hogyan népszerűsíthető a fesztiválokban és kulturális programokban bővelkedő tó?
DESCRIPTION
Hogyan népszerűsíthető a fesztiválokban és kulturális programokban bővelkedő tó?. Tartalom. I. pillér: A Balaton kulturális öröksége – a kultúrát megihlető természeti szépség II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése – a balatoni kultúra új esélye - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Hogyan népszerűsíthető a fesztiválokban és kulturális
programokban bővelkedő tó?
Tartalom
I. pillér: A Balaton kulturális öröksége – a kultúrát megihlető természeti szépség
II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése – a balatoni kultúra új
esélye
III. pillér: A kulturális potenciál – feladatok és lehetőségek
I. pillér: A Balaton kulturális öröksége
A kultúrát megihlető
természeti szépség
A balatoni élet kulturális gyökerei a Festetich-kastélytól a Hamvas Béla Asztaltársaságig
• Organikus kulturális fejlődés a 18. század közepétől
• Budapest, a vidéki nagyvárosok és a Balaton közötti kapcsolat kialakulása és megerősödése
• Egyedi karakterű városok – sokszínű kínálat
• Villaépítészeti hagyomány az 1920-as 30-as években
• Anna-bál Füreden, elegancia, szaletli-zene hagyomány, irodalmi élet, tájfestészet
Helyi lokálpatrióta közösség és városi polgárság találkozása
• Blaha Lujza – a „nemzet csalogányának” villája Balatonfüreden: ma szálloda
• Hamvas Béla Asztaltársaság – Balatonfüred• Egry József – a Balaton festője, múzeum
Badacsonytomajban
•Egry József: „A Balatonnak nincsenek hétköznapjai”
Balatoni hirdetés az 1910-es évekből:
„…szinte a margit-szigeti tejivóban érzi magát a közönség…”
Híres emberek a Balatonról
Kossuth Lajos: „Ki a Mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg.”
Hamvas Béla a balatoni borokról: „A füredi a romantikus. Az arácsi bájos és egyszerű. A dörgicsei valamennyi között a leghuncutabb.”
Jókai Mór: „…mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk… az egész táj mosolyog”
Híres emberek a Balatonról
Széchenyi István: „Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni.”
Cholnoky Jenő: „A Balaton a föld legnagyszerűbb édesvízi strandfürdője”
Pálóczi Horváth Ádám: „a Magyar Tenger”
A Balaton kulturális gyökereken alapuló pozitív percepciója
• Kulturális kapcsolódási pontok tömkelege a Balaton és a nagyvárosok között
• Festői látvány, páratlan természeti képződmények, kirándulóhelyek
• Bőséges gasztronómiai választék, éttermek, kávéházak, cukrászdák
• Közel 2500 éves bortermő területek
A Balatoni életnek, jelenlétnek tétje van
II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése
A balatoni kultúra új esélye
Kik járnak a Balatonra? Kiket szólítanak meg a kulturális programok?• Helybeliek, „őslakosok”: a vízparti települések és a tó vonzáskörzetének
lakói, jellemzően egymást jól ismerő családok
• Nyaralóval rendelkező városi polgári üdülőréteg: a Balaton-Budapest-nagyvárosok kapcsolat tradicionális szereplői, jellemzően hosszabb ideje laza ismeretségben álló családok
• A középerős fizetőképességű polgárság, amely nyaralót nem vesz, de esetenként vagy rendszeresen a Balatonnál nyaral, illetve oda kirándul főszezonon kívül is
• Új látogatók: új tulajdonosok és a feljövő wellnes-turizmus vendégköre, külföldi nyaralótulajdonosok és befektetők
• A fiatal felnőttek, akik korábban preferálták a külföldi helyszíneket, de családot alapítva (gyerekekkel) belföldi célpontokat is keresnek.
• Szegényebb, de igényes családok
III. pillér: A meglévő kulturális potenciál –
feladatok és lehetőségek
Színvonalas kulturális kínálat a főszezonban
• Balatonfüredi Művészeti Fesztivál és Magyar Játékszíni Napok (július 2-12.)
• Balatoni Hal- és Borfesztivál (június 26-29.)
• Almádi Nyári Fesztivál (június 1-szeptember 13.)
• Balatonlelle: Orgonafesztivál (július 5-augusztus 23.) Caesar estek (július-augusztus)
• Keszthelyi Nyári Játékok (július-augusztus)
• Művészetek völgye helyett idén: Bűvészetek völgye (július 25-augusztus 3.)
• Siófoki jazz fesztivál (július 17-19.)
A rendezvények saját költségvetésében nincs kellő keret a megfelelő promócióra
Rendezvényeken résztvevők számának alakulása 1970 és 2006 között (ezer fő)
Európa Kulturális Tava programterv I.• A tó és térségének kultúrturisztikai újrapozícionálása
• Egységes arculat és fő üzenet meghatározása, a jellegzetes arculat következetes alkalmazása
• Az EKT, mint védjegy – biztosíték a magas színvonalú programokra
• Szélesen értelmezett kulturális beruházások, egyedi kulturális termékek
• Háttértelepülések integrációja, kulturális, ökológiai arculat fejlesztése
• Tartalékok: erős civil összefogás ereje, létező „Balaton tudat”, a Balaton, mint „Magyarország lelke”
• Saját programiroda felállítása, rendezvényszervezési feladatok összefogása
Kulturális akciók – példák:
• LandArt: A régió természeti formáira alapozott tájszobrászat
• PartiTúra: A régió különleges tereibe, helyszíneire szervezett koncertsorozat
• E-C-H-O: Nemzetközi opera és táncszínházi találkozó egy tóra épített, vízi színpaddal
• „Balaton” hajó: interaktív, mozgó balatoni múzeum
• Nemzetközi Tótalálkozó: kapcsolódva a „Living Lakes” hálózathoz
Európa Kulturális Tava programterv II.
