Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

74. évf. 22. szám 2019. december 1. Kiszlév 3. 5780.

Egyedülálló ünnepet ültek a közel-múltban a boszniai zsidók és muzul-mánok: a szarajevói púrim napját,amikor kétszáz évvel ezelôtt a városmuzulmán lakói a biztos haláltólmentették meg zsidó polgártársaikat.Ez a város zsidó közösségének sajátpúrimja, amivel tizenegy zsidó meg-menekülését ünneplik két évszázada.

1819-ben a kormányzó MehmedRuzdi pasa elfogta Mose Danon fôrab-bit és még tíz befolyásos zsidót, bör-tönbe vetette ôket, és halálbüntetésselfenyegetôzött, ha a zsidó közösségnem fizet két nap alatt 500 zsák ara-nyat. Mose Danon barátai sorra járták akávézókat és a teázókat, muszlim bará-taik segítségét kérve, de Szarajevó isz-lám vezetôit is felháborította a pasa tet-te. Egy nappal késôbb a város muzul-mánjai felfegyverkeztek, és „Szarajevódühös polgárai, mintegy háromezren,behatoltak a pasa palotájába, és kisza-badították a foglyokat” – írta Zeki

Leletmentés SálybanA Bükk alján fekvô Sályból könyvbemutatóra kaptunk meghívást. A kö-

tet anyagát az utolsó elôtti másodpercekben gyûjtötte össze két szorgalmashelytörténész, az aktív pedagógus Stengerné Forgony Andrea meg a márnyugdíjas Tóth Aranka. És egy félig magyar szívûvé vált, szintén nyugdíjassvájci gyógypedagógus, a községbe Magdenbôl idestova huszonöt éve visz-szajáró Peter Bürgi.

Peter Bürgi egy svájci alapítványon keresztül korábban már szerzett támoga-tást a mozgássérültek helyi intézetének, az iskolának, de könyve egy közelmúlt-beli akció lenyomata. A sûrû bokrok, akácok által szinte láthatatlanná tett zsidótemetôt megtisztították, és Herr Bürgi, a helyieknek leginkább Péter, dokumen-tálta a leleteket.

Volt imaháza a falunak, a helyi építési szokásoktól eltérô formájú – ma márcsak egykori kôkerítése maradt meg. (No meg a szintén dokumentált árnyékszé-kek...) Lebontották, éppúgy, ahogy a deportált zsidók legtöbbjének egykori la-kóházát is, bár a régi fényképeken azért még feltûnnek.

A község múltjának böngészésével párhuzamosan megszólaltatták mindazo-kat, akik emlékeztek még valamire a helység zsidóságáról. Kevesen voltak azadatközlôk, keveset tudtak. A történetnek ez a része elszomorító – és furcsa mó-don felemelô.

Elszomorító, hogy 75 évvel a vészkorszak után már a szemtanúk leszármazot-taitól lehet csak összesöpörgetni néhány emlékmorzsát, hézagos, meg nem ér-tett információkat a másfajta lakóépületekrôl, az ünnepekrôl, a viselkedésfor-mákról, a hagyományokról. De ez természetes is. A töredékeken mégis átsüt– vagy inkább átdereng –, hogy ebben a faluban békességben és kölcsönös tisz-

Sályi látkép Peter Bürgi fotóarchívumából

A Nemzet Sportolója címmel ki-tüntetett, ötszörös olimpiai bajnoktornásznô a Pro Urbe Budapest Díj-ban részesült, míg Keleti Éva fotó-mûvész Budapestért Díjat kapott.Az elismeréseket Karácsony Ger-gely fôpolgármester adta át afôváros napja, Budapest egyesítésé-nek 146. évfordulója alkalmából.

Karácsony Gergely az ünnepségenazt mondta, emlékezni és emlékeztet-ni kell mindenkit arra, hogy Budapestaz a kivételes európai fôváros, ame-lyet nem uralkodói hatalom hozottlétre, hanem éppen annak ellenére jöttlétre és szerezte meg fôvárosi jogát –írja tudósításában az MTI.

A fôpolgármester felidézte, hogyBudapest néhai díszpolgára, GarasDezsô, a Nemzet Színésze címmelkitüntetett, Kossuth- és kétszeres Já-szai Mari-díjas színmûvész azt

Keleti Ágnes is díjat kapott a fôváros napja alkalmából

mondta, olyan városban szeretne él-ni, ahol mindenhova az van kiírva:fûre lépni szabad!

Ebben Karácsony szerint bennevan a két legfontosabb dolog Buda-pest jövôje szempontjából: az, hogy

ez a város legyen zöld és szabad. Ah-hoz, hogy Budapest zöld legyen ésszabad, elkötelezettség, okos dönté-sek, megfontolt beruházások szüksé-gesek, és kell hozzá még emberségés szolidaritás. Így tehetjük Buda-pestet a következô öt évben Kelet-Közép-Európa legzöldebb, legél-hetôbb városává – mondta.

Kitért arra is, hogy az elismerése-ket még az elôzô fôpolgármester,Tarlós István javaslatára szavaztameg a korábbi közgyûlés. Mintmondta, teljes szívébôl gratulál a dí-jazottaknak, mert hite szerint „sem-miféle politikai távolság nem írhatjafelül a tiszteletet és a megbecsülést,amelyet a teljesítmény és az erô-feszítés megérdemel”.

Pro Urbe Budapest Díjban része-sült – a Budapest életében jelentôsszerepet betöltô, a városnak di-

92-szeres válogatott, kilencszeresmagyar bajnok labdarúgó; KeresztesIldikó, a Magyar Érdemrend lovag-keresztjével kitüntetett, kétszereseMeRTon-díjas elôadómûvész; Ré-vész Sándor, a Magyar Érdemrendtisztikeresztjével kitüntetett, eMeR-Ton-díjas elôadómûvész; SchmittnéMakray Katalin olimpiai ezüstérmestornásznô és Vadász György DLAKossuth-, Ybl Miklós-, PrimaPrimissima és Steindl Imre-díjas épí-tész, a Nemzet Mûvésze.

A Budapestért Díjnak 22 kitünte-tettje volt: Auguszt Olga cukrász-mester, Babákné Kálmán Mariann, aFôvárosi Szabó Ervin Könyvtár Köl-csönzési és Raktári Osztályánaknyugalmazott vezetôje, Balázs Péterszínmûvész, színházigazgató, BálintImre építész, Baloghné Végvári Ág-nes nyugalmazott környezetvédelmireferens, Cserhalmi György színmû-vész, Csurgay Árpád István villa-mosmérnök, Ganczer Gábor, aHungexpo Zrt. vezérigazgatója, Gé-mes Lajosné Szônyi Erzsébet zene-szerzô, zenepedagógus, karnagy,Jambrik Rudolf tûzoltó ezredes, aFôvárosi Katasztrófavédelmi Igaz-gatóság Dél-pesti Kirendeltségéneknyugalmazott vezetôje, Keleti Évafotómûvész, Kemecsei Zoltán János,a Fôpolgármesteri Hivatal AdóFôosztályának vezetôje, MartonosiGyörgy dobmûvész, Máté Bence ter-mészetfotós, Ónodi Szabó Lajos ok-leveles építészmérnök, PongráczKatalin, a Fôpolgármesteri HivatalVárosépítési Fôosztály Városrende-zési Osztályának nyugalmazottvezetôje, Regôczy Krisztina ésSallay András olimpiai ezüstérmesés világbajnok mûkorcsolyázó,Szentmiklósi Péter, a Fôvárosi Ön-kormányzat volt fôtanácsadója,Szikora Róbert elôadómûvész, az R-GO együttes vezetôje, SzöllôsiGyörgy, a Magyar SportújságírókSzövetsége elnöke, a Nemzeti Sport-csoport fôszerkesztôje és Tordai Teriszínmûvésznô.

csôséget szerzô teljesítménye elis-meréséért – Keleti Ágnes, a NemzetSportolója címmel kitüntetett, ötszö-rös olimpiai bajnok tornásznô, alegidôsebb magyar olimpikon; Faze-kas László olimpiai aranyérmes,

Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász átveszi a Pro Urbe Budapest díjat Karácsony Gergely fôpolgármestertôl

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

teletben éltek a helyi reformátusok meg a zsidók. (És bizonyára sok más falu-ban is volt ez így – is.)

A kicsi falunak 1941-ben 2230 lakosa volt, az emlékek 16 zsidó családról be-szélnek. Éppen csak azt tudjuk az elmondásokból, hogy a falu iparosai (molnár,szikvízgyártó), kereskedôi (bôrös, rôfös, szatócs) voltak ôk. Valamivel árnyal-tabb képet (pontatlanságokkal persze) mindössze a helyi sakter történetébôl ka-punk. Davidovics Dávid „a zsidó közösség fontos embere volt. Ô vezette a val-lási szertartásokat, elôénekesként, mivel nem volt rabbi, és ô tartotta a hitokta-tást is a gyerekeknek. A sakter döntötte el a levágott állatról, hogy kóser-e, il-letve neki kellett azt úgy levágnia. Ha egy nyisszantással nem találta el a nyakiütôerét, akkor trefni lett, vagyis a zsidók számára fogyasztásra alkalmatlan. Azsidó asszonyok sokszor a szegény parasztgyerekekkel küldték el hozzá levá-gatni a szárnyas jószágot, libát, kakast. A sakter nagyon jószívû ember volt.Többször elôfordult, hogy ránézett az éhes kis parasztgyerekre, megsajnálta ésdirekt trefnit csinált az állatból. Az így használhatatlanná tett jószágot aztánodaajándékozta a gyereknek, aki a finom ebéd reményében boldogan szaladt ve-le haza édesanyjához.”

A felemelô rész: a néprajzos és régész szorgalom. A kötet pillanatnyi állapototrögzítô képanyaga, a sírkövek szövegének fordítása igen komoly munka volt, mégha csupán 140, nagyobbrészt 19–20. századi sírkôrôl van is szó. De akik gondoz-hatták volna, akik „elmondták volna fiaiknak”, 1944-ben ökrös szekéren indultak akövetkezô „állomások” felé. Csupán öten tértek vissza. És még a kövek anyagasem tökéletes, sok szöveg töredékes, olvashatatlanná repedt vagy kopott. Nagy kér-dés, hogy kibírják-e elporladás nélkül a következô századokat.

Ma már nem él zsidó Sályban.Végül magáról a kötetrôl: igen sok kézen ment keresztül ez a végül külföldön

kinyomtatott, kétnyelvû könyv, talán ebbôl is adódnak gyengébb mondatai. Do-kumentumértéke jelentôs, létrejöttének elôzményei és körülményei pedig példa-ként szolgálhatnak más kisközösségeknek.

BJI

Hogyan mentettek szarajevói muzulmánok zsidókat?Effendi korabeli történetíró. Szarajevó249 befolyásos muszlimja levelet írt II. Mehmed szultánnak, amelyben újkormányzót kértek Ruzdi pasa helyett.A szultán megkapta a levelet, és a pa-sát visszahívta Boszniából.

Azóta az ország zsidó közösségeévente megünnepli a szarajevói púrimnapját, november 4-ét – a jubileumi,kétszáz éves évfordulót együtt a boszni-ai iszlám közösséggel. „Úgy éreztük,hogy ezt a jelentôs évfordulót nemcsak azsidók ünnepelhetik, hanem azok is,akik megmentettek minket. Úgy döntöt-tünk, hogy a bosznia-hercegovinai isz-lám közösség képviseli azokat az embe-reket, akik akkoriban reagáltak, és lá-zadtak Ruzdi pasa ellen” – mondta EliTauber történész.

A szefárd zsidók 1492-ben érkeztekBoszniába, miután kiûzték ôket Spa-nyolországból. A muzulmánok és a zsi-dók több mint ötszáz éves békés egymásmellett élésének sötét idôszaka a máso-dik világháború volt. Az 1930-as évek-ben több mint 12.000 zsidó élt Szaraje-vóban, a teljes népesség kb. 20%-a, éskörülbelül 2000 zsidó az ország többirészében. A második világháború alatt aholokauszt majdnem teljesen elpusztí-totta Bosznia-Hercegovina zsidó lakos-

800 zsidó él a kicsivel több mint340.000 lakosú boszniai fôvárosban.

A szarajevói púrim különleges, mertilyen nem történt az Oszmán Biroda-lomban, és a zsidók történetében semszerepel hasonló, hogy muzulmánokmentették meg zsidók életét. „A szaraje-vói púrim mögött meghúzódó történet apolgári felelôsségvállalás, a bátorságés a szomszédsági szolidaritás jelképe,amelyet ápolni kell és átadni a jövô ge-nerációinak” – mondta a boszniai isz-lám közösség vezetôje.

