ki az úr a háznál.pdf

8/18/2019 ki az úr a háznál.pdf

1/19

TartalomBEVEZETÉS 9ELSÔ RÉSZ

Szülôk, gyerekek, hatalom 1Elsô fejezet: Új járvány: felborul a családi erôegyensúly 17 Második fejezet: Szülôk és gyerekek hatalmi ábécéje 37 Harmadik fejezet: Milyen a szülô nevelési stílusa? 54

MÁSODIK RÉSZ A létra: öt fok, melyen feljutva önuralomra képes,tisztelettudó és együttmûködni kész gyerekeket nevelhetünk 109

N dik f j t F lké ülé lét á á á 111


2/19

BevezetésGyermekpszichológusként az elmúlt tizenöt évben több mintnégyszáz családdal foglalkoztam, bôven volt hát alkalmam szülôisirámokat hallgatni arról, hogy bár mindent elkövetnek, hogymegértsék és segítsék a gyermeküket, és már „mindent megpró-báltak”, csalódottan tapasztalják – hiába. Számtalanszor hallot-tam olyan gyerekekrôl, akik nem tudnak uralkodni magukon,akikrôl lepereg a józan érvelés, vagy akik tiszteletlenek, követe-

lôdzôk. Olyan erôs szorongással küzdô gyerekekrôl is beszámol-tak, akiknek még az is nagy megpróbáltatást jelent, hogy reggeliskolába indulva vagy egy születésnapi zsúrra készülôdve elválja-nak az anyjuktól. Se szeri, se száma az alvással, evéssel és szoba-i á l k l d k k k k ki é k ülôi


3/19

ha segíteni akarok a gyerekeknek abban, hogy leszokjanak a cir-kuszolásról, és uralkodjanak a félelmeiken, miként teremtsekösszhangot eltérô véleményeket hangoztató családtagjaik kö-zött – s hogy mindezt jól idôzítve, közvetlenül hogyan érjem el.Tudtam persze, hogy a bizonytalanságommal nem vagyok egye-dül. Az engem felkeresô családok közül több is próbálkozott márszakképzett segítséggel, bújtak szülôknek szóló könyveket, meg-beszélték gondjaikat gyermekorvossal, barátokkal, más csalá-dokkal, de nem jutottak semmire.Talán a vérmérsékletem teszi,hogy mindig türelmetlenül várom a munkám eredményét. Pon-

tosabban fogalmazva, sosem viseltem jól a gyermeki szenvedést:azoknak a gyerekeknek a fájdalmát, akik az íróasztalomnál ülveszomorúan vallották be, nagyon bántja ôket, hogy ilyen sok bajvan velük.

Á l h k k h id i l é é k ö i

K I A Z Ú R A H Á Z N Á L ?1 0


4/19

vagy feldúltan reagál. Következésképpen Amerika-szerte renge-teg családban a gyerekek irányítják a szülôket, ôk határozzák mega családi élet színterét, és ôk idézik elô a rá jellemzô fejedelmizûrzavart is.

Apránként megértettem, hogy a gyerekeknél manapság olygyakran tapasztalt tünetek – a rakoncátlanságtól a szorongásig – összefüggenek azzal, hogy a szüleik mennyi hatalmat engedtekát nekik. Sara minden éjjel a szülei ágyában alszik; Dylan szün-telenül követelôdzik, és ôrjöngve toporzékol, ha nem az történik,amit ô akar; Jacob retteg a vihartól, és rákényszeríti a szüleit, hogy

az idôjárás-elôrejelzés fényében alakítsák a programjukat – mind-ez csak néhány abból a rengeteg példából, amely jól mutatja acsaládi viszonyok torzulásait, mihelyt a gyerekek gyakoroljáka szülôket megilletô hatalmat. A végtelenül odaadó szülôk na-

ik k k k ôk é i é é ál k

B E V E Z E T É S 11


5/19

jobban eligazodtam a szülô-gyermek kapcsolat erôviszonyai kö-zött, meglátásaimra alapozva gyakorlati, hatékonyan alkalmazha-tó nevelési stratégiákat is kidolgoztam.

Megtanítom önöket a létra használatára: e világos, könnyenkövethetô, ötlépcsôs cselekvési program alkalmas lehet arra, hogysegítségével megváltoztassák gyermekük viselkedését. A szülôibüntetések fegyvertárában csaknem két évtizeden át kiemelt he-lyet kapott a szobafogság módszere, annak ellenére, hogy ritkáneredményes. Különösen hatástalan sarokba állítani, bezárni vagykiküldeni a gyereket olyankor, amikor heves tiltakozását kívánjuk

leszerelni, vagyis amikor a viselkedése eleve irányíthatatlanná vált.A létra a szobafogság módszerét finomítva, analóg eljárásokatjavasolva adja vissza az átmeneti kirekesztés értelmét, és meg-bízható eszközt kínál a szülôknek ahhoz, hogy eredményesekl k M í k h h álják lé á



6/19

dekében is, hiszen nincs rosszabb, mint látni az ô vergôdését,szorongását.

