XXXIII./2 3. oldal

Gyp és az ő koszos szennyese1

Kicsi a világ

Éppen mostani számunkban olvasható nagy gyrosteszt témájúcikkünk készítésének közepén voltunk (warning, spoiler!) és a tesz-telő különítménnyel sétáltunk a körúton, mikor gyp főszerkesztő-he-lyettes a kilencedik gyrosban lévő brutális adag csípős szósz tudat-módosító hatása alatt valami ilyesmit talált nekem mondani:

– Ó, milyen szép ez promenád. [„Ó, mily csodás teazsúr.” – juterről eszembe, de nem, tényleg csak sétáltunk a körúton.]

– Ja. [Tőlem csak erre a válaszra tellett a kilencedik gyrosban lé-vő brutális adag csípős szósz tudatmódosító hatása alatt.]

– Csak utcalányok nincsenek. [Na jó, ezt nem teljesen ígymondta, de ebben a cikkben most (még) nem használunk profánnyelvezetet.]

– Ja. Bezzeg felénk. Fót felé az út szélén mindig áll vagy két-három.– Te Fót felé jársz haza? Akkor keresztülmész Csomádon is, nem?2

– Ja. De az nem egy izgalmas falu, még kurvák se állnak az út-szélen. [Csak, hogy ne legyen szóismétlés. Bezzeg minden monda-tot lehet azzal kezdeni, hogy „Ja”.]

– Na...– Na jó, ott laktam 10 éves koromig.A beszélgetés további része azzal telt, hogy megpróbáltuk bea-

zonosítani az én volt lakhelyem pontos helyét gyp-nagymama házá-nak viszonylatában, ugyanis, mint kiderült a kis gyp ugyanabban afaluban, ugyanazon a játszótéren, ugyanazon a hintán játszott kisko-rában, ahol én is. Ennek, meg főleg annak, hogy anélkül, hogy errőla tényről tudnánk, és mégis sok-sok évvel később az egyetemen ta-lálkozunk, és még gyrost is tesztelünk a körúton kb. annyi az esélye,mintha holnap szembejönne velem az utcán Recski tanár úr, fegy-vert fogna rám, és addig fenyegetne, amíg nem engedem neki,

hogy beírja a Számításelmélet szigorlati ötösömet az indexembe.Visszatérve a lakhely lokalizálására, először nem nagyon ment,

pedig már felidéztük, hogy milyen régi sírfeliratok vannak az öregtemetőben, a helyi lelkészt is sikerült nevesíteni, meg hogy milyena szánkópálya, és hogy azért nem szabadott kimennünk az erdő-be az összecsukhatós kempingbicajjal, mert azt mondták, hogyott világháborús aknák és észrevehetetlen tankcsapdák vannak.

Végül közös tudásbázisunkból sikerült előásnunk egy házat,melyet gyp a piros kockaház, előtte sok fával deskripcióval jellem-zett. Nekem a gyerekkori ovis (a csehszlovák legóutánzatból ké-szült hajó, amivel csak a legritkább esetben engedtek játszani, nameg a délutáni alvás) és egyéb sérelmek csak az épülethez kötő-dő legszignifikánsabb emlékfoszlányt hagyták felszínre törni, me-lyet a következőképpen nyilvánítottam ki:

– Abban az utcában volt egy ház, ahol az udvarban állt egy sö-tét színű, pedálos, lábbal hajtható Moszkvics kisautó. Na, a srácot,aki azzal játszott nagyon utáltam, mert nekem sosem volt olyanautóm.

Mire gyp csak ennyit válaszolt:– Az a srác én voltam.Snitt.

Kereskényi Balázs

1 Hogy végre egyszer a főszerkesztő-helyettes neve is szere-peljen a köszöntőben

2 Aki most ebből elkezdi találgatni, hogy hol lakom, azt figyel-meztetem, hogy a fenti településnevek csupán a képzeletszüleményei.

„...in the word apologize”HK választási különszámunkban a nyomda ördöge Markert László András képviselőjelölt bemutatkozásából eltüntetett egy mon-

datot, mely nélkül egy egész bekezdés értelmét vesztette. A teljes bekezdés így szólt: „Mikor tavaly ilyenkor azt kértem, hogy szavazzrám, akkor azt ígértem, hogy átláthatóbbá teszem a HK munkáját. Ez nem teljesen sikerült, ám az én munkámba már bárki betekinthet(http://laccikahkblog.freeblog.hu).” Lacitól ezúton kérünk elnézést, reméljük, hogy a mi hibánkból nem fog elesni egy szavazattólsem. Igen, tudjuk, hogy a fejléc is hibás.

Köszöntő 3Gyp és Kereskényi Balázs közös gyermekkora.

HK News 4Mi a különbség a határozott, vagy a határozatlan idejű munka-viszony között?...

Tanárinterjú 5Interjú Dr. Péceli Gáborral, karunk újonnan válaszott dékánjával

Tékozló Omar 8Az Impulzus által szervezett nagy Gyros-teszt.

Freudenaui vízerőmű–látogatás 11Az Energetikai Szakkolégium beszámolója.

HTE 12Ez egy újabb három betűs rövidítés, amit meg kell tanulni azegyetemen, vagy ennek értelme is van?

Ha én ezt a klubban elmesélem… 13Woody Allen mondta egyszer azt, hogy soha nem lenne egyolyan klub tagja, ami felvenné a tagjai közé.

Utcanevek nyomában 14Ki is volt Schönherz Zoltán?

MusicMania 15„Begun the semester has!” – Stílszerűbben nem is lehetne kez-denem az októberi szám rovatát, mint Yoda mester szavaival,aki valószínűleg maga is professzor lehetett egy Jedi egyetemen,réges-régen.

Túl a kritikus tömegen 17A Critical Mass bringás felvonulás résztvevői ismét megkaptáka behívót, aminek huszonnégyezer kerékpáros tett eleget...

Tartalom

KÖSZÖNTŐ

4. oldal 2005. október

Az első munkanapok előtt…

news

Hallgatói jogsegélyszolgálatA Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informati-

kai Kar hallgatói részére – a HÖK támogatásával – jogsegélyszol-gálat indult 2005. szeptember 1-étől.

Ha a hallgatói jogviszonyoddal kapcsolatban bármilyen jogikérdésed merülne fel (tanulmányi ügyek, kollégiumi elhelyezés,albérlet, adózás, öntevékeny csoportok alapítása, munkaszerző-dés stb.), illetve a magánéleteddel összefüggésben, vagy a mun-káid során a karriereddel kapolcsatban jogi tanácsra szorulsz

(családjogi ügyek, cégügyek, adásvétel, büntetőügyek), akkorfordulj bizalommal dr. Haskó Imre ügyvédhez.

A jogsegélyszolgálat ingyenesen vehető igénybeAz alábbi időpontban személyesen megbeszélheted problé-

mád a HÖK Irodában:

Kedd 17.00 – 17.45vagy írhatsz e-mailt a jogsegely@vik-hk.bme.hu címre.

Sziasztok! Gondolom sok hallgató él abban a reményben, hogy a sikeresen abszolvált államvizsgák után felkeresi egy„multicég”, és felajánlja a biztos megélhetést nyújtó havi egymillió forintos fizetést. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen,nem árt, ha néhány jogi kérdéssel tisztában lesztek a munkaszerzõdés aláírásakor. A mostani cikkben csak amunkaszerzõdés megkötésének lényeges kérdéseire térnék ki, a közalkalmazotti és köztisztviselõi jogviszony létesítését –ami sokmindenben eltér az elõbbitõl – egy másik alkalommal ismertetem.

1. Szóban is megköthetem-e a munkaszerződést?

A Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) kötelező írásbelialakot ír elő a szerződéshez. Az írásba foglalás elmulasztása miattiérvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába ál-lását követő 30 napon belül. Ez azt jelenti, hogy a szóban megkö-tött szerződés esetén, ha 30 napon belül nem hivatkozol arra,hogy érvénytelen a szerződés, érvényessé válik a megállapodás,ami a munkáltató részéről súlyos visszaélésekhez is vezethet.

2. Mit kell belefoglalni a szerződésbe?

A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló szemé-lyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében,továbbá meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és amunkaviszony szempontjából lényeges adatokat:

• a személyi alapbér összege teljes munkaidő esetén a mini-málbérnél kevesebb nem lehet!

• a munkakör alatt azt a konkrét munkát kell megjelölni, amitköteles elvégezni a munkavállaló,

• a munkavégzés helyét is rögzíteni kell, és azt is, hogy állan-dó, vagy változó munkahelyen fogsz dolgozni,

• a felek nevét pontosan kell megjelölni (a munkáltató pontosnevét, megnevezését, másrészt a munkavállaló nevét),

• a felek munkaviszony szempontjából lényeges adatait is felkell tüntetni (pl.: a felek azonosítására alkalmas adatok –munkáltató székhelye, cégjegyzékszáma, vagy a munkavál-laló esetén adószáma, TB azonosító száma, lakcíme…)

Ezeken felül a munkaszerződésben más kérdésekben is meg lehetállapodni, amit bármelyik fél lényegesnek tart (pl. próbaidő, bér-pótlékok, túlóraátalány, munkavégzés kezdete ill. vége, felmon-dási idő...)

3. Kell-e próbaidőt kikötni?

Nem kötelező, de a munkaszerződésben, a munkaviszony létesí-tésekor próbaidő kiköthető. Ez lehetőséget ad mind a munkáltató-nak, mind a munkavállalónak, hogy a munkavégzés során egymáselvárásait, képességeit megismerje. Lényeges azonban, hogy csak

a munkaszerződés megkötésekor lehet írásban kikötni, tehátutólag a munkába lépés napján már próbaidőt kikötni nem lehet,ill. érvénytelen lesz. Próbaidő a határozatlan és a határozott időreszóló munkaszerződésben egyaránt kiköthető, azonban csak egyalkalommal, és tilos meghosszabbítani. A próbaidő időtarta-ma 30 nap, ennél lehet rövidebb és hosszabb is, azonban legfel-jebb három hónap. Ha nem határozzátok meg az idejét a szerző-désben, akkor az csak 30 napig terjedhet. A próbaidő alatt a mun-kaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti, még-pedig indoklás nélkül.

4. Ha megkötöttem a szerződést, mikor kell elkezdeni dolgozni?

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, ha ezt a munka-szerződésben nem határoztátok meg, akkor a munkaszerződésmegkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkábaállítani.

5. Mi a különbség a határozott, vagy a határozatlan idejű munkavi-szony között?

Az Mt. a felek megállapodására bízza az időtartam meghatá-rozását, a tipikus azonban a határozatlan időre létrejött munkavi-szony. Ez azt is jelenti, hogy, ha nem állapodtok meg a szerződés-ben erről, akkor főszabályként határozatlan időtartamú lesz a jog-viszony. A határozott idejű munkaviszony az öt évet nem halad-hatja meg. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvéalakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalábbegy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. El-lenkező esetben a meghatározott időtartam lejárta esetén a mun-kaviszony megszűnik.

Ha a fent leírtakat figyelembe veszitek a szerződés megköté-sénél, akkor már az elején sok problémát elkerülhettek a jövőbelimunkáltatóitokkal.

Sikeres pályakezdést kívánok minden hallgatónak,

dr. Haskó Imre ügyvéd

XXXIII./2 5. oldal

Mindennapos csaták a hallgatókért és egy elismert karért

Dr. Péceli Gábort, a Méréstechnika és Információs rendszerek Tanszék tanszékvezetõjét tavasszal választották karunkdékánjává. Az egykori villanykaros hallgatóval jelenlegi céljairól, elképzeléseirõl és szakmájáról beszélgettünk egy késõpéntek délután.

– Ön 1974-ben végzett itt a Műegyetemen a Villanykaron. Mit gon-dol, az elmúlt harminc évben a villamosmérnöki szakma megítélésehogyan változott meg Magyarországon?

