helyi vidékfejlesztési stratégia – körösök völgye acs np kft

Budapest, 2009 Október 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Körösök Völgye ACS NP Kft.

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Sokszínű természet, sokszínű társadalom a Körösök Völgyében

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Körösök Völgye ACS NP Kft. – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2

A térségben összesen 47 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 18 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 47 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 18 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 17 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 17 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 21 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 21 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Körösök Völgye ACS NP Kft. területe 18 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 73,267 fő, a városokban élő lakosok száma 47,737 főA(z) Körösök Völgye ACS NP Kft. területe 18 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 73,267 fő, a városokban élő lakosok száma 47,737 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

73,267

18

5

11

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Szarvas 17,738 fő

15,144 fő

11,114 fő

5,677 fő

Gyomaendrőd

Mezőberény

Kondoros

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

2

1

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 4

Fejlesztési intézkedések száma 21

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 47

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

24

Körösök Völgye ACS NP Kft. – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 3,144,336 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve

Körösök Völgye ACS NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 2 ▪ 1,028,741

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 20 ▪ 3,144,336

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 4 ▪ 625,214

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 5 ▪ 1,038,672

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 4 ▪ 228,800

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 3 ▪ 146,700

▪ Leader képzés ▪ 3 ▪ 61,568

▪ Leader rendezvény ▪ 8 ▪ 160,420

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 3 ▪ 193,800

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 31,285

▪ Leader komplex projekt ▪ 2

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Körösök Völgye ACS NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A térségben korábban nagy foglalkoztatónak számító mezőgazdasági, feldolgozóipari és ipari termelőegységek egymást követően bezárnak. A munkanélküliek száma emelkedik, az elszegényedettek, társadalmilag lecsúszottak a célterület kisebb településire költöznek. Az itt élők többsége jövedelmét a mezőgazdaságból termeli ki, ahol az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át. (forrás: KSH 2005). A turizmussal foglalkozó vállalkozások elkülönülten, egymással versengve, néhol egymást gyengítve tevékenykednek. Hiányzik az együttes fellépés, a láncba fűzött, közös turisztikai programok rendszere.

▪ A célterület kiváló természeti adottságokkal rendelkezik és kiemelkedő terméshozamú szántóföldek veszik körül. A települések közül több szoros kapcsolatban áll a Körösök természetes vízi világával (holtágak, duzzasztott víz). Egyes települések környékén az erdők aránya eléri, sőt meghaladja a 6%-ot!

▪ A mezőgazdaságból élő lakosság kiváló minőségű háztáji termékeket produkál. A gazdálkodók számára valós alternatívát jelent a közös beszerzésekből, beruházásokból és értékesítésből fakadó előnyök felismerése és mintaértékű együttműködésben való alkalmazása.

7

Életminőség javítása a természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai fejlesztéssel és közös programok, beruházások megvalósításával. A turisztikai fejlesztések és közös beruházások a társadalmi szereplők összefogásával komplex formában valósulnak meg. A sikeres programok segítségével megállítjuk a települések elnéptelenedését, valós megélhetési alternatívát kínálunk az itt élni vágyóknak.

Életminőség javítása a természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai fejlesztéssel és közös programok, beruházások megvalósításával. A turisztikai fejlesztések és közös beruházások a társadalmi szereplők összefogásával komplex formában valósulnak meg. A sikeres programok segítségével megállítjuk a települések elnéptelenedését, valós megélhetési alternatívát kínálunk az itt élni vágyóknak.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Körösök Völgye ACS NP Kft. – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Körösök Völgye Akciócsoport Békés megyében található, mely az ország délkeleti határán, és gyakorlatilag a Kárpát-medence centrumaként sajátos elhelyezkedésű terület, hiszen egyszerre országon belüli periféria, s egyben hazánk kapuja Délkelet-Európa felé. Ez a kettősség egyidejűleg jelent gazdasági, kereskedelmi lehetőséget és korlátot a térség számáraA Körösök Völgye Akciócsoporthoz tartozó települések: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csabacsűd, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Murony, Mezőberény, Örménykút, Szarvas, Tarhos, Telekgerendás. A települések a Békési a Békéscsabai, illetve Szarvasi kistérség tagjaként vesznek részt térségi együttműködésben. A Békési kistérség a 64/2004-es kormányrendelet szerinti hátrányos településekből áll, e települések egyetlen fejlődési iránya a sajátosságokat megtartva az együttes fellépés, a közös fejlesztések megvalósítása lehet. A helyi akciócsoport tagjai egymással szoros területi kapcsolatban, a környező városokat (Békés, Békéscsaba, Szarvas) körbevéve és a bennük rejlő előnyöket kiaknázva helyezkednek el. Vasúti közlekedés mellett, a településeket busszal vagy autóval lehet elérni. Egymás közötti átlagos távolságuk 35 km között van. A városok iparának és feldolgozóiparának meggyengülése, a gazdák ellehetetlenülését eredményező általános mezőgazdasági válság ugyanazon fejlesztési feladatok elé állítja őket: valós megélhetési alternatívákat kell produkálni a vidéken élők számára. Emiatt gazdasági, társadalmi szempontból homogén célterületet képeznek a tagok, a "vonzáskörzetiség"-ből fakadó előnyök és hátrányok egyformán érintik a szereplőket. Mindezen tényezők következtében az akciócsoport területén lévő települések hasonló, sok esetben azonos adottságokkal, gyengeségekkel, és célokkal rendelkeznek.Békés megye gyönyörű és változatos tája Magyarországnak, sajátos tájképi környezetének, érintetlen természeti környezetének és színvonalas termálfürdőinek köszönhetően 2005-ben több mint 2 millió turista kereste fel. A megye legtöbb külföldi vendége Németországból, Romániából, Olaszországból és Ausztriából érkezik.

A Körösök Völgye Akciócsoport Békés megyében található, mely az ország délkeleti határán, és gyakorlatilag a Kárpát-medence centrumaként sajátos elhelyezkedésű terület, hiszen egyszerre országon belüli periféria, s egyben hazánk kapuja Délkelet-Európa felé. Ez a kettősség egyidejűleg jelent gazdasági, kereskedelmi lehetőséget és korlátot a térség számáraA Körösök Völgye Akciócsoporthoz tartozó települések: Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csabacsűd, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Murony, Mezőberény, Örménykút, Szarvas, Tarhos, Telekgerendás. A települések a Békési a Békéscsabai, illetve Szarvasi kistérség tagjaként vesznek részt térségi együttműködésben. A Békési kistérség a 64/2004-es kormányrendelet szerinti hátrányos településekből áll, e települések egyetlen fejlődési iránya a sajátosságokat megtartva az együttes fellépés, a közös fejlesztések megvalósítása lehet. A helyi akciócsoport tagjai egymással szoros területi kapcsolatban, a környező városokat (Békés, Békéscsaba, Szarvas) körbevéve és a bennük rejlő előnyöket kiaknázva helyezkednek el. Vasúti közlekedés mellett, a településeket busszal vagy autóval lehet elérni. Egymás közötti átlagos távolságuk 35 km között van. A városok iparának és feldolgozóiparának meggyengülése, a gazdák ellehetetlenülését eredményező általános mezőgazdasági válság ugyanazon fejlesztési feladatok elé állítja őket: valós megélhetési alternatívákat kell produkálni a vidéken élők számára. Emiatt gazdasági, társadalmi szempontból homogén célterületet képeznek a tagok, a "vonzáskörzetiség"-ből fakadó előnyök és hátrányok egyformán érintik a szereplőket. Mindezen tényezők következtében az akciócsoport területén lévő települések hasonló, sok esetben azonos adottságokkal, gyengeségekkel, és célokkal rendelkeznek.Békés megye gyönyörű és változatos tája Magyarországnak, sajátos tájképi környezetének, érintetlen természeti környezetének és színvonalas termálfürdőinek köszönhetően 2005-ben több mint 2 millió turista kereste fel. A megye legtöbb külföldi vendége Németországból, Romániából, Olaszországból és Ausztriából érkezik.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Békés megye turizmusában szinte valamennyi turizmustípus megtalálható, melyek közül a legjelentősebbek: a termál- és gyógyturizmus, az ökoturizmus, a természeti turizmus, a vízi turizmus, az örökségturizmus, a kulturális-, rendezvény-, és fesztiválturizmus, az aktívturizmus, valamint a falusi- és agroturizmus.Békés megye legfőbb kincse a termálvíz, amely a térség szerencsés geológiai adottságai révén szinte minden településen fellelhető. A hőforrásokból bőven bugyogó víz magas sótartalmú alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvíz, néhol jelentős mennyiségű brómot és jódot tartalmaz. A Békés megyei termálvizek különböző egészségügyi problémák kezelésére alkalmasak, többek között mozgásszervi betegségek, ízületi gyulladások, nőgyógyászati, idegrendszeri megbetegedések, belszervi megbetegedések, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és általános szellemi és fizikai kimerültség esetén javallott.

Békés megye turizmusában szinte valamennyi turizmustípus megtalálható, melyek közül a legjelentősebbek: a termál- és gyógyturizmus, az ökoturizmus, a természeti turizmus, a vízi turizmus, az örökségturizmus, a kulturális-, rendezvény-, és fesztiválturizmus, az aktívturizmus, valamint a falusi- és agroturizmus.Békés megye legfőbb kincse a termálvíz, amely a térség szerencsés geológiai adottságai révén szinte minden településen fellelhető. A hőforrásokból bőven bugyogó víz magas sótartalmú alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvíz, néhol jelentős mennyiségű brómot és jódot tartalmaz. A Békés megyei termálvizek különböző egészségügyi problémák kezelésére alkalmasak, többek között mozgásszervi betegségek, ízületi gyulladások, nőgyógyászati, idegrendszeri megbetegedések, belszervi megbetegedések, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és általános szellemi és fizikai kimerültség esetén javallott.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

Természeti adottságok, a környezet állapot A hagyományosan mezőgazdasági termelésből élő lakosság életformájából , tevékenységéből adódóan a természeti adottságok kevésbé drasztikusan változtak meg Békés megyében. A többnyire nehezen elfogadható gazdasági elmaradottság pozitív hatásaként értékelhető a kevéssé károsult természeti környezet , amely a XXI. században válik gazdasági erőt jelentő tényezővé. A természet értékeinek -vízvilág, erdők, madárvilág- felfedezésére alapozható turisztikai kínálat érdeklődésre és vevőkre talál az iparosodott településen, környezeti szennyeződésekkel terhet életet élő hazai és külföldi emberek között Az érintett települések természeti állapotára különbözően hatnak a jellemző gazdasági tényezők:-Pozitív környezeti hatások: kismértékű iparosodás a falusias jellegű települések mentesek az intenzív szennyeződést okozó ipari tevékenységektől, a közlekedés negatív hatásaitól. Levegőszennyezés és zaj a mezőgazdasággal kapcsolatos gépmozgásokból, anyagszállításból, busz és gépkocsi forgalomból keletkezik.(megjegyzendő: a mért adatok nem érik el a kritikus határértéket, a helyzet kielégítő. -Negatív környezeti hatások:Az állattenyésztésben, az intenzív növénykultúrákban, valamint a szántóföldi növénytermesztésben használt kemikáliák optimálisnál nagyobb dózisú használata, valamint szabálytalan, esetleg felelőtlen kezelése környezetszennyezést okoz. Valamennyi település jellemző állapota, hogy nincs kiépített szennyvíz csatorna hálózata.

Természeti adottságok, a környezet állapot A hagyományosan mezőgazdasági termelésből élő lakosság életformájából , tevékenységéből adódóan a természeti adottságok kevésbé drasztikusan változtak meg Békés megyében. A többnyire nehezen elfogadható gazdasági elmaradottság pozitív hatásaként értékelhető a kevéssé károsult természeti környezet , amely a XXI. században válik gazdasági erőt jelentő tényezővé. A természet értékeinek -vízvilág, erdők, madárvilág- felfedezésére alapozható turisztikai kínálat érdeklődésre és vevőkre talál az iparosodott településen, környezeti szennyeződésekkel terhet életet élő hazai és külföldi emberek között Az érintett települések természeti állapotára különbözően hatnak a jellemző gazdasági tényezők:-Pozitív környezeti hatások: kismértékű iparosodás a falusias jellegű települések mentesek az intenzív szennyeződést okozó ipari tevékenységektől, a közlekedés negatív hatásaitól. Levegőszennyezés és zaj a mezőgazdasággal kapcsolatos gépmozgásokból, anyagszállításból, busz és gépkocsi forgalomból keletkezik.(megjegyzendő: a mért adatok nem érik el a kritikus határértéket, a helyzet kielégítő. -Negatív környezeti hatások:Az állattenyésztésben, az intenzív növénykultúrákban, valamint a szántóföldi növénytermesztésben használt kemikáliák optimálisnál nagyobb dózisú használata, valamint szabálytalan, esetleg felelőtlen kezelése környezetszennyezést okoz. Valamennyi település jellemző állapota, hogy nincs kiépített szennyvíz csatorna hálózata.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Ennek következményeként elszaporodtak a szikkasztásos szennyvízaknák. A háztartási és állattartó telepekről származó szennyvíz ellenőrizetlenül, és akadálytalanul kerül a környezetbe. A kiépített rendszer hiányában szankciókat sem lehet alkalmazni, a szennyezés mértéke nő. A települések állattartó telepein és a háztáji gazdaságokban keletkező hígtrágya többnyire szintén nem megfelelő technológiával kezelt melléktermék. A környezetszennyezés negatív ténye mellett nem hasznosul az a biogáz, amely megfelelő technológia alkalmazásával energiaként felhasználható volna a termelő üzemekben , jelentősen csökkentve az energiaköltség összegét.

Ennek következményeként elszaporodtak a szikkasztásos szennyvízaknák. A háztartási és állattartó telepekről származó szennyvíz ellenőrizetlenül, és akadálytalanul kerül a környezetbe. A kiépített rendszer hiányában szankciókat sem lehet alkalmazni, a szennyezés mértéke nő. A települések állattartó telepein és a háztáji gazdaságokban keletkező hígtrágya többnyire szintén nem megfelelő technológiával kezelt melléktermék. A környezetszennyezés negatív ténye mellett nem hasznosul az a biogáz, amely megfelelő technológia alkalmazásával energiaként felhasználható volna a termelő üzemekben , jelentősen csökkentve az energiaköltség összegét.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Települések: Békés, Csárdaszállás, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Mezőberény, Murony Örménykút, Tarhos.Békés;A Békési Kistérség központja, 20. századi történelme során 1973-ban nyerte vissza városi rangját. A kisvárosi hangulatú település a Kettős-Körös mentén található. A várost elkerülte a jelentősebb iparosítás, így romlatlanul őrizte meg természeti értékeit. Békéscsabához való közelsége számos előnyt és hátrányt is jelent számára. Békés lakosságának jelentős része a megyeszékhelyen dolgozik. Békésen nem történt jelentősebb ipartelepítés az utóbbi 15 évben sem.Kardos:A 44-es út mellett fekszik, így jó közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. A térség legjobban tanyásult települése. A külterületen élők száma megközelíti a központi lakosság létszámat.Mezőberény;Békéscsaba és Debrecen felől a 47-es úton közelíthető meg, innen ágazik ki Gyomaendrőd felé a 46-os számú főút. A város hagyományosan soknemzetiségű, jelentős német és szlovák lakossággal bírt, amelyek aránya mára az asszimiláció miatt megcsappant. A város építészeti öröksége és kultúrája a mai napig őrzi a nemzetiségek örökségét.Murony;Békés felől közelíthető meg, vasúti összeköttetése kitűnő, innen ágazik le a Békésre vezető szárnyvonal a Budapest-Szolnok Békéscsaba-Lökösháza fővonalról. (Ezen a szárnyvonalon a vonatközlekedés jelenleg szünetel.) Korábban Békésföldvár néven Békéshez tartozott, 1952 óta önálló település.Kamut;A megyeszékhelyről közvetlenül a Mezőberénybe vezető 47-es útról érhető el, attól kb. 5 km-re van. Vasúti összeköttetése nincs. 1949-ben vált önálló településsé. 1997-ben létesült katolikus temploma, ami építészetileg is érdekes és értékes épület. Fontos szerepet játszik a település életében a hagyományőrzés. A Kamuti Néptánc Együttes hazai és külföldi fesztiválok rendszeres résztvevője.Tarhos;A Békést Vésztővel összekötő út mentén található. Vasúti összeköttetése nincs. Az egykori birtokos, Wenckheim család kastélyában régen zeneiskola működött.

Települések: Békés, Csárdaszállás, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Mezőberény, Murony Örménykút, Tarhos.Békés;A Békési Kistérség központja, 20. századi történelme során 1973-ban nyerte vissza városi rangját. A kisvárosi hangulatú település a Kettős-Körös mentén található. A várost elkerülte a jelentősebb iparosítás, így romlatlanul őrizte meg természeti értékeit. Békéscsabához való közelsége számos előnyt és hátrányt is jelent számára. Békés lakosságának jelentős része a megyeszékhelyen dolgozik. Békésen nem történt jelentősebb ipartelepítés az utóbbi 15 évben sem.Kardos:A 44-es út mellett fekszik, így jó közlekedési infrastruktúrával rendelkezik. A térség legjobban tanyásult települése. A külterületen élők száma megközelíti a központi lakosság létszámat.Mezőberény;Békéscsaba és Debrecen felől a 47-es úton közelíthető meg, innen ágazik ki Gyomaendrőd felé a 46-os számú főút. A város hagyományosan soknemzetiségű, jelentős német és szlovák lakossággal bírt, amelyek aránya mára az asszimiláció miatt megcsappant. A város építészeti öröksége és kultúrája a mai napig őrzi a nemzetiségek örökségét.Murony;Békés felől közelíthető meg, vasúti összeköttetése kitűnő, innen ágazik le a Békésre vezető szárnyvonal a Budapest-Szolnok Békéscsaba-Lökösháza fővonalról. (Ezen a szárnyvonalon a vonatközlekedés jelenleg szünetel.) Korábban Békésföldvár néven Békéshez tartozott, 1952 óta önálló település.Kamut;A megyeszékhelyről közvetlenül a Mezőberénybe vezető 47-es útról érhető el, attól kb. 5 km-re van. Vasúti összeköttetése nincs. 1949-ben vált önálló településsé. 1997-ben létesült katolikus temploma, ami építészetileg is érdekes és értékes épület. Fontos szerepet játszik a település életében a hagyományőrzés. A Kamuti Néptánc Együttes hazai és külföldi fesztiválok rendszeres résztvevője.Tarhos;A Békést Vésztővel összekötő út mentén található. Vasúti összeköttetése nincs. Az egykori birtokos, Wenckheim család kastélyában régen zeneiskola működött.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

A település büszkesége a Zenepavilon, ami szintén megyei kezelésben van. A Pavilonhoz kötődik a Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata.Hunya;A Kondorost Gyomaendrőddel összekötő úton közelíthető meg a legjobban, különösen mióta megépült a 3 km hosszú bekötőút. Mezőberény felé az összekötőút szinte járhatatlan. A település 1946-ban Endrődszentlászló néven alakult újjá.Csárdaszállás;A Kettős-Körös partján található település 1952-ben vált önállóvá. A határában lévő holtág mentén üdülőterületet alakítottak ki, ami népszerű a horgászok és pihenni vágyók körében. A település a legkisebb lélekszámú a kistérségben.Doboz;Békés megye legősibb települése, gazdag kulturális és természeti értékkel rendelkezik. A Wenckheim birtokon épült zabsilós magtár Ybl Miklós terve alapján készült kulturális érték.Örménykút: Nehezen megközelíthető kistelepülés. Jellemzően alföldi kiépítésű, mezőgazdaságból élő falu.Fő terméke a Szarvasi Mozzarella sajt.

A település büszkesége a Zenepavilon, ami szintén megyei kezelésben van. A Pavilonhoz kötődik a Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata.Hunya;A Kondorost Gyomaendrőddel összekötő úton közelíthető meg a legjobban, különösen mióta megépült a 3 km hosszú bekötőút. Mezőberény felé az összekötőút szinte járhatatlan. A település 1946-ban Endrődszentlászló néven alakult újjá.Csárdaszállás;A Kettős-Körös partján található település 1952-ben vált önállóvá. A határában lévő holtág mentén üdülőterületet alakítottak ki, ami népszerű a horgászok és pihenni vágyók körében. A település a legkisebb lélekszámú a kistérségben.Doboz;Békés megye legősibb települése, gazdag kulturális és természeti értékkel rendelkezik. A Wenckheim birtokon épült zabsilós magtár Ybl Miklós terve alapján készült kulturális érték.Örménykút: Nehezen megközelíthető kistelepülés. Jellemzően alföldi kiépítésű, mezőgazdaságból élő falu.Fő terméke a Szarvasi Mozzarella sajt.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

10%

11%

26%

7%

4%

17%

9%

0%

13%

4%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

3,177

7,116

1,605

2,975

853

1,449

358

961

615

4,657

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

13%

30%

13%

4%

6%

4%

3%

20%

7%

2%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 8.9%, ami 2.7 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 8.9%

▪ Változás 2003-hoz képest 2.7 százalékpont

20

A foglalkoztatás alacsony szintje is szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság átlag feletti arányával jellemezhető. A célterület gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 aranykorona között ingadozik). Az agrár szektor – bár veszített jelentőségéből – a célterület lakosságának még mindig jelentős hányadát (13%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban betöltött súlyától. Az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át sem. (forrás: KSH 2005). A célterületen működő társas vállalkozások 11%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is. A termények értékesítése és további feldolgozása jellemzően a városokban, így Békéscsabán, Szarvason történik. A magasabb hozzáadott érték is a célterületen kívül kerül megtermelésre. A meglévő feldolgozóipar piacvesztés miatt került kedvezőtlen gazdasági helyzetbe. A célterület számottevő ipari bázissal nem rendelkezik. A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva. Nem túl magas (13%) a kereskedelem és javítás területén működő társas vállalkozások aránya. Ezek a döntően mikro- és kisvállalkozások alapvetően a célterület városaiban koncentrálódnak.A vállalkozások számarányát tekintve magas még (21%) az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó társas vállalkozások aránya. A városokban minden nagyobb biztosítótársaság rendelkezik kirendeltséggel, illetve minden jelentősebb, országos hálózattal rendelkező pénzintézet nyitott irodát, melyek meghatározó alapját képezik a vállalkozói társadalom kialakulásának. A célterület alacsony idegenforgalmi jelentőségének megfelelően kevés a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó társas vállalkozások száma, arányuk az összes szolgáltató társas vállalkozáson belül 7%.

