jelentés - tarki · 2019. 12. 10. · 1. sz. ábra az önkormányzat jelenlegi...

Jelentés

TÁRKI önkormányzati kutatás

2002 ősz

TÁRKI

Budapest, 2003. február

1

A tanulmányt a TÁRKI Rt. a Belügyminisztérium, OTKA (T34252, T037247) és a TÖOSZ (LOGIN) megrende-lésére készítette.

Kutatásvezető: Sik Endre

Tanulmányt készítették: Botos Krisztina Fleck Gábor Giczi Johanna Michalkó Gábor Sik Endre Tanai Péter

A szöveget gondozta, tördelte, a pdf-formát kialakította, és a honalpra kitett változatot ellenőrizte a Sík Kiadó kft

Társadalomkutatási Intézet Rt. 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

Tel.: 309-7676 Fax: 309-7666

E-mail: [email protected] Internet: www.tarki.hu

2

Tartalomjegyzék

1. AZ ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐK HELYZETÉRTÉKELÉSE ÉS VÁRAKOZÁSAI (FLECK GÁBOR, MTA NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS ÉS MENEKÜLTÜGYI KUTATÁSOK KÖZPONTJA) ................ 5

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ ORSZÁG JELENLEGI HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS JÖVŐBELI

KILÁTÁSAINAK VÁLTOZÁSA .................................................................................................... 5

AZ ÖNKORMÁNYZATOK JELENLEGI HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS JÖVŐBELI KILÁTÁSAINAK

TERÜLETI ELTÉRÉSEI ............................................................................................................... 8

2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK INFORMATIKAI FELSZERELTSÉGE (FLECK GÁBOR, MTA NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS ÉS MENEKÜLTÜGYI KUTATÁSOK KÖZPONTJA)......................... 13

3. NÉHÁNY BEKEZDÉS A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL (FLECK GÁBOR, MTA NEMZETÖZI MIGRÁCIÓS ÉS MENEKÜLTÜGYI KUTATÁSOK KÖZPONTJA) ............................ 17

A NEMZETI KISEBBSÉGEK ÖNKORMÁNYZATAIRÓL ................................................................ 17

A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKRÓL.................................................................... 19

4. MAGYARORSZÁG TELEPÜLÉSEINEK CIGÁNY LAKOSSÁGA (FLECK GÁBOR, MTA NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS ÉS MENEKÜLTÜGYI KUTATÁSOK KÖZPONTJA)......................... 24

A CIGÁNYSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA ................................................................................ 28

CIGÁNYSÁG ÉS MIGRÁCIÓ ..................................................................................................... 32

ETNIKAI EGYENLŐTLENSÉGEK A TELEPÜLÉSEKEN................................................................. 37

Szociális támogatások ...................................................................................................... 38

Iskolai egyenlőtlenségek................................................................................................... 42

ETNIKAI KONFLIKTUSOK A TELEPÜLÉSEN.............................................................................. 45

5. IDEGENFORGALOM, KISKERESKEDELEM, BEVÁSÁRLÓTURIZMUS (BOTOS KRISZTINA - MICHALKÓ GÁBOR, MTA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET) ................................. 49

6. PIACOK ÉS FEKETEMUNKA (SIK ENDRE, TÁRKI) ............................................................. 56

A PIACOK ELTERJEDTSÉGE .................................................................................................... 56

A PIACOK MŰKÖDÉSE............................................................................................................ 58

A FEKETEMUNKA ÉS AZ EMBERPIACOK ELTERJEDTSÉGE ....................................................... 60

A feketemunka bére .......................................................................................................... 62

IRODALOMJEGYZÉK............................................................................................................... 65

7. TESTVÉRTELEPÜLÉSEINK (GICZI JOHANNA – SIK ENDRE, KSH)..................................... 66 HOL SZÜLETNEK A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK?........................................................................... 67

MIKOR LÉTESÜLTEK A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK?................................................ 71

A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK TÉRBELI ELOSZLÁSA ........................................................ 73

3

A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK GENEZISE.................................................................. 76

Kik hozták létre a kapcsolatokat ...................................................................................... 77

Az okok ............................................................................................................................. 78

A hatás.............................................................................................................................. 81

Fontosság ......................................................................................................................... 82

Egyedi genezistörténetek .................................................................................................. 83

1. SZ. MELLÉKLET ................................................................................................................... 85 SÚLYOZÁS (TANAI PÉTER, KSH) .......................................................................................... 85

KÉRDŐÍV ............................................................................................................................... 87

2. SZ. MELLÉKLET.................................................................................................................. 100

4

1. Az önkormányzati vezetők helyzetértékelése és várakozásai (Fleck Gábor, MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi

Kutatások Központja)

Az önkormányzatokat megkérdeztük arról, milyennek értékelik az ország, illetve saját ön-

kormányzatuk jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait, milyennek látják a romlás és a javulás

esélyeit. A válaszadóknak egy 1-10-ig terjedő skála segítségével kellett értékelniük a helyze-

tet1. Ezeket a kérdéseket korábbi kérdezési hullámok kérdőívei is tartalmazták, ami módot ad

a korábbi időszakokkal való összehasonlításra. Az időbeli összehasonlításon kívül megvizs-

gáljuk a válaszok regionális és településméret szerinti megoszlásait.

Az önkormányzat és az ország jelenlegi helyzetértékelésének és jövőbeli ki-látásainak változása

Az önkormányzat jelenlegi helyzetére vonatkozóan a 2002 őszi adatok semmiben nem térnek

el a tavaly őszi adatoktól. Ugyanúgy a válaszadók valamivel több, mint fele gondolja, hogy

helyzete közepesnek mondható, mindössze 8 százalék találja jónak, 40 százalék pedig rossz-

nak azt.

1 A skála értékei: 1=„Nagyon rossz”, illetve „sokkal rosszabb lesz”; 10=„Nagyon jó”, illetve „Sokkal jobb lesz”. Ld: 1. sz. melléklet 3. és 4. kérdés.

5

1. sz. ábra Az önkormányzat jelenlegi helyzetértékelésének alakulása2

0

10

20

30

40

50

60

Jó 10 7 7 11 8 8

Közepes 49 45 48 50 52 52

Rossz 41 48 45 39 40 40

ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz

1999 2000 2000 2001 2001 2002

Mint azt az 1. sz. ábra mutatja, a válaszok az egymást követő hat hullámban nem térnek el

nagymértékben egymástól. A helyzetet jónak értékelők válaszainak aránya kicsit hullámzik, a

két csúcs 1999 ősze és 2001 tavasza, a mélypont pedig 2000 tavasza és ősze volt. A két leg-

utóbbi hullám arányai inkább a mélyponthoz közelítenek. A borúlátóak 2000 tavaszán érték el

a legnagyobb arányt (egy időben a helyzetet jónak látók mélypontjával), közel kerülve az öt-

ven százalékhoz, 2001 tavaszáig azonban arányuk folyamatosan csökkent, és azóta is 40 szá-

zalék körül mozog. Láthatjuk, hogy a válaszok közel fele középre húz. Itt a mélypont megint

csak 2000 tavasza, mikor is a negatív válaszok a csúcson voltak.

A jövővel kapcsolatos válaszok mozgása valamivel intenzívebb (2. sz. ábra), különösen igaz

ez a 2000 ősze utáni időszakra. 2001 tavaszán ugyanis a pesszimisták aránya több mint tízszá-

zaléknyit zuhan, miközben a stagnálást prognosztizálók aránya nőtt. Az optimista válaszok

alakulása lassan hullámzó emelkedéssel jellemezhető, mely 2002 őszén éri el 10 százalékos

csúcspontját.

2 A korábbi hullámokra vonatkozó adatok forrása: A Tárki Önkormányzati Adatbank 2001 őszi adatfelvétele (Simonovits Bori) 2002 február

6

2. sz. ábra Az önkormányzat jövőjével kapcsolatos várakozások alakulása

0

10

20

30

40

50

60

70

Jobb lesz 7 6 6 9 8 10

Nem változik 47 51 49 58 53 59

Rosszabb lesz 46 43 45 33 39 31

ősz tavasz ősz tavasz ősz ősz

1999 2000 2000 2001 2001 2002

Ha az önkormányzatokra és az országra vonatkozó legfrissebb adatokat hasonlítjuk össze (1.

sz. táblázat), láthatjuk, hogy az ország helyzetét jelentősen jobbnak ítéli a többség, mint saját

önkormányzatáét. Bár a helyzetet kifejezetten jónak látók aránya között az eltérés mindössze

5 százaléknyi, a borúlátóak között az eltérés szembeszökő: 40 százalék tartja saját önkor-

mányzata helyzetét rossznak, míg mindössze 13 százalék gondolja ugyanezt az ország gazda-

ságáról. A borúlátóak alacsonyabb arányát a közepes válaszok magas aránya kíséri. A tavalyi

adatokkal összevetve azt láthatjuk, hogy míg az önkormányzat saját gazdasági helyzetét a vá-

laszadók teljesen azonosan ítélik meg, az ország értékelése esetén a válaszok erősebben kö-

zépre húznak a jó válaszok rovására, azaz az ország helyzetét kevesebben értékelik jónak az

idén, mint az elmúlt évben. A rossz válaszok aránya azonban itt sem változott.

7

1. sz. táblázat Az önkormányzat és Magyarország gazdaságának jelenlegi és jövőbeli helyzetével kapcsola-

tos várakozások, 2002 őszén (százalék)

Önkormányzat Ország 2001 ősz 2002 ősz 2001 ősz 2002 ősz

Jó 8 8 21 13 Közepes 52 52 66 74 Rossz 40 40 13 13

Jelenlegi gaz-dasági helyzet

Összesen 100 100 100 100 Jobb lesz 8 10 22 18 Nem változik 53 59 66 69 Rosszabb lesz 39 31 12 13

Várható gaz-dasági helyzet

Összesen 100 100 100 100

A jövővel kapcsolatos kilátások tekintetében a helyzet ugyan nem erősen, de változott a tava-

lyihoz képest. Az optimisták aránya az önkormányzattal kapcsolatban kis mértékben növeke-

dett, az ország jövőjével kapcsolatban csökkent. A tavalyihoz képest kevesebb a pesszimista,

ha saját önkormányzatáról kérdezzük, az ország jövőjével kapcsolatos válaszok esetén azon-

ban arányuk nem változott. Mindkét esetben fokozódott ugyanakkor a változást nem prog-

nosztizálók aránya. Az önkormányzati kilátásokkal kapcsolatban ez már eléri a hatvan, az or-

szág jövőjével kapcsolatban pedig a hetven százalékot.

Az önkormányzatok jelenlegi helyzetértékelésének és jövőbeli kilátásainak területi eltérései

Regionális bontásban vizsgálva idei adatainkat (3. sz. ábra), láthatjuk, hogy az önkormányzat-

ok értékelése esetén Észak-alföld a leginkább borúlátó mind a jó, mind a rossz válaszok ará-

nyát tekintve, de Észak-Magyarország helyzete is igen hasonló. A legtöbben Dél-Dunántúlon

értékelik jónak saját önkormányzatuk helyzetét, míg a legkevesebb rossz válasz Közép-

Magyarországon van.

