I S I T . é v i S . szí.

JEGYZŐKÖNYVA SZEGEDI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁNAK

1917. szeptember lió 11-ón tartottTELJES ÜLÉSÉRŐL.J e l e n v o l t a k :

Weiner M iksa, h. elnök.A kereskedelmi osztályból: Az iparosztályból:

Bokor Adolf Glücksthal Lajos

B e l t a g o k :

Kecskeméti Antal Landesberg Mór Menning Mihály Parai Pál

Pálfy Dániel Popper L Mór Schaffer Márton

B C -ü lt a g -o k : :Rosenberg Ede, Szőke Pál (Csongrád), Hirschfeld Ferenc (Zenta).

L e v e l e z ő - t a g o k :Aczél Géza, Bozsó János, May Gyula, Rosenfeld Nándor, Szász Ernő, Tóth

József (Szeged), Komor Géza (Szabadka).K i m e n t e t t é k ma g u k a t :

Szarvady Lajos elnök, Wimmer Fülöp alelnök, Reich Vilmos (B aja), Spitzer Sándor (Zombor), Fáry Antal, (Hmvás&rkely), kültagok . Schack Béla dr. (Budapest), Reichardt Vilmos, Szalag József dr. (Szeged) levelező-tagok.

A k a m a r a i r o d á j a r é s z é r ő l j e l e n v o l t a k :Tonelli Sándor dr. vez. titkár, Szabó-Jjhula titkár, Vékcs Bertalan je g y z ő .

Tárgysorozat :I. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése.II. A kamara részvétnyilvánitása Sugár Ignác dr. miskolczi kamarai titkár halála alkalmából.III. Elnöki jelentések:1. Változás a kereskedelemügyi minisztérium vezetésében.2. A kamara 1917. évi költségvetésének jóváhagyása.3. A háborúra vonatkozó összminiszteriumi és szakminiszteri rendelőtök és leiratok

bemutatása.4. A külkereskedelmi képviseletben történt változások bejelentése.5. Anyagi érdekek védelme ellenséges és megszállott területeken.6. Vak katonák iparigazolványa.7. Cement kiszolgáltatása magánópitkezósek részére.8. Magyar konzervgyárak központi irodájának megalakulása.9. A kereskedelemügyi miniszter rendelote vámszedési jogosítványok engodólyezóso

és moghosszabbitása tárgyában.10. Műtrágyagyár létesítése Szögödön.11. Rokkanttelepok létesítése.12. Legfelső kitüntetést nyert kamarai tagok üdvözlése.IV. Titkári jelentés.V. A kamara kapcsolata a kerület nagyobb városaival. (Közös bizottság javaslatával.)VI. A felmentési ügyek revíziója és az uj felmentési ügyek. (Közös bizottság javaslatával.)VII. A textilszakmabeli kereskedők sérelmei. (Közös bizottság javaslatával.)VIII. Kapcsolatunk a Balkán államokkal. (Közös bizottság javaslatával.)IX . A Maros szabályozása és hajózhatóvá tétele, (Közös bizottság javaslatával.)X . Egy kiviteli akadémiai hallgató ösztöndíj kérelme. (Ösztöndíj bizottság javsslatával.)XI. Esetleges indítványok.

I. Weiner M iksa alelnök az ülést m egnyitván, bejelenti, hogy Szarvadig L a jo s elnök a városból való távolléte folytán az ülésen sajn álatára nem jelen hetett m eg és ezért a te lje s üléstől k im entését kérte. A z ő nevében is üdvözli a m egjelen t tagokat és22. a jegyzőkönyv hitelesítésére Bokor Adolf és P á lfy Dániel

beltagokat kéri fel.

51II. Napirend előtt az elnök bejelenti, hogy a teljes ülés meghívójának szétküldése után amiskolczi kamara három évtizeden át fáradhatlan, tevékeny titkára: Sugár Ignác dr. elhunyt. Halála nemcsak a miskolczi kamarát érintette igen súlyosan, melynek egész életének munkásságát szentelte, hanem súlyos veszteség az egész magyar kamarai intézményre is. Az elnökség a gyószhir vétele után intézkedett, hogy a kamarának őszinte meleg részvétele tolmácsoltassék a miskolczi társkaraaránál, ezúttal pedig javasolja, hogy a teljes ülés részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést.23. A teljes ülés kimondja, hogy részvétét jegyzőkönyvben örökíti

meg és határozatáról a miskolczi kereskedelmi és iparkamarát, valamint az elhunyt kamarai titkár özvegyét átiratban kívánja értesíteni.

III. 1. Az elnökség jelouti, hogy a legutóbbi kormányváltozás alkalmával az eltávo. zott kereskedelemügyi miniszter, Harkányi János báró, meleghangú levélben köszönte • meg a kamarának hivataloskodásának tartama alatt kifojtott támogatását. Ugyanakkor Serényi Béla'gróf, a kamarát, koreske ielomügyi miniszterré történt kinevezéséről órtosi- totte és a kamara támogatását kérte működéséhez. Az uj minisztert az elnökség meleg hangú levélbon üdvözölte és biztosította közreműködésének felajánlásáról.

2. Az elnökség jelonti, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur a kamarának 1917. évi költségvetését 40796/1917. VI. 0. számú leiratával jóváhagyta és a folyó évre az 5°/o illetékkulcsot engedélyezte. (5094)

3. Az elnökség bemutatja a legutolsó teljes ülés óta órkozett kormányrendeleteket és szakminisztoriumi rendelőtöket a kővetkezőkben:

A m. kir. minisztériumnak 299/1917. M E. számú rendeleto a lenfonal és lenkóc- fonalkészlelek feldolgozásának ós forgalomlmhozatalának szabályozása tárgyában. (3713)

A m. kir. minisztériumnak 468/1917. M. E, számú rendelete a kender fonalakért, valamint a kender anyag okkal kevert fonalakért követelhető legmagasabb árak megállapításá­ról. (3794)

A ra. kir miuisztoriumnak 628/1917. M. E. számú rendelete az üzemek ós vállala­tok fényanyagának hadicélokra való lefoglalásáról. (3951)

A m. kir. minisztériumnak 1099/1917. M. E. számú rondolete a Lenipari bizottság megalakulása tárgyában. (3437)

A m. kir. minisztériumnak 1150/1917. M. E. számú rondoloto a tekeasztalok gummi- anyagának bejelentése tárgyában. (3711)

A m. kir minisztériumnak 1923/1917. M. E. számú rendolete a rotációs újságpapír forgalmának újabb szabályozásáról. (4180)

A m. kir. minisztériumnak 1225/1917. M. E. számú rendelete az 1917. évi repceter­més zár alá vételéről ós a repcéért követelhető legmagasabb ár megállapításáról. (4711)

A m. kir. minisztériumnak 1351/1917. M E. számú rondolete a tölgy és fenyőkéreg, továbbá csorzőanyag kivonat készletek forgalorabahozata'áról ós bejelentéséről. (3047)

A m. kir. minisztériumnak 1337/1917. M. E. számú rendeleto az állati szőrfélék forgalombahozatalának korlátozása ós loginagasabb árának megállapítása tárgyában. (2436)

A in. kir. misztériumnak 1535/1917. M. E. számú rendelete a juh-, bárány- és kecs­kebőröknek hadicélokra való átvétele, valamint a dögnyirás eltiltása tárgyában. (3434)

A m. kir. miuisztoriumnak 1741/1917, M E. számú rendelete a szerszámgépek beje­lentése ós forgalmuk korlátozása tárgyában. (4819)

A m. kir. minisztoriumnak 1789/1917. M. E. számú rendolete a vasanyagkészletek bejelentéséről. (4232)

A m. kir. minisztériumnak 1812/1917. M. E. számú rendeleto az erős áramú csupasz

52

villamos vezetékeknek bejelentéséről, valamint őzen vezetékek forgalmának szabályozásá­ról. (4948)

A m. kir. minisztériumnak 1909/1917. M. E . számú rondelete a gyapjukészletek for- galombnhozat fi Iának korlátozásáról. (4890)

A m. kir. minisztériumnak 20G4/1917. M. E. számú rondelete a gyapjú,- kender- és textilhulladékok postai forgalmának korlátozása tárgyában. (4947)

A m. kir. minisztériumnak 2178/1917. M. E. szánni roudoleto a közszükségleti ipar­cikkek előállításának biztosítása tárgyában. (4716)

A m. kir. minisztériumnak 2197/1917. M. E. számú rondelete a len- és lenkócfonal készletek, továbbá ilyen szövetek bojelontósónok és forgalombahozatalának újabb szabá­lyozása tárgyában. (4892)

A m. kir. minisztériumnak 2393/1917. M. E. számú rondoloto a kcnderfonalakra és az azokból készült árukra vonatkozó bejelentési határidők mogállapitása tárgyában. (4989)

A m. kir. ininisztoriumnak 2521/1917. M. E. számú rondoloto a mákért követelhető legmagasabb ár megállapításáról és 2525/1917. M. E. szánni rondoloto az 1917. évi mák­termésnek zár alá vételéről. (5635)

A kereskedolemügyi m kir. minisztor 27524/1917. számú rondoloto a Magyar bőr­beszerzési r.-t. utján boszerzott késsbőr készletek bejelentési kötelezettségének feloldása tár­gyában. (3713)