A foglalkoztatás alacsony szintje is szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság átlag feletti arányával jellemezhető. A célterület gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 aranykorona között ingadozik). Az agrár szektor – bár veszített jelentőségéből – a célterület lakosságának még mindig jelentős hányadát (13%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban betöltött súlyától. Az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át sem. (forrás: KSH 2005). A célterületen működő társas vállalkozások 11%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is. A termények értékesítése és további feldolgozása jellemzően a városokban, így Békéscsabán, Szarvason történik. A magasabb hozzáadott érték is a célterületen kívül kerül megtermelésre. A meglévő feldolgozóipar piacvesztés miatt került kedvezőtlen gazdasági helyzetbe. A célterület számottevő ipari bázissal nem rendelkezik. A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva. Nem túl magas (13%) a kereskedelem és javítás területén működő társas vállalkozások aránya. Ezek a döntően mikro- és kisvállalkozások alapvetően a célterület városaiban koncentrálódnak.A vállalkozások számarányát tekintve magas még (21%) az ingatlanügyletekkel, gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó társas vállalkozások aránya. A városokban minden nagyobb biztosítótársaság rendelkezik kirendeltséggel, illetve minden jelentősebb, országos hálózattal rendelkező pénzintézet nyitott irodát, melyek meghatározó alapját képezik a vállalkozói társadalom kialakulásának. A célterület alacsony idegenforgalmi jelentőségének megfelelően kevés a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó társas vállalkozások száma, arányuk az összes szolgáltató társas vállalkozáson belül 7%.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

A célterületen az ezer lakosra jutó működő vállalkozásszámmal kifejezett vállalkozási aktivitás alacsony, 59 vállalkozás/ezer fő, ami az országos átlagnak mindössze 68%-a. Ennek okai a vállalatok közötti együttműködések, a piaci, termelési, finanszírozási, illetve beszállítói kapcsolatok gyengeségére, és a vállalkozások alapítását ösztönző gazdasági viszonyok, háttérfeltételek kedvez

A célterületen az ezer lakosra jutó működő vállalkozásszámmal kifejezett vállalkozási aktivitás alacsony, 59 vállalkozás/ezer fő, ami az országos átlagnak mindössze 68%-a. Ennek okai a vállalatok közötti együttműködések, a piaci, termelési, finanszírozási, illetve beszállítói kapcsolatok gyengeségére, és a vállalkozások alapítását ösztönző gazdasági viszonyok, háttérfeltételek kedvez


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Mezőberény székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

9 db

3 db

2,231 fő

9%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás





Fogl. száma (fő)

▪ 597

▪ 459

▪ 250

▪ 248

▪ 194

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Szarvas

▪ Mezőberény

▪ Gyomaendrőd

▪ Békéscsaba

▪ Mezőberény

Főtevékenység

▪ 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

▪ 3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása

▪ 2221 Napilapnyomás

▪ 2753 Könnyűfémöntés

▪ 2922 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása

Név

▪ Galli-Coop Zrt

▪ Axe-Tronic Kft.

▪ Gyomai Kner Nyomda

▪ Csabametál Kft

▪ Csaba-Berény Gépgyártó Kft.

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás





▪ 105

▪ 104

▪ 95

▪ 90

▪ 89

▪ Kétsoprony

▪ Örménykút

▪ Csárdaszállás

▪ Békés

▪ Mezőberény

▪ 0130 Vegyes gazdálkodás

▪ 1551 Tejtermék gyártása

▪ 1721 Pamutszövés

▪ 2932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása

▪ 3613 Konyhabútor gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet

Név

▪ Csárda-Tex Kft.

▪ Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft.

▪ Nett-Front Kft.

▪ Szarvasi Mozzarella Kft.

6

7

8

9

10

25

A gazdasági fejlettség relatíve alacsony szintje szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság átlag feletti arányával jellemezhető. A célterület gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 aranykorona között ingadozik). Az agrár szektor – bár veszített jelentőségéből – a célterület lakosságának még mindig jelentős hányadát (13%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban betöltött súlyától. Az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át sem (forrás: KSH 2005). A célterületen működő társas vállalkozások 10%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is. A termények értékesítése és további feldolgozása a célterületen kívül történik, jellemzően a városokban, így Békéscsabán, Gyulán, Szarvason. A magasabb hozzáadott érték is a célterületen kívül kerül megtermelésre. A meglévő feldolgozóipar piacvesztés miatt került kedvezőtlen gazdasági helyzetbe. Jelen van a magas feldolgozottságú, mezőgazdasági alapanyagú termékeket előállító ipar (gyümölcs sűrítmény, baromfi feldolgozó, vágóhíd és húskombinát, konyhakész zöldségfélék, hűtőház.)A célterület számottevő ipari bázissal nem rendelkezik. A kilencvenes évek gazdasági változásai a felszámolásokon, gyárbezárásokon, létszámleépítéseken keresztül a célterületet is hátrányosan érintették. A meglévő iparnak elsősorban a feldolgozóipari ága jelentősebb, mely piacvesztés miatt kedvezőtlen gazdasági helyzetbe került. Kiemelkedő iparágazatok a textil-, fa-, papír-, és nyomdaipar, építőipar, valamint az élelmiszer-, és a fémipar. Ezen iparágazatokban működik a legtöbb célterületi társas vállalkozás.

A gazdasági fejlettség relatíve alacsony szintje szoros összefüggésben van a gazdaságszerkezeti sajátosságokkal, amely az iparosodottság alacsony fokával és az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság átlag feletti arányával jellemezhető. A célterület gazdasága hagyományosan agrár jellegű, a mezőgazdasági termeléshez a kistérség kedvező éghajlati és talajadottságokkal rendelkezik (a földterületek átlagos aranykorona értéke 20 és 47 aranykorona között ingadozik). Az agrár szektor – bár veszített jelentőségéből – a célterület lakosságának még mindig jelentős hányadát (13%) foglalkoztatja, különösen a falvak népességének megélhetésében játszik kiemelkedő szerepet. A szektor jövedelemtermelő képessége viszont elmarad a foglalkoztatásban betöltött súlyától. Az 1 főre jutó bruttó átlagkereset nem éri el az országos átlag 60%-át sem (forrás: KSH 2005). A célterületen működő társas vállalkozások 10%-a mezőgazdasági vállalkozás és magas az agrár egyéni vállalkozások aránya is. A termények értékesítése és további feldolgozása a célterületen kívül történik, jellemzően a városokban, így Békéscsabán, Gyulán, Szarvason. A magasabb hozzáadott érték is a célterületen kívül kerül megtermelésre. A meglévő feldolgozóipar piacvesztés miatt került kedvezőtlen gazdasági helyzetbe. Jelen van a magas feldolgozottságú, mezőgazdasági alapanyagú termékeket előállító ipar (gyümölcs sűrítmény, baromfi feldolgozó, vágóhíd és húskombinát, konyhakész zöldségfélék, hűtőház.)A célterület számottevő ipari bázissal nem rendelkezik. A kilencvenes évek gazdasági változásai a felszámolásokon, gyárbezárásokon, létszámleépítéseken keresztül a célterületet is hátrányosan érintették. A meglévő iparnak elsősorban a feldolgozóipari ága jelentősebb, mely piacvesztés miatt kedvezőtlen gazdasági helyzetbe került. Kiemelkedő iparágazatok a textil-, fa-, papír-, és nyomdaipar, építőipar, valamint az élelmiszer-, és a fémipar. Ezen iparágazatokban működik a legtöbb célterületi társas vállalkozás.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 46

Vallással kapcsolatos tevékenység 7

Sporttal kapcsolatos tevékenység 60

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

91

Oktatással kapcsolatos tevékenység 43

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

3

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

11

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

37

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

5

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

12

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

19

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

4

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

3

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

15

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

3

Nemzetközi kapcsolatok 4

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

24

Politikai tevékenység 4

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27

Az Akciócsoport területén működő civil szervezetek aktívan vesznek részt a csoport munkájában. A településeken lévő szervezeteken kívül, megyei és országos hókörű civil szervezetek is tagjai Akciócsoportunknak. A településeken aktívan dolgozó szervezetek jellemzően kulturális, hagyományőrző és szabadidős tevékenységet folytatnak, de ténykednek környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezetek is.Tagjaink közt szerepel roma szervezetek mellet a nagycsaládosok érdekeit védő és segítő szervezet.Országos hatókörű szervezetünk a Magyar Natúrpark Szövetség, mely jelentős szakmai segítséget nyújt a Körösök Völgyének természet- és környezetvédelem területén végrehajtandó szakmai programokban.Tagjaink közt van a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület. Az Egyesület a gesztorszervezete a jelenleg futó LEADER+ programnak. Ebből adódik, hogy a tervezési, majd a végrehajtási szakaszban is tapasztalt szakemberek segíthetik a csoport munkáját. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület nagy projektek végrehajtásában is gyakorlattal rendelkezik. A 2005-ben PEA-ra beadott "Körösök lágy ölén" című projektjük közel 1 milliárd Ft fejlesztési forrást használhatott fel turisztikai vonzerő fejlesztésére, a Körösök mentén fekvő hat településen. A projekt mérete és célja is példaértékű volt a Dél-Alföld regiós programjai között.

Az Akciócsoport területén működő civil szervezetek aktívan vesznek részt a csoport munkájában. A településeken lévő szervezeteken kívül, megyei és országos hókörű civil szervezetek is tagjai Akciócsoportunknak. A településeken aktívan dolgozó szervezetek jellemzően kulturális, hagyományőrző és szabadidős tevékenységet folytatnak, de ténykednek környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezetek is.Tagjaink közt szerepel roma szervezetek mellet a nagycsaládosok érdekeit védő és segítő szervezet.Országos hatókörű szervezetünk a Magyar Natúrpark Szövetség, mely jelentős szakmai segítséget nyújt a Körösök Völgyének természet- és környezetvédelem területén végrehajtandó szakmai programokban.Tagjaink közt van a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület. Az Egyesület a gesztorszervezete a jelenleg futó LEADER+ programnak. Ebből adódik, hogy a tervezési, majd a végrehajtási szakaszban is tapasztalt szakemberek segíthetik a csoport munkáját. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület nagy projektek végrehajtásában is gyakorlattal rendelkezik. A 2005-ben PEA-ra beadott "Körösök lágy ölén" című projektjük közel 1 milliárd Ft fejlesztési forrást használhatott fel turisztikai vonzerő fejlesztésére, a Körösök mentén fekvő hat településen. A projekt mérete és célja is példaértékű volt a Dél-Alföld regiós programjai között.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,974 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,974 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

75,241 74,676 74,400 73,963 73,267

-565 -276 -437 -696


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

2%

3%

62%

23%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

1%

12%

7%

2%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

10%

29%

10%

6%

19%

9%

26%

12%

10%

17%

31

A célterület valamennyi településének esetében a lakónépesség csökkenő tendenciát mutat. A lakosságszám változását befolyásoló két tényezőt (természetes szaporodás, vándorlás) vizsgálva elmondható, hogy legtöbb esetben a természetes fogyás tendenciáját tovább rontja a negatív vándorlási különbözet. Még azokon a településeken is, ahol a vándorlási különbözet pozitív, sem képesek a bevándorlók kompenzálni a természetes fogyás mértékét. Ennek megfelelően nincs olyan település a célterületen, ahol összességében véve növekedne a népesség.A népességfogyás mérséklésében, kedvező esetben akár a tendencia megfordításában lehet fontos szerepe a turizmusnak, amely amellett, hogy új jövedelemforrást, új munkahelyeket teremt, s ezeken keresztül a jövedelemszint emelkedéséhez vezet, az épített környezetre és ezáltal a települési életminőségre is kedvező hatást gyakorol. Ily módon a turizmus fejlesztése elősegítheti a célterület népességmegtartó képességének erősödését, amely végső soron a települések népességfogyásának megállítását idézheti elő.A népesség korösszetételéről elmondható, hogy a települések népessége az elöregedés jegyeit viseli magán. Kulturális szempontból a térség lakosságának fontos eleme a német, szlovák és roma kisebbség. Ez az etnikai és kulturális sokféleség jelentős turisztikai adottság is egyben.A célterületet a megyei és régiós értékeknél magasabb munkanélküliségi adatok jellemzik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megye keleti területén pl. a Sarkadi kistérségben súlyosabb munkanélküliségi problémákkal küzdenek a települések. A célterületen belül jelentős különbségek vannak, jellemzően a városi rangú településeken a regisztrált munkanélküliek aránya kedvezőbb képet mutat mint a községekben. Vannak kiemelten hátrányos helyzetű települések, mint például Bélmegyer, ahol a rendkívül magas munkanélküliségi értékek a települést halmozottan hátrányos helyzetűvé teszik. Végzettség szerint jellemző az általános iskolai, illetve szakmunkásképző végzettségűek kiemelten magas részesedése a munkanélkülieken belül, míg korcsoportok szerint a pályakezdők és a nyugdíj közeliek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben.

A célterület valamennyi településének esetében a lakónépesség csökkenő tendenciát mutat. A lakosságszám változását befolyásoló két tényezőt (természetes szaporodás, vándorlás) vizsgálva elmondható, hogy legtöbb esetben a természetes fogyás tendenciáját tovább rontja a negatív vándorlási különbözet. Még azokon a településeken is, ahol a vándorlási különbözet pozitív, sem képesek a bevándorlók kompenzálni a természetes fogyás mértékét. Ennek megfelelően nincs olyan település a célterületen, ahol összességében véve növekedne a népesség.A népességfogyás mérséklésében, kedvező esetben akár a tendencia megfordításában lehet fontos szerepe a turizmusnak, amely amellett, hogy új jövedelemforrást, új munkahelyeket teremt, s ezeken keresztül a jövedelemszint emelkedéséhez vezet, az épített környezetre és ezáltal a települési életminőségre is kedvező hatást gyakorol. Ily módon a turizmus fejlesztése elősegítheti a célterület népességmegtartó képességének erősödését, amely végső soron a települések népességfogyásának megállítását idézheti elő.A népesség korösszetételéről elmondható, hogy a települések népessége az elöregedés jegyeit viseli magán. Kulturális szempontból a térség lakosságának fontos eleme a német, szlovák és roma kisebbség. Ez az etnikai és kulturális sokféleség jelentős turisztikai adottság is egyben.A célterületet a megyei és régiós értékeknél magasabb munkanélküliségi adatok jellemzik, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megye keleti területén pl. a Sarkadi kistérségben súlyosabb munkanélküliségi problémákkal küzdenek a települések. A célterületen belül jelentős különbségek vannak, jellemzően a városi rangú településeken a regisztrált munkanélküliek aránya kedvezőbb képet mutat mint a községekben. Vannak kiemelten hátrányos helyzetű települések, mint például Bélmegyer, ahol a rendkívül magas munkanélküliségi értékek a települést halmozottan hátrányos helyzetűvé teszik. Végzettség szerint jellemző az általános iskolai, illetve szakmunkásképző végzettségűek kiemelten magas részesedése a munkanélkülieken belül, míg korcsoportok szerint a pályakezdők és a nyugdíj közeliek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben.


A térség demográfiai helyzete 1/2

32

Mivel a turizmusban rejlő lehetőségek messze nincsenek kihasználva, a turizmus számos új munkahelyet képes teremteni, ezért a turizmusfejlesztés a munkanélküliség mérséklésének fontos eszköze lehet. A munkaerő kínálati oldaláról nézve, a turizmus fejlődését nem gátolja munkaerőhiány, ugyanis jelentős számú szabad munkaerő áll rendelkezésre.

Mivel a turizmusban rejlő lehetőségek messze nincsenek kihasználva, a turizmus számos új munkahelyet képes teremteni, ezért a turizmusfejlesztés a munkanélküliség mérséklésének fontos eszköze lehet. A munkaerő kínálati oldaláról nézve, a turizmus fejlődését nem gátolja munkaerőhiány, ugyanis jelentős számú szabad munkaerő áll rendelkezésre.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

2

1

0

14

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

11%

6%

0%

78%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



35

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat



Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36

A célterületet – hasonlóan egész Békés megyéhez – nem érinti gyorsforgalmi út, ugyanakkor a célterület közúthálózata megfelelő sűrűségű, a célterület települései könnyen elérik egymást. Mindezekből következik, hogy a célterület külső elérhetősége kedvezőtlen, belső elérhetősége azonban jó. Békés megye már jelenleg is érezhető közúthálózati árnyékhelyzetének jövőbeni felerősödése abból származtatható, hogy a megye területét északról és délről egyaránt elkerüli a tervezett, európai jelentőségű gyorsforgalmi utak nyomvonala. A megyét délről a IV. páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki-folyosók része) övezi, melynek magyarországi szakaszai az M1-M0-M5/M43 gyorsforgalmi utak. Ebből az M5 Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke szakasz elkészült, míg az M43 Szeged-Makó-Nagylak szakasz kiépítése 2008-2010 között várhatóan befejeződik. Ezen Békés megyét délről elkerülő fontos európai közúti folyosónak mind Romániában, mind Szerbiában gyorsforgalmi kapcsolata lesz/van, ami jelentősen felértékeli hálózati szerepüket. Az M43-as román oldali folytatása Arad-Temesvár-Bukarest-Constanca nyomvonalon adja hazánk déli kapcsolatát a szomszédos országgal.A Békés megyét északról elkerülő, tervezett M4 gyorsforgalmi út megközelítőleg a jelenlegi 4-es számú főút nyomvonalát követve köti össze Szolnokot Ártánddal. A nyomvonal Szolnoktól nyugatra eső szakasza a majdani M8 és a meglévő M5 gyorsforgalmi úttal, s ezáltal Budapesttel és a Dunántúllal teremt kapcsolatot az M4 román oldali folytatása a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest ún. Erdélyi autópálya. Ezen jelentős kapcsolati irányokból is kitetszik, hogy a Békés megyét északról elkerülő közúti folyosó országos és közép-kelet-európai szinten is meghatározó.Az információtechnológiai ellátottság és az internet penetráció növekedési üteme szoros összefüggést mutat a népesség demográfiai és szociológiai mutatóival. Így – noha szélessávú internettel csaknem valamennyi település rendelkezik, az elterjedés üteme visszafogott. Közösségi hozzáférési pontok jelenléte a régióban nem számottevő, főként könyvtárakban hozzáférhető a lakosság számára az internet.A nagyobb vállalkozások, az oktatási- és közintézmények megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkeznek.

A célterületet – hasonlóan egész Békés megyéhez – nem érinti gyorsforgalmi út, ugyanakkor a célterület közúthálózata megfelelő sűrűségű, a célterület települései könnyen elérik egymást. Mindezekből következik, hogy a célterület külső elérhetősége kedvezőtlen, belső elérhetősége azonban jó. Békés megye már jelenleg is érezhető közúthálózati árnyékhelyzetének jövőbeni felerősödése abból származtatható, hogy a megye területét északról és délről egyaránt elkerüli a tervezett, európai jelentőségű gyorsforgalmi utak nyomvonala. A megyét délről a IV. páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki-folyosók része) övezi, melynek magyarországi szakaszai az M1-M0-M5/M43 gyorsforgalmi utak. Ebből az M5 Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke szakasz elkészült, míg az M43 Szeged-Makó-Nagylak szakasz kiépítése 2008-2010 között várhatóan befejeződik. Ezen Békés megyét délről elkerülő fontos európai közúti folyosónak mind Romániában, mind Szerbiában gyorsforgalmi kapcsolata lesz/van, ami jelentősen felértékeli hálózati szerepüket. Az M43-as román oldali folytatása Arad-Temesvár-Bukarest-Constanca nyomvonalon adja hazánk déli kapcsolatát a szomszédos országgal.A Békés megyét északról elkerülő, tervezett M4 gyorsforgalmi út megközelítőleg a jelenlegi 4-es számú főút nyomvonalát követve köti össze Szolnokot Ártánddal. A nyomvonal Szolnoktól nyugatra eső szakasza a majdani M8 és a meglévő M5 gyorsforgalmi úttal, s ezáltal Budapesttel és a Dunántúllal teremt kapcsolatot az M4 román oldali folytatása a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó-Bukarest ún. Erdélyi autópálya. Ezen jelentős kapcsolati irányokból is kitetszik, hogy a Békés megyét északról elkerülő közúti folyosó országos és közép-kelet-európai szinten is meghatározó.Az információtechnológiai ellátottság és az internet penetráció növekedési üteme szoros összefüggést mutat a népesség demográfiai és szociológiai mutatóival. Így – noha szélessávú internettel csaknem valamennyi település rendelkezik, az elterjedés üteme visszafogott. Közösségi hozzáférési pontok jelenléte a régióban nem számottevő, főként könyvtárakban hozzáférhető a lakosság számára az internet.A nagyobb vállalkozások, az oktatási- és közintézmények megfelelő informatikai infrastruktúrával rendelkeznek.


A térség infrastrukturális adottságai 1/1

37

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.03

0.02 0.04

24% 65%

0.32 0.37

1.81 0.68

18% 55%

38

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...







Települések főbb jellemzői 1/3

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 650

▪ Város ▪ 3,091

▪ Nagyközség ▪ 3,961


▪ Község ▪ 516


▪ Város ▪ 15,144

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Békés

Békéscsaba

Békésszentandrás

Csabacsűd

Csárdaszállás

Doboz

Gyomaendrőd

Munkanél-küliség (%)

▪ 12.29%

▪ 6.70%

▪ 7.70%

▪ 6.20%

▪ 18.20%

▪ 13.54%

▪ 9.83%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 421,800

▪ 623,613

▪ 457,919

▪ 400,514

▪ 386,173

▪ 346,126

▪ 400,246

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.409

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.051

▪ 0.554

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.076

▪ 0.264

▪ 0.365

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.161

▪ 0.860

39










Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,162


▪ Község ▪ 1,502


▪ Város ▪ 11,114

▪ Község ▪ 1,418


Hunya

Kamut

Kardos

Kétsoprony

Kondoros

Mezőberény

Murony


▪ 11.78%

▪ 10.45%

▪ 12.42%

▪ 6.93%

▪ 6.54%

▪ 9.16%

▪ 1.66%


▪ 284,624

▪ 299,826

▪ 328,051

▪ 471,995

▪ 416,392

▪ 415,303

▪ 351,059


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.164

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.035

▪ 0.000

▪ 0.000

40




▪ Közszféra

▪ Kereskedelem, javítás


Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Város ▪ 17,738


▪ Község ▪ 1,704


Örménykút

Szarvas

Tarhos

Telekgerendás


▪ 2.00%

▪ 6.80%

▪ 9.54%

▪ 8.60%


▪ 339,386

▪ 521,995

▪ 426,032

▪ 456,379


▪ 0.000

▪ 0.677

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.626

▪ 0.000

▪ 0.000

41

Települések egy mondatos jellemzése 1/9

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Békés ▪ „Munkahelyek hiánya.”

▪ Békéscsaba ▪ „Képzett fiatalok elvándorlása.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A Körösvölgy adta lehetőségből adódó aktív turizmus fejlesztése.”

▪ „A megyeszékhely központi elhelyezkedése, infrastruktúrája kiváló lehetőség a logisztikai központ kialakítására, működtetésére.”

42





▪ Békésszentandrás

▪ „A népesség fogyása.”

▪ Csabacsűd ▪ „Foglalkoztatás, népesség csökkenés.Szennyvíz elvezetés, kezelés.”


▪ „Turisztikai,könnyűipari és egyéb KKV-k fejlesztésével a fiatalok helyben tartása.”

▪ „Főútvonal, vasút közelségéből adódó logisztika. Helyi termékek.”

43





▪ Csárdaszállás ▪ „Általános iskola és óvoda helyben tartása. Postahivatal megtartása. Háziorvosi rendelő felújítása, eszközbeszerzés.Utak kerékpárutak hiánya.”

▪ Doboz ▪ „Munkahelyek hiánya. Szennyvízelvezető hálózat és tisztítás, valamint a megszűnt hulladéklerakó rekultiválása. Községi és iskolai tornacsarnok, tornaterem hiánya.”


▪ „A Körös holtágak nyújtotta horgász paradicsom és az ahhoz kapcsolódó természeti turizmus.”

▪ „Képzett munkaerő. Turisztika.”

44





▪ Gyomaendrőd ▪ „Munkahelyek hiánya. Csökkenő lakosságszám, a fiatal értelmiség elvándorlása. Infrastruktúra állapota rossz és nem megfelelő. Elkerülő út hiánya.”

▪ Hunya ▪ „Munkahelyek hiánya.▪ Közösségi szolgáltató terek hiánya.”


▪ „Gyomaendrőd lehetősége a turisztika. Ezen belül kiemelt lehetőség a gyógyfürdő. Legnagyobb természeti érték a 16 holtág és a Hármas-Körös folyó,és az itt húzódó túraútvonal.Szálláshely bővítéssel és programszervezéssel, a természeti értékek kiaknázásával növelhető a város idegenforgalma.”

