Jogszabályok és a valóság1993-2013

20 év. Hogy is van ez? IX. Országos Szociális Szakmai Konferencia

Keszthely, 2013. november 7.

Czibere KárolyReformátus Szeretetszolgálatczibere.karoly@reformatus.hu

Szabályozási elemek

A szociális szolgáltatások szabályozásának fontosabb elemei:

Jogosultság Elsődleges ellátási felelősség Másodlagos ellátási felelősség Finanszírozás Kapacitásszabályozás Szolgáltatás tartalomszabályozása

Jogosultság A jogosultság alapja:

• Alanyi jog - univerzális• Jövedelmi és/vagy vagyoni rászorultság• Előzetes járulékfizetés

Magyarországon a szociális szolgáltatások területén túlnyomórészt alanyi jogon jár az ellátás – ez nem változott az elmúlt 20 évben

Ezen belül lehet szűkebb vagy tágabb szabályozás: a szociális törvény rendkívül tágan húzta meg a határt, és az elmúlt 20 évben folyamatosan szűkített

A szűkítés eszköze a rászorultság-elv• Gondozási szükséglet- akadályozottság – ADL, iADL –

Önellátási képesség• Jövedelmi – Vagyoni – Fogyasztási

Látszat-szűkítés: HSNY – gondozási rászorultságra alapozása: ellenőrzés hiányában elszaladó kapacitások

Ellenpélda: Támogató szolgálatok. Ellenőrzés után lefeleződő kapacitás. Dilemma: Jogosultság célzottságának erősítése lehetséges-e? (pl. idős

napközi, bölcsőde, bentlakásos ellátás, stb.) Dilemma: hogyan lehet és kell-e egyszerre kezelni a jövedelmi és

gondozási rászorultságot?

Elsődleges ellátási felelősség Elsődleges felelősség: ki felelős a szociális védelemért egy

adott területen? Kezdetben: önkormányzat (települési és megyei) Majd ennek két eszköze:

• szociálpolitikai kerekasztal• szolgáltatástervezési koncepció

Mennyire vették komolyan az önkormányzatok ezt a felelősségüket szankció hiányában?

Probléma: a szociális probléma nem áll a helységnév-táblánál

A kistérségi szerveződés ösztönzése nem ebből, hanem a méretgazdaságosságból indult ki

A 2000-es évek közepétől az állami felelősségvállalás erősödése: pályázati úton finanszírozott szolgáltatások

2012-től: szakellátás + pályázatos szolgáltatások esetében: állam

2012: recentralizáció – MIK 2013: recentralizáció - SZGYF

A társadalompolitikai ágazatok

Egészségügy

Szabályozás

Univerzálistranszferek

Biztosítási elvű transzferek

Foglalkoztatás

Szabályozás

Univerzálistranszferek

Biztosítási elvű transzferek

Időskori biztonságSzabályozás

Univerzálistranszferek

Biztosítási elvű transzferek

Családpolitika

Szabályozás

Univerzálistranszferek

Biztosítási elvű transzferek

Önkormányzatok

Rászorultság elvű transzferek

DEKONCENTRÁCIÓ

DECENTRALIZÁCIÓ

2011: szakigazgatási szervek egy szervezetbe tömörítése: KORMÁNYHIVATAL

2013: JÁRÁS: a Kormányhivatal kistérségi szintű szerve, területi kirendeltsége

Másodlagos ellátási felelősség

• Alapesetben: önkormányzat, kiegészítő jelleggel: egyházak, civilek

• Kezdetben 3 fenntartói szektor, önkormányzati dominancia• 2000-es években felerősödő civil fenntartás• 2007-2011: felerősödő egyházi fenntartás• 2011-2013: felerősödő állami fenntartás• A decentralizált eszközrendszer eredményességi kudarcai• Ezeket a problémákat a korábbi kormányok is érzékelték, és

számos intézkedésben tetten érhető • segélyek megkettőződése: normatív-méltányossági• diszkrecionalitási kör szűkítése• együttműködési kötelezettség szabályozása

• A jelenlegi megoldás radikális: nem javítgatja tovább a decentralizált eszközt, hanem – mint alkalmatlant - kidobja. Helyette dekoncentrált eszközöket alkalmaz. (SZGYF és megyei kirendeltségei)

