kis bortÖrtÉnelem bemutatkozik a mÓri borvidÉkvilág háborúig a lakos ság legnagyobb...

1
KIS BORTÖRTÉNELEM A történelmi tapasztalatok is igazolják, hogy a jó bor sokkal több, mint egy alkoholtartalmú ital. A bor önál- lóan fogyasztva vagy az ételek kísérõjeként az ízél- ményt megsokszorozva olyan hatással bír, amit egyet- len más ital sem képes helyettesíteni. A bortermelés gyökerei az emberiség hajnalára, az elsõ ókori civi- lizációk megjelenéséig nyúlnak vissza. Bort bizonyíthatóan fogyasztottak Babilon lakói és szinte valamennyi ókori nép. A görögök szümpóziumnak nevezett esti rendezvényeiken rendszeresen hódoltak a bor istenének, és a római lakomák is elképzelhetetlenek voltak borivás nélkül. Plinius ókori történetíró ”Historia Naturalis” címû mûvének szõlészet-borászat témájú XV. kötetében már 80 jelesebb szõlõvidéket és száz- nyolcvan borfajtát írt le. A Biblia is számos helyen említi a szõlõt és a bort, többek között a példabeszé- dekben is. A régi idõkben a bor nemcsak szomjat csil- lapító ital, hanem gyógyszer is volt az egyes betegségek ellen, az újbort frissítõként, az óbort pedig orvosság gyanánt itták. Jól tudták és alkalmazták, hogy a sérüléseket borral megtisztítva meg lehet elõzni a fertõzéseket. Az ókorban és a középkorban a járványok ellen szintén a bor jelentette a legnagyobb védelmet, többek között ezért itattak a hadvezérek ütközet elõtt és után bort a katonáikkal. A középkori Európa országai- ban - ahol az éghajlat lehetõvé tette - mindenütt folyt szõlõmûvelés, bortermelés és borkereskedelem. Nem- zedékrõl nemzedékre csiszolódtak és öröklõdtek a borászati hagyományok, az eszközök és módszerek. A szõlõnemesítés és az egyre fejlõdõ borászati eljárások sok kiváló szõlõ- és borfajta megszületését ered- ményezték, és országonként, szõlõvidékenként kial- akult a számos elemet - pl.: mûvelési módot, érlelési technikát, építészeti stílust, borászati és kiegészítõ eszközt, fogyasztási módot stb. - magában foglaló jel- legzetes borkultúra. Ez a folyamat hazánk területén is végbement, hiszen már a honfoglalást követõen, a 11-12. században kialakultak a mai fõbb borvidékek határai és megjelentek a magyar borászatra jellemzõ jellegzetességek. A BORTERMELÉS MÚLTJA A MÓRI BORVIDÉKEN A Móri borvidéket a szakma ismerõi a fiatalabb borvi- dékek közé sorolják annak ellenére, hogy már a 11. szá- zadtól folyt bortermelés az akkori csókakõi uradalom területén. E dombos vidék mérsékelten meleg és mérsé- kelten száraz, meleg telû éghajlati adottsága és a lejtõs területek talajviszonyai kedveztek a szõlõmûvelésnek. Írásban elõször Csák Miklós nagyúr örökhagyó levelé- ben 1231-ben említik a vajali (ma Mór külterülete) és a csákberényi szõlõket. A tizedben, majd kilencedben beszedett kötelezõ jobbágyi terményszolgáltatásban e vidéken elsõ helyen már a 14. századtól a szõlõbor állt, és egyre jelentõsebbé vált a borkereskedelem is. A 16. század elsõ felében az akkori földesurak elõjoga volt a borvidéken az elsõ borkimérések alapítása. A 150 éveig tartó török uralom, az állandó hadmûveletek miatti lakosságfogyás e vidéken a szõlõmûvelést is rendkívül hátrányosan érintették, így újabb borászai fejlõdés csak a török 1687. évi kiûzése után következett. A fellendü- lésben jelentõs szerepe volt a 18. század elején a Hoch- burgok, majd a Lambergek által a környékre telepített kapucinus rendnek és német telepeseknek, akik maguk- kal hozták korszerûbb eszközeiket és fejlettebb munka- kultúrájukat. A móri kapucinusok szoros kapcsolatban álltak tokaji rendtársaikkal, akik a hagyomány szerint szõlõvesszõk küldésével segítették a szõlõk újratelepí- tését. Bár a legfontosabb szõlõterületek akkor Csóka- kõn voltak, 1758-ban Mór mezõvárossá válásában minden bizonnyal a szõlészet-borászat fellendülése is szerepet játszott. E korszakban a környék szõlõtermelõ parasztjai évtizedeken át küzdöttek a Lamberg- uradalommal terheik enyhítéséért és a szabad bork- imérés jogáért. 