herman ottó vándortanösvény bevezető

Herman Ottó vándortanösvény (interaktív polihisztor játszóház)

tanári kézikönyv

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

2014

1

Szerzk

Albert Judit Darvas Lászlóné

Guba Péter Hársas Éva

Janotka Mónika Jantnerné Oláh Ilona

Kecskés Ferenc Tegzes Mária Tóth Erzsébet

Treiber Pálné Zsuzsa Simó Szabolcs

Valenta Ferencné Vásárhelyi Judit

Vásárhelyi Kriszta Vásárhelyi Tamás

Victor András Vidacs Júlia

Szerkesztette: Vásárhelyi Tamás A megvalósításban a lektorok (Saly Erika, és a fent említett szerzk valamennyien) és az egyesület munkatársai (Pólyi Zsuzsa, Tóth György, Szekeres Tamás) hathatósan közremködtek. A szakmai koncepciót három fvárosi intézmény, a Zöldág Óvoda, a 13. kerületi Herman Ottó Általános iskola és az Ady Endre Gimnázium véleményezte. Grafikus tervezk: Klebercz Gábor (zászlók), Magyar Dávid (a gyerekeknek szóló lapok). A játékok egy részét a Mys-ter Magister Kft. készítette, a fejlesztésben is partnerként. A tesztelésben segítséget kaptunk a 13. kerületi Herman Ottó Általános iskolától a Magyar Természettudományi Múzeumtól és a Nemzeti Környezetügyi Intézettl. A vándoroltatás szervezje Valenta Ferencné Gabi, aki a [email protected] címen érhet el.

A 3 egyforma vándortanösvény a Nemzeti Környezetügyi Intézet támogatásával jött létre a Herman Ottó Emlékévben.

A Vándortanösvény minden kísérlete és játéka szabadon másolható, a forrás megjelölésével. © Nemzeti Környezetügyi Intézet és a szerzk, 2014.

2

Tartalom

A. Bevezetés 3 B. Rövid bemutatások 5

Herman Ottóról röviden 5 A vándortanösvényrl röviden 7 A vándortanösvény „hasznáról és káráról” 9 Az Emlékévrl röviden 10

C. A felfedezéses tanulásról 11 D. A vándortanösvény tartalma, játékról játékra 17

A zászlók 18 A játékok besorolásáról, annak változtathatóságáról 23

E. Játékok 1-34-ig (oldalszámok a 25. oldalon) 25 F. A vándortanösvény felállítása, a játékok kiválasztásával 289 G. A vándortanösvény elcsomagolása, továbbadása 292 H. A vándortanösvény átvétele (tárgyleltár) 294 I. Kölcsönzési szerzdés 298 J. Értékel lap 300 J. A pedagógusok lehetségei a vándortanösvény kölcsönzése idején, és attól függetlenül is 302 K. A készítk rövid bemutatása 303

3

A. Bevezetés Kedves Óvónk, Tanítónk, Tanítók, Tanárnk, Tanárok,, Múzeumpedagógusok, Közmvelk, Oktatók! Mindnyájan, akik kedvet éreznek, hogy gyermekek érdekében valami újat, többet tegyenek! Herman Ottó száz éve halt meg, de élete és munkássága még ma is érdemes arra, hogy emlékezzünk rá. Nevét viseli számos utca, iskola és kollégium, tanulmányi verseny és kitüntetés, és hazánk idén Emlékévvel tiszteleg öröksége eltt. Pedagógiai szempontból nagyon fontos, hogy autodidakta volt, mindent a maga erejébl tanult meg. Mai kifejezéssel élve középszint szakképzésen nem jutott túl, mégis több tudományágnak lett kimagasló képviselje. Német volt az anyanyelve, és igényesen, rendkívül színesen, szépen használta magyar nyelvünket. Mindebben jó szeme, egyszer, tiszta gondolkodása, végtelen kíváncsisága, szorgalma és jó társas, illetve kommunikációs készségei segítették. Ezek a tulajdonságok minden mai gyermekben is meglehetnek. Megkapott minket a gondolat: Herman Ottó is volt gyermek, is kezdte valahol! Ráadásul nem is volt mintagyerek! Nem elérhetetlen példaképnek kell tehát t tekinteni, hanem azokat a tulajdonságait és készségeit kell felmutatni, amelyekre bárki szert tehet. Hátha sikerül a mai gyermekekben kíváncsiságot ébreszteni a körülöttünk lév természet, az iskolán kívüli és a virtuális valóságon inneni világ iránt. Tehát a valóság iránt. Ezért állítottuk össze ezt a „vándortanösvénynek” nevezett oktatási csomagot. Tanösvény, mert állomásai vannak, ahol meg lehet állni, ahol nézeldni, próbálgatni, játszani, kísérletezni lehet, majd továbblépni a következ állomáshoz. Vándor, mert nem egy erdben vagy parkban van felállítva, hanem intézményrl intézményre szállítható, bárhol felállítható. Beltéri használatra készült. A felfedezéses tanulás (lásd külön fejezetben) hazánkban is terjed módszerét igyekeztünk alkalmazni, ahol csak tudtuk. Reméljük, hogy – Önnel együttmködésben – tanösvényünkkel kíváncsivá, figyelvé tudjuk tenni a gyermekeket.

Ezt a gondolatot és szándékot az Emlékév szervezje, a Nemzeti Környezetügyi Intézet karolta fel és támogatta. Köszönet érte! Tudjuk, hogy kevés olyan sokoldalú ember van, mint amilyen Herman Ottó volt. Ennek a tanösvénynek a felállítása és azután a gyermekek segítése Öntl is nyitottságot, vállalkozó kedvet kíván. Szerencsés, ha többen fognak össze, és együtt állítják fel, használják. A tanösvény anyaga, és egy sor játék esetében annál több, segít szakmai háttéranyag is megtalálható az interneten, a www.hermanottoemlekev.hu honlapon. Az internetre hivatkozunk a leírásokban is, de jelenleg tudatosan nincs informatikai játékunk.

