KÁLMÁN TIBOR

kortárs tervezőgrafika alakulására egy magyar, Kálmán Tibor volt a leg-

nagyobb hatással.

Kálmán Tibor (1949. július 6. – 1999. május 2.) egy befolyásos magyar származású amerikai gra-fikus, akinek a munkái jól ismertek a világban, mint Colors magazin szerkesztője majd, mint főnöke vált híressé.

Kálmán Tibor Budapesten szüle-tett és 1956-ban, hétéves korában, szüleivel együtt, hogy elkerüljék a szovjet inváziót egy Amerikai Egyesült Államokba menekültek, a New York állam béli kisvárosba Poughkeepsiebe telepedtek le.

Amikor a magazin megszületett, ez-zel a címlappal jött a világra

1

KÁLMÁN TIBOR AZ ELFELEJTETT BETŰGURU

KÁLMÁN TIBOR

Az alsó- és a középiskola elvégzése után a New York Egyetemen tanult új-ságírást 1967-től 1970-ig. Ezen időszak alatt dolgozott az egyetemi újság-nak és szervezője lett a Students for Democratic Society (SDS – Diákok a Demokratikus Társadalo-mért) csoportnak. Kálmán Tibor olyan aktivistaként definiálta magát, akinek céljai elérésében a grafi-kai tervezés segít. Ezek a célok a jó design alkalma-zása és a társadalmi fele-lősségvállalás volt. Ezen eszmék felvállalása és sa-ját hitvallása vezetett oda, hogy a nyolcvanas évek-ben, mint a grafikai design fenegyereke, vagy „rossz-fiúja” vívjon ki magának el-ismerést.

2

KÁLMÁN TIBOR

1971-ben egy kis New York-i könyvesboltban dol-gozott, ahol egyik alkalom-mal saját szája íze szerint rendezte be a kirakatot, ami olyan jól sikerült, hogy később a cég kreatív igaz-gatójává választották.

1979-ben Kálmán fele-ségével megalapította az M & Co tervező céget, Designeri hírneve ekkor kezdett széles körben ter-jedni. Ügyfelei voltak töb-bek között a Formica, a Subaru, a Willywore, az MTV (Music Television),

A Florent étterem étkezésre utaló anatómiai rajzai, kissé naivak egy csipetnyi iróniával abszurd humorral füszerezve.

3

Ezek a csokoládék bizonyítják az M & Co azon képességét, hogy a paródia beépítése a tervezési folyamatba a legnyilvánvalóbb grafikai megoldás.

KÁLMÁN TIBOR

a Florent Étterem, a MoMa, a Chiat/Day és a Talking Heads zenekar, de Kálmán Tibor határozta meg a Time Square jelenlegi arculatát is.

Az M&Co zászlajára tűzte és partnerei felé is képviselte a társadalmi felelősségválla-lás eszméjét. Ügyfeleit arra bíztatta, hogy reklámjaikban bátran közöljenek politikai és társadalmi üzeneteket. Egy-szer, karácsony alkalmából, háromszáz megbízójának küldött hajléktalan-csoma-gokat, melyekben szend-vics, keksz és édesség volt,

Papír nehezék. 1984.

M & Co által előállított szellemes papírnehezékek, szitanyo-

mott vinil-műanyagból, a gyürött papírral paro-

dizálták az eldobott gondolatokat.

4

Ez a fénykép a Florent étterem identitás-összetevőit ábrázolja. Kombinációja a vázla-tos piktogramoknak és a mezőgazdasági gépészetnek. Egy-fajta útvonalat mu-tat a szaftos steak elkészítéséhez. Az eredmény brutálisan őszinte, és még egy kissé szürreális is.

KÁLMÁN TIBOR

máskor pedig egy könyvecs-két kaptak a partnercégek, melyben adatokat közöltek a szegénység mértékéről. Az ünnepi kiadványt egy segély-szervezet címére szóló borí-tékkal és húsz dollárral egé-szítették ki, így ösztönözve az ügyfeleket további adako-zásra.

Később több meghatározó magazinnál is fontos posz-tot töltött be. Elsőként kreatív igazgatóként az Artforum ar-culatát tervezte és felügyelte 1987 és 88 között.

Kálmán elutasította az egyezményeket a maga-zin designjába, Elvetette a hasábokat, amelyek korlátozzák a tervezőt, de mégis rendezett és ismétlődő az elrendezés. M & Co jól struk-turálta a szöveget ebben a műtárgy ajánló katalógusban. Kálmán a címlapon elég trükkösen helyezi el a magazin logóját.

5

KÁLMÁN TIBOR

Ez a portré pár bemutatja az olvasónak John Lydon

egy ismert amerikai punk ikon inkarnációit. Kálmán

megtanulta, hogy jó fotó helyet érdemel a lapban.

Ez az ami elterjed és ön-magáért beszél.

Kálmán elveti a klasszikus magazin-tervezés egyezményeit, inkább olyan esz-közöket alkalmaz, amelyek kiemelik a sajátos jellemzőit a témának, hogy segítségével színes, ironikus vagy expresszív tipográfiai hatást érjen el.

6

1989-ben az Interview magazin művészeti vezetője lett, ahol 1991-ig dolgozott.