▪ „Jó adottságú termőföld felhasználásával kialakítható alternatív jövedelemszerző lehetőség.”

45





▪ Kamut ▪ „Önkormányzati belterületi út fejlesztése,intézményfelújítás, korszerűsítés. Infrastrukturális fejlesztés. Közösségi közlekedés fejlesztése.”

▪ Kardos ▪ „Településünk mind infrastrukturális, mind munkanélküliségi szempontból hátrányos helyzetű. Lakossága elöregedő, szociálisan hátrányos helyzetű, alacsony jövedelemmel rendelkező. Az Önkormányzat állandó forráshiánnyal küzd. A vállalkozások száma igen alacsony, nagy a munkanélküliség. Az Önkormányzathoz befolyó iparűzési és a személyi jövedelemadó kevés.”


▪ „A közlekedési hálózat lehetővé teszi logisztikai központ működtetését.”

▪ „A falu központi épületének felújítására engedélyes tervvel rendelkezünk. A település központi épületének felújításával, bővítésével a kulturális központ, valamint több közösségi helység kialakítására lenne lehetőség. Településünk kiváló minőségű mezőgazdasági földterületekkel rendelkezik. A település igen jól megközelíthető. A település arculata rendezett, falusias.”

46





▪ Kétsoprony ▪ „Nem alakultak ki olyan feldolgozó üzemek, melyek a helyben termelődő mezőgazdasági termékeket feldolgoznák, illetve nincsenek olyan ipari létesítmények melyek szakképzett munkaerőt foglalkoztatnának.”

▪ Kondoros ▪ „Csökkenő, elöregedő lakosság.A megélhetési, jövedelemszerzési nehézségek miatt kisebb a gyermekvállalási hajlandóság. Az oktatási színvonal és lehetőségek hiányosságai és a munkahelyek hiánya miatt nagy az elvándorlás. Fejlesztésre szorul az infrastruktúra: járda, út, szennyvíz. A gazdasági struktúra nem megfelelő, sok a mezőgazdasággal foglalkozó cég, ipar azonban alig van.”


▪ „Kiemelt infrastrukturális lehetőséggel rendelkező település, így lehetőség adódna kisebb ipari üzemek működtetésére, mezőgazdasági feldolgozó üzemek létesítésére.”

▪ „Jövedelemszerzési lehetőségek bővítése: turizmus, idegenforgalom (lovas-vadász-horgász turizmus, szálláshelyek kialakítása, mintafarm, kastély felújítása, tópart sétány); helyi termékek feldolgozása, piacra juttatása;beruházások ösztönzése. Fejleszteni kell az oktatást a turizmushoz,iparhoz,termékek előállításához szükséges humánerőforrás biztosítása érdekében.”

47





▪ Mezőberény ▪ „Foglalkoztatás, népesség csökkenése.”

▪ Murony ▪ „Szennyvízhálózat nem épült ki. A foglalkoztatási helyzet rossz, egyoldalú agrár szerkezetű. Kevés szolgáltatás, fogyó népesség.”


▪ „A több nemzetiség együttéléséből eredő anyaországi turizmus, és a Köröshöz kötődő terészeti turizmus.”

▪ „A település három város (Békés, Mezőberény, Békéscsaba) között terül el. Mindhárom városhoz kevesebb, mint 20 km-re. A települést érinti a Budapest-Szolnok-Lökösháza-Kürtös vasúti fővonal. Jó a közbiztonság. Kellemes falusi környezet, a városokba jó ingázási lehetőség.”

48





▪ Örménykút ▪ „Fejlett közösségi szolgáltató tér, játszótér hiánya.”

▪ Szarvas ▪ „az elnéptelenedési folyamat”


▪ „A nyugodt, csendes környezeti adottság pihenni szándékozók részére”

▪ „a helyi fiatalok helyben tartása, visszacsábítása munkahelyek létrehozásával”

49





▪ Tarhos ▪ „Alacsony foglalkoztatás.”

▪ Telekgerendás

▪ „Általános iskola kihasználatlansága. Veszteséges működtetés.Szilárd burkolatú utak hiánya.Korszerűtlen játszóterek, parkok.Hulladék lerakó rekultivációjának szükségessége.Szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya.”


▪ „A Körös közelsége és a Kodály alapította Zenepavilon turisztikai lehetőségeket rejt.”

▪ „A település közlekedési infrastruktúrája valamint iparterületei magában hordozzák logisztikai központként és ipari parkként való fejlődést. (44;47-es főút, személy- és teher vasúti átrakóhely és iparvágány)”

50

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



51

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 21 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.”

▪ „Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősítése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása.”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között”

Fő fejlesztési prioritás

51

5 db

7 db

6 db

3 db

22,218,306

16,465,869

3,284,115

730,134

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

52

▪ A kulturális értékek preventív védelme, szakszerű gondozása és fenntartható hasznosítása, hagyományőrzés


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4

A legtöbb forrás – 916,500 EUR – a(z) Példaértékű, turisztikai értékkel rendelkező bemutatóhelyek kialakításának, fejlesztésének támogatása. fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Degredációra érzékeny talajokon tájhasználat váltásának segítése, és ártéri vízrendszer rehabilitálására alapozott természetközeli, mozaikos tájszerkezet kialakításának támogatása.

▪ Alternatív szennyvíztisztítás, és a hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindításának és megvalósítása támogatása

▪ Természet közeli tájrészek fenntartása és növelése erdősítéssel, gyepesítéssel és a térség természeti funkcióinak visszaállításának támogatása

▪ Környezet kímélő megújuló energiagazdálkodási rendszerek bemutatása, kiépítése, elterjesztésének elősegítése

Fő fejlesztési prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.

Allokált forrás (EUR)

860,765

4,000,000

2,888,888

2,218,653

12,250,000

53

▪ Képzést, elhelyezkedést, pályaorientációt, vállalkozást segítő helyi humánszolgáltató egységek, oktató, tanácsadó és információs pontok kialakítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra.





▪ Diverzifikálás, és alternatív jövedelemszerző vállalkozások indításának segítése,képzési programok kidolgozása és képzések támogatása.

▪ Tanyás térségek kisléptékű infrastruktúrájának fejlesztése, jövedelemszerzési képességének erősítése.

▪ Alternatív és megújuló energiaforrások hasznosításának, bemutatásának, a tapasztalatok és eredmények átadásának támogatása.

▪ Helyi speciális termékek piacra jutásának támogatása

▪ A térségre jellemző mesterségek, és a mesterségek képzésének támogatása

▪ Vállalkozók összefogásával megvalósuló példaértékű beruházások ösztönzése

Fő fejlesztési prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősítése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása.


750,000

628,676

6,400,000

6,028,741

423,860

32,892

2,201,700

54

▪ Példaértékű, turisztikai értékkel rendelkező bemutatóhelyek kialakításának, fejlesztésének támogatása.





▪ Partnerség kialakítása térségek közötti kooperációval.

▪ Közös turisztikai promóció fejlesztése

▪ Egységes turistabarát településkép kialakítása

▪ Turisztikai attrakciók fejlesztése, szálláshely kialakítása, minőségi fejlesztése

▪ A térség adottságaihoz alkalmazkodó fenntartható turisztikai fejlesztések támogatása.

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


916,500

7,425

68,900

560,000

515,325

1,215,965

55

▪ Többfunkciós közösségi terek és információs szolgáltató pontok kialakítása, működtetése, kommunikációs hidak építése.





▪ Hálózatépítés, átfogó komplex programok-, fejlesztések kidolgozása, támogatása

▪ Mintaértékű közös projektek indítása a civil, a gazdálkodó és a közszféra összefogásával, különös tekintettel a hátrányos helyzetűek és a roma kisebbség helyzetének javítására.

Fő fejlesztési prioritás: Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között


540,669

45,640

143,825

56

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

57Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

10%

11%

26%

7%

4%

17%

9%

0%

13%

4%

17%

37%

16%

4%

8%

5%

3%

0%

8%

2%

10%

90%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

19%

6%

4%

15%

2%

0%

13%

38%

2%

0%

30%

10%

0%

20%

0%

0%

30%

10%

0%

0%

58

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

▪ „A térség turisztikai szálláshelyeinek minőségi fejlesztése, új szálláshelyek kialakítása, különös tekintettel az agroturisztika, ökoturisztika, ifjúsági, vadászati és erdei turizmus(erdei iskola fejlesztés) erősítésére.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A szálláshelyek számának emelkedésével nő a vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számának növekedése emeli a önkormányzati idegenforgalmi adóbevételt, nő a foglalkoztatás és élénkítően hat a helyi kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekre.”

2

59




Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „A helyi jellegzetes élelmiszeripari termékeket (húskészítmények, kolbászok, tejtermékek, sajtok, túrók, mézek, lekvárok, pálinkák, gyógy-és fűszernövények) előállító gazdaságok bemutató gazdasággá alakításának, bemutató gazdaságok kialakításának támogatása.”


▪ „2 db bemutató gazdaság kialakítása révén a helyi termékek piaci pozíciói javíthatók, a térség turisztikai kínálata bővíthető.”

60



Szektor

▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


3▪ „Több vállalkozás együttműködésén alapuló

beruházások és fejlesztések (technológia és ingatlan fejlesztés, kis léptékű infrastrukturális fejlesztés, szabadalmak, licencek, gyártástechnológia vásárlása, marketing tevékenység, minőségirányítási rendszerek bevezetése) támogatása.”


▪ „Innovatív technológiák bevezetésével a vállalkozások versenyképességének, ezáltal fenntarthatóságának, munkahelyteremtő képességének javulása, az elvándorlás csökkenése és a képzett fiatalok visszatérése, helyben maradása várható.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”4▪ „A turisztikai ágazatban érintett térségi

szereplők (szállásadók, vendéglátók, szolgáltatók. természetvédelmi egyesületek, turisztikai egyesületek, utazási irodák, helyi termékek előállítóinak hálózata, hatóságok stb.) közötti együttműködési hálózatok kialakításának és tevékenységének támogatása. A tagok felkutatásának, kapcsolatfelvételének, önszerveződésének, kommunikációs csatornák kiépítésének, a hálózat adminisztratív és koordinációs vezetői és tagjai részére előadások, tájékoztatók, képzések szervezésének, a hálózat tevékenységének támogatása. Átfogó marketingstratégia (térségi honlap készítés, kiadványok, prospektusok, programfüzetek, reklámanyagok készítése, szakácskönyv szerkesztése, kiállításokon való együttes megjelenés stb.) kidolgozása és megvalósítása, a helyi termékek piacra jutása érdekében létrejött hálózat tagjaival beszállítói rendszer kialakítása.”

▪ „A térségben eltöltött vendégéjszakák számának növekedésével a turisztikai ágazat gazdasági szerepe, a foglalkoztatottak száma növekszik.”

61



Szektor



62



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


5▪ „Együttműködési hálózat kialakításának

támogatása a helyi termékek előállítói, feldolgozói, értékesítői között a helyi termékek piacra juttatásának elősegítése érdekében. Az ágazatban érdekelt és érintett gazdasági-társadalmi szereplők felkutatásának, kapcsolatfelvételének, hálózattá alakulásának támogatása, a hálózat tevékenységének támogatása: állapotfelmérés, portfólió készítés, a hálózat adminisztratív és koordinációs vezetői és a tagok részére előadások, tájékoztatók, képzések szervezése, átfogó térségi marketingstratégia (védjegy, márkanév, minősítési kritériumrendszer kidolgozása, honlap készítés, webáruház beindítása, termékkóstoltatókon, kiállításokon való részvétel, kiadványok készítése) kidolgozása, elsődlegesen promóciós céllal "Békési-kosár" és hasonló termékcsomagok bevezetése, beszállítói rendszer kialakítása a helyi turisztikai szolgáltatókkal, térségi logisztikai központok létrehozása.”


▪ „Együttes fellépéssel és jobb marketingstratégiával jobb piaci pozicionálás, az értékesítési lehetőségek bővülése, közvetett módon a helyi turisztikai attrakciók minőségi javulása.”


6▪ „A hatékony üzemméret és célszerű

termékösszetétel kialakításához szükséges fejlesztések támogatása a helyi zöldség-gyümölcs, húskészítmények, tejtermékek, malomipari termékek stb. hozzáadott értékének javítása érdekében.”

▪ „A termékek értéknövelésével nő a jövedelemszerző képesség, mely biztosabb megélhetést és minőségileg jobb életkörülményeket biztosít, növeli a foglalkoztatottságot.”

63




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

64





7▪ „A tájgazdálkodást elősegítő kiadványok,

tájékoztató táblák készítése a természetközeli tájrészek fenntartása és növelése érdekében különös tekintettel az erdősítés, gyepesítés és a térség természeti funkcióinak visszaállításának lehetőségére.”


▪ „A tájgazdálkodást elősegítő kiadványok, tájékoztató táblák elkészítésével lehetőséget adunk arra, hogy a tanulmányban leírt tények és a megfogalmazott ajánlások alapján megtörténjen a természetközeli tájrészek rehabilitációja.”

Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

8▪ „A falusi vendéglátással összefüggő népi

hagyományok (pl. disznótor, lakodalom, Bethlehemes játékok, búcsúk, háztáji állattartás stb) bemutatására „Szúrópontok” és egyéb terek létrehozásának, technikai eszközök beszerzésének támogatása.”

▪ „A tanyás térségek sajátosságaira építve a tanyasi élet bemutatását célzó turisztikai attrakciókkal növekszik a tanyasi élet vonzereje, a vendégforgalom és a bevétel, javul az életminőség és csökken az elvándorlás.”

65



Szektor



66



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „A turisztikai ágazat szereplői (szállásadók,

vendéglátók, szolgáltatók), a térség turisztikai hálózatának tagjai, az ÚMVP III. tengely "Turisztikai tevékenységek ösztönzése" c. intézkedés keretében támogatott projektgazdák részére OKJ-s minősítésű tematikus (falusi turizmus, lovas turizmus, ökoturizmus stb.) képzések, általános üzletvezetési, nyelvi stb. képzések szervezésének és lebonyolításának támogatása.”


▪ „5 db képzés megvalósulásával a turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulása, ezáltal az ágazat jövedelemtermelő, munkahelyteremtő képességének javulása várható.”

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”

10▪ „Intézmények, gazdasági létesítmények

energetikai korszerűsítésére alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítását bemutató energiaközpontok turisztikai célú fejlesztése.”

▪ „A megoldással egy új típusú "energia" turizmus meghonosítását hozhatjuk létre területünkön, mely turisztikai látnivalókon túlmenően hozzájárulhat az önkormányzati intézmények fenntartási költségeinek csökkenéséhez, ösztönözheti a vállalkozásfejlesztést. Példamutató lehet a lakossági szintű alternatív energia felhasználásának.”

67



Szektor



68

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






69

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 8 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Meglévő kulturális, közösségi- és tájházak,

civil házak, teleházak felújítása, infrastrukturális modernizációja, szabadtéri több évszakos, többfunkciós terek kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A közösségi terek kialakítása és a közösségi infrastruktúra fejlesztése erősíti az identitástudatot, a társadalmi kohéziót, hozzájárul az életminőség javulásához.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

70




2▪ „A természeti és történelmi tájkép, valamint az

azt alkotó táji elemek állapotának javításának, kialakításának, bemutatásának, rehabilitációjának támogatása, valamint a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, a környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések (tanösvények, túraútvonalak, kiadványok stb.) támogatása, helyi és országos védelem alatt álló épületek külső és rendszeres látogathatóság esetén belső felújításának támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Természeti örökség megóvása a térség turisztikai vonzerejét bővíti, hozzájárul a fenntartható fejlődés, környezettudatos szemlélet kialakulásához.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

71




3▪ „A rossz állapotú, de menthető, a települések

megjelenésében szereppel bíró épületek, tárgyak, alkotások felújításának, hasznosításának, bemutatásának támogatása, közösségi terek, közterületek, parkok állagmegőrzésének támogatása, kültéri közcélú játszóterek felújításának és újak kialakításának támogatása, piacterek felújításának és kialakításának támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A megújuló településrészek növelik a turisztikai vonzerőt, a látogatottságot.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

72




4▪ „Az Acs területét, de legalább statisztikai

kistérségeket lefedő együttműködési hálózat kialakítása a non-profit szervezet között, a hálózat tevékenységének, programjainak támogatása: a működő civil szervezetek és képviselőik felkutatása, kapcsolatfelvétel, önszerveződés, állapotfelmérés. A hálózat adminisztrációs és koordinációs vezetősége és tagjai részére előadások, tájékoztatók, képzések, oktatások szervezése, közös cselekvési programok (kommunikációs csatornák kiépítése, térségi információs honlap készítése, kiadványok készítése, szakmai rendezvények, képzések szervezése és lebonyolítása, közös projektek, beruházások terveinek kidolgozása, térségi civil fejlesztő központ kialakítása, a központban civil iroda működtetése) kidolgozásának és megvalósításának támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Az együttműködés révén a civil szervezetek hatékonysága fokozható, a társadalmi kohézió erősödik.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

73




5▪ „Civil fejlesztő központ kialakítása Szarvason,

mely központ helyet biztosít egy térségi civil irodának, turisztikai információs pontnak, a falusi turizmusban, valamint a helyi jellegzetes kézműves és élelmiszeripari termékek piacra juttatásában érdekelt és érintett szereplők hálózatának (titkári irodák), a helyi termékek bemutatóhelyének, képzőközpontnak, biztosítva ezáltal a civil szféra és az együttműködési hálózatok hatékonyságát és eredményességét.”

Megoldási javaslat

▪ „1 db térségi civil fejlesztő központ kialakítása, társadalmi kohézió erősödése, gazdasági ágazatokban működő hálózatok hatékonyságának növelése, a civil szervezetek gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének növelése.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

74




6▪ „Település szépítési programok: növényzet

ültetése, rendezése, homlokzat felújítás, közparkok, sétautak fejlesztése, szemétgyűjtők kihelyezése, parkolók kialakítása, valamint egyéb közlekedési csomópontok környezetének rendezésének támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „Nő a térség turisztikai vonzereje, erősödik a helyi identitás, szépül a környezet valamint javul az életminőség is.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

75




7▪ „Egységes információs és útbaigazító táblák

kihelyezésének (TourInfo, bolt, háztáji termékek, orvos, posta, patika, szálláshely, vendéglátás, stb.), közterek rendezésének támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A figyelemfelkeltő információs és tájékoztató táblák kihelyezése segíti a térségbe látogató turisták tájékozódását, könnyebbé teszi helyi értékeink bemutatását.”


▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

76




8▪ „A térség, ill. az Akciócsoport településeinek

nemzetiségi és gazdasági-társadalmi hagyományaira épülő hagyományőrző, kulturális és gasztronómiai rendezvények, fesztiválok szervezésének és lebonyolításának támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „8 db rendezvény megvalósulásával a térség turisztikai kínálatának bővülése, helyi identitástudat erősödése, társadalmi kohézió erősödése várható.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

77




9▪ „Non-profit szervezetek támogatása

tevékenységeikhez igazodó programok (természetvédelmi akciók, szabadidős programok, sportnapok, szakmai találkozók, kulturális programok, táncházak, dalversenyek, ki-mit tud?, hagyományőrző programok, játszóházak, kézműves foglalkozások, gasztronómiai jellegű programok, főzőversenyek, készségfejlesztő foglalkozások) szervezésében és megvalósításában.”

Megoldási javaslat

▪ „9 db program megvalósulásával a helyi identitástudat és a társadalmi kohézió erősödése.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

78




▪ „A rossz állapotú, de menthető, a településkép megjelenésében szereppel bíró épületek, tárgyak, alkotások felújításának támogatása, közösségi terek, közterületek, parkok állagmegőrzésének, fejlesztésének támogatása, kültéri közösségi játszóterek kialakításának és felújításának, piacterek felújításának és kialakításának támogatása.”

Megoldási javaslat

▪ „A megújuló teleülésrészek növelik a turisztikai vonzerőt, a látogatottságot.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

10

79

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

80Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/71 Kód: DA-88-SzF-A-37 Sorszám: 5742Prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.

Intézkedés: Természet közeli tájrészek fenntartása és növelése erdősítéssel, gyepesítéssel és a térség...

Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A Körösök Völgye ökológiailag érzékeny terület, ezért különös figyelmet érdemel a környezeti terhelések csökkentése, az ésszerű tájgazdálkodás. Természeti sokszínűségét a Körösök - valamint a Körösök szabályozásakor keletkezett holtágak vízfelületei, a hozzájuk kapcsolódó ártéri erdők és a kiváló termőterületek adják. A természeti adottságok és a sokszínű nemzetiség jelentős mértékben meghatározza a terület kulturális értékeit, hagyományait.

Helyzet/ adottság

▪ A 19. században a Körösökön végzett nagymértékű folyószabályozásnak köszönhetően Békés megye, ezen belül a Körösök Völgye jelentős természeti átalakuláson ment át. A mocsaras területek lecsapolásra kerültek, az ártéri erdők területi aránya csökkent. A 20. század második felének nagy arányú mezőgazdasági fejlesztései a rossz minőségű szikes legelőket, ősgyepeket is termelésbe vonták.

Probléma/ lehetőség

▪ Natura 2000 terület alá eső gazdaságok fejlesztési terveinek elkészítése.Megoldási javaslat

▪ A Natura 2000 által érintett mezőgazdasági területek fejlesztési koncepcióinak kidolgozásával elősegíthetjük térségünk megfelelő tájgazdálkodását, biztosítva ezzel természeti értékeink megőrzését.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

8000000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 4000000 EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/71 Kód: DA-88-SzF-A-37 Sorszám: 5742

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Békés, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csabacsűd, Csárdaszállás, Doboz, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Mezőberény, Murony, Örménykút, Szarvas, Tarhos, Telekgerendás

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat







Helyzet/ adottság



▪ Natura 2000 területe alá eső gazdaságok fenntartási terveinek elkészítése.Megoldási javaslat

▪ A Natura 2000 által érintett mezőgazdasági területek fenntartási terveinek kidolgozásával elősegíthetjük térségünk megfelelő tájgazdálkodását, biztosítva ezzel természeti értékeink megőrzését.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ Természetközeli tájrészek fenntartásának és növelésének támogatása erdősítéssel, gyepesítésselMegoldási javaslat

▪ A Körösök szabályozás előtti természeti és környezeti állapotának visszaállításával csökkennek a rossz minőségű mezőgazdasági területek, a művelés kockázata. A gyepesítés és erdősítés után új gazdálkodási formák jöhetnek létre.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 226 Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedés...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 4/71 Kód: DA-88-GF-A-03 Sorszám: 5692Prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.


Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás


Helyzet/ adottság



▪ A tájgazdálkodást elősegítő kiadványok, tájékoztató táblák készítése a természetközeli tájrészek fenntartása és növelése érdekében különös tekintettel az erdősítés, gyepesítés és a térség természeti funkcióinak visszaállításának lehetőségére.

Megoldási javaslat

▪ A tájgazdálkodást elősegítő kiadványok, tájékoztató táblák elkészítésével lehetőséget adunk arra, hogy a tanulmányban leírt tények és a megfogalmazott ajánlások alapján megtörténjen a természetközeli tájrészek rehabilitációja.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 70000 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

830604 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 250000 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 15 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 4/71 Kód: DA-88-GF-A-03 Sorszám: 5692


Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Degredációra érzékeny talajokon tájhasználat váltásának segítése, és ártéri vízrendszer re...


▪ A Körösök Völgye ökológiailag érzékeny terület, ezért különös figyelmet érdemel a környezeti terhelések csökkentése, az ésszerű tájgazdálkodás. Természeti sokszínűségét a Körösök - valamint a Körösök szabályozásakor keletkezett holtágak vízfelületei, a hozzájuk kapcsolódó ártéri erdők és a kiváló termőterületek adják.

