XIX. évfolyam 5. szám 2021. május 28. | 5781. Sziván 17. | ב''ה

LLaappuunnkk,, zzssiinnaaggóóggáánnkk úújjrraa

nnyyiittáássááiigg ccssaakk oonnlliinn

ee jjeelleenniikk mm

eegg

Dési János: A késhegyre menő hitközségi vita (8. oldal) Szentgyörgyi Zsuzsa: Tényleg zéró? (10-11. oldal)

A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

Háború volt – hogyan tovább? (5. oldal)Foto: Varga Ferenc

2 Vallás Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. május 28. | 5781. Sziván 17.

Hetiszakaszok másként – TÍZPARANCSOLAT

Mózes felment a hegyre, hogy át-vegye az Ö.valótól a két kőtáblát.A nép pedig lent maradt a hegy lá-bánál, és nem csinált semmit. Voltelég vizük, a kenyér mindennaphullott az égből, az emberek unat-koztak. A semmittevés pedig min-dig rossz gondolatokat szül, ezértahogy telt az idő egyre többetgondoltak vissza egyiptomi élet-ükre, amely megszépült. Beszél-tek a finom ételekről, azegyiptomi istenekről, akiknekvolt nevük, és láthatták őket szo-bor formájában. Miután Mózesnem érkezett vissza több mint egyhónapig, a nép úgy érezte, hogyvezető nélkül maradt. SemMózes, sem az Ö.való nem szólthozzájuk, azt gondolták, ottfelej-tették őket a pusztában. Igény tá-madt egy új istenre, ezértkövetelték Árontól, készítsennekik egy istent, akit láthatnak, éstudják a nevét. Áron, nem mert el-lenkezni ezért elkérte az aranyai-kat a művéhez. Ravaszul kitaláltegy olyan állatot, amit az egyip-tomiak sohasem fogadnának el is-tennek. Ez volt a kisborjú, akimég önmagát sem képes megvé-deni. Az egyiptomi állatistenekmind félelmetes lények, de aborjú nem alkalmas istennek.Arra gondolt Áron, ha Mózesvisszatér, azt mondja majd neki,hogy én nem egyiptomi isten ké-szítettem, hanem csak saját ma-gunknak kellett egy szimbólum,amit a nép saját szemével lát, ésismeri a nevét. Persze ezzel meg-szegte a második parancsolatot, abálványimádás tilalmát. Nekilá-tott az aranyborjú elkészítésének,mert a rabszolgaság alatt ő ezt ismegtanulta.„Kiformálta vésővel az öntőmin-

tát, és alkotott belőle borjúbál-ványt.”A nép lelkesen mondta: ez a te is-tened Izrael, aki felhozott Egyip-tomból, a borjú isten. Erre Áronegy oltárt is épített és közölte: hol-nap lesz az Ö.való ünnepe! Még

egy kitalált mentség a bálványimá-dásra, mintha az aranyborjú azÖ.való eszköze lenne.

Miután az Ö.való átadta a két kő-táblát Mózesnek, amelyre Ő magaírta fel a szóban elmondott paran-csolatokat, visszaküldte a táborba,hogy saját szemével győződjönmeg arról mit művel a népe.„Menj, indulj lefelé, mert romlás-nak indult a te néped, melyet föl-hoztál Egyiptom országából.”Az Ö.való szereti tesztelni az em-bert, ezért azt mondta, a te népedMózes, mintha megtagadná az ál-tala választott népet. Mózes nemvette tudomásul Izrael fiainak ma-gára hagyását, hanem így válaszolt:„Mért lobbanna fel a haragod anéped ellen, amelyet felhoztálEgyiptom országából.”

Mózes lement a hegyről, és amikormeglátta az aranyborjú körül mula-tozó embereket éktelen haragra ger-jedt. Mérgében a sziklás talajhozcsapta a két kőtáblát, ami apró dara-bokra tört. Átadhatta volna a kőtáb-lákat Józsuának, aki mellette állt,hogy megmaradjanak, de Mózes ha-ragja nem ismert határt, hiszen ő iscsak egy ember volt. Kérdőre vontaÁront, aki mellébeszélt: „Elkértemaz aranyat a tűzbe vetettem és előjöttez a borjú.”Az előbb jelentette ki, hogy sajátmaga faragta ki az öntőmintát!Mózes maga köré gyűjtötte azÖ.való híveit, akik karddal nekiesteka bálványimádóknak, és elkezdtéklemészárolni őket. Mikor megöltekmár vagy háromezer embert a népészre tért és bűnbánatot tanúsított,mire abbahagyták az öldöklést.

Másnap Mózes visszament azÖ.valóhoz és könyörgött a bál-ványimádás megbocsátásáért. Az Ö.való közölte, megsemmisítiaz egész bálványimádó népséget,és Mózessel elölről kezdi az Áb-rahámnak tett ígéret beváltását.Egy újabb teszt. Miután számáranem létezik az idő, képzeletbennéhány száz év múltán Mózesutódai, akik nem ismerték a rab-szolgaságot, és akiket elvisz egybiztonságos helyre, ahol békébenélhetnek, és szaporodhatnak, idő-vel ismét elérik a kétmilliós lét-számot, akkor majd elvezeti őketaz Ígéret Földjére. Mózes volt azelső ember, aki nyíltan szembe-szállt az Ö.való akaratával. Hi-vatkozott az Ábrahámnak,Izsáknak és Jákobnak tett ígéretreés nem vállalta a neki szánt sze-repet a népszaporulatban, hanemazt kérte, hogy ölje meg őt is anépével együtt, ha nem tud nekikmegbocsátani. „Ó, Könyörülj, nagy vétket köve-tett el ez a nép midőn aranybólistent alkotott magának. És mostha megbocsátod bűnüket! ... hapedig nem, törölj ki engem a tekönyvedből, amelyet írtál.”Felmerül a kérdés, az Ö.való va-lóban legyilkolta volna mind egyszálig Izrael fiait, vagy csak pró-bára akarta tenni Mózest, ahogyÁbrahámot fia Izsák feláldozásá-val. Mindenesetre Mózes kiálltaa próbát és a nehezebb utat vá-lasztotta.Az Ö.való Mózes kedvéért meg-bocsátott a népnek, csak a nagybűnösöket büntette meg. Ezután,utasította, faragjon két kőtáblát,amire ismét felírta a parancsola-tokat, és megerősítette a Szövet-séget. Mózes visszatért a népheza kőtáblákkal, miközben fénye-sen sugárzott az arca.„És látták Áron és Izrael összesfiai Mózest és íme, sugárzott ar-cának bőre és féltek közelébelépni.”

Littner György

Tavaly több részletet is olvashattak Littner Gyuri barátunk nemrég megjelent, Családregény a Bibli-ából című könyvéből. Januártól a hetiszakaszokat, s ezeken keresztül legnagyobb prófétánk, Mózeséletét mutatja be – saját szemszögéből! Ezúttal többek közt az Aranyborjú történetét vesszük át.

Rembradt-Mózes összetöri a törvény tábláit (1659)

2021. május 28. | 5781. Sziván 17. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Aktuális 3

Vallási turizmus és a Dohány utcai zsinagóga 2. rész

Talabos István Zalka Szabina

A turizmus számos módon kapcsolódik a Dohány utcai zsinagógához. És sorozatunk utolsórészeiben kiemelten a Dohány utcai zsinagóga és a turizmus kapcsolatával foglalkozunk. A kulturális turizmus jelentőségét mutatja, hogy főként ez befolyásolja a turisták desztinációválasztását és ezen belül a vallási helyszínek felértékelődtek. Ez mondható el a Dohány utcaizsinagógáról is, amelyet a COVID-19 előtti évben felkeresők közül 500 megkérdezett válasza isbizonyít. Az eredmény, a Dohány utcai zsinagóga Budapest fő látnivalói között szerepel abudapesti világörökségi helyszínek mellett. Jelen cikk alapja, zsinagógánk dolgozója, ZalkaSzabina a BGE Turizmus szakán megvédett diplomamunkája, melyet konzulense, TalabosIstván egészített ki.

A XIX. század egy fontos mérföldkő a magyarzsidóság történetében. Az 1800-as évek végénjelentek meg a kor tipikus építményei az átjá-róházak, melyek lakóépületeket, utcákat kötöt-tek össze. Míg az egyik leghíresebb, a XX.század elején kialakított, hat udvarból állóGozsdu-udvar, mely fontos része volt a zsidóhétköznapoknak: üzleti, kereskedelmi központ-ként működött, illetve a zsinagógák gyors,könnyebb elérését szolgálták. A kor, s a város-negyed sajátos épületei voltak a szecessziós éseklektikus bérházak, illetve a fent említett átjá-róházak, a zsidó szimbólumokkal ellátottházak, valamint a negyed üzleti jellegét erősítőkülönleges lakóházak, melyek zsinagógával,kisebb gyárral, vagy üzletudvarral voltak egy-beépítve.