A koroskedoloiniigyi m. kir. miniszter 10455/1917. számn rondoloto a törülközők és asztalkendők felajánlása tárgyában. (4806)

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 22186/1917. szánni rendelote a marhából és juhból származó faggyúért fizetendő legmagasabb árakról. (2435)

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 28613/1917. szánni rondoloto a paniulfonalak, pamutszövetek, valamint pamut és fólgyapju, szövött és kötött férfi alsómba forgalmának korlátozásáról kiadott rendelet módosításáról (3046)

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 31780/1917. számú rondelete a hadseregsziik- ségleli cikkeknek Németországból való kibocsátásánál cszközlendő kérvények nyomtatványmin­tái ügyébon. (4807)

A keroskodelomügyi m. kir. miniszter 36042/1917. számú rondoloto az egyes had­felszerelési cikkokro vonatkozó közszallitásoknál alkalmazott ipari munkások legalacso­nyabb munkabéreinek és a feltételeknek megállapítása tárgyában. (4233)

A keroskodelomügyi m. kir. minisztor 36932/1917. számú roudoleto az acctylénnak gáz előállitására és világítási vagy más célokra való felhasználásáról. (4018)

A kereskodolomiigyi in. kir. miniszter 39493/1917. számú rondolote bizonyos pamut áruk felajánlása tárgyában. (4333)

A koreskedelomügyi m. kir. minisztor 497G8/1917. számú rondelete a földgázmérők­nek és elektromos fogyasztásmérőknek a közforgalomban ideiglonos hitelesítés nélkül való használata tárgyában. (5634)

A kereskedelemügyi m. kir. minisztor 51101/1917. számú rondoloto a platinacsoportba tartozó fémkészletek beszolgáltatásáról (5050)

A koroskodolemiigyi m. kir. minisztor 51242/1917. szánni rondoloto a talpszerilen kidolgozott bőrök kruponálásának eltiltásáról. (5313)

A keroskodelomügyi m. kir. minisztor 53702/1917. szánni rondoloto a pamutfonalak, pamutszövetek, kötött és kötszövött pamutáruk, valamint őzen anyagokból készült férfi alsó­ruha forgalombahozatalának és földolgozásának korlátozásáról. (5051)

A keroskodelomügyi m. kir. miniszter 61933/1917. számú rondoloto a len- és féllen- áruk, továbbá ozon anyagokból készült cikkek folajánlása tárgyában. (5659)

4. A kereskedelemügyi miniszter közölto a kamarával, hogy az amerikai Egyesült Államokkal bekövetkezett változás folytán az Egyesült Államoknak a monarchia területén levő konzuli hivatalaitól a működési jog megvonatott.

Hasonlóan közölto a koroskodelemügyi miniszter, hogy (Görögországgal boállott háborús állapot követkoztóben a monarchia területén tartózkodó görög állampolgárok vódol. mót a bécsi németalföldi kir. követség vette át. A Görögország torülotén tartózkodó

53

magyar állampolgárok védelmét Szaloniki kivételével, ahol ezt a tisztet előző megállapo­dás folytán Spanyolország toljositi, szintén a németalföldi kormány vállalta el.

A koreskedelemügyi miniszter közölte a kamarával, hogy budapesti bulgár fokon- zullá Stojancvics V. neveztetett ki és felhívta a kamarát, hogy novozott főkonzul megkeresé­seinek eleget tegyen.

Tokintottel a nagyszámmal beállott változásokra, a koreskedelemügyi miniszter szükségesnek látta egy olyan kimutatásnak az összoállitását, amely annak a jegyzékét tartalmazza, hogy moly ellenséges államokban moly semleges államok vállalták el érde­keinknek képviseletét. (4ö50)

5. A koroskodolomiigyi m. kir. miniszter 31409/1917. szám alatt közölte a kamará­val, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknok Belgium megszállása előtti időből közszállitások teljesítésénél biztosítékok letétele címén, valamint a postai és vasúti forgalomból kifolyólag a belga állammal szoinbon követeléseik vannak, ozokot a brüsszeli lökormányzóságnál működő közigazgatási főnökségnél (Vorwaltungschof bei dór General Gouvornomont in Briissel) Írásban bejelenthetik. (3604)

A koroskodolomiigyi m. kir. minisztor ur közölto, hogy Bulgáriában tervbe vétetett az ellenséges államok alattvalói kereskedelmi és ipari vállalatainak általános zárlat alá helye­zése, minők következtében szükségessé válik a magyarországi hitolozök követeléseinek összoirása és bejelentése. Erről a kamara a napilapok utján értesítette a közönséget. (5760)

6. A kereskedolemiigyi in. kir miniszter 1784/1917. szám alatt rendeletét bocsáj- tott ki, ainoly megállapítja, hogy a háborúban megvakult katonák részére iparigazolványok állíthatók ki a kosárfonóiparra, továbbá a kofekötöipnrra, amonnyiben a m. kir. rokkant­ügyi hivatalhoz, illetőleg az Országos hadigondozó hivatalhoz tartozó vakok intézetében szakszerű kiképzésben részesültek.

7. A kamara különböző oldalról beérkezett panaszokból arról értesült, hogy a cs. kir. hadügyminisztérium elrendolto a monarchia eomontgyárainál, hogy ezek cementet csakis katonai munkálatok céljaira szállíthatnak. Ez a rendelkezés, melynek nyoma a magyar hivatalos lapban nőm volt, magától órtetődőlog az összes építési vállalatokat és háztulajdonosokat igen nolióz helyzetbe hozta. Mióta ugyanis a háború kitört, a nagyobb városokban nomcsak az építkezési munkálatok szüneteltek toljoson, de még a tatarozási munkálatok is fel lottok függesztve. A háború harmadik esztendejében azonban a nyo­masztó szükség, tekintet nélkül az ópitkozési költségekre, kényszoritotto a háztulajdono­sokat, hogy épületeik karbantartásáról gondoskodjanak. így a három esztendős háborús szünet után megindult némi ópitkozési tovékonységot ez a rendelkezés nagyon súlyosan érintetto. Épen őzért a kamara egyes esetektől eltekintvo, mikor vállalkozók részére meghatározott mennyiségű eomont kiutalását leértő, általánosságban is foltorjosztóst inté- zott a koroskodolomiigyi miniszterhez kérve, hogy az ország nagyobb városai részére, magánépitkozésok céljaira, meghatározott monnyiségü cement szabaddá tétessék. (4955)

8. A Magyar konzervgtjárosok központi irodája megalakulásáról értesítette a kama­rát. Az uj alakulásnak célja, hogy a gyümölcs- és főzelékféléknek, valamint az ezekből készült konzerváruknak küszöbön álló siabályozásával a magyar konzerv iparnak az érdekei megfelelően képvisoltossonok. Az uj szervezet, amely a Magyar gyáriparosok országos szövetségének kobolébon működik, minden szakbavágó kérdésre felajánlotta a kamarának közreműködését. Az uj szervezőt működésének elősogitóso céljából rendelke­zésre bocsájtottuk a kamarakeriilot konzervipari vállalatainak jegyzékét.E pontnál Komor Géza (Szabadka) szükségesnek látja megemlíteni, hogy az ipari cukor elosztása körül igen nagy igazságtalanságok tapasztal­hatók. Saját praxisából elmondja például, hogy Szabadkán már évek óta működik egy kisebb, de teljesen modernül berendezett konzervgyár, amely a Cukorközpont megalakulása után jó ideig cukrot kapni nem tudott és igy a tulajdonos kénytelen volt gépeit leszereltetni, Szerbiába levinni és ott a szerb főkormányzósággal kötött szerződés alapján a rekvirált szilva és alma

54kifőzését elvállalni. A folyó évre kapott ugyan már cukrot, de mindössze 20 métermázsát, ami egy konzervgyárnál oly jelentéktelen mennyiség, hogy jóformán számba sem jöhet. Ezzel szemben biztos tudomása van róla, hogy mostanában kizárólag a háborút konjunktúra kihasználására alakult vállalatok sokkal nagyobb cukormennyiségeket kaptak. Utal egy osztrák részvénytársaságnak az esetére is, amely Magyarországon is létesitett egy gyárat, amelynek cukorszükségletét a Központ 20 waggonban állapította meg. Kívánatosnak tartja, hogy ezeknek a nagy igazságtalanságoknak a megszüntetése ügyében a kamara írjon fel a közélelmezési miniszterhez.9. A kereskedelemügyi in kir. minisztor inogkiildötte az 1890. óvi I. t.-cikken

alapuló vámszedési jogosítványok ongedólyozóso, meghosszabbítása, valamint már oddig is alkalmazott vámdij szabályzatok megállapítása tárgyában kibocsátott 64083/917. számú rondeletót. (4897.)