1791-ben ez a konfliktus a borkimérés eltiltását követõen lázadássá fajult, sõt a móri parasz- tok jogaik védelmében közvetlenül I. Lipót császárhoz f o r d u l t a k . A népmozgalmat végül 700 katona kirendelésével, és számos résztvevõje bebörtönzésével törte le a várme- gye nemesi vezetése. A történelmi feljegyzések tanúsága szerint 1834-ben szüreteltek elõször a borvidéken aszúbor minõségû szõlõt. A 19. században a Móri borvidék borai jó szál- líthatóságuknak köszönhetõen egyre nagyobb mennyi- ségben kerültek az osztrák kimérésekbe, sõt még az osztrák császári család asztalára is került belõle. A hagyomány úgy tartja, hogy a nászéjszakán elfogyasz- tott Ezerjó jótékony hatása biztosítja a fiúgyermek áldást, ezért a népes osztrák uralkodói családban gyakran sorra kerülõ frigyek alkalmával elmaradhatatlan ajándék volt az üveg móri bor. A paraszti termelõk helyzetét a század második felében jelentõsen javítot- ta, hogy 1868-ban eltörölték a szõlõdézsmát, bár a földesurakat kártalanítaniuk kellett. Ebben az idõszak- ban a móri bor eladási ára olyan magas volt, hogy a magyar borok közül csak a tokaji borok elõzték meg. Ez a kedvezõ idõszak az 1875-80. közötti filoxéra-vészig tartott, mely elpusztította a szõlõültetvények jelentõs részét. E század végén az állami segítséggel megvalósí- tott újratelepítéseknek köszönhetõen indulhatott meg az újabb fejlõdés. A móri borokat, így a Móri Ezerjót a 20. század elején bécsi borkereskedõk ismét nagy men- nyiségben szállították Ausztriába. Bár a vidék elsõ hegyközsége 1882-ben Csákberényben jött létre, 1901- ben az akkori móri képviselõtestület kérelmezte elõször a hatóságoktól, hogy önállóan is nevesítsék a móri bor- vidéket. A 20. század elsõ felében bekövetkezõ fejlõdés- nek köszönhetõen Mór még inkább a környék központ- jává vált és 1928-ban végre rendeletbe iktatták a Móri borvidék létrejöttét is. A fellendülésben az 1930-as évek elején a világgazdasági válság okozott komoly visszaesést. Az értékesítési nehézségek megoldására megalakult a Mórvidéki Egyesült Bortermelõk Rt., majd 1934-ben a móri borok népszerûsítése céljából megtar- tották az elsõ Móri Bornapot. A gondok ellenére a II. világháborúig a lakosság legnagyobb jövedelemforrása a bortermelésbõl és az ehhez kapcsolódó különbözõ szakmákból származott. A II. világháborút követõen készült értékelés szerint hazánkban a legjobb állapotú szõlõk a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idõk következtek a beszolgáltatási rend- szer bevezetése és az erõszakos kollektivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében 1949-ban alapították meg a Móri Állami Gazdaságot, majd 1950-ben meg- alakult a móri Szõlészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a szõlõtermelést is folytató mezõgazdaság termelõszö- vetkezetek is, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A szocializmus idõszakában a Móri borvi- déken a nagyüzemi szõlõ- és bortermelés vált jellem- zõvé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt jelentõsebb mennyiségû szõlõtermesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a szõlõmûvelés, feldolgo- zás modern technológiai hátterét, a szükséges tároló- kapacitásokat és az értékesítési lehetõségek jelentõs részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követõen az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelõszövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került. MIT HOZ A JÖVÕ? A statisztikai adatok szerint a jelen gazdasági folya- matai kedveznek a bortermelõknek, hiszen hazánkban a borivók már 2000-ben többen voltak, mint a sörked- velõk. A magyar lakosság körében a bort a férfiak 39 százaléka, a nõk 17 százaléka fogyasztja, és kialakuló- ban van az étkezéshez, családi ünnepekhez, társadalmi kapcsolatokhoz kötõdõ igényes borkultúra. Bár az 1990-es években újra megalakultak a gazdák érdekvé- delmi szervezetei, új típusú gazdasági szövetkezésre még nem került sor a bortermelõk részérõl. Ma a szõ- lészet-borászat jellemzõen a családi pincészetekben folyik, amelynek eszközigényét, termelõi kapacitásait, marketing módszereit és értékesítési piacait fáradt- ságos munkával, fokról-fokra igyekeznek a borosgazdák megteremteni, illetve fejleszteni. Szakmai körökben a jövõben fontosnak tartják egy önálló borvidéki palacko- zóüzem létrehozását, amelyben a gazdák is résztulaj- donosok lehetnek és így kedvezõbb feltételek mellett vehetik igénybe a szolgáltatást. A minõségi borok hír- nevének és a kitartó propagandának köszönhetõen a Móri borvidéken is terjed a borturizmus, ma már szá- mos, a borhoz kapcsolódó színvonalas rendezvényen vehetünk részt. Számos gazda véli úgy, hogy a borászat fejlõdését még ma is hátráltatja a túlzott adminisztráció és bürokrácia. Magyarország közeli csatlakozása az Európai Unióhoz sok jelenleg érvényes szabályt megváltoztathat, amely újabb alkalmazkodási kényszert jelent majd a borter- melõk számára. Valószínû ezért, hogy a Móri borvidék gazdáinak szorgalmán és hozzáértésén, az önkormány- zati vezetõk segítõ hozzáállásán túl fõleg a magyar kormányzati és az EU döntéshozók szándékain