1895-ben az országgyűlés megalkotta az izrae-lita vallásról szóló törvényt, mellyel biztosítot-ták a vallás, illetve a zsidó közösségegyenjogúságát. „A Király utca lakosságának70-80%-át a zsidóság tette ki. Az utca az egyiklepezsgőbb, leghangulatosabb, legizgalmasabbutcák egyike volt, a zsidók betelepülésével óri-ási lendületet vett fejlődése, sorra jelentek mega különböző mesterségekhez köthető boltok,műhelyek, kóser élelmiszerüzletek, pékségek,mészárszékek, kávézók, melyek létrejötte, el-terjedése a zsidóságnak köszönhető Budapestenés Bécsben. Ekkor jöttek létre az első kóser ét-termek, mulatók, rituális fürdők, könyvesbol-tok, antikváriumok, nyomdák, zsidó iskolák,vallási célú objektumok is. Az egész város-részre jellemző volt az imaszobák kialakítása,általában a lakóházak első emeletén. Az Orczy-

ház épületében az első zsinagógák a hozzáépí-tett emeleten, majd az egyik udvarban jötteklétre. Az emeleti zsinagógában a konzervatív,az udvari zsinagógában a neológ közösség kez-dett kibontakozni.Az épületeket, melyek a zsidó vallási közössé-geknek adtak otthont híres építészek tervezték(Hild, Ybl, Feszl stb.). A kor, illetve a városne-gyed sajátos épületei voltak a szecessziós és ek-lektikus bérházak mellett a fent említettátjáróházak, a zsidó szimbólumokkal ellátottházak, valamint a negyed üzleti jellegét erősítőolyan különleges lakóházak, melyek zsinagó-gával, kisebb gyárral, vagy üzletudvarral voltakegybeépítve.1913-re megépült a harmadik zsinagóga a Ka-zinczy utcában. A Kazinczy utcai zsinagóga a

Magyarországon az1868-69-es zsidó kong-resszuson bekövetkezettszakadás (Tájlung) utánaz 1870-ben állami elis-merést nyert orthodoxszervezet zsinagógája.Az országos orthodox szervezet központja ér-dekképviseleti céllal Bu-dapesten alakult ki, bár ajelentős orthodox közös-ségek vidéken éltek.A megnövekedett zsidónegyedet így a valláshárom különböző irány-

zatát képviselő zsinagóga háromszög határoztameg: Az elválás előtti állapotokhoz visszanyúlóstatus quo ante felekezetű Rumbach Zsinagóga(„kis zsinagóga”), a neológ, modern szellemi-ségű Dohány Zsinagóga („nagy zsinagóga”),valamint a hagyományos szemléletű, ortodoxKazinczy Zsinagóga.A negyed, a Dohány utcai Zsinagóga közvetlenkörnyékével 100%-ig autentikus, hiszen a II.világháború utolsó és egyben legnagyobb get-tója a történelem szomorú napjaira emlékeztet.A gettó területe kb. 0,3 km2 volt, melyen 70-80 ezer embert zsúfoltak össze 4513 lakásba,ez 14-15 főt jelent szobánként. A volt gettó területén található napjaink egyikleghíresebb romkocsmája, a Szimpla kert a Ka-zinczy utcában. A Rumbach Sebestyén utcábana Rumbach Zsinagógával szemközti ház udva-

rán van (emléktáblával is megjelölve) az a kút,melyet a gettóban élők használtak. A háborúban eltűnteknek állítanak emléket Eu-rópa városaiban, a „botlatókővek”, melyeketemlékező macskakőnek is szokás nevezni. Eze-ket olyan házak előtt helyezik el, amelyekből va-lakit elhurcoltak. /A botlatókő Gunter Demnignémet szobrászművész ötlete és szabadalma:tisztelgés az eltűnt személyek előtt./ Számos bot-latókő található zsinagógánk közelében, így aDohány utcában, a Király utcában, a RumbachSebestyén utcában és Klauzál utcában is.

Magyarországon az első botlatókövet 2007-bena Ráday utcában helyezték el, tisztelegve Rónai Béla, állás nélküli tisztviselő előtt, aki1945. január 19-én Sopronbánfalván munka-szolgálatosként hunyt el.Egyedi a Dohány utcai Zsinagóga mellett aHősök Temploma előtti sírkert.A gettóban az éhezés, a hideg és a nyilasokgyilkosságai miatt sokan meghaltak, de a hidegés a háborús állapot miatt az áldozatokat nemtudták temetőbe vinni. A gettó felszabadulása-kor, 1945. január 18-án az utcákon is több ezertemetetlen holttest feküdt. A halottak közül1140 név szerint ismert és 1170 ismeretlen már-tírt a zsinagóga udvarán, 24 közös sírba temet-tek el.A Dohány utcai zsinagóga lett az egyetlen a vi-lágon, amelynek kertjében temető van.A Zsinagóga épülete és a hozzá tartozó épüle-tek – Zsidó Múzeum, Hősök Temploma, és azelőtte lévő Sírkert, az Emanuel-Emlékpark –valamint a környék, Budapest jelentős kulturá-lis és egyben történelmi, de vallási attrakció-inak is egyike.

4 Kultúra Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. május 28. | 5781. Sziván 17.

Sziget 2022Európa egyik leg-nagyobb fesztiválja,amely Magyaror-szág egyik legfon-tosabb turisztikairendezvénye isnagy visszatérésttervez 2022-ben.– Sajnos lejárt azidő, döntenünk kel-lett az idei Szigetről – mondta Kádár Tamás, a fesztivál fő-szervezője. – Szomorú szívvel, de felmérve afelelősségünket, látva a bizonytalanságok sokaságát, akár azutazás, a szállások, a vendéglátás és a védettségi igazolásokhazai és nemzetközi szerepe terén, arra az elhatározásra ju-tottunk, hogy mostantól inkább a jövő évi Szigetre készü-lünk. A ’22-es szezont tehát úgy várjuk, mint fesztiváléveteddig még soha, terveink szerint a fájdalmasan hosszú szü-net utáni nagy visszatéréshez méltó rendezvényekkel – tettehozzá. Kádár elmondta, a két fesztiválmentes év a szervezők, afesztiválokhoz kapcsolódó cégek és dolgozók életét rendkí-vüli módon megnehezítette, az iparág rengeteg szereplőjét,a zenészektől a vendéglátósokon át a technikai alvállalko-zókig szinte ellehetetlenítette. Kijelentette, hisznek abban,hogy a látogatók biztató támogatásával is megerősödve ajövő nyár mégis újra a nagy közös együttlétekről, a felejt-hetetlen élményekről, valamint mindenek előtt a szabadsá-gunk ünnepléséről szól majd.

Eldőlt: A SZIN zárja a fesztiválnyaratLapzártakor kaptuk ahírt: a hazai fesztivál-piac legnagyobb múltúbulikavalkádja, a Sze-gedi Ifjúsági Napokbejelentette, hogy au-gusztus végén a sze-gedi Partfürdő újramegtelhet fesztiválo-zókkal. Tehát leszSZIN, méghozzá idénöt napos, augusztus25-29 között.

A SZIN szervezői úgy döntöttek, megtartják a hagyományo-san nyárzáró bulit, ráadásul a fesztiválozók örömére, idénegy nappal hosszabb rendezvénnyel.– Egyrészt szeretnénk a látogatóink számára - a hosszú ki-hagyás után - a fesztiválélményt meghosszabbítani, másrésztezzel is igyekszünk támogatni a hazai zeneipar képviselőit,hogy minél több fellépő állhasson újra színpadra – nyilat-kozta Kolonics Erika főszervező. Mint elmondta, majd hatvannal több magyar zenekarnak éselőadónak biztosítanak fellépési lehetőséget. A főszervezőhozzátette, hamarosan ismertetik a fellépők listáját is, az mármost biztos, hogy nem emelnek a SZIN árain, így a tavalyi– végül elmaradt fesztivál - árakon lehet idén is jegyeket vá-sárolni.

PulykalevesHozzávalók: 80 dkg pulykahús, 30 dkg sárgarépa, 5 dkgzeller, 5 dkg hagyma, 2 dkg petrezselyemzöld, 2 babérle-vél, só, bors, 10 dkg levestészta.

Elkészítés: A levest a szokásos módon készítjük, a puly-kahúst csontokkal hideg vízben rakjuk fel, magas fokra,amikor feljön a szürkés hab, még forrás előtt, alacsonyabb hőfokra állítjuk, lehabozzuk.Belerakjuk a tisztított sárgarépát, zellert, felezett hagymát, fűszereket és lassú tűzön min-tegy két órán át főzzük. A húst kivesszük, a levest leszűrjük és belefőzzük a levestésztát.

Libamell fasírt burgonyapürévelHozzávalók: 1 nagy libamell, 1 evőkanál libazsír, 1 ázta-tott, kifacsart zsemle, 1 kis fej reszelt hagyma, 1 tojás, só,bors, kevés víz.

Elkészítés: A csontról lefejtjük a bőrt majd a mellhúst,mindezt óvatosan, hogy a csont egybe maradjon. Húsda-rálón ledaráljuk, összekeverjük az áztatott zsemlével, a hagymával, a tojással, a zsírral ésa fűszerekkel. A masszát eredeti formájában visszarakjuk a mellcsontra. Ezt követőenkevés vizet öntünk alá és a sütőben, gyakori locsolás mellett pirosra sütjük. Melegen bur-gonyapürével tálaljuk, hidegen majonézes burgonyasaláta illik hozzá.

Burgonypüré: meghámozunk hat darab közepes burgonyát, kockára vágjuk, és sós vízbenmegfőzzük. Burgonyanyomón áttörjük, kevés főzővízzel hígítjuk, majd a zsírral elkeverjük.Szárnyasokhoz, füstölt marhanyelvhez tálaljuk.