10. Még az előző kormány torvbo vette, állami támogatással egy, esetleg több nagyobb műtrágyagyárnak a létesítését. Tekintottol arra a nagy fontosságra, melyet egy ilyen inü-’rágyagyár mezőgazdasági, de egyúttal ipari szompontbó is valamely vidékre jelent, — a kamara még május legolejón 3337/1917. szám alatt tolterjosztóssel fordult a földinivelósügyi m. kir. miniszterhez és kórto, hogy a műtrágyagyár helyének megválasztá­sánál elsősorban Szeged vétessék tekintetbe, molyét hajózható viziutja, jó vasúti össze­köttetései, továbbá egy nagy agrárius vidék középpontjában való fokvóse, egyenesen ilyen gyárnak a létesítésére predesztinál. Hasonló tennószotii megkeresést intézett a kamara a többi faktorokhoz is, amolyok a műtrágyagyár lótesitósóben rósztvosznok és egyúttal felkérte Szeged szab. kir. város főispánját, hogy a kór elmet illetékes helyen személyes utánjárással is támogassa. A műtrágyagyár helyének megválasztása még véglegesen eldöntve nincsen, ellenben kilátásba helyeztetett, hogy több gyár létesít .'se esetén Szeged jogos és méltányos igényei is kiológitést fognak nyerni.

11. Az elnökség még a kamarának április 20 án tartott teljes ülésén bejelentette, hogy az Országos roklciniügyi hivatal Szegeden rokkanttelep létesítését vette tervbe. Idő­közben az Országos rokkantügyi hivatal Országos hadigondozó hivatallá alakult át és a rokkanttelepek létesítésének ügye általánosságban is jelentékenyen módosult. Erre való tekintettel az Országos hadigondozó hivatal szeptember 1-ón loküldötto hegyeshalmi Fischer Elemér iparfelügyelőt, hogy az egyes részletkérdések a szegedi érdekeltséggel tisztáztassanak. E célból a különböző érdekeltek, — köztük a koreskodolmi és iparkamara bevonásával — az emlitett napon a főispán olnökloto alatt órtokezlotro hivattak meg, amelyen a kiküldött iparfelügyelő isinortotto a létesítendő rokkanttelepek tervét. Eszerint az országban létesítendő rokkanttelepek mind más-más iparágra rondeztetaok be, lehetőleg a vidéknek speciális igényei szerint, mig azok a rokkantak, akik a saját vidékük rokkant telepének iparában elhelyezést nyerni nem tudnak, valamely más rokkanttelep iparosával fognak cserélni. A telep létesítésénél a város adományán és az Országos hadigondozó hivatal hozzájárulásán kiviil, igon kívánatos volna a magánjótókonyságnak az igénybe vétele abban a formában, hogy az egyes nagyobb vállalatok, vagy tehetősebb magánosok házalapitványokat tegyenek és ezzel a tolep házainak és az elhelyezhető rokkantaknak a számát szaporítsák. Az értekezlet a Hadigondozó hivatal kívánságára újból foglalkozott a szegedi telepen bevozetondő iparág ügyével és abban állapodott meg, hogy legcél­szerűbbnek mutatkoznék a g,ókónyszövósnek és a kosárfonásnak a meghonosítása. Magától órtotődően mindkét iparnak nemcsak az ogószen közönséges tömegcikkek, ha­nem a finomabb minőségek előállítására is ki kell terjeszkodni és a tolepnok úgy kell berendezkedve lenni, hogy az egyos cikkoket teljoson kész állapotban hozhassa a piacra Az Országos hadigondozó hivatal legközelebb ez értelemben fog átírni Szeged szab. kir. város tanácsához.

12. Az elnökség jelenti, hogy Őfelsége két érdemes iparost és kamarai ta g o t: Menning Mihályt és Sohüffer Mártont a szövotkezoti élet torén kifejtett hosszú és érdemes

55

munkásságukért a koronás arany órdemkereszttel tüntetett kt. Szintén legfelsőbb kitün­tetésben volt része a kamara két régi levelozőtagjának: Rosenfeld Nándor villamosvasúti igazgatónak és Tóth József állami folsökeroskodelmi iskolai igazgatónak is. Bár e kitün­tetések óta már hotok tőitek el, az elnökség szükségesnek látja, hogy a legfelső elismerésnek e megnyilvánulását hivatalos formában is bejelentse és a kamara szerencse- kivánatait a kitüntettek olött a teljes ülésben is tolmácsolja.

24. A teljes ülés az elnöki előterjesztéseket Komor Géza (Szabadka) javaslatával kiegészítve tudomásul veszi.IV . Tonelli Sándor dr. titkár előterjeszti a kamarai iroda 1917. év

á p rilis —augusztus havi működéséről szóló jelentést a következőkben :Az 1917. évi április-augusztus hó folyamán boérkozett az iktatóba 3415 ügydarab,

az iroda pedig kiadott 3651 ügydarabot.A beiktatott ügyiratok között volt:

83 Összminiszteriumi és miniszteri rendelőt.221 ogyób miniszteri leirat,

60 felterjesztés minisztériumokhoz,112 társ kain aráktól órkozett átirat,

27 átirat társkamarákhoz,416 más érdekképviseletektől érkezett átirat,

47 átirat más érdekképviseletekhez,453 hatóságoktól érkezett mogkorosés,102 kamarai megkeresés más hatóságokhoz,

1007 cégektől és magánfeloktől érkezőit megkeresés,885 felmentési ügyirat,

41 végzés cégbejegyzésről,8 végzés cógtörlósről,8 végzés cógváltozásról,

— végzés csődnyitásról,3 végzés csödmegszünósröl,5 vasúti és gőzliajózási körözvóny, díjszabások közlésével,

11 társkamara meghívója és tárgysorozat teljes ülésekre,1 kérvény szállitóképossógi bizonyítvány kiállításáért,

90 átirat illeték kezelési és sürgetósi ügyekben,2 átirat illeték-lajstrommal,

— átirat kamarai illeték pótlajstrommal,19 kérvény vámmontos gópbohozatalra igazolvány kiállításáért,— törvényszéki átirat cógbojegyzósi ügyben,— kérvény cógbej egyeztetés alóli fölmontósórt,— kérvény áruszármazási bizonyítvány kiállításáért,12 átirat vódjogy-lajstromozási ügyben,— átirat eógbojegyzós-vóloményezósi ügyekben,

— kérvény utazói mintabőrönd igazolványért,— hirdetmény országos vásártartási ügyben,40 kérvény iparsó használati bizonyítványért,15 kérvény adómentes benzin használati igazolványért.— kérvény cégfelszámolásról-Az ipari törzskönyv számára beérkezett:

176 ipari törzskönyvi86647

17616273

A. lap.B. „D . „E . „lap házalás! engedélyekről, lap iparbeszüntetésekről.

56 Kamarai illeték2458/1917. iktató szám2467/1917. „ „2486/1917. „ „2487/1917.........................2653/1917. „2654/1917. „ „2655/1917. „ „2656/1917. „ „3255/1917. „ „3279/1917. ., ,•3289/1917. „3290/1917. „ „3291/1917. „ „3312/1917. „ „3332/1917. „ „3333/1917.........................3352/1917. „ „3406/1917..........................3428/1917.........................3429/1917. „3430/1917. „ „3431/1917.........................4057/1917. „ „4058/1917. „ „4039/1917. „ „4071/1917. „ „4072/1917. „4101/1917. „ „4102/1917. „ »4103/1917. „4104/1917..........................4105/1917. „ ..4192/1917. „ >,4193/1917. „ ,,4194/1917. „ ,,4196/1917. „ „4682/1917. „ „4683/1917. „4684/1917. „ „4710/1917.........................4722/1917. „ „4738/1917. „ „4756/1917. „ „4757/1917. „ „4771/1917. „ „4789/1917. „ „4790/1917. „ „4791/1917. „ „4792/1917. „ ..4793/1917. „ „5217/1917. „ „219/1917. „ »

befolyt 1917. á p r il is -alatt a hmvhelyi kir. :

11a szegődi >»

11a bajai 11

. tia zombori 11

11az újvidéki 11

11az óbecsei >í

1 1a szabadkai >1

11a topolyai »»

