információkereső nyelvek iii. · katalógusok, illetve a szemantikus web szolgáltatások fő...

Információkereső nyelvek III.

Pálvölgyi Mihály

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

INFORMÁCIÓKERESŐ NYELVEK III.

Pálvölgyi Mihály

Eger, 2011

Lektorálta:

CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos

Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben

Vezető: Kérészy László

Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis

tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005


5

Információkereső nyelv III.

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9

1.1 Célkitűzés (kurzusra) ........................................................................................ 9 1.2 A kurzus tartalma .............................................................................................. 9 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................. 10 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 10 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 11

2. Információkereső rendszerek és modellek alaptényezői ......................................... 12

2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 12 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 12 2.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 13

2.3.1 Az információkereső rendszer fogalma és összetevői .............................. 13 2.3.2 Az információkereső rendszer modelljei ................................................. 13 2.3.3 Infokommunikációs stratégiai összefüggések .......................................... 16 2.3.4 Az információhordozók és dokumentumbázis kérdése ............................ 19 2.3.5 Felhasználók, keresési szokások, elvárások, készségek ........................... 23

2.4 Összefoglalás................................................................................................... 25 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 25

3. Az információkereső rendszerek típusai .................................................................. 27

3.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 27 3.2 Tartalom .......................................................................................................... 27 3.3 a tananyag kifejtése ......................................................................................... 27

3.3.1 Az információkereső rendszerek hagyományai ....................................... 27 3.3.2 A ma létező információkereső rendszerek és elemzési szempontjaik ...... 30 3.3.3 Cédulakatalógusok ................................................................................... 31 3.3.4 Online katalógusok .................................................................................. 32 3.3.5 Adatbázisok .............................................................................................. 34 3.3.6 Internetes keresőrendszerek ..................................................................... 36 3.3.7 Internetkatalógusok .................................................................................. 38 3.3.8 Szemantikus web szolgáltatások .............................................................. 40 3.3.9 A rendszerek táblázatos áttekintése ......................................................... 42


4. Cédulakatalógusok ..................................................................................................... 45


4.3.1 A cédulakatalógus fogalma, fejlődéstörténete ......................................... 46 4.3.2 Szolgáltatók, dokumentumbázis, használók ............................................ 47 4.3.3 A feltárási stratégiája és eszközei ............................................................ 48 4.3.4 A feltárás munkafolyamatai és jellemzői ................................................. 50


6

4.3.5 Katalógusépítés – szakkatalógus .............................................................. 52 4.3.6 Katalógusépítés – Tárgyszókatalógus ...................................................... 54 4.3.7 A tárgyi katalógus használata, a keresés jellemzői .................................. 55 4.3.8 Fejlesztés és értékelés .............................................................................. 56


5. Online katalógusok az integrált könyvtári rendszerekben ..................................... 59


5.3.1 Online katalógusok .................................................................................. 60 5.3.2 Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók ........................................ 60 5.3.3 A feltárási stratégiája, intellektuális és technikai eszközei ...................... 62 5.3.4 A feltárás munkafolyamatai ..................................................................... 65 5.3.5 Az OPAC használata, a keresés és böngészés lehetőségei ....................... 65 5.3.6 Tájékoztatás, támogatás ........................................................................... 68 5.3.7 Megjelenítés, hozzáférés .......................................................................... 69 5.3.8 Az OPAC-ok értékelése és fejlesztése ..................................................... 70


6. Közös katalógusok ...................................................................................................... 73


6.3.1 A közös katalógus fogalma, fejlődése ...................................................... 74 6.3.2 Előállítók, szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók ....................... 75 6.3.3 Stratégia, intellektuális és technikai eszközök ......................................... 77 6.3.4 A feltárás munkafolyamatai és jellemzői ................................................. 80 6.3.5 Használat, keresés, böngészés .................................................................. 81 6.3.6 Tájékoztatás, támogatás, hozzáférés ........................................................ 82 6.3.7 A közös katalógusok értékelése, fejlesztése ............................................. 83


7. Adatbázisok. Alapfogalmak. Nemzetközi adatbázisok ........................................... 86


7.3.1 Az adatbázis fogalma, fejlődéstörténete .................................................. 87 7.3.2 Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók ........................................ 88 7.3.3 A feltárás stratégiája, intellektuális és technikai eszközei ....................... 92 7.3.4 Példák az adatbázisok eszközeinek alkalmazására .................................. 93 7.3.5 Használat, keresés, böngészés, támogatás ................................................ 98 7.3.6 Értékelés, fejlesztés .................................................................................. 99

7.4 Összefoglalás................................................................................................. 101


7

7.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 102

8. Magyar adatbázisok ................................................................................................. 103

8.1 8.1.Célkitűzés ................................................................................................ 103 8.2 8.2.Tartalom .................................................................................................. 103 8.3 8.3. A tananyag kifejtése ............................................................................... 104

8.3.1 Magyar adatbázisok jellegzetességei ..................................................... 104 8.3.2 A magyar mezőgazdasági szakirodalom feltárási példája ...................... 107 8.3.3 A magyar műszaki és gazdasági szakirodalom feltárási példája ............ 110 8.3.4 A magyar orvostudományi szakirodalom feltárási példája .................... 111 8.3.5 A magyar pedagógiai szakirodalom feltárási példája ............................ 113 8.3.6 A humántudományi cikkirodalom feltárási példája ............................... 115 8.3.7 A Magyar Elektronikus Könyvtár feltárási példája................................ 116 8.3.8 A magyar adatbázisok értékelése és fejlesztése ..................................... 119

8.4 8.4. Összefoglalás.......................................................................................... 121 8.5 8.5. Önellenőrző kérdések ............................................................................. 121

9. Automatikus indexelés ............................................................................................. 123

9.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 123 9.2 Tartalom ........................................................................................................ 123 9.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 124

9.3.1 Az automatikus indexelés fogalma és fejlődése ..................................... 124 9.3.2 Az internetes keresőrendszer alapjai ...................................................... 128 9.3.3 A feltárás stratégiája, eszközei és munkafolyamatai .............................. 129 9.3.4 A használat, keresés, támogatás jellemzői ............................................. 132 9.3.5 Az internetes keresők értékelése ............................................................ 134 9.3.6 A fejlesztés új irányai és lehetőségei ..................................................... 136

9.4 Összefoglalás................................................................................................. 140 9.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 141

10. Internetkatalógusok ................................................................................................. 142


10.3.1 Az internetkatalógus fogalma, fejlődése .......................................... 143 10.3.2 Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók ................................ 144 10.3.3 Stratégia, intellektuális és technikai eszközök, munkafolyamatok .. 145 10.3.4 Használat, keresés, böngészés, támogatás ....................................... 146 10.3.5 Általános és tematikus internetkatalógus példák ............................. 148 10.3.6 Értékelés, fejlesztés ......................................................................... 151


11. Szemantikus web szolgáltatások ............................................................................. 154



8

11.3.1 Fogalma, fejlődése ........................................................................... 155 11.3.2 A szemantikus web stratégiája, modelljei, eszközei ........................ 157 11.3.3 Alkalmazások és használat .............................................................. 163 11.3.4 Szemantikus keresők ....................................................................... 166 11.3.5 A szemantikus web fejlődésének értékelése, a fejlesztés távlatai .... 167


12. Összefoglalás ............................................................................................................. 171

12.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása .................................................... 171 12.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 171

12.2.1 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása ............................. 172 12.2.2 Információkereső rendszerek és modellek ....................................... 172 12.2.3 Az információkereső rendszerek típusai .......................................... 173 12.2.4 Cédulakatalógusok ........................................................................... 173 12.2.5 Online katalógusok .......................................................................... 173 12.2.6 Közös katalógusok ........................................................................... 174 12.2.7 Nemzetközi adatbázisok .................................................................. 174 12.2.8 Magyar adatbázisok ......................................................................... 175 12.2.9 Automatikus indexelés .................................................................... 175 12.2.10 Internetkatalógusok ........................................................................ 176 12.2.11 Szemantikus web alkalmazások ..................................................... 176

13. Kiegészítések ............................................................................................................. 177

13.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 177

14. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 182

15. Médiaelemek ............................................................................................................. 183

16. Tesztek ....................................................................................................................... 184

16.1 Próbateszt ...................................................................................................... 184 16.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 187 16.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 190 16.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 193


9

1. BEVEZETÉS

1.1 CÉLKITŰZÉS (KURZUSRA)

A könyvtárak életében a különféle információkereső rendszerek gyors fejlődése új

megoldásokat, s egyben új kihívásokat jelentett. Jegyzetünk harmadik kurzusában segíteni

kívánunk abban, hogy a dokumentumok tartalmi feltárása és az információkereső nyelvek

alkalmazása szempontjából alapvetően fontos információkereső rendszereket rendszerezett

formában megismerje.

A tananyag nagy vonalaiban egy hasonló című, 7 évvel ezelőtt készült jegyzetre épül.

(Pálvölgyi Mihály: Információkereső nyelvek 3.) Ebbe a szerkezeti keretbe épültek be a

bekövetkezett jelentős változások. Célunk, hogy Ön a stabilnak bizonyult elemeken túl,

megismerje az eltelt időszak változásait, az összefüggéseket és trendeket is.

Kurzusunk kapcsolódik az Információkereső nyelvek c. tantárgy első félévében (alap-

vető ismeretek + Egyetemes Tizedes Osztályozás), ill. második félévében (természetes

nyelven alapuló információkereső nyelvek) tanultakhoz.

