ii. piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. szállodavezetés tárgya, a szálloda
DESCRIPTION
Alapismeretek. II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 7. Szállodaipar piaci elemei 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei. 2.7. Szálláshely szolgáltatás piaci elemei - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
1
II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban
6. Szállodavezetés tárgya, a szálloda
7. Szállodaipar piaci elemei
8. Szállodák tevékenységei
9. Szállodai árak
10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei
„Piacgazdálkodás a szálláshely szolgáltatásban” – Értékesítés -
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 2
2.7. Szálláshely szolgáltatás piaci elemei
1. Piac elemeinek ismertetése „Piac elemei”
2. Szálláshely szolgáltatás kínálata „Szobaszám”
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Vendégéjszaka”
4. Piaci részarány és pozíció „Piaci pozíció”
5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok”
6. Inspiráció „CBL”
7. Gyakorlati foglalkozás témaköre „Piaci helyzetelemzések”
8. Ellenőrző kérdések „Önértékelés”
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 3
1. Piac elemeinek ismertetése „Piac elemei”
Szálláshely szolgáltatás piaci tevékenységeiMarketingterv készítésÉrtékesítésDisztribúció Szobafoglalás
1. Piac elemei- kínálat – szállodai szobák száma, kiadható szobák- kereslet – vendégéjszakák száma- két tényező által a piac által alakított ár. - bevétel - szállásdíj, egyéb, összes, részarányok- indikátorok
1.1.Szálláshely szolgáltatás piaci elemei Szálláshely szolgáltatás piaci elemei
Versenyképességi indikátorok
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 4
2. Szálláshely szolgáltatás kínálata „Szobaszám”
2.1.Kínálatelemzés „Kínálat”trend, növekedés, eltérés
2.2. Szállodák piaci helyzete „Piaci nyertesek” piaci részarány nyertesek és vesztesek
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 5
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Kereslet”
3.1. Vendégszegmensek
3.2. Szálláshely kereslet „Szálláshely kereslet”A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet az igénybe vételi szándék, a szállásra.A ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshelyek keresletét. „Vendégéjszaka”Adott időszakban ténylegesen kiadott szobákban elszállásolt és regisztrált vendégek száma.Vendégéjszaka ÷ eladott szoba = Vendégéjszaka hányados (1.8 fő)Vendégéjszaka ÷ vendégszám = Átlagos tartózkodási idő (2.5 nap) Szálláshely szolgáltatás piaci áraiÁtlagárak alakulása
Bevételek alakulása „Vendégéjszaka-bevétel”Vendégéjbevétel, Gespar egy vendégéjszakára jutó összes szállodai bruttó bevétel. Csomagár alapú szállodák jól használható indikátora. Egy vendégre jutó csomagár. Bevételek és részarányok változásai, trendjei
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 6
3. Szálláshely szolgáltatás kereslete „Kereslet”
3.3. Szállodák kereslete
Vendégszegmensek „Szegmentálás”A vendégszegmensek olyan vendégkategóriák, amelyekbe azok a vendégek tartoznak, akik a szállodai szobákat hasonló okokból veszik igénybe, valamint fogyasztó szokásaik többé-kevésbé azonosak.Így az elvárásaik is azonosak ezért a az igények kielégítése szegmens szinten történik.
A kategóriák megkülönböztetése, valamint elvárásaik kielégítése érdekében a vendégeket két fő szempont alapján csoportosítják, utazásuk célja (üzleti út, kikapcsolódás), illetve utazásuk módja (egyénileg vagy csoportosan) szerint.
Szálloda összes Üzleti szegmens Turista szegmens (szabadidős)
Egyéni üzleti Egyéni turistaCsoportos üzleti Csoportos turista
Alapismeretek
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 7
4. Piaci részarány és pozíció
4.1. Piaci részarányEgy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínálati vagy keresleti piacon. Kínálati részarány (statikus) a szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány (dinamikus) a vendégéjszaka szám osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor a szálloda piaci pozíciója kedvező (piaci nyertes) illetve a vezetés sikeres. 4.2. Piaci pozícióA szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező figyelembe vételével a versenytársakhoz vagy benchmarkhoz, szakágazathoz vagy kijelölt csoporthoz valamilyen szintjelzőhöz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek átlagár, kínálati ár, kategória, piaci részarány, revpar, gespar, a szobafoglaltság, a létszám vagy vendégéjszaka bevétel felhelyezve a tengelyekre. 4.3. Szállodavezetést befolyásoló tényező, a piaci helyzet
Piaci részarány és piaci pozíció hatásaKeresleti és kínálati piac hatásaNövekvő vagy csökkenő trend hatása
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 8
5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok”
Jellemző és gyakran használt objektív piaci célokObjektívSzubjektívSpeciális
5.1. Közvetlen piaci környezet A szállodák környezeti szintjeinek száma elérheti a kilencet,
- kozmosz,- föld,- kontinensek,- célállomások,- ország,- régió,- kistérség,- település,- közvetlen szűk piaci környezet „környék”.
