Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja

Základná škola s VJM Ferenca Kazinczyho, Tornaľa

Írország a kulcslyukon keresztül

Írsko cez kľúčovú dierku

Ireland Through A Keyhole

Tanulmányi segédanyag

Szerkesztette: Mgr Dubovský Norbert

Tartalom – Contents:

Ireland - Írország …………………………….….…..1

The History of Ireland - Írország történelme ….……13

The Irish Music - Az ír zene .……………..…….…...35

Irish National Holidays - Ír ünnepek …… …….…...49

The Irish Cuisine - Az ír konyha ...……… …….……61

The Capital, Dublin - A fıváros, Dublin …………....72

The Irish Language - Az ír nyelv …….……………...78

The Irish Literature - Az ír irodalom ……………....85

Írország

Ireland

Írország Ír Köztársaság

Poblacht na hÉireann Republic of Ireland

zászló címer Nemzeti mottó: Éire go deo

Himnusz: Amhrán na bhFiann (A katona dala)

Fıváros Dublin

Államforma köztársaság

- Államfı Mary McAleese

- Miniszterelnök Brian Cowen

Hivatalos nyelv ír és angol

függetlenség az Egyesült Királyságtól

- Angol-ír Szerzıdés 1921. december 6.

Terület

- Összes 70 273 km² (117.)

- Víz (%) 2%

Népesség

- 2005 évi becslés 4 130 700 (119.)

- Népsőrőség 56 fı/km²

GDP 2005

- Összes 164 190 millió USD (47.)

- Egy fıre jutó 36 775 USD

HDI () (.) –

Pénznem Euró (EUR)

Idızóna WET (UTC0)

- Nyári idıszámítás WEST (UTC+1)

Internet TLD .ie

Nemzetközi gépkocsijel IRL

Hívószám +353

Írország (angolul Ireland, írül Éire) Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fıvárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

A jelenlegi államfı nı, Mary McAleese.

Mary McAleese

Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvő taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfınök”-öt jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tanaiste pedig „klánfınök-helyettes”-t. A jelenlegi taoiseach Brian Cowen.

Brian Cowen

Földrajz

Az Ír-sziget térképe

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettıl az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

Domborzat

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

A Carrauntuohill

Vízrajz

Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdıdı 70 km hosszú torkolata. Vízgyőjtı területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti-óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentıs folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fı ága a Királyi Fıcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

Éghajlat

Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetıen sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességő területeké. Az Észak-atlanti áramlat a Golf-áramlat melegviző északkeleti irányú folytatása. A Golf-áramlat Írországtól nyugatra két ágra szakad. Egyik ága, a Kanári áramlat délre tart, a másik folytatja útját észak felé Északkelet-Európa partjai mentén, és itt jelentıs melegítı hatása van az éghajlatra. Más ágai az Irminger áramlat és a Norvégia áramlat. Az Észak-atlanti vízsüllyedés hajtja az Észak-atlanti áramlatot.

Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a globális felmelegedés jelentıs hatást gyakorolhat az Észak-atlanti áramlatra, ami Nyugat-Európa jelentıs lehőléséhez vezethet. (A lehetséges hatást illetıen gyakran összekeverik a Golf-áramlattal.)

Az átlagos téli hımérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal több, mint az azonos szélességi körön fekvı helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hőt ezért a hımérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

Növény- és állatvilág

Vörös szarvasok a Killarney Nemzeti Parkban (Kerry megye).

Az Ír-szigeten kevesebb állat- és növényfaj honos, mint a Brit-szigeten vagy az európai kontinensen, mivel a legutolsó jégkorszakot követıen nagyon korán, mintegy 8000 évvel ezelıtt sziget lett. A sziget növényfajainak egy része azonban kifejezetten csak itt él. A sziget változatos élıhelyeket kínál: megmővelt területeket, erdıket, fenyveseket, mocsarakat és parti élıhelyeket.

Faunája

Csak 31 emlısfaj ıshonos a szigeten, mivel a jégkorszak után megemelkedı tengerszint elválasztotta kontinenstıl. Néhány faj, mint a vörös róka (Vulpes vulpes), a sün,a hermelin (Mustela erminea) és a borz gyakoriak, mások, mint az ír nyúl (Lepus timidus), a nagytermető vörös szarvas (Cervus elaphus) és a nyuszt (Martes martes) jobbára csak egyes nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken láthatók.

Az ír nyúl (Lepus timidus),

Néhány behozott faj teljesen alkalmazkodott a környezethez, mint az európai nyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a vándorpatkány (Rattus norvegicus"").

A szigeten mintegy 400 madárfaj él, sok közülük vándormadár, mint a télen Afrikába költızı fecske. A sarki madarak télen jönnek a szigetre. Az avifauna nagyon gazdag: nagy tengerimadár kolóniák élnek a partok környékén, például a Saltee-szigeteken és a Nagy Skellig-szigeten. Az aranysasok (Aquila chrysaetos) évtizedekkel ezelıtt kipusztultak a szigeten, de újratelepítették ıket.

Az Ír-szigeten nincsenek kígyók és hüllıkból is csak egy faj van, az elevenszülı gyík (Zootoca vivipara). Háromféle kétéltő él itt: a gyepi béka (Rana temporaria), a pettyes gıte (Lissotriton vulgaris) és a barna varangy (Bufo calamita), de közülük csak a béka bennszülött faj.

Az őshonos barna varangy (Bufo calamita

A délnyugati partok mentén rendszeresen megjelennek bizonyos tengeri teknıs fajok, de nem mennek a partra.

Környezetvédelem

Az Ír-szigetet eredetileg borító erdık maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetıvé az élıvilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezıgazdasági mővelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élı vizekbe, és károsítják azokat.

Írország nemzeti parkjai :

• Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor. • The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló

élıvilág. • Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedéső botanikus kert. • Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park. • Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdık és

mocsarak.

Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna.

Államszervezet és közigazgatás

Államforma: köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak.Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselıvel, felsıháza a szenátus melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetıje a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfıbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

Közigazgatási felosztás

A sziget a törzsi rendszerben élı kelták idején öt tartományra oszlott:

Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi késıbb beolvadt Leinster tartományba, így alakult a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer

Ma Ulster 9 megyéjébıl 6 (Észak-Írország) az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) van, ebbıl 26 alkotja az Ír Köztársaságot, bár ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Az 1-es számmal jelölt Dublin felosztása kettıvel, a 19-es Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban.

Az ír megyék közös zászlója

Az Ír Köztársaság megyéi (a térképen zölddel):

1. Dublin megye (Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin fıváros)1

2. Wicklow 3. Wexford 4. Carlow 5. Kildare 6. Meath 7. Louth 8. Monaghan 9. Cavan 10. Longford 11. Westmeath 12. Offaly 3 13. Laois 3

14. Kilkenny 15. Waterford 16. Cork 17. Kerry 18. Limerick 19. Tipperary

(Észak-Tipperary és Dél-Tipperary)2

20. Clare 21. Galway 22. Mayo 23. Roscommon 24. Sligo 25. Leitrim 26. Donegal

1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa a korábbi Dublin megye területeit ölelik fel.

2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel 3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynı megyéje"

néven voltak ismertek.]

Közlekedés

Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik.

A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különbözı pontjaihoz az utasokat.

Írországban baloldali közlekedés van. A távolságokat és a sebesség korlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve 1-1 fizetıkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályákon, ahol - a gépjármő méretének függvényében - néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobil telefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendırök sőrőn ellenırzik, a szabálysértıt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolási jegy hiányában a gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen is lebilincselik. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.

Népesség

Általános adatok

Népesség: 4 400 000 fı

Fıváros: Dublin 505 739 fı (agglomerációval: 1 661 185 fı)

Népsőrőség: 57,5 fı/km2

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 88,4%-a római katolikus, 3%-a anglikán felekezető. A lakosság 1,3%-a más keresztény felekezető és 0,5%-a muzulmán. Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetıje Armagh érseke.

Az armagh-i székesegyház

Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezetı szintén Armaghban székel.

Írország történelme

The History of Ireland

Írország történelme

İskor

A sziget elsı lakói a középsı kıkorban, az i. e. 6. évezredben érkezhettek, amikor a sarki jégsapkák kezdtek visszahúzódni. Az i. e. 4. évezred elején a Brit-szigetrıl megismerték a földmővelést, ezzel magas neolitikus kultúra alapjait vetették meg. Ebbıl az idıszakból származnak a hatalmas kıtömbök (dolmenek, kıkörök) melyeket rituális és asztrológiai célokra állítottak különbözı helyeken.

A Browne-dombi dolmen, híres hatalmas fedőkövéről

Ókor

Írország ókori történelmérıl az ír mitológia, néhány római történetíró utalásai és a régészeti leletek alapján vannak ismereteink.

A Kr. e. 3. évezred közepe táján kezdıdött a bronzkor. Ebbıl az idıbıl míves arany és bronz díszek, fegyverek maradtak ránk. Bizonyítékaink szerint a szigeten élık ebben az idıben már élénk kereskedelmet folytattak a kontinenssel.

A kelták

A kelták szőkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ısi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelvek) beszélt. Az ókori kelták mindenhol hasonló módon éltek, róluk számos görög és római forrás maradt ránk. Hagyományosan a keltákat a gallokkal azonosították (a szó latin jelentése nyomán), azonban ez mára elavulttá vált: a gallok csak egy népcsoportja volt a keltáknak, akik Gallia (a mai Franciaország) területén éltek és a gall nyelvet beszélték, amely például erısen eltért az Ibériai-félszigeten beszélt szintén ókelta keltibér nyelvtıl. Az újszövetségi Szentírásban a kelták neve: galaták.

Tágabb értelmezésben keltáknak nevezik a máig fennmaradt, ám kihalófélben lévı szigeti kelta nyelveket beszélı népeket (bretonok, gaelek, írek, skótok, velsziek). Ezek a nyelvek a germán nyelvek hatására hang- és alaktanilag erısen eltávolodtak az ókelta nyelvektıl, és az

életben tartásukra irányuló erıfeszítések ellenére ma erısen veszélyeztetett állapotban vannak, egynyelvő beszélıik nincsenek.

A kelták birodalmának kiterjedése az i.e. 100-ra

A kelták a vaskor kezdetével érkeztek a szigetre, de még inkább a vaskor érkezett velük a szigetre. Több hullámban hódították meg a szigetet az i. e. 3. és 1. század között, a legnagyobb hullám a az ír nyelv és nép névadója, a gael-eké volt. (A kelták hódításairól a mítikus Hódítások könyve tudósít.) Több mint 100 kisebb törzsi királyság (tuath) jött létre az Ír-szigeten.

Egyes királyok más királyok fölött is uralkodtak, mások csak korlátozott hatalommal rendelkeztek. Ebben a rendszerben elkülönült az arisztokrácia, a klérus és a parasztság. A harcokban csak az arisztokraták vettek részt. A klérus a druidákból állt, ık foglalkoztak a közösségek vallási, szellemi életével, egészségével, ık adták tovább a kiválasztottaknak a mágikus, asztrológiai és történelmi tudást, ugyanakkor költık, zenészek is voltak. (Bár a fílik is költık és zenészek voltak, nekik egészen más státuszuk volt a kelta társadalmakban, mint a druidáknak: ık mai kifejezéssel a hatalmi propagandáért feleltek.) A kelta társadalmakban a

Brehon-törvények uralkodtak, melyek az áldozat társadalmi státuszától függıen büntették a törvénytelenséget. Halálbüntetés nem volt.

Róma

Kr. u. 43-ban Rómáé lett Britannia. Skócia és Írország független maradt. Britannia és Írország között továbbra is fennmaradt a kereskedelmi kapcsolat, ám a Római Birodalom bukása után, a 400-as években az írek elfoglalták Skóciát, Walest és Cornwallt. Késıbb a britek mindenhonnan kiőzték ıket, kivéve Skóciát, ahol a Dal Riata klán tovább élt. A Skóciában élı keltákból alakult késıbb a skót királyság.

A kereszténység

Írországban a kereszténység a 400-as években kezdett elterjedni. Az elsı keresztény misszionárius talán egy Palladius nevő szerzetes volt, aki 431-ben érkezett a szigetre.

Szent Palladius szobra

Egy évvel késıbb megérkezett Szent Patrik is, Írország védıszentje.

Szent Patrik.

İ volt a legsikeresebb terjesztıje a keresztény hitnek, alakjához számtalan legenda főzıdik.Állítólag Szent Patrik vezette be a latin ábécét, amely igen fontos lépés volt, hiszen ezzel írott formában rögzíthették az igen gazdag ír, szájhagyomány útján terjedı kultúrát. Patrik és társai több száz templomot és kolostort alapítottak. A kolostorok lassan kulturális központokká váltak, és olyan hatalomra tettek szert, akár a kiskirályságok.

Középkor

A kelta uralom egy egységes szigetállam helyett több kisebb királyság képében valósult meg. Ezeknek az államoknak a fontossága a vezetık személyével együtt változott.

A vikingek

A 9. századtól a vikingek folyamatosan támadták Britanniát, Írországot és Franciaország északi részét hadizsákmány győjtése céljából.

840-ben egy egész évet maradtak Írországban. Néhány táborhelyen erıdöt építettek, amelyek köré késıbb városok épültek. Ilyen volt Dubhlinn (Dublin), Vadrefjord (Waterford) és Cork. 851 után az íreknek sikerült előzniük ıket, ám 914-ben újra támadtak, visszahódítva Dublint és Waterfordot. A legerısebb ír király, Niall Glúndub – aki egyben a legerısebb klánhoz, az Uí Néill-hez (késıbb O'Neill) tartozott – megpróbálta kiőzni ıket, ám 919-ben egy csatában életét vesztette.

A vikingek még két várost alapítottak: Veisfjordot (Wexford) és Limericket. 950 után a támadások abbamaradtak, és a vikingek letelepedtek a keleti partoknál. Innen irányították a sziget egy részét, és idıvel elíresedtek. Hatalmukat Brian Boru nagykirály törte meg, aki egyesítette az ír királyságokat.

A clontarfi csata után, ahol maga Brian Boru is életét vesztette, kezdıdött a hosszas viszálykodás az ír királyok között.

A középkori ír királyságok Írország 1014-ben, ahogy a sok kis királyság elfoglalja a területét. Északkeletrıl az óramutató járásának irányában: Ulidia, Oriel, Dél-Ui Neill (Meath), Leinster, Munster, Connaught, Breifne, és Northern Ui Neill. Dubh Linn (Dublin), Wexford, Waterford, Cork és Limerick városállamok szintén fel vannak tüntetve a térképen.

Politikai felépítés

A kis királyságok uralkodói a 8. századtól lényegében a nagykirály szerviensei voltak, bár ez a cím egészen a 11. századig, Brian Boru királyságának idejéig nem olyan királyság volt, mint amilyen a kontinensen elterjedt. Ez a cím néhány család között folyamatosan vándorolt, s minden egyes címért mindig minden családnak meg kellett küzdenie. Az 1169-es angol-normann megszállás elıestéjén azt látjuk, hogy a királyságok határai kialakultak, s minden királynak megvolt a saját területe, amely felett uralkodhatott.

Klánstruktúra és öröklés

Itt az öröklésnek olyan módjával találkozunk, ahol az éppen uralkodó király életében szabadon nevezi meg örökösét. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a kijelölések rokonsági alapon történnek, de ahogy Nicholls ezt leírja, sokkal inkább hasonlítanak egy modern vállalat vezetıi rétegének felépítésére. A klánok könnyen és gyorsan tudták változtatni felépítésüket és mőködési alakjukat. Ahogy a helyzet megkívánta, egyszer egyszemélyes, másszor kollektíva általi vezetést választottak, az adott körülményektıl függıen. Mint a mai cégeknél, a klánoknál is az emberek súlya emelkedett, s késıbb hanyatlott. Az egykori nagy klánok elveszíthetik befolyásukat, majd késıbb hozzájuk hasonló kisebbekkel egyesülhetnek.

Vallási élet

A kereszténység elterjedése óta a szigetlakók elutasították a pápa fennhatóságát. Nagyon erısen szétvált ezen a területen a vallási és a polgári élet. A

vallási tanításoknak csekély hatása volt az olyan világi dolgokra, mint a házasság és a válás. Ez késıbb odáig vezetett, hogy a Laudabiliter elfogadása után a normannokat (késıbb az angolokat) szankciókkal fenyegették, ha az ír egyházat a pápa uralma alá hajtják.

A normann invázió

IV. Adorján pápa, az egyetlen angol származású pápa 1155-ben elsı rendeletei között kiadott egy pápai bullát, mellyel II Henriknek engedélyezte a sziget megszállását. Ez a bulla a késıbbi angol királyokra kiterjedıen is angol hőbérbirtokká nyilvánította a területet.

IV. Adorján pápa

A hatalomért folyó harc Írországban odáig fajult, hogy az egyik király, Diarmait Mac Murchadha, a normannokhoz fordult: Pembroke earljének, Richard de Clare-nek (akit Strongbow, azaz Hosszú Íj néven ismernek) segítségét kérte a hatalom megszerzéséhez. A normann lovag 1169-ben seregével legyızte Leinstert és Dublint, így Diarmait Mac Murchadha átvehette a hatalmat a területek fölött. Halála után Strongbow lett az új király.

II: Henrik – Henry II

Ám II. Henrik angol király tartott attól, hogy egy megerısödött normann kolónia a riválisa lehet; 1155-ben IV. Adorján pápa bullája engedélyt adott Henriknek, hogy elfoglalja Írországot, területeket ajánlva neki, ha megállítja az ír egyházban elhatalmasodott korrupciót – valójában nem mellékesen az volt a pápai adminisztráció célja, hogy a híresen független kelta egyházat a buzgó ortodox normannok Rómának kezesebb hívévé tegyék.

Írország 1300-ban, Az írek (zöld) és a normannok (kék) területét mutatja.

Henrik 1171-ben támadta meg Írországot, így ı lett az elsı angol király, aki ír földre lépett. Miután megszerezte a hatalmat, Írországot fiának, Jánosnak adományozta, és kinevezte ıt Írország lordjának (Lord of Ireland). Halála után fia követte ıt a trónon, így János király alatt Írország egyesült Angliával.

János király a Historia Anglorum című krónika miniatúráján az 1250-es évekből

Az angolok hatalma lassan a Pale-re (Palánk), a Dublin környéki vidékre korlátozódott. Az ide települı angol arisztokrácia lassan elíresedett, ık lettek az úgynevezett Old English, akik közösséget vállaltak az írekkel, Írországot saját hazájuknak tartották, és a reformáció után is katolikusok maradtak.

A kelta visszafoglalás

1261-re az angol származású írek akkor erısödtek meg, amikor Fineen Mac Carthy legyızte a normann seregeket a callanni csatában.

Írország 1450-ben, az ír származásúak zöld, az angol írek kék és az angol király piros területeit mutatja.

Ekkor megölték John Fitz Thomast, Desmond urát, fiát, Maurice Fitz Johnt s nyolc másik bárót. 1315-ben a skót Edward Bruce megtámadta a szigetet, ahol sok kelta úr támogatását megszerezve hadat üzent az angoloknak. Bár a faugharti csatában elbukott, a háború eredménye, elsısorban Dublin környékén hatalmas pusztítás volt. Ebben a kaotikus állapotban jónéhány ír úr visszaszerezte azt a földterületet, melyet a hódítás elıtt a családja birtokolt, s ezt meg is tudták tartani a harcok befejezte után is.

