helyi vidékfejlesztési stratégia – kertészek földje ae

Budapest, 2009 Október 28.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Kertészek Földje AE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

A jövő záloga a Kertészek Földjén

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Kertészek Földje AE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 28 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 29%-a, 8 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 28 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 29%-a, 8 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 35 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 35 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Kertészek Földje AE területe 19 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,014 fő, a városokban élő lakosok száma 13,266 főA(z) Kertészek Földje AE területe 19 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 47,014 fő, a városokban élő lakosok száma 13,266 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

47,014

19

2

17

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Mezőkovácsháza 6,817 fő

6,449 fő

5,708 fő

4,009 fő

Battonya

Újkígyós

Medgyesegyháza

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

0

0

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 5

Fejlesztési intézkedések száma 23

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 28

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

35

Kertészek Földje AE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 900,044 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Kertészek Földje AE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 2 ▪ 900,044

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 4 ▪ 585,503

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 4 ▪ 866,987

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 3 ▪ 815,402

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 6 ▪ 577,034

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 7 ▪ 704,299

▪ Leader képzés ▪ 1 ▪ 50,000

▪ Leader rendezvény ▪ 6 ▪ 368,000

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt ▪ 5 ▪ 0

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Kertészek Földje AE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ - magas munkanélküliség, alacsony iskolázottság és szakképzettség, nagyarányú elvándorlás, elöregedés

▪ - mg-i termelésből származó alacsony jövedelem, a piaci érdekvédelem hiánya

▪ - infrastruktúra elmaradottsága, utak állapota▪ - kevés számú vállalkozás, melyek többsége "egyik

napról a másikra él"▪ - tőkekerős beruházások hiánya, kockázati hitel

hiánya, helyi vállalkozások nem bankképesek▪ - meglévő természeti és épített örökség, értékek

elhanyagoltsága, kiaknázatlansága;▪ - kulturális értékek elfelejtése, a társadalmi

összetartozás érzés, helyi identitástudat, települések népességmegtartó képességének csökkenése

▪ - eü-i helyzet

▪ - meglévő agroökopotenciál megőrzése érdekében a fenntartható fejlődés biztosítása, környezetkímélő termelési technikák és módszerek alkalmazása, ivóvízbázis fokozott védelme

▪ - megújuló energiák (pl. termálvíz) használata, gazdaság diverzifikálása

▪ - mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása

▪ - mg-i termékekre alapozott kisméretű feldolgozó ipari egységek kialakítása

▪ - természeti és épített értékek turisztikai célú kihasználása

▪ - határon átnyúló gazdasági- kulturális együttműködések kialakítása

▪ - közösségépítés, közösségfejlesztés▪ - alternatív képzési programok szervezése▪ - hh rétegek felzárkóztatása

7

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapvető célja a térségre jellemző, főként a kiváló minőségű mezőgazdasági termékek versenyképességének fokozására és a turisztikai potenciál kihasználására épülő olyan helyi gazdaságfejlesztés, mely segítségével magasabb jövedelem érhető el az itt élők számára, illetve megfelelő munkalehetőségeket teremt, ezáltal a vidéki életminőség javulása, a települések népességmegtartó képessége növelése, összességében a térség felzárkóztatása érdekében foganatosított intézkedések fenntarthatósága biztosítható.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapvető célja a térségre jellemző, főként a kiváló minőségű mezőgazdasági termékek versenyképességének fokozására és a turisztikai potenciál kihasználására épülő olyan helyi gazdaságfejlesztés, mely segítségével magasabb jövedelem érhető el az itt élők számára, illetve megfelelő munkalehetőségeket teremt, ezáltal a vidéki életminőség javulása, a települések népességmegtartó képessége növelése, összességében a térség felzárkóztatása érdekében foganatosított intézkedések fenntarthatósága biztosítható.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Kertészek Földje AE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Térségünk Békés-megye dél-keleti részén, a magyar-román országhatár mentén helyezkedik el. Települései földrajzilag egymással határosak, 47 000 fős lakosságuk 2 városban, 4 nagyközségben és 13 községben él. A feltárt történelmi tárgyi leletek tanulsága szerint a terület már a X. sz. óta lakott lehetett, bár írásos bizonyítékok csak a XV. századtól maradtak fenn. A XVI-XVII. sz-i török uralom következtében gyakorlatilag teljesen elpusztult falvak a XVIII-XIX. sz-i betelepítéseknek köszönhetően újra benépesedtek, gyarapodni kezdtek, és megalapozták a környék mai gazdasági-társadalmi viszonyait. A könnyen művelhető, tápanyagban gazdag és jó vízgazdálkodású termőföldi adottságokra, valamint a munkaigényes növénykultúrák termesztésében nagy szorgalmúnak és szakértelműnek bizonyuló dohánykertész családok kitartó munkájára alapozva megteremtődött a mg-i termelés komoly hagyománya. A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Éghajlata kedvez a hőigényesebb mg-i kultúráknak is, így a szántóföldi növénytermesztés és az arra alapozott állattenyésztés mellett a környék a kertészeti ágazatban elért eredményei révén is méltán lehet az ország egyik éléskamrája. A régi dohánykertészek hagyományaira építve a helyiek a kiváló minőségű kertészeti primőr áruk termelői, a dinnyetermelés nemcsak országos, de nemzetközi hírű. Nagyrészt az említett betelepítési akcióknak köszönhetően a települések igen gazdag kulturális hagyományokkal büszkélkedhetnek. Német, szlovák, tót, szerb, román és cigány nemzetiségűek egyaránt tagjai a helyi társadalmaknak. A formálódó civil kezdeményezések egyre aktívabbnak bizonyulnak e nemzetiségek kulturális hagyományainak megőrzésében, megismertetésében, a lakosság pedig, felismerve a sokszínűségben rejlő szépségeket, lehetőségeket, az összetartozás fontosságát, remélhetőleg egyre befogadóbb lesz értékeik iránt. A gazdasági potenciál a mg-i szektor helyzetének romlásával az 1980-as évek végétől folyamatosan romlott. Az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások nagy mértékű leszakadást eredményeztek, struktúraváltás azonban nem ment végbe. Az ipari és a szolgáltató szektor elenyésző mértékben van jelen, napjainkban is a mg-i szektor, és annak minden pozitív és negatív következménye a meghatározó.

Térségünk Békés-megye dél-keleti részén, a magyar-román országhatár mentén helyezkedik el. Települései földrajzilag egymással határosak, 47 000 fős lakosságuk 2 városban, 4 nagyközségben és 13 községben él. A feltárt történelmi tárgyi leletek tanulsága szerint a terület már a X. sz. óta lakott lehetett, bár írásos bizonyítékok csak a XV. századtól maradtak fenn. A XVI-XVII. sz-i török uralom következtében gyakorlatilag teljesen elpusztult falvak a XVIII-XIX. sz-i betelepítéseknek köszönhetően újra benépesedtek, gyarapodni kezdtek, és megalapozták a környék mai gazdasági-társadalmi viszonyait. A könnyen művelhető, tápanyagban gazdag és jó vízgazdálkodású termőföldi adottságokra, valamint a munkaigényes növénykultúrák termesztésében nagy szorgalmúnak és szakértelműnek bizonyuló dohánykertész családok kitartó munkájára alapozva megteremtődött a mg-i termelés komoly hagyománya. A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű mezőségi talajokkal rendelkezik. Éghajlata kedvez a hőigényesebb mg-i kultúráknak is, így a szántóföldi növénytermesztés és az arra alapozott állattenyésztés mellett a környék a kertészeti ágazatban elért eredményei révén is méltán lehet az ország egyik éléskamrája. A régi dohánykertészek hagyományaira építve a helyiek a kiváló minőségű kertészeti primőr áruk termelői, a dinnyetermelés nemcsak országos, de nemzetközi hírű. Nagyrészt az említett betelepítési akcióknak köszönhetően a települések igen gazdag kulturális hagyományokkal büszkélkedhetnek. Német, szlovák, tót, szerb, román és cigány nemzetiségűek egyaránt tagjai a helyi társadalmaknak. A formálódó civil kezdeményezések egyre aktívabbnak bizonyulnak e nemzetiségek kulturális hagyományainak megőrzésében, megismertetésében, a lakosság pedig, felismerve a sokszínűségben rejlő szépségeket, lehetőségeket, az összetartozás fontosságát, remélhetőleg egyre befogadóbb lesz értékeik iránt. A gazdasági potenciál a mg-i szektor helyzetének romlásával az 1980-as évek végétől folyamatosan romlott. Az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások nagy mértékű leszakadást eredményeztek, struktúraváltás azonban nem ment végbe. Az ipari és a szolgáltató szektor elenyésző mértékben van jelen, napjainkban is a mg-i szektor, és annak minden pozitív és negatív következménye a meghatározó.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Az elérhető jövedelem mértéke alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, s ez jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók, köztük is a fiatalok és szakképzettek aránya. Ennek, és a részben bizonytalan jövő miatti alacsony gyermekvállalási kedv következtében a társadalmak elöregedő-félben vannak, a kisebb községeket az elnéptelenedés fenyegeti. Az évek óta forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok költségvetésük jelentős részét kénytelenek szociális jellegű intézkedésekre fordítani, komoly fejlesztésekre így önállóan nem képesek. A trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést egyelőre nem sikerült „kiigazítani” határon túli kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésével.

Az elérhető jövedelem mértéke alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, s ez jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók, köztük is a fiatalok és szakképzettek aránya. Ennek, és a részben bizonytalan jövő miatti alacsony gyermekvállalási kedv következtében a társadalmak elöregedő-félben vannak, a kisebb községeket az elnéptelenedés fenyegeti. Az évek óta forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok költségvetésük jelentős részét kénytelenek szociális jellegű intézkedésekre fordítani, komoly fejlesztésekre így önállóan nem képesek. A trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést egyelőre nem sikerült „kiigazítani” határon túli kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésével.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű, átlagosan 30-35 AK értékű mezőségi talajokkal, kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A legjellemzőbb földhasználati módok a mg-hoz, azon belül is mintegy 90-10%-os megoszlásban a szántóföldi növénytermesztéshez, ill. a kertészeti termeléshez köthetők. Az állattenyésztés leépült, a még működő gazdaságok zárt-tartást alkalmaznak, a gyepes területek, rétek nagy része is művelés alá került. A meglévő agroökopotenciál megtartása érdekében kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntarthatósági elvek érvényesülésének. A monokulturális termelés veszélyeinek elkerüléséhez szükség van a termékek diverzifikációjára, a környezetkímélő termelési módszerek és technológiák alkalmazására. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van, a napsütéses órák száma országosan is magas, a csapadék mennyisége (575 mm – 625 mm) kevésbé kedvező. Az éghajlat az enyhén kontinentálistól a száraz kontinentális jelleg felé mozdul el, az elsivatagosodás jelei mutatkoznak. A megye nagy részének ivóvízellátását biztosító Maros-hordalékkúp fokozott védelme szükséges, mivel a felszíni vízpótlás nem elegendő mértékű. Örömteli, hogy e napjainkban egyre inkább felértékelődő természeti kincsünket szennyező források nem veszélyeztetik, köszönhetően többek között a helyi termelők környezettudatos munkájának, ill. annak, hogy a térségben hulladéklerakó, szemétégető stb. nem található, a hulladékkezelés szolgáltatók általi elszállítás révén megoldott. Komoly igény és készség mutatkozik a települések vezetőinek körében, hogy a hulladékgazdálkodás megszervezésekor külön figyelmet kapjon a térség gazdasági jellege és különösen a kertészeti gazdálkodás során keletkezett hulladék, a fóliák különböző típusainak megfelelő kezelése. A biodiverzitás erősítése érdekében elengedhetetlen az alacsony erdősültségi fok javítása, mely a régi, művelésből kivont területek rekultivációja révén megoldható. A megújuló energiák használata (biomassza, szélenergia, napenergia) nem jellemző, a termálvíz kertészeti célú hasznosítására történtek már kezdeti lépések. Az egyéb technológiák alkalmazásának feltétele azok, a meglévő kiváló természeti adottságokra, köztük a jelenleg igen jónak mondható levegő-tisztasági viszonyokra gyakorolt bizonyítottan minimális hatása, és a helyi társadalom egyetértése.

A térség kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű, átlagosan 30-35 AK értékű mezőségi talajokkal, kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A legjellemzőbb földhasználati módok a mg-hoz, azon belül is mintegy 90-10%-os megoszlásban a szántóföldi növénytermesztéshez, ill. a kertészeti termeléshez köthetők. Az állattenyésztés leépült, a még működő gazdaságok zárt-tartást alkalmaznak, a gyepes területek, rétek nagy része is művelés alá került. A meglévő agroökopotenciál megtartása érdekében kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntarthatósági elvek érvényesülésének. A monokulturális termelés veszélyeinek elkerüléséhez szükség van a termékek diverzifikációjára, a környezetkímélő termelési módszerek és technológiák alkalmazására. Az évi középhőmérséklet 10 Celsius-fok felett van, a napsütéses órák száma országosan is magas, a csapadék mennyisége (575 mm – 625 mm) kevésbé kedvező. Az éghajlat az enyhén kontinentálistól a száraz kontinentális jelleg felé mozdul el, az elsivatagosodás jelei mutatkoznak. A megye nagy részének ivóvízellátását biztosító Maros-hordalékkúp fokozott védelme szükséges, mivel a felszíni vízpótlás nem elegendő mértékű. Örömteli, hogy e napjainkban egyre inkább felértékelődő természeti kincsünket szennyező források nem veszélyeztetik, köszönhetően többek között a helyi termelők környezettudatos munkájának, ill. annak, hogy a térségben hulladéklerakó, szemétégető stb. nem található, a hulladékkezelés szolgáltatók általi elszállítás révén megoldott. Komoly igény és készség mutatkozik a települések vezetőinek körében, hogy a hulladékgazdálkodás megszervezésekor külön figyelmet kapjon a térség gazdasági jellege és különösen a kertészeti gazdálkodás során keletkezett hulladék, a fóliák különböző típusainak megfelelő kezelése. A biodiverzitás erősítése érdekében elengedhetetlen az alacsony erdősültségi fok javítása, mely a régi, művelésből kivont területek rekultivációja révén megoldható. A megújuló energiák használata (biomassza, szélenergia, napenergia) nem jellemző, a termálvíz kertészeti célú hasznosítására történtek már kezdeti lépések. Az egyéb technológiák alkalmazásának feltétele azok, a meglévő kiváló természeti adottságokra, köztük a jelenleg igen jónak mondható levegő-tisztasági viszonyokra gyakorolt bizonyítottan minimális hatása, és a helyi társadalom egyetértése.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A térség igen gazdag természeti (kunhalmok, Száraz-ér medrek, Kígyósi Puszta és Tompa Puszta, melyek a Körös-Maros Nemzeti Park részei) és épített értékekben (Szabadkígyósi Wenckheim Kastély), növény-és állatvilága, vadállománya (fácán, fogoly, nyúl, őz) jelentős, ill. jelentősnek volt mondható, azonban e területek napjainkban esetenként rendkívüli módon elhanyagoltak. A térség valószínűleg gazdag régészeti lelőhely, a feltárások azonban még váratnak magukra. A helyi értékek megmentése és a lakosság számára elérhetővé tétele, valamint a turisztikai potenciál kiaknázása érdekében is elengedhetetlen e területek fenntarthatóságának, fejlesztésének biztosítása.

A térség igen gazdag természeti (kunhalmok, Száraz-ér medrek, Kígyósi Puszta és Tompa Puszta, melyek a Körös-Maros Nemzeti Park részei) és épített értékekben (Szabadkígyósi Wenckheim Kastély), növény-és állatvilága, vadállománya (fácán, fogoly, nyúl, őz) jelentős, ill. jelentősnek volt mondható, azonban e területek napjainkban esetenként rendkívüli módon elhanyagoltak. A térség valószínűleg gazdag régészeti lelőhely, a feltárások azonban még váratnak magukra. A helyi értékek megmentése és a lakosság számára elérhetővé tétele, valamint a turisztikai potenciál kiaknázása érdekében is elengedhetetlen e területek fenntarthatóságának, fejlesztésének biztosítása.


A térség környezeti állapota 2/2

13

19 településből 17, melyek mindegyike a mezőkovácsházai statisztikai kistérséghez tartozik, és a lakosság mintegy 80%-ának ad otthont, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez tartozik, azokon belül is az utolsó helyek egyikén áll. A területen hagyományosan a mg-i szektor a meghatározó, melynek visszaszorulásával egyenes arányban a gazdasági potenciál is romlott. Az ágazatban elérhető jövedelem és a foglalkoztatottsági arány alacsony. A gabonanövények és kertészeti termékek bekerülési árnál magasabb áron történő értékesítése részben az EU-ban lezajló tendenciák, a nem létező nemzeti érdekvédelem, részben a stabil kereskedelmi hálózatok hiánya, részben pedig a megtermelt áruk alacsony hozzáadott értéke miatt komoly nehézségekbe ütközik, mely az ágazatban jelen lévő természetes kockázaton túl sok esetben vállalhatatlan terhet jelent a gazdálkodók számára. A helyi termékek piacra jutása és védelme érdekében szükséges az áruk feldolgozottsági fokának növelése, marketingstratégia alkalmazása, a nagyobb beruházások finanszírozásához együttműködési hálózatok kialakítása. Az állattenyésztés (baromfi, sertés, szarvasmarha) és az arra épülő feldolgozóipar felszámolása szintén lehetetlen helyzetbe hozta az érintetteket. Struktúraváltás nem történt, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző mértékben van jelen. Új közép-vagy nagyvállalatok megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős, nagyberuházó cégek „nem állnak meg a határ ezen oldalán”, az olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A prosperáló folyamatok kihasználása kiépített gazdasági-kulturális-diplomáciai kapcsolatok hiányában egyelőre nem lehetséges. A szakképzett munkaerő igényű ipari vállalatok és szolgáltatások számára a térség munkavállalóinak szerkezete, képzettségi foka nem megfelelő. Betudható ez egyrészt annak, hogy a munkanélküliség és az alacsony életminőség miatt a magasan képzettek és a fiatalok elvándorolnak, másrészt az oktatási rendszer színvonala már az évek óta forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok fenntartásában működő alapfokú intézményekben is romlik, illetve a felnőtt átképzési programok nem korrelálnak a gazdaság igényeivel.

19 településből 17, melyek mindegyike a mezőkovácsházai statisztikai kistérséghez tartozik, és a lakosság mintegy 80%-ának ad otthont, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez tartozik, azokon belül is az utolsó helyek egyikén áll. A területen hagyományosan a mg-i szektor a meghatározó, melynek visszaszorulásával egyenes arányban a gazdasági potenciál is romlott. Az ágazatban elérhető jövedelem és a foglalkoztatottsági arány alacsony. A gabonanövények és kertészeti termékek bekerülési árnál magasabb áron történő értékesítése részben az EU-ban lezajló tendenciák, a nem létező nemzeti érdekvédelem, részben a stabil kereskedelmi hálózatok hiánya, részben pedig a megtermelt áruk alacsony hozzáadott értéke miatt komoly nehézségekbe ütközik, mely az ágazatban jelen lévő természetes kockázaton túl sok esetben vállalhatatlan terhet jelent a gazdálkodók számára. A helyi termékek piacra jutása és védelme érdekében szükséges az áruk feldolgozottsági fokának növelése, marketingstratégia alkalmazása, a nagyobb beruházások finanszírozásához együttműködési hálózatok kialakítása. Az állattenyésztés (baromfi, sertés, szarvasmarha) és az arra épülő feldolgozóipar felszámolása szintén lehetetlen helyzetbe hozta az érintetteket. Struktúraváltás nem történt, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző mértékben van jelen. Új közép-vagy nagyvállalatok megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős, nagyberuházó cégek „nem állnak meg a határ ezen oldalán”, az olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A prosperáló folyamatok kihasználása kiépített gazdasági-kulturális-diplomáciai kapcsolatok hiányában egyelőre nem lehetséges. A szakképzett munkaerő igényű ipari vállalatok és szolgáltatások számára a térség munkavállalóinak szerkezete, képzettségi foka nem megfelelő. Betudható ez egyrészt annak, hogy a munkanélküliség és az alacsony életminőség miatt a magasan képzettek és a fiatalok elvándorolnak, másrészt az oktatási rendszer színvonala már az évek óta forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok fenntartásában működő alapfokú intézményekben is romlik, illetve a felnőtt átképzési programok nem korrelálnak a gazdaság igényeivel.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A helyi igazgatási szervek költségkeretüket az egészségügyi-és szociális intézkedések finanszírozásra fordítják, így a folyamatosan romló színvonalú alapszolgáltatások, köztük a kulturális-és szabadidős lehetőségek minimumának biztosításán túl érdemi fejlesztésekre külső támogatás nélkül nem képesek. A kulturális és többféle kikapcsolódási lehetőséghez való hozzáférési esélyek szűkülése a helyi identitástudat és társadalom kohéziójának gyengüléséhez vezethet. A térség turisztikai potenciálját jelentő természeti-és kulturális értékei jelentős fejlesztésre, egységes kínálatba szervezésre szorulnak.

A helyi igazgatási szervek költségkeretüket az egészségügyi-és szociális intézkedések finanszírozásra fordítják, így a folyamatosan romló színvonalú alapszolgáltatások, köztük a kulturális-és szabadidős lehetőségek minimumának biztosításán túl érdemi fejlesztésekre külső támogatás nélkül nem képesek. A kulturális és többféle kikapcsolódási lehetőséghez való hozzáférési esélyek szűkülése a helyi identitástudat és társadalom kohéziójának gyengüléséhez vezethet. A térség turisztikai potenciálját jelentő természeti-és kulturális értékei jelentős fejlesztésre, egységes kínálatba szervezésre szorulnak.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

11%

6%

30%

9%

4%

16%

10%

0%

7%

6%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,817

3,141

285

1,489

412

798

160

288

244

2,842

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

23%

25%

12%

3%

6%

2%

2%

23%

2%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.9%, ami 3.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.9%

▪ Változás 2003-hoz képest 3.5 százalékpont

20

A rendszerváltás óta lezajlott gazdasági-társadalmi változások egyik legsúlyosabb következménye a foglalkoztatottsági helyzet fokozatos rosszabbodása, a munkanélküliség folyamatos növekedése. A szolgáltató szektor térnyerésére a térségben egyáltalán nem került sor, az ipari vállalatokat nemcsak a területen, de a tágabb térségben is leépítették, bezártak többek között a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipari vállalatok (húsfeldolgozók, cukorgyár, konzervüzem stb.) is, így jelentős tömegek maradtak munka nélkül. A gazdaságban továbbra is a mg-i szektor a meghatározó, mely az állattenyésztési ágazat gyakorlatilag majdnem teljes felszámolásával csak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetekben tud munkát biztosítani az itt élők számára. E foglalkoztatotti viszonyokra jellemző, hogy egyrészt az ágazatból kinyerhető jövedelem mértéke és annak szakképzettséget nem igénylő jellege miatt alacsony jövedelmet, (minimálbér, napszám) biztosít a munkavállalók számára, másrészt azt is idényjelleggel, amely nemcsak komoly megélhetési gondot jelent a családok számára, de demoralizáló jellege révén káros lélektani hatásokkal is járhat. A csökkent munkaképességűek aránya kiugróan magas, munkalehetőség azonban gyakorlatilag nincs a számukra. A magasabb képzettséget vagy speciális szakértelmet igénylő vállalkozások (köztük a fenntartható mg-i termeléshez is szükséges innovatív, vagy informatikai-technológiai jellegűek) megtelepedését egyéb más körülményeken túl a munkaerő piac jelenlegi szerkezete és képzettségi szintje sem segíti. A szakképzettek ugyanis (szakmunkások, fiatal felsőfokú végzettséggel rendelkezők) a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében elvándorolnak a térségből, az EU-s csatlakozással akár az országból is, az aktív korú munkanélküliek zömét pedig a már említett, szakképzettséget nem igénylő ágazatok korábbi alkalmazottai jelentik. E rétegek tartósan, gyakran hosszú évekig munkanélküliek, így a munkaerő piacra való visszatérésüket nemcsak az általános gazdasági tendenciák, de az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák is nehezítik, s e problémák egyre gyakrabban generációkon átívelő társadalmi leszakadási folyamatokat generálnak. A gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programokon túl e rétegek visszaintegrálását a munkaerőpiacra és a társadalomba humán oldalról történő megközelítéssel is segíteni szükséges.

