irodalomkezik 7 2011 - gov.hu · radóczné bálint ildikó tanÁri kÉzikÖnyv az irodalom 7....

Radóczné Bálint Ildikó

TANÁRI KÉZIKÖNYV

az Irodalom 7.

tanításához

Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45

Szerzô:Radóczné Bálint Ildikó

AP–050534

AP–070532ISBN 978-963-465-381-3

© Radóczné Bálint Ildikó, 20093. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak részesemmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Celldömölk, Széchenyi utca 18.

Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]

Internet: www.apaczai.hu

Felelõs kiadó: Esztergályos Jenõ ügyvezetõ igazgató

Nyomdai elõkészítés

Alinea Kft.

Terjedelem: 8,24 A/5 ív

Tömeg: 171 g

Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45

A 7. évfolyamos könyv szerves folytatása az 5. és6. évfolyamos irodalomkönyveknek. A kulcskom-petenciák fejlesztése kiemelt feladata a tankönyv-nek és a munkafüzetnek egyaránt. Az irodalomel-méleti ismeretek a taneszközökben mindig alkal-mazás közben, szemléletes magyarázattal együttjelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbikönyvnél több magyarázat segíti a tanulók és apedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyvaz ismereteket koncentrikusan bõvíti, táblázatok-kal, gondolattérképekkel segíti elõ a már tanultismeretek rendszerezését. A tankönyv és a mun-kafüzet sok feladata páros, csoportos, kooperatívtevékenységformára biztatja a gyerekeket.

A fejezetek – az 5. és 6 évfolyamos könyvek-hez hasonlóan – bevezetõ oldallal és a mottó sze-repét betöltõ idézettel kezdõdnek. A fejezetek vé-gén az összefoglalások magyarázó szövegei ésfeladatai az ismeretek szintetizálását, a rendsze-rezést segítik elõ. A tankönyv hét fejezetbõl áll: A könyv és az élet, Az új élet nyitánya, a nemzetiirodalom kibontakozása a 19. század elsõ felé-ben; Történelmi korszakok, események ábrázolá-

sa lírai és epikai alkotásokban; Mikszáth Kál-mán, a magyar próza megújítója; A szerelem mintihletforrás; A dráma és a színjáték; Mindannyiunkotthona: a Föld.

A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkelzárul. A kiegészítõ anyagokat a tartalomjegyzék-ben csillaggal jelöltük.

A munkafüzet szervesen kapcsolódik a könyvanyagához. Képekkel illusztrálva, változatos fel-adatokkal segíti a képességfejlesztõ munkát. A munkafüzet melléklete az Irodalom feladatla-pok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó interaktívtananyag is.

Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különbözõ ismeretek elsajátítása csak eszköztanulóink mûveltségének, világszemléletének ki-alakításában és formálásában. Tanóráink legfon-tosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak amegszerettetése, az olvasási kedv felébresztése ésmegerõsítése.

Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert:

A Kiadó és a Szerzõk

3

BEVEZETÕ GONDOLATOK

„A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb,s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján.”

(Gyergyai Albert)

„Aki azt a bátorságot vette magára, hogy másokat tanítson, annak állandóan tanulni kell.”

(Makarenko)

A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET

Az irodalom tantárgy tanítási óráin a nemzeti ha-gyományok befogadása és átörökítése történik,hiszen a múlt, a jelen és a jövõ közötti kapcsolataz irodalmi mûvekkel folytatott hatékony kom-munikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúrafolytonosságát és folyamatos megújulását, ugyan-akkor segíti az egyént kulturális önazonosságá-nak kialakításában. Az olvasás és az olvasottakértelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empá-

tiát. Lehetõséget teremt a képzelet, a kreativitásés a kritikai gondolkodás fejlesztésére.

Meghatározó szerepe van az emberi és társa-dalmi problémák megértésében, átélésében és amegoldási módok keresésében, a saját és másokkultúrájának megismerésében, a kultúrák közöttikülönbség felismerésében, a másság elfogadásá-ban, tiszteletében.

irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM

4

Célok, feladatok

Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommuniká-ció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvetõ felada-ta ebbõl következõen az anyanyelvi kompetenciafejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbelikommunikáció képességét a tanulók életkoruk-nak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelõszinten birtokolják.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet al-kotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesz-tését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni,gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanu-lását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompeten-cia valamennyi mûveltségi terület feladata.

Az irodalmi nevelés alapvetõ célja és feladata ajövendõ tanulmányokhoz szükséges és a felnõttéletben használandó olvasni és írni tudás (szöveg-értés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesz-tése. Ebbõl következik, hogy az irodalom meg-határozza a tanulás egész folyamatát, és alapvetõszerepe van a kulcskompetenciák kialakításábanés fejlesztésében.

Minden nevelõ számára cél, egyszersmind fel-adat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kelloktatni és nevelni, akik sikeres tanulási straté-giákkal rendelkeznek, képesek kreatívan és kri-tikusan felhasználni az információs társadalomtechnológiái által adott lehetõségeket és eszkö-zöket. Ezáltal lehetõvé válik számukra az élet-hosszig tartó tanulás képességének elsajátítása.Taneszközeinkben hangsúlyos szerepet kap a ta-nulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevé-kenységformákban folyó feladatvégzéssel az is-meretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívülaz is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társasegyüttmûködésben való részvételt. Ezáltal fejlõ-dik konstruktív magatartásuk, szociális kompe-tenciájuk is.

Az irodalmi mûvek olvasása és értelmezésénekelsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókataz esztétikai, morális és kulturális értékek befoga-dására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiáju-kat; segíti õket abban, hogy megértsék az emberi,társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az ön-magukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk.Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasásikedv felkeltése, az irodalomnak mint mûvészet-nek, mint az emberi kommunikáció sajátos formá-jának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezé-si módjainak a megismertetése.

Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egysé-ges kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyan-akkor az alapozó szakasz és a fejlesztõ szakasz többvonatkozásban is eltér egymástól. Az 5–6. évfolyamfolytatja és továbbfejleszti az elsõ szakaszban (1–4.osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket:a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és azírásos szövegmûfajok megértését, az írást, a sokirá-nyú kreativitást. Az alapozó szakasz elsõ évfolya-mán a tanulóknak és a tanárnak a kezdõ szakaszbólvaló átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegekfeldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anya-nyelv életének, a magyar nyelv használatának meg-értését elõsegítõ rendszerébe olyan módon, hogymegismerteti a magyar irodalom néhány összetet-tebb emberi kapcsolatokat is megjelenítõ, nagyobblélegzetû klasszikus mûvével. Ezáltal építi tovább agyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolko-dásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi mûveltségét.

A 7–8. évfolyam már a következõ iskolafoko-zat tanulmányaira készít elõ. A mûvelõdési szo-kások és alapszerkezetek ebben az életszakasz-ban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodal-mi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális ésintellektuális érésének támogatása. Erre az iro-dalmi olvasmányok is módot adnak.

Az anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések, érzelmek kifejezését és ér-telmezését szóban és írásban egyaránt, valamint ahelyes és kreatív nyelvhasználatot az élet mindenterületén: családon belül, iskolában, társadalmiérintkezések, szabadidõs tevékenységek stb. során.

A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyesnyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvikommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag fel-öleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusait, az iro-dalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát.

Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogyszóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfé-lébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatotfigyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek meg-felelõen alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnekmegfelelõen kifejezni, meggyõzõen tolmácsolni.

Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, aszavak jelentésének megismerése, hisz az anya-


5

nyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelõszókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónakazzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettreés a kommunikációs helyzetre.

A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus ésépítõ jellegû párbeszédre való törekvést, az eszté-tikai minõség tiszteletét, mások megismerésénekaz igényét.

A tanuló a társaival együttmûködõ, kooperatív te-vékenységformákban olyan képességekre is szert tesz,amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat.

A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyikkompetenciaterülethez szükséges elemek támo-gatják a másik terület kompetenciáit. Ez külö-nösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra.A kezdeményezõképesség és a vállalkozói, vala-mint a matematikai kompetencia magában foglal-ja az anyanyelvi kommunikáció képességét is.

Az idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvikompetenciák tudatos és magas szintû birtoklásanélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmá-nak, mûvészetének megismerésén keresztül alakulki a képesség az eltérõ kultúrák megismerésére, akultúrák közötti különbség megértésére. A pozitívattitûd magában foglalja a kulturális sokféleségtiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák irántiérdeklõdést és kíváncsiságot.

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakatnyit, felöleli az információs társadalom technoló-giáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás,a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabad-idõ terén. A szövegszerkesztés, az információkere-sés és -kezelés, az internet által kínált lehetõségekés az információs társadalom technológiái útjántörténõ kommunikáció (e-mail, hálózati eszkö-zök), mind feltételezik az anyanyelvi kommuniká-ció magas szintjét. A digitális és hagyományosforrások révén elért információk szûrése, kriti-kus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és fe-lelõsségteljes attitûd kialakítása nélkül. Ennek ér-dekében a tevékenységformáknak be kell mutatnia digitális eszközök helyes használatát, a jó ésrossz gyakorlatok megkülönböztetését.

A digitális kompetencia fejlesztésére néhány példa– Búvárkodj az interneten! jellegû feladatok (pl. a

tankönyv 74. oldal 1. feladata)– Gyûjtõmunka az interneten– Felkeresésre, könyvtári kutatásra ajánlott hon-

lapok közlése a taneszközökben (pl. a tan-könyv 155. oldala)

– A 7. évfolyamra is elkészült a digitális tananyag

A hatékony, önálló tanulás

A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi al-kalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra,az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennekérdekében szükséges a folyamatos, egymásraépülõ tevékenységtípusok bevonása a tanítási éstanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagyhangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy koope-ratív munka.

A hatékony, önálló tanulás módszereinek kiala-kítása érdekében szükséges a motiváció fenntar-tása, az új ismeretek szintetizálásának képessége,az idõvel és az információval való hatékony gaz-dálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzésea különféle források megismerésére, kritikus fel-használására.

A hatékony, önálló tanulás fejlesztésére néhánypéldaAz irodalomkönyv rendelkezik az önálló tanulástmegkönnyítõ elemekkel:– logikai egységekre tagolt tananyagok– a lényegkiemelés pontos, áttekinthetõ – rendszerezést segítõ összefoglaló feladatok, táb-

lázatok– a tanulás folyamatát és a rögzítést segítõ kérdé-

sek, feladatok– a kiegészítõ anyagok elkülönülnek

Szociális és állampolgári kompetencia

E kulcskompetencia alapja a hatékony kommuni-káció, a különbözõ nézõpontok megértésének ésfigyelembe vételének képessége, a környezet prob-lémái iránti érzékenység.

A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a tár-sadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen anormatudat, a viselkedési és magatartási szabá-lyok megértése. Ennek érdekében olyan légkör-


6

ben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogya tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika ésa konfliktuskezelés gyakorlatát.

A pozitív attitûd magában foglalja az irodalmitanulmányok során elsajátítható humanista értéke-ket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzé-kenységet és együttérzést.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesz-tésére néhány példa– A különbözõ nézõpontok megértésének és fi-

gyelembe vételének képessége (pl. a tankönyv152. oldal 2. feladata)

– A környezet problémái iránti érzékenység – Viselkedési és magatartási szabályok megértése– A toleráns viselkedés megalapozása – Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi kö-

zösségek szerepének, felelõsségének belátása akörnyezet értékeinek, harmóniájának megóvá-sában és továbbadásában

– A cselekvés lehetõségeinek felismerése, gya-korlása

– A humanista érték, az emberi, társadalmi problé-mák iránti érzékenység és együttérzés elsajátítása

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,értelmezése és alkotása

Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és atársas, társadalmi együttmûködéshez szükségesszóbeli nyelvi képességek fejlesztése.

A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök ésa nem verbális kifejezõeszközök (testbeszéd) ösz-szehangolásának fejlesztése az adott kommuniká-ciós célnak és helyzetnek megfelelõen. A szövegjelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek al-kalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szövegmegértésében és elemzésében. A kommunikációlényegének és tényezõinek megértetése, az író, amû és az olvasó viszonyának mint sajátos kom-munikációnak felfogása.

Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejleszté-sére: együttmûködés a társakkal beszélgetésben,vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont elõ-adása, megvédése a témának, a kommunikációs

helyzetnek megfelelõ kifejezésmóddal. Önisme-retre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztosfellépésre és mások személyiségének tiszteletére,véleményének megbecsülésére nevelés.

A memoriterek szöveghû, értõ és megértetõtolmácsolása.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

Az életkornak megfelelõ tempójú, minél telje-sebb megértést biztosító hangos és néma olvasásfejlesztése.

A különféle tartalmú és rendeltetésû, a minden-napi életben és az iskolai tanulmányokban elõfor-duló, élõ szóbeli és írott szövegek szerkezetének,jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése, a szövegekben megformált értékek felfogása, el-fogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására,a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.

Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazda-gítása.

A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülön-böztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek meg-értése a korosztály szintjének megfelelõ szinten.

3. Írás, szövegalkotás

A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatoskifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifeje-zés, az egyéni stílus bátorítása.

A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó is-meretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, aszöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyel-vû írásbeliség normáinak megismerése, a kreatívírás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése.

Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasha-tó betûformák, rendezett, esztétikus íráskép kiala-kítása. Az anyanyelvi normákat követõ helyesírás.

Önálló véleménynyilvánítás mindennapi hely-zetekrõl, olvasmányélményekrõl.

Epikus részletek dramatizálása, tartalom- ésstílushû visszaadása.

Önálló problémafelvetés, források kiválasztá-sa, többféle forrásból gyûjtött anyag válogatása,feldolgozása.


7

4. A tanulási képesség fejlesztése

A különbözõ információhordozók ismerete, a verbális és vizuális információk felhasználá-sa. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalat-szerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesz-tõ irodalom használatában, ismeretek az anyag-gyûjtés és -rendezés módszerérõl. Tantárgyigyûjtõmunka, az adatok elrendezése, a gyûjtöttanyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszá-molóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfe-lelõ módjával. A források azonosítása. A moderntechnológián alapuló információhordozók megis-merése. Az információk minõségének felismeré-se, értékelése, kritikája.

Az alapmûveltség elsajátításához szükségesinformációk megszerzéséhez és feldolgozásáhozhasznált csoportos és egyéni technikák (lényegki-emelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítésstb.) megismerése és gyakorlása.

Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása:problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozássegítséggel. Beszámoló készítése szóban vagyírásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelõmódjával.

Különbözõ tanulási stratégiák és módszerekmegismerése. Egyéni tanulási stratégiák és tech-nikák megválasztásának szempontjai.

5. Ismeretek az anyanyelvrõl

Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése azirodalmi mûvek jobb megértése, valamint azidegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele vé-gett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megala-pozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájá-rul megfelelõ önértékelésük kialakulásához, ön-becsülésük fejlesztéséhez.

A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítá-sa, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos dön-tés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése.Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változa-tosabbá és kifejezõbbé tétele.

6. Ismeretek az irodalomról

A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése,megértése, összevetése különféle köznyelvi, nemirodalmi formákkal. Irodalmi mûvek feldolgozá-

sakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmódszoros kapcsolatban áll a mû jelentésével, hatásá-val, esztétikai karakterével.

Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre épít-ve a mûalkotások megértéséhez szükséges elemiismeretek megszerzése.

A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése,megértésének megalapozása és fejlesztése.

A tanulók életproblémáival, érdeklõdésével ro-kon kérdéseket tárgyaló mûvek közös értelmezé-se, megvitatása. Az irodalmi mûvekben megjele-nített élethelyzetek, érzelmek, problémák irántiérzékenység.

A magyar és az európai, valamint a világiroda-lom egy-egy kiemelkedõ alkotójának és mûvénekbefogadása és értelmezése.

A különbözõ mûfajok tartalmi és formai sajá-tosságainak megismerése.

Azonos témák más-más mûfajú megjelenítése.Azonos motívumok megfigyelése és összevetésekülönbözõ mûvészeti ágakban.

Az irodalmi mûvek jobb megértése és a kom-munikációs képességek fejlesztése drámajáték-kal, dramatizálással.

7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai éstörténeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsá-ga, a kulturális másság felismerése, megértése, éserre épülõ tisztelete.

A mûalkotások aktív befogadása, igény és fo-gékonyság a mûélvezetre. A mû fiktív létmódjá-nak megértése, valós és fiktív viszonya.

A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainakgazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztön-zése. A mûvekkel kapcsolatos érzelmek, gondola-tok megfogalmazása, a személyes élmény és a vé-lemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban.A jó és a rossz, az igazság és az igazságosságmegkülönböztetése. Az erkölcsi választások in-doklása, beszélgetés érzelmekrõl: szeretet, együtt-érzés, segítõkészség, félelem, bizalom, hála stb.

A humor kiemelt szerepének érzékelése az iro-dalomban és a mindennapokban.

Érzelmek, gondolatok megjelenítésének meg-figyelése irodalmi mûvekben, a tapasztalatokmegbeszélése, a vélemények összehasonlításakülönféle mûfajú olvasmányélményekkel kapcso-latban.


8

A 7. ÉVFOLYAMOS IRODALOM-TANESZKÖZÖK SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE.MÓDSZERTANI JAVASLATOK

A 2008-ban tankönyvvé nyilvánított Irodalom-könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kol-légák észrevételei jelentõs szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettan-terve részletesen elemzi a 7. évfolyam irodalom-tanításának céljait és feladatait, a készség- és ké-pességfejlesztés területeit, a továbbhaladás felté-teleit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatbabeépítve megtalálják a kézikönyvben is a kedveskollégák.)

A könyv szemelvényanyaga alapvetõen a 19.századi magyar irodalomból építkezik, de „bele-kóstolunk” a régi magyar irodalom képviselõinekmunkáiba, valamint betekintünk a 20. századi if-júsági irodalom egyik élvezetes regényébe is. A 17. század világirodalmát Molière A fösvény cí-mû komédiája képviseli. E sokszínû anyag elren-dezésében a tematikus vagy azonos motívumokraépülõ fejezetek összeállítása mellett döntöttünk.Így lehetõség nyílt a különbözõ mûfajú mûvekjellemzõinek összehasonlítására, a jellemzõk is-mérveinek elmélyítésére. A kronologikus felépí-tés a reformkori irodalom bemutatásakor figyel-hetõ meg, amikor is Kölcsey Ferenc, VörösmartyMihály és Petõfi Sándor munkásságát reprezentá-ló mûvek kerülnek feldolgozásra. A könyvet amár megszokott Fogalomtár zárja.

Ismétlés, ismerkedés

A munkafüzet ismétléssel kezdõdik, amely fõlega 6. évfolyamos tananyagra épül. Az ismeretekalapos felidézése és a képességek és készségekmérése több okból is szükséges. Segítségükkeltisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 7. év-folyamon, feltárhatjuk a fõ hiányosságokat, a tí-pushibákat. Az Irodalom feladatlapokban talál-ható Év eleji szövegértés segít a néma, értõ ol-vasás mérésében. A hangos, kifejezõ olvasás

mérését pedig a 6. évfolyamos könyvhöz készültkézikönyvben található értékelõlap alapján vé-gezhetjük.

Az elsõ órán ismertessük meg tanulóinkkal atankönyv és a munkafüzet felépítését, használa-tát! Beszéljük meg újra, milyen feladatok, kérdé-sek találhatók a fõsávban és az oldalsávban! Bí-zunk benne, hogy a kedves kollégák és a gyere-kek már az 5. és 6. évfolyamon megkedveltéka kérdések ilyen módon történõ csoportosítását.A fõsávban fõleg a mûelemzés hagyományos ele-meire, például a cselekményre, a helyszínre, azidõre és a szereplõkre kérdezünk rá. Az oldalsáv-ban pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magya-rázatára biztatunk, illetve az alkotó, kutató, játé-kos jellegû feladatok találhatók itt.

A könyv és az élet

Fekete István és Márai Sándor írásával indul a nagy „kalandozás”, ezekkel a mûvekkel szeret-nénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az iro-dalmi mûvek hangulatára. A fejezet nyitó oldalánis Márai Sándortól olvashatunk egy gondolatot:„…csak akkor kapsz a könyvektõl valamit, hatudsz is adni olvasmányaidnak valamit.” A tan-könyv 6. oldalára tudatosan választottunk dia-filmrészleteket, felidézve és megmutatva a diafil-mezés hangulatát.

A szemelvények és a Mindannyiunk otthona: a Föld tankönyvi fejezetben található szövegekkiválóan alkalmasak a néma, szövegértõ és a han-gos, kifejezõ olvasás gyakorlására. Az Irodalomfeladatlapokban található Év eleji szövegértés se-gít a néma, értõ olvasás mérésében.

Már év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és ott-honi munkájához a szótárakat és lexikonokat. A lábjegyzetek bõséges szómagyarázatot adnak,de biztosan akadnak még olyan kifejezések is,amelyeket nem értenek meg a gyerekek.


9

Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása

a 19. század elsõ felében

A fejezetben található mûvekkel (anyagával) kb.25 órában foglalkozunk. A fejezet felépítése:

A romantikaTörténeti áttekintés

A magyar nyelvû kultúra és mûvelõdés helyzete1800–1849 között

Kölcsey Ferenc életútjaMunkássága: Huszt, Himnusz, Parainesis Köl-csey Kálmánhoz (Részletek)

Vörösmarty Mihály életútjaSzózat

Részösszefoglalás – Kölcsey és VörösmartyKuckó

A népies-nemzeti költészet kibontakozásaSzámonkérésTémazáró dolgozatAz I. irodalmi dolgozat írása: Kölcsey Ferenc Him-

nuszának és Vörösmarty Szózatának összeha-sonlítása

Petõfi Sándoréletútja 1845-tõlPetõfi Sándor költészete„Nem írástudóknak, nem az úri rendnek,De beszélek szûrös, gubás embereknek…” – nép és

költészetA virágnak megtiltani nem lehet…

„A természet tövíses / Vadvirága vagyok én” – líraiönarckép és ars poeticaDalaim A XIX. század költõi

„Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!” – aszülõföld, a magyar táj ábrázolásaÚti levelek (Részletek)KiskunságA magyaros vagy ütemhangsúlyos verselés jel-lemzõi

„Lelkemnek egyedüli, / De egy világnál többet érõkincse” – a Júlia-versekReszket a bokor, mert…, Szeptember végén

„Gyõzni fog itt a jó. De legelsõ nagy diadalma/Vértengerbe kerül” – közéleti témájú versek Egy gondolat bánt engemet…

„Népek tavasza” – a forradalom lírájaNemzeti dal

Részösszefoglalás – „Az örök Petõfi”Kuckó

Kis Petõfi-szöveggyûjteményTémazáró dolgozat

Kiegészítõ anyag: Szenvedély, szeretet, szere-lem – kitekintés az európai romantikus iroda-lom alkotásaira

Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy…Robert Burns: John Anderson, szivem, JohnKölcsey Ferenc: Távozás Epizódok a reformkor nagyjainak életébõlPetõfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat!

