karnevál a francia riviérán
DESCRIPTION
TavaszköszöntésTRANSCRIPT
Tavaszköszöntő karneválok a Cote d’Azur-ön
A Nizzai karnevál története:
Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, a Nizzai karnevál.
Az ünnepség előzményei, hasonlóan más tavaszköszöntő vagy téltemető karneválokhoz, szintén a
középkorba nyúlnak vissza.
1294-ben Charles d'Anjou herceg rendezte az első vidám mulatságot. Az igazi, egész városon
végigvonuló menetet azonban csak 1830-ban szervezték meg, ma a farsangi időszakban több mint
egy millió látogató érkezik a francia városba.
Ahogyan más tájakon is a hosszú böjt előtt az emberek szerettek kicsit szórakozni. Az írások
szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a
mai Nizzai karnevál alapja.
Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon. A
virágcsata mára inkább virágparádévá alakult.
A több száz éves hagyományokkal rendelkező nizzai karnevál ma már nem a szokásos
télbúcsúztatás. A karnevál minden évben egy adott téma köré épül, amely meghatározza a
felvonulók díszeit, ruháit, táncait.
Az idei fő téma: „ A mediterrán élet”.
A Nizzai karneválon (virágparádén) a virággal feldíszített kamionok követik egymást. A fő
díszítőelem a mimóza, amely, a sok napsütésnek köszönhetően már január végén virágzik.
Minden évben tizenöt-húsz virággal feldíszített gépjármű gurul végig, az Angol-sétány
/Promenade des Anglais/ lezárt szakaszán.
A kompozíciók egyenként négy-ötezer szál virágból állnak, és a kocsikról csinos, tarka jelmezekbe
öltözött lányok folyamatosan szórják a virágokat a nézők közé. Az előírások szerint egy-egy kocsi
díszítésének négy-ötezer tőből kell állni. A legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter
magas építményt teljesen be kell fedni virággal.
Eleinte csak mimózacsokrokat hajigálnak, később minden virágdíszítést.
Még szerencse, hogy cserepes virágok nincsenek a kocsikon.
A felvonulásokat óriási hangzavar kíséri, a felvonulók, az afrikai tam-tam doboktól a
tangóharmonikán, a skót dudásokon át, különböző zenei stílusban mutatják be színpompás
virágruházatukat.
A felvonulások két héten át többször is ismétlődnek az úttesten, melyet virágok választanak el.
A tenger felőli oldalon tribünöket állítanak fel, a szállodák előtti járdákról, pedig állva lehet nézni
a menetet.
A legújabb találmány a spagetti spray. A több méterre kilövellő vékony műanyag szálat fújnak a
flakonból.
A fehér és színes szálak, mint valami pókfonál lepik be a felvonulókat és a nézőket. Mivel a
műanyag már a levegőben megszilárdul, nem kell félni attól, hogy a hajunkba, ruhánkra ragad.
Virágnak öltözött lányokat és félelmetes tűzokádó sárkányt is láthatunk a menetben.
A Mentoni citrom és narancs karnevál:
A vidék másik nagyszabású eseményének helyszíne, a szintén a Cote d’Azur-ön fekvő festői
szépségű városka, Menton, mely az olasz határ szomszédságában fekszik.
Rendkívüli szubtrópusi klímájának köszönheti, hogy a téli időszakban Franciaország legmelegebb
városa és szinte soha sincs igazi tél.
A városka népszerűségét nagymértékben növeli az évente megrendezésre kerülő Citrom és
narancsfesztivál.
„La Cité des Citrons", azaz a Citromok Városa
A fesztivál apropóját az év első citrom és narancsszürete szolgáltatja, melyek a térség fő
terményeit is jelentik egyben, nem csoda hát a méltó ünneplés.
A karnevál ideje alatt citrommal és naranccsal díszített óriásméretű kocsik vonulnak végig a
városon, hatalmas, életnagyságú szobrok lepik el az apró utcákat, tereket.
A fesztivál témája, hasonlóan a nizzai eseményekhez, évről-évre változik.
A fesztivál idei témája a "A nagy civilizációk" volt.
A Mentonba érkezett táncosok és zenekarok vérpezsdítő muzsikájukkal, egy pillanat alatt igazi
mediterrán hangulatot varázsolnak a dél-francia kisvárosban.
A felvonuláson kívül, a Bioves Parkban lévő állandó kiállításon többszázezer citrom és narancs
felhasználásával készített kompozíciók gigantikus palotákat, hajókat, épületeket, sőt még
piramisokat is alkotnak.
A karneválnak minden évben Mardi Gras idején, azaz húshagyó kedden van vége.
Akkor a karnevál királyát a helyi gyerekek és felnőttek a tengerpartra vontatják, és elégetik
hatalmas tűzijáték kíséretében.
A karneváloknak nemcsak keresztényi, de pogány eredetük is van.
A pogányok is ebben az időszakban ünnepelték a tél végét.
A keresztény vallás elterjedésével tiltani kezdték a pogány farsangokat, mert azok a nagy
zabálások mellett alapvetően a bujaságról szóltak, ami nem volt összeegyeztethető a keresztény
erkölccsel.
Ezért különösen érdekes, hogy a legbujább farsangi karneválokat az erősen vallásos dél-amerikai
országokban látjuk. Gondoljunk csak a szinte meztelem brazil szamba táncosnőkre.
Míg például a teljesen pogány, magyar farsangi karnevál, a mohácsi busójárás, teljes mértékben
nélkülözi az erotikát, ami a felvonuló busókat látva talán nem is akkora baj.
Készítettem egy videót is a karneváli forgatagról:
http://www.youtube.com/watch?v=eyzBZxfceLc
2011 március