8

3. sz. ábra Az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetének megítélése 2002. őszén, régiók szerint

2640 37 40

46 4737

6554 55 49

48 4854

9 6 8 6 5 911

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

Észak-Alföld Dél-Alföld

Rossz Közepes Jó

A jövőbeli kilátások regionálisan hasonlóan alakulnak, mint a jelen helyzet megítélése. Észak-

alföldön és Észak-Magyarországon van a legtöbb pesszimista és egyben a legkevesebb opti-

mista, míg Dél-Dunántúlon remélik legtöbben az önkormányzat helyzetének javulását az el-

következendő évben. A legkevesebb pesszimista önkormányzati vezető pedig Közép-

Magyarországon van. A közepes válaszok túlsúlya is ebben a régióban a legszembetűnőbb.

Több, mint 70 százalék gondolja, hogy az önkormányzat helyzete nem fog változni az elkö-

vetkezendő évben.

4. sz. ábra Az önkormányzat gazdasági helyzetének várható alakulása 2002. őszén, régiók szerint

21 31 2936 27 36 28

72 59 59 51 6554

59

12 13 8 10 137 10


Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

Észak-Alföld Dél-Alföld

Rosszabb lesz Nem változik Jobb lesz

9

A településmérettel való összefüggést vizsgálva azt találtuk, hogy a lakónépesség növekedé-

sével csökken mind a helyzetet rossznak értékelők, mind a pesszimisták aránya. Ez alól egye-

dül a legkisebb települések jelen helyzetre vonatkozó válaszainak aránya a kivétel, ahol az ér-

ték nagyjából megegyezik az eggyel nagyobb településekével. Mind a jelenre, mind a jövőre

vonatkozóan igaz, hogy a pozitív válaszok arányaiban nincsenek jelentős különbségek, és ha-

tározott tendencia sem figyelhető meg. A közepes válaszok mindkét esetben a legnagyobb te-

lepülések estén a legmagasabbak, a jövő kilátások esetén megközelítik a nyolcvan százalékot.

2. sz. táblázat Az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetértékelése és jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos

várakozások, településnagyság szerint (százalék)

Önkormányzat jelenlegi helyzete* Település mérete Rossz Közepes Jó Összesen (N)

1000 fő alatt 44 48 8 100 (393) 1000-2000 fő között 46 45 9 100 (150) 2000-10 000 fő között 29 65 6 100 (146) 10 000 fő fölött 20 72 8 100 (36) Összesen 40 52 8 100 (725)

Önkormányzat jövőbeli kilátásai* Rosszabb lesz Nem változik Jobb lesz Összesen (N)

1000 fő alatt 35 55 10 100 (396) 1000-2000 fő között 31 57 12 100 (154) 2000-10 000 fő között 26 64 10 100 (145) 10 000 fő fölött 9 77 14 100 (35) Összesen 31 59 10 100 (730)

*A chi négyzet szignifikancia szintje 0,05 alatt van

10

3. sz. táblázat Az önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetértékelése és jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos

várakozások, településtípus szerint (százalék)

Önkormányzat jelenlegi helyzete* Településtípus Rossz Közepes Jó Összesen (N)

Község 42 50 8 100 (676) Város 19 73 8 100 (48) Összesen 40 52 8 100 (724)

Önkormányzat jövőbeli kilátásai* Rosszabb lesz Nem változik Jobb lesz Összesen (N)

Község 32 58 10 100 (682) Város 13 73 15 100 (48) Összesen 31 59 10 100 (730)

*A chi négyzet szignifikancia szintje 0,05 alatt van

Az ország jelenlegi helyzetének értékelésével kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy

minden régióban jóval kedvezőbb megítélése, mint az önkormányzat saját helyzetértékelése

(5. sz. ábra). Közép-Magyarországon látják legtöbben kifejezetten kedvezőnek a helyzetet,

ahol a magyar gazdaság helyzetét legrosszabbnak látók aránya is a legkisebb egyben,

mindössze 5 százalék. Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon van

a legtöbb borúlátó önkormányzati vezető. Mindent egybevetve Közép-Dunántúl látja

leginkább kedvezőtlennek az ország jelenét, és egyben itt látják a helyzetet legtöbben

közepesnek. 5. sz. ábra Az ország jelenlegi gazdasági helyzetének megítélése 2002 őszén, régiók szerint

5 15 14 12 14 12 13

7478 70 72 75 77 74

21 7 16 16 11 11 13

Közép

-Mag

yaro

rszág

Közép

-Dun

ántúl

Nyug

at-Du

nántú

l

Dél -D

unán

túl

Észa

k-Mag

yaror

szág

Észa

k-Alfö

ld

Dél-A

lföld

Ross z Közepes Jó

11

Az ország gazdaságának jövőjére vonatkozó kilátások regionális alakulása kicsit másként ala-

kul, mint a jelen megítélése. Bár a pesszimisták Közép-Magyarországon vannak a legkeve-

sebben, de Észak-Magyarország és Dél-alföld helyzete is hasonló e szempontból. A legtöbb

optimista önkormányzati vezetőt Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon találjuk.

6. sz. ábra Az ország gazdasági helyzetének várható alakulása 2002 őszén, régiók szerint

14 15 15 10 13 10

7274 70 64 70 69 73

19 12 15 20 18

9

1721

Rosszabb lesz Nem változik Jobb lesz

A településméret és a településtípus sem az ország jelenével, sem jövőjével kapcsolatos vála-

szokkal nem mutat statisztikailag szignifikáns összefüggést, ezért ennek részletesebb elemzé-

sétől eltekintünk.

12

2. Az önkormányzatok informatikai felszereltsége (Fleck Gábor, MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi


Megkérdeztük az önkormányzatokat, rendelkeznek-e személyi számítógéppel, illetve elérik-e

és milyen módon az internetet. Az ezekre a kérdésekre adott válaszokból készítettünk egy

összevont változót, mely a számítógéppel nem rendelkezéstől az ISDN-es vagy gyorsabb

adatátvitelre képes internet-elérési módig terjedő skálát tartalmaz3. Az összevont változó se-

gítségével megvizsgáltuk, az önkormányzatoknak milyen az informatikai felszereltsége. Ezt

megnéztük regionális és településméret szerinti bontásban is.

Az önkormányzatoknak több, mint tizede egyáltalán nem rendelkezik személyi számítógéppel

(1. sz. ábra), 27 százalékuknak csak gépe van, de nem rendelkezik internet-eléréssel, 17

százaléknak van telefonos modemje, legnagyobb részüknek pedig ISDN-es vagy gyorsabb

elérése van. A Nyugat-dunántúli települések önkormányzatai a legkevésbé felszereltek. Itt

vannak legnagyobb arányban azok, akiknek számítógépük sincs, azok, akiknek csak

számítógépük van, és egyben itt a legkisebb azok aránya, akik gyorsabb internet eléréssel

rendelkeznek. A Dél-dunántúliak helyzete sem sokkal jobb, csupán a modemes elérhetőség

szempontjából kerültek előnyösebb helyzetbe. Szintén minden szempontból Közép-

Magyarország van a legjobb helyzetben a régiók közül az informatikai felszereltség

tekintetében. Kiugróan magas a nagy sebességű internetezés lehetőségének aránya és egyben

itt a legkisebb a számítógéppel nem rendelkezők és a csak avval rendelkezők aránya is. Az

összes többi régió messze elmarad tőle.

3 Az ide vonatkozó kérdések megtalálhatók az 1. sz. mellékletben (kérdőív 22, 23, 24. kérdés)

13

1. sz. ábra Az önkormányzatok informatikai felszereltsége, régiók szerint (százalék)

1021 18 10 4 3 12

9

28

3728

21 3214

2716

819

19 1734

17

72

4634 35

50 47 49 44

3

16


Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország

Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Nincs PC Csak PC PC+modem PC+ISDN vagy gyorsabb

Az informatikai ellátottság és a település mérete között határozott tendenciát figyelhetünk

meg. Minél nagyobb a település, annál jobban ellátott (2. sz. ábra). A 2000 fő alatti települé-

sek 20 százalékának számítógépe sincs, jelentős azok aránya, ahol csak számítógép van, de

nincs internetezési lehetőség, és alig harminc százalék rendelkezik gyorsabb adatátvitellel. A

10 000 fő feletti települések esetén alig akad olyan, ahol ne lenne számítógép és nyolcvan

százaléknál ISDN-nel vagy gyorsabb módon érik el a világhálót. E kategóriában egyáltalán

nincs olyan település, ahol van számítógép internet-hozzáférés nélkül.

2. sz. ábra Az önkormányzatok informatikai felszereltsége, településnagyság szerint (százalék)

206 1

12

36

2214

27

15

1721

17

29

55 6480

44

3

17

1000 fő alatt 1000-2000 főközött

2000-10 000 főközött

10 000 fő felett Összesen


14

A településtípussal az informatikai felszereltség összefüggése elég határozottnak mutatkozik.

Míg a községeknek 13 százalékában számítógép sincs, további 29 százalék pedig csak számí-

tógéppel rendelkezik, addig a városok közel 80 százaléka ISDN-es vagy gyorsabb adatátvitel-

lel rendelkezik. E kategóriában mindössze 4 százalék van, ahol nincs személyi számítógép,

viszont nincs egyetlen se, ahol csak számítógép lenne, következésképpen 96 százalékuk ese-

tében valamilyen módon elérhető az internet.

3. sz. ábra Az önkormányzatok informatikai felszereltsége, településtípus szerint (százalék)

134 12

29 27

17

18

17

41

78

44

Község Város Összesen


Megkérdeztük az önkormányzati vezetőket arról is, ismerik-e a TÖOSZ-LOGIN internetes

honlapját. A válaszok csak az információs ellátottsággal mutattak statisztikailag szignifikáns

összefüggést (1. sz. táblázat). Bár a település méretével az összefüggés nem szignifikáns, de a

tendencia azt mutatja, hogy minél nagyobb a település, annál ismertebb a honlap. A régiókkal

összefüggésben láthatjuk, hogy a Közép-magyarországi és Dél-alföldi településeken ismerik

leginkább a honlapot, abban a két régióban, ahol – mint azt a 7. sz. ábrán láthattuk – a legna-

gyobb arányban érik el valamilyen módon a világhálót. A honlap Közép-Dunántúlon a legke-

vésbé ismert. Az információs ellátottsággal való összefüggés magától értetődően adódna, de a

helyzet nem annyira látszik triviálisnak. Láthatjuk, hogy az internetes elérhetőséggel nem

rendelkező önkormányzatok vezetőinek is mintegy negyede ismerni véli a TÖOSZ-LOGIN

internetes oldalát. Ennek több oka lehet. Egyrészt a válaszadónak lehet önkormányzaton kívül

15

internetezési lehetősége, másrészt olvashatott (például valamelyik, önkormányzatoknak szóló

kiadványban) vagy hallhatott a honlapról, harmadrészt a név ismerősen csenghet, mivel a kér-

dezett tudja, mi az a TÖOSZ. Láthatjuk azt is, hogy az internetezés sebessége nem befolyásol-

ja az ismertség mértékét, a lassabb és a gyorsabb adatátvitellel rendelkező önkormányzatok

vezetőinek egyaránt harmada hallott már a honlapról. E változó a településtípussal nem mutat

semmilyen összefüggést.