múlik, hogy milyen lesz a Móri borvidék jövõje, és ki tudja-e használni a belföldi, és az egységes európai piacon megnyíló értékesítési lehetõségeket. A BORVIDÉK JELLEMZÕI ÉS HAGYOMÁNYAI Szõlõ- és borfajták A Móri borvidék borai jellemzõen fehérborok. A meg- határozó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és az Ezerfürtû a leggya- koribb szõlõfajták. Az Ezerjó - amely ma már a hungaricumok közé tarto- zik - a 19. századi filoxéra-vészt követõ újratelepítések során lett a fõ szõlõfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, késõn érõ borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlõdik ki teljes erejében, és ekkor érzõdik igazán egyéni íze. Kedvezõ idõjárás esetén a szõlõfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idõ esetén a töppedt szõ- lõszemekbõl aszúbor készíthetõ, amely a hozzáértõk szerint ízben és minõségben a tokaji aszúval vetekszik. ”A móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok. A présházak és pincék A szõlõhegyek legfontosabb építménye a présház és a pince. A különbözõ bortermõ tájak eltérõ történelmi fejlõdése, az ott termelt borok jellemzõi, a táj termé- szeti adottságai mind-mind hatással voltak a préshá- zak, pincék építésére. Az építtetõ személye is megha- tározta, hogy paraszti, polgári, uradalmi vagy kifejezet- ten kereskedelmi célú pincészetet építettek elõdeink. A 17-18. században Mórra betelepült sváb családok szõlõmûvelési kultúrájuk mellett sajátos présházépítési stílusukat is magukkal hozták. Ennek jellegzetessége a pince hossztengelyére merõleges présház, középen díszes, nagy ajtóval, kétoldalt szimmetrikusan elhelyez- kedõ egy-egy ablakkal. A présházon belül pedig a pihe- nõszoba és a kõsúlyos faprés adja meg e présházak sajátos jellegét. A présházakból közvetlenül nyílik a borospince bejárata. A pincék boltozatos kialakításával érték el, hogy az se túl nedves, se túl száraz ne legyen, és tartsa a bornak leginkább megfelelõ 10-14 o C közöt- ti állandó hõmérsékletet. A móri bálványprések A borkészítés folyamata a szüret után a préseléssel kezdõdik. A prések kialakítása, a préselés során alkal- mazott technika is fontos jellemzõje egy-egy borvidék- nek. A Móri borvidék jellegzetes bálványpréseinek többsége a 18-19. században készült és becslések sze- rint még az 1960-as években is legalább 200 db ilyen sajtó mûködött a borvidéken. A vörös süttõi mészkõ alapból és bálványfából készült prések az egyes boros- pincéknek sajátos arculatot és rangot adtak eltérõ méretüknek és díszítésüknek köszönhetõen. A kopaszmetszés A Móri borvidék hagyományos karós szõlõiben még ma is alkalmazzák a borvidékre jellemzõ kopaszmetszést. A módszer lényege, hogy az elsõ évben kihajtott és beérett vesszõket sárszemre metszik, vagy teljes egé- szében eltávolítják. A kopaszmetszéses mûvelésû tõkéken a fürtök közelebb kerülnek a nappal átmelege- dõ talajhoz, mely kedvezõ beérést és jobb minõséget biztosít. A módszer hátránya a fürtök nagyobb szennye- zõdése, amely a feldolgozás során okozhat többlet- munkát. Gicás szõlõkötözés A Móri borvidékre jellemzõ hagyományos szõlõkötözé- si módszer a zsúpszalmás kötözés, amelyet Móron és környékén ”gica” néven ismernek. A rozsszalmából készült, kb. 80 cm hosszú kévékbe kötött gicával a szõ- lõkben általában évente háromszor kötöztek. A gicás kötözés után a szõlõtõkék sajátosan esztétikus, hen- geres alakot kapnak. Kulturális hagyományok - Bornapok és borünnepek A borvidéken Móron és Csákberényben minden évben októberben rendeznek bornapokat, de természetesen szeptemberben a Csókakõi Napokon és a Pusztavámi Szüreti Napokon is a bor az egyik fõszereplõ. A bor ünnepét a településeken látványos szüreti felvonulás- sal, zenei programokkal, táncbemutatókkal, bálokkal és mulatozással kötik össze. A Móri Bornapok a 20. szá- zad végére nemzetközi hírnévnek örvendõ rendezvény- nyé vált. Évrõl-évre több tízezer látogató számára nyújt rendkívül sokrétû hagyományõrzõ, kulturális, sport és szórakoztató programokat. A rendezvény ideje alatt borutca tart nyitva, ahol a borvidék termelõi kínálják legjobb boraikat. A Móri Bornapok legnagyobb érdeklõdésre számot tartó látványosságai a borkirálynõ választás, a színpadi mûsorok, a szüreti felvonulás és a rendezvényeket záró ünnepi tûzijáték. A Móri Borna- pok ideje alatt minden páros évben Nemzetközi Fúvós- zenei Fesztivált is rendez a Móri Fúvószenei Egyesület. - Az újbor ünnepe Európa mediterrán tájain már októberben ihatók az újborok, a magyar éghajlati viszonyok közötti borké- szítésnél