A "fekete halál" 1348-ban érkezett meg a szigetre. Mivel a legtöbb angol és normann lakos falvakban és városokban élt, így a pestis ıket sokkal nagyobb arányban tizedelte, mint az ıshonos íreket, akik mezıgazdasági területeken létrehozott településeken éltek. Ezt követıen ismét a kelta nyelv és kultúra vált meghatározóvá a szigeten. A betegség végigvonulását követıen csak a sziget központi része, Dublin és környéke maradt angol irányítás alatt, angol többségi lakosággal.

Máshol a szigeten a lordok átvették az ír nyelvet és kultúrát, s ık lettek a szigeten az óangolok. A következı évszázadokban ık mindig az írek mellett álltak, akár csatáról, akár vallási változásról legyen szó.

Reformáció

A kezdetek

1536-ban VIII. Henrik, angol király, szakít a pápával, és megalapítja az anglikán egyházat.

VIII: Henrik

Míg az angolok, walesiek, és késıbb a skótok is, átvették a protestáns vallást, addig az írek megmaradtak katolikusnak. Ez a tény meghatározó volt az ír történelem további alakulásában.

Cromwell

A 17. század elején skót és angol (protestáns) telepesek érkeztek Írország északi területeire. Bevezettek egy sor diszkriminatív törvényt, mely elsısorban az ír katolikusokat sújtotta.

1641-ben, az angol polgárháború kitörésével párhuzamosan az ulsteri katolikusok fellázadtak, és megtámadták a protestáns ír telepeseket. A polgárháborúban több mint tízezer protestáns vesztette életét.

Oliver Cromwell

1653 és 1658 között Angliát a polgárháborúban gyıztes Oliver Cromwell irányította, aki nemcsak megrögzött protestáns, de igen keménykező kormányzó volt. 1649-ben seregével Írországba ment, hogy megtorolja azt, hogy az írek a polgárháborúban a katolikus angol király oldalára álltak. Cromwell a droghedai mészárlás nyitánya után körben meghódoltatta és feldúlta az országot, emberek ezreit mészárolva le.

II. Jakab

Cromwellt az angol monarchia helyreállítása után II. Károly, majd ıt II. Jakab követte. Jakab bevezetett egy sor olyan rendelkezdést, mely visszaállította jogaikba a katolikusokat.

II: Jakab Orániai Vilmos

Amikor a katolikusok magasabb funkciókat is elkezdtek betölteni, mint az addig szokásos volt, az angol parlament gyanakodni kezdett, hogy a király vissza akarja hozni a katolicizmust. Jakab lánya, Mária, feleségül ment a protestáns Orániai Vilmoshoz, aki ezáltal Jakab jogos utódjává vált. Ezalatt megerısítették az ír hadsereget, arra az esetre, ha Jakabnak szüksége lenne rá.

1688-ban Jakabnak fia született, akit katolikusnak keresztelt, és azt akarta, hogy ı kövesse majd a trónon. A parlament ezzel nem értett egyet, és üzenetet küldtek Orániai Vilmosnak, hogy jöjjön, és foglalja el a trónt. 1689-ben el is foglalta, és az ulsteri protestánsok is biztosították ıt támogatásukról. Jakab Franciaországba menekült.

1690-ben Jakab Írországba ment, hogy sereget győjtsön. Elkezdıdött a harc az ír protestánsokkal. Végül a boyne-i csatában Orániai Vilmos és a protestánsok gyızelmet arattak a katolikusok fölött. A csata emlékére minden évben felvonulnak a protestánsok a harc színhelyén (az Orániai Rend híres belfasti felvonulása).

Wolfe Tone és az egyesülés

1791-ben Belfastban Theobald Wolfe Tone megalapítja az Egyesült Írek Szövetségét (United Irishmen) haladó szellemő protestáns és katolikus írekbıl. A szervezet a két vallás békés együttélését célozta meg. A britek veszélyt látnak a szövetségben, és 1798-ban elítélve kivégzik néhány tagját. Wolfe Tone erre felkelést robbant ki, amelyet a Vinegar-dombi mészárlással az angolok kegyetlenül levernek. Ekkor Franciaországból erısítés érkezik, de az angolok ezt is legyızik, a franciákat támogató íreket pedig hazaárulás vádjával kivégzik vagy tömlöcbe vetik. Wolfe Tone a börtönben öngyilkos lesz.

A felkelésre válaszul a protestáns arisztokrácia nyomására 1800-ban az Act of Unionnal (Egyesülési törvény) egyesítik az ír és a már egyesült angol-skót királyságot. Ezzel létrejön Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Ireland).

Egyenjogúság

Daniel O’Connell, katolikus ügyvéd, 1828-ban kampányt indított az ír katolikusok egyenjogúsága érdekében. A valódi cél az Unió felbontása. Nagygyőléseket szervezett Írország történelmi színhelyein, amelyeket a résztvevık túl magas száma miatt (olykor félmillióan is összegyőltek) az angolok betiltottak. Ám O’Connellnek mégis sikerül eredményeket elérnie a katolikus emancipáció érdekében, és ennek fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy késıbb róla nevezik el Dublin legnagyobb utcáját.

A nagy éhínség

Írország (bal skála) és Európa (jobb skála) népességének alakulása

1845-ben észlelték elıször azt a burgonyakórt (phytophthora infestans), amely attól kezdve minden évben elpusztította az ország burgonyatermését – elrothasztotta még lábon. Mivel a burgonya volt az ír parasztság fı tápláléka, és takarmányként is használták, élelem nélkül maradtak. Az angol és a protestáns ír földesurak (katolikusok csak 5%-át birtokolták a földnek Írországban addigra már), kihasználva a szegénységet, előzték a fizetni képtelen családokat földjeikrıl, házaikat leromboltatták, hogy nagyobb legelıkhöz jussanak.

1841-ben Írország lakosainak száma 8 175 000 volt. Ezt a számot azóta sem sikerült megközelíteni. 1846-tól kezdıdıen több mint egymillió ember éhenhalt, további félmillió pedig – legyengült szervezete miatt – valamilyen betegség áldozata lett. Több millióan Amerikába, Angliába, Ausztráliába vagy a világ más tájaira emigráltak az éhínség elıl, és ott kolóniákat létesítettek. Az emigrációs hullám nagyjából 1900-ban zárult le.

Jelenleg Írországban kb. 3 920 000 ember él. A legtöbben úgy gondolják, Anglia tehetett volna az éhínség és a kivándorlások ellen, ám szándékosan nem cselekedett.

Nemzeti mozgalmak, függetlenségi harcok

IRB

1858-ban megalakult az Ír Köztársasági Testvériség (Irish Republican Brotherhood, más néven Fenians, azaz feniánusok), azzal a céllal, hogy ha kell, erıszakkal is kivívja az ír függetlenséget. Az Amerikába emigrált írek támogatták ıket, így volt is némi esélyük elérni céljukat. 1867-ben kirobbantottak egy felkelést, amit az angolok levertek. Az IRB ezzel nem szőnik meg, csak föld alá kényszerül egy idıre.

Idıközben a protestáns ír középosztály is megrendült látván Anglia tétlenségét az éhínség alatt, Isaac Butt megalapítja az Ír Önrendelkezési Pártot (Home Rule Party), amely nem akar teljes függetlenséget Angliától, csak saját parlamentet és saját igazságszolgáltatást.

C. S. Parnell

1879-ben Charles Stewart Parnell lett a párt vezetıje, aki megalapította a Földligát is (Land League). Győléseket, tüntetéseket szervezett az ír parasztok érdekében. A Földligához kapcsolódik a bojkott kifejezés is: egy Boycott nevő földesúr ellen alkalmazták elıször az ír parasztok, aki végül is katonai segítséget kellett, hogy hívjon a betakarításhoz, majd megszégyenülten elhagyta az országot.

C.S.Parnell

Ebben az idıben több szervezet is alakult. Az Ír Önrendelkezési Párt nem akart teljes függetlenséget, csak független parlamentet, a módos protestánsokból álló Ír Unionisták (Irish Unionists) viszont helyeselték az Egyesülési törvényt, és azt akarták, hogy minden maradjon változatlanul. Az ı ellentétpárjuk volt az Ír Nacionalisták (Irish Nationalists), akik teljesen független nemzetet akartak. Az Ír Republikánusok (Irish Republicans) abban különböztek az elıbbiektıl, hogy a független ír köztársaság létrehozását mindenek fölé helyezték, és az Ír Nacionalistákkal ellentétben nem fektettek hangsúlyt a független nemzet eszményére.

Parnell pártja nem várt sikereket ért el a választásokon, ám 1890-ben a katolikus egyház megbuktatta, mert kiderült, hogy évek óta viszonyt folytat párttársa feleségével, Katherine O'Shea-vel, ráadásul nem volt hajlandó lemondani a párt vezetésérıl, így az kettészakadt. Parnellt végül lemondatták, egészsége gyorsan megromlott, s egy éven belül meghalt.

A kelta reneszánsz

Az Ír Nacionalisták nemzeti újjászületési mozgalmat indítottak: 1884-ben megalakult a Gael Atlétikai Szövetség, a GAA (Gaelic Athletic Association), melynek célja a hagyományos, „történelmi” ír sportok népszerősítése.

Gaelic Athletic Association

1893-ban, protestáns kezdeményezésre, megalakult a Gael Liga (Gaelic League), melynek fı céljai az ír nyelv megmentése és újbóli elterjesztése, valamint a hagyományos ír irodalom és kultúra népszerősítése voltak. A GAA és a Gael Liga tevékenységét nevezik Kelta (Gael) reneszánsznak (Gael Revival).

Sinn Féin

1900-ban az IRB elkezdett újjászervezıdni, majd 1905-ben megalakult a leghatározottabban angolellenes párt, a Sinn Féin (Mi Magunk), melynek vezetıje a dublini Arthur Griffith.

Griffith a Magyarország feltámadása (The Resurrection of Hungary) címő könyvében fejtette ki elveit az ország függetlenségét illetıen, példaértékőnek tartván az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést.

Eközben a parlamentben éles és végeláthatatlan viták folytak Írország függetlenségérıl – mivel a protestánsok ki akartak maradni minden, az íreket érintı rendeletbıl, továbbra is angol kormányt akartak. 1913-ban létrejött az Ulsteri Önkéntes Erık (Ulster Volunteer Force), egy rendkívül agresszív katolikusellenes félkatonai szervezet, amely ellen a rendırség nem tette meg a megfelelı lépéseket, így a katolikusok is megalakították a maguk félkatonai szervezetét, az Ír Önkéntes Erıket (Irish Volunteer Force).

A húsvéti felkelés

1916-ban, amikor felismerték, hogy az I. világháború még évekig eltarthat, és Angliának nincs ideje rájuk figyelni, az IRB és az IVF felkelést szerveztek. Patrick Pearse vezetésével

április 4-én megszállták Dublin néhány stratégiai pontját, majd a Fıposta elıtt felolvasták az Írországot független köztársasággá nyilvánító kiáltványt, és felhúzták az ír zászlót.

Az angolok leverték a felkelést, és 15 vezetıjét kivégezték. A Sinn Féint hibáztatják a felkelésért, holott az IRB állt az egésznek a hátterében. Ám éppen ennek a vádnak köszönhetıen a Sinn Féin Írország legnépszerőbb pártja lesz. 1917-ben Éamon de Valerát bízzák meg a párt vezetésével.

Eamon de Valera

A félig ír félig spanyol de Valera a Húsvéti felkelés egyik vezetıje volt, ám nem végezhették ki, mivel amerikai állampolgársággal rendelkezett. Elhatározta, hogy saját kormányt alakítanak, visszautasította a választások útján nyert westminsteri helyeket, és elkezdi a húsvéti felkeléskor függetlennek nyilvánított Írország kormányzását. Az illegális parlament neve Dail Eireann (a mai, hivatalos parlamentet is így hívják), és 1919. január 21-én tartja elsı ülését.

Miután az angol kormány letartóztatta az illegális ír kormány tagjait, megalakult az Ír Köztársasági Hadsereg (Irish Republican Army), akik különbözı gerillaakciókkal próbálták lehetetlenné tenni az angol kormány munkáját. 1920-ban, Michael Collins vezetésével, a gerillaháború egyre nagyobb méreteket öltött. November 21-én az IRA tagjai lelıttek tizenegy brit katonát. Válaszul az angol katonák benyomultak egy dublini "gaelic football" ír futball mérkızésre, és tüzet nyitottak az ártatlan szurkolókra. Ez az esemény az elsı a Véres vasárnap (Bloody Sunday) néven elhíresült tragédiák közül. Az IRA válasza nem késett sokat, tíz nappal késıbb megöltek tizenhét brit katonát.

1921-ben az angol kormány tőzszünetet kért, és tárgyalni hívta a Sinn Féint valamint az IRA-t. A küldöttséget Arthur Griffith és Michael Collins vezeti. A tárgyalások eredményeképpen aláírtak egy egyezményt (angol részrıl David Lloyd George miniszterelnök és Winston Churchill gyarmatügyi miniszter), az ún. Angol–Ír Egyezményt (Anglo-Irish Treaty).

A mai Írország létrejötte

Polgárháború

Az Angol-Ír Egyezmény kimondta Írország két részre szakadását. A protestáns többség lakta hat ulsteri megye Észak-Írország néven angol fennhatóság alatt maradt, a sziget többi huszonhat megyéje pedig Ír Szabadállam (Irish Free State) néven függetlenséget nyert, ám a Brit Nemzetközösség tagja maradt.

Az Irish Free State alkotmánya és útlevele

Az eredménnyel sokan elégedetlenek voltak, így például de Valera is, melynek következtében mind a Sinn Féin, mind az IRA két pártra szakadt. Az egyezményt támogató IRA-sokból lett az Ír Szabadállam elsı önálló hadserege, a Sinn Féinben pedig Arthur Griffith leváltotta miniszterelnöki pozíciójából de Valerát.

Mindez testvérháborúhoz vezetett, elkezdıdött az egy éven át tartó ír polgárháború, amelynek elsı ütközete volt a dublini csata. Michael Collins-szal saját módszerével végeztek egykori tanítványai, Arthur Griffith-t pedig beteg szíve vitte sírba a háború alatt.

Az Ír Köztársaság

A polgárháború után Cosgrave miniszterelnökre hárult az ország újjáépítésének feladata. De Valera új pártot alapított Fianna Fáil néven, és elindult az 1927-es választásokon, ahol viszonylag jó eredményeket értek el. Az Ír Szabadállam – Kanadával és Dél-Afrikával együtt – ráveszi az angol kormányt, hogy elfogadtasson egy olyan törvényt, amely kimondja, hogy az államok eltörölhetnek bármely olyan törvényt, ami függetlenségük elıtt lépett érvénybe.

Ezzel a törvénnyel elméletileg az Angol-Ír Egyezményt is semmissé nyilváníthatnák, és ezáltal teljes függetlenséget nyerhetnének, ám Cosgrave nem teszi meg ezt a lépést.

Az IRA egyre erısebb lesz, és a kormánypárt (a mérsékelt Cumann na nGaedheal) megszorító intézkedései csak arra jók, hogy saját népszerőségét rombolják. 1932-ben a Fianna Fáil nyerte meg a választásokat, és de Valera miniszterelnök lesz. Ettıl kezdve mindent megtett azért, hogy az angol befolyást a lehetı legjobban minimalizálja, és hogy megszakítson minden angol kapcsolatot. Ez a gazdaság romlásához vezetett, Írország még nem volt felkészülve a teljes szabadságra.

1937-ben de Valera elfogadtatta a Köztársaság új alkotmányát, mely az Irish Free State helyett az Éire megnevezést használja Írországra, ugyanakkor kimondja, hogy az állam élén nem a király, hanem egy választott államelnök áll, a miniszterelnöki funkció helyét pedig a taoiseach veszi át.

A II. világháború Észak-Írországot is háborúba kényszerítette Anglia oldalán, Írország azonban semleges maradt. Az IRA azonban szövetkezett a németekkel, fegyverkereskedelmet bonyolít le velük. Anglia szınyegbombázása alatt Észak-Írország nem készült fel a légelhárítással, remélve, hogy Németországot csak Anglia érdekli, velük nem törıdik. Tévednek: a németek lebombázzák Belfastot és Derryt, sıt a semleges Írország néhány városát is.

Az 1948-as választásokat de Valera pártja elveszíti, helyét a John Costello vezette koalíció veszi át. Costello ki akar lépni a Brit Nemzetközösségbıl, teljesen független államot akar. 1949 húsvétján el is éri a célját. Írország kilép a Brit Nemzetközösségbıl, és Ír Köztársaság néven elnyeri a teljes függetlenséget.

John Costello

Costello azt remélte, hogy ezzel az erıszaknak vége lesz Írországban, ám téved; az Ír Republikánusok az ideális köztársaságot az egész Ír-sziget egyesülésében és függetlenségében látják.

Éhségsztrájkok

1959-ben de Valera lett Írország köztársasági elnöke, és 1973-ig ı is maradt az ország elsı számú politikai vezetıje. Az ország gazdasága lassan fejlıdni kezdett, az IRA pedig még egy évtizednyi gerillaakció után lemondott az agresszív stratégiáról, és békés módszerekhez próbált folyamodni. Ezzel azonban nem minden tagja értett egyet, így 1969-ben az IRA kettészakadt, baloldali orientációjú ún. „hivatalos” szárnyra (Official IRA, OIRA), mely gyakorlatilag beszüntette mőködését, és „ideiglenes” szárnyra (Provisional IRA, PIRA), amely folytatja a szervezet hagyományait, és észak-írországi valamint angliai bombamerénylet-hadjáratokba kezd. Az angol kormány házkutatási-, kétségbeesett tüntetés-leverési- vagy megalapozatlan bebörtönzési akciói csak egyre erısítették az „ideiglenes” IRA népszerőségét. Újabb Véres vasárnap (1972) és egy Véres péntek következik, amikor a brit katonák ismét fegyvertelen embereket ölnek meg.

Az IRA és a brit rendfenntartók közti hosszú harc eredményeként 1973 és 1980 között 1398 ember veszti életét bombamerénylet, taposóakna vagy golyó által.

Az IRA-s foglyok a Maze börtönben kerültek, ahol a "soronkívüli" kategóriába tartoztak. 1976-ban az angolok eltörlik ezt a kategóriát, az IRA-s foglyok többé nem számítanak politikai fogolynak, a gyilkosokéval megegyezı elbánásban részesülnek. A hírre több IRA-s fogoly visszautasította a rabruha használatát, pokrócot borítottak magukra, nem tisztálkodtak, nem borotválkoztak, sıt cellájuk falára vizeltek. 1980-ban foglyok egy csoportja éhségsztrájkba kezdett, a soronkívüli jogok visszaszerzéséért. A sztrájk lezárult, amikor ígéretet kaptak követeléseik teljesítésére, ám 1981 márciusában Bobby Sands vezetésével újraindult, miután kiderült, hogy az ígéretet nem tartják meg.