4

Öveges József hitvallása volt: A semmibl is szertárt! Ezt magunkévá tettük, és az egyszerségre törekedtünk. Nem a drága eszközökre, hanem a természetes anyagok használatára, akár az újrahasznosításra is gondot fordítottunk, így igyekeztünk a készlet környezeti nevelési tartalmát növelni. És még valami: az ötletek legalább olyan készségesen születnek házilagos körülmények között, mint steril, modern laboratóriumokban. Még inkább így volt ez Herman Ottó korában. A világ legels tudományos játszóháza (science centre), az Exploratorium is ezt vallja San Franciscoban, és a kiállítótérben mködtetnek egy koszos barkácsmhelyt, kibelezett htgéppel és egyebekkel, ahol próba-eszközöket gyártanak. A modern, precíz mhelyek másutt vannak, eldugva. Mi is eltérbe helyeztük a saját kez készítést. Reméljük örömét leli az újfajta pedagógiai tevékenységben. St, talán ötleteket talál saját oktatási munkájának változatosabbá tételéhez is. Itt valószínleg fog találkozni, olyan dolgokkal, amik ismeretlenek, hiszen új (részben a szerzk által kidolgozott) eszközök is vannak a készletben. Olyan egyszerek, hogy bárkinek eszébe juthattak volna. Akár Ön is elkészítheti ket, és használhatja bárhol, bármikor az oktatási tevékenységében. Ezért is tettünk be olyan leírásokat, amelyek a saját kez elkészítést szolgálják. És nyilván Önnek is eszébe jutottak vagy jutnak majd hasonló játékos ismeretterjeszt módszerek. Használja nyugodtan ket a Vándortanösvény bemutatásának keretében, ez nem egy zárt készlet. (Így születnek a polihisztorok is, nem maradnak meg a szokványos kereteken belül.) Mindehhez jó kedvet, kíváncsiságot, türelmet, kitartást kívánnak:

az alkotók és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

5

B. Rövid bemutatások

Herman Ottóról röviden Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.

Herman Ottó több okból is méltó arra, hogy amikor kerek évfordulója érkezik el, megemlékezzünk róla. Ezek közül elre kívánkozik az, hogy élete, személyisége, munkamódszere, hazaszeretete a mai napig példaként szolgálhat számunkra. „Az utolsó magyar polihisztor” címet több mindenkire ráakasztották, avval érdemelte ki, hogy – autodidakta módon, tanulmányait középfokon meg kellett szakítania – maradandó munkásságot fejtett ki az alábbi területeken:

− természetrajz (sáskák, pókok, madarak, madárvonulás, halak kutatása),

− néprajz (halászat, pásztorkodás, amelyeket smesterségekként fogott fel),

− srégészet (a bükki semberlelet felismerése és az elismertetéséért folyó küzdelem),

− nyelvészet (a nyelvújítók túlkapásai elleni harc, a népnyelv kifejezéseinek beemelése a tudományos nyelvbe, a halászat és pásztorkodás nyelvkincsének felgyjtése),

− tudományos ismeretterjesztés és publicisztika,

− tudományos igény, sokszor mvészi színvonalú természetábrázolás (rajzban). Mindemellett szabadságharcos, fényképész, majd pályája csúcsán politikus volt, tudományszervez, közéleti személyiség, igazi véleményformáló. Breznóbányán (ma Brezno, Szlovákia) született felvidéki német (cipszer) családban. Carl Otto Herrmann-ként anyakönyvezték, de késbb magyarnak tartotta magát. Hét éves korától kezdett magyarul tanulni, magyarosította nevét, egy r-rel, és egy n-nel írta. Édesapjától tanulta el a természet és a madarak ismeretét, szeretetét. Szakmai pályafutását a Kolozsvári Múzeumban kezdte, mint konzervátor. Brassai Sámuel mellett hamar a város kulturális életének egyik központi szereplje lett. Itt gyöngéd szerelem szövdött közte és Jászai Mari között. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat ösztöndíján megírta a Magyarország pókfaunája cím 3 kötetes, magyar és német nyelv könyvét, ami a szakmai elfogadtatást hozta meg számára. Budapesten a Nemzeti Múzeum Állattárában kapott állást. Egy véletlen révén, halkutatási kérdés miatt utazott a Balatonra, ahol felismerte a halászok munkamódszereinek, eszközeinek, kifejezéseinek siségét és veszélyeztetettségét. Attól a pillanattól fogva érdekldése a halászat felé fordult, és megírta a két kötetben majdnem ezer oldalas, A magyar halászat könyve cím munkáját. Késbb a pásztorkodás eltn mesterségének örökségét is gyjtötte, újabb alapozó kötetekkel járulva hozzá a magyar néprajz irodalmához. Politikusként független párti volt, nagy tisztelje Kossuth-nak, akit kétszer meg is látogatott emigrációjában. A nemzet érdekében sosem volt rest szót emelni. Ikonikus, hosszú szakállas alakja ekkor már ismert volt, karikatúrák céltáblája is lett, amit bölcs humorával fogadott el – maga is jeleskedvén mások karikírozásában.

6

A Millennium forgatagában nagysiker pavilonban mutatta be a magyar halászatot, mint sfoglalkozást. A mai Magyar Mezgazdasági Múzeum alapításában részt vett. Megalapította a Magyar Ornithologiai Központot, a késbbi Magyar Madártani Intézetet, támogatta a madarak vonulásának kutatását, sikeres nemzetközi kongresszust szervezett. Legismertebb ismeretterjeszt munkáját,az A madarak hasznáról és káráról cím könyvet 1901-ben adták ki elször, életében még többször, és az utóbbi évtizedekben is újra és újra megjelenik. Tökélyre fejlesztett, szép magyar nyelven, közértheten és szeretettel szól az emberek barátairól, a madarakról – és persze az emberekrl is. 79 éves korában, halála évében jelent meg A magyar pásztorok nyelvkincse cím, 800 oldalas kötete, méltó zárásaként egy emberfeletti teljesítményt mutató életnek. Ha zömmel nem csak magyar nyelven publikálta volna f munkáit, világhír lehetett volna, a maga korában így is elismerték a nemzetközi szakmai körökben is (egyebek között a francia Becsületrend lovagja lett). Hagyatéka 14 könyve (együtt 5940 oldalt tesznek ki) mellette mintegy 1140 cikk, tanulmány, közzétett eladás, számtalan illusztráció, folyóirat, emellett civil szervezet, tudományos központ, múzeum – és egy máig ható példás személyiség emléke. Budán, a Herman Ottó úton a Magyar Tudományos Akadémia intézetei vannak. „Utcája” van Répáshután, Keszthelyen, Gyrben, Miskolcon, Szekszárdon, Kaposváron, Pécsett és ki tudná még sorolni. Miskolcon a múzeumot nevezték el róla, számos városban áll szobra vagy emléktáblája, kitüntetések, és országos középiskolai biológiaverseny viseli a nevét. Néhány fontos kiadvány róla: Lambrecht Kálmán (1925): Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora

(letölthet: http://mek.oszk.hu/04300/04326/html/) Varga Domokos (1976): Herman Ottó, A kalandos és küzdelmes sorsú nagy magyar tudós

élete. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest. Több kiadást megért. Székely Sándor (1955): Herman Ottó. Mvelt Nép Kiadó, Budapest. Letölthet:

http://mek.oszk.hu/04200/04244/html/ Vásárhelyi Tamás és Treiber Zsuzsa (szerk. 2006): Nyitott szemmel Herman Ottó útjain.

