kisdeák lajos, kenéstechnikai szolgáltatás vezető mol-lub kft. · a felületi érdesség...
TRANSCRIPT
Kenéstechnikai alapok Kisdeák Lajos, kenéstechnikai szolgáltatás vezető
MOL-LUB Kft.
E-mail: [email protected]
Tel: +36 20 945 4695
A kenőanyagok alkalmazásának célja
A tribológia
Súrlódás és kopás
A szilárdtest-súrlódás jellemzése
A folyadéksúrlódás
Kenésállapotok
A leggyakoribb kopásformák
2
Kenéstechnikai alapok
Alapok A súrlódás általános természeti jelenség. Megjelenési formái változatosak:
Szilárd testek közötti súrlódás
Folyadékokban és gázokban jelentkező súrlódás
Szilárd testek és folyadékok érintkezése során keletkező súrlódás
A szilárd testek közötti súrlódás általában a felületek károsodásához – pl. kopásához – vezet.
A súrlódás energiafajták közötti transzformációt eredményez: a mechanikai energia hőenergiává alakul. A folyamat irreverzibilis.
A súrlódás a gépek alkatrészei között is jelentkezik. A hatása lehet káros, vagy hasznos.
A súrlódás káros, ha energiaveszteséget okoz.
A súrlódás hasznos, ha energia- illetve erőátvitelt valósít meg, vagy egyéb okok miatt elengedhetetlen technikai berendezéseink működéséhez.
3
A súrlódás
Az alapvető cél: a szilárd testek közötti súrlódás kiküszöbölése Ha a szilárd testek felületei között folyadékfilmet – kenőfilmet – hozunk
létre, a súrlódási veszteségeket lényegesen lecsökkenthetjük.
Gépeink hatásfoka megnövekedik.
Az egymással nem érintkező felületek csak minimális mértékben kopnak
Ha nem alakul ki kenőfilm, kopásra kell számítani.
A kenőanyagot fel kell készíteni a kopás csökkentésére (EP/AW adalék)
A valóságos gépek túl bonyolultak ahhoz,
hogy a kopást teljesen kiküszöböljük.
EP: Extreme Pressure AW: Antiwear
4
A kenőanyagok alkalmazásának céljai
A súrlódás és kopás csökkentése
A gépekben a bennük lejátszódó fizikai folyamatok – pl. égésfolyamat a belsőégésű motorokban – és a súrlódási veszteségek miatt hőenergia keletkezik
A felesleges hőenergiát el kell vezetni. Szivattyú (piros) és turbina (kék)
A hidrodinamikus fék munkafolyadéka (ATF,
Automatic Transmission Fluid) ) esetenként 100 kW-nál is több
energiát közvetíthet a környezet felé.
Volvo retarder
Retarder: központi hidrodinamikus fékberendezés közúti nehéz haszonjárművek
(autóbuszok, kamionok) számára
5
A kenőanyagok alkalmazásának céljai
Hőenergia elvezetés
Olaj- és szűrőcserék alkalmával a szennyezőanyagokat el kell távolítani. Ennek érdekében:
A szilárd szennyező részecskéket (kopásrészecskék, külső szennyezők) lebegésben (diszperz állapotban) kell tartani, hogy azok eljuthassanak a szűrőig, vagy távozhassanak az olajtöltettel → diszpergens hatás Meg kell akadályozni, hogy az iszapképzésre hajlamos anyagok – pl. az olaj saját degradációs termékei – bevonatot képezzenek a felületeken → detergens hatás
Erősen lerakódott felület, rossz DD (detergens-diszpergens) hatású olaj
Jó DD hatás
6
A kenőanyagok alkalmazásának céljai
A kopásrészecskék és szennyezőanyagok eltávolítása, a felületek tisztán tartása
7
A gépalkatrészek felületei sok esetben agresszív, korrozív hatású közegek hatásának vannak kitéve
A kenőanyagnak el kell látnia a korrózióvédelem feladatát
A kenőanyagok alkalmazásának céljai
Korrózióvédelem
Összefoglalva: A kenőanyagok alapvető feladatai
Az egymáson elmozduló felületek szétválasztása,
súrlódás- és kopáscsökkentés Hőenergia elvezetés
A kopásrészecskék és szennyezőanyagok eltávolítása,
a felületek tisztántartása Korrózióvédelem
A kenőanyagok alkalmazásának céljai
A gördülőcsapágyakban jelentkező súrlódás energia- veszteséget okoz, tehát káros. Milyen mértékig csökkenthetjük?