1. sz. táblázat A TÖOSZ-LOGIN közös honlapja ismertségének megoszlása (százalék)

…településméret szerint* Igen Nem Összesen (N) 1000 fő alatt 28 72 100 (397) 1000-2000 fő között 30 70 100 (153) 2000-10 000 fő között 32 68 100 (148) 10 000 fő felett 39 61 100 (36) Összesen 30 70 100 (734)

…régiók szerint** Közép-Magyarország 40 60 100 (43) Közép-Dunántúl 23 77 100 (96) Nyugat-Dunántúl 26 74 100 (150) Dél-Dunántúl 34 66 100 (153) Észak-Magyarország 27 73 100 (142) Észak-alföld 29 71 100 (90) Dél-alföld 38 62 100 (60) Összesen 30 70 100 (734)

…információs ellátottság szerint*** Nincs PC 25 75 100 (89) Csak PC 22 78 100 (196) PC + modem 34 66 100 (122) PC + ISDN vagy jobb 33 67 100 (318) Összesen 30 70 100 (725)

* A chi négyzet szignifikancia szintje:0,399 ** A chi négyzet szignifikancia szintje:0,162 *** A chi négyzet szignifikancia szintje:0,025

16

3. Néhány bekezdés a kisebbségi önkormányzatokról (Fleck Gábor, MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kuta-

tások Központja)

Az önkormányzatokat megkérdeztük arról, működik, vagy az elmúlt időszakban működött-e

és ha igen, milyen kisebbségi önkormányzat működött a településen. Az adatokat kétfelé bon-

tottuk; elsőként a nemzeti kisebbségekhez tartozó önkormányzatokra vonatkozó adatokat

elemezzük, azaz azok nem tartalmazzák a cigány szervezetekre vonatkozókat, melyeket ezt

követően külön vizsgálunk meg.

A nemzeti kisebbségek önkormányzatairól

Elsőként megnéztük, hogy mely települések érintettek a kérdésben, azaz hol van, vagy volt az

elmúlt ciklusban valamilyen kisebbségi önkormányzat.

1. sz. táblázat A nemzeti kisebbségi önkormányzatok által érintett települések aránya (százalék)

Nem érintett Érintett N …régiók szerint

Közép-Magyarország 65 35 100 (43) Közép-Dunántúl 71 29 100 (96) Nyugat-Dunántúl 92 8 100 (150) Dél-Dunántúl 73 27 100 (154) Észak-Magyarország 83 17 100 (141) Észak-alföld 94 6 100 (90) Dél-alföld 75 25 100 (59) Összesen 81 19 100 (733)

…településméret szerint 500 fő alatt 87 13 100 (214) 500-1000 fő között 82 18 100 (191) 1000-2000 fő között 80 20 100 (149) 2000 fő felett 73 27 100 (180) Összesen 81 19 100 (734)

Közép-Magyarországon vannak legnagyobb arányban olyan települések, ahol van valamilyen

nemzeti kisebbségnek önkormányzata (1. sz. táblázat). Az arány meghaladja az egyharmadot.

17

Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl és Dél-alföld esetében az arányok egynegyed körül mozog-

nak, míg Nyugat-Dunántúlon és az Észak-alföldi régióban a tíz százalékot sem érik el.

A település méretének egyértelmű hatása mutatkozik. A lakónépesség számával egyenes

arányban nő a kisebbségi önkormányzatok létének valószínűsége. Míg 500 fő alatti települé-

seken alig éri el az egy hatodot, addig a 2000 fő feletti települések több mint negyedében van

képviselete a kisebbségeknek.

Mint láttuk, a települések 19 százaléka érintett a kérdésben, azaz vagy volt, vagy jelenleg is

van kisebbségi önkormányzat. Ezek közül 44 százalékukban újonnan alakult, 70 százalékuk-

ban újjáalakult, és csupán 1 százalékban fordul elő, hogy a településen az előző ciklusban

működött kisebbségi önkormányzat a mostani választásokkor megszűnt.

Új kisebbségi önkormányzat Dél-alföldön a leggyakoribb, Közép- és Nyugat-Dunántúlon pe-

dig a legkevésbé jellemző. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon a települések több, mint nyolcvan

százalékában van újjáalakult szervezet. A településmérettel az összefüggés ugyan nem telje-

sen egyértelmű, de megállapíthatjuk, hogy mind újonnan, mind újjáalakult szervezet a legna-

gyobb településeken a leggyakoribb.

A 141 érintett településen összesen 197 kisebbségi önkormányzat van, vagy volt az előző cik-

lusban (2. sz. táblázat). A szervezetek hatvan százaléka már az előző ciklusban is működött,

és csupán egyetlen olyan van, mely most szűnt meg.

18

2. sz. táblázat A nemzeti kisebbségek önkormányzatainak alakulása a legutóbbi választásokon

az érintett településeken (esetszámok)4

Eddig nem volt, idén alakult

Eddig is volt, idén újjáalakult

Eddig volt, idén megszűnt

N

Bolgár 0 2 0 2 Görög 0 3 0 3 Horvát 11 12 0 23 Lengyel 6 8 0 14 Német 23 64 0 87 Örmény 2 3 1 6 Román 6 3 0 9 Ruszin 4 2 0 6 Szerb 0 7 0 7 Szlovák 16 16 0 32 Szlovén 4 2 0 6 Ukrán 1 1 0 2 Összesen 73 123 1 197

Mivel egy településen több kisebbségi önkormányzat is működhet, ezért a válaszok összessége eltérhet a 100 százaléktól.

Legtöbb önkormányzata a német kisebbségnek van a mintában, majd a szlovákok és a horvá-

tok következnek a sorban. A német önkormányzatoknak mintegy hetven százaléka korábban

is működött. A szlovákok esetében a 32 szervezet fele most alakult, a horvátoknál az arány

hasonló. Egyetlen szervezet szűnt meg a mostani választásokkor a mintába bekerült települé-

seken, a hat örmény kisebbségi önkormányzat egyike (a Veszprém megyei Bakonyoszlop kö-

zségben).

A cigány kisebbségi önkormányzatokról

A cigány kisebbségi önkormányzatok által érintett régiók közül kiemelkedik Észak-alföld és

Észak-Magyarország, ahol a települések mintegy felén van vagy volt ilyen szervezet. Nyugat-

Dunántúlon ezzel szemben ez az arány mindössze 13 százalék, de Közép-Dunántúlon sem éri

el az egyötödöt (3. sz. táblázat).

4 Az adatok csak a kisebbségi önkormányzatok által érintett településekre vonatkoznak, azaz az összes település 19 százalé-kára.

19

3. sz. táblázat A cigány kisebbségi önkormányzatok által érintett települések

arányának alakulása (százalék)

Nem érintett Érintett Összesen

(N) Összesen 67 33 100 (734)

…régiók szerint Közép-Magyarország 58 42 100 (43) Közép-Dunántúl 81 19 100 (97) Nyugat-Dunántúl 87 13 100 (150) Dél-Dunántúl 65 35 100 (153) Észak-Magyarország 53 47 100 (142) Észak-alföld 49 51 100 (90) Dél-alföld 63 37 100 (59)

…településméret szerint 500 fő alatt 83 17 100 (214) 500-1000 fő között 77 23 100 (191) 1000-2000 fő között 58 42 100 (148) 2000 fő felett 42 58 100 (180)

…a nemzeti kisebbségi önkormányzatok léte szerint Nincs 69 31 100 (595) Van 55 45 100 (140)

Akár a nemzeti kisebbségek esetében, itt is megfigyelhető, hogy a településmérettel egyene-

sen arányos a kisebbségi önkormányzatok általi érintettség. Míg az ötszáz fő alattiak esetében

mindössze tizenhét, addig a 2000 fő felettieknél közel hatvan százalék.

Megvizsgáltuk azt is, vajon a nemzeti kisebbségi önkormányzatok léte mennyiben befolyásol-

ja a cigány önkormányzatok alakulását. Azt tapasztaltuk, hogy ahol van valamilyen kisebbsé-

gi önkormányzat, ott másfélszer akkora a valószínűsége, hogy a település cigány önkormány-

zat által is érintett, mint ott, ahol nincsen.

Cigány kisebbségi önkormányzatok esetében is megvizsgáltuk, mi történt a legutóbbi önkor-

mányzati választásokkor (4. sz. táblázat). Meghatározó regionális különbségeket ugyan nem

találunk e szempontból, de láthatjuk, hogy Dél-alföldön viszonylag magas az újonnan alakult

szervezetek aránya, míg Észak-Magyarországra inkább az állandóság jellemző, bár ebben a

régióban a megszűnt önkormányzatok aránya megközelíti a tíz százalékot.

20

4. sz. táblázat A cigány kisebbségi önkormányzatok alakulása a legutóbbi választásokon

az érintett településeken (százalék)

Eddig nem volt, idén ala-

kult

Eddig is volt, idén újjáalakult

Eddig volt, idén megszűnt

Összesen (N)

…régiók szerint Közép-Magyarország 35 65 0 100 (17) Közép-Dunántúl 39 61 0 100 (18) Nyugat-Dunántúl 40 60 0 100 (20) Dél-Dunántúl 36 57 7 100 (55) Észak-Magyarország 20 71 9 100 (66) Észak-alföld 26 68 6 100 (47) Dél-alföld 45 50 5 100 (22) Összesen 31 63 6 100 (245)

…településméret szerint 500 fő alatt 49 43 8 100 (35) 500-1000 fő között 36 62 2 100 (44) 1000-2000 fő között 36 58 6 100 (62) 2000 fő felett 21 74 5 100 (105) Összesen 31 64 5 100 (246)

Bár a településmérettel az összefüggés nem minden kategóriában egyértelmű, annyit megálla-

píthatunk, hogy frissen alakult cigány önkormányzat inkább a kisebb településeken valószínű,

míg a legnagyobb kategóriában legvalószínűbb, hogy újjáalakult szervezetet találunk.

A mintában összesen 13 olyan település van, ahol megszűnt a cigány önkormányzat a leg-

utóbbi választásokkor (5. sz. táblázat).