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. (letölthet: www.muzeumokmindenkinek.hu)

Bokrosné Stramszky Piroska és Szabóné Lenkefi Ildikó (2003): Herman Ottó „Az utolso magyar polihisztor”, Bibliográfia. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtar, Miskolc. (letölthet: http://mek.oszk.hu/04900/04993/)

7

A Vándortanösvényrl röviden A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület (www.mkne.hu) Herman Ottó újító szellemének megfelelen a hazai pedagógiai gyakorlatban új, a legkorszerbb tanulási elméleteknek megfelel oktatási-tanulási-nevelési egységeket hoz létre (3 sorozatot) és ezeket országszerte bemutatja. A tanösvények lényege: interaktív tanulási elemek (játékon alapuló, illetve felfedezéses tanulási elemeket tartalmazó tárgymásolatok, játékok, feladatok, kirakók, kézmves és egyéb foglalkozások, vizsgálatoknak, szerepjátékoknak a kellékei) lesznek konstruktivista tanulási környezetben elhelyezve. Felvillanyozó, aktív próbálgatásra serkent környezetben lesznek tehát az interaktív elemek. Az a célunk, hogy a tanuló, vagy más látogató ne továbbsétáljon, hanem kezdjen tevékenykedni. A feladatok egy része kilép az iskola falai közül, és a természetben is elvégezhet kísérletekben, tevékenykedésekben folytatódhat. És az egész nem köthet egy tantárgyhoz. Mindezek miatt áll rá az „interaktív polihisztor játszóház” jelz. A tanösvény önállóan is használható, egy tízperces szünetben vagy délután. Az egyik pedagógus – onnan, ahová már kérték – témanapon szeretne 45 perces órákat tartani egy-egy osztálynak. Azaz, az általunk adott leírás – a tanári kézikönyv – alapján készül fel és segít a gyerekeknek az önálló tanulásban-kísérletezésben. (Ez a korszer tantárgypedagógia egyik alapvet, a magyar közoktatásban is elfogadott formája.) Ha valaki mindennel akar játszani-dolgozni, 45 perc nem elég. Mindezek a tevékenységek Herman Ottó kiváló emberi tulajdonságainak, képességeinek, illetve tudományterületeinek megfelelen vannak csoportosítva a tanári kézikönyvben. A természettudós és madarász, a figyelmes rajzoló, a néprajzos, hagyományrz, polihisztor, és független gondolkodó példájával a gyermekeket arra buzdítjuk, hogy gyakorolják ezen képességek illetve tulajdonságok megszerzését, leljék örömüket a természet megismerésében, ért védelmében. A tanösvény anyaga, a foglalkozások leírása, és késbb további javasolt foglalkozások (pl. elkészületben: Játékok a forgással, Keressünk életnyomokat!) digitális formában megjelennek és letölthetek. Ez a bvebb tartalmú háttér adja a tágabb konstruktivista tanulási környezetet, ami a 21. században már-már elvárás. (Biztosak lehetünk benne, hogy ha élne, Herman Ottó Wikipedia szerz és Facebook használó volna…) Miért a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület készítette? Az egyesület az egyik legrégibb hazai, országos, helyi és szakmai csoportokkal is mköd környezeti nevelési civil szervezet. Tagsága zömmel pedagógusokból és közmvelkbl áll, köztük a hazai pedagógiában közismert, kiemelked kutató illetve fejleszt pedagógusokkal. Több szerz vezetségi tag, egyikük Herman Ottó életének kutatója, publikálója, egy másik szerz igazgató korában Herman Ottóról nevezte el iskoláját. Az egyesület 1998-ban faximile kiadásban (Schmidt Egon utószavával, amelyben a hasznos és káros mai értelmezésérl is szól) kiadta Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról cím könyvét, ezzel két évtizede hitet tett a nagy eld kvalitásai mellett. 2006-ban, az ország 7 iskolája és 8 múzeuma közremködésével, elkészített egy, a „nagy öreg” életét és munkásságát feldolgozó munkafüzetet (Nyitott szemmel Herman Ottó útjain), amely a www.muzeumokmindenkinek.hu honlapról letölthet. Ez az elkötelezettséggel átsztt elélet teremti meg az alapot erre a kreatív fejleszt munkára és az eredmény, a 3 Vándortanösvény országos vándoroltatására.

8

Elkészült játékok

1. Herman Ottó életútját követ nagy kirakó 2. Kalandozások Herman Ottó életútján 3. Játékok a levegvel 4. Játékok a vízzel 5. Állati (színes) kockák 6. Az éllények rendszerezése 7. Ciripeljünk! 8. Pókháló-játékok 9. Halakkal ismerkedünk 10. Ismerkedünk a fával 11. Nézd meg közelebbrl! 12. Jellemz vízparti madarak 13. Él madáretet 14. Melyik madárhoz tartozik? 15. Mag-vak-tapintás 16. Madárodu-kirakó 17. Madárkás ruhacsipesz 18. Madarakkal kapcsolatos feladatlapok 19. Meséljünk az erdrl, fákról, madarakról 20. Madarak és példabeszédek 21. Harkály-kopogtató 22. A magyar bajusz 23. Kagylókanál készítése 24. Vejszés játék 25. Pásztorkodáshoz kapcsolódó játékok: 26. Az éltet Balaton-felvidéken Herman Ottóval: hogyan szerethetünk egy tájat? 27. Jeles napok fzére 28. Parlamenti nyílt nap az erdkért 29. SzóBakos 30. Túlélés tárgyakkal 31. Herman Ottó Emlékrobbantás 32. Felntt-nevelés 33. Emlékm Herman Ottónak és az emlékévnek 34. Bánj óvatosan a természettel!