viszont jellemzõen novemberben fejezõdik be a bor kiforrásának idõszaka. A feljegyzések szerint már régi õseink is Szent Márton neve napján ünnepelték az újborok megszületését. Német nyelvterületrõl terjedt el az a hagyomány, amely az újborok lefejtését, megkóstolását libaételek fogyasztásával kötötte össze. A német betelepülésnek köszönhetõen a Márton-nap a Móri borvidéken még fokozottabb jelentõséggel bír, mivel ehhez kötõdik a németség nemzetiségi ünnepe is. Hagyományõrzõ szervezetek - Mór és Pusztavám Közös Hegyközség Mór, Zrínyi u. 36. Tel./fax.: 06/22/404-143 - Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa Mór, Zrínyi u. 36. Tel: 06/22/422-030 - Brindisi Szent Lõrinc Borrend Mór, Zrínyi u. 36. Tel./Fax: 06-22/404-143 - Borbarát Hölgyek Egyesülete Mór, Arany J. u. 4. Tel.: 06/30/2272-832 - Vértesalja Közös Hegyközség Csákberény, Hõsök tere 41. Tel: 22/564-100 - ”Móri Ezerjó” Borút Egyesület Zámoly, Harmat u. 4. Tel.: 06/22/251-026 BEMUTATKOZIK A MÓRI BORVIDÉK Hazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentõsebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék. Bár múltja a történelmi idõkbe tekint vissza, hatályos bortörvényünk 1996-tól mondja ki, hogy e borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakõ, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szõlõkataszteri besorolású határrészei tartoznak. A Vértes és Bakony völgyében fekvõ települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szõlõ- és bortermelés. Alapvetõ hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlõdésére. Évszázadokon át a szõlõ mûveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élõ emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is. A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentõsége visszaszorult, de Mór és a borvidék települései arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlé- keiben, a hagyományok õrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentõsége van a szõlõmûvelésnek és a borászatnak. Kiadványunk ezt kívánja a Tisztelt Olvasó figyelmébe ajánlani. EZERSZÓ - BEMUTATKOZIK A MÓRI BORVIDÉK Mór és környéke közéleti és információs kiadványa Nyt. szám: 17.064/1998 Felelõs kiadó: Ezerszó Bt. Szarka Attila ügyvezetõ Mindennemü utánközlés csak a kiadó engedélyével lehetséges! A kiadvány anyagát a www.morpont.hu kistérségi honlapon is közzétesszük. A különszámot szerkesztette: Buza Ernõ Grafikus tervezés és nyomdai elõkészítés: Szarka Attila Hirdetésszervezõk: Deák Péter és Buza Csilla A kiadó címe: 8061 Mór, Szent I. tér 7. Pf.: 28. Telefon: 22/562-380 Fax: 22/562-382 Internet: www.ezerszo.hu E-mail: [email protected] Bemutatkozik a Mór és Pusztavám Közös Hegyközség Az 1995-ben megalakult Mór és Pusztavám Közös Hegy- község jelenleg 470 hektár területen 1300 taggal mûködik tagjai érdekében és szolgálatában. A Hegyközség törvényi felhatalmazás alapján részletes nyilvántartást vezet a szôlômûvelésrôl, a pincekataszterrôl. Segíti a jövedéki törvény betartását, a vámszervek felé benyújtandó beval- lások, elszámolások elkészítését. Szôlô és borszármazási bizonyítványokat, továbbá szôlôkivágási és telepítési engedélyeket ad ki a kérelmezôknek. Határszemléken ellenôrzi a szôlôültetvényeket és az utak állapotát. Pályázatok elkészítésével, benyújtásával segíti elô az utak és vízelvezetések fejlesztését. Folyamatosan részt vesz a Móri Bornapok szervezésében, borversenyek rendezésével, marketingeszközökkel segíti a borvidék népszerûsítését. A Hegyközség vezetôi az elnök, alelnök és a 6 fôs választ- mány, akik munkáját a felügyelôbizottság és az évente összehívott közgyûlés ellenôrzi. A hegyközség elnöke: Tálos Tamás Hegybíró: Friedl Károly A hegyközség címe: Mór és Pusztavám Közös Hegyközség 8060 Mór, Zrínyi u. 36. Telefon:22/404-143 Fogadóóra: hétfô 13-17-ig, kedd: 8-12 óráig A hegyközség tagjai közül a felsorolt gazdák nyitott pincéikben szíves vendéglátással és jó boraikkal várják a Tisztelt Vendégeket: Pincegazda: Címe: Telefon: 1. Balázs Sándor Mór, Pincesor u. 68. 30/9369-689 2. Bozóky Pincészet Mór, Pince u. 22. 22/407-797 3. Frey Szabolcs Mór, Ezerjó u. 9. 22/406-124 4. Friedl Károly Mór, Pincesor u. 39. 22/407-570 5. Geszler József Mór, Zrínyi u. 25. 22/407-721 6. Gruber István Mór, Hársfa utca 22/406-842 7. Iván János Mór, Pince u. 6. 22/408-782 8. Molnár József Mór, Pince u. 40. 22/407-166 9. Lincz István Mór, Zrínyi u. 21. 22/409-031 10. Szabó Gyula Mór, Vénhegyi u. 3. 22/406-399 11. Trischberger R. László Mór, Bartók B. u. 20. 22/407-777

