hÍd-programok a köznevelésiofi.hu/sites/default/files/ofipast/2013/10/hid... · • ballér...
TRANSCRIPT
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
HÍD-programok a köznevelési
rendszerben
Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Hajdúszoboszló, 2013. október 9.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Miről szeretnék ma beszélni?
• Miért váltak szükségessé a HÍD-programok?
• Hogyan függ össze ez a szakiskolai közismereti programok fejlesztésével?
• Mi a szerepe az OFI-nak a fejlesztésben?
• Eredmények
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az alapprobléma
Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967. február 17.
Bakonyi Pál: „A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai
szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint
megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi
konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a
tanulók az iskolában. De az valószínű, hogy teljesen egyenlő feltételek még
hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni.”
Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók
gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek
5,8%-val.
Javaslata:
• önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében,
• az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne
hárítsa szülőkre,
• az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a
differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását,
• a tanulók jobb és alaposabb megismerését. 3
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A vita folytatódik…
• Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): „Valamennyi rendelkezésünkre
álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával
sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta
művelődési hátrányokat.”
• Kiss Árpád: „Igen finom módon kell a követelményeket és az
előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani.”
• Ballér Endre: „… amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan,
tanulókkal való bánásmód stb. – M. J.) nem történik jelentős előrelépés,
addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet
eredményes.”
• Kozma Tamás: „A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a
gazdaság igényei is megkövetelik.”
4
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az elméleti alapok megteremtése:
2002–2005
Mire irányult a figyelem?
5
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az iskolaierőszak-kutatás eredményei újra a
szakiskolára irányították a figyelmet
2008–2010
6
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A 16 éves tanulók létszámaránya a
teljesítménycsoportokban az iskolatípusok
szerint (%) Forrás: Monitor ’95. A tanulók tudásának mérése szerkesztette:
Vári Péter OKI, 1997. 164.o.
7
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
8
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
9
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Az iskolázottság várható alakulása
0
5
10
15
20
25
30
35
40
2001 2006 2011 2016
8 osztálynál kevesebbet
végzettek aránya
8 osztályt végzettek aránya
középfokú végzettséggel
rendelkezők aránya
felsőfokú végzettséggel
rendelkezők aránya
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A legnagyobb probléma: a
nem tanulók
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96
Összes továbbtanuló
Nem tanul
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A második nagy probléma:
a kimaradók
0
5
10
15
20
25
30
35
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998
gimnázium
SZKI
SZmK
Összes kimaradó
Az összes kimaradó a 18évesek között
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Milyen iskolára van
szükségünk?
Olyan intézményre, amelyre a személyre szabott pedagógia alkalmazása, a kompetenciaalapú megközelítés a jellemző, amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja.
Nemcsak a tudás átadásának, hanem a tanulás
megszervezésének is a színhelye. Olyan műhely,
amelyben a résztvevőknek egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van.
Az iskolai tanulás eredménye a biztos
munkaerő-piaci jelenlét. Ez azt jelenti, hogy az
iskola elkötelezi magát a társadalmi-gazdasági környezet által megkívánt releváns tartalmak
közvetítésére.
13
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
HÍD I. program
Tartalom Időkeretek
Bevezető hét: ismerkedés,
támogató ajánlások 1 hét (30 óra)
Búcsúzó hét:
visszacsatolás, támogató
ajánlások
1 hét (30 óra)
Folyamatos munka 34 hét
Óra/hét 30 óra
Felhasználható óraszám a
tanévben 1020
Életpálya-tervezés,
szakmaismeret 40% (cca.400 óra)
Műveltségterületekhez
köthető fejlesztési idő 60 % (cca.600 óra)
Felhasználható óra/modul 20-25 óra
1. A középiskolában
fel nem vett
tanulók számára
2. Javaslat:
Szakiskolák
indíthassák
14
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
HÍD II. program
Általános iskolai végzettséggel nem
rendelkező tanulók számára
Évfolya
m/
Tantárgy
ak
HÍD/2/1
heti 24
közisme
reti óra
A
2 éves
1 év
HÍD/2/2
heti 17
közisme
reti óra
A
2 éves 2.
év
HÍD/2/1
heti 16,5
közisme
reti óra
B
2 éves
1 év
HÍD/2/2
heti 10
közisme
reti óra
B
2 éves 2.
év
HÍD/2/1
heti 31,5
közisme
reti óra
C
1 éves
Kommuni
káció és
anyanyel
v
4 3 3 2 5
Élő
idegen
nyelv
(angol,
német)
4 3 3 2 5
Matemati
ka
4 3 3 2 5
Társadal
om és
jelenkor-
ismeret
3 2 1,5 1 4
Termész
etismeret
3 2 1,5 1 4
Alapvető
munkavál
lalói és
életpálya-
építési
modulok
1 1 0,5 1 2
Testnevelé
s és sport*
2 2 2 - -
Osztályfőn
öki
(osztálykö
zösség-
építő
program)
1 1 1 1 1
Szabadon
tervezhető
órakeret:
pl.
informatik
a
2 - 1 - 5,5
Összesen 24 17 16,5 10 31,5 15
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Külső
fórumok,
szakmai
Egyeztetések
Disszemi-
náció
g) támogatás,
tanácsadás,
szakmai fórumok,
a program
karbantartása
b) a tanulási-
tanítási
program
A nevelés-oktatás fejlesztése,
komplex pilot programok
Az egész napos iskola nevelési-oktatási
programjának fejlesztése
f) célzottan fejlesztett
továbbképzési programok
c) tanítási-
tanulási
egységek
leírása
d) Eszközök
e) az
értékelés és
eszközei
a) Pedagógiai koncepció
16
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A tanuló bevonására és
pozitívumokra építő tanulás a
modulokon belül
Modellezés („moderálás”): feladat-adás
Egyéni, csoportos, felfedező,
differenciált stb. feladatvégzés.
Fejlesztő értékelés, önértékelés
Monitoring értékelés – hogyan valósultak meg a közös célok
Reflexiók – a ciklus újraindítása
Ráhangolódás, előkészítés: nyílt, tanuló-központú,
interaktív