9

A vándortanösvény „hasznáról és káráról” Nagyon helyes, ha elöljáróban – és mondhatni feketén-fehéren – szólunk ennek a vállalkozásnak az elnyeirl-hátrányairól, a pozitív és negatív oldalairól. (Szeretjük kétfelé osztani a jelenségeket, nem igaz?) Ám amikor Herman Ottó a madarakat hasznos, káros és közömbös jelzvel illette, maga is leszögezi, hogy „magában a természetben nincsen sem káros, sem hasznos madár, mert csak szükséges van”. Azaz most is, amikor a tanösvény pozitív és negatív oldalait soroljuk, megjegyezzük, hogy nem kell feltétlenül szó szerint venni ezeket a besorolásokat. A világ nem kétpólusú, és a végletek között átmenetek vannak. A tanösvény esetében is igaz, nemcsak az élet többi területén, hogy ami az egyikünknek jó, a másiknak kevésbé jó vagy éppen rossz lehet, és ez persze megfordítva is érvényes. Mert – szerencsére – nem vagyunk egyformák. A vándortanösvény anyaga nem illeszthet csak úgy egyszeren óvodapedagógiai irányelvekhez, Nat-hoz, kerettantervhez, helyi tantervhez. Még egy-egy tantárgy körébe es új ismeretek sem feltétlenül használhatók fel a tankönyvi ismeretek elmélyítésére. Egy gyermek egyetlen alkalommal, ugyanannak a játéknak során is találkozhat a biológia, földrajz, fizika, rajz, technika, honismeret, történelem tananyagába ill elemekkel. Az anyag kiválóan alkalmas viszont projektmódszer oktatáshoz (tanuláshoz), vagy tanítás utáni, és más, például iskolanapon történ bemutatáshoz. Mivel a próbák (tesztelések) során a felnttek is örömmel kísérleteztek vele, kimondható, hogy az egész életen át tartó tanulást is szolgálja. Nem kell minden játékot kitenni a gyerekek elé, ha nincs annyi hely, ha nincs elég id. És nem is szabad, mert vannak más korosztálynak szánt játékok is. A vándortanösvény használata feltételezi, hogy a használt játékok esetében a pedagógus végigolvassa a tanári kézikönyvben leírtakat. Nagyon hasznos, ha a kitett játékokról a felntt bemutató többet tud, mint a velük játszó gyermekek. Ha tetszik, eltte végigcsinálhatja maga is, jobban fogja érteni, mi megy végbe a gyermekekben. Lehet, hogy Ön úgy érzi, többen tudnak csak megfelelni annak a pedagógusi igénynek, amit a tanösvény támaszt. Ha nincs mód más kolléga segítségével bemutatni a gyerekeknek, akkor válogasson, szkítsen még tovább. Erre majd adunk konkrét javaslatokat az F. fejezetben. Mi úgy terveztük, hogy a lehet legegyszerbb és leggyorsabb legyen felállítani az anyagot. Még így is igénybe vesz (az olvasáson, azaz tájékozódáson kívül) talán egy órát is. Az összecsomagolása is, és a következ intézménynek való leltár szerinti átadása is. Cserébe többféle érdekldés és többféle tanulási stílusú gyermeknek és felnttnek kínálja az élményszer tanulás lehetségét. Mellesleg Herman Ottó széles érdekldésének bemutatása is ezt kívánta. A vándortanösvényben való játékos foglalatosság nem pótolja azt az iskolát, amit Herman Ottónak az édesapjával való erdei kirándulások jelentettek. A játékgyjteménybe betettünk néhányat, amit jó szívvel ajánlunk – nem itt, nem most, hanem az erdben, a folyóparton, osztálykiránduláson este a hálóteremben játszani. Minden anyag letölthet az internetrl (www.hermanottoemlekev.hu), kinyomtatható, megrizhet. Reméljük, hogy a vándortanösvénynek az intézményében való megjelenése maradandó élményt jelent, nemcsak a tanév menetében, hanem egyes gyermekek nyitottságának növekedése révén is.

10

Az Emlékévrl röviden A Nemzeti Környezetügyi Intézet Természetvédelmi Osztályának vezetje Vida Antal eredetileg halkutató, aki A magyar halászat könyvén keresztül került kapcsolatba Herman Ottóval. 2013-ban kezdeményezte az emlékév megrendezését, és ahány személyt, ahány intézményt megkeresett, mindenki lelkesen támogatta a gondolatot. Gazdag emlékévi program-tervezetet sikerült így munkatársaival összeállítania, és ezt közzé is tették. Anyagi támogatást a program az év végén kapott a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, és megkezddhetett a tényleges szervezés. Az Emlékév gazdagságát, tartalmát azonban csak részben adják a „hivatalos” megemlékezések, programok, események, kiállítások, melyekrl a www.hermnottoemlekev.hu honlapon is lehet tájékozódni. Intézmények, társadalmi szervezetek, iskolák, akik érzik és tudják, hogy Herman Ottó szelleme mennyire érdekes és fontos, maguk is végzik a dolgukat. Így helyi események által személyesebbé válik az ünnepi program. Ön, ha vállalja ennek a vándortanösvénynek a bemutatását, szintén személyesen járul hozzá az Emlékévhez, és ezáltal tanítványai fejldéséhez.

11

C. A felfedezéses tanulásról

Vidacs Júlia

„Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy az kérdez, aki tud, és annak kell válaszolni, aki nem tud.” (Vekerdy Tamás)

Hazánkban a 2012. évi PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment) tanúsága szerint a tanulók hadilábon állnak az iskolában tanult természettudományos ismereteik aktív hasznosításával, a mindennapi életben való alkalmazásával. Úgy tnik, hogy a frontális, ismeretátadó, „poroszos” oktatás nem biztosít kielégít megoldásokat az Országos Köznevelési Tanács által is megfogalmazott a problémákra (OKNT 2008, Nagyné 2010, Veres 2010, Exline 2004). Ezért érdemes a természettudományok oktatásában új módszereket alkalmazni. Ilyenek lehetnek a felfedezéses tanulás (ami a nemzetközi irodalomban az inquiry-based learning-nek feleltethet meg), valamint egyéb konstruktivista, induktív pedagógián alapuló oktatási irányzatok (pl. projekt alapú tanulás, probléma alapú tanulás). A felfedezéses tanulás alapját képez konstruktivizmus elmélete a 20. század elején kezdett körvonalazódni, elször John Dewey tanuláselméletei alapján, majd a ’70-es évektl nagy hatást gyakorolt az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok oktatási módszereire. A konstruktivista tanulási elmélet azt a felismerést állítja középpontba, hogy a tanulási folyamat során a tanuló aktívan hozza létre, építi fel, konstruálja saját tudását – az elmélet is innen kapta nevét. Az új tudás létrehozása a már meglév ismeretekre építkezik. A tanulási folyamatban az aktivitás kulcsfontosságú és a kísérletezésnek is nagyon fontos szerepe van. Az oktató immár „csak” a segít (tutor, facilitátor) szerepét tölti be a tanulásban, nem a folyamat központi személye. A tanulók értékelésekor nem egy küls, objektív igazsághoz kell viszonyítania, hanem az alapján kell megítélnie a teljesítményüket, hogy mennyire koherensek a már meglév tudásalappal és a többi új tudáselemmel. Nincsenek rossz válaszok, csak naiv elképzelések vagy egyedi értelmezések, azaz egy téves megoldásra vagy félreértelmezésre nem az a tanári válasz, hogy „rosszul feleltél”, „tévedtél”, hanem ilyesmi: „miért gondolod így?” „biztosan jó a számításod?”, „van másik magyarázat?”. A felfedezéses tanulással, vagy más néven kutatás alapú tanulással kapcsolatban elcsépelt, ám találó Konfúciusz mondása: „Mondd el és elfelejtem, mutasd meg és megjegyzem, engedd, hogy csináljam és megértem.” Ez a természettudományokra hatványozottan érvényes, mivel ezek jórészt nem elméleti, hanem gyakorlati, tapasztalati úton megismerhet dolgokkal foglalkoznak. Spronken-Smith (2008) a felfedezéses tanulás négy alapvet fontosságú jellemzjét gyjtötte össze:

