japán és korea
DESCRIPTION
Japán és Korea. I. A költségvetés törvényi szabályozása. Japán. 1946, Alkotmány 1947, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA) 1947, Parlamentről szóló tv. állami szintű - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Japán és
Korea
I.
A költségvetés törvényi szabályozása
Japán 1946, Alkotmány 1947, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA) 1947, Parlamentről szóló tv. állami szintű 1947, Nyilvános elszámolásról szóló tv. szabályozás 1947, Könyvvizsgáló Bizottságról szóló tv. (BOA)
1947, A helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA) 1948, A helyi pénzügyekről szóló tv. (LFA) 1950, A helyi adókról szóló tv. (LTL) helyi szintű 1950, Az átengedett helyi juttatásokról szóló tv. (LATA) szabályozás 1955, Az átengedett helyi útadóról szóló tv.
Reformok:
Közpénzügyekről szóló tv. negyedik cikkelye, mint „aranyszabály”
1975-2004: a reformok időszaka → makrogazdasági stabilitás helyreállítása
• 1973-as olajválság hatásainak kezelése → 1975: rendkívüli tv. elfogadása ↔ évente megújítják → „hatálytalanítja az aranyszabályt”
• 1997. évi Kincstári szerkezeti reformról szóló tv. (FSRA): - visszaállítja az aranyszabályt
- egyes kiadások maximalizálása
- cél: a pénzügyi deficit csökkentése
• 1999: kötelező információszolgáltatás
• 2001: - Kabineti Hivatal létrehozása
- Gazdasági és Pénzügyi Politikai Tanács létrehozása
KoreaÁllami szinten:
1948, Alkotmány 1948, Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA) 1961, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA) 1991, Az alapok igazgatására vonatkozó kerettörvény (FAFM) 1963, A Könyvvizsgáló Bizottságról és a vizsgálatról szóló tv. (BAIA) 1961, A közvállalatok költségvetéséről és elszámolásáról szóló tv.
(PEBAA) 2002, A törvényes kiadásokról szóló alaptörvény 2002, A Kincstári Alap kezeléséről szóló tv. 1950, Kormányzati vagyon-kezelésről szóló tv. 1949, A közösségi adókról szóló tv.
Helyi szinten:
1949, A helyi önkormányzatokról szóló tv. 1963, A helyi pénzügyekről szóló tv. 1961, A helyi megosztott adókról szóló tv. 1990, Az átengedett helyi forrásokról szóló tv.
Reformok:
A 90-es évekig nincs jelentősebb reform.
1997: ázsiai pénzügyi krízis → radikális változtatások a pénzügyi politikában
• 2001-2003: reformok a FAFM-ban - a közbefektetések a Nemzetgyűlés jóváhagyásához kötöttek
- erősebb parlamenti felügyelet → nő a Nemzetgyűlés hatalma
• 2002: Alaptörvény a vezető törvényen alapuló kiadásokról - új adó bevezetése a Tervezési és Költségvetési Minisztérium jóváhagyásához kötött
- a minisztériumok évente beszámolnak a Nemzetgyűlésnek
- növekszik a Nemzetgyűlés ellenőrző hatalma a közpénzügyek menedzsmentje felett
• 2004: Nemzeti költségvetési tv. tervezete
Ii.
A költségvetési rendszert meghatározó alapelvek
JapánTradicionális elvek dominálnak, de megjelentek a modernebbek is.
Forrás: Alkotmány, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA)
Átláthatóság elve
Hatékonyság elve
Felelősség elve
Elszámolhatóság elve
Éves költségvetés elve (április 1-től következő év március 31-ig)
Egységesség elve
Egyetemesség elve
Specifikusság elve
Mérlegalapú költségvetés elve
KoreaForrás: Alkotmány, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA)
Évenkéntiség elve (jan. 1- dec. 31)
Egyetemesség elve
Mérlegszerűség elve
Felelősség elve
Specifikusság elve
Átláthatóság elve
Stabilitás elve
Teljesítmény (hatékonyság) elve
Törvényi jóváhagyás elve
Iii.