– Ez egy rettenetesen összetett kérdés. A hetvenes és nyolcvanasévekben ugyanis ami a számítástechnika, elektronika területénmegindult és megindulhatott, az alapvetően a villamosmérnök-séghez kötődött. Nem volt informatika szak, még ilyen szakiránysem egészen 1987-ig, ezt megelőzően minden, ami elektronika,számítástechnika volt, az a villamosmérnökök privilégiuma volt,ráadásul egy olyan érdekes helyzetben, hogy a magyar elektroni-kai és számítástechnikai ipar alapvetően nyugat-európai források-ból végzett fejlesztéseket, és egy elég tág szovjet piacra dolgozott.Ez a körülményekhez képest nagyon jó szakmai lehetőséget biz-tosított.

Én 1968-ban felvételiztem, akkor a négyszeres túljelentkezésteljesen bevett dolog volt. Amikor megindult apránként a piacgaz-daság, de még a rendszerváltás előtti időszakban, fokozatosan el-kezdett a villamosmérnöki szakma iránti érdeklődés csökkenni.

A nyolcvanas években óriási bummként jött be az informatika.A villamosmérnöki szakma elég nehéz időszakot élt meg a rend-szerváltás után: a szakmában a meghatározó cégek (műszeripar,elektronika) gyakorlatilag darabokra estek, és hosszú-hosszú évekteltek el, míg magukra találtak. Az informatikai érdeklődés miattjelentkező nyomás 2000. óta lassan csökken, már nincs jelentőskülönbség a felvételi pontszámokban a két szakon, és kezd jobbállapotba kerülni a villamosmérnöki képzés is.

– Korábban hallhattunk olyat, hogy a cégek elégedetlenek a vég-zett mérnökökkel. Milyennek ítéli meg Karunk gyakorlati oktatását?

– Több szempontból is nehezen értékelhető, hogy most a gyakor-lati képzésünk mennyire jó. Nagyon elterjedt az a szemlélet, hogyjó lenne olyan szakembereket felvenni, akik az összes számítás-technikai eszközt ismerik, és gyakorlati problémamegoldó készsé-gük van. Sokszor a dologhoz kötődött az is, hogy ezek a cégek kü-lönböző nyugati cégek léányvállalatai, és azok abszolút praktiku-san közelítik meg a kérdést. Magának a képzésnek viszont másfaj-ta filozófiája van, mert egy életpályára készít fel: a rendsze-rekben való gondolkodási képesség talán itt a legkon-zisztensebb és a legerőteljesebb. Bizonyos fokigezek a tradíciók vezettek el oda, hogy ez a stú-dium a tanulmányi eredmények alapján a leg-nehezebbek egyike, nehezebbnek ítéltetik,mint az informatika. A tanulmányi eredmé-nyekben tapasztalhatjuk, hogy sokkal alacso-nyabbak a villamosmérnöki átlagok, a köztár-sasági ösztöndíjasok között alig van villamos-mérnök. Jó lenne, ha ebben a képzési formábanmég több, a gyakorlati készséget fejlesztő tárgyjelenne meg. Ezt a B.Sc. képzés megcélozza.Olyan programot állítottunk össze, amelytartalmi megújulást jelent ebből a szem-pontból, és úgy gondolom, hogy a B.Sc.szinten akár tőlünk elköszönő, akár azabban a stádiumban nálunk mun-kára fogott Master fokozatú hall-gatók gyakorlati dolgai jobbaklesznek.

– Mi a helyzet a szakmai visszajelzésekkel?

– A cégekkel folyamatos kapcsolatot kell fenntartanunk; az önállólaborral és a diplomatervezéssel lehet az igényeket egymáshozközelíteni. Nem gondolom, hogy a képzés gyengébb mint ko-rábban. Azt viszont igen, hogy a hallgatóinknak sokkal nehezebblett a helyzete. Sok panasz nincs az elhelyezkedésre a végzőseinkkörében, de azért ez nem annyira triviális, és sok helyen keresnekinkább szoftverest, mint univerzális villamosmérnököt. Ugyan-akkor nagyon pozitív dologról számolt be az egyik cég vezetője.Azt mondta, nagyon örül annak, hogy a fejlesztéseket idehoztákMagyarországra, mert sok szempontból jó itt a mérnökimentalitás. Meghirdették a szoftvervilágban, hogy a klasszikusszoftverfejlesztést Indiában kell végezni, mert ott nagy kapacitásvan, és kiváló a minőség. De mit is jelent ez a kiváló minőség? Aztjelenti, hogyha elküldenek egy feladatspecifikációt, akkor a speci-fikációnak megfelelően tökéletes munka az eredmény. Pontosanaz, ami le van írva, se több, se kevesebb. A probléma pedig, hogynincs tökéletes specifikáció. A magyar mérnököt azért szeretik,mert ha valamit egy specifikáció alapján meg akarnak csinálni,akkor szeretné megérteni, hogy hogyan működik az a rendszer.Elgondolkozik, hogy nem lehetne-e egyszerűbben megoldani azadott feladatot, a specifikációhoz visszanyúlva egy esetlegeredményesebb fejlesztést produkálni. A mi képzésünknektradícionálisan az a filozófiája, hogy ezt a szemléletmódot, gon-dolkodást próbáljuk meg átadni.

– A régi képzés során a szemlélet átadására öt év volt, most pedigcsak három és fél év jut. Elegendő ennyi rá?

– Nagyon tapasztalatlanok vagyunk, ugyanis a tradíciókegyértelműen a német típusú ötéves képzéshez kötődnek, ille-tőleg a főiskolai képzéshez, mely szintén ezt a vonalat képviseli.Amikor az egész B.Sc./M.Sc. dolgot megkaptuk, akkor meglehe-tősen kínban voltunk. Miért csinálnánk olyasmit, mint a Kandó,amikor azt a Kandó csinálja? Ráadásul a villamosmérnöki szakonúgy alakult, hogy ötéves képzés egyedül nálunk van az országban.Végül egy olyan kompromisszumra jutottunk, hogy a mi B.Sc. kép-

zésünkben inkább legyen elég nagy a prioritása a mester kép-zés előkészítésének. Messze nem dékáni pozícióból

hajkurásztam ebben az időszakban, hogy hogyanlehetne ezt a mérnöki szemlélet dolgot a le-csökkent időtartamban és a deklaráltan tömeg-oktatás közepette mégis valahogy biztosítani,és hogy hogyan lehetne az alaptárgyakhozkvázi odakényszeríteni a leginkább magukkalragadó oktatókat, sztárelőadókat, akiknek na-

gyon jó a szövege, értik a dolgukat, csillog aszemük, és egyértelműen sugárzik

belőlük az elkötelezettség.Vegyünk az én esetemet. Ha-

bár általános- és középiskolá-ban olyan srácokkal kerültemkapcsolatba, akik mérnöki be-állítottságúak voltak, és a fel-menőim a legkülönbözőbbmérnökök, a villamosmérnök-ség egyedül nálam bukkant fela családban.

Tanárinterjú Dr. Péceli Gábor dékánnal TANÁRINTERJÚ

6. oldal 2005. október

Humán gimnáziumba jártam nyelvi tagozatra, ott olaszt tanultam,semmilyen szakmai előképzettséget nem hozott nekem az érett-ségi előtti időszak. Középiskolás koromban halvány lila dunsztomsem volt, hogy igazság szerint mi is ebben a szakmában a lényeg.De pont ezt a lényeget kell megmutatni a hallgatóknak. Ha eznekik megtetszik, akkor az érdeklődéssel sokkal könnyebbé válika nehéz tanulmányi részek abszolválása, mert azért fogják legyűr-ni, hogy képesek legyenek a későbbiekben érdekes dolgokkal fog-lalkozni.

Ha valaki az első néhány évben nem találja meg ennek az ízét,akkor kimerül, elveszíti a kedvét, elkezd mindenfelé csalinkázni,szívesebben vállal valami célterületen inkább munkát, húzza a ta-nulmányait, s nem olyan jó szájízű az egész. Viszont akinek ezösszeáll, annak sok segítséget nyújt az elkötelezettség, motivált-ság, hogy igen, erőfeszítéseimet valami-lyen cél irányában végzem. Borzasztóansok múlik a tanárokon az igazán nagyszemélyiségeken, és erősíteni kell azokata mechanizmusokat, hogy ezek a ta-nárok tényleg kibontakozhassanak éssegítsék azt a munkát, ami az Önökmunkája, hogy minél eredményesebbenabszolváljanak akár három és fél év utánis. S tömeges létszámban fogalmazódjonmeg az igény a mester fázis elvégzésére.

– Belejátszik ebbe az is, hogy az előadá-sok látogatottsága monoton csökken, jel-lemző, hogy az első órán tele a terem,aztán a félév végén szinte üres?

– Az óralátogatottságot nehezen tudommegítélni. Elég egyértelmű, hogy azigazán nagy egyéniségek órái látogatot-tak, de még ott sem lehet száz százalékosrészvételi arányról beszélni. Valószínűleg aszájról szájra terjedő vélemények, és az időbe-osztással kapcsolatos nehézségek szülik, hogylegelőször az órák látogatását hagyják el a hallgatók. A laborokra,gyakorlatokra be kell menni, a feladatokat le kell adni, de hogyhaegyszer sikerül valahol megcsúszniuk, akkor órákra nem fognakbemenni. A saját gyerekeimnél is látom ezt a hozzáállást.

– Beszélgettünk a B.Sc. képzésről, amely az alsó szint a bolognairendszerben. Mikor tervezik az M.Sc. képzés beindítását?

– Sokféle megfontolás életképes. Nem kis mértékben a rektor úregyértelmű fellépésének és egyetemi politikájának is betudhatóanmost az a törekvés, hogy a szakok jelentős részénél az indítás nelegyen kizárt akár 2006 szeptemberétől. De annyira nincsenekmeg a törvényi feltételek, végrehajtási utasítások, hogy ezek mégcsak álmok, amiket hajkurászunk. Nevezetesen mi is megvitatjuka keddi kari tanácson, hogy beadunk-e indítási kérelmet, ami aztjelentené, hogyha mindenféle szabályozások helyükre kerülnek,akkor év végén belekerülhet a felvételi tájékoztatóba, hogy lehetM.Sc.-re jelentkezni. Jelenleg oly módon tudom elképzelni a foly-tatást, hogy míg a most induló B.Sc. föl nem fut, addig átmenetitanterv legyen, többek közt azért, mert az ötéves képzés leköti azenergiánkat, így nem tudunk egy másik programot párhuzamosanvinni.

– Milyen új teendői lettek dékánként, miben változott meg az életeaz eddigiekhez képest?

– Nem olyan katasztrófális a dolog. Egyrészt a kinevezésem au-gusztus elseje óta van érvényben, ami dominálóan még egy nyáriidőszak. Érdemben azokat a feladatokat, amiket a dékánnak el kelllátnia, jó két hete csinálom. Nyilván sok szempontból egy olyanpályát jelent a kinevezés, ami az életemet is megváltoztatja. Min-denképpen sokkal több adminisztratív dolog van, ami technikai, a

kar bizonyos ügyei, mindenféle szerződések, engedélyek és egye-bek. De bele kell folyni az elődeim nyomán minden olyan a kartérintő dologba, amit folyamatosan vinni kell. Jelenleg az MSc tan-terv-história tartozik ide, tipikusan az indítási dokumentum elké-szítése. Ez most egy elég intenzív időszak.

– Dékánként egyik feladata volt a gólyák köszöntése a gólyatá-borban augusztus közepén. Milyen érzés volt dékánként szembenállni a jövő reménységeivel?

– Óriási alkalom az elsős évfolyam nagy része előtt beszélni.Összességében nagyon jó érzés volt, bár extra módon nem tuda-tosodott bennem, hogy ott mint dékán beszélek. Úgy gondolom,hogy a karral kapcsolatos munkálatokban tanszékvezetőként eléghosszú ideje részt veszek, egyetemi tanácstagként pedig volt

időm felkészülni az ilyen típusú feladatokra. Perszeúj arcok előtti megnyilvánulás alkalmával az

emberben benne van a megilletődöttség ésmeghatottság, de ez nem volt olyanélesnek tekinthető esemény, különösenazzal a seriffes koreográfiával.