1. A tanulás folyamatában a tanuló van a központban, nem a pedagógus vagy a tankönyv. 2. A tanulás aktív folyamat. Úgy tanulunk legjobban, leghatékonyabban, ha közben

csináljuk is, ahogy Konfúciusz mondásában is olvashatjuk. 3. A tanulás egyre inkább önszabályozott folyamattá válik. Nagyobb a tanuló felelssége

a saját tanulásáért. Ehhez persze meg kell teremteni a megfelel motivációt. 4. A módszer elméleti alapja a konstruktivizmus, azaz a tanulók hozzák létre a saját

tudásukat.

12

A hagyományos oktatásban a tanulók jobbára passzív befogadói az információknak, a központban a tanár van, az információ forrása. A tanterem zárt, az információ csak a tantermen belül áramlik. Ezzel szemben a kutatásalapú tanulás nyitott környezetben folyik, azaz a tanulás nem kizárólag a tantermen belül, hanem az iskola környékén, otthon, az iskolán kívül is zajlik, illetve a feladatok jobban kapcsolódnak a valóságos világhoz. Itt a fókuszban nem a tanár, hanem maga a tanulás, illetve a tanuló van. A tanuló már nem passzív információbefogadó, hanem aktívan részt vesz az órában, aktívan alkotja meg saját tudását. A tanár feladata, hogy érdekeltté és felelssé tegye a diákot a saját tanulásáért. A tanár szerepe tehát nem csökken, csak átalakul: segítként vesz részt a munkában, nem az információátadás az elsdleges feladata. (Nagyné 2010). A felfedezéses tanulás módszerének egyik alapeleme a kérdezés. Maga a tanulás folyamata is ezzel indul, célja, hogy a feltett kérdésre, a felvetett problémára megoldást találjunk. A tanár is felteheti a kérdést, de a kutatás során a diákokban is felmerülnek kérdések, amelyekre a válaszokat maguk találják meg, vagy akár maguk adják meg a kutatás kezd, lényegi kérdését is (ld. még: Vásárhelyi 2011, Questioning Toolkit 1997, Fadem 2009). A kézzel fogható tárgyak fontos szerepet kapnak a tanulási folyamatban. A tárgyak nagy elnye – legyen az tengeri csigaház, bagolytoll, régi ülalkalmatosság, vagy a Herman Ottó által is bemutatott halzsírszed kanál – hogy mindenki tudja ket értelmezni valamilyen szinten, azok is, akiknek a tanulás nehézséget okoz, és azok is, akik még nem tanultak meg olvasni (Durbin et al. 1990). A tárgyakat vizsgálva rengeteg kulcskompetencia fejleszthet: fejldik a diákok megfigyelképessége, fantáziája, logikája, az összefüggések felismerésének képessége, stb. Itt is rendkívül fontos szerepet kapnak a kérdések. Az oktató feltehet egy végsként megválaszolandó fkérdést, majd a tárgy vizsgálata közben a tanulókat önálló kérdések feltevésére ösztönözheti, rávezetve ket a válaszra és jókor jó kérdéseket feltéve továbbgördítheti a gondolatokat a helyes következtetés(ek) felé (Alvarado & Herr 2003). Ha párokban vagy csoportban dolgoznak, akkor a kérdéseket megvitatva és közös megfejtést keresve a diákok kooperációja és vitakészsége is fejldik. A tárgyak alapveten fontos tulajdonsága, hogy felkeltik az érdekldést, motiválnak a további kérdezésre, a funkció megértésére, aktivizálják a gyerekeket már csak azzal is, hogy „tapogatásra” invitálnak. Az interaktivitást azonban nem csak tapintható, megfogható tárgyakkal (az angol szakirodalomban elterjedt kifejezéssel, mely itthon is használatban van: „hands-on”), kell elsegíteni, hanem rendkívül fontos, hogy az agyunkat is használjuk. Tehát ne csak mechanikusan cselekedjünk, hanem figyeljünk is fel, figyeljünk oda a dologra (jöjjön létre az ún. „minds-on” élmény is), amint Dewey 1938-ban megírta. Mindez természetesen kihívást jelent a tanár számára, hiszen a hagyományos oktatásban adott rutinfeladatokhoz képest ez nagyobb flexibilitást és kreativitást követel meg a részérl, mivel az órák nehezebben folynak a tervezett mederben, st, esetleg kiszámíthatatlanok lesznek. A feladatok is más típusúak, az oktató kevésbé támaszkodhat a tankönyvre és a témák, kérdések, kísérletek mind alaposabb felkészülést igényelnek, mint az esetleg már sok év alatt jól bevált tanmenet esetében (Korom 2010). Egy felfedezéses tanulási helyzetben a tanár fizikai helyzete is másmilyen: egyenrangú félként fel-alá járkál a diákok között, elvegyül. A gyerekek fleg csoportokban végzik a feladatokat, miközben a különböz csoportok között is lehetséges, st, kívánatos az interakció: beszélgetés, átkukucskálás, magyarázás, kölcsönös segítség. Az internet fontos – manapság talán az egyik legfontosabb – eszköz a tanulási folyamatokban, ezen keresztül a tanulók nemzetközi szinten is kutathatnak források után (Nagyné 2010, Exline 2004). Egy múzeum, vagy a Vándortanösvény is ilyen küls helyszín forrás lehet. Ily módon a tanóra ideje kibvülhet, inkább a tanulási módhoz igazodik, nem a 45 perces idkerethez. A tanulók akár kiléphetnek az osztály szint közösségbl és más osztályba járó diákokkal is rugalmas tanulói közösségeket hozhatnak létre (Veres 2010). Erre