Jogi alapok a költségvetési rendszer intézményei és
szereplöi számára
JapánÁttekintés:
• Unitárius állam
• Parlamentáris rendszer → Miniszterelnök
• 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat
- regionális elöljáróságok
- települési önkormányzatok
• Végrehajtás csúcsszerve: Kabinet• Törvényhozás: Parlament (Képviselőház + Tanácsosok Háza)
Kabinet és a miniszterek:
Kabinet
• = miniszterelnök + miniszterek, maximum 17 fő
• Feladata: - kormányoz
- igazgatja a közszolgáltatásokat
- előkészíti és prezentálja a költségvetést a Parlament számára
• 2001: Kabineti Iroda (Miniszterelnöki Hivatal + Gazdasági Tervezési Ügynökség)
Miniszterek
• Kollektív felelősség
Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek
• 1948. évi nemzeti szervezetekről szóló tv. (NOA):- általános alapelvek
- függelékében felsorolja a minisztériumokat, bizottságokat, ügynökségeket
• Szervezeti törvények
↓
• 2000: Pénzügyminisztérium szervezetéről szóló tv. - Költségvetési Iroda, Adóügyi Iroda
- központi kormányzat pénzügyi menedzsmentjéért felel → nemzeti költségvetés előkészítése, költségvetés végrehajtásának felügyelete
• 2001: Gazdasági és Pénzügyi Politikáért Felelős Hivatal (CEFP) - Kabinet tanácsadó szerve
- tanácskozik: gazdasági és pénzügyi menedzsment, irányvonalak
Köztisztviselők:
• Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások
• Nemzeti közigazgatási etikáról szóló tv. (2000), mint „magatartási kódex”: - igazságos, diszkrimináció nélküli eljárás
- kapott információk tiszteletben tartása
- egész nemzet szolgálata
Parlamenti bizottságok:
• A Parlament az állami hatalom legfőbb szerve, tv. alkotására jogosult
• 1947. évi Parlamentről szóló tv. → Költségvetési Bizottság
→ Értekező Bizottság
Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten:
• Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - helyi autonómia
- közvetlen és nyilvános választások
- saját vagyon önálló kezelése, önálló ügyintézés, saját jogszabályok
• 1947. Helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA)
- helyi önkormányzás fogalma
- kétlépcsős szerkezet (47 prefektusság, 3100 település)
- választott testületek és szerveik összetétele, szerkezete, hatalma
• Helyi pénzügyekről szóló tv. (1948)
• Bevételek: - helyi adók
- kötvénykibocsátás (felettes szerv jóváhagyáshoz kötött)
- közvetlen adományok (előirányzati; megosztott adók kiegyenlítésre és különleges célok teljesítésére)
KoreaÁttekintés:
• Unitárius állam
• Prezidenciális rendszer → Elnök
• 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat
- felsőbb szintű helyi önkormányzatok
- hagyományos (alacsonyabb szintű) települési önkormányzatok
• Végrehajtás csúcsszerve: Államtanács
• Törvényhozás: Nemzetgyűlés
Államtanács és a miniszterek:
Államtanács
• A végrehajtó hatalom legfőbb döntéshozó szerve
• Tagjai: - Elnök;
- Miniszterelnök;
- Pü. és gazd-i miniszter (MOFE) összesen15-30 fő
- Tervezésért és költségvetésért felelős miniszter (MPB)
- Egyéb miniszterek
• Feladata: - politikai tanácskozásokat folytat
Miniszterek• Személyes felelősség (nem tartoznak kollektív felelősséggel a Államt. döntéseiért)
Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek
• 1948. évi kormányszervezetekről szóló tv. (GOA):- valamennyi kormányzati szervre vonatkozó szabályok
- létrehozás, átalakítás szabályozása
• Pénzügyi menedzsment és felügyelet szempontjából fontos: - Tervezésért és költségvetésért felelős minisztérium (MPB)
- Pénzügyi és gazdasági minisztérium (MOFE)
- Kormányzati ügyekért és belügyi igazgatásért felelős minisztérium (MOGAHA)
• 1999. évi végrehajtó ügynökségek létrehozásáról és működéséről szóló tv.