11a zontai 11

11a kulai 11

11a szentesi 11

1)a titeli 11

11a hmviiolyi 11

1ta szegedi 11

11a bajai 11

11a palánkai 11

11a zombori 11

11az óbecsei ti

11az újvidéki 11

11a hódsági 11

11a topolyai 11

11a szabadkai 11

11a palánkai tt

11a szentesi 11

11a zentai 1 1

11a kulai 11

11a hmvhelyi 11

11a titeli 11

11a szegedi ti

11az óbecsei 11

11a zombori 11

11a hajai 11

11a topolyai 11

11a hódsági 11

11az újvidéki 11

11a szabadkui 11

11a zentai 11

11 a kulai 11

11a palánkai }•

11a titeli 11

11a szogedi 11

11a zombori 11

11a szentesi 11

11a bajai 11

11az óbeesei 11

11a csongrádi 11

11a hódsági 11

11a hmviiolyi ti

11az újvidéki 11

11a topolyai 11

11a szegődi 11

1)a zentai )1

-augusztus hó folyamán.adóhivatal utján 96 kor. 74 fül

»1 1041 „ 05 „

i)126 „ 62 „

tt63 „ 79 „

154 „ 16 „

11 1133 ,H 21 „

1110 11

37 „

11 >15 11 01 „

1i 111016 11

67 „

11 1195 11 02 „

ti 112725 11 21 „

)•665 11

83 „

11 1118 ti 89 „

11 11635 11

10 „

11 11181 11

53 „

11222 11

45 „

11 ) 11318 11 18 „

11688 11

27 „

11 1176 11

30 „

11 111673 11

26 „

11 111457 11

32 „

11 1149 11

08 „

11 11672 11 15 „

11 11278 11 07 „

11 t i 1639 11 94 „

ti 11171 11 35 „

H 111353 11 20 „

11 >♦ 424 11 70 „

11 116535 11 01 „

11 11594 11 96 „

11 11567 11 20 „

11 111232 11 87 „

11 11 1837 1115 „

11 1)1328 >* 59 „

11 111015 11 89 „

11 11 31 11 80 „

11 11310 11 18 „

1 1 11246 11

40 „

11 1 1 2157 1 166 „

11 11438 11

05 „

11 fi651 11

75 „

11 11660 11 93 „

11 fi8 11

20 „

11 11383 11 74 „

11 11101 11 09 „

11 11604 11 80 „

11 11154

1179 „

11 11116 11 73 „

11 11203 11 11

11 11218

1 1 60 „

11 11495 11 39 „

11 11212 11i 12 „

575218/1917. f f ti

„ a szentesi I I II I I 3 kt 055239/1917. II II „ a hmvhelyi II „ I I 124 f f 935240/1917. »» II „ a titeli l i i l 11 138 f f 725 260/1917. f f II „ a zombori II I I 11 949 f f 665261/1917. it II „ a bajai 11 11 11 170 I f 275327/1917. it II „ az óbocsei 11 11 I f 30 >1 755390/1917. II 11 „ a topolyai I I I I II 75 f f 255388/1917. II II „ a szabadkai II i l II 25 II 775391/1917. II 11 „ a csongrádi 11 1í 11 81 I I 295392/1917. It II „ az újvidéki f f i) 1l 97 11 64

Összesen . 38697 kor. 88 fill

Kamarai illeték leíratott 1917. április— augusztus hó folyamán.2026/1917. iktató szám alatt az óbecsei kir. adóhivatal javára 52 kor. 71 fill.2514/1917. f f 11 11 a szegődi f f f f f f 25 f f 662593/1917. I I 1* I I a topolyai f f f f f f 669 f f 19 „3327/1917. I I I I i l f f f f f f f f 11 112 f f 31 „3830/1917. I I I I 11 a szogedi I I I I l l 900 f f " f f

3831/1917. 11 i l I I f f f f l l I I l l 603 f f 70 „3832/1917. 11 I I i l f f f f 11 i l I I 187 f f 98 „3833/1917. 1i I I 11 f f f f 11 I I f f 15 f f —

3904/1917. 11 f f ,, a szentesi 11 f f 11 104 f f 65 „4130/1917. I I f f f f az óbecsoi f f f f 11 204 f f 95 „4567/1917. 11 f f f f a szegedi f f ? f 11 122 f f 50 „5386/1917. f f f f f f f f f* f f f f f f 7 f> 40 „

A teljes ülés tudomására hozatott:Április 22-én a Budapesten tartott titkári értekezleten a kamarát Landesberg Jenő dr. fogalmazó képviselte.Május 3-án és 4-én az Ipartestületek országos szövetségének ülésén Szabó Gyula titkár járt el.Május 4-én a Szabadkán működő katonai területi felülvizsgáló bizott­ságnál a kamarát Landesberg Jenő dr. fogalmazó képviselte.Május 8-án a kamarai kerület textilkereskedőinek Szabadkán tartott naggyülésén Tonelli Sándor dr. vezető titkár vett részt.Május 19-én és 20-án ugyanő járt el Budapesten a szakminisztériu­moknál és egyes központoknál különböző kamarai ügyekben.Junius 4-én és 5-ón Cservenkán és Verbászon a területi felülvizsgáló bizottságban a kamarát Vékes Bertalan jegyző képviselte.Junius 6-án és 7-én a Budapesten tartott országos kamarai nagy­gyűlésen a kamara képviseletében résztvettek: Weiner Miksa alelnök, Tonelli Sándor dr. és Szabó Gyula titkárok.Junius 8-án Tonelli Sándor dr. mint érettségi biztos működött közre a zombori felsőkereskedelmi iskola záróvizsgálatainál.

58 .Julius 13-tól augusztus 1-ig szintén a vezető titkár vett részt a had­sereg főparanesnokság által Szerbiában rendezett közgazdasági jellegű ta­nulmányúton.25. A teljes ülés a titkári jelentést tudomásul veszi.V. Az elnökség jelenti, hogy a kamara vezetősége már régebbi idő óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a kamarai kerületnek nagyobb városai

valamilyen formában szorosabb és mintegy szerves kapcsolatba hozassanak magával a kamarával. Kívánatos ez magának a kamarának, de különösen kívánatos a kerülethez tartozó városoknak az érdekében, amelyeknek kap­csolata különösen ma, mikor a háborús munkatorlódás és a közlekedési nehézségek egyaránt bénitólag hatnak az összeköttetésre, akaratlanul és némileg gyengébb, mint volta béke esztendeiben. Sém a kamara tisztviselői, sem a vidéki tagok nincsenek abban a helyzetben, hogy a minél gyakrabban kívánatos közvetlen összeköttetést olyan mértékben fentartsák, mint az az intézmény érdekében szükséges volna.Részben ezek a háborús tapasztalatok, részben pedig a szegedi kama­rának speciális helyzete arra indították a kamara vezetőségét, hogy ezt a kérdést most napirendre tűzze. Mig csaknem az összes kamarai kerületeknél ugyanis az a helyzet, hogy a minden tekintetben túlsúlyban levő kamara székhely mellett a többi városok relatíve jelentéktelenek, addig a szegedi kerületben, bár a székhelynek ipari és kereskedelmi túlsúlya itt is kétségi télén, aránylag nagy számmal vannak más városokba, amelyek nagy lélekszámúk és közgazdasági fontosságuk szempontjából is alá nem becsülhető jelentő­ségűek. Ilyenek elsősorban Szabadka, Baja, Zombor, Újvidék, Hódmező­vásárhely és Szentes.Kölcsönös érdekből kívánatos, hogy e városokban a kamarának legyen egy olyan szerve, amely őt a helybeli érdekeltség kívánalmairól informálja, ezeket összegyűjtve hozzá eljuttatja, adott esetekben megkeresésekre eljár, információkat nyújt és az állandó összeköttetést fenntartja. Magától értető­d ő ig ez a bizalmi szervezet a kamarának a törvényben lefektetett szerve­zetét nem érintheti és nem absorbeálhatja senkinek azt a jogát, hogy amennyiben szükségesnek látja, közvetlen összeköttetést keressen a kamarával.Mikor az elnökség és a közös bizottság erre a megállapodásra jutott természetesen fontolóra kellett venni azt is, hogy ez a szervezet milyen formában valósittassék meg. Itt a kamara vezetősége azt határozta el, hogy a nagyobb városok kereskedelmi egyesületeit és ipartestületeit arra kéri fel, hogy az idevágó feladatok végzésére megállapodást létesítsenek és egyik vagy másik szervezet magának a munkának technikai elvégzését magára vállalja. Annál is inkább célszerűnek mutatkozik ez a mód, mert egyik nagy kamarakerületi városnak, Szabadkának kereskedői egyesülete, saját iniciativájából már fal is ajánlotta a kamarának ilyen irányú közre­működését.

59A szabadkai ajánlat ugyan bizonyos mértékig a tételes törvénybe ütközik, amennyiben kirendeltség létesítését kéri a kamarától, amelyet fel­állítani annál kevésbé lehet, mert ma ilyen irányú Wívénymódositásra számítani sem lehet. A lényeget illetőleg azonban a terv, hogy a kereske­delmi egyesületek működése, amennyiben bennük megvan rá a hajlandóság, saját városuk kereskedelmének és gazdasági életének a kamarával való szorosabb nexus létrehozatalása felhasználtassék, csakis hasznos és üdvös lehet.A közös bizottság foglalkozván az elnökség által előterjesztett javas­lattal, és a szabadkai kereskedelmi egyesület beadványával, üdvösnek és hasznosnak látja, hogy a mondott szervezetek bevonása révén a kapcsolat a kamara székhelye é3 a többi városok között mind szorosabbá tétessék. E célból megkeresni kívánja a nagyobb városok érdekképviseleteit, hogy a jelzett munkakörben, mint bizalmi szervek a kamara munkájában közre­működjenek és hogy a helyi érdekeltség kívánalmait összegyűjtve a kama­rának tudomására hozzák s viszont a kamarának szükség esetén informá­ciókkal szolgáljanak. A keresztülvitelt illetőleg kívánatosnak mutatkozik, hogy az egyes egyesületek és ipartestületek által javaslatba hozott egyéneket, aki­nek személyéhez a munka kötve lesz, a kamara levelező tágjainak sorába beválassza és igy módot nyújtson nekik, hogy ők is a teljes üléseken részt vehessenek s a helyi ügyekről a kamara plénumát is informálják. Más oldalról, amennyire a viszonyok lehetővé teszik, gondoskodni fog az elnök­ség róla, hogy ezeket a helyi szerveket a kamara tisztviselői közvetlen megbeszélések céljából minél gyakrabban felkeressék.