13

ma már számtalan példát ismerni a hazai iskolákban. Az új pedagógia fontos jellemzje az integrált tanulás. A különböz tantárgyak között kapcsolatnak kell kialakulnia, hogy a diák tudatában ne legyenek egymástól elszigetelve a megszerzett tudásegységek, hanem ezek egy összekapcsolódó információ-rendszerré álljanak össze (Nagyné 2010)1. A kutatásalapú tanulásban az értékelés is különbözik a hagyományostól. Egy feladat megoldása akár többféle is lehet, így nem a „Mit tudsz?” kérdés a lényeges, hanem a „Hogyan gondolod?” (Exline 2004, Nagyné 2010). Azaz nemcsak az eredmény, hanem az ahhoz elvezet út is fontos, ezt kell tehát értékelni. Nagyon lényeges, hogy a tanár a felmerül hibás elképzeléseket, tévképzeteket ne problémáknak tekintse, hanem a tanulás forrásának. Így a gyerekek nem fognak rettegni a „rossz válaszoktól”, a megalázástól, és biztonságérzetük növekszik (Korom 2010, Exline 2004). A tanulási folyamat során az értékelés folyamatos, a tanár megfigyeli a diákok aktivitását, felvetéseit, gondolkodásmódját, a készségeinek fejldését. Tanulóközpontú, mint maga a felfedezéses tanulás: a tanár minden diákot saját magához mér, nem a társakhoz vagy egy küls elváráshoz, normatívához. Kiemelten fontos a tanuló önértékelése és a társak véleménye is. A felfedezéses avagy kutatás alapú tanulás egyik fontos célja, hogy a tanulókat felkészítse a felntt életre és az egész életen át tartó (life-long learning) és az élet minden területét átfogó tanulásra (life-wide learning) szoktassa ket (Nagyné 2010, Exline 2004). Ezért az értékelésnél az is nagyon lényeges szempont, hogy a való életben is elforduló szituációkra milyen válaszokat adnak emberileg és szakmailag egyaránt. Azaz például hogyan oldanak meg egy konfliktushelyzetet, vagy hogyan válnak be egy szakmai környezetben, például kísérleteket végz kémikusként, avagy festéket kever mesterként. Az értékelés eszközei például a következk lehetnek (a szakirodalomban fellelhet javaslatokból csak néhányat említve):

− csoportos vagy egyéni prezentáció a projektrl,

− önértékelés,

− a társak értékelése,

− vizsga, ami a felfedezéses tanulási módszereken alapul. A diákok megelz munkájuk alapján egy hasonló, ám azzal nem megegyez feladatot kapnak, amelyben hasznosítani tudják az elzleg megszerzett ismereteket is, de gondolkodniuk is kell.

A felfedezéses tanulásnak különböz fokozatai vannak (ld. még: Banchi és Bell 2008). 1. Megersít kutatás – A tanulók olyan feladatot kapnak, aminek a megoldásait már

elre ismerik, és a tanár a munkamódszert is megadja. Akkor lehet hasznos, hogyha egy korábbi megállapítás megersítésére van szükség, vagy ez a tanulók els találkozása az önálló munkával, netán egy bizonyos kutatási készséget kell gyakoroltatni (pl. az adatgyjtést).

1 A 2013. szeptember elsején életbe lép Nemzeti alaptantervben is van utalás erre, ugyan kicsit más oldalról

közelíti meg a témát: „Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tanulmányok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megntt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgyegyüttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdekldését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nat azáltal biztosítja e szemlélet érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezen érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja.”

(Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám, 10644. o.)

14

2. Strukturált kutatás – A megoldandó kérdést és az eljárást még mindig a tanár adja meg, de a gyerekek fogalmazzák meg a választ a kutatás eredményeinek felhasználásával.

3. Az irányított kutatás – A kutatás f kérdése a tanártól származik, de a diákok találják ki a megoldáshoz vezet uta(ka)t. Ehhez már kell némi gyakorlat, ezért inkább olyan gyerekekkel lehet ilyet végezni, akik már korábban gyakorolták a kísérletezést és az anyaggyjtést.

4. Nyitott kutatás – Ez a legmagasabb szint. A diákok állapítják meg a megoldandó problémát, kérdéseket alkotnak, megtervezik a kutatás menetét úgy, mint az igazi kutatók. Az eredmények kommunikálása is az feladatuk, de a kommunikáció a különböz „kutatócsoportok” között is nagyon fontos szereppel bír.

Ezeket célszer fokozatosan bevezetni, hiszen a diákoknak is új lehet ez a tanulási módszer és csak lassan, lépésenként, fokozatosan tudnak gyakorlatot szerezni az egyéni munkában, a társakkal való kooperációban, stb. A módszernek sok a kritikusa külföldön és itthon is. Leggyakrabban az idigényességet szokták említeni: sokkal rövidebb id alatt lehet átadni pusztán az információkat, mint hagyni a gyerekeket bíbeldni azok megszerzésével. Azonban már-már közhely, hogy egyre több az az információ, amit tudni kellene, ezért nem lehet elvárni az oktatástól, hogy mindent átadjon, de a diákoktól sem elvárható, hogy mindent megjegyezzenek. Így érdemesebb inkább eszközöket, készségeket nyújtani nekik, amelyeket késbb hasznosítani tudnak, hogy minél jobban meg tudjanak oldani problémákat és a tanulást is folytatni tudják felnttkorukban (Nagyné 2010, Exline 2004, Nahalka 1999). Gyakori tévképzet, hogy a felfedezéses tanulás csak az okosabb gyerekeknek való, illetve az idsebbek, haladóbbak számára eredményesebb ez a tanulási mód. Nagyné (2010) ezzel kapcsolatban rávilágít arra, hogy az általános iskolások konkrét gondolkodók, tehát az absztrakt fogalmak megértésében megkönnyítik számukra a tanulást a konkrét kísérletek és a kutatási kontextus. A PRIMAS projekt2 2011-es kiadványában hivatkozik Walker (2007) összefoglalására a módszer kritikáiról. Itt csak a legfontosabbakat említem, néhol kiegészítve.

− A fent bemutatott kritikákon kívül megemlíti azt a problémalehetséget, hogy a tanár elveszítheti az irányítást az óra felett. Ez azonban természetes velejárója a kutatás alapú tanulásnak, hiszen itt a tanulók az óra irányítói, a tanár pedig a segít.

− Mi van, ha a kísérletek nem mködnek? Ez megeshet, de a hamis következtetések, rossz eredmények alkalmat adnak a tanulásra, például annak kigondolására, hogy a jövben hogyan kell változtatni a kísérleten.