Helyzet/ adottság

▪ Az intenzív gazdálkodás megváltoztatta a táj arculatát. Eltűntek a természetes élőhelyek, alacsony a terület erdősültsége, kevés a vízfelület, csökken a biodiverzitás. A holtágak egy része vízinövénnyel telítődött, sekély vizű, vagy már kiszáradt. A rossz tájszerkezet kedvezőtlen termelési és életkörülményeket teremtett. A jelenlegi tájhasználat mellett a mély fekvésű részek gazdasági eredménye negatívvá vált.


▪ Degredációra érzékeny talajokon tájhasználat váltásának segítése erdősítéssel.Megoldási javaslat

▪ A Körösök szabályozás előtti természeti és környezeti állapotának visszaállításával csökkennek a rossz minőségű mezőgazdasági területek, a művelés kockázata. A gyepesítés és erdősítés után új gazdálkodási formák jöhetnek létre.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 226 Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedés...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 6/71 Kód: DA-88-GF-B-01 Sorszám: 4692Prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.

Intézkedés: Alternatív szennyvíztisztítás, és a hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindítá...


▪ A Körösök Völgye ökológiailag érzékeny terület, ezért különös figyelmet érdemel a környezeti terhelések csökkentése, az ésszerű tájgazdálkodás, a fenntartható fejlődés elősegítése.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünkre jellemző, hogy a városokat kivéve a települések több mint felénél nem megoldott a szennyvíz tisztítása és a szennyvízhálózat kiépítése. Ugyanilyen gondot jelent, hogy a központi szilárd hulladéklerakók kialakítása után a településeken bezárt szemét telepek rekultiválása forrás híján nem megoldott.


▪ Iszapkezelő létesítmények építése, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházások támogatása.Megoldási javaslat

▪ A szennyvíz tisztító művekből felszabaduló iszap kezelése után, nagy mennyiségű a természetet nem károsító, szerves trágya kerülhet vissza a mezőgazdasági művelésbe, kiváltva ezzel a kemikáliák alkalmazását

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések









Allokáció

Megoldási javaslatok 6/71 Kód: DA-88-GF-B-01 Sorszám: 4692


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Alternatív szennyvíztisztítás, és a hulladékgazdálkodási tervekre épülő programok elindítá...

Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A Körösök Völgye ökológiailag érzékeny terület, ezért különös figyelmet érdemel a környezeti terhelések csökkentése, az ésszerű tájgazdálkodás. Természeti sokszínűségét a Körösök - valamint a Körösök szabályozásakor keletkezett holtágak vízfelületei, a hozzájuk kapcsolódó ártéri erdők és a kiváló termőterületek adják. A természeti adottságok és a sokrétű nemzetiség jelentős mértékben meghatározza a terület kulturális értékeit, hagyományait.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünkre jellemző, hogy a városokat kivéve a települések több mint felénél nem megoldott a szennyvíz tisztítása és a szennyvízhálózat kiépítése. Ugyanilyen gondot jelent, hogy a központi szilárd hulladéklerakók kialakítása után a településeken bezárt szemét telepek rekultiválása forrás híján nem megoldott.


▪ Új szennyvízgyűjtő rendszerek és szennyvíztisztító telepek építése, a meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek és szennyvíztisztító telepek fejlesztése, a rákötési arány javítása.

Megoldási javaslat

▪ Térségünk településeinek többségén nem megoldott a szennyvízelvezetés és -tisztítás, nagy mértékű környezeti károsodás jelentkezik. Ennek jelentős csökkentése várható az intézkedés bevezetésétől.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Környezet kímélő megújuló energiagazdálkodási rendszerek bemutatása, kiépítése, elterjeszt...

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


Helyzet/ adottság

▪ Bár a térségi adottságok lehetővé tennék, a megújuló energiafajták hasznosítása korántsem elterjedt. A művelésből kivont, vagy még művelés alatt álló, de rosszabb minőségű termőterületek optimálisabb hasznosítási módja lehetne az energiafű termesztése. A mg-i termelés veszélyeztetésének elkerülésére megfelelő laboratóriumi körülmények között szükséges a térségi adottságokhoz igazodó növényfajok és termelési technológiák kidolgozása.


▪ Kutatás-fejlesztési programok, innováció támogatása a megújuló energiafajták, különösen a biomassza előállításának lehetőségeivel, módszereivel kapcsolatosan a Körösök Völgyében.

Megoldási javaslat

▪ A leghatékonyabb megújuló energia hasznosításának bevezetése. A tiszta energia elterjesztésének fokozása.Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békésszentandrás, Csabacsűd, Csárdaszállás, Doboz, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Mezőberény, Murony, Örménykút, Tarhos, Telekgerendás

▪ Nem ÚMVP







▪ A Körösök Völgye ökológiailag érzékeny terület, ezért különös figyelmet érdemel a környezeti terhelések csökkentése, az ésszerű tájgazdálkodás. Természeti sokszínűségét a Körösök - valamint a Körösök szabályozásakor keletkezett holtágak vízfelületei, a hozzájuk kapcsolódó ártéri erdők és a kiváló termőterületek adják.

Helyzet/ adottság

▪ Annak ellenére, hogy akciócsoportunk területére jellemző a megújuló energiaforrással foglalkozó kutatás-fejlesztés (Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas) az itt szerzett tapasztalatok nem kellő mértékben terjednek el, hasznosulnak.


▪ Intézmények, gazdasági létesítmények energetikai korszerűsítésére alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítását bemutató energiaközpontok turisztikai célú fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A megoldással egy új típusú "energia" turizmus meghonosítását hozhatjuk létre területünkön, mely turisztikai látnivalókon túlmenően hozzájárulhat az önkormányzati intézmények fenntartási költségeinek csökkenéséhez, ösztönözheti a vállalkozásfejlesztést. Példamutató lehet a lakossági szintű alternatív energia felhasználásának.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Csárdaszállás, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Mezőberény, Murony, Örménykút, Tarhos


▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 10/71 Kód: DA-88-GF-4-01 Sorszám: 6835Prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség jelentős természeti értékekkel (Körösök és azok holtágai, árterületek, melyek a Körös Maros NP részei) rendelkezik, ökológiailag érzékeny terület. A térségben intenzív mg-i termelést folytatnak (elsősorban szántóföldi növénytermesztés). A klímaváltozás negatív hatásai megfigyelhetőek (szárazság, belvíz). A mg-i termelés szempontjából rosszabb minőségű (szikes talajok) vagy a művelésből kivont területek hasznosítása megfelelő. A mg-i termelés során keletkezett melléktermékek (állati és főként növényi eredetű) nem hasznosul megújuló energiaként, pedig mennyiségi és minőségi szempontból arra alkalmas volna (biogáz, biomassza stb.). A rosszabb minőségű vagy a művelésből kivont területek más irányú hasznosítása (pl. energiafű termesztés) alkalmas volna arra, hogy a fosszilis energiahordozókkal szemben alternatívát teremtsen.

Helyzet/ adottság

▪ A megújuló energiák hasznosításával a közintézmények fenntartási költségei jelentős mértékben csökkenthetőek lennének, de lakossági szinten is alternatívát jelentene az egyre dráguló fosszilis energiahordozókkal szemben, s így jelentős mértékben hozzájárulhatna a jelenlegi életszínvonal fenntartásához. A megújuló energiák hasznosítása azonban egyelőre nem elterjedt, s ennek egyik oka a környezettudatos szemlélet alacsony szintű elterjedése, valamint a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek, a technológiai lehetőségek ismeretének hiánya lehet.


▪ Ismeretterjesztő előadások, szakmai napok, technológiai és termék bemutatók, konferenciák szervezésének és lebonyolításának támogatása az alábbi, ill. hasonló témákban: fenntartható fejlődés alapelvei; környezetvédelem; ifjúság és környezetvédelem; fenntartható fejlődés és turizmus; megújuló energiák fajtái, előállításuk és hasznosításuk; a Körösök Völgyében hasznosítható megújuló energiafajták; klímaváltozás és annak hatásai a helyi értékekre, a helyi gazdaságra; megújuló energiafajták alkalmazásának lehetőségei (beruházás költsége, megtérülés ideje, pályázati lehetőségek, vállalkozások jogszabályi háttere stb.); projektlátogatások.

Megoldási javaslat

▪ 6 db rendezvény megvalósulása, szemléletváltás elősegítése ismeretbővítéssel, a potenciális megrendelők és kivitelezők kapcsolatteremtésével, vállalkozásösztönzés.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (10%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (5%), Marketing tevékenység (15%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása







▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 1875 EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 8 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 10/71 Kód: DA-88-GF-4-01 Sorszám: 6835


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békés, Csárdaszállás, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Mezőberény, Murony, Örménykút, Tarhos

▪ LEADER - Rendezvény




Megoldási javaslatok 11/71 Kód: DA-88-GF-4-02 Sorszám: 6836Prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.



▪ A térség jelentős természeti értékekkel (Körösök és azok holtágai, árterületek, melyek a Körös Maros NP részei) rendelkezik, ökológiailag érzékeny terület. A térségben intenzív mg-i termelést folytatnak (elsősorban szántóföldi növénytermesztés). A klímaváltozás negatív hatásai megfigyelhetőek (szárazság, belvíz). A mg-i termelés szempontjából rosszabb minőségű (szikes talajok) vagy a művelésből kivont területek hasznosítása ne megfelelő. A mg-i termelés során keletkezett melléktermékek (állati és főként növényi eredetű) nem hasznosul megújuló energiaként, pedig mennyiségi és minőségi szempontból arra alkalmas volna (biogáz, biomassza stb.). A rosszabb minőségű vagy a művelésből kivont területek más irányú hasznosítása (pl. energiafű termesztése) alkalmas volna arra, hogy a fosszilis energiahordozókkal szemben alternatívát teremtsen.

Helyzet/ adottság

▪ A megújuló energiák hasznosításával a közintézmények fenntartási költségei jelentős mértékben csökkenthetőek lennének, de lakossági szinten is alternatívát jelentene az egyre dráguló fosszilis energiahordozókkal szemben, s így jelentős mértékben hozzájárulhatna a jelenlegi életszínvonal fenntartásához. A megújuló energiák hasznosítása azonban egyelőre nem elterjedt, s ennek egyik oka a környezettudatos szemlélet alacsony szintű elterjedése, valamint a megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek, a technológiai lehetőségek ismeretének hiánya lehet.


▪ Ismeretterjesztő előadások, szakmai napok, technológiai és termék bemutatók, konferenciák szervezésének és lebonyolításának támogatása az alábbi, ill. hasonló témákban: fenntartható fejlődés alapelvei; környezetvédelem; ifjúság és környezetvédelem; fenntartható fejlődés és turizmus; megújuló energiák fajtái, előállításuk és hasznosításuk; a Körösök Völgyében hasznosítható megújuló energiafajták; klímaváltozás és annak hatásai a helyi értékekre, a helyi gazdaságra; megújuló energiafajták alkalmazásának lehetőségei (beruházás költsége, megtérülés ideje, pályázati lehetőségek, vállalkozások jogszabályi háttere stb.); projektlátogatások.

Megoldási javaslat

▪ 6 db rendezvény megvalósulása, szemléletváltás elősegítése ismeretbővítéssel, a potenciális megrendelők és kivitelezők kapcsolatteremtésével, vállalkozásösztönzés.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békéscsaba, Békésszentandrás, Csabacsűd, Gyomaendrőd, Kondoros, Szarvas, Telekgerendás






Intézkedés: A kulturális értékek preventív védelme, szakszerű gondozása és fenntartható hasznosítása, ...

Szektor/fejlesztési téma: Kultúra


Helyzet/ adottság

▪ A 19. században a Körösökön végzett nagymértékű folyószabályozásnak köszönhetően Békés Megye, ezen belül a Körösök Völgye jelentős természeti átalakuláson ment át. A mocsaras területek lecsapolásra kerültek, az ártéri erdők területi aránya csökkent. Eltűntek a természetes élőhelyek, a holtágak egy része vízi növénnyel telítődött, sekély vizű, vagy már kiszáradt. Az épített örökség részét képező, a települések arculatát és identitástudatát meghatározó épületek állaga leromlott, így közösségi célú hasznosításuk sem lehetséges.


▪ A természeti és történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javításának, kialakításának, bemutatásának, rehabilitációjának támogatása, valamint a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, a környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések (tanösvények, túraútvonalak, kiadványok stb.) támogatása, helyi és országos védelem alatt álló épületek külső és rendszeres látogathatóság esetén belső felújításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Természeti örökség megóvása a térség turisztikai vonzerejét bővíti, hozzájárul a fenntartható fejlődés, környezettudatos szemlélet kialakulásához.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az Akciócsoport területéhez tartozó, főként a kisebb településeken a települések összképe, a közösségi terek, közterületek állapota romló képet mutat. A jellemzően forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok önállóan nem képesek állagmegóvó vagy felújítási munkálatok finanszírozására.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fő kitörési pontja a Körösök és az azok szabályozásakor kialakult holtágak és árterek természeti adottságaira (vízi és szárazföldi túraútvonalak, különleges növény-és állatvilág stb.) és a nemzetiségek gasztronómiai hagyományaira épülő falusi turizmus lehet, ehhez azonban szükség van egységes megjelenésű, turistabarát településkép kialakítására.


▪ A rossz állapotú, de menthető, a települések megjelenésében szereppel bíró épületek, tárgyak, alkotások felújításának, hasznosításának, bemutatásának támogatása, közösségi terek, közterületek, parkok állagmegőrzésének támogatása, kültéri közcélú játszóterek felújításának és újak kialakításának támogatása, piacterek felújításának és kialakításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A megújuló településrészek növelik a turisztikai vonzerőt, a látogatottságot.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az Akciócsoport területéhez tartozó, főként a kisebb településeken a települések összképe, a közösségi terek, közterületek állapota romló képet mutat. A jellemzően forráshiányos gazdálkodású önkormányzatok önállóan nem képesek állagmegóvó vagy felújítási munkálatok finanszírozására.

Helyzet/ adottság

▪ A térség fő kitörési pontja a Körösök és az azok szabályozásakor kialakult holtágak és árterek természeti adottságaira (vízi és szárazföldi túraútvonalak, különleges növény-és állatvilág stb.) és a nemzetiségek gasztronómiai hagyományaira épülő falusi turizmus lehet, ehhez azonban szükség van egységes megjelenésű, turistabarát településkép kialakítására.


▪ A rossz állapotú, de menthető, a településkép megjelenésében szereppel bíró épületek, tárgyak, alkotások felújításának támogatása, közösségi terek, közterületek, parkok állagmegőrzésének, fejlesztésének támogatása, kültéri közösségi játszóterek kialakításának és felújításának, piacterek felújításának és kialakításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A megújuló teleülésrészek növelik a turisztikai vonzerőt, a látogatottságot.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 15/71 Kód: DA-88-SzF-1-01 Sorszám: 6822Prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.



▪ A térség természeti adottságai, a vizes élőhelyek kapcsán fennmaradt hagyományokra építve vesszőből, csuhéból, gyékényből fonott használati tárgyak , agyagedények készülnek, melyek jellegzetes helyi termékekként alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosítanak előállítóiknak, hagyományőrző funkciót töltenek be és a falusi turizmus kínálatának, arculatának minőségi javulásához is hozzájárulhatnak. E kézműves termékek nagy részét civil személyek, ill. non-profit szervezetek kézműves szakkörei állítják elő.

Helyzet/ adottság

▪ A kézműves foglalkozásokra szakosodott civil szervezetek számára jellemzően a hét egy-két napján biztosított alkotóműhelyek használata, ez azonban gátja lehet az értéket képviselő termékek hosszabb távon és nagyobb mennyiségben történő előállításának, a tevékenységhez kapcsolódó képzések, oktatások megtartásának, technológiai újítások bevezetésének stb.


▪ Közösségi térként is funkcionáló kézműves műhelyek kialakításának, kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 1 db kézműves műhely létrehozása, turisztikai szolgáltatások minőségi javulása, hagyományőrzés.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (12%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások





▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 29900 EUR ▪ Önkormányzatok %





Allokáció

Megoldási javaslatok 15/71 Kód: DA-88-SzF-1-01 Sorszám: 6822


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés




Megoldási javaslatok 16/71 Kód: DA-88-SzF-1-02 Sorszám: 6823Prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése.



▪ A térség természeti adottságai, a vizes élőhelyek kapcsán fennmaradt hagyományokra építve vesszőből, csuhéból, gyékényből fonott használati tárgyak , agyagedények készülnek, melyek jellegzetes helyi termékekként alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosítanak előállítóiknak, hagyományőrző funkciót töltenek be és a falusi turizmus kínálatának, arculatának minőségi javulásához is hozzájárulhatnak. E kézműves termékek nagy részét civil személyek, ill. non-profit szervezetek kézműves szakkörei állítják elő.

Helyzet/ adottság

▪ A kézműves foglalkozásokra szakosodott civil szervezetek számára jellemzően a hét egy-két napján biztosított alkotóműhelyek használata, ez azonban gátja lehet az értéket képviselő termékek hosszabb távon és nagyobb mennyiségben történő előállításának, a tevékenységhez kapcsolódó képzések, oktatások megtartásának, technológiai újítások bevezetésének stb.


▪ Közösségi térként is funkcionáló kézműves műhelyek kialakításának, kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, eszközbeszerzések támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 1 db kézműves műhely létrehozása, turisztikai szolgáltatások minőségi javulása, hagyományőrzés.Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (40%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Marketing tevékenység (5%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (12%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A 19. században a Körösökön végzett nagymértékű folyószabályozásnak köszönhetően Békés Megye, ezen belül a Körösök Völgye jelentős természeti átalakuláson ment át. A mocsaras területek lecsapolásra kerültek, az ártéri erdők területi aránya csökkent. Eltűntek a természetes élőhelyek, a holtágak egy része vízi növénnyel telítődött, sekély vizű, vagy már kiszáradt.


▪ A természeti tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javításának, kialakításának, bemutatásának, rehabilitációjának támogatása, valamint a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, a környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések (tanösvények, túraútvonalak, kiadványok stb.) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Természeti örökség megóvása a térség turisztikai vonzerejét bővíti, hozzájárul a fenntartható fejlődés, környezettudatos szemlélet kialakulásához.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 18/71 Kód: DA-88-GF-B-02 Sorszám: 4706Prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősí...

Intézkedés: Tanyás térségek kisléptékű infrastruktúrájának fejlesztése, jövedelemszerzési képességének...


▪ A Körösök Völgye településeinek többsége köré alakultak ki tanyás térségek, melyekről a fiatalok elvándorlása miatt elöregedés következett be. Az elvándorlás oka a jövedelemszerzési lehetőségek beszűkülése, valamint a nem megfelelő életminőség és az infrastruktúra hiánya.

Helyzet/ adottság

▪ A térség tanyáinak 90%-a nehezen megközelíthető, az alapvető infrastruktúrával nem rendelkeznek. A nehéz életkörülmények miatt a tanyasi lakosság száma csökkenő, elöregedő tendenciát mutat.


▪ Tanyák megközelítését elősegítő mezőgazdasági feltáróutak építésének támogatása.Megoldási javaslat

▪ A tanyás térségek megközelítésének javítása. Életminőség javulása.Várható eredmény


Forrás ▪ DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 19/71 Kód: DA-88-GF-A-06 Sorszám: 5725Prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősí...

Intézkedés: Vállalkozók összefogásával megvalósuló példaértékű beruházások ösztönzése


▪ A térségre egykor jellemző feldolgozóipar és nagyüzemi mezőgazdaság megszűnt illetve felaprózódott, szerepüket a tőkehiányos szétszórtan működő mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdálkodók, őstermelők vették át.Térségünkre jellemző, hogy egymás mellett több mezőgazdasági vállalkozás működik egymástól függetlenül, és azonos vagy hasonló termékeket állítanak elő. Ezek a vállalkozások azonban önállóan nem képesek műszaki, technológiai vagy a piacra jutást elősegítő beruházások megvalósítására, részben a tőkehiány, részben a nagyarányú befektetéssel járó fejlesztések hosszú megtérülési ideje miatt.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyéni gazdálkodók, kisvállalkozások piaci kiszolgáltatottsága megfelelő összefogással, közös termékpályák kialakításával, közös beruházások, beszerzések megvalósításával csökkenthető, versenyképességük javítható. A gazdálkodók szervezettsége azonban jelenleg igen alacsony.


▪ Termelői csoportok létrehozásának és működésének támogatása a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében.Megoldási javaslat

▪ Termelői csoportok létrehozásával nő a gazdálkodás hatékonysága, a közös beszerzésnek és értékesítésnek köszönhetően a fajlagos költségek csökkennek, a tárgyalási pozíciók erősödnek, versenyképesség növekszik.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségre egykor jellemző feldolgozóipar és nagyüzemi mezőgazdaság megszűnt illetve felaprózódott, szerepüket a jellemzően tőkehiányos, szétszórtan működő mikro-, kis- és középvállalkozások vették át.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünkre jellemző, hogy egymás mellett több kisvállalkozás működik egymástól függetlenül, és azonos vagy hasonló termékeket/szolgáltatásokat állítanak elő. Ezek a vállalkozások tőkeszegények és önállóan nem képesek műszaki, technológiai vagy a piacra jutást elősegítő beruházások megvalósítására.


▪ Több vállalkozás együttműködésén alapuló beruházások és fejlesztések (technológia és ingatlan fejlesztés, kis léptékű infrastrukturális fejlesztés, szabadalmak, licencek, gyártástechnológia vásárlása, marketing tevékenység, minőségirányítási rendszerek bevezetése) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Innovatív technológiák bevezetésével a vállalkozások versenyképességének, ezáltal fenntarthatóságának, munkahelyteremtő képességének javulása, az elvándorlás csökkenése és a képzett fiatalok visszatérése, helyben maradása várható.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségre egykor jellemző feldolgozóipar és nagyüzemi mezőgazdaság megszűnt illetve felaprózódott, szerepüket a jellemzően tőkehiányos, szétszórtan működő mikro-, kis- és középvállalkozások vették át.

Helyzet/ adottság

▪ Térségünkre jellemző, hogy egymás mellett több kisvállalkozás működik egymástól függetlenül, és azonos vagy hasonló termékeket/szolgáltatásokat állítanak elő. Ezek a vállalkozások tőkeszegények és önállóan nem képesek műszaki, technológiai vagy a piacra jutást elősegítő beruházások megvalósítására.


▪ Több vállalkozás együttműködésén alapuló beruházások és fejlesztések (technológia és ingatlan fejlesztés, kis léptékű infrastrukturális fejlesztés, szabadalmak, licencek, gyártástechnológia vásárlása, marketing tevékenység, minőségirányítási rendszerek bevezetése) támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Innovatív technológiák bevezetésével a vállalkozások versenyképességének, ezáltal fenntarthatóságának, munkahelyteremtő képességének javulása, az elvándorlás csökkenése és a képzett fiatalok visszatérése, helyben maradása várható.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi speciális termékek piacra jutásának támogatása


▪ A térségben a nagyüzemi mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar meghatározója volt a gazdaságnak, a különböző élelmiszeripari üzemek (konzervgyár, hűtőház, húsüzemek stb.) nagy tömegeket foglalkoztattak. A feldolgozóipart azonban a rendszerváltást követően folyamatosan leépítették, az üzemek termékstruktúráját szűkítették. Ezáltal egyrészt nagy tömegek maradtak munka nélkül, másrészt a térségre jellemző élelmiszeripari termékek gyártása megszűnt, a megtermelt alapanyagok túlnyomó többsége alacsony feldolgozottsági fokon kerül a piacon értékesítésre.