A rendszerváltás óta lezajlott gazdasági-társadalmi változások egyik legsúlyosabb következménye a foglalkoztatottsági helyzet fokozatos rosszabbodása, a munkanélküliség folyamatos növekedése. A szolgáltató szektor térnyerésére a térségben egyáltalán nem került sor, az ipari vállalatokat nemcsak a területen, de a tágabb térségben is leépítették, bezártak többek között a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipari vállalatok (húsfeldolgozók, cukorgyár, konzervüzem stb.) is, így jelentős tömegek maradtak munka nélkül. A gazdaságban továbbra is a mg-i szektor a meghatározó, mely az állattenyésztési ágazat gyakorlatilag majdnem teljes felszámolásával csak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetekben tud munkát biztosítani az itt élők számára. E foglalkoztatotti viszonyokra jellemző, hogy egyrészt az ágazatból kinyerhető jövedelem mértéke és annak szakképzettséget nem igénylő jellege miatt alacsony jövedelmet, (minimálbér, napszám) biztosít a munkavállalók számára, másrészt azt is idényjelleggel, amely nemcsak komoly megélhetési gondot jelent a családok számára, de demoralizáló jellege révén káros lélektani hatásokkal is járhat. A csökkent munkaképességűek aránya kiugróan magas, munkalehetőség azonban gyakorlatilag nincs a számukra. A magasabb képzettséget vagy speciális szakértelmet igénylő vállalkozások (köztük a fenntartható mg-i termeléshez is szükséges innovatív, vagy informatikai-technológiai jellegűek) megtelepedését egyéb más körülményeken túl a munkaerő piac jelenlegi szerkezete és képzettségi szintje sem segíti. A szakképzettek ugyanis (szakmunkások, fiatal felsőfokú végzettséggel rendelkezők) a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében elvándorolnak a térségből, az EU-s csatlakozással akár az országból is, az aktív korú munkanélküliek zömét pedig a már említett, szakképzettséget nem igénylő ágazatok korábbi alkalmazottai jelentik. E rétegek tartósan, gyakran hosszú évekig munkanélküliek, így a munkaerő piacra való visszatérésüket nemcsak az általános gazdasági tendenciák, de az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák is nehezítik, s e problémák egyre gyakrabban generációkon átívelő társadalmi leszakadási folyamatokat generálnak. A gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programokon túl e rétegek visszaintegrálását a munkaerőpiacra és a társadalomba humán oldalról történő megközelítéssel is segíteni szükséges.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, a lifelong learning szemlélet és a versenyképes tudás fontosságának hangsúlyozására kiemelt figyelmet kell fordítani. A térség katasztrofális helyzetben lévő közúthálózata, a vasúti hálózat infrastrukturális állapota és bizonytalansága, a tömegközlekedési rendszer kedvezőtlen szervezettsége a földrajzi tekintetben a munkahelyekhez közel élők ingázását is megnehezíti, a távol élőket pedig egyenesen kizárja a vérkeringésből.

Az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, a lifelong learning szemlélet és a versenyképes tudás fontosságának hangsúlyozására kiemelt figyelmet kell fordítani. A térség katasztrofális helyzetben lévő közúthálózata, a vasúti hálózat infrastrukturális állapota és bizonytalansága, a tömegközlekedési rendszer kedvezőtlen szervezettsége a földrajzi tekintetben a munkahelyekhez közel élők ingázását is megnehezíti, a távol élőket pedig egyenesen kizárja a vérkeringésből.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Battonya székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

5 db

2 db

1,409 fő

11%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás



Fogl. száma (fő)

▪ 425

▪ 248

▪ 230

▪ 125

▪ 90

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Mezőkovácsháza

▪ Újkígyós

▪ Kunágota

▪ Dombegyház

▪ Medgyesegyháza

Főtevékenység

▪ 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

▪ 2020 Falemezgyártás

▪ 0123 Sertéstenyésztés

▪ 0123 Sertéstenyésztés

▪ 0121 Szarvasmarha-tenyésztés

Név

▪ Pannon Lúd Kft.

▪ ÚFA Bt.

▪ Bercsényi Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt.

▪ Dombegyházi Agrár Zrt.

▪ Haladás Plus Kft.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység




▪ Közszféra


▪ 64

▪ 62

▪ 59

▪ 55

▪ 51

▪ Nagybánhegyes

▪ Battonya

▪ Battonya

▪ Újkígyós

▪ Kunágota

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 1823 Alsóruházat gyártása

▪ 8531 Szociális ellátás elhelyezéssel

▪ 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

▪ Bánhegyes Agro Kft.

Név

▪ Umato Kft.

▪ Szent Erszébet Szeretetotthon

▪ Agrobar Plus Kft.

▪ Dózsa Mezőgazdasági Zrt.

6

7

8

9

10

25

A mg-i szektor túlsúlya az üzleti szféra szereplőinek vizsgálatából is kitűnik. A lakosság mintegy 20%-a, több mint 9000 fő őstermelőként (is) regisztrálva van, azonban csak mintegy 1/3 arányuk képes ténylegesen megélni e tevékenységéből. A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás közül mindössze 2 ipari jellegű, ami jól tükrözi, hogy a mg. hanyatlása után sem következett be struktúraváltás, sőt, a meglévő feldolgozóipari tevékenységek helyben is, és a tágabb térségben is megszűntek, amely leginkább az állettenyésztésben (baromfi, sertés, szarvasmarha) érdekelteket sújtja. A főleg szántóföldi növénytermesztéssel, integrátori tevékenységgel és néhány helyen kiegészítő jellegű állattenyésztéssel foglalkozó, zömében a régi TSZ-ek átalakulásával létrejött mg-i vállalkozások bár helyi szinten viszonylag nagy számú munkaerőt foglalkoztatnak, többségüket idényjelleggel, minimálbéren. A legnagyobb foglalkoztatók között bár nincsen a kertészeti ágazathoz tartozó, e terület kiemelkedő jelentőségű a térség szempontjából. A helyi termelők évek óta az értékesítési lehetőségek beszűkülésének problémájával küzdenek. A kiváló minőségű, így magasabb előállítási költségű termékek egyrészt a feldolgozó ipar, másrészt a kiépítetlen kereskedelmi hálózatok és kialakulatlan érdekközösségek, valamint a napjainkban kötelező egységes marketingstratégia hiányában alacsony feldolgozottsági fokon és hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, ami nagyságrendileg kisebb elért jövedelmet eredményez. Az alacsony jövedelmezőség komoly mértékben megnehezíti a versenyképességhez szükséges fejlesztések önálló megvalósítását. A vállalkozások forrásfelvevő képessége a szükséges önerő, a bankképesség, a kockázati tőke hiánya miatt jelenleg nem megfelelő, a versenyképes tudás és a megfelelő piaci pozíciók megszerzéséhez a gazdák szemléletváltását is elő kell segíteni. A komoly befektetést igénylő beruházások érdekében szükség van a termelők, vállalkozók együttműködési készségének és forrásabszorbciós képességének különböző módszerekkel történő fokozására. A munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére a szükséges kormányzati intézkedéseken (járulék csökkentés, oktatási rendszer reformja) túl helyi szinten mindenképpen indokolt a potenciális munkavállalók és főleg a tartósan munkanélküliek olyan irányú szakképzése/átképzése, hogy az a gyakorlatban is megfeleljen a gazdasági igényeknek.

A mg-i szektor túlsúlya az üzleti szféra szereplőinek vizsgálatából is kitűnik. A lakosság mintegy 20%-a, több mint 9000 fő őstermelőként (is) regisztrálva van, azonban csak mintegy 1/3 arányuk képes ténylegesen megélni e tevékenységéből. A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás közül mindössze 2 ipari jellegű, ami jól tükrözi, hogy a mg. hanyatlása után sem következett be struktúraváltás, sőt, a meglévő feldolgozóipari tevékenységek helyben is, és a tágabb térségben is megszűntek, amely leginkább az állettenyésztésben (baromfi, sertés, szarvasmarha) érdekelteket sújtja. A főleg szántóföldi növénytermesztéssel, integrátori tevékenységgel és néhány helyen kiegészítő jellegű állattenyésztéssel foglalkozó, zömében a régi TSZ-ek átalakulásával létrejött mg-i vállalkozások bár helyi szinten viszonylag nagy számú munkaerőt foglalkoztatnak, többségüket idényjelleggel, minimálbéren. A legnagyobb foglalkoztatók között bár nincsen a kertészeti ágazathoz tartozó, e terület kiemelkedő jelentőségű a térség szempontjából. A helyi termelők évek óta az értékesítési lehetőségek beszűkülésének problémájával küzdenek. A kiváló minőségű, így magasabb előállítási költségű termékek egyrészt a feldolgozó ipar, másrészt a kiépítetlen kereskedelmi hálózatok és kialakulatlan érdekközösségek, valamint a napjainkban kötelező egységes marketingstratégia hiányában alacsony feldolgozottsági fokon és hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, ami nagyságrendileg kisebb elért jövedelmet eredményez. Az alacsony jövedelmezőség komoly mértékben megnehezíti a versenyképességhez szükséges fejlesztések önálló megvalósítását. A vállalkozások forrásfelvevő képessége a szükséges önerő, a bankképesség, a kockázati tőke hiánya miatt jelenleg nem megfelelő, a versenyképes tudás és a megfelelő piaci pozíciók megszerzéséhez a gazdák szemléletváltását is elő kell segíteni. A komoly befektetést igénylő beruházások érdekében szükség van a termelők, vállalkozók együttműködési készségének és forrásabszorbciós képességének különböző módszerekkel történő fokozására. A munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére a szükséges kormányzati intézkedéseken (járulék csökkentés, oktatási rendszer reformja) túl helyi szinten mindenképpen indokolt a potenciális munkavállalók és főleg a tartósan munkanélküliek olyan irányú szakképzése/átképzése, hogy az a gyakorlatban is megfeleljen a gazdasági igényeknek.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

Új közép-vagy nagyvállalatok megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, a vasúthálózat korszerűsítéséig, a közlekedési rendszer átszervezéséig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős cégek „nem állnak meg a határ ezen oldalán”, az olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A lakosság vásárlóereje az utóbbi években folyamatosan csökken, s ez a helyi mikro-és kis vállalkozásokat is fenyegeti.

Új közép-vagy nagyvállalatok megtelepedésére a térség megközelíthetőségét gyakorlatilag ellehetetlenítő katasztrofális úthálózat teljes mértékű felújításáig, a vasúthálózat korszerűsítéséig, a közlekedési rendszer átszervezéséig, korszerű ipari parkok kiépítéséig nincs reális esély. A gazdaság fellendítése szempontjából jelen makrogazdasági környezetben a határmentiség akár hátrányos is lehet. A tőkeerős cégek „nem állnak meg a határ ezen oldalán”, az olcsóbb munkaerő és kedvezőbb adózási feltételek miatt a dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaságba fektetnek be. A lakosság vásárlóereje az utóbbi években folyamatosan csökken, s ez a helyi mikro-és kis vállalkozásokat is fenyegeti.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 9

Vallással kapcsolatos tevékenység 2

Sporttal kapcsolatos tevékenység 18

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

36

Oktatással kapcsolatos tevékenység 16

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

5

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

18

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

2

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

15

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

5

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

1

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

12

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

8

Politikai tevékenység 1

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A térség civil szerveződései viszonylag jól reprezentálják a helyi társadalmat, illetve tükrözik az elmúlt évek társadalmi változásait. A társadalmi szervezetek között a legnagyobb számban a különböző nyugdíjas klubok és mozgáskorlátozott szervezetek vannak jelen, melyek összetartó közösségeket jelentenek, és több esetben hálózatos rendszerben (pl.: egy megyei szervezetnek helyi fiók szervezetei vannak) működnek, ami egyfelől biztosíthatja a térségi helyzetre való rálátásukat, esetenként azonban lassíthatja a helyi igényekre való gyorsabb reagálást. Az egyes társadalmi csoportok segítésére, sok esetben sajnos segélyezésére több szervezet is alakult (pl.: nagycsaládos egyesületek), melyek munkáját az elérhető, főként anyagi lehetőségek korlátozottsága megnehezíti. Általános és negatív tendencia, hogy a civil szervezetek nagy többsége önkormányzati támogatás hiányában nem képes az önálló fennmaradás feltételeinek biztosítására (de! van néhány üdítő kivétel), a helyi igazgatási szervek forráshiányos gazdálkodása pedig egyre kisebb mértékben engedélyezi e tevékenységek érdemi támogatását, és a jelenlegi gazdasági környezetben a magán adományok mértéke is csökken. E tényező sport-és szabadidős tevékenységekre specializálódott szervezetekre gyakorolt veszélyeire külön figyelmet kell fordítani. A szükséges pénzeszközök előteremtését ezen kívül az e szervezetek számára különböző alapokból elérhető források viszonylag kis mértéke és esetlegessége, illetve az azok megszerzéséhez napjainkban szükséges szemléletmód és módszerek alkalmazásának, az ehhez megfelelő humán erőforrásnak a hiánya is nehezíti. Az anyagi lehetőségek korlátozottsága kihatással van a civil kezdeményezések aktivitására, motiváltságára is, melyen azonban egy kifejezetten számukra kialakított többfunkciós közösségi tér érdemben tudna javítani. Kifejezett érdekvédelemmel, érdekérvényesítéssel foglalkozó szerveződések elenyésző számban vannak jelen, de legalábbis a települések polgárőr egyesületein kívül nem intézményesedtek, holott megjelenésükre, munkájukra nagy szükség lenne. A települések és a térség életében legmeghatározóbb és igazán karakteres civil szervezetek a kulturális, hagyományőrző és művészeti tevékenységek támogatására szakosodott egyesületek, alapítványok. E szervezetek munkája széles körű, az alternatív gyermekprogramoktól kezdve a történelmi, néprajzi hagyományok ápolásán keresztül a különböző korosztályok kikapcsolódására, szórakozására alkalmas rendezvények szervezéséig számos területre kiterjed.

A térség civil szerveződései viszonylag jól reprezentálják a helyi társadalmat, illetve tükrözik az elmúlt évek társadalmi változásait. A társadalmi szervezetek között a legnagyobb számban a különböző nyugdíjas klubok és mozgáskorlátozott szervezetek vannak jelen, melyek összetartó közösségeket jelentenek, és több esetben hálózatos rendszerben (pl.: egy megyei szervezetnek helyi fiók szervezetei vannak) működnek, ami egyfelől biztosíthatja a térségi helyzetre való rálátásukat, esetenként azonban lassíthatja a helyi igényekre való gyorsabb reagálást. Az egyes társadalmi csoportok segítésére, sok esetben sajnos segélyezésére több szervezet is alakult (pl.: nagycsaládos egyesületek), melyek munkáját az elérhető, főként anyagi lehetőségek korlátozottsága megnehezíti. Általános és negatív tendencia, hogy a civil szervezetek nagy többsége önkormányzati támogatás hiányában nem képes az önálló fennmaradás feltételeinek biztosítására (de! van néhány üdítő kivétel), a helyi igazgatási szervek forráshiányos gazdálkodása pedig egyre kisebb mértékben engedélyezi e tevékenységek érdemi támogatását, és a jelenlegi gazdasági környezetben a magán adományok mértéke is csökken. E tényező sport-és szabadidős tevékenységekre specializálódott szervezetekre gyakorolt veszélyeire külön figyelmet kell fordítani. A szükséges pénzeszközök előteremtését ezen kívül az e szervezetek számára különböző alapokból elérhető források viszonylag kis mértéke és esetlegessége, illetve az azok megszerzéséhez napjainkban szükséges szemléletmód és módszerek alkalmazásának, az ehhez megfelelő humán erőforrásnak a hiánya is nehezíti. Az anyagi lehetőségek korlátozottsága kihatással van a civil kezdeményezések aktivitására, motiváltságára is, melyen azonban egy kifejezetten számukra kialakított többfunkciós közösségi tér érdemben tudna javítani. Kifejezett érdekvédelemmel, érdekérvényesítéssel foglalkozó szerveződések elenyésző számban vannak jelen, de legalábbis a települések polgárőr egyesületein kívül nem intézményesedtek, holott megjelenésükre, munkájukra nagy szükség lenne. A települések és a térség életében legmeghatározóbb és igazán karakteres civil szervezetek a kulturális, hagyományőrző és művészeti tevékenységek támogatására szakosodott egyesületek, alapítványok. E szervezetek munkája széles körű, az alternatív gyermekprogramoktól kezdve a történelmi, néprajzi hagyományok ápolásán keresztül a különböző korosztályok kikapcsolódására, szórakozására alkalmas rendezvények szervezéséig számos területre kiterjed.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

A térség német, szlovák, román, szerb nemzetiségei is egyre aktívabbnak bizonyulnak kulturális hagyományaik megőrzésében, megismertetésében. A helyi társadalom összetartozását, boldogulását kiemelt feladatukként kezelik az egyházak helyi szervezetei is. Örömteli tény, hogy a néhány évvel ezelőtt a Medgyesegyházi Fiatalokért Közhasznú Egyesület kezdeményezésére térségünkben is elinduló LEADER Program egyre nagyobb népszerűségnek örvend a térség gazdasági-társadalmi felemelkedéséért tenni akarók körében.

A térség német, szlovák, román, szerb nemzetiségei is egyre aktívabbnak bizonyulnak kulturális hagyományaik megőrzésében, megismertetésében. A helyi társadalom összetartozását, boldogulását kiemelt feladatukként kezelik az egyházak helyi szervezetei is. Örömteli tény, hogy a néhány évvel ezelőtt a Medgyesegyházi Fiatalokért Közhasznú Egyesület kezdeményezésére térségünkben is elinduló LEADER Program egyre nagyobb népszerűségnek örvend a térség gazdasági-társadalmi felemelkedéséért tenni akarók körében.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,960 fővel csökkent, ami arányosítva 4%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,960 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

48,974 48,651 48,181 47,611 47,014

-323 -470 -570 -597


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

62%

23%

10%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

7%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

32%

8%

4%

17%

9%

26%

12%

10%

17%

33

A térség 19 települése 47 014 lakosnak ad otthont, mintegy 2000-rel kevesebb főnek, mint 2002-ben. A folyamatos népességcsökkenés oka egyrészt a munkalehetőség hiánya és az ezzel összefüggésben lévő életminőség romlása miatti nagyarányú elvándorlás (kiemelkedő a magasan képzettek, szakképzettek és köztük is a fiatal elvándorlók száma), másrészt a halálozási ráta születési rátánál való magasabb aránya. Ez utóbbi tendenciát nemcsak a korunkban végbemenő társadalmi változások (a nők szülési életkora több évvel kitolódik), de a térségben elérhető alacsony jövedelmek, megélhetési problémák miatti alacsony gyermekvállalási kedv is erősíti. A lakosság korösszetétele, bár csak néhány % ponttal tér el az országos átlagtól, nem kedvező, az elöregedési folyamat a foglalkoztatottsági helyzet további romlásával az apróbb falvakat és a kis községeket rövid-és közép távon az elnéptelenedés veszélyével fenyegeti. A kedvezőtlen változásokat a térség betelepülői sem képesek pozitív irányban befolyásolni, mivel ők általában az ország más területeiről az „olcsóbb élet” reményében ideköltöző, jellemzően hátrányos helyzetű rétegek tagjai – megélhetési migráció. E csoportok a rendszerváltáskori és az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások hatására a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek közé tartozók számát növelik a térségben. E leszakadó rétegek között is külön figyelmet érdemel egyrészt a gyermekek ill. fiatalkorúak magas száma, másrészt a roma kisebbség egyre növekvő aránya, és az, hogy integrációjuk, társadalmi rendszerekbe (munka, oktatás, lakókörnyezet) történő beilleszkedésük, a körükben előforduló devianciák kezelése, kulturális hagyományaik, értékeik megbecsülése egyelőre nem biztosított. Az életminőség javítása érdekében az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programok szervezésére, a versenyképes tudás és az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a térségben közép-és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyaránt alatta marad az országos átlagnak. Az országos társadalom-politikai érdekeken túl szintén életminőség javító célzattal kell figyelmet szentelni a tudatosan egészséges életformák népszerűsítésének, a mentális egészség megőrzésének, a megérdemelt pihenésüket töltő idősebb korosztály gondozásának.

A térség 19 települése 47 014 lakosnak ad otthont, mintegy 2000-rel kevesebb főnek, mint 2002-ben. A folyamatos népességcsökkenés oka egyrészt a munkalehetőség hiánya és az ezzel összefüggésben lévő életminőség romlása miatti nagyarányú elvándorlás (kiemelkedő a magasan képzettek, szakképzettek és köztük is a fiatal elvándorlók száma), másrészt a halálozási ráta születési rátánál való magasabb aránya. Ez utóbbi tendenciát nemcsak a korunkban végbemenő társadalmi változások (a nők szülési életkora több évvel kitolódik), de a térségben elérhető alacsony jövedelmek, megélhetési problémák miatti alacsony gyermekvállalási kedv is erősíti. A lakosság korösszetétele, bár csak néhány % ponttal tér el az országos átlagtól, nem kedvező, az elöregedési folyamat a foglalkoztatottsági helyzet további romlásával az apróbb falvakat és a kis községeket rövid-és közép távon az elnéptelenedés veszélyével fenyegeti. A kedvezőtlen változásokat a térség betelepülői sem képesek pozitív irányban befolyásolni, mivel ők általában az ország más területeiről az „olcsóbb élet” reményében ideköltöző, jellemzően hátrányos helyzetű rétegek tagjai – megélhetési migráció. E csoportok a rendszerváltáskori és az azóta végbement gazdasági-társadalmi változások hatására a hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzetűek közé tartozók számát növelik a térségben. E leszakadó rétegek között is külön figyelmet érdemel egyrészt a gyermekek ill. fiatalkorúak magas száma, másrészt a roma kisebbség egyre növekvő aránya, és az, hogy integrációjuk, társadalmi rendszerekbe (munka, oktatás, lakókörnyezet) történő beilleszkedésük, a körükben előforduló devianciák kezelése, kulturális hagyományaik, értékeik megbecsülése egyelőre nem biztosított. Az életminőség javítása érdekében az alapfokú oktatás fejlesztésére, különösen az idegen nyelv, informatikai ismeretek oktatásra és készség ill. képességfejlesztésre, gazdasági igényekhez igazodó szakképzési, átképzési programok szervezésére, a versenyképes tudás és az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosítására kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a térségben közép-és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya egyaránt alatta marad az országos átlagnak. Az országos társadalom-politikai érdekeken túl szintén életminőség javító célzattal kell figyelmet szentelni a tudatosan egészséges életformák népszerűsítésének, a mentális egészség megőrzésének, a megérdemelt pihenésüket töltő idősebb korosztály gondozásának.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A demográfiai folyamatokból és a térség gazdasági szerkezetéből (fizikai munkavégzést igénylő mg-i szektor túlsúlya, munkanélküliség következtében kialakult életvezetési problémák, idősebb generációk „beidegződései”) adódóan az egészségügyi és szociális ellátás, azon belül is a járóbeteg- és háziorvosi ellátás megfelelő színvonalú biztosítása a helyi önkormányzatokra ró szinte megoldhatatlannak tűnő feladatot.