Azt hiszem, hogy az ember habitusátólfüggetlenül hozzátartozik az egyetemhez,és bizonyos ünnepeket, bizonyos tradí-ciókat nem árt megőriznie. Valahol annakis megvan a szerepe, hogy tiszteletteltekintsünk a valamilyen oknál fogva köz-megbecsülésnek örvendő emberekre, hi-szen tekintélyük bizonyos kommunikáci-ókban, fellépésekben, ünnepekben, beszé-dekben tényszerűen megjelenik.

– Említette a B.Sc. és M.Sc. képzést, mint azegyik ilyen fő területet, melyen mint dékánikoordinátor munkát kell végeznie, és belekell folynia. Lesz-e még valamilyen stratégiaiváltozás, ami az Ön dékánsága alatt fogbekövetkezni?

– Pályázatomban megfogalmaztam néhány stratégiai célt. Szeret-nék érdemben előbbe lépni a hallgatóink itteni közérzete ügyében.Azt szeretném, ha csupa elkötelezett, jókedélyű, teherbíró, szor-galmas, eredményesen produkáló hallgató lenne. Most nem ez ahelyzet. Szeretném továbbá, ha a kar nemzetközi hírű kutató ésképző kar lenne, és ennek érdekében stratégiai cél, hogy a tanszé-kek szakmai munkamegosztásában lépjünk előre. Tervezem a karkompetencia-térképének összeállítását valamit a kar és a tanszékekjövőképének megvizsgálását. Mindenképpen fontos stratégiai cél,hogy az oktatói körben a szerencsére egyre nagyobb létszámbanmegjelenő fiatalok idejekorán készüljenek föl a különféle karifeladatok ellátására. Ez tulajdonképpen vezetői utánpótlás, hiszennem csinálhatjuk a dolgokat akármeddig. Ugyanakkor egyharmincöt év körüli ember már bármit fölvállalhat. Mostanában afiatalabb minisztereké a kulcsszerep az országban, tehát olyanpolitikát követünk, amely jobban támaszkodik a fiatalokra. Ezekugyan általánosságok, de kemény mindennapi csatákat kell vívni azelérésükhöz.

A kar helyzete sokféle szempontból kitüntetett. Sok bajunk van,de egy relatív skálán nem vagyunk olyan rossz helyzetben. Az uni-kális jelleg mellett – ez az egyetlen öt éves villamosmérnöki képzéstnyújtó felsőoktatási intézmény – az informatikai képzés is eléggé jó.Ha mindehhez pluszt nem ígérünk, hanem csak megpróbáljukezeket a színvonalbeli, minőségbeli jellemzőket megőrizni, márakkor is sok mindent kell tennünk, mert ez a rendszer folyamatoskarbantartást igényel. De hiszem, hogy előbbre is lehet lépni, és afél évszázadot meghaladó pályafutású kart képesek vagyunk egynövekvő, fejlődő pályán tartani. Borzasztóan nehezen fogal-mazható meg, hogy most kvázi az eddigiekkel ellentétben valamitgyökeresen másképpen kell csinálni. Mindent megpróbálunk a

XXXIII./2 7. oldal

jelenlegi helyzetből kihozni, ez persze nem csak a dékán feladata,itt sokan próbálunk meg együtt dolgozni. A dékán egy olyanszemély, akit azért tartanak, hogy az információkat megfelelően ide-oda továbbítva úgy koordináljon tevékenységeket, hogy ez azösszes tanszéknek egymást erősítő hatását eredményezze.

– Informatikus hallgatóként hallgattam az Ön által tartott beágya-zott információs rendszerek tárgyat. Mennyire fontos az, hogy egymérnök életében legalább egyszer hallhasson ilyen rendszerekről ésműködésükről?

– Az oktatás szempontjából a tárgy része annak a törekvésnek,hogy meg kell próbálni egy rendszerszemléletű világképet kia-lakítani mindenkiben, és felkészíteni a legnehezebbekre, példáulvalami komplexitás kezelésére ami nagyjából a lehetetlen kate-góriája. A beágyazott rendszer terület borzasztóan széles, önma-gában véve nem lehet azt mondani, hogy most én akkor a be-ágyazott rendszerekhez értek, ennél sokkal kevésbé megfogható.A mai trend szerint fűben-fában, íróasztalban megjelennek min-denféle processzoros szerkezetek, melyek egymással kommu-nikálnak, bizonyos szolgáltatásokat nyújtanak, az életünket irá-nyítják, befolyásolják, őrzik, védik, és ez hihetetlen módon eszka-lálódik. A ‘90-es évek közepe óta prognosztizált a meredek fej-lődés, de a terület borzasztóan széles, rengetegen próbálnakmegélni belőle, a nagy távközlési cégek is ebbe az irányba moz-dulnak. Azt tapasztalom, és az elmúlt időszak erőfeszítéseinek egytalán most már pozitívan értékelhető eleme, hogy jó döntés volterre ráfeküdnünk. Ilyen szakirányszintű képzés a világban ele-nyészően kevés van. Akik nálunk a villamosmérnöki társaságbanvégeznek, azoknak van valami kis fogalmuk a hardver és szoftveregyüttes tervezéséről. Ez olyan értelemben új szakma, hogy olyanszakemberekre van szükség, akik nyitottak a másokkal való kom-munikációra. A tradicionális informatikus többnyire hozzá hason-ló tradícionális informatikusokkal kommunikál, a beágyasok vi-szont nem. Hasonlóképpen az egész távközlési terület is inkábbilyen homogén csapatokból áll, mi pedig egy más valamit kép-viselünk.

– Az önéletrajzából kiderül, hogy még a nyolcvanas években résztvett egy egy hónapos amerikai tanulmányúton. Ezt miért tartottafontosnak kiemelni?

– Abból a szempontból érdekes, hogy ez volt az egyetlen tanul-mányút az életemben, és a kortársaimhoz, de még a fiatalokhozképest is rendkívül ritka, hogy eléggé keveset vagyok távol. Az azidőszak kiemelkedő volt, mert sok mindent tanultam Amerikában,hogyan zajlanak a dolgok, hogyan folynak a kutatások, hogyanműködik ott az egyetem. Egyben annak az időszaknak a hajnalántörtént mindez, amikor eldőlt, hogy én inkább itthon létezek ésélek, és a tanszék további élete szempontjából számítanak rám. El-vileg nem volt lehetetlen egy olyan fajta életpálya, hogy hosszabbidőtartamra az Egyesült Államokban maradjak, és ott folytassamszakmai pályafutásom, de tőlem ez abszolút idegen volt, és nemis tudtam elképzelni, hogy a családommal ott létezzem.

– Ön tevékenykedik dékánként, tanszékvezetőként, tanít tárgyakataz egyetemen, a karunkon. Mennyire van, illetve mennyire jut idejemás dolgokra, a családjára, esetleges hobbira?

– Életemben a legelső helyen mindenképpen minden munka mel-lett a családom van (ami egy a mai viszonyokhoz képest mére-tesebb család), és utána következik minden egyéb. Sokszor azon-ban eléggé káros módon a családom rovására a szabadidőmet isleköti a munka.

– A tárgyak oktatására jut elegendő ideje?

– Az oktatási kötelezettségek számomra mindig megtiszteltetés-ként adódtak. Az elmúlt években meglehetősen sok tárgy okta-tásába keveredtem bele, egyszerűen azért, mert úgy éreztem,hogy azoknak a tárgyaknak menni kell. De nem volt, aki oktassa,

és „Ha nincs ló, jó a szamár.” alapon ezekbe beszálltam. A tanszé-ken véleményem szerint átlagon felüli az elmúlt 25 évre jellem-zően a mobilitás, és ennek következtében a korosztályos össze-tétel elég jó. Vannak fiatal docensek, akik frissen szereztek foko-zatot, és sok a PhD-vel rendelkező kolléga is. A tanszék működéseszempontjából egy meghatározó jelenség, hogy innen folyama-tosan mentek és mennek el a világ összes tájára az iparba, mertmérnöktanszék lévén az itt megszerzett képességeknek van ér-téke. A beággyal is így jártam. Nekem eszem ágában sem volt ezta tárgyat tanítani, csak az a fiatal, Ph.D.-vel rendelkező munkatárs,akit kinéztem, nagyon talpraesett volt, és elvitte innen az élet. S ezment folyamatosan. Tartottam az órákat, nagy nehezen valamitmeg is tanultam belőle de közben tervezgettem, hogy átadom XY-nak, de XY egyéb dolgokban ügyesen muzsikált és elment. Hogya továbbiakban milyen mértékben viszem a tárgyakat, azon múlik,mi minden gázol el. Valószínűleg kevesebbet fogok tudni oktatni.

Bacsárdi László, Horváth Gergely

H i r d e t é s

– Még nem horkolt melletted hajnali háromés négy között a főszerkesztőd?– Éjjeli bagoly vagy, aki szeret egyszerresokat dolgozni?– Szeretnél egész éjszaka Franz Ferdinan-dot hallgatni?

Itt a megoldás: Gyere hozzánk tördelőnek!Látogass meg minket hétfőnként a Schönherz

Kollégiumban 19.00 órakor,a 819-es szobában!

8. oldal 2005. október

Tékozló Omar

Igen, fõzni jó, szeretünk mi is. De legyünk reálisak: huszonkevés évesen nem fogsz naponta vörösboros marhapörköltetrittyenteni a kolesz konyhájában, anyu meg már ugye régóta beszéli beléd a zöldborsófõzeléket otthon – szükség van hátegy megbízható alaptáplálékra az egyetemista lét betontöréssel megegyezõ terhelése mellett. Messze már az az idõszak,amikor gasztronómiai orgazmust okozott a keleti-déli különlegesség Siófok egyetlen gyrososánál, nagyjából mindensarkon kaphatsz már ilyen húsos cuccot. Az Impulzus szerkesztõsége felvállalta teljes újságíró felelõsségét: végigettehelyettetek az összes helyet, amivel potenciálisan szembe kerülhettek. Kulináris horror és sommás tapasztalatok alant. (Akeletis tízféle spermás fokhagymás szószos sztori meg urban legend. Ezt elmondtuk egymásnak többször is.)

Mindenféle tesztnek kardinális pontja a metodolika precíz rög-zítése, úgyhogy essünk is túl rajta. A tesztelői ötfős csoport az elő-zetesen, a tipikus villanykaros hallgató városbéli mozgását figye-lembevéve összeállított lista alapján egyetlen este, szünet nélkül vé-gigjárja a szóban forgó gyrososokat. Mindenhol szigorúan ugyan-az a rendelés: „Két gyrost kérnék!”. Az összes további kérdésre(„csípős mehet?” vagy „hagyma?”, esetleg „hadd szóljon?”) a válaszminden esetben „igen” kell hogy legyen. (Az étkezdénként kétgyros öt főre munkabiztonsági-túlélési döntés volt.) Az étel mellécsupán az ízlelés és emésztés működéséhez feltétlenül szükségesfolyadékmennyiséget vihetik be. A tesztelők észrevételeiket a hely-ről, a táplálékról és saját fiziológiai állapotukról folyamatosan rögzí-tették írásban, az egyéb objektív paramétereket közösen kialakítottlista alapján közöljük, az átlagolt pontszámmal együtt.

Zorba büféA büfé maga kicsi, relatíve kulturált, bár már itt ízelítőt kapunk

az egész estét végigkísérő kulturális brandingből: egy-két kivételleltökéletesen lényegtelenné válik az a pár ezer kilométer, szeparálvatöltött év és pokolgépes merénylet, ami a görögöket, törököket ésaz arabokat elválasztja – az „ilyen keleti cucc” márkanév alatt prí-mán el lehet adni mindent Pesten. (Bár tesztünkön kívül esett, ja-vaslandó még tanulmányozásra a témában a Noa grill a Nyugati-nál, ahol néger srác pakolja eléd a görög, török, szerb és arab éte-leket, az étteremben meg amúgy Dávid-csillagos intarziák és Izra-el-fotók vannak mindenfele.)