21

5. sz. táblázat A település lakosságának és a cigány lakosok száma és aránya

azokon a településeken, ahol a 2002-es választásokkor megszűnt a cigány önkormányzat

Település neve Teljes lakosság száma

Cigányok száma Cigányok aránya

Adács 2859 250 9 Ároktő 1271 500 38 Aszaló 2026 400 20 Csököly 1133 450 39 Dunavecse 3890 200 5 Hollád 324 125 38 Kisnamény 376 90 22 Lánycsók 387 150 6 Majs 1098 200 17 Mátraverebély 2021 700 33 Mihálygerge 739 50 7 Pély 1609 350 21 Piricse 1890 600 32 Tiszaberce 2108 450 22 Átlag 1503 316 22 Országos átlag5 3534 304 11

E településekről nem mondható el, hogy mindegyik kisközség lenne (közülük összesen három

ötszáz fő alatti). A cigányok létszáma és aránya is az esetek felében meghaladja a cigányok

lakta községekre jellemző értékeket. A megszűnés oka tehát nem kereshető egyszerűen a tele-

pülés és a közösség méretében. Bár a szervezetek alakulása attól nem is független. Ott a leg-

magasabb a településen élő cigányok átlagos száma, ahol korábban is volt cigány önkormány-

zat, és a 2002-es választásokon is meg tudott alakulni (6. sz. táblázat).

5 Csak a cigányok által lakott települések adatai alapján.

22

6. sz. táblázat A cigány lakosság átlagos száma és aránya a cigány önkormányzatok alakulása szerint,

a cigány lakosság településen belüli elhelyezkedése alapján (átlag, százalék)

Eddig nem volt,

idén alakult Eddig is volt,

idén újjáalakult Eddig volt, idén

megszűnt Összesen

Fő Arány Fő Arány Fő Arány Fő Arány N Elkülönült, telep-szerű 452 9 657 20 - - 622 18 18

Elszórt 140 13 708 17 108 30 462 16 80 Vegyes 364 16 954 19 357 21 744 18 144Összesen 272 14 853 18 316 22 642 17 242

Mind a frissen alakult, mind a megszűnt szervezetek településein a cigány lakosok átlagos

száma annak jóval alatta marad. A cigányok aránya viszont nem mutatkozik meghatározó té-

nyezőnek. Láthatjuk azt is, hogy a frissen alakult szervezetek esetében a telepszerű körülmé-

nyek között élő cigányság esetében találjuk a legnagyobb közösségeket, a településen elszór-

tan élőknél pedig a legkisebbeket. A településen való elhelyezkedés szempontjából mindhá-

rom kategóriában ott találjuk a legmagasabb számú cigány lakost, ahol korábban is volt ki-

sebbségi önkormányzat, és most újjáalakult. Úgy tűnik, hogy míg a nagyobb közösségekre in-

kább jellemző, hogy korábban már tudtak alakítani önkormányzatot, és azt sikerült is fenntar-

tani, a cigányság településen belüli aránya sem a szervezetek megtartásában, sem alakulásá-

ban nem játszik komolyabb szerepet.

23

4. Magyarország településeinek cigány lakossága (Fleck Gábor, MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi


Adataink alapján megpróbáltuk megbecsülni, hogy az önkormányzati szakemberek becslései

alapján a cigány lakosság mekkora arányát teszi ki a települések teljes lakosságának. Becslé-

seinket összehasonlítottuk korábbi vizsgálatok eredményeivel.

Elsőként megnéztük, a korábbi vizsgálatok milyen arányokat mutatnak országosan (1. sz. táb-

lázat). A legnagyobb arányt az 1992. évi becslés adja, ahol a cigányság aránya országosan 5

% körül mozog.

1. sz. táblázat A cigány lakosság aránya a korábbi három vizsgálatban6 (százalék)

BECS92 NÉPSZ90 CIKOBI Magyarország összesen Budapest nélkül 5,1 1,9 4,2 Magyarország összesen 4,5 1,6 -

Megnéztük e korábbi kutatások és a mi két hullámunk adatait a mintánkban szereplő települé-

sekre vetítve. Mindegyik kutatás eredménye nagymértékben emelkedett, de különösen a 92-es

becslés arányszáma. E jelenség mögött többféle ok is húzódhat, melyek kifejtésébe nem kívá-

nunk belekezdeni, határozott magyarázatot nem találtunk rá.

A mintában szereplő településekre vonatkoztatva immár továbbiakban az összes kutatás

eredményét, 2002-es adataink leginkább tavalyi mérésünkhöz állnak közel (2. sz. táblázat).

Mindössze 0,6-nyi az eltérés a két arány között. A cigányság arányainak becslésénél mindig

felmerül az alulbecslés problémája. Adataink alapján úgy tűnik, az önkormányzati kérdőíves

felmérésre ez kevésbé mondható el. A korábbi vizsgálatok közül leginkább az 1992-es becslés

adataihoz állnak közel számaink, akárcsak az elmúlt évben, a másik két vizsgálat jóval e két

adat alatt marad.

6 Az 1992-es becslés (BECS92) az általános iskolások adatai, a KSH 1992. évi továbbvezetett népességadatai, valamint az 1993. évi cigányvizsgálat adatai alapján készült. Az 1990-es népszámlálás adatai (NÉPSZ90) az adott településen élő, ma-gukat cigány nemzetiségűnek valló, cigány anyanyelvű vagy cigány nyelvű népesség 1990. évi lakosságszámhoz viszonyí-tott arányát mutatják, a CIKOBI összeírásának adatai (CIKOBI) a nyolcvanas évek közepe települési tanácsi létszámadatai-

24

2. sz. táblázat A cigány lakosság aránya négy különböző vizsgálatban7

BECS92 NÉPSZ90 CIKOBI TÖA2001 TÖA 2002 N 716 717 717 727 735 Átlag (%) 7,8 2,9 4,4 9,4 8,8 Maximum 65,4 74,3 56,7 93,6 100,00

Milyen eltérések tapasztalhatók a BECS92 és a TÖA ez évi becslése között regionálisan? (3.

sz. táblázat). A különbség egyetlen régió, Dél-Dunántúl esetében látszik igazán jelentősnek.

Többnyire a Tárki önkormányzati adatai mutatnak magasabb értéket, mely alól egyetlen kivé-

tel Észak-Magyarország, ahol az eltérés kevesebb, mint egy százaléknyival marad alatta a 92-

es becslésnek.

Előzetesen azt feltételeztük, hogy az eltérések a nagyobb települések esetében nagyobbak

lesznek, hiszen ott nehezebb becsülni. Az adatok ezt csak részben igazolják. Ha a legkisebb

településkategóriától eltekintünk, az összefüggés igaz, azaz minél nagyobb a település, annál

nagyobb a két becslés közötti különbség. Az ötszáz fő alatti települések esetében azonban

ugyanakkora az eltérés, mint a 2000 fő felettieknél.

nak feldolgozásán nyugszik. (Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: A cigány népesség Magyarországon. Socio-typo, Budapest: 1998, 321-2)

7 A táblázat csak a 2002-es vizsgálatban szereplő települések adatait tartalmazza. A TÖA2001 a Tárki elmúlt évi önkormány-zati vizsgálatának (Fleck Gábor: Hányan vannak a cigányok? In: Simonovits – Fleck: Jelentés, A TÁRKI Önkormányzati Adatbank 2001 őszi adatfelvétele. Kutatási jelentés. Tárki, 2002, 33), a TÖA2002 pedig a jelen vizsgálatnak adatait tartal-mazza.

25

3. sz. táblázat A cigány lakosság arányának két becslése közötti eltérések

BECS92 (%)

TÖA2002 (%) Különbség

Összesen 7,8 8,8 1,0 …régiónként

Közép-Magyarország 3,9 4,0 0,1 Közép-Dunántúl 2,1 3,0 0,9 Nyugat-Dunántúl 2,5 2,8 0,3 Dél-Dunántúl 10,7 14,1 3,4 Észak-Magyarország 15,6 14,7 -0,9 Észak-alföld 11,3 12,3 1,0 Dél-alföld 2,9 3,7 0,8

…településméret szerint 500 fő alatt 8,4 10,1 1,7 500-1000 fő között 8,1 7,5 -0,6 1000-2000 fő között 8,6 9,7 1,1 2000 fő felett 6,2 7,9 1,7

…a cigány lakosság száma alapján 0 3,6 0,0 -3,6 1-25 4,2 2,4 -1,8 26-100 8,6 9,2 0,6 101-200 10,6 17,9 7,3 201- 15,8 23,1 7,3

Másik feltételezésünk az volt, hogy minél nagyobb a cigányság száma a településen, annál

nehezebb a becslés, tehát annál nagyobb lehet az eltérés. Ezt is csak részben támasztják alá

számaink. Ahol ugyanis az önkormányzati vezetők szerint egyáltalán nem élnek cigányok, ott

a 92-es becslés 3,6 százalékos arányt állapít meg, ahol számuk 25 alatti, a 92-es becslés

ugyancsak valamivel a mi becslésünk felett marad. A 100 fő alatti cigányság esetén az eltérés

a legkisebb, a 100 fő fölötti két kategória esetében egyformán jelentős különbséget tapaszta-

lunk a mi adataink javára. Itt több, mint 7 százaléknyival a tíz évvel ezelőtti vizsgálat adatai

fölé becsültük az arányokat.

Feltételeztük azt is, hogy a két becslés közötti különbségeket valós népességváltozások okoz-

hatják. Mivel az önkormányzati vezetők erre vonatkozóan is szolgáltak adatokkal, megvizs-

gáltuk, vajon mennyire magyarázható az eltérés demográfiai okokkal (4. sz. táblázat).

26

4. sz. táblázat A cigány lakosság arányának két becslése közötti eltérések,

a cigány népesség számának becsült változása tükrében8

BECS92 (%)

TÖA 2002(%) Különbség

Nem változott 5,7 5,2 -0,5 Növekedett 10,9 14,5 3,6 Csökkent 5,8 5,7 -0,1 Összesen 9,2 11,3 2,1

Ahol az önkormányzati vezetők azt érzékelték, hogy a cigány népesség száma nem változott

az elmúlt tíz évben, az eltérés valóban kis mértékű, míg ahol növekedést érzékeltek, ott adata-

ink 3,6 százaléknyival a korábbi becslés számai felett vannak. A csökkenést azonban a becslé-

sek eltérései egyáltalán nem tükrözik vissza. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy felülbecslése-

ink egy része mögött valóságos népességnövekedés állhat.

Megnéztük, mintánkban mely településeken teszik ki a cigányok a lakosság legalább felét (5.

sz. táblázat) Összesen tizenhárom ilyen települést találtunk a mintában. Két olyan település

van, ahol a teljes lakosság cigány: a csereháti térségben lévő Csenyéte és a Dél-dunántúli

Pálmajor, és további kettő, ahol az arány meghaladja a nyolcvan százalékot: Rinyabesenyő és

Tiszabő.

5. sz. táblázat A cigány lakosság aránya azokon a településeken, ahol az meghaladja az ötven százalékot (százalék)

Településnév Cigány lakosság aránya a településen Rinyabesenyő 87,8 Somogyaracs 52,9 Csenyéte 100,0 Kisszentmárton 50,6 Szemere 57,5 Tiszabő 83,5 Kistamási 54,1 Lúzsok 60,3 Kovácsvágás 56,5 Sósvertike 50 Szakácsi 52,4 Tarnabod 60,4 Pálmajor 100 Összesen 66,4 A cigányok által lakott települések átlaga 11,4

8 A táblázat csak azon települések adatait tartalmazza, ahol az önkormányzati vezetők megítélése szerint élnek cigányok.

27

A cigányság számának alakulása

Ebben a fejezetben csak azokat az önkormányzatokat elemezzük, ahol a vezetők állítása sze-

rint élnek cigányok, vagyis a teljes minta 77 százalékát, azaz a minta elemszáma 735-ről 568-

ra csökken.

