ISBN szám:Szerkesztôk: Árvai Zsuzsa, Braun Orsolya, Erdélyi Erika, Hild Csorba Bernadett, Sárossy Péter, Dr. Siklódi Csilla Felelôs kiadó: Dr. Virágos Gábor – fôigazgató

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2007

Budapest, 2008

TarTalomjegyzék

4

BEKÖSZÖNTÔ 5

RÉGÉSZET 8

LABOR 14

GEODÉZIA 15

KUTATÁS 16

ÉPÍTÉSZET 19

KERT 28

RESTAURÁLÁS 31

BeköszönTôTisztelt Olvasó! A jelen kiadvány a magyarországi kulturális örökségvédelem gyakorlati feladatokat ellátó, szolgáltatásokat nyújtó intéz-ményének 2007. évi tevékenységét hivatott bemutatni rövid, szemléletes formában.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (K. Ö. SZ.) a régészeti lelôhelyek feltárásának szabályairól szóló miniszteri rendelet 2007. április 3-án életbe lépett módosítását követôen az Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) átalakításával jött létre. Az intézmény jogelôdjének tevékenységi köre a mûemlékvédelem komplex feladatainak ellátására terjedt ki, alaptevékenységként a kiemelt jelentôségû vagy veszélyeztetett helyzetû mûemlékek és környezetük együttes, mintaértékû kutatását – elsôsorban azok régészeti feltárását és falkutatását –, valamint építészeti tervezését és restaurálását végezte el. E feladatok ellátását az intézmény a mindenkori Alapító Okiratával összhangban 2007-ben továbbra is biztosította, mint tapasztalatokkal, referenciákkal rendelkezô, komp-lex mûemlékvédelmi szolgáltatást nyújtó mûhely. Pályázatok, fejlesztések, felújítási szándék esetén továbbra is egységes szervezésben tudjuk biztosítani a komplex örökségvédelmi feladatok ellátását.

A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat néven megújult és átalakított intézmény elsôdleges feladata azonban 2007 áprili-sától a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelôzô régészeti feltárások elvégzése, illetve koordinálása lett. Mivel az autópá-lya-építések és más állami infrastrukturális fejlesztések, az EU-s projektek, illetve a fejlesztésekhez kapcsolódó egyéb beruhá-zások miatt a régész szakma a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel több feladattal találta magát szembe, az Oktatási és Kulturális Miniszter indokoltnak találta a felmerült problémák kezelésére egy országos illetékességû szolgáltató intézmény felállítását. A Szakszolgálat egyik legfôbb feladata a feltárásra és dokumentációra vonatkozó egységes standardrendszer kidolgozása és az eredmé-nyek feldolgozásának egységesítése. Hatásköre a 2007. évben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztô Zrt. által végzett, illetve a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó 100 millió forint nettó értékhatár feletti beruházásokra, valamint az 1,5 milliárd forint feletti egyéb fejlesztésekre terjedt ki. Más beruházások esetében a feltárási feladatok egyelôre továbbra is a területileg illetékes múzeumok hatáskörében marad-tak. A K.Ö.SZ. az egyes feltárásokat projektrendszerben végzi, az adott beruházásokhoz állítja fel a munka elvégzéséhez szükséges csa-patokat, illetve von be feltáró intézményeket a szakmai feladatellátásba. Alapmûködésének anyagi forrásai a központi költségvetésbôl származnak, a feladatok eseti költségeit pedig a beruházási projektek biztosítják. Ebben a rendszerben a feltárások költségei a beruhá-zók számára is jobban kalkulálhatók, mivel az egyes szolgáltatások költségszámítási tételei elôre meghatározott, az intézmény honlapján közzétett adatok. Az egyes projektekbe az adott feltárást végzô intézményeket illetékességük, kutatási terveik és kapacitásuk alapján vonjuk be. A döntések meghozatalában, a szakmai alapelvek lefektetésében és a standardok kialakításában egy 8 fôs, a régészettudo-mány nemzetközileg elismert tudósaiból álló és Dr. Szabó Miklós akadémikus elnökletével dolgozó független tudományos tanácsadó testület is segítséget nyújtott.

Remélem jelen kiadvány révén Ön is áttekintést nyer a Szakszolgálat munkájáról, amelynek célja mindannyiunk közös ügye, nemzeti kulturális örökségünk védelme.

Dr. Virágos Gábor fôigazgató

5

BE

KÖ

SZ

ÖN

TÔ

krúdy-házA Dugovics Titusz tér 13-17. sz. háztömb (az OMF, majd az ÁMRK, jelenleg pedig a K. Ö. SZ. székhelye) egykor három ingatlanból állt. A középsô rész elsô tulajdonosai a 18. század utolsó negyedéig követhetôk vissza. Az épületet Zenkl György építette át 1901-ben eklektikus stílusban. 1930-ban a Fôvárosi Közmunkák Tanácsa ajánlott fel itt lakást Krúdy Gyulának és családjának.

Krúdyék az év május 28-án költöztek az akkori Temp-lom utca 15-be. Az író „óbudai új magányába” mást nemigen hozhatott magával, mint megroppant egész-ségét és jelentôs anyagi gondjait. Ki más tudná jobban kifejezni ekkori lélekállapotát, mint az ô melankolikus hangulatait egész életében mélyhegedû-hangon kísérô Szindbád, a keleti hajós, aki „útrakelések és visszatéré-sek közé esô élete” során folyton „megismétlôdô, el-maradhatatlan hajótörései” közül az utolsót az óbudai parton szenvedi el? „Szindbád olyanformán vetôdött az óbudai partra (a hajógyári sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a me-nekülés módjában”.

A margitszigeti „csodás éden” után, mint lánya, Krúdy Zsuzsa írja, új lakásuk sivárnak tûnt: három szoba, sö-tét fürdôszoba, köves, szûk udvar. Az utcafront felôli dolgozószoba, amelynek ablakában az írót a képen is láthatjuk, a szombat-vasárnapi „össztánctól” zajos Korona-kávéházra nézett. Késôbb, hogy „zavartalanul jöhessen-mehessen” e (fél) világ és otthona között, ajtót vágatott itt a kapualj felé. Mégis, a vadevezôs leg-inkább „megtérni” akart az „Ódonságok városában”, nyugodtan alkotni, és ez a reménye gyönyörûen szövi át prózáját: „Azon a területen, ameddig délben ti-zenkét órakor a plébániatemplom árnyéka ér, semmi hatalma sincs az ördögnek, akármilyen közel jönne a városba az erdôbôl. Tehát a torony árnyékába kell költöznünk – mondá Szindbád, akinek ekkor az volt a

6

Fotó: Petôfi Irodalmi Múzeum, Mûvészeti és Relikvia Gyûjtemény, ltsz. 2702

BE

KÖ

SZ

ÖN

TÔ

célja, hogy hátralevô életét lehetôleg távol töltse az ördögtôl…” Idézzük meg ebben az alkotói csendben lánya emlékképével: „napköz-ben néha lepihent szürkés-zöldes plüsshuzatú díványára, vagy „Móric-székében” (szabályozható hátú karosszék) olvasgatott.”

És írt szakadatlanul: a „toronyóra rabja” életének ebben az utolsó rövid, de jelentôs korszakában bôbeszédûen és – Szép Ernô szavaival – „csodálatos, festhetetlen színnel, amely a régi fotográfiákon teszi nemesebbé az arcokat” eleveníti meg a korabeli Óbudát. A plébá-niatemplom, a köré szervezôdô zegzugos utcák, boltíves kapualjak, kis udvarok, kocsmák és kávéházak, a megszólaló Flórián-szobor és a panaszkodó öreg kôszentek díszletei közt légiesen járkálnak valós és képzeletbeli hôsei az öreg gitárostól a rossz kövezeten tipegô óbudai kisasszonyokon át Mária királynéig. Múlt, jelen, volt és sosem volt a legtisztább irodalommá desztillálódik e kései mûvekben: „A világ képe egy vízcsöppben is obszerválható. Egy kis házikóból éppen úgy megláthatni az életet magasztosságaiban, mint egy toronyból; tinta és papíros pedig elfér a legkisebb asztalkán is, hogy az erkölcsök megjavítása, fiatalok okulása, öregek mulattatása céljából soha be nem fejezhetô élettörténeteket lehessen írogatni, akár csak ilyen formában: „Tegnap zivatar volt Óbudán, de mára kisütött megint a nap.” Épp ennyi, egy vízcsöppnyi maradt Krúdy Óbudájából. A „százesztendôs házikó” körül ma már csak a modern világ képe „obszerválható”. Az óbudai „mûemléki rezervátum” részeként – igaz, jelentôs változtatások után – mégis visszaidéz még valamit az egykori idôkbôl. Homlokzatán tábla ôrzi Krúdy Gyula emlékét, lakásának szobái pedig ma könyvtárunknak adnak helyet, amely méltó funkció az író intellektuális nagyságához.

Sárossy Péter

7

BE

KÖ

SZ

ÖN

TÔ

régészeTI IgazgaTÓságA Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat létrehozásával a nagyberuházások földmunkái során bolygatással, elpusztítással fenyegetett régészeti emlékanyag megmentése (felderítése, feltárása, rendsszerezése, feldolgozása) volt a cél, és hogy mindez az egyre növekvô kihívásoknak megfelelni képes, korszerû módon történjen.

A szakmának szembe kellett néznie azokkal a tényekkel, amelyet egyrészt az utóbbi két évtizedben számban, és az érintett terület nagyságának tekintetében ugrásszerûen megnövekedett beruházások, másrészt az adott idôszakban képzett régészek számának csak kisméretû emelkedése és a megyei múzeumokban folyamatosan alkalmazott régészek számának csökkenô tendenciája jelent. Az ellen-tétek feloldását a munkaszervezés javítása jelentheti.

A régészeti igazgatóság szervezeti felépítését a munkafolyamatokhoz való alkalmazkodás határozza meg. A topográfiai csoport a terve-zés idôszakában támogatja a beruházókat, míg a megvalósuló projektekhez kapcsolódó, KÖH által meghatározott mértékû feltárási és régészeti szakfelügyeleti munka elôkészítését, koordinálását is külön csoport végzi. Regionális felosztásban minden területnek megvan a felelôse, aki a terepi munka hátterét ( adminisztratív, szervezési és kiszolgáló tevékenység) biztosítja, akár a helyi múzeumi szakemberek, akár a KÖSZ saját feltáró csapatai végzik az ásatást. A régészeket jogászok, mûszaki és gazdasági szakemberek segítik.

A feltárások során adódó feladatokkal és az elôkerült emlékanyaggal a Feltárási- és feldolgozási csoport foglalkozik, amelyhez restaurá-tor mûhely és anyagvizsgálatokat végzô laboratórium tartozik.