Bobby Sands és társai festménye

Az akkori brit miniszterelnök, Margaret Thatcher süket maradt a foglyok követeléseire, és Bobby Sands kilenc társával együtt éhenhalt.

További merényletek

1984. október 12-én az IRA bombamerényletet hajtott végre a brightoni Grand Hotel ellen, mialatt Thatcher és pártja megbeszélést tart az épületben. Öt ember meghalt, sokan megsebesültek, a szálloda egy része ledılt, Thatcher is csak óriási szerencsével maradt életben.

Ezt követıen az angol kormány megpróbált megegyezésre jutni Észak-Írországgal, többek között beleszólást biztosít neki az észak-ír politikába. Ezt sem Észak-Írországban sem Írországban nem nézték túl jó szemmel. A merényletek folytatódtak, megtorlás megtorlást követ, egészen a kilencvenes évek közepéig.

Béketárgyalások

1993-ban az események minden résztvevıje úgy gondolta, hogy ideje tárgyalóasztalhoz ülni. Az ún. Downing Street-i nyilatkozatban Anglia kijelentette, hogy nincs semmilyen „saját stratégiai vagy gazdasági” célja Észak-Írországgal, és kilátásba helyezte egy egyesült Írország létrehozását, amennyiben ez a döntés a többség döntését képviselné. Ez a kijelentés feldühítette az Ulsteri Unionistákat (UUP), akik azzal vádolták a brit kormányt, hogy eladja Észak-Írországot a Sinn Féinnek. A mérsékelt politikai pártok viszont örömmel fogadták a kormány kijelentését, mindkét oldalon.

Késıbb a brit kormány pontosított, és fegyverletételhez kötötte a tárgyalások elkezdését. Bill Clinton amerikai elnök is bekapcsolódott a békekampányba, és megkérte az IRA-t, hogy hirdessen végleges tőzszünetet. 1994. augusztus 31-én az IRA ezt meg is tette, és bár nem mondta ki, hogy az végleges lenne, kihirdette a „katonai tevékenységek teljes leállítását”. Október 13-án az észak-ír protestáns félkatonai ernyıszervezet, a CLMC (az UVF-et és az UDA-t képviselı Combined Loyalist Military Command) is hasonlóképpen tett.

A brit kormány tárgyalási idıpontokat egyeztetett a Sinn Féinnel, melynek vezetıjét, Gerry Adams-et a Fehér Házba is meghívták Szent Patrik-napra.

Gerry Adams

A tárgyalások el is kezdıdtek 1995-ben, ám sem a Sinn Féint, sem az észak-ír lojalistákat nem engedték a tárgyalóasztalhoz. John Major brit miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy a szervezeteknek be kell szolgáltatniuk fegyvereiket, ahhoz, hogy a brit kormány komolyan vegye a végleges tőzszünetet. Az IRA dühös válasza: a fegyverek beszolgáltatása nem kezdıdhet meg addig, amíg a tárgyalások eredményei nem tisztázódnak, a tőzszünetnek vége! 60 másodperccel a bejelentés után bomba robban Londonban, több millió font kárt és két emberéletet követelve.

1997-ben az új brit miniszterelnök, Tony Blair, bejelentette, hogy a tárgyalások elkezdıdnek, a Sinn Féinnel vagy nélküle. A Sinn Féin ekkorra már túlságosan össze van fonódva a tőzszünetet felmondó IRA-val, így nem ülhet tárgyalóasztalhoz. Amikor az IRA látta, hogy Blair komolyan beszélt, és a tárgyalások tényleg elkezdıdnek a Sinn Féin nélkül, tőzszünetet hirdetett, hogy az mégis részt vehessen rajtuk.

A tárgyalások menete igen lassú volt, hol az észak-ír, hol az ír felet kellett kitiltani néhány hétre a megállapodás megszegéséért. Végül többszöri nekifutásra, egy 24 órás tárgyalás után, 1998. április 10-én hajnali 5 órakor megállapodás született, amelyet a Nagypénteki egyezmény (Good Friday Agreement) szentesített.

A nagypénteki egyezmény politikusai 2008-ban

Ez azonban nem jelentette az erıszak végét: az egyezményt ellenzı, magát Igazi IRA-nak nevezı csoport (Real IRA) bombamerényletekbe kezd.

Napjainkban

Az 1999 decemberében létrejött észak-ír kormányban Sinn Féin-tagok is voltak. 2000-ben, majd 2001-ben újra, Anglia felfüggesztette az észak-ír parlamentet, mivel az IRA nem hajlandó letenni a fegyvert. 2001 októberében az IRA elkezdte a fegyverek beszolgáltatását, 2002-ben viszont több incidens arra engedett következtetni, hogy az nem volt teljes, ezért újra felfüggesztették az észak-ír kormányt, melynek státusza jelenleg is függıben van.

Írország gazdasági helyzete az 1980-as évektıl rohamosan fejlıdik. A munkanélküliség eltőnıben van, az életszínvonal egyre magasabb. Az idegenforgalom a növekvı kelta-mániának köszönhetıen soha nem látott méreteket öltött. Ma Európa fejlett országai között is az egyik leggyorsabban fejlıdı ország. A jelenlegi elnök Mary McAleese, a taoiseach pedig Brian Cowen.

Az ír zene

The Irish Music

Az ír zene

Ír népzene

Az ír népzene nagyon népszerő világszerte (a sok írországi bevándorló miatt leginkább talán az USA-ban), így hazánkban is, ahol - hasonlóan más, az írektıl földrajzilag nagyon messze lévı országhoz - számos zenekar (Bran, Irish Rovers, MÉZ stb.) kezdte el játszani a pattogós, de dallamos, a magyar fülnek azért valamennyire egzotikus zenét.

A Clancy Brothers, a The Dubliners és a rockzenkarokkal és -zenészekkel (Eric Clapton, U2, Van Morrison) való élı zenei kapcsolat visszahatásaként létrejövı Chieftains a tradicionális ír zene világhírő ír képviselıi.

Az ír népzene fogalma nagyon összetett. Beleférnek a hárfások által játszott dallamok, kocsmadalok, hazafias balladák, esetenként a régi stílusban ma születı zenék és szövegeik. A zene fontos részét képezte a kelta törzsek életének, harcokban félelmetes hangzású sípokkal, dobokkal riogatták az ellenséget, énekmondóik egy a görög lírához hasonló pengetıs hangszert használtak. A közékorban is megbecsülték a hárfásokat, ık a mesteremberek közé tartoztak, míg a dudások, síposok, fidulások pusztán egyszerő szabadoknak számítottak. .

Az írek és a skótok közös történelme zenéjükön is meglátszik. Utóbbiak ısi hangszere ugyanaz volt, mint íreké: a hárfa (aztán áttértek a skótdudára). Ez a hárfa azonban sokkal nagyobb, erıteljesebb hangú volt, és nem altatónak-andalítónak használták, mint manapság gondoljuk, hanem harctéri buzdításra. A legrégebbi ismert ír dallamot, a Callinót egy tizenhatodik századból ránkmaradt kéziratban találták meg. Persze korábban is jelentıs szerepet töltött be a kisebbik brit-szigeteki földdarab lakóinak életében. Az ısi, nyolcadik-kilencedik századi "sagákban" (A saga (ejtsd: szága) prózai formában szájhagyományosan ırzött, a 12. századtól kezdve pergamenre írt elbeszélés, amelyet helyenként verses betétek szakítanak meg ) gyakran jelennek meg hárfások, dudások, kürtösök, és sokszor hivatkoznak különbözı énekstílusokra is. A körülbelül kétszáz évvel késıbbi kelta kereszteken pedig hárfásokat és furulyásokat láthatunk.

A walesi utazó, Giraldus a tizenkettedik században beszámol róla, hogy írországi útja során gyönyörő hárfázást hallott. A dalok változó ritmusú, de azonos, hét szótagos sorokból álló költemények, melyeket a "bárdok" (udvari költık) hárfakísérettel adták elı. Késıbb, az angol hódítás nyomán eltőnik az ír vezetı réteg, mely a bárdok fı patrónusának számított, így dalnokokat sem találunk.

Az ír hiedelem azt tartja, hogy a zene, fıleg az éneklés és a hárfázás mágikus erıvel hat a lélekre és az emberre. Elaltat, felvidíthat vagy éppenséggel elszomoríthat. Az altatódalokat "suantraí"-nak (manapság bölcsıdalokként, vagyis "lullabies"-ekként ismertek), a vidámakat "geantrí"-nak, a szomorúakat pedig "goltraí"-nak nevezték.

VII Henrik idején az angolok tudatosan üldözni kezdték a törzsi hagyományokhoz kötıdı zenéket, 1533-ban rendelet született a hárfák, orgonák és dudák betiltásáról. Az elsı pontosan ismert ír dallamok az Erzsébet királynı elleni háborúk idejébıl valók, többnyire a felkelık indulói és a csatában elhunytak siratóénekei. A barokk zene divatba jöttével népszerővé vált a fuvola és a furulya; kifejlıdött az ír duda, az uillean pipe.

A XVIII. században éledı ír nacionalizmus hatására elkezdték győjteni a dallamokat. A mozgalom vezéralakja Edward Bunting volt, ki az 1792-es belfasti hárfafesztivál összes dallamának lejegyzésével kezdte meg a munkát. Egy századdal késıbb, a nagy éhínség kiváltotta óriási mértékő kivándorlás következményeként a különféle kolóniákon különféle hatásoknak kitéve ırzik a hagyományos muzsikát, formálva ezzel önálló amerikai, kanadai vagy angliai ír népzenei dialektust.

Az legfontosabb hangszerek a duda, a hárfa, a furulya, a fuvola, a hegedő, a harmonika és a bodhrán. A bodhran, egy fakeretre feszített kecskebırbıl álló dob. A hátoldalára erısített két egymást keresztezı farúdnál fogva, egy másik farúddal ütve játszanak rajta.

Az ír könnyőzene Enya (sz. Eithne Patricia Ní Bhraonáin, angolosan Enya Brennan; 1961. május 17.) Írország legismertebb szólóénekese. Az Enya nevő zenei együttes valójában három emberbıl áll: Enyából, aki zeneszerzı és elıadó, Nicky Ryanbıl, aki az albumok producere, és Roma Ryanbıl, aki különbözı nyelvő dalszövegeket ír Enya zenéjére. Az Enya szó az ír gael Eithne név fonetikusan leírt változata.

1961-ben Eithne az Ír Köztársaság Donegal megyéjében fekvı Gweedore-ban igazi zenészcsaládba született. Már nagyszülei tagjai voltak egy, az egész országban ismert együttesnek. Apja – mielıtt kocsmát nyitott – a Slieve Foy Band vezetıje volt, anyja egy fıleg tánczenét játszó együttes tagja volt, késıbb pedig a Gweedore-i Általános Iskolában tanított zenét. Eithne-nak négy fiú- és négy lánytestvére van, legtöbbjük az 1968-ban alapított An Clann As Dobhair (az 1970-es évek után egyszerően Clannad) tagjai.

1980-ban Eithne belépett a Clannadba, ahol testvérei (Máire, Pól, és Ciarán), valamint nagybátyjai (Noel és Padraig Duggan) játszottak.

Eithne elektromos zongorán játszott, és az 1980-ban megjelent Crann Úll, majd az 1982-es Fuaim albumokon vokálozott is. 1982-ben (nemsokkal a Clannadot ismertté tevı Theme from Harry’s Game megjelenése után) a producer és menedzser Nicky Ryan elhagyta a csapatot, Enya pedig követte, hogy elkezdje saját szólókarrierjét.

Enya nagylemezei: A Day Without Rain, Amarantine

Enya Shepherd Moons

Enya sok dala íródott ír gael vagy Latin latin nyelven, míg mások az elıbb említett és az angol nyelv keverékén szólalnak meg.Roma Ryan több dalszöveget írt kymri, ír gael, latin, spanyol, francia és még a J. R. R. Tolkien által kitalált sindarin és quenya nyelven is. Legújabb albumán Enya japánul és a Roma Ryan által kitalált loxi nyelven is énekel.

Enya szerzett több olyan dalt is, melyek J. R. R. Tolkien A Győrők Ura címő regényével vannak kapcsolatban: 1991-ben a Lothlórien címő instrumentális számot, 2001-ben az angol

és quenya nyelvő May It Be-t és a sindarin nyelvő Aníront (ebbıl a két utóbbi a Peter Jackson rendezte A győrő szövetsége címő filmben is elhangzott. A May It Be-t 2002-ben Oscar-díjra jelölték legjobb dal kategóriában, de a díjat végül Randy Newman If I Didn't Have You címő dala, a Monsters, Inc. betétdala nyerte el.

Enya többször is fellépett tévémősorokban és más rendezvényeken, koncertet azonban még nem adott. Nem zárkózik el azonban az ötlettıl, azt mondta, egyszer szeretne majd koncertet adni, és nagy kihívásnak tartja.

Nagylemezei:

Enya (1987) Watermark (1988)

Shepherd Moons (1991) The Celts

The Memory of Trees (1995) Paint the Sky with Stars (1997 )

A Day without Rain (2000) Amarantine (2005)

And Winter Came… (2008)

DVD:The Video Collection (2001)

THE CORRS

Jim Corr – billentyű, gitár, vokál , Sharon Corr – hegedű, vokál, Caroline Corr – dob, vokál Andrea Corr – vezető vokál

1995-ös megjelenésükkor a testvér-quartett Corrs együttes dinamikus hangzású ısi ír elemeket tartalmazó zenéjével új színfolt volt a pop-rock zenei élet palettáján. A hagyományos kelta zenei elemek azóta is át meg átszövik a zenekar modern ritmusú dalait létrehozva a tipikus Corrs-os hangzást.

Albumaik: Home, Forgiven Not Forgotten A húszas éveiket taposó testvérek Dublin közelében Dundalk-ban nıttek fel. Gyermekkorukban sem állt tılük távol a zene, hiszen szüleik szintén zenészek voltak. 1990-ben családi zenekarból hirtelen hivatásos vizekre eveztek, miután megismerkedtek leendı managerükkel John Hughes-szel, aki Allan Parker „The Commitments” címő filmjéhez keresett zenészeket.

Dreams Unplugged Az ismeretség eredménye új barátság valamint egy dublini koncertmeghívás lett az említett film keretében. A szerencse akkor is mellettük állt, amikor egy kis dublini bárban léptek fel.

A hallgatóság soraiban ott volt ugyanis az Amerikai Egyesült Államok írországi nagykövete Jean Kennedy Smith is, aki felkérte a zenekart Bostonban a futball világbajnokság alkalmából rendezett koncerten való részvételre. New Yorkban találkoztak az Atlantic alelnökével David Foster-rel, aki abban az idıben Michael Jacksonnal dolgozott. A Jackson övezte biztonsági felhajtás ellenére és a már megszokott ír szerencse segítségével sikerült összehozni a találkát a studióban, ahol élıben játszottak Fosternek.Az alelnök a következıket mondta: „Tízes skálán tízet… nem, tízes fölét adok nektek.” A mondatot a szerzıdés aláírása valamint az elsı „Forgiven not Forgotten” címő album megjelenése követte 1995-ben, aminek eredményeképpen váltak világsztárokká.

Nagylemezeik:

1995: Forgiven Not Forgotten 1997: Talk on Corners

2000: In Blue 2004: Borrowed Heaven

2005: Home

Válogatás lemezeik:

• 2001: Best of The Corrs • 2006: Dreams: The Ultimate Corrs Collection

• 2007: The Works

U2

A U2 egy világhírő ír rockegyüttes, amelyet 1976-ban alapított Paul Hewson (mővésznevén Bono Vox) énekes, David Evans (mővésznevén Edge) gitáros, Adam Clayton basszusgitáros és Larry Mullen dobos Dublinban.

Az 1980-as évektıl a világ egyik legnépszerőbb zenekarának számítanak, világszerte eddig hozzávetılegesen 170 millió eladott albummal büszkélkedhetnek. Amerikában hat, Angliában kilenc listavezetı lemezük jelent meg, és különbözı kategóriákban eddig összesen 22 Grammy-díjat nyertek.

Bár korlátozott zenei tudással kezdtek a zenélésbe, késıbb olyan zenetörténetileg megkerülehetetlen albumokat adtak ki, mint az 1987-es The Joshua Tree és az 1991-es Achtung Baby. Zenéjük a korai letisztult rocktól az effektusokkal feldúsított popzenéig terjedt, miközben az alternatív rock fejlıdésében is nagy szerepet játszottak. Utóbbi albumaikon egy érdekes fejlıdéstörténet után visszatértek a korai éveik egyszerőbb, puritán rockzenéjéhez.

Albumaik: a The Joshua Tree és az Achtung, Baby borítója

A zenakarnak a 2000-es években is sikerült megıriznie kritikai és közönségsikerét. A Rolling Stone magazin Minden idık legnagyobb mővészei listáján a 22. helyre sorolta a csapatot, 2002-ben pedig beiktatták ıket a Rock and Roll Hall of Fame-be is. Ismertek még az aktív karitatív tevékenységükrıl, az elmúlt évtizedekben több segélykoncerten és kampányban vettek részt.

A U2 a Rock and Roll Hall of Fame rendezvényén

A U2 Dublinban alakult meg, 1976-ban. A 14 éves Larry Mullen gimnáziuma hirdetıtábláján zenészeket keresett egy új együtteshez. A jelentkezıkbıl egy öttagú banda állt össze, Feedback néven. Mullen dobolt, Adam Clayton basszusgitározott, Paul Hewson (Bono) énekelt, Dave Evans és testvére, Dik gitározott.

A The Unforgettable Fire és a Zooropa albumok

Tizennyolc hónapnyi felkészülés után az együttes nevet változtatott (The Hype). Már ezen a néven léptek fel egy tehetségkutató mősorban Limerickben, 1978. március 17-én, amit meg is nyertek (500 fontot keresve). A zsőriben ott ült a CBS Records egyik munkatársa, Jackie Hayden, aki felajánlotta nekik, hogy elkészíthetik nála elsı demófelvételüket.

A dublini punk rock egyik meghatározó alakja Steve Averill (ismertebb nevén Steve Rapid a Radiators from Space együttesbıl) jegyezte meg, hogy a The Hype ("felhajtás") név nem elég jó. Hogy ki vetette fel a U2 nevet, nem tudni, de különlegessége miatt emellett döntöttek (ez az elnevezése egy felderítı repülıgépnek és egy tengeralattjárónak is). (Néhányan úgy tartják, a név az együttes azon meggyızıdését is kifejezi, hogy a közönség egyenértékő partner a koncerteken, s ugyanúgy részese a zenének, mint a zenekar tagjai – a bető és a szám ugyanis kiolvasva úgy hangzik, mint a you too, azaz "te/ti is". – Az együttest nem kedvelık ugyanezt úgy értelmezik, hogy "te is [tudsz ilyen zenét csinálni]".)

1978 márciusában a csapat 4 tagúra szőkült, mivel úgy döntöttek, Dik nélkül folytatják az utat. Dik késıbb a Virgin Pruneshoz, egy másik dublini együtteshez csatlakozott.