Helyzet/ adottság

▪ Az alacsony hozzáadott értékkel rendelkező termékek értékesítése jóval alacsonyabb árbevételt biztosít mind a termelők, mind a kereskedők részére. Azonban a még meglévő hagyományokra, a helyben megtermelt minőségi alapanyagokra, a felhalmozott szakmai tudásra és a rendelkezésre álló képzett munkaerőre támaszkodva volna lehetőség a helyi termékek feldolgozottsági fokát növelő, ezáltal jobb piaci pozicionálását lehetővé tévő beruházások megvalósítására.


▪ A hatékony üzemméret és célszerű termékösszetétel kialakításához szükséges fejlesztések támogatása a helyi zöldség-gyümölcs, húskészítmények, tejtermékek, malomipari termékek stb. hozzáadott értékének javítása érdekében.

Megoldási javaslat

▪ A termékek értéknövelésével nő a jövedelemszerző képesség, mely biztosabb megélhetést és minőségileg jobb életkörülményeket biztosít, növeli a foglalkoztatottságot.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 23/71 Kód: DA-88-GF-5-01 Sorszám: 6839Prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősí...


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség kis-és közép vállalkozásai, családi gazdálkodói, őstermelői, kistermelői, civil szervezetei számos helyi jellegzetességgel bíró kézműves és élelmiszeripari terméket (Csabai kolbász, gyomai sajt és túró, békési biokecskesajt, csabacsűdi méz, szarvasi szilvalekvár, békési pálinka, a vizes élőhelyek kapcsán fennmaradt hagyományokra építve vesszőből, csuhéból, gyékényből fonott használati tárgyak, agyagedények, szőttesek stb.) állítanak elő.

Helyzet/ adottság

▪ E termékek előállítói egymástól elszigetelten tevékenykednek, egyes termékek előállítása nem standardizált, értékesítésük esetleges. A piacon való megjelenésük részben a nem létező marketing, részben az alacsony mennyiség miatt nem megoldott. A nagykereskedelmi forgalomban is kapható, a piacon már "bejáratott" termékek pedig egyedi karakterüket sokszor elveszítik, így a térség más termékeinek értéknövelésére, a tudatos fogyasztói magatartás kialakulására így nincsenek hatással.


▪ Együttműködési hálózat kialakításának támogatása a helyi termékek előállítói, feldolgozói, értékesítői között a helyi termékek piacra juttatásának elősegítése érdekében. Az ágazatban érdekelt és érintett gazdasági-társadalmi szereplők felkutatásának, kapcsolatfelvételének, hálózattá alakulásának támogatása, a hálózat tevékenységének támogatása: állapotfelmérés, portfólió készítés, a hálózat adminisztratív és koordinációs vezetői és a tagok részére előadások, tájékoztatók, képzések szervezése, átfogó térségi marketingstratégia (védjegy, márkanév, minősítési kritériumrendszer kidolgozása, honlap készítés, webáruház beindítása, termékkóstoltatókon, kiállításokon való részvétel, kiadványok készítése) kidolgozása, elsődlegesen promóciós céllal "Békési-kosár" és hasonló termékcsomagok bevezetése, beszállítói rendszer kialakítása a helyi turisztikai szolgáltatókkal, térségi logisztikai központok létrehozása.

Megoldási javaslat

▪ Együttes fellépéssel és jobb marketingstratégiával jobb piaci pozicionálás, az értékesítési lehetőségek bővülése, közvetett módon a helyi turisztikai attrakciók minőségi javulása.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (15%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység, Rendezvény (20%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések


▪ Békési-kosár: Békés megyei termékekből összeállított, ajándékcsomagként funkcionáló termékcsomag (tartalma: dobozi fonott kosár, mezőberényi szőttes, békési pálinka, csabai kolbász, szarvasi szilvalekvár, csabacsűdi méz, endrődi hájas kifli, békési kecskesajt, szarvasi mézes csupor stb.), melynek elsődleges célja, hogy állami, önkormányzati, vállalati vezetőkhöz, az ország távolabbi pontjairól vagy külföldről érkező vendégekhez eljutva népszerűsítse a helyi termékeket és magát a termékcsomagot, ezáltal bővítse az értékesítési lehetőségeket.





Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség kis-és középvállalkozásai, családi gazdálkodói, őstermelői, kistermelői, lakosai számos helyi jellegzetességgel bíró kézműves és élelmiszeripari terméket (Csabai kolbász, gyomai sajt és túró, békési kecskesajt, csabacsűdi méz, szarvasi szilvalekvár, békési pálinka, a vizes élőhelyek hagyományaira építve vesszőből, csuhéból, gyékényből fonott használati tárgyak, agyagedények) állítanak elő. A HVS kiemelt célja ezen termékek előállítói, feldolgozói és értékesítői között hálózat kialakítása a termékek piacra jutásának elősegítése, jobb piaci pozicionálása érdekében.

Helyzet/ adottság

▪ Piacszerzés céljából és a helyi termékekre alapozott egységes, átfogó marketingstratégia elemként a cél, hogy a tájjelegű, egyedi íz-és színvilágú, gyakran igen kis mennyiségben előállított, így nehezen értékesíthető termékek a térség turisztikai szolgáltatóihoz is, ezáltal az idelátogató hazai és külföldi vendégekhez, mint potenciális vásárlókhoz is eljussanak. E célból a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében hálózatba tömörült termelők, feldolgozók és a falusi turizmusban érdekelt szolgáltatók között beszállítói rendszer jön létre. A létrehozott beszállítói rendszerhez megfelelő infrastrukturális háttérre van szükség.


▪ A helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében hálózatba tömörült termelők, feldolgozók és a falusi turizmusban érdekelt szolgáltatók között létrejött beszállítói rendszer infrastrukturális hátterének megteremtésére térségi logisztikai központ és értékesítő hely kialakításának támogatása, mely alkalmas a jellemzően kisebb mennyiségben (kistermelői mennyiségben) előállított termékek megfelelő tárolására, kiszállítására, a kereslet-kínálat nyomon követésére stb.

Megoldási javaslat

▪ 1 db logisztikai központ létrehozásával a helyi termékek piaci értékesítési lehetőségeinek bővülése, a helyi turisztikai szolgáltatások minőségi javulása, 1 db munkahely létrejötte várható.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (10%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése (5%), Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ Térségi logisztikai központ: Az Akciócsoporthoz tartozó valamennyi település, de legalább az adott statisztikai kistérség azon kis-és közép vállalkozásai, családi gazdálkodói, őstermelői, kistermelői, magánszemélyei által előállított termékek beszerzését, raktározását, megrendelések alapján a helyi turisztikai szolgáltatók részére történő kiszállítását, tovább értékesítését ellátó non-profit vállalkozás, akik legalább támogató tagjai a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében létrejött hálózatnak.





Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A térség kis-és középvállalkozásai, családi gazdálkodói, őstermelői, kistermelői, lakosai számos helyi jellegzetességgel bíró kézműves és élelmiszeripari terméket (Csabai kolbász, gyomai sajt és túró, békési kecskesajt, csabacsűdi méz, szarvasi szilvalekvár, békési pálinka, a vizes élőhelyek hagyományaira építve vesszőből, csuhéból, gyékényből fonott használati tárgyak, agyagedények) állítanak elő. A HVS kiemelt célja ezen termékek előállítói, feldolgozói és értékesítői között hálózat kialakítása a termékek piacra jutásának elősegítése, jobb piaci pozicionálása érdekében.

Helyzet/ adottság

▪ Piacszerzés céljából és a helyi termékekre alapozott egységes, átfogó marketingstratégia elemként a cél, hogy a tájjelegű, egyedi íz-és színvilágú, gyakran igen kis mennyiségben előállított, így nehezen értékesíthető termékek a térség turisztikai szolgáltatóihoz is, ezáltal az idelátogató hazai és külföldi vendégekhez, mint potenciális vásárlókhoz is eljussanak. E célból a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében hálózatba tömörült termelők, feldolgozók és a falusi turizmusban érdekelt szolgáltatók között beszállítói rendszer jön létre. A létrehozott beszállítói rendszerhez megfelelő infrastrukturális háttérre van szükség.


▪ A helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében hálózatba tömörült termelők, feldolgozók és a falusi turizmusban érdekelt szolgáltatók között létrejött beszállítói rendszer infrastrukturális hátterének megteremtésére térségi logisztikai központ és értékesítő hely kialakításának támogatása, mely alkalmas a jellemzően kisebb mennyiségben (kistermelői mennyiségben) előállított termékek megfelelő tárolására, kiszállítására, a kereslet-kínálat nyomon követésére stb.

Megoldási javaslat

▪ 1 db logisztikai központ létrehozásával a helyi termékek piaci értékesítési lehetőségeinek bővülése, a helyi turisztikai szolgáltatások minőségi javulása, 1 db munkahely létrejötte várható.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Térségi logisztikai központ: Az Akciócsoporthoz tartozó valamennyi település, de legalább az adott statisztikai kistérség azon kis-és közép vállalkozásai, családi gazdálkodói, őstermelői, kistermelői, magánszemélyei által előállított termékek beszerzését, raktározását, megrendelések alapján a helyi turisztikai szolgáltatók részére történő kiszállítását, tovább értékesítését ellátó non-profit vállalkozás, akik legalább támogató tagjai a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében létrejött hálózatnak.



Megoldási javaslatok 26/71 Kód: Sorszám: 4717Prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősí...

Intézkedés: Képzést, elhelyezkedést, pályaorientációt, vállalkozást segítő helyi humánszolgáltató egys...


▪ A térségre egykor jellemző feldolgozóipar és nagyüzemi mezőgazdaság megszűnt illetve felaprózódott, szerepüket a mikro-, kis- és középvállalkozások vették át, melyek a munka nélkül maradt tömegek foglalkoztatására nem képesek.

Helyzet/ adottság

▪ Akciócsoportunk területén főleg a kis településeken magas a munkanélküliség aránya, az álláskeresők többségének nincs ismerete az elhelyezkedési lehetőségekről, illetve nem megfelelő szakképzettséggel rendelkezik.


▪ Új típusú foglalkozások, készségek „betelepítése” (információs társadalmi tanácsadó, ifjúsági tanácsadó). A szélessávú Internet elérése érdekében a közösségi hozzáférési pontok növelése.

Megoldási javaslat

▪ Információ bővülés. Foglalkoztatás bővülés.Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció

Megoldási javaslatok 26/71 Kód: Sorszám: 4717


Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 27/71 Kód: Sorszám: 4715Prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősí...



▪ A térségre egykor jellemző feldolgozóipar és nagyüzemi mezőgazdaság megszűnt illetve felaprózódott, szerepüket a mikro-, kis- és középvállalkozások vették át, akik a munka nélkül maradt tömegek foglalkoztatására nem képesek. Az ipari és szolgáltató szektor vállalkozásai azonban magasan kvalifikált, nyelveket beszélő munkaerőt igényelnek.

Helyzet/ adottság

▪ Akciócsoportunk területén főleg a kis településeken magas a munkanélküliség aránya, az álláskeresők többsége azonban nem rendelkezik a üzleti szektor, ill. a turisztikai ágazat által megkívánt szaktudással, és szakismerettel.


▪ Az angol nyelvoktatás szélesebb körű elterjesztésének támogatása, valamint szakképzésben és a felsőoktatásban részt vevő fiatalok részére szakmai tapasztalatszerzést célzó önkéntes munka támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Minőségi munkaerő képzés. Munkába állás esélyeinek javulása.Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek









Allokáció

Megoldási javaslatok 27/71 Kód: Sorszám: 4715


Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 28/71 Kód: DA-88-SzF-A-28 Sorszám: 5745Prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősí...


Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségre egykor jellemző, a nagyüzemi mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar gyakorlatilag megszűnt illetve felaprózódott, a korábbi nagyvállalatok helyét a mikro-, kis- és középvállalkozások vették át, a nagyüzemek felszámolásával munkanélkülivé vált tömegek jelentős részének azonban nem képesek munkát adni. A mezőgazdasági ágazat szereplői a versenyképességhez szükséges szakmai és egyéb ismerettel nem rendelkeznek, így nem képesek nagyobb foglalkoztatotti létszámot igénylő fejlesztések, beruházások megvalósítására.

Helyzet/ adottság

▪ Akciócsoportunk területén, főként a kistelepülések életében még mindig meghatározóak a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalkozások, melyek a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges innovatív termelési technológiák, környezettudatos gazdálkodási módszerek alkalmazása, vállalkozási, üzleti menedzsment ismeretek megszerzése esetén versenyképesebbé tehetők.


▪ A mezőgazdasági termelők, vállalkozások részére nyújtott szakmai képzések, tanfolyamok, gyakorlati bemutatók, tájékoztató programok, ügyfélszolgálati tevékenység támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A tervezési terület településein végzett szakképzésekkel és szaktanácsadásokkal segíthetjük elő a munkanélküliek nagyobb arányú elhelyezkedését. Szaktanácsadások elősegíthetik a termelő vagy szolgáltató egységek magasabb szintű termelését, szolgáltatását.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 111 Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Diverzifikálás, és alternatív jövedelemszerző vállalkozások indításának segítése,képzési p...


▪ A mezőgazdaságban a tulajdonviszonyok gyökeres átalakulásával nagyszámú egyéni gazdaság jött létre, melyeknek jelentős hányada csak önellátásra, vagy szerény jövedelem kiegészítésére termel. E gazdaságok jellemzően a főfoglalkozású piacra termelő gazdaságok és az önellátásra termelő háztartások között helyezkednek el.

Helyzet/ adottság

▪ E kisméretű gazdaságok termék előállítása nem olyan jelentős, hogy akár egy vagy több fő megélhetését, foglalkoztatását fedezze, ugyanakkor a piacon megjelenő termékek nem elhanyagolható hányadát teszik ki, s a térségi helyi termékek körét színesítik.


▪ Az árutermelésre képes, a piaci kihívás követelményeinek megfelelő, de tőkehiányos kisgazdaságok segítése, az általuk végzett mg-i tevékenység fenntartása és fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségeinek javítása, a gazdaságok árutermelésre való átállásának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A nagyüzemi termelésből kivonuló mezőgazdasági vállalkozók a kisebb tőkét igénylő helyi speciális termékek előállításának és piacra juttatásának támogatásával jövedelemszerzési lehetőséghez juthatnak.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 141 A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok t...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség egyik fő kitörési pontja a természeti és kulturális értékekre, kézműves és gasztronómiai hagyományokra épülő falusi turizmus fejlesztése lehet.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai szolgáltatások sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem alkalmasak jelenleg arra, hogy több napos kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak a látogatóknak, s ez gátja annak, hogy a turisztikai ágazat valóban alternatív jövedelemszerzési lehetőségként jelenjen meg az itt élők számára. A szolgáltatások és attrakciók mennyiségi és minőségi javulása, a jobb marketingstratégia a szolgáltatók és az érintett szereplők képzése révén elősegíthető.


▪ A turisztikai ágazat szereplői (szállásadók, vendéglátók, szolgáltatók), a térség turisztikai hálózatának tagjai, az ÚMVP III. tengely "Turisztikai tevékenységek ösztönzése" c. intézkedés keretében támogatott projektgazdák részére OKJ-s minősítésű tematikus (falusi turizmus, lovas turizmus, ökoturizmus stb.) képzések, általános üzletvezetési, nyelvi stb. képzések szervezésének és lebonyolításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 5 db képzés megvalósulásával a turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulása, ezáltal az ágazat jövedelemtermelő, munkahelyteremtő képességének javulása várható.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés







▪ Az Akciócsoport területén az országos átlaghoz képest jóval alacsonyabb a mikro-és kis vállalkozások száma, s e vállalkozások versenyképessége hazai és nemzetközi viszonylatban is alacsony, mely részben a térség infrastrukturális hiányosságaira (feldolgozóipar leépítése, ipari parkok hiánya), részben pedig a versenyképes tudás hiányára vezethető vissza.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenlegi gazdasági környezetben külön figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a vállalkozások támogatott beruházásai, fejlesztései hosszabb távon is rentábilisak, ezáltal fenntarthatóak legyenek, ezáltal megtartsák és fokozzák munkahelyteremtő képességüket. A versenyképességhez és a stabilitáshoz nélkülözhetetlen általános menedzsment, üzletvezetési, vállalkozási, pénzügyi, közbeszerzési-jogi,minőségirányítási, adózási stb. ismeretek átadása képzések útján megoldható.


▪ Mikro-és kisvállalkozások irányításához, fejlesztéséhez szükséges ismeretek és tudás átadására irányuló és tematikus OKJ minősítésű képzések támogatása, melyek célcsoportjai az ÚMVP III. tengely "Mikro-vállalkozások létrehozása és fejlesztése" c. intézkedés kedvezményezettjei, valamint a térség mikro-és kis vállalkozásainak tulajdonosai, vezetői, vezető munkatársai.

Megoldási javaslat

▪ 1 db képzés megvalósulása révén az üzleti szféra személyi hátterének javulása, ezáltal a vállalkozások hatékonyabb működése várható.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/71 Kód: DA-88-GF-B-04 Sorszám: 4700Prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősí...

Intézkedés: Alternatív és megújuló energiaforrások hasznosításának, bemutatásának, a tapasztalatok és...



Helyzet/ adottság

▪ Bár térségünk országosan is kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik a megújuló energiák hasznosításáról (Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas) és a természeti adottságok (mg-i termelés melléktermékei) is megvannak a bioenergia előállításához, azonban az alkalmazás nem az elvártnak megfelelő.


▪ "Megújuló energiapark" létrehozása többféle megújuló energiát hasznosító energiatermelő rendszer támogatásával (biogáz, pellet, fa apríték, biobrikett stb.).

Megoldási javaslat

▪ A megújuló energia előállítása révén a foglalkoztatás növelése, hasznosítása révén a közintézmények és magántulajdonban lévő ingatlanok fenntartási költségeinek csökkenése várható, ezáltal az életszínvonal fenntarthatósága biztosítható.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békésszentandrás, Csabacsűd, Csárdaszállás, Doboz, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Mezőberény, Murony, Örménykút, Tarhos, Telekgerendás

▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Alternatív és megújuló energiaforrások hasznosításának, bemutatásának, a tapasztalatok és...


▪ Az Akciócsoport fejlesztési céljai között kiemelt helyen szerepel a megújuló energiafajták hasznosításával kapcsolatos ismeretek bővítése, a lehetőségek megismertetése a vállalkozásokkal és döntéshozókkal, valamint az egyes ágazatok szereplői és a társadalmi szférák közötti együttműködési hálózatok létrejöttének támogatása.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben egyelőre sem az alternatív energiák hasznosítása, sem az együttműködésen alapuló, közös pénzügyi befektetéseken nyugvó beruházások, fejlesztések száma nem jelentős, sőt kifejezetten ritka. Ez részben az előző rendszer miatt még élő beidegződések, részben a megfelelő információk és szakismeretek hiányára vezethető vissza. A LEADER Program kiváló eszköz arra, hogy e témákban olyan projektgazdáktól és az ő fejlesztéseik révén szerezzünk ismereteket, tapasztalatokat itthon vagy külföldön, melyek eredményessége és fenntarthatósága bizonyított.


▪ Tapasztalat cserére, ismeretszerzésre, a legjobb gyakorlatok megismerésére, kapcsolatépítésre alkalmas nemzetközi és/vagy hazai tanulmányutak szervezésének (és vendég csoportok fogadásának)támogatása az alábbi témákban: megújuló energia hasznosítása (Güssingi látogatás); hálózatépítés; helyi termékek piacra juttatása; a helyi termékek és a helyi turisztikai szolgáltatások összekapcsolása. A tanulmányutak résztvevői köre az Acs munkaszervezete (későbbi együttműködési projektekkel kapcsolatos adminisztratív és koordinációs feladatok ellátása, projektgenerálási feladatok miatt); az Acs fenti témákban elméleti vagy gyakorlati szinten, szakemberként tevékenykedő tagjai (későbbi fejlesztési koncepciók kidolgozása, technológiák, módszerek adaptálása miatt); és az Acs területén működő turisztikai szolgáltatók, termelő vállalkozások képviselői (piacszerzés, tapasztalatcsere miatt).

Megoldási javaslat

▪ 3 db tanulmányút szervezése és lebonyolítása és 3 vendég csoport fogadása révén az Akciócsoport működésének hatékonysága javul, a helyi vállalkozások számára új piacok nyílhatnak meg, a térségben innovatív beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás (10%), Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (10%), Rendezvény (10%)

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések





Intézkedés: A térségre jellemző mesterségek, és a mesterségek képzésének támogatása


▪ A térség vizes élőhelyei kapcsán fennmaradt hagyományokra építve vesszőből, csuhéból, gyékényből fonott használati tárgyak és agyagedények, szőttesek, iparművészeti termékek készülnek, melyek jellegzetes helyi termékekként nemcsak hagyományőrző funkciót töltenek be, de előállítóik számára jövedelemszerzési, jövedelem kiegészítési lehetőséget is biztosítanak, s a falusi turizmus kínálatának minőségi javulásához is hozzájárulnak.

Helyzet/ adottság

▪ A meglévő adottságok megőrzése és fejlesztése érdekében szükség van ismeret és tudás átadására, készségfejlesztésre, az új technológiák, módszerek, eszközök megismerésére és bevezetésére alkalmas képzések, oktatások szervezésére, és az ezeken való részvétel ösztönzésére.


▪ Kézműves tevékenységekhez, népi kismesterségekhez (korongozás, kosárfonás, szövés, fafaragás stb.) kapcsolódó OKJ minősítésű képzések szervezésének és lebonyolításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 3 db képzés megvalósulásával a jellegzetes helyi termékek mennyiségi és minőségi javulása, a munkaerőpiacon képzett munkaerő megjelenése várható.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 35/71 Kód: DA-88-GF-A-12 Sorszám: 4913Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése, szálláshely kialakítása, minőségi fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti és kulturális adottságokra építve számos turisztikai szolgáltatás működik.

Helyzet/ adottság

▪ A térség turisztikai attrakciói nem megfelelő módon és nem kellő színvonalon működnek, mivel hiányoznak a szükséges eszközök és az attrakciókat segítő programok. A turisztikai látványosságok illetve attrakciók iránt érdeklődőknek kevés és nem kellő színvonalú szálláshely áll rendelkezésre.


▪ A térség turisztikai szálláshelyeinek minőségi fejlesztése, új szálláshelyek kialakítása, különös tekintettel az agroturisztika, ökoturisztika, ifjúsági, vadászati és erdei turizmus (erdei iskola fejlesztés) erősítésére.

Megoldási javaslat

▪ A szálláshelyek számának emelkedésével nő a vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számának növekedése emeli a önkormányzati idegenforgalmi adóbevételt, nő a foglalkoztatás és élénkítően hat a helyi kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti és kulturális adottságokra építve számos turisztikai tevékenység működik. A térség településein számos nemzetiség él és őrzi kultúráját, mely a mai napig hatással van a Körösök Völgyének életére.

Helyzet/ adottság

▪ A térség turisztikai attrakciói nem megfelelő módon és nem kellő színvonalon működnek, mivel hiányoznak a fogyatékkal élők számára is elérhető eszközök és az attrakciókat segítő programok. A térségben élő nemzetiségek kulturális értékei egymástól elszigetelten a nagyközönség elől részben elzártan találhatóak meg.


▪ Elfeledett kisebbségi hagyományok feltámasztása (rézművesség, vályogvetés elsajátítása nyári iskola formájában, nemzetiségi és etnikai kultúra támogatása, terjesztése, nyári tábor), és fogyatékkal élők, valamint családtagjaik terápiás üdülési feltételeinek megteremtése, fejlesztése (lovagoltatás, gyógyfürdő, kézműves foglalkoztatás stb.).

