1

2

A következő részlet a Megosztok, tehát vagyok című

könyvből származik. Célja, hogy bemutassa a közösségi

média felületeken történő vírusos és lájkokon alapuló

kommunikáció sajátosságait és motivátorait.

Copyright © Klausz Melinda

Minden jog fenntartva! ISBN 978-963-08-7999-6

Szerzői kiadás

3

Vírusok

Emlékszünk még Psy, a Gangnam Style előadójának halálát vagy

a Facebook bezárását terjesztő hírre? Vírusok és álhírek nagy létszámot

megmozgató terjesztése legtöbbször népszerű sztár/celeb/esemény

kapcsán történik a közösségi média felületeken.

Olyan esetben, ha számunkra érdekes, ám gyanús – nem ismert oldal

linkjével – kerül a képernyőnkre valami, érdemes a kattintás előtt akár a

Google-n keresztül utánakeresni a történetnek. Ha tényleg megtörtént,

hogy elhalálozott az illető, vagy Zuckerberg valóban a Facebook

bezárását tervezi, arról megbízható hírforrások már valószínűleg

hírt adtak és találunk számunkra hiteles információkat erről a New York

Times, a HVG vagy éppen az Index oldalán – de az is lehet, hogy az

oldalakon rábukkanunk a „Figyelem! Ismét vírus támad!” információra.

A vírus esetén ugyanis az adott hírességhez, eseményhez egy

meghökkentő, nem várt hírt vagy információkezdeményt csatolnak a

„gyártók”, amely mellett a bővebb információkra is kíváncsiak leszünk.

Ezeken a linkeken keresztül azonban híreket nem, kém- és

vírusprogramokat azonban annál inkább kaphatunk. A kattintást követően

jellemzően egy program kéri telepítését winchesterünkre. Ebben az

esetben mindenképpen érdemes kilépni az oldalról, mivel egy hír

semmilyen plusz telepítést nem igényel! Ha mégis telepítettük a plugin-t,

érdemes mielőbb eltávolítani böngészőnkből, gépünkről és vírusirtást

végezni. Az eltávolítás a Vezérlőpult Programok menüjéből vagy a

böngészők Eszközök > Kiterjesztések menüjében lehetséges.

4

A megosztás- és lájkmotivátor

Mi motiválja a fentebb példaként idecitált hírek, információk

hamisítóit? Legtöbbször a figyelem iránti szükséglet miatt

hamisítanak, de vannak, akik kifejezetten tudatosan egyéb – akár

anyagi megfontolások miatt - manipulálják az adatokat, fotókat.

Julian Cole a The Sidney Morning Herald hasábjain (Laube,

2011.) ismertette az internetes hamisítványok két típusát: a közösségi

átveréseket egy bizonyos csoport hozza létre egy hangadó vezetésével

önmaguk szórakoztatása céljából, illetve vannak a kis önbizalmú

egyének által egyedül elkészített álinformációk, amelyek esetében a

készítő számára csak az a fontos, hogy beszéljenek róla - függetlenül attól,

hogy a későbbiekben a rémhír/álhír terjesztőjeként negatívan ítélik-e meg

vagy sem.

A The New York Times (2011.) a közösségi média felületeken történő

megosztásoknál öt alapvető motivációt különböztet meg:

- mások felé érdekes, értékes és szórakoztató tartalmak közvetítése,

- rólunk alkotott vélemények tudatos „manipulálása”,

- kapcsolatápolás,

- önmegvalósítás,

- általunk képviselt ügyek, események propagálása.

Ez alapján hat különböző személyiségtípust határoznak meg:

Altruisták, akiket elsősorban a segítő szándék motivál. Ők

azok, akik informálni akarnak másokat Facebook-on és/vagy

e-mailen keresztül.

Karrieristák, akik hírnevük, szakmai elismertségük

megalapozására törekszenek szakmájukhoz kapcsolódó értékek

közvetítésével, elsősorban a LinkedIn és az e-mail felületein keresztül.

E

H

5

Hippik, akik saját személyiségüket, egyéniségüket szeretnék a

közösségi média felületeken megmutatni, különös tekintettel a

Facebook és Twitter accountjukra.

Bumerángok, akik a mások vagy saját maguk által megosztott

tartalmakra adott reakciók érdekelnek függetlenül attól, hogy az adott

visszajelzés pozitív vagy negatív.

Összekötők, akik kapcsolatápolás és együttműködés miatt

használják a felületeket. Ők azok, akik gyakran továbbosztják a

mások által megosztott információkat, míg saját tartalmakat ritkán

állítanak elő.

Szelektálók, akik tudatosan megválogatják, milyen csoporttal,

személlyel, milyen tartalmat közölnek, s üzeneteik jellemzően adott

személyhez szólnak személyre szabottan.

A közösségi média felületeken jobban járnak azok, akik – ha alkalmi jelleggel is

ugyan -, de megosztanak tartalmakat, a megfigyelők ugyanis könnyebben áldozatul

esnek a negatív érzelmeknek. Legalábbis erről tanúskodnak a berlini Humboldt és a

darmstadi Műszaki Egyetem kutatásai (Buxmann és Krasnova, 2011.).