- cél: teljesítmény és színvonal emelése
- toborzás nyílt versenyeztetéssel
- jelentős mozgástér (kinevezés, áthelyezés, prémiumok, szerződéses dolgozók)
- különleges számla → rugalmasabb elszámolás
- beszámolási kötelezettség az alapító minisztérium felé
Köztisztviselők:
• Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások
• Nemzeti köztisztviselői tv. (1949): - tudás, képzettség, képességek → vizsgák, minősítések
- közérdek szolgálata
- információ tiszteletben tartása
- tilos: - privát társaságban, profit-orientált szervezetben tisztséget betölteni
- részt venni politikai cselekményekben
• Magatartási szabályrendszer: - Közigazgatási etikáról szóló tv. (1981)
- Közigazgatási etikai kódex
↓
államhoz való hűség, becsületesség, emberek szolgálata, szakmai és személyes tisztesség, feddhetetlenség
Parlamenti bizottságok:
• 1948. évi Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA)
↓
• Különleges Költségvetési és Elszámolási Biz. (Költségvetési Bizottság) - a tagok száma 50 fő
- a tagok parlamenti pártok tagjai, kérelmükre a Házelnök választja meg
- hivatali idejük 1 év
- május: Bizottság elnökének megválasztása
• Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
• 2004: Nemzetgyűlés Költségvetési Hivatala (NABO) - ~100 fős személyzet
- segíti a parlamenti tagokat → erősíti a Nemzetgyűlés költségvetési felülvizsgálatát
- vizsgálja és kiértékeli a a kormány fiskális politikáját, a tervezeteket
Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten:
• Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - önálló hatalom
- jogszabályalkotás
- önálló döntés a helyi önkormányzat, helyi tanácsok szervezetéről, működéséről
• 1949. Helyi önkormányzati tv.
- helyi önkormányzati struktúra és funkciók meghatározása
- kétszintű szerkezet (2004-ben: 16 nagyobb és 232 alacsonyabb szintű helyi önk.)
- helyi autonóm feladatok elvégzése
- központilag rábízott feladatok
• Helyi pénzügyekről szóló tv. (1963): - önállóság a költségvetési eljárásban, adót szedhetnek
• Mérlegszerű költségvetés, kölcsönfelvétel központi jóváhagyással
• Átutalások, transzferek → különbségek mérséklése
• 2003: új, regionális fejlődést szolgáló különleges pénzügyi alap bevezetése
Iv.
Jogi rendelkezések a költségvetési ciklus
állomásaihoz
A japán költségvetés jogi rendelkezései
I. A végrehajtó hatalom költségvetésének tervezése
• Általános számla: A kormány legfontosabbnak ítélt programjai tartoznak ide, pl. oktatás, kutatás, gazdasági együttműködés, biztonság, adók.
• Különleges számla: 31 db. csak a törvényhozás által lehet létrehozni. • Miért?: Különleges projektek elkészítése miatt Különleges alapokat lehessen véghezvinni Bevételek és kiadásokat külön adminisztrálják az általános számlától. Pl: Nemzeti Nyugdíj- és Munka Biztosítás Speciális Számla
• Kormánnyal kapcsolatos számlák: 9 db.A kormány támogatást nyújt nekik, ezek teljesen tőzsdére vitt vállalatok
Pl: Japán Fejlesztési Bank, Nemzeti Élet Pénzügyi Vállalat
A költségvetés elfogadásának menete
• Április 1.: megkezdődik az új költségvetési év
• Áprilistól- Augusztusig: miniszterek elkészítik a költségvetési becsléseiket
• Júliustól- Augusztusig: a 2001-ben alakult CEPF (Gazdaságért és Pénzügyi Politikáért Felelős
Hivatal) megvizsgálja, az általános irányelveket a költségvetési becslésekben, majd átadja
őket a Kabinetnek
• Augusztus vége: Pénzügyminisztérium is megkapja ezekez a becsléseket
• Szeptembertől- Decemberig: A szakminiszterek által beadott becslések alapos megvizsgálása
és tárgyalások kezdése a pénzügy minisztériummal azért, hogy a költségvetés tervezetét be
tudják nyújtani a Kabinetnek.