Hibrid jármű automatikus hajtóműve. Ezek a tengelykapcsoló-tárcsák
a súrlódás segítségével közvetítik a nyomatékot. Itt tehát a súrlódás
hasznos, és elengedhetetlen. (Forrás: Chrysler)
9
A kenőanyagok alkalmazásának céljai
A kenőanyagok súrlódási tulajdonságait optimálni kell
A tribológia
A tribológia szilárd testek egymással, valamint folyadékokkal és gázokkal való érintkezése során tapasztalt jelenségekkel foglalkozó tudományterület
Célkitűzései
A tribológiai folyamatokban fontos feladatokat kapnak a kenőanyagok
10
Kenéstechnikai alapok
Az egymáson elmozduló szilárd testek érintkezése során lejátszódó folyamatok vizsgálata, tervezése és alkalmazása
A legjobb konstrukciós kialakítások keresése
A legjobb felületi kialakítások keresése (nem a lehető legkisebb felületi érdesség elérése)
A súrlódás optimálása (nem a lehető legkisebb súrlódás elérése)
A kopások csökkentése
Az érintkezésben részt vevő anyagok tulajdonságainak helyes megválasztása
Az átmenetek természetesen nem voltak élesek, a feltüntetett dátumok csupán orientáló jellegűek
Jobb technikai megoldások keresése
1966 Jost report
Gazdasági előnyök kiaknázása
1997 Kyoto protocol
A tribológia – legmarkánsabban a
járműiparban – a szén-dioxid kibocsátás csökkentésének
szolgálatába állt.
1
2
11
Kenéstechnikai alapok
A tribológia szerepkörének bővülése az utóbbi fél évszázadban
A szilárdtest súrlódás természetének közelítő leírására általában az ún. Coulomb törvényt alkalmazzák:
Fs = μ · Fn ahol Fs a súrlódási erő [N], Fn a felületeket összeszorító – normál – erő [N], μ a súrlódási együttható.
A súrlódási együttható a felületek anyagának és morfológiájának (felületi érdességének, az érdesség irányultságának, stb.) függvénye.
A súrlódási erő független az érintkezési felület nagyságától.
A súrlódási erő létrejöttének alapvetően két oka van:
A felületi érdesség csúcsainak deformálása
Az érintkezési pontokban kialakuló adhéziós erők.
Ha az érdesség mértéke kicsi, az adhéziós erők dominánsak. Erősen érdes felületek érintkezése esetén az érdesség-csúcsok deformációja kerül előtérbe.
12
Kenéstechnikai alapok
Súrlódás és kopás A szilárdtest-súrlódás
A túl érdes felület nem előnyös, mert az érdesség-csúcsok nagymértékű képlékeny alakváltozása növeli a súrlódási tényezőt és a kopást.
A túl sima felület nem előnyös, mert a tényleges érintkezési felület növekedése miatt nagy területen alakul ki adhéziós kapcsolat a felületek között, tehát a súrlódási tényező nagy lesz.
A valóságos fémfelületeken mindig találhatók kémiai rétegek, amelyek jelentősen lecsökkentik az adhézió érvényesülésének lehetőségét
1. Adszorbeált molekulákkal borított oxid-réteg (szulfát-réteg, foszfát-réteg, stb.) 2. Fém-oxigén szilárd oldat
3. Alakított réteg
4. Alapfém
Példa a gépelemeken kialakuló felületi rétegekre
Könnyen leváló rétegek esetén erős kopásra kell számítani
13
Kenéstechnikai alapok
Súrlódás és kopás A szilárdtest-súrlódás
Súrl
ód
ási t
énye
ző, μ
Érdesség paraméter, Δ
Rugalmas alakváltozás
Képlékeny alakváltozás
Az érdesség függvényében a súrlódási tényezőnek minimuma van. Nem lehet érdekünk az érdesség minden határon túl történő csökkentése. A cél a megfelelő felületi paraméterek kialakítása pl. lézerhónolással.