Célunk, hogy építve az első két félév eredményeire, betekintést nyerjen napjaink széles

körben használt információkereső rendszereinek (cédulakatalógus, online katalógus, adat-

bázis, internetes keresőszolgáltatások, internetes katalógusok, szemantikus alkalmazások)

legfontosabb jellemzőibe. Ismerje meg fogalmi összefüggéseiket, fejlődéstörténetüket,

szolgáltatóikat, dokumentumbázisaikat, használóikat. Nyerjen áttekintést stratégiáikról,

intellektuális és technikai eszközeikről, használatuk, keresésük jellegzetességeiről. Az

egyes információkereső rendszertípus tárgyalását követően fontos, hogy értékeljük azt, és

felvázoljuk a fejlesztés lehetőségeit és teendőit. Ezek a rendszerek egymás mellett létez-

nek, sok tekintetben kiegészítik egymást, és a könyvtárak használói szinte naponta igénybe

veszik szolgáltatásaikat.

Az egyes leckéket úgy méreteztük, hogy képes legyen egyenletes tempóban haladni.

1.2 A KURZUS TARTALMA

1. Bevezetés

2. Információkereső rendszerek és modellek

3. Az információkereső rendszerek típusai

4. Cédulakatalógusok

5. Online katalógusok

6. Közös katalógusok

7. Nemzetközi adatbázisok

8. Magyar adatbázisok

9. Automatikus indexelés

10. Internetkatalógusok

11. Szemantikus web alkalmazások


10

1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A kurzus négy modulból tevődik össze. Az 1. modul (2-3. lecke) az információkereső

rendszerek és modellek alapvető kérdéseivel foglalkozik. A bevezetést követően a 2. lecke

– a korábban tanultakra építve- felidézi az információkereső rendszerek lényegi ismérveit

(fogalmát, összetevőit, az illesztéses és asszociatív modell fő ismérveit) majd a direkt-

indirekt szolgáltatási, illetve a tudásszervezési modellt mutatja be. Ezt követően feltárja a

könyvtár mint tartalomszolgáltató intézmény infokommunikációs stratégiai összefüggéseit,

ezzel összefüggésben a feltárandó dokumentumbázis kérdéseit, végül a felhasználók válto-

zó szokásait, elvárásait.

A 3. lecke áttekintést ad az információkereső rendszerek könyvtári és bibliográfiai ha-

gyományairól, majd ezek 19–20. századi megvalósulási formáiról. Ezt követően bemutatja

a ma létező legfontosabb információkereső rendszertípusok elemzésének szempontjait,

majd a megadott szempontok szerint tömör, rendszeres áttekintést ad a cédulakatalógusok,

online katalógusok, közös katalógusok, adatbázisok, internetes keresőrendszerek, internet-

katalógusok, illetve a szemantikus web szolgáltatások fő jellemzőiről.

A 2. modul (4-6. lecke) a katalógusok fő megvalósulási formáival ismertet meg. A 4.

lecke a cédulakatalógusok, az 5. lecke az online katalógusok, a 6. lecke a közös katalógu-

sok ismérveit most már részletesen, elemző módon, példákon keresztül tárgyalja. (Az on-

line katalógusok, illetve a közös katalógusok már egyben átvezetnek az adatbázisok vilá-

gába.)

A 3. modul (7-8. lecke) a megadott szerkezetben az adatbázisok sajátos információkere-

ső rendszereit vizsgálja. Ezen belül a 7. lecke átfogó áttekintést ad, majd a nemzetközi

adatbázisok sajátos ismérveit vizsgálja részletesen, példákkal is illusztrálva. A 8. lecke

ezekre az ismeretekre is építve a magyar adatbázisok sajátos jellemzőit vizsgálja, konkrét

példákkal. Ily módon, a modul lehetőséget ad arra, hogy a 8. lecke végén összehasonlítsuk

a nemzetközi, illetve magyar szakterületi adatbázisok minőségi jellemzőit két, egymáshoz

kapcsolódó átfogó felmérés eredményeire támaszkodva.

A 4. modul (9-11. lecke) az internetes dokumentumok feltárására szerveződött rendsze-

reket vizsgálja. Ezen belül a 9. lecke az automatikus indexelés és osztályozás alapvető

tudnivalóit, majd az internetes keresőszolgáltatások ismérveit taglalja, majd értékeli a kö-

vetett szempontrendszer szerint. A 10. lecke az intellektuális munkára épülő internet-

katalógusok fogalmát, ismérveit, alkalmazásait vizsgálja, majd értékeli azokat, és felvázol-

ja a fejlesztés teendőit, lehetőségeit. A 11. lecke a kibontakozó szemantikus web

fejlesztéseket, azok fogalmát, eddigi alkalmazásait, eredményeit, majd a távlati lehetősége-

it elemzi, különös tekintettel a könyvtárosok részvételére.

1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

Ismeretek elsajátítása és fejlesztése – a tudás reprezentálását és keresését lehetővé tevő

információkereső rendszertípusok (IKR-típusok) rendszerezett fejlődéstörténeti megisme-

rése a bibliográfiai rendszereken, cédulakatalóguson, online katalógusokon, adatbázisokon,

automatizált megoldásokon át az intelligens szemantikus web alkalmazásokig.

Képességek fejlesztése – az IKR-típusok egységes elvek szerinti megközelítésének,

elemzésének a képessége, a hasonlóságok, különbségek, összefüggések, alternatív megol-

dások, fejlesztési lehetőségek feltárása.


11

Készségek, jártasságok lépésről lépésre történő fejlesztése – a vizsgált IKR-típusok

funkcióinak, profiljainak megfelelő tárgyi feltárás és keresés, és azzal összefüggő tevé-

kenységek elemzésének elsajátítása, gyakorlása, feladatok megoldása.

Információ- és tudásfeltárási szerepek és eszközök változó formáinak megismerése, fel-

ismerése, elismerése, megbecsülése – a szerep stabil és dinamikus elemeinek felismerése,

alternatíváinak számbavétele, nagy egyéniségek hozzájárulásnak megismerése, a szereppel

való azonosulás.

Énkép, önkép, önértékelés – az IKR-típusok fejlődéstörténetében való megismerése, a

pozitív, értékes hagyományok megbecsülése révén nagyobb tudatosság, magabiztosság, a

ma is használt és fejlesztett IKR-ekben való feltárás és keresés módszereinek megismerése,

a globális mellett a magyar hozzájárulás tudatosítása.

Pozitív személyiségvonások fejlesztése (céltudatosság, összpontosító képesség, rende-

zettség, kreativitás, csapatmunka). Ld. bővebben a BA képzéssel szemben megfogalmazott

Képzési és Kimeneti Követelmények, illetve az európai uniós információs szakemberekkel

kapcsolatban elvárt általános képesség jegyzékét. 1 2

Motiváltság – a felfedezés élménye, érdekes, hasznos információforrások megismerése

az IKR-ek rendszerezett tárgyalása során, a megismerési folyamat élményként való felfo-

gása.

1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

Az e-tananyag jellegéből fakad a lehetőség, hogy az IKR-ek legfontosabb típusait élő,

valóságos állapotukban, szemléletesen, életszerűen, „virtuális IKR-látogatások” révén is

tanulmányozza.

Az elméleti és módszertani ismereteket ilyen formában közlő leckékhez önellenőrző

kérdések, tesztek kapcsolódnak, erősítve az ismeretek megszilárdítását, a bizonytalanságok

feltárását és megszüntetését. Mindezekhez feladatmegoldások is kapcsolódnak, az egyes

IKR-modellekben alkalmazott IKNY-ek alapján.

E kurzus tanulása során is fontos, hogy a tárgyat az informatikus könyvtáros képzés

más tárgyaival való összefüggésében is lássa. A tantárgy lehetséges kapcsolatai: Elektroni-

kus dokumentumok feldolgozása, Számítógépes hálózatok, Adatbázis-kezelés, Integrált

könyvtári rendszerek, Virtuális könyvtárak, Tudásbázisok alkalmazása, illetve Internetes

keresőrendszerek működése.

1 LIS Euroguide. Kompetenciák, tulajdonságok, minősítési szintek. Bp., 2007. Könyvtári Intézet,

133 p. 2 LIS EUROGUIDE. 1. kötet. Európai információs szakemberek kompetenciái és tulajdonságai.

Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet, 2006. ADBS Éditions 2004. URL:

http://www.ki.oszk.hu/old/dok/euroguide.pdf

http://www.ki.oszk.hu/old/dok/euroguide.pdf


12

2. INFORMÁCIÓKERESŐ RENDSZEREK ÉS MODELLEK ALAPTÉNYEZŐI

2.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozása után legyen képes

− az információkereső rendszer (IKR) fogalmának árnyalt értelmezésére,

− a rendszerelméleti – illesztéses - és az asszociatív modelltípusok lényegi jegyeinek, alkalmazásainak kifejtésére,

− a szolgáltatás direkt/indirekt jellege szerinti modelltípusok kifejtésére,

− az adat-, ill. információszintet meghaladó, azokat integráló tudásszervező, tudás-menedzsment rendszerek lényegi ismérveinek kifejtésére,

− a vizsgálandó IKR-típusok fejlesztéséhez szükséges kritériumok kifejtésére (stra-tégia, dokumentumbázis, felhasználói igények és szokások, IKR-fejlesztés közös

alapelvei).