• December eleje: A költségvetés megszövegezéséről szóló irányelvek elkészítése a
pénzügyminisztérium által és a Kabinet jóváhagyása mellett.
• December közepe: A pénzügyminiszter előadja költségvetési javaslatot a Kabinetnek. Utolsó
tárgyalások a pénzügy min. és a különböző szakminiszterek között, hogy elrendezzék a még
fennmaradó nézeteltéréseket
• December vége: Kabinet elfogadja a költségvetési javaslatot
• Kora január: benyújtják az Országgyűlésnek
• Március: Országgyűlés elfogadja a költségvetést
5 terület, amit mindenképp érintenie kell a költségvetésnek
1. Általános rendelkezések
2. A bevételek és kiadások: Részletesen kell szerepelnie a bevételeknek és kiadásoknak, ezt mellékelni kell a költségvetéshez.
3. Folyamatos kifizetések : Azok a kiadások, amelyek kivételt képeznek az egyéves költségvetés alól. Korlátozzák a folyamatos költségvetés jogosultságát max. 5 évre. Ezen kiadások hatálya és hossza az Ogy. döntésének tárgya.
4. Egy elfogadott kiadási tétel átvitele a következő gazdasági évre: Ez akkor merül fel, amikor a tartalék nem valószínű, hogy a vonatkozó gazdasági évben lesz elköltve természetéből, vagy más, a költségvetés elfogadása után kiderült okból adódóan.
5. Jövőben kötelezettség, ami a Kincstár által születhet :Ez a rendszer lehetővé teszi a kormánynak, hogy szerződéseket kössön projektekre, amelyeknél szükséges a tartozásokat a vonatkozó gazdasági évben vállalni, de a kifizetések a következő évben történnek.
A költségvetési tervezetéhez csatolt dokumentumok
A bevételi költségvetés részletezése
Minden minisztérium és ügynökség tervezett kiadásai
Jelentés az előző 3 év (mostanit is beleértve) végső pénzügyi jelentésének nettó és bruttó
mennyiségéről
Jelentés a az Állami Kincstár tőkéjéről, az előző 3 évben( mostanit is beleértve)
Jelentés: az állam nemzeti kötvényeiről, kölcsöneiről, a becsült egyensúlyról és az egy évben történt
közkötvények és kölcsönök visszafizetéséről
Jelentést kell készíteni az előző 3 év nemzeti vagyonáról, ennek az egyensúlyáról.
Jelentés a nyereségről, kiadásokról, profitról és veszteségről azoknál a vállalatoknál ahová a kormány
befektetett az előző 3 évben
Jelentés a bármilyen a Nemzeti Kincstárnál felmerülő költségről, beleértve a visszafizetés tervét.
Jelentés a folyamatos kiadásokról
II. Költségvetési eljárás a Parlamentben
KépviselőházBizottsága
Képviselőház egésze
TanácsosokHázának
Bizottsága
TanácsosokHázának egésze
Megegyezés esetén: Április 1-jénHatályba lép a költségvetés
Ha nem: Értekező Bizottság
Ideiglenes és módosított költségvetés
• Ideiglenes költségvetés:Kormány munkaképtelenségének elkerülése végett
• Módosítások: Országgyűlés, törvényi felhatalmazás alapján módosíthatja a költségvetés tervezetét, feltétele:
Legalább 50 tag a a Képviselőházból vagy 20 tag Tanácsosok Házából
Ahhoz, ami növeli a költségvetés teljes mennyiségét,a Kabinet beleegyezése szükséges
Csak a Kabinet nyújthat be költségvetési javaslatot DE!