A boszniai zsidó közösség vezetôje,Jakob Finci szerint a történet „azt bizo-nyítja, hogy nem volt mindig gyûlölet,nem volt mindig bosszú, hanem jól él-tünk, segítettünk egymásnak, bebizonyí-tottuk, hogy ez lehetséges. (...) Úgy gon-dolom, hogy manapság, amikor a fe-szültségek nagyok a világon, amikor aziszlamofóbia szörnyû növekedése min-denütt jelen van, akkor nagyon fontosannak igazolása, hogy lehetséges a nor-mális élet. Ha a bosznia-hercegovinaizsidók normálisan élhetnek a musz-limokkal, akkor miért nem teheti meg avilágon mindenki más?” – kérdezte.

Nosztalgikus/Balkáni mozaik blog

ságát. Ahogyan a történész Eli Tauberemlékezett rá, néhány zsidónak sikerültelmenekülnie Szarajevóból a helyimuszlimok segítségével, akik zsidószomszédaikat hidzsábban, a hagyomá-nyos muszlim öltözetben szöktették ki avárosból.

Az ellenkezôje történt az 1990-esévekben, a boszniai háború alatt. A

szerbek által körülzárt városban a zsidóközösség konvojokat szervezett, ésegyütt menekítettek ki zsidókat, muzul-mánokat és másokat, akik el akartákhagyni az ostromlott várost. Tauber sa-ját kutatásai szerint mintegy 1500muszlimnak sikerült a zsidó konvojok-kal elhagynia Szarajevót. Ma mintegy

ÚJ ÉLET2 2019. DECEMBER 1.

Körzeti Kitekintô

Fikciós elemekkel gazdagított, két-részesre tervezett dokumentumfilmkészül Scheiber Sándor professzor-ról (1913–1985), a nagy magyar zsi-dó tudósról, akit egész nemzedékekvallanak a mesterüknek, tanítójuk-nak, egy életre meghatározó szak-mai és erkölcsi vezetôjüknek.

Az alkotói, közremûködôi csapat-ban olyan neves személyiségeket ta-

A fotón balról jobbra: Villányi András, Garami Szilvia, Nádorfi Lajos, Fazekas Lajos, Görög Éva, Kárpáti György, Benedek István Gábor

Kirándulás SzolnokraA BZSH két idôsklubja (Herman Lipót és Héber Imre klub) megkezdte az

5780-as zsinagógai év kirándulási programját. Elsô utunk 37 fôvel Szolnokravezetett.

A buszon dr. Szegô Ágnes történész, az ORZSE adjunktusa volt a segítsé-günkre, hogy képet kapjunk a megyeszékhely zsidóságának életérôl, múltjá-ról. Rendkívül érdekes, információdús történelemórában volt részünk.

Szolnokon az elnök, Berman Dávid várt bennünket. Innentôl ô mutatta bea közösség emlékeit, és mesélt a jelenrôl is.

Elôször a temetôt kerestük fel, ahol leróttuk kegyeletünket a holokauszt ál-dozatainak emlékmûvénél.

A város központjában megtekintettük a gettóemlékmûvet, majd mivel azesô nagyon eleredt, gyorsan a 120 éves zsinagógát vettük célba.

Ezt az épületet ma már kiállítási célokra használják, de még így, a fehérremeszelt falakkal is gyönyörû. Tervezôje, Baumhorn Lipót korának egyik, hanem a legsikeresebb zsinagógaépítôje volt. Mellszobra a templom elôtti kistéren áll.

A nagy zsinagóga közvetlen szomszédságában található egy kis zsinagógais, amely a most itt élô zsidóság imaterme. Elôtte és a falán is szobor és táb-la emlékezteti az arra járókat a soá veszteségeire.

120 éve még zsinagógának épült

FrankelA frankelesek hagyományos ôszi kirándulá-

sának idei célpontja Kelet-Szlovákia fôvárosa,a negyedmillió lakosú Kassa volt. Tordai Péterkörzeti elnök és Verô Tamás fôrabbi is tagjavolt negyvenfôs csoportunknak. Elsô állomá-sunk a magyar határtól hét kilométerre fekvô,2150 lakosú Abaújszina volt, ahol megtekintet-tük a falu lakói által gondozott zsidó temetôt,amely a 18. század közepén létesült.

A 19. század végén 252 zsidó élt a települé-sen, akik a lakosság 17,8 százalékát jelentették.Az ortodox közösség rabbija egybenanyakönyvvezetô is volt, és a szomszédoshelységekben élô zsidók vallási életét is irányí-totta. A hitközség keretében chevra kadisa mû-ködött, mikvét és téli használatra egy imater-met alakítottak ki. Hittestvéreink elsôsorban amezôgazdaságban és a kereskedelemben dol-goztak, de hozzájuk kötôdik a szeszgyár, a ma-lom és más ipari üzemek beindítása is. Az1880-ban épült zsinagóga a második világhá-ború után leégett, és egy kultúrház épült a he-lyén.

1944. április 16-án a csendôrök 78 zsidóthurcoltak el a faluból, akik a kassai téglagyár-ban átélt megpróbáltatások után az auschwitzihaláltáborba kerültek. 71 személy, köztükSchweiger Tivadar rabbi, a gázkamrában pusz-tult el. A felszabadulás után csak egy házaspártért vissza, akik késôbb Kassára költöztek.2001-ben az elhurcolt zsidókra és a másodikvilágháború halottaira emlékeztetô, négynyel-vû emlékmûvet avattak a falu központjában,amelyen öt közeli hozzátartozóm neve szere-pel. Elismerésre méltó, hogy Abaújszina lako-sai a tragikusan eltûnt zsidó közösség emlékétmegôrizték és ápolják. A faluban tett sétánkonLáng Szilvia alpolgármester is velünk tartott.

Kirándulásunk Kassán folytatódott, aholcsak a 19. század negyvenes éveitôl kezdve te-lepedhettek le zsidók. Burger Jakab ékszerész

volt az elsô. A gyors növekedést jelzi, hogy1910-ben már 6723 hittestvérünk élt a város-ban, akik a lakosság 15,2 százalékát tették ki.1869-ben alakult meg a neológ, 1871-ben azortodox hitközség, amelyek kiépítették sajátszervezeteiket (chevra kadisa, nôegylet, Izrae-lita Szülôk Szövetsége stb.). A zsidó vállalko-zók saját kaszinót alapítottak, és Zsidó Szó né-ven egy magyar nyelvû hetilap is megjelent.Az élénk társadalmi életet mutatja, hogy a kétvilágháború között 28 különféle zsidó egyesü-let (vallási, politikai, segélyezô, kulturális,sport stb.) mûködött Kassán.

A zsidó vállalkozók nemcsak a város élelmi-szer- és textiliparának korszerûsítéséhez járul-tak hozzá, de vezetô szerepet játszottak a szál-loda- és a vendéglátóiparban is. Az orvosok, ta-nárok, jogászok, újságírók és mûvészek jelen-tôs része is zsidó származású volt. A két világ-háború között magyar zsidó üzletemberek fi-zették a magyar színészeket, hogy ne hagyjákel az elsô világháború után Csehszlovákiáhozkerült várost.

A viszonylag nyugodt idôszak 1938 novem-berében véget ért. A város visszakerült Ma-gyarországhoz, és életbe léptek a zsidók életétsúlyosan korlátozó diszkriminációs törvények.A német megszállást követôen, 1944. április16-án a hatóságok elrendelték a gettó felállítá-sát. A gettóban, majd késôbb a téglagyárbanôrzött zsidókat azután a halálvonatok 1944.május 15. és június 2. között vitték Auschwitz-ba. Csak 450-en tértek vissza.

A városnézés során megtekintettük a hajdaninagy és gazdag közösség létesítményeit, vala-mint az egykori zsidó negyedet. Az 1926–27-ben épült, Puskin utcai új ortodox zsinagóga je-lenleg is mûködik, de csak a nagyobb ünnepe-ken használják. Az épületet, melynek jellegze-tes színe a rózsaszín, az utóbbi években kívül-belül felújították. A szentély feletti mennyezetvörös márványból készült, a gazdag díszítések,

Minden tégla egy emberi életet, egy emberisorsot jelképez

Németi Róbert felvétele

AKI SOHA NEM ADTA FÖLDokumentumfilm Scheiber Sándorról

lálni, mint Fazekas Lajos író, ren-dezô, Nádorfi Lajos operatôr, vágó,Kárpáti György filmrendezô, vagyBenedek István Gábor író; a mû pro-ducere pedig Villányi András fotó-mûvész, aki már több, a zsidó kultúrá-val kapcsolatos filmhez – így a zsidókántorokról szóló, négyrészes soro-zathoz – adta producerként a nevét. Akészülô alkotás nem elôzmény nélkülvaló, hiszen 1988-ban a Magyar Tele-vízió a már említett Kárpáti Györgyrendezésében bemutatott egy filmetScheiber Sándorról, ám az alkotóknem ugyanazt a koncepciót szeretnékmegvalósítani, elvégre azóta már el-telt harminc év. S hogy akkor milyenfilmet várhatunk?

Errôl Fazekas Lajos író, rendezôaz Új Élet érdeklôdésére elmondta:koncepciójuk elméleti kiindulópontjaaz, hogy a magyar neológ zsidó kultú-ra a magyar kultúra elválaszthatatlan,integráns és nélkülözhetetlen része, azsidóság maga már évszázadokkal ahonfoglalás elôtt jelen volt a Kárpát-medencében, és ez a jelenlét mind a

mai napig folyamatos, ami mindenkorszakban a zsidóság kiemelkedôszellemi vezetôinek köszönhetô.

Éppen ilyen, a zsidóság megmara-dása szempontjából kiemelkedô szel-lemi tekintély volt Scheiber Sándor,aki – mint Fazekas Lajos kifejtette – avészkorszak után új erôt öntött a hazaizsidó életbe. Nem véletlen, hogy aprofesszor életmottójának az a kije-

lentése tekinthetô, miszerint „nemadom fel, annyiszor kezdem újra,ahányszor kell”. A rendezô hozzátet-te: amikor Scheiber Sándor elhatároz-ta, hogy újraéleszti a vészkorszakbanmegtizedelt magyar zsidó közösséget,alig talált ehhez partnereket az or-szágban. De felismerte, hogy a közös-séget csak vallási alapon lehet közös-ségként feltámasztani, ehhez pedigfeltétlenül szükségesek a rabbik, ígyhát újraszervezte a magyar rab-biképzést. A rabbiszemináriumkésôbbi igazgatója évekig járta az or-szágot, keresve azokat a helyeket,ahol reményt látott a zsidó közösségújraszervezésére.

Fazekas Lajos kiemelte: filmjükalapvetôen arra fókuszál, hogyScheiber Sándor tevékenységénekköszönhetôen miképpen maradt megés szervezôdött új alapokra a zsidó kö-zösségi és vallási élet Magyarorszá-gon. Mint fogalmazott, a Széchenyiektársadalomszervezô ambíciójávalegyenrangúnak tartja Scheiber azon tö-rekvését, hogy a zsidóságot nem hagy-

ta szétporladni, és a neológ közössége-ket újra megtöltötte élettel. A rendezôazt mondta: az a tény, hogy ma a ma-gyar zsidóság magabiztosan él szülô-földjén, sok tekintetben Scheiber Sán-dor áldásos munkásságának az ered-ménye, amit meg kell jeleníteni a két-részes dokumentumfilmben.

Arra a kérdésre, hogy mi az elkép-zelése a film képi világáról, NádorfiLajos operatôr, vágó a már említettnégy kántorfilmet hozta fel példaként.Mint mondta, a helyszíneket illetôenkönnyû dolga lesz, hiszen a zsidó kul-túra igen gazdag képi világban jelenít-hetô meg, maga a Dohány utcai zsina-góga az egyik legfantasztikusabb„díszlet” egy zsidó tematikájú film-ben, ugyanakkor meghitt, bensôségeshangulatot árasztanak a reggeli isten-tiszteletek helyszínei is. Nádorfi La-jos hozzátette: szeretné, ha régifelvételekrôl maga Scheiber Sándor isfeltûnne az új filmben, ehhez szeretnearchív felvételeket használni, de ezfügg a jogtulajdonosok hozzáállásátólis. Mint mondta, reméli, hogy olyanmozit sikerül készíteni, ami elsôsor-ban nem a zsidókhoz szól, elvégre amagyar zsidóság ismeri a maga szel-lemi gyökereit. Hozzátette: a magyarzsidóságnak különösképpen nem kellbemutatni Scheiber Sándort, ám – vé-leménye szerint – minél több nem zsi-dó nézôt kell megismertetni ezekkel arendkívül jelentôs szellemi folyama-tokkal annak érdekében, hogy ajövôben ne történhessenek olyan tra-gédiák, mint a múltban.