1983-ban a Warral új irányt vett a U2 története. Ezen az albumon hallható a Sunday Bloody Sunday, amely az észak-írországi helyzettel foglalkozik, az 1972-es véres vasárnapról szólva. Az albumról kimásolt elsı kislemez, a New Year's Day volt a zenekar elsı nemzetközi sikert elért dala, az Egyesült Királyságban a slágerlista 10. helyét érte el, és az Egyesült Államokban is majdnem bekerült az elsı ötvenbe. Az MTV sokat játszotta a klipjét, így a U2 egyre ismertebb lett az USA-ban is. Ekkor már az európai kontinensen és a tengeren túl is teltházas koncerteket adtak. A turné anyagából állították össze az Under a Blood Red Sky címő EP-t, és egy koncertfelvételt is kiadtak. Innen indult el az a hihetetlen sikersorozat, amely a mai napig tart. A csapat 1988-ban nyert elıször Grammy-díjat a The Joshua Tree c. albumukkal, és azóta összesen 22 díjat zsebeltek be. Grammy-díjakat többek között eddig olyan kategóriákban nyertek, mint a "Legjobb rock duo vagy csapat", "Az év albuma", "Az év felvétele", "Az év dala" és a "Legjobb rockalbum". A csapatot ezen felül hétszer tőntették ki Brit zenei-díjjal.

Írországban 2001 óta tizennégyszer nyertek Meteor-díjat. Jelentısebb díjaik között van egy American Music Award, négy MTV videó díj, tíz Q-díj, két Juno-díj, három NME-díj és egy Golden Globe. A U2-t 2005-ben beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be is.

Stúdióalbumok

• Boy (1980) • October (1981)

• War (1983) • The Unforgettable Fire (1984)

• The Joshua Tree (1987) • Rattle and Hum (1988) • Achtung Baby (1991)

• Zooropa (1993) • Pop (1997)

• All That You Can't Leave Behind (2000) • How to Dismantle an Atomic Bomb (2004)

• No Line on the Horizon (2009)

Válogatások és koncert albumok

• Under a Blood Red Sky (1983) • The Best of 1980–1990 (1998) • The Best of 1990–2000 (2002)

• U218 Singles (2006)

Ír ünnepek

Irish National Holidays

Beltane

Beltane a modern ír-gael nyelvő Bealtaine (változatai: Beltine, Bealtine, Beltene) angolosított változata. Bealtaine az ír nyelvben jelöli a május hónapot (Mí Bealtaine), és a május 1-jét is. A szó alakváltozatai egyéb gael nyelvekben is megtalálhatók, ugyanezt a napot/hónapot jelölik.

A május 1-jei ünnep jelentısége, hogy a samhain „ellenpontjaként” az esztendı „napos” felének eljövetelét jelentette (innen származik a Cétsamhain elnevezése is az ünnepnek).

A szó etimológiája

A bealtaine szó etimológiája jól jelöli az ünnep jelentıségét, amit megtestesít.

Biztos jelentését tekintve elég bizonytalan szóval állunk szemben. A taine szótag valószínősíthetıen a teine szóból képzıdött, melynek jelentése: tőz. A bel szótag feltehetıleg fénylı, ragyogó jelentéső. Bizonyos értelmezések kiemelik azt, hogy a gall Belenus isten neve is hasonlít a beltine szóhoz, ami érthetı is, hiszen a gall istent gyakran hasonlították Apollónhoz, akit a görögök egy idıben a naphoz társítottak.

A p-kelta nyelvekben a május 1-jét nem az ír szóhoz hasonlóan jelölték. A walesi nyelvben elterjedt elnevezés a Calan Mai (május 1-sı napja), cornwalliul Cala' Mē, bretonul Kala Hañv. Jelentésük hasonló a walesi kifejezéshez.

Az ünnephez tartozó hagyományok

Mint ahogy az a szó etimológiájából is látszik, a beltaine ünnepében jelentıs szerepet játszott a tőz. A korai álattenyésztı vidékeken a tavasz, nyár eljövetele a csordák nyári legelıkre való áthajtását is jelentették. A babona szerint a vándorlás kezdetetkor a pásztorok a csordát két tőzrakás között hajtották át, mely szertartás megvédelmezte a csordát a betegségektıl, gonosz szellemektıl. Ha a tőzrakások között az ember is áthaladt, ı is védettséget szerzett a különbözı járványoktól.

A csorda indulása, valamint az, hogy a történetek szerint Míl népe és a Tuatha Dé Dannan is május 1-jén érkeztek Írországba, arra enged következtetni, hogy az ünnepnek a kiemelkedıen fontos kezdetekhez is köze van: a hagyomány szerint május 1-jén célszerő belevágni nagy vállalkozásokba, így sikeresek lesznek. Azonban május jelentette a házasodási idıszak végét, és a házasság szempontjából május 1-je nem számított szerencsés napnak.

Samhain

A samhain (ejtsd: száuiny, vagy szaviny) a gael nyelveken beszélı népeknél a november hónap elnevezése, valamint a kelta nyelvi-kulturális kör egyik legjelentısebb ünnepe, mely október 31-én sötétedéskor kezdıdik és november 1-jén ér véget. Az ünnep megtalálható minden kelta népnél – igaz, különbözı neveken.

A kifejezés eredete, jelentése

A szerzık többnyire az óír Samain (ill. modern ír megfelelıje: Samhain) alakot használják az ünnep megnevezésére. A q-kelta nyelvterületen ehhez hasonló szóalakok honosodtak meg (Samhuinn – skót-gael, Sauin – manx). A szó jelentése a sam ('nyár') és fuin ('vég') összetevıkbıl: nyárvég.. A keltáknál az év két fı részre volt osztva. Samhain jelentette az újév, valamint a tél kezdetét, hiszen ezeknél a népeknél (de például a zsidóknál is) a sötétség (sötétedés) megelızte a világosságot. Az év másik fele Beltaine (Cétshamhain) ünnepével kezdıdött, május 1-jén.

Hagyományok

A nép körében ez az ünnep jelentette a kemény mezıgazdasági munkák után való pihenés elsı napját is, az örvendezést. Így – akárcsak nálunk a regısök karácsony-újév környékén – az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy előzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel.

Samhain ünnepéhez számtalan szertartás kapcsolódik, hiszen a pogány kelta hit szerint ez az év legmágikusabb éjszakája. Szokás volt örömtüzek gyújtása. Ilyenkor a család körbeülte a tőzhelyet, és a tőz körül kísértethistóriákkal szórakoztatták egymást. A különbözı jelekbıl való jóslás is igen elterjedt volt a nép körében.

Az ünnep fontos jelképei az alma és a töklámpás. A varázséjszaka gyümölcse az alma. Ami, mint tudjuk, a termékenység, az élet szimbóluma, Venus, Aphrodité, Iduna és más anyaistennık attribútuma.A töklámpást is az ír folklórnak köszönhetjük. Amint a mese mondja, egy Jack nevő ember (aki csaló volt és hírhedt volt iszákosságáról is) felcsalta a Sátánt egy fára, amibe aztán Jack belefaragta a kereszt jelét, így a Sátán csapdába esett: nem tudott lemászni. Megegyeztek, hogy ha Jack leengedi, soha többé nem kísérti meg. Így is lett. Miután Jack meghalt, nem engedték be a Mennybe bőnei miatt, de a Pokolba sem nyert bebocsátást imént említett tréfája miatt. Kapott viszont az ördögtıl egy darab parazsat, hogy azzal világítson a sötétben. Ezt a parazsat Jack belehelyezte egy kifaragott marharépába, hogy tovább tartson. Mikor az írek kivándoroltak Amerikába, marharépa helyett tökbıl kezdték kivájni lámpásaikat, azon egyszerő oknál fogva, hogy abból több volt.

Hatása az angolszász kultúrára

A samhain az angolszász területeken valószínőleg a Halloween ünnepben él tovább, amelynek kialakulására azonban a római hagyományok, így Pomona, a gyümölcsök númenének ünnepe és Feralia, a holtak emléknapja is hatással voltak.

St. Patrick's Day Szent Patrik napja

Az írek világszerte megünneplik Szent Patrik napját, akirıl úgy tartják, hogy ı hozta el Írországba a kereszténységet, és ı volt az is, aki kiőzte a kígyókat a szigetrıl. (A kígyók a gonosz megtestesítıi, akiket Szt. Patrik egyetlen szavával a tengerbe kergetett). Miatta lett a lóhere az írek jelképe, mivel a lóhere, az ún. shamrock segítségével magyarázta el a pogány íreknek a Szentháromság mibenlétét. A szent ünnepe eredetileg március 17-én van, amikor mulatságokat, felvonulásokat rendeznek tiszteletére.

Patrik 432-ben érkezett Írországba és 461-ben halt meg. Egyes források szerint Franciaországban, mások szerint Walesben született, és onnan ír kalózok rabolták el, és hurcolták Írországba az akkor még egyszerő, pogány pásztorfiút. A fiú Írországban látomások hatására megtért, megszökött fogvatartóitól, és Anglia szigetére hazatérve megkeresztelkedett, és a szerzetesi életmódot választotta. De nem felejtette a pogány íreket. Visszatért a zöld szigetre és hirdetni kezdte a pogányok között az Úr igéjét.

A legenda szerint, nem sokkal azután, hogy Szt. Patrik megérkezett Írországba, tüzet gyújtott a Slane nevő városka melletti dombon, mintegy közhírré téve, hogy mostantól az Úr igéje uralkodik a sziget felett. A helyi királynak több sem kellett, elküldte az embereit, hogy beszéljenek Patrik fejével, mivel ezen a földön ı az úr, és nem engedélyezi, hogy ilyen

jöttmentek tüzeket gyújtsanak az uradalma területén. A druidák azonban figyelmeztették a királyt, hogy bánjon csínján Szt. Patrikkal, mert az ı hatalma túl fogja élni az ír uralkodókat. Szt. Patrik a királynak megpróbálta elmagyarázni a Szentháromság mibenlétét, az kissé értetlenkedve nézett rá. A dolgot egyszerősítendı a lába elıtt növı kis lóherecsokorból letépett egyet, és a három zöld levélke segítségével magyarázta el a dolgot.

A király ezek után engedélyezte Patriknak a térítést, sıt, egyik embere megtérve, Slane elsı püspöke lett.

Ennek emlékére a helyi pap minden Nagyszombaton tüzet gyújt a dombon. A dombtetın álló temetı szélén egy fehér, viharverte Szt. Patrik szobor tekint szét ma is a vidéken.

Írország nyugati felében található a Croagh Patrick nevő, szabályos kúp alakú hegy, amelyen Szt. Patrik 40 napig böjtölt egy Húsvét elıtt. A hithő katolikusok számára ma is szinte kötelezı a hegy - lehetıleg mezítláb való - megmászása július utolsó vasárnapján.

Ír karácsony (dec. 24.) Nollaig Shona Duit, azaz Boldog Karácsonyt!

Az ünnep december 13-án kezdıdik, ez a 13 nap a Little Christmas (Kis Karácsony). Az írek karácsonya hagyományosan ötvözi az ír katolikus szokásokat, a kelta pogány valamint az anglikán protestáns hagyományokat. Az írek lakásaikat az ünnep közeledtével gondosan feldíszítik. Az ablakba örökzöldekkel ékesített gyertyákat állítanak, általában hármat. A gyertyák a szent családnak mutatják az utat az éjszakában, a hármas szám pedig a szentháromságra (atya, fiú, szentlélek ) utal.

Ír karácsonyfadíszek: egy mesebeli ír tündér és az zöld palástú Santa Claus -Télapó

A gyerekek nagy izgalommal forgatják az adventi naptárakat, a felnıttek pedig szorgosan készülıdnek a karácsonyi vacsorára. Fenyıfát az írek is állítanak, annál is inkább mert a téli napéjegyenlıség alkalmával szakrális szerepet játszó örökzöldeket a kelták terjesztették el. A gyerekeknek Írországban is Christmas Father hozza az ajándékot karácsony éjjelén a zoknijukba. Az írek katolikus szokás szerint éjféli misére is mennek.

Érdekes szokás, hogy indulás elıtt egy pohár tejet készítenek ki a Télapónak és egy csokor sárgarépát a rénszarvasoknak.

A karácsonyi vacsora elıkészületei már hetekkel az ünnep elıtt elkezdıdnek, hiszen a hagyományos főszeres-mazsolás karácsonyi desszert, a Plum Pudding, valamint a zsírral összekevert és pácolt mazsolát, almát, mandulát és cukrozott narancshéjat tartalmazó Mince-Pie ízeinek összeéréséhez hetekre van szükség.

A vacsora másik tradicionális eleme a mind hidegen, mind melegen tálalható Spiced Beef, amely szintén többnapos pácolást igényel a fızése és préselése elıtt. Az ünnepi vacsora olyan szokásos angolszász ételekkel egészül ki, mint a pulyka, a sonka és az áfonyaszósz.

Az ír asszonyok a család minden tagjának három ánizsos süteményt készítenek, egyet karácsonyra, egyet Újév napjára, egyet pedig a tizenkettedik éjszakára, amely a téli napéjegyenlıséget követı tizenkettedik éjszaka. A karácsony esti étkezést követıen a családok tejet és kenyeret helyeznek el a ház elıtt, és nyitva hagyják az ajtót a vendégszeretetük jelképeként.

Dec. 25-én István napján (St. Stephen's Day) aztán kezdetét veszik a nagy utcai népünnepélyek. Ilyenkor az emberek, fıleg a fiatalok maskarába öltöznek, és különféle tradicionális szereplıkkel vidám jeleneteket adnak elı.

St. Stephen’s Day-i karnevál Carrigaline-ben, Cork megyében

A Csendes Éj ír nyelven

Oíche Chiúin (Irish-Gaelic)

Oíche chiúin, oíche Mhic Dé, Cách 'na suan dís araon, Dís is dílse 'faire le spéis

Naoín beag gnaoigheal ceananntais caomh Críost, 'na chodhladh go séimh. Críost, 'na chodhladh go séimh. Oíche chiúin, oíche Mhic Dé,

Aoirí ar dtús chuala 'n scéal; Allelúia aingeal ag glaoch.

Cantain suairc i ngar is i gcéin Críost an Slánaitheoir Féin Críost an Slánaitheoir Féin

Oíche Chiúin (Irish)

Oíche Chiúin, oíche Mhic Dé, Cách na suan go héiri an lae. Dís is dílse ag faire le spéis.

Glór binn aingeal le clos insan aer. Críost ag teacht ar an saol. Críost ag teacht ar an saol.

Oíche Chiúin, oíche Mhic Dé, Aoirí ar dtús a chuala an scéal

Alleluia aingeal ag glaoch Cantain suairc i ngar is i gcéin.

Críost ár Slánaitheoir féin Críost ár Slánaitheoir féin

St. Stephen's Day (dec. 25.)

Az István-naphoz több ír hagyomány is kapcsolódik. St. Stephen's Day az elsı keresztény mártírt dicsıíti, akit nem sokkal a keresztre feszítés után köveztek halálra.

Karácsony másnapján az írek apró ajándékokkal kedveskednek azoknak az embereknek, akik egész évben különbözı szolgáltatásokat végeznek a családnak, mint például a tejesember, a postás vagy a szeméthordó. Különbözı pantomim-elıadásokat is rendeznek ilyenkor,

amelyben a férfiak nıi, a nık pedig férfiszerepeket játszanak. Dublinban az ilyen elıadások például Hamupipıke, Csipkerózsika vagy Csizmás Kandúr történetét dolgozzák fel.

Az írországi karácsony nem múlhatott el ökörszemhajtás nélkül.

Az ökörszem (latinul Troglodytes troglodytes, angolul Winter Wren )

Az ısi idıkben fiatal fiúk csoportja elindult ökörszemre vadászni, és az agyonütött madarakat egy szalagokkal díszített rúd végéhez kötötték. Korán reggel szörnyő maszkokat viselı vagy korommal bekent arcú, régi nıi ruhákba öltözött fiúk vitték házról-házra a madarat. Minden háznál elénekelték a "Wren Boys" dalt, cserébe süteményt vagy pénzt kaptak.

THE WREN-BOYS' SONG. The wren, the wren, the king of all birds, Saint Stephen's Day was caught in a furze;

Although he Is little his family's great; I pray you, good lady, give us a treat. CHORUS.: Sing hey! sing ho! Sing holy, sing holy!

A drop just to drink, it would cure melancholy. Sing hey! sing ho! Sing holy sing holy!

A drop Just to drink, it would cure melancholy. My box would speak if it had but a tongue, And two or three shillings would do it no wrong; So show us some pity in order that we May drink you good health for your kind charity. Sing

hey! sing ho! … And If you draw It of the best,

I hope in heaven your soul it may rest; But if you draw it of the small,

It won't agree with the wren-boys at all! Sing hey! sing ho! …

A madarak megölése manapság már Írországban sem elfogadott, de a házról-házra járás még mindig hagyomány.

Az ír konyha

The Irish Cuisine

Az ír konyha

Az ír konyha is elıszeretettel használja a húst és krumplit A tradicionális ír ételek bıségesek és kalóriadúsak, általában marha- vagy birkahúsból készülnek, rengeteg gumós zöldséggel, mint a burgonya, a répa, a hagyma és a fehérrépa.

Ír konyhai áldás – az ír konyhai Ilyen hagyományos étel az ír pörkölt. 1980 óta az idık folyamán az ír konyha sokat változott. Az ír szakácsok egy új gasztronómiai stílust alkottak meg, amely Írország pompás helyi termékein alapul - kiváló marha - és bárányhús, friss tejtermékek és a rengeteg tenger gyümölcsei az Atlanti-óceán partjairól. Ezek elkészítése gyakran van hatással az új konyhamővészet stílusára.

Ír reggeli (Irish breakfast) Valószínőleg a mindenki által - legalább hallomásból - ismert fogás számít a leghíresebb ír ételnek: ez a bizonyos Irish breakfast, vagyis az ír reggeli (északon Ulster fry), amely rendszerint olyan laktató, hogy délután háromig nem fogunk megéhezni elfogyasztása után.

Egy decens ír reggeli a következıket tartalmazza (vegetáriánusok ne olvassák): egy tükörtojás, két vastag szelet "black pudding", ami a mi véres hurkánkhoz hasonló, két szelet "white pudding", ez a mi májashurkánkra hajaz, két-három kis, darált sertéshúsból és főszerekbıl készült hurkácska, az ún. "sausage". Ehhez tartozik még egy-két szelet sült szalonnaszelet, két szelet meggrillezett paradicsomszelet (ami állítólag olyan alkotórészeket hoz ki a paradicsomból, ami felettébb egészséges a szervezet számára). Az ír reggelihez tartozik még számos szeletnyi pirított kenyér, vagy a szódakenyér (barna v. fehér), vagy az

ún. "potato cakes". Ez utóbbit tört, fıtt burgonyából, lisztbıl és vajból keverik ki, és kevés olajban kisütik. (Szeletelve, csomagolva, félig nyersen boltban is kapható.)

Hogy miért nevezik északon az ír reggelit Ulster fry-nak? Mert akkora hazafiak, azért. Amúgy északon szokás még egy adag fıtt, paradicsomos babot is borítani az ír reggelire, vagy egy-két szelet grillezett gombát tenni a paradicsom mellé. Aki ezt megeszi, garantáltan nehezen fog felállni a reggelizıasztaltól.