Mézes kókuszosHozzávalók: : l5 dkg cukor, 2 evőkanál méz, fél dl víz, 20 dkg kókuszreszelék, 5 dkg margarin, 3 evőkanál rum, 2 kanál kakaó.

Elkészítés: : A cukorból, mézből és a vízből szirupot fő-zünk. Hozzáadjuk a kókuszreszeléket, a rumot, és a mar-garint. Két részre osztjuk. Az egyik világos marad, amásikat kakaóval barnára színezzük. Mindkét masszából elvesszük a harmadát, majd egydeszkára fóliát terítünk, amit cukorral szórunk meg. Kinyújtjuk a nagyobb fehér kókuszt,rátesszük az ugyanekkorára nyújtott barna harmadot, és a fóliával összecsavarjuk. Ugyan-így járunk el a másik masszával is. A két rudat hűtőben kifagyasztjuk, s vékony szeleteketvágva, felváltva helyezzük tálra.

Jó Étvágyat!

A Pesti Sólet menüje

2021. május 28. | 5781. Sziván 17. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Izrael 5

Egy újabb háború után…

Mikor péntek délután e sorokat írom 12 órája lé-pett életbe a tűzszünet, és 14 órája kaptuk azutolsó rakétatámadást Ashkelonban. Bekapcsolvaa televízió hírcsatornáit, a haditudósítások helyétkozmetikai tanácsadás, főzőműsor vette át. Teg-nap a piacon alig a boltok negyede volt nyitva,az utcán gyéren közlekedtek az autók, a gyalo-gosok, s házunk parkolója is kiürült. A lakók,akik megtehették, biztonságosabb helyre mene-kültek. Ma a parkoló megtelt, az utcán is átlagosa forgalom. Az utcákon megjelentek a gyerekekis. Néhány nap és az átlagemberek igyekeznekelfelejteni az átélteket. Repesztalálatot kapott au-tómat vasárnap kikalapálják, újra festik, ez semfog emlékeztetni az elmúlt napokra.

Nem vagyok katona, politikus, vagy háborússzakember. Hírekkel és információkkal csak any-nyira vagyok ellátva, mint bárki más. A tévedésjogát fenntartva, írom le a véleményemet, tapasz-talataimat.Valójában nem is emlékszem, mit éreztem az elsőlégiriadó alkalmával. Ijesztőbb lehetett, mint arégi lakásban, hiszen a szemközti óvoda tetejéről,közelről szól a sziréna, hangosabban, félelmete-sebben. Dombtetőn lakunk, az egész város fölöttiesemények hangja elért hozzánk, folyamatosakvoltak a robbanások. A korábbi támadásokkalszemben sokkal intenzívebb volt a rakétatűz.Nemcsak 1-2 rakéta érkezett, hanem egy-egyhullámban 10-20. Vagy éppen 50. Már puszta fül-lel különbséget tudtunk tenni a felénk érkező éstávozó rakéta hangja, az elfogás, s a becsapódásrobaja között. Féltünk, hogy a Vaskupola nembírja a terhelést. Bírta!Gázából a rakétákat egyértelműen és bevallot-tan, izraeli városok civil lakosságára irányítot-ták. Számtalan rakéta még gázai területen esettle, vagy kilövéskor semmisült meg, ez sok civiláldozattal járhatott. Mi Ashkelonban is nagyonmegszenvedtük. A majd 4400 rakéta negyedeide irányult. Több becsapódás volt, lakásunk150 méteres körzetében is három.Izrael igyekezett precíziós fegyverzetével ka-tonai célpontokat (alagutak, vezetők, katonaiépületek, raktárak) megsemmisíteni. A Hamasza világ egyik legsűrűbben lakott városábanpajzsként a civileket, gyermekeket, sajtó-ügynökségeket használt fedezékül.

Hogyan és miért robbant ki a válság? Ki tudja? Több okot is felemlítenek. 1. A Ramadan és a Jeruzsálem nap összeérőünnepei alkalmasak konfrontációra.2. Zsidó és arab szélsőségesek etnikai összec-sapásai, miután a villamoson felpofoztak egyzsidó fiatalt.3. Etnikai tisztogatás Kelet-Jeruzsálemben?Valójában bírósági ítélet alapján, néhány lak-bért tartósan nem fizető családot kilakoltattak.

4. Válasz az elmaradt palesztin választá-sokra? PFSZ, Hamasz választási küz-delme?5. A Hamasz fegyverarzenálja felduzza-dása? A Vaskupola rendszer tesztelése?6. A gázai övezet tragikus életkörülmé-nyei elfeledtetése? 7. Akadnak egyéb összeesküvés-elméle-tek is, de azokat kihagynám.Ez is, az is lehet.Ki győzött? Mindkét fél győzelemről beszél. A valóditűzszüneti megállapodás nem ismert, ahírek ellentmondóak.Szerintem a palesztin belpolitikát illetőena Hamasz megerősödött, esélye megnőtt.Már ha 16 év után mégis lesz palesztinválasztás. Külpolitikájában a Hamasztalán pozíciókat vesztett, a „palesztin sza-badságharcos” nimbusz mintha kopnaEurópában és több arab országban is. Ka-tonai veszteségeik jelentősek. Több mint100 kilométer alagút beomlott, több százHamasz harcos meghalt, kéttucatnyi katonai ve-zetőt likvidáltak, rakétakészletük nagy részét ki-lőtték, vagy az IDF lebombázta, az épületek, azinfrastruktúra jelentősen károsult. Gáza közel állegy humanitárius katasztrófához.Izrael külföldi megítélése talán kicsit javult, pl.az EU nem volt annyira ellenséges. Minden bi-zonnyal néhány óra alatt elsöpörhette volna a Ha-masz-t. Az ár megengedhetetlenül nagy: soktízezer arab civil élete lett volna. A védekezésköltségei elérhették a többmilliárd dollárt. (Egy

ellenrakéta 30-50 ezer dollár!) A belpolitikaihatás zavaros. Az országban lincselések, zavar-gások törtek ki a zsidó és arab lakosok között.Inogni látszik az eddigi békés együttélés izraeliállampolgárságú arabok és zsidók között. Sok-sok évet léptünk vissza. Még nem tudtam leszűrni, az ellenzéki koalíció kormányalakítá-sára, a kormányváltásra milyen hatással lesznekaz elmúlt események. Lesz-e végre kormányunk,vagy jön az ötödik választás. Netanjahu ismét se-gélyeket ígért a megtépázott Ashkelonnak, de hátilyen már volt…

Most nyugalom van! Élvezzük a csendet, abékét, amely igen törékenynek tűnik. A tűzszü-net életbe lépése után másfél órával ismét né-hány rakétát lőttek „emlékeztetőül” a délirégióra, jelentősebb hatás nélkül.Azt láttam, hogy ez a tíz nap félelme lassan, las-san sok embert felőrölt, depresszív állapotba so-dort. Láttam pánikba esni másokat, amikor ajózan cselekvés helyét egy állatias menekülésiösztön veszi át, amikor az ember képtelen a leg-kisebb logikus cselekvésre is. A BevándorlásiMinisztérium pszichológiai tanácsadása mármagyar nyelven is elérhető néhány magyar szár-mazású pszichológus aktív segítségével.

Mit várok? Nem túl sokat. Átmeneti béke utánelőbb-utóbb újra kezdődik minden. Nem látokkiutat. A politikusok tovább helyezkednek,mintha az egyéni érdekek fontosabbak lennénekaz ország érdekeinél, lakosainál.Mondják, ami nem öl meg az megerősít, böl-csebbé tesz. Ennek nyomát sem érzem. Kicsitletargikus hangulatban vagyok. Örülnék, ha nemlennének a jövőben hasonló „élményeim”.

Kép és szöveg: Varga Ferenc

Május 10-től tizenegy napig aggódva figyeltük a híreket, a szűnni nem akaró rakétázás során féltettük Izraelben élő ro-konainkat, barátainkat. Körzetünk korábbi tagja, Varga Ferenc és felesége, Mercedes az egyik legtöbbet támadott vá-rosban, Askelonban élte át az eseményeket. A médiumok hírei, álhírei helyett Feri számol be nekünk az „élményeiről”

Munkában a Vaskupola

Éjszakai rakétázás

6 A Dohány körzet híreiből Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. május 28. | 5781. Sziván 17.

Ismét megérkeznek a testvérek Egyiptomba,ezúttal már Benjáminnal. Tisztelettel fogad-ják a vendégeket, a lábukat is megmossák,ami spirituális szempontból is fontos. /MígÁbrahámnál az angyalok a sátor előtt mostaklábát, itt bent a házban teszik meg./József – születési sorrendben – leülteti va-csorához a testvéreit, közben megáldja, majdmaga mellé ülteti szeretett öccsét, Benjá-mint, – akinek arcában az anyját látja – elér-zékenyül, kimegy és elsírja magát. Ebbenismét felfedezhetjük, hogy érző, esendő em-berek szerepelnek a Tórában, hiszen JózsefEgyiptomban a fáraó után a második legfon-tosabb ember, élet-halál ura, aki a sírás utánarcot mos, és úgy megy vissza.Akad magyarázat, amely szerint József nemazért sír, mert meglátja Benjámint, hanemazért, mert Benjáminnak tíz fia van, s mind-egyik neve rá utal (elsőszülött stb.), azaz test-vére nem feledte őt.Az egyiptomiak külön asztalhoz ülnek, mertnem szerettek másokkal közösen enni, nemazért, mert bármi gondjuk volt a zsidókkal –emelte ki Gábor György. Főrabbink hozzá-tette, kétféle értelmezés ismert: az egyik úgy véli, azért ültek külön, mert min-denkinél különbnek tartották magukat, a másik szerint– Gábor Györgyötigazolva – pusztán nem akarták látni, hogy a zsidók olyan állatokat esznekmeg, melyeket ők istenként tisztelnek.A testvérek megnyugszanak, hogy nincs gond, vendégül látják őket, s min-denki jól érzi magát a vacsora közben, ráadásul italoznak is… Létezik ma-gyarázat, hogy a testvérek József eladása óta először isznak bort. Másvélemény szerint ezúttal minőségi, királyi bort kapnak, s a zsidó szokással el-lentétben nem keverik.Másnap jön József újabb cselvetése, a Benjámin zsákjába rejtett pohárral. Rá-adásul a serleg nem átlagos, hanem József ebből jósolt.Az egész Biblia egyik legszenvedélyesebb szövege következik – hang-súlyozta főrabbink Júda beszéde kapcsán, mely nem is (csak) Benjámin