Upload: others

Post on 27-Jul-2020

4 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: KIS BORTÖRTÉNELEM BEMUTATKOZIK A MÓRI BORVIDÉKvilág háborúig a lakos ság legnagyobb jövedelemforrása a borterme lés bõl és az ehhez kapcsolódó különbözõ szakmák

KIS BORTÖRTÉNELEMA történelmi tapasztalatok is igazolják, hogy a jó bor sokkal több, mint egy alkoholtartalmú ital. A bor önál­ló an fogyasztva vagy az ételek kísérõjeként az ízél­ményt megsokszorozva olyan hatással bír, amit egyet­len más ital sem képes helyet te sí teni. A bortermelés gyö kerei az emberiség hajna lá ra, az elsõ ókori civi­lizációk megjelenéséig nyúlnak vissza. Bort bizonyíthatóan fogyasztottak Babilon lakói és szinte valamennyi ókori nép. A gö rö gök szümpóziumnak nevezett esti rendez vé nye i ken rendszeresen hódoltak a bor istenének, és a római lakomák is elképzelhetetlenek voltak borivás nél kül. Plinius ókori történetíró ”Historia Natu ra lis” címû mûvének szõlészet­borászat témájú XV. kö te tében már 80 jelesebb szõlõvidéket és száz­nyolc van borfajtát írt le. A Biblia is számos helyen említi a szõlõt és a bort, töb bek között a példa be szé­dekben is. A régi idõkben a bor nemcsak szomjat csil­lapító ital, hanem gyógyszer is volt az egyes betegségek ellen, az újbort frissítõként, az óbort pedig orvosság gyanánt itták. Jól tudták és alkal maz ták, hogy a sérüléseket borral megtisztítva meg le het elõzni a fertõzéseket. Az ókorban és a kö zép kor ban a járványok ellen szintén a bor jelentette a legna gyobb védelmet, többek között ezért itattak a hadve zé rek ütközet elõtt és után bort a katonáikkal. A középkori Európa országai­ban ­ ahol az éghajlat lehetõvé tette ­ min denütt folyt szõ lõmûvelés, bortermelés és bor ke res kedelem. Nem­zedékrõl nemzedékre csiszolódtak és öröklõdtek a borászati hagyományok, az esz kö zök és módszerek. A szõlõnemesítés és az egyre fej lõ dõ bo rá sza ti eljárások sok kiváló szõlõ­ és borfajta meg szü le té sét ered­ményezték, és országonként, szõ lõ vi dé ken ként kial­akult a számos elemet ­ pl.: mû velési módot, ér lelési technikát, építészeti stílust, borászati és kie gé szí tõ eszközt, fogyasz tá si módot stb. ­ ma gá ban fog la ló jel­legzetes bor kul tú ra. Ez a folyamat hazánk te rü le tén is végbement, hiszen már a honfoglalást követõen, a 11­12. szá zad ban kialakultak a mai fõbb borvidékek ha tá rai és megjelentek a magyar borászatra jellemzõ jel leg zetességek.

A BORTERMELÉS MÚLTJA A MÓRI BORVIDÉKEN

A Móri borvidéket a szakma ismerõi a fiatalabb bor vi­dé kek közé sorolják annak ellenére, hogy már a 11. szá­zad tól folyt bortermelés az akkori csó ka kõi uradalom terü letén. E dombos vidék mérsékelten meleg és mér sé­kel ten száraz, meleg telû éghaj la ti adottsága és a lejtõs te rületek talajviszonyai kedveztek a szõlõmûvelésnek. Írásban elõször Csák Miklós nagyúr örökhagyó leve lé­

ben 1231­ben említik a vajali (ma Mór külterülete) és a csákbe ré nyi szõlõket. A tizedben, majd kilencedben be sze dett kötelezõ jobbágyi terményszolgáltatásban e vi dé ken elsõ helyen már a 14. századtól a szõlõbor állt, és egyre jelentõsebbé vált a borkereskedelem is. A 16. szá zad elsõ felében az akkori földesurak elõjoga volt a borvidéken az elsõ bor ki mé ré sek alapítása. A 150 éveig tartó tö rök uralom, az állandó hadmûveletek miat ti la kos ságfogyás e vidéken a szõlõmûvelést is rendkívül hát rá nyosan érintették, így újabb borászai fejlõdés csak a török 1687. évi kiûzése után következett. A fellendü­lés ben je len tõs sze re pe volt a 18. század elején a Hoch­bur gok, majd a Lambergek által a környékre telepített ka pucinus rendnek és német telepeseknek, akik ma guk­kal hozták korszerûbb eszközeiket és fejlettebb munka­kultúrá ju kat. A móri kapucinusok szoros kapcsolatban álltak to kaji rendtársaikkal, akik a hagyomány sze rint szõ lõ vesszõk kül dé sé vel segítették a szõlõk újra te le pí­tését. Bár a legfontosabb szõ lõterületek akkor Csóka­kõn vol tak, 1758­ban Mór me zõvárossá válá sá ban minden bi zonnyal a szõlészet­bo rászat fellendülése is sze repet játszott. E korszakban a kör nyék szõlõtermelõ pa rasztjai évtizedeken át küz döt tek a Lamberg­uradalommal terheik enyhí té sé ért és a szabad bork­imérés jogá ért. 1791­ben ez a kon fliktus a borkimérés eltiltását kö ve tõ en lá za dás sá fajult, sõt a móri parasz­tok jogaik vé del mében közvetlenül I. Lipót császárhoz f o r d u l t a k . A népmozgalmat végül 700 ka tona kirende lé sé vel, és számos résztvevõje bebör tön zé sével törte le a vár me­gye nemesi vezetése. A történelmi feljegyzések ta nú sága szerint 1834­ben szü re tel tek elõször a bor vi dé ken aszúbor minõségû szõ lõt. A 19. században a Móri borvidék borai jó szál­lít ha tó sá guk nak köszönhetõen egyre nagyobb mennyi­ségben ke rültek az osztrák kimérésekbe, sõt még az osztrák csá szári család asztalára is ke rült belõle. A ha gyomány úgy tartja, hogy a nász éj sza kán elfogyasz­tott Ezerjó jóté kony hatása biztosítja a fiúgyermek áldást, ezért a né pes oszt rák uralkodói családban gyakran sor ra kerülõ fri gyek alkalmával elmaradhatatlan ajándék volt az üveg móri bor. A paraszti termelõk hely ze tét a század második felében jelentõsen javítot­ta, hogy 1868­ban eltörölték a szõ lõ dézs mát, bár a földesurakat kártalanítaniuk kellett. Ebben az idõszak­ban a móri bor eladási ára olyan ma gas volt, hogy a magyar borok közül csak a tokaji borok elõzték meg. Ez a kedvezõ idõ szak az 1875­80. közötti filoxéra­vészig tartott, mely elpusztította a szõ lõültetvények jelentõs részét. E század végén az ál lami segít séggel megvalósí­tott újra tele pí té sek nek kö szön he tõ en indulhatott meg az újabb fej lõdés. A móri bo ro kat, így a Móri Ezerjót a 20. szá zad elején bécsi bor ke res kedõk ismét nagy men­nyiségben szállították Ausz t riá ba. Bár a vidék elsõ hegy köz sége 1882­ben Csák be rényben jött létre, 1901­ben az ak kori móri kép vi selõ testület kérelmezte elõször a ha tó sá goktól, hogy önállóan is nevesítsék a móri bor­