Könnyebben összpontosít a szülô a család problémájára, habesorolhatja magát az általam meghatározott – és a családi erô-viszonyok felborulását elôidézô – négy fôbb nevelôi kategóriaegyikébe, azaz el tudja dönteni, nevelési stílusa kényeztetô, enge-dékeny, megkövetelô vagy távolságtartó-e. Errôl is olvasni fognakebben a könyvben.A szülôk gyakran döbbenten és zavartan esz-mélnek rá, hogy saját reakcióikkal, kommunikációs mintáikkalmeggondolatlanul ôk maguk adták át a hatalmat a gyereküknek,

ôk maguk borították fel a családi erôviszonyokat. Ha nemcsakráismernek saját nevelési stílusukra, hanem be is látják, hogy azbizony hatott gyermekük magatartására, e felismerés gyakran ki-kristályosítja bennük a célt, és arra ösztönzi ôket, hogy használják

k új k k l kk l k i álh ják b l

B E V E Z E T É S 13


7/19

betölteni az eredményes vezetô szerepét. Az igazi jobbító mun-kát tehát otthon lehet és kell elvégezni.

Nemegyszer jólesô meglepetéssel értesültem arról, hogy nagy-szülôk is lelkesedéssel fogadják nézeteimet, és boldogan vállal-koznak arra, hogy fényt derítsenek a maguk családi dinamikájára.Motivációjuk erôs, hiszen szívesen segítenének felnôtt gyerekük-nek azon negatív minták megtörésében, amelyek hatástalanságátmaguk is tanúsíthatják, és szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogyimádott unokáik számára egészséges, hatékony szülôi környezetjöjjön létre. Remélem, hogy a könyvemben kifejtett nézetek bir-

tokában nevelôk, gyermekgondozók és orvosok – gyermekeinktanítása, segítése és gondozása során – ugyancsak érvényre tudjákjuttatni, sôt meg tudják erôsíteni vezetô szerepüket.

E könyv megírására elsôsorban a mai szülôk tusakodását látvaé k ik á í i l á l hi



8/19

TIZEDIK FEJEZET

Szobatisztaság

Eltöprengett-e már ön azon, miért hívják olykor „trónnak” azillemhelyet? Annyi biztos, hogy a családban túl nagy hatalmatszerzett gyerekek valóban uralkodói trónusként képesek használ-ni. „Mami, vécére kell mennem!”, jelenti be a gyerek, és a szülô

máris eszeveszett sietséggel lép akcióba, mintha vészhelyzet lenne,például égne a ház. Minden egyéb háttérbe szorul ahhoz képest,hogy csemeténk idôben elérje a vécét.

Egy apa elmesélte nekem, hogy egyszer éppen az illemhe-l ül ik há é fél é lá b k é ki j


9/19

Ugyancsak gyakori balfogás, hogy a szülô túlságosan is sajátügyeként kezeli a gyerek ürítési problémáit. Halálosan komolyanveszi, szülôi feladatnak tekinti a szobatisztaságot, mintha rajtamúlna. Igaz, hogy a szülônek vezetnie, tanítania kell a gyereket,de végsô soron nem ô ér célba, hanem a gyerek. Ha a szülô csakterelget, utasít, támogatást nyújt, de nem veti bele magát szív-vel-lélekkel, nem ad mankót vagy fejlôdést hátráltató más segéd-eszközt a gyerek kezébe, akkor magától, természetesen fog vég-bemenni a folyamat.

A pelenkától a vécéhasználatig tartó átmenet az életkor, az érés

természetes velejárója.A gyerek megunja a pelenka hordásával éscseréjével járó kellemetlenséget. Hamarosan észreveszi, hogy apelenka csecsemôknek való, és ösztönzôen hat rá, ha idôsebbtestvért vagy nagyobb gyereket lát, aki már a vécét használja.A l bb k é ód k di é d k l i é é

S Z O B AT I S Z TA S Á G 301


10/19

ellenszegülést. Akárcsak az alvás esetében, az ürítés lélektanihátterét is a függetlenedés, önállósulás és szeparáció dinamikájahatározza meg. Az e téren fellépô zavar korrekcióját minden-képpen gyors felméréssel kell kezdeni: mit teszünk és mondunkebben a témában, és gyermekünk hogyan reagál rá. Az így meg-figyeltek alapján három gyakori szülôi hiba ismerhetô fel:

Túlzott ellenôrzés és erôltetés Túlzott figyelem, túl nagy arányú személyes részvétel Túlméretezett szorongás és alkalmazkodás a gyerekhez

Figyeljük meg: mindenbôl túl sok van, túl nagy, vagy túl erôsvalami.Annál kevesebb van viszont józan megfontolásból, holottegy teljesen közönséges és mindennapos jelenségrôl beszé-l k E f lôl lôk i d á kél k k k l i



11/19

Ösztönzi és/vagy jutalmazza a gyereket – például játék vagy nya-lóka ígéretével – azért, hogy a vécébe pisiljen vagy kakiljon?