Bemelegítő hely, lelkesedéssel, tapasztalatok nélkül, éhesen ér-kezünk, ennek megfelelően kommersz és unalmas értékelések szü-letnek csak, hogyaszongya: „Kellemes, igényes ízek, defaultgyros.Persze lehet, hogy csak azért, mert a tulaj hallotta, hogy tesztelnifogunk. A zöldségből nekem nem jutott, ezért a török maffiát te-szem felelőssé.” vagy „Semmi kirívó, enyhén csípős, kellemesen me-leg, a két réteg hús közöt némi zöldség formát hozza, szinte csakbemelegítésnek hat a nagy gyrosmeccs előtt. A csomagoláson lévő»Eredeti recept alapján« feliratból is a konvencionális gyrosra tip-pelnék.” A legkarakteresebb vélemény is csak hasonlítgatni tud,semmi konkrét kritikával nem szolgál: „A markáns csípősség mögülelő-előtünedezik a rántotta és a lecsó, nagyjából egy selymes ízű hétvégi brassóit közelít egy átlagos kisvendéglőben.”

Szolídak a hatások is: „Egész nap nem ettem semmit a teszt ked-véért, most viszont bebillent a triggerjel.”, „Gyenge orális csípős ér-zés.”, „Enyhe éhség, a rákészülés miatt lágy kávés savasság kezd ter-jengeni a gyomorban. Többször eszembe jut nagymamám csirke-vágó kése.”

Értékelés: 6,4

Szinbád büféJellegtelen megbúvó egység a vegyészkolesz közelében, lega-

lább ezerszer jártam erre, mégsem vettem észre soha, hogy itt ilyen

is van – pedig régi játékos lehet, már az öt éve itt végzett főnökömis ezt ajánlgatta. Az egész hely olyan, mint egy EU-konform tehén-istálló: körben fehér csempe, havonta újrameszelt falak, elvilegtökéletesen higénikus, mégis a lelked mélyén érzed, hogy rémítőbaktériumok lapulnak a fugák rései között. Belépéskor megcsap a„nagymamám vasárnapi húslevest főz a konyhában” szag.

A vélemények már kezdenek formálódni: „Tipikusan az a fajtagyros, amelyik szétáztatja a pitát, mielőtt az ember a végére ér. Alédússág és a káposztára (figyelem, nem csalamádé, hanem friss ká-poszta) szórt zellerlevelek ismételten úgy kaparják elő a húslevesesemlékeket, mint a nagyi csirkéi a baromfiudvaron a gilisztát.”, meg„Itt egy kis zöldséghez is jutottam, ez metabolizmusomra pozitívhatásúnak bizonyult. Az előzőhöz hasonlóan kicsit több sütéstelbírt volna még. Kellemesen csípős, pont jól eltalált arányban.”, „Amagyar büfés itt is sawarmát adott, amely nevével ellentétben, elégtávol állt közelkeleti rokonától, ugyanis határozottan magyaros ízevolt. Konkrétan az Erős Pistából kikevert CSÍPŐS szósz, és a tejfölösszósz szinte teljes hiánya okozta ezt. Szerintem.” Problémázókazért mindig akadnak: „Száraz marhapörköltre hajazó hús, bármiremegesküdnék, hogy avas vajjal kenegetik a pita belsejét.”, „A néholmarkánsabb zelleríz keveredik a húslevesízzel egészen addig, míggyp ki nem dobja a pirosas lével átitatott maradék pitacafatokat.”

A gyomroknak meg se kottyan a még fél gyros/főt sem elértterhelés: „Erős A-vitamin túltengés. Kezd megjönni az étvágyam. Acsípős érzés tovább fokozódik.”, „Erősödő nyomás a gyomor hátsófelén, a csipős érzés állandósul a szájpadláson.”

Értékelés: 6,2

AbazidosPolír kis etető a Karinthyn, tükrös, üvegtálalós, dizájnos kivi-

tellel, a már megszokott kulturális konfúzióval. Az előzőekkel el-lentétben olyasmi, ahova az előző este a Buddha Beachen vagyvalami hasonló trendi helyen megismert csajt is elcipelheted egysalátázásra, ha már a Liszt Ferenc térhez smucig vagy, csak valamiolyasmit kell beadni, hogy az egyszerű kinézet ellenére itt adják aváros legeslegjobb görög salátáját, de tényleg. Valószínűleg egy elnem készült Robert Rodriguez-féle Ali baba és a 40 rabló adaptá-cióról kapta a nevét.

Úgy látszik, ez a gyrosos tényleg a külsőre helyezte a hangsúlyt:az összes tesztelőnk a kaja kinézetét dícséri, amiről pedig aGoldmann menza Explorers pultja óta tudjuk, hogy – khm – sz.rt sejelent. Ilyeneket rögzítenek, hogy „Talán a legszebb gyros az összestesztalany közül.”, meg „Reforméttermeket megszégyenítő szintű, ro-pogós, zöld, kívánnivaló salátákat lapátolnak a kerek pitába, vizuá-lisan excellál a termék.” A szép salátát viszont hűteni kell rendesen,és ez gondokat is szül: „A zöldség jobban elkeveredhetne a hússal,ezenkívül termodinamikai anomáliák is fellépnek.“ és „Külsőre forró,viszont meglepő, hogy belül jéghideg. Ez egy barátnőmre emlékeztet,

Óhatalmas Impi Gyrosteszt

XXXIII./2 9. oldal

de akár a pita belsejének nedvessége miatt is eszembe juthatna ő.”Amúgy viszont mindenki dícséri: „Lássuk belülről… nyamm. Jól átsült,kicsit csíp. A tulaj le akart fizetni minket, ez legalábbis gyanús.”, „Egy-séges, különösebb meglepetések nélküli íz, tökéletes alaptápanyagvizsgaidőszakra. Égett faszilánkok szerepelnek húsként, de azösszhatás tökéletes.”, „Ebben a gyrosban a legjobb a vége, ahol is apita aljában összegyűlő szósz és szaft kicsit átitatja a tésztát. Azvalami csodás ☺” Azért akad kétkedő is: „A túl apróra vágott salátaés a kis darab égett húsok lenyelés után szájpadlásra ragadt marad-ványai azt az érzést indukálják, mintha az ember szája tele lenneapró bogarakkal és hangyákkal.”.

Itt kerülnek elő a gondolatok az újságírói felelősségről, de mégsemmi gond nincs semmivel: „Éhségérzet csökken, a bután nézősfázis még messze.”, „mikor eszünk már valami csípőset?”.

Értékelés: 8

EkerA Bartók Béla út mellé telepített kiülős részével azon helyek kö-

zé tartozik, ahol a kerthelység és terasz fogalmához szervesenhozzátartozik a masszív szénmonoxid- és nitrogéndioxid-bevitel.Kár, hogy a pultos csaj nem engedte, hogy lefényképezzük. Pedigcsinos. De azért lefényképeztük. „Ekerd meg és táncolj”, juteszembe a klasszikus Anima dalszöveg – jegyzi fel a főszerkesz-tőnk, az csak a baj, hogy írásban nem tudja hozzátteni, hogyhöhö.

Ez az első hely, ami megosztja a teamet, és az első, ahol el kelltérnünk a szigorú tesztelési metodologikától a teljeskörű tájékoz-tatás érdekében, ugyanis itt szélesebb igények kielégítése végettborjú és csirkehúsos gyrost is árulnak. Az utóbbi egy falat utánmeghátrálásra készteti egyik tesztelőnk „Számomra a este mély-pontja. A borjúhúsosról nem nyilatkoznék, maximum annyit, hogyszerintem az falafel volt, nem is gyros. Egy falat elég volt az ítélet-hez.”, de mást is megráz: „A borjúhúsból érezni kínhalált halt ara-nyos fiatal patások egész életének szenvedését.”. Ezek mellett vi-szont kifejezetten pozitív a vélemény: „Finom a tésztája, csak azegésznek enyhe rágógumi ize van, pedig nem rágóztam előtte.”,„Igazából sosem szerettem a vékony pitába csomagolt gyrost, de ez»hmmm, meglepően finom«. A tetején érződő kellemesen édeskésborjúhús után a lilakáposzta mögül lesből támad egy evőkanálnyiErős Pista. Na ez már ott van, és nem csak csípősségre. Ha jól tu-dom, a csirkehúsból csak a sótartalma miatt nem gyártanak szap-pant. A csirkehúsos változatban lévő hús állaga mégis a sós tisz-tálkodószerre emlékeztet, na nem mintha kiskoromban megkós-toltam volna az epres sampont, hogy eperízű-e.”, „Hoppá. Hát ezmindent visz, idáig messze a legjobb – a gyrosológiai kulinárisélvezetek non plus ultrája. Optimális csípésfaktor, a hús átsült, azöldségek jól el vannak vegyítve. A csirkés jobb, a borjúhúsbólkészült kicsit lehetne omlósabb.”.

Kezdünk törődötté válni: „Azt hiszem, a jóllakás küszöbén állok”,„A gyomor állapotát legjobban egy erősre steppelt bőr focilabdaközelíti“. Főszerkesztőnk kitart: „Borjúhúsost akarok még. Bevallom,másnap titokban vissza is mentem ide, hogy egyek még egyet”.

Értékelés: 7,3

Wikinger A hely a körtéri McDonald’s mellett található. Most egyesek

megkérdeznék, hogy melyik, és a kérdés jogos. Az étterembenvan belső kiszolgáló része, itt két helyiség van ahol le lehet ülni,melynek kicsit ront csak a fényén a mindent belengő, enyhe, ámhatározott áporodott szarszag. Emellett pedig az utcára nyílik kétablak, az egyikben csirkés a másikban pulykás gyrost lehet kapni...

„eredeti recept alapján”, ami ugye azért mókás, mert az eredeti re-cept szerint a gyrost nem szárnyashúsból csinálják. A hely elég fel-kapott, mindig sokan vannak, amiben azért valószínűleg nagy sze-repet játszanak a „jézusúristen”-kategóriájú, egész estét betöltőhamburgereik is. A nyársra tűzött húsoktól immár ismét és ismételőtolul elmémbe egy disznónyelvekből rakott halom rémképe.

Kezdődnek a telítődésből adódó, inkorrekt értékelések: „A hul-lámformára reszelt uborka igen eklektikussá teszi a kompozíciót, demár itt is gyanút fog az ember, aztán mikor a csalamádé átható ízeaz überkeleteurópai büfés hamburgerízt csempészi a gyanútlanfogyasztó szájába, rájövünk, hogy ez valójában nem is gyros. Félel-emetes, a vertikális, bal-jobb oldal szerkezetű zöldségek-hús elren-dezés, azóta is gondolkodom, hogy ennek valóban akart-e politikaifelhangja lenni, vagy csak én ettem már túl sokat.”, esetleg „Édes-paprika? WTF? Vagy talán cipőkrém. A zöldség szabályosan édes.Szerintem műanyag is van benne, valószínűleg polipropilén. Min-denesetre rendhagyó. Érthetetlen, hogy ennek ellenére itt a legna-gyobb sor és a leglassabb kiszolgálás.”. Sokatmondó egyik tesz-telőnk elhaló sikolya is: „NORVÉG KŐOLAJSZÁRMAZÉKBÓL KÉ-SZÜLT PÁRIZSI!”.

Kezdődnek a hallucinációk: „A hasam egyre inkább közelít egy,a kiskölöknek homokkal megtöltött felfújható gumimedencéhez,amit épp apu próbál odébbvonszolni. Amik ugye ki szoktak szakad-ni. Félek.”, „Kezdek tele lenni. A gyrosban egy pillanatra megláttamNapóleont. Remélem, nem tartós.”

Értékelés: 4,4

Pizza kuckóA Körtér Subway felé eső peremén levő kis zug, autentikus le-

szakadtétkezde-dizájnnal. A pizzás frontról rossz emlékeim van-nak: az éhhalál szélén a Pizza Huthoz smucigan jópárszor beug-rottam ide, amitől aztán minden egyes alkalommal rosszul is let-tem. Nem baj, ha belehalunk is, most tesztelünk.