Banános szendvics (Banana sandwich)

Fıleg tízóraiként vagy uzsonnaként használják ezt a kissé fura íző szendvicset. Mielıtt bárki elborzadna, hogy juj, banán és kenyér, hadd áruljuk el, hogy van epres szendvics is, amit kissé megborsozva illik enni, de az nagyon angol találmány, tehát nem fog itt szerepelni :-).

Hozzávalók (1fıre): - 4 szelet toast-kenyér, simán vagy kicsit megpirítva - 1 karikára szelt banán (a már érettebb fajtából) - kevés vaj

Az enyhén megpirított v. pirítatlan kenyereket vékonyan megvajazzuk, majd a banánkarikákat szorosan egymás mellé rakjuk az egyik kenyérre. A másikat is rátesszük, tenyerünkkel összenyomjuk, hogy ne váljanak széjjel, majd a szendvicset saroktól-sarokig keresztben elvágjuk, hogy két, háromszög alakú szendvicset kapjunk. Tea mellé remek!

Boxty (Ír krumplis palacsinta)

Általában Samhainkor készítik, rengeteg változata van. Kiváló megoldás a maradék krumplipüré felhasználására:) Hasonlít a magyar krumplislángoshoz.

Hozzávalók: fél kg nyers krumpli, negyed kiló krumplipüré, kb. negyed kiló liszt, 2 evıkanál melegvíz, 1 teáskanál szódabikarbóna, 2 evıkanál vaj/margarin, só, bors, kb. 1 csésze tej

Elkészítés: Reszeljük le a nyers krumplit, tegyük ruhára, hogy a nedvességet kinyerjük belıle. Ha leszáradt, keverjük össze a krumplipürével. Adjuk hozzá az összes hozzávalót. A lisztet apránként tegyük hozzá! Ha úgy látjuk, hogy a tészta ragadós, önthetünk még hozzá egy kevés tejet. A tésztából púpozott evıkanálnyit tegyünk a vékonyan megzsírozott, felforrósított serpenyıbe. Hagyjuk megbarnulni az alját, spatulával ezután nyomkodjuk le a tetejét egy kicsit. Fordítsuk meg, és ezt az oldalát is süssük aranybarnára.

Készíthetünk extra vékony, ropogós boxtyt, de vastagot is. Kínálhatjuk vajjal vagy cukorral megszórva. Tehetünk a tésztába kevés rozmaringot vagy egyéb főszert is.

Ír gulyás (Irish stew) A híres-nevezetes étel, amit fıételként lehet kapni a jobb kocsmákban. Levesesebb, mint a mi gulyásunk, és korántsem olyan főszeres, de próbáljuk ki.Ürü híján - merthogy azok nem nagyon fordulnak elı a magyar ABC-k, Tesco-k polcain - közönséges marhahúsból is készíthetjük.Íme a recept, egy valódi ír szakácskönyv nyomán.

Hozzávalók: - 1,5 kg csontos bárány- vagy marhahús - 4 db húsos, ún. "bacon" szalonnaszelet - 1 evıkanál zsír - 1 kg burgonya, vastag szeletekre vágva (4-5 mm) - 3 sárgarépa, felkarikázva - 3 közepes mérető vöröshagyma - ırölt bors - 2 csésze leves (marhahúsleves-kockából is megfelelı) - kis kávéskanálnyi kakukkfő - díszítésnek frissen felaprózott petrezselyem

A húsról vágjuk le a zsíros részeket, s kockázzuk fel. A szalonnát két centis csíkokra vágjuk fel. A zsírt forrósítsuk fel egy serpenyıben, s pirítsuk meg rajta a szalonnát, amíg jó ropogóssá nem válik, majd vegyük ki a zsírból. A húskockákat futtassuk meg az olajon, ameddig minden oldaluk megbarnul, majd vegyük ki a zsírból.A felkarikázott burgonya, sárgarépa és a hagyma felét rétegesen rakjuk le egy mély, vastag aljú edénybe (a legjobb egy jókora vasfazék, de ha nincs, mély levesfızı edény is tökéletes.) Sózzuk és borsozzuk meg, szórjunk rá a kakukkfőbıl, s szórjuk rá a szalonnapörkök felét. A zöldségrétegre tegyük rá a húskockákat. A húsréteget is szórjuk meg kakukkfővel. Ezt fedjük le a felkarikázott zöldségek másik felével. Ezt a réteget is sózzuk-borsozzuk.Öntsük le a levessel és szórjuk meg a kakukkfővel. Letakarva forraljuk fel, majd felforrás után kis lángon rotyogtassuk egy órán át, vagy ameddig a hús meg nem puhul. (Tapasztalat szerint ez mindig tovább tart, mint ahogy a

receptben írják, egy óra elteltével lehet kóstolgatni a húst, csak el ne fogyjon a zöldség közül!) Felaprózott petrezselyemmel megszórva tálaljuk a kész levest.

Sok mai szakácskönyv bárányhúst javasol az ürü helyett, pedig eredetileg az ír gulyás csakis birkahúsból készült, nem bárányból. Igen ritka volt, hogy a szegény ír feláldozta a zsenge húsú bárányát az ír gulyás kedvéért! De a burgonyával, sárgarépával dúsítva tartalmas egytálétel lett a gulyásból, s a turisták is keresik, mivel nemzeti eledelnek számít a híres ír reggeli mellett. Ha valóban ír módra akarjuk elkészíteni, próbáljunk meg birkahúst szerezni, s tálaláskor adjunk mellé néhány szelet barna kenyeret. Jó étvágyat!

Champ: a legelemibb ír krumpliétel

Manapság az ír konyhamővészeti könyvekben a "champet" egyre inkább köretként emlegetik, mint egyfajta különleges krumplipürét. A hagyományos szakácskönyvekben, (pl. Florence Irwin's The Cookin' Woman,) azonban egyértelmően önálló egytálételként szerepel. Egy tál tőzforró champ nem csupán ízletes és kiadós étel, de ily módon elkészítve azt is megérthetjük, hogy minden más alapvetı parasztételhez hasonlóan a champ nem csak recept, hanem stratégia is. Irwin 5 "különbözı" változatához ad receptet - csalános, mogyoróhagymás, snidlinges, petrezselymes, és borsós champ - de csak azért, hogy a tıle megszokott gondossággal felhívja a figyelmet a különbözı zöldségek eltérı elkészítési módjára. A borsós champ receptjének végén azonban ezt írja.A champ elkészítésénél a legfontosabb, hogy fızés közben mindvégig forrón kell tartani és forró tányéron kell tálalni, hozzá jó vajat tálalni, italnak tejet vagy írót ajánlunk. Hallottam már, hogy valaki répával, káposztával, sıt, fejessalátával készítette el a champet a recept alapján.

Egyszóval a champ összetétele részben a pillanatnyi hangulaton, részben az éppen termı zöldségeken múlik, részben pedig azon, éppen mit találunk otthon. Ha valaki többre vágyik, ehet hozzá kolbászt vagy szalonnacsíkokat, vagy választhat a receptvariációk közül.

A "Champ sült tojással" úgy készül, hogy veszünk egy adag champ-et (hagymásat, csalánosat, amit akarunk), a közepébe mély "árkot" fúrunk, s ezt megtöltjük a tojással. A "champ buggyantott tojással" hasonlóan, 1-2 tojással készül, de ez esetben az egészet megszórjuk reszelt sajttal és betesszük a sütıbe, csak addig, amíg a sajt megolvad, a krumpli meg enyhén megpirul és megbarnul. Nincs is ennél jobb!

Hozzávalók: Egytálételként 2, köretként 4 személyre:

- bı fél kg krumpli - ízlés szerint zöldségek (ld. alább) - kb. 1 csésze tej - tengeri só és feketebors

A krumplit meghámozzuk és jól zárható edénybe tesszük. Feloldunk egy fél teáskanál tengeri sót egy csésze vízben, majd a krumplira öntjük. Felforraljuk, majd nagyon lassú tőzön fızzük kb. 20 percig vagy addig, amíg a víz el nem párolog és a krumpli teljesen át nem fı.

A champ mint köret is gyakori az ir asztalokon

Tapasztalatból tanulja meg az ember, mennyi vizet kell használni; a lényeg az, hogy csak addig szabad fızni, amíg épp meg nem pörkölıdik a krumpli. Ha valaki ezt a módszert nem meri vállalni, természetesen megteheti, hogy a megszokott módon megfızi a krumplit, majd egy tiszta konyharuhával letakarva, rövid ideig melegítve "kiszárítja" ıket.

Közben az alább ismertetett módon összedolgozzuk a tejet a zöldségekkel. Ha a krumpli elkészült, kézzel apró darabokra törjük, majd azért, hogy a krumpli tőzforró maradjon, tovább melegítjük, miközben beledolgozzuk a tejes zöldségmasszát. Így sőrő de krémes masszát kapunk - ha szükséges, még tejjel hígíthatjuk. Jól megsózzuk, megborsozzuk. Tálaljuk jó sok vajjal, és leöblíthetjük íróval - ha igazi jó fajtát tudunk szerezni.

Mogyoróhagyma. 1 csomag (6-8), a külsı zöld, nem fonnyadt vagy sérült részekkel együtt apróra vágva. Aki szereti a mogyoróhagymát, a hagyományos ír szokás szerint nyersen is belevagdoshatja, akit azonban zavar fanyar utóíze (ill. az emésztésre gyakorolt hatása), Irwin szerint mielıtt a tejhez adja, egy tálba téve, megsózva forró vizet is önthet rá. Ezt leszőrve aztán hozzáteheti a hagymadarabokat a tejhez. Lassú tőzön forralja kb. 5 percig, hogy az aroma átjárja a tejet. Ezután a fenti módon folytatjuk.

Snidling. Apróra vágva, egy negyed csészével. A hagyomány szerint ezt is nyersen dolgozzák bele a masszába, de az enyhébb íz kedvéért 5 percig tejben forralva is hozzá lehet adni. A többi, mint fent. ("Egy kis snidling a kertben, és megvan télire a levesbe és a champbe való zöld hagyma....Akármilyen kicsi a kert, snidlingnek mindig legyen benne hely.")

Borsó. Egy csésze zsenge borsó. Fızzük a tejben kb. 6 percig, amíg meg nem puhul. Aztán ízlés szerint vagy beletörjük a tejjel a masszába vagy lecsepegtetjük, és a végén, tálalás elıtt egészben keverjük be. Többit, mint fent.

Petrezselyem. Apróra vágva, 1/4 csészényi. Három percig forraljuk a tejben. Ugyanígy használhatunk vízitormát, lestyánt és mentát.

Csalán. Csak a puha, felsı leveleket használjuk; ezeket megmossuk és apróra vágjuk. Tíz percig forraljuk a tejben, a többi ugyanaz.

És így tovább. Kedvenc champ-ünk úgy készül, hogy póréhagymát vagy egy csomó mogyoróhagymát apróra vágunk, lassú tőzön olvasztott vajban megpároljuk egy tört

fokhagymagerezddel, amíg mind puhára és aranybarnára nem sül. Forró tejet verünk a krumpliba, belekeverjük a vajas keveréket, és azonnal tálaljuk.

Kolbászos-burgonyás egytálétel (Sausage and potato hotpot)

Hozzávalók: 30 ml növényi olaj, 2 hagyma felaprítva, fél kilogramm kolbász (pl. Debreceni) felszelve 2,5 cm-es darabokra, fél kilogramm burgonya vékonyra szeletelve, 2 evıkanál mustár, fél liter csirkehúsleves, reszelt sajt, só, bors

Elkészítés: Melegítsük fel az olajat egy nagyobb serpenyıben, aminek van teteje. Süssük benne a kolbászt és a hagymát, amíg megbarnulnak. Adjuk hozzá a burgonyát, néha kevergessük meg. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Addig kell sütni, amíg aranybarna lesz. Keverjük hozzá a leveshez a mustárt és öntsük a hagymás kolbászos burgonyához. Fedjük le és fızzük 10 percig, amíg a burgonya megpuhul. Melegítsük elı a sütıt. Reszeljük rá a sajtot a burgonyára és tegyük be a sütıbe. Addig süssük, amíg a sajt megolvad és aranyszínőre sül. Párolt zöldséggel tálaljuk.

Irish Sheperd's Pie

Hozzávalók: 2 evıkanál vaj, 1 közepes hagyma felkockázva, 2 sárgarépa felszeletelve, 4 evıkanál liszt, 600 ml sőrő húsleves, petrezselyem és kakukkfő, 450 g fıtt, darált marhahús, 675 g krumplipüré

Elkészítés: Olvasszuk fel a vajat egy edényben, adjuk hozzá a hagymát. Fedjük le és pároljuk néhány percig. Ezután adjuk hozzá a sárgarépát. Keverjük hozzá a lisztet és fızzük addig, amíg enyhén megbarnul. Ekkor öntsük fel a levessel, adjuk hozzá a petrezselymet és a kakukkfüvet. Forraljuk fel, forrástól számított 5 percig hagyjuk forrni. Tegyük a masszát tőzálló, lehetıleg kör alakú edénybe, fedjük le a krumplipürével.

Helyezzük közepes hıfokú, elımelegített - gázsütınél 4-es fokozat - sütıbe, és süssük 30 percig. Ha különlegesebb ízt szeretnénk, 10 perccel a sütés vége elıtt reszeljünk Dublini Ír sajtot a tetejére.

Szent Patrik Napi süti

Mint ahogy a nevében is benne van, ezt a sütit évente csak egyszer készítik, minden év március 17-én, illetve egy nappal elıtte, hogy 17-én fogyasszák.

Hozzávalók: 2 3/4 csésze liszt 3/4 kiskanál szódabikarbóna

1/2 kiskanál só 1 csésze szobahomérséklető vaj 1 csésze kristály cukor 1 tojás 1 kiskanál vanília aroma zöld ételfesték

A tojás fehérjét felverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a sárgáját, a vajat, lisztet, majd a zöld ételfestéket. A tésztát addig gyúrjuk, míg a festék egyenletesen eloszlik mindenhol, ezután a tésztát fél óráig a hőtıben pihentetjük. Ezután a tésztát lisztezett deszkán fél ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és lóhere formájú kiszúróval, vagy késsel négylevelő lóheréket szaggatunk. A süteményt addig sütjük, míg a lóherék széle el nem kezd sötétedni. Megvárjuk, míg a süteményünk kihül, majd cukormázat készítünk.

Cukormáz: Porcukrot elkeverünk egy kevés vízzel, néhány csepp citromlével és némi zöld ételfestékkel. Az egészet addig melegítjük alacsony hıfokon, míg a massza sőrősödni nem kezd. Amikor elkészült a cukormáz, rövid idıre hőlni hagyjuk, majd óvatosan, de rutinos gyorsasággal a sütikre öntjük. Addig kell próbálgatni, míg a sütemény nem lesz ugyanolyan mint a képeken.

Scones (Ír "Zsemle")

Hozzávalók:

- 1/2 kg liszt - 1 csomag sütıpor - 10 dkg vaj - annyi tej, hogy jól nyújtható tésztát kapjunk - 1-2 púpozott evıkanál porcukor - egy csipet só - esetleg mazsola vagy egyéb aszalt gyümölcs

A sütıporral elkevert lisztet egy mély tálba szitálom. Attól függıen, hogy zsemle helyett vagy pedig édesen szeretném-e készíteni a scones-t, hozzáadom a megfelelı mennyiségő porcukrot. A lisztes, sütıporos, cukros keverékbe belemorzsolom a szobahımérsékleten felpuhult vajat, a csipet sót és annyi tejet öntök hozzá fokozatosan, hogy jól nyújtható, de nem ragacsos tésztát kapjak. Ha gyümölcsös "zsemlét" szeretnék, a már meggyúrt tésztába szórom, gyúrom bele az elızıleg átválogatott, megmosott és megszárított mazsolát.A tésztát hőtıben pár órát pihentetem, majd 1-2 centi vastagra nyújtom és egy 5-6 centi átmérıjő pogácsaszaggatóval vagy vékonyfalú pohárral kiszaggatom.Sütıpapírral bélelt tepsibe teszem a sütiket, a tetejüket cukros tejjel átkenem és kb. 10-15 perc alatt aranybarnára sütöm.

Azon melegében vajjal, narancsdzsemmel, egy jó csésze ír tejszínes teával kicsit kalóriadús, de annál finomabb uzsonna.

A főváros, Dublin

The Capital – Dublin

Dublin (ír nyelven Baile Átha Cliath) Írország fıvárosa. Az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fıvárosa volt.

Dublin közigazgatásilag a Dublini Városháza által igazgatott területet jelenti. Mindazonáltal sokszor szintén Dublinként hivatkoznak külvárosi területekre, amelyeket más, helyi közigazgatási szervek igazgatnak. Ilyen terület például Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal és Dél-Dublin. Pontosabb, ha ezen területek összességét dublini agglomerációnak nevezzük.

Dublin címere

A Dublini Városháza által igazgatott terület lakossága 505739 fı volt a 2006-os népszámláláskor. Ugyanezen népszámlálás szerint a dublini agglomeráció lakossága 1661185 volt, míg Dublin megye 1186159 lakossal rendelkezett.

Egyes számítások szerint Dublin a harmadik leglátogatottabb európai város (Párizs és London után), több mint négy millió látogató keresi fel évente.

Nevének eredete

Dublin neve az ír nyelvben „Dubh Linn”-ként (magyar nyelven „fekete tó"-ként) ismert szókapcsolat anglicizált változata, bár néhányan vitatják ezt az elméletet. A történelem folyamán az ír nyelvben a „bh” betőkapcsolatot egy, a „b” bető fölé helyezett ponttal írták le, így ezen két szó könnyen Dub Linn-nak vagy Dublinnak tőnhetett. Amikor 1169-ben a normannul beszélı angolok megérkeztek az ír nyelvő Írországba, nem tudták, hogy a „b” felette ponttal valójában „bh”, így a város nevét „Dublin”-ként betőzték.

Mindazonáltal a város mai ír neve, Baile Átha Cliath – a Rızsefonattal Megerısített Gázló Városa – tulajdonképpen arra a településre vonatkozik, melyet II. Mael Sechnaill király alapított 988-ban és hozzáolvadt Dubh Linnhoz a sötét vízmosásnál.

Néhányan úgy vélik, hogy a „Dublin” szó eredete valójában Skandinávia, ld. izlandi nyelven: „djúp lind” („mély tó”). Mindez két okból nem állja meg a helyét. Elıször is a „Dubh Linn” szó kronológiailag megelızi a vikingek írországi felbukkanását. Másodszor, Dublin óészaki neve egész egyszerően a „Dubh Linn” szavak újrabetőzése: Dyflin (helyesen kiejtve „DUEV-linn”, mivel az „y”-t úgy ejtik ki, mint az „ewe” szó magánhangzóit a modern norvég, svéd stb. nyelvben – még ma is ugyanúgy, akárcsak az óészakiban.

Történelme

A folyó torkolatában a vikingek alapítottak várost, még a 9. században. Uralmuk addig tartott, amíg Írország katona-királya, Brian Boru ki nem őzte ıket a clontarfi csata (1014) után. A normannok tették központjukká a 12. században a sziget meghódításakor. A középkor végén azonban az angol ellenırzés alatt álló terület a Dublint övezı kis részre, az ún. „Pale”-ra korlátozódott.