Megoldási javaslat

▪ A kisebbségi hagyományok feltámasztásával nő a turisztikai attrakciók száma és az ebből eredő alkalomszerű foglalkoztatás. Az üdülési feltételek megteremtése és fejlesztése új munkahelyek létesítésével jár együtt. A foglalkoztatás növekedése és az új munkahelyek főleg a szociálisan hátrányos helyzetű rétegeket érintik, javítva azok életminőségét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti és kulturális adottságokra, és a megye egyik legfőbb kincsére, a termálvízre építve számos turisztikai szolgáltatás működik.

Helyzet/ adottság

▪ A megyét a kiváló adottságú termálvíz miatt felkereső vendégek részére a Körösök holtágai alternatív strandolási lehetőséget jelentenek, a minőségi szolgáltatást keresők igényeit azonban a térség szabad strandjainak infrastruktúrája nem elégíti ki.


▪ A térségben működő szabad strandok felújításának és karbantartásának, infrastrukturális fejlesztésének támogatása. Technikai berendezések (öltözők, mobil WC-k, napozók, árnyékolók) beszerzésének és köztéri bútorok és térelemek kiépítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A szabad strandok infrastrukturális színvonalának növelésével nő a látogatók száma. Működtetésük alkalmi munkalehetőséget teremt, növeli a foglalkoztatást és élénkíti a helyi kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti és kulturális adottságokra építve számos turisztikai tevékenység működik.

Helyzet/ adottság

▪ A térség turisztikai attrakciói nem megfelelő módon és nem kellő színvonalon működnek, mivel hiányoznak a szükséges eszközök és az attrakciókat segítő programok. A turisztikai látványosságok illetve attrakciók iránt érdeklődők részére kevés és nem kellő színvonalú szálláshely áll rendelkezésre.


▪ A térség turisztikai szálláshelyeinek minőségi fejlesztése, új szálláshelyek kialakítása, különös tekintettel az agroturisztika, ökoturisztika, ifjúsági, vadászati és erdei turizmus(erdei iskola fejlesztés) erősítésére.

Megoldási javaslat

▪ A szálláshelyek számának emelkedésével nő a vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számának növekedése emeli a önkormányzati idegenforgalmi adóbevételt, nő a foglalkoztatás és élénkítően hat a helyi kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekre.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A térség turisztikai attrakciói nem megfelelő módon és nem kellő színvonalon működnek, mivel hiányoznak a szükséges eszközök és az attrakciókat segítő programok.


▪ Gasztronómiai és népi hagyományokra épülő nemzetiségi akciók fejlesztésének, valamint népi kismesterségek bemutatásának, mintaműhelyek és alkotóházak kialakításának támogatása. (Fafaragás, kosárfonás, gyékényfonás, korongozás, szövés, stb.)

Megoldási javaslat

▪ Gasztronómia és népi kismesterségek megismertetése során a termékek forgalma és az ebből származó árbevétel nő, és ebből eredően az életminőség javul.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti és kulturális adottságokra, és a megye egyik legfőbb kincsére, a termálvízre építve számos turisztikai szolgáltatás működik.

Helyzet/ adottság

▪ A megyét a kiváló adottságú termálvíz miatt felkereső vendégek részére a Körösök holtágai alternatív strandolási lehetőséget jelentenek, a minőségi szolgáltatást keresők igényeit azonban a térség szabad strandjainak infrastruktúrája nem elégíti ki.


▪ A térségben működő szabad strandok felújításának és karbantartásának, infrastrukturális fejlesztésének támogatása. Technikai berendezések (öltözők, mobil WC-k, napozók, árnyékolók) beszerzésének és köztéri bútorok és térelemek kiépítésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A szabad strandok infrastrukturális színvonalának növelésével nő a látogatók száma. Működtetésük alkalmi munkalehetőséget teremt, növeli a foglalkoztatást és élénkíti a helyi kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 41/71 Kód: DA-88-SzF-4-05 Sorszám: 6829Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, mely alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosíthat a térség lakosai számára. Az Akciócsoport területe azonban, bár bővelkedik természeti értékekben (Körösök és azok holtágai, vízi és szárazföldi túraútvonalak, növény-és állatvilág) és több jelentős kulturális értéke is van, az ország más térségeihez képest látnivalókban kevésbé gazdag. Így a falusi turizmusban érdekelt szereplőknek ezt az adottságbeli hátrányt a turisztikai attrakciók mennyiségi és minőségi növelésével kompenzálniuk, a térség turisztikai kínálatát bővíteniük kell.

Helyzet/ adottság

▪ A térség sokszínű nemzetiségére (szlovákok, románok, németek, romák) és e nemzetiségek hagyományaira épülő kulturális és gasztronómiai rendezvények és fesztiválok alkalmasak lehetnek arra, hogy a térségbe látogató vendégek számára célprogramként jelenjenek meg, azon túl, hogy a helyi közösségek életében is jelentőséggel bírnak. E mellett a rendezvények a térség más településeinek bemutatkozására is lehetőséget biztosíthatnak, mely a kezdeti lépés lehet a rendezvényturizmus kialakulásához, ill. a turizmus területén szükséges multiplikatív hatások eléréséhez.


▪ A térség, ill. az Akciócsoport településeinek nemzetiségi és gazdasági-társadalmi hagyományaira épülő hagyományőrző, kulturális és gasztronómiai rendezvények, fesztiválok szervezésének és lebonyolításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 8 db rendezvény megvalósulásával a térség turisztikai kínálatának bővülése, helyi identitástudat erősödése, társadalmi kohézió erősödése várható.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 42/71 Kód: DA-88-SzF-4-06 Sorszám: 6830Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ Az elmúlt években folyamatosan nőtt a belföldi, azon belül is a táji-természeti és a kulturális örökségre épülő falusi turizmus népszerűsége, mely alternatív jövedelemszerzési lehetőséget biztosíthat a térség lakosai számára. Az Akciócsoport területe azonban, bár bővelkedik természeti értékekben (Körösök és azok holtágai, vízi és szárazföldi túraútvonalak, növény-és állatvilág) és több jelentős kulturális értéke is van, az ország más térségeihez képest látnivalókban kevésbé gazdag. Így a falusi turizmusban érdekelt szereplőknek ezt az adottságbeli hátrányt a turisztikai attrakciók mennyiségi és minőségi növelésével kompenzálniuk, a térség turisztikai kínálatát bővíteniük kell.

Helyzet/ adottság

▪ A térség sokszínű nemzetiségére (szlovákok, románok, németek, romák) és e nemzetiségek hagyományaira épülő kulturális és gasztronómiai rendezvények és fesztiválok alkalmasak lehetnek arra, hogy a térségbe látogató vendégek számára célprogramként jelenjenek meg, azon túl, hogy a helyi közösségek életében is jelentőséggel bírnak. E mellett a rendezvények a térség más településeinek bemutatkozására is lehetőséget biztosíthatnak, mely a kezdeti lépés lehet a rendezvényturizmus kialakulásához, ill. a turizmus területén szükséges multiplikatív hatások eléréséhez.


▪ A térség, ill. az Akciócsoport településeinek nemzetiségi és gazdasági-társadalmi hagyományaira épülő hagyományőrző, kulturális és gasztronómiai rendezvények, fesztiválok szervezésének és lebonyolításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 8 db rendezvény megvalósulásával a térség turisztikai kínálatának bővülése, helyi identitástudat erősödése, társadalmi kohézió erősödése várható.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Példaértékű, turisztikai értékkel rendelkező bemutatóhelyek kialakításának, fejlesztésének...


▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti és kulturális adottságokra építve számos turisztikai szolgáltatás igénybevételére van lehetőség, a vendégek megfelelő kiszolgálása érdekében azonban szükség van a szolgáltatások és attrakciók, programok mennyiségi és minőségi növelésére.

Helyzet/ adottság

▪ A térség több településének környékén alakultak ki tanyás térségek, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy autentikus környezetet biztosítsanak falusi/tanyasi szálláshelyek kialakításához, népi hagyományok bemutatásához.


▪ Mintaértékű falusi, tanyasi szálláshelyek kialakításának, bemutató pontok, házi jellegű turisztikai attrakciók (állatsimogatók, sajtgyártás, kenyérsütés, tanyasi élet bemutatása)fejlesztésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A tanyás térségek sajátosságaira építve a tanyasi élet bemutatását célzó turisztikai attrakciókkal növekszik a tanyasi élet vonzereje, a vendégforgalom és a bevétel, javul az életminőség és csökken az elvándorlás.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ A falusi vendéglátással összefüggő népi hagyományok (pl. disznótor, lakodalom, Bethlehemes játékok, búcsúk, háztáji állattartás stb) bemutatására „Szúrópontok” és egyéb terek létrehozásának, technikai eszközök beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ Mintaértékű falusi, tanyasi szálláshelyek kialakításának, bemutató pontok, házi jellegű turisztikai attrakciók (állatsimogatók, sajtgyártás, kenyérsütés, tanyasi élet bemutatása)fejlesztésének támogatása.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ A falusi vendéglátással összefüggő népi hagyományok (pl. disznótor, lakodalom, Bethlehemes játékok, búcsúk, háztáji állattartás stb.) bemutatására „Szúrópontok” és egyéb terek létrehozásának, technikai eszközök beszerzésének támogatása.

Megoldási javaslat


Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti adottságokra építve gyalogos, kerékpáros és vízi túraútvonalak alakultak ki.

Helyzet/ adottság

▪ E túraútvonalak mentén a turisztikai szolgáltatások megjelenése egyelőre nem szervezett formában történik, így egymásra épülő színes programcsomagok sem alakultak ki. A túraútvonalakat érintő vendéglátó helyeken azonban volna lehetőség a térség egyedi íz-és színvilágú termékeinek bemutatására, gasztronómiai túraútvonalak kialakítására is.


▪ A térségre jellemző tematikus utak kialakítása (nemzetiségi gasztronómiát bemutató, sajtút, lovagló illetve szekér túraútvonalak stb.).Megoldási javaslat

▪ Különleges, egyedi, csak a térségre jellemző turisztikai csomag kiajánlásával nő a vendégforgalom, a szolgáltatók bevétele.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti adottságokra építve gyalogos, kerékpáros és vízi túraútvonalak alakultak ki.

Helyzet/ adottság

▪ E túraútvonalak mentén a turisztikai szolgáltatások megjelenése egyelőre nem szervezett formában történik, így egymásra épülő színes programcsomagok sem alakultak ki. A túraútvonalakat érintő vendéglátó helyeken azonban volna lehetőség a térség egyedi íz-és színvilágú termékeinek bemutatására, gasztronómiai túraútvonalak kialakítására is.


▪ A térségre jellemző tematikus utak kialakítása (nemzetiségi gasztronómiát bemutató, sajtút, lovagló illetve szekér túraútvonalak).Megoldási javaslat

▪ Különleges, egyedi, csak a térségre jellemző turisztikai csomag kiajánlásával nő a vendégforgalom, a szolgáltatók bevétele.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 49/71 Kód: DA-88-GF-2-03 Sorszám: 6845Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése



▪ A térség mikro-és kisvállalkozásai, családi gazdaságai, őstermelői, kistermelői számos helyi jellegzetességgel bíró élelmiszeripari terméket (húskészítmények, kolbászok, tejtermékek, sajtok, túrók, mézek, lekvárok, pálinkák, gyógy-és fűszernövények) állítanak elő. E termékek piaci érvényesülése azonban a tudatos vásárlókat megcélzó marketing hiánya, és a nem standardizált termelési mennyiség miatt nem megfelelő.

Helyzet/ adottság

▪ Mivel a kistermelők és kis gazdaságok termékeiket nehezebben értékesítik, mint a nagykereskedelmi forgalom számára gyártó társaik, az alternatív megoldások, lehetőségek felé is nyitottá kell válniuk. Ilyen alternatív megoldás lehet - akár a működő gazdaságok részeként - bemutató gazdaságok kialakítása, mely egyrészt a térség turisztikai kínálatát is bővítheti, másrészt az egyre tudatosabb, az ismert származási helyű termékeket kereső fogyasztók számára is kedvelt beszerzési hellyé/móddá válhat, így a termelők jövedelemszerzési lehetőségeit bővítheti.


▪ A helyi jellegzetes élelmiszeripari termékeket (húskészítmények, kolbászok, tejtermékek, sajtok, túrók, mézek, lekvárok, pálinkák, gyógy-és fűszernövények) előállító gazdaságok bemutató gazdasággá alakításának, bemutató gazdaságok kialakításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ 2 db bemutató gazdaság kialakítása révén a helyi termékek piaci pozíciói javíthatók, a térség turisztikai kínálata bővíthető.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Bemutató gazdaság: a termelés és a feldolgozás legalább egyes részeinek nyomon követésére alkalmas gazdasági területekkel, elméleti és/vagy gyakorlati ismeretterjesztés, termékkóstoltatás, értékesítés céljára kialakított terekkel és a szükséges szociális helyiségekkel, infrastrukturális háttérrel rendelkező gazdaság.




Intézkedés: A térség adottságaihoz alkalmazkodó fenntartható turisztikai fejlesztések támogatása.



Helyzet/ adottság

▪ A térségben a Körösök Völgyére jellemző vízi turizmus mellett több, egymástól függetlenül működő, a térség földrajzi adottságához szorosan kapcsolódó, a Körösök Völgyén áthaladó turisztikai ág és hozzá kapcsolódó útvonal alakult ki: kerékpáros, lovas és "bakancsos" turizmus.


▪ A vízi-, a lovas és a kerékpáros turizmus technikai fejlesztése (kikötőpontok, lovardák, kerékpártárolók és -szervízek) és hálózatba szervezése az egymást segítő és kiegészítő hatás érdekében.

Megoldási javaslat

▪ A különböző turisztikai ágak összehangolt tevékenységével a térségbe látogató turisták több időt tölthetnek el, növekszik a szállásadók és egyéb szolgáltatók forgalma, nő a foglalkoztatás és az árbevétel, javul az életminőség.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok


Helyzet/ adottság

▪ A térségben a Körösök Völgyére jellemző vízi turizmus mellett több, egymástól függetlenül működő, a térség földrajzi adottságához szorosan kapcsolódó, a Körösök Völgyén áthaladó turisztikai ág és hozzá kapcsolódó útvonalak alakultak ki: kerékpáros, lovas és "bakancsos" turizmus.


▪ A Körösök teljes hosszának hajózhatósága érdekében hajóátemelő építése a Békési Duzzasztóműnél, és egyéb, a hajózást gátló objektumoknál.

Megoldási javaslat

▪ A hajóátemelő megépülésével a jelenlegi kis hajó forgalom többszörösére növekszik, jelentősen befolyásolva a Körös parti települések idegenforgalmát és az abból származó árbevételt. Nemzetközivé válhat a hajóforgalom a Körösök vízgyűjtő területétől a Tiszán át a Fekete-tengerig.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti és kulturális adottságokra építve számos turisztikai tevékenység működik.

Helyzet/ adottság



▪ A különböző turisztikai útvonalak technikai fejlesztésével, akadálymentesítésével úgynevezett családbarát, ökoturisztikai útvonalak alakíthatók ki, így babakocsival és kerekesszékkel közlekedők számára is látogathatóvá válnak.

Megoldási javaslat

▪ A technikai fejlesztések által nő a túraútvonalak látogatottsága, újabb célcsoportok vonhatók be.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ A vízi-, a lovas és a kerékpáros turizmus technikai fejlesztése (kikötőpontok, lovardák, kerékpártárolók és -szervízek) és hálózatba szervezése az egymást segítő és kiegészítő hatás érdekében.

Megoldási javaslat

▪ A különböző turisztikai ágak összehangolt tevékenységével a térségbe látogató turisták több időt tölthetnek el, növekszik a szállásadók és egyéb szolgáltatók forgalma, nő a foglalkoztatás és az árbevétel, javul az életminőség.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Egységes turistabarát településkép kialakítása


▪ A térségben számos természeti (Körösök és azok holtágai, természetvédelmi területek, melyek a Körös Maros NP részét képezik, vízi és szárazföldi túraútvonalak, jelentős növényvilág - Szarvasi arborétum és gazdag apróvadállomány) értékkel rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egyik fő kitörési pontja a természeti értékekre alapozott turizmus lehet, ezen értékek azonban sok esetben elhanyagoltak, vagy hiányoznak a bemutatásukhoz, megismerésükhöz szükséges infrastrukturális feltételek.


▪ A térség turisztikai értékeinek bemutatása tanösvények, túraútvonalak kialakításával, felújításával, valamint a túravonalak melletti pihenőhelyek kialakításával, rehabilitációval.

Megoldási javaslat

▪ Az eddig kihasználatlan kiváló természeti értékeink bemutatásával növekszik a turistaforgalom, a természet ismerete és a környezettudatosság foka. A megszerzett ismeretek és élmények javítják az ember természethez fűződő viszonyát.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben számos természeti (Körösök és azok holtágai, természetvédelmi területek, melyek a Körös Maros NP részét képezik, vízi és szárazföldi túraútvonalak, jelentős növényvilág - Szarvasi arborétum és gazdag apróvadállomány) értékkel rendelkezik.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egyik fő kitörési pontja a természeti értékekre alapozott turizmus lehet, ezen értékek azonban sok esetben elhanyagoltak, vagy hiányoznak a bemutatásukhoz, megismerésükhöz szükséges infrastrukturális feltételek.


▪ A térség turisztikai értékeinek bemutatása tanösvények, túraútvonalak kialakításával, felújításával, a túravonalak melletti pihenőhelyek, táblarendszer kialakításával, rehabilitációval.

Megoldási javaslat

▪ Az eddig kihasználatlan kiváló természeti értékeink bemutatásával növekszik a turistaforgalom, a természet ismerete és a környezettudatosság foka. A megszerzett ismeretek és élmények javítják az ember természethez fűződő viszonyát.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Csabacsűd, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Mezőberény, Murony, Örménykút, Tarhos





Megoldási javaslatok 56/71 Kód: DA-88-SzF-A-35 Sorszám: 4722Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Az Akciócsoport területéhez tartozó kistelepülések fizikai összképe és a közösségi terek, közterületek állapota romló képet mutat.Helyzet/ adottság

▪ A térség egyik fő kitörési pontja a helyi természeti és kulturális adottságokra épülő turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi növelése lehet, a turisztikai vonzerők kihasználásához azonban szükség van a települések arculatának javítására, turistabarát településkép kialakítására.


▪ Egységes információs és útbaigazító táblák kihelyezésének (TourInfo, bolt, háztáji termékek, orvos, posta, patika, szálláshely, vendéglátás, stb.), közterek rendezésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ A figyelemfelkeltő információs és tájékoztató táblák kihelyezése segíti a térségbe látogató turisták tájékozódását, könnyebbé teszi helyi értékeink bemutatását.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 57/71 Kód: DA-88-SzF-A-36 Sorszám: 4723Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Az Akciócsoport területéhez tartozó kistelepülések fizikai összképe és a közösségi terek, közterületek állapota romló képet mutat.Helyzet/ adottság

▪ A térség egyik fő kitörési pontja a helyi természeti és kulturális adottságokra épülő turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi növelése lehet, a turisztikai vonzerők kihasználásához azonban szükség van a települések arculatának javítására, turistabarát településkép kialakítására.


▪ Település szépítési programok: növényzet ültetése, rendezése, homlokzat felújítás, közparkok, sétautak fejlesztése, szemétgyűjtők kihelyezése, parkolók kialakítása, valamint egyéb közlekedési csomópontok környezetének rendezésének támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Nő a térség turisztikai vonzereje, erősödik a helyi identitás, szépül a környezet valamint javul az életminőség is.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Közös turisztikai promóció fejlesztése


▪ A térségben számos természeti (Körösök és azok holtágai, természetvédelmi területek, melyek a Körös Maros NP részei, vízi és szárazföldi túraútvonalak, jelentős növényvilág, Szarvasi arborétum, gazdag apróvadállomány) és kulturális érték (a Wenckheim család házi építésze, Ybl Miklós tervei alapján épült kastélyok, templomok, gazdasági épületek) található, melyek turisztikai látványosságot, kikapcsolódási lehetőséget jelenthetnek az idelátogatók részére. Az országos hírű, jellemzően gasztronómiai fesztiválok (Csabai kolbászfesztivál, Gyomaendrődi sajt-és túrófesztivál, Szarvasi Szilvanap) attrakcióként is funkcionálhatnak.

Helyzet/ adottság

▪ Bár a falusi turizmus minden válfajához kedvezőek a térség adottságai, az ágazat helyi gazdaságban, foglalkoztatásban betöltött szerepe egyelőre nem jelentős. Ennek egyik fő oka, hogy az egységes és sokszereplős kínálati csomag (és az ahhoz szervesen kapcsolódó megfelelő marketing stratégia) hiányában a térségbe látogató vendégek számára az egymástól elkülönülten működő szolgáltatók nem képesek több napos, vagy akár egy hetes tartalmas és változatos kikapcsolódási lehetőséget, programot biztosítani. A szolgáltatások mennyiségi és minőségi javulása egyrészt a szolgáltatók képzése, másrészt az ágazatban érintett szereplők együttműködése révén elérhető.


▪ A turisztikai ágazatban érintett térségi szereplők (szállásadók, vendéglátók, szolgáltatók. természetvédelmi egyesületek, turisztikai egyesületek, utazási irodák, helyi termékek előállítóinak hálózata, hatóságok stb.) közötti együttműködési hálózatok kialakításának és tevékenységének támogatása. A tagok felkutatásának, kapcsolatfelvételének, önszerveződésének, kommunikációs csatornák kiépítésének, a hálózat adminisztratív és koordinációs vezetői és tagjai részére előadások, tájékoztatók, képzések szervezésének, a hálózat tevékenységének támogatása. Átfogó marketingstratégia (térségi honlap készítés, kiadványok, prospektusok, programfüzetek, reklámanyagok készítése, szakácskönyv szerkesztése, kiállításokon való együttes megjelenés stb.) kidolgozása és megvalósítása, a helyi termékek piacra jutása érdekében létrejött hálózat tagjaival beszállítói rendszer kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A térségben eltöltött vendégéjszakák számának növekedésével a turisztikai ágazat gazdasági szerepe, a foglalkoztatottak száma növekszik.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (10%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény (15%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békés, Csárdaszállás, Doboz, Hunya, Kamut, Kardos, Kétsoprony, Mezőberény, Murony, Örménykút, Tarhos, Telekgerendás






Intézkedés: Partnerség kialakítása térségek közötti kooperációval.


▪ A LEADER Program keretében több Európai Uniós tagállam akciócsoportja, ill. az akciócsoportok területein működő vállalkozások részvételével Oxenweg néven elindult egy nemzetközi szintű együttműködés, melynek célja, hogy a régi európai marhahajtó kereskedelmi útvonal mentén hálózatot alakítsanak ki a turisztikai szolgáltatók között, ezzel egy nemzetközi szintű turisztikai attrakciót hozva létre.

Helyzet/ adottság

▪ Az Akciócsoport területéhez tartozó Kondoros település ezen rekonstruált marhahajtó útvonal mentén helyezkedik el, így az ott működő turisztikai szolgáltatások bekapcsolódhatnak e programba, kihasználva a kapcsolódó közös marketing előnyeit, színesítve ezzel a térség turisztikai kínálatát és megteremtve egyéb más gazdasági együttműködések kialakulásának alapjait is.


▪ Az Oxenweg programba való bekapcsolódás támogatása.Megoldási javaslat

▪ 2 db turisztikai szolgáltatás fejlesztése, a térség turisztikai kínálatának bővülése, tapasztalat szerzés, nemzetközi szintű együttműködések kialakulása.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Kondoros

▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 60/71 Kód: DA-88-SzF-A-29 Sorszám: 4725Prioritás: Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között

Intézkedés: Többfunkciós közösségi terek és információs szolgáltató pontok kialakítása, működtetése, k...