Furcsa egy ételt adnak itt. „A helyszínen nincs gyrosrúd, valamiműanyag lavorból kotorják bele a húst a pitába, valamint gondoloma pizzafeltét egyes elemei keverednek mellé, hogy az egész gyros-formát öltsön. A hús az említett okokból kifolyólag hideg, de hogyne unatkozzon a kedves vendég, a feltűnően Erős Pistás vonásokatmutató szósz kis csomókban bújSik meg ebben a gasztronómiaicsodában.“, „Banános palacsintatálos szín. Jó cucc, jó cucc, csaképp nem gyros. Ha majd az egyéves gyerekem visszaköpi a tökfő-zeléket, neki viszek ilyet“. Gyrosnak tényleg senki nem gondolja:„Konkrétan tejfölös uborkasaláta. A kiszolgáló ismerheti az OSI-modellt, gyrosban ennyire még senkinek sem sikerült elkülöníteni arétegeket, mind fizikailag, mind ízügyileg. Az analógiát folytatvasem sikerült rájönnöm, hogy vajon a legalulra került fél centi vastagerőspaprika hogyan felel meg a fizikai rétegnek. Az utóíze azt hi-szem halászlé.”

A tesztelők közül többen ezen a ponton feladják. A maradékkezd komoly problémákkal küzdeni: „Megint megláttam Napóle-ont, de most ott is maradt. Kénytelen voltam megenni”, „Meg aka-rok szabadulni az egy kiló döghústól a gyomromban. Látomásokkezdődnek.“

Értékelés: 3,66

Napsugár Kínai GyorsbüféA „meghalok a kolesszobában, mielőtt megjön a rendelt piz-

za”-szituációk egyértelmű bajnoka, nagyjából száz méterre a Schön-herztől. A szomszéd üzlet felújítása révén alakult ki ez a „keleti cucc”fogalmát nem várt módon kibővítő képződmény, ahol egy meglepő-en kedves faszi próbálja ránktukmálni az egész napi maradékot.

10. oldal 2005. október

A hallucinációk állandósulnak: „Lelki szemeim előtt megjelent avágott szemű hentes, aki egy tömeggyilkos mosolyával közelít egyártatlan, aranyos, gombszemű kiscicához. A cicus még halkan nyá-vog egy utolsót, aztán… Garantáltan nem európai recept. Isme-retlen összetevők. Hideg. »Csíp, mint állat.«” gyp azon gondolko-dik, hogy ecettel öblíti le. Egy pillanatra ez nekem is megfordul afejemben. „Kíváncsi vagyok, hogy a hely szelleme miatt sejlik-e felbennem a chillis chirke (sic!) pirított tésztával íze, vagy csak azért,mert végül a többiek rábeszélésére mégsem kértem bele üveg-tésztát. A középen elrejtett brutál hagymagránátra való ráharapásaztán kitörli az agyamból a kínai ételeken való lamentálást, majdezt kiheverve és lefelé haladva a húsban előjön a csirkepaprikásaroma, tipikusan a zacskós fajtából.” Egyesek menekülni próbál-nak: „Megszöktem a WC-re. Ezek épp az én pénztárcámból veszika tizedik gyrost, de nem érdekel. Nem akarok visszamenni. Valahololvastam olyan csípős paprikáról, amitől hallucinálni kezd az ember.Ezek itt kerítettek olyat. A dunaújvárosi mozi paprikás popcornjáraraknak ilyesmit, néha meg pusztán csak azért haza szoktam járni.”

Valószínűleg ez a mélypont. Rendelünk egy kör jégert, hogyhátha – és tényleg. „Én akkor most hazamegyek, ezek egyrerosszabbak.” „A maradék jégert összeöntöm a poharak aljáról, ésmegiszom. A vég visszatarthatatlanul közeleg.”

Értékelés: 6,25

Star KebapIsmét egy az együnk-nehézfémet iskola lelkes követői közül,

kedves kis terasszal a Petőfi híd 2x2 sáv+villamosos pesti lehajtó-jának oldalában. A hamburgerük egész jó, meg van ott egy kedvesleányzó, aki ha a megfelelő emberekkel megyek, már a villamosrafelinteget. Hmm, megeshet, hogy nem is nekem. Namindegy.

A tortillatésztás-alufóliás változatot kapjuk itt is, erős hőmérsék-leti problémákkal: „Ez hideg. De tényleg. Biztos valami skandinávrecept szerint készült. Hús nem sok van benne. A végét már senkinem próbálja meg legyűrni, mert szar”, „Külsőre cézársaláta-dizájn,belsőre húsízű habcukorka jégcsapszerű salátaszilánkokkal”. Atetszelők közti egység is kezd megbomlani: „Ez ismét tele vanhagymával, ami kihozza belőlem a velejéig gonoszt. El is dugtamegy nagy darabot oldalvást, harapjon rá valaki a többeik közül.Nagyon erős oregánós-paradicsomos íz. Szerintem a helyet való-jában az olasz maffia üzemelteti, engem nem vernek át, már az elsőfalatnál kiszúrtam a mögöttünk álló digó kinézetű srácot, aki úgybámul minket, miközben jegyzetelünk, mintha diplomamunkájukatkézzel körmölő bölcsészpalánták lennénk.”

Kifejezetten furcsán viselkedünk már, és nincs senki, aki neakarna igazából hazamenni. „Beszédtémákban muszáj áttérnünk apinára, hogy ne vesszünk végleg össze az ASP.Net és a JavaScripthitvitáján. Piszkos Fred a harmadik váza virággal sétál el mellet-tünk”, „Napóleonnal kettesben próbáljuk elpusztítani a gyrost. Köz-ben elárulja, hogy Oroszországot csak egy zacskó szódabikarbónareményében támadta meg. Egy mentő jön erre. Remélem, hogy ér-tünk”.

Értékelés: 4,25

„A” görög – Baross utcaVégre egy hely, ahol nem kavarnak mindenféle kulturákkal:

görög faszi, görög szinek, görög dizájn, ahogy azt kell. Az étte-rem tágas, aszalok-székek mindenfelé, kényelmesen el lehetférni. Emellett kellemes görög muzsika duruzsol a fali hang-szórókból, és a pult felé pillantva egy hamisítatlan görög arcmosolyog rád, készen arra, hogy a legfinomabb ételeketrakja eléd.

Aszongya a faszi, hogy haddszóljon? Aszongyuk, hadd-szóljon. Erre kapunk egy-egy marék pokolian erős paprikáta gyrosunk tetejére, közben baljóslatú zene szól. „Megnyug-tatnak, hogy döglött és nem élő pulykából van a hús. Nemtudom kiverni a fejemből a kulináris genocidum kifejezést,hiába tudom, hogy semmi értelme.” A csípősség mindenkitkikészít: „Ekkora vastag szelet uborkával kisebb szárnyas

rovarokat is le lehet vadászni. Mire hozzám ér a többiek már kisírtákmagukat a csípőssége miatt, én csak ekkor érzem meg a pita aljárólfelcsapó lángokat. Szerintem ebben a csípős szósztól égett szenesrea hús, állapítom meg az első falat után. Valószínű, hogy a tulajdonoseladta a lelkét az ördögnek. Távozás után látom is lelki szemeim előtt,ahogy az asztalon hagyott ételmaradékok izzása öblös sátáni kacajkiséretében porrá égeti az alatta lévő műanyag tányért.”.

Már nem is panaszkodunk: „Kezdek éhes lenni. Ez már a halálelőtti érzéktévesztés”, „Tünetek: enyhe diszlexia (ezt így írják?), »zöld-séget akarok enni« lüktető érzése a gyomortájon, Tele vagyok. Énennyit nem szoktam enni. Sajnálnám összehányni a falat, olyat szépfestmények vannak rajta. Talán ha görög mintákat hánynék, az nemtűnne fel annyira”.

Értékelés: 8,5

„A” görög – CorvinVégezetül, nem titkolt mozizási szándékkal utunk a régi Görög

Grillnél zárult, ahol az utolsó, azaz 15. gyrost fogyasztottuk el. Teraszismét, ezúttal 2x3 sáv és az árkádok kihagyhatatlan hugyszaga de-korál. Amúgy ez az előző hely tulajának régi helye, amit a neje visztovább, kint is egy kép róla a falon.

Ha teljesen korrektek akarnánk lenni, ezt a tesztet már kihagy-nánk az összegzésből: teljes letargia és pusztulás ül ránk. „A foly-ton megbúvó avas vajízt már pikáns pácnak érzem, és csak mérsé-kelten zavar hogy komplett disznóbordák bukkannak elő a csirkésszendvicsből.” Főszerkesztőnkből immáron minden felelősségtu-dat kiveszik a szerkesztőség tagjai iránt: „Én állok sorba az utolsógyrosért, közben az üzlet belsejében meglátok egy fotót az előzőhelyen kiszolgáló görögről. Mellettem egy kis helyiség, ahol egy 60körüli nő szorgoskodik, mintha vacsorát főzne. Az Orákulum juteszembe róla, majd durván visszaránt a valóságba, az ahogy agörög-klón mosogatószivaccsal nyomkodja ki a zsírt a tömb húsból.Kétségeim támadnak, hogy megkóstoljam-e, de azért kiviszem agyanútlan többieknek” Kihozta. „Az igazi, hamisított, magyar gyros– maga a »hungaropannon népi-nemzeti« gyros archetípus. Az afajta, ami az architekturális hanyagság miatt szétesik a kezedben,de előtte a pólódra csöpög a leve. Populáris ízvilág, hagyományízű,tapasztalatillatú. Igazából egész sok pontot kapna, ha nem talál-tunk volna benne egy fél méteres gyesznyóbordát. De találtunk.”

Kezdjük határozottan gyűlölni azt, aki kitalálta ezt az egésztesztet. Azokat is, akiknek írjuk. Azokat is, akik sosem fogják olvas-ni. „Végül mégis megkóstolom, de mindegy is, azt hiszem nem ér-zek már ízeket”, „Most már minden mindegy. Szerintem megeszekmégegyet, aztán meghalok. Esőben.”.

Értékelés: 5,5

Balázs, gyp, inti, Jani, jimmi, Lvsti

XXXIII./2 11. oldal

Freudenaui vízerőmű–látogatás

2005. júniusában a Budapesti Műszaki és GazdaságtudományiEgyetem Energetikai Szakkollégiuma a MEE-vel közösen üzem-látogatást szervezett a freudenaui vízerőműbe. A számos látni-valón, illetve az újonnan megszerzett szakmai tapasztalatokonkívül különösen fontos jelentősséggel bírt ez az esemény a Szak-kollégium életében. Most először nyílt arra lehetőségünk, hogy azeddig megtekintett számos magyarországi erőmű, illetve az ahhozszorosan kapcsolódó létesítmény mellett egy külföldi erőművet ismeglátogassunk.

A Freudenau Vízerőmű 1993-1997 között épült Közép-Európaszívében, a közel kétmillió lakosú Bécs határában. A többi dunaivízerőműhöz hasonlóan ez is jelentősen hozzájárul a Duna jobbhajózhatóságához és az árvízvédelemhez. A tervezés és kivitele-zés során fontos szempont volt a műszaki követelmények kielé-gítése mellett az is, hogy a létesítmény a lehető legjobban illesz-kedjen környezetéhez.

Érkezésünkkor már vártak bennünket. A bejáratnál számosangol és német nyelvű tájékoztató kiadványt kaptunk. Rövidbemutatkozás után el is kezdtük körbejárni az erőművet, mertlátnivaló akadt bőven. Először a látogatócentrumot tekintettükmeg, ahol a létesítmény felépítésével és műszaki paramétereivelismerkedhettünk meg közelebbről. Különféle rajzokat, metsze-teket, illetve egy háromdimenziós makettet is láthattunk az épít-ményről. A makett nem csak egy külső látványterv volt, hanem jóllehetett látni a generátorok és egyéb berendezések elhelyez-kedését is, de gondosan ügyelve az áttekinthetőségre. Ez utóbbiazért lényeges, mert látogatásunk során több látogatócsoporttal,főleg gyerekcsoportokkal találkoztunk. Láthatóan különös gondotfordítottak arra, hogy kellő felvilágosítást, illetve ismeretbővítéstadjanak azoknak a látogatóknak is, akik nem járatosak az energe-tika területén.