A 19. századi magyar költészetet többféle elneve-zéssel illeti az irodalomtörténet. Egyrészt az év-század megnevezéssel jelöli a kort, másrészt atörténelmi-politikai kategóriával, a reformkor el-nevezéssel, illetve majd 1849-tõl a szabadságharcbukása utáni költészetrõl beszélünk. A magyarirodalomtörténetben ismeretes még a stílusirány-zatok szerinti felosztás, ennek alapján nevezzükmagyar romantikának is. Ez alatt részben a re-formkori szerzõket értjük mûvészi törekvéseikalapján, de ez a mûvészetfelfogás túléli a reform-kort, hiszen Petõfinek a szabadságharc alatt írtversei is ebben a szellemben fogantak, sõt a szá-zad második felében Jókai Mór regényei is.

Az e fejezetben tárgyalt alkotók (másokkalegyütt) a magyar nemzeti kultúra megteremtõivoltak, akik sokirányú tevékenységükkel nagybanhozzájárultak a történelmi változások megvalósu-lásához. Irodalmi munkásságuk az ún. „nemzetikánon” része, ezért fontosnak tartjuk életútjuk ésmunkásságuk néhány reprezentatív alkotásánakbemutatását – kiemelten a Himnusz, a Szózat és aNemzeti dal megismerését, melyek segítségünkrevannak a mai nemzedék magyarságtudatának meg-alapozásában.

A romantikus életérzés, stílusjegyek megisme-résére igen hatásos és szemléletes megoldásnaktartjuk az irodalmi, képzõmûvészeti és zenei al-kotások összehasonlításon alapuló elemzését,


10

amelyet kiegészíthet önálló gyûjtõmunka, beszá-molók, fiktív tudósítások készítése. Mivel a sze-melvényanyag jelentõs része lírai alkotás, ezértérdemes szólni ezen alkotások feldolgozásánakmódozatairól. A nagyon sokféle módszer közülegyik lehetségesnek azt tartjuk, amely a szövegvizsgálatában az alapvetõ jegyek értelmezésérehelyezi a hangsúlyt, vagyis az ún. hagyományoselemzést, amelyre késõbb a komplex (többféleszempont együttes alkalmazása) elemzés épülhet.

A hagyományos elemzés szempontjai: – az alkotói személyiség jellemzõi és életkörül-

ményei;– a mû helye az életmûben vagy valamely korsza-

kában, a ciklusban;– a mû meghatározottsága a társadalmi környezet

és a történelem által;– a vers tartalmi, gondolati rétegei;– a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a

részek egymáshoz való viszonya);– az adott mûfaj jellegzetességei, eltérések, átme-

netek;– a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metoními-

ák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum);– az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, el-

lentét, refrén, kérdés, párhuzam, felkiáltás, fel-szólítás, kulcsszó stb.);

– a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani,mondattani tényezõk, szintagmatikus rendszer);

– a vers hangzása, hangállománya (zenei kifeje-zõeszközei, alliteráció, figura etimologica stb.);

– a vers ritmusa, a ritmus és mûfaj összefüggései,a vers rímrendszere;

– a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes je-gyei, az egyéni elõadásmód jellegzetességei;

– a szöveg hatása a befogadóra.

Történelmi korszakok, események ábrázolása

lírai és epikai alkotásokban

Régi idõk emlékezete

Janus Pannonius életútjaEpigrammái: Névváltoztatásról, Pannónia di-csérete

Arany János életútja, jelentõségeSzondi két apródja

Jókai Mór életútjaNegyven év visszhangjaA kõszívû ember fiai

A regény mûfajaA történelmi korA regény cselekménye és szerkezeteA helyzet, helyszín, a szereplõk, a cselek-ményelemek ismerete, az idõ- és esemény-szerkezet követése

ÖsszefoglalásTémazáró dolgozatA II. irodalmi dolgozat írása: elbeszélés és jellem-

zés vagy leírás alkotása különbözõ nézõpont-ból. Ajánlott téma: Jókai Mór: A kõszívû emberfiai címû regénye.

Kiegészítõ anyag:Balassi Bálint életútja Balassi Bálint: Egy katonaének, Búcsúja hazájátólArany János: A fülemile, Letészem a lantotZrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság…Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerben

Az irodalmi alkotások által megidézett korszakokés események egy „új” világot tárnak tanulóinkelé, amelyet már megismertek a történelmi tanul-mányaik során, de igazán élõvé, befogadhatóvá azirodalmi alkotások segítségével válik. A különfélemûfajú mûvek feldolgozása során lehetõség nyílika szövegelemzõ eljárások bõvítésére, az összetet-tebb logikai kapcsolatok felismertetésére, vala-mint az eltérõ álláspontok ütköztetésére az érvekés az ellenérvek szembeállításával. Gyakorolhat-ják tanulóink az epikus részek dramatizálását,majd az elkészült drámai szöveg életre keltését,vagyis megismerkedhetnek az alkotómunka és azelõadómûvészet örömeivel és nehézségeivel.Emellett ki kell aknáznunk a mûvekbõl megismertélethelyzetekbõl levonható tanulságokat.

A kõszívû ember fiai címû regény elolvasásasok idõt vesz igénybe, ezért már a hatodik osztályvégén ajánlhatjuk tanulóinknak a mûvet. Ráhan-golhatjuk a gyerekeket a regényre az elsõ fejeze-tekbõl való felolvasással, a mûbõl készült filmrészletének bemutatásával. Már ekkor adhatunkolyan olvasási feladatokat, amelyek egyszerûen,kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nemfenyegetjük az olvasás élményszerûségét. Ki-gyûjthetik pl. a helyszíneket, a fontosabb esemé-nyeket, évszámokat, tárgyakat. A nyáron történõ


11

elolvasásnak azonban – mint azt már az 5. és 6.évfolyamon is jeleztem – megvan az a veszélye,hogy tavaszra (hisz ekkor dolgozzuk fel a mûvet)a regény már elfelejtõdik. Ennek a regénynek azelolvasása esetén is ajánlom, hogy kijelölt feje-zeteket adjunk fel meghatározott idõre, mint aztmár a korábbi években is javasoltam. Ezutánmegbeszéljük a rész fontos eseményeit, az elõze-tes feladatok alapján számonkérésre is sor kerül-het. Majd jönnek sorra a többi részek. Így mire atanmenet szerint vesszük a mûvet, már többszörifelelevenítésen vagyunk túl.

Az íróról maga a gyerek is gyûjthet adatokat.Az életrajz tanítása során a portréra kell hang-súlyt fektetnünk, nem az alkotó életének ese-ménytörténetére. A házi olvasmány közös feldol-gozásának elõkészítésekor nagy hangsúlyt kellfordítanunk a korra, amikor a regény játszódik,ugyanakkor az alkotó életérõl, munkásságáról isszólnunk kell.

A tankönyv és a megújult munkafüzet kiváló-an alkalmas a regény cselekményének, szerkeze-tének, a szereplõk jellemének megismerésére.

Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója

Mikszáth Kálmán életútjaA néhai bárányA pénzügyminiszter reggelijeA korlátfaSzent Péter esernyõje(ajánlott olvasmány)

A regény születéseA regény ideje és tereCselekmény és szerkezetSzereplõk, jellemek

Összefoglalás – Mikszáth Kálmán, a magyar pró-za megújítója

Témazáró dolgozatÖsszefoglalás – Az epikai mûnem

Kiegészítõ anyag:Egy kis kitérõ: az anekdota

A mûvek elolvasása „örök” problémát jelent ta-nulóink egy része számára, elsõsorban az olvasásinehézségeik miatt, ezért számukra csak részlete-ket jelöljünk ki, amelyeket képesek elolvasni, s ezsikerélmény forrása lehet számukra. A televízió,

a videó és a számítógép egyre nagyobb veszélyt,„konkurenciát” jelent a mai világban az olvasásszámára. Próbáljuk meg felhasználni õket a taní-tás során! Biztosan kedvelt feladatok lesznekazok, amelyeknek az interneten lehet utánanézni.Javasoljuk a regénybõl készült film megtekintésétis a feldolgozás után, valamint eseménynapló ké-szítését. A szemelvényanyag igen sok alkalmatkínál a történet- és cselekménymondás hallgatóiszempontokat is figyelembe vevõ gyakorlására.Mivel kizárólag prózai alkotások képezik a feje-zet anyagát, jó alkalom kínálkozik egy olyan óratartására, amelyen az epikai mûnemmel kapcso-latos ismereteket foglaljuk össze. Az epikai mû-vek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüs-kés Tibor gondolatai: „A mûelemzés végtelenülsokféle lehet, miközben egy és ugyanazon cél fe-lé kell, hogy mutasson minden megoldás. A mû-elemzés legfõbb célja az alkotó és a közönség, azíró és az olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mûbefogadásának segítése, megértésének, megsze-retésének, élménnyé válásának a megkönnyítése.Az irodalmi mû rétegezett, összetett, organikusegység. Éppen ezért az elemzõnek arra kell töre-kednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségétmegéreztesse, a mûben rejlõ gazdagságot megkö-zelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvõ, »totá-lis« elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább.”

Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsõsor-ban tekintettel:

1. Elõbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írástárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkeze-tét, a hõsök jellemét, egymáshoz való viszo-nyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes,átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt le-egyszerûsítve régebben az írás eszmei mon-dandójának, újabban „üzenetének” szoktáknevezni).

2. A mû mögött mindig személyiség, alkotóegyéniség húzódik meg, akinek világképe,életfelfogása az egyedi mûvet is átjárja, befo-lyásolja, meghatározza. Az írásmûben nem-csak a szöveget, hanem – Csáth Géza szavai-val – az alkotó „emberi karakterét”, „tempe-ramentumának természetét” is meg akarjukérteni.

3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák(strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika,információelmélet stb.) létjogosultságát, sõtezek eredményeit – sokat tanulva tõlük –


12

magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyan-akkor az elemzésben a történetiség elvét isalkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákbannem puszta szövegeket, hanem korhoz, a ke-letkezés idejéhez kötött mûveket látunk. Hairodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk,éppúgy nem tekinthetünk el a külsõ társadal-mi-politikai körülményektõl, a történeti szi-tuációktól, amelyben a mû létrejött, mint aszerzõ személyétõl, a mû életrajzi, biográfiaimozzanataitól.

4. A mûelemzés nem nélkülözheti a lélektani(alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociál-pszichológiai) megközelítést. A mûalkotás-ban számtalan lélektani ismeret van „kódol-va”, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elem-zés során.

5. Az irodalmi mû mindig nyelvben létezik, azírói gondolat mindig nyelvi anyagban inkar-nálódik, ezért a megközelítés elengedhetet-len része a nyelvi megvalósulás, a stílusvizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszava-inak, mondatszerkezeteinek, szövegszekven-ciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüg-géseknek az elemzése.

Természetesen tudjuk, hogy az értelmezés lehet-séges árnyalatai egy-egy novella esetében gya-korlatilag a végtelenségig gyarapíthatók, s a mû-elemzés során azonos súllyal az alkotás mindenjelentéstartománya nem tárható föl, a mû mindenösszetevõjének szemléje a mikroeszközök vizs-gálatától a magyar és a világirodalmi párhuzamo-kig minden novella esetében nem végezhetõ el.Ezért az elemzés során nem valamely divatos esz-tétikai rendszert, mûelemzõ iskolát kívánunk kö-vetni, hanem mindenekelõtt a tárgyalt szöveghezakarunk igazodni, az elemzéshez kiszemelt no-vella jellegének, mûfaji sajátosságainak megfele-lõ, az értelmezést legjobban szolgáló, a megértéstleginkább megkönnyítõ, leginkább célravezetõutat kívánjuk megválasztani. Az irodalommal valófoglalkozás – az irodalomtörténet, az irodalom-kritika, a mûelemzés is – az irodalom része. Ép-pen ezért mondanivalónkat, gondolatainkat épmagyar nyelven, tudományos szakzsargon nél-kül, érthetõen és érzékelhetõen szeretnénk kifej-teni. Célunk a mûértõ befogadás megkönnyítése,s kerüljük a mûelemzõ iskolák túlzásait, az avíttvagy divatos kifejezéseket, a mesterséges foga-lomrendszert, az áltudományos szakzsargont. Ma

már nyilvánvaló, hogy az irodalom autonóm mû-vészet, s valamely irodalmi alkotás csak akkorminõsül fontosnak, ha esztétikailag értékes. Ezérta mûvek kiválasztásában arra törekedtünk, hogycsak olyan alkotásokat tegyünk az elemzés tár-gyává, amelyek az irodalom tényleges és mara-dandó értéktartományát képviselik, amelyek mû-vészileg becsesek. Ez önmagában is indokolná,hogy emelkedettebb hangon méltassuk a kiválószerzõk kiváló mûveit, ám felsõfokú jelzõk he-lyett a nehezebb utat választottuk: az elemzés ala-posságával és részletességével akarjuk megérez-tetni a mûvek esztétikai értékét.”

A szerelem mint ihletforrás

A líra egyik alapformája: a dalDalok a szerelemrõl

MûdalokBalassi Bálint: Hogy Júliára talála, így kö-szöne neki Csokonai Vitéz Mihály: A ReményhezVörösmarty Mihály: Ábránd

KuckóEgy kis kitérõ: a ritmus és a rímfajták

Összefoglalás – A szerelem mint ihletforrásTémazáró dolgozat

Kiegészítõ anyag:Soproni virágénekCsokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelemJózsef Attila: FlóraKuckó dalszövegei

Weöres Sándor versrészletével indul a fejezet. A strófa a népdalok hangulatát idézi: „Három ma-dár tollászkodik a faágon, / három lányt férjhezadni nagyon bánom. / De mivel már nagyra nõttmind a három, / férjhez adom valamennyit még anyáron.”

A szerelem a költészet kezdete óta fõ ihletforrástjelentett a mûvészek számára. Az élmény egyénikifejezõdése már az ókor költõk verseiben is meg-figyelhetõ. Az eltérõ korok költõi mind másképpfogalmazták meg érzéseiket. A kor stílusirányza-tai, a különbözõ értékrendek, a valláshoz való vi-szony mind-mind sajátos hangnemet adnak enneka témának. A szerelmes versek hangulatát perszenagymértékben meghatározta az is, hogy a költõ


13

hogyan élte meg ezt az érzést. A versek több év-század távlatából bizonyítják, hogy a szerelem, a sokszor mindenen felülemelkedõ szenvedélymennyire fontos ihletforrása az irodalomnak.

A fejezet a témát feldolgozó mûvekbõl széle-sen merít: a népdaloktól kezdve Balassi Bálint,Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és Jó-zsef Attila mûvein keresztül egészen a 20. századdalszövegíróiig: Máté Péter, a Republic és Szeke-res Adrienn dalaiig.

A téma nemcsak az irodalom mûvelõi, de a hét-köznapi ember számára is meghatározó jelentõség-gel bír, s errõl tizenhárom éves korban már saját él-ménnyel is rendelkezhetnek tanítványaink. Ezértfontos megismerni, milyen is ez az érzés, mit jelentaz ember számára. (Nyilván mást a kamaszkor-ban, és mást felnõttként.) A versek segítségével el-mélyíthetjük, hogy a lírai alkotások érzelmi, gon-dolati, erkölcsi élmények forrásai, s szélesíthetjüka palettát a téma más mûvészi ágakban (festészet,zene) való ábrázolásának megismertetésével.

A fejezet feldolgozása során tovább bõvíthet-jük tanulóink verstani ismereteit, a költõi kifeje-zõeszközökrõl és a nyelvi alakzatról tanultakat,összefoglalhatjuk és rendszerezhetjük a rímrõl ésa ritmusról megismerteket is.

A dráma és a színjáték

Múltba-nézõA dráma

A komédiaEgy nagyon zsugori úr – Molière: A fösvény

Kiegészítõ anyag: A ma színháza

A színház története szorosan kapcsolódik az em-beriség történetéhez és mûvészeti koraihoz. Amintazt Götz Eszter is megfogalmazza Színház-nézõcímû könyvében, az ember örök vonzódást érez a játék iránt. Látni és láttatni akarja saját magát,az életet, a világ tényeit. A színház mindig külön-leges és ünnepélyes jelenség volt, és reméljük, azis marad.

A harmadik mûnem kialakulásának rövid átte-kintése lehetõséget ad az ötödik osztályban – tör-ténelembõl – tanultak felidézésére, majd az alap-vetõ sajátosságainak megismerésére. Azért Mo-lière komédiáját választottuk, mert viszonylagrövid terjedelmû, elolvasása nem jelent meg-

oldhatatlan feladatot a gyerekek többsége számára.Témája annyira élõ, alakjai annyira jellegzetesek,hogy nem szorulnak magyarázatra a tanulók szá-mára. A feldolgozás során törekedjünk arra,hogy akár nem nyelvi kifejezõeszközökkel, akáregy részlet megtanulásával ösztönözzük tanuló-inkat „elõadásra”! Lehetõségként említjük meg,hogy egy színházi elõadás (vagy videofelvétel)által válhat teljessé az olvasás nyújtotta élmény.

A fejezetben kiegészítõ anyagként ajánljuk el-olvasásra A ma színházáról szóló írást. Az Iroda-lom feladatlapokban található év végi szöveg-értés témája is egy színház, Nemzeti Színházunk.A fejezet feldolgozása során feltétlenül szánjunkidõt annak a viselkedéskultúrának a kialakításárais, amely elvárható mindenkitõl, aki színházi elõ-adást tekint meg!

Mindannyiunk otthona: a Föld

A megismerés titkai, a felfedezés csodáiAz óceánok vándorai

Részlet Kolumbusz hajónaplójából (Az elsõutazás)

Vadászok, felfedezõkTeleki Sámuel kelet-afrikai felfedezõútja

Magyar utazó „az óriáskígyók földjén”Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén (Részlet)

A vizek védelmébenJacques–Yves Cousteau – Philippe Diole: Vízibarátaink (Részlet)

Kiegészítõ anyag:Kuckó: Gerald Durell: Madarak, vadak, rokonok

(Részlet)

A fejezetben – mint azt a gyerekekhez intézettajánlóban is megfogalmaztuk – bátor utazókkal,szenvedélyes gyûjtõkkel és vadászokkal, elkötele-zett természetvédõkkel ismerkedünk meg. A szö-vegfajta nem ismeretlen tanulóink számára. Isme-rettartalmú, magyarázó és dokumentumjellegûszövegekkel már az 5. és a 6. évfolyamon is talál-koztak irodalomkönyvükben: ilyen volt a BükkiNemzeti Parkot bemutató részlet vagy Déva várá-nak története is.

Az ismeretterjesztõ irodalom rendkívül gazdagkínálatából készült válogatás egyik szempontja azvolt, hogy általa bepillantást nyerjünk a különbözõkorok embereinek (állatoknak) az életébe, megis-


14

merjük kapcsolataik, gondolkodásuk jellemzõit,viszonyukat élõhelyükhöz, a Földhöz. A másikszempont a ma embere környezettudatos magatar-tásának formálása volt. A nevelési momentumokeredményes megvalósítása mellett még a szöveg-értési és szövegalkotási gyakorlatokkal is segítjükaz önálló tanulási képesség kialakítását.

A munkafüzetrõl

A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépí-tését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen többfeladatot találnak benne a kedves kollégák, ame-lyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különö-sen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változa-tos, tartalmas, a tanulást segítõ, az összefüggése-ket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuktanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékosfeladatok, a totók, a keresztrejtvények, a „hazugszomszéd” játék is elnyerik a tanulók és a kedveskollégák tetszését.

Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlésfeladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira,a fejezeteken belüli rendszerezõ feladatokra, atáblázatokra, az összefoglalásokra.

A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtech-nikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kap-csolatos feladatok is.

Az Irodalom feladatlapokról

Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamintév végi felmérõ lap. Év eleji, félévi és év végi szö-vegértést mérõ lapokat is tartalmaz a taneszköz.(Megoldókulcsaik a kézikönyvben megtalálhatók.)

A feladatlapok kérdéseibõl a kedves kollégáktanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Haúgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran vál-toztathatnak.

A felmérések értékelésénél a következõ száza-lékhatárokat javasoljuk:

0–35% = 1 76–90% = 436–60% = 2 91–100% = 561–75% = 3

Tanmenetjavaslatok

A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettanterv-család Magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály cí-mû kiadvány alapján készültek. Órákra lebontvafogalmazzák meg a tananyagot, a készség- és ké-pességfejlesztést.

A kerettanterv évi 74 órát ír elõ kötelezõ óra-számként az irodalom tantárgy tanítására. A közölttanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hi-szen minden magyartanár az adott tanulócsoportképességeihez alkalmazkodik munkája során.


15

Rad

óczn

é B

álin

t Ild

ikó:

IR

OD

AL

OM

TA

NM

EN

ET

JAV

ASL

AT

– 7

. osz

tály

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

1–2.

ÉV

EL

EJI

ISM

ÉT

-L

ÉS,

ISM

ER

KE

-D

ÉS,

FE

LM

ÉR

ÉS

Ism

erke

dés

a ta

n-es

zköz

ökke

l. N

yári

olv

asm

ány-

élm

énye

k.

Tájé

kozó

dás

a tu

-dá

s, a

kép

essé

gek

és a

kés

zség

eksz

intjé

n.

Vál

ogat

ás a

mf.

fela

data

i köz

ül a

ta-

nuló

k ké

pess

égei

-ne

k m

egfe

lelõ

en.

A 6

. évf

olya

mon

tanu

lt m

ûvek

, mû-

nem

ek é

s m

ûfaj

okfõ

jelle

gzet

essé

gei.

(Fõl

eg a

z el

besz

élõ

költe

mén

y, a

re-

gény

jelle

mzõ

i.)

Ren

dsze

rezé

s,ös

szeh

ason

lítás

,ös

szef

üggé

sek

felis

mer

ése.

A ta

nesz

közö

k ha

szná

latá

nak

meg

ism

erés

e.

A k

ötel

ezõ

és a

jánl

ott o

lvas

mán

yok

bem

utat

ása.

A 6

. évf

olya

mon

tanu

ltak

rend

szer

ezés

e,is

mét

lése

, alk

alm

azás

a.A

z ed

dig

tanu

lt ir

odal

mi i

smer

etek

, mem

ori-

tere

k fe

lidéz

ése

külö

nböz

õ m

unka

form

ákba

n.