A dublini Mansion House

Dublin, amely 1652 óta Írország fıvárosa, még mindig inkább György-korabeli város. A Mansion House a fıpolgármester rezidenciája 1715 óta, innen kiáltották ki 1919-ben az ország függetlenségét. A Leinster Házban ülésezik a dáil, a parlament. Építését 1744-ben kezdték meg, még mint Leinster hercege számára készülı városi házat. A Vámház (1791) és a Four Courts (1786) is ebbıl a korból származik.

Az O'Conell Street Európa egyik legszélesebb és legbarátságosabb útvonala, a Liffey folyótól északra halad. Itt van a postahivatal: az 1916-os Húsvéti-felkelés résztvevıinek egykori fıhadiszállása. A részben normann jegyeket mutató Dublin Castle-ben volt évszázadokig a brit közigazgatás székhelye; kormányhivatalok számára építették újjá. A Liffey-tıl délre található a Christ Church és a Szent Patrick-székesegyház. 1922-ben itt zajlott az Ír Szabadállam támogatói és az IRA közötti összecsapás, a dublini csata.

Az ír parlament épülete, a dublini Leinster House

Kultúra

A város ezer szállal kötıdik az irodalomhoz. Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzıje a Hoe's Courtban született, és 1713-tól harminckét éven át volt a katedrális esperese. A drámaíró George Bernard Shaw (1856-1950) a Synge Streeten született, Oliver Goldsmith (1728-1774) író a Trinity College hallgatója volt. A Merrion Square-hez közel, ahol Oscar Wilde, a másik híres drámaíró született, látta meg a napvilágot James Joyce (1882-1914), a Dublini emberek és az Ulysses szerzıje.

James Joyce szobra

A Trinity College könyvtárában ırzik a Book of Kellst, egy 8. századból való illusztrált zsoltárkönyvet és Brian Boru király hárfáját. A Heuston hídon át vezet az út a Phoenix parkba, amely 7,1 km²-es területével Európa legnagyobb városi parkja.

Jézus Krisztus elfogatásának képe a Book of Kellsből

Multikulturális Dublin

Bár a város hosszú és folyamatos kivándorlástól élt meg, amely csak az 1990-es évek elején hagyott alább, napjainkban Dublin nagyszámú bevándorlót vonz elsısorban Lengyelországból, Kínából, az Egyesült Királyságból, Nigériából, Litvániából és Romániából. Jelen vannak bevándorlók a többi EU -tagállamból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Új-Zélandról, Oroszországból, valamint rengeteg kivándorolt ír tért haza az elmúlt évtizedben.

Az ír nyelv

The Irish Language

Ír nyelv

Az ír nyelv az indo-európai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába, a szigeti, azon belül a gael nyelvek („Q-kelta nyelvek”) közé. Az ír alkotmány értelmében Írország elsı hivatalos nyelve (az angol a második), 2007-tıl pedig az Európai Unió egyik hivatalos munkanyelve.

Az indoeurópai nyelvek ma, Európában

Erısen veszélyeztetett nyelv, bár Írországon kívül a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írországban, Kanadában (Új-Fundland szigetén) és az Egyesült Államokban is beszélik. Hivatalos statisztikák szerint Írországban jelenleg körülbelül másfélmillió, a világon összesen talán kétmillió beszélıje van, ezek többségének azonban második (tanult) nyelve. A nyelv ismerete az elmúlt kétszáz évben rohamosan csökkent (elsısorban a tömeges kivándorlás hatására), a huszadik század közepétıl csekély növekedés tapasztalható, hála a nyelvvédı szervezeteknek.

Az anyanyelvi beszélık száma eléggé vitatott, a nyelvvédı aktivisták szerint 65 ezer körül van, a kormány statisztikái 260 ezerre teszik. Az írajkúak ma már többnyire kétnyelvőek, akik ugyanúgy használják az angolt, mint az írt, így az, hogy valaki ír anyanyelvőnek vallja magát, inkább egyfajta 'hitvallás'.

A Gaeltacht

Az írajkú lakosság jobbára a nyugati parton, a Gaeltachtnak nevezett körzetben él. A Gaeltacht nem összefüggı, hanem több egymástól elszigetelt, jobbára néhány városnyi-falunyi terület, ezért többes számban is emlegetik így: Gaeltachtaí.

A Gaeltacht valójában Írországnak azon részeit jelenti, ahol az ír nyelv ma is a mindennapokban használt nyelv, az ott élı emberek anyanyelve. Természetesen többnyire a Gaeltachtban élık is kétnyelvőek, az angolt megértik.

A Gaeltacht több, egymástól elszigetelt terület összefoglaló neve, amelyek többsége a nyugati parton található. Ezek az következık: Dún na nGall (Donegal) vagy Tír Chonaill (Tyrconnell); Maigh Eo (Mayo); Gaillimh (angolosan Galway) vagy Conamara (Connemara); Ciarraí (Kerry); Corcaigh (Cork); Port Láirge (Waterford) és An Mhí (Meath). Az írajkúak száma a Gaeltachtokon belül is csökkent a határok kijelölése óta.

A legnagyobb területő és lélekszámú Gaeltachtok Gaillimh és Dún na nGall. Az itt élık, sıt a gyerekeik is leginkább írül beszélnek, ık jelenthetik az ír nyelv fennmaradásának zálogát (még egy ideig).

A 'gael' név

A nyelv neve írül Gaeilge (na hÉireann). Ennek körülbelüli kiejtése gélgö na hérön, ahol az ö pedig a svá-hang. A fenti hivatalos írásmód a déli, connachti kiejtést tükrözi, a különbözı tájnyelvekben más kiejtések is elıfordulnak, mint például a munsteri géliny, és ennek nyomán egy ír nyelvet támogató szervezetet is elneveztek: Gael Linn.

Ír nyelv helyett magyarul néha csak gael nyelvrıl beszélünk, pedig az az összefoglaló neve az ír, a skót gael és a manx nyelveknek, amelyek egyébként nagyon közel állnak egymáshoz.

Nyelvvédelem

Az ír nyelv kötelezı tantárgy az államilag támogatott ír iskolákban, ami természetes is lehetne, de nem az, hiszen a lakosság nagy része angolajkú. Van néhány iskola, ahol a tanítás nyelve is az ír, ezeket gaelscoil-nak, „gél iskolának” hívják. Bár az elmúlt 50 évben valamelyest emelkedett a nyelvet használók száma, túlzott bizakodásra nem ad okot, hogy az íreknek mindössze 20%-a állítja, hogy tud írül (bár valamennyien tanulják gyerekként).

Bizonyos foglalkozást őzı emberektıl, elsısorban a közszférában dolgozóktól megkövetelik a nyelvismeretet. Például – elvileg – nem lehet postás, aki nem tud írül, hiszen nem tudna elolvasni egy ír nyelvő címzést a borítékon.

A Gaelscoil na gCeithre Maistri iskola emlékköve, Donegal - Dún na nGall Dún na nGall városában

Nyelvjárások

Mint a legtöbb nyelvnek, az írnek is vannak nyelvjárásai: a három fı nyelvjárás a déli munsteri (Ciarraí, Corcaigh, Port Láirge), a nyugati connachti (Gaillimh, Maigh Eo) és az északi ulsteri (Dún na nGall). Ezek egymás számára érthetıek, bár akadnak nagyobb különbségek is. Egy példa: a „Hogy vagy?” kérdés:

Munster: Conas tá tú? v. Conas taoi? („Hogy vagy?”) Connacht: Cén chaoi a bhfuil tú? („Milyen mód az, ahogy vagy?”) Ulster: Cad é mar atá tú? („Mi az, ahogy vagy?”) An Caighdeán: Conas atá tú („Hogy vagy?”)

A mai köznyelv legtöbb vonásában a connachti nyelvjárással egyezik meg, bár a nyelvjárások különbségei miatt néha nem könnyő eldönteni, mi is az a köznyelv. A munsteri nyelvjárás a legújítóbb, hangkészlete hajlik az erıs, zöngés hangok felé. Igeragozása jelzi a személyt, amit az irodalmi nyelv névmásokkal fejez ki. Az ulsteri dialektus földrajzi helyzete okán közel áll a skót nyelvhez, egyébként pedig ez az énekesnı Enya (ír helyesírással Eithne) anyanyelve.

Az ir nyelv dialektusai - nyelvjárásai

Megemlítendı még a shelta, ami ugyan nem ír dialektus, de szókincsének nagy része ír eredető. A shelta az ír cigányok argója, ami ír, angol és roma elemeket ötvöz.

Az ír nyelv ma

Kétnyelvű közúti tábla, felül az ír, alul az angol felirat

A közúti táblák Írország teljes területén kétnyelvőek. Dublinban viszont, mióta 2002-ben új közlekedésirányítási rendszert vezettek be, a táblák többsége egynyelvő angol. Az indoklás szerint a kétnyelvő felirat túl sok helyet foglalna a táblán, így messzirıl nem lenne olvasható. Hogy csak az ír felirat maradjon, azzal hárították el, hogy senki nem tudná, mit jelent, holott évtizedekig használták ıket.

Az ír telefonkönyvek szintén csak angol nyelvőek 1999 óta. Manapság az a szokás is visszaszorulóban van, hogy – az egyébként angol nyelvő – leveleket írül kezdik (A Chara – barátom) és fejezik be (Is mise le meas – kb. maradok tisztelettel).

A parlament által elfogadott törvényeket elvileg angolul és írül is ki kell hirdetni, de a gyakorlatban ez gyakran csak angolul történik meg. Sok ír nyelvő kiadványban vannak nyelvtani hibák, ami érthetıen zavarja az írajkúakat és rombolja a nyelvvédıkrıl alkotott képet. Ennek kivédésére 2003-ban elfogadtak egy törvényt, ami kimondja, hogy minden állami publikációt ki kell adni mindkét hivatalos nyelven, és felállítottak egy új hivatalt: a nyelvi biztosét, aki egyfajta ombudsman * módjára ırködik afelett, hogy a két nyelv egyenlı bánásmódban részesüljön.

* Az ombudsman, magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat.

A fontosabb tényezı a nyelv visszaszorulásában azonban az angolajkúak beköltözése a Gaeltachtba, az írajkúak elvándorlása, és azoknak az írajkúaknak a visszatérése, akik angolajkú családba házasodtak be. Ezt a jelenséget kormányzati támogatások és az infrastruktúra fejlıdése is erısítik. „A gaeltachtbeli gyerekeknek mindössze a fele tanul meg írül otthon, a családjától… ez összefügg a magas szintő bevándorlással és visszavándorlással, ami az elmúlt évtizedek gazdasági átrendezıdését kísérte” (The Irish Language in a Changing Society: Shaping The Future, 26. oldal). Sokan úgy vélik, hogy ez az antinacionalisták szándékos kísérlete a nyelv eltörlésére. „Elıre megjósolható volt, hogy a gazdasági fejlesztések ilyen következményekkel fognak járni” (47. oldal). Hogy elejét vegyék az ír nyelv végleges eltőnésének Gaillimh-ben, utolsó erıfeszítésként szabályozzák az új otthonok építését az ír nyelvő területeken. Ettıl az intézkedéstıl várják, hogy biztosítsa, hogy az angolajkúak aránya nem nı tovább a helybeliek között. De ez talán túl kevés és túl késı, hiszen sok ilyen területen többségben vannak az angolajkúak, minden írajkú kétnyelvő és a mindennapi életben az angolt használják, csak egymás között beszélnek írül.

A média útján is próbálják támogatni a nyelvet: a Raidió na Gaeltachta (Gaeltacht Rádió) és a Teilifís na Gaeilge vagy TG4 (Gél Televízió) viszonylag sikeresek. A TG4 fiataloknak szóló, könnyőzenei és utazási mősorokkal igyekszik népszerősíteni a nyelvet, sıt még egy díjnyertes ír nyelvő szappanopera is fut, a Ros na Rún, olyan szereplıkkel, mint egy írül beszélı meleg pár és a gyerekük.

Van ír nyelvő napilap, a Lá (Nap) és hetilap, a Foinse (Forrás), vannak ír nyelvő irodalmi lapok (például a Comhar vagy az Inti), és az Irish Timesban és a Daily Irelandben is vannak ír nyelvő mellékletek. Igyekeznek a növekvı számú bevándorlót is rábírni az ír nyelv használatára; 2003-ban a Koránt is lefordították.

A Raidió Na Gaeltachta táblája és a Foinse cimplapja

Az ír ábécé

A latin ábécé a századok során kissé átalakult az ír szerzetesek tollán: a középkori ír írásra jellemzıek a kerekded, ívelt betők, amelyek közül némelyik egészen különös alakot kapott. Ezt az írást Cló Gaelachnak, gél betőnek nevezzük, ma már csak ritkán találkozhatunk vele, díszes feliratokban, mottókban stb. A ma használt ábécé ír neve Cló Rómhánach, római bető. A 8. századi viking támadások után, a mai Dublin, Waterford, Limerick és Galway környékén norse nyelvet beszélı lakosság telepedett le, ám e nyelv kevéssé befolyásolta az ír nyelv alakulását. 1169-ben Írország normann uralom alá került. A normann telepesek lassan gaelizálódtak (elíresedtek), a normann nyelv viszont nyomot hagyott az íren: fıként a törvényhozás és területi adminisztráció körébe tartozó szavak viselik magukon a normann hatást.

Az ír irodalom

The Irish Literature

Írország irodalma

Mivel Írország kétnyelvő ország, a szépirodalma két külön fejezetre osztható: Írország ír nyelvő és angol nyelvő irodalmára.

Ír nyelvő irodalom: az ír nyelv a skót nyelvvel és a Man-szigeti nyelvvel együtt a kelta nyelvek közé tartozik. A közös eredet, a szoros nyelvi rokonság, valamint az Írország és Skócia között fennálló politikai kapcsolatok következtében az ír és a skót irodalom fejlıdése a 16. századig csaknem azonos volt.

8. századi óír nyelvű kódexlap

A legkorábbi ír nyelvő szövegek kolostorokban készült kódexekben maradtak fenn, a latin nyelvő szöveghez főzött glosszák, jegyzetek, versek formájában. A kódexek részben ír kolostorokból, részben más európai kolostorokból kerültek elı. A legjelentısebb a 8. századi würzburgi Paulinus-kódex valamint a 9. századi Sankt Gallen-i kódex.

A dublini Trinity College könyvtára

Sok kézirat ismert, számukat kb. ezerre becsülik. Legnagyobb részük Dublinban, a Royal Irish Academy, illetve a Trinity College könyvtárában található.

Óír irodalom (6-9. század)

Az ír irodalom kezdeteit nem ismerjük pontosan. A Római Birodalom, majd a népvándorlás korának forrásai nem említenek részleteket az ír költészetrıl. Csupán egy késıbbi korszak, az 1. évezred második felének irodalmát ismerjük valamennyire.

Az óír irodalom kezdetei azonban jóval a 6. század elıtt idıkig nyúlnak vissza. Jelentıs volt az eredetét és témáját tekintve igen sokrétő monda- és legendairodalom, a történeti költészet, a helytörténeti és jogi irodalom. Az óészaki irodalomból ismert sagákhoz hasonló jellegzetes ír nyelvő prózai történeteket, mondákat a scél névvel jelölik. Az irodalom mővelése és a szájhagyományozás a hivatásos történetmondók, a fili k rendjének a feladata volt.

Az óír költészet emlékeinek legnagyobb része névtelen töredék, de a hagyomány néhány költı nevét is megırizte. A különbözı ciklusok itt is megjelennek:

• Mitológiai ciklus o o Cuath Maige Tuired (A Mag Tured-i csata; 9. sz.) o Tochmarch Étaíne (Udvarlás Étainnek; 9. sz.) o Fingal Rónáin (Rónán egyetlen fiának megöletése; 7-8. sz.) o Buile Shuibhne (Suibhne extázisa) o Cath Almaine (Az alleni csata; 8-9. sz.) o

• Ulsteri ciklus: o Táin Bó Cúalinge (A cúalingei marharablás; 7. sz.) o Aislinge Olugusso (Olugus álma; 8. sz.) o Longes mac mUislenn (Uislenn fiainak számőzetése; 8-9 sz.) o Táin Bó Fraich (Fraich marháinak elrablása; 9. sz.) o Aided Álufheir aífe (Aífe egyetlen fiának halála; 9. sz.)

Középír irodalom (10-13. század)

Tulajdonképpen átmeneti idıszak, a viking támadások kezdete és a normann hódítás közötti idıszak. Az Ír-sziget lakossága a feudális társadalmat alakított ki. A mővelıdés központjaivá a kolostorok váltak, közülük a legnevezetesebb Ckoumacnoise és Terryglass kolostora lettek, ahol a legtöbb fontos óír tárgyú kézirat is fennmaradt.

Mitológiai ciklus

Témáit részben a pogány ír istenvilágból, részben a folklórból meríti, szereplıi a távoli szigeteken, vizekben vagy dombokban lakó s az emberekkel szoros kapcsolatot fenntartzó természetfeletti lények. Ismertebbek:

• Oidheaddh Chloinne Tuireann (Tuireann gyermekeinek halála; 11. sz.) • Tochmarc Étaíne (Udvarlás Étainnak; 11. sz.) • Seirglige Von Culainn ocus Ocnét Emire (Cúchulainn súlyos betegsége és Emire

egyetlen féltékenysége; 9.-11. sz.)

Ulsteri ciklus

A történetek színtere a mai Ulster, fıhıse Cúchulainn, aki a klasszikus kelta harcosok típusát testesíti meg. A ciklus az idıszámításunk kezdete körüli ír társadalmat, annak eseményeit, szokásait mutatja be, az ábrázolt anyagi kultúra, a pogány társadalom, a druida szerepe, az istenek ábárázolása azonos azzal a képpel, amit az antik szerzık alapján Galliáról alkothatunk. A ciklus fı mőve a Táin Bó Cúalinge. E köré csoportosul a többi mő, amelyek a Táin elızményeit, folytatását vagy egy-egy epizódját mondják el.

Cúchulainn csatában

Írország angol nyelvő irodalma

Írország és az ír nép életével, problémaival a XX.század néhány legjelentısebb angol nyelvő ír származású, magát írnek valló költı- próza- és drámaírója foglalkozott, akik egyszersmind a XX.század legnagyobb angol írói közé tartoznak. Közülük válogatunk:

Jonathan Swift (Dublin, 1667. november 30. - Dublin, 1745. október 19.) ír szatirikus író, az irodalmi Scriblerus Klub tagja.

Aligha vitatható, hogy ı a XVIII. század legnagyobb angol írója, aki egyéb remekmővek között megírta a mindmáig egyik legtöbbet olvasott, ismert és idézett könyvet: a Gulliver utazásait.

Jonathan Swift

Angol volt, de Írországban született. Kisgyermek korától fogva ismerte a gyarmati sorban élı írek nyomorát és megaláztatását. Szerette az íreket, és az írek soha angolt úgy nem szerettek, mint ıt. Amikor egy ízben Londonból hazatért, Dublint kivilágították a tiszteletére. Holott az írek általában - és indokoltan - ellenséget látnak minden protestáns angolban, és ez az angol ráadásul protestáns pap volt.