14
Kenéstechnikai alapok
Súrlódás és kopás A szilárdtest-súrlódás
Lézermegmunkáló (hónoló) berendezés az Audi Motor Hungária Kft-nél Forrás: Széchenyi István Egyetem 15
„Hónoló” tüske
Kenéstechnikai alapok
Súrlódás és kopás
Belsőégésű motor lézermegmunkáló berendezéssel kialakított hengerfelülete. A felső holtpont közelében más jellegű felület kedvező.
Forrás: Széchenyi István Egyetem
Olajmegtartó „hornyok”
16
Kenéstechnikai alapok
Súrlódás és kopás
A szilárd testek felületei között jelentkező súrlódás szinte mindig kopáshoz vezet.
A súrlódás és a kopás közötti kapcsolat nem egyértelmű: kis súrlódás is eredményezhet erős kopást, és nagy súrlódás mellett is lehetséges minimális kopás.
A kopás megelőzésének legeredményesebb módja a szilárd felületek érintkezésének megakadályozása. Vajon ez mindig lehetséges?
A valóságos gépek túl bonyolultak ahhoz, hogy a kopást teljesen kiküszöböljük.
17
Kenéstechnikai alapok Kenéstechnikai alapok
Súrlódás és kopás
Ez több, mint hasonlóság
19
Kenéstechnikai alapok
A vízisí és a forgó csap egyaránt a folyadékban keletkező nyomás hatására „marad fenn”. A siklócsapágyat azért kenjük, hogy a csap
és a furat felületei ne érintkezzenek.
A kenőfilm kialakulásának feltételei: Megfelelő nagyságú relatív sebesség a felületek között.
Kis sebesség mellett a vízisí is elsüllyed
A kenőanyag (relatív) áramlási sebessége irányában csökkenő
keresztmetszet
A vízisí esetében ehhez megfelelő állásszög szükséges, a siklócsapágynál megfelelő
csapágyhézagot kell biztosítani.
A szilárd testek súrlódását folyadéksúrlódás váltja fel.
A súrlódási energiaveszteség általában
nagymértékben lecsökken. Kivételek lehetségesek: pl. nagy
fordulatszámú tengelyek
Szilárd test súrlódás: Fs = μ · Fn
Folyadék súrlódás: τ ~ η·(dv/dx)*
ahol: τ a folyadékfilmben keletkező
csúsztatófeszültség, N/m2.
η a folyadék dinamikai viszkozitása, mPa·s. A
viszkozitás a kenőanyag fizikai jellemzője.
dv/dx (nyírási sebesség) a sebesség hely
szerinti differenciál-hányadosa (gradiense) a
sebesség vektorra merőleges irányban.
* Newtoni folyadék esetén τ = η·(dv/dx)
20
Kenéstechnikai alapok
A felületek szétválasztása, kenőfilm kialakítása
A kenőfilm kialakulásának előnye
A gépelemek közötti relatív sebesség kicsi Jellemző példa: belsőégésű motor indítási
folyamata
A gépelemek geometriai kialakítása kedvezőtlen
Jellemző példa: Vezérműtengely és szelepemelő tőke kapcsolata
21
A kenőfilm kialakulásának feltételei rosszak, a fémes érintkezés nem küszöbölhető ki.
Kopáscsökkentő olaj-adalékot kell használni.
Kenéstechnikai alapok
A felületek szétválasztása, kenőfilm kialakítása Kenőfilmnem alakul ki, ha
Kialakul kenőfilm, vagy nem?
Elősegíthető-e a kenőfilm kialakulása geometriai vagy kinematikai változtatásokkal, vagy a felületek jellemzőinek változtatásával?
Ha nem alakul ki kenőfilm, elegendő-e a kenőanyag kopásvédelme?
Ha a kenőanyag kopásvédelme nem elegendő, megfelelő tulajdonságokkal rendelkeznek-e a gépelemek szerkezeti anyagai?