Az önkormányzati vezetők elmondták, mi a véleményük arról, hogy az elmúlt tíz évben ho-

gyan alakult a cigányság száma településükön. A válaszolók kétharmada növekedést észlelt,

és mindössze 6 százalék gondolta azt, hogy a cigányok kevesebben lettek az elmúlt évtized

alatt (6. sz. táblázat). Akik nem éreztek változást, azok aránya alig haladja meg az egynegye-

det.

Megvizsgáltuk, hogy adatainkat mennyire befolyásolja cigányság lakosságon belüli aránya.

Az összefüggés határozott tendenciát mutat. Minél nagyobb a cigányság aránya, annál való-

színűbb, hogy a válaszadók növekedést érzékelnek, illetve annál kevésbé, hogy csökkenést

vagy stagnálást. Húsz százalék fölötti cigányarány esetén a települések kilencven százaléka

gondolja, hogy a cigányok száma növekedett 1992 óta.

A településméret hasonló összefüggést mutat a változás érzékelésével. Minél nagyobb telepü-

lések adatait nézzük, annál nagyobb a cigányok számának növekedését érzékelők aránya és

annál ritkább, hogy a válaszadók nem érzékelnek változást. A csökkenés nem mutat határo-

zott eltéréseket.

28

6. sz. táblázat A cigány lakosság számának alakulása az elmúlt tíz évben

az önkormányzatok megítélése szerint (százalék)

...nem változott ...növekedett ...csökkent Összesen N

Összesen 28 66 6 100 559 … a cigány lakosság aránya szerint

-2% 49 41 10 100 163 2-8% 32 60 8 100 148 8-20% 17 81 2 100 131 20%- 8 90 2 100 116

…a település mérete szerint 500 fő alatt 35 56 9 100 140 500-1000 fő között 35 60 5 100 150 1000-2000 fő között 24 70 6 100 114 2000 fő felett 19 77 4 100 155

…régiók szerint Közép-Magyarország 33 61 6 100 36 Közép-Dunántúl 40 53 7 100 72 Nyugat-Dunántúl 37 53 10 100 76 Dél-Dunántúl 37 58 5 100 138 Észak-Magyarország 13 81 6 100 119 Észak-alföld 12 84 4 100 74 Dél-alföld 33 65 2 100 43

…a cigány lakosság településen való elhelyezkedése szerint Elkülönült, telepszerű 15 79 6 100 33 Elszórt 23 71 6 100 206 Vegyes 32 62 6 100 297

Regionálisan vizsgálva az eltéréseket, ugyancsak jelentős különbségeket találunk. Míg Észak-

alföldön és Észak-Magyarországon jelentős arányban, nyolcvan százalék fölött érzékelnek

növekedést, addig ez az arány Közép- és Nyugat-Dunántúlon alig haladja meg az ötven száza-

lékot, és Dél-Dunántúlon is hatvan százalék alatt marad. Stagnálást is a három dunántúli régi-

óban tapasztaltak legnagyobb, negyven százalék körüli arányban.

Az önkormányzatok legerősebb növekedést azon településeken érzékelnek, ahol a cigányság

telepszerű körülmények között él, legkevésbé erőset pedig ott, ahol mind a telepi, mind az el-

szórt elhelyezkedés egyszerre van jelen. A népességcsökkenést egyformán alacsony arányban

határozzák meg mindhárom kategóriában.

29

Az önkormányzati vezetők elmondhatták véleményüket arról is, minek tudják be a cigány la-

kosság számában bekövetkezett változásokat (7. sz. táblázat). A vándorlást mintegy húsz szá-

zalék jelöli meg okként, a népszaporulat-változást és a kettő együttes hatását pedig negyven

százalék körül gondolják a számváltozások mögött. Míg a cigányok számának csökkenését

inkább magyarázzák vándorlással, addig a növekedés mögött inkább népszaporulat-változást

látnak a válaszadók.

7. sz. táblázat A cigány lakosságszám változásának oka az elmúlt tíz évben

a változás iránya szerint (százalék)

Az elmúlt 10 évben a cigány lakosság száma…

...növekedett ...csökkent Összesen

Mindkettő egyformán 40 30 39 Inkább vándorlás 15 64 19 Inkább népszaporulat 45 6 42 Összesen 100 100 100

Mi a változás oka

N 367 33 400

Megnéztük, melyek azok a települések, ahol az elvándorlás olyan mértékű, hogy a cigány la-

kosság száma az elmúlt tíz évben csökkent az önkormányzati vezetők megítélése szerint. Ösz-

szesen hat ilyen települést találtunk mintánkban (8. sz. táblázat). Az egyetlen Somogy megyei

Büssüt kivéve a cigányság aránya e településeken nem éri el a tíz százalékot, sőt két esetben a

fél százalékot sem. Ezen települések megyék szerint, vagy regionálisan sem különíthetők el a

többitől, az ország különböző pontjain helyezkednek el.

8. sz. táblázat Azon települések, ahol a cigányság száma az elmúlt tíz évben csökkent,

és nagy mértékű az elvándorlás Település Megye Cigányság aránya a településen Büssü Somogy 32,4 Fényeslitke Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,4 Nagyveleg Fejér 0,3 Nemessándorháza Zala 0,3 Taliándörögd Veszprém 1,3 Udvar Baranya 6,7

30

Az önkormányzati vezetők igen hasonlóan látják a jövőt, mint ahogy a múltat ítélték meg. A

megkérdezettek kétharmada gondolja azt, hogy 2010-ig a cigányok száma növekedni fog, 30

százaléka stagnálást, 4 százalék pedig csökkenést vár az elkövetkező években (9. sz. táblázat).

A cigányarány szerinti megoszlások is hasonlóan alakulnak, mint a múlt megítélésekor: minél

magasabb a cigányok aránya, annál valószínűbb, hogy növekedést, és annál kevésbé valószí-

nű, hogy stagnálást vagy csökkenést prognosztizálnának. Húsz százalék fölötti cigány arány

esetében a növekedést sejtők aránya meghaladja a kilencven százalékot.

9. sz. táblázat A cigány lakosság számának várható változása 2010-ig

az önkormányzatok megítélése szerint (százalék)

… nem változik ...növekszik ...csökken Összesen N


-2% 57 35 8 100 162 2-8% 32 64 4 100 148 8-20% 14 83 3 100 132 20%- 6 93 1 100 118


…az elmúlt tíz év cigány lakosságszám-változása alapján Nem változott 67 28 5 100 157 Növekedett 12 87 1 100 367 Csökkent 49 15 36 100 33

…a cigány lakosság településen való elhelyezkedése szerint Elkülönült, telepszerű 21 73 6 100 33 Elszórt 30 67 3 100 206 Vegyes 29 65 6 100 298

A településmérettel való összefüggés azonos irányú, de mértéke valamivel kisebb, mint a ci-

gányarány esetében. A nagyobb települések felé haladva egyre magasabb a cigányszám növe-

31

kedését, és egyre kevésbé annak stagnálását sejtők aránya. A csökkenés nem mutat különbsé-

geket e szempontból.

A múlt megítélése valóban erősen befolyásolja a jövőképet. Akik azt érzékelték, hogy telepü-

lésükön az elmúlt tíz évben nem változott a cigányok száma, azok több mint kétharmada gon-

dolja, hogy az továbbra is stagnálni fog, közel harminc százalék azonban növekedést prog-

nosztizál. Akik növekedést tapasztaltak korábban, azok közel kilencven százaléka sejti

ugyanezt az irányú változást a jövőben. Akik korábban csökkenésről számoltak be, azok vála-

sza megoszlik a csökkenést és a stagnálást sejtők között, de ez utóbbi kategóriában magasabb,

közel ötven százalékos arányuk.

A telepi cigányok jelenléte növeli a népszaporulat prognosztizálásának valószínűségét. A má-

sik két kategória között azonban nincs különbség ebből a szempontból. Az adatok erősen ha-

sonlítanak a múlt megítélésének adataihoz.

Cigányság és migráció

Összességében a bevándorlás mértéke erősebb a vizsgált településeken, mint a kivándorlásé

minden kategóriában. Míg erős bevándorlásról – különösen a környékbeli községek esetében

– nyugodtan beszélhetünk, addig erős kivándorlásról csak néhány esetben. Mind a kivándor-

lás, mind a bevándorlás esetén a környező községre igaz leginkább a migráció erős mértéke.

Ugyancsak igaz, hogy Budapestet és külföldet említik a legkisebb arányban az önkormányzati

vezetők, mint lehetséges migrációs kibocsátó vagy célterületet.

32

10. sz. táblázat A településeken jellemző migráció iránya és mértéke

Nincs Közepes Erős Összesen N Bevándorlás

Környező községből 41 39 20 100 481 Környező városból 55 35 10 100 434 Távolabbi községből 52 39 9 100 447 Budapestről 84 11 5 100 421 Külföldről 98 2 0 100 408

Kivándorlás Környező községbe 59 34 7 100 485 Környező városba 70 25 5 100 445 Távolabbi községbe 69 27 4 100 447 Budapestre 87 10 3 100 432 Külföldre 96 3 1 100 417

A válaszadók alig harmada gondolja, hogy településére nincs bevándorlás a cigány népesség

köréből, 42 százalék gyenge, 28 pedig erős bevándorlásról számol be (11. sz. táblázat). Akik

azt gondolják, hogy az elmúlt tíz évben a cigány lakosság száma nem változott, azok kéthar-

mada nem érzékel bevándorlást sem, míg a népességnövekedést érzékelők 85 százaléka érzé-

kel valamilyen mértékű beáramlást. Az elmúlt időszakban a cigányok számának csökkenését

érzékelők csupán harmada gondolja, hogy településére nem jellemző a cigány népesség

beköltözése, közel 60 százalék gyenge bevándorlásról számol be.

11. sz. táblázat A cigányok településre való bevándorlásának mértéke

az elmúlt tíz év lakosságszám-változása alapján (százalék)9

Nincs Közepes Erős Összesen N Nem változott 67 27 6 100 105 Növekedett 15 47 38 100 272 Csökkent 34 58 8 100 26 Összesen 30 42 28 100 403

9 Eredetileg öt darab ötfokú skála értékeit vontuk össze három kategóriává. Nincs: semmilyen irányból nincs bevándorlás, közepes: a 2-es és 3-as válaszok dominálnak, erős: a 4-es és 5-ös válaszok dominálnak.

33

Ha a cigányság településről való elvándorlását vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a válaszadók fele

egyáltalán nem érzékel ilyen irányú népmozgást (12. sz. táblázat). Egyharmad körüli azok

aránya, akik gyenge, 14 százalék, akik erős kivándorlást jeleznek. A cigány népességváltozást

elmúlt évtizedben nem érzékelők közel 70 százaléka vallja, hogy településéről nem vándorol-

nak el cigányok, a növekedést érzékelőknek azonban nagyobb része számol be elvándorlásról.