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 9
5. Szállodák piaci céljai „Piaci célok”
5.2. Versenytárselemzés a gyakorlatban 5.3. Versenytárs kiválasztás módszertana
Közvetlen környezet minden egyes szálláshelye Versenytársak, szűk piaci környezet hasonló szállodái Magyarországi benchmark szállodák, „példakép”
5.4. Versenytárselemzés módszertana
5.4.1. Pozicionálóelemzés, Boston mátrix
5.4.2. Rangsoroló elemzés
- Piaci tényezők
- Felszereltség
- Szolgáltatások
5.4.3. SWOT elemzés használta a versenytárselemzésben
5.4.4. Objektív adatok alapján
- például árpozicionálás
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 10
6. Inspiráció „CBL”
6.1. Piaci részarány, piaci pozíció és piaci helyzetelemzés(elemzések, trendek, okozatok, okok, e nélkül nincs szállodavezetés)
6.2. VersenytárselemzésKiválasztásElemzés Módszerei, alkalmazásai
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 11
7. Gyakorlati foglalkozás témaköre „Piaci helyzetelemzés”
7.1. Piac helyzetelemzés, ismertetése, elkészítése
7.2. Szállodai tevékenységek ismertetése
7.3. Házi dolgozat „I. fejezet . Szállodák piaci helyzete az elmúlt öt évben”
1. Bevezetés2. Kínálat3. Kereslet4. Piaci árak 5. Bevételek6. Egyéb indikátorok önálló kiválasztás alapján
Revpar, Travpar, Gesper, egy épített szobára,7. Összegzés
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 12
„Szálláshely szolgáltatás piaci elemi” ellenőrző kérdései
1. Ismertesse, a piac elemeit, tartalmukat, elemzéshez használható adataikat2. Ismertesse, a piaci pozíció és piaci részarány fogalmát, tartalmát és felhasználási lehetőségét, 3. Mondjon példát a szállodavezetés lehetőségeire és kereteire a piaci helyzettel való összefüggésének bemutatására4. Ismertesse, a turizmus alanyainak csoportosítási lehetőségeit, és különböző vendégcsoportok jellemzőit (trend, ciklikusság, részarány), 6. Mutassa be a az utazási motiváció és szállodai vendégszegmens összefüggését, 5. Ismertesse a szálláshely kereslet és kínálat és a vendégéjszaka fogalmát valamint mutassa be a fejlődési irányvonalukat 7. Ismertesse, a szálloda közvetlen környezetének bemutatásával a piaci helyzet, a piaci környezet és versenytárs elemzés elemeit, tényezőit 8. Ismertessen lehetséges piaci célokat eltérő szállodatípusokra.
8. Ellenőrző kérdések „Önértékelés”
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 13
„Szálláshely kínálat”Egy adott ország, régió vagy település szálláshely kínálata a turizmus
piacán. A szálláshely kínálat a ténylegesen regisztrált és működő szálláshelyek
szobaszámával (egység, férőhely) fejezhető ki.
„Szálláshely kereslet”A szálláshelyek iránt megjelenő kereslet.
A ténylegesen a szálláshelyeken töltött összes vendégéjszakák száma fejezi a szálláshely keresletet.
„Vendégéjszaka”Adott időszakban ténylegesen eladott szobákban
megszállt (regisztrált) vendégek száma.Vendégéjszaka / eladott szoba = Vendégéjszaka hányadosVendégéjszaka / vendégszám = Átlagos tartózkodási idő.
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 14
„Piaci részarány”Egy adott szálloda vagy szállodacsoport részaránya a kínalti vagy
keresleti piacon. Kínálati szobaszám osztva vizsgált terület összes szobaszámával. Keresleti részarány pedig a vendégéjszaka szám
osztva a terület összes vendégéjszaka számával. Ha keresleti nagyobb, mint a kínálati akkor hatékony szálláshelyvezetése vagy a
piaci pozíciója a szállodának kedvező.