Recentralizáció melletti érvek A minőség javulhat, mert nem egyedül a

profitmotívum határozza meg a szolgáltatás minőségét

Csökken az ár: az államnak célja lehet az alacsonyabb jövedelműek hozzáférésének erősítése

Az ágazat irányítása hatékonyabb, ha a kezében van a tulajdon döntő része is

Kedvező foglalkoztatási hatás Technológiai fejlesztésre gyakorolt kedvező hatás: a

profit nem hagy forrást a fejlesztésekre Az intézmények szolgáltatási színvonal-

egyenetlenségeinek csökkenése Innovációk felkutatása, Modellkísérletek (állami szerepvállalás erősödése

idején megnő a kereslet az outcome-mérések iránt) Koncentráltabb, tervszerűbb fejlesztések

Finanszírozás A finanszírozás volumene: a szolgáltatási kassza nem

csökkent az utóbbi 3 évben

A finanszírozás módja: • Döntően: fejkvóta. (Előnye: verseny a kliensért, de

aláírás után nincs ösztönzés a minőségi szolgáltatásra.)• Feladategység (támogató szolgálatok): merev,

rugalmatlan, bürokratikus megoldás, de a finanszírozás alapja itt első alkalommal a szolgáltatás-elem.

• Bérfinanszírozás: közoktatásból behozott logika, amely – még – nem működik

A finanszírozás reálértéke

A magánfinanszírozás lehetőségei:• Térítési díj-szabályozásban a differencia-szabály• Egyszeri belépési díj szabályozása

A bentlakásos normatíva reálértéke

-100

-80

-60

-40

-20

0

20

40

reálérték% reál(kum)%

Kapacitásszabályozás 14 éven keresztül nem volt kapacitáskontroll Ez csak nagyon finom jogosultságszabályozás esetén

működött volna Ennek hiányában súlyos torzulásokhoz vezetett Első kísérlet: 2007: ITKR – 7 szolgáltatás esetében belépő

kapacitás feles finanszírozása Második kísérlet: 2008: pályázati rendszer Harmadik kísérlet: az automatikus befogadás elvének

megszüntetése (működési engedély esetén automatikus befogadás a finanszírozásba)

2012: kapacitáskontroll, átvételi akadályok és elválik az engedély a finanszírozástól

2013: még a szigorú kapacitáskontroll mellett is emelkedik a kapacitások száma (önkormányzatok mentesülnek + EU-fejlesztésű szolgáltatások), ezért folyamatos szűkítő jogszabály-értelmezés

Miért jó a pályázati rendszeren keresztül történő kapacitás-allokáció?

(szenvedélybetegek közösségi ellátása)

Szolgáltatási tartalom szabályozása

Keveset változott: intézményként definiált rögzített szolgáltatás-csomagok

Volt egy-két terület, amelyet többször újradefiniáltak, pl. családsegítés A humánerőforrás-igényes szolgáltatás előtti szolgáltatások hiánya Pénzbeli, természetbeni ellátások és szolgáltatások

összekapcsolhatóságának hiánya. DE: adósságkezelési szolgáltatás Mereven elkülönülő klienscsoport-alapú szolgáltatásprofilok. DE:

falugondokság Alap- és szakellátás nem kapcsolódása. DE: idősügyben azonos gondozási

rászorultság-értékelés A merev szolgáltatáscsomagok első feloldási kísérlete: 2013: támogatott

lakhatás Fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg és hajléktalanok

ellátásában alkalmazható Lényege: a merev intézményi ellátási profilok feloldása szolgáltatásokban

+ a lakóhely, a munkahely és a szabadidő-eltöltés helyének szétválasztása A szolgáltatás felépítése:

• Lakhatás• Kötelező kísérő szolgáltatások – esetvitel, kísérő támogatás• Fakultatív kísérő szolgáltatások – étkeztetés, ápolás-gondozás, fejlesztés,

társadalmi életben való részvétel segítése Úgy tűnik, sikerül elkerülni az intézményesülési túlszabályozást (pl.

konyhaelőírások, tűzrendészet, stb.)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!