Az e kategóriába tartozók több mint fele érzékel valamilyen mértékű kifelé áramlást. A csök-

kenést tapasztalóknak pedig több mint fele gyenge, közel harmada határozott elvándorlásról

számol be.

12. sz. táblázat A cigányok településről való elvándorlásának mértéke

az elmúlt tíz év lakosságszám-változása alapján (százalék)10

Nincs Közepes Erős Összesen N Nem változott 69 23 8 100 108 Növekedett 47 38 15 100 291 Csökkent 15 55 30 100 20 Összesen 51 35 14 100 419

Előzetesen azt vártuk volna, hogy a cigány lakosság csökkenését érzékelők nagy arányban

számolnak be elvándorlásról, a növekedést érzékelők pedig bevándorlásról. Azt tapasztaltuk

azonban, hogy a különbségek nem annyira határozottak, ezért megvizsgáltuk az összesen tíz

népmozgás-változó együttes hatását faktoranalízis segítségével. Azt tapasztaltuk, hogy a kü-

lönböző irányú népmozgások nem irány, hanem távolság szerint rendeződtek három csoport-

ba. Az elsőben a környező község és város a kibocsátó és befogadó, a másodikban a távolabbi

község és Budapest, míg a harmadikban külföld (13. sz. táblázat).

10 Az elvándorlás mutatóit a bevándorláséval azonos módon képeztük.

34

13. sz. táblázat A változók súlyai a három kapott faktoron11

Migráció iránya (eredeti változók)

F1 Környék

F2 Távolabbi település

F3 Külföld

Környező községből 0,67 0,35 0,04 Környező városból 0,66 -0,07 -0,07 Távolabbi községből 0,00 0,82 0,02 Külföldről 0,07 0,04 0,85 Környező községbe 0,73 0,26 -0,05 Környező városba 0,70 -0,06 0,26 Távolabbi községbe 0,24 0,75 0,14 Külföldre -0,02 0,21 0,81

A továbbiakban a három faktorból képzett változók megoszlásait elemezzük. Leginkább a

környéken való népmozgás jellemző a cigány népességre, valamivel kisebb a távolabbi tele-

pülések, és csekély mértékű a más országok érintettsége e szempontból, ha a főátlagokat néz-

zük (14. sz. táblázat). Mind a környékbeli, mind a távolabbi települések leginkább a nagyobb

cigányarányok esetén érik el a legmagasabb vándorlási mértéket, a külföld szerepe pedig a ci-

gányok arányával fordítottan arányos.

A környéken való mozgás esetén semmilyen összefüggést nem állapíthatunk meg a település

méretével, távolabbi települések esetén a legnagyobb településeken valamivel erősebbnek

mutatkozik. A külföld szerepe is nő a nagyobb települések felé haladva.

11 A kérdéseket lásd a kérdőívben (1. sz. melléklet, 31, 32. kérdés) A faktorképzés során a Budapestre vonatkozó két kérdést kihagytuk, mivel egyik faktoron sem szerepelt magas súllyal.

35

14. sz. táblázat A cigányok népmozgásának mértéke (átlag) 12

Környék Távolabbi település Külföld Összesen 31,8 26,5 7,4

… a cigány lakosság aránya szerint -2% 31,4 24,0 7,8 2-8% 29,0 26,6 7,5 8-20% 32,5 28,4 7,2 20%- 35,0 27,8 6,8

…a település mérete szerint 500 fő alatt 32,0 26,2 7,0 500-1000 fő között 32,5 24,8 6,9 1000-2000 fő között 27,9 25,2 7,6 2000 fő felett 33,6 29,6 8,1

A cigány önkormányzatok léte, illetve a cigányság településen való elhelyezkedése a migráci-

óval semmilyen összefüggést nem mutat.

Ha a regionális eltéréseket vizsgáljuk, nagyobb különbségeket találunk az egyes területek kö-

zött (15. sz. táblázat). Közép-Magyarország tér el leginkább az átlagtól, ahol a távolabbi tele-

pülések súlya nagyobb, mint a környékbelieké. A környékbeli települések szerepe a népmoz-

gásban Nyugat- és Dél-Dunántúlon a legerősebb, ahol egyben a távolabbi települések szerepe

a legalacsonyabb. Feltételezhetjük, hogy – mivel ezekben a térségekben leginkább jellemzőek

az aprófalvak – itt néhány kis település közötti folyamatos lakosságcserével van dolgunk13.

Ha ez így van, e térségeket egészen más módon kell értékelni népmozgás szempontjából. Kis

települések esetén ugyanis például házasság sem igen képzelhető el településváltás nélkül.

12 Mindhárom faktor-változó egy-egy 0-tól 100-ig terjedő skálát tartalmaz, ahol a 0 a kevéssé jellemzőt, a 100 az erősen jel-lemzőt jelenti.

13 A településméret és a régiók összefüggéseit tartalmazó táblázatot lásd a mellékletben (M1. sz. táblázat).

36

15. sz. táblázat A cigányok népmozgásának mértéke régiónként (átlag)

Környék Távolabbi település

Külföld

Közép-Magyarország 18,6 34 6,6 Közép-Dunántúl 29 26,8 7,9 Nyugat-Dunántúl 35,3 22,8 6,8 Dél-Dunántúl 35 23,3 8,2 Észak-Magyarország 32 24,8 6,7 Észak-alföld 30,8 32,5 8,1 Dél-alföld 32,2 29,3 6,4 Összesen 31,8 26,5 7,4

Láthatjuk még, hogy a külföld jelentősége nem változik jelentősen a régiók között, bár Dél-

Dunántúlon és Észak-alföldön valamivel nagyobb, Dél-alföldön és Közép-Magyarországon

pedig kisebb az átlagosnál.

Megnéztük, hol jelezték az önkormányzati vezetők cigányok elvándorlását külföldre, illetve

bevándorlását külföldről. A mintában összesen tizennyolc településről távoznak cigányok kül-

földre: Balatonfüred, Bátaszék, Dencsháza, Dombóvár, Eger, Fényeslitke, Iharos, Jánosháza,

Jászszentandrás, Kisdér, Kölked, Lakócsa, Nagyveleg, Nyírtura, Pátka, Sáska, Székesfehér-

vár. Cigányok külföldről való bevándorlását pedig kilenc település jelezte: Apaj, Békéscsaba,

Dombóvár, Kaposvár, Karancslapujtő, Kevermes, Kiskunfélegyháza, Letenye, Nyírtura,

Szőkedencs, Tét.

Etnikai egyenlőtlenségek a településeken

Az önkormányzati vezetők néhány becsült adatot közöltek egyrészt a szociális támogatások

két fajtájáról, másrészt az iskoláztatással kapcsolatban. Ezekből egyrészt megtudhattuk,

mennyire becsülik a településen élő, aktív korú munkanélküliek rendszeres szociális segélyé-

ben részesülők, valamint a közhasznú munkások számát összesen, illetve hogy ebből mennyi

a cigány. Másrészt arra vonatkozóan van adatunk, hogy hány iskoláskorú él a településen, és

ezek közül hány jár iskolába saját településén, hány jár más településre, szintén a teljes, illetve

a cigány lakosságra bontva.

37

Szociális támogatások

Abból a feltételezésből indultunk ki, hogy mivel az aktív korú munkanélküliek rendszeres

szociális segélyét a legtöbb rászorult kapja, ezt tekinthetjük a szociális rászorultság egyfajta

mutatójának. A közhasznú munkásként való alkalmazás azonban erősen korlátos támogatási

forma, így a rászorultak teljes köre nem részesülhet benne. Először megnéztük, hányan része-

sülnek a szociális támogatásban a teljes lakosságban, és hányan a cigányok közül. E két muta-

tó aránya jelzi a cigányság rászorultságának mértékét a teljes lakosságon belül (rászorultsági

arány). Ezek után megnéztük, milyen arányban foglalkoztatják közhasznúként a teljes lakos-

ságot, illetve a cigányokat. E két szám aránya a közhasznú foglalkoztatásban meglévő etnikus

arányokat jelzi (támogatottsági arány). Az így kapott két arányszám hányadosa pedig egyfajta

etnikai alapú támogatási egyenlőtlenséget fejez ki (egyenlőtlenségi együttható). Amennyiben

ez a szám egy alatt van, a cigány lakosság rászorultságát kevésbé támogatja az önkormányzat

közhasznú munkával, mint a teljes lakosság esetében, ha pedig egy fölött, az azt jelzi, hogy az

önkormányzatok a szegény cigányokat nagyobb eséllyel foglalkoztatja közhasznúként, mint a

szegény nem cigányokat. Itt meg kell jegyezzük, hogy a közhasznú munka igen ellentmondá-

sos támogatási forma. Az önkormányzatok többnyire olyan alacsony presztízsű munkákat vé-

geztetnek el ennek keretében, melyek nemcsak hogy nem örvendenek nagy társadalmi meg-

becsülésnek, de gyakran kifejezetten negatív bélyeget kapnak, stigmatizáltak14.

A cigány lakosság rászorultsági mutatója a teljes lakosságénak háromszorosa (16. sz. táblá-

zat), a támogatottsági mutató pedig négyszerese. Ha korábbi hipotéziseink helyesek, ez azt je-

lenti, hogy a cigányság valamivel rászorultsága felett van közhasznúként foglalkoztatva, ha a

teljes átlagot nézzük. Láthatjuk azt is, hogy a cigányság arányával egyenes arányban nő a rá-

szorultság mértéke mind a teljes lakosság, mind a cigányság esetében. Ez persze annak is be-

tudható, hogy a cigány lakosság egyre nagyobb arányát teszi ki a teljes lakosságnak, azaz az

etnikai koncentráció nem feltétlenül jelent fokozott szegénységet. Sőt, a cigány lakosok in-

kább azon településeken élnek a teljes lakossághoz képest nagyobb szegénységben, ahol ará-

nyuk kisebb.

Támogatási szempontból is megfigyelhetünk egyfajta tendenciát, de nem olyan erőset. Minél

nagyobb a cigányok aránya a településen, annál kisebb a különbség a támogatottság arányai

között teljes és cigány lakosság között. Ez azonban ismét betudható az előbb említett oknak,

14 Gondoljunk itt az út- és ároktisztításra, temetőtakarításra, szemétszedésre stb.

38

azaz a cigányság teljes lakosságon belüli reprezentáltsága növekedésének. Az egyenlőtlenség

azonban nem mutat semmilyen tendenciát, 1,3 körül mozog minden kategóriában, ami azt je-

lenti, hogy a cigány rászorultak támogatottsága a teljes lakosságéhoz képest 1,3-szeres.