érdekében szól, hanem apjuk védelmében,hogy őt ne érje baj.József rájön, bármilyen tesztnek veti alá a test-véreket, az apjukon csattan, s ezután elküldmindenkit, hangos sírásra fakad és megismer-teti magát a fivéreivel. Ők eddig az ismeretlen-től tartottak, most már az ismerttől, hogy akorábbiak miatt bosszút áll József, aki meg-nyugtatja őket, az egész I.ten terve volt.Hazatérnek a testvérek, s azon aggódnak, apjukne haljon bele az örömbe. Jákob a történetvégén csak annyit felel ennyi elég, és már in-dulna fiához.Útra kelnek, s amikor megérkeznek, József be-mutatja apját és fivéreit a fáraónak, akinek aztmondják, juhpásztorok. Miután az egyiptomiaknem kedvelik a juhpásztorokat, így nyugodtanletelepedhetnek Gósen földjén, amely az or-szág legjobb rész.

A fenti belépő „kódokkal” keddenként, hetiváltásban is hallgathatnak 1-1 előadást. Egyikhéten Fekete László beszél a zsidó zenéről,míg a másikon Kaczvinszky Barbarát követ-hetik szintén 17:00 órától.

Jákob és családja Egyiptomba költözikKettőslátás - A Biblia a teológus és a filozófus szemével

Nyáron véget ért a népszerű erabbi beszélgetésfolyam, melyben Dési János, dr. Frölich Róbert és dr. Gábor György segítségével tanul-hattunk a zsidósághoz kapcsolódó szokásokról és sok egyébről. De nem maradtunk a trió nélkül, Kettőslátás - A Biblia a teológus és a filozófus szemével indult új sorozat, melyet – most – szerdán 17:00-tól, az esti ima előtt követhetnek a dohányos zoom-on. S kövessék figyelemmel, mert az előadásokat NEM tudják visszanézni. Persze a Pesti Sóletben adunk egy rövid összefoglalót az elhangzottakból.

Igaz, még nem minden nap, de hosszú szünet május közepétől végre már szemé-lyesen is találkozhatunk – hetente négyszer – a Dohány utcai zsinagógában. Hétfőn és csütörtökön 8:30-kor, pénteken 18:00-kor, szombaton 9:30-korimádkozhatunk a helyszínen, míg a többi alkalommal továbbra is csak azoom-on vehetünk részt az imákon. A belépéshez szükséges adatokat a fenti nagy cikk végén megtalálják.A zoom-on a reggeli imák 8:45-kor kezdődnek, az esti imák a nyáriidőszámítás szerint, a szokásoknak megfelelően 18 órakor.Fontos, a zsinagógába a belépés, az oltási igazolvány felmutatásávaltörténik.Kérjük, csak az jöjjön, akinél eltelt már 2 hét a második oltás után, ésegészséges!

Kulturális Páholy júniusban is!Még mindig csak az interneten,de folytatódik a Dohány körzetKulturális Páholya. Tereh Istvánzenei producer vendégei CsonkaAndrás, színművész, illetveGeszti Péter, énekes, dalszöveg-író, reklámszakember lesznek.

A májusi, Molnár Piroskával készült beszélgetést megtalálják a Dohány youtubecsatornáján: https://tinyurl.hu/2QTq.

Kérjük, a pontos júniusi időpontokért kövesse nyomon a körzet honlapját ésfacebook oldalát!

I M A R E N D

Y

Végre…Erev sovuajsz ünnepén végre megnyílt a Zsinagógánk. Eljött tehát a nagy pil-lanat, találkozhattunk újra személyesen egymással. ZOOM nélkül élőben!Végre elmondhattunk minden imádságot, amelyet csak Zsinagógában lehet.Rajtunk múlik mikor lesz teljes zsinagógai életünk. Ha jöttök Zsinagógába,visszatérhetünk régi életünkhöz, az imádkozás melletti Kidussokhoz,Salesüdeszekhez, kerti partikhoz, Goldmark-termi estékhez.Rajtunk múlik...

Jan de Bray: József apját és testvéreit fogadja

A szó szerint dicsőítéseket jelentő T’hillim,azaz a Zsoltárok a Tóra után a legszentebbbibliai könyvünk 3. része a K’tuvim (Szentiratok) első könyve. A Tanhoz (a Tórához)hasonlatos öt könyvre tagoltsága, az imád-kozást uraló szöveggazdagsága, életünknehéz helyzeteiben való használata, költe-ményei a hívőket közös éneklésére kész-tető volta teszi kiemelkedő szerepűvéáhítatunkban. A 150 nem egyenlő hosszú-ságú fejezet 2527 verse közül a legrövi-debb 3-, a leghosszabb 176 versből áll. A Tehillim költészete főként a gondolatokés mondatok paralelizmusával, vagyisugyanazon gondolat más szavakkal történőelmondásával fejezi ki magát. Hangulatvi-lága erőteljesen lírai. Irodalmi műfaj szerinti felosztásuk szerint megkülönböz-tetünk dicshimnuszokat, imákat, hálaadódalokat, gyászzsolozsmákat, tanköltemé-nyeket és ún. történelmi zsoltárokat.

Dicshimnuszok: ünnepek, körmenetek, felvo-nulások és a hajdani szentélyszolgálat zsol-tárai.Imák: magánemberi és közösségi vonatkozás-ban egyaránt mondjuk. Többes számban meg-fogalmazott textus, mely gyakran egyénilegvezetett recitációban hangzik el.Hálaadó dalok: közösségi és személyes rendel-tetésük is van, az imádkozás különbözteti meg.Gyászzsolozsmák: a zsidó fájdalom és üldözte-tés keserve tükröződik vissza; az egyéni sze-génység, elnyomatottság közösségi olvasatot iskap. A panaszmondást megelőzi az Ö.valómegszólítása.Tanköltemények: oktató, bölcseleti tartalmúak. „Történelmi zsoltárok”: nem a történeti hűség,tényszerű pontosság jegyében íródtak, hanemezen események erkölcsi olvasatára irányul acél és figyelem. Az Ö.való kiválasztott népeiránti hűsége és kegyelme annak olykori hűt-lenségével, hálátlanságával kerül szembe.Megkülönböztetünk még királyi-, liturgikus –

és tórai zsoltárokat.

A népszerű biblikus köztudat a zsoltárokat Dá-vidnak tulajdonítja, de a fejezet-sorszámokalatti szerzői vonatkoztatások között találko-zunk Ászáffal, kinek a Szentély zenei vezetésetartozott a keze alá; mózesi imával; az Ö.valóuralkodik sorozattal; hallelujákkal és zarándok-lati énekekkel is.A zenei utalások gazdagok: hangszerhasználati,dallamvezetési, tematikai megjelölésűek. Szá-mos mai hangszer külső megjelenésük, rendel-

tetésük alapján hasonló múzeumokban fellel-hető bibliakorabeli instrumentumokkal.A zsoltárokban húros, ütős, pengetős, fúvós faj-tákról olvasunk nevük szerint. Lantszerű zene-eszköz volt a kinnor, a nebelben a citerafélékősét tiszteli sok pengetős muzsikus. A dallam-utasítások akkori ismert énekek motívumhasz-nálatára szólít fel.

Naftali Kraus kitér a zsoltárszerzők talmudi fel-fogására: meglepő gondolatuk, hogy Dávid „tízöreg által” írta a Zsoltárok könyvét! A társszer-zők különlegesek: Ádám, Málki-Cedek, Sálém(Jeruzsálem királya), Ábrahám, Mózes, Héj-mán (Dávid főénekese), Jedutun (Dávid levitá-inak zenei vezetője), Ászáf és Kórách háromfia! (Utóbbiak Mózessel szemben megtértek azutolsó pillanatban és életben maradtak.) A mid-rások egyike Jákobnak tulajdonítja a zsoltáro-kat egy nyelvi megfeleltetés alapján: „Mondjahát Izráél” – Jákob új nevére utalva.