Jelen pillanatban a pénzgyûjtés fo-lyik a film elkészítéséhez: az alkotókigyekeznek minden lehetôséget meg-ragadni, hogy összeszedjék a minimá-lisan szükséges 10–15 millió forintot.

Alkotók, közremûködôk: Fazekas Lajos (író, rendezô),

Nádorfi Lajos (operatôr, vágó), Villá-nyi András (producer), Garami Szilvia(gyártásvezetô), Kárpáti György (film-rendezô), Marschall Éva (dramaturg),Belovári Tibor (hangmérnök), GörögÉva (rendezôasszisztens), Villányi Zsu-zsanna (szerkesztô); Benedek IstvánGábor (író).

Kácsor Zsolt

Belépve egy kicsi, de rendkívül gazdag kiállítás is megtekinthetô Szolnokés környéke zsidóságának megmaradt emléktárgyaiból, ami az elnök éssegítôi lelkes gyûjtômunkájának eredménye. A sok személyes tárgy mellett ittkapott helyet a tiszafüredi chevra kadisa könyve is.

Az elnök úr elmondta, hogy jelenleg a nagyünnepeket és a mártírmegem-lékezéseket tudják rendszeresen megtartani. De a helyi közösség mindentmegtesz, hogy itt is – mint sok más vidéki városban – újra legyen zsidóság.

Ennek egyik látható eredménye, hogy a zsinagóga tetejére idén visszakerüla két kôtábla.

A kirándulás végén még átsétáltunk a szemerkélô esôben a szôke Tiszagyaloghídján, majd elfogyasztottuk jól megérdemelt késôi ebédünket, és bú-csút vettünk ettôl a gyönyörû várostól.

Köszönjük Berman Dávidnak a szívélyes vendéglátást és a lelkes idegenve-zetést, dr. Szegô Ágnesnek pedig a részletes történelemórát.

Gál Etelka klubvezetôHéber Imre Klub

a lámpák és az ólomberakásos ablakok az egy-kori hívôk igényességét mutatják. 1944-ben atemplom a gettó része lett, ahol zsidó családo-kat gyûjtöttek össze. Megdöbbentô volt a rette-gésben élô emberek máig megmaradt sorait ol-vasni. A zsinagógához eredetileg egy iskola istartozott.

A karzaton zsidó tárgyakat bemutató múzeu-mot rendeztek be, a bejárat melletti épületbenpedig rendszeresen kiállításokat tartanak. Kér-désemre elmondták, hogy a kassai közösségnek200-250 tagja van. Péntek este és szombaton ál-talában megvan a minján. A városban több százizraeli diák tanul, akik azonban a vallási életbenalig vesznek részt. Kassán kívül Kelet-Szlová-kiában Eperjesen van még hitközség, amelynekszáznál kevesebb tagja van.

A zsinagóga kertjében található az Ausch-witzból visszatért törpe növésû Feld Lajosképzômûvész szobra, aki életét annak köszön-heti, hogy a haláltáborban Mengele számára ké-szített képeket. 2018-ban teret neveztek el rólaKassa belvárosában, amit csoportunk is megte-kintett.

A Zvonárska (Harang) utcában felkerestük az

1899-ben mór stílusban épült régi ortodox zsi-nagógát. A templomban elhúzódó felújítás fo-lyik, a berendezése teljesen hiányzik. Korábbitervek szerint az épületben rendezik be a kelet-szlovákiai zsidó közösségek emlékmúzeumát,de ennek egyelôre nincs jele. A zsinagóga kö-zelében található a jelenleg is mûködô imaház,a hitközség irodája, valamint egy rituális fürdôis. Az 1920-ban épült chászid zsinagógát csakkívülrôl láthattuk, mert egy egyetemi laborató-rium mûködik az épületben.

Az 1927-ben emelt, neobarokk és késô ek-lektikus stílusú neológ zsinagógát a neves bu-dapesti építész, Kozma Lajos tervezte. A nagy-méretû, kupolás épület ma is a városkép egyikjellegzetessége. A belsô tér, a földszint és a nôikarzat eredetileg ezer fô befogadására készült.A második világháború után raktárt rendeztekbe a templomban. Késôbb a Mûvészetek Házalett, és elsôsorban koncertteremként használ-ják. A valamikor a zsinagóga tetejét díszítô Dá-vid-csillag jelenleg a temetôi holokauszt-emlékmûvön található. A múlt század húszaséveiben három nagy zsinagóga épült a város-ban, amelyek közül a megfogyatkozott hívôkmár csak egyet használnak.

Hosszabb sétát tettünk a sétálóutcává vált,történelmi hangulatú Fô utcán, a Hlavnán éskörnyékén. Sok háznak a holokausztban el-pusztult zsidók voltak a tulajdonosai, és a zsidóépítészek is maradandó létesítményekkel gaz-dagították a várost.

Kassai utunk utolsó állomása a holokauszt75. évfordulója alkalmából az egykori tégla-gyár helyén felavatott Téglafal emlékmû volt,amelyen minden tégla egy emberi életet, egyemberi sorsot jelképez. A négynyelvû felirattöbb mint tizenötezer kassai és környékbeli zsi-dónak állít emléket, akiket a téglagyárból hur-coltak el Auschwitzba.

Kirándulásunk szervezésében Czima Erzsé-bet kassai idegenvezetô, a zsinagógák bemuta-tásában a Tesser házaspár segített.

Kovács Gábor

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32019. DECEMBER 1.

Nyílt levél Pokorni ZoltánhozTisztelt Polgármester Úr!Rabbiként, túlélôként és kerületének lakosaként fordulok Önhöz an-

nak apropójából, hogy levetette nagyapja nevét a második világháborúáldozatainak emlékmûvérôl, a Turul-szoborról.

Háborús bûnös volt, tudta meg Ön Rab László tanulmányából, ezértúgy látta, nincs helye az áldozatok nevei között. Engedje meg, hogy szub-jektív okból nagyapját gyilkosnak tartsam és nevezzem. A szubjektív oka következô.

Kun páter mellett a dokumentumok tanúsága szerint az Ön nagyapjais részt vett nagyanyám meggyilkolásában, aki a Városmajor utcai zsidószeretetotthon lakója volt, és akit haslövéssel találtunk meg és azonosítot-tunk több száz sorstársa közül 45 februárjában a Városmajorban, az ost-romot követô héten.

Ön 9 éves volt, amikor nagyanyja azt vallotta a rendôrségen, hogy nemtud róla, miszerint férjének bármilyen kapcsolata lett volna a nyilasok-kal...

Az Ön korát azért hangsúlyozom, mert az unoka természetesen nemfelelôs nagyapja égbekiáltó bûneiért.

Sôt. Ön terjesztette elô április 16-a holokauszt-emléknappá nyilvánítá-sát az Országgyûlésben.

Néhány éve Ön avatta fel az ominózus Városmajor utcai helyszínen amárványtáblát, igaz, azon „életüket vesztettként” szerepelnek a bestiálismódon legyilkolt betegek, orvosok, ápolók.

Ön volt ott, amikor a volt nyilasházzal srégen szemben lévô Alma utcaiotthon zsinagógájában új tórát avattak, s szívhez szóló szavakkal méltat-ta az eseményt.

Lehet, hogy Önnek akkor már lelkiismeret-furdalása volt a nagyapjamiatt? Nem igazi politikusi tulajdonság.

Viszont hadd emlékeztessem arra, hogy néhány éve német náci hábo-rús bûnösök unokái érkeztek hazánkba, hogy találkozhassanaktúlélôkkel, és bocsánatot kérhessenek tôlük nagyapáik bûneiért. Megha-tó jeleneteknek lehettünk tanúi.

Amikor küldöttségük eljött a Baross téren több tízezer ember részvé-telével tartott Élet Menete megemlékezésre, többek között a következô-ket mondottam mint az esemény egyik szónoka:

„Amit most fogok mondani, azt ne fordítsátok le nekik! Hallottatokmár olyat, hogy itt, nálunk, Magyarországon akár egyetlen leszármazott-ja is a nyilas gyilkosoknak bocsánatot kért volna nagyapja bûneiért???”

Ahogy Ön, polgármester úr, azok az unokák is ártatlanok voltak!Mégis, egy gesztust gyakoroltak tettükkel!Csak erre szerettem volna felhívni a figyelmét.Tisztelettel:

Kardos Péterrabbi

A képviselô-testület – Pokorni Zoltán kezdeménye-zésére – egyhangúlag támogatta, hogy vizsgálják felüla második világháború XII. kerületi áldozatainak em-lékmûvén található névsort. Ebben szerepelt ugyanisPokorni József, a polgármester nagyapja, akirôl kide-rült, hogy nyilas háborús bûnös volt, így az elöljáróvéleménye szerint nem méltó arra, hogy szerepeljen aneve a hôsök között – adta hírül a hegyvidéki önkor-mányzat oldala.

Pokorninak nem volt köze ahhoz, hogy a nagyapja rá-került a listára: a turulszobor felállításáról még elôdje,Mitnyan György határozott, a névsort pedig Szatucsek Ti-bor helytörténész állította össze.

Pokorni József nyilas érintettségét Rab László tárta fela Mozgó Világban publikált dolgozatában. Rab szövege

szerint az övé aligha egyedi eset. Éppen ezért PokorniZoltán felkérte dr. Cseh Gergô Bendegúzt, az Állambiz-tonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának fôigazgatóját,dr. Kovács Tamás történészt, a Holokauszt Emlékköz-pont igazgatóját, valamint Ungváry Krisztián történészt,tekintsék át az emlékmû névsorát.

Ennek a bizottságnak lett a feladata annak megállapítá-sa, hogy a névsorban szereplô személyek közül kik azok,akik a második világháború alatt nagy valószínûséggelháborús bûntettet követtek el. De arra is javaslatot vártaka testülettôl, hogy a méltó megemlékezés érdekében ho-gyan lehet feloldani az emlékmûvel, annak szimbolikájá-val kapcsolatos ellentmondásokat.

24.hu

„„MMáárrttírreemmlléékkmmûû””

A „NÜB” a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete történelmi és poli-tikai tekintetben tragikusnak, kegyeleti szempontból pedig gyalázatosnak tartja,hogy a Fidesz egyik vezetô politikusa, Lázár János volt kancelláriaminiszternyilvánosan méltatta Horthy Miklóst, és virágot vitt az országot mély humani-tárius és gazdasági katasztrófába taszító kormányzó sírjára.

Lázár János azon megfogalmazása, miszerint Horthy Miklós „hôs katona volt,igaz magyar hazafi, akire fôhajtással kell emlékeznünk”, mélyen sérti annak atöbb százezernyi halottnak az emlékét, akik a Horthy-korszak végzetesen elhi-bázott politikája és vállalhatatlan világnézete miatt vesztették életüket. Lázár Já-nos kegyeletinek gondolt megnyilvánulása valójában azon magyar áldozatokemlékének meggyalázása, akiket a fehérterror során Horthy beleegyezésévelmeggyilkoltak; akiket a Horthy-rendszer alatt aláírt törvények származásuk mi-att megfosztottak megélhetésüktôl, majd életüktôl; akiket a magyar határtól1600 kilométerre lévô Don-kanyarba hajtottak a „magyar határ” megvédésére,és ott haltak meg Horthy parancsára; akik a Horthy sodródó politizálása miattbekövetkezett náci megszállás után vesztették életüket; vagy akiket az önmagátmeggyôzôdéses antiszemitának tartó Horthy tudtával haláltáborokba deportál-tak és megöltek.

A „NÜB” Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete a Horthy-korszak ál-dozatainak és a holokauszt túlélôinek nevében óriási politikai felelôtlenségnektartja, hogy a Nemzeti Együttmûködés Rendszere ilyen és ehhez hasonló mód-szerekkel, különbözô szoborállításokkal és pozitív gesztusokkal igyekszik tisz-tára mosni annak az embernek az emlékét, akinek a lelkén több százezer ártat-lan – ellenálló, antifasiszta, zsidó, cigány – magyar ember halála szárad.

Félô, hogy ha a Horthy-korszak legitimálása ilyen politikai elszántsággalfolytatódik tovább a kormányzó pártok részérôl, akkor a magyar társadalombanújra felébred a tömeges antiszemitizmus rettenetes szörnye. Véleményünk sze-rint mostani szégyenletes akciója miatt Lázár János személyes felelôsséggel tar-tozik, ha ez megtörténik.