26. A teljes ülés magáévá teszi a közös bizottság javaslatát.VI. A m. kir. honvédelmi miniszter március havában kelt 4100 1917.—4. eln. számú rendeletével úgy intézkedett, hogy az összes érvényben levő kato­nai felmentések revízió alá vétessenek és e revíziónak az eredménye állapítsa meg, hogy kik legyenek polgári foglalkozásukban meghagyhatok. Maga a revíziós eljárás két főcsoportra oszlott. Az első csoportba tartoztak a katonai felügyelet alatt álló hadseregszállitási üzemek, mig a másik csoportba az összes többi felmentettek. Ezek közül viszonc a kereskedelmiek, ipariak és pénzintézetiek a kamarák véleményezése alá utaltattak. A revíziós eljárás a kamarára igen nagy munkát jelentett és úgyszólván heteken keresztül teljesen abszorbeálta a kamarának folyó munkásságát. Elsősorban a kama­rának képviseltetni kellett magát a hadseregszállitó vállalatok felmentett­jeinek helyszínen való felülvizsgálásánál, nemcsak Szegeden, hanem a kerületben levő összes ilyen természetű vállalatoknál, másodsorban pedig át kellett vizsgálni mindazon kereskedelmi, ipari és pénzintézeti felmentése­ket, amelyek a rendelet értelmében az <5 utján voltak felterjesztendők az illetékes szakminisztériumokhoz és a honvédelmi minisztérium felülbíráló bizottságához. A revíziós munkálatoknak a zöme május havára esett, mikor a kamara 235 vállalatnak, illetőleg 665 alkalmazottnak felmentése ügyében tett megfelelő javaslatot.

(50 Kétségtelen volt, hogy ez a revízió abból a szempontból rendeltetett el, hogy lehetőleg minden nélkülözhető arcvonal szolgálatra alkalmas egyén a hadsereg számára biztosíttassák és ezáltal a hadseregnek harcképessége növeltessék. A revíziós vélemények előterjesztésénél mindazonáltal a kama­rát az a szintén nagyon fontos szempont is vezette, hogy ezidőszerint a katonai háború mellett egy gazdasági háború is folyik, amelynek megnye­réséhez feltétlenül szükséges előfeltétel, hogy a gazdaságilag fontos és vezető pozícióban levő egyének a helyükön maradjanak. A kamara remélte, hogy ez a szempont fog kifejezésre jutni a revízió megítélésénél is. Sajnos, ez nem minden esetben történt igy, ellenkezőleg az érdekeltség nem egyszer kénytelen volt tapasztalni, hogy rendkívül fontos és vezető állásban levő egyének felmentése vagy teljesen be lett szüntetve, vagy pedig olyan rövid határidőre korlátoztatott, hogy az az üzem szempontjából még pót­lásra elegendő haladékot sem jelent. Ezekre az esetekre való tekintettel, eltekintve az ad hoc eljárásoktól, 5542/1917. szám alatt augusztus 18-án a kamara felterjesztést intézett a kereskedelemügyi és pénzügyi m. kir. miniszterekhez, amelyben utalva az ilyen behívásoknak gazdaságilag igen veszedelmes következményeire, felkérte őket, hogy általánosságban, elvi szempontból állapodjanak meg a honvédelmi miniszter úrral az ilyen termé­szetű felmentési ügyeknek nagyobb liberalitással való kezelése tekintetében. Ez annál is inkább szükségesnek mutatkozott, mert hir szerint kilátás van rá, hogy a közeljövőben a felmentések nagy része még egy újabb felül­bírálás alá kerül. E felterjesztés egész terjedelmében igy szó l:Körülbelül két hót óta folyamatban van a 4100/1917. 4. számú honvédolmi minisz­

teri rendelet alapján eszközölt rovizió eredményeinek a közlése. E revizió alkalmával egyes olyan behívások történtek, amelyoknok következményei ogyenosen veszedelmesek lehetnek a kerületünk közgazdasági viszonyainak szempontjából és ópon azért szüksé­gesnek látjuk, hogy ezekre az esetekre kötelossógszorüon felhívjuk Nagyméltóságod figyelmét és hogy a jövőre vonatkozólag ilyen esetoknól másforma elbírálást kérjünk. Nehogy az a színezete logyen e felterjesztésünknek, mintha bárkinek egyéni érdekében intéztük volna Nagyméltóságodhoz, csak példákat sorolunk fel a novek említése nélkül annak megitóléso céljából, hogy a behívások kikre és milyen intézetek vezetőire ter­jedtek ki.

Előre bocsájtjuk, hogy kamaránk a revíziós vóleményozósnól meglehetősen szigorú szempontok szerint járt el és csak a tényleg közgazdaságilag szükségesnek talált egyének felmentésének meghosszabbítását hozta javaslatba. E szempont mellett azonban az a tekintet is vezetett bennünket, hogy a politikai és katonai háború mellett egy gazdasági háború is folyik, melynek megnyeréséhez feltétlenül szükséges előfeltétel, hogy a gazdaságilag fontos és vezető pozícióban levő egyének a helyükön maradjanak. Véleményünk szerint a felmentések megitólósónél irányadó szempont csakis az lehet, hogy az illető hol tölthot be nagyobb értékű és az ország szempontjából fontosabb pozíciót, a katonaságnál-o vagy pedig a polgári foglalkozásában. Minthogy ez az elv egyes esetekben, talán a viszonyok kellő ismoreto folytán nem vitetett keresztül, láttuk szükségesnek e felterjesztésnek Nagymóltóságodhoz való intézését.

Hogy csak példákra utaljunk, szeptember 30-ig korlátoztatott ogy olyan intézet vezető-igazgatójának felmentése, amely intézet 110 millió korona tőkét kozol és az eddigi hadikölcsönüknól 50 millió koronát jegyzott. Az intézet azonkívül szoros viszony­ban áll a Haditormóny r.-t.-gal és 540 malomnak ügyeit intézi. A béke időben volt 51 tisztviselője közül pedig 47 vonult bo. Egy másik jelentékeny intézet igazgatója augusztus

6131 -érő behívatott, ugyanakkor, mikor a pénzbeszedő szolga bizonytalan időre felmentést nyert. Utalhatunk egy szanálás alatt levő intézetnek az esotére, ahol a tényleges vezető, aki tiz év óta vezeti az intézetet és egyedül ismeri a rendkívül komplikált ügyeket, szin­tén augusztus íll-ére behívatott. Ugyanezt tapasztaltuk egyes vidéki, de azért ológ jelen­tékeny működést kifejtő és a hadikölesönök órdokóben erodmónyoson dolgozott intéze­teknél, ahol a megmaradt egy tényleges szakértő tisztviselő hivatott bo.

Más foglalkozási körből vett példákra utalva, utalunk egy olyan esetro, hogy be lett sziintotvo több olyan nagykereskedőnek a felmentése, akik városokban a legfontosabb közszükségleti cikkek forgalombahozatalával foglalkoznak és akiket o célra a hatóság is mindenkor igénybe vett. Szintén rendkívül rövid határidőre korlátoztatok ogy olyan vállalat igazgatójának folmentóso, amoly vállalatot már nőm is lőhet magánüzemnek tekinteni, amennyiben azt a hatóság teljes egészében átvotto és a vállalat ma csupán mint a közélelmezési hivatal végrehajtó szorve működik.

Toljeson tisztában vagyunk volo, hozy mindozon behívások dacára, bármennyire is sújtják ezek magukat a vállalatokat, az élőt nem áll mog. Ezzel szemben kétségte­lennek tartjuk azonban, hogy olyan következmónyok várhatók, amelyek semmiképon som kívánatosak a közérdeknek, sőt a hadviselés érdekeinek a szempontjából. Kötolos nyílt­sággal utalunk arra, hogy ezek a behívások az általános hangulatnak nagymérvű meg­rontásával járnak, ezenfelül azonban közvotlon károkat is okoznak. A hadikölesönöknok a jegyzése, különösen vidéken nagyrészt az intézetek vozotőinek személyes agitáeióján múlik, a lebonyolítás pedig ogyoneson attól függ, hogy a munkálatok megfelolő kezekbe legyenek letéve. Igazán oredmónyos munkát ozoktöl, a vezetőjüktől megfosztott intéze­tektől nőm lehet kívánni. Hasonlóan a közólolmozósnok az ország hátterében való ellá­tását szintén Ítéljük olyan fontos kórdósnok, hogy annak biztosítása érdekében nagyon kisszámú és kivételes esetekben a revíziós elintézés szigorán enyhíteni lehet.