* A jelen ismertetô a KÖSZ saját ásatásairól ad áttekintést, a partner intézmények munkáját másik kiadványban foglaljuk össze.

8R

ÉG

ÉS

ZE

T

9

RÉ

GÉ

SZ

ETTopográfIaI csoporT

A 2007 ôszén létrehozott Topográfiai Csoport feladata a nagyberuházások és nyomvonalas beruházások esetén, még a beruházás elôkészítésének szakaszában az érintett területeken örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítése, illetve partnerintézmények bevo-násával ezek koordinálása.

Feladatunk tehát ennek megfelelôen a beruházás miatt pusztulással fenyegetett kulturális örökségvédelmi elemek feltérképezése és ha-tásvizsgálata. Magyarország régészeti öröksége rendkívül gazdagnak mondható. Azonban szisztematikus kutatás hiányában nem tudjuk pontosan, hány régészeti lelôhely lehet az ország területén. Becslések szerint ez a szám mintegy 300 ezerre tehetô. Ebbôl azonban ma hozzávetôleg 70 ezer régészeti lelôhely ismert, ezeknek pontos, koordinátákkal meghatározott helyzete sokszor kérdéses, töredékét mérték csak fel térinformatikai módszerekkel. A Topográfiai Csoport mûködése a lelôhely-azonosítás terén tehát a régészeti kutatás számára is jelentôs eredményeket hoz.

A terület kulturális örökségének feltérképezésekor összegyûjtjük az összes ismert szakirodalmi és adattári adatot. A beruházással érintett területen extenzív terepbejárást végzünk, és az összes örökségi elemet térinformatikai módszerrel a helyszínen rögzítjük, és térképre visszük.

Az érintett területen lévô örökségi elemeket, amennyiben a régészeti jelenségek a felszínen is lokalizálhatóak, öt méteres pontossággal feltérképezzük, illetve a nem vizsgálható, de valószínûsíthetô helyzetekre is felhívjuk a figyelmet. Szükség esetén a mûszeres kutatást és légifotózást is bekapcsoljuk a kutatásba. Az elvégzett vizsgálatok alapján, a jogszabályi elôírások figyelembe vételével a hatástanul-mány örökségvédelmi ajánlásokat fogalmaz meg a beruházások által a kulturális örökségben okozott károk hatáscsökkentésére. Ennek jelentôsége abban rejlik, hogy az esetek nagy részében már a terepbejárás során fény derül olyan örökségi elemek létére, amelyek a beruházás alatt vagy elpusztulnának, vagy csak a régészeti szakfelügyelet végzése során kerülnének elô, és feltárásuk a beruházás szá-mára kiszámíthatatlan anyagi és idôbeli kockázatot jelentene.

a Bátaszék, kálvárián (56. sz. fôút rekonstrukció/1. lelôhely) végzett megelôzô feltárásBátaszék határában az 56. számú fôút rekonstrukciójához kapcsolódó megelôzô feltárások 2007 augusztusában kezdôdtek, 27. 010 m² nagyságú felületen.

A lelôhelyen rézkori, bronzkori, római császárkori és középkori települési objektumok kerültek elô.

A viszonylag kevés rézkori objektum a felületen megfigyelt egykori vízfolyás medrébe ásva, illetve annak közvetlen közelében került elô. A rézkori objektumok kis száma alapján egy kisebb közösség rövid ideig használt települése rekonstruálható. A telepobjektumok között néhány rézkori sír is elôkerült.

A bronzkor idôszakát több különbözô kultúra és idôszak leletanyaga reprezentálta. A jellegzetes seprûdíszes kerámia a lelôhely kora bronzkori (Kr.e. 2500-2000) lakottságát, a mészbetétes töredékek a középsô bronzkori (Kr.e. 2000-1500) megtelepedést bizonyítják. A lelôhely déli részén (2. és 3. felület), az 56-os út mindkét oldalán egy késô bronzkori, a Kárpát-medence szinte teljes területére kiterjedô, úgynevezett halomsíros kultúra szórt szerkezetû, falusias települését lehetett megfigyelni, amely a Kr. e. 1300-1200 közötti idôszakra keltezhetô.

A lelôhely középsô részén egy, még a kelták által alapított, de a római császárkorban is továbbélô, nagy kiterjedésû, sûrûn lakott telepü-lés nyomait lehetett megfogni. A feltárás során lakóépületként, illetve gazdasági épületként funkcionáló, földfelszínre épített, oszlopos szerkezetû és félig földbe mélyített alapú épületek (ún. veremházak) nyomait, hulladék- és gabonatároló gödröket, edényégetô és sütôkemencéket, kutakat azonosítottunk. A település virágkora a Kr. u. 1-2. századra tehetô, de – egy szórványként elôkerült késô római kori hagymafejes bronzfibula (ruhakapcsoló tû) és egy hasonló korú Constantinus-érme alapján - valószínûsíthetô, hogy még a 4. században is lakott volt.

A lelôhely déli részén, az 56-os út nyugati oldalán (2. felület) Árpád-kori falusias település nyomait figyeltük meg. A faluhely közelében, egymástól mintegy 140 méterre két nyugat-kelet tájolású, háton fektetett, nyújtott helyzetû, melléklet nélküli, valószínûleg a középkori falu temetôjéhez tartozó csontvázas temetkezést tártunk fel.

Czifra Szabolcs, Magyar Zsolt

10R

ÉG

ÉS

ZE

T

11

RÉ

GÉ

SZ

ETmegelôzô régészeti feltárások a mol százhalombatta – perbál közötti

gázvezetékének nyomvonalán2007. november - decemberben a gázvezeték-fektetése elôtt megelôzô feltárást végeztünk a Pest megyei Tök község és Pilisvörösvár külterületén. A korábbi terepbejárások mindkét lelôhelyen Árpád-kori települést azonosítottak, ezeket a gázvezeték nyomvonala 5 m szélességben érintette, így kutatásaink is erre a sávra koncentrálódtak.

Tök Dézsér-táj nevû határában feltártunk két földbe mélyített házat, négy árkot és két tûzhely átégett maradványát. A két, egymáshoz közel elhelyezkedô ház – a korra jellemzôen – félig földbe mélyített, ún. veremház. Nagyságuk 380 x 240, illetve 380 x 330 cm, de széles sátortetôjük miatt alapterületük nagyobb volt. A tetôt tartó gerendák cölöplyukait az épületek hosszabbik oldalának közepén találtuk meg. Padlójuk ledöngölt agyagpadló. Mindkét ház K-i sarkában kör alakú, nagyméretû kövekbôl kirakott kemence állt. Ezek ke-ményre átégett, többször megújított sütôfelületét kerámiatöredékekkel tapasztották ki. A nagyobb épület DNy-i, keskenyebb oldalából sekélyebb, 1, 5 m hosszú árokszerû mélyedés, ún. „nyél” indul. Ez megfelel a korszakban gyakori nyeles veremházak típusának. Mindkét házban több kisebb gödör is volt. Az épületekben több összeilleszthetô fazéktöredéket és viszonylag jó állapotú vastárgyat – köztük vaskést, kézifúrót – találtunk. Az árkok a házaktól távolabb kerültek elô, az egyiknek lekerekített, derékszögben meghajló sarkát is meg-találtuk. A kerámia alapján a falut a tatárjárás elôtt, a 12-13. században lakták.

Pilisvörösvár Keréktanya nevû határrészén – mely valószínûleg a középkori Kürt faluval azonosítható – két téglalap alakú veremházat, egy nagyobb kemencét, a hozzá kapcsolódó „munkagödrökkel” és egy árkot tártunk fel. A nagyobb háznál a kemencét a DNy-i, hosz-szabbik oldal falába ásták. Elôtte a padlóba nyújtott formájú gödröt mélyítettek, melybe a kemence hamuját húzták. A külsô, ovális ke-mencét és a hozzá kapcsolódó hosszúkás gödröt, melynek K-i oldalába kisebb, mélyebb gödröt, „fülkét” ástak, valószínûleg mûhelynek használták. Más Árpád-kori településekhez képest viszonylag kevés leletanyag került elô. Különlegesnek számít egy grafitos szürke import – osztrák – kerámia oldaltöredéke. A falut a késô Árpád-korban, a 13-14. században lakták.

Koller Melinda, Stibrányi Máté

megelôzô régészeti feltárás az m31 autópálya nyomvonalán (nagytarcsa, Urasági-dûlô)A dombháton húzódó, mintegy 16. 000 m² kiterjedésû területen Kr. u. 2-4. századra tehetô szarmata település részét tártuk fel, amely a mai felszín alatt 60-350 cm közötti mélységben volt. A település objektumai között több rézkori sír, bronzkori és vaskori gödrök továbbá egy Árpád-kori kemence is volt, jelezve, hogy a terület több korszakban is lakott volt.

A szarmata település egy patak melletti lankán alakult ki. A falu több veremházát, több száz gödrét, vermét, kemencéit és azok mun-kagödreit tártuk fel. A veremházak változó kialakításúak és méretûek voltak, belsô területükön cölöplyukakkal. A terület déli részén két tucat, jó kialakítású többrétegû kemencét találtunk, északi részén egy nagyméretû kút volt. A szarmata telep objektumait rendkívül változó méretû árkok választották el, amelyek arasznyi mélységtôl és szélességtôl a két-három méterig terjedtek. A megfigyelések szerint a szarmata falunak az autópálya nyomvonalába esô északi része lakóhely lehetett, míg a sûrûbb objektumrendszerrel fedett rész munka- és mûhelyterület volt, vagyis a telep részei funkcionálisan elkülönültek.

A kiemelt kerámia- és csontleletanyag között számos fibula és karperec volt, továbbá azonosíthatók voltak a 2001-2005-ben az M0 autópályához kapcsolódó ásatások során, az Üllô 5. lelôhelyen feltárt nagyméretû szarmata fazekastelep gyártmányai is. Ez utóbbi megyfigyelés is utal arra, hogy a lelôhely részletes tudományos feldolgozás után szervesen beilleszthetô lesz a tágabb környezetében korábban végzet feltárások sorába, így pontosabban rajzolva ki a mikrorégió régészeti-történeti képét.

Mészáros Orsolya

12R

ÉG

ÉS

ZE

T

13

RÉ

GÉ

SZ

ETrómai kori villagazdaság Biatorbágy és Törökbálint határában

a Tópark nagyberuházás területén Az M1-es autópálya mellett, a Hosszúréti-patak partján mintegy 1600 négyzetméteres felületen több periódusban épült római kori épületegyüttest tártunk fel.