Az

észl

elt h

iány

ossá

gok

pótlá

sára

irán

yuló

gyak

orla

tok

egyé

ni, p

áros

és/

vagy

cso

port

-m

unká

ban.

A 6

. évf

olya

m é

v vé

gife

lmér

ésén

eker

edm

énye

ire

ésfe

lada

tair

a ér

dem

está

mas

zkod

ni é

svi

ssza

utal

ni a

z év

elej

i ism

étlé

s,fe

lmér

és s

orán

.

3–4.

Dia

gnos

ztiz

áló

mér

ések

: kül

ön-

bözõ

mûf

ajú

szö-

vege

k ha

ngos

és

ném

a ol

vasá

sa,

érté

se.

A h

ango

s ol

vasá

sér

téke

lési

sze

m-

pont

jain

ak is

me-

rete

: tem

pó,

foly

amat

ossá

g,ki

feje

zõsé

g va

gyeg

yhan

gúsá

g,hi

baté

vesz

tés,

írás

-je

lek

érzé

kelte

tése

,ha

llhat

óság

.

A h

elye

s és

jól f

orm

ált

besz

éd, a

kie

jtési

képe

sség

fejle

szté

se.

A h

ango

s ol

vasá

siké

pess

ég é

s a

szöv

eg-

érté

si k

épes

ség

fejle

szté

se.

A h

ango

s, k

ifej

ezõ

olva

sás

és a

ném

a, é

rtõ

ol-

vasá

s gy

akor

lása

és

elle

nõrz

ése.

A h

elye

s be

széd

légz

és, a

szü

net,

az a

rtik

ulác

ió,

a ha

ngle

jtés,

han

gsúl

y, h

ange

rõ, b

eszé

dtem

pógy

akor

lása

foly

amat

osan

, min

den

taní

tási

órá

n,tr

énin

gsze

rûen

.H

elye

sejté

si g

yako

rlat

ok v

égez

teté

se:

a m

f. v

égén

lévõ

szö

vege

kbõl

vál

ogat

ás.

Ajá

nlat

os m

inde

ngy

erek

nek

mér

õlap

otké

szíte

ni e

gész

évr

epl

. a k

ézik

önyv

ben

talá

lhat

ó m

inta

alap

ján.

Ajá

nlot

t szö

veg

azol

vasá

shoz

: Fek

ete

Istv

án: A

kön

yv.

A s

zöve

gért

éshe

z fe

l-ad

atla

p az

Irod

alom

fela

datl

apok

ban.


16

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

5.A

KÖ

NY

V É

S A

ZÉ

LE

T

Feke

te Is

tván

: A

kön

yvM

árai

Sán

dor:

F

üves

kön

yvT

k. 6

–8. o

.

Az

epik

ai m

ûvek

form

ai je

llem

zõi-

nek

ism

eret

e.Pr

óza,

téte

lmon

dat.

A s

zöve

gele

mzé

sben

való

járt

assá

g el

mél

yí-

tésé

vel a

szö

vegé

rtés

szín

vona

lána

k em

e-lé

se é

s az

irod

alm

iél

mén

yek

irán

ti fo

gé-

kony

ság

erõs

ítése

.

Az

írók

, köl

tõk

korá

bban

olv

asot

t mûv

eine

kkö

zös

felid

ézés

e.A

cím

adás

gya

korl

ása.

A c

sele

kmén

y fe

lidéz

ése,

töm

ör ö

ssze

fogl

alás

a.Ö

nálló

szö

vegf

eldo

lgoz

ás k

érdé

sek

alap

ján.

A

tanu

lócs

opor

t olv

asás

i szo

kása

inak

meg

be-

szél

ése.

A h

ango

s ol

vasá

s gy

akor

lása

, tör

téne

tmon

dás,

foga

lmaz

ás ír

ása

a cs

alád

i hag

yom

ányo

król

.

A ta

nkön

yv fe

lépí

té-

séne

k, a

fõsá

v és

ol

dals

áv s

zere

péne

k a

meg

ism

erte

tése

az

elsõ

órá

kon

kiem

elt

fela

datu

nk.

Kie

gész

ítõ a

nyag

:M

óra

Fere

nc:

A k

önyv

, de

aján

lato

sle

galá

bb o

tthon

iel

olva

sásr

a fe

ladn

i.

6.A

Z Ú

J É

LE

TN

YIT

ÁN

YA,

A N

EM

ZE

TI

IRO

DA

LO

MK

IBO

NTA

KO

ZÁ

SAA

19.

SZ

ÁZ

AD

EL

SÕ F

EL

ÉB

EN

A ro

man

tika

Tk.

10.

o.

A s

tílus

irán

yzat

.A

rom

antik

usél

etm

ód, é

leté

rzés

;a

stílu

sjeg

yek

közö

s vo

nása

i a

mûv

észe

tek

külö

nböz

õ ág

aiba

n.

A h

ango

s ol

vasá

siké

pess

ég é

s a

szöv

eg-

értõ

kép

essé

g fe

jlesz

-té

se.

Ren

dsze

rezé

s, ö

ssze

-ha

sonl

ítás,

öss

ze-

függ

ések

felis

mer

ése.

A ro

man

tikus

éle

tmód

, éle

térz

és; a

stíl

usje

gyek

közö

s vo

nása

inak

meg

figy

elés

e a

mûv

észe

tek

külö

nböz

õ ág

aiba

n.

Ism

eret

ek g

yûjté

se a

rom

antik

a st

ílusj

egye

irõl

péld

ául k

önyv

tári

gyû

jtõm

unka

sor

án.

Öná

lló is

mer

etsz

erzé

s, e

gyén

i gyû

jtõm

unka

.A

lény

egki

emel

és g

yako

rlás

a.Z

eneh

allg

atás

, fes

tmén

yek,

kép

zõm

ûvés

zeti

alko

táso

k m

egte

kint

ése.

Kie

gész

ítõ a

nyag

:Sz

enve

dély

, sze

rete

t,sz

erel

em –

kite

kint

ésaz

eur

ópai

rom

antik

usir

odal

om a

lkot

ásai

raH

einr

ich

Hei

ne:

Min

t egy

vir

ág,

olya

n va

gy…

Tk.

11.

o.

Rob

ert B

urns

: Jo

hn A

nder

son,

sziv

em, J

ohn

Tk.

12–

13. o

.A

jánl

ott t

evék

enys

égek

a té

mak

ör p

roje

ktje

l-le

gû b

õvít

éséh

ez:

A ro

man

tika

fest

é-sz

ete,

zen

éje.


17

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

7.Tö

rtén

eti á

tteki

ntés

Tk.

14–

17. o

.Ir

odal

mi t

ársa

sá-

gok,

foly

óira

tok,

a

szín

házi

éle

thõ

skor

a, ir

odal

mi

kapc

sola

tok.

Az

olva

smán

y ta

rtal

-m

ához

kap

csol

ódva

a

nem

zeti

kultú

ram

egis

mer

ése

és a

ha-

gyom

ányo

k áp

olás

air

ánti

nyito

ttság

ösz

-tö

nzés

e, a

nem

zettu

dat

meg

alap

ozás

a.

Irod

alm

i tár

sasá

gok,

foly

óira

tok,

a s

zính

ázi

élet

hõs

korá

nak

meg

ism

erés

e m

egad

ott

szem

pont

ok a

lapj

án p

edag

ógus

irán

yítá

sáva

lva

gy ö

nálló

an.

Ajá

nlot

t tev

éken

ysé-

gek

a té

mak

ör

proj

ektj

elle

gûbõ

víté

séhe

z:A

szí

nját

szás

hõs

kora

,ir

odal

mi f

olyó

irat

ok,

diva

tlapo

k, s

zínt

ár-

sula

tok.

8–9.

Köl

csey

Fer

enc

élet

útja

Tk.

18–

19. o

.H

uszt

Tk.

19-

20. o

.

Az

epig

ram

ma.

Az

idõm

érté

kes

vers

elés

rõl t

anul

tak

bõví

tése

.

Az

alap

kész

sége

k,

az í

rás,

az

olv

asás

és

a b

eszé

d fe

jlesz

tése

.A

hat

ékon

y ta

nulá

ské

pess

égén

ekfe

jlesz

tése

.

Az

élet

út e

lolv

asás

a, a

töm

öríté

s és

a v

ázla

tírás

gyak

orlá

sa, t

énye

k, a

dato

k ki

emel

ése.

A m

ûfaj

i saj

átos

ságo

k m

egfi

gyel

ése.

Mem

orite

r.K

iegé

szítõ

any

ag:

Távo

zás

Mf.

18.

o.

10–

11.

Köl

csey

Fer

enc:

Him

nusz

Tk.

21–

23. o

.

A h

imnu

sz.

Az

idõm

érté

kes

vers

elés

rõl t

anul

tak

bõví

tése

. N

yelv

i ala

kzat

ok,

költõ

i kif

ejez

õ-es

zköz

ök.

Erk

ölcs

i ért

ékek

köz

-ve

títés

e, tu

dato

sítá

sa.

A m

ûvek

hez

kap

cso-

lódv

a a

nem

zeti

kultú

ra h

agyo

má-

nyai

nak

meg

ism

erés

e,po

zitív

atti

tûd

a ha

-gy

omán

yok

aktív

befo

gadá

sába

n.

A g

ondo

lati

egys

égek

bel

sõ s

zerk

ezet

ének

vizs

gála

ta.

Zen

ehal

lgat

ás.

A tö

rtén

elm

i ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

.

Mem

orite

r.

12.

Köl

csey

Fer

enc:

Para

ines

is K

ölcs

eyK

álm

ánho

z(R

észl

etek

) T

k. 2

3–25

. o.

Para

ines

is.

A h

ango

s ol

vasá

siké

pess

ég é

s a

szöv

eg-

érté

si k

épes

ség

fejle

szté

se.

A m

ûfaj

i saj

átos

ságo

k m

egfi

gyel

ése.

Erk

ölcs

i kód

ex k

észí

tése

.M

emor

iter:

10

–15

sorn

yi ré

szle

t.


18

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

13.

Vör

ösm

arty

Mih

ály

élet

útja

T

k. 2

6–27

. o.

A h

ango

s ol

vasá

siké

pess

ég é

s a

szöv

eg-

érté

si k

épes

ség

fejle

szté

se.

A S

zép

Ilon

ka c

ímû

mûv

ének

felid

ézés

e.A

jegy

zetk

észí

tés

mik

éntjé

nek

meg

ism

erés

eta

nári

irán

yítá

ssal

.

Ajá

nlat

os m

ár a

zél

etra

jzi ó

rán

meg

-ke

zden

i a S

zóza

ttal

való

ism

erke

dést

.

14.

Vör

ösm

arty

Mih

ály:

Szóz

at

Tk.

27–

30. o

.

Haz

afia

s ód

a, ro

-m

antik

us lá

tom

ás,

túlz

ás.

Erk

ölcs

i ért

ékek

köz

-ve

títés

e, tu

dato

sítá

sa.

Az

össz

ehas

onlít

óké

pess

ég fe

jlesz

tése

.A

ver

selé

si m

ód

felis

mer

ésén

ek fe

j-le

szté

se.

Zen

ehal

lgat

ás.

A tö

rtén

elm

i ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

.Ö

ssze

haso

nlító

ver

sele

mzé

s.R

övid

, ráv

ezet

õ fe

lada

tok

az ö

ssze

haso

nlító

vers

elem

zés

gyak

orlá

sára

, kül

önfé

le s

zepo

ntok

alap

ján.

K

ülön

féle

jó m

egol

dáso

k ös

szev

etés

e.

Mem

orite

r.

15.

Rés

zöss

zefo

glal

ásK

ölcs

ey é

sV

örös

mar

tyT

k. 3

1–32

. o.

A re

ndsz

erez

õ, ö

ssze

-ha

sonl

ító é

s el

emzõ

képe

sség

fejle

szté

se.

Kuc

kó: E

pizó

dok

a re

form

kor n

agy-

jain

ak é

leté

bõl

Tk.

33–

34. o

.

16.

Szám

onké

rés

Tém

azár

ó do

lgoz

atA

fela

datla

p az

Irod

alom

fela

dat-

lapo

kban

talá

lhat

ó.

17–

18.

I. ir

odal

mi d

olgo

zat

írás

aÖ

ssze

haso

nlító

vers

elem

zés.

N

yelv

tani

, hel

yesí

rási

,ny

elvh

elye

sség

iis

mer

etek

alk

alm

azás

aa

foga

lmaz

ások

ban,

írás

beli

szöv

egek

ben.

Köl

csey

Fer

enc

Him

nusz

ának

és

Vör

ösm

arty

Szóz

atán

ak ö

ssze

haso

nlítá

sa.

Javí

tás

nyel

vtan

órán

.


19

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

19.

A n

épie

s-ne

mze

tikö

ltész

etki

bont

akoz

ása

Tk.

35.

o.

Petõ

fi S

ándo

rél

etút

jaT

k. 3

6–39

. o.

A n

épie

s-ne

mze

tikö

ltész

et je

llem

zõi.

A m

eglé

võ tu

dás

fe

lele

vení

tése

, új

szem

pont

sze

rint

ire

ndez

ése.

A m

ár is

mer

t Pet

õfi-

mûv

ek fe

lidéz

ése

elõz

etes

fela

datk

ént.

A m

egbe

szél

ésko

r a ta

nuló

k ta

nári

irán

yítá

ssal

öss

zeve

tik i

smer

etei

ket,

tapa

szta

lata

ikat

.Sz

öveg

elem

zési

tech

niká

k: té

nyek

, ada

tok

kiem

elés

e.R

övid

ism

erte

tõ k

észí

tése

a s

zöve

gben

elõ

-fo

rdul

ó né

hány

foga

lom

ról.

Kut

atóm

unka

: a la

kóhe

ly é

s a

meg

ye P

etõf

i-em

léke

inek

öss

zegy

ûjté

se. T

érké

phas

znál

at.

Ajá

nlat

os e

lõze

tes

olva

sásr

a fe

ladn

i az

egy

ik s

zöve

get.

20.

„N

em ír

ástu

dókn

ak,

nem

az

úri r

endn

ek,

De

besz

élek

sz

ûrös

, gub

ás

embe

rekn

ek…

”–

nép

és k

ölté

szet

A v

irág

nak

meg

-ti

ltan

i nem

lehe

t…D

alai

m

Tk.

40–

43. o

.

A h

angs

úlyo

s ve

r-se

lésr

õl ta

nulta

kbõ

víté

se.

A s

zóki

ncs

bõví

tése

,ár

nyal

ása,

a k

ifej

ezõ

képe

sség

fejle

szté

se

az o

lvas

ott s

zöve

gben

talá

lhat

ó új

kif

ejez

é-se

k fe

lhas

znál

ásáv

al.

Az

önki

feje

zés

képe

s-sé

géne

k ki

telje

síté

se.

Kép

essé

g az

üte

m-

hang

súly

os v

erse

lés

ritm

usán

ak fe

lism

eré-

sére

.

A k

öltõ

i szö

veg-

és

képa

lkot

ás v

izsg

álat

a.

A v

erse

kben

meg

jele

nõ e

gysz

erûb

b ké

pek,

alak

zato

k fe

lism

erés

ének

, meg

neve

zésé

nek,

szer

epén

ek é

s ha

ngul

ati h

atás

ának

gya

korl

ása.

Lír

ai m

ûvek

köz

ös é

s ön

álló

olv

asás

ának

gyak

orlá

sa, f

eldo

lgoz

ása

külö

nböz

õ m

unka

-fo

rmák

ban

és fe

lada

ttípu

sokk

al.

A h

elye

s be

széd

légz

és, a

szü

net,

az a

rtik

ulác

ió,

a ha

ngle

jtés,

han

gsúl

y, h

ange

rõ, b

eszé

dtem

pógy

akor

lása

foly

amat

osan

, min

den

taní

tási

órá

n,tr

énin

gsze

rûen

.

Ajá

nlat

os a

z eg

yik

vers

et e

lõze

tes

olva

sásr

a fe

ladn

i.


20

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

21.

A X

IX. s

záza

dkö

ltõi

Tk.

44–

45. o

.

Ars

poet

ica.

A k

ifej

ezõ

képe

sség

fejle

szté

se.

A k

önyv

tári

tájé

kozó

-dá

s, a

kül

önbö

zõin

form

áció

hord

ozók

hasz

nála

tána

k ké

pes-

sége

.A

mûe

lem

zés

képe

s-sé

géne

k fe

jlesz

tése

.

A v

ers

alap

mot

ívum

aina

k fe

lism

erés

e és

érte

lmez

ése.

K

utat

ómun

ka a

kön

yvtá

rban

: Móz

es, K

ánaá

n.A

kif

ejez

õ ol

vasá

s gy

akor

lása

. M

egze

nésí

tett

Petõ

fi-v

erse

k ha

llgat

ása.

Kuc

kó –

olv

assu

nkeg

yütt

! ve

rsei

22.

„Szé

p va

gy, a

lföld

,le

galá

bb n

ekem

szép

!”–

a sz

ülõf

öld,

a m

agya

r táj

ábrá

zolá

saÚ

ti le

vele

k(R

észl

etek

)T

k. 4

6–49

. o.

A m

ûbal

lada

jelle

mzõ

i. A

z id

õmér

téke

sve

rsel

és je

llem

zõi,

a le

ggya

kori

bbve

rslá

bak.

A s

zóki

ncs,

a k

ifej

ezõ

képe

sség

fejle

szté

se

az o

lvas

ott s

zöve

gben

talá

lhat

ó ki

feje

zése

kfe

lhas

znál

ásáv

al.

Fela

dato

k m

ás k

orok

ban

szül

etet

t mûa

lkot

ások

ideg

ensé

géne

k m

egta

pasz

talá

sára

.Tö

rtén

etm

ondá

s, a

hel

yszí

nek

válto

zásá

nak

nyom

on k

övet

ése.

Kuc

kó –

olv

assu

nkeg

yütt

!ve

rsei

23.

Kis

kuns

ágT

k. 4

9–52

. o.

A m

agya

ros

vagy

ütem

hang

súly

osve

rsel

és je

llem

zõi

Tk.

53–

54. o

.

Leí

ró v

ers.

Az

ütem

hang

súly

osve

rsel

ésrõ

l tan

ulta

kbõ

víté

se.

A m

eglé

võ tu

dás

moz

-gó

sítá

sa, ú

j sze

mpo

ntsz

erin

ti re

ndez

ése.

Az

önál

ló é

s cs

opor

tos

ism

eret

szer

zés

haté

-ko

nysá

gána

k m

egta

-pa

szta

lása

.Tö

rekv

és a

saj

át ta

nu-

lási

str

atég

ia fo

koza

tos

kial

akítá

sára

.

A k

oráb

ban

tanu

lt ve

rsta

ni is

mer

etek

felid

ézés

epl

. ötle

tbör

ze s

egíts

égév

el.

Gya

korl

atok

az

ütem

hang

súly

os v

erse

lés

ritm

usán

ak fe

lism

erés

ére,

a h

angs

úlyo

s és

a

hang

súly

tala

n sz

ótag

meg

külö

nböz

teté

sére

.A

rím

elés

meg

figy

elés

e m

egad

ott s

zem

pont

okal

apjá

n pe

dagó

gus

irán

yítá

sáva

l, cs

apat

-m

unká

ban,

maj

d ön

álló

an.

Kuc

kó –

olv

assu

nkeg

yütt

!ve

rsei


21

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

24.

„L

elke

mne

keg

yedü

li, /

De

egy

vilá

gnál

több

et é

rõki

ncse

”–

a Jú

lia-v

erse

k

Res

zket

a b

okor

,m

ert…

Tk.

55–

56. o

.

A d

al m

ûfaj

ije

llem

zõi.

A k

ifej

ezõ

képe

sség

fejle

szté

se a

mem

ori-

tere

k ri

tmik

us h

ango

z-ta

tásá

val.

Kép

essé

g az

irod

alm

ial

kotá

s m

ûfaj

i sa

já-

toss

ágai

nak

a fe

lis-

mer

ésér

e.

Az

alko

táso

k m

ûfaj

i sa

játo

sság

aina

k fe

lism

e-ré

se, a

jelle

mzõ

k ös

szeg

yûjté

se é

s kö

zös

meg

-be

szél

ése.

Ele

mzé

sek

a m

ûvek

reto

rika

i, sz

öveg

építk

ezés

isa

játo

sság

aina

k fi

gyel

embe

véte

léve

l.

Mem

orite

r.

25.

Szep

tem

ber

végé

nT

k. 5

7–58

. o.

Az

elég

ia m

ûfaj

ije

llem

zõi.

Kép

essé

g az

irod

alm

ial

kotá

s m

ûfaj

i sa

já-

toss

ágai

nak

a fe

lism

e-ré

sére

.A

mûe

lem

zés

képe

s-sé

géne

k fe

jlesz

tése

.

Az

alko

táso

k m

ûfaj

i sa

játo

sság

aina

k fe

lism

e-ré

se, a

jelle

mzõ

k ös

szeg

yûjté

se é

s kö

zös

meg

besz

élés

e.

Mem

orite

r.

26.

„Gyõ

zni f

og it

t a jó

.D

e le

gels

õ na

gydi

adal

ma

/Vé

rten

gerb

e ke

rül”

–kö

zéle

ti té

máj

úve

rsek

Egy

gon

dola

t bán

ten

gem

et…

Tk.

58–

60. o

.

A ra

pszó

dia

mûf

aji

jelle

mzõ

i.K

épes

ség

az ir

odal

mi

alko

tás

mûf

aji

sajá

tos-

sága

inak

a fe

lism

eré-

sére

.

Az

alko

táso

k m

ûfaj

i sa

játo

sság

aina

k fe

lism

e-ré

se, a

jelle

mzõ

k ös

szeg

yûjté

se é

s kö

zös

meg

-be

szél

ése.

Mem

orite

r – v

ers-

rész

let v

agy

az e

gész

vers

.


22

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

27.

„N

épek

tava

sza”

–a

forr

adal

om lí

rája

Nem

zeti

dal

Tk.

61–

63. o

.

A h

azaf

ias

dal.

A m

ûele

mzé

s ké

pes-

ségé

nek

fejle

szté

se.

Ele

mzé

sek

a m

ûvek

ret

orik

ai, s

zöve

gépí

tkez

ési

sajá

toss

ágai

nak

figy

elem

bevé

telé

vel.

Mem

orite

r.K

iegé

szítõ

any

ag:

Tisz

teljé

tek

akö

zkat

onák

at!

Tk.

64–

65. o

.

28.

Rés

zöss

zefo

glal

ás„A

z ör

ök P

etõf

i”T

k. 6

6–67

. o.