vi dé ket. A 20. század elsõ felében bekövetkezõ fejlõdés­nek kö szön he tõen Mór még inkább a környék központ­já vá vált és 1928­ban vég re rendeletbe iktatták a Móri bor vi dék létrejöttét is. A fellendülésben az 1930­as évek elején a világgazda sá gi válság okozott komoly visszaesést. Az értékesítési ne héz sé gek megoldására mega la kult a Mórvidéki Egye sült Bortermelõk Rt., majd 1934­ben a móri borok népszerûsítése céljából megtar­tották az elsõ Móri Bor napot. A gondok ellenére a II. világ há bo rúig a lakos ság legnagyobb jövedelemforrása a bor ter me lés bõl és az ehhez kapcsolódó különbözõ szak mák ból származott. A II. világháborút követõen készült értékelés sze rint ha zánkban a legjobb állapotú szõlõk a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni boros gaz dákra mégis nehéz idõk következtek a beszol gál tatási rend­szer bevezetése és az erõszakos kol lek tivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében 1949­ban alapították meg a Móri Állami Gaz da sá got, majd 1950­ben meg­ala kult a móri Szõlészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a szõlõtermelést is folytató mezõ gaz daság termelõszö­vet ke ze tek is, melyek 1960­ban Kossuth Tsz néven e gye sül tek. A szocializmus idõszakában a Móri bor vi­dé ken a nagyüzemi szõlõ­ és bor ter me lés vált jel lem­zõvé, e mel lett a szö vet kezeti szak csoportokban folyt jelentõ sebb mennyiségû szõlõ termesztés. Az 1970­es, 80­as években a bor vidéken a szõlõmûvelés, feldolgo­zás mo dern technológiai hátterét, a szükséges tá roló­ka pa ci tá sokat és az érté kesí tési lehetõségek jelentõs részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követõen az Állami Gaz da sá got és a Kos suth Terme lõ szövetkezetet felszámolták, borászati kapaci tá sait meg szüntették, így a borvidék sor sa újra a helyi dön téshozók és az egyéni gazdák kezébe került.

MIT HOZ A JÖVÕ?A statisztikai adatok szerint a jelen gazdasági folya­matai kedveznek a bortermelõknek, hiszen ha zánkban a borivók már 2000­ben többen voltak, mint a sörked­velõk. A magyar lakosság körében a bort a férfiak 39 szá zaléka, a nõk 17 százaléka fogyasztja, és kialaku l ó­ban van az étkezés hez, családi ünnepekhez, társadalmi kap csolatokhoz kötõ dõ igényes borkultúra. Bár az 1990­es években újra megalakultak a gazdák érdek vé­del mi szervezetei, új típusú gazdasági szövet kezés re még nem került sor a bortermelõk részérõl. Ma a szõ­lészet­borászat jellem zõen a családi pincészetekben folyik, amelynek eszközigényét, termelõi kapacitásait, marketing módszereit és értékesítési piacait fá radt­ságos munkával, fokról­fokra igyekeznek a boros gaz dák meg teremteni, illetve fejleszteni. Szakmai kö rök ben a jövõben fontosnak tartják egy önálló bor vi dé ki palacko­zó üzem létrehozását, amelyben a gaz dák is rész tulaj­do nosok lehetnek és így kedvezõbb feltételek mellett vehetik igénybe a szolgáltatást. A minõségi borok hír­ne vének és a ki tar tó propagandának köszönhetõen a

Móri bor vi dé ken is terjed a borturizmus, ma már szá­mos, a borhoz kap cso lódó színvonalas rendez vé nyen vehetünk részt. Számos gazda véli úgy, hogy a borászat fejlõdését még ma is hátrál tat ja a túlzott adminisztráció és bürok rácia. Magyarország közeli csatlakozása az Európai Unió hoz sok jelenleg érvényes szabályt megváltoztat hat, amely újabb alkalmazkodási kényszert je lent majd a borter­melõk számára. Valószínû ezért, hogy a Móri borvidék gazdáinak szorgalmán és hoz záértésén, az önkormány­zati vezetõk segítõ hozzáállásán túl fõleg a ma gyar kormányzati és az EU döntéshozók szándékain múlik, hogy milyen lesz a Móri borvidék jövõje, és ki tudja­e hasz nálni a belföldi, és az egységes európai piacon meg nyíló értékesítési lehetõségeket.