A Kr. u. 2-3. századra datálható villa fôépületének jelenleg hét helyisége azonosítható, korabeli átépítésekkel, áthelyezett falakkal, agyag-padlókkal. Padlófûtéssel, falfûtéssel ellátott volt, fûtôkamrája az épület hátsó falához csatlakoztatva található. Leégett tetôomladékának paticsmaradványai alapján a tetô lejtése itáliai mintára lapos, 14-15º-os volt. Az épület homlokzata fehér alapon piros indadíszes falfes-téssel és stukkóval díszített volt, amelyet egyszer megújítottak. Egy oszloptöredék alapján díszített bejárati kapu, úgynevezett portikusz feltételezhetô. A falak egy részének alsó alapozási kôsora maradt meg több méteres hosszban, esetenként pedig mintegy 60-80 cm magas falmaradványok ôrzôdtek meg.

A fôépület körül a villához kapcsolódó gazdasági épületek több helyisége azonosítható. Falaikat jelentôs részben visszaszedték, vo-nalukat gyakran csak egy omladékos kôsor jelzi. A kôfalak mellett több helyen agyagfalú épületek nyomait is megfigyeltük. Az egyik falomladék alól került elô egy háborús támadás elôl agyagedényben elrejtett 247 darabból álló ezüst éremkincs, amelynek záróveretei Kr. u. 260-ra keltezhetôk, egyben meghatározva a villagazdaság pusztulási idejét.

A pusztulást követôen pár évtized múlva a romokat elplanírozva újra használatba vették a területet. A villa fôépületének homlokzata elôtt, részben rajta mintegy egy méter széles, agyagba rakott kövekbôl álló falak mutatkoznak, amelyekhez fûtôcsatorna is kapcsolódik, egy újabb, a Kr.u. 4. századra datálható gazdaság nyomai.

A villaépület környezetében található további római kori épületek és a nagyszámú római építészeti emlék alapján valószínûsíthetô, hogy a lelôhelyen a villagazdaságok mellett egy római kori polgári település (vicus) is kialakult.

Miklósity Szôke Mihály

TermészeTTUdományos laBoraTÓrIUmA Laboratóriumban eddig a mûemlékekkel kapcsolatos épületdiagnosztikai vizsgálatok, a restaurátorok kutatásai során felmerülô – és e kutatásokat támogató – laborvizsgálatok, illetve a magyarországi építôkövek anyagvizsgálatai zajlottak (pl. budapesti fürdôk, Mátyás templom, Lónya, református templom).

2008-tól lehetôség van földtani, talajtani, kerámia- és csontvizsgálatokra is.

A terepi földtani és talajtani megfigyelésekkel rekonstruálhatók az egykori üledékképzôdési környezet, a növényzettel, vízföldtani és éghajlati viszonyokkal összefüggô talajképzôdési folyamatok, illetve az egykori domborzat. A laboratóriumi rutin üledékföldtani és talajtani vizsgálatok mellett mikroszkópos elemzést végzünk, amivel a folyamatok sorrendje is megállapítható. Az ásatáson gyûjtött kôzetpéldányokat azonosítva az ásatáshoz közel esô természetes elôfordulások megadhatók. Az eredmények 2-3 D szelvényeken ábrázolhatók.

A petrográfiai vizsgálat során a kerámiából készített 0, 03 mm-es vékonycsiszolatot vizsgáljuk polarizációs mikroszkóppal. A vizsgá-lattal a kerámiák nyersanyagáról kapunk információt, valamint megismerjük a kerámia szövetében lévô nem plasztikus elegyrészek típusát, mennyiségét és méretbeli eloszlását. Azonosítható a felhasznált nyersanyagok közül a szándékosan a nyersanyaghoz adott soványítóanyag, aminek ezáltal többé-kevésbé pontosan lehatárolható lehet a származási helye. Ezen túlmenôen a gyártástechnológiai viszonyokra is értékes információk nyerhetôk.

Az archeozoológia az ásatásokon lelt gerinces állatmaradványok meghatározásával, elemzésével, természet- és társadalomtudományi értelmezésével foglalkozik. Információkat ad az ember-állat közötti viszonyra (ethnozoológia), a táplálkozási szokásokra, életmód jellemzôire. A laborban elvégzésre kerül az állatcsontok szakszerû mosása, szükség esetén restaurálása, archeozoológiai feldolgozása és rövid értékelése a lelôhely régészeti korszakai és fajok szerint.

14L

AB

OR

15

GE

OD

ÉZ

IAgeodézIaI csoporT A mûemlékvédelem feladatai között a helyreállítást, a feltárást és a tervezést megelôzô elôkészítô munkáknál, majd az ezeket követô dokumentáció készítésénél kap fontos szerepet a geodézia. Az általunk elkészített rajzi és elektronikus dokumentáció alapja a mûemléki helyreállítás többi résztvevôje – régész, mûvészettörténész, restaurátor, építész, statikus, villamos tervezô, gépésztervezô, táj- és kert-építész, épület-diagnoszta – munkájának, valamint egyéb, a munkákat érintô számításoknak (földtömeg, terület, térfogat, kihajlás, süly-lyedés) és ábrázolásoknak (szintvonalas helyszínrajz, szelvényezés, térmodell készítés). Az azonos rendszerben történô mérés a több éven keresztül tartó helyreállítások és kutatások egységes rendszerbe foglalható dokumentálását teszi lehetôvé.

A mûemlék-helyreállítási tevékenységbe 1993 óta bekapcsolódó Geodéziai Csoport az elmúlt évek során – a mûemléki társszakmák munkatársainak köszönhetôen – olyan tapasztalatokkal gazdagodott az általános geodéziához képest, amelyeknek köszönhetôen szak-mailag elfogadottan, teljes mértékben eleget tudunk tenni a helyreállításokhoz kapcsolódó feladatoknak.

Munkánk során ásatási felméréseket (Városlôd, római katolikus templom; Veszprémvölgy, apácakolostor; Vác, fôtér; Mihályi, Dôry-kastély; Fertôd, Bábszínház; Bakonyszentlászló, római katolikus templom), építészeti felméréseket – épületfelmérést, homlokzatmérést – (Szécsény, kastély és várfal; Siklós, vár; Budapest, Divatcsarnok, Szépmûvészeti Múzeum; Tiszaszentmárton, római katolikus templom; kastélyok, kúriák, lakóépületek, templomok, várak, várromok), táj- és kertépítészeti felméréseket (Visegrád, palota kert; Budai vár, Sava-nyúleves-bástya, Déli kertek; Budaörs, temetô; Szabolcs, földvár) és egyéb szakági felméréseket (csatornahálózat, villamos vezetékek) végzünk.

Az elmúlt tizenöt évben több száz mûemlék-helyreállításnál voltunk jelen.

kUTaTásI IgazgaTÓságÉpületkutatás alatt összefoglalóan mûemléképületek építészettörténeti kutatását, falkutatását és régészeti ásatását értjük (az utóbbi esetben tevékenységünk nagyrészt elkülönül a nagyberuházásokhoz kötôdô feltárásoktól). Részlegünkön mûvészettörténészek, régé-szek, rajzolók dolgoznak.

Megrendelôink széles körbôl kerülnek ki: mindazok a mûemlék tulajdonosok (egyházak, önkormányzatok magánszemélyek, társaságok stb.), akik szeretnék (vagy kénytelenek) mûemléküket felújítani. Mivel e felújításokhoz ma már alapkövetelmény – sokszor törvényi elôírás is –, hogy valamilyen tudományos anyag álljon rendelkezésre, általában minket keresnek meg problémáikkal.

Az álló mûemléképületek kutatása – az épület jellegétôl, értékeitôl és a beavatkozás mértékétôl függôen – széles skálán mozoghat. Mindenekelôtt – ha mód van rá – igyekszünk elvégezni a szükséges forráskutatást, ami a föllelhetô írott, képi források, esetleges terv-anyag összegyûjtését jelenti. Szükség lehet értékleltárra (az épület jelenlegi állapotának helységrôl helyiségre készített, inventarizált leírására) is. Egy ilyen értékfelmérés az építésznek is számtalan információval szolgál a tervezési folyamat során. Gyakran elôírás, hogy a felújítást szondázó falkutatásnak kell megelôznie, mely a korábbi építészeti periódusok, építészeti elemek, színezés meghatározására irányul, különösen, ha azok eredményei beépíthetôk a készülô tervekbe. Sok esetben a kivitelezés közben is kell megfigyeléseket vé-gezni, hiszen a felújítás során is kerülhetnek elô olyan részletek, amelyek dokumentálása az utókornak fontos, számtalan esetben pedig az építészt is segítheti a mûvezetésben egy-egy konkrét kérdés eldöntésében.

Olykor szükségessé válhat, hogy a mûemléképületben régészeti feltárást folytassunk, különösen, ha a mûemlék egyben nyilvántartott régészeti lelôhely is. Speciális csoportját képezik ennek a körnek a várromok, melyek idegenforgalmi jelentôségét napjainkban kezdik ismét felfedezni. A régészet eredményei természetszerûleg szorosan összekapcsolódnak a felmenô falak falkutatásával, így azok nem választhatók szét, hiszen egyazon emlék kétféle megközelítéssel végzett, egymást kiegészítô vizsgálatáról és értékelésérôl van szó. Rész-legünk e kettôt egymással összekapcsolva végzi.

16K

UT

AT

ÁS

17

KU

TA

TÁ

Ssiklós, vár Az 1960-as években már helyreállított vár új funkciójához kötôdô tervezett felújítá-sokat megelôzôen mûemléki és régésze-ti kutatást végeztünk a területen. Ennek során minden eddiginél teljesebb képet alkothattunk a vár építéstörténetérôl. A vár a 13. század elejétôl a Siklósi család kezén volt, majd a 14. század végén Garai Miklós nyerte adományul. A legújabb kutatások során alapos feltárásokat vé-gezhettünk a Garaiak 15. századi palotá-jában, amely a Siklósiak korábbi várának elbontásával több lépésben jött létre. Az U alaprajzú, toronnyal megerôsített épületegyüttest ülôfülkés ablakok, díszes párkányok és festett nyíláskeretek díszí-tették. Kiemelkedô mûvészi teljesítmény a vár déli homlokzatán látható Garai-címeres zárterkély. Perényi nádor építet-te a várkápolna késô gótikus szentélyét. Az ásatásokon elôkerültek a reneszánsz loggia alapozásai is, melyek a készülô re-konstrukcióhoz szolgálhatnak alapul.