A demográfiai folyamatokból és a térség gazdasági szerkezetéből (fizikai munkavégzést igénylő mg-i szektor túlsúlya, munkanélküliség következtében kialakult életvezetési problémák, idősebb generációk „beidegződései”) adódóan az egészségügyi és szociális ellátás, azon belül is a járóbeteg- és háziorvosi ellátás megfelelő színvonalú biztosítása a helyi önkormányzatokra ró szinte megoldhatatlannak tűnő feladatot.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

0

0

0

19

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

0%

0%

0%

100%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪Repülőtér▪EUROVELO kerékpárút

▪Ipari park

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Felnőtt átképzési központ

▪Filmszínház


37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak, melyek finanszírozását a forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok a demográfiai folyamatok és a növekvő munkanélküliség, valamint a lakosság egyre romló egészségügyi állapota miatt növekvő szociális jellegű kiadásaik mellett önállóan nem képesek megoldani. Egyetlen településén sincs közművesített, közúton elérhető ipari park, s ez gátja lehet a gazdasági struktúraváltásnak, a magasabb jövedelem elérésére alkalmas beruházások, tőkeerős vállalkozások megtelepedésének. A gazdasági potenciál kihasználására (többek között a térség határmenti fekvését gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiépítése révén történő kamatoztatására) és az életminőség alakulására is rendkívül kedvezőtlen hatással van a térség közlekedési állapota. A minden tekintetben történő megközelíthetőséget „biztosító” közúthálózat tragikus állapotban van, a helyi gazdasági igényekhez igazodó (nyári időszakban jelentősen megnövekedett tehergépjármű forgalom, mg-i munkagépek) felújítása nem halogatható tovább. Az elavult vasúthálózat szintén fejlesztésre, ezen túlmenően pedig a tervezett bezárással szembeni védelemre szorul. Néhány nagyobb település megközelíthető vasúton, a jellemzőbb azonban a helyközi autóbusz-járatok léte. A tömegközlekedés rendszere a lakosság igényeit és a közúti közlekedés szerkezetét sok esetben nem veszi figyelembe, így többek között a lakóhely-munkahely közötti ingázást és a lakosság mobilitását is megnehezíti, vagy akár el is lehetetleníti. Az autóval történő közlekedés az utak fent ismertetett katasztrofális állapota és a gépjárművek helyi jövedelmekhez képest magas fenntartási költsége miatt kevesek számára jelent megoldást. A gazdasági visszaesés és az önkormányzatok szűkülő anyagi lehetőségei következtében a kül. szolgáltatások mennyisége és minősége is csökkenő tendenciát mutat (legfőképpen a kis községekben), mely egyértelműen kedvezőtlen módon hat az életminőségre, így a települések népességmegtartó képességére. A kulturális, oktatási, szociális, szabadidős-és sportlétesítményekről és középületekről néhány kivételtől eltekintve általánosságban kijelenthető, hogy leromló állapotban vannak, ennek következtében kevésbé funkcionálisak, több helyen egyáltalán nem elérhetőek.

A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak, melyek finanszírozását a forráshiányos gazdálkodású helyi önkormányzatok a demográfiai folyamatok és a növekvő munkanélküliség, valamint a lakosság egyre romló egészségügyi állapota miatt növekvő szociális jellegű kiadásaik mellett önállóan nem képesek megoldani. Egyetlen településén sincs közművesített, közúton elérhető ipari park, s ez gátja lehet a gazdasági struktúraváltásnak, a magasabb jövedelem elérésére alkalmas beruházások, tőkeerős vállalkozások megtelepedésének. A gazdasági potenciál kihasználására (többek között a térség határmenti fekvését gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiépítése révén történő kamatoztatására) és az életminőség alakulására is rendkívül kedvezőtlen hatással van a térség közlekedési állapota. A minden tekintetben történő megközelíthetőséget „biztosító” közúthálózat tragikus állapotban van, a helyi gazdasági igényekhez igazodó (nyári időszakban jelentősen megnövekedett tehergépjármű forgalom, mg-i munkagépek) felújítása nem halogatható tovább. Az elavult vasúthálózat szintén fejlesztésre, ezen túlmenően pedig a tervezett bezárással szembeni védelemre szorul. Néhány nagyobb település megközelíthető vasúton, a jellemzőbb azonban a helyközi autóbusz-járatok léte. A tömegközlekedés rendszere a lakosság igényeit és a közúti közlekedés szerkezetét sok esetben nem veszi figyelembe, így többek között a lakóhely-munkahely közötti ingázást és a lakosság mobilitását is megnehezíti, vagy akár el is lehetetleníti. Az autóval történő közlekedés az utak fent ismertetett katasztrofális állapota és a gépjárművek helyi jövedelmekhez képest magas fenntartási költsége miatt kevesek számára jelent megoldást. A gazdasági visszaesés és az önkormányzatok szűkülő anyagi lehetőségei következtében a kül. szolgáltatások mennyisége és minősége is csökkenő tendenciát mutat (legfőképpen a kis községekben), mely egyértelműen kedvezőtlen módon hat az életminőségre, így a települések népességmegtartó képességére. A kulturális, oktatási, szociális, szabadidős-és sportlétesítményekről és középületekről néhány kivételtől eltekintve általánosságban kijelenthető, hogy leromló állapotban vannak, ennek következtében kevésbé funkcionálisak, több helyen egyáltalán nem elérhetőek.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

A kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek igen korlátozottak, a közeli városok kínálatának megfizetésére a lakosság jelentős része nem képes. Örömteli, hogy a települések Művelődési Házai az oktatási intézmények munkatársaival és az aktív civil szervezetek képviselőivel karöltve „minden körülmények között” nagy figyelmet szentelnek az alternatív közösségi programok szervezésének, lebonyolításának. A gazdag természeti és épített örökség, értékek, vadászatra, halászatra, lovas sportokra alkalmas, igaz fejlesztésre szoruló infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása nemcsak a helyi identitástudat erősítése, de a turisztikai potenciál kiaknázása miatt is kiemelten fontos.

A kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek igen korlátozottak, a közeli városok kínálatának megfizetésére a lakosság jelentős része nem képes. Örömteli, hogy a települések Művelődési Házai az oktatási intézmények munkatársaival és az aktív civil szervezetek képviselőivel karöltve „minden körülmények között” nagy figyelmet szentelnek az alternatív közösségi programok szervezésének, lebonyolításának. A gazdag természeti és épített örökség, értékek, vadászatra, halászatra, lovas sportokra alkalmas, igaz fejlesztésre szoruló infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása nemcsak a helyi identitástudat erősítése, de a turisztikai potenciál kiaknázása miatt is kiemelten fontos.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.00

0.02 0.04

8% 8%

0.08 0.13

1.81 0.68

4% 20%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Közszféra



▪ Közszféra


Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 990

▪ Város ▪ 6,449

▪ Nagyközség ▪ 2,362


▪ Község ▪ 2,107



A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Almáskamarás

Battonya

Dombegyház

Dombiratos

Kaszaper

Kevermes

Kisdombegyház

Munkanél-küliség (%)

▪ 30.35%

▪ 16.15%

▪ 13.90%

▪ 26.43%

▪ 12.00%

▪ 20.94%

▪ 19.00%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 222,433

▪ 392,042

▪ 341,527

▪ 249,672

▪ 401,680

▪ 265,715

▪ 260,700

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.064

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.195

▪ 0.275

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.131

▪ 0.000

42









Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 3,054

▪ Község ▪ 2,529


▪ Község ▪ 1,202


▪ Város ▪ 6,817

▪ Község ▪ 1,449


Kunágota

Magyarbánhegyes

Magyardombegyház

Medgyesbodzás

Medgyesegyháza

Mezőkovácsháza

Nagybánhegyes


▪ 20.80%

▪ 14.02%

▪ 21.64%

▪ 35.00%

▪ 13.00%

▪ 9.74%

▪ 12.30%


▪ 239,184

▪ 344,062

▪ 198,080

▪ 278,960

▪ 298,395

▪ 430,215

▪ 411,231


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.401

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.070

▪ 0.060

▪ 2.043

43








Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,642


▪ Község ▪ 2,845


▪ Község ▪ 1,599


Nagykamarás

Pusztaottlaka

Szabadkígyós

Újkígyós

Végegyháza


▪ 17.00%

▪ 19.01%

▪ 10.90%

▪ 6.82%

▪ 21.47%


▪ 229,155

▪ 249,496

▪ 460,499

▪ 451,896

▪ 278,120


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.219

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.168

▪ 0.000

▪ 0.000

44

Települések egy mondatos jellemzése 1/10

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Almáskamarás

▪ „Munkanélküliség, illetve az őstermelők és családi gazdálkodók nem jutnak időben a megtermelt áru ellenértékéhez, emiatt a következő gazdasági év megkezdése és megszokott életvitelük fenntartása bizonytalanná válik. Rossz minőségű utak (megközelítés). Legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat, ahol 18 fő dolgozik. Más több embert foglalkoztató vállalkozás nincs.”

▪ Battonya ▪ „Magas munkanélküliség (az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató:268 fő), szociálisan hátrányos helyzetű réteg nagy aránya, csökkenő és elöregedő népesség, kevés számú és viszonylag fejletlen kkv, az alapszolgáltatások fejlesztésre szorulnak, település középületeinek egy része leromlott állapotban van, civil szervezetek alacsony szervezettségi foka, kevés az idelátogató turista.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, illetve olyan kormányzati intézkedések léte, melyek védik a termelőket és terményeiket, megteremtve a biztonságos termelést a növénytermesztésben és állattartásban. Az utak kiépítése.”

▪ „Munkahelyteremtés, kkv-k fejlesztése, jó adottságú termőföld, mg-ra épülő feldolgozóipar, valamint diverzifikáció, határon átnyúló együttműködés, turizmus fejlesztése, városfejlesztés, a település természeti, kulturális örökségének megőrzése, alapszolgáltatások fejlesztése, megújuló energiaforrásokra átállás a település energiaellátásában, civil kezdeményezések felkarolása.”

45





▪ Dombegyház ▪ „Munkanélküliség, elöregedés, infrastrukturális fejlődés foka.”

▪ Dombiratos ▪ „Egyik legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat. Foglalkoztattottak száma 17 fő. A település út infrastruktúrája rossz. Az ipar hiányzik, fő megélhetési forrás a mezőgazdaság, de a megtermelt áru értékesítése körülményes és az árak nyomottak. Sokszor az áru kifizetése hónapokat csúszik, ezáltal a következő gazdasági év beruházása bizonytalan és nehézkes.”


▪ „Meglévő üres önkormányzati épületek és földterületek hasznosítása.”

▪ „Mezőgazdaság fejlesztése. Az állami támogatások időbeni kifizetése, ill. olyan kormányzati intézkedések foganatosítása, melyek védik a termelőket és terményeiket, biztonságot teremtve ezzel a szektorban. A közúthálózat oly módon történő felújítása és korszerűsítése, mely tekintetbe veszi a helyi gazdasági igényeket is.”

46





▪ Kaszaper ▪ „Orosháza-Battonya várost összekötő nagyforgalmú út katasztrofális helyzete. A munkanélküliség nagy mértékű aránya.”

▪ Kevermes ▪ „Legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat és intézményei (statisztikai átlaglétszám: 82fő). Legfontosabb probléma a munkanélküliség, különösen a pályakezdő és az 50 év feletti szakképzetlen munkavállalók körében. Ennek következtében mentális, életvezetési problémák, hagyományok elvesztése (kulturális, termelési). Kilátástalanság, identitástudat csökkenése.”


▪ „A megújuló energiaforrások (termálvíz) újrahasznosítása fűtésre, szárításra, kertészkedésre (paradicsom, fokhagyma, vöröshagyma, pritaminpaprika, dinnye, virág). 33-40 aranykoronás földek kertészeti termékek (a fent említett növények)”

▪ „Mezőgazdasági termelési hagyományok léte, kiváló minőségű termőföld. Erre alapozott szántóföldi növényi kultúrák termesztése. Energetikai, vegyes felhasználású növények meghonosítása, termeltetése, az itt élők munkakultúrájára, hagyományaira építve.”

47





▪ Kisdombegyház

▪ „A település halmozottan hátrányos helyzetű település. Semmilyen pályázaton nem tud részt venni, ami önerőt igényel. Nincs megfelelő ipari infrastruktúra. A munkahelyek száma előreláthatólag csak csökkeni fog a közeljövőben. Az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató a településen.”

▪ Kunágota ▪ „Magas a munkanélküliség, a családok nagy hányada nehéz anyagi körülmények között él. Ez a szociális ellátórendszerre fokozott terhet ró. A település elöregedik, a fiatalok elvándorolnak. A munkaerő képzettsége nem piacképes. Nincs megfelelő közúthálózat.”


▪ „Kitörési pontok nincsenek a településen.”

▪ „A jó minőségű termőföld. A település közművesítése jó ütemben halad. A működő szolgáltatások színvonala megfelelő, a település egy fajta körzet központ is fekvésénél fogva. Térségi mentőállomással, orvosi ügyelettel rendelkezik, alapfokú közoktatási intézményfenntartó társulás keretében.”

48





▪ Magyarbánhegyes

▪ „Munkanélküliség, munkalehetőségek folyamatos szűkülése, elvándorlás, alacsony iskolázottság.”

▪ Magyardombegyház

▪ „Magas és tartós munkanélküliség, a település lakosai "távol vannak a munkahelyektől", mivel a tömegközlekedés jelenlegi rendszere és a közúthálózat infrastrukturális állapota nem teszi lehetővé számukra az ingázást. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat (13 fő), a költségvetés túlnyomó része a szociális kiadások finanszírozásához szükséges. A lakosság elöregedése.”


▪ „Munkahelyek létesítése, elvándorlás mérséklése, oktatás körülményeinek javítása.”

▪ „Külső támogatások segítségével munkahelyek teremtése, ill. olyan tevékenységek ösztönzése, támogatása, programok beindítása, melyek hozzájárulhatnak a családok önnfenntartó képességének növeléséhez.”

49





▪ Medgyesbodzás

▪ „Nagy a munkanélküliség, %-os aránya nem ismert a családi segélyezés bevezetése óta, mivel csak 1 fő részesülhet rendszeres szociális segélyben. Iskolázottság alacsony. Infrastruktúra fejlesztésre szorul, különösen a települést Orosházával és Medgyesegyházával összeköt út vonatkozásában. Elöregedés és munkanélküliség miatt az önk. szociális jell. feladatai kerülnek túlsúlyba.”

▪ Medgyesegyháza

▪ „Közúti infrastruktúra állapota, foglalkoztatási problémák, vállalkozások kis száma.”


▪ „A meglévő önkormányzati épületek felújítása és többcélú Közösségi Ház kialakítása szükséges. A demográfiai folyamatokra tekintettel a szociális ellátás színvonalának emelése. Infrastruktúrafejlesztés.”

▪ „Úthálózat elérhetősége.”

50






▪ „Infrastruktúra fejletlensége, ipari munkahelyek hiánya, elvándorlás (elöregedő lakosság), magas munkanélküliség, az önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató.”

▪ Nagybánhegyes

▪ „Fokozatosan elöregedő demográfiai összetétel. Fiatalok elvándorlása. Munkahelyek számának csökkenése. Mezőgazdaságból élők egyre nehezebb helyzete. A településen működő tejüzem 2007. évi bezárásával, az egyik legnagyobb munkáltató az önkormányzat, aki 44 köztisztviselői és közalkalmazotti létszám mellett évente átlagosan 20 fő közmunkást alkalmaz a településen.”


▪ „Mezőgazdaság fejlesztése (szántóföldi növénytermesztés, kertészetek, állattenyésztés, feldolgozóipar, mezőgazdasági csomagoló létesítése), turizmus fellendítése (turistaútvonalak kialakítása, gyógyfürdő), oktatás fejlesztése (kistérségi társulás).”

▪ „Hagyományok őrzése, kihasználva a szlovák nemzetiség által kínált lehetőségeket. Mezőgazdaságból élők érdekszövetségekbe tömörítése, a megtermelt termékek piacra jutásának elősegítésével. A helyben való feldolgozottság fokának növelése. A termálfürdőre alapozva, magánszálláshelyek kialakítása, turizmus fejlesztés.”

51





▪ Nagykamarás ▪ „Munkanélküliség, fiatalok elvándorlása,az Önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Nem megfelelő infrastruktúra (rossz útviszonyok, vasút hiánya, elavult ivóvízhálózat). Csökkenő lakosságszám, elöregedés, alacsony iskolázottság, halmozottan hátrányos családok és gyerekek számának emelkedése. A mezőgazdasági termelők, termelés ellehetetlenülése. Civil kezdeményezések kezdetlegessége”

▪ Pusztaottlaka ▪ „A helyi gazdálkodók és vállalkozók magukra maradnak, talpra állításuk segítség nélküli. A falusi közösség egymástól eltávolodik, a munkahelyek hiányában további leszakadás várható. Egyik legfontosabb problémaként meg kell említeni, hogy a településen az Önkormányzat (intézményeivel együtt) a legnagyobb foglalkoztató 80 fővel. Az inaktívak aránya nagyon magas.”


▪ „Munkahelyteremtő, köztük a település természeti lehetőségeit kihasználó turisztikai jellegű beruházások támogatása(Boda tó és környéke többfunkciós hasznosítása, termálvíz hasznosítás, halászati és vadászati lehetőségek fejlesztése, szálláslehetőségek kialakítása, komplex turisztikai projektek összekapcsolása) Az oktatási feltételek javítása, infrastruktúrafejlesztés.”

▪ „Európa egyik legnagyobb, a zöldségek számára kiváló, löszös táptalaj. A kvalifikált munkaerő. A még meglévő vidéki összetartó közösségek. Hagyományőrző, de nem minden újra nyitott civil szervezetek.”

52





▪ Szabadkígyós ▪ „Probléma, hogy az Önkormányzaton kívül nincs olyan munkáltató, aki hosszabb távon biztosít munkát több munkavállalónak. Továbbá a munkanélküliség, ami köszönhető az alul-, esetleges túlképzettségnek, a pályakezdő fiatalok magas arányának, a veszélyeztetett életkorban bekövetkezett munkanélküliségnek. A fentebb említettek megoldására nincs a településen átképzési lehetőség.”

▪ Újkígyós ▪ „Munkanélküliség növekedése, fiatalok elvándorlása, elöregedő lakosság, vállalkozások ellehetetlenülése, vállalkozások csökkenése, legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, mezőgazdasági termelés túlsúlya, faluház hiánya, turisztikai szempontból a település ismeretlen, vendéglátásra alkalmatlan létesítmények hiánya”


▪ „Az átképzéseknek helyt tud adni a művelődési ház két közösségi tere (klubszoba), az iskolában található ITK eszközökkel.”

▪ „Roma kisebbség integrációja, kiváló minőségű termőföldek, feltáratlan és kihasználatlan geotermikus adottságok (gyógyászat, energiatakarékosság, gazdasági felhasználás), falusi turizmus, aktív pihenés (lovastúra), aktuális pályázatok kihasználása, egészségház felújítása, önkormányzati ingatlanok értékesítése - ezekre alapuló beruházások”

53





▪ Végegyháza ▪ „A munkanélküliség és a pénztelenség. Egyre nagyobb a gyereklétszám csökkenése, melynek egyik oka, hogy a munkanélküliség miatt gyermekes családok nem költöznek a településre. Az Önkormányzat kötelező feladatainak finanszírozása egyre nehezebb, mert a családok megélhetési gondja fokozódik, melynek következtében növekszik a szociális ellátást igénylők száma.”


▪ „Olyan vállalkozások, beruházások létrejötte, melyek nagyobb és több munkaerőigényt követelnének, illetve többletmunkával magasabb hozzáadott értékű árut állítanának elő.”

54

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



55

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „A helyi életminőség javítása”

▪ „A helyi vállalkozások fejlesztése”

▪ „A fenntartható fejlődés támogatása”

▪ „A helyi turizmus fejlesztése”

▪ „Helyi mezőgazdasági termékek (gabona, zöldség-gyümölcs, hús, tej) fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

55

6 db

6 db

5 db

4 db

2 db

34,802,672

23,889,544

16,850,000

11,700,253

1,857,799

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

56

▪ A kulturális örökség védelmének támogatása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5

A legtöbb forrás – 950,000 EUR – a(z) A helyi mezőgazdasági termékekhez kötődő feldolgozó és értékesítő vállalkozások fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A helyi humán-erőforrás fejlesztésének és a társadalmi tőke erősítésének támogatása

▪ Gazdasági és közösségi célokat szolgáló kisebb közösségi terek kialakításának, felújításának, bővítésének, korszerűsítésének támogatása

▪ Hagyományőrzést elősegítő, a helyi identitástudatot erősítő, közösségfejlesztő rendezvények és programok támogatása

▪ Közösségi célokat szolgáló beruházások előkészítésének a támogatása

▪ Falumegújítás, falu-és településfejlesztés támogatása

Fő fejlesztési prioritás: A helyi életminőség javítása

Allokált forrás (EUR)

815,402

80,000

635,000

32,755,268

278,000

239,000

57

▪ A helyi mezőgazdasági termékekhez kötődő feldolgozó és értékesítő vállalkozások fejlesztése





▪ Mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása

▪ K+F illetve innovatív tevékenységek, új technológiák alkalmazásának támogatása

▪ A szolgáltatások és a hagyományos kisipari termelés körének bővítése, minőségének javítása

▪ Újrafeldolgozó és hulladékgazdálkodási vállalkozások létrehozásának támogatása

▪ A gazdasági környezet fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: A helyi vállalkozások fejlesztése


950,000

900,044

8,000,000

14,039,499

0

0

58

▪ Megújuló energiák előállításának és hasznosításának támogatása





▪ Az agroökopotenciál megőrzése és megerősítése érdekében környezetkímélő termelési technológiák és módszerek alkalmazásának és természetvédelmi célú programok támogatása

▪ A diverzifikáció ösztönzése, az innovatív elképzelések alkalmazásának és a környezettudatos szemlélet kialakulásának és elterjedésének elősegítése

▪ Az ivóvízbázis védelmének támogatása

▪ A bio- és ökotermelés elterjedésének támogatása

Fő fejlesztési prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása


7,000,000

5,100,000

40,000

40,000

4,670,000

59

▪ Turisztikai tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése





▪ Turisztikai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatása

▪ Turisztikai szempontból is hasznosítható helyi természeti és épített értékek felújításának, megóvásának, fejlesztésének támogatása

▪ A kistérség turisztikai szempontból történő megismertetését, a turisztikai potenciál kihasználását lehetővé tévő programok támogatása

Fő fejlesztési prioritás: A helyi turizmus fejlesztése


9,125,842

554,661

2,019,750

0

60

▪ A helyi mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, piacra jutásának elősegítése





▪ A helyi mg-i termelők közötti együttműködések, hálózatok létrejöttének, valamint a határon átnyúló gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kialakulásának támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek (gabona, zöldség-gyümölcs, hús, tej) fejlesztése


1,857,799

0

61

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

62Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

11%

6%

30%

9%

4%

16%

10%

0%

7%

6%

29%

33%

15%

4%

8%

3%

3%

0%

3%

2%

50%

40%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

29%

18%

0%

11%

0%

0%

21%

21%

0%

0%

0%

50%

0%

13%

0%

0%

13%

25%

0%

0%

63

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”

▪ „A helyi mezőgazdasági, elsősorban kertészeti termékek hozzáadott értékének növelését, ezáltal jobb piaci pozicionálását lehetővé tevő beruházások (telephely bővítés-fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés, eszköz-és gépbeszerzés) támogatása.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „Biztosabb piaci értékesítés, ezáltal garantált és magasabb jövedelem (az eladási ár azonnali 10%-os emelkedése), meglévő munkahelyek megtartása és újak létrejötte.”

2

64




Szektor


▪ „A mezőgazdaságból élő népesség, és főleg a saját részre/önfenntartásra termelők, állandó munkahellyel nem rendelkezők jövedelmi helyzetének javítása és a mezőgazdaságon kívüli munkahelyteremtés és- megtartás érdekében a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások kiegészítő jövedelmet generáló, helyi mezőgazdasági termék előállító tevékenységeinek ösztönzése.”


▪ „A mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások, hátrányos helyzetű rétegek kiegészítő jövedelemhez jutása, a térségből történő elvándorlás mértékének csökkenése, a vidéki életminőség javulása, 10 db vállalkozás elindítása.”

65



Szektor



3▪ „A helyi mezőgazdasági, elsősorban kertészeti

termékek értéknövelését elősegítő kisméretű konzervüzem létrehozásának, műszaki-technológiai fejlesztésének, új, innovatív, speciális fogyasztói igényeket kielégítő, minőségi termékek előállítására, az élelmiszerbiztonság és a higiénia fokozására irányuló fejlesztések támogatása.”


▪ „A termékfelesleg megfelelő kezelése, értékesítési kockázat csökkenése, 12 db új munkahely létrejötte, a helyi termékek fogyasztók számára egész évben elérhetővé tétele, a térség ismertségének, népszerűségének növekedése”

▪ „Egyéb tevékenység”4▪ „Mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-

technológiai fejlesztésének támogatása.”▪ „A válallkozói aktivitás, ezáltal a

foglalkoztatottsági arány növelése, a versenyképes vállalkozások megjelenésével a térségből történő elvándorlás mértékének csökkentése, a foglalkoztatottsági arány 5%-os javulása, a keletkező plusz adóbevételekből a települési önkormányzatok anyagi lehetőségeinek bővülése a fejlesztések megvalósítására.”

66



Szektor



67



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


5▪ „A helyi gazdaság, és különösen a mg-i,

kertészeti ágazat fellendítésében érdekelt szereplők együttműködése révén kidolgozott szakmai programok, átfogó marketing stratégia megvalósítása. A HPME a 6500 és 6502 kódszámú HPME-kel együtt komplex projektet alkot. A megoldási javaslat LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés keretében valósítható meg.”