Az erőmű bejárását a vízfelszín felett lévő gépház megtekin-tésével kezdtük. Itt található a mérőrendszerekhez tartozó infor-matikai központ, valamint a generátorok teljesítmény-elektronikái.Az igazi élmények ezután kezdődtek. Miközben a Duna alátartottunk, az idegenvezetőnk elmondta, hogy a lift, amelybentartózkodunk különleges érzékelőkkel van felszerelve. Vízbetörésesetén „nincs mitől tartanunk”, a liftbe nem juthat víz. A folyó-meder alatt szálltunk ki a liftből, ahol nagy zaj és olajszag fogadottminket. Itt megnézhettük a turbinákat valódi méretükben. Utunkfolytatásaként, a vízerőmű alatti alagutat jártuk be. Egy szelepfényképezése közben tudtuk meg, hogy a Duna alatt találhatómég egy folyó. Ha a két folyó között nyomáskülönbség alakulna

ki, akkor ezzel a szeleppel kiegyenlíthető. A Duna alól az erőmű irányítótermébe mentünk, ahol további

ábrák, metszetek, illetve látképek voltak. Az osztrák villamosener-gia rendszer üzemeltetői azt tervezik, hogy az összes Dunán lévőausztriai vízerőmű irányítását innen fogják végezni.

Miután a vízerőmű fontosabb részeit végigjártuk, lehetőségünkvolt a létesítményt kívülről is alaposan szemügyre venni. A szakmaiszempontból fontos látnivalók mellett az volt számunkra érdekes,hogy turistákat, illetve a szüleikkel békésen sétálgató gyerekeket,futó vagy kerékpározó embereket láttunk. Ezt azért tartjuk lénye-gesnek, mert sokszor hallhatjuk a vízerőművekkel szemben fel-hozott ellenérvként azt is, hogy esztétikailag igen romboló hatá-súak. Mi nem ezt tapasztaltuk. Számunkra úgy tűnt, hogy az em-berek vagy azért vannak ott, mert érdekli őket az erőmű mint egylehetséges környezetbarát energiaforrás, vagy pusztán nézelődveszabadidejüket töltik ott. Az emberek pedig nem töltik olyan he-lyen a szabadidejüket, ahol nem érzik jól magukat, vagy nem elé-gedettek a környezetükkel.

Ezúton szeretnénk megköszönni a Magyar ElektrotechnikaiEgyesületnek, elsősorban Dr. Kádár Péternek az üzemlátogatásszervezésében nyújtott segítséget.

Ladányi József, Bodnár ImreEnergetikai Szakkollégium

2005. október 27.Dr. Dezső György

Kuhl TiborVezetői elvárások az energetikai

mérnökképzéssel szemben

2005. november 3. Dr. Molnár Károly A lineáris kétlépcsős képzés a BME-n

2005. november 10. Üzemlátogatás Metró

2005. november 17. Vitafórum A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása

2005. november 24. Dr. Roósz András A fémek szerepe az emberiség fejlődésében

2005. december 1. Dr. Solymosi JánosTechnikai felzárkózás vagy lemaradás?

Az űripar Magyarországon

2005. december 8. Üzemlátogatás Debreceni Erőmű

Az Energetikai Szakkollégium által az őszi félévben szervezett programok:

A programban szereplő előadások helye (ha az külön nincsfeltüntetve) a BME Kármán Tódor Kollégiumának Fszt. 20. sz.terme (1111 Budapest, Irinyi J. út 9-11).

Az előadások kezdete 18.00.

Tevékenységeinkkel, rendezvényeinkkel szeretnénk minélszélesebb körben tájékoztatást nyújtani ezért szívesen fogadunkminden építő jellegű ötletet, javaslatot az alábbi email címre:nemeth.balint@phd.vmt.bme.hu

További információ: http://www.eszk.ktk.bme.hu

– Kezdjük talán az alapoknál: mit takar a HTE három betűje?

– A rövidítés a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületettakarja, ez egy olyan nonprofit szervezet, melynek gyökere az1900-ban megalakult Magyar Elektrotechnikai Egyesülethez(MEE) nyúlik vissza. A húszas években alakult meg az MEE Gyen-geáramú és a Rádiótechnikai szakosztálya, melyek 1949-ben vál-tak ki az egyesületből. Később ebből az új alakulatból lépett ki aMéréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület (MATE),valamint az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület(OPAKFI). A profiljában híradástechnikaivá tisztult egyesület lett aHTE, és 1998-ban vettük fel a mostani nevet. Mind a HTE-nek,mind a korábbi elődegyesületeknek a célja elsősorban önszerve-ződő alapokon nyugvó, nem politikai, közhasznú munka volt. Per-sze a fő profil időszakonként változott, de az alapcél sosem.

– Most mivel foglalkozik a HTE?

– A rendszerváltás előtt nem sokkal lépett be a profilba a rendez-vényszervezés. Akkoriban, amikor egy-egy multi be akart jönni azországba, találkozókat szerveztünk a cégvezetők és a magyarszakmai elit között. Személyes kapcsolatok épültek ki, kezdődtekel ezeken a találkozókon. Próbáltuk összehozni a politikai döntés-hozókat és a technológiai partnereket. Azóta a rendezvények nö-vekedtek a profilban, most már konferenciákat is szervezünk.

Emellett a Híradástechnika című lapot is mi működtetjük, vala-mint diplomamunka, TDK pályázatokat írunk ki a fiataloknak, illet-ve igyekszünk rendezvényeket támogatni, a MAVE-vel például ki-fejezetten jó a kapcsolatunk. Szakosztályi szinten élő a kapcsolatmég a BSTV-vel is.

Szintén említésre méltó még az egy-egy területet lefedő tanul-mányok készítése. Ezekben szakmai alapokon, objektívan vizsgá-lunk meg egy-egy területet. Ilyen volt a mobiltelefonok élettani ha-tásaival foglalkozó tanulmányunk, de a tervek szerint hamarosan adigitális műsorszórásról és az elektronikus aláírásról is fog tanul-mány készülni.

– Hány ember munkája van jelen pillanatban a szervezetben?

– Öt ember dolgozik itt fizetéses alkalmazásban, még 20 ember adjaaz intézőbizottságot és a vezetést, valamint újabb 20 fő vezeti aszakosztályokat. Ők társadalmi munkában, társadalmi elhivatottság-ból, önkéntes alapon dolgoznak. (Mégsem mondanám azt, hogy tel-jesen ingyen, mert hatalmas kapcsolati tőkét kapnak cserébe.)

– Ezek a szakosztályok pontosan mivel foglalkoznak, hogy néznek ki?

– Általában volt egy cég vagy csoport, ami behatóbban elkezdettfoglalkozni egy témával, kutatási területtel. Ők ilyenkor előadáso-kat szerveztek, ahol az állandósuló látogatókból kialakult egy 40-50 fős fix mag. Sajnos vagy szerencsére, ez nézőpont kérdése,ezek a csoportosulások nem szokták magukat hirdetni, nem nyíl-tak meg. Így valamelyest beszűkülve, ugyanakkor stabil alapokkaljöttek létre szakosztályaink. Legaktívabbak közé sorolhatjuk a Táv-közlési Klubot, a Média Klubot, a Digitális Mozgóvilág Klubot és aTETRA szakosztályt. Utóbbi szakosztályról azt kell tudni aktuálishírként, hogy a belügyminisztérium pályázatot írt ki a készenlétierők kommunikációs rendszerének cseréjére. A pályázatnak u-gyan csak novemberben lesz eredménye, ám mindhárom pályázóTETRA alapú technológiát kínál.

– Szóba kerültek a rendezvények is. Mi lesz a következő nagy esemény?

– A World Telecommunications Congress 2006. április 30. ésmájus 3. között. Ez nevéből következően egy világkongresszus,körülbelül 400 résztvevővel, szemben az általunk általában szerve-zett 150-200 fővel. Természetesen vannak és lesznek közbenkisebb események is, melyekről a honlapunkon lehet tájékozódni,de ez magasan a legnagyobb prioritású és költségvetésű rendez-vényünk. További infó: http://www.wtc2006.com

– Egyesület lévén a HTE-ben vannak tagok. Kik ők, és mibe kerül atagság?

– Körülbelül 1500 egyéni tagunk van, ez két részből áll, egyrészt atiteket is érintő egyetemi tagság, ez 500 forint évente, illetve a „fel-nőtt” tagság, ami 2500 forint. Van még nyugdíjas tagság, szintén500 forint, illetve céges, amire itt most nem térnék ki.

– Egyetemistaként milyen hasznom származhat a HTE tagságból?

– Legnagyobb értékként a networkinget tudnám felhozni. Megha-tározó személyekkel kerülhetnek kapcsolatba, lehetőség nyílik be-szélgetni a szakma meghatározó személyeivel a HTE nagyobbrendezvényein. Gondolok itt többek között különféle gyártók,szolgáltatók vezetőire, de nem szeretnék sem cég, sem személy-nevekkel dobálózni.

Léteznek kisebb szakmai rendezvényeink is, nem ennyire neveselőadókkal, ahol a legnagyobb érték az átadott műszaki tudás, ta-pasztalat . Ezek a kisebb rendezvények tagjaink számára ingyen lá-togathatók, klubszerűen zajlanak, körülbelül két órás előadás, utá-na kötetlen beszélgetésekkel. Meg kell említeni még a nem köz-vetlenül tagsághoz kapcsolódó lehetőségeket, különböző díjakat,például diplomatervre, TDK-ra. Ezek némi pénzzel járnak, és amitalán fontosabb, a díjazottak neve bekerül egy körfogásba.

Emellett a nagy rendezvényeinken tagjaink kedvezménnyel ve-hetnek részt.

– Ezek a nagy rendezvények mennyire látogathatóak nem tagok által?

– Lényegében bárki számára látogathatóak, nem differenciálunkaz érdeklődők között, természetesen ha véges helyünk van, a ta-gokat preferáljuk.

– Említésre került a HTE gondozásában megjelenő lap. Erről mit ér-demes tudni?

– Igen, ez a lap a Híradástechnika. Büszkeséggel tölt el, hogy idénmegélte a hatvanadik évfolyamot. Egyrészről publikációs lehetősé-get biztosít a fiatalabb mérnökgenerációnak, doktoranduszoknak,másrészt az iparban dolgozók felé mutat be a szakmai újításokat,újdonságokat.

– Milyen feltételekkel lehet publikálni?

– A publikációs lehetőség teljesen független a szervezettől, a szer-vezeti tagságtól. Természetesen van egy szűrő, amin át kell esnie,és még lektoráljuk is őket. Az impakt-faktor miatt döntöttünk így,ez magasabb pontszámot ér a publikációk között. Tervben van azIEEE némelyik folyóiratával egy kapcsolat, de ezzel kapcsolatbanbiztosat még nem tudok mondani. Emellett a Híradástechnikábanszeretnénk több tudományos igényű, de nem vad szakmaisággalmegfogalmazott, olvasható, ismeretterjesztő cikkeket is megjelen-tetni, hasonlóan az IEEE Spectrumhoz.

kokas

12. oldal 2005. október

HTE

Ez egy újabb három betûs rövidítés, amit meg kell tanulni az egyetemen, vagy ennek értelme is van? Nagy Péterrel a HTEügyvezetõ igazgatójával beszélgetve próbáltuk bemutatni ezt a komoly múlttal rendelkezõ szakmai szervezõdést.

[publikációs feltételekről, szabályokról és szokásokról általánosságban is bővebben a következő számunkban – a szerk]

XXXIII./2 13. oldal

Ha én ezt a klubban elmesélem…Woody Allen mondta egyszer azt, hogy soha nem lenne egy olyan klub tagja, ami felvenné a tagjai közé. Nos, aMérnökhallgatók klubjába nem nehéz bekerülni, ám ennek ellenére a szervezõk szeretnének egy színvonalas klubotlétrehozni.

Miről is van szó pontosan? Innováció, hangzik a kulcsszó. ABoston Group 2004-es felmérése szerint a felmérésben részt vettszervezetek 90%-a legfontosabb prioritásnak az innovációt tartja.Egyre inkább a gyors megtérülés és a nagy hatás az, amit azinnováció felé fordulók keresnek.

A Prónay Gábor tanár úr által életre hívott klub első félévébenaz innovációt tartja szeme előtt, ezt a témát igyekszik körüljárni.