Kabinetnek még sincs vétójoga az Országgyűlés általi módosítások felett
A végrehajtás az Országgyűlés összetételén alapszik, általában minden módosítás nélkül fogadják el a
költségvetést( II. vh. után összesen 4szer módosították)
Ha az Országgyűlés mégis módosítaná a kormány költségvetési tervezetét, az egyenértékű lenne a
kormányhoz rendelt bizalmatlansággal
Kiegészítő költségvetés
• Kiegészítő/ pót költségvetés:
A Kabinet készíti el és nyújtja be az Országgyűlésnek,
hogy pótolja a költségvetést azért, hogy egyensúlyba legyen a további kiadásokkal, vagy a szerződésekkel s hogy teljesíteni tudja azokat a követelményeket amik a költségvetés után keletkeztek,
költségvetés megalkotása után felmerülő okokból kell módosítani a költségvetésen
Például: Gazdaságösztönzés szükségessége, Egy természeti katasztrófa utáni felépülés miatt
A felhasználás és kölcsönök átvitele a következő évre: A felhasználás általában 1 év, kivétel ha
folyamatos kifizetésről van szó. Ilyenek például a szerkezeti és gyári munkák, amelyeknél
néhány évet igénybe vesznek a munkálatok, ezeknél az Országgyűlés előzetes döntése
szükséges. A folyamatos kiadás, nem haladhatja meg az egymást követő 5 évet.
Adók: Az alkotmány a végrehajtó hatalomtól megköveteli, hogy a Parlament előzetes
felhatalmazását kérje adózással és közbefektetések kiadásaival kapcsolatban.
Költségvetés kihirdetése: Nincs törvényi követelménye a kihirdetésnek, mert a költségvetés
nem tekinthető törvénynek, ami megkövetelné a kihirdetést. Az Alkotmány és a PFA előírja a
kormánynak, hogy tegye elérhetővé az elfogadott költségvetést.
Struktúra
• A PFA kiköti, hogy a költségvetés:
Adminisztratív Módon
Osztály Divízió
+Paragrafusok
(kwan)
cikkelyek(Kou)
PFA kiköti, hogy a költségvetés –adminisztratív módon és továbbá paragrafusokralegyen osztva a kifizetések célja szerint.A minisztériumokon belül a PFA előírja a kiadási paragrafusok cikkelyekre osztását.
III. Költségvetés végrehajtása
• Kabinet feladata a szakminisztereknek meghatározni a felhasználást
• Pénzügyminisztériumnak is kell készítenie egy végrehajtási irányelveket, ezt Kabinet jóváhagyja
• Szükségállapot: A Kabinet félretesz egy meghatározott mennyiségű összeget az eredeti költségvetésben, nem vonatkoztatva semmilyen konkrét okra- a pénzügyminisztériumé a feladat, hogy ezt használja
• A használatáról a PFA azt mondja: hogy a szakminisztereknek készíteniük kell egy dokumentumot, annak részletezéséről, hogy milyen okból használják ezt, a kiadások mennyiségéről és kalkulációkat, ami alapján felhasználják és ezt, Pénzügyminisztériumnak nyújtják be
• Ezek után a Pénzügyminisztérium ellenőrzi ezt. Majd amikor a Kabinet elfogadja a pénzügyminisztérium javaslatát, a kiadásnak elérkezhet az ideje.
• Miután azt az alapot használják, a szakminisztereknek el kell készíteniük egy jelentést, hogy használták a pénzt.
• Ok: rendkívüli katasztrófa, gazdasági problémák
Belső Ellenőrzés
A szakminiszterek pénzügyi tevékenysége a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alatt áll.
A PFA előírja a szakminisztereknek, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott irányelvek szerint (amit a Kabinet fogadott el) hajtsák végre a költségvetésüket.