„Piaci pozíció”A szálloda piaci helyzetét mutatja meg legalább két tényező
figyelembe vételével más piaci szállodákhoz, versenytársakhoz viszonyítva. A mátrix tengelyein felvehető mutatószámok lehetnek
átlagár, kínálati ár, színvonal, piaci részarány, revpar, összevetve a szobafoglaltsággal, létszámmal, eredménnyel. Az szakmai átlaghoz
való viszonyt a mátrixban való elhelyezkedés mutatja meg.
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
I. Fejezet „A hazai turizmus és szállodaipar piaci helyzete az előző öt évben”Helyszín - Magyarország, régió, megye, kistérség, település, elhelyezkedés, gyógyhely
Specializáció – üzleti, butik, apartman, konferencia – városi, üdülő, gyógy, wellness, termál, sport - medicalKategória
1. KeresletVendégéjszaka 2000 - 2010 % és differencia eltérés, trendHazai, külföldi, motivációk, foglalás módja
2. KínálatSzállodák, szállodai szobák 2000-2010, % és differencia eltérés, trend,piaci pozíció, piaci részarány, foglaltság,
3. Ár és bevételÁtlagár, revpar, tevpar, vendégéjszaka-bevétel, 2000- 201, % és differencia eltérésbevételek (szállásdíj, F&B, egyéb) részarányok fejlődése
4. Indikátorok, egyedi kiemelésekTartózkodási idő, Szállodák nagyság és szobaszám szerinti összetételeFejlődő és csökkenők tendenciák kiemelése színvonal, régió miért ok - okozatInfláció - Árfolyam változás hatásai az átlagárakraKínálati és programárak összehasonlítása Régiók eltérései és okaiKereslet és kínálat fejlődésének összevetése, ütem, mérték, követés, korrelációkÁtlagárak eltérései az átlagostól árpozíciókTartózkodási idő külföldi és belföld eltérő típusokban és színvonalban
Tény – eltérés – ok (miért)
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 16
Piaci környezet elemei
Kereslet
vendégéjszaka
turizmus alanyai
Vendégigény
Vételi szándék
Vendég elégedettség
Szegmensek
Utazási motiváció
Utazás módja
Nemzetiség
Kínálat
szobák száma
Helyszín – Kategória
Specializáció
ÁrKínálatiÁtlagár RevparTrevparGespar
BevételekSzállás - F&BSpecializáció
egyéb
Piaci Pozíció
(átlagár Ft, szobafoglaltság
két dimenziós mátrix
RészarányKínálati - Keresleti
elemzés Nincs
akkor nincsszállodavezetés
Indikátorok
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodaipar trendjei kereslet és kínálat
1966+22%
196919%
1978+12%
1987+14%
1993-94+12-12%
2004-05+8-8%
2009-8%
1990-91-13%
1988-6%
1980-12%
1984+10%
1972-5%
Keresleti piac 30 év Kínálati piac 20 év -?
Látható: olajválság1972 és 1981, rendszerváltás 1989, Balkán Háború 1992, pénzügyi válság 2009
Látható: 1972 vadászati kiállítás, 1982 osztrák hitel, 1992 zárt szakszervezeti piacra lépésével rendszerváltás után
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Dr. Juhász László PhD – BGF –KVIFK – Turizmus Intézet 18
Magyarország szobafoglaltság
48 - 47 – 48 – 50 - 49 - 43 – 45 – 47 - 48%
Magyarország
2004 – 2012
Boston Matrix
5
4
12
3
Magyarország
Átlagárak
14.676 Ft
14.372 Ft
14.223 Ft
14.944 Ft
15.000 Ft
14.900 Ft
15.000 Ft
13.000 Ft
12.000 Ft
Piac pozícionálás
HU
5
4
3
21
48%
48%
12.000
14.676HU
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
19Szállodák keresleti és kínálati részaránya
KSH 2012. július hónap piaciszoba % szállo % átl diff éjsza % diff bevétel bev /sz
szálloda 57 877 45 990 31 58 14 16 584 77 32 242 291 4,2
* * * * * 4 165 7 21 2 198 5 1 614 10 3 52 723 12,7
* * * * 23 578 41 249 25 95 16 8 492 51 10 128 726 5,5
* * * 22 196 38 486 49 46 -11 5 335 32 -6 50 572 2,3
* * 3 018 5 107 11 28 -6 468 3 -2 2 860 0,9
* 740 1 19 2 39 -1 89 1 -1 418 0,6
szallas 128 833 3 157 41 21 609 270 336 2,1
gyogy 4 640 8 30 3 155 5 2 248 14 6 36 291 7,8
wellness 11 076 19 164 17 68 3 3 476 21 2 56 889 5,1
panzio 11 961 9 1 092 35 11 -25 1 349 6 -3 16 728 1,4
KSH 2012.07.31.