Bartos György, Juan Cabello

Budapest, császár-fürdôEgyik nagy léptékû, idén is folytatódó munkánk a budapesti Császár-fürdô rekonstrukciója. Az Irgalmas Rend ál-tal fenntartott fürdôt 1574-ben emelte Szokollu Musztafa budai pasa. Jóllehet, a korábbi felújítások során folytattak itt szondázásokat, teljes körû falkutatásra csak most nyílott lehetôség (az ásatást a Budapesti Történeti Múzeum régésze, Papp Adrienn végzi). A munkák eredmé-nyeképpen rengeteg új ismeretet szerez-hettünk e fürdôk építészeti képével (pl. vízellátásával) kapcsolatban. A Császár-fürdô ugyanakkor jó példa arra, milyen szorosan összekapcsolódik a falkutatás, a régészet, a restaurálás és a természettu-dományos vizsgálatok.

G. Lászay Judit

regéc, vár A Zempléni-hegység egyik nyugati hegy-gerincén emelkedô regéci vár magját az Aba nemzetség tagjai emelték 1300 kö-rül. A rozgonyi csata után királyi vár lett. 1464 elôtt Regéc várát a Szapolyaiak szerezték meg, s birtokolták is 1541-ig. Ezután birtokosai sûrûn váltották egy-mást. 1635-ben Esterházy Miklós ka-pott rá adománylevelet. Tôle I. Rákóczi György ostrommal vette el 1644-ben, s ezután már a vár Rákóczi-kézen is maradt pusztulásáig. A Thököly-felkelés idején is komoly szerepet játszó várat 1686-ban rombolták le a császári csapatok.

A régészeti kutatás 1999-ben kezdôdött el, a vár mintegy harmada lett feltárva, már eddig is igen gazdag, elsôsorban 17. századi leletanyag került itt elô, mely jól reprezentálja egy fejedelmi rezidencia egykori mindennapi életét. Különösen kiemelkedôek a közelmúltban felfedezett török falicsempék, a „bokályok”, melyek pontos párhuzamai egyelôre csak Sáros-patakról és Kairóból ismertek.

Simon Zoltán

18K

UT

AT

ÁS Bakonyszentlászló,

evangélikus templom A kutatás elôtt a templom a késô ba-rokk evangélikus templomépítészet jel-legzetességeit viselte magán, melynek középkori eredete részleges korábbi ku-tatásokból már ismert volt. A falkutatás nyomán a középkori templom minden lényeges eleme megismerhetô volt: a falpillérek mérete, kiülése, a boltozatindí-tások, párkány-formák, a szentély szent-ségtartófülkéje és ülôfülkéje, az utóbbi kifestés részleteivel, az ablakok helye és mérete, a déli kapu, melynek falaza-ta részben, eredeti faragott kövei nagy arányban fennmaradtak, s kutatás során külön meglepetést okozott a nyugati kar-zat töredékeinek feltárása. Az oszlopok kôtöredékei a belsô szondázó ásatás so-rán kerültek elô. A templom környeze-tének szondázó ásatása a körítôfal, egy feltételezhetô kápolna és az újkori ha-rangtorony maradványait hozta felszínre.

László Csaba, Rácz Miklós, Koppány András

Budapest, józsef nádor tér 1. volt postabank-székház2007-ben készítettük el Budapesten a József Nádor tér 1. sz. klasszicista épület (volt Postabank-székház) értékleltárát. A Hild József által tervezett épület jó pár átalakításon, funkcióváltáson átment, mégis maradtak meg olyan nyílászárók, vasalatok, melyek a 19. század elsô felé-nek jellegzetes, nívós darabjai, ezért do-kumentálásra feltétlen érdemesek. Kö-zülük több asztalos szerkezet (pl. a Hild által elôször városi lakóházakon alkalma-zott, ablakkávába simuló spaletta stb.) a korszak legmodernebb megoldásai közé tartozott. Érdekesség, hogy több eset-ben készültek jó minôségû másolatok az eredeti klasszicista szerkezetekrôl. A dokumentáció, mely helyiségrôl helyi-ségre veszi sorra az értékeket, mind az építtetô, mind a tervezô, és a hatóság számára is alapvetô információkkal szol-gál a felújítással kapcsolatbanG. Lászay Judit, Fülöp András, László Csaba

Koppány András, Thúry László,

gyepükaján, nagykeszi A Balatonfelvidéken található egykori Nagykeszi falu (Gyepükaján közelében) elsô említése 1230-ból ismert. A temp-lomot igen késôn, 1450-ben említik elôször, ma már csak romjai állnak, ugyan-is a falu a török korban - összes épüle-tével együtt - elpusztult. Romos közép-kori plébániatemplomán a közelmúltban végeztek romkonzerválást, a kivitelezés közben régészeti megfigyelést végezhet-tünk a területen. A feltehetôen egyenes szentélyzáródású, törtkôbôl épült temp-lom nyugati homlokzata és elôtte a kissé északra „eltolt” torony maradt meg jobb állapotban. A toronytól délre a nyugati homlokzaton nyílt a hajóba a középkori bejárat, melynek környezetére kiterjedt a helyreállítás. A munka jó példa arra, hogy kis költségvetéssel és nagy oda-figyeléssel e romemlékek élettartama is jelentôsen meghosszabbítható, és az ilyen típusú helyreállítások ugyanúgy hoz-zátartoznak a mûemlékvédelem napi fel-adataihoz, mint az országos jelentôségû mûemlékekkel való foglalatoskodás.

Koppány András

19

ÉP

ÍTÉ

SZ

ETépÍTészeT

A Tervezési Igazgatóság a mûemlék-helyreállítások több évtizedes szakmai múltra visszatekintô (OMF-ÁMRK) komplex tervezésével foglalkozik; alaptevékenysége a kiemelt jelentôségû, vagy veszélyeztetett helyzetû mûemlékek és környezetük mintaértékû kutatása, tervezése és restaurálása. Kollégáink az állapotfelméréstôl a kivitelezésig részt vesznek a helyreállítási folyamatban, összehangolva a szerteágazó kutatásokat (építész, mûvészettörténész, régész, szakági tervezôk, kert- és tájtervezôk, kô-, festô-, farestaurátorok, épület-diagnosztikai kutatások), majd a vizsgálatok és feltárások eredményeire építve a mûemléki értékfeltáró bemutatás tervezésén keresztül a megvalósulásig irányítják a helyreállítás folyamatát.

Az elmúlt években munkáink többségét állami feladatok képezték, emellett együttmûködtünk az országos vagyonkezelô szervezetekkel is (pl. KVI, MÁG). Partnereink voltak az önkormányzatok, egyházak, és mindazok, akik mûemlékekkel rendelkeznek. Szakértésekkel, helyszíni kutatásokkal, szemlékkel segíttettük a KÖH felügyeleti munkáját, részt vállalva az ott folyó állományrevíziós és topográfiai (pl. Kôszeg) munkálatokban is.

Intézményünkhöz köthetô számtalan vár (pl. Csesznek, Ozora, Szigliget, Füzér, Komárom, Nagyvázsony, Siklós, stb.) kastély (pl. Pápai Esterházy-, Körmendi Batthyány-, Hatvani Grassalkovich-kastély), városi palota (pl. Festetics-palota – német nyelvû egyetem; Soproni Esterházy-palota – Erdészeti Múzeum), lakóház, illetve különbözô felekezetû templom helyreállítása. A határon túli mûemlékek közül munkatársaink készítették a kárpátaljai Csetfalva református templomának, a nagyszôlôsi ferences rendház felújításának szakértôi és tervezési munkáit, a horvátországi Hercegszôlôs református templom és a szlovákiai Borsi Rákóczi-kastély kutatási és építészeti terve-zési munkáit.

Szakmai munkánkat több hazai és külföldi elismerésben részesítették. Az Európai Unió hivatalos szakmai elismerésében, Europa Nostra-díjban részesült az ócsai, a sonkádi és a gyügyei református templom, a fertôdi Eszterházy-kastély kápolnájának helyreállítása, valamint a New York Palota és a Ferihegy I. terminál rekonstrukciója. Budapest építészeti nívódíját nyerte el a New York Palota (2007), Nívódíjat kapott a Ferihegyi Repülôtér I. terminálja, valamint a sárospataki Rákóczi-vár palotaszárny és olaszbástya rekonstrukciója.

A jövôre nézve célunk, hogy szakmai munkánkat változatlanul komplex módon folytassuk, és tervezési munkánkkal a pályázati rend-szerben többletforrásokhoz segítsük a mûemlékeket. Szükségesnek látjuk, hogy szakmai szerepvállalással tapasztalatcseréken keresztül széles látókörû szakembereket képezzünk, illetve a mûemlékvédelmi gyakorlat tapasztalatairól a Magyar Építészkamara oktatási prog-ramjába illeszkedô konferenciák szervezésével a tágabb értelemben vett szakmai közönséget is megismertessük a mûemlékvédelem komplex feladataival.

20V

ÁR

OS

I M

ÛE

ML

ÉK

EK eger, kis zsinagóga

A Kis Zsinagóga Eger belvárosának jelentôs épülete. Mai formája egy kisebb barokk épület – emeletes tímárház – bôvítésével 1845-ben alakult ki. Sajátos karaktert ôriz a nagyterem belsô festése. A helyreállítás problémája volt, hogy ki kellett cserélni e festést hordozó fafödé-met, annak komoly pusztulása miatt. A fôépület belsô térszerkezete és közle-kedési rendszere az eredeti használatot követi.

Az 1998. évi helyreállítási terv kulturá-lis kamaraterem kialakítását célozta. A fôépület szerkezet-helyreállítási mun-kái 2000-ben elkészültek. A részben új program és módosított terv alapján a felújított épület a mozgáskultúra oktatás és a táncmûvészet fellegvára lesz.

A tervezett melléképület a nagyterem-hez kapcsolódik a kiszolgáló funkciók szá-mára. A földszint két helyisége öltözô és iroda funkciókra alkalmas. A pinceszinten terveztük a WC-mosdó csoportot és a nagyobb öltözôt.

Albert Tamás, Dr. Dulácska Endre, Graffjódy ZsuzsannaLászló Csaba

pécs, nick-udvar Pécs belvárosában a Széchenyi tér és a Király utca találkozásánál négy épületbôl álló együttes alkotja a „Nick-udvart”.

A bonyolult szövetet alkotó épületegyüt-tesben olyan funkciókat és szerkezeteket alakítottunk ki, amelyek a mûemléki érté-keket megôrzik, és lehetôség szerint be is mutatják azokat. A kutatás a Király ut-cai épületben középkori falmaradványo-kat és kôkeretes nyílásrészleteket tárt fel, amelyeket a kapualjban bemutatunk.

Az épületegyüttes a passzázs 1930-as évekbeli tulajdonosáról kapta nevét. A vas - üvegszerkezetes lefedés ere-deti formáit nem ismerjük, ezért itt a tetôtérben újonnan kialakítandó étte-remhez is igazodó, modern acél- üveg szerkezetet terveztünk. A belsô udvarba visszakerülhetnek az egykori funkciók: ki-sebb üzletek, cukrászda, étterem.