▪ „A termelők összefogásával kialakított termékpálya, marketingstratégia stb. működtetése során magasabb áro, ill. stabilan, hosszú távon lehet értékesíteni a terményeket, ezáltal az érintett vállalkozások jövedelme nő (a projekt időszak végére 15%-kal nőhet az értékesítés), a meglévő munkahelyek biztosabban megmaradnak, új munkahelyek teremtődhetnek, a csökkenő piaci kiszolgáltatottság, kiszámíthatóbb gazdálkodás a fiatalok számára is vonzóbbá válhat. A helyi termékek, ezáltal a térség széles körben ismertté, népszerűvé válik.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

6▪ „A térség természeti és épített, valamint

kulturális örökségére épülő falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magán, és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek bővítésének, korszerűsítésének, a kapcsolódó szolgáltatások bővítésének, fejlesztésének támogatása, a szálláshely-és azok kiegészítő szolgáltatásaihoz, de elsősorban a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött, vonzerőre épülő minőségi szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra bővítés, korszerűsítés, fejlesztés”

▪ „A turisztikai tevékenység ösztönzését elősegítő más intézkedések várható eredményeivel együtt a térségbe kikapcsolódási céllal ellátogatók által eltöltött vendég éjszakák számának 15%-os emelkedése a projekt időszak végére, az ágazatból elérhető jövedelem, a térség más termékei ismertségének, népszerűségének növekedése. A fenntartható fejlődés elősegítése, a helyi értékek megóvása révén a vidéki életminőség javulása.”

68




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

69



▪ „Egyéb szolgáltatás”


7▪ „A szálláshely-és azok kiegészítő

szolgáltatásaihoz, de elsősorban a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött, a természeti erőforrásokra, mg-i, erdő-,vad-, és halgazdálkodási adottságokra, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségre, mint vonzerőre épülő minőségi szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra bővítés, korszerűsítés, fejlesztés.”


▪ „A turisztikai tevékenység ösztönzését elősegítő más intézkedések várható eredményeivel együtt a térségbe kikapcsolódási céllal ellátogatók által eltöltött vendég éjszakák számának 15%-os emelkedése a projekt időszak végére, az ágazatból elérhető jövedelem, a térség más termékei ismertségének, népszerűségének növekedése. A fenntartható fejlődés elősegítése, a helyi értékek megóvása révén a vidéki életminőség javulása.”

Szektor


8▪ „A háztáji állattartásból származó

hústermékek előállításához szükséges kis méretű feldolgozó üzem létesítésének, a szükséges eszközök és gépek, technológiák beszerzésének támogatása.”

▪ „Magasabb hozzáadott értékkel, ill. feldolgozottsági fokkal a helyi termékek értékesítési lehetőségeinek bővülése, az abból elérhető jövedelem növekedése várható.”

70



Szektor



71



Szektor

▪ „”


9▪ „”


▪ „”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

72



Szektor



73

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






74

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A térség úthálózatának azonnali, a helyi

gazdasági igényekhez igazodó felújítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A térség megközelíthetőségének jelentős javulása, a gazdasági környezet, ezáltal a gazdasági potenciál javulása, a vidéki életminőség javulása.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

75




2▪ „országos és megyei rendezési tervekben is

szereplő, térségfeltáró, illetve zsáktelepülési jelleget megszüntető új utak megtervezése. A tervek alapján pályázatok készülhetnek térségfeltáró utak építésére.”

Megoldási javaslat

▪ „12 db térségfeltáró útszakasz építési engedély szintű terve elkészítése révén a térségfeltáró út komplex elkészítésére pályázat kidolgozása”


▪ „Közlekedés”

Fejlesztési téma

76




3▪ „Az önkormányzati közfeladatok ellátásához

kapcsolódó épületeknek a mindenki számára történő hozzáférést biztosító, és a funkcionalitás mellett az energiahatékonyságot is kiemelten kezelő külső-belső felújításának, korszerűsítésének, a szükséges infrastruktúrális fejlesztések elvégzésének támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A mindenki számára elérhető közszolgáltatások mennyiségi-minőségi javulásával az életminőség, ezáltal a települések népességmegtartó képességének javulása, az esélyegyenlőség, valamint a korszerűsítéseknek köszönhető energiamegtakarítás révén a környezeti fenntarthatóság biztosítása.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

77




4▪ „A térség települései településképének

javítását, az épített és kulturális örökség megóvásának és felújításának (helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek külső, rendszeres látogathatóság esetén belső felújítása, kapcsolódó zöld felületek kialakítása, kiegészítő infrastrukturális fejlesztések, kiegészítő ismeretterjesztő tevékenységek stb.) támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Turisztikai szempontból történő hasznosítás révén gazdasági fejlődés elősegítése (a turisztikai tevékenység ösztönzését célzó más megoldási javaslatok várható eredményeivel együtt a térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-os növekedése a projekt időszak végére), vidéki életminőség javulása, települések népességmegtartó képességének javulása, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése, 5 db védett objektum felújítása, korszerűsítése.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

78




5▪ „A tartós munkanélküliek, és a hátrányos

helyzetűek (romák, nők, pályakezdők, csökkent munkaképességűek) munkaerőpiacra való visszatérését, ill. a munkaerő piacra való bekerülésüket az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák kezelésére alkalmas képzési programok és felkészítő jellegű tanfolyamok révén történő támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A megoldási javaslat egy igen összetett probléma megfelelő kezelési folyamatának első lépéseként értelmezhető, így elsődlegesen "csak" közvetett eredményei lesznek, melyek: a hátrányos helyzetű rétegek leszakadásának csökkentése, munkaerőpiacra való visszatérés esélyeinek növelése, a munkához való hozzáférési esélyek javítása, ezáltal a jövedelemszerzési képesség fokozása, a helyi humánerőforrás fejlesztése, a vidéki életminőség javulása.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Oktatás”

79




6▪ „A térség településein fellelhető természeti és

kulturális értékek megőrzésének, megújításának (a természeti és történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, természeti és történelmi látnivalók bemutathatóságához, rehabilitációjához szükséges infrastruktúra fejlesztés, kiegészítő ismeretterjesztő tevékenységek) támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Turisztikai szempontból történő hasznosítás révén gazdasági fejlődés elősegítése (a turisztikai tevékenységek ösztönzését célzó más megoldási javaslatok várható eredményével együtt a térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-os emelkedése), vidéki életminőség javulása, települések népességmegtartó képességének javulása, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

80




7▪ „A helyi identitástudat és szolidaritás érzés

erősítése, valamint a helyi kulturális értékekre is alapozott falusi turizmusban rejlő gazdasági potenciál kihasználása érdekében a hagyományőrzést, a nemzetiségi hagyományok ápolását elősegítő, a helyi identitástudatot erősítő közösségépítő és közösségfejlesztő, a térség valamennyi településének megjelenését is biztosító rendezvények, programok szervezésének és lebonyolításának, határon túli kulturális kapcsolatok kiépítésének és ápolásának támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi identitás tudat erősödésével a települések népességmegtartó képességének fokozása, a helyi turisztikai potenciál növelése, 20 db rendezvény színvonalának növelése.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

81




8▪ „A hagyományőrzést elősegítő, helyi identitás

tudatot erősítő, közösségépítő, közösségfejlesztő, és különösen a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekek és ifjúság társadalomba, kisebb életközösségekbe való beilleszkedését két oldalról elősegítő, akár nemzetközi szintű programok (kulturális, néprajzi, kézműves stb. táborok, délutánok, kiállítások, helyismereti versenyek, készségfejlesztő foglalkozások, csapatépítő tréningek, környezet-és természetvédelmi akciók stb.) támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A társadalmi kohézió és a helyi identitástudat erősítése révén a települések népességmegtartó képességének fokozása, a társadalmi fenntarthatóság elősegítése, 15 közösségfejlesztő program megvalósulása.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

82




9▪ „A turisztikai ágazatban érintett szereplők

szakmai együttműködése orán kidolgozott szakmai program/átfogó marketing stratégia elemeinek (egységes megjelenés és kínálati csomag összeállítása, a vonzerők összehangolt bemutatása, programfüzetek, információs kiadványok, honlapok készítése, kiállításokon való együttes megjelenés, az érintettek részére szakmai és információs napok szervezése, rendezvényturizmus előkészítő tevékenységei stb.) megvalósítása. A HPME a 6498. sz. HPME-vel komplex projektet alkot. A megoldási javaslat LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés keretében valósítható meg.”

Megoldási javaslat

▪ „A turisztikai tevékenység ösztönzését elősegítő más intézkedések várható eredményeivel együtt a térségbe kikapcsolódási céllal ellátogatók által eltöltött vendég éjszakák számának 15%-os emelkedése a projekt időszak végére, ezáltal az ágazatból elérhető jövedelem, a térség más termékei ismertségének, népszerűségének növekedése. A fenntartható fejlődés elősegítése, a helyi értékek megóvása révén a vidéki életminőség javulása.”


▪ „Gazdaságfejlesztési szervezetek”

Fejlesztési téma

83




▪ „A non-profit szervezetként tevékenykedő szabadidős-és sportegyesületek (sportegyesületek, horgász egyesületek, vadásztársaságok stb.) eredményes működését elősegítő, már meglévő külső és belső közösségi terek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, a szervezetek tevékenységének megfelelő infrastrukturális fejlesztéseknek a támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Az érintett szervezetek eredményesebb működése révén a célcsoportok fizikai és mentális egészségi állapotának javulása, a vidéki életminőség javulása, 3 db közösségi tér felújítása, korszerűsítése.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

10

84

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

85Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/63 Kód: DA-86-SzF-B-04 Sorszám: 4629Prioritás: A helyi életminőség javítása

Intézkedés: Falumegújítás, falu-és településfejlesztés támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A térség településeinek belterületi útjai nagyrészt, térségi szinten mintegy 65%-ban kiépítettek, településenkénti bontásban azonban a szilárd útburkolattal ellátott utak aránya változó képet mutat - egyes helyeken megközelíti a 100%-ot (pl.: Újkígyós), míg máshol alig lépi túl, vagy meg sem közelíti az 50%-ot (pl.: Kevermes). A kiépített utak jelentős része felújításra szorul.

Helyzet/ adottság

▪ A fejlesztések, korszerűsítések finanszírozására a forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok a demográfiai folyamatok, a növekvő munkanélküliség, a lakosság egyre romló egészségügyi állapota miatt növekvő szociális jellegű kiadásaik mellett önállóan nem képesek, az alacsony jövedelemmel rendelkező, vagy állami juttatásokból élő lakosság nagy részének a szükséges önerő előteremtése szinte megoldhatatlan feladat.

Probléma/ lehetőség

▪ A települések belterületi útjai felújításának támogatása többek között a hazai decentralizált források, és az EU-s társfinanszírozású programok segítségével.

Megoldási javaslat

▪ A kiépített belterületi utak (térségi szintű) 10%-os növelésével a gazdasági környezet fejlesztése, a vidéki életminőség és a települések népességmegtartó képességének növelése.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

9999999 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 9999999 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/63 Kód: DA-86-SzF-B-04 Sorszám: 4629

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Szabadkígyós, Újkígyós, Végegyháza

▪ Nem ÚMVP

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat





Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A települések többségén a közfeladatok ellátásának helyet adó épületek, létesítmények (alapfokú nevelési-és oktatási intézmények, eü-i és szociális intézmények, Polg-i Hivatalok stb.) néhány kivételtől eltekintve leromlott állapotban vannak, emiatt kevésbé funkcionálisak, a szolgáltatások minőségének szintentartását és javítását főképp a korszerűtlenségből fakadó magas fenntartási és működtetési költségek miatt egyre inkább megnehezítik, vagy akár el is lehetetlenítik.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi települési önk.-ok a demográfiai folyamatok és a foglalkoztatottsági helyzet miatt költségvetésük jelentős részét szoc. jell. intézkedések finanszírozására kénytelenek fordítani, így a szükséges fejlesztések finanszírozására önállóan nem képesek, holott a közintézmények felújítása és korszerűsítése révén ezen int.-ek költséghatékony, ezáltal fenntartható működtetése megoldható lenne.


▪ Az önkormányzati közfeladatok ellátásához kapcsolódó épületeknek a mindenki számára történő hozzáférést biztosító, és a funkcionalitás mellett az energiahatékonyságot is kiemelten kezelő külső-belső felújításának, korszerűsítésének, a szükséges infrastruktúrális fejlesztések elvégzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A mindenki számára elérhető közszolgáltatások mennyiségi-minőségi javulásával az életminőség, ezáltal a települések népességmegtartó képességének javulása, az esélyegyenlőség, valamint a korszerűsítéseknek köszönhető energiamegtakarítás révén a környezeti fenntarthatóság biztosítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ DAOP - 5. prioritás - Térségfejlesztési akciók









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ A térség településein a lakossági közüzemi hálózatok (víz, gáz, villany, távközlés) a szennyvízhálózatok kivételével az 1990-es évek közepére kiépültek, a rendszerek azonban több helyen fejlesztésre szorulnak.

Helyzet/ adottság

▪ A fejlesztések, korszerűsítések finanszírozására a forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok a demográfiai folyamatok, a növekvő munkanélküliség, a lakosság egyre romló egészségügyi állapota miatt növekvő szociális jellegű kiadásaik mellett önállóan nem képesek, az alacsony jövedelemmel rendelkező, vagy állami juttatásokból élő lakosság nagy részének a szükséges önerő előteremtése szinte megoldhatatlan feladat.


▪ A lakossági közüzemi hálózatok kiépítésének, felújításának, korszerűsítésének, éa különösen az ivóvízbázis megóvása szempontjából is kiemelten fontos szennyvízhálózat(ok) kiépítése befejezésének támogatása a hazai decentralizált források segítségével is.

Megoldási javaslat

▪ A csatornázottsági arány mintegy 20%-os növekedésével a vidéki életminőség javulása, a minőségi színvonalú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, a fenntartható fejlődés elősegítése, a települések népességmegtartó képességének növelése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térség településeinek fizikai összképe, a közösségi terek, közterületek állapota néhány kivételtől eltekintve romló képet mutat, kevés a gazdasági tevékenységek végzésére is alkalmas infrastruktúra, épület

Helyzet/ adottság

▪ A településkép javítása a helyi identitástudat kialakulása, erősödése, a helyi életminőség javulása, ezáltal a népességmegtartó képesség fokozása mellett nem utolsó sorban a falusi turizmus alapjául szolgáló vidéki vonzerőleltár bővítése/kiegészítése szempontjából is fontos, egyszersmind gazdasági szempontból megtérülő, a különböző szolgáltatások színvonalát emelő, így a fenntartható fejlődést elősegítő folyamat.


▪ Mezőkovácsháza, mint kistérségi központ településképének javulását és a gazdasági környezet fejlesztését elősegítő beruházások (gazdasági tevékenységekre alkalmas infrastruktúra fejlesztés stb.) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A településkép javulásával a helyi identitástudat erősítése, a helyi életminőség javítása, a vidéki vonzerő növelésével és a gazdasági környezet fejlesztésével a gazdasági potenciál erősítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 5/63 Kód: DA-86-SzF-A-17 Sorszám: 4626Prioritás: A helyi életminőség javítása


Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ Az elöregedési folyamat a foglalkoztatottsági helyzet további romlásával az apróbb falvakat és a kis községeket rövid-és közép távon az elnéptelenedés veszélyével fenyegeti, hiszen a forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok költségvetésük jelentős részét szociális jellegű intézkedések finanszírozására kénytelenek fordítani, így a kül. szolgáltatások mennyiségi, minőségi fejlesztésére önállóan nem képesek, s ez kedvezőtlenül hat a vidéki életminőségre, a települések népességmegtartó képességére.

Helyzet/ adottság

▪ Fenti okok miatt, és mert a kül. szolgáltatások külön-külön (intézmény, fenntartás stb.) történő biztosítása az alacsony jövedelmezőség és a fajlagosan magas fenntartási költségek miatt megszűnt, vagy nem megfelelő színvonalon működik, sokak számára váltak bizonyos alapszolgáltatások elérhetetlenné. Ugyanakkor e települések döntő többségében találhatók jellemzően leromlott állagú, de használaton kívüli épületek.


▪ Az alapszolgáltatások elérhetőségének javítását, a szolgáltatások körének bővítését, minőségi javítását elősegítő kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyek növelése a fenntarthatósági elvek figyelembe vételével, ezáltal a vidéki életminőség javítása, a térség kis települései népességmegtartó képességének növelése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció

Megoldási javaslatok 5/63 Kód: DA-86-SzF-A-17 Sorszám: 4626


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Almáskamarás, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Szabadkígyós, Végegyháza

▪ ÚMVP, de nem LEADER






Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ Az elöregedési folyamat a foglalkoztatottsági helyzet további romlásával az apróbb falvakat és a kis községeket rövid-és közép távon az elnéptelenedés veszélyével fenyegeti, hiszen a forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok költségvetésük jelentős részét szociális jellegű intézkedések finanszírozására kénytelenek fordítani, így a kül. szolgáltatások mennyiségi, minőségi fejlesztésére önállóan nem képesek, s ez kedvezőtlenül hat a vidéki életminőségre, a települések népességmegtartó képességére.

Helyzet/ adottság

▪ Fenti okok miatt, és mert a kül. szolgáltatások külön-külön (intézmény, fenntartás stb.) történő biztosítása az alacsony jövedelmezőség és a fajlagosan magas fenntartási költségek miatt megszűnt, vagy nem megfelelő színvonalon működik, sokak számára váltak bizonyos alapszolgáltatások elérhetetlenné. Ugyanakkor e települések döntő többségében találhatók jellemzően leromlott állagú, de használaton kívüli épületek.


▪ Az alapszolgáltatások elérhetőségének javítását, a szolgáltatások körének bővítését, minőségi javítását elősegítő Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek kialakításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférési esélyek növelése a fenntarthatósági elvek figyelembe vételével, ezáltal a vidéki életminőség javítása, a térség kis települései népességmegtartó képességének növelése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Almáskamarás, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Szabadkígyós, Végegyháza








▪ A térség településeinek fizikai összképe, a közösségi terek, közterületek állapota néhány üdítő kivételtől eltekintve romló, hanyatló képet mutat,a forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok azonban a demográfiai folyamatok, a növekvő munkanélküliség és a lakosság romló egészségi állapota miatt költségvetésük jelentős részét szociális jellegű intézkedések finanszírozására kénytelenek fordítani, így önálló fejlesztésekre nem képesek.

Helyzet/ adottság

▪ A településkép javítása a helyi identitástudat kialakulása, erősödése, a helyi életminőség javulása, ezáltal a népességmegtartó képesség fokozása mellett nem utolsó sorban a falusi turizmus alapjául szolgáló vidéki vonzerőleltár bővítése/kiegészítése szempontjából is fontos, egyszersmind gazdasági szempontból megtérülő, így a fenntartható fejlődést elősegítő folyamat.


▪ A település megjelenésében szereppel bíró, a település központját alkotó, vagy közvetlenül övező, turisztikai látványosságokhoz vezető vagy a településen áthaladó útvonalak mentén fekvő épületek külső felújítása, kisléptékű belterületi infrastrukturális fejlesztések, valamint kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése, új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, előírásoknak megfeleltetés támogatása

Megoldási javaslat

▪ A településkép javulásával a helyi identitástudat erősítése, a helyi életminőség javítása, a vidéki vonzerő növelésével a gazdasági potenciál erősítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR ▪ Önkormányzatok 100%


▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 817051 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 12 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Almáskamarás, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza


▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 8/63 Kód: DA-86-SzF-1-03 Sorszám: 4622Prioritás: A helyi életminőség javítása


Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ Újkígyóson számos különböző területen több tucat non-profit szervezet tevékenykedik. Az egyes társadalmi csoportok segélyezésétől kezdve a szabadidő-és sporttevékenységekre szakosodott szervezeteken keresztül a kulturális, hagyományőrző és művészeti programok lebonyolításáért dolgozó civil csoportosulásokig széles palettával találkozunk, s e szervezetek helyi önkormányzatokkal való együttműködése példaértékű.

Helyzet/ adottság

▪ A település közösségi-kulturális életében aktív önkormányzatoknak, kisebbségi önkormányzatoknak, önkormányzati intézményeknek és non-profit szervezetknek kevés hely és tér áll rendelkezésükre szerteágazó programjaik megvalósításához, ugyanakkor fellelhetők jelenleg használaton kívül álló, de a településközösség életében korábban szereppel bíró, így jelenleg értéket képviselő épületek.


▪ A kulturális és közösségi programok megvalósításához és a non-profit szervezetek működéséhez alkalmas többfunkciós kulturális-és közösségi tér kialakításának, felújításának, bővítésének, korszerűsítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 2 db felújított és korszerűsített épület révén a civil szervezetek által szervezett és lebonyolított programok mennyiségének és színvonalának növelése, ezáltal a vidéki életminőség javulása.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 8/63 Kód: DA-86-SzF-1-03 Sorszám: 4622


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Újkígyós

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés






Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A település fizikai összképe, a közösségi terek, közterületek állapota néhány üdítő kivételtől eltekintve romló, hanyatló képet mutat,a helyi önkormányzat azonban a demográfiai folyamatok, a növekvő munkanélküliség és a lakosság romló egészségi állapota miatt költségvetésének jelentős részét szociális jellegű intézkedések finanszírozására kénytelen fordítani, így önálló fejlesztésekre nem képes.

Helyzet/ adottság



▪ A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű belterületi infrastrukturális fejlesztéseknek (közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek stb.), valamint kültéri játszóterek kialakításának, meglévők korszerűsítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Mintegy 5 000 m2 zöld felület kialakításával, fejlesztésével és 1 db játszótér kialakításával a településkép javulása, ezáltal a helyi identitástudat erősítése, a helyi életminőség javítása, a vidéki vonzerő növelésével a gazdasági potenciál erősítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szabadkígyós








▪ A térség településeinek fizikai összképe, a közösségi terek, közterületek állapota néhány üdítő kivételtől eltekintve romló, hanyatló képet mutat,a forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok azonban a demográfiai folyamatok, a növekvő munkanélküliség és a lakosság romló egészségi állapota miatt költségvetésük jelentős részét szociális jellegű intézkedések finanszírozására kénytelenek fordítani, így önálló fejlesztésekre nem képesek.

Helyzet/ adottság



▪ A települések környezetét és megjelenését javító kisléptékű belterületi infrastrukturális fejlesztéseknek (közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek stb.), valamint kültéri játszóterek kialakításának, meglévők korszerűsítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Mintegy 30 000 m2 zöld felület kialakításával, fejlesztésével és 5 db játszótér kialakításával a településkép javulása, ezáltal a helyi identitástudat erősítése, a helyi életminőség javítása, a vidéki vonzerő növelésével a gazdasági potenciál erősítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek fizikai összképe, a közösségi terek, közterületek állapota néhány kivételtől eltekintve romló képet mutat, kevés a gazdasági tevékenységek végzésére is alkalmas infrastruktúra, épület.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki lakókörnyezet minősége, a vidék turisztikai szempontból is hasznosítható természeti és épített értékekre, egyedi helyi termékekre épülő vonzereje, a gazdasági környezet és a kül. szolgáltatások mennyisége és minősége döntő befolyással bír a vidéki lakosság jövedelemszerzési képességére, a vidéki életminőség, ezáltal a települések néppességmegtartó képességének alakulására.


▪ Alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségeinek javítása céljából új piacok létrehozásának, meglévők fejlesztésének, bővítésének, az előírásoknak való megfeleltetésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 4 db piactér teljes vagy részleges felújításával, korszerűsítésével a helyi gazdasági környezet fejlesztése, a szolgáltatások mennyiségi, minőségi javulása, ezáltal a jövedelemszerzési lehetőségek javítása, a településkép ezáltal a vidéki életminőség javulása és a turisztikai potenciál erősödése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A kulturális örökség védelmének támogatása


▪ A térség szinte valamennyi települése rendelkezik épített, a helyi közösség életében értéket képviselő - s ezt a helyi szintű védelem alá helyezéssel is kifejező -, több esetben a helyi kulturális-és művészeti élet színteréül is szolgáló kulturális örökséggel.