− Nincsenek források, eszközök. Ez is gyakran elfordulhat, azonban vannak egyszer és olcsó eszközökkel megoldható kísérletek3. Az interneten egyre több helyen találni már megfelel forrásokat, ahol kész kísérleteket és kutatásalapú tanuláshoz való óraterveket, feladatokat lehet találni. A Vándortanösvény egyszer eszközei példát szolgáltatnak arra, hogy akár házilag is elkészíthetünk tanulást segít szemléltet eszközöket,

2 A PRIMAS projekt (Promoting Inquiry in Mathematics and Science Education, azaz A kutatásalapú tanulás

elmozdítása a matematikai és a természettudományi nevelés terén) az Európa Unió által támogatott törekvés, amelyben 12 ország 14 egyeteme vesz részt (köztük a Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézete). Célja, hogy a kutatásalapú tanulás elterjedését segítse a tanárok továbbképzésével, hogy ezáltal a tanulók megismerkedhessenek az újfajta tanulás élményével. (PRIMAS projekt honlapja)

3 Például Öveges József kísérletei.

15

játékokat (Öveges József szellemében: „A semmibl is szertárt!”).

− A diákok elutasítják az új tanulási formát. Gyakran a tanulók úgy érzik, hogy kikerülnek a biztonságot és nyugalmat jelent passzív szerepbl, ezért kezdetben nem lelkesednek annyira az új módszer iránt. Ahogy egyre gyakorlottabbakká válnak a kutatásban, úgy kezdik el jobban élvezni ezt a tanulási formát.

− A tanárok nem kapják meg a megfelel továbbképzést és nem kapnak támogatást a régi módszer szerint tanító kollégáktól. Erre kereshetünk megoldást (ha igényel ilyen képzést, írjon a [email protected] címre). A tanár részérl valóban idt és gyakorlatot kíván a felfedezéses tanulás hatékony használata (Nagyné 2010).

Mindezek ellenére úgy tnik, hogy a kutatásalapú tanulás megoldást hozhat a természettudományok tanításában manapság található problémákra. A kutatásalapú tanulás eredményeképpen az iskolán kívül is használható tudás jön létre, amely széleskören alkalmazható. A tanuló aktívan vesz részt saját tudásának konstruálásában, motiválva van a tanulásra, így felelsséget tud érezni a saját tanulásáért, st, megszereti azt. Így ez a módszer elsegíti az élethosszig tartó tanulást és a kritikus gondolkodás kialakulását. Az integrált oktatáson keresztül a tantárgyak ismeretanyaga nem különállóan rögzül, hanem nagyobb az esély arra, hogy egységes világképpé egyesül a tanulók számára. A kutatásalapú tanulásban a diákok problémamegoldó készsége is fejldik, így a felntt élet kihívásait is sikeresebben fogják tudni megoldani (Nagyné 2010). A tanulás csecsemkortól kezdve együtt jár az aktivitással, aktív tapasztalással, következtetések levonásával. A felfedezés (bármilyen alacsony vagy magas szinten) a tanulás természetes formája. A Vándortanösvény a formális iskolai oktatás keretei között is az informális, szabad akaraton, egyéni kíváncsiságon alapuló és alkalmilag történ tanulás lehetségét kínálja. Még inkább így van ez, ha azt nem iskolában, hanem ifjúsági házban, közmveldési intézményben, oktatóközpontban, múzeumban, fesztiválon állítják fel. Az informális tanulást szerfelett segíti, ha társas körülmények között történik: ha a tanulók egymással illetve a pedagógussal, a gyerekek pedig a szüleikkel tudnak beszélgetni az élményeikrl, kérdéseikrl, megoldásaikról.

Irodalomjegyzék: Alvarado, A. E., Herr, P. R. (2003) Inquiry-based learning using everyday objects: Hands-on

instructional strategies that promote active learning in grades 3-8. Corwin Press, Thousand Oaks, California. 197 o.

Banchi, H., Bell, R. (2008) The Many Levels of Inquiry. Science and Children 46 (2) 26-29. o.

Dewey, J. (1938) Experience and Education. Kappa Delta Pi, Indianapolis, Indiana. 181 o. Durbin, G., Morris, S., Wilkinson, S. (é. n., az angol eredeti 1990) Tanulás tárgyakkal,

Múzeumok Mindenkinek V., Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest. 36 o.

Exline, J. (2004) Inquiry-based Learning: Explanation, Concept to Classroom. Workshop: Inquiry-based Learning http://www.thirteen.org/edonline/concept2class/inquiry/index.html (letöltés ideje: 2014. február 12.)

Fadem, T. J. (2009) A kérdezés mvészete. Jobb kérdések – jobb válaszok – jobb eredmények. HVG Kiadó, Budapest. 226 o.

16

Korom, E. (2010) A tanárok szakmai fejldése – továbbképzések a kutatásalapú tanulás területén. Iskolakultúra 10 (12) 78-91. o.

Magyar Közlöny 2012. évi 66. szám: www.magyarkozlony.hu/pdf/13006 (letöltés ideje: 2014. február 12.)

Nagy Lászlóné (2010) A kutatásalapú tanulás/tanítás (’inqury-based learning/teaching’, IBL) és a természettudományok tanítása. Iskolakultúra 10 (12) 31-51. o.

Nahalka, I. (1999) Válságban a magyar természettudományos nevelés. Új Pedagógiai Szemle 49. 5. 3-22. o.

Az OKNT-bizottság javaslatai a természettudományos közoktatás helyzetének javítására (2008): www.pedagogusok.hu/dokumentumtar/OKNT_javaslatok3.doc (letöltés ideje: 2014. február 12.)

PRIMAS-projekt (2011) Guide for Professional Development Providers. http://www.primas-project.eu/servlet/supportBinaryFiles?referenceId=2&supportId=1300 (letöltés ideje: 2014. február 12.)

Questioning Toolkit (1997) From Now On: The Educatioal Technology Journal 7 (3) http://www.fno.org/nov97/toolkit.html (letöltés ideje: 2014. február 12.)

Spronken-Smith, R. (2008) Experiencing the Process of Knowledge Creation: The Nature and Use of Inquiry-Based Learning in Higher Education. Ako Aotearoa: National Centre for Tertiary Teaching Excellence, New Zealand http://akoaotearoa.ac.nz/sites/default/files/u14/IBL%20-%20Report%20-%20Appendix%20A%20-%20Review.pdf (letöltés ideje: 2014. február 12.)

Vásárhelyi, T. (2011) Kérdések használata. In: Múzeumi tanulás (szerk.: Vásárhelyi, T. és Kárpáti A.) MTM-Typotex, Budapest. 157-160. o.

Walker, M. (2007) Teaching Inquiry-based Science. Lightning Source Incorporated, La Vergne, Tennessee. 160 o.