A dávidi zsoltárok egyes szám első személyűfohászait saját magára, a többes számúakat azegész közösségre vonatkoztatta. Ebből és ze-nével megemelt kifejezhetőségből adódik,hogy a zsoltárt imádkozó a szöveget szemé-lyesnek, magát belehelyezhetőnek éli meg;innen a t’hillim ill. pszalmuszok népszerű-sége, kiemelt szerepe a vallásos gyakorlatban;ihlete a nem vallási kultúra számára is jelen-tős forrás.Tudvalevő, hogy a zsidó nap az estével, nap-nyugtával kezdődik és a másnapi naplemen-

téig tart. Közösségeinkben elterjedt, hogyaz esti imát (t’filát árvítot) az előző napdélutáni imájával (t’filát minchával)együtt imádkozzuk, így a három napszakiistentisztelet kétszeri zsinagógába mene-tellel teljesíthető.

A templomba lépés tórai idézetű ámulataután a hívő szándékáról vall: az Ö.valóelőtti leborulása, Tőle való félelme, haj-lékának szeretete, imádsága vár kegyel-mességet és meghallgatást. Az Ö.valómegszólítása egyes szám második szemé-lyű.Hallgassuk meg XIX. századi (Ma TovuL Lewandowski kántor) és mostani felfo-gásban: https://tinyurl.hu/Uhym, illetvehttps://tinyurl.hu/3gnG

A délutáni ún. Mincha ima érzelmi csúcs-ponton megszólalás felütésével indul:„Ásré josvé vétekhá - Boldogok, kik há-

zadnak lakói, kik szüntelen dicsőítenek TégedSzelá…!”

A 145. zsoltár, dávidi dicséret az isteni világodaadó teljes csodálatával teli – „magasztalTéged Örökkévaló minden teremtményed ésjámboraid áldanak.” A zárómondatban Dávidilletve mindenkori imádkozó utóda önmagátés minden halandót buzdít a szent név mind-örökké való áldására.

A 145. zsoltár strófái az álefbét egy kivétellelminden betűjét felhasználja kezdőbetűként –a Talmud Bráchot traktátusa szerint e hiányazt jelképezi, hogy az emberi képesség nemlehet teljes az isteni dicsőség kifejezésére. Anun betűvel kezdés lehetőségét ugorja át avers, a nochos szó kígyó jelentése miatt.Itt a „megnyitod kezedet és jóllakatsz mindenélőt jóakarattal” versszak gondolata jegyébena kétszer reggel, egyszer délután elmondottÁsré kezdetű imakompozíció akkora érdem,amiért túlvilági üdvösség jár. Az Ásré reggelkétszer is elhangzik, így érthető, hogy aki eztelmondja az részt vesz a napi közösségi imád-kozásokon és ezáltal fontos jótéteményt gya-korol. Talán meglepő, de az őszi bűnbánatiidőszakban a megtérés tíz napján a reggeliszertartás előtti bűnbocsánatot kérő ún. Szli-chot is az Ásréval kezdődik. Hallgassák meg Naftali Herstik kántor elő-adásában: https://tinyurl.hu/Cgkl

2021. május 28. | 5781. Sziván 17. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet A Dohány körzet híreiből 7

A zsoltárok szerepe a zsidó imádkozásban (I.)Január óta minden második kedden, az ima után Fekete László beszél nekünk zoom-on a zsidó zenéről.Aki lemaradt az áprilisi előadásokról, a Pesti Sóletben elolvashatja azok kivonatát. Következő alkalommaljúnius 8-án hallgathatjuk főkántorunkat.

Naftali Herstik kántor

8 Vendégoldal Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. május 28. | 5781. Sziván 17.

A sorozatos, a szenvedélyes, és aközös fellépést gyakran alapvetőenfontos ügyekben is megakadá-lyozó nézeteltérések egyik fontosállomása volt, alakulhat-e Buda-pesten status quo ante hitközség.Az előzményekhez tartozik, azakkor még erős, kétszázezer tagotszámláló, rengeteg intézménytfönntartó pesti hitközség elnökötválasztott. A két jelölt küzdelmehamarosan politikai jelentőségetkapott, mert az egyik párt fő kor-tese a miniszterelnököt adó Beth-len-párti Dési Géza képviselő volt,a másiké a veterán szabadelvű, li-berális képviselő, Sándor Pál, akigyakorlatilag 1901-től 35 évig ültfolyamatosan a Parlamentben.Az elnökválasztást elsöprő több-séggel nyerte az „ellenzéki” – azaza miniszterelnök Bethlen Istvánnalnem egy pártban lévő Sándor Pálfémjelezte csoport. Bethlen állító-lag csóválta a fejét a történteketmeghallva. Jó alkalmat jelentettneki a visszavágásra, amikor egydebreceni látogatása során az ot-tani képviselő és református püs-pök, Baltazár Dezső azt a kéréstközvetítette felé, hogy járuljonhozzá egy status quo hitközség lét-rehozására Budapesten. Akkorehhez, bonyolult eljárás után, ál-lami jóváhagyás szükségeltetett.Az hamar kiderült, ha létrejönne astatus quo hitközség, az a neoló-goktól vinne el elsősorban tagokat,Magyarország legerősebb hitköz-ségét gyöngítené meg, a növekvőantiszemitizmus árnyékában.Annak, hogy a status quo hitköz-séget megalapítani kívánók abbanreménykedhettek, sokan hozzájukcsatlakoznak majd, alapvetőennem hitbéli, hanem anyagi okaivoltak.Ugyanis, mint már említettük, aneológ közösség számtalan intéz-ményt működtetett, s ezek létreho-zására, fenntartására hitközségiadót szedtek – ezt közadók mód-jára be lehetett hajtani. A tervezettstatus quo viszont azt ajánlotta,mivel nincsenek intézményeik,ezért alacsonyabb lesz a kötele-zően befizetett adó – s ezért sokan

csatlakoztak volna. Vérmesebbpillanataikban még az is felvető-dött, hogy a neológiát követőhívek háromnegyede is átáll, azért,hogy pénzt takarítson meg.Logikus a kérdés, miből tartjákfönt az intézményeket a maradók,ha eltűnnek az adófizetők. Mint AzEst 1929, augusztusában megírta,a neológok ezekben az években ötúj zsinagóga megépítését finanszí-rozták, két kórházat, nyolc iskolátés rengeteg jótékonysági intéz-ményt működtettek, adókból ésadományokból. Ha ezek nincse-nek, olcsóbb az élet – korteskedteka status quo szervezői. A neológvezetők viszont egy jogértelmezésalapján azzal vágtak vissza, akiátlép, az öt évig még a régi helyenis köteles adót fizeti, szóval, hosz-szú ideig nemhogy spórolna,hanem duplán fizetne. Míg a vita-partner azzal a törvénymagyará-zattal állt elő, hogy az öt évesbüntetés, csak azokra vonatkozik,akik más felekezetbe lépnek át, de

aki egyik zsidóból a másikba, nem. A status quo ante hitközséget lét-rehozni kívánó csoport talán végülazért sem járt sikerrel, mert túlzot-tan a pénz kártyát játszotta ki. Akorabeli szabályok szerint, ugyanisakkor lehetett engedélyezni új val-lási szervezet létrejöttét, ha az nemveszélyezteti a már meglévőkét. Aneológ hitközség vezetése kapvakapott az alkalmon és arra hivatko-zott, ha eltűnnek a tagok, nincselég adóbevétel, akkor nem tud to-vább működni az a csoport.Közben persze mindenki megszer-vezte a maga sajtólobbiját. Azelszakadás-pártiak a kormánypártiMagyar Hírlap rokonszenvére szá-míthattak inkább, míg az egység-pártiak a kor egyik legjelentősebbliberális újságjára, a már idézett AzEst-re. A mind jobban elszemtele-nedő szélsőjobb pedig kéjesen rö-högött a zsidó belvitán.Közben Dési Géza és Sándor Pálbékét kötött, annyiban, hogy rájöt-tek, egyikük sem jár jól, ha szét-

szakítják a zsidóság legerősebbképviseleti szervét. De a lavinamár megindult.Ekkor az új neológ hitközségi ve-zető, Stern Samu találkozót kértBethlen miniszterelnöktől és őtigyekezett rávenni arra, hogy neadja meg a kormányzati engedélyt.Bethlen politikusan annyit mon-dott, hogy ő már megígérté az ala-pítást párthíveinek. Erre Stern –legalábbis visszaemlékezéseibenazt állítja – találta ki azt a megol-dást, indítsák neki a kérelmet a bü-rokrácia útvesztőjének és afővárosi közigazgatási bizottságvéleményezze, van-e a létreho-zandó szervezetnek elég anyagiereje a működéshez.A főváros bizottságot küldött ki ahelyzet kivizsgálására. Tagjaihosszan osztottak, szoroztak, ala-posan megnézték a költségvetése-ket. Majd arra jutottak, hogy astatus quo ante hitközség szervezőiáltal előterjesztett pénzügyi tervtarthatatlan. Anyagilag csak akkorműködhetne az új szervezet, harövid idő alatt sok embert elcsábí-tana a neológoktól (az alapítószándéklevelet csak a neológia tag-jai írták alá, ortodox egy se.) Ha azadófizetőket sikerül megszerez-niük, akkor a meglévő intézmény-hálózatból kikerülő diákok,betegek ellátása az államra há-rulna, jelentős költséget okozva.Ha azokat hoznák el, akik nem fi-zetnek adót, akkor meg miből tar-tanák el a saját szervezetüket –hangzott megállapításuk.A status quo intézőbizottság egyikválasza az volt, hogy nem szervez-nének önálló hitoktatást, azt to-vábbra is a neológokkal,ortodoxokkal finanszíroztatnák.Végül a főváros vállalta a felelős-séget, hogy kimondja, anyagilagmegalapozatlan az új hitközségalapításának terve. S erre hivat-kozva, a kultuszminiszter, illetve aminiszterelnök is visszaléphetettígéretétől.A pesti hitközség egy időre meg-menekült, de csak azért, hogy rö-videsen újabb komoly belsővitákba keveredjen.