Helyzet/ adottság

▪ E kulturális értékek a tel.-ek korlátozott anyagi lehetőségei miatt sok esetben elhanyagoltak, látogatók számára történő bemutatásra a hiányos, vagy leromlott állapotú infrastrukt. állapotok miatt alkalmatlanok, ugyanakkor az épített örökség megóvása, fejlesztése révén a településközösségek szolidaritásérzése és helyi identitás tudata erősíthető, a térség vonzereje, ezáltal turisztikai potenciálja fokozható.


▪ A térség települései településképének javítását, az épített és kulturális örökség megóvásának és felújításának (helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek külső, rendszeres látogathatóság esetén belső felújítása, kapcsolódó zöld felületek kialakítása, kiegészítő infrastrukturális fejlesztések, kiegészítő ismeretterjesztő tevékenységek stb.) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Turisztikai szempontból történő hasznosítás révén gazdasági fejlődés elősegítése (a turisztikai tevékenység ösztönzését célzó más megoldási javaslatok várható eredményeivel együtt a térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-os növekedése a projekt időszak végére), vidéki életminőség javulása, települések népességmegtartó képességének javulása, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése, 5 db védett objektum felújítása, korszerűsítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A kulturális örökség védelmének támogatása


▪ Szabadkígyós számos épített, a helyi közösség életében értéket képviselő - s ezt a helyi szintű védelem alá helyezéssel is kifejező -, több esetben a helyi kulturális-és művészeti élet színteréül is szolgáló kulturális örökséggel rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ E kulturális értékek a település korlátozott anyagi lehetőségei miatt sok esetben elhanyagoltak, látogatók számára történő bemutatásra a hiányos, vagy leromlott állapotú infrastrukt. állapotok miatt alkalmatlanok, ugyanakkor az épített örökség megóvása, fejlesztése révén a településközösség szolidaritásérzése és helyi identitás tudata erősíthető, a térség vonzereje, ezáltal turisztikai potenciálja fokozható.


▪ A településkép javításának, az épített és kulturális örökség megóvásának és felújításának (helyi és/vagy országos védelem alatt álló épületek külső, rendszeres látogathatóság esetén belső felújítása, kapcsolódó zöld felületek kialakítása, kiegészítő infrastrukturális fejlesztések, kiegészítő ismeretterjesztő tevékenységek stb.) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Turisztikai szempontból történő hasznosítás révén gazdasági fejlődés elősegítése (a turisztikai tevékenység ösztönzését célzó más megoldási javaslatok várható eredményeivel együtt a térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-os növekedése 2-3 éven belül), vidéki életminőség javulása, település népességmegtartó képességének javulása, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése, legalább 1 db védett objektum felújítása, korszerűsítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szabadkígyós






Intézkedés: Gazdasági és közösségi célokat szolgáló kisebb közösségi terek kialakításának, felújításán...


▪ A térség településeinek fizikai összképe, a közösségi terek, közterületek állapota néhány kivételtől eltekintve romló képet mutat, kevés a gazdasági tevékenységek végzésére is alkalmas infrastruktúra, épület.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki lakókörnyezet minősége, a vidék turisztikai szempontból is hasznosítható természeti és épített értékekre, egyedi helyi termékekre épülő vonzereje, a gazdasági környezet és a kül. szolgáltatások mennyisége és minősége döntő befolyással bír a vidéki lakosság jövedelemszerzési képességére, a vidéki életminőség, ezáltal a települések néppességmegtartó képességének alakulására.


▪ A helyi lakosság és gazdaság igényeihez illeszkedő szolgáltatások és gazdasági tevékenységek végzésére alkalmas terek kialakításának, a fenntartható és funkcionális működtetésre alkalmas használaton kívüli épületek külső-belső felújításának, korszerűsítésének, infrastrukturális fejlesztésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az egyes gazdasági jellegű szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulása, az azokhoz való hozzáférési esélyek javulása, ezáltal a vidéki életminőség és a települések népességmegtartó képességének javulása, a gazdasági környezet fejlődése, 6 db gazdasági tevékenység végzésére alkalmas tér kialakítása, felújítása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Battonya, Mezőkovácsháza, Újkígyós

▪ Nem ÚMVP







▪ A térségben számos különböző területen több tucat non-profit szervezet tevékenykedik. Az egyes társadalmi csoportok segélyezésétől kezdve a szabadidő-és sporttevékenységekre szakosodott szervezeteken keresztül a kulturális, hagyományőrző és művészeti programok lebonyolításáért dolgozó civil csoportosulásokig széles palettával találkozunk.

Helyzet/ adottság

▪ A szabadidős-és sport egyesületek nagy része önk.-i támogatás nélkül nem képes az önálló fennmaradásra, az önk.-ok pedig egyre kisebb mértékben tudják támogatni őket, a jelenlegi gazdasági környezetben a magán adományok mértéke is csökken. Az egészséges életmód kialakításában jelentős szereppel bíró szervezetek eredményességét jellegükből adódóan érdemben befolyásolják infrastrukturális adottságaik.


▪ A non-profit szervezetként tevékenykedő szabadidős-és sportegyesületek (sportegyesületek, horgász egyesületek, vadásztársaságok stb.) eredményes működését elősegítő, már meglévő külső és belső közösségi terek felújításának, bővítésének, korszerűsítésének, a szervezetek tevékenységének megfelelő infrastrukturális fejlesztéseknek a támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az érintett szervezetek eredményesebb működése révén a célcsoportok fizikai és mentális egészségi állapotának javulása, a vidéki életminőség javulása, 3 db közösségi tér felújítása, korszerűsítése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza









Helyzet/ adottság

▪ Általános tendencia, hogy a civil szerveződések nagy része önkormányzati támogatás hiányában nem képes az önálló fennmaradásra, a támogatási források megszerzéséhez szükséges módszerek és eszközök alkalmazásának hiányában a tevékenységük finanszírozásához szükséges pénzeszközök előteremtésére. Az anyagi lehetőségek korlátozottsága kihatással van a civil kezdeményezések aktivitására, motiváltságára is.


▪ Non-profit szervezetek részére olyan többfunkciós közösségi terek kialakítása, melyek infrastrukturális adottságaik, technikai-tárgyi felszereltségük révén alkalmassá teszik e szervezeteket a hatékonyabb működésre (megfelelő informatikai háttér segítségével könnyebb, gyorsabb és eredményesebb az információszerzés, a kommunikáció, a más szervezetekkel való együttműködés; kulturált, esztétikus környezetben a településközösség érdekében végzett tevékenységek mennyiségi és minőségi javulása várható).

Megoldási javaslat

▪ A civil szerveződések erősödése, a társadalmi fenntarthatóság elősegítése, a szervezetek által szervezett és lebonyolított programok mennyiségének és színvonalának növelése, ezáltal a vidéki életminőség javulása, a civil szervezetek önfenntartó és forrásabszorbciós képességének fokozása, 7 db közösségi tér kialakítása.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Hagyományőrzést elősegítő, a helyi identitástudatot erősítő, közösségfejlesztő rendezvénye...


▪ Többek között a XVIII-XIX. sz-i betelepítések és a II. vh. utáni lakosságcsere programok következtében a térség települései gazdag kult. hagyományokkal büszkélkedhetnek, melyek ápolásában, továbbörökítésében a kül. civil szerv.-ek mellett a nemzetiségek (német,szlovák,tót,szerb,román) és a kisebbségi önk.-ok is egyre aktívabbnak, és a helyi társadalom befogadókészsége révén egyre eredményesebbnek bizonyulnak. A Trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést testvérvárosi kulturális kapcsolatok kiépítésével törekszenek kiigazítani.

Helyzet/ adottság

▪ A népi művészet-és kézműves, ill. termelői és kulturális hagyományok, nemzetiségi kultúrák megismertetését, népszerűsítését, határon túli kapcsolatok ápolását szívükön viselő önkormányzatok és non-profit szervezetek tevékenységét nagy mértékben befolyásolják pénzügyi eszközeik.


▪ A helyi identitástudat és szolidaritás érzés erősítése, valamint a helyi kulturális értékekre is alapozott falusi turizmusban rejlő gazdasági potenciál kihasználása érdekében a hagyományőrzést, a nemzetiségi hagyományok ápolását elősegítő, a helyi identitástudatot erősítő közösségépítő és közösségfejlesztő, a térség valamennyi településének megjelenését is biztosító rendezvények, programok szervezésének és lebonyolításának, határon túli kulturális kapcsolatok kiépítésének és ápolásának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi identitás tudat erősödésével a települések népességmegtartó képességének fokozása, a helyi turisztikai potenciál növelése, 20 db rendezvény színvonalának növelése.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (5%)






269000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 65%



▪ Természetes személyek 65%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 20 db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény








Helyzet/ adottság

▪ E szervezetek saját kis közösségük, vagy akár a helyi társadalom, és tágabb térség érdekében végzett szerteágazó tevékenységére, munkájuk "eredményességére", az önkéntesek motiváltságára nagy befolyással bírnak saját, vagy esetleg az egy-egy adott célra megszerzett anyagi eszközeik.


▪ A hagyományőrzést elősegítő, helyi identitás tudatot erősítő, közösségépítő, közösségfejlesztő, és különösen a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekek és ifjúság társadalomba, kisebb életközösségekbe való beilleszkedését két oldalról elősegítő, akár nemzetközi szintű programok (kulturális, néprajzi, kézműves stb. táborok, délutánok, kiállítások, helyismereti versenyek, készségfejlesztő foglalkozások, csapatépítő tréningek, környezet-és természetvédelmi akciók stb.) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A társadalmi kohézió és a helyi identitástudat erősítése révén a települések népességmegtartó képességének fokozása, a társadalmi fenntarthatóság elősegítése, 15 közösségfejlesztő program megvalósulása.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A civil szerveződések a helyi önk.-kal együttműködésben, v. azoktól elkülönölten számos formában végeznek a helyi identitás tudat kialakulása, erősödése, a vidéki életminőség javulása, az egyes rétegek hozzáférési esélyeinek javítása szempontjából fontos közösségépítő, közösségfejlesztő tevékenységet, melyek mennyiségét és minőségét azonban e szervezetek korlátozott anyagi lehetőségei döntő mértékben meghatározzák.


▪ A szabadidős-és sporttevékenységekre szakosodott non-profit szervezetek profiljába illő (pl.: sportnapok), ill. a térség természeti és épített, valamint kulturális értékeire épülő, a hátrányos helyzetű gyermekek-és ifjúság hozzáférési esélyeit is növelő közösségi programok (kirándulások, táborok, túrák stb.) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi és térségi szintű természeti és épített értékek széles körű megismerése, a sport közösségépítő szerepe révén a helyi identitástudat erősödése, összatartó, tevékeny és szolidáris közösségek kialakulása, a helyi életminőség javulása, 20 db program megvalósulása.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Közösségi célokat szolgáló beruházások előkészítésének a támogatása


▪ Az akciócsoport földrajzilag az ország délkeleti részén helyezkedik el. Békés megye, kiemelve a dél-békési térség kapcsolódása az országos autópálya-hálózathoz rossz. További negatívum, hogy a térség belső úthálózata is elöregedett, elavult, a térség külső közúti kapcsolódása nem megoldott. A közúthálózat szerkezete is hozzájárult a térség leszakadásához.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg a térség csak elavult utakon, kerülővel közelíthető meg, ami időben és pénzben is hátrányos az itt élőknek, a vállalkozások beruházási hajlandóságát is rontja, az elsődlegesnek tekinthető mezőgazdasági termékek szállítási költségeit növeli, így azok versenyképességét csökkenti. A térség elemi érdeke a megközelíthetőség javítása, a térszerkezet újragondolása.Szükség van térségfeltáró, az országos és megyei rendezési tervekben is szereplő új utak építésére.


▪ országos és megyei rendezési tervekben is szereplő, térségfeltáró, illetve zsáktelepülési jelleget megszüntető új utak megtervezése. A tervek alapján pályázatok készülhetnek térségfeltáró utak építésére.

Megoldási javaslat

▪ 12 db térségfeltáró útszakasz építési engedély szintű terve elkészítése révén a térségfeltáró út komplex elkészítésére pályázat kidolgozásaVárható eredmény


▪ Tanulmány összeállításának költsége, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)








▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR


Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Közösségi célokat szolgáló beruházások előkészítésének a támogatása


▪ A térség települései elsősorban mezőgazdasági orientáltságúak, hátrányos helyzetű kistérségben találhatók. Szinte minden település forráshiányos, évről-évre ÖNHIKI-s pályázatot adnak be. A térség vállalkozói külpiacok irányába nehezen értékesítenek. Elterjedt a rövidtávú szemlélet, stratégia, az egyik napról a másikra látnak csak előre a térségi szereplők.

Helyzet/ adottság

▪ A pénzhiány miatt a fejlesztési források hiába állnak nyitva, nem jut pénz az építési tervdokumentáció elkészítésére, így pályázatot se tudnak beadni az önkormányzatok. Gyakori a túlkínálatos piac, de a piaci ismeretek hiánya miatt a vállalkozások nem tudnak új piacokra betörni. Mindkét nehézség azt eredményezi, hogy a térségi szereplők nem képesek stratégiai terveket készíteni önmaguk részére.


▪ Az építési tervdokumentációk elkészítésének a támogatásával, illetve a vállalkozások piacfelmérő tanulmányainak a támogatásával a problémák megoldhatók, stratégiai képesség fokozódik, így hosszú távú fejlesztési projektek valósulhatnak meg.

Megoldási javaslat

▪ 8 építési tervdokumentáció, illetve piacfelmérő tanulmány elkészítése révén az önkormányzatok pályázati aktivitásának az erősítése, illetve a térség export-tevékenységének a fokozása, azaz a hosszútávú fejlesztési szemlélet elterjedése

Várható eredmény


▪ Tanulmány összeállításának költsége, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A helyi humán-erőforrás fejlesztésének és a társadalmi tőke erősítésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A mg-i szektor visszaszorulásával, az állattenyésztési ágazat leépülésével és a térség könnyűipari gyárainak bezárásával jelentős tömegek maradtak munka nélkül. A csökkent munkaképességűek aránya elég magas, munkalehetőség azonban gyak. nincs a számukra. A magasabb képzettséget, v. speciális szakértelmet igénylő vállalkozások számára a munkaerőpiac jelenlegi szerkezete és képzettségi szintje nem megfelelő, mivel a magasan képzettek és a szakképzettek (főleg a fiatalok) elvándorolnak a térségből. A térségben felnőttképző központ nem található.

Helyzet/ adottság

▪ Az állástalanok többsége a térségben tartósan, gyakran hosszú évekig munkanélküli (többségük a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos rétegekhez tartozik), így munkaerő piacra való visszatérésüket az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák is nehezítik, s e problémák egyre gyakrabban generációkon átívelő társadalmi leszakadási folyamatokat generálnak.


▪ A tartós munkanélküliek, és a hátrányos helyzetűek (romák, nők, pályakezdők, csökkent munkaképességűek) munkaerőpiacra való visszatérését, ill. a munkaerő piacra való bekerülésüket az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák kezelésére alkalmas képzési programok és felkészítő jellegű tanfolyamok révén történő támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A megoldási javaslat egy igen összetett probléma megfelelő kezelési folyamatának első lépéseként értelmezhető, így elsődlegesen "csak" közvetett eredményei lesznek, melyek: a hátrányos helyzetű rétegek leszakadásának csökkentése, munkaerőpiacra való visszatérés esélyeinek növelése, a munkához való hozzáférési esélyek javítása, ezáltal a jövedelemszerzési képesség fokozása, a helyi humánerőforrás fejlesztése, a vidéki életminőség javulása.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (5%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés







▪ A mg-i szektor visszaszorulásával, az állattenyésztési ágazat leépülésével és a térség könnyűipari gyárainak bezárásával jelentős tömegek maradtak munka nélkül. Az állástalanok többsége a térségben tartósan, gyakran hosszú évekig munkanélküli (többségük a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos rétegekhez tartozik), így munkaerő piacra való visszatérésüket az időközben kialakult életvezetési, mentális problémák is nehezítik, s e problémák egyre gyakrabban generációkon átívelő leszakadási folyamatokat generálnak.

Helyzet/ adottság

▪ A fent említett társadalmi csoportok között jelentős, és növekszik a roma kisebbség aránya, kiknek integrációja, társadalmi rendszerekbe (munka, oktatás, lakókörnyezet) történő beilleszkedése, a körükben előforduló devianciák kezelése, kulturális hagyományaik, értékeik megbecsülése egyelőre nem biztosított.


▪ A helyi roma népcsoportok társadalmi integrációját két oldalról, komplex (gazdasági és kulturális) módon elősegítő, a célcsoportok bevonásával kidolgozott programok támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A megoldási javaslat egy igen összetett probléma kezelési folyamatának első lépéseként értelmezhető, így elsődlegesen "csak" közvetett eredményei lehetnek, melyek: a helyi társadalmi kohézió erősítése, a helyi identitástudat erősítése, a célcsoport állásszerzési képességének és ezáltal jövedelemszerzési képességének fokozásával a helyi igazgatási szervek szociális kiadásainak csökkentése, a megélhetési bűnözés mértékének csökkenésével a helyi életminőség javulása.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség kiváló minőségű, átlagosan 30-35 AK értékű termőfölddel, kedvező természetföldrajzi, éghajlati és geotermikus adottságokkal rendelkezik. Erre, és a munkaigényes növénykultúrák termesztésében nagy szorgalmúnak és szakértelműnek bizonyuló dohánykertészek örökségére alapozva több évtizedes hagyománya és tapasztalata van a mg-i, azon belül is a kiváló minőségű kertészeti primőr áruk és a dinnye termesztésének.

Helyzet/ adottság

▪ A kiváló minőségű, így magasabb előállítási költségű termékek a feldolgozó ipar, a kiépítetlen kereskedelmi hálózatok, átfogó marketingstratégia hiányában alacsony feldolgozottsági fokon és hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, ami nagyságrendileg alacsonyabb jövedelmet eredményez. Mindez komoly mértékben megnehezíti a versenyképességhez szükséges fejlesztések önálló megvalósítását.


▪ Az ágazat szereplőinek (termelők, vállalkozások) a megfelelő piaci pozíciók megszerzéséhez, a komoly befektetést igénylő beruházások érdekében szükséges együttműködések kialakításához, a forrásabszorbciós képesség fokozásához szükséges versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges speciális, a térség és a célcsoport adottságainak és céljainak megfelelő képzések, oktatások támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az ágazat szereplői részére versenyképes tudás átadása, ezáltal az ágazatból elnyerhető jövedelem fokozása, munkahelyek megtartása, újak létesítése feltételeinek megteremtése, a fiatalok elvándorlásának csökkentése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek





EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %



Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 25/63 Kód: DA-86-SzF-B-05 Sorszám: 4653Prioritás: A helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: A gazdasági környezet fejlesztése


▪ A térség minden tekintetben történő megközelíthetőségét "biztosító" közúthálózat mintegy 70%-a tragikus állapotban van, s ez a gazdasági potenciál kihasználására (többek között a térség határmenti fekvését gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kiépítése révén történő kamatoztatására) és az életminőség alakulására is rendkívül kedvezőtlen hatással van.

Helyzet/ adottság

▪ Az autóval történő közlekedés az utak fent ismertetett állapota és a gépjárművek helyi jövedelmekhez képest magas fenntartási költsége miatt kevesek számára jelent megoldást, s ez a tömegközlekedési rendszer lakossági igényeknek nem éppen megfelelő szervezettségével párosulva többek között a lakóhely-munkahely közötti ingázást, így a munkához jutást is megnehezíti, vagy adott esetben el is lehetetleníti.


▪ A térség úthálózatának azonnali, a helyi gazdasági igényekhez igazodó felújítása.Megoldási javaslat

▪ A térség megközelíthetőségének jelentős javulása, a gazdasági környezet, ezáltal a gazdasági potenciál javulása, a vidéki életminőség javulása.

Várható eredmény


Forrás ▪ DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 26/63 Kód: DA-86-SzF-B-06 Sorszám: 4628Prioritás: A helyi vállalkozások fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok

▪ A térségben a mezőgazdaság visszaszorulásával sem következett be szerkezetváltás, a gazdasági potenciált tekintve továbbra is az alacsonyabb jövedelmeket és foglalkoztatottságot biztosító primer szektor a meghatározó, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző mértékben van jelen.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egyetlen településén sincs közművesített, közúton elérhető ipari park, s ez gátja lehet a gazdasági struktúraváltásnak, a magasabb jövedelem elérésére alkalmas beruházások, tőkeerős vállalkozások megtelepedésének, ugyanakkor a mg-i ágazat szezonális jellegű foglalkoztatotti viszonyai, ill. a térség munkaerőpiaci szerkezete révén viszonylag nagy számú és olcsó munkaerő áll rendelkezésre.


▪ A meglévő vasúthálózatot, a határmenti adottságokat (Aradi agglomeráció közelsége, dinamikusan fejlődő szomszéd gazdaság) kihasználva Dombegyház-Kevermes-Lőkösháza térségben korszerű ipari park, a helyi termékek fejlesztését, piaci versenyképességét elősegítő, a megfelelő műszaki-technológiai felszereltségű stb. ipari csarnokok, inkubátor házak stb. létesítésének, bővítésének, fejlesztsének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Térségi szinten legalább 1 db ipari park létrejöttével a vállakozói aktivitást, befektetési kedvet növelő gazdasági környezet kialakulása, ezáltal munkahelyek megtartása, újak létesítése feltételeinek megteremtése, a jövedelmi viszonyok és a helyi életminőség javulása.

Várható eredmény


Forrás ▪ DAOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 27/63 Kód: DA-86-GF-2-07 Sorszám: 4654Prioritás: A helyi vállalkozások fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Bár a mg-i szektor az 1980-as évek óta folyamatosan visszaszorul, a térségben nem következett be struktúraváltás, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző mértékben van jelen, a helyi gazdasági potenciált még mindig a mg., azon belül is elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti ágazat határozza meg.

Helyzet/ adottság

▪ A mg-ból elérhető jövedelem a szezonalitás miatti időszakos foglalkoztatás és a termékek piaci értékesítési lehetőségeinek a megfelelő érdekvédelem, pozicionálás, a feldolgozottsági fok, ill. hozzáadott érték hiánya miatti korlátozottságának köszönhetően mind a gazdák, mind a foglalkoztatottak számára alacsony. A gazd-i alap megvan az ágazat fejlesztésére, a versenyképességhez szükséges tudás azonban egyelőre nincs.


▪ A vállalkozások (kiemelten a mg-i vállalkozások, ill. termelők) részére tájékoztatási, tanácsadási tevékenységet (pénzügy, adózás, cégvezetés, minőségirányítás, marketing, kommunikáció, közbeszerzés, pályázati lehetőségek stb. témában) ellátó, szakmai szervezetekkel, hálózatokkal együttműködő (pl.: falugazdász, HVI, KKH, Váll. fejl. Alapítvány stb.) non-profit szervezetek infrastrukturális hátterének technikai-tárgyi felszereltségének javítása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi vállalkozások versenyképességének, ezáltal jövedelemszerzési képességének növelése.Várható eredmény







▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 19750 EUR ▪ Önkormányzatok %





Allokáció

Megoldási javaslatok 27/63 Kód: DA-86-GF-2-07 Sorszám: 4654


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés




Megoldási javaslatok 28/63 Kód: DA-86-GF-B-03 Sorszám: 4696Prioritás: A helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: K+F illetve innovatív tevékenységek, új technológiák alkalmazásának támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség (egyelőre) kedvező természetföldrajzi és éghajlati adottságokkal, stratégiai jelentőségű ivóvízbázissal rendelkezik, mely adottságok döntően befolyásolják a gazdasági (mg-i szektor túlsúlya)-társadami viszonyokat, a települések népességmegtartó képességét, a vidéki életminőséget stb.

Helyzet/ adottság

▪ A klímaváltozással járó változásokra adott válaszok, a gazd.-i-körny.-i fenntarthatóság érdekében megtett lépések a köv. néhány évben, évtizedben, döntő befolyással bírnak majd a térség jövőjére. A környezetvédelem és az ahhoz kapcsolódó kutatások jelentős költségbefektetéssel járó, hosszú távon megtérülő tevékenységek, melyek előmozdításához éppen ezért komoly elkötelezettségre és együttműködésre van szükség.


▪ A klímaváltozás jelenlegi mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásainak, az azokra adható, a helyi adottságokhoz igazodó, helyileg alkalmazható válaszok/megoldások megismerése, a megoldási javaslatok megvalósíthatóságát tesztelő kísérletek végrehajtásának, az ivóvízbázis megóvását lehetővé tevő K+F együttműködések támogatása a helyi gazd-i szereplők, témában illetékes kutató-intézetek, szakmai intézmények stb. között.