A belső ellenőrzési procedúrák a szakminiszterek irányelveiben vannak, és a belső ellenőrzés a Könyvvizsgálás témája is
IV. Könyvelés, pénzügyi jelentés
Kormány bankügyletei: A Nemzeti Kincstári Alap számla a Japán Banknál van, ahonnan az általános és
különleges számla bevételei be és kifizetődnek és ahonnan a kiadások mindkét számláról találkoznak.
Jelentési kötelezettség Az Alkotmány elvárja, hogy meghatározott időközönként, de legalább évenként, a
Kabinet tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot a nemzeti pénzügyekről. – negyedéves- Országgyűlésnek
- hónaponta- a Kincstár Számla bevételeiről Éves beszámolók:• Pénzügyminiszter, pénzügyi év lezárását követően záró kimutatást/ beszámolót
készít• Ezt elküldik, a Kabinet jóváhagyása után, a Könyvvizsgáló Bizottságnak
ellenőrzésre-8 hónappal az lezárás után
V. Külső ellenőrzésKönyvvizsgáló Bizottság( BOA)
o Független a Kabinettől igazgatási, pénzügyi és kinevezési vonatkozásbano 3 biztosból és egy Általános Végrehajtóból állo A biztosokat a Kabinet jelöli ki, mindkét ház jóváhagyása mellett. o A BOA elnökét a Kabinet nevezi ki, a többi megbízottal egyetértésben.o 7 évre szól a kinevezésük, és 1szer újra választhatók. Mindkét Ház döntése mellett lehet őket
elmozdítani, ha képtelen ellátnia a feladatát mentális vagy fizikai akadály miatt, vagy megsérti a kötelességét.
Ellenőrzése lefedi:o A kormány kiadásait és bevételeit o Elfogadása és elosztása pénzeknek, javaknak és államkötvényeknek o A jogi vállalatok számlái, ahol az alaptőke fele a kormány befektetéseiből származik,o Azok az értékpapírok amiket a kormány tulajdonában vannak vagy felügyelete alatt vannak, és
pénzek és javak a kormány felügyelete alatto A direkt vagy indirekt kormányzati támogatásokban, ösztönző segélyekben vagy más pénzügyi
segítségben részesülő testületek számlái
A vizsgálat eredményei
Az 1947-ben született törvény a Könyvvizsgáló Bizottságról.( BOAA)
BOAA előírja a BOA-nak, hogy ellenőrizze az éves beszámolót, hogy megvédje az
hatékonyságot, és hogy kiigazítsa a hibákat a pontosság, gyakoriság, gazdaságosság és
teljesítmény tükrében.
A BOA ellenőrzésének eredményeként: ha egy hivatalnok a kormányzati munkájában súlyos
vesztséget okozott a kormánynak szándékosan vagy vétkes gondatlanságból, a hivatalnok
ellen, eljárást kezdeményezhet az illetékes szakminisztérium vezetőjénél vagy a hivatalnok
munkahelye szerinti illetékes személynél.
Korea:Költségvetési előkészítés és
előterjesztés a végrehajtásban
A költségvetés intézményei
A nemzeti költségvetés intézményei:
Elnöki Hivatal, Nemzet Gyűlés, Bíróság, Minisztériumok, Bizottságok, Ügynökségek.
A fiskális kapcsolatokat rendező főbb törvények
1961-es helyi megosztott adókról szóló tv.1971-es helyi oktatási adóról szóló tv.1963-as nemzeti segélyekről szóló tv.1990-es átengedett helyi forrásokról szóló tv.2003-as regionális egyensúly fejlesztéséről szóló
tv.
Költségvetési aggregátumok
jogi szerkezet nem tartalmaz rá pontos definíciót,
2003-ig utólagosan voltak elszámolva,2004 elején az Állami Tanács döntésével új
aggregátum rendszert vezettek be,mint kötelező irányelvek funkcionálnak.
Fiskális szabályok
Az Alkotmány megköveteli, hogy a kormányzat a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyását kérje:
kötvények kibocsátásához, valamint hitelek felvételéhez.