A BORVIDÉK JELLEMZÕI ÉS HAGYOMÁNYAI

Szõlõ- és borfajtákA Móri borvidék borai jellemzõen fehérborok. A meg­ha tározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és az Ezerfürtû a leggya­ko ribb szõlõfajták. Az Ezerjó ­ amely ma már a hungaricumok közé tarto­zik ­ a 19. századi filoxéra­vészt követõ újrate lepí té sek so rán lett a fõ szõlõfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, késõn érõ borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlõdik ki teljes erejében, és ek kor érzõdik igazán egyéni íze. Kedvezõ idõjárás esetén a szõ lõfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idõ esetén a töppedt szõ­lõ szemekbõl aszúbor készíthetõ, amely a hozzá ér tõk szerint ízben és minõségben a tokaji aszúval vetekszik. ”A móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mon dás, pedig valójában a móri borok mésztartalma sem mivel sem nagyobb, mint más magyarországi bor vi dé ke ken ter mett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azon ban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfá jást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok.

A présházak és pincék A szõlõhegyek legfontosabb építménye a présház és a pince. A különbözõ bortermõ tájak eltérõ történelmi fejlõdése, az ott termelt borok jellemzõi, a táj termé­sze ti adottságai mind­mind hatással voltak a prés há­zak, pincék építésére. Az építtetõ személye is meg ha­tá rozta, hogy paraszti, polgári, uradalmi vagy kifeje zet­ten kereskedelmi célú pincészetet építettek elõdeink. A 17­18. században Mórra betelepült sváb családok szõ lõ mûvelési kultúrájuk mellett sajátos présházépítési stí lu su kat is magukkal hozták. Ennek jellegzetessége a pince hossz tengelyére merõleges présház, középen dí szes, nagy ajtóval, kétoldalt szimmetrikusan elhelyez­

ke dõ egy­egy ablakkal. A présházon belül pedig a pi he­nõ szoba és a kõsúlyos faprés adja meg e présházak sa já tos jel legét. A présházakból közvetlenül nyílik a bo ros pince bejárata. A pincék boltozatos kialakításával érték el, hogy az se túl nedves, se túl száraz ne le gyen, és tartsa a bornak leginkább megfelelõ 10­14 oC kö zöt­ti állandó hõmérsékletet.

A móri bálványprésekA borkészítés folyamata a szüret után a préseléssel kez dõdik. A prések kialakítása, a préselés során alkal­ma zott technika is fontos jellemzõje egy­egy bor vi dék­nek. A Móri borvidék jellegzetes bálványpréseinek több sége a 18­19. században készült és becslések sze­rint még az 1960­as években is legalább 200 db ilyen sajtó mûködött a borvidéken. A vörös süttõi mészkõ alapból és bálványfából készült prések az egyes boros­pin cék nek sajátos arculatot és rangot ad tak eltérõ mé re tüknek és díszítésüknek köszönhetõen.

A kopaszmetszésA Móri borvidék hagyományos karós szõlõiben még ma is alkalmazzák a borvidékre jellemzõ kopaszmetszést. A módszer lényege, hogy az elsõ évben kihajtott és be é rett vesszõket sárszemre metszik, vagy teljes egé­szében eltávolítják. A kopaszmetszéses mûvelésû tõ kéken a fürtök közelebb kerülnek a nappal átme le ge­dõ ta lajhoz, mely kedvezõ beérést és jobb minõséget biz tosít. A módszer hátránya a fürtök nagyobb szennye­zõ dése, amely a feldolgozás során okozhat többlet­munkát.

Gicás szõlõkötözésA Móri borvidékre jellemzõ hagyományos szõlõ kö tö zé­si módszer a zsúpszalmás kötözés, amelyet Móron és kör nyékén ”gica” néven ismernek. A rozsszalmából ké szült, kb. 80 cm hosszú kévékbe kötött gicával a szõ­lõk ben általában évente háromszor kötöztek. A gicás kö tözés után a szõlõtõkék sajátosan esztétikus, hen­geres alakot kapnak.

Kulturális hagyományok­ Bornapok és borünnepekA borvidéken Móron és Csákberényben minden évben októberben rendeznek bornapokat, de természetesen szeptemberben a Csókakõi Napokon és a Puszta vámi Szüreti Napokon is a bor az egyik fõszereplõ. A bor ünnepét a településeken látványos szüreti fel vo nu lás­sal, zenei programokkal, táncbemutatókkal, bá lok kal és mulatozással kötik össze. A Móri Bornapok a 20. szá ­zad végére nemzetközi hírnévnek örvendõ rendez vény­nyé vált. Évrõl­évre több tízezer látogató számára nyújt rendkívül sokrétû hagyományõrzõ, kulturális, sport és szórakoztató programokat. A rendezvény ideje alatt borutca tart nyitva, ahol a borvidék termelõi kínál ják legjobb boraikat. A Móri Bornapok legnagyobb érdeklõdésre számot tartó látványosságai a borkirálynõ

választás, a színpadi mûsorok, a szüreti felvonulás és a rendezvényeket záró ünnepi tûzijáték. A Móri Bor na­pok ideje alatt minden páros évben Nemzetközi Fúvós­zenei Fesztivált is rendez a Móri Fúvószenei Egyesület. ­ Az újbor ünnepeEurópa mediterrán tájain már októberben ihatók az újborok, a magyar éghajlati viszonyok közötti bor ké­szítésnél viszont jellemzõen novemberben fejezõdik be a bor kiforrásának idõszaka. A feljegyzések szerint már régi õseink is Szent Márton neve napján ünnepel ték az újborok megszületését. Német nyelvterületrõl ter jedt el az a hagyomány, amely az újborok lefejtését, megkóstolását libaételek fogyasztásával kötötte össze. A né met betelepülésnek köszönhetõen a Márton­nap a Móri borvidéken még fokozottabb jelentõséggel bír, mivel ehhez kötõdik a németség nemzetiségi ünnepe is.