Hosszabb távon félévenként tematikusan egy-egy terület köréépülnének fel az előadások vagy egyéb foglalkozások. Első témamost ősszel az innováció, pontosabban a megfogható innováció.A klub elindítói szeretnék bemutatni az érdeklődő egyete-mistáknak, hogy hogyan lehet egy jó ötletből sikeres termék,miként valósíthatók meg nagy ideák, és ennek mik a módjai. Sokattanulhatnának arról, miként kell menedzselni az ember szellemitermékeit, valamint képet kaphatnának konkrét sikerek alapján amódozatokról. Nemcsak mérnököket hívnak meg, hanemmindazon tudományok neves képviselőit, akiknek közük van atémához: jogászokat, közgazdászokat, üzletembereket.

Fontos kérdés, hogy hogyan lehet közösséget teremteni,komoly munkára összekovácsolni a hallgatókat. Mivel a tevékenyközösséghez egyéb programok is szükségesek, és ezek elsőközelítésben nem valósulnának meg a Klub keretében, hiszen akét szervező gárda, a MAVE és a Simonyi Szakkollégium sajátprogramjain keresztül épp ilyen lehetőségeket biztosít tagjainak.Így hát a klub – a létrehozó szándék szerint – önképző kör lenne,amely szervesen integrálódik a szervező egyesületek életébe,tehát a Klubban átjárást biztosítunk ezen szervezetek tagsága felé

is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy aki ezeket azelőadásokat látogatja, annak MAVE vagy Simonyi tagnak kellenelennie, mindössze közelebbi ismeretséget jelent a kar két nagyszakmai szervezete felé.

A klubelőadásokra a http://www.eestec.hu/klub oldalon lehet(és kell is) regisztrálnia magát az érdeklődőknek. És hogy valóbanérdeklődést is keltsünk, következzenek a tervezett témák:

szeptember 27.Az innováció jelentősége, folyamata, kritikus tényezői(bevezetés, definíciók), gyakorlati tapasztalataiDr. Reznák Roxán igazgató (T-Com)

október 20.Az innováció közgazdasági-üzleti kérdéseiBártfai Gusztáv (Analogic-Computers)

november 3.Szerzői jog és adatvédelemdr. Ormos Zoltán ügyvéd (Ormos ügyvédi Iroda)

november 24.Állami szerepvállalás (2004. évi CXXXIV. innovációs törvény),Nemzeti Fejlesztési Terv, EU pályázatok) és az egyetemikapcsolat az innováció fejlesztésébenNemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (Boda Miklós)Dr. Pap László tanszékvezető egyetemi tanár

december 8.IparjogvédelemDr. Lantos Mihály elnök(Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda)

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a Vödörkör lelkes jómunkásembereinek, hogy még a hajnaliórákban is kihoztak egy nagy adag sültkrumplit, gordonkát meg valamit, amit panzorettinak hívnak, és ráadásul finom is.

Még szerencse, hogy a lovas katona nem rettentette el őket a munkakedvtől ☺.

Batman voltam

Batman voltam:Őserő, rettenet.

Batmanként repültemÁt a kék eget.

Senki nem tagadtaBatman létemet.

Batman voltam – erőm elhagyott.Batman voltam, de már nem vagyok.

Batman a világotIQ-ból menti meg,S csodáltak engem

A nem-Batman emberek:Őseink sem voltak tán

Ennyire Batman-ek.

Batman voltam – erőm elhagyott.Batman voltam, de már nem vagyok.

De néha, ha éjjelA csend körém elterül,Akkor érzem magam

Egy kicsit még Batman-ül.

Takács K. János

14. oldal 2005. október

Utcanevek nyomábanKi is volt Schönherz Zoltán? Talán egy újabb egyéniség a hírneves mérnökök sorában, akik sorsfordító találmányaikkalöregbítették ennek az intézménynek a hírnevét? Netán híres tanára, rektora volt, vagy valamely tanszék alapítója? Esetlegegy híres mûvész, író, festõ, zeneszerzõ, aki ezen a környéken élt és alkotott, s így vált méltóvá rá, hogy kollégiumotnevezzenek el róla? Ismerõseim, köztük a szerk. tagjai, régóta rágják a fülemet, írjak már egy cikket Schönherzrõl. Hiszenha az ember nap, mint nap szájára veszi ezt a nevet, kíváncsivá válik, kit is takarhat, és még egyszer sem meséltem róla.

Nos, ezt most sem fogom megtenni. Ennek két oka van. Azegyik, hogy Schönherzről nem áll rendelkezésre annyi információ,amiből épkézláb cikket lehetne írni, a másik az, hogy Kruspér Ist-vánról fogok írni. Kruspért, amellett, hogy elég sokat letett a mér-nöki társadalom asztalára, s így illik ismerni az érdemeit, azért isérdekesebb riportalanynak tartom, mert az ember az órákra valórohangászásban összefut Egry József vagy Bertalan Lajos nevével,arról nem is beszélve, hogy Schönherz nevét naponta többször ishallja egy villanykaros, azt viszont tapasztalatból tudom, hogy jár-nak az egyetemre emberek, akik még több év után sem vettékészre, hogy van itt Kruspér utca. Pedig van. És nem is annyira el-dugott helyen. Mai feladványunk: hol?

Persze amikor 1818. januárjában Miskolcon meglátta a napvilá-got, még nem sejtette, hogy utcát fognak elnevezni róla. Az is va-lószínű, hogy ebben az időben a Mértékhitelesítő Bizottság felállí-tása, vagy a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alapítása sem szere-pelt a tervei között, ahogy arra sem számított, hogy nagyrészt az őérdeme lesz a méter alapú mértékrendszer meghonosítása hazánk-ban, amely rendszer utódja a ma is használatos SI-rendszer lett.

Oly mértékben nem szerepeltek eme cselekedetek a terveiközött, hogy középiskolai tanulmányai után Késmárkon kezdett jo-got hallgatni. Innen azonban már a műszaki pálya irányába indult,egészen pontosan a bécsi Politechnisches Institut, az ottani mű-egyetem felé. Ebben az intézményben szerzett mérnöki oklevelet,és itt folytatta asszisztensi tevékenységét is, Stampfel professzoroldalán tanársegédként. 1847-ig asszisztenskedett, majd optikai ésfinommechanikai műhelyt nyitott Bécsben, szemüvegeket, látsze-részeti lencséket készített és árusított, ám ez a vállalkozás nem voltéletének leghosszabb epizódja. 1850-ben a József Ipartanoda,mely a mai budapesti műegyetem őse volt, meghívta előadóiközé, mechanika előadások tartására. Az sem kizárt azonban,hogy a forradalom és szabadságharc bukása befolyásolta döntés-ében, hogy felszámolja üzletét Bécsben, és legyőzött hazája fővá-rosába költözzön. Az ipartanoda József műegyetemmé való fej-lesztésével a geodézia előadója, majd rendes tanára lett, és 1899-es nyugdíjba vonulásáig viselte is ezt a címet.

Munkássága a geodézia magyarországi fejlődésében mérföld-kőnek számított, emellett Kruspér nemzetközi elismertsége és hír-neve legalább ekkora jelentősséggel bírt. Ő írta meg az első ma-gyar nyelvű geodézia tankönyvet Földméréstan címmel. Ezért aművéért a Magyar Tudományos Akadémia 200 arannyal jutalmaz-ta, további munkássága értékelése képpen pedig levelező, rendes,majd végül tiszteletbeli tagjává választotta. Nem az akadémia voltazonban az egyetlen, ami értékelte Kruspér eredményeit, kitünte-tések és tagságok egész arzenálja társult a mérnök mellé pályájasorán: királyi tanácsossá nevezték ki, a császári Lipót-rend, a III.osztályú Vaskorona rend lovagja, a szerb Takova-rend középke-resztese, arany- és ezüst érdemrendek tulajdonosa, valamint többkülföldi kitüntetés mellett megkapta a francia Becsületrend tisztifokozatát.

És hogy mivel érdemelte ki ezeket az elismeréseket? Nos első-sorban geodétaként végzett munkájával. A Visegrádon tartottegyetemi mérőgyakorlatok után Kruspér összeállította Pest geodé-ziai felmérésének feltételeit, és a városmérés kivitelezését 1869. és1871. között ellenőrizte is. A geodézia mellett tanított mechanikát,mértant, matematikát és géptant is. A tanításon és a mérési

munkálatokon kívül sok műszer fejlesztése, korrigálása, javítása isKruspér nevéhez fűződik. Legjelentősebb ezek közül a Kruspér-féle„új lejtmérő” szintező műszer, melyet a Stampfer-féle „lejtmérő mű-szer” javításával, akár 10°-ig terjedő magassági szögek megméré-sére is alkalmassá tételével alkotott, és amellyel az 1878. évi PárizsiVilágkiállításon ezüstérmet, az 1885. évi Brüsszeli Világkiállításonpedig aranyérmet nyert. Érdemei közé sorolható az is, hogy alapítóvett részt a Magyar Mérnök- és Építész Egyletben.

Mindezek mellett Kruspér István egyik legjelentősebb érdememégis a metrológia területén nyújtott tevékenysége. Felismerte amértékek szabványosításának fontosságát mind hazai, mind nem-zetközi viszonylatban. Párizsból méter és kilogramm etalonokatkért, több tanulmányt is írt ezek vizsgálatáról, pontosabb műszere-ket alkotott ezekhez a vizsgálatokhoz. Javarészt az ő munkásságá-nak köszönhető, hogy az 1875. május 20-i Méteregyezmény előttegy évvel már törvény rendelkezett a méterrendszer magyarorszá-gi bevezetéséről. Kruspér előterjesztése alapján állította fel a kor-mány a Mértékhitelesítő Bizottságot, a mai Országos MérésügyiHivatalt elődintézményét, és nevezte ki elnökéül magát KruspérIstvánt, aki 16 évig viselte ezt a tisztet.

1894-ben lemondott minden tisztségéről, minden itthoni éskülföldi megbízatásáról és nyugdíjaztatta magát. Azonban geo-déziai és metrológiai tanulmányain még visszavonulása után isszüntelenül dolgozott. Láthatjuk tehát, hogy Kruspér életébenigen sokat tett a mérnöki tudományok fejlődése, a mérések egy-szerűbb kezelhetősége, a mértékrendszer rendszerbe foglalása va-lamint a mechanika és geodézia területén használatos műszerekfejlesztése érdekében. Ezek után érthető, hogy nevét és emlékétutca őrzi a Műegyetem mellett, természetes és becsülendő, hogymellszobra az egyetem aulájában áll, ahogy az is, hogy az ő emlé-kezetére a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé-ge 1956-ban évenként kiosztásra kerülő Kruspér-emlékérmet ala-pított. Kruspér István jelentős életművet hagyva az utókor számá-ra, békés öregkorban hunyt el 1905. július 2-án, Budapesten.

S 23 nappal később Kassán megszületett Schönherz Zoltán.Elektromérnöki diplomát szerzett, és úgy nagyjából ennyi közevan az Egyetemhez és a Villanykarhoz. Meg a szakmához is. Mert-hogy nem villamosmérnökként szerzett hírnevet, hanem illegáliskommunistaként.

Egyetemi évei alatt Prágában vette fel a kapcsolatot a munkás-mozgalommal, a Magyar Fiatalok Szövetsége megszer-vezésénmunkálkodott, de abban az időben (1938, első bécsi döntés) nemigazán nézték ezt jó szemmel, és a munkásmozgalom tagjai elégnagy számban vonultak illegalitásba. Köztük Schönherz is. EzutánMagyarországon folytatta a tevékenységét, a KMP-vel KulichGyulán keresztül érintkezett. 1940. decemberétől a KMP háború-ellenes harcának szervezője volt és irányítója a Független Bizott-ságnak, tüntetéseket szervezett és a Népszava 1941. karácsonyiszámát készítette elő, a februári számban a vezércikket is ő írtaSzabad Nép szabad országban címmel. 1942. július 6-án és szep-tember 29-30-án ítélte halálra a haditörvényszék.

BaGeFelhasznált irodalom:Magyar Életrajzi LexikonDr. Vajda Pál: Nagy magyar feltalálókRévész Arnold István és Vargha Vilmos: Magyar műszaki alkotók.