Az előkészítés és az előterjesztés időbeosztása
a költségvetési év egybeesik a naptári évvel (január 1.-december 31.)
az időbeosztást a költségvetési eljárás szakaszaihoz az Alkotmány és az 1961-es a költségvetésről és elszámolósról szóló tv. Rögzíti.
Február vége:a tervek alávetése a kiemelkedő, folyamatban lévő projekteknek
Március 31. :a költségvetési előkészítés irányelveinek meghatározása
Május 31. :az írott költségvetés előkészítéseOktóber 2. :a költségvetési előterjesztés
alávetése a Nemzet GyűlésnekDecember 2. : Nemzet Gyűlés jóváhagyása.
A költségvetési terv részei
5 fő rész: Mellékletek: Általános rendelkezések:
irányelveket ad Bevételi és kiadási költségvetés:
részletes megállapításokat tartalmaz
Folyamatos kiadások: BAA határozza meg az eljárásokat
Kiadások átvitele a következő fiskális évre: a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyásával
Jövőbeli kötelezettségek
Költségvetési előkészítési program
Bruttó és nettó elszámolása a költségvetésnek
Kincstári terhek Kimutatás az összes projekt
tervről A költségvetési szervek
személyzetének létszáma Kimutatás az állami tulajdon
értékéről Egyéb dokumentumok
Költségvetési eljárás a Parlamentben
1) A költségvetés felülvizsgálatát októberben kezdi meg a Nemzet Gyűlés
2) Elnöki beszéd a költségvetési tervezet alap irányáról, valamint főbb tartalmáról
3) Állandó bizottságok általi felülvizsgálat4) Képviselőház elnöke előterjeszti a tervezetet a
Pénzügyi Bizottságnak5) A Pénzügyi Bizottság vizsgálatának lezártával a
plenáris ülésen szavaznak .
Átmeneti költségvetés
Alkotmány intézkedik róla, abban az esetben, ha nem fogadják el a költségvetési
tervezetet.
A kormány az előző évi költségvetéssel összhangban és a Nemzet Gyűlés jóváhagyásával forrásokat biztosít az alábbi célokra:
1. az Alkotmány vagy törvény által létrehozott ügynökségek és hivatalok fenntartására és működtetésére
2. a kötelező kiadások végrehajtására,3. a korábban jóváhagyott projektek folytatására.
Módosítási hatáskör
Az Alkotmány rögzíti, hogy a Nemzet Gyűlés: nem emelheti meg a költségvetési tételek összegét és új tételeket sem hozhat létre.
A végrehajtás jóváhagyása nélkül, csak a tételek csökkentéséről dönthet szabadon, az előterjesztett adózási törvényjavaslatokat azonban korlátlan hatalma van módosítani.
Források jóváhagyása
az adók mértékét és típusát csak törvény határozhatja meg.
új adókat kivetni, vagy a meglévők szintjét módosítani csak a Nemzet Gyűlés jogosult.
A ráfordítások természete, szerkezete és időtartama
az irányvonalak határozzák meg, a költségvetésről és elszámolásról szóló törvény
előírja, hogy a költségvetési tervezetet tételenként osztályozzák,
a költségeket: fejezetekre, csoportokra, cikkekre és alcikkekre osztják( jelenleg 2200 cikk és 6000 alcikk van),
az átlagos időtartam 1 év, kivéve a folyamatos ráfordítások esetén,
bizonyos körülmények esetén, az el nem költött ráfordítások év végi átvitelét írja elő a törvény.
Köztartozások jóváhagyása
az 1949. évi közösségi adókról szóló törvény rendelkezik a tartozásokról
hitel felvételéhez és pénzügyi kötelezettséget keletkeztető szerződések megkötéséhez a Nemzet Gyűlés jóváhagyása szükséges
a törvény nem korlátozza a felvehető hitel összegét, viszont kötelezi a kormányt, hogy beszámolót készítsen a hitelfelvételekről a Nemzet Gyűlés számára.