▪ A földrajzi és történelmi adottságokból eredően sok nemzetiség él a térség településein. E nemzetiségek jellemzően egyesületi formában, klubok keretei között ápolják hagyományaikat (népi iparművészeti termékeket állítanak elő, kulturális programokat szerveznek stb.), színesítik a települések kulturális életét, rendezvényeit.

Helyzet/ adottság

▪ Az akciócsoportunk területén lévő települések többségénél hiányoznak azok a közösségi terek, melyek az infrastrukturális, és tárgyi hátterét biztosíthatják e csoportok működésének, ill. a település közösségi életének, programjainak.


▪ Meglévő kulturális, közösségi- és tájházak, civil házak, teleházak felújítása, infrastrukturális modernizációja, szabadtéri több évszakos, többfunkciós terek kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A közösségi terek kialakítása és a közösségi infrastruktúra fejlesztése erősíti az identitástudatot, a társadalmi kohéziót, hozzájárul az életminőség javulásához.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A földrajzi és történelmi adottságokból eredően sok nemzetiség él a térség településein. E nemzetiségek jellemzően egyesületi formában, klubok keretei között ápolják hagyományaikat (népi iparművészeti termékeket állítanak elő, kulturális programokat szerveznek stb.), színesítik a települések kulturális életét, rendezvényeit.

Helyzet/ adottság

▪ Az akciócsoportunk területén lévő települések többségénél hiányoznak azok a közösségi terek, melyek az infrastrukturális, és tárgyi hátterét biztosíthatják e csoportok működésének, ill. a település közösségi életének, programjainak.


▪ Bel és külterületi, legalább helyi védelem alatt álló ingatlanok hasznosításával megoldhatóvá válik az egyébként hiányként mutatkozó közösségi terek kialakítása. Ezek az épületek helyet adhatnak a közösségi kulturális, sport és civilek által szervezett egyéb programoknak.

Megoldási javaslat

▪ A közösségi terek kialakítása és a közösségi infrastruktúra fejlesztése erősíti az identitástudatot, a társadalmi kohéziót, hozzájárul az életminőség javulásához.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 62/71 Kód: DA-88-SzF-1-03 Sorszám: 6826Prioritás: Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között



▪ Az Akciócsoport fejlesztési stratégiájának fő prioritásai között szerepel hálózatok kialakításának támogatása az egyes társadalmi szférák, valamint a gazdasági ágazatok (falusi turizmus, helyi kézműves és élelmiszeripari termékek) szereplői között, s az együttműködő, erőforrásaikat optimalizáló felek közös programjainak támogatása.

Helyzet/ adottság

▪ Az együttműködésekhez szükséges infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek egyelőre nem állnak rendelkezésre kistérségi szinten. Nem állnak rendelkezésre komplex programok megvalósításához, ill. a tematikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó szereplők kapcsolattartásához szükséges terek, eszközök. Azonban mind a szarvasi, mind a békési kistérségben van olyan település, mely vonzáskörzetében központi szerepet tölt be a lakosság életében (oktatás, közlekedés, foglalkoztatás), így alkalmas és érdemes lehet arra, hogy helyet adjon egy térségi többfunkciós civil fejlesztő központnak.


▪ Civil fejlesztő központ kialakítása Szarvason, mely központ helyet biztosít egy térségi civil irodának, turisztikai információs pontnak, a falusi turizmusban, valamint a helyi jellegzetes kézműves és élelmiszeripari termékek piacra juttatásában érdekelt és érintett szereplők hálózatának (titkári irodák), a helyi termékek bemutatóhelyének, képzőközpontnak, biztosítva ezáltal a civil szféra és az együttműködési hálózatok hatékonyságát és eredményességét.

Megoldási javaslat

▪ 1 db térségi civil fejlesztő központ kialakítása, társadalmi kohézió erősödése, gazdasági ágazatokban működő hálózatok hatékonyságának növelése, a civil szervezetek gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének növelése.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (15%), Marketing tevékenység (15%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Szarvas



▪ Térségi civil fejlesztő központ: az Akciócsoporthoz tartozó 18 település, de legalább az adott statisztikai kistérség településeit, azok vidék-és település, valamint gazdaságfejlesztésben érintett szereplőit, az egyes hálózatok tagjait és azok tevékenységét infrastrukturális, tárgyi és személyi háttérrel segítő, kiszolgáló létesítmény, mely legalább 20-25 fős csoportok oktatására, képzésére is alkalmas.






▪ Az Akciócsoport fejlesztési stratégiájának fő prioritásai között szerepel hálózatok kialakításának támogatása az egyes társadalmi szférák, valamint a gazdasági ágazatok (falusi turizmus, helyi kézműves és élelmiszeripari termékek) szereplői között, s az együttműködő, erőforrásaikat optimalizáló felek közös programjainak támogatása.

Helyzet/ adottság

▪ Az együttműködésekhez szükséges infrastrukturális, tárgyi és személyi feltételek egyelőre nem állnak rendelkezésre kistérségi szinten. Nem állnak rendelkezésre komplex programok megvalósításához, ill. a tematikailag egymáshoz szorosan kapcsolódó szereplők kapcsolattartásához szükséges terek, eszközök. Azonban mind a szarvasi, mind a békési kistérségben van olyan település, mely vonzáskörzetében központi szerepet tölt be a lakosság életében (oktatás, közlekedés, foglalkoztatás), így alkalmas és érdemes lehet arra, hogy helyet adjon egy térségi többfunkciós civil fejlesztő központnak.


▪ Civil fejlesztő központ kialakítása Mezőberényben, mely központ helyet biztosít egy térségi civil irodának, turisztikai információs pontnak, a falusi turizmusban, valamint a helyi jellegzetes kézműves és élelmiszeripari termékek piacra juttatásában érdekelt és érintett szereplők hálózatának (titkári irodák), a helyi termékek bemutatóhelyének, képzőközpontnak, biztosítva ezáltal a civil szféra és az együttműködési hálózatok hatékonyságát és eredményességét.

Megoldási javaslat

▪ 1 db térségi civil fejlesztő központ kialakítása, társadalmi kohézió erősödése, gazdasági ágazatokban működő hálózatok hatékonyságának növelése, a civil szervezetek gazdaságfejlesztésben betöltött szerepének növelése.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (30%), Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (15%), Marketing tevékenység (15%), Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Mezőberény



▪ Térségi civil fejlesztő központ: az Akciócsoporthoz tartozó 18 település, de legalább az adott statisztikai kistérség településeit, azok vidék-és település, valamint gazdaságfejlesztésben érintett szereplőit, az egyes hálózatok tagjait és azok tevékenységét infrastrukturális, tárgyi és személyi háttérrel segítő, kiszolgáló létesítmény, mely legalább 20-25 fős csoportok oktatására, képzésére is alkalmas.




Intézkedés: Mintaértékű közös projektek indítása a civil, a gazdálkodó és a közszféra összefogásával, ...

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térség településeinek 70 %-a a megyét átszelő Körösök vagy a Körösök szabályozását követően kialakult holtágak mentén helyezkedik el. A helyi természeti adottságok olyan egyedei értéket képviselnek melyek a régió és tágabb környezete számára is meghatározó.

Helyzet/ adottság

▪ A Körösök völgyének sajátos az állat és növényvilága. A páratlan ökoszisztéma esetenként a térség lakosai számára is ismeretlen. A térség általános iskoláinak többsége a vízi közlekedés lehetőségének hiánya miatt a hegyvidéket helyezi előtérbe szervezett kirándulásain, és erdei iskola programjain. Így saját térségüket a fiatalok kevésbé ismerik, identitástudatuk nem erősödik, a helyi vállalkozások is jövedelemtől esnek el.


▪ A Hármas és a Kettős-Körös teljes hajózható hosszán oktató hajó beindításával az erdei iskola hálózat kiegészítéseként a vizes élőhelyek és az ártéri erdők bemutatása a fiatalabb korosztályok számára, ezáltal környezettudatos gondolkodásmódjuk kialakulásának elősegítése.

Megoldási javaslat

▪ A Körösök Völgyében működő erdei iskolák fontos kiegészítője lehet az oktatóhajó beindítása. Az általános iskolás korú gyerekek átfogó képet kaphatnak a Körösök Völgyére jellemző vizes élőhelyek állat- és növényvilágáról, ezáltal környezettudatosabbá tehető gondolkodásmódjuk, erősíthető helyi identitástudatuk.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az Akciócsoport területén nagy számú roma kisebbség él, főként Békés, Doboz, Gyomaendrőd és Mezőberény településeken. A kisebbségi csoportok helyi társadalmakkal való együttélése nem zavartalan, esetenként konfliktusokkal terhelt.

Helyzet/ adottság

▪ A nézeteltérések, problémák egyik oka az, hogy az eltérő szocializációjú, eltérő társadalmi-gazdasági viszonyok, rendszerek, szabályok, elvek, szokások között, sokszor egymástól elszeparált környezetben nevelkedő és élő csoportok egyáltalán nem ismerik egymást, s ez alapvető gátja egymás megértésének, a békés együttélésnek, a roma kisebbség integrációjának.


▪ Rendezvények és programok (kulturális, gasztronómiai programok, előadások, oktatások, börzék, tanácsadások, készség fejlesztő foglalkozások) szervezésének és lebonyolításának támogatása, melyek célcsoportjai roma és nem roma közösségek, céljuk pedig egymás kultúrájának, társadalmi hátterének, problémáinak, lehetőségeinek megismerése, közös tevékenységek végzése, különös tekintettel a gyermek-és ifjúsági korosztályokra.

Megoldási javaslat

▪ 6 db rendezvény megvalósulása, a társadalmi kohézió erősödése.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Békés, Doboz, Mezőberény








▪ Az Akciócsoport területén nagy számú roma kisebbség él, főként Békés, Doboz, Gyomaendrőd és Mezőberény településeken. A kisebbségi csoportok helyi társadalmakkal való együttélése nem zavartalan, esetenként konfliktusokkal terhelt.

Helyzet/ adottság

▪ A nézeteltérések, problémák egyik oka az, hogy az eltérő szocializációjú, eltérő társadalmi-gazdasági viszonyok, rendszerek, szabályok, elvek, szokások között, sokszor egymástól elszeparált környezetben nevelkedő és élő csoportok egyáltalán nem ismerik egymást, s ez alapvető gátja egymás megértésének, a békés együttélésnek, a roma kisebbség integrációjának.


▪ Rendezvények és programok (kulturális, gasztronómiai programok, előadások, oktatások, börzék, tanácsadások, készség fejlesztő foglalkozások) szervezésének és lebonyolításának támogatása, melyek célcsoportjai roma és nem roma közösségek, céljuk pedig egymás kultúrájának, társadalmi hátterének, problémáinak, lehetőségeinek megismerése, közös tevékenységek végzése, különös tekintettel a gyermek-és ifjúsági korosztályokra.

Megoldási javaslat

▪ 2 db rendezvény megvalósulása, a társadalmi kohézió erősödése.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Gyomaendrőd






Intézkedés: Hálózatépítés, átfogó komplex programok-, fejlesztések kidolgozása, támogatása


▪ Az Akciócsoport területén számos non-profit szervezet tevékenykedik, köztük a legtöbb kulturális, hagyományőrző céllal. E szervezetek aktívan részt vesznek a települési falunapok, fesztiválok rendezésében, önálló, a saját tevékenységükhöz, karakterükhöz illeszkedő programok megvalósítására azonban főként forráshiány miatt nem képesek.

Helyzet/ adottság

▪ Annak ellenére, hogy a települési önkormányzatok egyre több pénzt fordítanak szórakoztató és hagyományőrző céllal falunapok, fesztiválok, nagyszabású rendezvények megvalósítására, e rendezvények közösségformáló, identitástudat erősítő szerepe a vártnál kisebb. Az egy-egy célcsoportot megcélzó, kisebb lélegzetvételű (rövidebb időtartam, kevesebb programelem), de tartalmasabb, a helyiek aktív részvételén alapuló programok magasabb társadalmi hozadékkal bírnak.


▪ Non-profit szervezetek támogatása tevékenységeikhez igazodó programok (természetvédelmi akciók, szabadidős programok, sportnapok, szakmai találkozók, kulturális programok, táncházak, dalversenyek, ki-mit tud?, hagyományőrző programok, játszóházak, kézműves foglalkozások, gasztronómiai jellegű programok, főzőversenyek, készségfejlesztő foglalkozások) szervezésében és megvalósításában.

Megoldási javaslat

▪ 9 db program megvalósulásával a helyi identitástudat és a társadalmi kohézió erősödése.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az Akciócsoport területén számos non-profit szervezet tevékenykedik, köztük a legtöbb kulturális, hagyományőrző céllal. E szervezetek aktívan részt vesznek a települési falunapok, fesztiválok rendezésében, önálló, a saját tevékenységükhöz, karakterükhöz illeszkedő programok megvalósítására azonban főként forráshiány miatt nem képesek.

Helyzet/ adottság

▪ Annak ellenére, hogy a települési önkormányzatok egyre több pénzt fordítanak szórakoztató és hagyományőrző céllal falunapok, fesztiválok, nagyszabású rendezvények megvalósítására, e rendezvények közösségformáló, identitástudat erősítő szerepe a vártnál kisebb. Az egy-egy célcsoportot megcélzó, kisebb lélegzetvételű (rövidebb időtartam, kevesebb programelem), de tartalmasabb, a helyiek aktív részvételén alapuló programok magasabb társadalmi hozadékkal bírnak.


▪ Non-profit szervezetek támogatása tevékenységeikhez igazodó programok (természetvédelmi akciók, szabadidős programok, sportnapok, szakmai találkozók, kulturális programok, táncházak, dalversenyek, ki-mit tud?, hagyományőrző programok, játszóházak, kézműves foglalkozások, gasztronómiai jellegű programok, főzőversenyek, készségfejlesztő foglalkozások) szervezésében és megvalósításában.

Megoldási javaslat

▪ 8 db rendezvény megvalósulásával a helyi identitástudat és a társadalmi kohézió erősödése várható.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az Akciócsoport területén számos non-profit szervezet tevékenykedik, többségük kulturális, hagyományőrző céllal. E szervezetek bár egyre aktívabbak a települések közösségi életének szervezésében, nagyobb volumenű projektek, beruházások, programok megvalósítására önállóan nem képesek.Ennek többek között oka lehet a megfelelő előkészítéshez, lebonyolításhoz és nyomon követéshez szükséges humánerőforrás hiánya, az információ hiánya és a partnerek hiánya.

Helyzet/ adottság

▪ A térség civil szervezetei között érdemi, folyamatos kapcsolat egyelőre nem alakult ki, általában ad hoc jelleggel, egy-egy cél elérésére szerveződnek. Hálózaton belüli kapcsolattartás, információáramlás, közös infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer segítségével e szervezetek hatékonysága növelhető lenne, mind az önfenntartás, mind a társadalmi problémákra való rálátás és azok kezelése terén.


▪ Az Acs területét, de legalább statisztikai kistérségeket lefedő együttműködési hálózat kialakítása a non-profit szervezet között, a hálózat tevékenységének, programjainak támogatása: a működő civil szervezetek és képviselőik felkutatása, kapcsolatfelvétel, önszerveződés, állapotfelmérés. A hálózat adminisztrációs és koordinációs vezetősége és tagjai részére előadások, tájékoztatók, képzések, oktatások szervezése, közös cselekvési programok (kommunikációs csatornák kiépítése, térségi információs honlap készítése, kiadványok készítése, szakmai rendezvények, képzések szervezése és lebonyolítása, közös projektek, beruházások terveinek kidolgozása, térségi civil fejlesztő központ kialakítása, a központban civil iroda működtetése) kidolgozásának és megvalósításának támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Az együttműködés révén a civil szervezetek hatékonysága fokozható, a társadalmi kohézió erősödik.Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei (20%), Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés (10%), Marketing tevékenység (10%), Rendezvény










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 70/71 Kód: DA-88-GF-7-01 Sorszám: 6896Prioritás: Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között



▪ A térség mikro-kis és középvállalkozásai, családi gazdálkodói, civil szervezetei számos helyi jellegzetességgel bíró kézműves és élelmiszeripari terméket állítana elő (csabai kolbász, gyomai túró, békési kecskesajt, csabacsűdi méz, szarvasi lekvár, békési pálinka, a vizes élőhelyek hagyományaihoz kapcsolódóan vesszőből, csuhéból, gyékényből fonott használati tárgyak, agyagedények, szőttesek stb.).Ezen egyedi íz-és színvilágú termékek egy jelentős részét nem standardizált módon, csak kisebb mennyiségben állítják elő, így piaci értékesítésük nehezebben megoldható. Az egységes, térségi marketingstratégia hiánya szintén gátja az eladásukból származó magasabb jövedelem megteremtésének, hiszen a jelenlegi reklámstratégiák sem a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását nem tudják elősegíteni, sem a térségbe látogató vendégekhez nem tudják e termékeket a turisztikai szolgáltatókon keresztül eljuttatni.

Helyzet/ adottság

▪ A jövedelemszerzési lehetőséget jelentő, de egyben hagyományőrző funkciót is betöltő helyi termékek termelőinek, feldolgozóinak, értékesítőinek tevékenysége hálózatba szerveződéssel és közös programok, beruházások megvalósításával hatékonyabbá tehető.


▪ A helyi termékek termelőit, feldolgozóit, értékesítőit, a termékek piacra jutásában és jobb piaci pozicionálásában érdekelt és érintett feleket tömörítő hálózat megalakulásának, tevékenységének, munkája infrastrukturális háttere megteremtésének támogatása. A megoldási javaslat a 6839., 6837., 6838., 6826. és 6827. kódszámú megoldási javaslatokra épülő komplex projekt.

Megoldási javaslat

▪ A helyi termékek piaci pozícióinak javulása, ezáltal az értékesítési bevételek növelése, munkahelyek megtartása, a turisztikai attrakciók mennyiségi és minőségi javulása, a társadalmi és gazdasági szereplők közötti együttműködés javulása várható.

Várható eredmény







EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %



Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt




Megoldási javaslatok 71/71 Kód: DA-88-GF-7-02 Sorszám: 6899Prioritás: Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között



▪ A térségben számos civil szervezet tevékenykedik, munkájuk a kulturális rendezvények, hagyományőrző, sport programok szervezésétől a hátrányos helyzetű rétegek segítésén át a helyi természeti értékek megóvásáig igen sok területre kiterjed, a társadalmi folyamatokra való ráhatásuk és főként gazdaságfejlesztési szerepük azonban nem jelentős.

Helyzet/ adottság

▪ A civil szervezetek munkájának hatékonysága a forrásabszorbciós képesség fokozásával, partnerek közötti együttműködések kialakításával, a szükséges szakmai tudás, információ átadásával, a megfelelő személyi és infrastrukturális háttér megteremtésével nagy mértékben javítható, s ezzel a gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe is fokozható.


▪ Non-profit szervezetek közötti együttműködési hálózat kialakításának és a hálózat tevékenységének, programjainak, beruházásainak támogatása. A megoldási javaslat a 6834., 6826., 6827., 6840. és 6839. kódszámú megoldási javaslatokra épülő komplex projekt.

Megoldási javaslat

Várható eredmény







EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %



Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Komplex projekt


222

A rendszer kidolgozásánál ügyeltünk arra, hogy a hangsúly az összefogáson, a térségi arculat kialakításán, a kezdeményezőkészség fejlesztésén, a turisztikai potenciál kihasználásán és a sokszínűség integrálásán legyen, úgy, hogy megmaradjon a programunk egyedisége is.Ennek fényében fejlesztési programunk alappillérei az alábbiak szerint öntenek formát:

o I. prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése: Prioritásunk a már meglévő turisztikai attrakciók és szolgáltatások egymást erősítő szinergiáinak mozgósítására (pl. láncba, közös programba fűzés), a terület promóciójának erősítésére, a minőség és tartalom fejlesztésére koncentrál.o II. prioritás: Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között: A prioritáshoz rendelt intézkedések a közösen, partnerségben pályázók számára nyújtanak előnyöket, illetve a prioritásnak külön e célra megfogalmazott intézkedése fogja együttműködésre késztetni a társadalmi szereplőket.o III. prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése: Békés megye a Körösök hazája, hiszen a Fehér-, a Fekete-, a Sebes-, majd ezek egyesüléseiből születő Kettős- és Hármas-Körös a megyét keresztülszelve folyik a Tiszába. Prioritásunk ennek a természeti, és a hozzá kapcsolódó - nemzetiségek sokszínűségéből adódó - kulturális értékek megőrzése, valamint a környezeti állapot megóvása érdekében fogalmazódott meg.o IV. prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősítése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása: A prioritás intézkedései nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaságból és a lényegében megszűnt feldolgozóiparból kiszorult dolgozók foglalkoztatására. Helyi speciális termékek piacra jutásának segítésével, képzési programok szervezésével támogatjuk a helyi vállalkozásokat. A tanyás térségek infrastruktúrájának fejlesztésével és foglalkoztatásának bővítésével javítjuk az életminőséget, és csökkentjük az elvándorlást.

A stratégia elemeinek összhangja

Elemezve a célkitűzésünk és az LEADER intézkedés globális célkitűzései közötti kapcsolatot, az alábbiakat tudjuk kiemelni:

o A természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai fejlesztéssel új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségeket teremtünk, a vidéki életszínvonalat és munkalehetőségeket javítjuk, a vidéki jólétet növeljük, munkahelyeket teremtünk és őrzünk meg.

A rendszer kidolgozásánál ügyeltünk arra, hogy a hangsúly az összefogáson, a térségi arculat kialakításán, a kezdeményezőkészség fejlesztésén, a turisztikai potenciál kihasználásán és a sokszínűség integrálásán legyen, úgy, hogy megmaradjon a programunk egyedisége is.Ennek fényében fejlesztési programunk alappillérei az alábbiak szerint öntenek formát:

o I. prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése: Prioritásunk a már meglévő turisztikai attrakciók és szolgáltatások egymást erősítő szinergiáinak mozgósítására (pl. láncba, közös programba fűzés), a terület promóciójának erősítésére, a minőség és tartalom fejlesztésére koncentrál.o II. prioritás: Együttműködés erősítése a társadalom szereplői között: A prioritáshoz rendelt intézkedések a közösen, partnerségben pályázók számára nyújtanak előnyöket, illetve a prioritásnak külön e célra megfogalmazott intézkedése fogja együttműködésre késztetni a társadalmi szereplőket.o III. prioritás: Környezeti, természeti és kulturális értékek fejlesztése: Békés megye a Körösök hazája, hiszen a Fehér-, a Fekete-, a Sebes-, majd ezek egyesüléseiből születő Kettős- és Hármas-Körös a megyét keresztülszelve folyik a Tiszába. Prioritásunk ennek a természeti, és a hozzá kapcsolódó - nemzetiségek sokszínűségéből adódó - kulturális értékek megőrzése, valamint a környezeti állapot megóvása érdekében fogalmazódott meg.o IV. prioritás: Mikro, kis- és középvállalkozások versenyképességének, munkahelyteremtő képességének erősítése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása: A prioritás intézkedései nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaságból és a lényegében megszűnt feldolgozóiparból kiszorult dolgozók foglalkoztatására. Helyi speciális termékek piacra jutásának segítésével, képzési programok szervezésével támogatjuk a helyi vállalkozásokat. A tanyás térségek infrastruktúrájának fejlesztésével és foglalkoztatásának bővítésével javítjuk az életminőséget, és csökkentjük az elvándorlást.