A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja
• „A szétszórtan és sokszor alkalomszerűen megszervezett rendezvények jelenleg mind tartalmukat, mind időpontjukat tekintve koordinálatlanok és vegyes színvonalúak. A térség gazdag kulturális öröksége pedig lehetőséget nyújt a szezon meghosszabítására is alkalmas önálló vonzerő, a balatoni Fesztivál megteremtésére.”
(LT Consorg Kft. Balatonfüred, 2005, 50. old.)
• Kijelöli a balatoni turizmus fejlesztésének hosszú távú céljait
• Határozott jövőkép, tudatos fejlesztés
• Vállalható célkitűzések, nagyívű beruházások a kultúra területén is: Balatoni Fesztivál, Balatoni Szórakoztató Központ
• Turizmus fejlesztése során a kulturális termékek fokozott felhasználása
Mi a cél?
• A kultúra vonzerejének felhasználása a Balaton gazdasági erejének növelése érdekében
• Kulturálisan fogékony új célcsoportok megszólítása és az elveszített látogatók visszahódítása
• A szezonalitás mérsékelése, nyáron a parti pihenési funkció, tavasszal és ősszel a wellness és kulturális funkció túlsúlyával
• Összességében egész éven át elfogadható volumenű vendégforgalom és kulturális fogyasztás elérése
Balaton fogassal, vagy Adria tintahallal?
Furcsa identitás probléma, mint akadály
A „magyar tenger” hasonlat jelentésrétegei
• Kezdetben talán nosztalgia a Trianon előtti idők iránt
• Később a kisebbrendűségi érzés hordozója
• Igaz, hogy csak egy tó, de legalább nem sós a vize
• Kicsit édes, kicsit koszos, kicsit sekély és kisebb, de a miénk
• Ha nem is olyan, azért szeretjük, és beleképzeljük azt, amit hiányolunk belőle
A pozitív percepciók rejtett negatívumokat takarnak
• Magyar nyelvű, érthető feliratok
• Megszokott alapanyagok, ismert ízek (főzési lehetőség)
• Olcsóbb családi nyaralások
• Kevesebb utazással töltött idő
• Kellemesebb édesvíz
• A pozitív állítás negatívumot takar
A Balatonnal kapcsolatos konnotációk sok esetben az Adria imázsát erősítik
• A végső cél az Adria, a kérdés csak az, hogy kinek sikerül eljutnia oda
• A kisgyerekes családok, az elszánt lokálpatrióták és a kispénzűek inkább a Balatont, a többiek inkább az Adriát választják
• A hazai utazóközönség nagytöbbsége tehát kettévált, a határvonal éles és főleg anyagi természetű
A jelenlegi programkínálat marketingje
• A jelenlegi gazdag programkínálat már elég a Balaton egységes kulturális arculatának megalapozásához
• Több kezdeményezést is láthatunk, amelyek magasabb szinten igyekeznek meghatározni a Balaton kulturális identitását
• Az „egységes imázs” ingerküszöböt azonban még mindig nem sikerült elérni, mert
• A kulturális kínálat spektruma foghíjas, nem teljeskörű
• Az utóbbi évek fejlesztései nem feltétlenül jutottak el a korábbi nyaralóközönséghez, akik átszoktak a tengerparti nyaralásra
• Nincs egységes arculat, Balaton-brand, sem mindenhol fellelhető brossúra, legalább 500 ezer példányban, több nyelven
• Nincs központi felületvásárlás
Kommunikációs feladatok
• Az üzenetek, szlogenek egységes használata a Balatonnal kapcsolatos kommunikációs anyagokban
• Kulturális célcsoportokra lebontott programkínálat, eseménynaptárak
• Folyamatos, megfelelő volumenű és átfedésektől mentes programtervek az egyes műfajokban
• A célcsoportok szokásaihoz és igényeihez igazított marketingtevékenység
• Promóció, DM, közönségszervezés
Mindezek alfája és omegája
• A balatoni kultúra ne lábjegyzet, hanem nemzetstratégiai kérdés legyen!
• A finanszírozás ne ágazati, regionális, vagy önkormányzati, hanem stratégiai, központi költségvetési kérdés legyen!
Összegző megállapítások
• A keresletben mutatkozó szezonalitást a programkínálat szüntetheti meg
• A Balatonnak van fizetőképes keresleti potenciálja, amely a kultúrán keresztül érhető el
• A kulturális programkínálat növekedése a mainál nagyobb vásárlóerőt képviselő társadalmi réteget vonzhat a tóhoz
• A nagyobb vásárlóerő középtávon a szolgáltatások színvonalának általános emelkedését eredményezi
• Közép-Európa legnagyobb tava hosszabb távon nemzetközi üdülési célponttá tehető
A kulturális potenciál iránti bizalmat meg kell előlegezniA kulturális programkínálatot meg kell finanszírozni
„Tavak Fesztiválja” Közép-Európa legnagyobb édesvízi tavánál
• Balaton – Adria párhuzam gyengítése
• A Balaton „tóságának” középpontba állítása
• Nemzetközi résztvevők, saját marketingjüket magas szinten művelő tavak bemutatkozásával
• Egzotikus tájakról érkező bemutatók
• Kreatív bemutatók, versenyek, „leg”-ek könyve