Gyakran megtárgyalja barátokkal vagy családtagokkal a szoba-tisztasági nehézségeket? Úgy, hogy néha az érintett is hallja?

Túl sok esetleges körülménye van a pisilésnek és a kakilásnak? Felhúzza magát a pisilés és kakilás problémás helyzetei miatt?Korholja a gyerekét, amiért még mindig nem szobatiszta?

Rohan vele a vécére, amint a gyerek kiejti a száján, hogy kellneki? Ha kocsiban, üzletben vagy útközben történik a beje-lentés, eszét vesztve, amilyen gyorsan csak bír, kerít neki egy

illemhelyet? Végigböngészi a gyermekáruházak biliztetéssel kapcsolatostermékeit és online kínálatát, hátha megtalálja azt a cikket,amely megoldja a problémát, és ôt is megszabadítja a kudarcél é é ôl?



12/19

sát, nem pedig – mint kellene – arra bátorítja, hogy saját moti-

vációjára hallgatva tegye meg ezt a lépést, hiszen ez is a felnöve-kedés része.

Szintén ezt a dinamikát erôsíti a szülônek az a hajlandósága,hogy alkalmazkodjék a gyerek manôvereihez, játékaihoz, elutasí-tó magatartásához. Fel kellene ismerni, hogy minden gyerek úgypróbál érvényesülni, hogy közben gáncsolja a szülôt. Ha játszika témával, vagy kerek perec megtagadja, hogy a civilizált normák-nak megfelelôen, a vécén végezze el a dolgát, sikerül elérnie eztaz ösztönös gyermeki célt. Késztetése, hogy a szülôvel szemben

érvényre juttassa saját akaratát, hamarosan fölébe kerekedik an-nak a természetes indíttatásnak, amely arra ösztönözné, hogy apelenkát elhagyva fölüljön a vécéülôkére. Ha a szülô mindig csakalkalmazkodik, és hagyja, hogy a gyerek akadályozza ôt, észre sem

i á i ki ó l lálj k á



13/19


számára. Vigyázzunk, milyen hátteret teremtünk a szobatisságnak, fôleg pedig arra ügyeljünk, hogy ne közvetítsük azüzenetet, amely szerint gyermekünk testének bármely terundorító. Amikor túl sokat kuncog a szülô, vagy családtagbarátokat hív oda, hogy nézzék meg ôk is, akkor a gyerek ste egész biztosan kellemetlenül, sôt megalázva érzi magát.

A hároméves Lilly karácsonykor a nagyszüleinél járt. Aeste, amikor megérkeztek, és az egész család összegyûlt a npaliban, a karácsonyfa egyszer csak dôlni kezdett. A fa möpedig Lilly guggolt, és éppen a pelenkájába ürített. Amikorláltak, és minden szem rátapadt, Lilly így esdekelt: „Ne szgassatok! Menjetek ki!” Ezt hallva, mindenki kacagásban töés az epizód felidézése a látogatás egész idôtartama alatt miannyiszor óriási derültséget keltett Mindenki remekül szó


14/19

korrekcióval foglalkozunk: megvizsgálunk olyan – a felborult

családi erôegyensúlyból fakadó – kedvezôtlen jelenségeket,amelyek képesek meghiúsítani szülô és gyerek szobatisztaságierôfeszítéseit. Azoknak a szülôknek, akik azonnali tanácsot sze-retnének a szobatisztaságra szoktatás tárgykörében, ajánlomdr. Spock klasszikus kézikönyvét, a Csecsemô- és gyermekgondo-zást, amely ma is ugyanolyan remek és célravezetô, mint hatvanévvel ezelôtt volt.