Dr. Schiffer János elnök

R. P. Facebook-bejegyzése: Gondolom, sokan láttátok ezt a képet, ésgondolkodtatok el róla, ki tehette oda. Én tudom, elmondom. Mi voltunk(persze nem!!!), a családunk maradványa, egy autóba is befértünk, detöbb busz is szóba jöhetett volna, ha pl. a nagyapámat és nagybátyáimegyikét nem lôtték volna agyon Pozsonyligetnél, ha a többiek nem fagytakvolna meg a munkaszolgálatban, vagy távoztak volna Auschwitzban akéményen keresztül, ôk hatvanvalahányan, és akkor nem beszélünk azanyai ágon elpusztultakról, és a pesti gettóban elpusztítottakról. És nefelejtsük el a meg nem születetteket sem. Szóval annyian lettünk volna mi,Rosenfeldek, Holtzerek, Fogelek, Kleinek, hogy Lázár oda sem fért volna.Így, nézzétek el nekünk, csak erre telt.

Szelídüljön máraz ôrület

Mára a magyar közbeszéd olymértékben vált sértetté és hisztéri-kussá, hogy mindannyiunk felelôs-sége mérsékelni azt.

Budapest terein az Index újságíróitábrázoló antiszemita plakátok tûntekfel. Az eset elôzményeként az Indexújságírója beszámolt a Puskás-stadionavatásáról. Hogy helyes-e dafke nemfelállni, majd ezt dacosan megírni egytudósításban, arról lehet vitát folytatni.Sértettségeinket azonban méltósággal

Pokorni levetette a Turul-szoborróla nagyapja nevét, mert

nyilas háborús bûnös volt

Virág Horthy sírjáraA „NÜB” közleménye

Horthy sírjánál Kenderesen

kell viselni, mert az senkit nem jogosítfel mások elleni uszításra, ez civilizáci-ós minimum. Aki pedig megbántottmagyarságában zsidózni kezd, az nem-csak ostobán és felelôtlenül cselekszik,hanem nemzetellenesen is, hisz a nem-zet közösségét tagadja meg.

A névtelen antiszemita plakátok anapok óta tartó nyilvános uszítás bete-tôzését jelentik. Jó lenne, ha a sérel-meket elszenvedni vélôk nem az értel-metlen, szimbolikus háború továbbigerjesztésével reagálnának.

Jó lenne, ha mindenki ki tudna jönniaz agresszív önigazolás csapdájából, ésnem kellene hétrôl hétre valódi, ko-moly kérdések megbeszélése helyettméltatlan, színvonaltalan, szégyentel-jes dolgokkal foglalkozni. Az érintettújságírókkal szolidárisak vagyunk.

Heisler AndrásMazsihisz-elnök

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2019. DECEMBER 1.

ZZZZ ssss iiii ddddóóóó VVVV iiii llll áááá gggg hhhh íííí rrrr aaaa ddddóóóóSzlovénia

Az épület állagának folyamatosromlása miatt a ljubljanai zsinagógátjom kippur után határozatlan idôrebezárták. A templomhoz kulturálisközpont, múzeum és könyvtár is tar-tozik. A legsürgôsebb javításokazonnal megkezdôdtek, de RobertWalti, az intézmény igazgatója sze-rint az egész épületet fel kellene újí-tani. A teljes rendbehozatal mintegyegymillió euróba kerülhet, amireegyelôre nincs fedezet. A pénzügyigondok miatt teljesen bizonytalan,hogy a zsinagóga mikor nyílik megújra a hívôk számára.

Szlovéniában 400-600 hittestvé-rünk él, nagyobb részük a fôváros-ban lakik. A ljubljanai hitközségnekhivatalosan 130 tagja van. Az elsôzsidók a 13. században jelentek mega régióban, azonban II. Miksa ural-kodása idején, a 15. században elûz-ték ôket. II. József toleráns politikájakésôbb lehetôvé tette a visszatérésü-ket. 1889-ben 1100 és 1939-ben1500 zsidó élt a mai Szlovénia terü-letén. Túlnyomó többségük aholokauszt során pusztult el.

KolumbiaA Bogotában lévô Menóra-emlék-

mûre, Joel Grossman festô- és szob-rászmûvész alkotására ismeretlentettesek horogkeresztet festettek. Akülügyminisztérium hivatalos közle-ményben ítélte el a rasszista akciót,és szolidaritásáról biztosította Izraelnépét. Marcos Peckel, a kolumbiai

Péntek délelôtt a Fiumei útiköztemetôben Radnóti Miklósra em-lékeztünk. Az Elsô eclogában ezt ír-ja a költô: „...úgy élek e kerge világközepén, mint ott az a tölgy él; tudja,kivágják, s rajta fehérlik bár a ke-reszt, mely jelzi, hogy arra fog irtaniholnap már a favágó, – várja, de ad-dig is új levelet hajt.”

1939-ben még kevesen sejtették,hogy bármi megtörténhet. Még nemvoltak megjelölve, mint a kivágandófák, és aki sejtette, az is inkább igye-kezett becsapni önmagát. Menekülnikellett volna, talán tudták vagy érez-ték ôk is, mégis a mûvészek az alko-tást választották. A játék méltóságát– egy olyan világban, ahol már nemlehettek biztonságban, s nem enged-ték, hogy hazájukban otthont lelje-nek.

Ismerjük a történéseket: naprapontosan 80 esztendôvel ezelôtt,1939. november 11-én este itt, aGoldmark Teremben tartották megaz OMIKE Mûvészakció elsôelôadását. Az elsô, magas szintû iro-dalmi est volt. Ezt követte azOMIKE szinte példa nélküli sikerso-rozata: a zsidók elleni törvények ál-tal keretezetten a Mûvészakcióban1944. március 19-ig közel ezer szín-házi, zenei, irodalmi elôadást tartot-tak, körülbelül 300 ezer nézôvel,több száz, a fellépési lehetôségétôlmegfosztott zsidó mûvész közremû-ködésével. Az OMIKE mögött végigott állt a Pesti Izraelita Hitközség ésannak vezetése, kiemelten RibáryGéza, a Hitközség elnökhelyettese.

A költô, az író, az elôadómûvész„nyelvében él”, akár a nemzet, s enemzet részeként nehezen tudták el-képzelni, hogy másutt, mintszülôföldjükön alkossanak. Mindenember, de különösen az anyanyelv-vel dolgozó mûvészek hasonlítanaka Radnóti által megénekelt fákra.Nehéz kiszakadniuk onnan, ahovágyökeret eresztettek. Ott maradnakmegjelölten is, és a 20. század ka-tasztrófájának árnyékában képeseklombot hajtani.

Voltak, akik túlélték, mások „nemjöttek haza” – ahogy mondani szo-kás. Sokfélék voltak.

A magyar származású Andor Stern az egyetlenolyan Brazíliában született személy, aki túlélte aholokauszt borzalmait. 78 év késéssel úgy döntött,hogy bepótolja a háború miatt elmaradt bár micváját.

A zsidók elleni elsô nagy náci pogrom, a kristályéjsza-ka 81. évfordulóján egy bár micvá-ünnepséget tartottakSao Paulo legrégebbi zsinagógájában, a KehilatIsraelben. A 13 éves zsidó fiúk felnôtté avatási szertartá-sa azonban nemcsak a dátum miatt volt különleges, de abár micvá személye sem volt mindennapi. Andor Sternugyanis 78 év késéssel tartotta meg a hagyományos ün-nepséget.

A most 91 éves Stern az egyetlen olyan Brazíliábanszületett személy, aki túlélte a holokausztot, miután csa-ládjával együtt 1944 áprilisában MagyarországrólAuschwitzba deportálták.

Stern Brazíliában született, szülei magyar zsidók vol-tak, akik bányamérnök édesapja munkája miatt jutottakel a dél-amerikai országba. Amikor Andor hároméveslett, a család Indiába ment az 1930-as évek elején, majd1936-ban Magyarországra költöztek, ahol Stern nagyszü-lei is éltek. A fiatal fiú itt élte meg az elsô antiszemita at-rocitásokat.

Stern nem csak zsidósága miatt vált ellenséggé, brazilállampolgársága miatt sem lehetett biztonságban, miutánBrazília a szövetségesek oldalán belépett a világháború-

ba. Stern egy kárpátaljai internálótáborba került, ahonnansikerült megszöknie. A szabadságot azonban nem élvez-hette sokáig, mert nem sokkal késôbb az egész családotAuschwitzba deportálták, ahol édesanyját és nagyszüleitis a gázkamrába küldték.

„Láttam édesanyámat a kéményen át távozni 1944. ok-tóber 6-án” – emlékezett vissza Stern egy korábbi inter-júban. Stern 13 hónapot töltött a koncentrációs táborban,ahonnan 1945-ben 17 évesen és 13 kilósan szabadult.1948-ban tért vissza Brazíliába, ahol családot alapított, ésöt lánya született. Jelenleg kilenc unokája van, a déduno-kák számát azonban már nem tudja fejben tartani.

„Egy pszichológus egyszer azt mondta nekem, hogy akiolyan dolgokon megy keresztül, mint amiken én mentema háború alatt, az sosem lesz már teljes ember, fejben so-sem fogja elhagyni a koncentrációs tábort. Nekem sike-rült, szerencsés vagyok” – monda Stern. „Nem vagyokhôs. Mindennek ellenére nagyon hálás vagyok az életnekmindenért” – tette hozzá.

Toive Weitman, a Stern bár micváját levezénylô rabbiszerint ez az esemény a zsidóság válasza Hitlernek és anácizmusnak. „Hitler célja a zsidó nép fizikai megsemmi-sítésén kívül az volt, hogy spirituálisan is megsemmisít-sen minket. Nem sikerült neki” – vallja a rabbi.

Kibic

zsidók ernyôszervezetének (CCJC)igazgatója „ôrült és elfogadhatatlan”tettnek minôsítette a békét szimboli-záló emlékmû meggyalázását.

Kolumbiában mintegy ötezer,elsôsorban ortodox hagyományokatkövetô hittestvérünk él, akik iskolá-kat, valamint különbözô intézmé-nyeket és szervezeteket mûködtet-nek. A zsidó vallás törvényes elis-merése az ország függetlenségénekkikiáltása után, 1810-ben történt.

MontenegróAri Edelkopfot hivatalosan is a

mintegy ötszáz fôs zsidó közösségrabbijává választották. A Los Ange-les-i születésû rabbi családjávalegyütt már két éve él a balkáni or-szágban. Podgoricában az ünnepé-lyes beiktatáson megjelent MiloDjukanovics államfô, Jichák Vaknin,Izrael vallásügyi minisztere, DjordjeRaicevic, a montenegrói zsidó kö-

zösség vezetôje és mások. AriEdelkopf beszédében kijelentette,hogy „a zsidó vallásban a legna-

gyobb megtiszteltetés tanítónak len-ni. Sajátos közösség él Montenegró-ban, és külön öröm, hogy a rabbijuklehetek.” Milo Djukanovics elnökhangsúlyozta, hogy „nehéz idôketélünk. Növekszik az antiszemitiz-mus, ami nemcsak a zsidók, hanemegész Európa problémája. (...) Bizto-sak vagyunk abban, hogy folytatjuka baráti együttmûködést a zsidó kö-zösséggel.”

Montenegró befogadó ország, aholantiszemita jelenségek nem tapasz-talhatók. A rabbiavatást követôenzajlott a VII. Mahar (Jövô) tanácsko-zás Budvában, amelyen – többek kö-zött – tíz balkáni ország zsidó közös-ségeinek képviselôi vettek részt.

Kovács

Szellemidézés

1920-tól a magyar közéletben egy-re erôteljesebbé vált az antiszemitanézetek politikai elfogadottsága,elkezdôdött a zsidó közösség tagjai-nak megalázása, a közösség függet-lenségének, önállóságának korláto-zása, a zsidó-nem zsidó együttélésértékeinek megtagadása, a történe-lem meghamisítása, a zsidó büszke-ség meggyalázása, majd a zsidók kirablása és elpusztítása. A közönségés a mûvészek egymásra voltak utal-va, kidobva a nemzet tágabbközösségébôl. A halálraítéltek össze-bújtak és jelentést kerestek életük-ben, mert a mûvészet éppen erre való.

Az Örökkévaló segítségével miszerencsésebbek vagyunk, de vanfelelôsségünk saját sorsunk alakítá-sában. Az antiszemitizmus a világ-ban aggasztóan nô, s a magyarorszá-gi közbeszéd jelenségei sem meg-nyugtatóak. Mindennapossá vált a20. század történelmének meghami-sítása, a Horthy-korszak antiszemitaszereplôinek felmentése. Felelôs-ségünk óriási. Maradjunk veszteg,hunyjunk szemet és hallgassunk abennünket bántó folyamatokról,avassunk kritika nélkül emlékmûve-ket, vagy szórjunk áldásokat – mintmások teszik, hisz a kormány szám-talan csatornán támogatja közössé-günket, fizikai biztonságban és sza-badon gyakorolhatjuk vallásunkat.Legyen nekünk ennyi elég. Vagyszólaljunk meg, vállaljuk fel vélemé-nyünket, ne csattogtassuk bokáinkat,ne hajlongjunk, ne kollaboráljunk, ésértékeinkre büszke zsidókként,egyenrangú magyar állampolgárok-ként próbáljunk egy elviselhetôbb,élhetôbb világot kialakítani magunkkörül. A magyar neológia ez utóbbitválasztotta.