2.2 TARTALOM

1. Az információkereső rendszer fogalma és összetevői

2. Az információkereső rendszer modelljei

− A rendszerelméleti és asszociatív modell fő ismérvei

− A direkt/indirekt szolgáltatás szerinti modellek

− A tudásszervezési modell 3. Infokommunikációs stratégiai összefüggések

− Tartalom, informatika, távközlés konvergenciája

− A stratégiafejlesztés és együttműködés kérdései

− A könyvtárak stratégiai partnerei 4. Az információhordozók és dokumentumbázis kérdése

− Az információhordozók kérdése

− A digitális dokumentumbázis alakulása

− A bázis feltérképezése, a források típusai

− Forrástípusok a feldolgozottság foka szerint

− Az értékelés, válogatás növekvő szerepe 5. Felhasználók, szokások, elvárások, készségek

− A felhasználók elvárásai

− A felhasználók információs készségei

− A felhasználók képzése és támogatása


13

2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE

2.3.1 Az információkereső rendszer fogalma és összetevői

Az információkereső rendszer fogalmát és összetevőit az Információkereső nyelvek 1.

kurzus 6. leckéjében első megközelítésben már elemeztük. Kérjük, frissítse fel annak

anyagát a továbbiak jobb megértéséhez!

Itt kiindulópontul az információkereső rendszer alapvető ismérveit vesszük sorba.

A rendszerelméleti meghatározás szerint:

− az információs rendszer alrendszere,

− a felhasználóval való kommunikációt hivatott biztosítani,

− a könyvtáron belül ezt a funkciót a tájékoztató apparátus látja el,

− amelybe a katalógustól a bibliográfiákon és adatbázisokon át a személyes tájékoz-tatásig minden beletartozik.

3

A logikai meghatározás szerint:

− dokumentumok és információk szervezett gyűjteménye,

− melyet megfelelő szellemi és műszaki segédeszközökkel láttak el,

− hogy az abban található dokumentumok, információk

− a feltett kérdésekkel (keresőképekkel) összehasonlíthatók

− és a kérdező számára találatként kiadhatóak legyenek.4

Az információkereső rendszer összetevői

Az információkereső rendszer (IKR) az információs rendszer részeként négy részfunk-

ciót betöltő, azokat integráló: információfeldolgozó, -tároló, -rendszerező és -kereső rend-

szer. Ahhoz, hogy a negyedik funkció (a keresés) jól működjön, a megelőző három funkci-

ónak jól kell teljesíteni!

Az IKR a feldolgozási, tárolási, rendszerezési és keresési funkcióit az összetevő, önma-

gukban is komplex részek összehangolt működésével látja el. Ennek megfelelően bonyo-

lult, soktényezős rendszer.

2.3.2 Az információkereső rendszer modelljei

A rendszerelméleti és asszociatív modell fő ismérvei

Az Információkereső nyelvek I. kurzus 6. leckéjében már elemeztük az információkere-

ső rendszer modelljeit is, s megismertük a két legfontosabbat: a rendszerelméleti (illeszté-

ses, összehasonlításos), ill. az asszociatív modellt.

A rendszerelméleti modell

3 HORVÁTH Tibor – SÜTHEŐ Péter: Tartalmi feltárás. In: Könyvtárosok kézikönyve. Szerk. Horváth Tibor,

Papp István. Bp.: Osiris, 2001, 28. p. 4 UNGVÁRY Rudolf: Az osztályozás alapjai: bevezetés az információkereső nyelvek elméletébe. Bp.: OSZK

KMK, 1982. 47. p.


14

Megtanultuk, hogy az illesztésre épülő rendszerelméleti modell elsősorban a már ha-

gyományosnak tekinthető rendszerekre: a cédulakatalógusokra, bibliográfiákra, de jórészt

az online katalógusokra, adatbázisokra is vonatkozik.

A keresést segítő szellemi és technikai segédeszközök köre folyamatosan bővül, s közü-

lük számossal ismerkedtünk már az Információkereső nyelvek 1. és a 2. kurzusa során. Az

illesztést, hasonlítást segítő fejlesztési eszközökre visszatérünk az olyan IKR-típusok sajá-

tosságainak részletes tárgyalásakor, mint az online katalógusok (OPAC-ok), a közös kata-

lógusok, és adatbázisok.

Az asszociatív modell

Az asszociatív modell a teljes mértékben digitális környezetre, a digitális univerzumban

való felfedezéses tájékozódás eseteire (böngészés, szörfölés, lekérdezés) vonatkozik. A

hálózati (internetes) környezet adta lehetőségeket használja ki, beleértve a HTML, ill.

XML-technika adta lehetőségeket.

Az asszociatív modell elemei a következők:

− keresőkérdések

− keresőnyelvek+hiperhivatkozások

− kognitívumok (szövegek) + szurrogátumok (származékszövegek).

Az asszociatív modell, nevéből következően az asszociációs lehetőségek kihasználásá-

ra, a hipertext-linkek követésére, az azzal járó „felfedezésre” épít. Hangsúlyozni kell, hogy

ez a modell akárcsak az illesztéses modell, a lehetőséget adja meg, amellyel hatékonyan

élni csak a felhasználó szellemi aktivitásával lehet!

Vannevar Bush volt a hipertextre épülő asszociatív modell „megálmodója”. 1945-ben

kezdett el dolgozni egy olyan keresési eljáráson, melyben a szakirodalmat olvasó és feldol-

gozó szakember tudása hozzáadott értékként jelenik meg a szövegek tartalma mellett.

Az eljárása azon alapult, hogy a különböző dokumentumok, szövegrészletek

(kognitívumok) között explicit módon nem jelölt, de a szakember számára felismerhető

tartalmi, asszociatív kapcsolatokat rögzíti, láthatóvá teszi. Ily módon a kognitívumoknak

olyan hálózata keletkezik, amelyik az eredeti, a szöveg lineáris felépítésén túlmutató tar-

talmi kapcsolatrendszeren alapszik.

Ted Nelson segítette a gondolat technikai megvalósulását 1965-ben. Elképzelésének

megfelelően az egy adott témán dolgozó tudósok, szakemberek gondolataikat olyan formá-

ban rögzíthetik, hogy mutató, kapcsolat (hiperlink) segítségével jelzik annak összefüggéseit

más, már leírt gondolatokkal.

Kurzusunkban feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket a digitális, a virtuális könyv-

tárak, az automatikus osztályozó és indexelő rendszerek, az internetes katalógusok, a

nyelvtechnológiai, ill. szemantikus alapon dolgozó rendszerek nyújtanak.

Az asszociatív modell megvalósulása a digitális univerzumban már a közvetlen fel-

használható információk világának felfedezését is magában foglalja, a szurrogátumból az

eredeti dokumentumokba való közvetlen, kötetlen átlépés adta lehetőségekkel.


15

A direkt-indirekt szolgáltatás szerinti modellek

Nézzük meg a felosztást aszerint, hogy az alkalmazott keresőrendszer a felhasználó

kérdéseire közvetlenül használható adatokat ad-e, vagy „csupán” hivatkozási információ-

kat!

A hivatkozási (forrásra hivatkozó, referensz) rendszerek „csak” másodlagos információkat szolgáltatnak. Olyan felhasználókat

szolgálnak ki, akiket nem meghatározott tények, hanem meghatá-

rozott szakterület állapota, szemlejellegű áttekintése érdekel.

Az adatkereső rendszerek (vagy adatszolgáltató rendszerek) közvetlenül hasznosítható faktografikus, tényadatokat szolgáltató

rendszerek, kérdés-válasz típusú rendszerek.

Az adatkereső rendszerek a legkülönfélébb területeken szolgáltatnak olyan tényadato-

kat, melyek értelmezése, mérlegelése a döntéshozatalt közvetlenül segítheti.

Ilyenek pl. a tőzsdei árfolyamok, a termelési, szolgáltatási, piaci adatok, a cégadatok, a

népszámlálási adatok, a demográfiai adatok, internet-hozzáférési adatok, tartalomszolgálta-

tási adatok. Ide tartoznak a vállalati információs rendszerekben tárolt és hozzáférhető ada-

tok: a trendadatok, piaci, termelési, pénzügyi, személyzeti, vezetői, marketing, kontrolling

stb. adatok.

A közérdekű direkt tájékoztatás kategóriájába tartoznak az Európai Unió adatbázisai,

köztük az Eurostat adatbázis, az Egyesült Nemzetek Szervezete átfogó és szakosított adat-

bázisai, a Világbank (World Bank) széleskörű, az egyes országok közötti interaktív össze-

hasonlításra is lehetőséget adó adatbázisai, helyet adva a Világbank tanulástámogató prog-

ramjának is).

A fentiekhez kapcsolódik az internetes szolgáltatásokban a mindennapi élet legkülönfé-

lébb kérdéseivel, problémáival, igényeivel, szükségleteivel összefüggő tények, adatok ke-

resése, lekérdezése. Ehhez az eszközcsoporthoz számos különböző megoldás kapcsolódik,

pl. a WOLFRAM ALPHA vagy az Ask.com. Ide tartoznak az egyes emberek és vállalko-

zások mindennapi ügyeivel kapcsolatos tények, adatok is (pl. menetrend-adatok, elérhető-

ségi adatok, cégadatok, intézményi adatok), de az e-társadalom, e-közigazgatás, e-kultúra

különféle adatcsoportjai is.

A keresőrendszer fogalmát tehát joggal vizsgálhatjuk a direkt/indirekt modellpár sze-

rint. A modellpár mindkét típusa egyaránt fontos, s nem zárja ki egymást!