Megoldási javaslat

▪ A gazdasági-környezeti fenntarthatóság elősegítése.Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért









Allokáció

Megoldási javaslatok 28/63 Kód: DA-86-GF-B-03 Sorszám: 4696


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 29/63 Kód: DA-86-GF-A-06 Sorszám: 4658Prioritás: A helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: A helyi mezőgazdasági termékekhez kötődő feldolgozó és értékesítő vállalkozások fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ Bár az ágazatból elérhető jövedelem alacsony, és kevés számú munkaerő tartós foglalkoztatására képes, a térségben még mindig a mg. bír a legmeghatározóbb erővel a helyi gazdasági potenciálra, az ipari és szolgáltató szektor elenyésző mértékben van jelen. A térség 47 000 fős lakosságából 9000 fő őstermelőként is regisztrálva van, de csak mintegy 1/3 arányuk képes ténylegesen megélni e tevékenységből.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben a mg-on kívüli munkalehetőségek száma alacsony, így az alacsony jövedelmezőség, és az "egy lábon állás" veszélyeit magában hordó mg-i termelés!, nem feldolgozás! mellett jelenleg életképes alternatíva nincs, azonban a mg. szezonális foglalkoztató jellege révén viszonylag nagy számú munkaerő és alapanyag állna rendelkezésre más típusú termelések beindításához, fejlesztéséhez.


▪ A mezőgazdaságból élő népesség, és főleg a saját részre/önfenntartásra termelők, állandó munkahellyel nem rendelkezők jövedelmi helyzetének javítása és a mezőgazdaságon kívüli munkahelyteremtés és- megtartás érdekében a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások kiegészítő jövedelmet generáló, helyi mezőgazdasági termék előállító tevékenységeinek ösztönzése.

Megoldási javaslat

▪ A mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások, hátrányos helyzetű rétegek kiegészítő jövedelemhez jutása, a térségből történő elvándorlás mértékének csökkenése, a vidéki életminőség javulása, 10 db vállalkozás elindítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás









Allokáció

Megoldási javaslatok 29/63 Kód: DA-86-GF-A-06 Sorszám: 4658


Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása


▪ Bár a mg-i szektor az 1980-as évek óta folyamatosan visszaszorul, a térségben nem következett be struktúraváltás, a helyi gazdasági potenciált még mindig a mg., azon belül is elsősorban a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti ágazat határozza meg, a szolgáltató és ipari szektor elenyésző mértékben van jelen, holott fejlődésükre, térnyerésükre komoly igény mutatkozik.

Helyzet/ adottság

▪ A mg-ból elérhető jövedelem a szezonalitás miatti időszakos foglalkoztatás és a termékek piaci értékesítési lehetőségei korlátozottságának köszönhetően mind a gazdák, mind a foglalkoztatottak számára alacsony. A térségre jellemző vállalkozói kedv (pl.: háztáji gazd., melléküzemágak az 1980-as években, családi gazdálkodás), és a szabad munkaerő jó alapot nyújt a mikrovállalkozások fejlesztéséhez.


▪ Mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása.Megoldási javaslat

▪ A válallkozói aktivitás, ezáltal a foglalkoztatottsági arány növelése, a versenyképes vállalkozások megjelenésével a térségből történő elvándorlás mértékének csökkentése, a foglalkoztatottsági arány 5%-os javulása, a keletkező plusz adóbevételekből a települési önkormányzatok anyagi lehetőségeinek bővülése a fejlesztések megvalósítására.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza






Intézkedés: Mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása


▪ Szabadkígyóson is jellemző, de a térség több más településéhez képest kevésbé meghatározó a mg-i szektor és a kertészeti ágazat gazdasági potenciálra gyakorolt túlsúlya, azonban a szolgáltató és ipari szektor valódi térnyerésére itt sem került sor, az elmúlt 4-5 évben mintegy 5%-kal nőtt a munkanélküliség.

Helyzet/ adottság

▪ Az alacsony jövedelmezőséggel és a szezonalitás miatti időszakos foglalkoztatással járó mg. mellett tehát a térség más településeitől eltérő gazdasági szerkezet és a szabad munkaerő jó alapot nyújt a versenyképesebb ipari és szolgáltató jellegű mikrovállalkozások fejlesztéséhez.


▪ Mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása.Megoldási javaslat

▪ A válallkozói aktivitás, ezáltal a foglalkoztatottsági arány növelése, a versenyképes vállalkozások megjelenésével az elvándorlás mértékének csökkentése, a foglalkoztatottsági arány 5%-os javulása, a keletkező plusz adóbevételekből a települési önkormányzat anyagi lehetőségeinek bővülése a fejlesztések megvalósítására.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szabadkígyós





Megoldási javaslatok 32/63 Kód: DA-86-SzF-B-08 Sorszám: 4598Prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása

Intézkedés: Megújuló energiák előállításának és hasznosításának támogatása


▪ Globális jelenség, hogy a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével, a behozataltól való növekvő függőséggel, és az energiaárak folyamatos növekedésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások (geotermikus, nap, víz, szél, biomassza és biogáz energia). Az Európai Unió - ahogy azt Lisszaboni Stratégiájában is megfogalmazta - e jelenségekre adott válaszként kiemelt figyelmet szentel a fenntartható gazdasági növekedés támogatásának.

Helyzet/ adottság

▪ A fenntarthatóság elősegítése és az életszínvonal fenntartása érdekében szükséges elősegíteni a megújuló energiák, és különösen a helyi adottságoknak leginkább megfelelő napenergia lakossági-és köz célú, a háztartások és a közintézmények energiaszükségletének emisszió-mentes energiaellátását biztosító alternatív energiák elterjedését. Az elterjedésnek azonban akadálya lehet a beruházások hosszú megtérülési ideje.


▪ Lakossági szinten és a helyi önkormányzatok fenntartásában lévő létesítmények esetében az alternatív energiaforrások és az azok segítségével előállított energia fűtésre, hűtésre, használati melegvíztermelésre, elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére stb. irányuló felhasználásának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az energia költségek csökkenése, a környezeti fenntarthatóság elősegítése, a települési önkormányzatok és intézményeik működőképességének biztosításával a vidéki életminőség javítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 33/63 Kód: DA-86-GF-A-04 Sorszám: 4582Prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása

Intézkedés: Az agroökopotenciál megőrzése és megerősítése érdekében környezetkímélő termelési technoló...

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség kiváló termőképességű talajokkal, és a hőigényes növénykultúrák termesztéséhez kedvező éghajlati és geotermikus adottságokkal rendelkezik, az erre alapozott kertészeti termelés a térség településeinek mintegy felén meghatározó jelentőséggel bír a családok jövedelem szerzési képességét, lehetőségét tekintve. A csapadék mennyisége (575-625 mm) a növénytermesztés szempontjából azonban kevésbé kedvező, egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos időszakok, a klímaváltozás/elsivatagosodás jelei mutatkoznak.

Helyzet/ adottság

▪ A kedvezőtlen csapadékmennyiség miatt a mg-i és kertészeti termelés nagy mennyiségű felszín alatti vízkitermeléssel jár, a vízkivételt azonban a felszíni vízpótlás nem képes ellensúlyozni, illetve a megfelelő vízháztartáshoz szükséges eszközök, berendezések, létesítmények műszaki-technológiai színvonala a környezetvédelmi, energiahatékonysági stb. szempontoknak való megfeleltetés érdekében fejlesztésre szorul.


▪ A hosszú távon fenntartható gazdasági-és környezeti fejlődés érdekében az öntözővíz biztosításához szükséges létesítmények állapotának és kapacitáskihasználtságának javítása a víz és az energia gazdaságos felhasználása érdekében, a termőföld meliorációs beavatkozásokkal történő védelme.

Megoldási javaslat

▪ A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a kiváló geotermikus adottságok megőrzése, megóvása révén a fenntartató gazdasági-és környezeti fejlődés elősegítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 125 A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 34/63 Kód: DA-86-GF-B-01 Sorszám: 4686Prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása



▪ A térség igen gazdag természeti értékekben, gazdag növény-és állatvilága, apróvad állománya (fácán, fogoly, nyúl, őz stb.)jelentősnek mondható. Szinte minden településen (Battonya,Dombegyház,Dombiratos,Kaszaper,Kevermes, Kisdombegyház,Magyarbánhegyes,Medgyesegyháza,Mezőkovácsháza,Nagybánhegyes,Nagykamarás,Újkígyós) található vadászati infrastruktúra, több helyen működik Vadásztársaság.

Helyzet/ adottság

▪ A fent említett vadászati infrastruktúra jelentős része elhanyagolt állapotban van, a funkcionális működés, a térség természeti értékeire alapozott turizmus, köztük a vadászturizmus fellendítése, valamint a környezeti fenntarthatóság érdekében felújításra szorul. Mindezek mellett, a környezeti és gazdasági fenntarthatóság biztosítására szükség van korszerű, a környezeti adottságoknak megfelelő vadgazdálkodásra.


▪ A vonatkozó szakminiszteri jogszabályoknak megfelelő élőhelyvédelem, vadállomány genetikai értékmegőrzése, vadászati-vadgazdálkodási kultúra és ismeretterjesztés, a vadgazdálkodás és a mezőgazdasági termelés harmónikus egyensúlya megteremtésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A térség turisztikai potenciáljának kihasználásához nagy mértékben hozzájáruló vadállomány megőrzése, fejlesztése, a térség természeti értékeinek megóvása, összességében a gazdasági-környezeti fenntarthatóság elősegítése.

Várható eredmény


Forrás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Újkígyós

▪ Nem ÚMVP







▪ A térség gazdaságát a kedvező természetföldrajzi, és kiváló termőföldi adottságokra épülő mg-i szektor határozza meg. A legjellemzőbb földhasználati módok mintegy 90-10%os megoszlásban a szántóföldi növénytermesztéshez, ill. a kertészeti termeléshez köthetők, a zárt állattartással a gyepes területek, rétek nagy része is művelés alá került. Az erdősültségi fok alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A térség gazdasági potenciálja érdekében elengedhetetlen az agroökopotenciál megőrzése, ehhez azonban mindenképpen szükséges a talajeróziós és deflációs folyamatoknak a talaj termőképességére gyakorolt kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a biodiverzitás erősítése, a termékek diverzifikációja a monokulturális termelés veszélyeinek elkerülésére stb.


▪ Az erdőtelepítés környezeti állapotra (talajra, vízre, levegőre, biodiverzitásra) gyakorolt kedvező hatásai miatti jelentőségét és szükségességét alapul véve a régi, művelésből kivont területek rekultivációja, azokra erdősávok telepítése révén szükség van a térség erdősültségi fokának növelésére.

Megoldási javaslat

▪ Jellegéből adódóan az intézkedés közép-és hosszú távú eredményei az erdőterület növekedése, a környezeti állapot javítása, a biodiverzitás erősítése, összességében a gazdasági-környezeti fenntarthatóság elősegítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 221 A mezőgazdasági földterület első erdősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség gazdaságát a kedvező természetföldrajzi, és kiváló termőföldi adottságokra épülő mg-i szektor határozza meg. A legjellemzőbb földhasználati módok mintegy 90-10%os megoszlásban a szántóföldi növénytermesztéshez, ill. a kertészeti termeléshez köthetők, a zárt állattartással a gyepes területek, rétek nagy része is művelés alá került. Az erdősültségi fok alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A térség gazdasági potenciálja érdekében elengedhetetlen az agroökopotenciál megőrzése, ehhez azonban mindenképpen szükséges a talajeróziós és deflációs folyamatoknak a talaj termőképességére gyakorolt kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a biodiverzitás erősítése, a termékek diverzifikációja a monokulturális termelés veszélyeinek elkerülésére stb.


▪ Az erdőtelepítés környezeti állapotra (talajra, vízre, levegőre, biodiverzitásra) gyakorolt kedvező hatásai miatti jelentőségét és szükségességét alapul véve a nem mezőgazdasági területek erdősítése, azokra erdősávok telepítése révén szükség van a térség erdősültségi fokának növelésére.

Megoldási javaslat

▪ Jellegéből adódóan az intézkedés közép-és hosszú távú eredményei az erdőterület növekedése, a környezeti állapot javítása, a biodiverzitás erősítése, összességében a gazdasági-környezeti fenntarthatóság elősegítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 223 Nem mezőgazdasági földterület első erdősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 37/63 Kód: DA-86-SzF-A-23 Sorszám: 4583Prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása


Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség több településén (Battonya, Dombegyház, Kaszaper, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Szabadkígyós, Újkígyós, Végegyháza) találhatók természetvédelmi szempontból jelentősnek mondható, és a helyiek számára értéket képviselő, de helyi vagy országos védelem alatt nem álló táji-természeti területek, melyek számos őshonos és ritka növény ill. állatfajnak adnak otthont.

Helyzet/ adottság

▪ E területek hosszú távú megőrzéséhez és fenntartásához szükséges természetvédelmi célkitűzéseket, kezelési előírásokat meghatározó tervek nem, vagy alig készültek, ill. végrehajtásukra nem került sor. E területek megóvásával azonban a helyi táji-természeti értékekre épülő és egyre népszerűbb falusi turizmus a térségben is életképes alternatívát jelenthetne a mg. mellett a gazdasági potenciál növelésére.


▪ A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez és fenntartásához szükséges természetvédelmi célkitűzéseket, kezelési előírásokat meghatározó, ún. fenntartási/kezelési tervek kidolgozásának és végrehajtásának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A térség természeti értékeinek megőrzése, fejlesztése révén a helyi identitástudat erősítése, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése, a térség turisztikai potenciáljának növelése.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Battonya, Dombegyház, Kaszaper, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Szabadkígyós, Újkígyós, Végegyháza





Megoldási javaslatok 38/63 Kód: DA-86-SzF-A-24 Sorszám: 4584Prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása



▪ A térség igen gazdag természeti (kunhalmok, Száraz-ér medrek, Kígyósi-Puszta és Tompa Puszta stb.) értékekben, a természetvédelmi szempontból jelentősnek mondható területek táji-természeti elemei, növény-és állatvilága (bibic, sárga billegető, kék vércse, parlagi sas stb.) helyi szinten komoly értéket képvisel.

Helyzet/ adottság

▪ E természeti értékek a tel.-ek korlátozott anyagi lehetőségei miatt sok esetben elhanyagoltak, látogatók számára történő bemutatásra a hiányos, vagy leromlott állapotú infrastrukt. állapotok miatt alkalmatlanok, ugyanakkor e táji-természeti elemek megóvása, fejlesztése révén a településközösségek szolidaritásérzése és helyi identitás tudata erősíthető, a térség vonzereje, ezáltal turisztikai potenciálja fokozható.


▪ A térség településein fellelhető természeti és kulturális értékek megőrzésének, megújításának (a természeti és történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, természeti és történelmi látnivalók bemutathatóságához, rehabilitációjához szükséges infrastruktúra fejlesztés, kiegészítő ismeretterjesztő tevékenységek) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Turisztikai szempontból történő hasznosítás révén gazdasági fejlődés elősegítése (a turisztikai tevékenységek ösztönzését célzó más megoldási javaslatok várható eredményével együtt a térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-os emelkedése), vidéki életminőség javulása, települések népességmegtartó képességének javulása, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Az ivóvízbázis védelmének támogatása


▪ A térség minden települése a Maros Hordalékkúpon helyezkedik el, mely a jó felszín alatti vízbeszerzési lehetőségekre építve a regionális vízellátórendszer tápterülete.

Helyzet/ adottság

▪ Ezen egyre inkább felértékelődő, rövid időn belül stratégiai jelentőségűvé váló természeti kincsünk megbízható védelme, a kitermelés következtében fellépő környezeti hatások megfelelő kezelése nélkül kritikussá válhat a megye nagy részének vízellátása.


▪ A vízbázis megőrzése érdekében a potenciális szennyező források, és különösen az illegális szeméttelepek felszámolásának és a már nem működő, illetve a térségben még 2008. december végéig üzemelő néhány hulladéklerakó rekultivációjának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A gazdasági fejlődés és az életminőség szempontjából stratégiai jelentőségű természeti adottság megőrzése, ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Az ivóvízbázis védelmének támogatása


▪ A térség minden települése a Maros Hordalékkúpon helyezkedik el, mely a jó felszín alatti vízbeszerzési lehetőségekre építve a regionális vízellátórendszer tápterülete.

Helyzet/ adottság

▪ Ezen egyre inkább felértékelődő, rövid időn belül stratégiai jelentőségűvé váló természeti kincsünk megbízható védelme, a kitermelés következtében fellépő környezeti hatások megfelelő kezelése nélkül kritikussá válhat a megye nagy részének vízellátása.


▪ A vízbázis megőrzése érdekében a potenciális szennyező források, és különösen a régi, használaton kívüli ivóvízkutak/közkifolyók szakszerű megszűntetésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A gazdasági fejlődés és az életminőség szempontjából stratégiai jelentőségű természeti adottság megőrzése, ezáltal a fenntartható fejlődés elősegítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 2. prioritás - Vizeink jó kezelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 41/63 Kód: DA-86-GF-4-02 Sorszám: 5099Prioritás: A fenntartható fejlődés támogatása

Intézkedés: A diverzifikáció ösztönzése, az innovatív elképzelések alkalmazásának és a környezettudato...


▪ A térség kiváló természetföldrajzi, termőföldi és geotermikus, valamint egyelőre kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, s ezekre alapozva nagy hagyománya van a jó minőségű, mintegy 90-10%-os megoszlásban történő szántóföldi növények (búza, árpa, kukorica, napraforgó, repce) és a kertészeti primőr áruk, valamint a dinnye termesztésének.

Helyzet/ adottság

▪ A gazdasági potenciál megőrzése érdekében elengedhetetlen a gazdasági-környzeti fenntarthatóságot hosszú távon biztosító intézkedések, így a biodiverzitás erősítése mellett a monokulturális termelés és az éghajlatváltozás veszélyeire választ adó, de a meglévő természeti adottságokat, lehetőségeket figyelembe vevő innovatív technológiák alkalmazása, a termékpályák diverzifikációja foganatosításának támogatása.


▪ A gazdasági-környezeti szempontból fenntartható helyi fejlődés elősegítéséhez szükséges környezettudatos gondolkodás kialakulását, szemléletváltást és szemléletformálást elősegítő rendezvények, programok támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Jellegéből adódóan az intézkedés közép-és hosszú távon elvárt eredménye a környezttudatos szemlélet-és gondolkodás kialakulása, elterjedése, és különösen a környezettudatos gazdálkodás fontosságának tudatosítása.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A bio- és ökotermelés elterjedésének támogatása


▪ Az elmúlt néhány évtizedben a fejlettebb élelmiszerkultúrájú országokban a bio-és ökotermelés során előállított termékek fogyasztása a teljes piac néhány %-ig bővült, és ez az arány lassan, de évről-évre nő. Hazánkban, bár ennél visszafogottabb mértékben, de szintén egyre inkább terjed az egészséges életmód kultúrája, növekszik a bioélelmiszert tudatosan keresők és vásárlók tábora. A hagyományosról a bio-és ökotermesztésre való átállás azonban a termelők számára eleinte jelentős költségnövekedéssel jár.

Helyzet/ adottság

▪ A kül. technológiák,eljárások,a megf. minősítés megszerzése költségeinek előteremtése komoly feladat, de a térségben nagy hagyománnyal bíró munkaigényes növénykultúrák termesztésére valamint a viszonylag kis birtokszerkezetre, kis számú állatállományra és családi gazdálkodásra épülő környezetben meglehet a gazdasági alap a magas minőségű,ezáltal versenyképes és magasabb áron eladható bio-és ökotermékek előállítására.


▪ A bio-és ökotermelés elterjedését mind a termelői, mind pedig a fogyasztói oldalról elősegítő ismeretterjesztő, szemléletformáló, szakmai (információs-és szakmai nap, kiállítás, bemutató stb.)programok megvalósításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Jellegéből adódóan az intézkedés közép-és hosszabb távon várható eredménye az egészséges életmód és a környezettudatos gazdálkodás előnyeinek szélesebb körben történő ismertté válása, a bio-és ökotermelés, mint alternatív gazdálkodási és jövedelemszerzési forma elterjedése, ezáltal a helyi termékek, és a térség megismertetése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A bio- és ökotermelés elterjedésének támogatása


▪ Az elmúlt néhány évtizedben a fejlettebb élelmiszerkultúrájú országokban a bio-és ökotermelés során előállított termékek fogyasztása a teljes piac néhány %-ig bővült, és ez az arány lassan, de évről-évre nő. Hazánkban, bár ennél visszafogottabb mértékben, de szintén egyre inkább terjed az egészséges életmód kultúrája, növekszik a bioélelmiszert tudatosan keresők és vásárlók tábora. A hagyományosról a bio-és ökotermesztésre való átállás azonban a termelők számára eleinte jelentős költségnövekedéssel jár.

Helyzet/ adottság

▪ A kül. technológiák,eljárások,a megf. minősítés megszerzése költségeinek előteremtése komoly feladat, de a térségben nagy hagyománnyal bíró munkaigényes növénykultúrák termesztésére valamint a viszonylag kis birtokszerkezetre, kis számú állatállományra és családi gazdálkodásra épülő környezetben meglehet a gazdasági alap a magas minőségű,ezáltal versenyképes és magasabb áron eladható bio-és ökotermékek előállítására.


▪ A bio-és ökotermelés elterjedését mind a termelői, mind pedig a fogyasztói oldalról elősegítő ismeretterjesztő, szemléletformáló bemutató-gazdaság kialakításának és a bemutató-gazdasági tevékenység megvalósításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Jellegéből adódóan az intézkedés közép-és hosszú távon várható eredménye az egészséges életmód és a környezettudatos gazdálkodás előnyeinek szélesebb körben történő ismertté válása, a bio-és ökotermelés, mint alternatív gazdálkodási és jövedelemszerzési forma elterjedése, ezáltal a helyi termékek, és a térség megismertetése.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 44/63 Kód: DA-86-GF-B-02 Sorszám: 5412Prioritás: A helyi turizmus fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai tevékenységekhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése


▪ Köszönhetően a jó geotermikus adottságoknak, a térség három településén, Battonyán, Mezőkovácsházán és Nagybánhegyesen működik termálfürdő, Mezőkovácsházán gyógyvízes minősítéssel, Mezőkovácsházán és Nagybánhegyesen pedig egy-egy kemping is szolgálja az idelátogatók kényelmét.

Helyzet/ adottság

▪ Hazánk, a tágabb térség, és a mg-i termelés meletti alternatívaként fenti települések egyik nagy kiugrási lehetősége lehet a gyógyturizmus, fürdőink infrastrukturális állapota, és a kapcsolódó szolgáltatások mennyisége és minősége azonban egyelőre nem teszi lehetővé nagyobb tömegek vonzását, befogadását, megfelelő színvonalú kiszolgálását.


▪ A termálfürdők egészségügyi-és higiéniai előírásoknak és szakmai kritiriumoknak való megfeleltetéséhez szükséges infrastrukturális (pl. vízforgató, feszített víztükör stb.) és szolgáltatás-bővítő fejlesztések elvégzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzését célzó intézkedések várható eredményeivel együtt a térségben eltöltött vendég éjszakák 15%-os növekedése, 3 db korszerű termálfürdő kialakítása.

Várható eredmény


Forrás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Battonya, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 45/63 Kód: DA-86-GF-A-11 Sorszám: 5400Prioritás: A helyi turizmus fejlesztése



▪ Szabadkígyós területén számos természeti (kurgánok, Kígyósi Puszta, mely a Körös-Maros Nemzeti Park részeként ritka növény-és állatfajok, pl.: hamvas rétihéja, kuvik, szürkemarha élőhelye) és épített érték (legjelentősebb az Ybl Miklós tervei alapján készült Wenckheim Kastély) található, szabadidős-és sporttevékenységek (vadászat, túrázás) végzésére alkalmas infrastruktúrával rendelkezik, a helyiek közül többen még őrzik a település és a térség nagymúltú lovas hagyományait.

Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, melynek fenti adottságokra épülő kihasználása révén a mg mellett alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítható a térség lakossága számára. Mindehhez azonban szükség van a látványosságok bemutathatóságához szükséges infrastruktúra kiépítésére, fejlesztésére, bővítésére.