17

D. A Vándortanösvény tartalma, játékról játékra

Egy Vándortanösvény a következ négy nagy egységbl áll: A: Zászlók 7 db. könnyen kezelhet, kihúzható, 2 m magas zászló (úgynevezett roll-up). Ezeken Herman Ottó személyiségének jellemzit mutatjuk fel, gyerekek számára. A mottónk ebben a munkában az volt: Te is lehetsz Herman Ottó. Már egyik-másik zászlón is kérdezünk, sugallunk feladatokat, játékokat, igyekszünk a gyermekek figyelmét felkelteni a téma és a további játékok iránt. A zászlók mintegy felöltöztetik a termet vagy folyosót, ahol a Vándortanösvényhez a gyerekek hozzáférhetnek. B: Játékok A leírás formájában szerepl 34 játék közül 24 játék valamilyen kellékei találhatók meg az anyagban (némelyik játék eleve többféle aktivitást kínál, tulajdonképpen többféle, tematikusan összetartozó játékot jelent). Ezek között van egyszer (pl. kirakó avagy puzzle), van próbálgatásra, kísérletezésre alkalmas készlet, van testi ügyességet kívánó eszköz, és vannak logikai játékok. Vannak kicsiknek és vannak nagyobbaknak szóló játékok (el egészen a középiskolásokig vagy akár felnttekig). Vannak pedagógus segítségét kívánó játékok és vannak önállóan is elvégezhetk. Vannak egyéni és vannak társas játékok. C: Leírás A Vándortanösvény leírását a „Tanári kézikönyv” tartalmazza. Ebben minden szükségesnek gondolt információ benne van, és benne vannak a másolható feladatlapok is. A Tanári kézikönyvben vannak olyan, szintén Herman Ottóhoz kapcsolható játékleírások, amelyekhez nincs szükség eszközre, vagy amelyek eszközeit házilag is összeszedhetjük, elállíthatjuk. Ezek tehát csak leírásként szerepelnek. Ha erre a felhasználók körébl jelzések érkeznek, lehetséges, hogy az egyesület elkészítsen további játékokat is. Minden játékot azonos séma szerint írtunk le, a könnyebb tájékozódás kedvéért. A sokféle szerz sokféle anyagát csak az ésszerség diktálta mértékig egységesítettük, mert a kulturális sokféleséget is tiszteljük. D: Az informatikai háttér A vándortanösvény teljes anyaga megtalálható, és letölthet a www.hermanottoemlekev.hu honlapról. Itt, a digitális változatban, még több anyag lehet (önkéntes célunk a gyarapítás – esetleg az Ön közremködésével is). Olyan játékok illetve kiegészít szakmai anyagok, amelyeket nem nyomtattunk ki, de amelyeket az oktatóknak ajánlunk, ha tovább akarnak olvasni, vagy ha a tanórán fel akarnak használni információt, képet. A Tanári kézikönyvben ennél bvebben nem tárgyaljuk a C. és D. pontokat

18

A zászlók A 7 zászló témája: címlap, természettudós (és egyben madarász), rajzoló, néprajzos, hagyományrz, polihisztor, független gondolkodó. Herman Ottó személyisége, széles érdekldési köre többet is megengedett (st kívánt) volna, de praktikus okokból maradtunk a hét zászlónál, és ezeket a témákat fontosnak gondoljuk. Herman Ottó példájával a gyermekeket arra buzdítjuk, hogy egyszer módokon gyakorolják ezeknek a képességeknek illetve tulajdonságoknak a megszerzését, leljék örömüket a természet megismerésében, ért védelmében. Következzenek a zászlók kicsiben. A szakmai anyagot Treiber Pálné és Vásárhelyi Tamás állította össze, a grafika Kelebercz Gábor alkotó munkája.

23

A játékok besorolásáról, annak változtathatóságáról

Az alábbi táblázatban 34 játék címe szerepel, a zászlók 7 témája szerint és négy életkor szerint csoportosítva. (A madarászatot külön vettük, mert ott sok játék született.) Számos játékot több helyre is beírtunk, mert nemcsak egy témához tartoznak. Életkor szerint vannak minden korosztály számára érdekes, egyszer foglalatosságok, illetve vannak összetett játékok, amelyeknek egy része kisebbeknek, más része nagyobbaknak szól. Téma szerint is kerülhet egy játék több helyre, mert a madarászós játékok egyben természettudós játékok is, a nyelvi játék a néprajzhoz és a hagyományrzéshez is illik, többféle játékunk segíti a rajzkészséget illetve az önálló gondolkodást stb. A játékok témakör és életkor szerint csoportosítva:

témakör óvoda alsótagozat felstagozat középiskola

Term

észe

ttudó

s

2. Kalandozások...

5. Állati színes kockák

6. Az éllények rendszerezése

8. Pókháló-játékok

9. Halakkal ismerkedünk

11. Nézd meg közelebbrl

17. Madárkás ruhacsipesz

19. Meséljünk az erdrl…

3. Játékok a levegvel

4. Játékok a vízzel

5. Állati színes kockák


7. Ciripeljünk!



10. Ismerkedünk a fával


19. Meséljünk az erdrl…

4. Játékok a vízzel



7. Ciripeljünk!



10. Ismerkedünk a fával





10. Ismerkedjünk a fával

Mad

arás

z

11. Kitömött madár

14. Melyik madárhoz tartozik?

15. Mag-vak-tapintás

20. Madarak és példabeszédek

21. Harkály-kopogtató



12. Jellemz vízparti madarak

13. Él madáretet



16. Madárodu kirakó

18. Madarakkal kapcsolatos feladatlapok

20. Madarak és példabeszédek

21. Harkály kopogtató



12. Jellemz vízparti madarak

13. Él madáretet



16. Madárodu kirakó







24

Nép

rajz

os

23. Kagylókanál készítése

25. Pásztorkodáshoz kapcsolódó játékok

24. Vejszés játék

25. Pásztorkodáshoz kapcsolódó játékok

22. A magyar bajusz



22. A magyar bajusz




Hag

yom

ány

rz

22. A magyar bajusz

26. Az éltet Balaton

27. Jeles napok fzére

30. Túlélés tárgyakkal

22. A magyar bajusz




22. A magyar bajusz




Raj

zoló


17. Madárkás ruhacsipesz-madarak

34. Bánj óvatosan…






33. Emlékm Herman Ottónak




33. Emlékm Herman Ottónak


Polih

iszto

r

2. Kalandozások...


2. Kalandozások...







Függ

etle

n el

me

1. Nagy kirakó

2. Kalandozások...



1. Nagy kirakó


28. Parlamenti nyílt nap

29. SzóBakos


31. Herman Ottó Emlékrobbantás

32. Felntt-nevelés

1. Nagy kirakó


28. Parlamenti nyílt nap

29. SzóBakos

31. Herman Ottó Emlékrobbantás

32. Felntt-nevelés

herman ottó vándortanösvény bevezető

Documents