A v

erse

khez

kap

-cs

olód

va a

nem

zeti

kultú

ra m

egis

me-

rése

és

a ha

gyom

á-ny

ok á

polá

sa ir

ánti

nyito

ttság

ösz

tön-

zése

, a n

emze

ttuda

tm

egal

apoz

ása.

A re

ndsz

erez

õ, ö

ssze

-ha

sonl

ító é

s el

emzõ

képe

sség

fejle

szté

se.

A je

gyze

telé

s és

a v

ázla

tkés

zíté

s gy

akor

lása

.A

gon

dola

ti eg

ység

ek b

elsõ

sze

rkez

etén

ekvi

zsgá

lata

.

29.

Tém

azár

ó do

lgoz

atA

fela

datla

p az

Irod

alom

fela

dat-

lapo

kban

talá

lhat

ó.

30.

TÖR

TÉN

ELM

IK

OR

SZA

KO

K,

ESE

MÉ

NYE

KÁ

BR

ÁZO

LÁSA

LÍR

AI É

S E

PIK

AI

ALK

OTÁ

SOK

BA

NR

égi i

dõk

emlé

keze

teT

k. 7

4. o

.Ja

nus

Pann

oniu

sél

etút

jaT

k. 7

5. o

.

Mag

yar t

örté

nelm

ies

emén

yek

és k

or-

szak

ok m

egid

ézés

eaz

irod

alom

ban.

A n

emze

ti ku

ltúra

ha-

gyom

ánya

inak

meg

is-

mer

ése,

poz

itív

attit

ûda

hagy

omán

yok

aktív

befo

gadá

sába

n.

Elõ

zete

s gy

ûjtõ

mun

ka, k

isel

õadá

s a

költõ

rõl.


23

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

31.

Janu

s Pa

nnon

ius

epig

ram

mái

Tk.

76–

77. o

.

A h

elye

s és

jól f

orm

ált

besz

éd, a

kie

jtési

ké-

pess

ég fe

jlesz

tése

a

lírai

mûv

ek o

lvas

ása

sorá

n.A

kif

ejez

õ ké

pess

égfe

jlesz

tése

a m

emor

i-te

r han

gozt

atás

a so

rán.

A fe

ldol

gozo

tt m

ûvek

hez

kötõ

dõ k

ifej

ezés

mó-

dok

jelle

mzõ

inek

meg

neve

zése

. Szé

piro

dalm

isz

öveg

ek le

hets

éges

jele

ntés

eine

k cs

opor

tos,

egyé

ni, i

rány

ított

és ö

nálló

meg

ism

erés

e,a

meg

érté

s gy

akor

lása

.

Mem

orite

r: P

annó

nia

dics

éret

e.K

iegé

szítõ

any

ag:

Bal

assi

Bál

int é

letú

tjaT

k. 7

8–79

. o.,

Bal

assi

Bál

int:

Egy

kat

onaé

nek

Tk.

80–

82. o

.,B

úcsú

ja h

azáj

ától

Mf.

38–

41. o

.

32.

Ara

ny J

ános

éle

tútja

,je

lent

õség

eT

k. 8

3–84

. o.

Ara

ny J

ános

: Sz

ondi

két

apr

ódja

T

k. 8

4–86

. o.

Az

5. é

s 6.

évf

olya

-m

on ta

nult

mûv

ek(p

l. a

Csa

ládi

kör

, a

Told

i) fõ

jelle

gze-

tess

égei

.

Ren

dsze

rezé

s, ö

ssze

-ha

sonl

ítás,

öss

zefü

g-gé

sek

felis

mer

ése.

A m

eglé

võ tu

dás

moz

gósí

tása

, új s

zem

-po

nt s

zeri

nti r

ende

zése

.

Az

eddi

g ta

nult

irod

alm

i ism

eret

ek, m

emor

ite-

rek

felid

ézés

e kü

lönb

özõ

mun

kafo

rmák

ban.

A

z és

zlel

t hiá

nyos

ságo

k pó

tlásá

ra ir

ányu

lógy

akor

lato

k eg

yéni

, pár

os é

s/va

gy c

sopo

rt-

mun

kába

n.

33.

Ara

ny J

ános

:Sz

ondi

két

apr

ódja

T

k. 8

4–86

. o.

A lí

rai s

zerk

ezet

, a

mûf

aji s

aját

ossá

-go

k, a

ver

sfor

mák

válto

zata

i. A

lapi

smer

etek

a fe

-je

zetb

en o

lvas

ható

alko

táso

k m

ûfaj

i és

nye

lvi s

aját

ossá

-ga

iról

.

A m

ûele

mzé

si k

épes

-sé

g fe

jlesz

tése

tört

é-ne

lmi t

émáj

ú m

ûvek

elem

zése

sor

án.

A s

zöve

gben

ki n

em fe

jtett

tart

alm

ak m

egér

té-

séne

k gy

akor

lása

dif

fere

nciá

lt m

unká

val,

ism

er-

kedé

s a

szöv

egér

tési

tech

niká

kkal

.E

lõze

tes

gyûj

tõm

unka

a m

û tö

rtén

eti k

orár

ól.

A m

ai k

özny

elvt

õl e

ltérõ

sza

vak

meg

ism

erés

ére

szót

árak

kés

zíté

se.

Kie

gész

ítõ a

nyag

:A

füle

mil

e T

k. 1

17–1

19. o

.,L

etés

zem

a la

ntot

Mf.

45–

47. o

.

34.

Félé

vi s

zöve

gért

ésA

fela

datla

p az

Irod

alom

fela

dat-

lapo

kban

talá

lhat

ó.


24

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

35.

Jóka

i Mór

éle

tútja

Tk.

87–

88. o

.N

egyv

en é

vvi

sszh

angj

aT

k. 8

9–90

. o.

Kép

essé

g sz

öveg

ekka

pcso

latá

nak

éskü

lönb

ségé

nek

felis

mer

ésér

e.

A je

gyze

telé

s és

a v

ázla

tkés

zíté

s gy

akor

lása

.A

gon

dola

ti eg

ység

ek b

elsõ

sze

rkez

etén

ekvi

zsgá

lata

.G

ondo

latté

rkép

kés

zíté

se.

Szöv

egal

kotá

si g

yako

rlat

ok.

Ajá

nlat

os J

ókai

írás

átel

õzet

es o

lvas

ásra

fela

dni.

36.

Jóka

i Mór

: A

kõs

zívû

em

ber

fiai

A re

gény

mûf

aja

A tö

rtén

elm

i kor

A re

gény

foga

lmá-

nak

bõví

tése

.

A re

gény

kor

a.

Hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

-lá

s a

szót

árak

, a le

xi-

kono

k, a

z in

tern

etke

resõ

prog

ram

jain

akfe

lhas

znál

ásáv

al.

A d

igitá

lis k

ompe

ten-

cia

fejle

szté

se.

A re

gény

öná

lló e

lolv

asás

a el

õtt m

egfi

gyel

ési

szem

pont

ok, f

elad

atok

adá

sa. J

egyz

etek

kész

ítése

cso

port

ban

vagy

egy

énile

g.A

regé

ny m

ûfaj

i saj

átos

sága

inak

felf

edez

ése,

meg

neve

zése

.A

tört

énel

mi r

egén

y is

mer

tetõ

jegy

eine

k fe

lis-

mer

ése.

A

mû

feld

olgo

zása

taná

ri ir

ányí

táss

al.

Mûr

észl

etek

felo

lvas

ása.

Öná

lló is

mer

etsz

erzé

s, e

lõze

tes

kuta

tóm

unka

a

regé

ny k

orár

ól.

Ajá

nlat

os a

tk. é

s a

mf.

fela

data

it m

áraz

olv

asás

sor

ánel

õzet

es fe

lada

tkén

tfe

ladn

i.

37–

38.

A re

gény

cse

lekm

é-ny

e és

sze

rkez

ete

A re

gény

cse

lekm

é-ny

e és

sze

rkez

ete.

Az

olva

sotta

k re

prod

ukál

ásán

akm

ódja

i.H

elyz

etek

, kal

an-

dok,

kon

flik

tuso

k.

A d

ram

atik

us

feld

olgo

zás

lehe

tõ-

sége

i.

A s

zóki

ncs,

a k

ifej

ezõ-

képe

sség

fejle

szté

se

az o

lvas

ott s

zöve

gben

talá

lhat

ó ki

feje

zése

kfe

lhas

znál

ásáv

al.

A k

ifej

ezõ-

képe

sség

fejle

szté

se.

A re

gény

cse

lekm

ényé

nek

és s

zerk

ezet

ének

,va

lam

int

mot

ívum

aina

k, a

zok

szer

epén

ekm

egfi

gyel

ése

válto

zato

s m

unka

form

ákba

n.Ö

nálló

ism

eret

szer

zés,

elõ

zete

s gy

ûjtõ

mun

ka

a re

gény

tört

énel

mi v

onat

kozá

sú e

sem

énye

irõl

.

Lén

yegk

iem

elés

, váz

latk

észí

tés.

A re

gény

dra

mat

ikus

feld

olgo

zása

: pél

dául

egés

z cs

opor

tos

impr

oviz

áció

Bud

a vá

rána

kbe

véte

lérõ

l.


25

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

39–

40.

A h

elyz

et, h

elys

zín,

a

szer

eplõ

k, a

cse

-le

kmén

yele

mek

is

mer

ete,

az

idõ-

és

esem

énys

zerk

ezet

köve

tése

Hel

yzet

ek, k

alan

-do

k, k

onfl

iktu

sok.

A re

gény

hel

yszí

nei.

Az

idõ

és a

tér

moz

zana

tai.

Szer

eplõ

k, je

llem

-zé

sek,

sor

sok.

Érz

elm

ek, m

agat

ar-

táso

k, je

llem

ek,

kapc

sola

tok,

indí

-té

kok

bem

utat

ása

azol

vaso

tt m

ûvek

ben.

A s

zöve

gért

õ ké

pess

ég,

a m

egfe

lelõ

hat

ékon

y-sá

gú m

ûvel

etvé

gzés

,va

lam

int a

sze

rzet

tin

form

áció

felh

asz-

nálá

sa k

épes

ségé

nek

fejle

szté

se.

A k

ifej

ezõ

képe

sség

fejle

szté

se, a

meg

fele

lõsz

óhas

znál

at e

rõsí

tése

.

A s

zöve

gért

õ és

szö

-ve

galk

otó

képe

sség

fejle

szté

se.

A s

zoci

ális

kom

pete

n-ci

a fe

jlesz

tése

más

okvé

lem

ényé

nek

meg

-ha

llgat

ása,

sze

mbe

sí-

tése

sor

án.

Az

idõn

ek, a

hel

yszí

nekn

ek, a

sze

repl

õk v

isel

-ke

désé

nek

a m

egfi

gyel

ése.

A ta

nári

java

slat

és

a ta

nuló

k pá

rvál

aszt

ása

alap

ján

szer

vezõ

dõpá

roso

k eg

y-eg

y el

õbbi

sze

mpo

nt b

emut

atás

ára

kész

ülne

k fe

l. A

fõsz

erep

lõk

élet

útjá

nak

nyom

on k

övet

ése

(pl.:

köz

ösen

kés

zíte

tt él

etút

térk

ép k

észí

tése

).A

z él

etut

ak ö

ssze

kapc

soló

dása

. A

sze

repl

õk –

tört

énel

mi s

zem

élye

k és

köl

tött

alak

ok –

meg

külö

nböz

teté

se.

A m

ellé

ksze

repl

õk fõ

hõsö

khöz

fûzõ

dõ v

iszo

-ny

ának

meg

ítélé

se. V

élem

énya

lkot

ás a

sze

rep-

lõk

jelle

mér

õl, c

sele

kede

tekr

õl, h

elyz

etek

rõl,

mag

atar

tásr

ól.

Gya

korl

atok

a je

llem

zési

eljá

ráso

kra,

(pl.:

bel

e-ké

pzel

éses

mód

szer

rel,

Ki v

agyo

k én

?fo

rmá-

ban)

.A

sze

repl

õk tu

lajd

onsá

gain

ak é

rték

elés

e.

Az

érze

lmek

kif

ejez

ésén

ek m

egfi

gyel

ése.

L

ehet

õség

sze

rint

a re

gény

bõl k

észü

lt fi

lmm

egte

kint

ése.


26

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

41.

Öss

zefo

glal

ásT

k. 1

26. o

.A

rend

szer

ezõ,

öss

ze-

haso

nlító

és

elem

zõké

pess

ég fe

jlesz

tése

.

A s

zöve

galk

otás

iké

pess

ég fe

jlesz

tése

elbe

szél

és é

s le

írás

kész

ítése

sor

án.

A fe

jeze

tben

meg

ism

ert m

ûvek

, iro

dalm

i ism

e-re

tek,

a m

emor

itere

k fe

lidéz

ése

külö

nböz

õm

unka

form

ákba

n.

Az

olva

sott

mûv

ek k

ifej

ezés

mód

beli,

mûf

aji

és v

erse

lési

jelle

mzõ

inek

a m

egfi

gyel

ése,

öss

ze-

gyûj

tése

, a k

oráb

bi is

mer

etek

fele

leve

níté

se.

Szöv

egal

kotá

si g

yako

rlat

ok, (

pl.:

szöv

egek

mon

data

inak

idõr

endi

sor

rend

be á

llítá

sa, l

eírá

sbõ

víté

se m

ellé

knev

ekke

l.A

z és

zlel

t hiá

nyos

ságo

k pó

tlásá

ra ir

ányu

lógy

akor

láso

k eg

yéni

, pár

os é

s/va

gy c

sopo

rt-

mun

kába

n.

Kie

gész

ítõ a

nyag

:Z

ríny

i Mik

lós:

Az

törö

k áf

ium

ell

en

való

orv

ossá

g…T

k. 1

15–1

16. o

.T

hea

Bec

kman

n:K

eres

ztes

had

jára

tfa

rmer

ben

Tk.

120

–125

. o.

Ajá

nlot

t tev

éken

ysé-

gek

a té

mak

ör p

roje

kt-

jell

egû

bõví

tésé

hez:

Tö

rtén

elm

i ese

mé-

nyek

meg

jele

níté

se

a 20

. szá

zad

utol

sóév

tized

eine

k lír

ájáb

anés

epi

kájá

ban.

42.

Tém

azár

ó do

lgoz

atA

fela

datla

p az

Irod

alom

fela

dat-

lapo

kban

talá

lhat

ó.

43–

44.

II. i

roda

lmi

dolg

ozat

írás

aE

lbes

zélé

s ír

ása

jelle

mzé

ssel

Nye

lvta

ni, h

elye

sírá

si,

nyel

vhel

yess

égi

ism

eret

ek a

lkal

maz

ása

a fo

galm

azás

okba

n,ír

ásbe

li sz

öveg

ekbe

n.

Elb

eszé

lés

és je

llem

zés

vagy

leír

ás a

lkot

ása

külö

nböz

õ né

zõpo

ntbó

l. A

jánl

ott t

éma:

Jók

aiM

ór: A

kõs

zívû

em

ber

fiaic

ímû

regé

nye.

Javí

tás

nyel

vtan

órán

.


27

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

45.

MIK

SZÁ

TH

KÁ

LM

ÁN

, AM

AG

YAR

PR

ÓZ

AM

EG

ÚJÍ

TÓJA

Mik

szát

h K

álm

ánél

etút

jaT

k. 1

28–1

30. o

.

A h

ango

s ol

vasá

siké

pess

ég fe

jlesz

tése

az

éle

traj

z ré

szei

nek

felo

lvas

ása

sorá

n.

A h

ango

s ol

vasá

s gy

akor

lása

kül

önfé

le o

lvas

ási

fajtá

kban

.K

iegé

szítõ

any

ag:

Egy

kis

kité

rõ: a

zan

ekdo

taT

k. 1

30–1

31. o

.

46–

47.

Mik

szát

h ír

óim

unká

sság

a

A n

éhai

bár

ány

Tk.

131

–137

. o.

Ala

pism

eret

ek

a no

vella

mûf

aji

sajá

toss

ágai

ról.

A n

ovel

la s

zerk

ezet

ije

llem

zõi.

Kép

essé

g az

irod

alm

ial

kotá

s m

ûfaj

i saj

átos

-sá

gain

ak a

felis

mer

é-sé

re.

A m

ûele

mzé

s ké

pes-

ségé

nek

fejle

szté

sepr

ózai

mûv

ek o

lvas

ása

sorá

n.

Mûf

aji m

egha

táro

záso

k ké

szíté

se ta

nári

irán

yí-

táss

al v

ázla

tírás

sor

án. A

tapa

szta

ltak

meg

be-

szél

ése,

ele

mzé

se.

A n

ovel

la s

zerk

ezet

i váz

latá

nak

elké

szíté

se.

Ajá

nlot

t tev

éken

ysé-

gek

a té

mak

ör p

roje

kt-

jell

egû

bõví

tésé

hez:

Ír

junk

, gyû

jtsün

kan

ekdo

tát!

48.

A p

énzü

gym

inis

zter

regg

elije

Tk.

138

–140

. o.

A k

orlá

tfaT

k. 1

41–1

42. o

.

A k

arco

lat.

A h

ango

s ol

vasá

si

képe

sség

fejle

szté

se

a pá

rbes

zéde

s és

elb

e-sz

élõ

rész

ek fe

lolv

asá-

sa s

orán

.A

mûe

lem

zés

képe

s-sé

géne

k fe

jlesz

tése

próz

ai m

ûvek

olv

asás

aso

rán.

Az

irón

ia fo

rrás

ának

meg

mag

yará

zása

, a tö

rtén

etta

nuls

ágán

ak m

egfo

galm

azás

a.A

z ep

ikus

mûv

ek e

lem

zésé

nek

elm

élyí

tése

a

mf.

-ben

meg

adot

t sze

mpo

ntso

r ala

pján

.A

mûv

ek k

özös

és

önál

ló o

lvas

ása,

ért

elm

ezés

e,kö

zös

meg

besz

élés

e.

Javí

tás

nyel

vtan

órán

.


28

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

50–

51.

Cse

lekm

ény

éssz

erke

zet

A c

sele

kmén

y,

a sz

erke

zet,

a cs

e-le

kmén

yele

mek

is

mer

ete,

az

ese-

mén

ysze

rkez

etkö

veté

se.

Szöv

egek

ese

mén

y-sz

erke

zeté

nek

érzé

ke-

lése

és

érte

lmez

ése.

Az

össz

ehas

onlít

óké

pess

ég fe

jlesz

tése

a

regé

ny é

s an

nak

feld

olgo

zásá

nak

össz

evet

ése

sorá

n.

A c

sele

kmén

yele

mek

felis

mer

ésér

e, a

z es

e-m

énys

zerk

ezet

köv

etés

ére

irán

yuló

gya

korl

atok

egyé

ni, p

áros

és/

vagy

cso

port

mun

kába

n.

A re

gény

bõl k

észü

lt fi

lm, v

agy

abbó

l rés

zlet

ekm

egte

kint

ése.

A re

gény

és

a fi

lm ö

ssze

haso

nlí-

tása

a k

ifej

ezõe

szkö

zök,

a b

efog

adói

élm

ény

és a

jele

ntés

sze

mpo

ntjá

ból.

Vál

ogat

ás a

tk. 1

43.

és 1

45–1

46. o

. és

a m

f. 4

5–47

. o.

fela

data

iból

.

52.

Szer

eplõ

k és

jelle

mek

Szer

eplõ

k, je

llem

ek.

A s

zöve

gért

õ és

szö

-ve

galk

otó

képe

sség

fejle

szté

se je

llem

zés

sorá

n.

A s

zoci

ális

kom

pete

n-ci

a fe

jlesz

tése

más

okvé

lem

ényé

nek

meg

-ha

llgat

ása,

sze

mbe

-sí

tése

sor

án.

Kre

atív

gya

korl

atok

(pl.

szer

eplõ

jelle

mzé

seeg

y m

ásik

sze

repl

õ sz

empo

ntjá

ból,

egy

szer

eplõ

felté

tele

zhet

õ go

ndol

atai

nak

meg

foga

lmaz

ása

stb.

).

Illu

sztr

áció

kés

zíté

se a

sze

repl

õkrõ

l.V

élem

énya

lkot

ás a

sze

repl

õk je

llem

érõl

,cs

elek

edet

ekrõ

l, he

lyze

tekr

õl, m

agat

artá

sról

. G

yako

rlat

ok a

jelle

mzé

si e

ljárá

sokr

a.

49.

Szen

t Pét

er e

sern

yõje

Tk.

142

–149

. o.

A re

gény

szü

leté

seA

regé

ny id

eje

éste

re

A re

gény

tér-

és

idõs

zerk

ezet

ének

köve

tése

.

A té

r- é

s id

õsze

rkez

etér

zéke

lése

és

érte

lme-

zése

. A

tanu

lási

kép

essé

gfe

jlesz

tése

.A

szö

vegé

rtés

és

a sz

öveg

alko

tási

kész

ség

fejle

szté

se.

A h

elys

zín

felis

mer

ése,

az

idõ-

sze

rkez

et k

övet

ése

taná

ri ir

ányí

táss

al, k

oope

ratív

tevé

keny

ségf

orm

á-ba

n és

öná

llóan

. Az

elvé

gzet

t mun

káró

l bes

zá-

mol

ók k

észí

tése

.G

yako

rlat

ok a

z ol

vasm

ányé

lmén

yek

rövi

dm

egfo

galm

azás

ára

külö

nfél

e, s

zóbe

li és

írás

osm

ûfaj

okba

n.

Ajá

nlat

os a

tk. é

s a

mf.

fela

data

it m

áraz

olv

asás

sor

ánel

õzet

es fe

lada

tkén

tfe

ladn

i.


29

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

54.

Tém

azár

ó do

lgoz

atA

fela

datla

p az

Irod

alom

fela

dat-

lapo

kban

talá

lhat

ó.

55.

A S

ZE

RE

LE

MM

INT

IHL

ET

FO

RR

ÁS

A lí

ra e

gyik

alap

form

ája:

a d

alD

alok

a s

zere

lem

rõl

Tk.

154

–155

. o.

A d

al m

ûfaj

ije

llem

zõi.

A lí

rai m

ûvek

ele

mzé

-si

, ért

elm

ezés

i kép

es-

ségé

nek

fejle

szté

se.

Ren

dsze

rezé

s, ö

ssze

-ha

sonl

ítás,

öss

zefü

g-gé

sek

meg

álla

pítá

sapl

. az

irod

alm

i tém

ákfe

lism

erés

e so

rán.

A m

ûfaj

i saj

átos

ságo

k m

egfi

gyel

ése.

M

ûfaj

i meg

hatá

rozá

sok

kész

ítése

.G

yako

rlat

ok a

tém

a, a

mot

ívum

ok fe

lism

erés

ére.