XXXIII./2 15. oldal

MUSICMANIA„Begun the semester has!”Stílszerûbben nem is lehetne kezdenem az októberi szám rovatát, mint Yoda mester szavaival, aki valószínûleg maga isprofesszor lehetett egy Jedi egyetemen, réges-régen. Ez lehet az egyetlen magyarázat arra, hogy miért is beszél annyitössze-vissza, miért pici, zöld és ráncos, miért van olyan jóban Gendy Tartakovskyval, és hogy miért fõz kiváló lóbablecsót,de azt hiszem ennyire ne kalandozzunk el… Elmúlt a nyár. A gólyák még csak most kóstolgatják az egyetemi lét fõzelékét,a felsõbbévesek pedig vagy új ízeket elemeznek, vagy rosszabb esetben repetázni jöttek…

Szóval más sem kattog metronómszerűen a fejemben, mint az,hogy megint tanulni kell... A nyáron remek dolgokat éltem át (mintminden bizonnyal Te is), és rengeteg zenét fogyasztottam. Ígyrendhagyó módon most nem egy albumot, bandát mutatnék be,hanem az utóbbi hónapokban engem ért nyári hatásokról írnék,valamint az ehhez kapcsolódó gondolataimról, ajánlásaimról, ésarról, hogy miként lehet könnyedebben átvészelni a tanév nehéz-ségeit egy-egy dallammal, zajos zúzással, vagy egy dózisnyi nyug-tató refrénnel.

Azt hiszem a nyár legnagyobb felfedezése nálam a BACKYARDBABIES volt, akiknek svéd, pimasz punk’n’roll-jától mindig jobbkedvre tudtam derülni.Stockholm Syndrome albumuka jelenlegi kedvenc, melyetnyugodtan bevállalhat akárki,aki nem retten meg egybepunkosított „GUNS-os”hatásokkal operáló adrenalinbom-bától. Kötelező nóta az Earn TheCrown és a Brand New Hate.

Sok újdonság jött ki egyébként a kö-zelmúltban, melyek közül a FOOFIGHTERS elég erősen kitűnik újduplaalbumával (In yourHonor), illetőleg a SOAD isbőven teljesített a nekik állí-tott bizonyos magas mércefelett. Mezsmerize című CD-jükkel tovább tágítottákhatáraikat, és roppant ragadósdalokat sikerült összehozniuk.Vétek kihagyni, mert az a változatos-ság és dallamvilág, ami egyre inkább a fő értékük, egyigazi zenei élmény mindenki számára. Azt mondjuk megjegyez-ném, hogy rövidke a lemez, és nem tetszik a kiadói hozzáállás,hogy pár hónap múlva ismét lehúzzuk a tisztelt publikumot aTERMÉK másik felével (lásd még: LIMP BIZKIT…). Valamint itt em-líteném meg halkan, hogy a nyáron kicsúcsosodó GREEN DAY HYPE-ot (azaz a főként marketing okok miatt mesterséges úton gerjesz-tett hisztériát) a mai napig nem értem. Egy kategóriáján belül elégközépszerű albummal ennyi díjat elnyerni… Paff! Elgondolkodtató.

Punkrock színtéren maradva jó volt belemélyülni a PULLEYMATTERS korongjába, akik szilárdan kitartanak a BAD RELIGION/LAG-WAGON-féle dallamos vonal mellett. Újszerű érzéseket keltettviszont a KEMURI japán SKA-punkja, mely ugyan a SKA-P-vel nememlíthető egy lapon, de a már nem mai 77 Days lemezükkelnálam maradandót alkottak a távolkeleti srácok. A már említettSKA-P Incontrolable című koncertfelvételét is elég sokat nyúztam,majd élőben ellenőriztem a baszk punkokat a Szigeten. Beszá-moló valahol arrébb a Sziget-összesítőben... LESS THEN JAKE-ékAnthemje jó iskolábamenős zenének, mely remek alaphangulatottud adni a nyárias témáival a már egyre kö-dösebb reggeleken.Szintén jó barangolós zene STRUNG OUT-éktól az Exile In Oblivion,mely dinamikája leginkább a Blueprint On A Fall számon érhetőleginkább tetten. Ajánlott darab, ha szeretsz pergő ritmusrasétálni! Ha estére abszolút el vagy fáradva a budapesti zsongás

után, tedd fel a sötét szobában RUFIO-ék 1985-ös korongjukrólkiemelt White Lights című relaxációs programot, RISE AGAINST-ékpedig akkor jönnek majd szóba, ha már-már kilátástalannak tűnika helyzeted. SIREN SONG… CD-jük gatyába ráz, és helyrepofozmajd, az tuti!

Metál vonalon az utóbbi időben nem sok minden tudta a fi-gyelmem megragadni. Azért persze akadtak kivételek, hiszen aBLIND GUARDIAN-ék A Night At The Opera-ja, és ANGRA-ékTemple Of Shadows–a megmutatta, hogy van még új a nap alatt.A „Vak Őrző” legutóbbi mesterműve annyira elvarázsolt, hogytöbb hétig szinte csak azt kóstolgattam... Megalomániás germá-

nok! Az album értelmező végighallgatása olyan katarzistad, amit egy csodaszép mesefilm végén vár az embera moziban. BRUCE DICKINSON Abducted száma voltmég az, amelytől többször kirázott a hideg... Én ilyenszólót még nem hallottam! Keményebb fronton asvédish UNEARTH mellett tenném le a voksom, kiknek

The Oncoming Storm albuma szerintem mindentekintetben kiemelkedik a manapság eléggédivatos újhullámos metál mezőnyből. DREAMTHEATER-ék új lemeze helyett inkább a szóló-albumokat ajánlanám PETRUCCI-tól (SuspendedAnimation), és LABRIE-től (Elements OfPersuasion).

A vizsgaidőszak közeledésével aztán beállmajd a tél, a sötét éjszaka, és az ember leg-inkább hangulatok után kutat. Ebben a már-márkultikus THRICE progresszív és eléggé összetettHC alapú zenéje is segíthet. Artist In The

Ambulance remekművüket emészteni kellpárszor, utána képes lesz elrepíteni a fü-zeted mélyéből egy másik világba.

Final Fantasy rajongók és zongora-entúziaszták (ehh, de mű-

szó ez is) a Final Fan-tasy VII-Piano Col-

lections-t töltsék leíziben (jó párrajongói oldalon

fenn van), és merüljenek el egy zseniális zeneszerző (NOUBOUEMATSU) négykezes zongorára átültetett varázslatában. (Sok tételinnen van átemelve a szerintem remekül sikeredett Advent Childrenfilmbe is. Ha tehetitek, nézzétek meg! A végére rájöttök, hogy igé-nyes CG moziban nem csak ogrék meg kisállatok szerepelhetnek!)

Vizsgákra való készüléskor pedig az ember jobbat sem kívánhatháttérzenének (persze nem seggelés alatt), mint az INTERPOL kel-lemesen andalító Antics-ét. Nagy kübli gőzölgő tea mellett januárelején a meleg szobában mi így gyakoroltuk be a Digit I.-et…

Hát igen... Végül így jutottunk el a nyártól a télig. Ahogyanmost még csodálkozunk azon, hogy hogyan bírunk ki 90 percetegy helyben ülve, hogy bírjuk ki a hétvégi nagy szunyáig a pör-gést, a tanulást, lassan azon vesszük észre magunkat, hogy túl va-gyunk egy tüsszentés hirtelenségű karácsonyon, kínos vizsgaidő-szakon, és kezdődik minden előlről… Talán addigra 80 cm maga-san szemlélve a világot, furán járva, rövid fénykardot forgatva, ésfordított szórendben nagy okosságokat beszélve.

Attila –mcmacko-

XXXIII./2 17. oldal

Túl a kritikus tömegenTavasszal már beszámoltam itt a nagy sikerûáprilisi Critical Mass bringás felvonulásról,amelyen közel tízezren vettek részt. Nemegészen öt hónap elteltével a kerékpá-ros társadalom ismét megkapta a be-hívót: ezúttal a Nemzetközi AutómentesNap alkalmából emelhették a fejük fölébiciklijüket a résztvevõk.

A Critical Mass célja, hogy felhívja a figyel-met a kerékpárra, mint alternatív közlekedési esz-közre, és bebizonyítsa, hogy jóval többen szeretnénekígy közlekedni, mint azt a többség (és a döntéshozók)gondolják. Áttételesen pedig szeretné beépíteni a köz-tudatba, hogy a biciklis is ember, és ugyanolyan jogavan az aszfaltot koptatni, mint az autósoknak. (Ezt saj-nos az utóbbiak hajlamosak elfelejteni.)

Talán kevesen tudják, de a mostani kereken a tizedika 2001. óta szervezett megmozdulások sorában. A tö-meget elnézve mulatságosnak tűnhet, hogy az első „fel-vonulások” olykor csak néhányszor tíz főt számláltak;akadt olyan is, amelyet illegálisan, engedély nélkül szer-veztek meg. Az eleinte döcögősen induló demonstrációazóta szédületes karriert futott be a fővárosban mind a részt-vevők számát, mind a szervezettséget tekintve.

Ha úgy vesszük, a Critical Mass már tavasszal elérte a célját,hiszen a felvonulók száma már áprilisban túllépte a kritikus tö-meget: azt a tömeget, amelynek már ereje van, amelyet márnem lehet figyelmen kívül hagyni. A média rögvest rá is hara-pott a témára, a nyári uborkaszezonban egymást érték a fővá-ros közlekedésével, BKV-val, bicikliutakkal, bringás futárokkalfoglalkozó adások (Tilos Rádió, MTV Kultúrház stb.). A legfon-tosabb mégis az, hogy a nyár folyamán a bevehetetlennek hittVárosháza is engedett a nyomásnak, és tárgyalóasztalhozült az időközben megalakult Magyar Kerékpáros Klubképviselőivel. Ez pedig nem más, mint az alvilági lét vé-ge és a demokratikus érdekérvényesítés kezdete.

Feltehetnénk a kérdést, hogy miért van akkorszükség újabb felvonulásokra? Nyilván senki semgondolhatja, hogy ezt az egészet csak az autósokbosszantása végett rendezik meg. A magyarázategyszerű: a bringások ugyan csatát nyertek, de há-borút nem. Hol vagyunk még a bécsi 1000 km bicik-liúttól (140 km)? A hollandok 25% fölötti biciklis ará-nyától (1%)? És hogy ne csak számokat említsek, holvagyunk még attól, hogy az autósok egyenrangúfélként kezeljék a kerekeseket? Sajnos fényévekre.Felmerülhet, hogy miért ez az ideál, miért kell tá-mogatni a biciklizést? A több bicikli kevesebb au-tót, tehát kevesebb dugót, szmogot, zajt és – oko-san közlekedve – balesetet jelent. Mindössze ezért.Az elkövetkező megmozdulások feladata az, hogyátformálja a jellemzően beszűkült látásmódot ésmegnyissa az utat egy élhetőbb város felé.

Az élhető város mára igencsak elcsépelt ki-fejezéssé vált, ennek ellenére nálunk még mindigcsak szavakban létezik. Első hallásra az ember ta-lán grandiózus építészeti és közlekedési megol-dásokat vizionál, pedig itt is inkább a hozzáállá-sunk megváltoztatásáról van szó. Például ha soka dugó, arra nem az a megoldás, hogy építsünkmindenhova kétszer olyan széles utat, hanemhogy ne járjunk akkor is kocsival, mikor nem mu-száj. Ehhez le kell küzdenünk az önzést, és néhafel kell áldoznunk a kényelmet azért, hogy a

köznek jó legyen. Cserébe elvárhatjuk, hogymás is ezt tegye. Mindez idealizmusnak tűnhet,de a Critical Mass által képviselt eszmék kö-zött ezt is megtaláljuk.

E kis eszmefuttatás után kanyarodjunkvissza magához a rendezvényhez. Nem hi-vatalos adatok alapján az idei CM-en 24ezren vettek részt, ami azért nem semmi.☺ A növekvő érdeklődésnek több oka isvan. Hála az elmúlt felvonulások sikerének,egyre többen pattannak nyeregbe „béke-időben” is (ez egyébként már a bicikliutakforgalmán is kezd látszani), és találják

magukat szemben az elkeserítő valósággal(lepusztult, kátyús, gazos bringautak). Ők a je-

lenlétükkel szeretnének valamilyen előrelépéstelé