Harsányi László A fénybôl a sötét-be címû, az OMIKE egész történetétfeldolgozó könyve nemcsak egy fan-tasztikus ellenállásról és drámai be-fejezésének történetérôl, hanem azsidó közösség függetlenségérôl, kö-zösségünk élni akarásáról, büszke-ségünkrôl, döntéseink felelôsségérôlis szól.

Nekünk a közép-európai diaszpóralegnagyobb lélekszámú zsidó közös-ségének vezetôiként van tenniva-lónk. Legfontosabb, hogy a többségitársadalom szellemi és politikaimozgását figyelembe véve együtt-mûködô, de következetesen kemény,közösségünk érdekeit védô egyház-politikával képviseljük a magyar zsi-dóságot. Hagyományaink ôrzésével,kultúránk – melynek Harsányi köny-ve is szerves része – gazdagításávalés terjesztésével bizonyítsuk, hogy ama itt élô magyar zsidóságnak teljesjogú és megbecsült helye van a 21.századi Magyarországon.

Legyen áldás az OMIKE-akciószervezôinek, résztvevôinek, közön-ségének emlékén, folytassuk mi isazt a független gondolkodást, amitôk akkor képesek voltak embertelenkörülmények között megvalósítani.Nekünk jobb adatott.

(Heisler András köszöntôje azOMIKE-rôl szóló könyv

bemutatóján.)

91 éves korában tartotta bár micvájátBrazília egyetlen holokauszttúlélôje

Andor Stern

Szlovénia. Bizonytalan, hogy mikor nyílik meg

Kolumbia. Sajnos nem egyedülállóeset a világon

Montenegró. Djordje Rraicevic, a Montezsihisz elnöke

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52019. DECEMBER 1.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSHogyan imádkozzunk

a repülôn?Számolva az idôeltolódással, a légörvényekkel az állóimánál, Jeruzsá-

lem éppen aktuális irányával, azzal, hogy még a biztonsági övek bekap-csolása elôtt végezzünk és kellô távolságra legyünk a mellékhelyiségtôl?A londoni Jewish Chronicle egy hálás szerzôjének mindebben segített aszemélyzet.

Marc Meyer szabadúszó írónak az utóbbi hónapokban gyakran kellett Lon-donból a Távol-Keletre utaznia és az út során elmondani az esti imát, amáárivot, a lefekvés elôtti Smát, továbbá még a reggeli imát is leszállás elôtt,mindezt a megfelelô, a törvények által kijelölt idôben.

Kalkulálnia kellett az idôzónákkal, a gép helyzetével, mivel a fôimát állvakell elmondani, a mozgó gépen kitalálni, mikor merre van Jeruzsálem, hogyarccal a város felé fordulva imádkozhasson, a mellékhelyiségtôl pedig azelôírások szerint elég messze lehessen, a reggeli imánál imaszíjba és imasál-ba burkolózva több ezer méter magasan.

Amikor megkérte a légikísérôt, hogy ébressze fel hajnalhasadáskor, asegítô elmagyaráztatta vele, mirôl van szó, aztán pár perc múlva visszatért,térkép volt nála, amely jelezte, várhatóan mikor érkezik el a napfelkelte, holrepül majd akkor a gép, és merre kell majd Jeruzsálem felé fordulni. Aztánmegfelelô helyet is találtak számára a reggeli ima elmondásához, miután fel-keltették. A csapatmunka mindent megoldott.

A szerzô pedig meg akarta köszönni, hogy minden nehézség ellenére azelôírt módon szólhatott az Örökkévalóhoz, miközben a világot átrepülte, va-lahol Kelet-Szibéria felett.

Vagyis, kedves olvasóink, emiatt nem érdemes itthon maradni, van mód rá,hogy reggel magasztalják Istent a Távol-Kelet felé szállva is!

A Kék-Fehér elsô embere, BeniGánc azt ígérte a diaszpóravezetôinek, hogy amennyiben mi-niszterelnök lesz, támogatni fogjaa judaizmus minden irányzatát, ésvégrehajtja a megállapodást a ve-gyes nemû imádkozás biztosításá-ra szolgáló pavilon korszerûsítésé-re a Siratófalnál, melyet a Netan-jahu-kormány ultraortodox koalí-ciós partnerei nyomására 2017 jú-niusában határozatlan idôre befa-gyasztott.

Jeruzsálemben a Jewish AgencyBoard of Governers találkozóján an-golul felszólalva Gánc a vallási plu-ralizmusra vonatkozó ígéretei mel-lett a regionális béke megvalósításairánt is kifejezte elkötelezettségét,valamint a koalíciós tárgyalásokrólés Benjámin Netanjahu miniszterel-nök korrupciós ügyeirôl is szót ejtett.

„Az izraeli közvéleménynek és avilágnak tudnia kell, hogy ennek azországnak a vezetése pragmatikus,és határozott kezei a kormányon Iz-rael Állam javára irányulnak, és nemszemélyes jogi aggályok vezetik.”

„A történelem során hatalmunkataz egység titkos fegyvere garantálta.Ez egy kissé felmorzsolódott az izra-eli széthúzás, valamint az Izrael és adiaszpóra közötti megosztás miatt.”

„Amikor Izrael miniszterelnöke le-szek, meglátogatom a közösségeite-ket... Egy színes mozaik részei va-gyunk, és miniszterelnökként ezt amozaikot fogom ápolni. Végrehaj-tom a Siratófal-megállapodást. ANyugati fal elég hosszú ahhoz, hogymindannyian együtt lehessünk.”

A Kék-Fehér vezetôje továbbá el-ismételte felhívását egy széles, libe-rális egységkormány létrehozására.

Gánc emlékeztette a hallgatóságát,hogy pártjában 100 évnyi biztonságitapasztalat gyûlt össze saját maga,valamint Mose Jáálon és GábiAskenzázi korábbi vezérkari fônö-kök személye által.

„Nagyon is tisztában vagyok aszükséges igényekkel, kockázatok-kal és válaszokkal. Ezek a kérdésekkevesebb szövegelést és több fellé-pést igényelnek. Diplomáciai csator-nákon, hátsó csatornákon, és szükségesetén mûveleteken keresztül.”

A Siratófal-megállapodás felfüg-gesztésérôl szóló ellentmondásosdöntés Netanjahu ultraortodox koalí-ciós szövetségesei követelésénekeredménye volt. A kabinet által 2016januárjában jóváhagyott terv egymegfelelôen elôkészített pavilon lét-rehozását tartalmazta volna a vegyesnemû imádkozás biztosítására, közösfelügyelet alatt, amely magában fog-lalja a zsidóság minden nagyobbágazatának képviselôjét.

Számos zsidó szervezet – köztük aJewish Agency és a Jewish Fede-rations of North America – keserûenelítélte anno a kormány döntését, az-zal fenyegetve, hogy tiltakozni fog-nak mindaddig, amíg vissza nem tér-nek az eredeti megállapodáshoz.

Netanjahu azonban akkoriban vi-lágossá tette, hogy nincs szándéká-ban meggondolni magát.

„A probléma strukturális problé-ma. Az én kívánságom az, hogy min-den zsidó úgy tekintsen Izraelre,mint minden zsidó otthonára”,mondta Netanjahu, hozzátéve, hogya vallási pluralizmus iránti vágyaösszeütközik Izrael évtizedes politi-kai realitásaival.

Már az ország elsô miniszterelnö-ke, Dávid Ben Gurion is szembesülta két ellentétes megközelítéssel avallás és az állam irányításával kap-csolatban, mondta Netanjahu.

„Egyrészt a vallási közösség vágyaarra, hogy Izrael államát – amennyi-re csak lehetséges – a halacha (zsidótörvény) szerint irányítsák. Másrészta világi többség vágya arra, hogy ezne történjen meg. Ezért kötnek min-dig ad hoc kompromisszumokatezekben az ügyekben. Ezek a komp-romisszumok fokozatosan, lassanváltoznak ebben az országban. Ez azalapvetô megközelítésünk.”

ujkelet.live

Gánc minden vallási irányzatot támogatni fog

Beni Gánc, a Hoszen Leiszráel pártvezetôje Fotó: youtube screenshot

Végleg búcsút vett a Boeing 747-es típustól az ElAl. A Dávid-csillagos légitársaság utolsó, a típussalteljesített kereskedelmi járata november 3-án szálltfel Rómából Tel-Aviv felé.

November elejére idôzítette a mára ikonikussá váltnégyhajtómûves típus végleges kivonását Izrael nemze-ti légitársasága. A búcsúkör a szimbolikusan LY 1744és 1747 járatszámokat kapott Tel-Aviv–Róma–Tel-Aviv járatpár volt.

Rómába november elsején, Mindenszentek ünnepénrepült a típusból megmaradt két utolsó példány egyike,ennek a járatnak azonban még nem szánt ünnepi jellegeta légitársaság.

Nem úgy a két nappal késôbbi, november 3-i szektor-nak, amely 48 év után az utolsó Boeing 747-essel telje-sített járat volt az El Al történetében, emiatt a típuskivo-náskor szokásos ceremóniák mellett egy különlegesmozzanat is szerepelt a programban.

Két órával a felszállás után, Dél-Ciprus felett repülvevégzett „égi festést” a repülôgép, vagyis útvonalával egysematikus repülôgépet rajzolt ki az égre, illetve azonline járatkövetô oldalak térképeire.

Az esemény az ilyen oldalak mellett az El Al honlap-ján is követhetô volt.

A 747-400-as helyi idô szerint tíz órakor (izraeli idôszerint tizenegy órakor) szállt fel Rómából, az „égi fes-tés” dél körül kezdôdött a módosított útvonalon, ami mi-att értelemszerûen meghosszabbodott a normál esetben 3 óra 20 perces menetidô.

A Jumbojet 48 éves izraeli szolgálatának méltó lezá-rása volt a repülés, a leszállás utáni szokásos vízsugarasköszöntéssel.

Tízezrek vettek részt a tel-avivi Rabin téren évente megrendezett gyûlé-sen Jichák Rabin izraeli miniszterelnök meggyilkolásának 24. évforduló-ján.

Rabint egy szélsôjobboldali aktivista, Jigal Amir lôtte le 1995. november 4-én a tel-avivi tömeggyûlés után.

A felvonulás szlogenje megegyezett a 24 évvel ezelôttivel: Igen a békére, nemaz erôszakra.

„Huszonnégy év telt el a téren elkövetett gyilkosság óta, és az elmúlt évbentapasztalt erôszak, politikai diskurzus hasonló ahhoz, ami a gyilkossághoz veze-tett, sôt új csúcsot ért el” – olvasható a szervezôk rendezvény elôtti nyilatkoza-tában.

A felvonulást megelôzô héten nagy felháborodást váltott ki MordechaiKedarnak, a Bar Ilan Egyetem professzorának kijelentése, aki egy Netanjahumelletti tüntetésen azt állította, hogy igazából nem Jigal Amir ölte meg Rabint.Az elhangzottakat Benjámin Netanjahu távozóban lévô miniszterelnök és rivá-lisa, a Kék-Fehért vezetô Beni Gánc is elítélte.

Az emlékgyûlés vezérszónoka Gánc volt, akit Ruven Rivlin elnök kormány-alakítással bízott meg.

Rabin 24: Igen a békére, nem az erôszakra

„Megbízást kaptam a kormány létrehozására. Egy kormányra, amely képvise-li a nemzet minden szegmensét, azokat, akik rám szavaztak, és azokat is, akiknem. Az egység és a megbékélés kormányára.”

„Liberális egységkormányra, amely mindenkit elfogad magánszemélyként ésegy csoport részeként... Minden erôfeszítést megteszek annak érdekében, hogyegyetlen világos üzenettel kapcsolatba lépjek minden pártvezetôvel: Izrael na-gyobb és fontosabb, mint bármelyik vezetô.”