Szoktatás helyett tanulásDr. Spock nagyon okosan megkülönbözteti a vécéhasználat ta-nulását és azt a nevelôi gyakorlatot, amely mintegy kényszerítveszoktatja rá a gyereket, mielôtt magától eszébe jutna próbálkoz-ni, azaz ráülteti a vécére, és igyekszik elérni, hogy használja is( i ébké ké é k lô f d l lô) T é



15/19

revenni. A kislányok kevésbé szerencsések, általában sosem lát-

ják a nemi szervüket, így testük fontos része ismeretlen marad aszámukra. Ezen könnyen segíthetünk egy kis tükörrel, amelybenmegnézhetik, milyen a nemi szervük.A szülô nyugodtan elmagya-rázhatja, hogy a kislányok testén három nyílás van, az egyik a pisi-nek, a másik a kakinak, a harmadik pedig majd akkor lesz jó, hanagyok lesznek, mert azon fog kijönni a kisbaba.A kislányok álta-lában elégedetten veszik tudomásul, hogy ez utóbbival a fiúk nemrendelkeznek, és az ô testükön csak két lyuk van. Ebbôl indulhatki késôbb az a folyamatos, évek során át kiteljesedô beszélgetés

szülô és gyerek között, amelynek témája a szex és a szaporodás. A BILIMásodik tanácsom, hogy a gyerek kétéves kora táján vezessük be

bili ll l já h é ú l lh Ah já ék



16/19

kétszer szoktatni. Értessük meg vele, hogy a bili a tanulást és

a hozzászokást szolgálta, de tényleges pisiléshez és kakiláshoz avécé a legjobb hely. Kényelmesebbé tehetjük a vécét kis mûanyagsámli és gyerekülôke segítségével. Így a gyerek viszonylag önál-lóan használhatja.


TIPP A SZÜLÔKNEK

Pelenkába vagy vécébe?

Hasznosnak tartom, ha a tanulás szakaszában idônként meismételjük az alábbi egyszerû megállapítást:

„Pisilni és kakilni két helyre lehet. Az egyik a pe-lenka Ezt a babák és a kisgyerekek használják


17/19

Fölismeri testének jelzéseit, azaz tudja, mikor kell pisilnie vagy

kakilnia Képes záróizmaival szabályozni az ürítést, azaz várni addig,amíg vécére nem ülhet

Önnön belsô motivációjának engedelmeskedve hajlandó abba-hagyni azt, amit éppen csinál, hogy vécére menjen

A kisgyerek kognitív értelemben, fiziológiailag és érzelmileg há-roméves kora körül kész minderre. Ezért én is azt ajánlom, hogya szoktatás, az átmenet szakaszát – a pelenkától a vécéig – a har-

madik születésnap környékére idôzítsük.Ha a szülô úgy érzi – akár a gyerek kora miatt, akár merô szülôiszorongásból –,hogy a nap folyamán folyamatosan figyelemmel kellkísérnie gyermeke bélmozgását és húgyhólyagürülését, akkor biztosl h b h l há ál i f j f jlôdé é ká f



18/19

Kellékek, mankók, trükkök Manapság rengeteg olyan termék kapható a piacon, amely aztígéri, hogy megkönnyíti a szobatisztaságra szoktatást. E cikkektöbbsége az átmenet szakaszában esetleg felmerülô kellemetlen-ségeket hivatott enyhíteni a nagyobb önállóság felé igyekvô gyerekszámára. Sajnos, átverés az egész. E mankók, kellékek, bigyók éstrükkök mind azt sugallják, hogy felnôni nagyon nehéz, és a szü-lô jól teszi, ha a folyamat során körbepárnázza a gyerekét, nehogymegüsse magát. Ez butaság. Elôfordult valaha is, hogy valaki visz-szataszítónak találta egy fehér vécékagyló látványát? A kereske-

dôk szeretnék, ha a szülô telerakná a bevásárlókosarát ilyen kel-lékekkel – például a vécéülôkét leplezô állatképekkel –, pedig agyerekeknek egyszerûen nincs szükségük rá! És a szülôknek sem,ha bíznak magukban, és gyerekük természet adta képességeiben.

A k k dôk ülô jó á déká é é hi ik él



19/19

elôrelépni, ha képes függetlenedni a pelenkától, amit a pelenka

formájának változása nem segít elô, sôt késleltet.Sokkal gyorsabban és egyszerûbben lesz a gyerek szobatiszta,

ha a pelenkát levéve azonnal pamut fehérnemût adunk rá.Ugyancsak érdemes a még pelenkázott gyereket vécére ültetni,mielôtt tisztába tesszük, valamint fürdés elôtt és után. Ilyen pró-bálkozások gyakran járnak sikerrel, és ha csemeténk belepisil,vegyük jó jelnek: hamarosan mellôzhetjük a pelenkát. Elkerül-hetetlen, hogy az átszoktatás idôszakában néhányszor bepisiljen,és eláztassa az alsónemûjét. Megtanulja, hogy a nedves nadrág

és alsónemû rém kellemetlen, ráadásul akadályozza a játékot is,ez pedig motiválja arra, hogy használja a vécét.A nadrágba poty-tyanó kaki pedig még kellemetlenebb.


ki az úr a háznál.pdf

Documents