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 20
Szállodák versenytárs elemzése
átlag szempont diff Saját VT1 VT2 VT3 VT4 VT5
3,4 megközelités 1,6 5,0 4,0 3,0 2,0 3,5 3,03,8 nagyság 0,8 4,5 3,0 3,0 5,0 4,0 3,04,0 szoba minőség 1,0 5,0 3,0 3,0 4,0 4,0 5,03,8 wellness 0,2 4,0 3,0 2,0 4,0 5,0 5,03,2 rendezvény -1,2 2,0 3,0 5,0 2,0 4,0 3,03,7 étterem 0,3 4,0 3,0 3,0 3,0 4,0 5,03,5 ár - termék 0,5 4,0 3,0 3,0 4,0 4,0 3,03,5 termál viz 1,5 5,0 4,0 2,0 4,0 3,0 3,02,7 kezelések 1,3 4,0 3,0 2,0 3,0 2,0 2,0
31,5 6,0 37,5 29,0 26,0 31,0 33,5 32,03,5 0,7 4,2 3,2 2,9 3,4 3,7 3,6
Átlagolás és eltérés, differencia
Szempont lehetParkoló, buszparkoló, fizető parkolóSzobákhoz erkély fekvés, nagyság
Vízfelület per vendégszám, konferencia – szekció – vendéglátó
helyek aránya
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 21
Szállodák versenytárs elemzése
Szempont lehetSzolgáltatások léte
és áraKínálata és imázsÉtterem, wellness,
gyógyászat,Illat klíma,
Általános kinézet Tisztaság hatás, park, zöldterület
Átlagolás és eltérés, differencia
Szempont lehetParkoló,
buszparkoló, fizető parkoló
Szobákhoz erkély erkélyek fekvése, erkélyek nagyság
Vízfelület / vendégszám, konferencia –
szekció – vendéglátó helyek
aránya
Szempont lehetHelyszínHelyszínHelyszín
MegközelítésSzobaszám
Szoba színvonalaWellness
RendezvényÉtterem
Ár – termékGyógyvízKezelések
Szempont lehetKínálati ár, web ár, honlap ár, akciós ár / fő / nap
Kiemelt időszakok áraiÉttermi árak, kezelések árai
Árpocizionáláshoz
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 22
Piaci pozícionálás hazai 4 * és wellness szállodák
41 4955 4757 5155 50Wellness M 4*
15.400 15.00015.700 14.70015.700 14.50015.800 13.200Mo 4* Wellness
OC % 50
ADR 14.400 Ft
Saját szálloda
Piaci célok
Stratégia
Jövőkép
Adatok
2009 2008 2007 2006
47%
14.700 Ft
15.700 Ft
55%
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 23
Szállodák vendég és ár szegmentációja
Üzleti
Egyéni üzleti Csoport üzleti Egyéni turista Csoport turista
Rack Rate
global-local
Akciós
Egyéb
Légitársaság
Incentive
Találkozók
Konferencia
Rack Rate
Család
Hétvége
Párok
Utazási iroda
Egyedi
Széria
Utazási célok - motivációk - szegmens
szállodalánc - franchise cég - management cég – szállodavezetésformalizált - szabályzatban
Turista
Prioritás 5 - 7
7 %
35 % 65 %
14 %
Egyéni utazó
Márka -Brand
Vállalati
Tréning
Kiállítás
Sport
Specializáció
Diák
Dr. Juhász László PhD - Szállodaigazgató – BGF – KVIFK – Turizmus Intézet
Szállodavezetés és gazdálkodás I. „Szálloda-piac elemei” 24
Szálloda
Rendszer szintjei (8)
Település
Kistérség
Régió
Ország
Célállomások
Világ
Közvetlen szűkpiac, a környék
Piaci környezet rendszer szintjei
Kozmosz
Kontinens