 25-szor annyi bogolyt vonzottak, mim a Feherpeldanyok. Az elo allatokhoz kepest itt ki-zar61ag az eltero szin domott, a kiilonbsegetnem enyhitette a szag, a para vagy a mozgas."Elesben" teMr szamukra sok jel egyiittesenmutatja meg, hogyan talaljak meg a gazdaal-latot. Horvath Gaborek kiilon vizsgalatokkalkizartak annak lehetoseget, hogy a bogolyoka Fekete feliiletet annak magasabb hOmersek-lete miatt valasztanak tendenci6zusan.

A gondosan apoltsag is jelemhet hatranyt egybogolyos legelon, a gyonyoruen egysegesenfenylo szor es az azon visszatiikrozodo, ero-sen polaros feny miatt. Egy esimb6kos, ossze-borzolt, matt harasu kiiltakar6 ugyanis j6valkevesebb bogolyt vonz, akarmilyen szinu isaz allat, hiszen ezeken a bogolyesabit6 polari-zaltsag gyakorlatilag nem jelemkezik.Egy kis csavarral azonban megfordithat6 asorrend: a Fekete vagy sotetpej lovakra esakegy zebraesikos, raesos vagy pottyos takar6tkell teriteni, es rogton a sziirkek lesznek abogolyokkel szemben vedtelenebbek, megakkor is, ha a fedoszoriik teljesen Feher.A zebraesikok kifejlodesenek egyik oka tehat

az lehet, hogy a esikos testfeliiletek kevesbevannak kiteve a bogolyok ramadasainak. Mega zebrak testen is a legfomosabb testreszek,a fej es a labak a legsurubben esikozottak.A keskeny esikok, apr6eellas racsok k6dola-sa azonban sok genetikai erOforrast lefoglal,mialtal nem kifizetodo az egesz testfeliiltrealkalmazni. A fekete-Feher apr61ekos, finomvaltakozasa eredmenyesebb a bogolyok ellenmeg a tiszta Feher feliiletnel is.

Miert nem csikos minden allat?A sotet szinu lovak h6kafoltjai, kesely jegyeivagy eppen a vilagos fak6k, peldaul a takiksoteten csikozott labvegei szimen harasos bo-golyriaszt6 feliiletek. A sort folytathatnank azsiraffoltokkal, az okapi esikos hatuls6 min-tazaraval, a csikos vadmalaeeal vagy a pottyosozgidaval, de fomos tudni, hogy egy-egy jegykialakulasara rendkiviil osszetett kornyezetitenyezok hatnak a rejtoszimol kezdve a faj-tarsak megkiilonboztethetosegen keresztiil avizualis kommunikaci6ban betoltott szerepii-kig - es a bogolytaszit6 kepesseg esak egy ko-ziiliik. Nem elkepzelhetetlen, hogy az afrikaioslakosok egyes torzsei hagyomanyos Feheresikos, pottyos testfestesenek kifejlodesebenis szerepet jatszhatott, hogy a zebrakhoz eszsirafokhoz hason16an kevesebb bogoly zak-latja igy oket.

A zebrak csikjai kialakulasanak okaira pel-daul szamos elmelet sziiletett: a esikok opti-kailag nagyitjak az allatokat, gyenge fenynelnehezebb eszrevenni a esikokat, a mozg6esikok elkapraztatjak es osszezavarjak a raga-doz6kat, a esikok az ujjlenyomathoz hason16egyedi azonosirast tesznek lehetove a fajrarsakszamara, a esikok szabalyozzak a testhot stb.Tudomanyosan azonban esak egy magyaraza-tot igazoltak eddig - es ez a magyar kutat6kerdeme -, ami szerim a zebrak bogolyvonz6kepessege reszben a esikjaik polaros fennyelkapesolatos tulajdonsaga miatt alaesony.

Tehat ha azt szeretnenk, hogy a bogolyok nezaklassak 16kedveneiinket, nines mas teen-dank, esak fessiik be esikosra, racsosra vagypottyosre, minel apr61ekosabban - vagy te-gyiink ra ilyen mimazatu, matt szinu takar6t,azran borzoljuk ossze a szaret, es tegyiink kimelle egy-ket Manitoba-esapdaval kombinaltpolarizaei6s bogolykaszat, ragaesos bogolypa-pirt vagy Fekete olajtaldt.

Cikksorozatunk mdsodik resziben besza-molullk an·ol, hogy a biofizikus-csoportkordbban is kernlt mdr lokozelbe: aztvizsgdltdk, hogy a miJveszeti es tudomd-nyos lovas dbrdzoldsok mekkora ardllybanfelelnek mega termeszetes lepesanatomid-jdnak. Keressekafolytatdst kovetkezo lap-szamtmkban!