A jelen alkalommal elégségesnek láttuk, hogy csak általánosságban utaljunk ezekre az esetekre, amelyeknek megtörténtét nagyrészt annak kell tulajdonítanunk, hogy a tömeges elintézés mellett a névjegyzékek nagyon is szűkre szabott indokolásá­nál egyes fontos szempontok kellő módon nem domborittattak ki. Épen azért mindezek­ben az ügyekben megfelelő indokolás kíséretében újabb felmontési névjegyzékeket fogunk Nagymóltóságod elé terjeszteni. Tokintettel azonban arra a körülményre, hogy az egyes felmentések lejáratnak határideje olyan rövidre van megszabva, hogy az alatt már a benyújtott kérvényeknek az olintózóse nőm remélhető, tisztelettől kérjük Nagyméltósá­godnak intervencióját a honvédelmi m. kir. miniszter urnái oly irányban, hogy az ilyon rendkívüli esetekben a főispán, mint a kormánynak bizalmi ombore, hatalmaztassók fel rendkívüli bevárási ongedólyoknok a megadására. A rovizióról intózkodö 4100—-4. 1917. számú honvédelmi miniszteri rendelet 13. pontja értelmében ugyanis a revíziós eredmé­nyok közlóso után bonynjtott kérvényeknél bevárási engodóly megadásának helye nin­csen. Általánosságban ezt az elvet koresztültörni nem kívánjuk, de nagyon kivételes ese­tekben az engedély megadását igen fontos közgazdasági szempontból szükségesnek lát­juk és kérjük ehhez Nagymóltóságodnak hathatós közbenjárását.A felmentések revíziójára vonatkozó rendelet után nem sok idővel jelent meg a honvédelmi miniszternek 7900/1917. számú rendelete az uj felmentési kérelmekről, amelyek a rendelet szerint szintén ugyanolyan név­jegyzékeken terjesztendők elő, mint aminők a reviziónál használtattak. Ilyen uj felmentési kérelmet április 20-tól kezdte a kamara 256-ot véleményezett.A felmentési ügyekkel kapcsolatosan megemlítendő, hogy a kamara még julius hó elején 4887/1917. szám alatt megkereste a kereskedelemügyi és földmivelésügyi minisztereket, hogy a várható nagy szőlőtermésre való tekintettel, a mögöttes országrészekben tartózkodó népfelkelő és tartalékos kádármestereket és kádár segédeket november 30-ig szabadságolják. E feltörj esz-

G2tésre a földművelésügyi minisztérium még július 30-án közölte a kamarával, hogy a szükséges lépéseket a honvédelmi minisztériumban megtette és az ide vonatkozó rendelet hihetőleg rövid időn belül meg fog jelenni.A közös bizottság a jelentés tudomásulvételét javasolja és utasítani kívánja az irodát, hogy a felmentési ügyekben továbbra is az eddigi szem­pontok szerint járjon el.Bokor Adolf beltag az elnöki jelentést és a közös bizottsági előter­jesztést minden tekintetben magáévá teszi, de szükségesnek látja annak bizonyos, nagyon kézenfekvő szempontok szerint Való kiegészí­tését. A revíziós eredményeknek a közlése, ezt meg kell nyíltan állapítani, a kereskedő é3 iparos világ, továbbá a pénzintézetek körében egyenes csalódást és megdöbbenést okozott. Küszöbön áll a legközelebbi hadikölcsön kibocsátása, amely megint óriási és egyenesen a hadviselés érdekében álló feladatokat fog róni a pénzintézetekre és ezzel szemben azt kellett számos esetben tapasztalni, hogy nagy intézetek vezetőit, kisebb intézeteknek pedig a még meglevő egyetlen tisztviselőit vonultatta be katonai szo’gálatra. A közélelmezés ellátása, a különböző szükségleti cikkeknek előteremtése mindenfelé a legnagyobb nehézségekbe ütközik, úgy hogy az árubeszerzés munkáját még a tőkével, szakértelemmel és hosszú gyakorlattal biró keres­kedők is csak a legnagyobb küzdelemmel tudják elvégezni. Ilyen viszonyok mellett kétszeresen fontos, hogy legalább azoknak a nagykereskedői cégek­nek a főnökei, amelyek nagyobb városok, sőt egész vidékek ellátását végzik, polgári foglalkozásuktól el ne vonassanak. Igen sok esetben ez sem történt meg, sőt a revízió során be lett szüntetve számos olyan kereskedő felmen­tése is, akik tulajdonképen mér nem saját üzletük számlájára dolgoznak, hanem az illető városok közélelmezési hivatala számára végeznek munkát.Kétségtelen, hogy az ilyen elvek szerint végrehajtott revízió nem járhat jó következménnyekkel. A front mögötti életnek is vannak igényei, melyek a legszorosabb hadiérdekkel kapcsolatban állanak. A háború alatt például a parasztságot rá lehetett szoktatni, hogy igen jelentékeny meg­takarított pénzeit intézetekben helyezze el. így egyrészt az intézeteket pénzbőségük, másrészt az a helyzet, hogy a paraszt betétek kezükben voltak, arra képesítette, hogy a hadikölcsönök sikerét nagy mértékben elő­mozdítsák. Ma azonban a Bácskából o’yan hírek érkeznek, hogy a szerb parasztság körében riasztó hírek terjednek el a pénzintézeti tisztviselők bevonultatása miatt és a parasztok tömegesen mondják fel betéteiket. Mi lesz ilyen viszonyok mellett a megcsökkent létszámú intézeteknél az uj hadikölcsönnel ? A legnehezebb háborús tél előtt állunk és fontos cégek főnökeinek bevonultatása veszélyezteti az amúgy is nehéz ellátás^, Nyoma­tékosan és újólag kell tehát felhívni a kormány figyelmét az ilyen behívások következményeire és nagyobb liberalitást kell kérni a vezető állásban levő egyének felmentési ügyeinek az intézésénél.Az észrevételek második csoportja arra vonatkozik, hogy a katona­ságnál a mögöttes országrészekben rendkívül nagy, Bőt amennyire kívülről meglehet Ítélni, fölös számmal vaunak a kaszárnyákban, irodákban, mühe-

lyekben segéd szolgálatra minősített egyének. Míg a polgári élet a leg­nagyobb nehéz bégekkel küzd, hogy saját szükségleteit és a katonai szükségle­teket is biztosítsa, napról-napra lehet látni és tapasztalni, hogy e segéd­szolgálatosok legnagyobb része merőben felesleges és egyáltalán nem is katonai jellegű munkát végez. Ugyanakkor, mikor a katonaság megtagadja Szegeden a közerő szolgáltatását oly vízvédelmi munkákra, ahol száz meg száz hold termését lehet megmenteni, heteken keresztül több száz ember működhetik közre jótékonycélu népmulatságok rendezésénél, melyeknek célja nemes ugyan, de amelyeknél sokkal hasznosabb és eredményesebb munkát is lehetne végezni, anélkül, hogy a jótékonycél egy szemernyit is károsodnék. Ez a frontmögötti segédszolgálatos emberpazarlás szintén ren­dezendő volna. Kívánatos volna, hogy a kamara Írjon fel abban az irány­ban is, hogy ebből a kategóriából az olyan önálló kereskedők és iparosok, akiknél nincrrá remény, hogy frontra alkalmassá váljanak vagy akiknek speciális beosztásuk nincs, polgári foglalkozásukba visszabocsáttassanak. Ez kívánatos volna még az átmenet-gazdaság előkészítése szempontjából.Ezekre való hivatkozással a felszólaló kamarai tag a következő hatá­rozati javaslattal kivánja a közös bizottság javaslatát kiegészíteni: .A teljes ülés az előterjesztett jelentés helyeslő tudomásulvétele mel­lett szükségesnek látja, hogy a mai ülés határozatából kifolyólag sür­gős és nyomatékos felterjesztés intéztessék a kereskedelemügyi és pénzügyi m. kir. miniszter urakhoz, mely szerint1. a gazdasági életben vezető és nagyfontosságu állásokat betöltő egyének felmentési ügyéinél a közgazdaság, de egyúttal a hadviselés érdekében is enyhébb és körültekintőbb szempontok érvényesüljenek, mint amilynek a revíziónál tapasztalhatók voltak. 2. Az arcvonalra nem alkalmas, önálló kereskedők és iparosok, akik a katonaságnál vala­mely speciális szolgálati ágban alkalmazva nincsenek, a lehetőség sze­rint polgári foglalkozsásukba minél előbb visszabocsájtassanak.Aczél Géza a beterjesztett jelentést, valamint Bokor Adolf határozati javaslatát szintén tudomásul veszi, szükségesnek látja azonban ennek még további kiegészítését is az emlitett 22000/1917. számú hadügyminiszteri rendelet alá tartozó hadseregszállitó vállalatok szempontjából is. E válla­latoknál tudvalevőleg a területi felülvizsgáló bizottság járt el, amelynek orvosa az alkalmazottakat a szolgálatképesség foka szerint is megvizsgálta és a bevonultatásokat az alkalmasságnak mértéke szerint intézte el. Már most igen sok esetben megtörtént, hogy a felülvizsgáló bizottság egyes fon­tos üzemi alkalmazottakat frontra alkalmasnak minősített és bevonultatott. Bevonulásuk után azonban ezek csakhamar segédszolgálatra lettek minősítve, sőt volt eset arra is, hogy az illetőnél rokkantságot konstatáltak. Noha igy ezek a bevonultatott egyének a katonaság szempontjából semmi nyeresé­get nem jelentenek, az államot csak felesleges költséggel terhelik, a válla­latoknál pedig égető szükség volna rájuk, visszabocsájtásuk iránt semmiféle intézkedés nem történt. A kereskedelemügyi minisztérium arra való hivat­kozással, hogy a hadseregszállitó vállalatok a területi felülvizsgáló bizott-