Manapság a tribológiai teljesítmény megítélésének szempontja az is, hogy a gépelemek illetve gépek milyen energiaveszteség mellett látják el funkcióikat.
A tribológiai teljesítmény hiánya komoly meghibásodások okozója lehet
22
Kenéstechnikai alapok
A tribológiai teljesítmény Kifejezi, hogy két kapcsolódó gépalkatrész milyen eredménnyel áll ellen a károsító hatásoknak
A súrlódási veszteség csökken, ha csökkentjük a viszkozitást.
A viszkozitás csökkenésével csökken a kenőfilm vastagsága. Változatlan geometriai és kinematikai feltételek mellett emiatt növekedik a kenőfilmben a
sebesség-gradiens. A súrlódási veszteség tehát nem csökken a viszkozitás csökkentésének mértékében.
A viszkozitás-módosító adalékot tartalmazó kenőanyagok esetében a kenőfilmben a speciális körülmények között mért HTHS (High Temperature High Shear) viszkozitás értéke mérvadó.
A kisebb kenőfilm vastagság dinamikus terhelés esetén növeli a fémes érintkezés kockázatát.
A kockázat csökkenthető a gépelemek rugalmas deformációjának csökkentésével (nagyobb átmérőjű tengelyek, vastagabb falú öntvények alkalmazása). Az ilyen megoldás ellentétben áll a méret- és súlycsökkentési törekvésekkel.
A kisebb kenőfilm vastagság nagyobb gyártási pontosságot, és kopásálló anyagok alkalmazását követeli meg.
Ugyanolyan mértékű kopás kisebb kenőfilm vastagság esetén nagyobb relatív változást jelent.
23
Kenéstechnikai alapok
A folyadéksúrlódás csökkentésének korlátai
Nyugalmi állapot, szilárdtest érintkezés
Kis fordulatszám, határ- vagy vegyes-
kenés állapot
Nagy fordulatszám, hidrodinamikai,
vagy elasztohidrodinamikai kenésállapot
A csap középpontja a fordulatszám függvényében vándorol.
24
Kenésállapotok
A siklócsapágyakban kialakuló kenésállapot a fordulatszám függvénye
Folyamatos szilárdtest-érintkezés. Az érdesség-mélységekben kenőanyag van, ami rontja az adhéziós kapcsolatok kialakulását. Kedvezőtlen esetekben mégis kialakulhat drasztikus adhéziós kopás, emiatt kopáscsökkentő adalék használata szükséges. A leggyakrabban használt kopáscsökkentő adalék a cink-dialkil-ditio-foszfát (ZDDP), jelenleg még nincs versenyképes alternatívája.
A felületeken cink-foszfát réteget képez, gátolja az adhéziós kapcsolatokat.
Magas hőmérsékletű kémiai reakciók során – különösen víz jelenlétében – korrozív vegyületeket képez.
Emiatt a motorolajok csereperiódusát nem csak a futásteljesítmény függvényében, hanem időben is korlátozni kell.
A cinkfoszfát bevonat súrlódási tényezője magas (0,11 – 0,14). Magasabb, mint acél-acél kapcsolat esetén lenne.
A foszfortartalom káros hatással van a katalizátorokra.
ZDDP által képzett bevonat
25
Kenésállapotok
Határkenés állapot
A súrlódási veszteségek csökkentésének lehetőségei Kenőolaj segítségével
Alacsonyabb súrlódású tribofilmet (bevonatot) létrehozó adalékolás Nanotechnológiai megközelítés: súrlódáscsökkentő adalékok használata, komplex,
önszerveződő tribofilm kialakulásának biztosítása (felületmódosítás)
A kenőfilm kialakulásának elősegítése a felületek morfológiájának módosításával
Más lehetőségek
Az adhéziós kapcsolatok gyengítése a szerkezeti anyagok megválasztásával vagy felületi bevonatok alkalmazásával
Mechanikai és kinematikai optimálás (a tömegerők csökkentése, a sebességek növelése, stb.), downsizing
A geometriai kialakítás módosítása (pl. MCE motor)
Harc a felületért
Detergens adalék Korróziógátló
adalék
Súrlódáscsökkentő
adalék
Kopáscsökkentő
adalék
26
Kenésállapotok
Határkenés állapot
A határkenés állapot és a tiszta folyadékkenés közötti átmenetet jelenti.