A gázai rakétatámadásokra reagálva, kritizálva a kormány Hamásszal szem-beni politikáját, azt mondta: „Az általam alakított kormány a rendelkezésünkreálló minden eszközzel visszaállítja az elrettentést. A Hamász vezetôit felelôs-ségre vonjuk, a Hamász központjait megsemmisítjük, és az önmegtartóztatásideje véget ér, ha délen nincs teljes csend... Visszaállítjuk az elrettentést, és tud-ni fogjuk, hogyan kell harcolni, de azt is tudni fogjuk, hogyan lehet ezt az elret-tentést hasznosítani, és hogyan lehet visszaállítani a reményt. Csakúgy, mintJichák Rabin tette.”

„Izrael Állam soha nem fog behódolni a gyûlöletnek. Izrael gyermekei nemfognak egy olyan államban felnôni, amelynek vezetôi közül néhány szentesíti agyûlöletet.”

„Nem hagyom, hogy a gyûlölet gyôzzön! Ti se hagyhatjátok, hogy a gyûlöletgyôzzön! Izrael legyôzi a gyûlölködôket! Izrael legyôzi a gyûlöletet!”

ujkelet.live

„Ha reményt akarsz, akkor egység-re van szükségünk. Ha biztonságotakarunk, akkor egységre van szüksé-günk. A megosztó párbeszéd megté-pázza erôs nemzetünket”, mondtaGánc anélkül, hogy név szerint emlí-tette volna a Likud vezetôjét, Benjá-min Netanjahut.

„Megígérem, hogy a félelemkeltéshelyett visszaadom a reményt.”

A biztonsági kihívásokkal kapcso-latban a volt vezérkari fônök kijelen-tette, hogy Izrael helyzete törékeny,és a legnagyobb fenyegetést tovább-ra is Irán nukleáris ambíciói és regi-onális agressziója jelenti. Mindenlehetôség az asztalon van Irán nukle-áris terveinek megakadályozására,bár a katonai fellépés megkezdéseelôtt elôször a diplomáciailehetôségeket kellene kimeríteni.

Ha a diplomácia csôdöt mond,„minden opció az asztalon. Ez nemegy szlogen. Ez a valóság. Tudom,mirôl beszélek.”

Égi festéssel búcsúzott a Boeing 747-estôl az El Al

A járat megtelt, az októberi bejelentés hírére a repülés-rajongók és a Boeing 747-es típust kedvelôk elkapkodtáka jegyeket ártól, üléskategóriától függetlenül. A légitársa-ság flottájában Boeing 787 Dreamlinerek váltják a sokakáltal történelmi jelentôségûnek tartott négyhajtómûvest.

ifj. Kotulyák Tamás/airportal.hu

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2019. DECEMBER 1.

100 éves hírek, apróhirdetésekaz Egyenlôség 1919. decemberi

számaiból50 évvel ezelôtt, 1869-ben,

chanukka ünnepének elôestéjén nyi-totta meg a Pesti Izraelita Hitközséga Holló utca 4. szám alatti házban az„elárvult zsidó fiúgyermekek” részé-re a fiúárvaházat.

*Zsákot, zsineget, kölcsönponyvát

legolcsóbban beszerezhet Kornis ésTársa zsák- és ponyvakereskedônél.Szalay utca 8.

*Az osztrák-zsidó unió a cionizmus-

sal szemben olyan nyilatkozatot tettközzé, melyben tiltakozik a zsidónemzetiség elismerése ellen. Szerin-tük ugyanis ezzel megszûnne a törvé-nyekkel biztosított egyenjogúság.

*Szénszünet alatt tanfolyamok ren-

des tanulóknak. Dohány utca 84.*

Pétervárott összesen 124.071 szer-vezett bolsevista munkás volt. Nem-zetiség szerint: orosz 74,2%, lett10,5%, lengyel 6,3%, észt 3,7%, lit-ván 2,1 %, zsidó 2,6 %. Ha meggon-doljuk, hogy Pétervár tünteti fel alegnépesebb munkásosztályt az or-szág legnagyobb városai közül, úgymár önmagában is kiderül a zsidó-bolseviki vád érdekes cáfolata.

*Egy levelezôlap elegendô, s nem

mérgelôdik, ha csengôi nem szólnak,mert azokat azonnal megjavítja éskarbantartja félévenként 30 koroná-ért a „Csengô” Karbantartási Rt.Arany J. utca 33.

*A Manchester Guardian szerint

nem áll az, hogy a bolsevizmus zsidóagyak szüleménye vagy zsidók veze-tik. A kormány 115 tagja közül csak8, a 18 miniszter, azaz népbiztos kö-zül csak egy – Trockij – zsidó szár-mazású. A zsidók arányszáma azorosz kormányban sokkal alacso-nyabb, mint az angol kormányban,

Las Vegas-i hívásUri vagyok, helló. Ja, te ismertél úgy éngem, hogy Gyuri, Steiner Gyuri…Szia, ezt a meglepetést! Hogyan találtál meg?A rabbi rokonom írta mélben, hogy neten te keresel engem. Írta nevedet is, de

én nem emlékeztem…Nem emlékszel? Együtt jártunk óvodába, aztán iskolába ötödikig...Jártam, jártam, de alija után én már majdnem mindenki régit felejtettem. Még

magyart is, csak anyuval beszéljük, ivrittel, kis jiddissel mix...Emlékszem, amikor búcsúztattunk benneteket.Rili? Én nem. Bifor fajv jersz ego, izé, voltam öt éve Újvárosba

,.. Házunk,

apu mûhelye nincs, egész utca totál panel bilding. A mozi mellett volt ruhabolt,jött onnan ember, hogy ismer engem, ô is zsidó, apja apummal volt, tudod hol.Mondtam, lehet. Miért te keresel engem?

El akarom mondani...Három fiam van, egy lányom. Eddig nyolc unoka. Mindenki Izraelben, csak

én és kisebb fiam vagyunk Las Vegas. Te! Big biznisz itt is a mazgán..., a klíma,az erkondésen. Öt mexikóival dolgozunk, sokat, sokat.

Egyszer iskola után…Iskola után mentem katonaságba. Hadihajóra. Gépész voltam. Volt velem pes-

ti gyerek Dob utcából, legalább ezer zsidó viccet tudott. Csak ketten röhögtük,többi haver nem értett magyart. Ô már nem él, azóta nem akarok viccet. Te Új-városba

,vagy?

Nem, Pesten.Jó az! Újváros ronda parasztok faluja, ezekkel se üzlet, se élet nem jó, mond-

ta mindig apu. Nem találtam a temetôben apu család sírját. Mit akartál iskolaután?

Mentünk hazafelé. Azt vettem észre, hogy néhány száz méterrel elôrébbnyolc-tíz gyerek valakit püföl táskával, ököllel, egymás hegyén-hátán hempe-regnek, egyre többen. Én is beugrottam közéjük. Valaki belekarmolt az arcom-ba, én pedig megharaptam az arcomat karmoló valakinek az ujját…

Kinek fájt?Másnap láttam, hogy a te jobb mutatóujjad be van kötve. A te ujjadat harap-

tam, te karmoltál…Nem emlékszem. Bat fifty-fifty, oké? Most is fáj?Az fáj, hogy a hirig után a Bölönyi nevû fôverekedô azzal dicsekedett, hogy

jól elvertük a Steiner zsidót... Amikor volt nálatok a búcsúzás az alijátok elôtt,el akartam mondani, de nem mertem...

Haver! Gyere Las Vegasba, keressed a harapott Steiner zsidót, megyünkegyütt kaszinózni, buliba. Nem lesz karmolás, nem lesz harapás, oké?

Mikor jössz Pestre?Pestre én nem, nincs ott senki, semmi nekem. Újvárosba

,, ahol születtem, ott

sincs semmi. Ju nó, jöttünk el onnan, az nekünk megszûnt. Nincs se ház, se ro-kon, se barát ott már senki. A ház csak fénykép. Éltem ott tíz év, ötven meg Iz-rael és Amerika... Te, van nekem olasz haver. Minden nyáron megy Olaszba, ha-za, érted? Tudja mondani, hogy haza... Van nekik régi ház, sok rokon, sok barát…És másik olasz nem utálja ôt. Azért neki, haza. Téged, engem? Hiába születtemott, nekem már az a haza nem haza. Nem is lesz. Jobb így, elsô haza Erec, a má-sik jueszé. Megcsinálhatsz te is alija, majd örül neked minden haver, és leszhaza... Várjalak? De ne harapjál még egyszer!

Politzer Tamás

A Törökországtól délre, Szíriátólés Libanontól nyugatra elhe-lyezkedô Ciprus a Földközi-tengerharmadik legnagyobb szigete. Egyestörténészek szerint már a harmadikszázadban is éltek ott zsidók, jókapcsolatot ápolva a más vallási né-zeteket vallókkal. Napjainkban a fé-

A kristályéjszaka meggyalázásaSkandináviában

Dániában és Svédországban is feltûntek a Jude (zsidó) feliratú sárgacsillagos matricák a kristályéjszakának nevezett pogrom 81. évforduló-ján.

A hírhedt kristályéjszaka 81. évfordulójának napján több zsidó helyszínen,Dániában, illetve Svédországban is találtak Jude (zsidó) feliratú sárga csilla-gos matricákat. Dániában ráadásul egy temetôt is megrongáltak ismeretlenek.

A dániai Silkeborgban élô, zsidó származású Ella Chievitz és keresztényférje, Henrik a postaládájukra ragasztva találták meg a sárga csillagot ábrázo-ló matricát. Ugyanilyet ragasztottak egy stockholmi zsidó kávéházra, illetvea svéd fôvárosban található Nagy Zsinagógára is. De Helsingborg ésNorrköping zsidó intézményeinek is jutott a matricákból.

A nyugat-dániai Randers zsidó temetôjében pedig több mint nyolcvan sírtgyaláztak meg ismeretlenek. A sírköveket zöld festékkel öntötték le, néhá-nyat közülük le is döntöttek.

A dán és a svéd hatóságok gyûlöletbeszédnek nyilvánították a sárga csilla-gos matricákat. A helyi rendôrség nyomozást indított az ügyben.

Kibic

de nálunk senkinek sem jut eszébe ál-lítani, hogy az angol kormány a zsi-dók kezében van.

*Szekrénypapiros, cigarettapapír,

hüvely, az összes dohányzócikkek, le-vélpapír, cipôkrém, lámpabél stb. alegolcsóbban. Hajó utca 8–10. Fi-gyelmeztetés: nem tévesztendô ösz-sze a Hajós utcával!

*Maxim Gorkij szerint sok bizonyí-

ték van rá, hogy a zsidó-bolsevikiegyenlet nagyon ostoba tétel, melyetcsak néhány orosz állati ösztöne ta-lált ki. Az ostobaság és az antiszemi-tizmus betegség, melyek nem gyó-gyíthatók érvekkel.

*NEMZETI RUHAHÁZ, elsôrangú

úri, fiú- és egyenruha-szabóság. Kü-lön mértékosztály. Rákóczi út 7.

*

Jeruzsálemben megalakult az elsôzsidó kézmûves egylet, amely már100 zsidó kézmûvest számlál tagjaiközött, akik kooperatív alapon dol-goznak.

*Fiatalos, üde arcbôrt varázsol elô

10 nap alatt és eltávolít mindenteinthibát, úgymint mitesszert, patta-nást, sárgafoltot, ráncot, orrvörössé-get, likacsos, hervadt, petyhüdt bôrta dr. Kaiserling-féle szépítôszer. Akúra egyszerû, otthon végezhetô,minden feltûnés nélkül. Befejezéseután az arcbôr ragyogó szépségben,gyermeki üdeségben és tisztaságbanpompázik. Ára 25 K.

Politzer Tamás

Lábjegyzet: A folyóirat nem jelentmeg 1919. májusban, júniusban, jú-liusban, augusztusban...

Lehetett volna a zsidó állam!?A ciprusi zsidóság története dióhéjban

lig görög, félig török államban na-gyon megoszlanak a vélemények azsidó lakosok számáról.

Bizonyos források arra utalnak,hogy már a római idôkben legalábbhárom településen mûködött zsinagó-ga (Golgoi, Lapta és Szalamisz-Constantia városában). Ezen idôszak-ban a ciprusi vezetôk próbálták rábírnia zsidókat, hogy térjenek át a keresz-ténységre, ôk azonban 117-ben a he-lyiekkel szövetkezve fellázadtak a Ró-mai Birodalom helytartói ellen. A csa-tából végül vesztesen kerültek ki, ami-nek az lett a következménye, hogymegtiltották számukra a területvásár-lást a szigeten, e korlátozást azonbannéhány éven belül visszavonták. Ez-után néhány nyugodt évszázad követ-kezett a ciprusi zsidók életében, virág-zott és szaporodott a közösség. A 12.és a 15. század között több zsidó éltCipruson, mint bármely másik görögszigeten. I. Péter király a 14. század-ban egyenlô bánásmódot garantált azsidóknak, amivel számos egyiptomizsidó letelepedését segítette elô. A 16.században Ciprus az Oszmán Biroda-lom részévé vált, és így a zsidók sze-repe is megváltozott.

