horváth dániel mta kutatásszervezési intézet [email protected]
DESCRIPTION
Továbbtanulás és média Jelentkezési tendenciák és a diploma értékének megjelenése a sajtóban Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia Budapest, 2010. június 16. Horváth Dániel MTA Kutatásszervezési Intézet [email protected]. A kutatás bemutatása. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Továbbtanulás és médiaTovábbtanulás és média
Jelentkezési tendenciák és a diploma Jelentkezési tendenciák és a diploma értékének megjelenése a sajtóbanértékének megjelenése a sajtóban
Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia Jelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia Budapest, 2010. június 16.
Horváth Dániel
MTA Kutatásszervezési Intézet
A KUTATÁS BEMUTATÁSA
A kutatás vizsgálja a felsőoktatás sajtóban történő megjelenését, azon belül is elsősorban a jelentkezési tendenciák és a diploma értékének megítélését
A vizsgálat kezdeti fázisában egy-egy rövidebb időszakra fókuszáltunk
Az elemzést a Népszabadság online változatában fellelhető cikkekre alapoztuk ebben találtuk a legtöbb, e témával foglalkozó cikket (régebben külön tematikus melléklet)
Kiegészítésként egyéb hírforrást is felhasználtunk (Magyar Nemzet Online, Index)
A KUTATÁS HIPOTÉZISEI
A média hatással van a jelentkezési tendenciákra A hatás jellege (pozitív, negatív) nem határozható
meg egyértelműen, de a média „véleményformáló ereje” mindenképpen tetten érhető
A média a jelentkezési tendenciák mellett a diploma társadalmi presztízsére is hat
A média gyakran eszköz a különféle érdekek érvényesítésére
Hipotéziseink közül a kutatás jelenlegi fázisában nem mindegyiket tudjuk igazolni, illetve elvetni
A FELSŐOKTATÁS, MINT TÉMA
NOL 2006. január – 2010. május 285 megvizsgált cikk a felsőoktatással
kapcsolatban Leggyakrabban megjelenő témák (domináns téma
szerint): Tandíj – 23,6% (átpolitizált téma!) Felsőoktatás átalakítása, fejlesztése, finanszírozása –
17,1% Jelentkezők, felvételi – 13,3% Külföldi felsőoktatás – 6,1% Munkaerőpiac – 5,2%
CIKKEK ELOSZLÁSA HAVI BONTÁSBAN
A CIKKEK TÍPUSAI
Bekategorizálható típusok: Rövidebb, kizárólag az aktuális téma, esemény (pl.
felvételi) legfontosabb adatait közlő írások fontos a naprakészség
Nagyobb lélegzetvételű cikkek szakértői anyagok alapján, bizonyos eseményekhez kapcsolódva, azokat részletesen elemezve, szakértőket megszólaltatva pl. a felvételihez, DPR-hez kapcsolódó Educatio anyagokon alapuló cikkek
Vélemények, esszék, hozzászólások bizonyos nézőpontból, határozottan állást foglaló írások
A CIKKEK TÍPUSAI – ESEMÉNYHEZ KÖTŐDŐ CIKKEK
A CIKKEK TÍPUSAI – ESEMÉNYHEZ NEM KÖTŐDŐ CIKKEK
A CIKKEK HANGVÉTELE
Általánosságban kritikus hangvétel, sokkal ritkább a pozitív hangvételű cikk
Leggyakoribb negatív témák a felsőoktatással kapcsolatban: A diploma elértéktelenedése (általánosságban) Növekvő frissdiplomás munkanélküliség Bizonyos intézmények színvonaltalansága A szakmai gyakorlat és nyelvtudás hiánya Vidéki főiskolák nehéz helyzete A bolognai folyamat árnyoldalai Természettudományos és műszaki felsőoktatás nehéz
helyzete Stb…
A CIKKEK HANGVÉTELE
Pozitívumok: jóval ritkábban kerülnek említésre, akkor is csak egy-egy intézmény, képzés kapcsán Intézmények és munkaadók együttműködése
A magyar felsőoktatással kapcsolatban általánosan pozitív jelenségről a cikkek nem számolnak be
A felsőoktatással kapcsolatos általánosan negatív kép a közvéleményben is elterjedt
JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK A megvizsgált cikkek 13,3%-a foglalkozik a témával A hallgatók számának alakulásával kevés cikk foglalkozik
bővebben, a számok csak kiindulási alapot szolgáltatnak A cikkek fő megállapításai:
Egyáltalán nem kell több hallgató a felsőoktatásba; nem kell több diplomás
Sokaknak csak a papír fontos, ezért a gyengébb színvonalat biztosító intézményekbe is van jelentkező
Túl sokan jelentkeznek humán szakokra A jelenlegi pontrendszer nem alkalmas a jelentkezős
rangsorolására (BSc/BA és MSc/MA képzésre jelentkezők esetében egyaránt), nem ad képet a valós tudásukról
A vidéki főiskolákra nehéz évek várnak (városaikra is…) Közép- és hosszútávon nincs biztosítva a felsőoktatás
utánpótlási bázisa
JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK
További említések: Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre (bizonyos
szakokon), mint ahány államilag finanszírozott hely van Főleg a term.tud. (tanári) mesterszakokon rossz a
helyzet Éppen ezért sok kevésbé kiváló hallgató is bekerült a
mesterképzésekre A felsőoktatásba történő bekerülésnél a mainál jóval
erősebb versenyre lenne szükség. Ma gyakorlatilag nincs verseny
Felsőoktatásban a ‘90-es években a 18-23 éves korosztály 10%-a vett részt, ma ez az arány 46%, ami már-már túl sok. (Mindenki bejuthat az egyetemre. NOL 2009.02.05.)
JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK ÉS TANDÍJ-KÉRDÉS
JELENTKEZÉSI TENDENCIÁK ÉS TANDÍJ-KÉRDÉS
„Ha bevezetik a tandíjat, csökken a jelentkezők száma”- Az e kérdéssel foglalkozó cikkek 2/3-a ilyen hangvételű, főként ellenzéki politikusok említik ezt az esetleges hatást
„A tandíj nincs hatással a jelentkezők számára” - Az e kérdéssel foglalkozó cikkek 1/3-a ilyen hangvételű, főként szakértők és kormánypárti oktatáspolitikusok említik ezt.
A DIPLOMA ÉRTÉKE
A megvizsgált cikkek mindössze 5,2%-a foglalkozik a témával – ez a probléma fontosságát ismerve igen kevésnek mondható
Főbb megállapítások: A szak népszerűsége és a diploma (munkaerőpiaci)
értéke sokszor igen eltérő „Diplomával tovább élsz” – figyelemfelkeltő cím, de… Minél magasabb a diploma presztízse, annál könnyebb
érvényesülni vele (a cégek sokszor figyelembe veszik) Különbségek: műszaki-bölcsész, intézmények közti
különbségek… A diploma önmagában nem érték, csak ha gyakorlati
tudás, nyelvtudás is társul hozzá, ám ez sokszor hiányzik
A DIPLOMA ÉRTÉKE
További megállapítások: Ha a cégek részt vesznek a hallgatók képzésében, akkor
az ott megszerzett diplomát is többre tartják (pl. MOL) Regionális különbségek: ahol a diákok könnyebben
tudnak elhelyezkedni, oda szívesebben mennek (SZE mérnökképzés + győri ipari cégek)
„Diplomával könnyebb” – kutatás, mely cáfolt több eddigi megállapítást (frissdiplomás munkanélküliség, bölcsészek hátrányos helyzete, stb.)
A diplomások többsége – ha esetleg nehezen is – megtalálja számításait
Informatikusok példája: sokkal kisebbek a diplomás-nem diplomás közti különbségek (28%), mint a területi különbségek (Bp – vidék; kb. kétszeres eltérés)
MIT GONDOLNAK AZ EMBEREK A DIPLOMA ÉRTÉKÉVEL KAPCSOLATBAN?
Ennek nem reprezentatív vizsgálatát cikkekhez írt kommentek és fórumbejegyzések segítségével végeztük
Figyelembe kell venni, hogy a véleménynyilvánítás e formáját elsősorban a kritikus szemléletű olvasók alkalmazzák
Vizsgálat: „Mit ér a diploma” c. fórumtopic (2008. április – 2009.
november) A Népszabadság „Diplomával könnyebb” c. cikkéhez írt
kommentek (2010. június 10.)
MIT GONDOLNAK AZ EMBEREK A DIPLOMA ÉRTÉKÉVEL KAPCSOLATBAN?
Sokszor még akkor is pesszimista az emberek vélekedése, amikor épp valami pozitív eredményt/fejleményt mutat be a sajtó – ez betudható annak, hogy általánosságban negatív képet fest a média a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatáról
Pl.: „Diplomával könnyebb” – mégsem olyan katasztrofális a frissdiplomások helyzete (Educatio kutatás) A cikket kommentálók főbb megjegyzései ezzel kapcsolatban:
„DIPLOMÁVAL KÖNNYEBB” – FŐBB MEGJEGYZÉSEK:
Nem valósak az adatok Régiek az adatok – az első BSc/BA évfolyam
végzettjeivel már más lesz a helyzet Hiányzik a gyakorlati tudás Műszaki-bölcsész különbség Nagy intézményi és területi különbségek
A média többnyire kritikus beállítottsága miatt az emberek kételkednek a pozitív kicsengésű eredményekben is…
„MIT ÉR A DIPLOMA?” – FŐBB MEGJEGYZÉSEK
„Nem a diploma megléte számít előnynek, hanem a hiánya hátránynak”
Diploma mellett gyakorlati tapasztalatra is szükség van, de a hazai oktatási rendszer ezt nem biztosítja
Nem éri meg a fáradságot; kidobott pénz és idő „Túlképzettség miatt oda sem vesznek fel, ahová azelőtt
esélyem lettem volna A diplomás elsősorban szemléletét tekintve más – „A diploma
azért jó, hogy önmagam számára több legyek” „Sokan azért írnak rosszat a diplomáról, mert nekik nincsen” „Jó egyetem – jó diploma – jó munkahely” „A gyakorlat megszerzésére rengeteg lehetőség van, csak
élni kell vele”
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
Horváth DánielMTA Kutatásszervezési Inté[email protected]