Hidrodinamikai kenésállapot A felületeket teljesen szétválasztja a kenőfilm, gyakorlatilag nincs kopás
Elasztohidrodinamikai kenésállapot
A hidrodinamikai kenésállapot egyik válfaja
A kenőanyagfilm vékony, az erő átadása kis felület mentén történik
A kenőfilmben uralkodó nyomás nagy, felületek rugalmasan deformálódnak
A nagy nyomás miatt növekedik a kenőolaj viszkozitása
A deformáció a felületek fáradásos károsodásához vezethet
A fáradásos károsodás jelei belsőégésű motor csapágyain
27
Kenésállapotok Kenésállapotok
Vegyes kenésállapot
Elasztohidrodinamikai kenésállapot
Hidrodinamikai kenés- állapot
Hat
árke
nés
ál
lap
ot
Veg
yes
ken
ésál
lap
ot
Olajfilm vastagság/felületi érdesség
Súrl
ód
ási t
én
yező
Itt a viszkozitás fontos
Itt az adalékok fontosak
Erős kopás
Minimális kopás
Dugattyúgyűrűk Szelepvezérlés
Gördülőcsapágyak, hajtóművek Siklócsapágyak, kis terhelésű hajtóművek
A Stribeck diagram
28
Kenésállapotok
A szelepvezérlés kenésállapota alig lép ki a határ- illetve vegyes kenés állapotából.
A szilárdtest érintkezés miatt kopáscsökkentő motorolaj-adalék alkalmazása szükséges.
Hagyományos összetételű motorolajok esetében a súrlódási veszteség nagy.
A dugattyúgyűrűk és a hengerfal kenési állapota minden tartományt átölel.
Kopáscsökkentő adalék szükséges. Magas viszkozitású motorolaj használata mellett a
súrlódási veszteség nagy.
A siklócsapágyak az elasztohidrodinamikai és a hidrodinamikai kenésállapot tartományában működnek.
Az elasztohidrodinamikai tartományban fennáll a csapágyak fáradásos károsodásának veszélye. Mágneses erőtér hatására sorba rendeződött
kopásrészecskék mikroszkópos képe
29
Kenésállapotok
A Stribeck diagramból levonható következtetések
A kopásrészecskék mérete, μm
0,1 1,0 10 100 1000
A r
ész
ecs
kék
szám
a
Normál kopás
Rendellenes kopás
Kifejlett meghibásodás
Katasztrofális tönkremenetel
30
Kopásformák
A kopásrészecskék számának és méretmegosz- lásának változása egy gép elhasználódása során
Karcoló, forgácsoló hatás következtében jön létre
Két-test abrázió
Három-test abrázió
Lágy anyag
Lágy anyag
Kemény anyag
Kemény anyag
Beágyazódott kemény részecske
Két-test abrázió esetén a kemény anyagból készült test karcolja, forgácsolja a lágy felületet.
Három-test abrázió esetén a lágy anyagból készült felületbe ágyazódott kemény abrazív részecske forgácsolja a kemény felületet.
Két-test abrázió Három-test abrázió
Ferrográfiás felvételek
31
Kopásformák
Abráziós kopás
A f
oly
amat
irán
ya
Ha az érintkező alkatrészek anyaga azonos, vagy közel azonos, a szilárdtest-érintkezés esetén keletkező erős adhéziós erők „hideg” mikro-hegedéseket hoznak létre. Az egyik alkatrészben a kristálysíkok mentén megcsúszások jönnek létre. A folyamat egy anyagrész leválásához vezet. A felhegedt részecske később általában leválik.
Lehet, hogy csak egy, vagy néhány réteg válik le
Adhéziós kopásrészecske ferrográfiás képe
Mikro-hegedések
32
Kopásformák
Adhéziós kopás
A f
oly
amat
irán
ya
Rácshiba (diszlokáció)
Kopásrészescke
Ismétlődő igénybevétel hatására a rácshibák mentén – gyakran a felület alatt – repedések keletkeznek.