1878-ban a sziget brit fennhatóságalá került, függetlenségét csak 1960-ban nyerte el. A 19. század végén és20. század elején európai zsidók több-ször is megpróbáltak letelepedni az országban, leginkább az akkori ErecJiszráélbe való kivándorlás nehézségeimiatt. Az elsô ilyen jellegû kísérletre1883-ban került sor, amikor több százorosz telepes költözött Oridészbe,Páfosz közelébe. 1885-ben 27 románcsalád érkezett a szigetre gyarmatosí-tóként, de nem sikerült közösséget lét-rehozniuk. A román zsidók 1891-benismét földet vásároltak Cipruson, bárnem vándoroltak be az országba.

1897-ben Walter Cohen vezetéséveltizenöt orosz család kolóniát alapítottMargóban a londoni Ahavat Cion és akelet-európai zsidók kivándoroltatásá-ra létrehozott Jewish ColonizationAssociation (JCA) nevû jótékonyságiszervezet segítségével. 1899 augusz-tusában Davis Trietsch, a bázeli har-

1948-ig a britek mintegy 53.000holokauszttúlélôt tartottak a szigeten.Amikor megalakult Izrael Állam, a me-nekültek többsége alijázott. 1951-remár csak 165 zsidó maradt Cipruson,1970-re pedig 25 fôre csökkent a szá-muk. 2005-ig nem igazán beszélhetünkzsidó vallási életrôl az országban. Az-óta Larnacában naponta lehetôség vanimádkozásra, kóser étkezésre, oktatás-ban való részvételre.

Napjainkban egyes becslések szerintkörülbelül 350 zsidó család él Cipruson

madik cionista kongresszus kép-viselôje felvetette, hogy Cipruson islétrejöhetne a zsidó állam. Noha a ta-nács elutasította javaslatát, Trietschkitartott, és meggyôzött két tucat ro-mán zsidót a bevándorlásról. A JCAtámogatásával a telepesek 1900-tólgazdaságokat hoztak létre Margo,

Kouklia és Cholmakchi településeken.Az elsô világháború után Margo má-sodik generációs lakói a mai Izrael te-rületére költöztek, és 1928-ban a JCAmegszüntette tevékenységét Cipruson.

Az 1900-as évek elején a legtöbb zsi-dó Nicosiában lakott. 1901-ben a szigetzsidó népességét 63 férfi és 56 nô alkot-ta. Herzl Tivadar 1902-ben bevezette aCiprus mint „zsidó haza” létrehozásá-nak gondolatát (ahogy láthattuk, ez azötlet eredetileg nem tôle származott).Az elképzelést röviden ismertették alondoni parlament migrációs bizottsá-gával, azonban nem aratott osztatlan si-kert a kezdeményezés.

A második világháború és aholokauszt idején Ciprus jelentôs sze-repet játszott az európai zsidó közössé-gek életében. A nácizmus 1933-aselôretörése után zsidók százai mene-kültek a szigetre. Az európai koncent-rációs lágerek felszámolását követôen abritek tábort hoztak létre az országbana mai Izrael területére illegálisan beuta-zó holokauszttúlélôk számára. 1946-tól

(mások 100 fôrôl beszélnek, de 3500fôs közösség is szerepel egyes statiszti-kákban). Többségük az elmúlt években,üzleti tevékenység céljából telepedett lea szigeten. A kile körülbelül fele izraeli,másik fele orosz vagy brit.

Ciprusi–izraeli kapcsolatokIzrael Állam a megalakulása után

konzulátust hozott létre Cipruson, asziget 1960-as függetlenné válásakorpedig nagykövetséget nyitott Nicosiá-ban. A két országot elsôsorban turisz-tikai és kereskedelmi kötelékek fûzikegymáshoz, de jelentôsek a felsôok-tatási intézmények közti együttmûkö-dések is. A nicosiai egyetemen márlehet zsidó tanulmányokat is folytatni.

Ciprus történelme nem kizárólagzsidó szempontból érdekes. A világonnincs még egy olyan ország, mely egyszigeten terül el, két állam osztozikrajta, és egy bizonyos Zöld Vonal ne-vû határ egyik oldalán euróval, a má-sikon pedig török lírával fizethetünk.

Miklós Dóri

Üzemorvosi, háziorvosi rendelésZuglóban, Vezér u. 156. VITAPHARM.Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr. SzigetiMiklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.320-4778. www.drviragdental.hu éswww.mini-implantatum.hu

Színes és fekete-fehér nyomtatás,másolás, plakátnyomtatás, névjegyké-szítés, diplomakötés, könyvnyomtatása Mammut III. em. 312-es üzletben ésa Balogvár u. 1. alatt. Messinger Mik-lós, www.rcontact.hu, +36-20-934-9523.

Gyûjtô venne bélyeggyûjteményt,képeslapokat. 06-20-522-5690, este06-1-322-8439.

Licites eljárással eladó a Bp. III.,Czetz János utcában lévô 30 m2-esönálló garázs, 6.000.000 Ft indulóáron. Érdeklôdni lehet munkaidôben a06-30-217-3460 telefonszámon.

Régiség, festmény, ékszer, hagya-ték vétele a legmagasabb áron,azonnali készpénzfizetéssel. KáraiGaléria, 1077 Budapest, Wesselényiu. 9., a Dohány-zsinagóga mögött.06-1-344-2728, 06-20-924-5370,karaigaleria@karaigaleria.hu, 25éve a magyar mûkereskedelemben.

Kastélyok berendezéséhez vásáro-lok festményeket, ezüsttárgyakat, ét-készletet, cukordobozt, tálcát stb., Ko-vács Margittól kerámiákat, herendiporcelánokat, régi álló-, fali-, asztaliórákat, bútorokat, márványszobrokatstb. Teljes hagyatékért elsô vevôként alegmagasabb árat fizetem készpénzzel.Értékbecslés díjtalan. Üzlet: 06-20-280-0151, herendi77@gmail.com

Sar-El programunk vár téged is!Gyere velünk önkéntesnek Izraelbe!Csoportok indulnak: december 8.–29.,december 29.–jan. 19., január 19.–február 2.

37 éves, vállalkozóként dolgozó,felsôfokú végzettséggel rendelkezôbudapesti fiatalember vagyok, egy 5éves fiúgyermek édesapja. Társamatkeresem 25–35 év közötti, vallásoshölgy személyében. Tel.: 06-20-976-2288.

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72019. DECEMBER 1.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@mazsihisz.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYES

APRÓ-HIRDETÉS

N A P T Á RDecember 6. péntek Kiszlév 8. Gyertyagyújtás: 3.35

December 7. szombat Kiszlév 9. Szombat kimenetele: 4.45

December 13. péntek Kiszlév 15. Gyertyagyújtás: 3.35

December 14. szombat Kiszlév 16. Szombat kimenetele: 4.45

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Dec 6. Dec 7. Dec 13. Dec 14.

Hôsök 17.00 9.30 17.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.00 10.00 18.00 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 17.30 9.30 17.30 9.30Thököly út 83. 17.30 9.30 17.30 9.30Hunyadi tér 3. 18.00 10.00 18.00 10.00Bethlen tér 2. 17.30 9.30 17.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 15.45 8.00 15.45 8.00Scheiber S. u. 2. 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 15.45 8.00 15.45 8.00Kórház(Amerikai u. 53.) 15.30 7.30 15.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 17.00 9.00 17.00 9.00Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 15.45 9.00 15.50 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 9.30 9.30Pesterzsébet (Vörösmarty u. 8.) 17.00 17.00

VidékenHódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 17.00 17.00Vác (Oberlander Endre tér 1.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 17.00 17.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 18.00 9.00 18.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 15.35 8.00 15.35 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 15.35 8.00 15.35 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 17.00 8.00 17.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 17.30 8.30 17.40 8.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 17.00 17.40Szombathely 17.00 17.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 17.00 17.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 17.00 17.00

ProgramajánlatDECEMBER–JANUÁRSpinoza Színház(1074 Budapest, Dob u. 15.)

December 2. (hétfô) 19 óra:Medgyessy Péter Rangos Katalinnal –beszélgetés

December 8. (vasárnap) 15 óra: Sze-nes Hanna – zenés játék

December 8. (vasárnap) 19 óra: Vég-szó: Hegedûs D. Géza, Csáki Judit –beszélgetôsorozat

December 9. (hétfô) 19 óra: Orosz-zsidó dallamvilág

December 10. (kedd) 19 óra: Hecc –kabaré

December 11. (szerda) 19 óra: Kál-mán Imre, az operettkirály – zenésdráma

December 14. (szombat) 19 óra: Fel-legi Balázs: Cohen 2.0 – koncert

December 16. (hétfô) 19 óra: Fülke –pszichothriller

December 17. (kedd) 19 óra: VágóIstván – Kalmár Tibor – beszélgetés

December 18. (szerda) 19 óra: Gá-bor György: Mózestôl Jézusig

December 21. (szombat) 19 óra:Kálmán Imre, az operettkirály – zenésdráma

Budai Micve Klub(II. Frankel Leó út 49.)

December 7. (szombat) 18 óra: Ró-zsa György mûsorvezetô, szerkesztô,producer a klub vendége.Beszélgetôtársa: Bóta Gábor újságíró.

December 8. (vasárnap) 18 óra:Operation Moses (a Moszad titkos ak-

Európai Zsidó Szövetség: tiltakozunk a náci vezetôk

holmijainak árverezése ellenA „Német kortörténet” elnevezésû aukció kereté-

ben Adolf Hitler, Joseph Goebbels, HermannGöring, Rudolf Hess és Heinrich Himmler szemé-lyes tárgyaira hirdettek licitet Németországban. Azottani székhelyû Európai Zsidó Szövetség erkölcsi-leg helytelennek és félrevezetônek tartja az árve-rést.

Rendhagyó árverést rendezett a bajor HermannHistorica, amelynek 842 tárgya között náci vezetôkszemélyes dolgai kerülnek kalapács alá, többek között Adolf Hitler cilindere,amelynek belsô részébe aranyozott cérnával varrták bele a Führer monogram-ját. Kikiáltási ára 12.500 euró, azaz 4,2 millió forint.

A Mein Kampf címû Hitler-könyv azon példánya is új tulajdonosra talált,amely egykor Joseph Goebbels náci propagandaminiszter tulajdonában volt,de Hermann Göring, Rudolf Hess és Heinrich Himmler néhány tárgyára is le-hetett licitálni.

Az Európai Zsidó Szövetség panaszt tett az árverés ellen, erkölcsileg hely-telennek és félrevezetônek tartják a „Német kortörténet” címû aukciót, amely-nek megítélésük szerint nincs történelmi értéke.

(Forrás: Blikk.hu)

Fehérnemûreklámok készültek egyelhagyott romániai zsinagógábanA netre felkerült képeket a fotós-

nak el kellett távolítania az aktivis-ták és a helyi zsidó közösségivezetôk felháborodása miatt.

Egy fiatal nô sétál alsónemûbenegy elhagyott zsinagóga romjai kö-zött Romániában. Mindezt nem fo-gadták túl jól azok az aktivisták, akika zsidó örökség megôrzéséért küzde-nek ugyanitt, írja a The Times ofIsrael.

A képek a konstancai Nagy Zsina-gógában készültek, és most online isláthatók.

„Botrányos”, mondta MaximilianMarco Katz, a román antiszemitiz-must monitorozó szervezet vezetôjea Facebook-oldalán. „Minden máseurópai országban már rég felújítot-tak volna egy ilyen épületet. Romá-niában ez miért nem történik meg?”

A CyRshoots mûvésznévre hallga-tó fotós azt nyilatkozta, hogy kapott engedélyt a helyszínen dolgozóktól a ké-pek elkészítésére. De a tiltakozások hatására levette a képeket a netrôl.

A konstancai askenázi templom a 20. század elején épült, és bizonyos épí-tészeti megoldásainak köszönhetôen Kelet-Európa egyik legfigyelemremél-tóbb zsinagógájának számít.

Egy kis zsidó közösséget szolgált ki a városban a 90-es évekig, de a hívekszámának csökkenésével nem került sor a karbantartására. A tulajdonoskonstancai hitközség, amely egyébként az épület felújítását tervezi aközeljövôben, tiltakozott az ellen, hogy fotózáshoz használják fel a helyszínt.

Az elnök, Sorin Lucian Ionescu tagadta, hogy engedélyt adtak volna a zsi-nagóga használatára.