Dési János

A húszas évek legvégén komoly belső összetűzés rázta meg a magyarországi zsidó hitközségekamúgy sem unalmas életét. A tisztségviselő választások, vagy annak eldöntése, ki kerüljön a felsőházba addig is késhegyre menő vitákat hozott, mint ahogy abban is jelentős ellentmondásokalakultak ki, mit kellene tennie a magyarországi zsidóságnak az első zsidótörvénnyel, a numerusclausussal szemben.

A késhegyre menő hitközségi vita

2021. május 28. | 5781. Sziván 17. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Kultúra 9

PEST ÉLTETŐ EREJE, A DUNAMiért éppen a Dunával kapcsolatosvendéglátásról szól ez a könyv?Talán azért, mert Pest életereje so-káig a Duna közelségére épült.Ennek része volt a halászat is,amely sokáig jelentős szerepet töl-tött be Pest élelmezésében. A pestihalászat különleges ága volt a vi-zafogás, a tekintélyes méreteketöltő halfajta (az 1800-as évekbenkifogott vizák tömege meghaladtaa 100 kg-ot is) a XX. század ele-jére eltűnt a Duna budapesti szaka-szából. Számuk egyrészt atúlhalászat miatt fogyatkozott meg,de a rakpartépítkezés és a meg-élénkülő hajóforgalom sem kedve-zett a szaporodásához. A környezetmegváltozása a többi halfaj eseté-ben az állomány csökkenéséveljárt, a századforduló éveiben márcsak kedvtelésből volt érdemes ha-lászni Pestnél.

Hasonlóan változott a Duna vizé-nek felhasználása is. Az 1850-esévekig vizesemberek puttonyok-ból, fahordókból árusították város-szerte a folyóból merített vizet. Akorszak e jellegzetes alakjai a szá-zad második felében kiépülő víz-vezeték-rendszer terjedéséveleltűntek az utcákról. A vízművektiszta ivóvizet szállítottak a háztar-tásokba, ennek fontos szerepe volt

a kolera-járványok leküzdésében.Ebből a szempontból szintén lé-nyeges volt a csatornázás kiépí-tése: az 1840-es és 1860-as évekközött kialakított hálózat gyűjtő-csatornáit nyolc helyen vezették aDunába. A megoldásnak a hátul-ütője, hogy komoly szennyezéstjelentett a folyó városhoz közeliszakaszain.E könyvben olyan témaköröket ésvendéglős eseményeket kívánokkörbejárni és bemutatni, amelyeka Dunához, a vizekhez kapcsolód-nak, miközben a vendéglátásunktörténetében betöltött szerepükmiatt megérdemelnék a nagyobbfigyelmet, a szélesebb körű feltá-rást és érdeklődést.A Pesti Alakok 5. részében tehátelsősorban a Dunával kapcsolatosvendéglátásról lesz szó – a Duna-parti Grand Hotelektől a halkeres-kedőkön és halászokon át a HalászCsárdákig. A szó téves, hiszen nemhalász-, hanem halas csárdákatmutatok be a könyvben, de ez a ha-lászati és halkereskedelmi kultúr-ánk, múltunk következménye. Ésszó lesz ezen intézmények műkö-déséről és legfőbb kellékéről, azaza vendéglátás „lelkéről”, a Pincé-rekről is.

HOGYÉ AGGYA?!Miért éppen a piacok, kofák, ke-reskedők?Kisgyermek korom óta izgatott azélelmiszerek beszerzése, mertÉdesanyám és később a Nagy-mama is magával vitt az ilyen út-jaikra. Egyszerűbb, de izgalmasvolt az élelmiszer boltokba be-menni és nézelődni, de ezt messzefelülmúlta a Vásárcsarnoknyüzsgő-pezsgő, élettel teli világa.A piac már óvodás-kisiskolás ko-romtól örök szerelmem lett, s agyerek számára érdekes segítés éskalandos bevásárlás mellett az illa-

tok, a furcsa emberek, a különöstermények, és a gyakori kóstolga-tások színes világát ültette el mé-lyen az emlékeimben és alelkemben egyaránt. Azóta is min-den kiránduláson, a feleségemmelmegtett biciklitúrán megnéztük azútba eső piacokat: az első nagyobbtúránkon Tokajtól Szegedig, vagykésőbb Passautól Bécsig. Sőtegyik kedvenc ifjúkori olvasmá-nyom volt Zola regénye, a „Párizsgyomra”, mely teljes egészében alegendás párizsi Les Halles óriás-piac és csarnok környékéről és áru-sairól szól. (Amikor márfelnőttként Párizsban jártunk, aNagycsarnoknak átépített, hűlt he-lyét láttuk, de sok mai, élő és mű-ködő párizsi kispiac, valamint arégi képeslapok ott is felidézték azeredeti hangulatát.)

A piaci bevásárlás tehát az elsőlépés ahhoz, hogy a „Pesti ember-eket megtanítsuk enni!” – ahogyGundel Károly mondta abban a be-szélgetésben, amelyet Krúdy Gyu-lával folytatott 1927-ben – amitakkor az író lejegyzett és meg is je-lentetett egy újságban. A vendéglősszerint a békebeli időkben – azaz aháború előtti világban – még értet-tek ehhez az emberek, de már a 20-as évekre is úgy látta PestetGundel úr, hogy „Siet mindenki,

mintha valahonnan elkésne, mertminden pesti ember, ha módjábanvan, manapság háromszor annyimunkát vállal magára, mint béke-beli elődje. Úgy ugranak föl azebédtől, mintha elfelejtettek volnavalamit. Olyan étvágytalanul, bá-gyadtan, a jóllakottság nagyszerűérzete nélkül dobják bele magukataz életbe, mintha nem is ebédeltekvolna. Az autó, kocsi elrepül velük,mielőtt még a fogvájóhoz nyúltakvolna....”Azóta eltelt sok év háborúval, ne-hézségekkel, napról-napra újabbgondokkal és problémákkal, de avendéglősök panaszai nem változ-tak és csökkentek, leginkább a be-szerzési forrásokat emlegetve.Ezért gondoltam arra, hogy akönyvsorozatban emlékezzünkmeg a régi jó pesti piacokról, ko-fákról, árusokról, tejszövetkezetrőlés más beszerzési lehetőségekről,üzletekről. A „piacolás” történelmea fővárosban is a legrégibb időkbenkezdődött, már az itt élő rómaiaksem tudták a várost elképzelni piacnélkül. Azonban nem megyünkvégig az évszázadokon, hanem be-levágunk a Vásárcsarnokok létre-jöttének és működésénekbemutatásába. Már csak azért is aCsarnokoknál kezdjük, mert Pestaz 1870-es évektől vett igazi lendü-letet a fejlődésben, így a bevásár-lási lehetőségek változásaiban is!

A sorozat korábbi köteteihez ha-sonlóan természetesen szubjektí-ven, a szerző kénye-kedve,válogatása, ízlése és ismeretei sze-rint, de mindenképpen abból a cél-ból, hogy hátha mai vendéglátósnagyságaink végre – teljes figyel-mükkel - a vendég felé fordul-nak…

A könyveket a www.gabbianokonyv.huwebáruházban rendelhetik meg!

A XX. század elejének Budapestjéről szóló összeállítások helyett most szerzőnk, Pestialakok című sorozatának újabb köteteit ajánljuk Önöknek. Az 5. rész a Dunához közeliszállodákról, vendéglátóhelyekről szól, míg a 6. a Vásárcsarnokokról, melyekkel nemréga Pesti Sóletben is többször foglalkoztunk. Az alábbiakban Szántó András, mutatja beröviden a könyveit.

Dunai halászat, vendéglátóhelyek, csarnokok

Szántó András

10 Kultúra Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. május 28. | 5781. Sziván 17.

Mert e célt fogalmazza meg egykortársunk, a leggazdagabb em-berek egyike, kiváló innovátor éssikeres vállalatépítő. Tiszteletre-méltó, ha egy sokszoros dollár-mil-liárdos nem ilyen-olyanélvezetekre költi a pénzét, nemmulatozásokkal foglalja le idejét,hanem nekiül, és megír egy köny-vet, amelyben nem csak jajong aközelgő válság miatt, mint sok kor-társa, de rendkívül okos, összesze-dett, érett gondolatokkal teszajánlásokat a feltehető veszélyekelkerülésére, sőt, talán véglegesmegoldására is.Kedves angliai barátom küldtemeg a minap Bill Gates új könyvét,és mondhatom, annyira érdekes,sőt izgalmas, hogy szinte egy ül-tömben (no, jó, pár nap alatt) vé-gigolvastam. Már a címe isizgalmas: Hogyan kerüljünk el egyklíma-katasztrófát?Még tanulságosabb az alcíme, mertez hordozza lényeget: Megoldások,amikkel rendelkezünk és áttörések,amikre szükségünk van.