▪ A szálláshely-és azok kiegészítő szolgáltatásaihoz, de elsősorban a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött, a természeti erőforrásokra, mg-i, erdő-,vad-, és halgazdálkodási adottságokra, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségre, mint vonzerőre épülő minőségi szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra bővítés, korszerűsítés, fejlesztés.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikai tevékenység ösztönzését elősegítő más intézkedések várható eredményeivel együtt a térségbe kikapcsolódási céllal ellátogatók által eltöltött vendég éjszakák számának 15%-os emelkedése a projekt időszak végére, az ágazatból elérhető jövedelem, a térség más termékei ismertségének, népszerűségének növekedése. A fenntartható fejlődés elősegítése, a helyi értékek megóvása révén a vidéki életminőség javulása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szabadkígyós





Megoldási javaslatok 46/63 Kód: DA-86-GF-2-05 Sorszám: 4645Prioritás: A helyi turizmus fejlesztése



▪ Mezőkovácsháza területén számos természeti (kunhalom, feltáratlan földvár, Száraz-ér, Gyep-sáv) és épített érték található, gyógyvizes Termál-fürdővel, szabadidős-és sporttevékenységek (halászat, vadászat, túrázás) végzésére alkalmas infrastruktúrával rendelkezik, a helyiek közül többen még őrzik a település és a térség nagymúltú lovas hagyományait.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egésze szempontjából fontos adottságok minőségi fejlesztéséhez a város rangja és lakossági mutatói miatt az ÚMVP keretében nem, csak a DAOP-ban jogosult támogatás igénybevételére. A hivatkozott programban azonban az elvárt mutatókat objektív okok miatt nem teljesítheti, mivel azok teljességgel figyelmen kívül hagyják a település rangjától és nagyságától függetlenül fennálló vidéki, mezővárosi jellegét.



Megoldási javaslat


Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség igen gazdag természeti (kunhalmok, Száraz-ér medrek, Kígyósi-Puszta és Tompa Puszta stb.) és épített értékekben (Szabadkígyósi Wenckeim Kastély, feltáratlan földvárak), növény-és állatvilága (bibic, sárga billegető, kék vércse, parlagi sas), apróvadállománya (fácán, fogoly, őz, nyúl) jelentős, szabadidős és sporttevékenységek (vadászat, halászat, lovaglás) végzésére alkalmas infrastruktúrával rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, melynek fenti adottságokra épülő kihasználása révén a mg mellett alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítható a térség lakossága számára. Mindehhez azonban szükség van a látványosságok bemutathatóságához szükséges infrastruktúra kiépítésére, fejlesztésére, bővítésére.



Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 48/63 Kód: DA-86-SzF-B-14 Sorszám: 4635Prioritás: A helyi turizmus fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai szempontból is hasznosítható helyi természeti és épített értékek felújításának...


▪ A térség települései több évszázados, több esetben akár ezer éves múltra tekintenek vissza, az ezidáig feltárt történelmi tárgyi leletek és az elvégzett kutatások tanulsága szerint a terület már a X. sz. óta lakott lehetett, ill. fontos geopolitikai, valamint kereskedelmi csomópontként funkcionált.

Helyzet/ adottság

▪ A térség valószínűleg gazdag régészeti lelőhely, azonban a már ismert, a helyi identitástudat erősítése és a turisztikai potenciál fokozása szempontjából is fontos értékek feltárására, az egyelőre még ismeretlen lelőhelyek feltérképezésére nem állnak rendelkezésre a megfelelő anyagi eszközök. További súlyos probléma, hogy a mg-i termelés komoly mértékben veszélyezteti a feltáratlan leletek, értékek megóvását.


▪ A már ismert régészeti lelőhelyek feltárását, az ezidáig nem lokalizált lelőhelyek felkutatását célzó intézkedések, a feltáratlan értékek megóvását (pl. földvárak) elősegítő, a mg-i termelők és az önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek, múzeumok stb. közötti együttműködések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi természeti értékek megóvásával (legalább 5 lelőhely feltárása) a turisztikai potenciál fokozása, a helyi identitástudat erősítése.Várható eredmény


Forrás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 49/63 Kód: DA-86-SzF-1-04 Sorszám: 4639Prioritás: A helyi turizmus fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai szempontból is hasznosítható helyi természeti és épített értékek felújításának...


▪ Mezőkovácsháza számos, helyi vagy országos védelem alatt nem álló, de a helyi közösség életében értéket képviselő, több esetben a helyi kulturális-és művészeti élet, a hagyományőrzés színteréül is szolgáló természeti és épített kulturális örökséggel rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ Ezen értékek az ápolásukért felelősséget érzők anyagi lehetőségei miatt esetenként elhanyagoltak, látogatók számára történő bemutatásra a hiányos, vagy leromlott állapotú infrastrukt. állapotok miatt alkalmatlanok, ugyanakkor azok megóvása, fejlesztése révén a településközösségek szolidaritásérzése és helyi identitás tudata erősíthető, a térség vonzereje, ezáltal turisztikai potenciálja fokozható.


▪ A településközösség számára kulturális értéket képviselő épületek és a hozzájuk tartozó környezet megóvásának, felújításának, látogathatóvá tétele esetén bemutathatóságához és funkcionális működéséhez szükséges infrastrukturális fejlesztéseknek, kiegészítő ismeretterjesztő tevékenységeknek a támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A város kulturális örökségének, értékeinek megőrzése, fejlesztése révén a helyi identitástudat erősítése, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság elősegítése, a térség turisztikai potenciáljának növelése.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Turisztikai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatása

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás


Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, melynek fenti adottságokra épülő kihasználása révén a mg mellett alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítható a térség lakossága számára. Mindehhez azonban szükség van az ideérkezők színvonalas vendéglátására alkalmas szálláshelyek és kapcs. szolg.-ok fejlesztésére.


▪ A térség természeti és épített, valamint kulturális örökségére épülő falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magán, és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek bővítésének, korszerűsítésének, a kapcsolódó szolgáltatások bővítésének, fejlesztésének támogatása, a szálláshely-és azok kiegészítő szolgáltatásaihoz, de elsősorban a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött, vonzerőre épülő minőségi szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra bővítés, korszerűsítés, fejlesztés

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 51/63 Kód: DA-86-GF-2-04 Sorszám: 4642Prioritás: A helyi turizmus fejlesztése



▪ Mezőkovácsháza területén számos természeti (kunhalom, feltáratlan földvár, Száraz-ér, Gyep-sáv) és épített érték található, gyógyvizes Termál-fürdővel, szabadidős-és sporttevékenységek (halászat, vadászat, túrázás) végzésére alkalmas infrastruktúrával rendelkezik, a helyiek közül többen még őrzik a település és a térség nagymúltú lovas hagyományait.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egésze szempontjából fontos adottságok minőségi fejlesztéséhez a város rangja és lakossági mutatói miatt az ÚMVP keretében nem, csak a DAOP-ban jogosult támogatás igénybevételére. A hivatkozott programban azonban az elvárt mutatókat objektív okok miatt nem teljesítheti, mivel azok teljességgel figyelmen kívül hagyják a település rangjától és nagyságától függetlenül fennálló vidéki, mezővárosi jellegét.


▪ A város természeti és épített, valamint kulturális örökségére épülő falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magán, és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek bővítésének, korszerűsítésének, a kapcsolódó szolgáltatások bővítésének, fejlesztésének támogatása.

Megoldási javaslat


Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Szabadkígyós területén számos természeti (kurgánok, Kígyósi Puszta, mely a Körös-Maros Nemzeti Park részeként ritka növény-és állatfajok, pl.: hamvas rétihéja, kuvik, szürkemarha élőhelye) és épített érték (legjelentősebb az Ybl Miklós tervei alapján készült Wenckheim Kastély) található, szabadidős-és sporttevékenységek (vadászat, túrázás) végzésére alkalmas infrastruktúrával rendelkezik, a helyiek közül többen még őrzik a település és a térség nagymúltú lovas hagyományait.

Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, melynek fenti adottságokra épülő kihasználása révén a mg mellett alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítható a térség lakossága számára. Mindehhez azonban szükség van az ideérkezők színvonalas vendéglátására alkalmas szálláshelyek és kapcs. szolg.-ok fejlesztésére.


▪ A település és a térség természeti és épített, valamint kulturális, gasztronómiai örökségére épülő falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magán, és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek bővítésének, korszerűsítésének, a kapcsolódó szolgáltatások bővítésének, fejlesztésének támogatása.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szabadkígyós






Intézkedés: A kistérség turisztikai szempontból történő megismertetését, a turisztikai potenciál kihas...



Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, melynek fenti adottságokra épülő kihasználása révén a mg mellett alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítható a térség lakossága számára. Mindehhez azonban szükség van a turisztikai szempontból jelenleg "fehér foltnak" számító térség megismertetésére.


▪ A turisztikai ágazatban érintett szereplők szakmai együttműködése orán kidolgozott szakmai program/átfogó marketing stratégia elemeinek (egységes megjelenés és kínálati csomag összeállítása, a vonzerők összehangolt bemutatása, programfüzetek, információs kiadványok, honlapok készítése, kiállításokon való együttes megjelenés, az érintettek részére szakmai és információs napok szervezése, rendezvényturizmus előkészítő tevékenységei stb.) megvalósítása. A HPME a 6498. sz. HPME-vel komplex projektet alkot. A megoldási javaslat LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés keretében valósítható meg.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikai tevékenység ösztönzését elősegítő más intézkedések várható eredményeivel együtt a térségbe kikapcsolódási céllal ellátogatók által eltöltött vendég éjszakák számának 15%-os emelkedése a projekt időszak végére, ezáltal az ágazatból elérhető jövedelem, a térség más termékei ismertségének, népszerűségének növekedése. A fenntartható fejlődés elősegítése, a helyi értékek megóvása révén a vidéki életminőség javulása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt





Intézkedés: A kistérség turisztikai szempontból történő megismertetését, a turisztikai potenciál kihas...



Helyzet/ adottság

▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, melynek fenti adottságokra épülő kihasználása révén a mg mellett alternatív jövedelemszerzési lehetőség biztosítható a térség lakossága számára. Mindehhez azonban szükség van a turisztikai szempontból jelenleg "fehér foltnak" számító térség megismertetésére.


▪ A térség természeti és épített, valamint kult. adottságaira épülő turisztikai ágazat szereplői közötti jól szervezett, vagy kevésbé intézményesített együttműködések, hálózatok kialakításának, a kistérség turisztikai szempontból többirányú megismertetését lehetővé tevő átfogó marketingstratégia kidolgozásának támogatása. A HPME a 6499 kódszámú HPME-vel komplex projektet akot. A megoldási javaslat LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködés keretében valósulhat meg.

Megoldási javaslat

▪ A turisztikai tevékenység ösztönzését elősegítő más intézkedések várható eredményeivel együtt a térségbe kikapcsolódási céllal ellátogatók által eltöltött vendég éjszakák számának 15%-os emelkedése a projekt időszak végére, ezáltal az ágazatból elérhető jövedelem, a térség más termékei ismertségének, népszerűségének növekedése. A fenntartható fejlődés elősegítése, a helyi értékek megóvása révén a vidéki életminőség javulása.

Várható eredmény







EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %



Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 55/63 Kód: DA-86-GF-A-07 Sorszám: 5398Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek (gabona, zöldség-gyümölcs, hús, tej) fejlesztése

Intézkedés: A helyi mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, piacra jutásának elősegítése


▪ A térségben komoly hagyománnyal bír a mg-i termelés, a kertészek több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Ennek, és a kiváló minőségű termőföldnek köszönhetően a főként családi gazdaságok keretében első osztályú primőr (paprika, fűszerpaprika, paradicsom, hagyma, uborka, káposzta stb.) termékeket, valamint dinnyét termesztenek, e termékek értékesítési lehetőségei azonban a megfelelő piaci pozicionálás és érdekvédelem, valamint a magasabb feldolgozottsági fok, ill. hozzáadott érték hiánya miatt meglehetősen korlátozottak.

Helyzet/ adottság

▪ A kertészeti termékek megfelelő tárolás hiányában csak igen rövid ideig értékesíthetők komolyabb minőségi romlás nélkül (mely az árut eladhatatlanná teszi), ez pedig a termelők alkupozíciójára, ezáltal jövedelemszerzési képességére a jelenlegi piaci helyzetben rendkívül kedvezőtlen hatással van.


▪ A helyi mg-i, elsősorban kertészeti termékek minőségmegőrzését, ezáltal hosszabb ideig történő értékesíthetőségét szolgáló, térségi konzerv-és savanyító üzem alapanyagellátását is biztosítani képes hűtőházak létesítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az időszakos termékfelesleg megfelelő tárolása révén a termékek minőségének megőrzése, ezáltal a piaci kiszolgáltatottság csökkenése, biztosabb értékesítési lehetőségek kialakulása, új munkahelyek létrejötte.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 56/63 Kód: DA-86-GF-2-02 Sorszám: 4578Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek (gabona, zöldség-gyümölcs, hús, tej) fejlesztése



▪ A térségben szinte mindenhol előfordul, de a remek termőföldi és éghajlati adottságokra és a munkaigényes kertészeti kultúrák termesztésének hagyományára alapozva több településen komoly múltja van a kertészeti primőr áruk (paradicsom, paprika, fűszerpaprika, uborka, hagyma, káposzta, tök stb.) és a dinnye termelésének. A tágabb térség élelmiszeripari gyárainak bezárásával nincs lehetőség beszállításra, a termékek közvetítőkön keresztül, leggyakrabban ömlesztve, jellemzően külföldi piacokra kerülnek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek alacsony hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, ezáltal a felvásárlói, fogyasztói igényeknek nem felelnek meg, minek következtében az értékesítési lehetőségek meglehetősen korlátozottak, az eladásból származó bevétel sok esetben a bekerülési árnál is alacsonyabb.


▪ A helyi mezőgazdasági, elsősorban kertészeti termékek hozzáadott értékének növelését, ezáltal jobb piaci pozicionálását lehetővé tevő beruházások (telephely bővítés-fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés, eszköz-és gépbeszerzés) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Biztosabb piaci értékesítés, ezáltal garantált és magasabb jövedelem (az eladási ár azonnali 10%-os emelkedése), meglévő munkahelyek megtartása és újak létrejötte.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (10%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben szinte mindenhol előfordul, de a remek termőföldi és éghajlati adottságokra és a munkaigényes kertészeti kultúrák termesztésének hagyományára alapozva több településen (Medgyesegyháza,Medgyesbodzás, Nagybánhegyes,Újkígyós,Pusztaottlaka,Nagykamarás,Magyarbánhegyes) komoly múltja van a kertészeti primőr áruk és a dinnye termelésének. A tágabb térség élelmiszeripari gyárainak bezárásával nincs lehetőség beszállításra, a termékek közvetítőkön keresztül, leggyakrabban ömlesztve, jellemzően külföldi piacokra kerülnek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek tehát alacsony feldolgozottsági fokon és hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, ezáltal az értékesítésből származó jövedelem lényegesen alacsonyabb, sok esetben a bekerülési árnál is kevesebb. Az elmúlt években azonban megnőtt az érdeklődés a minőségi, ellenőrizhető alapanyagokból készült élelmiszerek iránt, melyek előállítására megvan a gazdasági alap.


▪ A helyi mezőgazdasági, elsősorban kertészeti termékek értéknövelését elősegítő kisméretű konzervüzem létrehozásának, műszaki-technológiai fejlesztésének, új, innovatív, speciális fogyasztói igényeket kielégítő, minőségi termékek előállítására, az élelmiszerbiztonság és a higiénia fokozására irányuló fejlesztések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A termékfelesleg megfelelő kezelése, értékesítési kockázat csökkenése, 12 db új munkahely létrejötte, a helyi termékek fogyasztók számára egész évben elérhetővé tétele, a térség ismertségének, népszerűségének növekedése

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség teljes területén meghatározó a kiváló minőségű, átlagosan 30-35 AK értékű termőföld. A magán, ill. társasági tulajdonban lévő földterületek mintegy 90%-án szántóföldi növénytermesztést (búza, kukorica, árpa, napraforgó, repce)folytatnak. A termékek kiváló minőségűek, a termésátlag stabil, az előállítási költségek azonban évről-évre nőnek.

Helyzet/ adottság

▪ Napjaink piaci kiszámíthatatlanságai beszűkítik az értékesítési lehetőségeket, mely a termékek előállításának - részben a kevésbé korszerű és korösszetételű vagy hiányos gép-és eszközpark, ill. létesítmények miatti - viszonylag magas költségeivel együtt párosulva a termelőket kiszolgáltatottá teszi. A termékek magasabb fokú feldolgozására az ágazat (pl. malomipar) leépülésével a térségben gyakorlatilag egyáltalán nem kerül sor, így a gazdálkodók jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésére a gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható termelés, és ezzel együtt az előállítási költségek csökkentése jelenthet megoldást.


▪ A szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó létesítmények és technológiai berendezések létrehozásának, költséghatékony, a környezetvédelem és az energiahatékonyság szempontjából kedvezőbb gépek beszerzésének, és különösen a térség gabonatermelőinek együttműködésére alapozott vetőmag előállító üzem létrehozásának támogatása az előállítási költségek csökkentése céljából.

Megoldási javaslat

▪ Az üzem méretétől függően a vetőmag árának 10-20%-os csökkenése várható 1-2 éven belül.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben szinte mindenhol előfordul, de a remek termőföldi és éghajlati adottságokra és a munkaigényes kertészeti kultúrák termesztésének hagyományára alapozva több településen komoly múltja van a kertészeti primőr áruk (paradicsom, paprika, fűszerpaprika, uborka, káposzta, hagyma, tök stb.) és a dinnye termesztésének. A tágabb térség élelmiszeripari gyárainak bezárásával nincs lehetőség beszállításra, a termékek közvetítőkön keresztül, leggyakrabban ömlesztve, jellemzően külföldi piacokra kerülnek.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termékek alacsony hozzáadott értékkel hagyják el a térséget, ezáltal a felvásárlói, fogyasztói igényeknek nem felelnek meg, minek következtében az értékesítési lehetőségek meglehetősen korlátozottak, az eladásból származó bevétel sok esetben a bekerülési árnál is alacsonyabb.


▪ A helyi mg-i, elsősorban kertészeti termékek hozzáadott értékének növelését, ezáltal jobb piaci pozicionálását lehetővé tevő beruházások (telephely bővítés-fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés, eszköz-és gépbeszerzés) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Biztosabb piaci értékesítés, ezáltal garantált és magasabb jövedelem (az eladási ár azonnali 10%-os emelkedése), meglévő munkahelyek megtartása és újak létrejötte.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Újkígyós








▪ A térségben a mg-i szektor egyértelműen meghatározza a gazdasági-társadalmi viszonyokat, azonban az állattenyésztési ágazat és az arra épülő helyi és térségi feldolgozóipar leépülésével a térségi gazdasági potenciál jelentős mértékben romlott, a korábban az ágazatban dolgozók közül sokan tartósan munkanélkülivé váltak, más munka-és megélhetési lehetőséget nem találtak.

Helyzet/ adottság

▪ Fogyasztói oldalról, mind a tágabb, mind a szűkebb környezetben egyre nagyobb igény jelentkezik a leellenőrizhető és minőségi, akár évtizedes családi receptek alapján készülő házi, ezáltal egyedi ízvilággal rendelkező termékek iránt. A térségben még mindig van hagyománya a háztáji állattartásnak (sertés, szarvasmarha), így a gazdasági alap meg van az ágazat ilyen irányú fejlesztésére.


▪ A háztáji állattartásból származó hústermékek előállításához szükséges kis méretű feldolgozó üzem létesítésének, a szükséges eszközök és gépek, technológiák beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Magasabb hozzáadott értékkel, ill. feldolgozottsági fokkal a helyi termékek értékesítési lehetőségeinek bővülése, az abból elérhető jövedelem növekedése várható.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A helyi mg-i termelők közötti együttműködések, hálózatok létrejöttének, valamint a határon...


▪ A térségben komoly hagyománnyal bír a mg-i termelés, a kertészek több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek. Ennek, és a kiváló minőségű termőföldnek köszönhetően a főként családi gazdaságok keretében első osztályú kertészeti primőr (paradicsom, paprika, fűszerpaprika, hagyma, uborka, káposzta, tök) termékeket, valamint dinnyét termesztenek, e termékek értékesítési lehetőségei azonban a megfelelő piaci pozicionálás és érdekvédelem, valamint a magasabb feldolgozottsági fok, ill. hozzáadott érték hiánya miatt meglehetősen korlátozott.

Helyzet/ adottság

▪ Napjaink piaci viszonyai között a viszonylag kis birtoktesten gazdálkodó termelők, családi gazdaságok stb. nehezentudnak önállóan érvényesülni, szervezett értékesítési hálózatokat, stabil kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni, átfogó marketing stratégiát kidolgozni, érdemi együttműködés azonban ez idáig nem alakult ki közöttük. Az összefogást a termelők-felvásárlók közötti természetes érdekellentétek is nehezítik.


▪ A helyi mg-i, kertészeti ágazat szereplői (termelők, felvásárlók) és a helyi gazd. élénkítésében érdekelt szereplők (önk.-ok, non-profit szervezetek, érdekszervezetek, szakmai szervezetek) közötti erős szervezettségű, vagy kevésbé intézményesített együttműködések kialakításának, erősítésének, közös programok kidolgozásának támogatása. A HPME a 6501 és 6502 kódszámú HPME-kel együtt komplex projektet alkot. A megoldási javaslat LEADER - Térségen belüli együttműködés keretében valósítható meg.

Megoldási javaslat

▪ A termelők összefogásával kialakított termékpálya, marketingstratégia stb. működtetése során magasabb áro, ill. stabilan, hosszú távon lehet értékesíteni a terményeket, ezáltal az érintett vállalkozások jövedelme nő (a projekt időszak végére 15%-kal nőhet az értékesítés), a meglévő munkahelyek biztosabban megmaradnak, új munkahelyek teremtődhetnek, a csökkenő piaci kiszolgáltatottság, kiszámíthatóbb gazdálkodás a fiatalok számára is vonzóbbá válhat. A helyi termékek, ezáltal a térség széles körben ismertté, népszerűvé válik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ A helyi gazdaság, és különösen a mg-i, kertészeti ágazat fellendítésében érdekelt szereplők együttműködése révén kidolgozott szakmai programok, átfogó marketing stratégia megvalósítása. A HPME a 6500 és 6502 kódszámú HPME-kel együtt komplex projektet alkot. A megoldási javaslat LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés keretében valósítható meg.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ A mg-i és kertészeti ágazat fellendítésében érdekelt, egymással együttműködő szereplők munkájának hatékonysága érdekében a számukra szükséges tudás és ismeretek, valamint információk megszerzését lehetővé tevő szakmai programok, érdekérvényesítő képességük fokozását, kül. szakmai szervezetekkel való könnyebb kapcsolattartásukat elősegítő fórumok, találkozók szervezésének, lebonyolításának támogatása. A HPME a 6500 és 6501 kódszámú HPME-kel együtt komplex projektet alkot. A megoldási javaslat LEADER - Rendezvény típusú fejlesztés keretében valósítható meg.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





211

„A jövő záloga a Kertészek Földjén” c. Helyi vidékfejlesztési Stratégia alapvető célja a munkahelyteremtés/a jövedelemszerzési lehetőségek szélesítése, ezzel – és az erre irányuló intézkedések kiegészítéseként megfogalmazott, a vidéki életminőség javítását célzó megoldási javaslatokkal együtt – az elvándorlási arány csökkentése, a települések népességmegtartó képességének fokozása. A helyzetelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a foglalkoztatottsági helyzet szempontjából kedvezőtlen lehet a mg-i szektor túlsúlya, ezért indokolt a szolgáltató-és ipari szektorban tevékenykedő mikro-és kisvállalkozások térnyerésének támogatása. Semmiképpen nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a térség kiváló természetföldrajzi, geotermikus stb. adottságai, több évtizedes, ill. több évszázados hagyományai mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból komoly „erőt” képviselnek, így végső soron a mg-i ágazat versenyképessé tétele lehet a legfőbb kitörési pont az itt élők számára. A Stratégia gyakorlatilag minden prioritása mögött e cél (is) húzódik meg, s ezek elérésére több oldalú megközelítést alkalmazva több irányú, érzékelhető eredményeket rövidebb és hosszabb távon elérni képes megoldási javaslatok fogalmazódtak meg, melyek egymást kiegészítő hatásuk révén mintegy 10 éves távlatban a térség stabil piaci térnyerését, az itt élők jelentős hányadának biztos megélhetését eredményezhetik. Az I. prioritás teljes egészében, a IV. és V. prioritás intézkedései közül több is direkt módon erre irányul. Míg az I/1. intézkedés, mely a helyi mg-i termékek hozzáadott értékének növelését, ezáltal biztosabb piaci pozicionálását segíti elő (leginkább a termelők oldaláról), ill. az I. prioritás egyéb más, ún. alternatív forrásokból finanszírozható megoldási javaslatai és az V/3. intézkedés HPME-i szintén a magasabb hozzáadott érték és feldolgozottsági fok elérésére irányuló, főként vállalkozások részére biztosított forrásai segítségével a kitűzött célok gyakorlatilag azonnal, ill. rövid időn belül elérhetők, addig az I/2. intézkedés hosszabb távon beérő, de az előző fejlesztések kedvező megtérüléséhez elengedhetetlen lépéseket tesz lehetővé. Ezen intézkedéseknek köszönhetően a Stratégia kidolgozói szerint magasabb bevételek/jövedelmek érhetőek el, melyek a versenyképességet ténylegesen szolgáló gazdasági-üzleti felhasználása, befektetése érdekében elengedhetetlen az ágazat szereplőinek versenyképes tudáshoz (legyen szó szakmai ismeretekről, vagy piaci információkról) való hozzáférésének biztosítása, melyre a IV/3.