Itt, Dublinban készült el végre, sok tervezgetés után Gulliver halhatatlan története. Már mőfaja is paródia. Hiszen a kor kedvenc témája a hajós kalandregény volt. Számos ponyva szólt képtelen tengeri kalandokról, de jó mőveket is írtak a kalandor kereskedıkrıl. Hiszen ilyen volt Robinson története is. A Gulliver-regény - teljes címén: Gulliver utazásai különbözı népekhez - formáját tekintve hajós kalandregény.

Egy hajóorvos négy hajótörésének krónikája. Ámde ez a hajóorvos felettébb fura tájakra jut el: törpékhez, óriásokhoz, tudósokhoz, végül lovakhoz. Swift áradó képzelettel meséli a mesés történeteket. Az elsı két részbıl halhatatlan gyermekmese is lett, hiszen ha akarjuk, tekinthetjük felettébb kalandos mesesorozatnak is.

Pedig ez csak a felszín. Ezek a törpék, óriások, tudósok és lovak: egyrészt maga Anglia, másrészt maga az emberiség. Lilliput a nagypolitika, lekicsinyítve ujjnyi emberek közé, ahol egyszerre kiderül a közéleti marakodások kicsinyessége. Az óriások között, minden emberi-testi felnagyításával elébünk tárul életünk durvasága, otrombasága. A tudósok országa nemcsak a kor tudományának, hanem minden kor áltudósi nagyképőségének paródiája. Végül

az értelmes lovak országában az derül ki, hogy mennyivel vonzóbb az állatok élete az elállatiasodott emberekénél.

Gulliver alakja átszőtte a mindennapokat: a Willimantic Linen Company pamutot reklámozó posztere 1884-ből

Az egész mesesorozat komikumát fokozza, hogy Gulliver közben igen naiv angol hazafi, aki mindenütt magyarázgatja, milyen tökéletes minden Angliában. Az olvasó kénytelen volt ezeket a túldicséreteket szembesíteni a valósággal. De kénytelen volt maga Gulliver is, aki végül kiábrándul az emberiségbıl, és hazatérve szülıföldjére, jobban érzi magát a lovak közt az istállóban, mint családja körében. Sokan elmondották már, hogy sem azelıtt, sem azóta senki ennyi rosszat nem mondott az emberiségrıl.

Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O'Flahertie Wills) Dublin, 1854.október 16. – Párizs, 1900. november 30. )

Oscar Wilde

Oscar Wilde 1854. október 16-án született az írországi Dublinban Oscar Fingal O’fflahertie Wills néven, köznemesi család második fiúgyermekeként. (Csak késıbb vette fel az Oscar Wilde írónevet, mert egy olyan nevet akart, amelyet az angol közönség is könnyen ki tudott ejteni. Oscar az ossziáni eposz hıs lovagja volt, Wilde pedig vad-at jelent.) Édesapja Sir William Wilde, fül-és szemspecialistaként dolgozott, míg édesanyja, Jane Francesca Elgee, Speranza álnéven vált ismert írónıvé. Nem véletlen tehát, hogy Oscar olyannyira megszerette az irodalmat és falta a könyveket. Édesanyja ifjúkorában részt vett az ír nacionalista mozgalmakban, Wilde egyértelmően tıle örökölte lázadó egyéniségét.

Wilde a londoni szalonok állandó vendége lett, de különc viselkedése és kirívó, szokatlan öltözködése miatt háta mögött kinevették. A Punch c. hetilap 1880-tól karikatúra sorozatot indított róla, melyben egyértelmően a gúny céltáblája volt, de nem bánta, hiszen ez ingyen reklám volt neki. Wilde pedig mindenáron akarta a hírnevet: „Sértegessetek, dobáljatok meg sárral, de az istenért, nézzetek rám.” Wilde ugyanis nem azok közé az írók közé tartozott, akik szemérmesen meghúzódtak mőveik mögött. Nem, ı nem tudta, nem akarta kivárni, míg mőveit elolvasva az emberek így kiáltanak fel: „Milyen remek mővek- mekkora mővész!” Fordítva, azt szerette volna elérni, hogy az emberek ezt gondolják: „Mekkora mővész! Micsoda remek mővek lehetnek a tarsolyában!” híres akart lenni, hogy gazdag s gazdagsága révén szabad lehessen.1881-ben saját költségein megjelentette Poems (Versek) címő mővét, amelyet még az év decemberében bemutatott Kanadában és az USA-ban az amerikai közönségnek. Az elıadóút óriási sikerrel zárult, Wilde sziporkázó hangvételő elıadásaival lenyőgözte publikumát. Egyszerre híres és gazdag lett, elérte a hın áhított ismertséget.

Oscar Wilde hires volt elgondolkodtató, humoros, bölcs és néhol cinikus szállóigéirıl. Felsorolunk egy párat, amit neki tulajdonítanak:

Akinek nyerı kártyái vannak, mindig tisztességesen játszik. Imádok a semmirıl beszélgetni. Ez az egyetlen téma, amit kicsit ismerek.

Cinikus az olyan ember, aki mindennek tudja az árát, de semminek sem tudja az értékét. Egy úriember sohasem goromba véletlenül.

• Egyetlen dolog rosszabb annál, ha beszélnek valakirıl, mégpedig az, ha nem beszélnek róla.

Mindig bocsáss meg ellenségeidnek! Nincs, ami jobban dühítené ıket… A barátság sohasem felejt. Éppen ez a csodálatos benne.

Amerika az egyetlen társadalom, amely a barbarizmusból a dekadenciába fejlıdött, kihagyva közben a civilizációt.

Ha az emberek egyetértenek velem, mindig az az érzésem, hogy valami rosszat mondtam. Nem vagyok elég fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak. Mindenki a saját baklövéseit nevezi tapasztalatnak.

Ha pedig egy könyvet nem lehet újra meg újra elolvasván élvezni, hát az elsı olvasásra sincs már valami sok értelme.

Londonban összeházasodott Constance Mary Lloyddal. Párizsban töltötték mézesheteiket. Miután megnısült, Londonban telepedtek le Contance-szal és Wilde sorra jelentette meg legkülönbözıbb mőfajú írásait, amelyeknek egy közös vonásuk van: a stílus, a nyelv magával ragadó szépsége.

Constance és Cyril Wilde 1885-ben megszületett elsı fiuk, Cyril, majd a következı évben a világra jött Vyvyan. Wilde ráérzett az apa szerepére és ontotta magából a szebbnél szebb meséket. 1888-ban megjelent A boldog herceg és egyéb mesék c. mesegyőjteménye, melyben olyan nagyszerő alkotások kaptak helyet, mint a címadó A boldog herceg (The Happy Prince), A nevezetes rakéta (Remarkable Rocket) és Az önzı óriás (Selfish Giant). Ezen mesék mindegyike a meseirodalom egy-egy kincse, amelyekkel Wilde még a ’’dán mesefejedelmet’’, Andersent is túlszárnyalta. Ezek a mesék nem csupán gyerekeknek szólnak, hanem a felnıtteknek is tanulságul szolgálnak, mivel mindegyiknek van valami erkölcsi üzenete. (Wilde saját gyermekeinek is ebbıl olvasott fel esténként.)

Oscar Wilde meséi alapgondolatát a szegények, elesettek, nyomorékok és a szerelem áldozatai iránt érzett részvétbıl merítette. Az elsı három mese (A boldog herceg; A csalogány és a rózsa; Az önzı óriás) a másokért való áldozatvállalás példabeszédei. A Híres-nevezetes rakéta; Az önfeláldozó jóbarát a butaságot, a gıgöt és az önzést gúnyolja. Az ifjú király hıse rádöbben, hogy a kincseihez, csodálatos ruháihoz szegény emberek halála árán jut hozzá. Szakítana a fényüzéssel, de ez lehetetlen, mert a szegények a gazdagok fényőzésébıl élnek, a királyt csak pompás ruhája különbözteti meg az egyszerő emberektıl. Az utolsó három történetben a szépségimádó Wilde egyik fontos problémáját fogalmazza meg: lehet-e a szép erkölcsileg rút; lehet-e a szép testben okos lélek? Wilde varázsát és valósággal elbőbölı hatását formamővészetében kereshetjük, amely a népmesék egyszerőségének és szépségének

Oscar Wilde A Boldog Herceg

A mő eredeti címe: The Happy Prince

Fordította: Lengyel Balázs Egy oszlop tetején, magasan a város fölött állt a Boldog Herceg szobra. Tetıtıl talpig arany borította, vékony, finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szeme, s hatalmas rubin piroslott a kardja markolatán. Nemhiába csodálta mindenki. - Legalább olyan szép, mint egy szélkakas - jegyezte meg az egyik városi tanácsos, aki szerette volna, ha híre megy mővészi ízlésének -, csakhogy nincs annyi haszna - tette hozzá, nehogy az emberek még azt higgyék, hiányzik belıle a gyakorlati érzék, mert az aztán nem hiányzott. - Bár olyan lennél, mint a Boldog Herceg! - sóhajtott fel a józan anya, mert kisfia nyafogott, hogy hozza le neki a csillagokat. - A Boldog Hercegnek még álmában sem jut eszébe, hogy nyafogjon valamiért.

- Örülök, hogy akad legalább egy lény a világon, aki tökéletesen boldog - dünnyögte a csalódott férfi, amint a csodálatos szobrot bámulta. - Olyan, mint egy angyal - mondták az árva gyerekek, amikor kiléptek a székesegyházból ragyogó skarlátvörös kabátban és tiszta, fehér kötényben. - Honnan tudjátok? - kérdezte a számtantanár. - Sose láttatok angyalt. - Dehogynem, álmunkban - válaszolták a gyerekek, és a számtantanár összeráncolta a homlokát, és nagyon szigorú arcot vágott, mert nem helyeselte, ha a gyerekek álmodnak. Egy éjszaka elszállt a város fölött egy kis fecske. Társai már hat hete útnak indultak Egyiptomba, de ı hátramaradt, mert szerelemes volt a legszebb nádszálba. Még a kora tavaszon ismerkedett meg vele, amint egy nagy, sárga pillét kergetett a folyó mentén, és a nádszál karcsú alakja úgy elbővölte, hogy megállt és megszólította: - Szeresselek? - kérdezte a fecske, mert kedvelte az egyenes beszédet, mire a nádszál mélyen meghajolt. Így aztán a fecske újra meg újra körülrepülte a nádszálat, a szárnya meg-megérintette és ezüstösen fodrozta a vizet. Ez volt a vallomása, és így udvarolt egész nyáron át. - Micsoda nevetséges kapcsolat - csivitelte a többi fecske -, nincs a menyasszonynak pénze, és túlságos sok a rokona. - És csakugyan, a folyót szinte elborította a nád. Azután beköszöntött az ısz, és a fecskék elrepültek. Távozásuk után a kis fecske nagyon egyedül maradt, és unni kezdte kedvesét. - Örökké csak hallgat - mondta -, és félek, hogy ingatag természet, mert szüntelenül kacérkodik a széllel. - És valóban, a nádszál a legkisebb szélre is a lehetı legkecsesebben hajladozott. - Elismerem ugyan, hogy otthon ülı teremtés - folytatta a fecske -, én viszont szeretek utazni, szeressen hát utazni a feleségem is! - Eljössz-e velem? - kérdezte végül a nádszáltól; de az csak a fejét rázta, annyira ragaszkodott az otthonához. - Hitegettél csak! - kiáltotta a fecske. - Indulok a piramisokhoz. Isten veled! - És elrepült. Szállt, szállt egész nap, és estére megérkezett a városba. - Hol töltsem az éjszakát? - kérdezte. - Remélem, felkészültek a fogadásomra. Ekkor megpillantotta a szobrot az oszlop tetején. - Itt fogok megszállni - kiáltott fel -, pompás ez a hely, járja a friss levegı is! - És leereszkedett, egyenesen a Boldog Herceg lába elé. - Arany a hálószobám - mondta magának halkan, amint körülpillantott, és aludni készült; de alig dugta a fejecskéjét a szárnya alá, rápottyant egy nagy vízcsepp. - Milyen különös! - kiáltott fel. - Egyetlen felhı sincs az égen, tisztán ragyognak a csillagok, és mégis esik. Bizony szörnyő az éghajlat itt Észak-Európában. A nádszál ugyan szerette az esıt, de csak puszta önzésbıl. Akkor ismét ráhullott egy csepp. - Mi haszna van egy ilyen szobornak, ha még az esıtıl sem véd meg? - kérdezte. - Keresnem kell egy jó, fedeles kéményt. - És elhatározta, hogy továbbszáll. De mielıtt szétnyitotta volna szárnyait, ráhullott a harmadik csepp. Ekkor felnézett és látta - de jaj, mit is látott? A Boldog Herceg szeme könnyben úszott, és a könnyek végigcsorogtak aranyorcáján. És a holdfényben olyan gyönyörő volt az arca, hogy a kis fecskét elöntötte a szánalom. - Ki vagy te? - kérdezte. - Én vagyok a Boldog Herceg. - Miért sírsz akkor? - kérdezte a fecske. - Teljesen átáztattak a könnyeid. - Míg éltem, és emberi szívem volt - felelte a szobor -, azt se tudtam, mi a könny, mert a Gondtalanság Palotájában laktam, ahova nem léphet be a Szomorúság. Nappal a kertben játszottam társaimmal, este pedig a Nagy Teremben én nyitottam meg a táncot. A kertet magas fal vette körül, de nekem eszembe se jutott megkérdezni, hogy mi van a falon túl, olyan szép volt odabent minden. Az udvaroncaim Boldog Hercegnek neveztek, és én csakugyan boldog voltam, ha a gyönyör boldogság. Így éltem, és így haltam meg. És most, hogy holt vagyok, ide állítottak, olyan magasra, hogy látnom kell a város minden szörnyőségét és nyomorúságát, és bár a szívem ólomból van, mást sem csinálok, csak sírok. "Úgy, hát belül nem is arany?" - jegyezte meg magában a fecske. De udvariasabb volt annál, semhogy kimondjon egy ilyen személyes természető megjegyzést. - Messze innen - folytatta mély, zengı hangon a szobor -, jó messze, valamelyik kis utcában áll egy szomorú házacska. Ablaka éppen nyitva, és én egy asszonyt látok odabent, amint az asztal mellett ül. Arca keskeny és megviselt, keze durva és vörös, telis-tele tőszúrással, mert az asszony varrónı. Golgotavirágokat hímez éppen egy atlaszruhára, amelyet a királyné legkedvesebb udvarhölgye visel majd a legközelebbi udvari bálon. A szoba sarkában, az ágyon betegen fekszik a kisfia. Lázas, és narancsot kér. De az édesanyja nem tud mást adni neki, csak vizet, s így a kisfiú sír. Fecském,

fecském, kicsi fecském, nem vinnéd-e el neki a rubint a kardom markolatáról? Lábamat ehhez a talapzathoz erısítették, magam nem tudok mozdulni. - Engem várnak már Egyiptomban - mondta a fecske. - Társaim föl-le cikáznak a Nílus fölött, és beszélgetnek a nagy lótuszvirágokkal. Hamarosan elpihennek a nagy király piramisában. Ott fekszik a király is festett koporsóban. Sárga vászonba burkolták, és bebalzsamozták főszerekkel. A nyakában halványzöld jadelánc van, és a keze, mint a száraz levél. - Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, várhatnál-e még egy éjszakát, lennél-e a követem? A kisfiú olyan szomjas, és az édesanyja olyan szomorú. - Ha meggondolom, én nem is szeretem a fiúkat - felelte a fecske. - Múlt nyáron, amikor a folyó mellett tanyáztam, volt ott két durva kölyök, a molnár fiai, akik unos-untalan kıvel hajigáltak. Persze, nem találtak el, mi fecskék sebesebben repülünk annál, és az én famíliám különösen híres a gyorsaságáról, hanem azért ez tiszteletlenség volt. De a Boldog Herceg úgy elszomorodott, hogy a kis fecske megsajnálta. - Bár nagyon hideg van - mondta -, egy éjszakára mégis maradok, és a követed leszek. - Köszönöm kicsi fecske - mondta a Herceg. Így aztán a fecske kicsípte a nagy rubint a Herceg kardjából, és a csırébe fogva, a tetık fölé emelkedett. Elszállt a székesegyház tornya mellett, ahol az angyalok fehér márványszobrai állnak. Elsuhant a palota fölött, és hallotta a tánc dobogását. Egy szép fiatal lány épp akkor lépett ki az erkélyre szerelmesével. - Milyen csodálatosak a csillagok - mondta a férfi -, és milyen csodálatos a szerelem hatalma! - Remélem, hogy idejében elkészül a ruhám az udvari bálra - felelte a lány -, golgotavirág-hímzést rendeltem rá, de a varrónık olyan lusták. A fecske átsuhant a folyó felett, és látta a hajóárbocokon lengı lámpásokat. Elszállt a gettó fölött, és látta, amint az alkudozó öreg zsidók rézserpenyıben méregetik a pénzt. Végül elérkezett ahhoz a szomorú házhoz, és benézett. A kisfiú lázasan köhögött az ágyban, anyját pedig a fáradságtól elnyomta az álom. Beröpült hát a szobába, és letette az asztalra, az asszony győszője mellé a nagy rubint. Aztán gyengéden körülrepülte az ágyat, és szárnyával legyezgette a kisfiú homlokát. - Milyen jó hővös van - mondta a kisfiú -, most már meg fogok gyógyulni! - És édes álomba merült. Akkor a fecske visszaszállt a Boldog Herceghez, és elmondta, mit végzett. - Furcsa - jegyezte meg -, csöppet se fázom, pedig meglehetısen hideg van. - Mert jót cselekedtél, azért - mondta a Herceg. A kis fecske elgondolkozott ezen, s azután elaludt. A gondolkozás ugyanis mindig elálmosította. Hajnalban elszállt a folyóhoz, és megfürdött. - Milyen rendkívüli jelenség - mondta a madártan professzora, amikor áthaladt a hídon. - Fecske télen! - És hosszú levelet írt az esetrıl a helybeli újságnak. Nagy feltőnést keltett vele, mivel teletőzdelte olyan szavakkal, amelyeket senki sem értett. - Ma este indulok Egyiptomba - mondta a fecske, és elıre örült az elkövetkezıknek. Meglátogatta sorra a mőemlékeket, és sokáig elüldögélt a templomtorony csúcsán. Amerre csak megfordult, a verebek felcsiripeltek. - Nicsak, egy elıkelı idegen! - mondogatták egymásnak. S így aztán a fecske nagyon jól érezte magát. Amikor felkelt a hold, visszarepült a Boldog Herceghez. - Nem üzensz semmit Egyiptomba? - kiáltotta. - Nyomban indulok. - Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, maradj velem még egy éjszakára. - Várnak már Egyiptomban - felelte a fecske. - Társaim holnap továbbrepülnek a második vízeséshez. Víziló hősöl ott a sás között, és hatalmas gránittrónuson ül Memnon isten. Egész álló éjszaka a csillagokat bámulja, s amikor a hajnalcsillag feltőnik az égen, kiszakad belıle az örömkiáltás, és aztán megint elnémul. Délben sárga oroszlánok járnak inni a vízpartra. Szemük zöld, mint a legzöldebb berill, és ordításuk túlharsogja a vízesés zuhogását. - Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, messze-messze, a város túlsó szélén látok egy fiatalembert egy padlásszobában. Asztala tele van kéziratlapokkal, föléjük hajlik, és mellette, egy talpas pohárban hervadozó ibolyák. Haja barna és hullámos, az ajka piros, mint a gránátalma, a szeme nagy és álmodozó. A darabját szeretné befejezni a színházigazgató számára, de nem tud írni, mert nagyon fázik. Kandallójában nincsen tőz, és az éhség elgyengítette.