Ami engem, mérnökként, a gya-korlathoz és nem a mutatós szóla-mokhoz közelálló emberkéntmegfogott ebben a könyvben, az,hogy Gates a lehetőségeket ésmegoldásokat az innovációkbankeresi és leli fel. Lényeges, hogy ezesetben az innováció nem csupán

műszaki megoldásokat jelent, bártöbbségében ezek alapozzák meg alehetőségeket, hanem feltétlenültársadalmi eljárásokat, magatartást,hozzá politikai, kormányzási bea-vatkozásokat is. Ez utóbbiak esetében az államok irányításiszintjétől le egészen a helyi folya-matokig, sőt, akár az egyéni bea-vatkozásig is.

Jól ismert, hogy tudósok, társada-lomkutatók és politikusok seregeimmár sok éve vizsgálja a veszé-lyeket, amelyek a létünk alapjáthordozó bolygónk jövőjét fenyege-tik. Az üvegházhatásként elhíresültfolyamatból azt következtetik,hogy, lényegében kétszáz év alatt,tehát az ipari forradalom kibonta-kozása óta Földünk légkörének hő-mérséklete mintegy 1,6 Celsiusfokkal növekedett. Mi több, napja-inkban már egyre erősödő ütem-ben, elvárható erőteljesbeavatkozások nélkül továbbiemelkedés várható, így, századunkvégére ez az érték elérheti akár a 2 fokot is, ami már végzetes jelen-ségeket alapozhat meg.A folyamatok valóban fenyege-tőek. Mindenekelőtt ilyen az em-beri népesség drámai növekedése.A század közepére elérheti a 8, avégére akár a 10-11 milliárdot, ésráadásul ez az érték nem egyenle-tes eloszlású (Kína és India népessége máris meghaladta a 1,5 milliárdot). További veszélyesfolyamat, ez a népesség egyre inkábbvárosokban sűrűsödik, a század vé-gére eljuthat 70 százalékig, de már2060 körül is mához képest megkét-szereződik a Föld beépítettsége.

Gates úgy látja, ez a drámai folya-mat leállítható, és erre a könyvébenértékes, a gyakorlatban is nagyjá-ból, az esetek többségében pedigténylegesen megvalósíthatónaktűnő megoldásokat, eljárásokatajánl. Fő célja, hogy 2050-re a lég-körünket veszélyeztető főbűnös, aszén-dioxid gáz jelenlegi évi

51milliárd tonna mennyiségét nul-lára csökkentsük. Szerinte – hatha-tós beavatkozásokkal persze – ezlehetséges. Igencsak merész közelítés! Nagykérdés és erős lehet a kétség,mennyire megvalósítható ez a tö-rekvés. Egyrészt a javasolt időtáv-lat rövid, alig három évtized.Másrészt, ez a kibocsátás nagyon isegyenlőtlenül oszlik el a világban.Maga Gates is leírja, hogy a világnépességében jelenleg is közelítő-leg 860 millió ember nem jut vil-lanyhoz, XXI. századi életünklegfontosabb alapjához. Főlegalapvető lehet a kétely, megvalósít-ható-e egy ilyen mértékű kibocsá-tás teljesen nullára redukálása,elérhető-e elméletileg és gyakorla-tilag egyaránt a nulla érték. Aligha,hiszen a különböző termeléseket,az életmódot a világban nem lehetteljes mértékben átállítani, alapjai-ban úgy megújítani, hogy nulla le-gyen a karbon-kibocsátás. És ha atechnológiák mégis mind átállítha-tók lennének más megoldásokra,akkor is megmarad a mintegy 10 milliárd ember, hozzá még azállatvilág is, benne a haszonállatokmilliárdjai, amelyek állandóanszén-dioxidot lehelnek ki (mi több,még a fák is ezt teszik éjszaka). Ér-dekes módon, Gates erre egyálta-lán nem tér ki. Végül, egymanapság nagy erővel előtérbe to-lakodó probléma: nem tudhatjuk,milyen váratlan tömeges hatásokbukkannak föl, amelyek lényege-sen befolyásolják az emberiséget,ezáltal pedig a folyamatokat. Nap-jaink nagyon is aktuális válasza ekérdésre a még korántsem belátha-tóan kibontakozó és lezajlóCOVID-19 járvány, amelynekmost, 2021. közepe táján egyálta-lán nem látjuk a teljes menetét, re-mélhető lecsengését. Hatása márismutatkozik a légkörünket fenye-gető kibocsátásban, méghozzácsökkenő értékkel, amely elérhetiakár az öt százalékot is (és ki tudja,mennyi lesz a járvány végére). Ez

azt jelenti, hogy az évi 51 Gt (giga-tonna) szén-dioxid kibocsátás mos-tanra 48-49 Gt/évre redukálódott,minthogy lelassultak, sőt időlege-sen le is álltak termelő tevékenysé-gek, hozzá csökkent aközlekedés-szállítás mértéke is ajárvány következtében.Vagyis, csökkent mértékben hatnakazok a tevékenységek, amelyek akiváló szerző rendszerezésébenalapjaiban határozzák meg a kibo-csátásokat. Először azt írtam le: ke-vésbé működnek a fő bűnösök, derögtön nyúltam is a delete gomb-hoz. Dehogy bűnösök ezek, hiszenáltaluk, velük élünk összehasonlít-hatatlanul jobb minőségben, mintaz őseink, a mostanság egyesbuzgó mozgalmárok által állan-dóan csak szidott, vétkesnek kiki-áltott ipari forradalom előtt. Többetés jobbakat eszünk, sokkal továbbélünk, összehasonlíthatatlanul kel-lemesebben, élvezetesebben, mintelődeink.

Hasznos és szakszerű az összegzés,amit Gates-től kapunk arról, hogymilyen módon, milyen aránybanvádolhatók a legfőbb tevékenysé-gek a karbon-kibocsátásban. Élet-ünk működéseink alapja, sőt, aszázad végéig előreláthatólagegyre növekvő mértékben igényeltalapja lesz a villamos energia, il-letve annak előállítása. Ez a meg-

Mármint lecsökkenthető-e nullára a Földünk légkörét, végső soron egész létünketfenyegetőnek kikiáltott szén-dioxid-kibocsátás teljes mennyisége? Méghozzá nem is távolijövőben: napjainktól alig három évtizednyire, 2050-re.

Szentgyörgyi Zsuzsa

Tényleg zéró?

Gates és könyve

2021. május 28. | 5781. Sziván 17. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Kultúra 11

határozó szükségletünk 27 száza-lékban részesedik az üvegházgázok kibocsátásában. Ennél töb-bel, mondhatni, a károsító tényezőklistavezetőjeként, 31%-kal vádol-ható a legfontosabb építő- és szer-kezeti anyagok előállítása (beton,acél, műanyagok, üveg). Tápláléka-ink megteremtése ugyan csupán19%-kal járul a gondokhoz, deebben a szén-dioxidnál veszélye-sebb metán is jelentős szerepet kap.A modern élet fontos összetevője, aközlekedés-szállítás sem kevésselrészesedik a kibocsátásban: a földi,vízi, légi eszközök 16%-kal járul-nak a karbon-szennyezéshez. Ezek-hez képest látszólag enyhe érték(7%) származik abból, hogy fűtünkés hűtünk.Szakmámnál fogva hozzám a legközelebb áll a villamosenergia-ellátás, amely termelésében a kibo-csátási főbűnösök a fosszilisüzemanyagokkal működő szolgál-tatók. Kétségtelen, hogy a veszélyektudatában már napjainkban is sorraállítják le a szén-, és – kisebb el-szántsággal – a kőolaj- és gáztüze-lésű erőműveket. Vagy mégsem.Mert most is sorra épülnek szénerő-művek Kínában, Indiában, sőt egyesfejlett országokban is. Még épülnekúj gáz- és olajtüzelésűek is. Fontoshatás, hogy még mindig erősek azegykor óriáshatalomnak számítókőolaj- és gázkitermelők, főként,hogy újabban a pala- és homok-le-lőhelyeket is nagy erőkkel aknázzákki. Biztató folyamat viszont, hogyerőteljes ütemben terjednek a kar-bon-kibocsátás szempontjából tisz-tának számító nap- és szélerőművekmeg az egyébként periférikus ha-tású tengeri és geotermikus energia-termelők. Bár Gates erről nem szól,ám látnunk kell, hogy ezek anyaga-inak és szerkezeteinek előállítása viszont a jelentős karbon-kibocsátá-sokkal üzemelő, a 31%-os részese-désben illetékes technológiákbólszármazik. Amellett a megújulókkalműködő erőműveknek az élettar-tama nem túl nagy, tehát a pótlásuk,az újak előállítása és az elöregedet-tek lebontása is növeli a káros kibo-csátást. Ráadásul nagy a fajlagos (azelőállított energiára vetített) helyi-gényük, különösen a szélenergiáé,amely elérheti az amúgy ugyancsakviszonylag nagy területeken terjesz-kedő naperőművekének akár tízsze-resét is.

A világ villamosenergia-igényeegyre növekszik az elkövetkezőidőszakban, minthogy bővül a vil-lamos alkalmazások köre (többekközött a belsőégésű motorokat le-váltó elektromos járművek szapo-rodásával).