A lí

rai m

ûnem

edd

ig ta

nult

sajá

toss

ágai

nak

össz

egzé

se p

l. ko

oper

atív

mun

kafo

rmáb

an.

A lí

rai m

û té

máj

ának

és

hang

ulat

ának

, han

g-ne

mén

ek fe

lism

erés

e, a

mûv

ekhe

z ka

pcso

lódó

fela

dato

k m

egol

dása

öná

lló é

s cs

opor

tos

mun

kába

n.

53.

Öss

zefo

glal

ásT

k. 1

50–1

52. o

.A

rend

szer

ezõ,

öss

ze-

haso

nlító

és

elem

zõké

pess

ég fe

jlesz

tése

.

A fe

jeze

tben

meg

ism

ert m

ûvek

, iro

dalm

i ism

e-re

tek,

felid

ézés

e kü

lönb

özõ

mun

kafo

rmák

ban

a ta

nkön

yv é

s a

mun

kafü

zet f

elad

atai

segí

tség

ével

.A

z és

zlel

t hiá

nyos

ságo

k pó

tlásá

ra ir

ányu

lógy

akor

lato

k el

végz

ése.

56.

Dal

ok a

sze

rele

mrõ

lT

k. 1

55–1

57. o

.Sz

erel

mi d

alok

, vi

rágé

neke

k.A

mûe

lem

zés

képe

s-sé

géne

k fe

jlesz

tése

lírai

alk

otás

okol

vasá

sáva

l.

Az

olva

sott

mûv

ek le

gfon

tosa

bb m

ûfaj

i ism

ér-

vein

ek ö

ssze

gyûj

tése

cso

port

mun

kába

n, a

ko-

rább

i ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

. A

ver

sek

elem

zésé

hez

aján

ljuk

szám

ítógé

pes

prog

ram

seg

ítség

ével

szí

ndia

gram

ok k

észí

tésé

t,ill

uszt

ráci

ók ra

jzol

ását

.A

szö

vege

khez

kap

csol

ódó

vizu

ális

ele

mek

meg

figy

elés

e.

Kie

gész

ítõ a

nyag

:So

pron

i vir

ágén

ekT

k. 1

56. o

.


30

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

58.

Cso

kona

i Vité

zM

ihál

y:

A R

emén

yhez

Tk.

161

–162

. o.

Az

alle

góri

a.A

kif

ejez

õ ké

pess

égfe

jlesz

tése

a ré

gies

nyel

veze

tû v

erse

ksz

öveg

hû to

lmác

solá

-sá

val.

A k

ifej

ezõ

képe

sség

fejle

szté

se a

mem

orite

rha

ngoz

tatá

sa s

orán

.

A m

û le

gfon

tosa

bb m

ûfaj

i ism

érve

inek

öss

ze-

gyûj

tése

cso

port

mun

kába

n, a

kor

ábbi

ism

eret

ekfe

lele

vení

tése

.

A m

emor

iter t

anul

ása,

ritm

ikus

han

gozt

atás

a.

Mem

orite

r.

57.

Mûd

alok

Bal

assi

Bál

int:

Hog

y Jú

liára

talá

la,

így

kösz

öne

neki

T

k. 1

58–1

59. o

.

Kül

önfé

le m

ûfaj

úlír

ai a

lkot

ások

, a

lírai

sze

rkez

et,

a m

ûfaj

i saj

átos

sá-

gok,

köl

tõi k

ifej

e-zõ

eszk

özök

és

vers

-fo

rmák

vál

toza

tai.

A k

ifej

ezõ

képe

sség

fejle

szté

se a

régi

esny

elve

zetû

ver

sek

szöv

eghû

tolm

ácso

lá-

sáva

l.

Stílu

sala

kzat

ok, s

zóké

pek

felis

mer

ése,

ille

tve

a ko

rább

i ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

.V

erse

lési

gya

korl

atok

.A

mem

orite

r tan

ulás

a, ri

tmik

us h

ango

ztat

ása.

Mem

orite

r.K

iegé

szítõ

any

ag:

Cso

kona

i Vité

zM

ihál

y: T

artó

zkod

óké

rele

mT

k. 1

59–1

60. o

.

59.

Vör

ösm

arty

Mih

ály:

Ábr

ánd

Tk.

163

. o.

A s

zóki

ncs

bõví

tése

,ár

nyal

ása,

a k

ifej

ezõ-

képe

sség

fejle

szté

se

az o

lvas

ott s

zöve

gben

talá

lhat

ó új

kif

ejez

ések

felh

aszn

álás

ával

.

Stílu

sala

kzat

ok, s

zóké

pek

felis

mer

ése,

ille

tve

a ko

rább

i ism

eret

ek fe

lele

vení

tése

.K

iegé

szítõ

any

ag:

Józs

ef A

ttila

: Fló

raT

k. 1

64–1

65. o

.

60.

Egy

kis

kité

rõ:

a ri

tmus

és

a rí

m-

fajtá

kT

k. 1

68–1

69. o

.

A m

eglé

võ tu

dás

moz

-gó

sítá

sa, ú

j sze

mpo

ntsz

erin

ti re

ndez

ése.

Az

önál

ló é

s cs

opor

tos

ism

eret

szer

zés

haté

-ko

nysá

gána

k m

egta

-pa

szta

lása

.

A k

oráb

ban

tanu

lt ve

rsta

ni is

mer

etek

felid

ézés

epl

. ötle

tbör

ze s

egíts

égév

el.

A ta

nult

mûf

ajok

saj

átos

sága

inak

felf

edez

ése.

Taná

ri m

agya

ráza

t utá

n kü

lönb

özõ

népd

alok

,m

ûköl

tész

eti a

lkot

ások

ritm

usán

ak fe

lism

erés

eeg

yéni

és

csop

orto

s fo

rmáb

an.


31

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

62.

Tém

azár

ó do

lgoz

atA

fela

datla

p az

Irod

alom

fela

dat-

lapo

kban

talá

lhat

ó.

63–

64.

A D

RÁ

MA

ÉS

A S

ZÍN

JÁT

ÉK

Múl

tba-

nézõ

A d

rám

aT

k. 1

72–1

77. o

.

A d

rám

a m

ûnem

e.A

jánl

ott t

evék

enys

é-ge

k a

tém

akör

pro

-je

ktje

lleg

û bõ

víté

sé-

hez:

A

szí

nház

vál

tozá

sai.

Egy

kiv

álas

ztot

tje

lene

t tel

jes

feld

ol-

gozá

sa, e

lõad

ása.

Dís

zlet

ek, j

elm

ezek

elké

szíté

se.

61.

Öss

zefo

glal

ásT

k. 1

70. o

.R

ends

zere

zés,

öss

ze-

haso

nlítá

s, ö

ssze

füg-

gése

k m

egál

lapí

tása

.

A fe

jeze

tben

meg

ism

ert m

ûvek

, iro

dalm

i ism

e-re

tek

felid

ézés

e kü

lönb

özõ

mun

kafo

rmák

ban.

A

z és

zlel

t hiá

nyos

ságo

k pó

tlásá

ra ir

ányu

lógy

akor

láso

k eg

yéni

, pár

os é

s/va

gy c

sopo

rt-

mun

kába

n.

Ajá

nlot

t tev

éken

ysé-

gek

a té

mak

ör p

ro-

jekt

jell

egû

bõví

tésé

-he

z:A

sze

rele

m m

int

ihle

tfor

rás

a 20

. szá

-za

d lír

ai a

lkot

ásai

-ba

n. A

Kuc

kó d

al-

szöv

egei

.


32

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

67.

MIN

DA

NN

YIU

NK

OT

TH

ON

A:

A F

ÖL

DA

meg

ism

erés

titk

ai,

a fe

lfed

ezés

cso

dái

Az

óceá

nok

vánd

orai

Tk.

184

–185

. o.

A m

agya

rázó

és

do-

kum

entu

m je

llegû

szöv

egek

jelle

mzõ

i.A

z is

mer

ette

rjes

ztõ

irod

alom

jelle

mzõ

i.

Szöv

egek

tér-

és

idõ-

szer

keze

téne

k ér

zéke

-lé

se é

s ér

telm

ezés

e.

A tá

jéko

zódá

si k

épes

-sé

g fe

jlesz

tése

.

Kie

gész

ítõ a

nyag

:R

észl

et K

olum

busz

hajó

napl

ójáb

ólT

k. 1

85–1

88. o

.

A ta

rtal

mat

jól k

özve

títõ

hang

os o

lvas

ás g

ya-

korl

ása.

Fi

lmré

szle

tek

meg

teki

ntés

e a

tém

ához

kap

cso-

lódó

an, a

szö

vege

k és

a fi

lm ö

ssze

veté

se.

65–

66.

A k

oméd

iaM

oliè

re: A

fösv

ény

Tk.

177

–181

. o.

A k

omik

um,

a hu

mor

, a p

aród

iata

rtal

mi é

s ny

elvi

eszk

özei

.

A m

ûele

mzé

s ké

pes-

ségé

nek

fejle

szté

sedr

ámai

mû,

mûr

észl

etfe

ldol

gozá

sáva

l.

A s

zöve

gért

õ ké

pess

égki

terj

eszt

ése

a vi

zuál

isin

form

áció

kra.

A k

oméd

ia m

ûfaj

i jel

lem

zõin

ek m

egfi

gyel

ése,

tábl

ázat

ba fo

glal

ása.

A

feld

olgo

zand

ó m

û cs

elek

mén

yéne

k, s

zerk

e-ze

téne

k vi

zsgá

lata

taná

ri ir

ányí

táss

al.

Jelle

m- é

s he

lyze

tkom

ikum

ok fe

lfed

ezés

e a

vígj

áték

ban

csop

ortm

unká

val.

A s

zem

lélte

tésh

ez c

élsz

erû

felh

aszn

álni

film

rész

lete

ket,

szín

házi

elõ

adás

ok ré

szle

teit

vagy

az

elek

tron

ikus

kön

yvtá

rak

anya

gát i

s.K

iscs

opor

tos

és p

áros

jele

neta

lkot

ások

, am

e-ly

ekbe

n al

kalm

azni

kel

l moz

gáse

lem

eket

,ha

ngha

táso

kat (

pl.:

taps

ot, d

obog

ást,

kopo

gást

).D

íszl

et- é

s je

lmez

terv

ek k

észí

tése

.

Kie

gész

ítõ a

nyag

:A

ma

szín

háza

Tk.

181

–182

. o.

Szób

eli s

zám

onké

rést

java

slun

k a

feje

zet

feld

olgo

zása

sor

án.

68.

Vad

ászo

k,

felf

edez

õkTe

leki

Sám

uel

kele

t-af

rika

ife

lfed

ezõú

tjaT

k. 1

89–1

92. o

.

A g

ondo

lkod

ási m

ûve-

lete

k, a

z ok

-oko

zati

össz

efüg

gése

k fe

l-is

mer

ése,

a k

övet

kez-

teté

sek

levo

nása

.

A s

zöve

g m

onda

tain

ak s

orre

ndbe

állí

tása

, újr

a-re

ndez

ése,

hib

ás m

onda

tok

felis

mer

ése

ésja

vítá

sa, k

iegé

szíté

s, ú

jraí

rás.


33

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

69.

Mag

yar u

tazó

„a

z ór

iásk

ígyó

kfö

ldjé

n”M

olná

r Gáb

or: A

zór

iásk

ígyó

k fö

ldjé

nT

k. 1

93–1

96. o

.

Az

össz

ehas

onlít

ó ké

-pe

sség

fejle

szté

se a

zel

térõ

kul

túrá

k m

egis

-m

erés

e so

rán.

A

szo

ciál

is k

ompe

ten-

cia

fejle

szté

se, t

ole-

ranc

ia é

s tis

ztel

et m

ásné

pek

kultú

rája

irán

t.

Szót

árak

, lex

ikon

ok h

aszn

álat

a is

mer

etle

nki

feje

zése

k ér

telm

ezés

e so

rán.

A

föld

göm

b, a

térk

ép é

s eg

yéb

kieg

észí

tõk

hasz

nála

ta a

szö

vegé

rtel

mez

és s

orán

.

Szób

eli s

zám

onké

rést

java

slun

k a

feje

zet

feld

olgo

zása

sor

án.

70.

A v

izek

véde

lméb

enJa

cque

s–Y

ves

Cou

stea

u –

Phili

ppe

Dio

le: V

ízi b

ará-

tain

k (R

észl

et)

Tk.

197

–200

. o.

A fe

lelõ

s kö

rnye

zeti

mag

atar

tás

fejle

szté

se.

A g

ondo

lkod

ási m

ûve-

lete

k, a

z ok

-oko

zati

össz

efüg

gése

k fe

lism

e-ré

se, k

övet

kezt

etés

ekle

voná

sa.

Kre

atív

gon

dolk

odás

,dö

ntés

hoza

tal,

prob

lé-

mam

egol

dás,

elõ

re-

látá

s, h

aték

ony

érve

lés

besz

élge

tés

és v

itaso

rán.

Bes

zélg

etés

, vita

az

olva

sott

szöv

eg k

apcs

án.

Öná

lló v

élem

ény,

érv

ek é

s cá

fola

tok

szab

atos

meg

foga

lmaz

ása.

Kut

atóm

unka

, ism

erke

dés

a sz

erzõ

k tö

bbi m

û-vé

vel.

Prez

entá

ciók

kés

zíté

se (e

gyén

i, cs

opor

-to

s) a

dott

konk

rét t

émár

ól (p

l.: a

term

észe

t-vé

dele

m k

apcs

án).

Kie

gész

ítõ a

nyag

:G

eral

d D

urel

l:M

adar

ak, v

adak

,ro

kono

kT

k. 2

01–2

04. o

.

Ajá

nlot

t tev

éken

ysé-

gek

a té

mak

ör p

ro-

jekt

jell

egû

bõví

tésé

-he

z:

Plak

át k

észí

tése

a

körn

yeze

tvéd

elem

font

ossá

gáró

l.Tá

jleír

ó kö

ltem

énye

k,pr

ózar

észl

etek

gyûj

tése

.


34

Óra

Tém

akör

,ta

nany

ag

Fog

alm

ak,

ism

eret

ekK

észs

ég- é

s ké

pess

ég-

fejl

eszt

ési c

élok

A

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

,m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Meg

jegy

zés

71–

72.

ÉV

VÉ

GI

ISM

ÉT

LÉ

S A

7. é

vfol

yam

onel

sajá

títot

t ism

ere-

tek

rend

szer

ezés

e.A

szö

vegé

rtés

és

a sz

öveg

alko

tás

gyak

orlá

sa.

Ren

dsze

rezé

s, ö

ssze

-fo

glal

ás.

A n

yelv

hasz

nála

ti,sz

öveg

alko

tási

,sz

öveg

érté

si k

épes

ség

fejle

szté

se.

A s

zele

ktál

ó ké

pess

égfe

jlesz

tése

.

A ta

nult

ism

eret

ek a

lkal

maz

ása

az é

v vé

giös

szef

ogla

ló fe

lada

tokb

an.

A ta

pasz

talt

hián

yoss

ágok

pót

lásá

ra ir

ányu

lógy

akor

láso

k.

73.

Év

végi

felm

érés

A fe

lada

tlap

azIr

odal

om fe

lada

t-la

pokb

an ta

lálh

ató.

74.

Év

végi

szö

vegé

rtés

A fe

lada

tlap

azIr

odal

om fe

lada

t-la

pokb

an ta

lálh

ató.


35

MEGOLDÓKULCSOK

Év eleji szövegértés

Gyurkovics Tibor: Üveggolyó

Volt egy üveggolyóm. Nagyon szerettem, apám hozta be a kórházba, mikor kinn feküdtem Újpesten,vakbélgyanúsan. Hogy lehet egy vakbélre gyanakodni, nem tudom. Borogattak stb. Nem mondom.Egyedül egy kórházban. Mármint hogy senki a családból. Mert a család az család. Verekszünk, marjukegymást, fõleg Trudival, akkor is. A család…

Azzal a golyóval aludtam, üveggolyó volt. Benne csík, piros kacskaringó. Megtörte a napot, ahogy afehér lepedõre tettem, szikrázva dobta szét a fényt. Ha hunyorítottam, még több napot láttam benne.Napgolyó volt, piros csíkkal.

Többszínû golyóstollért cseréltem el. Kellett nekem a golyóstoll, gondolható. Nem bírtam a golyós-toll nélkül élni tovább. Eleinte, mikor Sári fölajánlotta a cserét, vergõdtem. Magasan alszom, emeleteságyon, ott teljesen egyedül van az ember, fönn a plafonnal. Szorítottam a napgolyót, egészen nedves lett.De szemem elõtt ugrált a sötétségen át csillogó golyóstoll, ezüst tokban elbújtatva négy szín. Fekete, pi-ros, kék, zöld. Ennyi szín. Egyetlen tokban. Torkomban éreztem a vágyakozást a Sári tolla után. Csakforgolódtam az ágyban. Minden oldalon más színnel fogok írni a titokfüzetembe. Lehetetlen golyóstollnélkül élni.

Persze egyszerre akartam használni a színeket. S azt nem lehet. Elhajlik benne a betét. Szétszedtem aragyogó, ezüst tollat. Meredtek a mûanyag betétek, kibelezve. Két részben maradt a toll. Sajnáltam.Apám nagy keservesen, fejcsóválva megjavította. Aztán csak néztem a tollat. Óvatosan bántam vele, szí-nezgettem. Aztán magányos lett a toll. Az asztalon hevert, s ahogy ránéztem, nem tartozott hozzám. Vé-ge volt.

A sárga noteszt kaptam érte. Juli sokáig sajnálta a sárga noteszt. Olyan volt a papírja, mint a metszettvaj. Puha, finom. A toll benne lágyan haladt. Juli megengedte, hogy rajzoljak bele, kendermagos csirkétrajzoltam, jól sikerült. A vonalak lebegtek. Enyém lett a sárga notesz. Eleinte csak tartottam a fiókban.Porosodott. Hiába õrzöm – gondoltam –, használni kell. Két nõt rajzoltam bele, egy ismeretlen arcélet (aNagy Mûvészeti Könyvünkben egy Piombo nevû ember festménye után) és persze, madarakat. Kis ma-darat, nagy madarat, feketét, barnát. Jó lenne most a toll, gondoltam. Azzal lehetne igazán belerajzolniebbe a noteszba. De hát mindent egyszerre nem lehet. Aztán észrevettem, hogy a sárga notesz lapjai any-nyira finomak, hogy a rajz vonalai átütnek a másik lapra is. Behálózzák még a harmadik, negyedik lapotis, összekaristolják. Nem lehetett használni. Csak tartani a fiókban.

Egy kis televízióért adtam oda. Egy gyufaskatulya nagyságú dobozba kellett belenézni egy csöpp lyu-kon. Csodás volt. Idegen tájak. Nagy, fehér kerítéses kastély volt az egyik képen, a másikon egy vékonytorony ívelt fölfelé, a harmadik kép kissé elmosódottan egy csonka tornyú templomot mutatott, melyenördögfejek voltak. Tetszett. Úgy éreztem, enyém a világ. Ritkán néztem bele a lyukba. Trudinak is csakkétszer engedtem naponta. Az iskolában tízórai után, meg itthon egyszer a fürdõszobában, mosakodáselõtt. A tájak, apám azt mondta, francia tájak. De hát nem lehet mindig tájat nézni. Ezt a három tájat.Trudi már egyszer sem akarta látni, én is alig kukkantottam bele.

Nagy sokára láttam meg Évánál az üveggolyót. Hogy került hozzá, nem is az én osztályomba járt, eggyel följebb. A folyosón találkoztunk. Láttam, a köpenye zsebébe akkor tette be a golyót.

– Nem adod nekem a golyót?– Csak nem képzeled! Most cseréltem egy térképért. Egész Magyarország rajta volt meg a Pilis.Évának fölajánlottam a televíziót. Fintorgott.– Mindig ugyanaz a kép. Mit adnál még?


36

– Mindent. Amit akarsz.Éva sokat kért. Szereztem neki egy mentõautót az öcsémtõl, igaz, egyik kereke hiányzott. Piros puha

radírt. Szivartokot, fémbõl. Azt hiszem, Éva kifosztott. Rájött, hogy mindent megadnék a golyóért. És énmindent megadtam érte.

1. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betûvel!

A történetet az apa elõadásában ismerjük meg, aki elsõ személyben szól hozzánk. HA kisfiú elmondása szerint mindent megadott volna, hogy visszaszerezze az üveggolyóját. IJuli sokat kért az üveggolyóért, szinte kifosztotta a fiút. HA fiú az osztályteremben pillantotta meg ismét az üveggolyót. H

Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 4 pont

2. Húzd alá a szövegben, miért nevezte el a kisfiú az üveggolyót napgolyónak!Az aláhúzás 2 pontot ér

3. Magyarázd meg, miért lehetett annyira fontos a fiú számára az üveggolyó! A szikrázó napgolyó látványával betelt a fiú, új, csodálatos világ tárulhatott fel elõtte.

Sokféle válasz elfogadható, a felelet 2 pontot ér

4. Kövesd végig, mikre cserélte el a fiú a tárgyait! Azt is jegyezd le, kivel cserélt! (Minél részlete-sebb megnevezését add a tárgyaknak!)

Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 15 pont

5. Magyarázd meg, miért cserélgette el a fiú a tárgyakat!Egy idõ után már nem voltak fontosak a számára, felismerte a hibáikat. Mindig új dologra vágyott.

A válasz 2 pontot ér6. Adj más címet a történetnek!

Sokféle megoldás elfogadható, a jó címadás 2 pont

Összesen: 27 pont

1. csere 2. csere 3. csere 4. csere

Mit cserél? üveggolyót több színû sárga noteszt a kis televíziót,golyóstollat mentõautót,

piros puha radírt,fém szivartokot

Mire cserél? több színû sárga noteszra egy kis az üveggolyóra golyóstollra televízióra

Kivel cserél? Sárival Julival nem derül ki Évával


37

Év eleji felmérés

1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat!elbeszélõ költemény: Versben írt hosszabb vagy rövidebb költõi elbeszélés.ballada: Verses kisepikai mûfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sûrített cselekménya szereplõk párbeszédébõl és az elbeszélõi szövegbõl bontakozik ki. A történet gyakran tragikusanvégzõdik. Elõadásmódja szaggatott, szûkszavú. Szerzõje szerint megkülönböztetünk népballadát ésmûballadát.regény: Nagy terjedelmû mû, egy vagy több hõs életének hosszabb szakaszát fogja át, több szálon fut,fõszereplõk, mellékszereplõk, sok helyszín, hosszú idõtartam jellemzi.(A fogalmak magyarázatai az 5. és 6. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.)

Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér.Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, összesen 9 pont

2. Párosítsd a szerzõt a mûvel, majd nevezd meg az alkotás mûfaját!szerzõ mû mûfaj

Arany János A walesi bárdok balladaFazekas Mihály Lúdas Matyi elbeszélõ költeményGárdonyi Géza Egri csillagok regényCsokonai Vitéz Mihály Zsugori uram jellemkép (zsánerkép)

A szerzõ-mû párosítása 1-1 pont, a mûfaj beírása 1-1 pont, összesen 8 pont

3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Húzd alá, majd indokold meg a választásodat!a) Mátyás anyja, A walesi bárdok, Válasz Petõfinek, Egy estém otthon

Az Egy estém otthon Petõfi Sándor verse, a többi Arany Jánosé.b) ismétlés, ellentét, metafora, párhuzam

A metafora költõi kifejezõeszköz, a többi nyelvi alakzat.c) elõkészítés, mottó, bonyodalom, megoldás

A mottó rövid idézet, amely fontos gondolatot tartalmaz a mû megértéséhez. A többi az epikusmûvek (elbeszélõ költemény) szerkezeti elemei.

d) Ercsey Julianna, Megyeri Sára, Hrúz Mária, Arany LászlóHrúz Mária Petõfi Sándorhoz kapcsolódik (édesanyja), a többi személy Arany Jánoshoz.

e) Bornemissza Gergely, Dobó István, Cecey Éva, Kasza Palkó, Török BálintKasza Palkó a Kuckó király szereplõje, a többi az Egri csillagok címû regényé.

Az aláhúzás és az indoklás 1-1 pont, összesen 10 pont

4. Melyik szereplõ, mû, épület stb. írhatta a következõ játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költõt is!a) Vörösmarty Mihály „az irodalom legszebb díszének nevezett”. A 19. század közepén keletkeztem.

Íróm jutalma nemcsak a pályadíj és az országos elismertség lett, hanem Petõfi barátsága is. Toldi – Arany János

b) A kevés oroszlán hõsiesen harcolt falaim között. A pogányok pedig csúfosan elvonultak. Az egyikbástyám 1922 óta egy író testét õrzi. Egri csillagok – Gárdonyi Géza

c) Rettenetes vitéz lett a fiamból. Nagyon fájlalom, hogy soha nem nõsült meg. Szerettem volna, hasok unoka vesz körül. Biztos vagyok benne, hogy a neve fennmarad örökre. Toldi Lõrincné – Arany János

d) Híres vagyok nagy fösvénységemrõl. Ha ellopják a pénzes ládámat, biztosan árusítani fogom még alevegõt is. Zsugori uram – Csokonai Vitéz Mihály

Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 8 pont


38

5. Kösd össze az idézetet a szóképpel!„Mint komor bikáé, olyan a járása…”

hasonlat„Boglyák hûvösében tíz-tizenkét szolgaHortyog, mintha legjobb rendin menne dolga…”

metafora

„Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.”megszemélyesítés

„Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.”Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 4 pont

Összesen: 39 pont

Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében – 1.

(A romantika, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály)

1. Húzd alá a romantika jellemzõit!egységes korstílus, meseszerûség, minták követése, fantasztikum, 17. század, eredetiség, csak az irodalomban jelentkezett, a népi kultúra felfedezése jellemzi

Minden aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont

2. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Kölcsey Ferenc életéhez a következõ fogalmak! Debrecen: Itt tanult a Református Kollégiumban.„Jelszavaink valának: haza és haladás…”: A Búcsú az országos rendektõl címû beszédében hang-zott el ez a szállóigévé vált mondata.Kazinczy Ferenc: A nyelvújítás vezére, az irodalmi élet irányítója, Kölcsey elnyerte a megbecsülésétés rokonszenvét. Felelet a Mondolatra: Szemere Pállal együtt adta ki a nyelvújítás védelmében ezt a röpiratot.Szõdemeter: Itt született 1790-ben.

Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont

3. Összekeveredtek a Kölcsey Ferenc mûveihez tartozó fogalmak. Tegyél rendet köztük! Írd a szá-mokat a táblázat megfelelõ helyére!1. 1823; 2.1831; 3. epigramma; 4. csattanó; 5. keretversszak; 6. Régi várban;7. Kölcsey Kálmán; 8. trochaikus lejtés; 9. disztichon; 10. Erkel Ferenc; 11. Törekedjél ismeretekre!;12. útravaló, intelem; 13. Athenaeum

Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 13 pont

Huszt 2., 3., 4., 6., 9.

Himnusz 1., 5., 8., 10.

Parainesis 7., 11., 12., 13.


39

4. A megállapítások Vörösmarty Mihály életére, költészetére vonatkoznak. Döntsd el, igazak vagyhamisak! Elszegényedett nemesi családban született 1800-ban. IgazA walesi bárdok és a Mátyás anyja balladák is Vörösmarty alkotásai. HamisElsõ írói sikerét a Zalán futása címû mûvével érte el. IgazRészt vett a Kisfaludy Társaság létrehozásában. IgazLélekben meghasonlottan halt meg 1855-ben. Igaz


5. Töltsd ki Vörösmarty Mihály Szózatához kapcsolódó táblázat hiányzó részeit!

Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 14 pont

4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a következõ versrészletben! Húzd be, és nevezd meg a vers-lábakat is! daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus

– ∪∪∪∪⏐⏐ – – ⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐ – –⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐ – – „Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott

daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust.– ∪∪∪∪⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐–⏐⏐⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐– ∪∪∪∪⏐⏐– Oszlopi közt lebegõ rémalak inte felém.”

Megjegyzés: Az elsõ sorban a névelõ hosszú szótagnak számít.

Minden jó verssor jelölése 2-2 pont, hibánként ebbõl 0,5 pont vonható le. A verslábak megnevezése 0,5-0,5 pont, a két csonka verslábra való utalás 0,5 pont.

A feladatra 10 pontot javaslok adni.

Összesen: 56 pont

Keletkezés 1836-ban

Mûfaj hazafias óda (közösségi óda)

Szerkezete – 1–2. versszak: A haza iránti rendületlen hûség parancsának gondolatmenete megfogalmazása. (Felhívás a rendületlen hazaszeretetre.)

3–7. versszak: Történelmi tabló, amely a fennmaradásért, a szabadságért vívott küzdelmet mutatja be. (3–5. versszak: a dicsõ múlt képei, 6–7. versszak a biztató jelen, mely a múltnak egyenes folytatása)8–12. versszak: A jövõ esélyeit veszi számba. Kétféle jövõképet tár elénk: áhított jobb kor vagy nemzethalál.13–14.versszak: Újra rendíthetetlen helytállást követel.

Hangnem fennkölt (emelkedett, magasztos)

Stílus romantikus a nyelve, képi világa (klasszicista a szerkesztés)

Verselés idõmértékes

Rímképlet x a x a, félrím


40

Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében – 2.

(Petõfi Sándor)

1. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Petõfi Sándor életéhez a következõ fogalmak! Segesvár: A segesvári csatában, 1849. július 31-én tûnt el örökre Petõfi.Koltó: 1847-ben itt töltötte a nászutat feleségével, Szendrey Júliával. János vitéz: Petõfi mûve, elbeszélõ költemény, melyet 1844-ben kezdett el írni, és 1845-ben meg isjelent a Pesti Divatlap hasábjain. Arany János: Barátságuk 1847-ben kezdõdött. A magyar irodalom legszebb költõbarátsága volt azövék.Kiskõrös: Itt született 1823-ban, a család egy év múlva már elköltözött innen.

Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont

2. Összekeveredtek a Petõfi-versekhez tartozó fogalmak, kifejezések. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére! (Egy szám több helyre is kerülhet.)1. világszabadság, 2. Koltó, 3. refrén, 4. „A magyar név megint szép lesz…”, 5. villám sújtotta fa, 6. „A hõsöket egy közös sírnak adják…”, 7. „Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”, 8. mézeshetek, 9. 1847., 10. 1846., 11. „Ezerszer áldjon meg!”


3. Magyarázd meg a következõ fogalmakat, majd Petõfi Sándor versei közül írj mindegyikre egy-egy példát!rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlen rit-musú lírai költemény.Cím: Egy gondolat bánt engemet…elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény.Cím: Szeptember végéndal: A legzeneibb lírai mûfaj. Egyszerû érzelmek, hangulatok, gondolatok kifejezése közvetlen for-mában. Szerkezete világos. Jellemzõ rá az ellentétek, ismétlések, párhuzamok, túlzások használata.Cím: Reszket a bokor, mert…

(A fogalmak magyarázatai a 7. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.)

Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér.Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, a cím 1-1 pont, összesen 12 pont

Reszket a bokor, mert… 10., 11.

Szeptember végén 2., 7., 8., 9.

Egy gondolat bánt engemet… 1., 5., 6., 10.

Nemzeti dal 3., 4.


41

4. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot!a) Töltsd ki a Nemzeti dalhoz készült táblázat hiányzó részeit!

Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 13 pont

b) Végezd el a Szeptember végén címû vers elemzését! (Írásodba foglald bele a fenti szempontok-ra adott válaszaidat is!)

A feladatra 13 pont adható.Összesen 47 pont

Félévi szövegértés

Jókai rövid életrajza Szinnyei József, Mikszáth Kálmán és Nagy Miklós alapján(részlet)

Jókai pályája történésekben gazdag, bõséges adatokkal, élményekkel, mesebeli elemekkel. 1825. február 18-án született, két évvel késõbbi barátja, Petõfi után. A kis Jókay Móric zárt burokban,

szülei oltalmában sok szeretettel körülvéve, csodagyereknek titulálva nõtt fel. Iskoláit Rév-Komáromban,Pozsonyban végezte. 15 éves volt, mikor édesapja, Ásvay Jókay József meghalt, az eset ágynak döntötte,csak testvére, Eszter ápolása hozta vissza az életbe.

Komáromban folytatta tanulmányait, már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveketis forgatta a jeles diák. 1841-ben Pápára került, távol a családias közegtõl, itt ismerkedett meg Petõfivel,barátságuk azonban csak a kecskeméti években alakult ki. Az irodalom szeretete itt kerítette végzetesenhatalmába, a szerény fiú megnyílt társai elõtt, az irodalmi képzõ-társulatban gyakran olvasta fel mûveit,megismerve mások tehetségét is. Móric egészsége nem osztozott a szellemiek erõsödésében, szervezeteannyira legyengült, hogy a következõ tanévben anyja Kecskemétre küldte jogot tanulni.

Jogi tanulmányai után jurátusként tevékenykedett, de inkább Pestre vágyott Petõfi közelébe, aki akkormár ünnepelt költõ volt. A gyakornokoskodás mellett, amikor csak tehette írt, Petõfi kellõ rábírásával azestéket Lisznyay, Czakó, Pákh és Vahot Imre társaságában töltötte. Az irodalomban ekkor már teljesenelmerült, ügyvédi pályára álmában sem gondolt.

Az Életképek címû lapot Jókai mellett Petõfi, Arany, Tompa, az irodalom örök nagymesterei szerkesz-tették. Az 1848-as év Jókainak az elismerést és a küzdelmet hozta. A szabadságharc elõkészületeibennem jelleme miatt vett részt, hanem tehetsége, Petõfi buzdítása okán. A politikához igazán sohasem ér-tett sokat, mégis zsenialitásával ezen a területen is hasznot hozott az országnak. A forradalom tizenkétpontját ötször is felolvasta 1848. március 15-én, a Nemzeti Színházban lélekjelenléte csendesítette le

Keletkezés 1848. március 13.

Mûfaj hazafias, forradalmi dal

Szerkezete – 1. versszak: A magyar népet erõteljes felszólítással tettre buzdítja. gondolatmenete Nem kérdéses a szabadság és a rabság közötti választás.

2–3. versszak: A múlt és a jelen összefüggései. Az õsökért is harcolni kell,szolgaföldön nem nyugodhatnak.4. versszak: Fegyverbe hívás, erõteljes bátorítás.5–6. versszak: A jövõn való tûnõdés. Az utókor becsülni fogja az áldozatvállalást.

Hangnem buzdító, magasztos

Stílus romantikus (realista vonások is)

Verselés ütemhangsúlyos, kétütemû nyolcas


42

a zajos tömeget, a szabadságharc eseményein tevékenyen részt vett, és majdan a bujdosásban is. JókayMóricként született, nevének y-ját a forradalomban hagyta el, keresztnevének végét Petõfi unszolásárarövidítette le, a szabadságharc után egy új, ünnepelt Jókai Mór lépett fel, aki felnõtté vált 1848 végére,de megmaradt ugyanannak a szelíd, bölcs embernek, aki addig volt. A kisgyermekes Laborfalvy Rózá-val kötött házassága megrontotta a viszonyt közötte és édesanyja, valamint Petõfi között. A színésznõszerepe Jókai életében ambivalensnek mutatkozott, a szelíd emberre az erõs szerelmes asszony sok ter-het rakott, viszont akaraterejével sok bajból kivonta. Az Életképekbõl kilépve Jókai felvállalta a PestiHírlap szerkesztését, Debrecenbe menekülve az Esti Lapok adta megélhetését.

Az irodalom háttérbe szorult, a politika visszhangzott az országban. Jókai politikus lett, de ezt nemhajlama, hanem inkább az ország helyzete idézte elõ, mindig azzal szolgált, amivel hazája hasznára le-hetett. Felesége ügyessége miatt keveset bujdosott, utazott Szegedre, Aradra, majd a kietlen Tardonánhúzódott meg. Élete ennek ellenére veszélyben volt, a halálra ítéltek listáján szerepelt, de az irodalomalakjaival szemben a kormány kíméletesebb volt, így megmenekült. 1850-tól munkái megjelentek, igaz,Sajó álnév alatt. Lapszerkesztésre engedélyt nem kapott, csellel vezette a Délibábot, de nagyrészt a Va-sárnapi újság hasábjain szerepelt.

A humor egész pályafutásán keresztül megkímélte az összeomlástól, 1856-ban megalapította elsõ hu-morisztikus lapját a Nagy Tükör képes folyóiratot, az Üstökös elõfutárát, mely 1858-ban indult. Munka-társa volt a Magyar Sajtónak, majd politikai napilapot alapított, a Hont. A szerkesztõt a cenzúra bevádol-ta, börtönbe csukatta, de saját elbeszéléseibõl is az tûnik ki, hogy a fogságban arany életet élt, nemcsakbejártak hozzá, de õ is kijárt a kaszárnyából, és végre hagyták nyugodtan dolgozni a termékeny írót. Egyévig tartó fogsága egy hónapra redukálódott, jókedve, igazmondása a régi maradt. A Hon összeolvadt azEllenõrrel, Nemzet címmel szolgálta Tisza kormányát.

Egész életében termékeny volt, károgó madarak várták, hogy múzsája egyszer csak elhagyja, de a kez-deti szárnypróbálgatások után diadalma töretlen volt. Rendszerint reggelenként dolgozott, munkabírásátbárki megirigyelhetné. Nagy munkakedvvel távozott álmában 1904. május 5-én.

1. Húzd alá, mit jelentenek a következõ szavak!jurátus: író, joggyakornok, lapszerkesztõ, dramaturgredukálódik: megállapodik, csökken, tájékozódik, bekövetkezikambivalens: osztható, növekedõ, párosítható, kétértelmû

Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont

2. Keresd ki a szövegbõl, és foglald táblázatba, Jókai életének mely eseményei köthetõk a követke-zõ városokhoz! (Egy-egy városhoz több elemet is lejegyezhetsz.)


3. Húzd alá a szövegben, miért tekinthetõ ambivalensnek Laborfalvy Róza hatása Jókaira!Az aláhúzás 2 pontot ér.

Kecskemét Jogi tanulmányokat folytatott, itt kötött barátságot Petõfivel.

Pozsony Itt is tanult.

Pápa 1841-tõl itt folytatta a tanulmányait. Itt ismerkedett meg Petõfivel.

Debrecen Az Esti Lapokat szerkesztette.


43

4. Írd le, mely folyóiratokra, lapokra igazak a következõ megállapítások!a) Képes folyóirat, Jókai elsõ humorisztikus lapja. Nagy Tükörb) A humor nem állt messze tõle, a Nagy Tükör „utódja” volt. Üstökösc) Összeolvadt az Ellenõrrel, és Nemzet néven szolgálta a kormányt. Hond) Debrecenben Jókai ennek a lapnak köszönhette a megélhetését. Esti Lapoke) Petõfi, Arany és Tompa is a szerkesztõi voltak. Életképekf) Jókai engedély nélkül vezette ezt a lapot. Délibáb


5. Válaszolj a következõ kérdésekre!a) Melyik évben született Petõfi? 1823-ban 1 pontb) Milyen tények bizonyítják, hogy Komáromban már kiemelkedett tudásával az ifjú Jókai?

Már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket is forgatta. 2 pontc) Mi miatt romlott meg a viszony Jókai és Petõfi között?

A kisgyermekes Laborfalvy Rózával kötött házassága miatt. 1 pontd) Jellemezd Jókai munkabírását, alkotói folyamatát!

Rendszerint reggelenként dolgozott, nagy munkabírással, nagy munkakedvvel alkotott. 3 pontA feladatra 7 pontot javaslok adni.

Összesen 24 pont

Történelmi korszakok, események ábrázolása lírai és epikai alkotásokban

1. Összekeveredtek az alkotókhoz tartozó mûvek, helyszínek, személyek, motívumok, események,tárgyak. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére!1. Névváltoztatásról; 2. Nagykõrös; 3. Kapcsos könyv; 4. Vitéz János; 5. Szondi két apródja; 6. Sajó; 7. Mátyás király; 8. országgyûlési képviselõ; 9. Egy magyar nábob; 10. istenes versek; 11. végvári élet; 12. Egy katonaének; 13. Dobó Krisztina; 14. Hatvan perc!; 15. Komárom

Minden jó válasz 1 pont, összesen 15 pont

2. Kösd össze az idézetet a szóképpel, illetve a nyelvi alakzattal!

„Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.” metafora

„Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézûl holt testeknek.” felsorolás

„Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege!” felkiáltás

„Az nagy széles mezõ, az szép liget, erdõ, sétáló palotájok…”Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 4 pont

Alkotó Az alkotóhoz tartozó helyszín, személy, esemény, mû

Janus Pannonius 1., 4., 7.,

Balassi Bálint 10., 11., 12., 13.,

Arany János 2., 3., 5.

Jókai Mór 6., 8., 9., 14., 15.


44

3. A kõszívû ember fiai címû regény fõ csomópontjait bemutató vázlat néhány pontja üresen ma-radt. Töltsd ki a hiányzó részeket a következõ fogalmak felhasználásával!– A három fiú hazahívása, majd hazatérése. – A megyegyûlés, Ödön diadala. – A királyerdei csata. – Buda ostroma. – A körösszigeti idill.

(Goda Imre – M. Boda Imre nyomán)Minden jó válasz 1 pont, összesen 5 pont

4. A kõszívû ember fiai címû regény mely szereplõire ismersz a következõ sorokban? Írd a nevüketa vonalra!a) „Valóban gyönyörû arc; hosszúdad, mint a tragédiák múzsájáé; nagy lélekteljes szemekkel,

… finom ajkakkal; dús, tömött gesztenyeszín haja puritán egyszerûséggel van fejére tûzve.” Lánghy Aranka

b) „Igen szép hölgy volt; eszményi arc, alak. Finom, tökéletes vonások, nemes hajadoni tekintet; bájés kellem minden arcjátéka.” Sötét lelke azonban annyira elcsúfította, hogy a regény végén máralig ismerünk rá. Plankenhorst Alfonsine

c) A népi erények megtestesítõje. Hazafias öntudata túlszárnyalja még az ura iránti hûségét is. Bát-ran szemébe mondja a kapitányának, hogy megölték volna, ha nem tart velük. Urát védve halt meg.Pál úr

d) Gyermekei kiházasításához bizony hiányzik a vagyona, pedig a különös nevû leányok már eladó-sorban vannak. Bizony szûkében van a nevét rejtõ pénznek. Vagyont ér azonban jókedve, amelytõltávol áll a sértõdöttség. Tallérossy Zebulon

e) A történet kezdetén még nincs negyvenéves. Férje szerint szép, és örökké az is marad. Élete nagykonfliktusa a férje végakaratával való szembeszegülése. Baradlay Kazimirné (Marie)


5. Karikázd be a helyes válasz jelét!1. Melyik mûnembe tartoznak a regények?

1. epika 2. líra x. dráma

2. Milyen verselésûek az epigrammák?1. ütemhangsúlyos 2. idõmértékes x. szimultán

1. csomópont – Nemesdombon Baradlay Kazimir végrendelete és halála.A temetés, Lánghy Bertalan búcsúbeszéde. A három fiú hazahívása, majd hazatérése.Az eljegyzés és az esküvõ. A megyegyûlés, Ödön diadala.

2. csomópont – A hadsereg útjain A nemzeti hadsereg szervezõdése. Az elsõ tandíj, az elsõ vereség.A királyerdei csata. Buda ostroma.A történet egyéb szálai: Alphonsine és Palvitz Ottó gyermekének története. A nemesdombi kórház bemutatása. A körösszigeti idill.

3. csomópont – Nemesdomb, ismét otthon Várakozás az ítéletre.


45

3. Melyik században keletkezett az Egy katonaének címû vers?1. 15. század 2. 16. század x. 14. század

4. Ki írta A fülemile címû verset?1. Jókai Mór 2. József Attila x. Arany János

5. Melyik mû szereplõje Márton, az oroszi pap?1. Egy katonaének 2. Szondi két apródja x. A kõszívû ember fiai

6. Hány szótag van egy Balassi-sorban?1. 19 2. 18 x. 12

7. Melyik vár ostrománál kapott halálos sebet Balassi Bálint?1. Buda 2. Esztergom x. Eger


Összesen: 36 pont

Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója

1. Játékos feladványok. Mikszáth Kálmán melyik alkotása írhatta a következõ sorokat?a) A jó palócok címû kötetben jelentem meg. Remélem, a hosszú elõkészítõ részemet nem találja

majd az olvasó unalmasnak. Az elbeszélõm nem szól a tolvaj büntetésérõl. Talán azért, mert azigazságszolgáltatást az olvasókra bízza? A néhai bárány

b) 1873-ban kezdõdik a történetem, amikor egy kétéves kisleány a testvéréhez kerül. A leánnyal majdcsak jóval késõbb, mintegy tizenöt év múlva találkozhat az olvasóm újra. Mikszáth Kálmán ifjúko-rának színhelyeire tért vissza a történetemben, talán ezért is tartott a legkedvesebb írásának. SzentPéter esernyõje

c) Karcolat vagyok. Olvasóimat egy büfébe kalauzolom, ahol a Tisztelt Ház tagjait ironikussá, kis-szerûvé teszem. A pénzügyminiszter reggelije


2. Egészítsd ki a novella mûfaji sajátosságairól szóló szöveget a megfelelõ szavakkal!A novella az elbeszélésnél rövidebb epikai alkotás, amelyben a cselekmény egy rövid idõszak törté-néseirõl szól. Középpontjában valamilyen konfliktus áll. A cselekmény egyenletesen halad a tetõ-pontig, és legtöbbször meglepõ, csattanószerû fordulattal (összeütközés) zárul. Általában kevés sze-replõje van.