A felhasználó az „adatok birtokában” feljebb jut az adat-információ-tudás piramison, az

adatok értelmezésének, az „információknak a szintjére”, majd az információkat a tudás-

rendszerébe integrálva, a „tudás szintjére”, s végül az alkalmazásképes kompetencia szint-

jére. E lehetőség érvényesítését szolgálja a tudásszervezési rendszermodell.

A tudásszervezési rendszermodell

Az ismeretszervezési rendszerekről már az Információkereső nyelvek 1. félévében is

ismertetést adtunk, mint sajátos célirányos rendszerektől. Nyomukban alakultak ki az in-

formációszervezési, és azok eredményeiket integrálva az információmenedzsment rendsze-

rek.


16

Az 1990–2000-es években – a fenti fejleményekre építve – széles körben jelent meg a

tudásszervezés (knowledge organisation), alakultak ki tudásszervezési rendszerek, és bon-

takoztak ki az ezekkel kapcsolatos alkalmazások – összefüggésben az adatok és informáci-

ók digitális integrációjával, a feldolgozási szintjeinek integrálásával, a magasabb szinteken

történő feldolgozhatósággal.

A tudásszervezési rendszerek olyan sajátos rendszerek, melyek

segítségével a dokumentumokban rögzített tudás differenciált feltá-

rása fejlett technológiai és szellemi eszközök igénybevételével törté-

nik, úgy, hogy az adat-információ-tudás spektrumon belül a tudás-

összetevőre tevődik a hangsúly.

A fenti alapokon létrejövő tudásmenedzsment rendszerek fontos ismérve, hogy adott

vállalati, intézményi stratégiák teljesítése érdekében integrálják az explicit és tacit tudás

erőforrásait. Ugyancsak fontos ismérvük, hogy az emberi intelligencia, illetve a gépi intel-

ligencia szervesen kiegészíti egymást, szerves rendszert alkot, melyben a gépbe táplált

intelligencia hatékonysága folyamatosan nő.

Az egyes információkereső rendszertípusok hatékony működtetése szempontjából – a

fentiekből követően – szintén elengedhetetlen az emberi tényező (intellektuális eszközök)

és az alkalmazott technológiák adott cél megvalósítására irányuló szintézise (ezt a szem-

pontot külön elemezzük az egyes keresőrendszer-típusok stratégiája alatt, pl. online kata-

lógusok, adatbázisok, internetes katalógusok stb.)

A digitális információmennyiség gyors ütemű növekedése, az információs túlterheléssel

való megbirkózás megköveteli, hogy az információ- és tudásfeldolgozásban az idő-, és

munkaigényes, ismétlődő, manuális folyamatokat, szellemi tevékenységeket növekvő mér-

tékben tegyük automatikussá.

2.3.3 Infokommunikációs stratégiai összefüggések

Tartalom, informatika, távközlés konvergenciája

A globális digitális univerzumban az egyes államcsoportok, államok fejlődése sajátos

tendenciák szerint alakul. Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, illetve a távol-

keleti országok a legfontosabb fejlesztési gócpontok. A 2000. évben 2010-ig megfogalma-

zott Lisszaboni stratégiát követően, a Digitális Menetrend az, ami a 2020-ig tartó teendőket

meghatározza (adat-, információkereső és szolgáltató rendszerek digitális alapokra helye-

zése – az e-közigazgatás, az e-gazdaság, az e-egészségügy, e-kultúra … területén.)

A fejlesztések irányai és módjai is egyértelműek. A fejlesztés motorja az informatika,

távközlés és a tartalom (média) konvergálódása. Ezek a „multimédiás háromszög”5 alap-

elemei. (Ld. melléklet.) Mindegyik felöl középre irányul a nyíl, a három tényező ott talál-

kozik, egymásba csúszik, integrálódik, „konvergálódik”.

5 Közszolgálatiság a digitális korban: a Magyar Rádió Rt. Stratégiája 2002–2005.

http://www.mrka.hu/text/mr_startegia_2002_2005.php/

http://www.mrka.hu/text/mr_startegia_2002_2005.php


17

1. kép A multimédiás háromszöget jellemző koncentráció

A konvergálódás azt jelenti, hogy sajátos, új termékek és szolgáltatások jelennek meg,

az informatika és távközlés fejlődésének köszönhetően. A szöveget, ábrát, hangot, képet,

mozgóképet stb. integráló digitális multimédia kiemelt fejlesztési tényező. Az új tartalom-

típusok és tartalomszolgáltatások informatikai és mobilhálózatokon keresztül érhetők el.

Megjelent az új jelszó: „Bármit, bárhonnan, bármikor!”.

Ezek az infokommunikációs fejlemények hatnak a tudásmegosztás, tudásreprezentáció

világára: a tartalmi termékek, szolgáltatások változásával járnak! Szakmánk alapvetően

érintett abban, hogy a felhasználók által igénybevett új lehetőségekre, tényekre reagáljon.

(Jellemző, hogy pl. a Kongresszusi Könyvtár feldolgozási gyakorlatába bevonta a web.2.0

produkálta tartalmak egy részét!)

Az infokommunikációs-informatikai-média szektorban (1) távközlési szolgáltatók, (2)

műsorszórók, (3) (3) elektronikus kiadók, (4) internet szolgáltatók, (5) tartalomelőállítók,

(6) és szoftverfejlesztők tevékenykednek. (Ld. Szektorszereplők – a mellékelt ábrában).

Látható, hogy fő tevékenységeik mellett egyre több terjeszti ki részlegesen tevékenységét

más területekre a többtényezős infokommunikációs értékláncban.6

6 SALLAI Gyula: Technológiai fejlődés és jogalkotás, 2002. URL:

http://www.jogiforum.hu/publikaciok/56

http://www.jogiforum.hu/publikaciok/56


18

2. kép A szektorszereplők az értéklánc mentén

A könyvtárak, funkciójuktól, méreteiktől függően fontos szerepet, szerepeket játszhat-

nak ebben az értékláncban, részt vállalva a tartalom-előállításban, a digitalizálásban, a

digitális tartalmak közvetítésében, az elektronikus kiadásban, az internetes szolgáltatásban,

és a használati feltételek biztosításában.

A könyvtárak tevékenységén belül az utóbbi 10 évben alapvetően megnőtt a feldolgo-

zott, kezelt, szolgáltatott digitális tartalom aránya. E vonatkozásban nagyobb az esély arra,

hogy megvalósuljon Sütheő Péter 2001-ben megfogalmazott „jóslata”, 7 mely szerint a

digitális szakkönyvtárakban néhány éven belül hazánkban is napi gyakorlattá válhat pl. az

automatikus indexelés vagy szövegrészek automatikus kiválasztása (szegmentálás), esetleg

ezeknek – a mai értelemben hagyományosnak tekintett dokumentumok helyett – bibliográ-

fiai egységként való kezelése.

Az Európai Uniós Digitális Menetrendet követő infokommunikációs stratégiában és

megvalósításában tehát fontos szerep jut a könyvtáraknak, megújított, továbbfejlesztett

információkereső rendszereivel, közvetítő szolgáltatásaival. A tét az interneten digitális

formában elérhető tudás hatékony közvetítése!

A stratégiafejlesztés és együttműködés keretei

A tudásreprezentációs szolgáltatások fejlesztéséhez részletes és alapos helyzetelemzés

alapján fogalmazhatjuk a stratégiánkat, a megvalósítás lépéseit, ütemtervét. Egyaránt mér-

legelni kell az emberi tényezőt, és az alkalmazott technológiát. Nem szabad elfeledkezni a

7 SÜTHEŐ Péter: Elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak In: Könyvtárosok kézikönyve. 3. kötet – A

könyvtárak rendszere. Szerk. Horváth Tibor, Papp István. Bp.: Osiris, 2001


19

Davenport és Prusak8 által hivatkozott „1/3 törvényéről”, amely kimondja, hogy ha időnk-

nek, energiánknak és pénzünknek több mint egyharmadát a technológiára fordítjuk, akkor

más fontos tényezőket elhanyagolunk: pl. a tartalmat, a szervezeti kultúrát, a motivációs

rendszereket és így tovább. (Davenport, Prusak, 2001, 185. p.)

A stratégia megfogalmazása során meg kell határozni a feldolgozó szakember (feldol-

gozó könyvtáros, információszervező, tudásszervező) változó és új feladatait, szerepeit.

Az új fejlődési szakaszban még jobban kibontakozhat a könyvtárosokban, könyvtárak-

ban levő potenciál a tudásszervezésben (az információk elemzésében, szűrésében, értékelé-

sében, a felhasználók felkészítésében), a szabályozott, nagy pontosságot adó IKNY-i ele-

mek használatában. Nő integráló, értékelő, feltáró, rendszerező és szolgáltató szerepük.

A könyvtárak stratégiai partnerei

A digitális univerzumban többféle háttérrel rendelkező szakmai csoport, szolgáltató,

fejlesztő tevékenykedik meghatározott célok érdekében. A sikeres programokhoz a könyv-

tári, információs szakértelem mellett elengedhetetlen az informatikai (rendszerinformati-

kai, szoftverfejlesztő), az alkalmazott nyelvészeti, az infokommunikációs, valamint kom-

munikációs és média szakértelem is!