- Itt maradok még egy éjszakára - mondta a fecske, mert igazán jó szíve volt. - Vigyek neki is egy rubint? - Sajnos, nincs több rubinom - mondta a Herceg -, nincs egyebem már, csak a két szemem. Ritka zafírból valók, ezer évvel ezelıtt hozták ıket Indiából. Vájd ki az egyiket, s vidd el neki. Majd eladja az ékszerésznek, eleséget és tüzelıt vesz érte, és befejezi a darabját. - Drága herceg - mondta a fecske -, én ezt nem tudom megtenni! - És sírva fakadt. - Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, tedd, ahogy parancsoltam! A fecske hát kivájta a herceg fél szemét, és repült a diákhoz a padlásszobába. Nem is volt nehéz bejutnia, mert a háztetın lyuk tátongott, s azon besurranhatott egyenest a szobába. A fiatalember éppen tenyerébe temette az arcát, s meg sem hallotta a szárnyak suhogását; de amikor feltekintett, ott találta a gyönyörő zafírt a hervadt ibolyákon. - Mégiscsak megbecsülnek - kiáltott fel -, ezt valamelyik tisztelım küldte! Most már befejezhetem a darabomat! - És sugárzott a boldogságtól. Másnap a fecske elrepült a kikötıbe. Megült egy nagy hajóárboc csúcsán, és elnézte, hogyan emelik ki a tengerészek köteleken a hatalmas ládákat a hajó gyomrából. - Húzd meg! - kiáltották, valahányszor egy-egy láda elıbukkant. - Megyek Egyiptomba! - kiáltotta a fecske, de senki sem törıdött vele, s így aztán amikor felkelt a hold, visszaszállt a Boldog Herceghez. - Búcsúzni jöttem - szólt fel hozzá. - Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, maradj velem még egy éjszakára! - Tél van - felelte a fecske -, nemsokára itt a fagy, lehull a hó. Egyiptomban a zöld pálmafákra melegen tőz a nap, az iszapban krokodilusok feküsznek, és bután bámulnak a világba. Társaim fészket raknak Baalbek templomában, és turbékolva figyelik ıket a rózsaszín és fehér galambok. Drága Herceg, elhagylak, de sohasem foglak elfelejteni, és tavasszal, visszafelé szállva majd hozok neked két szép drágakövet azok helyett, amelyeket elajándékoztál. A rubin pirosabb lesz, mint a piros rózsa, és a zafír kék lesz, akár az óceán. - Odalent a téren - mondta a Boldog Herceg - álldogál egy gyufaárus kislány. A gyufát beleejtette a csatornába, s tönkrementek az utolsó szálig. Az apja megveri, ha nem visz haza pénzt, és most sírdogál szegény. Nincs se cipıje, se harisnyája, és a feje is fedetlen. Vájd ki a másik szememet, add oda neki, és nem veri meg az édesapja. - Itt maradok még egy éjszakára - mondta a fecske -, de nem vájhatom ki a szemedet, mert akkor megvakulsz. - Fecském, fecském, kicsi fecském - mondta a Herceg -, tedd, ahogy parancsoltam. Kivájta hát a fecske a Herceg másik szemét, és elrepült vele. Elsuhant a gyufaárus kislány mellet, és beleejtette a követ a tenyerébe. - De gyönyörő üvegcserép! - kiáltott fel a kislány, és nevetve hazafutott. A fecske pedig visszaszállt a Herceghez. - Most már vak vagy - mondta -, így hát veled maradok örökre. - Nem, kicsi fecském - mondta a szegény Herceg -, menned kell Egyiptomba. - Örökre veled maradok - mondta a fecske, és elaludt a herceg lábánál. Másnap pedig a vállára telepedett, és arról mesélt neki, mi mindent látott ı idegen országokban. Mesélt a piros ibiszekrıl, amelyek hosszú-hosszú sorokban álldogálnak a Nílus partján, és csırükbe kapják az aranyhalakat; mesélt a szfinxrıl, amely olyan öreg, mint maga a világ, a sivatagban él, és tud mindent; mesélt a kalmárokról, akik lassan lépkednek a tevék mellett, és borostyánszemeket szorongatnak a kezükben; mesélt a holdhegyek királyáról, aki fekete, akár az ébenfa, és egy nagy kristály az istene; mesélt az óriás, zöld kígyóról, amely egy pálmafán alszik, és húsz papja mézeskaláccsal eteti; mesélt a törpékrıl, akik a nagy tavon óriás leveleken hajóznak, és örökös háborút vívnak a lepkékkel. - Drága kicsi fecském - mondta a Herceg -, csodálatos dolgokat beszélsz nekem, de nincs csodálatosabb az emberi szenvedésnél. Nincs nagyobb titokzatosság, mint a nyomorúság. Repülj végig a város felett, kicsi fecske, és meséld majd el nekem, mit láttál. Így a fecske végigrepült a város felett, és látta, hogy a gazdagok szép házaikban boldogan vigadoznak, míg a koldusok a kapuk elıtt üldögélnek. Berepült a sötét sikátorokba, és belenézett az éhezı gyermekek fehér arcába, amint közömbösen bámulták a fekete utcát. Egy híd boltíve alatt két kisfiú feküdt, szorosan egymás karjában, hogy meg ne dermessze ıket a hideg.

- Jaj de éhesek vagyunk! - mondták. - Itt nem alhattok! - kiáltott rájuk az ır, s a két kisfiú nekivágott az esınek. Aztán a fecske visszarepült, és elmondta a Hercegnek, mit látott. - Aranylemezkékkel vagyok borítva - mondta a Herceg -, fejtsd le rólam levelenként, és add a szegényeimnek; az élık azt képzelik, hogy az arany boldogságot hoz rájuk. A fecske lecsipegette hát az aranylevélkéket, egyiket a másik után, míg a Boldog Herceg tetıtıl talpig kopott nem lett és szürke. És az aranylevélkéket, egyiket a másik után, mind a szegényeknek vitte, és a gyermekek arca kipirosodott tıle; nevetésük, játszadozásuk felverte az utcát. - Van már otthon kenyerünk! - kiáltották. Amikor lehullott a hó, s a hóra jött a fagy, az utcák mintha ezüstbıl volnának, úgy csillogtak és ragyogtak; a házak ereszérıl hosszú jégcsapok lógtak, megannyi kristálytır, az emberek pedig mind bundába bújtak, és a kisfiúk skarlátszínő sapkában korcsolyáztak a jégen. A szegény kicsi fecske egyre jobban és jobban fázott, de annyira megszerette a Herceget, hogy nem akarta elhagyni. Felcsipegette a morzsákat a pék ajtaja elıtt, amikor a pék nem látta, és a szárnyaival csapkodott, hogy felmelegedjék. Végül érezte, hogy nemsokára meghal. Már csak annyi ereje maradt, hogy utoljára rászállhasson a Herceg vállára. - Isten veled, drága Herceg - suttogta -, ugye, megengeded, hogy megcsókoljam a kezedet? - Örülök, kicsi fecském, hogy végre mégis elindulsz Egyiptomba - mondta a herceg -, túlságosan hosszan idıztél itt; de inkább az ajkamat csókold meg, mert szeretlek. - Nem Egyiptomba indulok - mondta a fecske. - A halál házába megyek. És a halál, ugye, az álom testvére? Azzal ajkon csókolta a Boldog Herceget, és holtan hullott a lába elé. Ebben a pillanatban furcsa roppanás hangzott a szobor belsejébıl, mintha valami eltört volna. S csakugyan, az ólomszív kettéhasadt. Szörnyen kemény volt a fagy, annyi bizonyos. Másnap kora reggel a polgármester a városi tanácsosok kíséretében átsétált a téren. Ahogy elhaladtak az oszlop mellett, a polgármester feltekintett a szoborra. - Uramisten! De ütött-kopott ez a Boldog Herceg! - mondta. - Ütött-kopott, de még mennyire! - harsogták a városi tanácsosok, akik mindig egyetértettek a polgármesterrel; és odamentek a szoborhoz, hogy megnézzék közelebbrıl. - Kiesett a rubin a kardjából, a szeme eltőnt, és aranyos külsejét is elvesztette - szólt a polgármester -, hiszen koldusabb már a koldusnál! - Koldusabb már a koldusnál! - ismételték a tanácsosok. - És itt meg éppenséggel egy halott madár hever a lábánál! - folytatta a polgármester. - Csakugyan legfıbb ideje rendeletet hoznunk arról, hogy a madaraknak tilos itt meghalniuk. És a városi írnok följegyezte a javaslatot. Így aztán lebontották a Boldog Herceg szobrát. - Mivelhogy nem szép, nem is hasznos többé - jelentette ki a mővészetek egyetemi professzora. Azután megolvasztották a szobrot a kemencében, és a polgármester egybehívta a városi tanácsot, hogy elhatározzák: mi történjék az érccel. - Természetesen új szoborra van szükségünk - mondta -, és legyen az az én szobrom. - Az én szobrom - mondta mindegyik városi tanácsos, és civakodni kezdtek. És amikor utoljára hallottam felılük, még egyre civakodtak. - Milyen különös - mondta a munkavezetı az öntımőhelyben. - Ez a meghasadt ólomszív nem olvadt meg a kemencében. Ki kell hajítanunk. És kihajította a szemétdombra, ahol már ott feküdt a halott fecske is. - Hozd el nekem a városból azt a két dolgot, ami a legértékesebb - mondotta az Úr egyik angyalának; és az angyal elhozta az ólomszívet és a holt madarat. - Jól választottál - szólt az Isten -, mert ez a kis madár örökké énekelni fog az én paradicsomkertemben, és a Boldog Herceg az én aranyvárosomban dicsıít majd engemet.

William Butler Yeats (Sadymount, Dublin mellett, 1865. június 13. – Roquebrune-Cap-Martin, Franciaország, 1939. január 28.) ír költı, drámaíró, elbeszélı, irodalmi Nobel-díjas (1923), a 20. századi irodalom egyik kiemelkedı alakja.

Dublinban született, a város Dumhach Thrá nevő kerületében, azonban gyermekkorát Sligoban töltötte, ahonnan édesanyja, Susan Mary Pollexfen vagyonos család gyermeke származott. Édesapja, John Butler Yeats kezdetben ügyvédnek tanult, azonban ambícióit követve elismert festı lett. 1884-ban beíratkozott egy dublini mővészeti iskolába, a Metropolitan School of Art intézménybe. Az itt töltött két éve alatt írta meg elsı verseit, amelyet már a város egyetemi lapja, a Dublin University Review már leközölt számaiban.

Hallgatja a síró sást Járok tó szélinél, hol mélabús a part, hol sásban sír a szél: míg tengely megszakad, mi röptet csillagot, s hajítják kezem ím, míg fény-öv kibomol, Kelet- s Nyugat-lobogót: S két szív át nem hajol Álomnak mélyein.

Családjuk késıbb Londonba költözött, és itt találkozott elıször a szintén ír, író-költı Oscar Wilde-dal. Így ír késıbb találkozásukról: „Az elsı találkozásom Oscar Wilde-dal merı döbbenet volt. Addig sosem hallottam embert olyan tökéletes mondatokban beszélni, mintha egész este fáradtságos munka árán írta volna azokat, és mégis mind spontán volt” Elkötelezettsége Írország felé akkor nyilvánult meg elıször, mikor Lady Gregoryval, Edward Martynnal, és George Moore-ral együtt megalakította az Ír Irodalmi Színházat (Irish Literary

He hears the Cry of the Sedge

I wander by the edge Of this desolate lake Where wind cries in the sedge: Until the axle break That keeps the stars in their round, And hands hurl in the deep The banners of East and West, And the girdle of light is unbound, Your breast will not lie by the breast Of your beloved in sleep.

Theatre), ahol ír és kelta mondavilággal főtött darabokat adtak elı. A késıbb megalakult Abbey Színház, és az Ír Nemzeti Színházi Társaság is. Legnagyobb költészeti értékének az irodalomtörténészek az angol lírai irodalom megreformálását tartják, a viktoriánus költık jambikus verselését felváltja a szabadverses költészetével, melyben az érzelmeket, s gondolatokat mítoszokkal, szimbólumokkal, látomásokkal fejezi ki magas fokú zeneiséggel.

Az 1880-tól kezdıdı idıszak a fiatal költı életében a népi hagyományok, népének ír-kelta kultúrájának felfedezése. İ maga is szerepet vállalt nyugat-írország (ahonnan ı maga származott) nép- és tündérmeséinek győjtésében, melyet a nagysikerő 1893-ban megjelent A kelta homály (The Celtic Twilight) címő népi hiedelem-győjteményében dolgoz fel.

1923 májusában megalakul a Saorstát Éireann, vagyis az Ír Szabad Állam. Ugyanebben az évben tüntették ki irodalmi Nobel-díjjal „a poétikájáért, mely egy igen mővészi formában fejezi ki egy egész nemzet lelkületét”

George Bernard Shaw (írói nevén G. B. Shaw) (1856. július 26. – 1950. november 2.) ír drámaíró. Munkásságát 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal honorálták. William Shakespeare után az ı mőveit játsszák leggyakrabban az angol nyelvő színházakban.

Írország fıvárosában született, Dublinban, a Synge Street 33 alatt, viszonylag szegény, protestáns szülık gyermekeként. Tanulmányait a dublini Wesley College-ban végezte, majd az 1870-es években Londonba költözött, hogy ott kezdje irodalmi pályafutását. Mielıtt zenekritikusként a Star nevő újságnál elsı sikereit begyőjtötte volna, már öt regényt is írt

Shaw legfontosabb eredménye ebben az idıben, hogy felismerte saját képességeit. Lévén ideges, félénk és érzékeny, nem tudott igazi hatást kelteni hallgatóiban; így közparkokban, elıadótermekben, és utcasarkokon szónokolt, hogy hozzászokjon a nyilvánossághoz, míg döbbenetes módon egy pár év alatt az egyik legjobb szónok lett egész Angliában. Kevés szónok volt akkora hatással a közönségre, mint Shaw, aki egyik másodpercben megnevettetett mindenkit, aztán egyszerre, egy ugrással rávilágított a mondanivalója lényegére.

G.B. Shaw legismertebb színpadi mőve a Pygmalion, amit 1912-ben írt. Magyar fordítását azonos címen Mészöly Dezsı készítette el.

Mészöly Dezső, a darab forditója

"Sokáig élt nıtlenül Kypros királya, Pygmalión, amikor egyszer hófehér elefántcsontból csodálatosan szép szobrot faragott ki a vésıjével. Maga számára is váratlan meglepetés volt, amikor az elefántcsontnak a mővészet olyan szép alakot adott, amilyennel soha még asszony nem született a földön. A szobor alkotója szerelemre gyulladt a saját alkotása iránt" A görög

mitológiából, pontosabban Ovidius Átváltozások címő mővébıl merítette G.B. Shaw népszerő színdarabjának témáját.. A Londonba átültetett, kis virágárusról szóló történettel hamarosan meghódította az egész világot. G.B. Shaw-t sokan a XX. századi modern dráma megteremtıjének tartják. Az angolok Shakespeare után a legnagyobbnak. Rendkívül sok színdarabot írt, köztük akad jónéhány kevésbé sikerült is, de néhányat, többek között a Pygmaliont és a Szent Johannát születése óta telt házzal játsszák a színházak.

G.B. Shaw és a Pygmalion tiszteletére kiadott ir bélyeg

Varázsuk semmit nem fakult az évtizedek során. A görög mitológiai alapokon nyugvó történet egy kis virágárusról., Elisia Doolittle-rıl, és egy híres nyelvészprofesszorról, Henry Higginsrıl szól.

A darab egyik New York-i előadásának részlete, Higgins professzor szerepében Jefferson Mays, Elizát

pedig Claire Danes alakitja

A London utcáin sétálgató nyelvészprofesszor, aki néhány mondat után bárkirıl meg tudja mondani, hogy hova való, egyszer csak meghallja a kis világáruslány rendkívül ordenáré beszédét. Éppen akkor találkozik , Pickering ezredessel, aki Indiából jött, és maga is a különféle nyelvjárásokat kutatja. Beszél neki a módszerérıl, és elmondja, hogy három hónap alatt valóságos hercegnıt tudna faragni ebbıl a lányból.. Másnap a lány beállít Higginshez, hogy tanítsa meg rendesen beszélni, mert boltoskisasszony szeretne lenni.. Pickering éppen nála van, és emlékezteti ígéretére. Fogadást kötnek, Pickering megígéri, hogy ha be tudja váltani ígéretét, fedezi az órák költségeit. Megkezdıdik a tanulás. A lány eleinte kicsit kínlódik a gyötrelmes nyelvleckék, fonetika órák alatt, de bámulatos ütemben fejlıdik és a kísérlet végére mindenkit elbővöl.. Van aki azt hiszi, igazi Árpád-házi királykisasszony. Közben persze mindenféle bonyodalmak adódnak. A lány, aki egyre inkább öntudatára ébred, beleszeret mesterébe, és egyre jobban bántja, hogy ı csak egy fogadás tárgya. Majdnem hozzámegy egy fiatal gentlemanhez. Higgins, miután megnyerte a fogadást, elıször csakugyan el akarja küldeni ıt, de késıbb rá kell döbbennie, hogy ı is szereti, és nem tud már nélküle élni. A színdarab természetesen happy enddel végzıdik.

A történet kicsit többrıl szól, mint Ovidius története.Benne van nyelv, a beszéd , mint egyik legnagyobb kincsünk, szeretete és tisztelete is. "El sem tudod képzelni, milyen veszettül izgató kézbe venni egy emberi lényt, és gyúrni belıle egy másikat, egy egész másikat - pusztán azzal, hogy újra tanítjuk beszélni! Ez azt jelenti, hogy áthidaljuk a legtátongóbb őrt, ami elválasztja egymástól a társadalmi osztályokat és a lelkeket! " - mondja Higgins anyjának. ". Egy kis ágrólszakadt virágárus lányt senki nem vett volna észre, bármilyen tiszta és nemes lélek is. Elisa Doolittle a darab végére már nem az a közönséges, öntudatlan lény, aki néhány hónappal ezelıtt virágot árult a templom elıtt. Egész személyisége átalakult. A rút kiskacsából valóságos hattyú lett. G.B. Shaw mindent tudott a színházról. Pergı jelenetek, kitőnı karakterek, pompás szópárbajok, remek helyzetkomikumok. A nevettetés, a szórakoztatás nagy mestere. Egyetlen pillanatig nem unatkozunk. A darab száz év múltán is felhıtlen kikapcsolódást nyújt.

1964-ben, a mő alapján készült a My Fair Lady címő musical, amely többszörös Oscar-díjas alkotás lett, Rex Harrison és Audrey Hepburn fıszereplésében.

A Broadway-en késıbb Rex Harrison partnere Julie Andrews lett.