Kihirdetés, közlemény és kiegészítő költségvetés
az elfogadott költségvetés az új fiskális év kezdetén automatikusan hatályba lép,
a nyilvánosság számára elérhető a Tervezési és Költségvetési Minisztérium, valamint a Nemzet Gyűlés honlapján.
alapos indok esetén a végrehajtás jogosult kiegészítő költségvetést készíteni,
számuk jogilag nincs korlátozva.
Költségvetés végrehajtása
a törvény kötelezi a minisztériumokat, hogy az MPB által kidolgozott irányelveknek megfelelően hajtsák végre költségvetésüket,
a minisztériumoknak költségvetés szétosztási tervet kell készíteniük,
ezen tervek alapján kell a megvalósítást lefolytatni, abban az esetben ,ha a költségek egy részét csökkenteni kell
vagy visszavonni, a kiegészítő költségvetést kell alkalmazni, a költségvetésnek tartalmaznia kell nem szétosztott alapokat,
az elháríthatatlan körülmények finanszírozására, a törvény szigorú limiteket ír elő a ráfordítások felhasználása
esetén.
Belső ellenőrzés
minden minisztérium rendelkezik önálló belső ellenőrzési egységgel,
a Tervezési és Költségvetési Minisztérium jogosult megvizsgálni, hogy a további minisztériumok pontosan hajtják-e végre költségvetésüket.
Kormányzati könyvelés
a kormány elszámolása pénztárállomány alapú, habár ez a törvényben nincs határozottan kikötve,
a Kincstári Alap kezeléséről szóló törvény előírja egy köz bankszámla létrehozását a Koreai Banknál,
erre a számlára kell befizetni minden bevételt és ugyanerről a számláról kell kifizetni minden kiadást,
a köz forrásoknak megvannak a saját pénzügyi forrásaik és a saját számlájuk a központi banknál.
Éves beszámolók és jelentések a MOFE készít végső beszámolót a központi
kormányzat tranzakcióriól, a minisztériumok kötelesek elkészíteni saját
beszámolóikat kiadásaikról és bevételeikről, szintén a MOFE készíti el az egységesített beszámolót,
melyet Állam Tanács megvitat, az elnök pedig jóváhagy,
ezt a későbbiekben az MPB-nek és a BAI-nak is előterjeszti.Az utóbbi elvégzi a felülvizsgálatot, majd visszaküldi,
az éves beszámolót 120 nappal a fiskális év vége előtt a Nemzet Gyűlés elé kell terjeszteni.
Külső ellenőrzés
Az Alkotmány az elnök felügyelete alatt hozta létre a Könyvvizsgáló Bizottságot, melynek meghatározta:
fő feladatait és intézményeit is.
A Bizottság 7 biztosból áll, akiket az elnök nevez ki, a
Nemzet Gyűlés és a Házelnök segítségével, aki könyvvizsgálói biztos is egyben.
Intézményi és hatásköri keretek
A Könyvvizsgáló Bizottságnak joga van ellenőrizni a központi, illetve a helyi önkormányzatokat, valamint azon vállalatokat, melyekben a kormány 50 % feletti tulajdonrésszel rendelkezik. Vizsgálatait közvetlen vagy közvetett módon végezheti. A Könyvvizsgáló Bizottságról és vizsgálatról szóló törvény ellenőrzési és vizsgálati hatáskört biztosít a biztosok számára.
Beszámolási kötelezettség és kiadvány
Alkotmány által előírt kötelezettség évente kell az elnöknek és a Nemzet GyűlésnekA kiadvány tartalmazza:• A kormány éves kiadási/bevételi beszámolóját• Az ellenőrzés során feltárt jog-, illetve
szabálysértéseket• A lefolytatott fegyelmi eljárások leírását valamint
azok eredményeit.
Büntetőszankciók
A fő büntetőeszközök:
1. Kötelezettség helyreállítása2. Fegyelmi eljárás megindítása3. Korrigálás kérése
Köszönjük a figyelmet!
Készítette: Bálint Anikó Iglár Viktória
Nyárádi Gergő