Az új, szállodai funkciót korszerû forma-világú épületszárnyban, a Széchenyi tér 16. sz. épület telkének végében helyez-tük el. Máté Zsuzsanna, Szécsi Zsolt

székesfehérvár, tervezett Bazilika Történeti múzeum A romkert közvetlen szomszédságában az egykori bazilika történetének és tárgyi emlékeinek bemutatására múzeumot ter-veztünk. A Koronázó tér 3. és 4. sz. ház mutatkozott a legcélszerûbb helyszínnek a múzeum létrehozására. Az eredetileg barokk stílusú épületek a középkori város romjaira épültek, a feltárások során több középkori, másodlagosan beépített fara-gott követ tártak fel az alapokban és a fala-zatokban. 1912-13-ban a két épület banki funkciót és egységes homlokzati kialakí-tást kapott Say Ferenc tervei szerint. Elsô ütemben, ideiglenes kiállítás helyszíneként a 3. sz. ház helyreállítása történik meg. A hely szûkössége miatt a pince bôvítésére volt szükség. Ehhez 2007 ôszétôl foly-nak a régészeti feltárások, és az alapok megerôsítése. Az elsô ütemben a pince, a földszint és I. emelet kerül hasznosításra, a tetôtér beépítése a tetôszerkezet cseréjé-vel a második ütemben történik meg.

M. Juhász Ágnes, Erdélyi Erika

21

TE

MP

LO

MO

Kmartonyi, háromhegyi kolostorMagyarország a keresztes háborúk so-rán találkozott ismét a remeteséggel, mint keresztény életformával. A szer-zetesség ezen új változatának növekvô népszerûsége következtében jött létre a pálos rend, amely az egyetlen jelentôs magyar alapítású szerzetesrend.

A rend kolostorainak döntô többsége erdôs területeken épült. E típusnak egyik legépebben megmaradt, szép példája a Háromhegyi pálos kolostor, melyet 1341-ben a martonyi nemesek alapítot-tak. A kolostor 1550 körül, a török há-borúk következtében vált lakatlanná.

A romot az Aggteleki Nemzeti Park meg-vásárolta, és kezdeményezte a templom régészeti kutatását. A feltárás eredményei tették lehetôvé a templom támpilléreinek és a hajó tetôszerkezetének megépítését, valamint a szentélyboltozat rekonstrukció-jának megtervezését. Ennek megvalósítá-sa a kolostor állagvédelmének következô tervezett üteme.

Fülöpp Róbert

Bakonyszentlászló, evangélikus templom A 13. századi eredetû templom helyreál-lításának kutatási, tervezési és kivitelezési munkái 2001 óta több ütemre bontva folynak.

A templom az 1816-os átépítés során kialakított formájában maradt ránk rend-kívül rossz tömegarányokkal, részlet-képzés nélküli homlokzatokkal és belsô terekkel.

Tekintve, hogy a meglévô állapot nem hordozott magában építészeti értéke-ket, ellenben az épületkutatás egy nívós középkori templom részleteit tárta fel, a helyreállításnál a románkori állapot re-konstrukcióját tûztük ki célul. A déli kapu helyreállítását Sütô József kôszobrász restaurátorral közösen készítettük.

A teljes helyreállításhoz még a homlok-zat-helyreállítás befejezése, a belsô és díszvilágítás kivitelezése, valamint

P. Samu Viktória, Martos Tamás

a Budavári nagyboldog asszony- (mátyás-) templom 2004-ben kezdtük a templom helyreál-lításának elôkészítését. A korszerûsítési igényekhez a terepszint alatti épületrész-ben biztosítottunk helyiségeket. A kiállí-tási útvonal bôvítésére a nyugati orom-zat mögött adtunk lehetôséget.

A 2006-ban elkezdôdött el a beruházás elsô lépéseként megtörtént a templom további állagromlásának megállítása. Ezután követ-kezett a térszín alatti vasbeton „doboz” megépítése, az épület körüli közmûvek rendbe tétele, a nyugati falak szárítása, és az épület körüli szivárgó rendszer kiépítése. Elkezdôdött a fedélszék javítása, a héjalás cseréje, a kôhomlokzatok restaurálása.

2007-ben elsôsorban szerkezetépítési és közmûmunkák folytak, melyek a következô évek mûemlék-helyreállítási és restaurálási feladatainak végrehajtását alapozták meg.

Deák Zoltán, Hild Csorba Bernadett, Schuszter Dániel, Bernáth Attila,

Olosz Emese

22K

AS

TÉ

LY

OK Borsi, rákóczi-kastély

A borsi Rákóczi-kastély Szlovákiában, Sátoraljaújhely közelében fekszik. 1560 körül reneszánsz stílusban épült, három bôvítési periódus után teljes kiépítettsé-gét 1640 körül, a Rákócziak alatt nyerte el. Itt született II. Rákóczi Ferenc. Nagy számban maradtak meg in situ reneszánsz ablak- és ajtókeretek. A felújítás 2000 óta szlovák és magyar mûemlékvédelmi szervek együttmûködésével, részben magyar állami támogatással folyik. A ter-vek szerint a mûemléki épületszárnyban kávézó, konferenciaközpont és kiállító-terek létesülnek. Emeleti kiállítótereit enteriôr-rekonstrukcióként újítjuk fel. Újkori szárnyában szálloda és étterem kap helyet.

2006-ban átadásra kerültek a földszinti kiállítótermek és az emeleten két – Rá-kóczi szülôszobájaként ismert – szoba. Itt rekonstruáltuk a feltételezhetô egy-kori nyílászárókat, a mennyezetet. Egy-kori kôkeretes ajtóit tölgyfa szerkezettel idéztünk fel.

Wittinger Zoltán

hatvan, grassalkovich-kastély Az elmúlt években újabb lendületet vett a hatvani Grassalkovich-kastély hely-reállítása. A tetô és egyes belsô födé-mek átépítése után a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a városi önkormányzat együttmûködésével folytatódott a mun-ka a homlokzatokon, a kerítés és a ker-tek helyreállításával. Elkészült a díszvilágí-tás és a kút restaurálása is.

Az alkalmazott anyagokban és technoló-giákban is korhû homlokzat-helyreállítás kivitelezését az Architekton Rt. nyerte el. A kapu és erkély kôszerkezeteit Tóth Kálmán, a kutat Rákos Péter restaurálta. A homlokzat felállványozásával mód nyílt az 1989-ben megkezdett kutatás folyta-tására is (Kutatók: D. Mezey Alice és Ha-ris Andrea).

A fôépület külsô és a környezet komplex felújításával az épületegyüttes több esély-lyel vár a méltó hasznosításra, az állami, vagy vállalkozói tôke mozgósítására. Albert Tamás

mihályi, dôry-kastély A mihályi Dôry-kastély a 15. század-ban épült. Az épületegyüttest a 19. század végéig megosztva több nemesi család birtokolta. A résztulajdonosok a kerítôfalakon belül egymástól függetlenül építkeztek, egységes építési fázis csupán a romantikus átépítés volt. Mai formáját a hetvenes években, Koppány Tibor tervei alapján történt helyreállítása során nyerte el. Az újbóli felújítás és átépítés engedé-lyezési és kiviteli terveit 2007-ben a KÖH megbízásából készítettük el. A kastélyban oktatási központ létesül. A tervek szerint a szobák komfortfokozatának emelé-se, egyenként megközelíthetôvé tétele mellett megmarad a szállás-funkció. A szobabeosztást a kutatási eredmények figyelembevételével, a 18-19. századi térkapcsolatok helyreállításával terveztük át. A földszinten lévô étterem és annak konyhája, valamint az összes gépészeti rendszer teljes korszerûsítésen esik át. A felújítás 2008-ban kezdôdik meg.

Wittinger Zoltán

23

VÁ

RA

Kszigliget, várVárak mûemléki helyreállítása hazánk-ban – kevés kivételtôl eltekintve – fal- és épületromok kisebb-nagyobb kiegészí-tését jelenti. Töredékes ez a munka kü-lönösen akkor, ha töredékes a régészeti feltárás, tudományos kutatás. A szigligeti vár esetében azonban végéhez közeledik ez a kutató-munka, és a Vár nagy részén késznek tekinthetô a mûemléki helyre-állítás.

A vár történetének egyik nevezetes ese-ménye volt a palota északi tornyának 1697-es felrobbanása a felsôvárban. Az udvar felé dôlt faltömbök rombolták ösz-sze a konyhaépületet is. Ezt az állapotot tárta fel a régészeti kutatás 2002-ben, és épp ennek az állapotnak a bemutatása a „helyreállítás” kuriózuma is. Az egy-más hegyén-hátán tornyosuló szobányi faltömbök sok építészeti részletet hor-doznak a torony eredeti kialakításából is. A konyhaépület bemutatása és az északi kapu rekonstrukciója után tekinthetjük teljesnek a Vár mûemléki helyreállítását

Albert Tamás

siklós, vár A siklósi várban mûködô Tenkes szálló és étterem a délszláv háború kitörése után megszûnt, a várnak ez a területe azóta is üresen áll. Jelenleg csupán a mú-zeumi szárnyat használják.

A vár hasznosítása akkor rentábilis, ha egy nagyobb projekt részeként szerepel, így jelenleg a vár a „Mediterrán kapu” projekt része. A 2004-es hasznosítási programterv két intézményt helyez a várba. Az egyik egy szálloda étteremmel, borkóstoló-bormúzeummal, kávézóval, konferencia-teremmel, körülbelül 30 lakóegységgel és 3 lakosztállyal. A má-sik a Siklósi Várszínház Kht., amely inte-raktív múzeumot mûködtet állandó és idôszakos kiállításokkal, vetítôteremmel, mozgássérültek, idôsek és kisgyerekesek számára is megközelíthetô módon. A ká-polna, amelyet a múzeum felügyel, kisebb koncertekre biztosít lehetôséget, valamint visszakapva szakrális funkcióját egyházi esküvôk rendezésére is alkalmas.

Kaló Judit, Erdélyi Erika, Garaguly Kinga, Olosz Emese, Dr. Vándor András,

Graffjódy Zsuzsanna

csókakô, vár Csókakô Fejér megye egyetlen középko-ri vára, melyet a Csákok a 13. század-ban építettek. A korai várat többször is bôvítették, majd a 14-15. század során alsóvárral egészítették ki. Ekkoriban épült a kápolna is, amely mint önálló építmény meglehetôsen ritka jelenség a hazai vá-rak építéstörténetében. A 18. században romossá vált erôdítés helyreállítása az 1960-as években kezdôdött, de csak a 90-es évektôl vett nagyobb lendületet.