Kibic

A konstancai zsinagóga, amelyben nôifehérnemû-bemutatót rendeztek

Tájékoztató gyógyszer- ésMRI-támogatásokról

Továbbra is igényelhetô – kortól függetlenül – esetenkénti támogatás az át-lagosnál drágább gyógyszerek beszerzéséhez és magánjellegû MRI- (mágne-ses rezonancia) vizsgálatok elvégeztetéséhez szociálisan rászoruló betegekrészére.

Részletesebb információk:1. A gyógyszertámogatás összegének felsô határa nincs meghatározva, tá-

jékoztatásul közöljük azonban, hogy az eddigi gyakorlatban 50.000 Ft volt alegnagyobb gyógyszertámogatás összege.

2. MRI-támogatást olyan magánjellegû MRI-vizsgálatokhoz lehet igényel-ni, amelyek rosszindulatú daganatok gyanújának tisztázására szolgálnak, ésamelyeket az állami egészségbiztosítás csak túl késôi idôpontra tud vállalni.Az igénylés elôtt ajánlatos több magáncégnél érdeklôdni, mert lényeges kü-lönbségek vannak mind a vállalt határidôben, mind az MRI-árakban.

3. Az igénylésekhez mellékelendô havijövedelem-igazolás és orvosi igazo-lás. Gyógyszereknél az orvosi igazolásban szerepeljen a drágább gyógysze-rek megnevezése és az egy hónapra szükséges mennyisége. MRI-támogatásigényléséhez mellékelendô a betegségrôl szóló orvosi lelet, valamint a szak-orvos által kiállított MRI-beutaló másolata.

4. A hozzánk beérkezett valamennyi személyi adatot az elôírt titoktartássalkezeljük. Egyéb felvilágosítás és az igényléshez szükséges adatlap akövetkezô telefonszámon kérhetô: (06-1) 321-3497, leginkább az esti órák-ban.

Az Arolsen Archives és a MagyarVöröskereszt Keresôszolgálata(1051 Budapest, Arany János u. 31.)a nácizmus áldozatai hozzátartozói-nak szeretné visszajuttatni az áldoza-toktól hátramaradt tárgyakat.

Az áldozatok, akiknek a hozzátar-tozóit keressük:

HELLER Rapec; született: 1901.december 10., nincs több személyesadat; fogság helye: Neuengammekoncentrációs tábor; fogolyszám:65165

Tárgy: 1 db karóra, 1 db gyûrûMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000948

VADÁSZ József/Josef; született:Örmény, 1900. október 5., nincstöbb személyes adat; fogság helye:Neuengamme koncentrációs tábor;fogolyszám: 65167

Tárgy: 1 db zsebóraMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000949

REKAI Alfred; született: 1898. jú-lius 10., nincs több személyes adat;fogság helye: Neuengamme kon-centrációs tábor

Tárgy: 1 db lánc kereszttelMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000959

SCHREIBER György; született:1920. június 19., nincs több szemé-lyes adat; fogság helye: Neu-engamme koncentrációs tábor; fo-golyszám: 65548

Tárgy: 1 db gyûrû, 1 db medálMagyar Vöröskereszt hivatkozási

száma: 000960

KERESÉS

ciója több mint 8000 etiópiai zsidó ki-menekítésére). Vendégünk: Reuven(Rubi) Viterbo, aki a helyszínen tevé-keny részese volt az eseményeknek.

December 15. (vasárnap) 18 óra: Aklub vendége a második kerület újpolgármestere, Ôrsi Gergely. Beszél-getôtársa: Kozma Levente.

December 19. (csütörtök) 16.30:Szilágyi Judit (a Benjamin Óvoda óvo-dapedagógusa) festményeibôl rende-zett kiállítás megnyitója.

December 22. (vasárnap) 16 óra: AHot Jazz Band és Bíró Eszter közöschanukkai koncertje a zsinagógában.

Január 11. (szombat) 18 óra: SzegôAndrás újságíró a klub vendége. A há-zigazda: Bóta Gábor újságíró.

Január 19. (vasárnap) 18 óra: Klub-est. Ezen az estén a Van az a pénz, amimegbolondít címû amerikai filmvígjá-tékot tekinthetik meg kedves vendége-ink.

Állandó program:Csütörtökönként 18 órától Frankel

Baráti Kör.

Generációk Klubja(Hunyadi tér 3. I. emelet)

December 2.: Breuer Péter elôadásaa magyarországi és izraeli választá-sokról.

December 9.: Kaczvinszky Barbaraés Németh Péter lesz vendégünk.

December 16.: A zongoránál FûzyGábor.

December 23.: SzünetDecember 30.: Még képlékeny az

Eötvös10-beli program, idôben érte-sültök majd róla!

Az eseményeket (az ünnepek kivéte-lével) mindig hétfôi napokon tartjuk,15 órától.

8 ÚJ ÉLET8 2019. DECEMBER 1.

S lôn Lázár, legottletevé virágit

ÖNINTERJÚ

...és ideje van a nevetésnek

Ünnepi külsôségek között fogad-ták az El Al izraeli légitársaságBoeing 787-9 Dreamliner típusú,Jerusalem of Gold nevû repülô-gépét a ferihegyi repülôtéren, ahola gépet a tûzoltók vízsugárral, azünnepségre érkezett vendégeketpedig születésnapi tortával és ze-nével köszöntötték. A kivételes fo-gadtatás oka az, hogy az izraeli lé-gitársaság 1989 óta megszakításnélkül repül Budapest és Tel-Avivközött.

Azt kértem a kollégáktól, hogy alégitársaság legszebb repülôgépétküldjék el erre az alkalomra. És íme,nagy örömömre itt van Jeruzsálemaranya, a szépséges Boeing 787-9

Ünnepi vízsugár és születésnapi torta

30 éves az El Al Budapest–Tel-Aviv légi járata

Légi torta

A méheka legfontosabb

élôlények a Földön

Eszrog nach szükesz – esô utánköpönyeg, mondhatná az olvasó, mi-vel már rég túl vagyunk azokon azünnepeken, amelyeken a méz fo-gyasztása fôszerepet játszik. De nemtartjuk érdektelennek a témát, mivelvita folyt arról, hogy egy tréfli állat-ból „jövô” termék kóser-e. (A szerk.)

Az Eartwatch Institute nevû termé-szetvédelmi szervezet hivatalosan is abolygó legfontosabb élôlényének nyil-vánította a méheket a Brit KirályiFöldrajzi Társaság legutóbbi ülésén, ír-ja a The Science Times.

Az intézet indoklása jóval egysze-rûbb, mint azt bárki gondolná, a Földmezôgazdaságának hetven százalékaugyanis kizárólag a méhektôl függ. Azismétlés kedvéért: a méhek beporzó te-vékenysége nélkül a növények képte-lenek lennének szaporodni, így a faunagyakorlatilag nagyon rövid idô alattmegtizedelôdne a világon.

Mi több, egy friss, átfogó kutatásszerint a méhek az egyetlen élôlényekezen a bolygón, amik egyáltalán nemterjesztenek kórokozókat.

A méhek fontosságát talán AlbertEinstein fogalmazta meg a legponto-sabban egyetlen mondatban: ha a mé-hek eltûnnek, az embereknek négy évükmarad hátra.

A méhek egyébként felkerültek a ve-szélyeztetett fajok listájára, mert szá-muk drasztikusan csökken.

Ennek a két információnak a tudatá-ban pedig minden eddiginél fontosabb,hogy vigyázzunk rájuk.

Sokszínû Vidék

Megáldották a Puskás ArénátFürjes Balázs megnyitója után felszentelték a Puskás Arénát – vette észre

a 444.hu. A Hit Gyülekezetének vezetôje, Németh Sándor tájékoztatott arrólFacebook-posztjában, hogy öt egyház képviselôi mondtak áldást a stadionra,végül pedig a római katolikusok képviselôje felszentelte a létesítményt. Azeseményen Soltész Miklós államtitkár is részt vett, illetve Németh mellett ott

– Rabbi úr nagyon elôresietett anyitottságban, már az Újtestamen-tumban olvasgat?

– Akár ott is tehetném, lévén LázárEleázárból „magyarosított”! De ittmost a volt kancelláriaminiszterrôlvan szó, aki virágot vitt Horthy sírjá-ra!

– És? Nem szabad neki?– Dehogynem! Csak annyira naiv-

nak nem szabadna lenni, mint aHeisler, aki most csalódott, mert azthitte, hogy a politikus szívén viseli ahazai zsidóság problémáit!

– Lehet, hogy akkori tanácsadó-ja ezt tanácsolta neki! A mostanimeg ezt! Nem tudja, rabbi úr,hogy egy politikusnak, tisztelet akivételnek, nincsenek barátai vagyellenségei – csak érdekei vannak?De volt egy kék-fehér zsidó koszo-rú is ott, azt ki tette oda?

– Azt senki sem vállalja, az újrate-metésen is ugyanilyen volt!

– Rabbi úr még láthatta Hor-thyt!

– Nemcsak láttam, de még emlék-szem Apám oldalba bökésére a Ka-zinczy utcai ortodox sülben, mertnem elég hangosan mondtam az imáta Kormányzó születésnapján, hosszúéletet kívánva neki!

– Hát ez be is jött!– Ez igen, de ô ezt nem biztosítot-

ta sok százezer embernek, köztükApámnak sem!

– Csak a Kazinczyban imádkoz-tak érette?

– Dehogy! Minden zsinagógában!Sôt! Az akkori ortodox rabbinátusengedélyezte a sapkalevételt, vala-hányszor a Kormányzó megjelentvalahol!

– És mi a zsidó koszorú felirata?– „A hálás zsidóság”!– Nem pimaszság ez véletlenül,

rabbi úr?– Nem! Ez mélységes kegyeletsér-

tés, nem Horthynak, hanem a pusztu-lásba kergetett zsidóknak és nem zsi-dóknak!

Kardos Péter

volt például az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetô-je, Köves Slomó.

A 444 a Mazsihisztôl úgy értesült, hogy a legnagyobb zsidó vallási szerve-zetet meg sem hívták az eseményre.

A stadion megnyitóján a magyar futballválogatott játszott Uruguayjal. Azaréna megközelítôleg hetvenezer férôhelyes.

A Népstadion helyén felhúzott létesítmény megáldásából Radnóti Zoltáncsinált viccet a saját oldalán. A rabbi azt írta, a stadion „áldott állapotba ke-rült”, és reméli, „azért nem lett körülmetélve.”

Magyar Hang

Dreamliner – mondta a Liszt FerencNemzetközi Repülôtéren várakozósajtómunkásoknak Váradi János, azEl Al légitársaság magyarországiképviseletének ügyvezetôje.

Mint fogalmazott, a Budapest–Tel-Aviv légi járat oda-vissza igen nép-

szerû, nem kivételes eset tehát, hogyez a mostani gép is teljes létszám-mal, vagyis 282 utassal repült. A fo-kozott érdeklôdés következménye,hogy mára Tel-Aviv a Budapestrôlelérhetô öt legnépszerûbb utazásicélpont között van.

Az említett Dreamliner az úgyne-vezett szélestörzsû repülôgépek közétartozik, vagyis az ülôhelyek közöttkét folyosóval rendelkezik, ami sok-kal kényelmesebbé, komfortosabbáés tágasabbá teszi a hagyományos,keskenytörzsû gépekhez képest.

Ezzel kapcsolatban Váradi Jánoselmondta, hogy az El Al már har-minc éves is rendszeresen repültszélestörzsû gépekkel a 3-3,5 órásBudapest–Tel-Aviv útvonalon. Az el-múlt három évtizedben közlekedtet-tek 747-es, 767-es és 707-es Boeingrepülôket, jelenleg fôleg a keskeny-törzsû 737-esekkel dolgoznak a ma-gyar–izraeli desztinációban. Azügyvezetô elárulta: december elsônapjaiban Budapestre érkezhet a tár-saság 787-8-as Dreamliner gépe,amelyik olyannyira új, hogy jelenlegmég az amerikai gyárban van. Haminden a tervek szerint alakul, akkoridôvel menetrend szerint közleked-nek majd szélestörzsû gépek Ma-gyarország és Izrael között, igénylegalábbis van rá, mint ahogyan aztaz útvonal népszerûsége és kihasz-náltsága mutatja.

Nemcsak a mostani Tel-Aviv–Bu-dapest járat repülôgépe volt szépsé-ges és különleges, hanem a fogadá-sára készült születésnapi torta is,amely sematikus térképet ábrázolt aszóban forgó légifolyosóval. A süte-mény kóstolása közben hamisítatlanklezmer, jiddis zene szólt, fellépetttöbbek között Nógrádi Gergelyfôkántor, a Zsidó Pavarotti cím ki-tüntetettje.

Kácsor Zsolt

* * *