KÁLMÁN TIBOR

Az igazi, nagy je-lentőségű felké-rés 1991 végén érkezett: az olasz Benetton divat-cég saját szer-kesztésű, Colors című magazin-jához hívták, hogy egy olyan, elegáns megje-lenésű lapot ké-szítsen belőle, amely hitelesen képviseli a cég radikális erkölcsi vi-lágnézetét.

A makro és mikrovilág, a csillagok, egy atom. Számos kép - némelyik

lenyűgöző, némelyik sokkoló - hatást is gyakorolhatnak a környezetükre. Olyanok mint egyfajta emlékeztetők, hogy nem mi

vagyunk az egyedüli tulajdonosai a Föld boly-gónak. Az ilyen képek önmagukért beszélnek ninc-

senek nyelvi és kulturális különbségek a megértésük során.

7

Ügyfelének az M & Co találta ki a nevét, a koncepciót és a logót. Az “Orchestra” egy zenei analógiát sugall és ehhez kapc-solódik a grafika is.

KÁLMÁN TIBOR

Kálmánt ebben a munkájában a finom játékosság jellemzi. A fordított óra figyelmezteti a viselőjét, “Ne poc-sékoljon el egy percet sem”.

Kálmán úgy tervezte ezt az órát, hogy 90 fokos szögben kell olvasni, Így meg lehet osz-tani a kíváncsi metró utasokkal az információt. Természetesen azt is be be lehet állítani, hogy hagyományosan is olvasható legyen.

8

1993-ban, Kálmán M & Co-t bezárta és elköltö-zött Rómába, hogy ki-zárólag a Colors ma-gazinnál dolgozzon. Az amúgy is sok fo-tóval dolgozó ma-gazin Kálmán Ti-bor főszerkesztő-sége alatt nyerte el végleges arcu-latát. A Colors idő-szaki lap jelenleg egy-egy téma köré csoportosulva, kizá-rólag képekben fejezi ki a megfogalmazni kí-vánt gondolatokat.

KÁLMÁN TIBOR

Kálmán ezzel a megoldással gyakorlatilag egy új nyelvezet teremtett, ami mérföldkőnek számít korunk vizuális kultúrájában. A multikulturális magazin szerkesztését annyira komolyan vette, hogy évekre Rómába költözött. A magazint a világ többi részén árulták, mivel a Colors alapve-tően a multikulturalizmusra és a globális öntudatra összpontosított.

9

1994-es megjelenésekor hatalmas felháborodást okozott, amikor a volt amerikai elnök Ronald Reagan fényképét használta fel Kálmán a plakátjához. Aki úgy néz ki, mint egy lesoványodott AIDS-beteg. Pedig a célja csak egyszerűen az volt, hogy megpróbálta kitalálni, hogyan lehetne empatikus érzéseket kelteni az emberekben az AIDS irányában. “Tessék így néz ki egy híresség, hogy ha AIDS-es”! Azért választotta Ronald Reagant, mert az arcát ijól ismerték az emberek, és mert egy nagyon negatív álláspontja volt az AIDS ellen!

KÁLMÁN TIBOR

E szempont miatt leközöltek néha nagyon merész grafikai terveket köztük egy sorozatot, amely egyik darabján, több híres ember mellett Erzsébet királynőt is úgy ábrázolták, mint a faji kisebbséget.

10

Max Makes A Million c. gyerek könyve, 1990.1991Kálmán feleségének az illusztrátor Maira Kalman-nak a kézzel festett szövegei M & Co gondozásában jelentek meg. A szöveg expresszionista vonala elég jól színesítette a cég tipográfiai palettáját.

KÁLMÁN TIBOR

Kálmán a legfőbb kreatív erő Colors magazin mögött egészen addig, amíg a kezdődő non-Hodgkin lymfóma nevű betegsége, lénye-gében leukémia egy fajtája miatt kénytelen volt otthagyni a szerkesz-tőséget. Miután visszaköltözött az Amerikai Egyesült Államokba újra megnyitotta az M&Co ügynökséget és mesterkurzusokat tartott a New York-i Visual Arts iskolában. 1999-ben Puerto Ricoban érte a halál, nem sokkal azelőtt, hogy a San Francisco-i Modern Művészetek Múzeumában Tiborocity címmel ki-állítása nyílt. A saját maga írta élet-rajzi könyve, a Perverz optimista 1998-ban jelent meg.

11

A felső képen a Kálmán által tervezett logóját lát-hatjuk a zenekarnak.A többi kép a cd borítót ábrázolja a fedelén jellemzően pillanatképeket láthatunk a zenekar születésnapi bulijáról. A bal felső sarokban: az előlapját, a jobb felső sarokban: a hátlapját lát-hatjuk.

KÁLMÁN TIBOR

12

Ma is erős a hatása M & Co-nak, amely lényegében Kál-mán munkájának az eredmé-nye.

Sok tervező, mint Stefan Sagmeister , Stephen Doyle, Alexander Isley , Scott Stowell , és Emily Oberman, akik vele együtt dolgoztak, mind folytat-ták az általa megkezdett utat.

Howard Milton és Jay Smith, akik szintén együtt dolgoztak Kálmánnal 1979-ben megálla-pították a Smith & Milton céget Londonban. Haláláig kitartott mellette felesége az illusztrá-tor és szerző Maria Kalman.