Elôször a sürgôs állagvédelmi beavat-kozásokat végeztük el, majd a régészeti feltárások után elôkerült maradványok védelmét, kiegészítését kellett megol-dani. A kaputorony tervezett rekonst-rukciójával hamarosan megteremtôdik a zárhatóság, a forgalom ellenôrzésének feltételei. Az újrahasznosítás elsô eleme a most készülô kápolna védôépülete lesz, amely kiegészül majd az alsó udvar-ban várhatóan elôkerülô, helyreállítható épületekkel is.

Gál Tibor, Gerák Miklós

24K

OM

ÁR

OM komárom,

csillagerôd pályázat A Monostori Erôd Hadkultúra Központ Kht. meghívásos tervpályázatot írt ki a komáromi erôdrendszer Duna jobb parti hídfôerôdjének tervezésére. A program-ban kortárs mûvészeti központ kialakítá-sát határozták meg. Terveinkben a friss kortárs építészeti vonulatokat féltôen gondos mûemlékvédelmi gondolkodás-móddal ötvöztük. A visszafogott formá-lású új elemek mellett a beavatkozást és a rombolást elvetettük. Helyette a fôépület építészeti sérüléseit „gyógyí-tottuk”, helyreállítva egykori közlekedési és homlokzati rendszerét, rekonstruálni terveztük a lôdombok geometriáját. Az új építésû elemek telepítésük révén a megközelítési útvonalakról nézve transz-parensek. A kért funkciókat az építmény lelkét adó, terveink szerint sétányként végigjárható szimmetriatengely mentén fûztük fel. A landscape art-szerû tájépí-tészeti tervekkel egységgé olvadó udvari építmények elbontható szerkezetek. Braun Orsolya, Hild Csorba

Bernadett Wittinger Zoltán

komárom, monostori erôd helyreállítási munkáirólAz erôd szokatlan méretei, különleges értékei és hangulata miatt sajátos kihívást jelent a mûemlék-helyreállításban. Hasznosítása csak a térség fejlesztésével kapcsolatos prob-lémák, lehetôségek feltárásával és megoldásával összefüggôen lehetséges, amely hosszú távú feladat. A Komáromi vár, illetve az erôdítések az államalapítástól szinte napjainkig folyamatosan épültek, fejlôdtek. A Duna mindkét partjára kiterjedô erôdítések közül ma Magyarországon található a Csillag-, Igmándi-, és a Monostori (Sandberg) erôdök.

A Duna partjára épített Monostori erôd az erôdítésrendszer legnagyobb létesítménye. Az erôd a 19. század hadiépítészetének egyik legnívósabb építészeti emléke Közép-Európában.

Az erôd 1851-tôl 1874-ig épült. 1945-ig kaszárnyaként, lôszerbázisként szolgált. A 80-as évek végéig a szovjet hadsereg hadiraktárként használta, jelentôs, de helyreállítható károkat okozva benne. A helyreállítási munkák a 90-es évek eleje óta folyamatosan foly-nak. Elôször a lôszermentesítés és életveszély elhárítás történt meg. A romeltakarítás során elbontottunk kb. 3000 m² értéktelen épületet. Csaknem 40.000 m³ föld megmoz-gatásával helyreállítottuk az összes földmûvet, árkokat, lôsíkot, szinte teljes egészében kiépítettük a szükséges közmûveket. A Fô-ôrség épületében az ellenôrzés-információ és közönségforgalmi funkciók kerültek elhelyezésre. Az ún. Kantinban kiállítóterek, irodák és egy kis kávézó alakult ki. A Pékség épületében sütôipari múzeum, a Dunai-bástya egy részében szabadtéri színpad, elôadótermek készültek. Mivel mindez azonban még csak töredéke a hasznosítható területnek, a további erôd-részek hasznosításának vizsgálata folytatódik. A további helyreállításokra több terv kapott építési engedélyt, köztük a Du-nai-bástya, az Oktató Központ, a Konferencia Központ és a Huszár Múzeum. Az eddigi erôfeszítések eredményeképp az erôd csaknem egészében látogatható. A felújítási fo-lyamat a financiális lehetôségektôl függôen folyamatos, az elmúlt két évben a parancsno-ki bástya kiállítóterei, az udvarán a nyári színpad, a Pékségben a mozgássérült illemhely, a megközelítést lehetôvé tevô gazdasági bejárat, annak rámpája épült meg.

Wittinger Gál Tibor, Gerák Miklós, Wittinger Zoltán, dr. Vándor András

25

EG

YÉ

B M

ÛE

ML

ÉK

EKszécsény, városfalak

Szécsény mai belvárosát, az egyko-ri mezôváros területét védmûvekkel erôsített városfal veszi körbe. Kialakulása a 14. század közepétôl feltételezhetô, de a 15. század közepén már több forrás is szól erôdítési munkákról.

Szécsény város önkormányzata az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” Terület-fejlesztési Regionális Operatív programja keretében kívánja megújítani történelmi városközpontját, ezen belül a városfala-kat. Az erôdítmény rekonstrukciójának építési engedélyezési terveit intézmé-nyünk készítette 2006-2007-ben, terve-zési területünk az ÉK-i bástyától a D-i szögletes bástyáig terjedt.

A helyreállítás célja a városfal folyto-nosságának visszaállítása a hiányzó fal-szakaszok rekonstrukciójával, illetve az elpusztult kaputorony részleges-, és a DK-i bástya tömegének teljes rekonst-rukciójával.

P. Samu Viktória, Erdélyi Erika, Ráth Miklósné Tóth Ibolya,

dr. Vándor András, Olosz Emese

savanyúleves-bástya, pavilon rekonstrukció A KÖSZ elôdjét, az ÁMRK-t 2006. év második felében kereste meg a Buda-vári Önkormányzat egy zenepavilon rekonstrukciójának tervével, amely a Tóth Árpád sétányon lévô ún. Savanyú-leves-bástyán volt található. A kutatási eredmények szerint a 19. század végén, vélhetôleg 1887 és 1893 között épült fel a fából készült nyolcszögletû, igényes kivitelû, nyitott zenepavilon. A sétányélet felélesztésének céljából a nyitott zene-pavilonban lehetôséget szeretnénk biz-tosítani a vendéglátásnak és a kulturális életnek is.

A pavilon megjelenése és részletmeg-oldásai híven tükrözik az eredeti ki-alakítást, ez csak a padlóburkolat, a lépcsôkialakítás, és a korlát megjelené-sénél tér el némiképp.

Lukács Zsófia, Vitályos Ágnes

Visegrád, királyi palota A visegrádi Mátyás Király Múzeum-nak szándékában állt, hogy a múzeu-mot a lehetô legteljesebb mértékben akadálymentesítse. Ennek legfôbb ne-hézsége, hogy a megmaradt eredeti középkori részeken túlságosan meredek lépcsôk, magas kôküszöbök vannak, és a külsô terep is nagy szintkülönbségekkel rendelkezik.

Az észak-keleti palota helyreállítása 2006-ban elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a középkori közlekedési rendszer és útvonal visszaállítása után az épület közvetlen környezetének terepren-dezésére is elkészül. Így 2006 végére megépült a múzeum új, akadálymentes bejárata és a díszlépcsôig felvezetô út, a díszlépcsô elôtti térrel. A folytatásban az akadálymentes felvonó építése szere-pelt, melyhez a lépcsô elôtti dísztérrôl egy kétkarú rámpán is fel lehet jutni. A lift 2007 végére elkészült, mûszaki átadá-sa megtörtént.

Deák Zoltán, Schuszter Dániel

26E

UR

OP

A N

OS

TR

A ferihegyi repülôtér, I. terminálA Magyar Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1939 szeptemberében pályázatot írt ki a Ferihegy puszta és a Szemeretelep közötti területen építendô közforgalmi repülôtér forgalmi épületének megoldására. Az I. díjat ifj. Dávid Károly kapta. Az eltelt évtize-dekben történt hozzáépítések és a belsô átalakítások, bár növelték az épület átbocsátó képességét, de elvették annak eredeti szépsé-gét, egyszerûségét és teljesen torz egyveleget hoztak létre.

A 1990-es évek végére egyre nagyobb teret kaptak az európai légi közlekedésben a fapados „low cost” légitársaságok járatai. Ekkor felmerült a mûemléki védettséget kapott I. Terminál átalakításának kormányprogramja. Az átépítési tervezés négy alappillére: a termé-szettudományos vizsgálatokon alapuló diagnosztika, a levéltári-tervtári munkán alapuló mûvészettörténeti kutatás, a modern aktív és passzív biztonsági és védelmi rendszerek ismerete, valamint a 21. századi, az utazóközönség kényelmét szolgáló technikai elemek ösz-szehangolása az értékmentô építészeti koncepciókkal. A helyreállítás során az épület funkcionális elrendezése és a befoglaló építészeti forma között tökéletes összhang teremtôdött. A projekt rávilágított arra, hogy az eredeti funkció megtartása és a korszerû elôírások betartása mellett megôrizhetôek 20. századi ipari mûemlékeink. A Ferihegy I. terminál helyreállítása jól reprezentálja Magyarország örökségvédelmi politikáját az ipari mûemlékek vonatkozásában. A helyreállítás 2007-ben Europa Nostra-díjat kapott

Szécsi Zsolt, Fogarasi Barbara, Lénárd Márton, Olosz Emese, Dr. Vándor András

27

EU

RO

PA

NO

ST

RAnew york kávéház és palota helyreállítása

A Boscolo Group 2001-ben vásárolta meg a New York Palotát azzal a céllal, hogy luxus szállodát alakítson ki benne. Létrehozta a New York Palace Kft.-t a beruházások bonyolítására. Az ÁMRK a Kávéház és a Palota mûemléki tereinek és a homlokzat rekonstrukciójának tervezésére kapott megbízást.

Szerencsésen alakult az épület sorsa, mert egy üresen álló, ám igen értékes mûemlékbe új, ahhoz illô funkció került, s a befektetô is rendelkezett a rehabilitációhoz szükséges tôkével. A helyreállítás mintaértékû Budapesten, mert a szokásoshoz képest mód volt igen alapos, mindenre kiterjedô kutatásra, a terek elpusztult részleteinek rekonstrukciójára archív tervek, fotók és analógiák alapján. A tervezésben, kutatásban, kivitelezésben résztvevôk referenciákkal és e téren gyakorlattal rendelkezô kvalitásos szakemberek voltak, a restaurálást végzô csapatban nagy számmal vettek részt képzô-, és iparmûvészek, restaurátormûvészek. Olaszok vásárolták meg az in-gatlant, de magyar szakemberekkel dolgoztak együtt a palota újjáélesztésén. Az építtetô luxusigénye pedig esélyt adott arra, hogy teljes mûemléki rekonstrukcióra kerüljön sor. A New York Palota 2006-ban nyitotta meg ismét kapuit. Így Európa egy újabb pusztulásnak indult értékét sikerült megmenteni.