A közös sikerhez még intenzívebb együttműködés szükséges a tartalomszolgáltatás, a

távközlés és informatika és más kapcsolódó területek (pl. kognitív tudomány) között. A

partneri kapcsolatok kialakultak, fejlődtek (pl. az online katalógusok, közös katalógusok,

adatbázisok fejlesztésében), de még intenzívebbé kell válniuk!

2.3.4 Az információhordozók és dokumentumbázis kérdése

Az információhordozók kérdése

Az első, amit közelebbről meg kell vizsgálnunk, az információhordozó kérdése. A pa-

pírkönyvtártól a digitális könyvtárig terjedő út három fő szakasza: a papírkönyvtári, az

automatizált könyvtári, illetve a digitális könyvtári.

Az eredeti szövegek,

információk hordozói

A szurrogátumok hordozói

Papír /karton/ digitális

Papír PAPIRKÖNYVTÁR AUTOMATIZÁLT

KÖNYVTÁR

Digitális DIGITÁLIS

KÖNYVTÁR

Ezek összefüggéseit elsők között Michael Buckland vizsgálta.9 A papírkönyvtárban

mind az eredeti szövegek, mind a róluk készített szurrogátumok papírhordozón vannak

8 DAVENPORT, Thomas H. – PRUSAK, Laurence: Tudásmenedzsment. Bp.: Kossuth Kiadó, 2001. 185 p.

9 BUCKLAND, Michael: A könyvtári szolgáltatások újratervezése. (Redesigning library services: A

manifesto.) Bp.: OSZK, 1998. 102 p. A függelékben: Buckland, Michael: What will collection developers

do? – In: Information Technology and Libraries. – Vol. 14. No. 3. (Sept. 1995), p. 155-159. Ford. Murányi

Péter, Pálvölgyi Mihály.


20

rögzítve (a katalóguscédulát, kartont is ebbe a kategóriába véve). Az információkeresés

szempontjából ez azt jelentette, hogy egy könyvtári cédulakatalógus-rendszerben akár 15–

20 különféle katalógust kellett építeni, gondozni, ahhoz, hogy a keresés lehetősége egymás

mellett párhuzamosan megvalósulhasson (pl. szerző, cím, tárgyszó, ETO-szám … szerint)!

A papírkönyvtárban a papíralapú adathordozók, kartontárak, kartotéktárak voltak domi-

nánsak az 1980-as évekig, Magyarországon az 1990-es évek végéig, sőt van, ahol, még

tovább. A cédulakatalógusokra még ma is szükség van, mert a retrospektív konverzió ha-

lad ugyan, de még éveket vehet igénybe. A könyvtárak állományának mintegy 30–35%-a

nincs még jelenleg képviselve az adatbázisban, online katalógusban!

Az „automatizált könyvtárban” (az 1960-as évektől), az elsődleges információkat hor-

dozó szövegek meghatározó része továbbra is papíron maradt (könyvek, folyóiratok stb.),

de a róluk készült szurrogátumok számítógépes katalógusokban lettek kereshetők, integrált

közös felületeken, szerzők, címek, tárgykörök és szempontok szerint.

A „digitális könyvtárban” mind a szövegek, mind a szurrogátumaik digitális formában

rögzítettek és használhatók. Ennek előnye a teljes szövegben, illetve a szurrogátumokban

való keresés összekapcsolása, az asszociatív, felfedezéses keresési modell érvényesítése.

A könyvtár napjainkban továbbra is különféle dokumentumokat gyűjt, a könyvektől a

digitális dokumentumokig. E komplex könyvtárnak meghatározó a szerepe információ- és

tudásfeldolgozásban, a felhasználók sokoldalú segítésében.

A digitális dokumentumbázis alakulása

Kurzusunk során minden egyes információkereső rendszer-típus esetén megvizsgáljuk,

mik a dokumentumbázisának a fő ismérvei. E téren jelentős eltérések vannak:

− Az online katalógusok általában egy könyvtár (és hálózata, részlegei) dokumen-tumanyagát dolgozzák fel.

− A szakterületi adatbázisok a bibliográfiai hagyományok folytatásaként egy-egy szakterület irodalmának, forrásainak a feldolgozására vállalkoznak.

− Az internetes keresőrendszerek a web kaotikus digitális univerzumában „teljesség-re törekvően” keresik a választ felhasználói kérdéseire, stb.

Napjainkra a bázissal szembeni igények légiesednek, a gyűjtés helyett/mellett egyre na-

gyobb teret kap az elérés. – A közös katalógusoknak, illetve (az ahhoz kapcsolódó) doku-

mentumellátó rendszereknek köszönhetően az együttműködő könyvtárak együttesen szava-

tolják a kibővült bázis feldolgozását, elérését, szolgáltathatóságát.

Ez a kiterjedt bázis a feldolgozott dokumentumok legkülönfélébb típusaira vonatkozik

(nyomtatott könyvek, időszaki kiadványok, AV-dokumentumok, mikrodokumentumok,

elektronikus dokumentumok stb.). Nem a birtoklás, hanem az ésszerű időn belüli elérés,

elérhetőség követelménye a mérvadó.

Ami az interneten található dokumentumokat illeti, életjelenségeik, a tárolás, rendszere-

zés, elérhetőség paraméterei eltérnek a „hagyományos” dokumentumokétól. Illékonyab-

bak, pl. egyik napról a másikra megszűnhet egy weblap. A többnyelvűség, a különböző

karakterek használata, a feldolgozottság hiánya, vagy mikéntje sajátos problémákat vet fel.


21

A bázis feltérképezése, a források típusai

Tekintettel a könyvtár minden médiumot gyűjtő funkciójára, alapkérdés, hogy a könyv-

tár, vagy a könyvtárak együttműködő együttese esetében mely forrásokra terjedjen ki a

dokumentumok feltárását, elérését biztosító tudásreprezentáció? Nézzük meg, hogy Mic-

hael Gorman szerint mi mindent lehet/kell számításba venniük a könyvtáraknak?10

1. A források gyűjtésének és feldolgozásának alapté-

nyezői

A források jellege Példa, magyarázat

Megfogható (helyi)

dokumentumok

A könyvtár birtokában levő, s meghatározott fizikai helyeken

tárolt könyvek, térképek, videokazetták stb.

Megfoghatóvá tehető/

távoli dokumentumok

Más könyvtárak birtokában levő, de könyvtárközi- forrás-

megosztási rendszerek és közös katalógusok/adatbázisok útján

kereshető és elérhető dokumentumok stb.

Megfogható helyi

elektronikus források

A könyvtár birtokában levő, helyben vagy kölcsönzéssel

használható, digitális hordozón tárolt dokumentumok

Megfoghatatlan elekt-

ronikus távoli forrá-

sok

A könyvtár, vagy más intézmények tulajdonában levő elekt-

ronikus dokumentumok, amelyekhez a könyvtár vagy intrane-

tes, vagy internetes hálózati hozzáférést nyújt.

A bibliográfiai számbavétellel biztosított tudásreprezentációnak 2 fő követelménye van:

− Nyújtson gyors és hatékony hozzáférést a szükséges anyagokhoz.

− Segítse az egyes nemzetek, illetve globálisan nézve az emberiség „emlékezetének” megőrzését és tovább hagyományozását.

Tudnunk kell, hogy mit őrizzünk meg, illetve, mit milyen mélységben tárjunk fel. A lé-

nyeg az, hogy a felhasználó kényelmesen, gyorsan hozzáférhessen a dokumentumokhoz,

bárhol is tárolják azokat. Az integrált közös katalógusok és dokumentumellátási rendszerek

segítenek ennek optimális megoldásában. (ld. bővebben a 6. leckében.

A dokumentumok feltárásának négy választható lehetősége:

− (1) teljes katalogizálás nemzetközi, nemzeti szabványok alapján,

− (2) a gazdagított feldolgozás,

− (3) a minimális Dublin Core metaadatok alkalmazása,

− (4) a strukturálatlan kulcsszavas keresésre (keresőrendszerekre) hagyatkozás. A négy lehetőség idő-, energia-, és költségigénye jelentősen eltér! Gorman szerint a

nemzetközi, nemzeti szabványok alapján végzett (munka- és időigényes) katalogizálást

azon források esetében „éri meg” elvégezni, amelyek a könyvtár számára állandó értéknek

tűnnek.

Gyűjtés, elérés, együttműködés?

10

GORMAN, Michael : Metadata or cataloguing? A false choice. Journal of Internet Cataloguing. 2. vol. 1999.

1. no. 5–22. Bibl. Ismert. Mohor Jenő, In: Könyvtári figyelő 2000. 1–2. sz. 205-207. p. - Metaadatok, vagy

katalogizálás. Hamis alternatíva. URL: http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?00/050*35495

http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5bin=ref1.in%5d/?00/050*35495


22

Az ésszerű, reális megközelítés az, ha arra törekszünk, - a fentebb említett könyvtári és

más együttműködésekre alapozva - hogy kényelmesen, gyorsan hozzáférhessünk az infor-

mációkhoz, dokumentumokhoz, bárhol is tárolják azokat.

E szempontból fontos tényező, hogy nő a könyvtárak szerepe a digitális tartalom fel-

dolgozásában és szolgáltatásában (az eleve digitális könyvtárként kialakított gyűjtemények

mellett olyan szegmensekként is, mint digitalizált szakdolgozattár, oktatói publikációtár,

helyismereti dokumentumtár építése, működtetése, webkalauzok, linkgyűjtemények össze-

állítása és karbantartása (Pl. DEENKT, MTA Központi Könyvtár, FSZEK stb.). A könyv-

tári, levéltári és múzeumi feldolgozás közeledése, összehangolása is aktuális feladat.