„A jövő záloga a Kertészek Földjén” c. Helyi vidékfejlesztési Stratégia alapvető célja a munkahelyteremtés/a jövedelemszerzési lehetőségek szélesítése, ezzel – és az erre irányuló intézkedések kiegészítéseként megfogalmazott, a vidéki életminőség javítását célzó megoldási javaslatokkal együtt – az elvándorlási arány csökkentése, a települések népességmegtartó képességének fokozása. A helyzetelemzésből egyértelműen kiderült, hogy a foglalkoztatottsági helyzet szempontjából kedvezőtlen lehet a mg-i szektor túlsúlya, ezért indokolt a szolgáltató-és ipari szektorban tevékenykedő mikro-és kisvállalkozások térnyerésének támogatása. Semmiképpen nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a térség kiváló természetföldrajzi, geotermikus stb. adottságai, több évtizedes, ill. több évszázados hagyományai mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból komoly „erőt” képviselnek, így végső soron a mg-i ágazat versenyképessé tétele lehet a legfőbb kitörési pont az itt élők számára. A Stratégia gyakorlatilag minden prioritása mögött e cél (is) húzódik meg, s ezek elérésére több oldalú megközelítést alkalmazva több irányú, érzékelhető eredményeket rövidebb és hosszabb távon elérni képes megoldási javaslatok fogalmazódtak meg, melyek egymást kiegészítő hatásuk révén mintegy 10 éves távlatban a térség stabil piaci térnyerését, az itt élők jelentős hányadának biztos megélhetését eredményezhetik. Az I. prioritás teljes egészében, a IV. és V. prioritás intézkedései közül több is direkt módon erre irányul. Míg az I/1. intézkedés, mely a helyi mg-i termékek hozzáadott értékének növelését, ezáltal biztosabb piaci pozicionálását segíti elő (leginkább a termelők oldaláról), ill. az I. prioritás egyéb más, ún. alternatív forrásokból finanszírozható megoldási javaslatai és az V/3. intézkedés HPME-i szintén a magasabb hozzáadott érték és feldolgozottsági fok elérésére irányuló, főként vállalkozások részére biztosított forrásai segítségével a kitűzött célok gyakorlatilag azonnal, ill. rövid időn belül elérhetők, addig az I/2. intézkedés hosszabb távon beérő, de az előző fejlesztések kedvező megtérüléséhez elengedhetetlen lépéseket tesz lehetővé. Ezen intézkedéseknek köszönhetően a Stratégia kidolgozói szerint magasabb bevételek/jövedelmek érhetőek el, melyek a versenyképességet ténylegesen szolgáló gazdasági-üzleti felhasználása, befektetése érdekében elengedhetetlen az ágazat szereplőinek versenyképes tudáshoz (legyen szó szakmai ismeretekről, vagy piaci információkról) való hozzáférésének biztosítása, melyre a IV/3.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

212

intézkedés tesz kísérletet. A mg-i ágazatból elérhető jövedelem növelése mellett azonban továbbra is feladat a térség foglalkoztatotti helyzetének a mg-on kívüli, ill. a melletti lehetőségek kihasználása révén történő javítása. E célt szolgálja a III. prioritás és valamennyi intézkedése, mely az utóbbi években megnövekedett népszerűségnek örvendő falusi turizmust szeretné a mg mellett életképes alternatívává tenni. Nem tagadható, hogy az itt megjelölt bármely intézkedés sikere/kudarca akár az ágazat helyi szintű kudarca lehet, de az összehangolt fejlesztések révén 3-7 éven belül a várt eredmények elérhetők. Jellegükből adódóan „csak” közvetett módon, de szintén a foglalkoztatottsági helyzet javítását szolgálják a IV/3. intézkedés eddig nem említett HPME-i is.Végül, de nem utolsó sorban, a Stratégia II. prioritásában kiemelt figyelmet szentel a térségi agroökopotenciál megőrzésének, megerősítésének, mely a napjainkban kulcskérdésként jelentkező fenntarthatóság alapjait nemcsak gazdasági, de társadalmi oldalról is szolgálja, a vidéki életminőség javítását magasabb szinten garantálja.Szintén a vidéki életszínvonal növelését, ezáltal a települések népességmegtartó képességének fokozását segíti elő, egyúttal a III. prioritás sikerességéhez is hozzájárul a IV. prioritás gyakorlatilag minden intézkedése, legyen szó akár település, akár közösségfejlesztő megoldási javaslatokról.Összességében a Stratégia megalkotásával és végrehajtásával célunk, hogy a térség további leszakadása egyértelműen megállítható, a felzárkózáshoz és a versenyképességhez szükséges feltételrendszer megteremthető legyen.

intézkedés tesz kísérletet. A mg-i ágazatból elérhető jövedelem növelése mellett azonban továbbra is feladat a térség foglalkoztatotti helyzetének a mg-on kívüli, ill. a melletti lehetőségek kihasználása révén történő javítása. E célt szolgálja a III. prioritás és valamennyi intézkedése, mely az utóbbi években megnövekedett népszerűségnek örvendő falusi turizmust szeretné a mg mellett életképes alternatívává tenni. Nem tagadható, hogy az itt megjelölt bármely intézkedés sikere/kudarca akár az ágazat helyi szintű kudarca lehet, de az összehangolt fejlesztések révén 3-7 éven belül a várt eredmények elérhetők. Jellegükből adódóan „csak” közvetett módon, de szintén a foglalkoztatottsági helyzet javítását szolgálják a IV/3. intézkedés eddig nem említett HPME-i is.Végül, de nem utolsó sorban, a Stratégia II. prioritásában kiemelt figyelmet szentel a térségi agroökopotenciál megőrzésének, megerősítésének, mely a napjainkban kulcskérdésként jelentkező fenntarthatóság alapjait nemcsak gazdasági, de társadalmi oldalról is szolgálja, a vidéki életminőség javítását magasabb szinten garantálja.Szintén a vidéki életszínvonal növelését, ezáltal a települések népességmegtartó képességének fokozását segíti elő, egyúttal a III. prioritás sikerességéhez is hozzájárul a IV. prioritás gyakorlatilag minden intézkedése, legyen szó akár település, akár közösségfejlesztő megoldási javaslatokról.Összességében a Stratégia megalkotásával és végrehajtásával célunk, hogy a térség további leszakadása egyértelműen megállítható, a felzárkózáshoz és a versenyképességhez szükséges feltételrendszer megteremthető legyen.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

213

19 településből 17 (a lakosság kb. 80%-a) a Mezőkovácsházai kistérséghez tartozik, mely a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is az utolsó helyek egyikén áll. A mg-i szektor 1980-as évek elejétől tapasztalható visszaszorulása, a rendszerváltás során bekövetkezett gazd.-i-társ.-i változások hatására megindult gyakorlatilag minden irányú (megközelíthetőség, munkalehetőségek, életszínvonal stb.) leszakadási folyamat még ma is tart, így sajnos kijelenthető, hogy az itt élők mind hazai, mind európai viszonylatban esélyegyenlőségi szempontból jelentős hátrányban vannak, mely nagy mértékben a szektorális hátránynak is „köszönhető”. Így az összességében a térség felzárkóztatását, versenyképességét szolgáló Stratégia megvalósulása már önmagában szolgálja az esélyegyenlőség érvényesülését. Ezzel együtt azonban a Terv egészén átível a horizontális elvek érvényesítésére vonatkozó szándék, figyelem. A dok. prioritási szinten kiemelt jelentőséget tulajdonít a környezeti fenntarthatóság elősegítésének mind a gazd.-i, mind pedig a társ.-i dimenzióban. A II. prioritás valamennyi intézkedése és az azokhoz rendelt összes HPME, ill. a III/1. és az V/5. valamint az V/6. int.-ek HPME-i a térség gazd.-i alapját és kulturális örökségét képező adottságok megóvására, a jövő generációi számára történő megőrzésére irányuló széles spektrumot átfogó elképzelések halmaza. A fenntarthatóság érvényesítéséhez elengedhetetlen emberi hozzáállásokat formáló különböző programok (képzések, ismeretterjesztő előadások, bemutató gazdaságok stb.) támogatása az első lépés a környezettudatos termelés (víztakarékos öntözőrendszerek, korszerű termelési technológiák, bio-és ökotermelés), a termőföldi adottságok megőrzése (erdőtelepítés, vadgazdálkodás), a természeti értékek védelme (Puszták, kunhalmok,földvárak, Száraz-ér stb.) és különösen a stratégiai fontosságú vízbázis megóvása, az e célt szolgáló K+F irányába.Az egyes társ.-i csoportok (nők, romák, fiatalok, fogyatékkal élők) közötti szándékos megkülönböztetés, negatív diszkrimináció nem jellemző (bár negatív példák nyilván vannak). A fent említett rétegeket a tanulási, munkába állási stb. esélyek elérésében nem koruk, nemük vagy nemzetiségük gátolja/akadályozza meg, sokkal inkább az ezen esélyek megszerzésére őket képessé tevő lehetőségek hiánya (ingerszegény környezet, szakképzettség, információ hiánya, alacsony iskolázottság stb.

19 településből 17 (a lakosság kb. 80%-a) a Mezőkovácsházai kistérséghez tartozik, mely a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is az utolsó helyek egyikén áll. A mg-i szektor 1980-as évek elejétől tapasztalható visszaszorulása, a rendszerváltás során bekövetkezett gazd.-i-társ.-i változások hatására megindult gyakorlatilag minden irányú (megközelíthetőség, munkalehetőségek, életszínvonal stb.) leszakadási folyamat még ma is tart, így sajnos kijelenthető, hogy az itt élők mind hazai, mind európai viszonylatban esélyegyenlőségi szempontból jelentős hátrányban vannak, mely nagy mértékben a szektorális hátránynak is „köszönhető”. Így az összességében a térség felzárkóztatását, versenyképességét szolgáló Stratégia megvalósulása már önmagában szolgálja az esélyegyenlőség érvényesülését. Ezzel együtt azonban a Terv egészén átível a horizontális elvek érvényesítésére vonatkozó szándék, figyelem. A dok. prioritási szinten kiemelt jelentőséget tulajdonít a környezeti fenntarthatóság elősegítésének mind a gazd.-i, mind pedig a társ.-i dimenzióban. A II. prioritás valamennyi intézkedése és az azokhoz rendelt összes HPME, ill. a III/1. és az V/5. valamint az V/6. int.-ek HPME-i a térség gazd.-i alapját és kulturális örökségét képező adottságok megóvására, a jövő generációi számára történő megőrzésére irányuló széles spektrumot átfogó elképzelések halmaza. A fenntarthatóság érvényesítéséhez elengedhetetlen emberi hozzáállásokat formáló különböző programok (képzések, ismeretterjesztő előadások, bemutató gazdaságok stb.) támogatása az első lépés a környezettudatos termelés (víztakarékos öntözőrendszerek, korszerű termelési technológiák, bio-és ökotermelés), a termőföldi adottságok megőrzése (erdőtelepítés, vadgazdálkodás), a természeti értékek védelme (Puszták, kunhalmok,földvárak, Száraz-ér stb.) és különösen a stratégiai fontosságú vízbázis megóvása, az e célt szolgáló K+F irányába.Az egyes társ.-i csoportok (nők, romák, fiatalok, fogyatékkal élők) közötti szándékos megkülönböztetés, negatív diszkrimináció nem jellemző (bár negatív példák nyilván vannak). A fent említett rétegeket a tanulási, munkába állási stb. esélyek elérésében nem koruk, nemük vagy nemzetiségük gátolja/akadályozza meg, sokkal inkább az ezen esélyek megszerzésére őket képessé tevő lehetőségek hiánya (ingerszegény környezet, szakképzettség, információ hiánya, alacsony iskolázottság stb.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

214

) az, amely kedvezőtlen módon hat boldogulásukra. A III/3., III/4., és III/5. int.-ek HPME-inek célja, hogy közvetlen, v. közvetett módon hozzájáruljon az ilyen, ill. bármilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető rétegek, és különös tekintettel a gyermekek és fiatalok, valamint a romák hozzáférési esélyeinek javításához, a helyi társ-ban betöltött szerepük kiteljesedéséhez. Ezzel összefüggésben az egyes támogatási kérelmek elbírálásánál a helyi akciócsoport pozitívan kívánja diszkriminálni azon projekteket, melyek a tartósan munkanélküliek, köztük is a nők, fiatalok, romák és a csökkent munkaképességűek részére elhelyezkedési lehetőséget teremtenek.

) az, amely kedvezőtlen módon hat boldogulásukra. A III/3., III/4., és III/5. int.-ek HPME-inek célja, hogy közvetlen, v. közvetett módon hozzájáruljon az ilyen, ill. bármilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető rétegek, és különös tekintettel a gyermekek és fiatalok, valamint a romák hozzáférési esélyeinek javításához, a helyi társ-ban betöltött szerepük kiteljesedéséhez. Ezzel összefüggésben az egyes támogatási kérelmek elbírálásánál a helyi akciócsoport pozitívan kívánja diszkriminálni azon projekteket, melyek a tartósan munkanélküliek, köztük is a nők, fiatalok, romák és a csökkent munkaképességűek részére elhelyezkedési lehetőséget teremtenek.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

215

A rendszerváltást követően végbement gazd.-i-társ.-i változások nagymértékű leszakadást eredményeztek, struktúraváltás azonban nem ment végbe. Az ipari és szolgáltató szektor térnyerésére nem került sor, napjainkban is a mg., és annak minden pozitív és negatív következménye a meghatározó. Az elérhető jövedelem alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, s ez jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók, köztük is a fiatalok és szakképzettek aránya. A helyi társadalmak elöregedő-félben vannak, a kisebb községeket az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Az önk.-ok költségvetésük jelentős részét kénytelenek szociális jellegű intézkedésekre fordítani, komoly fejlesztésekre így önállóan nem képesek. A trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést egyelőre nem sikerült „kiigazítani” határon túli kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésével. Az elmúlt jó néhány évben számos, a térség felzárkóztatására és fejlesztésére irányuló koncepció látott napvilágot és valósult meg, ezek maradéktalan sikeréről azonban, tekintve hogy 19 településből 17 a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is az utolsók egyikéhez, a mezőkovácsházaihoz tartozik, nem beszélhetünk. (A kistérségnek otthont adó Békés Megye szintén az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkező igazgatási egység.) Habár a települések közül az 1990-es évek közepéig többen is képesek voltak önálló településfejlesztési beruházások (távközlés, szennyvíz, sport létesítmények stb.) megvalósítására, melyeket az elérhetővé váló EU-s társfinanszírozású programok segítségével befejezni, kiegészíteni is képesek voltak, az igazi áttöréshez szükséges intézkedések foganatosítására nem került sor. Mai napig várat magára az érzékelhető gazdasági növekedés elérését, a foglalkoztatotti viszonyok jelentős javulását, ezáltal a helyi bevételek emelkedését eredményező nagyberuházások megvalósulása, tőkeerős váll.-ok megtelepedése, ill. a helyi gazd. élénkítéséhez szükséges életképes, a helyi termékekre alapozott KKV-k rendszerének stabilizálódása. A fejlesztési koncepciók vártnál rosszabb eredményei több okra is visszavezethetők. Ezek között a megfelelő kormányzati lépések hiányától (hazai mg. érdekvédelmének hiánya, oktatási rendszer viszonylag késői reformja, foglalkoztatással járó magas járulékos költségek stb.

A rendszerváltást követően végbement gazd.-i-társ.-i változások nagymértékű leszakadást eredményeztek, struktúraváltás azonban nem ment végbe. Az ipari és szolgáltató szektor térnyerésére nem került sor, napjainkban is a mg., és annak minden pozitív és negatív következménye a meghatározó. Az elérhető jövedelem alacsony, nagyarányú a munkanélküliség, s ez jelentősen csökkenti a települések népességmegtartó képességét. Magas az elvándorlók, köztük is a fiatalok és szakképzettek aránya. A helyi társadalmak elöregedő-félben vannak, a kisebb községeket az elnéptelenedés veszélye fenyegeti. Az önk.-ok költségvetésük jelentős részét kénytelenek szociális jellegű intézkedésekre fordítani, komoly fejlesztésekre így önállóan nem képesek. A trianoni határmódosítás következtében bekövetkezett törést egyelőre nem sikerült „kiigazítani” határon túli kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésével. Az elmúlt jó néhány évben számos, a térség felzárkóztatására és fejlesztésére irányuló koncepció látott napvilágot és valósult meg, ezek maradéktalan sikeréről azonban, tekintve hogy 19 településből 17 a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között is az utolsók egyikéhez, a mezőkovácsházaihoz tartozik, nem beszélhetünk. (A kistérségnek otthont adó Békés Megye szintén az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkező igazgatási egység.) Habár a települések közül az 1990-es évek közepéig többen is képesek voltak önálló településfejlesztési beruházások (távközlés, szennyvíz, sport létesítmények stb.) megvalósítására, melyeket az elérhetővé váló EU-s társfinanszírozású programok segítségével befejezni, kiegészíteni is képesek voltak, az igazi áttöréshez szükséges intézkedések foganatosítására nem került sor. Mai napig várat magára az érzékelhető gazdasági növekedés elérését, a foglalkoztatotti viszonyok jelentős javulását, ezáltal a helyi bevételek emelkedését eredményező nagyberuházások megvalósulása, tőkeerős váll.-ok megtelepedése, ill. a helyi gazd. élénkítéséhez szükséges életképes, a helyi termékekre alapozott KKV-k rendszerének stabilizálódása. A fejlesztési koncepciók vártnál rosszabb eredményei több okra is visszavezethetők. Ezek között a megfelelő kormányzati lépések hiányától (hazai mg. érdekvédelmének hiánya, oktatási rendszer viszonylag késői reformja, foglalkoztatással járó magas járulékos költségek stb.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

216

) kezdve a – főként a régi gazd.-i-társ.-i-pol.-i rendszer „beidegződései” miatti – kialakulatlan érdekközösségeken, az egyes szereplők együttműködési készségének, egymás közötti kommunikációjának alacsony szintje következtében a megvalósult fejlesztések egymástól való elszigeteltségén, ezáltal azok multiplikatív hatásainak elmaradásán át egészen a forráshiányig! sok mindennel találkozunk. Az utóbbi években mind a gazdaságban, mind a helyi igazgatásban megfigyelhető folyamatok azonban azt mutatják, hogy a partnerségi elv erősödése révén a térség felzárkózási esélyeinek társadalmi háttere biztosítható, s ez mindenképpen bizakodásra adhat okot.

) kezdve a – főként a régi gazd.-i-társ.-i-pol.-i rendszer „beidegződései” miatti – kialakulatlan érdekközösségeken, az egyes szereplők együttműködési készségének, egymás közötti kommunikációjának alacsony szintje következtében a megvalósult fejlesztések egymástól való elszigeteltségén, ezáltal azok multiplikatív hatásainak elmaradásán át egészen a forráshiányig! sok mindennel találkozunk. Az utóbbi években mind a gazdaságban, mind a helyi igazgatásban megfigyelhető folyamatok azonban azt mutatják, hogy a partnerségi elv erősödése révén a térség felzárkózási esélyeinek társadalmi háttere biztosítható, s ez mindenképpen bizakodásra adhat okot.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

217

„A jövő záloga a Kertészek Földjén” c. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása érdekében a Kertészek Földje előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport 53 tagja 2008. május 7-én megalakította a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesületet, mely 2008. június 4-én további 12 taggal bővült. A non-profit szervezetben 19 település helyi önkormányzata, 27 non-profit szervezet és a helyi üzleti élet 19 képviselője tevékenykedik a térség felzárkóztatásáért. A civil szervezetek delegáltjai között egyaránt találunk egyházakat, nemzetiségeket, az egyes társadalmi rétegek érdekeiért, vagy a falusi turizmusért dolgozó aktivistákat. Az Egyesület a Program megvalósítása érdekében kötelezettséget vállal az operatív feladatok ellátásáért felelős munkaszervezet létrehozására és működtetésére. E munkaszervezet révén célja a közel 1 milliárd Ft-os nagyságrendű vidékfejlesztési források megfelelő felhasználásának biztosítása, ennek érdekében a teljes körű nyilvánosság megteremtése, az információhoz való egyenlő hozzáférési esélyek biztosítására átfogó kommunikációs stratégia kidolgozása, széles körű tájékoztatási és tanácsadási tevékenység ellátása, különös tekintettel a potenciális kedvezményezetteknél a támogatások előfinanszírozása miatt felmerülő problémák kezelésére, és horizontálisan és vertikálisan egyaránt megvalósuló koordinációs tevékenység a vidékfejlesztésben érintett valamennyi szereplő között.Mindezek ellátásában, csakúgy, mint a 2007-2013-as LEADER Program mára már csaknem egy éve zajló előkészítésében, a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület nagyban támaszkodik az AVOP LEADER+ Program helyi szintű végrehajtása során nagy tapasztalatra és széles kapcsolatrendszerre szert tevő Medgyesegyházi Fiatalokért Közhasznú Egyesületre és munkatársaira, valamint a Kertészek Földje Akciócsoport tagjaira.

„A jövő záloga a Kertészek Földjén” c. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítása érdekében a Kertészek Földje előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport 53 tagja 2008. május 7-én megalakította a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesületet, mely 2008. június 4-én további 12 taggal bővült. A non-profit szervezetben 19 település helyi önkormányzata, 27 non-profit szervezet és a helyi üzleti élet 19 képviselője tevékenykedik a térség felzárkóztatásáért. A civil szervezetek delegáltjai között egyaránt találunk egyházakat, nemzetiségeket, az egyes társadalmi rétegek érdekeiért, vagy a falusi turizmusért dolgozó aktivistákat. Az Egyesület a Program megvalósítása érdekében kötelezettséget vállal az operatív feladatok ellátásáért felelős munkaszervezet létrehozására és működtetésére. E munkaszervezet révén célja a közel 1 milliárd Ft-os nagyságrendű vidékfejlesztési források megfelelő felhasználásának biztosítása, ennek érdekében a teljes körű nyilvánosság megteremtése, az információhoz való egyenlő hozzáférési esélyek biztosítására átfogó kommunikációs stratégia kidolgozása, széles körű tájékoztatási és tanácsadási tevékenység ellátása, különös tekintettel a potenciális kedvezményezetteknél a támogatások előfinanszírozása miatt felmerülő problémák kezelésére, és horizontálisan és vertikálisan egyaránt megvalósuló koordinációs tevékenység a vidékfejlesztésben érintett valamennyi szereplő között.Mindezek ellátásában, csakúgy, mint a 2007-2013-as LEADER Program mára már csaknem egy éve zajló előkészítésében, a Kertészek Földje Akciócsoport Egyesület nagyban támaszkodik az AVOP LEADER+ Program helyi szintű végrehajtása során nagy tapasztalatra és széles kapcsolatrendszerre szert tevő Medgyesegyházi Fiatalokért Közhasznú Egyesületre és munkatársaira, valamint a Kertészek Földje Akciócsoport tagjaira.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

helyi vidékfejlesztési stratégia – kertészek földje ae

Documents