A repedések terjedésével anyag-darabkák válnak le.
Pitting
A pittingesedés a gördülőcsapágyak élettartamának végét jelenti
33
Kopásformák
Fáradásos kopás (pitting)
A pittingesedés kenőanyaggal alig befolyásolható
Gördülőtest
Elasztohidrodinamikus kenésállapotban a felületek a
kenőfilmben kialakuló nagy nyomás hatására deformálódnak.
A folyamatos rugalmas deformáció hatására bekövetkezik a fáradásos kopás
Csapágy belső gyűrű
Kenőanyag
Deformáció
Deformáció
Nyomáskép a kenőfilmben
Forrás: SKF
34
Kopásformák
Fáradásos kopás (pitting)
A fáradásos kopás a fogaskerekeket is veszélyezteti
Forrás: MÁV Zrt.
Erős pitting mozdony
hajtóművében
Hajtó fogaskerék
Hajtott fogaskerék
35
Kopásformák
Fáradásos kopás (pitting)
A f
oly
am
at
irán
ya
Mozgó folyadékban nyomáscsökkenés hatására gőzbuborékok keletkeznek.
A buborékok magasabb nyomású helyre érve rendkívül gyorsan kondenzálódnak.
Ha egy buborék „összeroppanása” aszimmetrikus, mikrosugár keletkezik.
A mikrosugár roncsolja a fémfelületeket (erózió).
A buborékok „összeroppanása” nyomáshullámokat kelt, amelyek szintén felületkárosító hatásúak (fáradásos károsodás).
A mikrosugár eróziót okoz
36
Kopásformák
Kavitációs kopás
Egy egyszerű fogaskerék-szivattyúban létrejöhet kavitáció
Folyadék belépés
Folyadék kilépés
Belső tömítés
Belső tömítés
37
Kopásformák
Kavitációs kopás
1
Az 1 jelű tér gyorsan növekedik.
A folyadék a 2 jelű résen keresztül áramlik az 1 jelű térbe.
Mivel a 2 jelű rés még nagyon kicsi, a 2 jelű térben a nyomás lecsökken, és a 3 helyen gőzbuborékok keletkeznek.
A 4 jelű rés már elegendően nagy, a nyomás megnövekszik, az 5 jelű helyen a buborékok kondenzálódnak.
2
3
4
5 Kavitációs károsodás
1
38
Kopásformák Kopásformák
Kavitációs kopás
Eróziós kopás Szilárd falhoz ütköző részecskék okozzák. Főleg szilárd részecskéket tartalmazó
közegek csővezetékekben szállításakor jelentkezik. A falnak ütköző szilárd részecskék nagy mozgási energiájuknál fogva részecskéket szakítanak ki a felületekből.
Súrlódási korrózió (fretting) Egymással érintkező felületek rezgése váltja ki. A kis amplitúdójú elmozdulásokat
erős oxidáció kíséri, amelynek során fekete- vagy vörös-oxid részecskék keletkeznek.
Fekete- és vörös-oxid részecskék ferrográfiás felvételei
39
Kopásformák
További kopásformák
A kopásrészecskék vizsgálata hagyományos ferrográf készülékkel
Kilépés Belépés Csatorna
Kis részecskék
Nagy részecskék
Olaj belépés
Olajminta
Tárgylemez
Mágnes Gyenge mágneses
hatás Erős mágneses
hatás
Az olaj folyásának iránya
Nagy részecskék
Kis részecskék
A kopásrészecskék az olajjal együtt gravitációs és mágneses erőtérben mozognak.
Miután a részecskék nyugalomba kerültek, az olajat oldószerrel eltávolítják.
Ferrogram készítés
40
Kopásformák
Milyen anyagból lehet ez a kék színű részecske?
Acélból, csak hőkezelték.
A részecskék vizsgálatára használt
mikroszkóp (ferroszkóp) is sok lehetőséget nyújt:
Alsó vagy felső megvilágítás, színszűrők alkalmazása, poláros
fény használata, stb.
41
Kopásformák
A kopásrészecskék vizsgálata hagyományos ferrográf készülékkel