16. sz. táblázat Az önkormányzati szociális ellátórendszerben való részvétel egyenlőtlenségei a településen,

a cigány lakosság aránya szerint

Aktív élkü-liek lis

Közhasznú munkás-ként ttak ségi együttha-

korú munkan rendszeres szociá

gélyében részesülőkaránya (százalék)

seRászorult-sági arány foglalkoztatoaránya (százalék)

Támoga-tottsági arány

Egyenlőtlen-

tó Cigányok aránya a te-lepülésen (százalék)

Teljes la- Cigány la- Teljes la-kosság kosok kosság

Cigány lakosok

Átlag 1,5 7,1 0,6 3,5 -2%

N 158 145 4,7

161 150 5,8 1,2

Átlag 2,6 10,6 0,9 5,2 2-8%

N 140 134 4,1

145 141 5,8 1,4

Átlag 3,4 11,3 1,0 3,8 8-20%

N 122 121 3,3

124 123 3,8 1,2

Átlag 7,6 13,4 1,7 3,2 20%-

N 114 113 1,8

113 112 1,9 1,1

Átlag 3,5 10,4 1,0 4,0 Összesen

N 534 513 3,0

544 526 4,0 1,3

A település méretével fordítottan arányos a rászorultak aránya mind a teljes, mind a cigány

lakosság körében, azaz a kisebb településeken a szegénység koncentráltabb, mint a nagyobba-

kon (17. sz. táblázat). A különbségek a teljes és a cigány lakosok között azonban épp fordítva

alakulnak, azaz minél nagyobb településen járunk, annál nagyobb a különbség a teljes és a ci-

gány lakosok rászorultsági aránya között. Míg 500 fő alatt kétszer nagyobb a szegénység va-

lószínűsége a cigányság körében a teljes lakossághoz képest, addig 2000 fő felett közel ötszö-

rös. A közhasznú foglalkoztatás arányai hasonló módon alakulnak, bár cigányság esetében

nem mutatnak határozott tendenciát. A támogatottsági mutató azonban egyértelműen azt jelzi,

hogy minél nagyobb a település, annál nagyobb a cigányság felülreprezentáltsága a közhasznú

foglalkoztatottak körében.

39


a település mérete szerint

Aktív nél-kü o-

ci -

Közhasznú munkás-kén t-ta )

ségi együtt-

korú munkaliek rendszeres sz

ális segélyében részesülők aránya (százalék)

Rászorult-sági

mutató t foglalkoztato

k aránya(százalék

Támoga-tottsági mutató

Egyenlőtlen-

ható Település mérete(fő)

Teljes la- Cigány la- Teljes la-kosság kosok kosság

Cigány lakosok

Átlag 6,0 12,2 1,8 4,0 -500

N 136 131 2,0

140 133 2,2 1,1

Átlag 3,2 10,6 1,0 4,8 500-1000

N 143 142 3,3

146 144 4,8 1,4

Átlag 3,1 9,7 0,7 3,3 1000-2000

N 108 105 3,1

110 107 4,7 1,5

Átlag 1,9 8,9 0,5 3,6 2000-

N 148 135 4,7

149 142 7,2 1,5


N 535 513 3,0

544 526 4,0 1,3

Az egyenlőtlenségi együttható is hasonló tendenciát mutat, azaz a település méretével egyene-

sen arányban nő a cigányság közhasznúként való foglalkoztatásának rászorultság által nem

indokolt mértéke.

A régiók közötti különbségeket vizsgálva láthatjuk, hogy míg a cigány lakosok rászorultsági

mutatóit alapul véve a legjobb helyzetben lévő régió Közép-Magyarország, a teljes lakosság

arányait nézve Közép- és Nyugat-Dunántúl, ahol egyben legnagyobb a cigányság felülrepre-

zentáltsága a rászorultakon belül. A támogatottság esetén is hasonló aránykülönbség tapasz-

talható, ezért igazán jelentős etnikai egyenlőtlenségről nem beszélhetünk. Egyedül Közép-

Dunántúl esetében marad alatta a cigányság támogatottsági esélye a nem cigányokénak,

Észak-Magyarország és Észak-alföld esetében viszony másfélszer akkora esélye van a rászo-

rult cigány lakosságnak, hogy közhasznúként foglalkoztassák, mint a teljes lakosság esetén.

40


régiók szerint

Akt a-nélküliek rendszeres

rés ya

Közhasznú munkás-kén t-

ív korú munk

szociális segélyében zesülők arán(százalék)

t foglalkoztatotak aránya (száza-

lék) Régió

T Teljes la-

ségi együtt-

eljes lakosság

- Cigány lakosok

Rászorult-sági

mutató

kosság Cigány lakosok

Támoga-tottsági mutató

Egyenlőtlen-

ható

Átlag 1,4 4,3 0,8 2,6 Közép-Magyarország N 34 31

3,1 34 34

3,3 1,1

Átlag 0,9 6,3 0,4 2,3 Közép-Dunántúl

N 69 62 7,0

72 66 5,8 0,8

Átlag 1,0 6,2 0,5 3,9 Nyugat-Dunántúl

N 73 72 6,2

75 71 7,8 1,3

Átlag 4,5 12,7 1,1 3,6 Dél-Dunántúl

N 131 126 2,8

133 130 3,3 1,2

Átlag 5,9 15,5 1,4 5,3 Észak-Magyarország N 114 112

2,6 114 113

3,8 1,5

Átlag 4,3 11,0 1,5 5,8 Észak-alföld

N 72 70 2,6

73 70 3,9 1,5

Átlag 3,0 6,8 1,0 2,3 Dél-alföld

N 41 41 2,3

43 43 2,3 1,0


N 535 514 3,0

544 527 4,0 1,3

Megjegyezzük még, hogy a közhasznú foglalkoztatás országos arányszámai mind a cigány

mind a teljes lakosságra vetítve megegyeznek a tavalyi vizsgálatban kapottakkal, a kategóriá-

kon belüli arányok azonban már eltérnek attól mind regionális, mind településméret szerinti

bontásban15.

A közhasznú munkát végzőkkel kapcsolatban két dolgot feltételezhetünk: 1) a településeken

vannak olyan mértékben szegények, akiknek helyzetén ez a támogatási forma – ellentmondá-

saival együtt – segíthet, illetve 2) az önkormányzat a szociális helyzeten kívül is valamilyen

különbséget tesz rászorultak között, így diszkriminálva azok egy körét. Hogy a két lehetőség

közül egy-egy település esetében melyik az igaz, adataink alapján nem tudunk választ adni.

15 Fleck Gábor: Segélyek és közhasznú munkák. In: Simonovits-Fleck: Jelentés, A TÁRKI Önkormányzati Adatbank 2001 őszi adatfelvétele. Kutatási jelentés. Tárki, 2002, 48-9

41

Iskolai egyenlőtlenségek

Az önkormányzatok megbecsülték, hány iskoláskorú él a településen, ebből hány cigány, il-

letve hányan járnak helyben, illetve más településen iskolába. Ezen adatok alapján számol-

tunk egy egyenlőtlenségi együtthatót, mely megmutatja a máshova iskolába járok arányának

hányadosát, azaz hogy a teljes iskoláskorú lakossághoz képest a cigányok milyen eséllyel jár-

nak nem saját településükön iskolába.16

A cigányság településen belüli aránya ugyan nem tendenciaszerűen, de hat az iskolai egyen-

lőtlenségre (19. sz. táblázat). Előzetesen azt feltételeztük, hogy minél magasabb a cigányok

aránya, annál nagyobb lesz a különbség a teljes lakosság javára. Ezzel szemben ahol a cigány

lakosság aránya 2 % alatt marad, a cigány gyerekeknek fele akkora esélyük van más iskolába

kerülni, mint a teljes lakosság esetében. Ennél nagyobb aránynál ez az átlag körül mozog, de

soha nem megy 1 fölé, azaz a cigány gyerekek mindig kisebb arányban mennek más iskolába.

19. sz. táblázat Az általános iskolába járás egyenlőtlenségei,

a cigány lakosság aránya szerint

Máshova jár iskolába (százalék) Cigányok aránya a településen

(százalék) Teljes isko-láskorú

Cigány isko-láskorú

Egyenlőtlenségi esélyhányados

Átlag 20,7 10,4 -2%

N 142 87 0,5

Átlag 18,9 15,3 2-8%

N 107 95 0,8

Átlag 21,3 19 8-20%

N 100 96 0,9

Átlag 24,7 19,8 20%-

N 91 88 0,8

Átlag 21,2 16,2 Összesen

N 440 367 0,8

A cigányok iskoláskorúakon belüli aránya az előzőnél még erősebben kellene befolyásolja az

egyenlőtlenséget, azaz minél nagyobb a cigány gyerekek aránya, annál nagyobb kellene le-

16 Adataink nem tartalmazzák azon településeket, melyek nem rendelkeznek saját iskolával, így onnan az összes gyermek más iskolába jár.

42

gyen az esélykülönbség. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy ahol legkisebb, 5 százalék alat-

ti a cigány gyerekek aránya, ott sokkal nagyobb különbséggel találkozunk (20. sz. táblázat). A

cigány gyerekeknek 0,4-nyi akkora esélye van más iskolába kerülni, mint az összes gyereknek

együttvéve, míg nagyobb arány esetén a számok nem térnek el az átlagtól. Annyi azonban

igaz, hogy az arány növekedésével mind a teljes, mind a cigány iskoláskorúak körében egyre

nagyobb a máshová járók aránya.


az iskoláskorú cigányok aránya szerint

Cigányok aránya aziskoláskorúak között Teljes isko-

láskorú Cigány isko-

láskorú


19,8 8,5 -5%

N 129 82 0,4

Átlag 20,4 17,3 5-25% 0,8

Máshova jár iskolába (százalék)

Átlag

N 129 82 Átlag 23,6 19,8

25%- N 129 82

0,8


N 129 82 0,8

Hasonlóan alakul a településmérettel való összefüggés. Minél kisebb a település, annál való-

színűbb, hogy a gyerekek más iskolába járnak, de az egyenlőtlenséget a településméret nem

befolyásolja (21. sz. táblázat), az minden kategóriában az átlag körül van.

43


a település mérete szerint

Máshova jár iskolába (százalék) Település mérete

(fő) Teljes isko-láskorú

Cigány is-koláskorú


Átlag 45,4 37,4 -500

N 75 52 0,8

Átlag 26,7 22,6 500-1000

N 128 106 0,8

Átlag 11,3 7 1000-2000

N 106 95 0,6

Átlag 10 8,1 2000-

N 130 113 0,8


N 440 366 0,8

A máshová iskolába járók aránya a három dunántúli régióban és Észak-Magyarországon a

legmagasabb a teljes iskoláskorúak esetében (22. sz. táblázat). A cigány gyerekek mutatói

esetében ez inkább csak Dél-Dunántúlra és Észak-Magyarországra igaz. Nagyobb egyenlőt-

lenségről Nyugat-Dunántúl esetében beszélhetünk, ahol a cigány gyerekek más iskolába kerü-

lésének 0,6-szer akkora esélye van, mint a teljes gyerekarányra számolva. Közép-

Magyarországon közelít a helyzet leginkább az esélyegyenlőséghez.