Forrástípusok a feldolgozottság foka szerint

A feldolgozásnál számításba jöhető források körében Lyn Robinson11

elsődleges, má-

sodlagos, harmadlagos és negyedleges – kategóriát különböztet meg:

2. A feldolgozásnál számításba jöhető források köre

Az eredeti dokumentumok , források,

ismeretegységek fajtái

Kategórianevük

Eredeti dokumentum minden formája, pl. cikk, jelen-

tés, adat, jogszabály, honlap

„Elsődleges”

Az elsődleges dokumentumokat/kognitívumokat

meghatározott módokon feltáró, rendszerező források:

pl. indexelő és referáló szolgáltatások, tanulmányok,

szótárak, képletgyűjtemények stb.

„Másodlagos”

A többi forrás használatát segítő források, pl. évköny-

vek, bibliográfiák, kutatási nyilvántartások, a szakte-

rület Internetes forrásait feltáró összeállítások

„Harmadlagos”

A források jegyzékeihez hozzáférést biztosító eszkö-

zök, pl. bibliográfiák, katalógusok

„Negyedleges”

Az értékelés, válogatás növekvő szerepe

A könyvtárostól a gyűjtés, feltárás során fokozott odafigyelést igényel az a tény, hogy

az internet, s azon belül a web terjedelme óriási mértékben növekszik. A web terjedelmi

növekedésének van egy pozitív és egy negatív oldala is:

− Pozitív oldal: több a tartalomszolgáltatás, nagyobb a választék.

− Negatív oldal: a strukturálatlan adatok túltengése, az információs káosz, az infor-máció túlterhelés, a tartalmak jelentős részének megbízhatatlansága.

11

ROBINSON, Lyn: A strategic approach to research using Internet tools and resources. Aslib Proc. 52.vol. 2000. 1.no. 11-19. p. bibl .10 tétel. Ismert. Hegyközi Ilona: Az Internet eszközeinek és forrásainak kiválasz-

tása az irodalomkutatáshoz: stratégiai megközelítés. In: Könyvtári figyelő, 2000. 3. sz. 516-517.p. URL:

http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?00/285*36960

http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5bin=ref1.in%5d/?00/285*36960


23

A negatív oldalhoz kapcsolódik, hogy a tények, adatok, vélemények, értelmezések, el-

képzelések, gondolatok, információk, „tudás” univerzumában csillagévnyi eltérések van-

nak a tartalmak valóságtartalmában, szintjében, minőségében is.

A különféle nyelveken megjelenő adatok, információk, tudás jelentős hányadát teszik ki

a „hamis”, „téves”, „megtévesztő”, „félrevezető”, „elavult”, „tudománytalan”, „áltudomá-

nyos” stb. jelzőkkel illethetők (olykor meghaladva a pozitív jelzőkkel illethetőket (meg-

bízható, releváns, alapos, részletes, tudományos, naprakész stb.)

2.3.5 Felhasználók, keresési szokások, elvárások, készségek

A felhasználók elvárásai

A stratégiai fejlesztésekhez való kapcsolódás első lépése a kiszolgált felhasználói igé-

nyek, elvárások, szokások elemzése. – Mik a felhasználók tematikus keresési igényei, elvá-

rásai, preferált területei, hogyan tesznek szert információkra, hogyan igazodnak el az in-

formációk világában?

Az információkereső nyelvek hatékony használata szempontjából alapvető a felhaszná-

ló-központúság: a változó felhasználói igények, elvárások, szokások megismerése, nyomon

követése.

Ma fokozott mértékben érvényesek Michael Buckland12

megállapításai, mely szerint a

felhasználó elvárja, hogy a szövegekhez való hozzáférés szinte azonnal biztosítva legyen.

Elvárja, hogy valamely hivatkozást követve, akár a szövegből, akár hivatkozási indexből,

azt otthagyva, eljuthasson más szövegekbe, visszamehessen katalógusrekordokhoz, vagy

áttekinthesse a tárgyszavakat, hogy keresőkérdéséit újrafogalmazhassa, mivel a találattal

elégedetlen.

Számot kell vetni azzal, hogy csökken a könyvolvasás szerepe, nő a vizuális ismeret-

hordozóké (pl. AV-dokumentumok, DVD-, hálózati digitális dokumentumok, a szöveget,

képet, hangot, videót magában foglaló „rich media”). Az információkeresésben döntő, már

szinte kizárólagos az internetes böngészők és a hálózati források (különféle wikik stb.)

szerepe, – míg a könyvtári tájékoztatás rohamosan veszít jelentőségéből.13

A web 2.0 lehetőségeire építve a felhasználói szerepek mellett a felhasználók tömegei

töltenek be szerzői, feldolgozói, tájékoztatói, közvetítői szerepeket is a blogok, wikik, kö-

zösségi portálok, fájmegosztók, képmegosztók, linkmegosztók oldalak és podcastok segít-

ségével.

A felhasználók információs készségei

Az új szerepeknek megfelelően kialakuló web 2.0- ás közösségek világában a felhasz-

nálók viszonylag jól tájékozódnak. A könyvtárak, tájékoztatási intézmények, internetes

szolgáltatók keresőrendszereinek alkalmazásában is folyamatosan fejlődik az „írástudás”,

12

BUCKLAND, Michael: A könyvtári szolgáltatások újratervezése. (Redesigning library services: A

manifesto.) Bp.: OSZK, 1998. 102 p. A függelékben: Buckland, Michael: What will collection developers

do? – In: Information Technology and Libraries. – Vol. 14. No. 3. (Sept. 1995), p. 155-159. Ford. Murányi

Péter, Pálvölgyi Mihály. 13

SONNEVEND Péter: A könyvtár új élete. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2008. 8. sz. 6–13. p. URL:

http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.157

http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.157


24

ugyanakkor még mindig jellemző egyfajta felhasználói igénytelenség. A tapasztalatok

szerint

Adatbázisok, online katalógusok esetében

− a hétköznapi használók jelentős része alapvető dolgokkal nincs tisztában, többek között az információkeresés folyamatával sem,

− csak az egyszerű keresést veszi igénybe, nem él a nagyobb pontosságot biztosító összetett keresés lehetőségével,

− alig él a böngészés lehetőségével, pedig ezt a könyvtárak számos (gyakran 10–15) különféle index szerint is lehetővé teszik.

Internetes keresők esetében

− csak a Google-t használja, esetleg alkalmanként egy-két másikat, eközben soha-sem, vagy ritkán használja a kulcsszavak szinonimáit,

− nem néz utána a fogalmak meghatározásainak online lexikonban, enciklopédiában,

− nincs tisztában a keresőgép és a linkgyűjtemény közti különbséggel. Általánosságban

− a felkínált súgókat az online katalógusok, adatbázisok, internetes keresők stb. használatakor nem olvassa el,

− nem megy el a könyvtárba, hogy esetleg cédulakatalógusban, nyomtatott bibliográ-fiákban, más nyomtatott információs kiadványban is keressen,

− csak a Google-t, esetleg az OPAC-ot nézi meg, ha abban nem talál meg valamit, azt mondja, hogy nincs meg!

Gondok vannak a fontos IKNY-ek használatával, pl. az Egyetemes Tizedes Osztályo-

zást a felhasználók töredéke veszi csak igénybe kereséshez, de a tárgyszavak, tezauruszok

adta relációk felkutatásával és alkalmazásával is kevesen élnek még.

A felhasználók képzése és támogatása

E negatív jelenségekkel szembe kell nézni, és fokozni kell az információs írástudás,

azon belül az információhasználati, keresési kompetenciák fejlesztését.

A felsőoktatásban minden hallgató számára fontos, hogy részt vegyen bevezető

használóképzési kurzuson. Ehhez előadás-, és szemléltető anyagok, hasznos linkgyűjtemé-

nyek is rendelkezésre állnak (pl. a Nyugat Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi

Központ könyvtárának a honlapján, Szmrekovszkyné Farkas Éva14

összeállításában.)

Rita Vine 2001-ben közzétett 15

tanácsai ma is érvényesek, pl. a könyvtárnak „világos

egyszerű keretet kell biztosítani a felhasználók számára a kereséshez. Egy helyre kell min-

dig koncentrálnia: a hálózatra, és ott is csak egy weboldalt kell megtalálnia: a könyvtárét,

14

SZMREKOVSZKYNÉ Farkas Éva: Online könyvtári és szakirodalmi szolgáltatások. URL:

http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/informaciokereses/link.htm 15

VINE, Rita: Real people don’t do Boolean: how to teach end users to find high-quality information on the

Internet = Inf. Outlook. 5. vol. 2001. 3. no. 16–23. p. – Ismert. In: Könyvtári figyelő, 2001. 3. sz. 01/256. -

Az „igazi használók” nem Boole-algebrával keresnek. Hogyan tanítsuk meg a közvetlen használókat arra,

hogyan jussanak színvonalas információhoz az interneten URL:

http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?01/256*40243

http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/informaciokereses/link.htmhttp://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/%5bin=ref1.in%5d/?01/256*40243


25

ahonnan a felhasználó elkezdheti a keresést. Ebben és ott kell a könyvtárosnak a lehető

legegyszerűbb formákban és módokon segítenie!”