3. Készítsd el A néhai bárány szerkezeti vázlatát!I. Elõkészítés: A közelgõ vihar érzékletes leírása. A Bágy megáradt, a patak vize egész házakat

mosott el. II. Bonyodalom: A láda és a rajta ülõ bárány eltûnése.

III. A cselekmény kibontakozása: A Sós Pál iránti gyanú kialakulása és az eltûnt vagyonka keresése.Baló Mihály törvénnyel, Baló Ágnes furfanggal, Baló Borcsa gyermeki ártatlansággal, tiszta-sággal próbálja felkutatni az elveszett értékeket.

IV. Tetõpont: Sós Pál hamis esküje.V. Megoldás: Az igazság kiderül. A tolvaj leleplezõdik.

Minden szerkezeti elem magyarázata 2-2 pont, a cselekmény kibontakozása 4 pont,

összesen 12 pont


46

4. Igazak vagy hamisak a Szent Péter esernyõje címû regényre vonatkozó az állítások? Jelöld Ivagy H betûvel!A történetnek két fonala van: az egyik Bélyi János, a glogovai pap és Veronka, a másik Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története. IA regény két cselekményszála akkor ér össze, amikor Wibra Gyuri örökségének keresésekor Bábaszékre érkezik. IAz esernyõnek csodatévõ erõt tulajdonítottak, mindenki azt kívánta, hogy az esernyõvel kísérjék utolsó útjára. IGregorics Pál az édesapja halála után hat hónappal született, és már ezzel is nagy tapintatlanságot követett el. HGregorics Pálnak elõnytelen külsõt, veres hajat és szeplõs arcot adott a természet. IWibra Anna nagy darab, erõs fehérszemély volt. Szép hangja volt, szeretett énekelni. IWibra Gyuriból híres orvos lett, akinek megyei urak keresték a kegyeit. HGregorics Pálnak egész életében az volt a célja, hogy elfogadják az emberek. IVeronka nem tudott megbocsátani Gyurinak, úgy gondolta, csak a vagyona miatt csapta neki a szelet a férfi. H


5. Válassz ki az olvasott mûvek szereplõi közül egyet, és írj róla rövid ismertetõt!Név: Ismertetõ: Értelemszerûen.

Összesen 4 pont adható

Összesen: 35 pont

A szerelem mint ihletforrás

1. Párosítsd összehúzással a szerzõt a mûvel!

Balassi Bálint Ábránd

József Attila Tartózkodó kérelem

Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez

Vörösmarty Mihály Hogy Juliára talála, így köszöne néki

Hexameterek

Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 5 pont

2. Magyarázd meg a következõ rímfajtákat! Írd le a rímképletüket is!páros rím: A verssorok párosával rímelnek. Rímképlete: a a b b.keresztrím: A verssorok keresztben rímelnek egymással, pl. az 1. és a 3. sor, illetve a 2. és a 4. sor.Rímképlete: a b a b.bokorrím: Több, egymás utáni sor rímel egymással. Rímképlete: a a a a.ölelkezõ rím: A strófa elsõ és utolsó sorának ríme átfogja, „átöleli” a közöttük rímelõ sorokat. Rím-képlete: a b b a.félrím: Csak a verssorok fele rímel, fõleg a páros számú sorok. Rímképlete: x a x a.

Minden meghatározás 1-1 pont, jelölés 1-1 pont, összesen 10 pont


47

3. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot!a) Töltsd ki Balassi Bálint Hogy Juliára talála, így köszöne neki címû verséhez készült vázlatot!

Keletkezés: 1588-banMûfaj: dalSzerkezete – gondolatmenete:

1. versszak: Boldog felkiáltás, korabeli köszöntési forma.2–5. versszak: Az érzelmek áradását metaforák halmozásával fejezi ki.

Az 5. versszakban újabb köszönési formát használ. 6. versszak: Múlt idõ az eddigi jelen idõ helyett. Júlia válasza csak egy mosoly.

Verselése: ütemhangsúlyos (kétütemû 16-os)Rímfajtája: bokorrím

Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenet résznél 2-2 pont, ott összesen 6 pont. A feladatra összesen 12 pontot javaslok adni.

b) Töltsd ki Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez címû verséhez készült vázlatot! Keletkezés: 1803-banMûfaj: elégia (óda és dal ismérvei is fellelhetõk benne)Szerkezete – gondolatmenete:

1. versszak: Jelen; a remény allegorikus megjelenítése, csalfa Istenasszonynak nevezi.2. versszak: A távolabbi múlt ábrázolása; boldogság, a tavaszi virágoskert képe.3. versszak: Közeli múlt; boldogtalanság, pusztuló, hervadó kert.4. versszak: Jelen; búcsú az élettõl, búcsú a Reménytõl.

Verselése: idõmértékes (trochaikus lejtésû sorok)Rímfajtája: keresztrím

Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet gondolatmenet résznél 2-2 pont,ott összesen 8 pont. A feladatra összesen 14 pontot javaslok adni.

4. Melyik mûbõl valók az idézetek? Nevezd meg a szerzõt is!a) „Szerelmedért

Lennék bérc-nyomta kõ…”Cím: Ábránd Szerzõ: Vörösmarty Mihály

b) „Hittem szép szavadnak:Mégis megcsalál.”Cím: A Reményhez Szerzõ: Csokonai Vitéz Mihály

c) „Ez világ sem kell már nekemNálad nélkül, szép szerelmem…”Cím: Hogy Juliára talála, így köszöne neki Szerzõ: Balassi Bálint

Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pontÖsszesen: 47 pont

Év végi felmérés

1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat!elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény.rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlenritmusú lírai költemény.óda: Emelkedett érzelmet ünnepélyes formában kifejezõ lírai alkotás. Egyik változata a himnusz, azistenekhez vagy Istenhez szóló költemény.

Megjegyzés: minden jó információ 1-1 pont,minden meghatározás 3-3 pont, összesen 9 pont


48

2. Folytasd három-három sorral a megkezdett idézeteket! Ki a szerzõ, mi a mû címe?„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,S most Pannónia is ontja a szép dalokat.Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,Szellemem egyre dicsõbb, s általa híres e föld!”

szerzõ: Janus Pannonius cím: Pannónia dicsérete

„Elhull a virág, eliramlik az élet...Ûlj, hitvesem, ûlj az ölembe ide!Ki most fejedet kebelemre tevéd le,Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”

szerzõ: Petõfi Sándor cím: Szeptember végén

„Az nem lehet, hogy annyi szívHiába onta vért,S keservben annyi hû kebelSzakadt meg a honért.”

szerzõ: Vörösmarty Mihály cím: SzózatMinden hibátlan sor 1-1 pont, 1 hiba esetén 0,5 pont.

Szerzõ, cím 1-1 pont. Összesen 15 pont adható

3. Tedd idõrendbe számozással az eseményeket!3. Arany János születése.1. Janus Pannonius halála.4. Petõfi megírja a Nemzeti dalt.2. Balassi Bálint halála.5. Jókai Mór megírja A kõszívû ember fiai címû regényét.

Összesen 5 pont adható

4. Írd le, mely mûvekben találkoztál a következõ szereplõkkel! Nevezd meg a szerzõt is!cím szerzõ

Wibra György, Bélyi Veronka Szent Péter esernyõje Mikszáth KálmánSós Pál, Baló Borcsa A néhai bárány Mikszáth KálmánTallérossy Zebulon, Pál úr, Edit A kõszívû ember fiai Jókai Mór


5. Ha helyes sorrendbe teszed a betûket, a tanév során megismert mûveknek a címét kapod. Írd le,majd írj egy-egy mondatot a mûvekrõl!PGSEZEVTEMBRÉNÉ: SZENT PÉTER ESERNYÕJE A mondatok értelemszerûen.UHTSZ: HUSZTHEZMÉNYARE: A REMÉNYHEZ

A cím felismerése 1-1 pont, a meghatározás is 1-1 pont, összesen 6 pont

6. Ismerd fel, milyen szóképek, illetve nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben!„Vár állott, most kõhalom…” ellentét„Elhull a virág, eliramlik az élet...” párhuzam„Én drágalátos palotám…” metafora, megszólítás„Illan a könnyü derû, belereszket az égi magasság…” megszemélyesítés



49

7. Írj két igaz és két hamis állítást a 7. évfolyamon megismert egyik mûrõl!Cím:Igaz állítások: Értelemszerûen.Hamis állítások:

Állításonként 1-1 pont, összesen 4 pont

Összesen: 50 pont

Év végi szövegértés

Nemzeti Színház, Budapest

Állandó magyar színház több mint 150 éve mûködik Budapesten, végérvényes és méltó helyen azon-ban csak 2002. március 15-e óta várja a színházszeretõ látogatókat.

Az állandó Nemzeti Színház létrejötte hosszú elõzményekre tekint vissza. A Pesti Magyar Színház1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesten, közadakozásból építették fel. Az intézmény az 1840-es ország-gyûlésen a Nemzeti Színház nevet kapta. Az 1837-ben ideiglenesen épített épületet elavultság miatt lekellett bontani, a Nemzeti Színház a megüresedett Népszínház épületébe költözött 1908-ban. Ott mûkö-dött fél évszázadig, ám a metróépítésre hivatkozva 1965 márciusában felrobbantották a Blaha Lujza téripatinás épületet. A színház ismét ideiglenes helyre költözött. Elõbb a Nagymezõ utcában, a mai TháliaSzínház épületében (1964–1966), majd az újjáépített Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében ka-pott otthont, ugyancsak átmeneti idõre.

A Nemzeti Színház 20 844 négyzetméteres épülete Siklós Mária építész tervei alapján 15 hónap alattkészült el. A Nagyszínház 619 férõhelyes, a nézõtér lépcsõsen emelkedik. A Stúdiószínház a földszintielõcsarnok és a nézõtér alatti szintre került, a nézõtéren 150 férõhely található. A Stúdiószínházbanrendszeresen játszanak angol nyelvû darabokat.

A színházépület a feladatait tekintve három részre tagolódik. Az épület központi része a közel köralaprajzú nézõteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalmihelyiségek, valamint az üzemi szárny. Az épületet pedig parkosított terek ölelik.

Az épület oldalhomlokzatainak szobrait Schrammel Imre tervezte. A fõbejárati homlokzaton a 9 múzsaszobra Párkányi Raab Péter alkotása, míg a 14 relief1, mely Makláry Zoltánt, Õze Lajost, Somogyi Erzsit,Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger An-talt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolja, Marton László munkái.

Az elõcsarnokból teljes magasságában átlátható a közönségforgalmi rész, a harmadik emeleti galériapedig a Duna-partra biztosít kilátást. A nagyszínház nézõterén a lépcsõsen emelkedõ földszinti rész mö-gött nyílnak a páholyok, a harmadik emelet pedig a karzaté. A nézõtér mennyezetét ovális kupola zárja.A nagyszínház 72 ponton emelhetõ és süllyeszthetõ technikájú játéktere egyedülálló Európában.

Színben a kék, az óarany és a sötétbronz, anyagban a természetes – mészkõ, gránit, fa, gyapjú és üveg– dominál. A szõnyegeket és a páholyok drapériáit a színház számára egyedileg tervezték. Egyedileg ter-vezettek a nézõtéri székek, a Swarovski kristályból készült csillár és a nézõtéri falikarok is. Az iparmû-vészeti munkákat magyar alkotók készítették, csakúgy, mint a stúdiószínház elõcsarnokának üveg pad-lómozaikját.

A színház nem ér véget az épület falainál, a kert legtöbb eleme kapcsolatban van ezzel a világgal. A kertet és a szoborparkot, a színház külsõ környezetét Török Péter tervezte.

A színház fõbejárata elõtti tér hajóorrszerûen nyúlik egy mesterséges vízfelületbe. A fõbejáratot hajó-hídon lehet megközelíteni, mely a hagyományos rámpás felhajtó megfelelõje. Melocco Miklós szob-rászmûvész tervezte a park kapuszobrát, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a kö-

1 relief: dombormû


50

zönséget. Egy-egy legendás szerepében örökítették meg Gobbi Hildát, Kiss Manyit, Ruttkai Évát, Lata-bár Kálmánt, Tímár Józsefet, Major Tamást, Sinkovits Imrét, Lukács Margitot, Básti Lajost és Soós Im-rét. Az egész alakos szobrok Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szob-rászmûvészek munkái.

(A www.vendegvaro.hu internetes oldal nyomán)

1. Számozással állítsd helyes sorrendbe az eseményeket! 2. A Nemzeti Színház a Népszínház épületébe költözött. 5. Átadták a Siklós Mária tervei alapján készült épületet. 3. A Nemzeti Színház a Nagymezõ utcában kapott otthont.1. Közadakozásból felépül a Pesti Magyar Színház. 4. A Magyar Színház épületében kap helyet a Nemzeti Színház.

A feladatra 5 pontot javaslok adni.

2. Sorold fel, milyen részekre tagolódik a színházépület! Jegyezd le azt is, hogyan helyezkednek elegymáshoz viszonyítva a részek!1. A központi rész a nézõteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. 2. Ezt veszik körbe a közönségforgalmi helyiségek, valamint az üzemi szárny. 3. Az épületet parkosított terek ölelik.

A feladatra 6 pontot javaslok adni.3. Válaszolj a következõ kérdésekre!

a) Mi lett a sorsa a Blaha Lujza téri épületnek? A metró építése miatt lebontották.b) Mennyi idõ alatt készült el Siklós Mária tervei alapján a színház épülete? 15 hónap alatt.c) Hány férõhelyes a Nagyszínház illetve a Stúdiószínház? Nagyszínház 619, a Stúdiószínház 150 fé-

rõhelyes.d) A színházépület melyik részérõl lehet rálátni a Duna-partra? A harmadik emeleti galériáról.

Minden jó válasz 1-1 pont, a c) 2 pont, összesen 5 pont

4. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a színház külsõ környezetére vonatkoznak!Melocco Miklós szobrászmûvész alkotása is itt áll. Színben a kék, az óarany és a sötétbronz dominál.Soós Imre szobra is itt található. Swarovski kristályból készült tárgyak díszítik. 72 ponton emelhetõés süllyeszthetõ. Török Péter tervezte. Tolnay Klári és Latinovits Zoltán szobrai díszítik. Üveg a pad-lómozaikja.

Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont

5. Képzeld el, hogy találkoztál a színház tervezõjével, Siklós Máriával! Mit kérdeznél tõle az épü-letrõl? (Legalább három kérdést tegyél fel!) Értelemszerûen.

Kérdésként 1-1pont, összesen 3 pontÖsszesen: 23 pont

Módszertani ajánlások

1. A drámapedagógia eszközei az irodalomtanítás szolgálatában(Péter Etelka: A drámapedagógia a szóbeli kifejezõkészség fejlesztésében címû írása nyomán)

A drámapedagógiai módszer az 1920-as évektõl ismert az angolszász területeken, és creative drama el-nevezéssel használatos. Hazánkba fõleg német és cseh közvetítéssel került az 1970-es években.

Mi is a drámajáték? Mit értünk dramatikus nevelésen? Drámajáték minden olyan játékos megnyilvá-nulás, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei fellelhetõk. A dramatikus folyamat kifejezési


51

formája a megjelenítés, az utánzás, megjelenítési módja az interakció, eszköze az emberi test (a testtartás,a gesztus, a hang, a nyelv), tartószerkezete az emberi cselekvés. Dramatikus nevelésen a drámajátékkalfolytatott nevelést értjük, amelynek célja a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kommunikáció, aközlés megkönnyítése. A dramatikus nevelés haszna: a tanulók felelevenítik, felhasználják tudásukat, ta-pasztalataikat, növelik ismereteiket: fejleszti önálló gondolkodásukat, összpontosított, megtervezett mun-kára szoktat, fejleszti a mozgást, a beszéd tisztaságát, a szóbeli kifejezõkészséget.

A szóbeli kifejezõkészség fejlesztéseA beszédhez oldott légkörre, oldott testre és lélekre van szükség. A gyerek ösztönösen mozgásosan meg-jelenít olyan fogalmakat, amelyeket szóban alig tud megnevezni. A mozgásban felszabadul, örömét lelia cselekvésben, és késõbb igényévé válik a megszólalás is.

A gesztusnyelv természetes kísérõje beszédünknek. Irodalmi mûvekben közelebb hozza a megértést,ha tudatosan eljátsszuk a szereplõk metakommunikációs megnyilvánulásait. Az e célból kiválasztott szi-tuációk megelevenítése közelebb visz a mû megértéséhez, a beszédhez.

Hogyan fejleszthetjük a gyerekek szókincsét a metakommunikációval? Mimika

– Mondd el, milyen az arcod! Milyen a barátod arca? Vannak- e az ismerõseidnek jellegzetes fintorai?– Árulkodnak a fényképek is, a történelmi, irodalmi arcképcsarnok képeirõl milyen ember néz rád?– Szólások, közmondások gyûjtése az arccal kapcsolatban:

Leesik az álla. Lóg az orra. Nem lát tovább az orránál. Az orra alá dörgöl valakinek valamit. Az or-ránál fogva vezetik. Fenn hordja az orrát.

Tekintet – Mirõl árulkodnak a szemek? (hideg, meleg, szúrós stb.)– Van-e ereje a tekintetnek? (Tekintetünkkel hívjunk, küldjünk, adjunk utasításokat!)– Milyen szólásokat, közmondásokat ismerünk a szemmel kapcsolatban? (Megakad a szeme valakin/

valamin. A szeme sem áll jól. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Nyitott szemmel jár. Más szemé-ben a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem.)

Gesztusok– Mesélnek a festmények, a szobrok, a tankönyvek képei.– Mirõl árulkodnak a kezek? Milyenek a gesztusaim? Milyenek a barátaidé, a tanáraidé?– Kérjünk a kezünkkel, könyörögjünk, fohászkodjunk, fenyegessünk, figyelmeztessünk, óvjunk, hív-

junk, utasítsunk, köszönjünk stb.!Testtartás

– Egyes szerepekhez hozzátartozik bizonyos testtartás, mozgás; a történelmi kor szokásai szerint: alá-zat, alá- és fölérendelés, meghajlás, bólintás, biccentés.

– Tanulóink álljanak tablóba egy-egy kép vagy irodalmi mû jelenete alapján!– Kire milyen testtartás jellemzõ?

A mozgásokat „szinkronizáltathatjuk” egy másik tanulóval, aki a némajátékot hangosítja.Majd párban is eljátszhatók: két gyerek csak némán (nem verbális eszközökkel) fejezi ki mondaniva-

lóját, s a másik kettõ „hangosítja” a jelenetet. Sok-sok humor, de félreértés forrása is az ilyen játék. Kiderül, ki hogyan gondolkodik, mennyire fi-

gyelünk egymásra, hogy tudunk-e „olvasni” egy-egy tekintetbõl, gesztusból, mimikából. Ebben a játék-ban az a gyermek is aktivizálható, aki nem szívesen szólal meg, de a játékban részt vesz, hiszen itt nemkell megszólalnia. Cselekvõ szóelemzés: fontos elõgyakorlat a mozgás elõtt pl. rokon értelmû szavakkeresése: megy, járkál, sétál, bandukol, cammog, csoszog, menetel stb., bõvíthetõk módhatározókkal(lassan, gyorsan, görnyedten stb.).


52

Néhány gyakorlati példa 7. évfolyamon a szépirodalmi mûvek feldolgozására

Arany János elbeszélõ költeményei és balladái nagyon gazdag tárházat nyújtanak számunkra. A humor,a népiesség, az irónia, a cselekmény, a konfliktusok rengeteg jellemábrázolási módot és helyzetet nyúj-tanak. Az egész osztály részt vehet a feladatokban, még a fülemile is beszélhet, véleményt nyilváníthat,ítéletet alkothat (Arany János: A fülemile).

A korábbi évfolyamokon megismert szereplõket, irodalmi hõsöket is segítségünkre hívhatjuk, példáulLúdas Matyi tesz igazságot Péter és Pál között. Feldolgozhatjuk Mikszáth Kálmán A néhai bárány címûnovelláját is bírósági tárgyaláson, mint azt már a Toldi feldolgozásakor is tettük. A Petõfi-életrajz elmélyí-tését helyzetgyakorlatokkal is feldolgozhatjuk: Reszket a bokor (a leánykérés), Szeptember végén (vallo-más a feleségnek) stb.

A kommunikációs figyelmet és fegyelmet folyamatosan fejlesztenünk kell. Ez a figyelem és fegye-lem a feltétele annak, hogy egymást meghallgassák, hogy egymás helyzetébe illeszkedjenek, hogy tuda-tosan képesek legyenek az empátia gyakorlására. Ezt nevezzük aktív hallgatásnak. Párokra oszlunk, s azA = Hallgató, a B = Beszélõ, majd fordítva. Nehéz hallgatni, hiszen mindenrõl eszébe jut a hallgatónakvalami, de fegyelmeznie kell magát, õ „a hallgató”.

Kerettémák lehetnek: Velem történt; Ezt olvastam az interneten; Amitõl félek; Azt álmodtam; Nagyonharagudtam; Kedvenc állatommal történt; stb. Így tanulóink nemcsak a beszédet és a figyelmes hallga-tást gyakorolják, hanem a kapcsolattartást a nem verbális eszközökkel: a tekintet, a mimika, a gesztusrévén. Munkánk során fokozatosan kialakul a feltétele annak, hogy ne vágjanak egymás szavába, s létre-jön egyfajta alapmagatartás a beszélgetõk között; gyakorolják a beszélgetést, a tématartást, a vitát, az ér-velést és a cáfolást is.

2. Az olvasási stratégiákról(Dr. Steklács János: Az olvasási stratégiákról címû írása nyomán)

„A szövegértés egy interaktív-kompenzációs folyamat, amely során az olvasó megkísérel kapcsolatot ta-lálni az elõzetes tudása és a szöveg tartalma között. Ez egy konstruktív folyamat, amely aktív olvasót kí-ván. A szövegértés egy állandó változásban lévõ interaktív folyamat, amely magában foglalja az olvasót,a szöveget és a kontextust.” (Dr. Steklács János)

Az 1970-es években jelentek meg olvasási stratégiák a szakirodalomban. Az elsõ módszer az úgyne-vezett Robinson-féle PQRST vagy SQ3R módszer volt. Az elnevezés az angol áttekintés, kérdés, olvasás,felmondás, ellenõrzés szavak kezdõbetûibõl áll. Robinson pszichológiai alapú elméletében ezek voltakazok a mentális, kognitív folyamatok, amelyekben a szerzõ a hatékony szövegértõ olvasás megvalósulá-sának kulcsát látta. Az elmélete nagyjából beigazolódott, természetesen jelentõs árnyalásokkal, de mégmindig ezeket tartjuk az alapvetõ olvasási stratégiáknak.