44


régiók szerint

Máshova jár iskolába (százalék)

Régió

Teljes is-koláskorú

Cigány is-koláskorú


Átlag 12,3 10,5 Közép-Magyarország N 32 30

0,9

Átlag 23,3 16,7 Közép-Dunántúl

N 55 37 0,7

Átlag 25,5 14,4 Nyugat-Dunántúl

N 62 41 0,6

Átlag 28,5 24,1 Dél-Dunántúl

N 89 76 0,8

Átlag 27,0 21,4 Észak-Magyarország N 99 90

0,8

Átlag 7,9 6,2 Észak-alföld

N 64 57 0,8

Átlag 10,1 8,3 Dél-alföld

N 41 35 0,8

Mean 21,2 16,1 Összesen

N 441 367 0,8

Etnikai konfliktusok a településen

Az önkormányzati vezetőket összesen négy, a cigány lakossággal kapcsolatba hozható konf-

liktus-típus létéről kérdeztük. A cigányok által is lakott települések 18 százalékában van va-

lamilyen konfliktus (23. sz. táblázat). Legjellemzőbb a cigány és nem cigány lakosság közötti,

majd a cigányok és az önkormányzat közötti ellentét, legkevésbé a parlamenti és a kisebbségi

önkormányzati választással összefüggő.

45

23. sz. táblázat A különböző konfliktusfajták mértéke a településen (százalék)

…cigány-nem cigány lakosok kö-

zött

…a parla-menti vá-lasztások

során

…a kisebbségi önkormányzati

választások során

…a cigány lakosság és az önkormányzat

között

…bármilyen konfliktus

(kumulatív)


-2% 7 1 1 4 8 2-8% 19 1 3 11 20 8-20% 17 3 5 11 24 20%- 12 2 6 12 22


…a településen élő cigányok száma szerint 1-25 fő 11 1 1 6 12 26-100 fő 12 2 2 8 14 101-200 fő 17 2 7 15 28 200 fő felett 18 3 6 12 25

…régiók szerint Közép-Magyarország 17 - - 9 18 Közép-Dunántúl 13 1 3 7 15 Nyugat-Dunántúl 13 - - 12 14 Dél-Dunántúl 10 2 4 4 14 Észak-Magyarország 13 1 4 12 21 Észak-alföld 20 6 8 11 28 Dél-alföld 17 2 2 12 21

Ha a kumulatív arányt nézzük feltűnő, hogy bár mind a cigány arány, mind a cigányok száma

és a település mérete esetében a nagyobb kategóriák felé haladva nő a konfliktusos települé-

sek aránya, a legnagyobb kategóriák esetében a tendencia megtorpan, vagy megfordul. A la-

kosságon belüli konfliktusok 2 százalék alatti cigány arány alatt viszonylag ritkák, afölött

azonban hirtelen megugranak, majd 20 százalék felé közeledve ismét csökkenni kezdenek. A

cigány lakosok és az önkormányzat közötti konfliktusok ismét nem jellemzőek 2 százalékos

cigány arány alatt, afölött viszont rögtön 10 százalékot meghaladó mértékű minden kategóriá-

ban.

46

A település méretével egyenes arányban nő a lakosságon belüli konfliktusok esélye. Ez a ci-

gányok és az önkormányzat közötti konfliktusokra is többé-kevésbé igaz, bár a tendencia nem

olyan határozott, a legfelső kategóriában megtorpan.

A cigányok száma hasonló összefüggést mutat. Minél több cigány él a településen, annál na-

gyobb az esélye, hogy a lakosok között konfliktusok alakulnak ki. Az önkormányzattal való

konfliktusok megint hasonlóan alakulnak, mint az előző megoszlások esetén, itt is megtor-

pannak a legfelső kategóriánál. A kisebbségi önkormányzati választásokkal kapcsolatos konf-

liktusok cigányszámmal való összefüggése ezzel párhuzamos, bár a különbségek nagyobbak.

A dunántúli régiók a legkevésbé konfliktusosak, míg Észak-alföld a leginkább az, ha az ösz-

szesített adatokat nézzük. Lakosságon belüli konfliktus Észak-alföldön van a legnagyobb

arányban, Dél-Dunántúlon pedig a legkevésbé jellemző. A parlamenti választások során csak

Észak-alföldön volt észrevehető arányban konfliktus a cigány lakossággal kapcsolatban, a ki-

sebbségi választások ugyancsak itt okoztak leginkább ellentéteket. Az önkormányzatoknak

leginkább Nyugat-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és a két alföldi régióban volt konflik-

tusa a cigány lakosokkal, legkevésbé Dél-Dunántúlon.

Igen erős összefüggést mutat a konfliktusok alakulása a cigányság településen belüli térbeli

elhelyezkedésével (24. sz. táblázat). Ha az összesített konfliktusokat vizsgáljuk, a telepi kö-

rülmények között élő cigányság esetén a konfliktusok aránya jelentősen meghaladja a másik

két kategóriában tapasztalt mértéket. Kevesebb a konfliktus azokon a településeken, ahol a ci-

gány lakosság elszórtan él, még kevesebb, ahol mind a két térbeli elhelyezkedés jellemző a

településre. Ez a tendencia figyelhető meg a lakosok közötti konfliktusok esetében is. A lako-

sok és az önkormányzat közötti konfliktusokat csak a telepen való élet fokozza erősen, a má-

sik két kategória között azonban nincs különbség. A kisebbségi önkormányzati választásokkal

kapcsolatos konfliktusok alakulása az egyetlen kivétel, ahol a telepszerűen élő cigányság ese-

tén nincs semmiféle összetűzés.

47

24. sz. táblázat A különböző konfliktusfajták mértéke a cigány lakosság településen belüli

elhelyezkedése szerint(százalék)


zött


során




között


(kumulatív)

Telepszerű 30 6 - 24 36 Elszórt 17 2 4 8 20 Vegyes 10 1 3 9 16 Összesen 14 2 3 9 18

Hasonlóan erős az összefüggés a cigányok száma változásának érzékelésével (25. sz. táblá-

zat). Azon települések esetében, ahol az önkormányzati vezető a cigányok számának növeke-

dését érzékelte, a települések negyede konfliktusos, és szinte minden típusú konfliktus itt éri

el a legmagasabb arányt. A stagnáló és csökkenő cigányságot érzékelők között nincs jelentős

különbség, bár a lakosok közötti konfliktus csökkenés esetén valószínűbb. Itt felvetődik a for-

dított okozati összefüggés lehetősége, azaz hogy a konfliktusok miatt fokozott az elvándorlás.

25. sz. táblázat A különböző konfliktusfajták mértéke

a cigányság számának változása szerint (százalék)


zött


során




között


(kumulatív)

Nem változott 4 1 1 5 7 Növekedett 18 2 5 12 25 Csökkent 9 - 6 3 9 Összesen 14 2 3 9 18

48

5. Idegenforgalom, kiskereskedelem, bevásárlóturizmus (Botos Krisztina - Michalkó Gábor, MTA Földrajztudományi Ku-

tatóintézet)

A Belügyminisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az MTA Nemzetközi

Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont és a TÖOSZ (LOGIN) megbízásából az összes

magyarországi helyi önkormányzatra kiterjedő 2002. évi kutatás kiemelt kérdésként kezelte az

informális piachelyek és a turizmus sajátos kapcsolatára vonatkozó ismeretek feltárását. A

vizsgált problémakör fontossága abból a felismerésből eredeztethető, hogy hazánk turizmusá-

ban továbbra is meghatározó szerepet foglal el a külföldiek áru-, vagy szolgáltatásvásárlási

motivációval indokolható látogatása, amely folyamatban figyelembe kell venni legtöbbször az

önkormányzatok hatáskörébe tartozó informális piachelyek szerepét.

Az informális piacokon realizálódó kiskereskedelem és a turizmus akár önmagukban, akár

egymással sajátságos szimbiózist alkotva a gazdaság azon területeihez tartoznak, amelyekről

kevés megbízható információ áll a döntéshozók rendelkezésére. Ezen jelenségek számos ösz-

szetevője a szürke, vagy a feketegazdaság diszkrét homályába vész, így feltételezésünk szerint

a turizmust és kiskereskedelmet szolgáló terület gazdájaként az önkormányzatok képviselik

azt az információforrást, amelyből azokkal kapcsolatban a lehető leghitelesebb kép nyerhető.

A magyar gazdaság és az önkormányzat saját gazdasági helyzetének jelenlegi és jövőbeli

megítélésben a helyhatóságok többségének nyilatkozata nélkülözi a derűlátást. Azokon a tele-

püléseken, amelyek életében - szakértői becslés alapján - a turizmusnak számottevő szerepe

van, az önkormányzat jelenlegi (4,78 pont) és jövőbeli (4,69 pont) gazdasági helyzetét kedve-

zőbben látják mint az országos átlag. Figyelemre méltó, hogy azon idegenforgalmi vonzerővel

rendelkező települések (Lajosmizse, Decs, Gyöngyöspata, Szalonna, Köveskál, Makó) közül,

amelyek 8-10 pontra értékelték a település jelenlegi, vagy jövőbeli gazdasági helyzetét mind-

össze Lajosmizse adott mindkét idősíkra vonatkozóan magas pontszámot. A pesszimista (1-3

pont) önkormányzatok köre sokkal szélesebb, mint az optimistáké, így itt csak azok kerülnek

említésre, akik a jelent és a jövőt is elkeseredetten látják (Kárász, Pusztavacs, Tiszalök, Ják,

Csaroda, Tákos, Csengersima, Szilvásvárad, Balatonfüzfő, Hegyeshalom). Az önkormányzat-

ok saját gazdasági helyzetének megítélését elenyésző mértékben befolyásolja az a tény, hogy

területükön a település bevételeire kedvező hatással lévő (vagy azzá tehető), a turistaforgalom

kiváltására alkalmas vonzerő helyezkedik el. Az önkormányzatok annak ellenére, hogy felis-

49

merték a turizmus településfejlesztő hatását, nem képesek azoknak a beruházásoknak a finan-

szírozására, amelyek elengedhetetlenek lennének a turizmusba invesztálni szándékozó vállal-

kozók bevonására.

1. sz. táblázat

Az önkormányzatok jelenlegi gazdasági helyzete a lakosság turizmusból származó jövedelme-inek függvényében (%)

Elemszám Az önkormányzat jelenlegi helyze-te

Összesen

Rossz Közepes Jó Nincs ilyen 633 42 56 2 100 Min. 10% 91 31 64 5 100 Összesen 724 41 57 2 100

Önkormányzat jövője Nincs ilyen 637 32 64 4 100 min. 10% 90 24 72 4 100 Összesen 727 31 65 4 100

Annak ellenére, hogy kedvezőbben látják az önkormányzat jelenlegi és jövőbeni gazdasági

helyzetét azok, akik olyan településen élnek, ahol nagyobb szerepe van az idegenforgalmi be

jelentés - tarki · 2019. 12. 10. · 1. sz. ábra az önkormányzat jelenlegi...

Documents