A stratégia elemeinek összhangja

Elemezve a célkitűzésünk és az LEADER intézkedés globális célkitűzései közötti kapcsolatot, az alábbiakat tudjuk kiemelni:

o A természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai fejlesztéssel új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségeket teremtünk, a vidéki életszínvonalat és munkalehetőségeket javítjuk, a vidéki jólétet növeljük, munkahelyeket teremtünk és őrzünk meg.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

223

o Közös programok, beruházások megvalósításával életképes vidéki közösséget alakítunk ki, melynek köszönhetően javulni fog a társadalmi szereplők együttműködési képessége és szervezettsége. A szereplők közötti jól működő partnerségek közvetve kihatnak nemcsak a társadalomra, hanem a gazdaságra és a munkaerőpiacra is, generálva ezek fejlődését.

A fentiek fényében Vidékfejlesztési Stratégiánk átfogó célja (Életminőség javítása a természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai fejlesztéssel és közös programok, beruházások megvalósításával) komplexen illeszkedik mind a négy globális célkitűzéshez, szoros kapcsolatot teremt közöttük.

Katalizátorhatás

o Egységes településkép kialakítása és a turisztikai attrakciók fejlesztésének eredményei adnak jól kommunikálható, színes hátteret a közös turisztikai promóciók fejlesztéséhez.o A közös védjegy, márkanév kidolgozása az értékesítés erősítésén keresztül erősíti a mintaértékű közös beruházások indítását, és azok fenntarthatóságát is.o A hálózatépítés, átfogó komplex programok kidolgozása új beruházások generálásával mindegyik intézkedést erősíti.o A mintaértékű közös beruházások indítása turisztikai attrakciók fejlesztését teszi lehetővé.A fentiek hatására a térség formálódik.

Közös célokat és stratégiai megvalósítási folyamatokat állítottunk fel annak érdekében, hogy a településeken megvalósuljon a vidéki jólét növekedése. Fontos kiemelni, hogy az intézkedések együttes megvalósulása csak az akciócsoport tagjainak tevékeny részvételével, és a forrásokkal együtt valósítható meg.

A térség jövőképe 10-15 éves távlatban

A természeti és kulturális kincsek a turizmus és egyéb komplex fejlesztési programok által a vidéken élők fő jövedelemszerzési forrásává válnak.

A motorizáció, az infrastruktúra, illetve a távmunka kiteljesedésével a fiatalok elszakadhatnak a városok gazdasági "köldökzsinórjától", és vidékre költözve megvalósíthatják természetközeli, egészséges életvitelüket.

Az akciócsoport a környező akciócsoportokkal közösen, a LEADER intézkedési körön túlnyúló, nagy volumenű fejlesztéseket valósít meg.

o Közös programok, beruházások megvalósításával életképes vidéki közösséget alakítunk ki, melynek köszönhetően javulni fog a társadalmi szereplők együttműködési képessége és szervezettsége. A szereplők közötti jól működő partnerségek közvetve kihatnak nemcsak a társadalomra, hanem a gazdaságra és a munkaerőpiacra is, generálva ezek fejlődését.

A fentiek fényében Vidékfejlesztési Stratégiánk átfogó célja (Életminőség javítása a természeti és kulturális értékekre épülő turisztikai fejlesztéssel és közös programok, beruházások megvalósításával) komplexen illeszkedik mind a négy globális célkitűzéshez, szoros kapcsolatot teremt közöttük.

Katalizátorhatás

o Egységes településkép kialakítása és a turisztikai attrakciók fejlesztésének eredményei adnak jól kommunikálható, színes hátteret a közös turisztikai promóciók fejlesztéséhez.o A közös védjegy, márkanév kidolgozása az értékesítés erősítésén keresztül erősíti a mintaértékű közös beruházások indítását, és azok fenntarthatóságát is.o A hálózatépítés, átfogó komplex programok kidolgozása új beruházások generálásával mindegyik intézkedést erősíti.o A mintaértékű közös beruházások indítása turisztikai attrakciók fejlesztését teszi lehetővé.A fentiek hatására a térség formálódik.

Közös célokat és stratégiai megvalósítási folyamatokat állítottunk fel annak érdekében, hogy a településeken megvalósuljon a vidéki jólét növekedése. Fontos kiemelni, hogy az intézkedések együttes megvalósulása csak az akciócsoport tagjainak tevékeny részvételével, és a forrásokkal együtt valósítható meg.

A térség jövőképe 10-15 éves távlatban

A természeti és kulturális kincsek a turizmus és egyéb komplex fejlesztési programok által a vidéken élők fő jövedelemszerzési forrásává válnak.

A motorizáció, az infrastruktúra, illetve a távmunka kiteljesedésével a fiatalok elszakadhatnak a városok gazdasági "köldökzsinórjától", és vidékre költözve megvalósíthatják természetközeli, egészséges életvitelüket.

Az akciócsoport a környező akciócsoportokkal közösen, a LEADER intézkedési körön túlnyúló, nagy volumenű fejlesztéseket valósít meg.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

224

A fejlesztési terv komplexen célozza meg a célterület lakosainak, gazdaságainak, civil szervezeteinek (horgász, vadász, nemzetiségi), önkormányzatainak érdekeit. Kiemelten célozza a nemzetiségek, nők, kisebbség, fiatalok körülményeinek javítását.o A természeti és kulturális kincsek kiaknázása (lsd. Turisztikai attrakciók fejlesztése) kapcsán a vidéken élők nők, a szlovák, német nemzetiségek és a romák vannak megcélozva. o A beruházások támogatásával a gazdákat, vállalkozókat kívánjuk megcélozni, akik a jövedelemtermelő beruházásokkal (lsd. Mintaértékű közös beruházások indítása) új munkahelyeket teremtenek.

Az intézkedések és a pályázatok feltételei között előnyben fogjuk részesíteni az összefogást, legyen szó széleskörű társadalmi vagy csak egy szereplői kör, mondjuk a vállalkozók között.A fejlesztési program hatása a célcsoportokra:FiatalokA programunk a fiatalok számára is vonzó témaköröket fejleszt:falusi- és vízi turizmus, a lovak szeretete,elfelejtett hagyományok felélesztése (pl. vályogépítészet, búboskemence építés, kályharakás)a falusi élet, a tanyasi "feeling",a családi gazdaságok erősítése, a család együtt maradásának esélye

A komplex fejlesztések generálása és levezénylése dinamikus, képzett fiatalokat igényel. A magasabb jövedelem megtartja, illetve visszatérésre bírja őket

NőkProgramunk olyan turisztikai attrakciók fejlesztését segíti, melyek lehetővé teszik a részmunkaidőben, kötetlen munkavégzést a nők számára.

A fejlesztési terv komplexen célozza meg a célterület lakosainak, gazdaságainak, civil szervezeteinek (horgász, vadász, nemzetiségi), önkormányzatainak érdekeit. Kiemelten célozza a nemzetiségek, nők, kisebbség, fiatalok körülményeinek javítását.o A természeti és kulturális kincsek kiaknázása (lsd. Turisztikai attrakciók fejlesztése) kapcsán a vidéken élők nők, a szlovák, német nemzetiségek és a romák vannak megcélozva. o A beruházások támogatásával a gazdákat, vállalkozókat kívánjuk megcélozni, akik a jövedelemtermelő beruházásokkal (lsd. Mintaértékű közös beruházások indítása) új munkahelyeket teremtenek.

Az intézkedések és a pályázatok feltételei között előnyben fogjuk részesíteni az összefogást, legyen szó széleskörű társadalmi vagy csak egy szereplői kör, mondjuk a vállalkozók között.A fejlesztési program hatása a célcsoportokra:FiatalokA programunk a fiatalok számára is vonzó témaköröket fejleszt:falusi- és vízi turizmus, a lovak szeretete,elfelejtett hagyományok felélesztése (pl. vályogépítészet, búboskemence építés, kályharakás)a falusi élet, a tanyasi "feeling",a családi gazdaságok erősítése, a család együtt maradásának esélye

A komplex fejlesztések generálása és levezénylése dinamikus, képzett fiatalokat igényel. A magasabb jövedelem megtartja, illetve visszatérésre bírja őket

NőkProgramunk olyan turisztikai attrakciók fejlesztését segíti, melyek lehetővé teszik a részmunkaidőben, kötetlen munkavégzést a nők számára.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

225

Emelkedik a részmunkaidőt betöltő nők aránya. Javul a GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők foglalkoztatási esélyeAz intézkedésekben pozitív diszkriminációt alkalmazunk az olyan pályázatoknál, ahol a létrejövő új munkahelyek betöltésénél nőket alkalmaznak

Hátrányos helyzetűekAz elfelejtett hagyományok felélesztése, a kulturális és gasztronómia értékek kiaknázása a romák számára alternatív jövedelemszerzés lehetőségét kínálják.Az intézkedésekben pozitív diszkriminációt alkalmazunk az olyan pályázatoknál, ahol a létrejövő új munkahelyek betöltésénél hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból alkalmaznak személyeket.Az új komplex programok kidolgozásának támogatása új, romákat is tartalmazó komponensei pozitívan hatnak a társadalmi csoportra

Már kis összefogással is igen komoly nagyságú fejlesztési forrásokat lehetne mozgósítani. A minta értékű közös beruházások illetve turisztikai fejlesztések sikerei bizalmat és lelkesedést indukálnak. A magánforrások növekvő mértékben bevonásra kerülnek a helyi fejlesztésekben. Új programok képesek fenntartani nonprofit szervezetünket, mely további fejlesztési forrásokat fog generálni.A Tervezést Koordináló Csoport tagjai között van CKÖ, és állandó meghívott a régió roma koordinátora. A nonprofit szervezet több tagja roma, illetve egyéb kisebbség és hátrányos helyzetű csoport szervezete, önkormányzata.Stratégiánk külön figyelet fordít a tanyás térségek életminőségének és jövedelemszerzésének javítására.A stratégia végregajtása során javul az hátrányos helyzetű csoportok életninősége.

Emelkedik a részmunkaidőt betöltő nők aránya. Javul a GYED-ről a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó nők foglalkoztatási esélyeAz intézkedésekben pozitív diszkriminációt alkalmazunk az olyan pályázatoknál, ahol a létrejövő új munkahelyek betöltésénél nőket alkalmaznak

Hátrányos helyzetűekAz elfelejtett hagyományok felélesztése, a kulturális és gasztronómia értékek kiaknázása a romák számára alternatív jövedelemszerzés lehetőségét kínálják.Az intézkedésekben pozitív diszkriminációt alkalmazunk az olyan pályázatoknál, ahol a létrejövő új munkahelyek betöltésénél hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból alkalmaznak személyeket.Az új komplex programok kidolgozásának támogatása új, romákat is tartalmazó komponensei pozitívan hatnak a társadalmi csoportra

Már kis összefogással is igen komoly nagyságú fejlesztési forrásokat lehetne mozgósítani. A minta értékű közös beruházások illetve turisztikai fejlesztések sikerei bizalmat és lelkesedést indukálnak. A magánforrások növekvő mértékben bevonásra kerülnek a helyi fejlesztésekben. Új programok képesek fenntartani nonprofit szervezetünket, mely további fejlesztési forrásokat fog generálni.A Tervezést Koordináló Csoport tagjai között van CKÖ, és állandó meghívott a régió roma koordinátora. A nonprofit szervezet több tagja roma, illetve egyéb kisebbség és hátrányos helyzetű csoport szervezete, önkormányzata.Stratégiánk külön figyelet fordít a tanyás térségek életminőségének és jövedelemszerzésének javítására.A stratégia végregajtása során javul az hátrányos helyzetű csoportok életninősége.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

226

A HVS tervezésénél a következő fejlesztési tervek és végrehajtott projektek eredményeit, esetleges kudarcait vettük figyelembe:Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)Az OTK az idegenforgalmi fejlesztési irányelvek kiemelt kezelését és a fokozott állami szerepvállalás fontosságát fogalmazza meg egyrészt az idegenforgalmilag frekventált „kiemelt üdülőkörzetekben”, másrészt a kiváló turisztikai adottságokkal rendelkező, de elmaradott térségekben. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési KoncepcióA Dél-Alföld váljon- a régióépítés egyik hazai modelljévé, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén- belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé, melynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetőségeA régió célrendszerében idegenforgalmi vonatkozású fejlesztések a konkrét célok szintjén jelennek meg, melyek a különböző turisztikai vonzerők hasznosításával az idegenforgalom sokoldalú és integrált fejlesztését határozzák meg. - a falusi turizmus, - a természethez kötődő aktív és hobbi turizmus,- valamint az ökoturizmus fejlesztése,Békés Megye Területfejlesztési KoncepciójaStratégiai célok:- A helyi gazdaság sikeres tradícióira támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb színtű konvertálható képzettségére építő, az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása- Az alföldi településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat- A sokszínű társadalmi és természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével egészséges és vonzó környezet megteremtése a megye lakossága és a megyén (országon) kívül élők számáraA fejlesztések finanszírozása vegyes (EU, hazai) konstrukcióban valósultak meg.

A HVS tervezésénél a következő fejlesztési tervek és végrehajtott projektek eredményeit, esetleges kudarcait vettük figyelembe:Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)Az OTK az idegenforgalmi fejlesztési irányelvek kiemelt kezelését és a fokozott állami szerepvállalás fontosságát fogalmazza meg egyrészt az idegenforgalmilag frekventált „kiemelt üdülőkörzetekben”, másrészt a kiváló turisztikai adottságokkal rendelkező, de elmaradott térségekben. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési KoncepcióA Dél-Alföld váljon- a régióépítés egyik hazai modelljévé, a közös érdekeken alapuló együttműködés és a regionális léptékű hálózati innovációk révén- belső erőforrásaira támaszkodva, a közös problémák megoldásával, külső és belső perifériák integrációját megvalósító térséggé, melynek valamennyi lakója számára biztosítható a minőségi életviszonyok fokozatos javításának lehetőségeA régió célrendszerében idegenforgalmi vonatkozású fejlesztések a konkrét célok szintjén jelennek meg, melyek a különböző turisztikai vonzerők hasznosításával az idegenforgalom sokoldalú és integrált fejlesztését határozzák meg. - a falusi turizmus, - a természethez kötődő aktív és hobbi turizmus,- valamint az ökoturizmus fejlesztése,Békés Megye Területfejlesztési KoncepciójaStratégiai célok:- A helyi gazdaság sikeres tradícióira támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb színtű konvertálható képzettségére építő, az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása- Az alföldi településhálózat kínálta előnyöket kihasználva, a kistérségi együttműködés fokozásával a megye minden lakosa könnyen és gyorsan érhesse el a mindenkori civilizációs színvonalnak megfelelő javakat és szolgáltatásokat- A sokszínű társadalmi és természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével egészséges és vonzó környezet megteremtése a megye lakossága és a megyén (országon) kívül élők számáraA fejlesztések finanszírozása vegyes (EU, hazai) konstrukcióban valósultak meg.Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

227

A célterület legnagyobb fejlesztései közé tartozik a ROP 1.1 közel 1 milliárdos beruházás, mely 2006-ban a Körösök Völgyében valósult meg. Ennek komponensei a természeti kincsek turisztikai kiaknázásának fejlesztését célozza meg, főleg infrastrukturális fejlesztéseken keresztül. A célterületen és környezetében számos nagyprojekt valósult meg. Pl. Gyula és Gyomaendrőd gyógyközpont, Békéscsabai repülőtér 2006-ban nemzetközi szinten tudja majd fogadni az utasokat. Ezek a fejlesztések habár a célterületen kívül esnek, hatásuk érezhető és a célterületen élők életkörülményeit javítja.A fejlesztések végrehajtása során a térségen belül az önkormányzatok és gazdasági társaságok kapcsolata, identitástudata megerősödött. A tagok szervezőkészsége folyamatosan javul. Ezt szemlélteti – az önkormányzati feladatok közös ellátására – létrehozott Többcélú Kistérségi Társulások is. A megyei szervezetek helyi kirendeltségeivel, a térségben található települési kisebbségi önkormányzatokkal szoros kapcsolat alakult ki a fejlesztések, a térségi, települési programok megvalósítása során.

A célterület legnagyobb fejlesztései közé tartozik a ROP 1.1 közel 1 milliárdos beruházás, mely 2006-ban a Körösök Völgyében valósult meg. Ennek komponensei a természeti kincsek turisztikai kiaknázásának fejlesztését célozza meg, főleg infrastrukturális fejlesztéseken keresztül. A célterületen és környezetében számos nagyprojekt valósult meg. Pl. Gyula és Gyomaendrőd gyógyközpont, Békéscsabai repülőtér 2006-ban nemzetközi szinten tudja majd fogadni az utasokat. Ezek a fejlesztések habár a célterületen kívül esnek, hatásuk érezhető és a célterületen élők életkörülményeit javítja.A fejlesztések végrehajtása során a térségen belül az önkormányzatok és gazdasági társaságok kapcsolata, identitástudata megerősödött. A tagok szervezőkészsége folyamatosan javul. Ezt szemlélteti – az önkormányzati feladatok közös ellátására – létrehozott Többcélú Kistérségi Társulások is. A megyei szervezetek helyi kirendeltségeivel, a térségben található települési kisebbségi önkormányzatokkal szoros kapcsolat alakult ki a fejlesztések, a térségi, települési programok megvalósítása során.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

228

Szervezeti forma: Nonprofit Kft.1fö ügyvezető, két fő cégvezető.15 fős vezetőség (közös képviselők)5-6 fős munkaszervezet.

A terület nagysága miatt egy központi és egy kihelyezett iroda működtetése indokolt.Az ügyvezető több mint 5 éves területfejlesztési, és 3 éves a LEADER+ vezetési gyakorlattal rendelkezik. A munkatársak felsőfokú végzettséggel, kistérségi ill. LEADER gyakorlattal rendelkezők.

A fejlesztés LEADER-szerűségét a projekt innovativitása és látásmódja adja. A fejlesztések középpontjában a természeti és kulturális értékekből táplálkozó turizmus kínálta valós vidéki megélhetési alternatívák kidolgozása áll.A modell a közös beszerzést, fejlesztést és értékesítést, a háztáji különleges ízvilágot és minőségi termékek előállítását, valamint az előállítás teljes vertikális folyamatának turisztikai attrakcióvá való fejlesztését öleli fel. A bevezetés sikere szerteágazó pozitív fejlődést indít mind a gazdaság, mind a társadalom területén. A fejlesztési források az egymást erősíteni képes projektekre összpontosulnak.

A LEADER program egyik legfontosabb felismerése, hogy a tervezésben a kedvezményezettek is részt vesznek. Ismerték a célok, prioritások és intézkedések rendszerét, a kapcsolódó költségvetést.. A megvalósítás során is nyitott, őszinte kommunikációt fogunk végezni.

A LEADER programunkban hosszú távú célokat fogalmaztunk meg, melyek megvalósítása a jövőben is igényli a folyamatos egyeztetést.

Szervezeti forma: Nonprofit Kft.1fö ügyvezető, két fő cégvezető.15 fős vezetőség (közös képviselők)5-6 fős munkaszervezet.

A terület nagysága miatt egy központi és egy kihelyezett iroda működtetése indokolt.Az ügyvezető több mint 5 éves területfejlesztési, és 3 éves a LEADER+ vezetési gyakorlattal rendelkezik. A munkatársak felsőfokú végzettséggel, kistérségi ill. LEADER gyakorlattal rendelkezők.

A fejlesztés LEADER-szerűségét a projekt innovativitása és látásmódja adja. A fejlesztések középpontjában a természeti és kulturális értékekből táplálkozó turizmus kínálta valós vidéki megélhetési alternatívák kidolgozása áll.A modell a közös beszerzést, fejlesztést és értékesítést, a háztáji különleges ízvilágot és minőségi termékek előállítását, valamint az előállítás teljes vertikális folyamatának turisztikai attrakcióvá való fejlesztését öleli fel. A bevezetés sikere szerteágazó pozitív fejlődést indít mind a gazdaság, mind a társadalom területén. A fejlesztési források az egymást erősíteni képes projektekre összpontosulnak.

A LEADER program egyik legfontosabb felismerése, hogy a tervezésben a kedvezményezettek is részt vesznek. Ismerték a célok, prioritások és intézkedések rendszerét, a kapcsolódó költségvetést.. A megvalósítás során is nyitott, őszinte kommunikációt fogunk végezni.

A LEADER programunkban hosszú távú célokat fogalmaztunk meg, melyek megvalósítása a jövőben is igényli a folyamatos egyeztetést.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/3

229

A pályáztatás kezdetekor beruházás tervezési tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket.Lehetőséget biztosítunk nálunk már előrébb tartó külföldi LEADER csoportok bemutatkozására. A rendezvények keretében bemutatjuk térségünk karakteres termékeik, természeti és kulturális kincseit.

A HVS gazdaságára gyakorolt hatása

kiaknázhatóvá és ezáltal jövedelemtermelővé válnak a természeti és kultúrális értékekháztáji termékek piacra jutásának esélye nőjövedelemkiegészítő szolgáltatásként felvett turizmus és háztáji termékek előállítása a gazdaságok számára valós megélhetési alternatívát kínálgazdák, vidéki nők, hátrányos helyzetűek jövedelme stabilizálódik, jövedelme emelkedik.

A LEADER társadalomra gyakorolt hatása

az elvándorlás lelassul, a megélhetési alternatívát látó fiatalok visszatelepülneka nemzetiségi hagyományok bemutatásával lehetőség nyílik a lakosság nyitottságának növelésére, saját hagyományainak megismerésére, más kultúrák iránti érdeklődés és tisztelet kialakításáraaz ökoturizmus fejlődése a természeti értékek megismertetésével elősegíti a környezettudatos magatartási formák és természetszeretet kialakulását

A terület természeti környezetére gyakorolt hatás

a tervezett projektelemek illeszkednek a táj- és településképhezaz elhanyagolt vízi világ újraéled.

A pályáztatás kezdetekor beruházás tervezési tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket.Lehetőséget biztosítunk nálunk már előrébb tartó külföldi LEADER csoportok bemutatkozására. A rendezvények keretében bemutatjuk térségünk karakteres termékeik, természeti és kulturális kincseit.

A HVS gazdaságára gyakorolt hatása

kiaknázhatóvá és ezáltal jövedelemtermelővé válnak a természeti és kultúrális értékekháztáji termékek piacra jutásának esélye nőjövedelemkiegészítő szolgáltatásként felvett turizmus és háztáji termékek előállítása a gazdaságok számára valós megélhetési alternatívát kínálgazdák, vidéki nők, hátrányos helyzetűek jövedelme stabilizálódik, jövedelme emelkedik.

A LEADER társadalomra gyakorolt hatása

az elvándorlás lelassul, a megélhetési alternatívát látó fiatalok visszatelepülneka nemzetiségi hagyományok bemutatásával lehetőség nyílik a lakosság nyitottságának növelésére, saját hagyományainak megismerésére, más kultúrák iránti érdeklődés és tisztelet kialakításáraaz ökoturizmus fejlődése a természeti értékek megismertetésével elősegíti a környezettudatos magatartási formák és természetszeretet kialakulását

A terület természeti környezetére gyakorolt hatás

a tervezett projektelemek illeszkednek a táj- és településképhezaz elhanyagolt vízi világ újraéled.



230

A terület épített környezetére gyakorolt hatás

a turizmusra építő települések rendezettebb, tisztább környezetet alakítanak ki.a területek rendezésével esztétikus településkép jön létre, ami javítja a helyi lakosság életterének nívóját. Mindez hozzájárul a lakosság életminőségének javításához.

A terület épített környezetére gyakorolt hatás

a turizmusra építő települések rendezettebb, tisztább környezetet alakítanak ki.a területek rendezésével esztétikus településkép jön létre, ami javítja a helyi lakosság életterének nívóját. Mindez hozzájárul a lakosság életminőségének javításához.



helyi vidékfejlesztési stratégia – körösök völgye acs np kft

Documents