64eágok illetékessége alá tartoznak, a kérvényeket nem fogadja el, viszont a honvédelmi miniszter a vállalatokat kérelmükkel a kereskedelemügyi minisz­terhez utasítja. Egy olyan cireulus vitiosus állott elő, amelyből senkinek sincs haszna, a közérdeknek ellenben súlyos kára van. Kívánatosnak tartja, hogy a miniszterekhez intézendő felterjesztésben ez a kérdés is megfelelően kidomborittassék.26. A teljes ülés a jelentést helyeslőiét/tudomásul veszi és kimondja,

hoyy Bokor Adolf indítványa értelmében, Aczél Géza pőtindit- ványával kiegészítve, a felmentési ügyek kezelését illetőleg a jelzett értelemben felterjesztést kíván intézni a kereskedelem­ügyi és pénzügyi m. kir. miniszter urakhoz.VII. A kamara még legutóbbi teljes ülésén a különböző pamutrende- letek ismertetése kapcsán foglalkozott a textil-szakmabeli kereskedők panaszai­

val, amelyek közül a legfontosabb az volt, hogy a hadügyminisztérium az átvételi árakat oly alacsonyan állapította meg, hogy mellettük az egyes kereskedőknek vesztesége a cikkek beszerzési árának 20—25%-ra is rúgott. A kamara meggyőződést szerezvén e panaszok indokolt voltáról, felterjesz­tésben kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy az alapárak emelésére a megfelelő intézkedéseket tegye meg. Ugyanez alkalommal bejelentette az elnökség azt is, hogy Spitzer Sándor kamarai kültag indítványára hozzá­járul, hogy a kamarai kerület nagyobb textilszakmabeli kereskedői a kerületnek valamelyik városában ülésre jöjjenek össze és ez ülésből kifolyólag újabb közös felterjesztést intézzenek panaszaik orvoslása tárgyában a kereskede­lemügyi m. kir miniszterhez.Ezt az ülést száznál több szegedi, zombori, bajai, hódmezővásárhelyi zentai, szabadkai stb. kereskedő részvételével május 8-án a szabadkai városház közgyűlési termében tartották meg. Az ülésen a megjelenteket Komor Géza, a szabadkai kereskedelmi egyesület alelnöke üdvözölte, az elnöklést pedig Wagner Gusztáv, kamarai beltag vezette. A sérelmeket mint előadó Spitzer Sándor, kamarai tag ismertette, kinek előadása után Tonelli Sándor dr. titkár vázolta a kamarának ez ügyben kifejtett tevékenységét. Az ülé3 Spitzer Sándor indítványára a következő határozati javaslatot fogadta el:

A szegedi kereskedelmi ós iparkamarai kerület textilkoreskodőinek május 8-án Szabadkán tartott nagygyűlése kimondja, hogy

1. Az 1916. június 30-án kibocsátutt pamutrondeletuok az alapárakra vonatkozó intézkedéseit a szakmára nézvo sérelmesnek tartja, mert ezek az alapárak olyan alacso­nyan vannak megállapítva, hogy nemcsak az akkori piaci árakkal meg nem egyoznek, hanem a legtöbb esetben a beszerzési áraknak is mélyen alatta maradnak.

2. Ismervo az okokat, a kötelességeket, amelyekkel a mai időkbon minden polgár az országnak tartozik ós ainoly kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése ma szüksége­sebb, mint valaha, sziiksógesnok látják az összegyűlt textilszakmaboli koroskedők, hogy a kötolezottségek zavartalan teljesitéso érdekében anyagiakban méltánytalanul és jog­talanul no kárfcsittassarnk. Ebből kifolyólag szükségesnek látják az alapárak megfelelő százalékos emelését és amenny.ben ezek az alapárak a beszerzési árakat még igy sem fedeznék, úgy az okmányilag bebizonyítható beszerzési árnak megfolelő üzleti haszon hozzászáraitásával történendő alapul vételét kívánják.

65

3. Sérelmesnek tartják a textilkoroskedők, hogy áruik hónapokon keresztül vannak felajánlási kényszer és zár alatt, sérelmesnek tartják, hogy a már átvott árukért az ellen­értékét hónapokig nőm kapják mog, sérelmesnek tartják, hogy a levágott 15 cm. minta­anyag értékét, ainoly gyakran igen tetemes összegre rúg, nőm tóritik mog, sérelmesnek tartják végül, hogy a helytelen mérések folytán nagy eltéréseket állapítanak ineg a keres­kedők hátrányára és panasz esetén az utánméréseket nem a Pamutközpontnak mérések­ben megbízható emberei végzik, hanem a kereskedők egyszerűen a katonai hatósághoz utasittatnak.

4. Elhatározza a gyűlés, hogy dr. Teleszky János, a kereskedelemügyi minisztérium vezetésével megbízott pénzügyminisztert táviratilag üdvözli és tőle a szakma sérelmeinek orvoslását kéri. Táviratilag üdvözli Lánczy Leó v. b, t. t., a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökét, köszönotot mond neki a textilkereskedők érdekében kifejtett tevé­kenységéért és további támogatását kéri. Felkéri az Omko elnökségét a toxtilkores- kedők megszorvezósóro és érdekeiknek erélyes képvisoletóro. Felkéri végezetül az ülés a szogodi kereskedelmi és iparkamara elnökségét, hogy jogos törekvéseikben úgy saját hatáskörében továbbra is támogassa őket, mint az ország többi kereskedelmi és iparka­maráit is igyekezzék hasonló szellemű .állásfoglalásra és tevékenységre rábírni, mind­addig, mig a felsorolt sérelmeik orvoslást nem nyernek.Az ülés határozatát a kamara máju3 12-én 3413/917. szám alatt ter­jesztette fel a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez és a határozati javas­lathoz képest felkérte a többi kereskedelmi és iparkamarákat, valamint más szakegyesületeket is akciójának támogatására. Részben ennek a megindult akciónak kell tulajdonítani, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek julius 14-én kelt 17123/917. számú értesítése szerint (5076/917. kam. sz.) a hadügyminiszter hozzájárult, hogy különböző pamutrendeletek alapján fel­ajánlott és átvételre került pamutárukért mindazon esetekben, amidőn a készletbirtokosok hitelt érdemlően beigazolják, hogy készleteiket a legitim kereskedelem utján az átvételi bizottság által megállapított átvételi árnál magasabb áron szerezték be, téritésképen a tényleges beszerzési ár, illetve ha ezen beszerzési ár a nagykereskedők részére engedélyezett 20% os és a kiskereskedők részére engedélyezett 45%-os felárral felemelt átvételi árnál magasabb, utóbbi ár engedélyeztessék.Ezt a határozatot igy a kamara elért eredményeinek sorában lehet regisztrálni.Minthogy újabban a lenfelajánlási rendeletek átvételi árainál ugyanilyen természtü aránytalanságok tapasztalhatók, az elnökség elhatározta, hogy ebben az ügyben szintén hasonló akciót kíván megindítani a textilkereske­dők érdekében.

A közös bizottság a maga részéről ennek az akciónak a megindítását szintén kívánatosnak látja és javasolja, hogy ugyanolyan természetű felter­jesztés intéztessék a lenáruk átvételi árak megállapítása ügyében is a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez.28. A teljes ülés magáévá teszi a közös bizottság előterjesztését.VIII. A kamara, amely mindig élénk figyelemmel kisérte a földrajzi helyzet által legelsősorban indokolt balkáni kapcsolatokat, a háború folya­mán is minden lehetőt megtett, hogy a Balkán államokkal való összekötteté­

seket mélyítse, illetőleg a háború utáni összeköttetéseket előkészítse.

66 A legutolsó teljes ülés óta a kamarának különösen két esetben nyí­lott alkalma ez irányban tevékenységének kifejtésére. Május és junius hóna­pok folyamán Mihajloff György dr., ruszcsuki polgármester több bulgár elő­kelőség kíséretében bejárta Magyaiogszágot, Ausztriát és Németországot a háborús viszonyok tanulmányozása céljából. Május 18-án a kamara meghí­vására Mihajloff dr. Szegedre is ellátogatott, ahol a város és a kamara közbenjárására módjában volt neki megtekinteni a jelentősebb iparvállala­tokat és gazdasági berendezéseket. Ugyanez alkalommal a kamarában a magyar-bulgár kereskedelmi kapcsolatok ügyében értekezlet volt, melyen Mihajloff dr. igen érdekes előadás keretében vázolta, hogy a magyar ipar­nak é3 kereskedelemnek mik lehetnek a legközelebbi feladatai Bulgáriában.Részben e réven szintén a kamara közreműködésével indult meg az az akció is, hogy a szegedi városi felső kereskedelmi iskola végzett növen­dékei közül néhányan bulgár cégeknél helyeztessenek el, viszont pedig bul­gár ifjak jöjjenek Szegedre tanulmányaik folytatása céljából.Júniusban a hadseregfőparancsnokság sajtóosztálya elhatározta, hogy a délkeleti megszállott tartományokba magyar és osztrák közgazgasági szakférfiak részvételével tanulmányi kirándulásokat rendez, a gazdasági berendezések megismertetése céljából. Az egyik kirándulás a meghódított Szerbiába irányult. Erre a tanulmányútra a hadsereg főparancsnokság, mint a területileg szomszédos szegedi kereskedelmi és iparkamara titkárát, Tonelli Sándor dr.-t is meghívta. A júliusban megtartott tanulmányutról szóló jelentés, hogy szélesebb köröknek is hozzáférhető legyen, a „Közgaz­dasági Szemle“ legközelebbi számában fog megjelenni, egyidejűleg pedig különlenyomatban is közzé fog tétetni, ezenkívül tanulmányutjáról a titkár a kamara őszi előadási ciklusának során élőszóval is be fog számolni.