A New York Palota helyreállítását 2007-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazták, valamint elnyerte Budapest építészeti nívódíját is.Kaló Judit, Hild Csorba Bernadett

Táj- és kerTépÍTészeTI csoporT

2007 decemberéig mûködött önállóan a Táj- és kertépítészeti osztály, amelynek dolgozói (táj- és kertépítész mérnökök, mûemlékvédelmi szakmérnökök) kerttörténészként, tervezôként a különleges értéket képviselô történeti kertek, mûemléki környezetek, tájak védelmé-nek megszervezését, kutatását, tervezését, valamint az intézmény tervezési munkáiban való szakági terveket készítették. 2008-tól az Építészeti osztályon belül folytatják mûködésüket.

A korábbi évtizedekben megtörtént a történeti kertek összeírása, kb. 150 mûemléki kertet tartunk nyilván. Kialakultak a helyreállítás, rekonstrukció elvi-módszertani megoldásai; jelentôs kerthelyreállítások történtek (Nagycenk, Keszthely, Hédervár, Martonvásár, Alcsút, Visegrád). Kertépítészeti tevékenységünkkel részesei voltunk néhány kiemelkedô, Europa Nostra-díjjal is elismert mûemléki helyreállí-tásnak (az ócsai, sonkádi, gyügyei református templom). Fontosnak tartjuk szakmai tudásunkkal segíteni azokat az állami, valamint hát-rányos helyzetû mûemlék-együtteseket, parkokat, melyek kiemelt értékûek, de tulajdonosaik pénzhiányban szenvednek. Kertépítészeti szakvéleményeinkkel részt veszünk a KÖH felügyeleti munkájában.

A kertek megyénkénti rövid feldolgozásával és a több ezer kertfotóval megteremtettük a mûemléki kertarchívum alapjait.

2007 folyamán több nagyobb tervezési feladata volt a kollégáknak (Budapest, Óbuda – Dugovics tér; Budapest, Mátyás-templom; Vi-segrád, királyi palota; Hatvan, Nagygombos puszta környezetterve). Kert-Örökségünk címmel tematikus térkép készült a magyarországi történeti kertek feltüntetésével.

Nagy sikert aratott a három alkalommal megrendezett kamarai továbbképzés, melyre szép számmal jelentkeztek külsôs tájépítészek is. Különleges programként évek óta mûködik egy szakmai klub is a hivatalban Örök-Zöld-Klub.

2008-tól a táj- és kertépítészettel foglalkozó szakemberek az Építészeti osztályon belül folytatják mûködésüket.

28K

ER

TT

ER

VE

ZÉ

S

29

KE

RT

TE

RV

EZ

ÉSBicske,

Batthyány-kastély parkja2003 decemberében készült el a park helyreállítási programterve, amely kijelölte a kert helyreállításának fôbb irányvonala-it, de azok részletes kidolgozása további tervezést igényel. A programterv készíté-sekor már figyelembe vettük, és korrekci-óval megtartandónak ítéltük a park magas talajvízszintû területén a közelmúltban léte-sített tavat, mivel az a helyreállítandó kert szerkezetébe illeszkedett és értékes kerti elemmel gazdagította az együttest. 2007 során e tó, és a tó közepén álló szigetre vezetô híd, illetve az ezekhez vezetô séta-út terveinek kidolgozása volt a feladatunk engedélyezési-kiviteli terv szinten.

A híd terveinek készítésekor a park programtervében meghatározott célkitû-zéseknek megfelelôen igyekeztünk mai formákkal hangsúlyozni, hogy a híd nem egy történeti állapotra utal. Tartószerke-zetként ezért ragasztott faszerkezetet vá-lasztottunk, melyen tûzihorganyzott acél korlát és huzalháló hivatott a balesetmen-tességet biztosítani.

Szabadics Anita, Árvai Zsuzsa

Visegrád, királyi palota kertekVisegrád a 14. században, az Anjou királyok idején emelkedett országos jelentôségre. Ettôl kezdve a magyar királyok egyik leg-fontosabb rezidenciája lett. Károly Róbert építtette az elsô palotát és ô létesítette a királyi gyümölcsös kertet. Zsigmond király a 15. század elején a kert egy részét díszkert-té alakította. Mátyás király az alapvetôen késô középkori elrendezésû kertet töltötte meg a humanista, s a reneszánsz szellemi-séghez, mûvészethez igazodó részletekkel. A ragyogó táji adottságokat, mediterrán hangulatot kihasználva tette Visegrádot reprezentatív királyi nyaralóhellyé.

Az együttes a 18. századtól fokozatosan pusz-tulásnak indult, de a különbözô forrásanyagok (pl. Oláh Miklós leírása) mindig is említést tet-tek a palotáról. A 20. század közepétôl indult el az a kutatási, helyreállítási folyamat, mely-nek eredménye az 1993-ban induló komp-lex, környezeti-régészeti vizsgálaton alapuló jelenlegi helyreállítás lett. 2000-ben készült el a gyümölcsös kert nagyszabású helyreállítása, melyet azóta is további részletek követnek. dr. Szikra Éva, Deák Zoltán

szabolcsi ispánsági földvár Tokajtól 12 km-re, Szabolcs községben található hazánk e különleges mûemlék-együttese. Árpád fejedelem közeli ro-kona, Szabolcs herceg a 10. század elsô évtizedeiben építette fel a földvárat. Szent István uralkodásának kezdetétôl a 13. szá-zadig várispánsági központ volt. Három-szög alakban húzódó sáncait egykor két oldalról a Tisza övezte, a harmadik, DK-i oldalon csatornát ástak, így biztosították a szigetszerû zártságot. Hatalmas honfoglalás kori vízrendezési, tájalakítási feladat volt ez. Németh Péter kutatásai alapján kerültek meghatározásra a helyreállítási munkák. A kertépítészeti tervek alapján 2000-re elkészült a teljes terület eredeti terep-szinten tartott rendezése, majd a DK- i csatorna bemutatása a híddal, az 1896-os obeliszket megerôsítô faszerkezet, amely kilátóhely is. Reményeink szerint a Tiszát és a morotvákat összekötô egykori folyó-meder-rész is helyreállításra kerül majd a jövôben. A történeti táj megôrzése egyút-tal a természeti értékek megôrzésének szélesebb körû lehetôségeit is biztosítja.

Kiss József

kert-örökségünk Tematikus térkép magyarország kert-örökségének felfedezéséhezA kulturális turizmus új területe az úgynevezett kertturiz-mus. E turisztikai ágazat fejlôdésének köszönhetôen egyre többen keresik fel a történeti kerteket, parkokat. Ezt az igényt és lehetôséget felismerve 2007-ben összeállítottunk egy tematikus kerttörténeti térképet.

A megjelent kiadvány a legjelentôsebb hazai történeti ker-teket, arborétumokat, botanikus kerteket tünteti fel. Az alaptérképen közel 200 objektum szerepel magyarázó pik-togramokkal, a település- és közúthálózat feltüntetésével, a jelentôsebb turisztikai helyszínek kiemelésével, halvány domborzati háttér elôtt. Az egyedi borítóval ellátott térkép 1:500 000-es méretarányban készült el, s a budapesti kerte-ket külön kinagyított részleten mutatja be.

A térkép hátoldalán a kerteket ábécé-rendben, pontos címmel, az elérhetôségüket feltüntetve sorolja fel, valamint néhány jelentôsebb kertet külön fotóval is illusztrál. A hátol-dalon megtalálható továbbá a kertek leglényegesebb infor-mációit közlô piktogramok rövid magyarázata, valamint egy kertmûvészeti szakszótár is.

dr. Szikra Éva, Takács Katalin,

Árvai Zsuzsa

30K

ER

TT

ER

VE

ZÉ

S

31

resTaUráTor csoporTA fa- és festô-restaurátor szakemberekbôl álló restaurátor mûhely közel negyven éves múlttal és tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg elsôsorban helyreállításokat megelôzô, elôkészítô feladatokat végzünk. A többi társszakmákhoz – régészet, építészet, kertépítészet, sta-tika, mûvészettörténet, épület-diagnosztika és labor – kapcsolódva fa- és festô-restaurátori kutatásokat, felméréseket készítünk, illetve szakértési és tervezési feladatokat látunk el. Az ezekbôl készülô dokumentációs anyag alapján a késôbbiekben bármikor elvégezhetôek a restaurátori kivitelezési munkák. A gyôri bencés templom, a budapesti Zeneakadémia, a Mátyás-templom, a székesfehérvári sze-mináriumi templom, az abaújvári református templom, a pécsi Nick-udvar, a váci Március 15. tér, a ragályi református templom dokumentációs anyagát elkészítettük, jelenleg a nyírbátori minorita, illetve református templom több szakági, komplex kutatásán és helyreállításának tervezésén dolgozunk.

Farestaurátoraink elsôsorban egyházi épületek, többek között az Europa Nostra-díjjal is elismert sonkádi és gyügyei református temp-lom helyreállítási munkái során a festett faberendezést restaurálták. Kiemelkedô farestaurálási feladataink voltak: a mátramindszenti és a városlôdi római katolikus templom barokk fôoltárai, a mesteri és az alsóújlaki római katolikus templom oltárai, a budapesti Fô utcai templom Mária mellékoltára, a kismarjai és a lónyai református templom faberendezései, valamint a nemescsói evangélikus templom szószékoltárának helyreállítási munkái.

Festô-restaurátori munkáink közül említést érdemel: a ráckevei, a grábóci és a csobánkai görögkeleti szerb templom ikonosztázainak képei; a szendrôi római katolikus templom oltárképe, Szentivánfa-Uraiújfalu templomának Dorffmaister fôoltárképe, a fertôdi Ester-házy-kastély kápolna Felix Ivo Leicher Jézus égi küldetését ábrázoló oltárképe (a helyreállítás Europa Nostra-díjat kapott), az alsópe-tényi templom oltárképe, a rábaszentmiklósi templom fôoltárképe, a budapesti Festetics-palota pannói, az egri Irgalmas rendi kórház lambériájának Lucas Huetter által festett barokk táblaképei, illetve Georg Tobenz Utolsó vacsorát ábrázoló barokk olaj-pannó helyre-állítása. Kiemelkedô falkép-restaurálási munkákat végeztünk: az egri Kispréposti-palotában, a keszthelyi római katolikus templomban, az ôriszentpéteri templom román kori, és a tari római katolikus templom gótikus freskóin, valamint a vizsolyi református templomban.