Hagyományõrzõ szervezetek

­ Mór és Pusztavám Közös Hegyközség Mór, Zrínyi u. 36. Tel./fax.: 06/22/404­143­ Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa Mór, Zrínyi u. 36. Tel: 06/22/422­030 ­ Brindisi Szent Lõrinc Borrend Mór, Zrínyi u. 36. Tel./Fax: 06­22/404­143­ Borbarát Hölgyek Egyesülete Mór, Arany J. u. 4. Tel.: 06/30/2272­832­ Vértesalja Közös Hegyközség Csákberény, Hõsök tere 41. Tel: 22/564­100­ ”Móri Ezerjó” Borút Egyesület Zámoly, Harmat u. 4. Tel.: 06/22/251­026

BEMUTATKOZIK A MÓRI BORVIDÉKHazánk 22 borvidéke közül méretében a kisebb, hírnevét tekintve a jelentõsebb borvidékek közé tartozik a Móri borvidék. Bár múltja a történelmi idõkbe tekint vissza, hatályos bortörvényünk 1996-tól mondja ki, hogy e bor vidékhez Mór, Pusztavám, Söréd, Csókakõ, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szõlõkataszteri besorolású határrészei tartoznak. A Vértes és Bakony völgyében fekvõ települések életében a múltban meghatározó sze repet játszott a szõlõ- és bortermelés. Alap vetõ hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlõdésére. Évszázadokon át a szõlõ mûveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élõ em be rek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ün nep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is. A modern kor beköszöntével a bortermelés gazdasági jelentõsége visszaszorult, de Mór és a borvidék tele pülései arculatában, identitásában, turisztikai vonzerejében, építészeti emlé-kei ben, a hagyományok õrzésében, a mindennapi emberi kapcsolatokban továbbra is óriási jelentõsége van a szõlõmûvelésnek és a borászatnak. Kiadványunk ezt kívánja a Tisztelt Olvasó figyelmébe ajánlani.

EZERSZÓ - BEMUTATKOZIK A MÓRI BORVIDÉK Mór és környéke közéleti és információs kiadványa Nyt. szám: 17.064/1998 Felelõs kiadó: Ezerszó Bt. Szarka Attila ügyvezetõ Mindennemü utánközlés csak a kiadó engedélyével lehetséges! A kiadvány anyagát a www.morpont.hu kistérségi honlapon is közzétesszük.A különszámot szerkesztette: Buza Ernõ Grafikus tervezés és nyomdai elõkészítés: Szarka Attila Hirdetésszervezõk: Deák Péter és Buza Csilla A kiadó címe: 8061 Mór, Szent I. tér 7. Pf.: 28. Telefon: 22/562-380 Fax: 22/562-382 Internet: www.ezerszo.hu E-mail: [email protected]

Bemutatkozik a Mór és Pusztavám Közös Hegyközség

Az 1995-ben megalakult Mór és Pusztavám Közös Hegy-község jelenleg 470 hektár területen 1300 taggal mûködik tagjai ér de ké ben és szolgálatában. A Hegyközség törvényi fel ha talmazás alap ján részletes nyilvántartást vezet a szôlômûvelésrôl, a pince ka taszterrôl. Segíti a jövedéki törvény betartását, a vámszervek felé benyújtandó beval-lások, elszámolások el ké szí té sét. Szôlô és borszármazási bizonyítványokat, továbbá szô lô ki vágási és telepítési engedélyeket ad ki a kérelmezôknek. Ha tár szemléken ellenôrzi a szôlôültetvényeket és az utak álla potát. Pályázatok elkészítésével, benyújtásával segíti elô az utak és vízelvezetések fejlesztését. Folyamatosan részt vesz a Móri Bornapok szer ve zé sé ben, borversenyek rendezésével, mar keting esz közökkel segíti a borvidék népszerûsítését. A Hegy község vezetôi az elnök, al el nök és a 6 fôs választ-mány, akik munkáját a felügyelôbizottság és az évente összehívott közgyûlés ellenôrzi.

A hegyközség elnöke: Tálos Tamás Hegybíró: Friedl Károly

A hegyközség címe: Mór és Pusztavám Közös Hegyközség

8060 Mór, Zrínyi u. 36. Telefon:22/404-143 Fogadóóra: hétfô 13-17-ig, kedd: 8-12 óráig

A hegyközség tagjai közül a felsorolt gazdák nyitott pincéikben szíves vendéglátással és jó boraikkal

várják a Tisztelt Vendégeket:

Pincegazda: Címe: Telefon:

1. Balázs Sándor Mór, Pincesor u. 68. 30/9369-689 2. Bozóky Pincészet Mór, Pince u. 22. 22/407-797 3. Frey Szabolcs Mór, Ezerjó u. 9. 22/406-124 4. Friedl Károly Mór, Pincesor u. 39. 22/407-570 5. Geszler József Mór, Zrínyi u. 25. 22/407-721 6. Gruber István Mór, Hársfa utca 22/406-842 7. Iván János Mór, Pince u. 6. 22/408-782 8. Molnár József Mór, Pince u. 40. 22/407-166 9. Lincz István Mór, Zrínyi u. 21. 22/409-031 10. Szabó Gyula Mór, Vénhegyi u. 3. 22/406-399 11. Trischberger R. László Mór, Bartók B. u. 20. 22/407-777