A közös bizottság a bejelentés tudomásul vételét javasolja.29. A jelentés tudomásul szolgál.

IX . A kamara legutolsó teljes ülésén kimondotta, hogy foglalkozni kíván a Maros hajózhatóvá tételének és szabályozásának, valamint a szegedi kereskedelmi kikötőnek az ügyével és ebből az alkalomból megbízta Tonelli Sándor drt azzal, hogy a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével mindkét kérdést egy összefoglaló elaboratumban dolgozza fel és ez az elaboratum küldessék meg mindazoknak a hatóságoknak, hivataloknak és egyéneknek, amelyeket és akiket a kamara az ország egész keleti részének e közgazdasági fontosságú kérdésében érdekeltetni kíván. Ez az elabora­tum szolgált volna egyúttal tárgyalási alapjául annak a nagygyűlésnek, amelyet Szeged szab. kir. városa a kamarával történt megállapodás alapján junius 17-re szándékozott összehívni. Az elaboratum meg is jelent és az összes érdekelteknek megküldetett.Időközben azonban a bekövetkezett kormányváltozás célszerűvé tette, hogy a nagyfontosságu ügy a viszonyok konszolidálódásáig elhalasztassék. Épen azért a város tanácsa a már juniu3 17-re kitűzött ülést elhalasztotta és ez ügyben mindössze az történt, hogy a kamara által kiadott füzet elő­zetes tudomásulvétel céljából az érdekelt szakminisztériumoknak, hatóságok­nak, vállalatoknak és magánosoknak megküldetett. A füzetnek szétküldése

07óta különböző szakemberek részéről számo3 megkeresés és javaslat érke­zett a kamarához, amelyek olyan lényegbe vágó dolgokat is tartalmaznak különösen a szabályozási munkálatok financirozását illetőleg, hogy célszerű­nek mutatkozott a tervezett nagygyűlés előtt, amely a mozgalomnak orszá­gos jelleget lesz hivatva adni, a legjobban érdekelt három városnak Szeged­nek, Aradnak és Temesvárnak, valamint az ottani kereskedelmi és ipar­kamaráknak bevonásával egy szükebbkörü előkészítő ülésnek megtartásáról gondoskodni. Ennek az előkészítő ülésnek a dolga ezidőszerint tárgyalás alatt áll és valószínűleg már a legközelebbi két három hét folyamán mód nyílik annak megtartására. A további teendők és a nagygyűlés össze­hívása iránt ez az ülés fog határozni.A közös bizottság helyeslőleg véve tudomásul az ügyben történteket, javasolja, hogy az elnökség a további előkészítéssel bizassék meg és az előterjesztés értelmében a nagyfontosságu ügy megindítása iránt a szüksé­ges lépéseket tegye meg.

30. A teljes ülés magáévá teszi a közös bizottság javaslatát.X . Kiirthy Géza, a szegedi városi felső kereskedelmi iskola végzett növendéke azon kérelemmel fordult a kamarához, hogy tanulmányainak a fiumei kiviteli akadémiában való folytatásának elősegítése céljából részére 300 korona évi ösztöndíjat szavazzon meg. Az akadémia felállítása alkal­mával a kereskedelemügyi miniszter felszólító ta a kamerát, hogy tegyen egy ilyen Természetű ösztöndíj alapítványt, a kamara azonban akkor úgy határozott, hogy állandó alapítványt nem tesz, hanem a beérkező kérel­meket esetről-esetre fogja elbírálás tárgyává tenni.Az ösztöndíjbizottság hivatkozással a kamarának eme határozatára, az igen méltánylást érdemlő körülményeket figyelembevéve, azt a javaslatot terjeszti a teljes ülés elé, hogy a kért 300 korona ösztöndíj Kürthy Géza részére megszavaztassék abban a formában, hogy a megtörtént beiratkozás után a fiumei m. kir. akadémia igazgatósága kéressék fel, hogy a 300 ko­ronát megfelelő havi részletekben fizesse ki a folyamodó kezéhez.

31. A teljes ülés magáévá teszi az ösztöndíjbizottság javaslatát.XI. Pálfy Dániel beltag a kamara teljes ülését kívánja felhasználni arra, hogy a szegedi paprikakoreskedelemnek azt a nagy sérelmét, amely a szBbad forgalomnak a megszüntetésével előállott, szóvá tegye. Már más he­lyütt is alkalma volt e’mondani és épen azért ezúttal csak egész röviden utal rá, hogy a paprika nem olyan elsőrendű életszükségleti cikk, hogy an­nak központozása kívánatos voln-a. Különösen nem kívánatos pedig a köz­pontosítás abban a formában, mint az történt és mely a normális viszo­nyokat teljesen felforgatta. A hadsereg szükségletének biztosítására való hi­vatkozás ebben az esztendőben, mikor a termés mennyisége, különösen a beültetett területek szaporodása következtében elég nagynak Ígérkezik és hihetőleg az ország egész területén el fogja érni az 50—G0.000 métermá­zsát, nem állhat meg. Ha azonban a kormány talán túlzott óvatosságból mégis gondoskodni kíván ennek a szükségletnek a biztosításáról, ára tegye meg, de a többi készletet hagyja meg a legális kereskedelem kezében. E szempontokra való hivatkozással a következő határozati javaslatot ajánlja elfogadásra:

68 Tisztelettel inditnányozom, mondja ki a kamara, hogy feliratot intéz a közélelmezési Minisztériumhoz az iránt, hogy a katonaság cél­jaira szükséges paprikamennyiség biztosítása után fenntmaradó paprika­készleteket oldják fel és adják át a szabad kereskedelem számára.Indítványom támogatására legyen szabad felemlítenem, hogy az ország területén legalább kétszer annyi terület van paprikával beül­tetve, mint az előző években és habár a termés a nagy szárazság miatt rosszul sikerült, mégis remélhető, hogy az ország területén legalább 5—600 vaggon paprika termett, amelyből Vb rész bőségesen fedezni fogja a katonaság paprikaszükségleteit.Indokolatlan tehát, hogy a katonaságnak szükséges paprikán kí­vül letiltsanak olyan készleteket, amely a polgárság vagyonosodását mozdítanák elő, anélkül, hogy az országban bárkinek is egy fillér bárt okozna. Ha letiltva maradnak a paprikakészletek, az a sok száz kis paprikakereskedő, aki eddig paprikakereskedéssel foglalkozott, továbbra is kereset nélkül mared és ezen tiszteséges kiskereskedők helyébe egy uj kaszt kerül, a csempészek társasága, amely a maximális áron felül veszi és adja el a paprikát a magánfogyasztóknak.Eltekintve attól, hogy a maximálás következtében a magánfogyasz­tás céljaira nem jut paprika, a legfontosabb indok az, amely a szegedi paprika feloldását követeli, hogy a szegedi paprika el fogja veszíteni a világhírnevét, amelyet hosszú évtizedek során nehéz százezrek, sőt milliók árán és verejtékes munkával szereztek meg a szegedi keres­kedők. A paprika zár alá vételénél nagy fontosságú országos érdek csak a katonaság szempontja lehet, amelyet mindenesetre figyelembe kell venni. A katonaságén kívül fenni maradó készletnek azonban lehe­tőleg korlátozás nélkül kell a kereskedelem kezébe kerülni, mert nem lehet olyan fontos indok a Haditerménynek bármilyen országos érde­ket szolgáló nyeresége, amely megérné az azt áldozatot, amilyen ál­dozatot nagyobb részben azon magyar polgárcsaládoknak kell hozni, ahol a család feríi tagjai a harctéren vannak és az itthonmaradt asz- szonyoknak kell intézni a paprikaültetés, kapálás, szedés, fűzés, fel­dolgozás és stb. ügyeit.Aczél Géza úgy véli, hogy a kérdés teljesen Pálfy Dániel indítványa értelmében nem lesz megoldható, mert a kormánynak nem csupán a had­sereg számára kell a paprika, hanem rekompenzációs szempontból a kül­földdel szemben is akar bizonyos paprikatnennyiségek felett disponálni. Ő maga is a szabadkereskedelemnek barátja, de nem hiszi, hogy teljesen me­reven felállítva a tételt, eredményt lehessen elérni. Éppen azért azt java­solja, hogy a felterjesztés olyan formán szövegeztessék meg, hogy a kor­mány által szükségelt mennyiségeken felül maradó készletek hagyassanak meg a kereskedelem számára.Pálfy Dániel viszonválasza és az előadó titkárnak megjegyzése után, mely szerint a két kivánalom között tulajdonképen ellentmondás nincs,

32. a teljes ülés Pálfy Dániel indítványát mzgáévá teszi.

Wcitter Jlíiksa s. k. Kmf. Tonelli Sándor ör. s. k.h. olnök. titkár.Hitelesítjük :

Pálfy Dániel s. k. Bokor yidolf s. k.boltag. beltag.