A jelenlegi létszám és kapacitás mellett kutatási, felmérési, tervezési és szakértési munkát végzünk. Szakmai feladatunknak tartjuk azon veszélyeztetett és kallódó mûtárgyak sorsának nyomon követését is, amelyek mögött semmilyen akarat, vagy anyagi fedezet nem áll. Ennek érdekében részfeladatokat (értékmentés) látunk el a helyreállítási munkák terén, illetve igény esetén – alvállalkozók bevonásával – a teljes körû restaurálási munka megszervezését, koordinálását is tudjuk vállalni.

RE

ST

AU

RÁ

LÁ

S

32R

ES

TA

UR

ÁL

ÁS lónya, református

templom, falkép restaurálásLónya egy elnéptelenedô kis beregi fa-lucska az ukrán határ mellett. Sok szép természeti adottsága mellett híres még verses temetôi kopjafáiról, a fa harang-lábról és (ma már) a restaurált reformá-tus templomáról is.

A nagylónyai református templom hely-reállítása 2000-ben kezdôdött el, az ár-víznek „köszönhetôen”. A pápai tized-jegyzék 1332 és 1335 között már Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt temp-lomként említi. A templomban 13., 15. és 17. századi falkép található – ez utóbbi a Lónyai család nevéhez fûzôdik.

A helyreállítás során azt mérlegeltük, hogy hol, melyik korból maradt meg nagyobb, összefüggô felület. E szerint a hajóban a reformáció kori dominál a rajta lévô díszítô festéssel, ezért itt ez lett bemutatva, mintegy körülölelve a 13. századi falképeket. A szentély oldalfalán a 15. századi, a boltozatán pedig a 17. századi festés lett helyreállítva.

Fazekas Gyöngyi

ragály, református templom, falképkutatás A templomban a korábbi kutatások és rész-leges feltárások következtében itáliai hatást mutató 14. századi falképek kerültek elô.

A figurális ábrázolások közül jelenleg felismerhetô Szt. Margit és Sárkányölô Szt. György részben még a vakolat alatt található. A hajóban, a diadalív fölött a trónoló Krisztus alakja látható. A diadal-ív bélletében felül a Veronika kendôje ábrázolás jelenik meg, ugyanitt Szt. Er-zsébet, Szt. Heléna és Szt. László alakja van, a vakolat alatt pedig feltehetôen Szt. István király teljes alakos portréja találha-tó. A diadalív szentély felôli déli oldalán egy egész alakos férfi szent, talán Imre herceg látható. A lábazati részen fes-téssel imitált kárpit, illetve lemezekbôl összetûzött függönymotívum húzódik körbe az egész templomon.

A szondázó falkutatás és részleges fel-tárás alapján a belsô térben összesen 153 m2 nagyságrendû középkori réteg elôkerülése várható. Tarbay Anna Mária

Budapest, divatcsarnok, szondázó falképkutatás 1909-1911 között az Andrássy úton – a Terézvárosi Kaszinó átalakításával – a Gold-berger család modern, szecessziós stíl u sú áruházat épített. Ez volt a Párisi Nagy Áru-ház, amely ma Divatcsarnokként ismert. Az építkezéskor a kaszinó épületét nem bontották el teljesen, ezért ma is látható az egykori díszterem – az ún. Lotz-terem – és az alatta lévô boltíves terem. Az utób-bi boltozatos termet az 1960-as években ketté vágták, a falképeket megsemmisítették, a kô oszlopfejezeteket lecsonkították. A te-remben olyan mértékben elpusztították a díszítôfestést, hogy abból már semmi sem állítható helyre. A boltozat díszítôfestésének színezése csak mikroszkóp alatt látható.

Az ún. Lotz-terem boltozatán Lotz Kár-oly Budapest apotheózisa címû képe és Feszty Árpád falképei láthatók. Feszty Árpád a saját önarcképét is megfestette az egyiken (ácsmesterként).

A kutatás igazi meglepetése az art decós dí-szítés a lépcsôs hídon és a büfé teremben.

Fazekas Gyöngyi

33

RE

ST

AU

RÁ

LÁ

SUraj, római kat. temp lom, a festett famennyezet értékmentô konzerválásaA 18. századi famennyezet teljes restaurá-lására sajnos eddig sem igény, sem anyagi fedezet nem volt. Méltatlanul, ugyanis a vastag koszréteg és az átfestés alatt is sej-teni lehetett, majd az UV-fényes vizsgálat, késôbb pedig a tisztítás során láthatóvá is vált a kazetták mûvészien megkom-ponált, igényesen kialakított festése. A festékréteg konzerválása azonban annak porlékonysága, pergése miatt mindenkép-pen szükségessé vált, e nélkül sem szállítani, de még biztonságosan tárolni sem lehetett volna tovább a mûtárgyat. Az elvégzett ál-lagmegóvással megvédjük az érzékeny fes-tékréteget a további romlástól. Reméljük, hogy a famennyezet teljes helyreállítására és a méltó helyen történô bemutatására mihamarabb lehetôség nyílik.

Néhány kazettán az eredeti festést is ki-egészítettük annak érdekében, hogy be-mutassuk az eredeti díszítés szépségét.

Bottyán Anikó, Kiss Rita, Radovics Krisztina, Tündikné Janó Irén

kismarja, református templom, a mózes pad restaurálásaA templom klasszicista stílusú faberen-dezései a 19. század elején készültek.

A szószékkel egybeépített Mózes pad, az Úrasztala és a padozat azonos korú, szerves egységet alkot, amely finom, törtfehér színével, matt- és fényarany díszítésével belesimul az épület belsô fa-lainak visszafogott színvilágába.

A szószék restaurálása és visszaépítése után, 2006. novemberében került az ÁMRK res-taurátor mûhelyébe a Mózes pad.

A mûtárgy szerkezete szenvedte a leg-nagyobb kárt az idôk folyamán, ezért ott nagyobb mértékû beavatkozásra volt szükség a helyreállítás során: szerkezeti elemeket kellett pótolni, illetve az egész bútor faanyagát elemenként konzerválni, kiegészíteni majd újból összeépíteni.

A sérült és pótolt felületek festését és aranyozását a meglévô eredeti alapján állítottuk helyre, így jött létre újból a szó-szék és az Mózes pad esztétikai egysége.

Tündikné Janó Irén

nádújfalu, római katolikus templom, a karzat restaurálásaA templombelsô legkorábbi berende-zési tárgyai az 1746-ban készült festett famennyezet és karzat, valamint a feltehetôen 18. század végi szószék. A famennyezet és a karzat készítése után kb. 50 évvel az épületet nyugati irány-ban 8 méterrel bôvítették, két kazetta-sorral megtoldották a famennyezetet, a karzatot pedig áthelyezték.

A famennyezet korábbi restaurálása után, 2007-ben a karzatot is helyreállí-tottuk. Konzerválás után a nagyon igé-nyesen megfestett mellvéd kazettáinak felületét retussal javítottuk, ezután kerül-tek visszaépítésre. Az alul nyitott karzat burkolatát esztétikai és szerkezeti szem-pontból szükséges volt elkészíteni, majd a nyers fa felületet a bútorzat megjelené-séhez illeszkedve színben beültetni.

Sajnálatosan az igen rossz állapotú, a szétesés határán lévô szószék helyreál-lítására ez idáig nem került sor.

Radovics Kriszta

34R

ES

TA

UR

ÁL

ÁS hermánszeg, református

templom, a faberendezés felmérése és restaurálási terv készítéseA faberendezés restaurátori kutatását az épí-tészeti felméréssel párhuzamosan a temp-lom jelenlegi állapota tette szükségessé.

Az 1797 és 1799 között készült padok, karzat, szószék, Mózes pad és a kazettás famennyezet ma átfestett állapotban lát-ható. Több helyen utólagosan javították a tárgyak szerkezetét, plasztikáját is. Az át-dolgozás helyenként követi, máshol eltér a 18. századi kialakítástól: egyszerû lécekkel pótoltak eredetileg profilozott elemeket, il-letve az átfestés során több helyen eltértek a régebbi színektôl, motívumoktól. A ter-vezett restaurálás során a felületek eredeti festékrétegének feltárása után végezhetô el a tárgyak faanyagának fertôtlenítése, szi-lárdítása. A szükséges szerkezeti, plasztikai pótlások után kerülhet sor az esztétikai helyreállításra, amelynek segítségével visz-szaadható a mûtárgyak hiteles képe, illetve a belsô tér eredeti, egységes megjelenése.

Tündikné Janó Irén

faberendezés felmérési program A program elsô része Ózd kistérsége templomainak faberendezéseit érinti. Az ismert be-rendezési tárgyak felmérése mellett megpróbáljuk fellelni azokat az értékeket is, amelyek ma már nem láthatók (ezek a szakirodalom számára is ismeretlen, átdolgozott, átfestett beren-dezési tárgyak). Felmérjük a mûtárgyak környezetét és állapotukat, illetve javaslatot teszünk a megôrzésükre – az értékmentés mellett egy, mások számára is használható adatbázis létrehozásával. A felmérési programot hosszú távon az egész ország területére szeretnénk kiterjeszteni. A legelsô próbafelmérés alkalmával négy, a bántapolcsányi római katolikus, valamint a dédesi, a dédestapolcsányi és a mályinkai református templomokban található faberendezést vizsgáltuk. Két esetben a vártnál is érdekesebb eredményeket kaptunk.

A felmérési programban részt vesznek: Bottyán Anikó, Kiss Rita, Radovics Krisztina és Tündikné Janó Irén restaurátorok, Sárossy Péter mûvészettörténész, Kenéz Pál fényképész

Bántapolcsány, református templom A faberendezés ma látható jellegtelen, szürke színû felülete alatt két, különbözô korszakból származó festési réteg találha-tó. Meglétükre a súrlófényes megvilágítás-sal történt vizsgálat derített fényt, majd a karzat mellvéd ideiglenesen eltávolított osztólécei alól is elôtûnt a korábbi festés. Az átfestés alatt közvetlenül medalionos festés van, a legalsó rétegen pedig gaz-dagon díszített, festett virágkompozíciók jelennek meg íves záródású fülkékben.

mályinka, református templom A szakirodalom említést tesz a templom egyik padelôlapjának régi virágos festésérôl, amely a súrlófényes megvilágítással látható-vá is vált. Az azonban meglepetést okozott, hogy ezek a motívumok a többi padon és a karzat mellvédjein is megtalálhatók.

A helyszíni felmérés alapján azt remélhetjük, hogy az átfestés eltávolítása után jó állapotú felületeket kapunk az összes berendezési tárgyon, így minimális kiegészítéssel helyreál-lítható a 18. századi barokk enteriôr.

35