A könyvtárosnak közérthetően és naprakészen kell eligazítani a felhasználókat az IKR-

ek legkülönbözőbb típusainak (online katalógusok, adatbázisok, internetes keresők,

internetkatalógusok, digitális könyvtárak keresőrendszerei, szemantikus keresők stb.)

használatában.

Ahhoz, hogy az információkereső rendszereket az emberek megtanulják használni, kü-

lönféle feltételek szükségesek (motiváltság, technikai hozzáférés, hálózat, s természetesen

minőségi tartalmak, adatok, információk, amelyek között kereshetünk, válogathatunk,

amelyeket felhasználhatunk.)

2.4 ÖSSZEFOGLALÁS

A lecke keretében megismerte, illetve felfrissítette az információkereső rendszerek mű-

ködésének alapjául szolgáló elméleti tudnivalókat (az IKR fogalma, összetevői, az illeszté-

ses, az asszociatív, illetve a tudásszervezési modell). Megismerkedett a digitális technoló-

giából adódó új lehetőségekkel, melyek az illesztéses modell lehetőségeit egyre

intenzívebben kitágítják.

Áttekintette azt a nagy fejlődési vonulatot, mely a papírkönyvtárból elvezet a digitális

könyvtárhoz, pontosabban a komplex könyvtárhoz, melyben egyaránt fontos a virtuális és

valóságos kommunikációs szintér. Tudatosíthatta a könyvtárak, mint tartalomszolgáltatók

növekvő szerepét az infokommunikációs stratégiában, a „multimédia háromszögben”, a

tartalom közvetítésében, a különféle tartalmak közötti eligazodásban. Áttekintettük a do-

kumentumbázis kérdését, a gyűjtés, illetve elérés alternatíváját az információfeldolgozás

szempontjából.

A zárófejezetet a felhasználók elvárásainak, keresési szokásainak szenteltük. Az infor-

mációkereső rendszerek a használókért vannak, ezért is igényeiket, információkeresési,

használati és alkalmazási szokásaikat a keresőrendszerek bemutatásánál külön is vizsgál-

juk.

2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Értelmezze az információkereső rendszerek meghatározó modelljeit, mi az,

amire legjobban emlékszik legjobban az IKNY 1. kurzusában tanultak-

ból!

2. Fejtse ki a rendszerelméleti modell alapvető jellemzőit, és hogyan alakul

alkalmazása!

3. Példán keresztül mutassa be az asszociatív modell alapvető jellemzőit, és

alkalmazási területeit!

4. Hasonlítsa össze a böngészés, általános keresés, illetve szörfölés alapvető

jellemzőit és alkalmazási területeit!

5. Fejtse ki a direkt információszolgáltató/kereső modell fő jellemzőit, érvé-

nyesülésének feltételeit!


26

6. Véleménye szerint hogyan alakul a tudásszervezési/tudásmenedzsment

rendszerek helyzete, mik a fejlődési kilátásai?

7. Miért fontos, hogy közösen elfogadott alapelvek legyenek az IKR-ek fej-

lesztésére, működtetésére?

8. Milyen mértékben látja felkészültnek a felhasználókat a különböző inter-

netes szolgáltatások igénybevételére?

9. Hogyan látja az infokommunikációs stratégia szerepét és szereplőinek

együttműködést?

10. Vázolja fel a könyvtárak tudásreprezentációs stratégiájának fő elemeit az

új körülmények között!


27

3. AZ INFORMÁCIÓKERESŐ RENDSZEREK TÍPUSAI

3.1 CÉLKITŰZÉS

A lecke tanulmányozása után legyen képes

− az információkereső rendszerek hagyományainak kifejtésére,

− a katalógusok, bibliográfiák 20. század eleji megvalósulásainak kifejtésére,

− napjaink információkereső rendszereinek felsorolására, elemzési szempontjaik ki-fejtésére,

− az egyes információkereső rendszer-típusok – cédulakatalógusok, online katalógu-sok, adatbázisok, automatikus indexelési és osztályozási rendszerek, keresőrend-

szerek, internetkatalógusok, elektronikus, digitális, virtuális könyvtárak – jellemző

ismérveinek kifejtésére.

3.2 TARTALOM

1. Az információkereső rendszerek hagyományai

– Katalógusok és bibliográfiák – A katalógusok és bibliográfiák megvalósítási formái

2. A ma élő információkereső rendszerek és elemzési szempontjaik

– A vizsgált keresőrendszerek – A vizsgálat fő szempontjai

3. Cédulakatalógusok

4. Online katalógusok

5. Közös katalógusok

5. Adatbázisok

6. Internetes keresőrendszerek

7. Internetkatalógusok

8. Szemantikus web szolgáltatások

9. A rendszerek táblázatos áttkeintése

3.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE

3.3.1 Az információkereső rendszerek hagyományai

Katalógusok és bibliográfiák

Az információkereső rendszerek közül a katalógusnak az ókorig visszamenő hagyomá-

nyai vannak a könyvtári gyűjtemények rendszerezésében, feltárásában. A ninivei könyvtár,

majd különösen az alexandriai könyvtár katalógusából fent maradt töredékek jelzik a rend-

szerezés megközelítési módjait. (ld. 7. lecke). A katalógusok a római korban, a középkor-

ban, újkorban továbbfejlődve szolgálták a könyvtári állomány rendszerezett feltárását.


28

A napjainkra is érvényes elméleti szintézis az IKNY 2. kurzusában hivatkozott Charles

A. Cutternek16

köszönhető (1876), s mind a leíró, mind pedig a tárgyi katalógusokra vo-

natkozik. (1) tegye lehetővé, hogy az olvasó megtaláljon egy könyvet, amelynek a szerzője

ismert, a címe ismert, a tárgya ismert, (2) mutassa meg a felhasználónak, hogy a könyvtár

mivel rendelkezik: adott szerzőtől, adott témában, adott fajta irodalomban, (3) segítsen az

olvasónak egy könyv kiválasztásában, annak bibliográfiai, tartalmi jellemzői szerint.

Nyilvánvaló, hogy ma már a „könyv” fogalmát tágabban kell értelmeznünk, a doku-

mentumok, köztük a digitális dokumentumok, ismeretegységek fogalmát is bele kell érte-

nünk!

A katalógusok, különösen a kötetkatalógusokhoz képest nagyobb rugalmasságot bizto-

sító cédulakatalógusok, majd a 20. század második felében az adatbázisok, a szintén meg-

jelenő online katalógusok, illetve azok közös katalógusokba szerveződése révén az infor-

mációkeresés, böngészés alapvető eszközei lettek.

A bibliográfiák („könyv-leírások”) a könyvtári katalógussal szemben nem a konkrét ál-

lományokról adnak számot, hanem „az irodalomról”, függetlenül az információforrások

gyűjteményeitől. Konrad Gesner világbibliográfiája (Bibliographia universalis) 1548–49-

ben készült. Az elmúlt századokban folyamatosan fejlődtek, finomodtak a bibliográfiaké-

szítés módszerei az emberi tudás és szellemi alkotások számbavétele érdekében. Kétszáz

éve kialakult az elmélete, s az arra épülő módszertan olyan nagy és ismert nevekkel, mint

Debure, Feipel, Malcles, Schneider …, a magyarok közül Szinnyei József, Szabó Károly,

Petrik Géza. A bibliográfiakészítés elvei, intellektuális megközelítései szolgáltak alapul a

bibliográfiai adatbázisok létrehozásánál az 1960-as években. (Értékes hagyományaik to-

vább élnek azok modern változataiban is.)

A továbbiakban a katalógusok és bibliográfiák technikai megvalósulásairól – kereső-

rendszereiről - adunk rövid 20. századi fejlődéstörténeti áttekintést, a szórványosan még

ma is létező kötetkatalógusok, lyukkártyák, mikrofilmes rendszerek fő jellemzőinek rend-

szerek áttekintésével.

A katalógusok és bibliográfiák megvalósítási formái

A 20. század második felében a számítógépes információtárak megjelenése előtt a kata-

lógusok fizikai-technikai megvalósításaként a cédulakatalógusokat, kötetkatalógusokat,

gépi és kézi lyukkártyás rendszereket, mikrofilmes katalógusokat használták (megj.:

ugyanabban a könyvtárban, információs központban sajátos funkciók ellátására is tekintet-

tel, gyakran többféle rendszert is használtak).

Kötetkatalógusok

A kötetkatalógusok a cédulakatalógusok megjelenése, a 19. század vége előtt fontos

szerepet játszottak. Ez a szerepe az 1960–70-es években újra feléledt, köszönhetően a szá-

mítógépes előkészítésnek, valamint a fényszedéses, illetve offset nyomásos technológiá-

16

CUTTER, Charles A. :Rules for a dictionary catalog. 4th edition, rewritten. Washington, Government Print-

ing Office, 1904. URL: http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc1048/m1/12/

http://digital.library.unt.edu/ark:/67531/metadc1048/m1/12/


29

nak. Nemcsak egyes könyvtárak, hanem teljes hálózatok anyagának is népszerű feltárási

formái voltak, főleg szakkönyvtári, dokumentációs környezetekben.17

Fő előnyük az volt, hogy az olvasó hazavihette, fő hátrányuk pedig, hogy bizonyos

mértékig már a megjelenés pillanatában elavultak. Gyakran egyes különgyűjteményekről

készültek ilyen kötetkatalógusok, pl. AV-dokumentumokról. A kötetkatalógus fő része

valamilyen osztályozási hierarchia szerint készült, mely egy logikus tájékozódást tett lehe-

tővé. Az itt található tételekhez biztosították a betűrendes indexek, pl. szerzők, címek,

tárgyszavak a finomkeresés lehetőségét. (Megj.: e technológiával retrospektív KWIC-, és

KWOC-indexművek is készültek ld. még IKNY 2. 4. lecke).