Önálló programmal nem rendelkezik ugyan, de feltétlen említést érdemel az úgynevezett SIS-módszer(Sensory Imaging System), melynek alapja, hogy minél több érzékszerv bevonására törekszik, és enneksegítségével a gyermekek könnyebben alkotnak mentális képet a szövegrõl. Ez az eljárás, tehát az érzék-szervi képek alkotása különösen eredményes az olvasási nehézségekkel küzdõ tanulók esetében.

Több más olvasástanítási program alapját is képezi, a hasonlóan hatékony Wood-féle IEPC elnevezésûmódszer, amely az Imagine, Elaborate, Predict, Confirm szavak rövidítésébõl származik. Ennek a tech-nikának a lényege, hogy a gyerekek olvasás elõtt és közben minél részletesebben elképzelik, hogy mifog történni a szövegben (imagine). A kialakult gondolataikat, mentális képeiket több formában is kife-jezik, elmondják (elaborate). Jósolnak, hogy mi fog történni az olvasmány hátralévõ részében (predict),majd elvetik, vagy megerõsítik ezeket a jóslatokat (confirm). Tehát képzeld el, fejtsd ki, találd ki, jósoldmeg, mi következik, erõsítsd meg vagy alakítsd át a jóslatod.

A következõ módszer többek között Janice Almási nevéhez fûzõdik, és a „Társ által vezetett beszél-getés” (Peer Led Discussion) nevet viseli. Legrövidebben úgy foglalhatnánk össze, hogy a gyerekek vé-leményét nagy tiszteletben tartja, és amennyiben a szövegbõl az valóban következik, feltétlenül elfogad-


53

ja. Ez az eljárás nemcsak bátorítja a tanulókat a véleményalkotásban, hanem kialakítja bennük a több ol-vasat lehetõségének felismerését, amely az önálló jelentés megalkotásának egyik alapfeltétele. A metakognícióra épülõ stratégiai olvasástanítási módszer további elemei:Palincsar-féle reciprok tanítás; Peer Led Discussion: Az egyenrangú beszélgetés módszere; a Pressley-féle tranzakciós olvasási stratégia tanítása; STPG módszer (set two literacy goals = állítsunk fel két célta szöveg olvasása elõtt).

3. Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekrõl(Részlet Oroszlány Péter Könyv a tanulásról címû írásából)

A gyorsolvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmát még kevesen ismerik, vannak azonban, akik félre-értik célját és elsajátításának lehetõségeit. Éppen ezért lényegének közelebbi megismerését a félreérté-sek eloszlatásával kell kezdeni.

Nézzük elõbb az új módszer ellenzõit. Szerintük a gyorsolvasás felületességre szoktat, mert õk a gyor-saságot minden gondosságot, alaposságot nélkülözõ elsietéssel, kapkodással kapcsolják össze. Nos, ez-zel a felületességgel éppen õk vádolhatók, hiszen anélkül, hogy elõbb kissé tájékozódnának, csupán agyorsolvasás szóból indulnak ki, már pedig ez az elnevezés az egész módszernek csak egyik – bár két-ségtelenül fontos – tényezõjét hangsúlyozza. Most már késõ azt vitatni, mennyire kifejezõ és helyes ezaz elnevezés. Szerencsésebb volna inkább dinamikus olvasásnak nevezni. Az azonban bizonyos, hogynemigen akad egyetlen olyan újonnan felbukkanó fogalom sem, melynek lényegét egyetlen szóból állóelnevezése teljes mértékben kifejezné, olyannyira, hogy kizárólag annak alapján a fogalmat már valóbanismerhetnénk, sõt pálcát is törhetnénk felette. Márpedig az ellenzõk ezt teszik. Õk nyilvánvalóan egyál-talában nem ismerik sem a gyorsaság szerepét a gyors olvasásban, sem az egyéb tényezõk jelentõségét,melyeket pedig minden gyorsolvasással foglalkozó közlemény – még a legrövidebb hír is – állandóanhangsúlyoz.

A gyorsaság szerepének helyes megvilágítására vegyük példának a termelést, mely annál ésszerûbb ésgazdaságosabb, minél kevesebb ráfordítással érhet el nagyobb eredményt. Hasonlóképpen az olvasás is– melyrõl már megállapítottuk, hogy ugyancsak munkafolyamat – akkor racionális, ha kevesebb idõráfor-dítással és kisebb fáradsággal minél nagyobb eredményt érünk el, azaz minél több információt fogunkfel az olvasmányból. Bármennyi gondot is fordítanának a termelésben az ésszerûsítésre, a ráfordításokcsökkentésére, ez sohasem öncélú, közben nem téveszthetõ szem elõl az igazi, a végsõ cél, a termeléseredménye, a mennyiségileg és minõségileg egyaránt megfelelõ termék. Ugyanígy, bármennyire is fára-dozunk azon, hogy megtanuljunk gyorsan olvasni, végsõ célunk nem az, hogy hihetetlen sebességgeltudjunk végigszáguldani a sorokon, hanem hogy – meglepõ módon éppen a nagyobb sebesség következ-tében – egyúttal sokkal jobb eredményt érjünk el a szöveg felfogásában is.

A gyorsabb olvasásnak az az elõnye, hogy azonos idõ alatt, adott mennyiségnek két-, háromszorosáttudjuk elolvasni, egész nyilvánvaló. Arra azonban már kevesen gondolnak, hogy éppen a nagyobb sebes-ség segíti a szöveg jobb megértését. A gyorsolvasás egyik alaptétele, hogy nem szavakat, hanem össze-függõ szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk – ehhez kell a tanulás során szemünket ésagyunkat hozzászoktatni. Ez pedig – ha már megtanultuk – szemünknek és agyunknak sokkal kevésbé fá-rasztó, mint a szavankénti olvasás, vagyis jelenlegi olvasási módszerünk. A gyorsabb olvasással agyunkteljes kapacitása is le van kötve – kísérletek hosszú sorával bizonyított tapasztalati tény, hogy jelenlegivizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki –, nem tudunk úgy elkalandozni, mint a lassú olvasásközben, jobban figyelünk, és ennek a lekötött figyelemnek természetes következménye a jobb, teljesebbfelfogás. A gyorsolvasásnak ez a koncentrált figyelem éppen olyan alapvetõ jellemzõje, mint a gyor-saság. A gyorsaság és a felületesség közé semmiképpen nem tehetünk egyenlõségjelet, mint ahogy azt a felületes bírálók teszik.

Sokan a szépirodalom olvasásának élményét, az esztétikai élvezetet féltik a gyorsolvasástól. Ebbentökéletesen igazuk is lenne, ha abban versenyeznénk, ki tud nagyobb sebességgel átfutni egy hangula-tokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli lírai verset, novellát vagy drámát. De nem gyõzzük eleget hangoz-


54

tatni, a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát akarja megkönnyíteni, gyorsabbá tenni, csak a gyakorlati prózára, vagyis azokra az olvasmányokra vonatkozik, melyek munkával, tanulással, isme-retszerzéssel függenek össze. A szépirodalom körünkön kívül esik, azzal egyáltalán nem foglalkozunk,bár a gyorsolvasás kedvezõ mellékhatásai érvényesülnek akkor is, amikor az esztétikai élvezetért olva-sunk. A megszokott nagyobb figyelem, a teljes koncentráció, valamint a tudatosan gazdagabbá tett, bõ-vített szókincs, az a törekvés, hogy minden olvasott szó értelmével teljesen tisztában legyünk, ne érjükbe valamiféle homályos, ködös sejtéssel és fõleg, hogy már nem siklunk el gondtalanul egy-egy ismeret-len szó fölött: az olvasmányokkal szemben tanúsított új magatartásunknak ezek a tényezõi – melyek a gyakorlati próza olvasása céljából váltak állandó szokásunkká – csak hasznára válnak a szépirodalomolvasásának is.


55

ÓRAVÁZLATOK

1. óravázlat

Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán Általános Iskolamagyar szakos pedagógusa.

Arany János: Szondi két apródja

Az óra menete

I. Beszédgyakorlat:

• Formája: – Álljon fel az a tanuló, aki tudja, melyik vers ritmusát kopogom el! (A Pannónia dicsérete címû vers

ritmusa.) Egy tanuló megnevezi a mûvet, majd nagy levegõvétel után mondjuk el a verset úgy, hogycsak a magánhangzóit hangoztatjuk.

II. Ismétlés-motiváció:

• Kérdések, utasítások:a) – Nyissátok ki a füzetet! Hagyjatok ki két sort a címnek!

– Milyen mûvekkel foglalkozunk ebben a fejezetben?(A régi korok irodalma, történelmi témájú mûvek.)

– Régi idõket idéznek a következõ részletek is.– Írjátok le a szerzõ nevét és a mû címét!

a) ,,Meglátom én! – S parancsot ádKirály rettenetest:” (Arany János: A walesi bárdok)

b) ,,Kelemönné asszony, hogy általértötteBánatos szívének így lött felette:

– Várjatok, tizönkét gyilkosok,” (Kõmíves Kelemenné, népköltészet)c) „S villám tüzénél Béla néz

Túl parton minden habba vész:” (Vörösmarty Mihály: A buvár Kund)d) ,,Adassék a levél

Hunyadi MátyásnakTulajdon kezébe…” (Arany János: Mátyás anyja)

– Mi a közös az idézett mûvekben? (Ballada mindahány.)

b) Két tanuló csoportosítsa három oszlopban a táblán a ballada sajátosságait!lírai vonások epikus sajátosságok drámai jellemzõkpl.: egykor énekelték pl.: történetet mond el pl.: sok benne a párbeszédes rész

III. Célkitûzés: A mai órán egy 1552-es történelmi eseményt feldolgozó alkotással ismerkedünk meg.


56

IV. Elõkészítés:

– 1552 – Milyen korszak volt ez hazánk történetében?(A török hódoltság kora – a végvári harcok ideje.)

– Mi történt Magyarországon 1532 és 1566 között? 5 tanuló készített errõl statisztikát számunkra. 1. tanuló: 1532, Kõszeg, Jurisics Miklós vezetésével… 2. tanuló…Egy lány elénekli a Summáját írom Eger várának címû ének néhány versszakát.

– Ki írta az ének szövegét? (Tinódi Lantos Sebestyén)Tinódi Drégely várának sorsáról, Szondi György hõsiességérõl is írt. Ennek az elbeszélésnek az alap-ján született meg Arany János Szondi két apródja címû mûve.

– Írjátok le a címet a füzetbe!150 ember 4 napig kitartott a 12000-es török túlerõvel szemben.A budai basa nagyra tartotta a vár kapitányát, a drégelyiek árulóját kivégeztette. A várvédõk életüketáldozták a hazáért.Arany János a várkapitány két apródjával mondatja el az eseményeket.Ellenõrizzük a ballada sajátosságainak csoportosítását!

V. Megfigyelési szempontok:

Mindenki számára közös feladat:Jelöljük �-rel a helyszínt bemutató részt,

�-gel, ahol egy török beszél,�-tel, ahol az apródok szólalnak meg,

VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató, olvasás)

– Milyen volt az apródok hangulata? (Elkeseredettek voltak.)– A helyszín?

Mutassuk be, hogyan siratták a fiúk a jótevõjüket a hegyormon!– Milyen érdekességet vettetek észre a � és � jeleket illetõen?

(Felváltva fordulnak elõ.)Ez egy kétszólamú ballada.

VII. Szövegfeldolgozás

Csoportok alakulnak, akik más-más feladatot kapnak, s a szereposztás szerinti Újraolvasás során megfigyelik pontosabban a történetet.

A csoportok feladatai:1. Húzzátok alá a Szondi hõsiességét igazoló sorokat!2. Gyûjtsétek ki az apródokat jellemzõ kifejezéseket!

(Külsõ és belsõ tulajdonságaik?)3. Gyûjtsetek ki a szövegbõl minél több, a török korra jellemzõ kifejezést!4. Írjatok ki olyan sorokat a balladából, melyek a végvári vitézek életét mutatják be!5. Hol található példa a balladai homályra? (Pl. Mi lett az apródok sorsa?)6. Melyek a mû lírai sajátosságai? (Verselés, rímelés?)


57

A feladatmegoldás ellenõrzése.

– Hogyan fejezõdött be a török hírnök és az apródok párbeszéde? (Átokkal.)– Olvassuk fel, melyek voltak a fiúk utolsó szavai!– Arany János 1856-ban Nagykõrösön írta ezt a balladát. Mi lehetett a költõ mondanivalója saját kora

számára?(A dalnok, a költõ nem dicsõítheti a zsarnok ellenséget.)

– Arany melyik eddig tanult mûvéhez hasonlítható a Szondi két apródja mondanivalója alapján?(A walesi bárdok címû mûvéhez.)

VIII. Összefoglalás:

Készítsünk „kutyanyelvet” a ballada két szólama alapján! A táblán dolgozzunk!

Az apródok A török hírnök– sírnak – édességgel kecsegtet– elbeszélik a vár elestét: – a gyõzelemünnepre csábít

a) Szondi nem adja fel a várat – ijesztget a hideg estévelb) Kemény a török ostrom – Ali dicsõítésére buzdítc) Szondi felégeti vagyonát, – Ali hálát vár

lovait megöli – Szondit dicséri a követ isd) Az apródokról gondoskodik – Fenyítéssel fenyeget

uruke) Szondi hõsiesen harcolt A végvári vitézek hõsi halála

– Megátkozzák Ali basát

IX. A házi feladat kijelölése: Írj 4-5 mondatot arról, milyen lehetett az apródok egy napja Szondiéletében!

2. óravázlat

Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán ÁltalánosIskola magyar szakos pedagógusa.

Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

Az óra menete

I. Modulációs-hangerõváltási gyakorlat:

• Formája:– A hetesek jelentése után a tanulók maradjanak állva. Az ülhet le, aki tudja, melyik versbõl valók a kö-

vetkezõ fõnevek.– Völgy, virágok, nyárfa, hó, nyár, szív, kikelet…

Egyre több fõnév hangzik el, az utolsóként leülõ megnevezi a verset.(Petõfi Sándor: Szeptember végén)


58

• Kérdések, utasítások:– Mondjuk el a vers 1. versszakát úgy, hogy az 1. sort némán, a 2. sort suttogva, a 3.-at közepes

hangerõvel, a 4. sort hangosan, majd az 5–8. sorig fordítsuk meg a hangerõt, folytassuk hangosan ésfokozatosan halkuljunk el!

II. Ismétlés-motiváció

• Formája: – Az írásvetítõn is megjelenik a versszak.

• Kérdések: – Hogyan folytatódik a vers? (Elhull a …)– Mi a vers mûfaja? (elégia) – A versben néhány betût színessel kiemeltem, annak a költõnek a nevét találjuk meg benne, kit Petõfi

példaképeként tisztelt. Verset is írt róla. (Csokonai)– Mi lehetett a közös a két költõben? (népiesség, hazaszeretet…)

• Utasítások: A tankönyvet kinyitjuk a 161. oldalon.– Tegyük ki Csokonai arcképét a tábla szélére!

III. Célkitûzés: A mai órán is egy Csokonai-költeménnyel ismerkedünk meg.

IV. Elõkészítés: Elõzetes feladatként négyfõs csoportok alakulnak, s egy, a remény jelentésével kapcso-latos négysorost oldanak meg, valamint egy puzzle-t raknak ki.

• Utasítások, kérdések: A feladatlap a csoportvezetõ elõtt van, a puzzle-t arra a tanulóra bízza, akit tudnélkülözni a feladatsornál.(A négysoros megoldása:Melléknevek: örök, kitartó, boldog, szép…Igék: bizakodik, vágyódik, hisz…Rokon értelmû: hit, vágyakozás, bizakodás…A puzlen Lilla arcképe)Kitesszük Lilla képét a költõi portré mellé. Néhány szót ejtünk kettejük kapcsolatáról.

V. Megfigyelési szempontok

• Utasítások, kérdések: Az osztály gondolattérképének kicsinyített mását kapják meg a csapatok, a cso-portvezetõk olvassák fel a nekik szánt feladatot!

VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató olvasás)

– Életének melyik szakaszában írhatta e versét a szerzõ? Milyen a költemény hangulata? (sok csalódásérte már a költõt, egyre komorabb a hangvétel)


59

VII. Szövegfeldolgozás

A gondolattérkép kérdéseinek megbeszélése: – Csokonai érzései (csalódottság, bizakodás, reménytelenség…)– A költõ gondolatai (Nem bánná, ha nem olvasnák a verseit, csak Lilla lenne az övé…, Már nincs célja

az életének…)– Csokonai reményei (könyvkiadás, tanítói állás, házasság…)– A remény jelzõi, megszemélyesítése (csalfa, vak, földiekkel játszó, égi, kecsegtet, megcsal, biztat…)– A költemény metaforái (a Remény = védangyal, isten, istenség, lágy trillák = a versek)

• Kérdések, utasítások– Milyen szófajú szó a remény? (fõnév, elvont fogalom)– Minek nevezi a költõ a reményt a versben? (védangyal, istenség) – Mitõl véd meg a remény bennünket? (az elkeseredettségtõl…)– Hogyan viselkedünk ezzel az „istenséggel” szemben? (bókolunk neki)– Hogyan kezdõdnek ezek a bókoló mondatok? (Bárcsak …, Ó, ha én is …, De jó volna …)– Mi volt a költõ leghõbb vágya? (Lilla szíve)– Minél tartotta nagyobbra a szerelmi boldogságot? (hírnév)

Keressétek ki ezt a részt a versben!– Megkérem az osztály egyik tanulóját, hogy rakja fel a táblára a költemény négy versszaka alapján

készült képeket a megfelelõ sorrendben.Közben meghallgatjuk egy tanuló elõadásában a Tavaszi szél vizet áraszt címû dal egy részletét.

– Melyik versszakhoz kapcsolnátok a dalt? (2. vsz.)– Egyetértetek-e a táblára felrakott képek sorrendjével?– Keressetek egy-egy odaillõ sort az illusztrációkhoz!– Milyen színekkel festenétek ki a képet?– Adjunk címet a képeknek!

1. kép: pl.: Védangyalunk, a remény (a kép alá írjuk)2. kép: pl.: Tavaszi virágoskert

– Milyen illatú ez a kert? Melyek a hangjai? (virágillat, csörgõ patak, madárdal…)3. kép: pl.: Pusztuló, hervadó kert

– Milyen hangok jellemezhetik ezt a tájat? (esetleg varjú károg, zord szél süvít…)4. kép. pl.: Búcsú a reménytõl

– Melyik a versszak legszomorúbb része? („Fáradt lelkem égbe, / Testem földbe vágy.”)– A versszakok közül melyek témája hasonló?

(1. versszak, 4. versszak A/Av remény és reménytelenség2. versszak, 3. versszak B+/B– tavaszi és téli kert)

– Milyen ritmusa van még a versnek? (idõmértékes verselésû, keresztrímes)– Ritmizáljuk a négy elsõ sort!– Milyen verslábak fordulnak elõ? (trocheusok és spondeusok)– Szerintetek hol volt ez a kert? (a költõ a lelkében érzett tavaszt majd téli hideget)– A kert a boldogság és a boldogtalanság érzését hivatott a versben kifejezni.– Hogyan nevezzük az egész versszakon vagy akár költeményen végigvonuló metaforát és megszemé-

lyesítést? (allegóriának)– Ez a vers egy allegorikus költemény.– Ismerkedjünk meg az allegória két változatával a tankönyv 162. oldala alapján!– Mi lehet a vers mûfaja? Az elmúlás gondolata jelenik meg… (elégia)Párkeresõ játék következik. (A tankönyv csukva van.)

– Ebben a mûben is elõfordulnak ma már nem használatos, ismeretlen szavak.Értjük-e a jelentésüket? Megtaláljuk-e a mai megfelelõjüket?


60

Mindenkinek az asztalán található egy rózsaszín vagy egy kék színû szókártya. A meleg színû lapo-kon a régies vagy idegen eredetû kifejezések olvashatók. A rózsaszín kártyatulajdonosok keresik apárjukat hangos bekiáltással egymás után. A kékek figyelik, melyik szó rokon értelmûjét tartják akezükben. Pl.: hímetlen = sivár, puszta…

kisûlt = a naptól kiégett…méltatlan = nem alkalmas rá…

VIII. Összefoglalás

• Kérdések, utasítások:– Mennyire figyeltél az órán?

Guggolj le, ha igaz az állítás, állj lábujjhegyre, ha hamis!Pl.: – Csokonai a szerelmi boldogságot nagyobbra tartja, mint a költõi hírnevet. (igaz)

– Ebben a költeményben fellelhetõk a ballada sajátosságai. (hamis)– A költõ úgy érzi, már verset írni sincs kedve. (igaz)– Csokonai szerette a természetet. (igaz)– Ma egy epigrammával foglalkoztunk. (hamis)– Ez egy allegorikus mû. (igaz)– Ebben a versben szerelmének udvarol a szerzõ. (hamis)– Te miben reménykedsz? (rövid válaszok)– No, itt az alkalom, hogy a reményhez fohászkodjon valaki, hogy kívánságai teljesüljenek.

Ki szeretné megszólítani a táblán lévõ védangyalunkat? (Pl.: Kedves védangyal, segíts nekem abban…)Egy tanuló elmondta kívánságait a reménynek. Én pedig abban reménykedem, hogy még sokáig érvényben lesz az a mondás, hogy a remény halmeg utoljára.

– Mi a jelentése a közmondásnak? (megbeszélés)

IX. A házi feladat kijelölése

Írásbeli: Írj 5-6 mondatos fogalmazást Húsz év múlva címmel!Szóbeli: Tanuljátok meg a költeményt!


TARTALOM

Bevezető gondolatok ..................................................................................................................... 3A kerettanterv, a tankönyv és a munkafüzet ................................................................................. 3A 7. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok ............. 8Tanmenetjavaslat ......................................................................................................................... 15Megoldókulcsok .......................................................................................................................... 35Óravázlatok ................................................................................................................................. 55

irodalomkezik 7 2011 - gov.hu · radóczné bálint ildikó tanÁri kÉzikÖnyv az irodalom 7....

Documents