Mit ajánl a könyv szerzője a lég-körkímélő megoldásokra a teljeskörű igények folyamatos kielégí-tését ellátni nem tudó nap- és szél-energia mellett? Atomreaktorokat!Meggyőző adatokkal támasztja aláaz érvelését, amelyek azért is rend-kívül meggyőzőek, minthogy egyrendkívül sikeres, innovációit vi-lágszerte széles körben alkalmazóújítótól, egyúttal szupergazdagsá-got elérő vállalkozótól származ-nak. Ráadásul ő maga, a sajátvagyonával is alátámasztva segítia nukleáris energiatermelés fej-lesztését. Az általa 2008-ban alapí-tott TerraPower vállalatba kiválószakembereket gyűjtött össze, akika jelenlegi reaktorok képességei-nek javításán túlmenően a jövőeszközein is ügyködnek. Gates nu-merikusan is kimutatja, hogy faj-lagosan, tehát a megtermeltenergia egységre vetítve az atom-reaktorok sokszorosan kevesebbépítőanyagot – egyebek közöttacélt, betont – igényelnek, mint amás típusúak. Például a napenergi-ával működő erőművek fajla-gos anyagfelhasználása csaknem 15-szörös, a szélé 10-szeres. Egye-lőre viszont a légkör szempontjá-ból tisztának számító atomenergiarészesedése a világ villamosener-gia-termelésében nem túl nagy:mintegy 10 százalék, hozzátéve, amegújulók aránya is csupán 11%,miközben a szén- és földgáz-erő-műveké együtt mintegy 60%.Bizony, ugyancsak kapaszkodnikell (kellene), ha alig három évti-

zed múlva el akarjuk érni a nullakibocsátást. Ehhez igen erőteljesújítások kellenének a beton- ésacél-, meg a műanyag-technológi-ákban, miközben az emberiségegyre nagyobb része sűrűsödik vá-rosokban. Fontos tendencia, hogy

a fejlettek mögé felzárkózni próbá-lók óriási tömege építkezik, hasz-nál mind több elektromos éselektronikus eszközt, berendezése-ket, gépkocsit, rengeteg műanya-got. És táplálékot. Aminekmegteremtője a termelékenyebbmezőgazdaság. Érdekes, miköz-ben Gates behatóan vizsgálja amodern agrárgazdaságok lehetősé-geit, gondosan elkerüli, hogy akárcsak megemlítse az egyik fontostényezőt: a GMO, vagyis, a gene-tikusan módosított szervezetektechnológiáit és eredményeit.

És még egy nagyon lényeges té-nyező marad el a könyv egyébkéntszakszerű fejtegetéseiből, amelysajnos egyáltalán nem elhanyagol-ható a technológiák megújításaszempontjából. Ez a fegyverkezés.Amely jelentős ipari húzóerő is,éppen a fejlett gazdaságú orszá-gokban. És egyúttal karbon-szeny-nyező kibocsátásokban is fontosösszetevő. Márpedig a fegyverke-

zés iparágai igencsak virágoznak,egyebek között még a kicsiny ésnem túlságosan gazdag Magyaror-szág is buzgón részt vesz benne.

Úgy vélem, ez utóbbi, lehangolómegjegyzés után érdemes optimistaösszegezésként idéznem Gates ro-konszenvesnek bizonyuló hitvallá-sát a könyvéből: „Összegezve:Valami olyan, óriási dolgot kellmegvalósítanunk, amit eddig sohanem tettünk és sokkalta gyorsabban,mint valaha is. Ehhez seregnyi áttö-rés szükséges a tudományban és atechnikában. Konszenzust kell kié-pítenünk, amilyen eddig nem létezettés olyan közösségi politikák felé kelltörekednünk, amelyek egyébkéntnem léteztek volna. (…) De ne es-sünk kétségbe. Meg tudjuk csinálni.Ötletek sokasága tör felszínre, ésegyik ígéretesebb, mint a másik.”Igen, megmenekülhet Földünk aklímakatasztrófától, ha lesz hozzászámos, megvalósítható innovációés megfelelő társadalmi akarat.Hozzátéve: ha a népességnövekedésis lelassul, amire biztató ígéret, hogycsökkenőben van a növekedés mértéke.*Utóhang: Bizakodom, hogy ez ajól megírt, helyenként finom, szá-raz humorral átszőtt, realista infor-mációkkal és okos tanulságokkal,ajánlásokkal teli könyv mihama-

rabb magyarul is olvasható lesz,meggondolásokra és talán cselek-vésekre is sarkallva minket.Érdemes megnézni Bill Gates, akönyvet is ajánló videóját:https://tinyurl.hu/UjUS

Bill Gates: How to avoid a ClimateDisaster. The Solutions we haveand the Breakthroughs we need.Allen Lane – Penguin Books 2021.

Terrapower-Atomerőmű terv

Az üvegházhatás ellenségei

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2021. május 28. | 5781. Sziván 17.

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Nádel Tamás • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: nyomda@mediaworks.hu

Farkas Jenőné június 3.Goitein Emil június 3.Holczer László június 3.Schön Jánosné június 3.Dr. Seifert Gézáné június 7.Fried László június 9.Rózsási György június 11.Brummer Ernő június 12.

Gálné Kovács Zsuzsanna június 12.Ludwig Ernst június 12.Hegyi György június 13.Rosenberg Ödön június 16.Rózsa Lajosné június 16.Izsák György június 18.Reiter Pál június 18.Gyertyános Zoltánné június 20.

Grosser János június 22.Váradi Lajosné június 22.Deutsch Györgyné Sattler Vera

június 23.Faragó Rudolfné június 25.Farkas Dezső június 25.Kállai István június 25.Dr.Faragó Gyula június 26.

Heller Ágnes június 26.Lorber Sándor június 27.Bobella Tamásné június 28.Fenyves Miksa június 28.Markovits Sándor június 28.Spánn Kálmánné június 30.

Jahrzeit-napok a falnálA Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kis névtáblák fölötti gyertyák éventeöt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkir napon,vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerinti évfordulóján– az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. Lapunk úgy segít Önöknek, hogy közreadjuk, elhunytszeretteiknek mikor is van a Jahrzeitje.

Izraeli és német közös olimpia?Két német sportdiplomata szerint Berlinnek és Tel-Avivnak kö-zösen kellene megpályáznia a 2036-os olimpia megrendezését.Richard Meng, a Német Olimpiai Társaság (DOG), valamintFrank Kowalski, a 2018-as berlini atlétikai Európa-bajnokságügyvezető igazgatója, a szervezőcsoport vezetője a BerlinerMorgenpost német lapnak adott nyilatkozatában fejtette ki véleményét.Kiemelték: az 1936-os berlini olimpiát a náci rezsim rendezte,a német és az izraeli város viszont ezzel lehetőséget kapnaarra, hogy megmutassák: az eltelt száz évben mennyi mindenváltozott.Ez egyelőre egy vízió, nem több – hangsúlyozták. Hozzátették:ennek ellenére Berlin és Tel-Aviv „két liberális szellemű és lük-tető világváros”, amelyek közös szerepvállalása „más szelle-miséget”, valamint „a jelenen túli perspektívát” fejezne ki.A képen az 1936-os olimpia távolugrás versenyszámának do-bogósai – győztes, a játékokon négy aranyérmet szerző JesseOwens. Berlinben amúgy számos, zsidó származású magyarsportoló is a dobogó legfelső fokára állhatott. Négy éve többzsidó motoros is Berlinből indult a 2017-es Maccabi Játékokra.S ne feledkezzünk meg a 2015-ös Maccabi Európa Játékokrólsem, amelyet éppen Berlinben rendeztek, nem egy programnakpedig az 1936-os helyszínek adtak otthont.

Salamon király lehetett az első hajómágnásA bibliai Salamon király lehetett az első hajómágnás egy brit tengeri régész kutatásai alapján – számolt be a The Guardian.A legendás Salamon ki-rály a Biblia egyik megol-datlan rejtélye: régészekküzdöttek, hogy létezésérebizonyítékot találjanak, dehiába. A Jeruzsálemben3000 éve épült palota és atemplom, melyet neki tu-lajdonítanak, nem tartal-mazza a maradványait,sem feliratokat, melyekróla szólnának.Sean Kingsley brit tengerirégész számos bizonyíté-kot gyűjtött, s ezek szerint Salamon nemcsak hús-vér uralkodó, de a világ első hajó-mágnása is volt, aki föníciai szövetségeseivel hajttatta végre a hosszú tengeri utakat.Kingsley bő10 éve kutatja a Salamon-rejtélyt. Vizsgálódását kiterjesztette a Szentföldöntúlra, a Földközi-tengeren Szardíniáig és a mai Spanyolországig, s régészeti leletekkeligazolta Salamon és Hirám föníciai (türoszi) király Bibliában említett kapcsolatát.A tengeri régész megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre fekvő hatalmas ókori bánya,az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket termelő Rio Tinto területét, és felfedezte, arégi térképek és történelmi beszámolók a helyet Salamon hegyeként említik.A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley szerint az izotópelemzéskimutatta, az Izraelben kiásott ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak. A hu-elvai ásatások izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló bizonyítékokat tártak fel, köztükedényeket és kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok i. e. 930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és Kingsley szerint a bibliaiTársis városának leginkább Huelva felel meg.

– Városok, paloták és templomok építése nem volt olcsó. A hajók arany, ezüst, drága-kövek és márvány özönét szállították a királyi udvarba – mondta Kingsley. – A Dél-Spanyolországban előkerült leletek vitathatatlanok: a közel-keleti hajók akkora utakattettek meg, mintha ma a Hold túlsó oldalára utaznának. Salamon Jeruzsálemből finan-szírozta a hajózást, melynek minden kockázatát a föníciai tengerészekre bízta.

(MTI)

Rio Tinto