A kötetkatalógusok formájukat tekintve rokonságban állnak a kötetalakban megjelenő

nyomtatott retrospektív bibliográfiákkal, referáló lapokkal. A fő különbség, hogy a retros-

pektív bibliográfiák általában az irodalmat tárják fel, s nem egy-egy könyvtár (vagy háló-

zat) állományát. Egyes tudományos és szakkönyvtárak mélyén még ott rejtőznek ezek a

vaskos kötegek, melyek sok türelmet igénylő manuális és repetitív használata a mai menta-

litással szinte felfoghatatlan.

Lyukkártyás IKR-ek

Az alábbiakban röviden szólunk ezekről a szűkebb körben elterjedt speciális technoló-

giákról. A gépi és kézi lyukkártyás rendszerek közül először meglepő módon a gépi lyuk-

kártya technika terjedt el (1880-ban használták elsőként az amerikai népszámlálási adatok

feldolgozására!) Információfeldolgozás célú alkalmazása azonban csak később kezdődött,

és az 1950–60-as években „kulminálódott”. Olyan helyeken használták, ahol a viszonylag

kis (néhány ezres) dokumentumennyiséget mélyen akarták feltárni, biztosítva a rugalmas,

sokszempontú, posztkoordinált keresés lehetőségét. A kézi lyukkártyás rendszerek haszná-

lata az 1960–80-as évekhez kötődött. Ezt követően a számítástechnika szélesebb körű

megjelenésével megszűnt. (ld. részletesebben Pálvölgyi Mihály Információs technológia,

1991, 45–66. p.)

Mikrofilmes IKR-ek

A mikroformátumú katalógusokat sokkal szűkebb körben használták, mint a cédula-

katalógusokat, az alábbi formákban:

(1.) mikroformát közvetítőként a katalógus cédulák sokszorosítására,

(2.) egyes helyeken, különösen biztonsági szempontokból, a cédulakatalógus helyett,

azaz a cédulakatalógust fényképezték mikrofilmre vagy mikrofilmlapra,

(3.) a számítástechnika és mikrográfia ötvözeteként. Ez utóbbi volt az ún. COM-

katalógus (Computer Output Microfilm), mely mikroformában tárolt szövegek, dokumen-

tumok kompakt IKR-je volt, magában foglalva mind a keresési, mind a közvetlen elérési

lehetőségeket. E rendszereket főleg az 1970–80-as években használták. (ld. részletesebben

Pálvölgyi Mihály Információs technológia, 1991, 182–188. p.)

A cédulakatalógus kissé részletesebb tárgyalása azért indokolt, mert (1) ugyan befa-

gyasztották, lezárták őket, de még sok helyütt kell fenntartani, használni őket, mert bizo-

nyos állományrészek anyagát csak ezekben lehet keresni, (2) ma is tanulságokkal szolgál-

17

PÁLVÖLGYI Mihály: Információs technológia. Főiskolai jegyzet könyvár szakos hallgatók részére. Egysé-

ges jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó, 1991. 169-181.p.


30

nak egyes, a körülményekhez képest felhasználóbarát megoldások, pl. az ETO-szerinti

szakkatalógusban való eligazodást segítésére.

A következő fejezetben a ma létező legfontosabb keresőrendszerekről adunk egy beve-

zető áttekintést egységes szempontok szerint

3.3.2 A ma létező információkereső rendszerek és elemzési szempontjaik

A vizsgált keresőrendszerek

A használat szempontjából legfontosabb IKR-ek

1. Könyvtári cédulakatalógusok

3. Online katalógusok és a könyvtárak közös katalógusai

4. Adatbázisok különféle fajtái (bibliográfiai, referensz, teljes szövegű adatbázisok)

5. Indexelő rendszerek, internetes keresőrendszerek

6. Internetkatalógusok (webkalauzok, linkgyűjtemények és más intellektuális úton ké-

szülő IKR-ek)

7. Szemantikus web alkalmazások

(Megj.: A katalógus, a bibliográfiák, online katalógusok, adatbázisok jellemzőivel a

Bibliográfiai adatfeldolgozás c. kurzus keretében is bőven foglalkozik. Itt a továbbiakban

leglényegesebb ismeretekre összpontosítunk.)

A vizsgálat fő szempontjai

Az ismertetésre kerülő keresőrendszerek fő ismérveit az alábbi szempontrendszer sze-

rint vizsgáljuk jegyzetünkben, a fogalmi és fejlődéstörténeti áttekintés után:

1. Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók

− Üzemeltetők, szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók

2. A feltárási stratégiája, intellektuális és technikai eszközei

− A feltárás stratégiája, a feltárás intellektuális eszközei, szabványai, technikai és szoftver eszközök

3. A feltárás munkafolyamatai és jellemzői

− A feltárás munkafolyamatai – A feltárás, építés, szerkesztés, karbantartás jellemzői ( integrált jellege és mélysége)

4. Az IKR használata, keresés és böngészés

− Keresőfelület, böngészés, keresés lehetőségei, kereséstechnikai eszközök – kere-sőnyelvek alkalmazása

5. Tájékoztatás, támogatás

− A használatot, keresést segítő útmutatók, súgók, módszertani anyagok, példatárak stb.


31

6. Megjelenítés, hozzáférés

− A találatok megjelenítése – Az eredeti szöveghez való hozzáférés lehetősége

7. Értékelés, fejlesztés

− A keresőrendszerekkel szembeni kritériumoknak való megfelelés – teljesség, pon-tosság biztosítása. Fejlesztési igények, elvárások, teendők.

3.3.3 Cédulakatalógusok

A könyvtárak döntő többségében még használják a cédulakatalógusokat, melyek több

mint száz éven át voltak a fő információkereső eszközök a különféle típusú és nagyságren-

dű könyvtárakban. Elektronikus formára való retrospektív konverziójukat még nem oldot-

ták meg, sok könyvtárban az állomány 20–40%-a ezekben van feltárva. (Mindezek miatt a

cédulakatalógusokat „a jelen időt használva’ mutatjuk be a továbbiakban).

(1) Szolgáltatók, dokumentumbázis, felhasználók

− A cédulakatalógusok szolgáltatói az egyes könyvtárak és társulásaik. A dokumen-tumbázis nagysága, az egyes dokumentumtípusok jelenléte a könyvtár típusától,

funkciójától, méretétől függ. A használói köre általában megegyezik egy adott

könyvtár olvasóinak körével. A felhasználók a könyvtárlátogatás során vehetik

igénybe a helyhez kötött cédulakatalógust.

(2) A feltárás stratégiája, intellektuális és technikai eszközei

− A feltárás stratégiája arra irányul, hogy a leíró és tárgyi katalógusok segítségével reprezentáljuk a gyűjteményt, különböző keresési, böngészési lehetőséget biztosít-

va a felhasználók számára.

− Az eredeti művekről készült egyes szurrogátumokat egy-egy katalóguscédula tar-talmazza, melyet annyi példányban kell másolni, vagy sokszorosítani, ahány for-

mai, tartalmi stb. ismérv szerint biztosítani akarjuk a kereshetőségét. Intellektuális

eszközök: a keresőnyelvi szabályok, szabványok, a bibliográfiai szabványok, a

formai, illetve tárgyi katalógusszerkesztést segítő útmutatók.

− Az adathordozó papír alapú, a tárgyi-technikai eszközrendszer: katalógus-szekrények, fiókok, azon belül különböző osztólapokkal rendezett katalóguscédu-

lák. Ezek előállítására külön könyvtárellátó vállalat szakosodott.

(3) A feltárás munkafolyamatai és jellemzői

− A feltárás munkafolyamatainak jellemzője a manualitás, a sok egymást követő részfolyamat, amely a feltáráshoz, a szerkesztéshez, a karbantartáshoz, selejtezés-

hez szükséges. Egy katalóguscédula példányait annyi különböző helyre kell beosz-

tani, ahány különböző keresési ismérvet tartalmaz.

(4) A keresőrendszerben való keresés

− Alapvetően kétféle katalógusban lehet keresni: a leíró katalógusban, illetve a tárgyi katalógusban. A leíró katalógusban a cím-, ill. szerzőségi adatok szerint, a tárgyi

katalógusban, pl. ETO szerinti szakkatalógusban, tárgyszókatalógusban a tárgyi-


32

tartalmi ismérvek szerint lehetséges a keresés. Egyszerre egy ismérv szerint lehet

keresni, az ismérvek kombinálására korlátozott a lehetőség. A két alapkatalógus

mellett a különkatalógusok garmadáját hozzák létre, pl. dokumentumtípusok, nyel-

vek szerint stb.

(5) Tájékoztatás, támogatás

− A katalógus használatát, a keresést különböző útmutatók, mutatók segítik, pl. a szakkatalógus esetében a betűrendes mutató (ld. 11. lecke). A csoportképzéses

szakkatalógusban a feliratok alapján viszonylag jól el lehet igazodni, pl. az osztó-

lapok mögötti betűrendes elrendezésnek köszönhetően.

(6) Megjelenítés, hozzáférés

− A keresés során az adott k

információkereső nyelvek iii. · katalógusok, illetve a szemantikus web szolgáltatások fő...

Documents