Az intézmények csaknem 600 felhasználó Facebook-használat alatt és ezt

követően tapasztalt érzelmeit vizsgálta, amely alapján elmondható, hogy a

megfigyelő típusú felhasználók, vagyis azok, akik inkább olvastak,

nézegettek az oldalon és kevésbé osztottak meg tartalmakat,

erőteljesebb negatív érzelmekről számoltak be, mint a bejegyzéseket

létrehozó ismerőseik.

S

l

C

P

6

A negatív érzelmeket elsősorban a Facebook-on

tapasztalható erőteljes pozitív „látványcirkusz” okozza,

amely sokszor túlzásokon és a jó kihangsúlyozásán alapul. Az ilyen

pozitívnak látszó esetek és a saját életünk összehasonlítása során irigység

és elégedetlenség érzete alakul ki, amely azonban saját bejegyzések

megosztásával és őszinte, örömmel történő lájkok adásával csökkenthető.

Varga Ákos (HVG, 2012.) szerint 10 lájktípusba sorolhatók a

tetszésnyilvánítások motivációi:

Törzslájknak nevezzük, amikor egy személy egy bizonyos

személyhez vagy márkához kapcsolódóan minden egyes

bejegyzés kapcsán tetszésnyilvánítást fejez ki - tartalomtól

függetlenül. Ebben az esetben a lájk egyértelműen a megosztó

személyének vagy az adott márkának szól, az ezzel kapcsolatos

lojalitását jelzi az illető.

Kölcsönös lájk esetén a felhasználó csak abban az esetben fejezi

ki tetszésnyilvánítását, ha az általa követett személy vagy márka is

megtette ugyanezt.

Tudatos lájk esetén abszolút és egyértelműen végiggondolt

lájkolásról beszélhetünk, amikor az illető megválogatja a

tetszésnyilvánítása tárgyát.

Önlájk elsősorban fiatalok körében népszerű, amikor saját

bejegyzéseket, tartalmakat lájkolnak. Az önlájkolás célja a

figyelemfelkeltés: egyszerűen szeretnék kortársaik, ismerőseik

figyelmét felhívni egy adott posztra.

Nyereménylájk. Nyereményjátékban való részvételért cserébe

adott lájk. Sajnos azon oldalak, akik oszd-meg-és-nyerj típusú

p

p

p

p

p

7

játékokat hirdetnek, nem tartják be a Facebook játékszabályait, így

nyereményjátékukat és oldalukat a Facebook azonnali hatállyal és

figyelmeztetés nélkül megszüntetheti (korábban ez a lájkolj-és-

nyerj típusú játékokra is vonatkozott, de 2013. szeptember 10-ével

megváltozott a Facebook promóciós szabályzata).

Kényszerített lájk, amikor egy oldal egy bizonyos tartalomhoz

való hozzáférésért cserébe lájkot kér/követel.

Kapcsolati lájk a megváltoztatott kapcsolati státuszoknak szól,

amely elsősorban gratulációt vagy együttérzést fejez ki.

Jótékony lájkkal a jótékonysági akciókat, segítő programokat,

cselekvéseket támogatja a felhasználó.

Felkért lájkot általában ismerősök kérik és a felhasználó nem a

tartalomnak, a nyereményjátéknak, hanem elsősorban az

ismerősnek akar kedvezni a lájkkal.

Közös lájk esetén szintén a figyelemfelkeltés a cél, mégpedig egy

közös ügyért való egységes szellem megmutatása.

Látható, hogy igen sok motivátor jelenik meg a közösségi média

bejegyzések lájkolásait illetően is, érdemes tehát szem előtt tartani az adott

egyén belső mozgatórugóit!

Hashtag-ek, tag-ek

A motivátorok mellett minden egyes csoportnak – legyen szó

életkori, társadalmi vagy éppen földrajzi helyzetből adódó csoportokról -,

p

p p

p

p

8

megvannak az egyedi kommunikációs eszközei. A közösségi média

felületeken azonban van néhány olyan eszköz- és jelrendszer, amelyet

közösen használunk. Ezek közé tartoznak a hashtagek, a mention (a @-

jelek) vagy éppen a smile-ok. Ebben a fejezetben megnézünk néhány új

keletű kifejezést és kommunikációs eszközt.

A hashtag-ekről…

A hashtag-eket először az IRC chat-en használták a csoportok és a témák,

valamint az egyéni, ám mégis bizonyos csoportok érdeklődésére számot

tartó üzenetek megkülönböztetésére és azonosítására. Ez a funkció

inspirálta Chris Messinat (Ryan, 2012.), hogy a Twitteren is hasonló elvben

gondolkodjon és hozza létre a mai értelemben használt hashtag-eket.

A világtörténelem első ilyen hashtaget tartalmazó mondata az alábbi volt

2007. augusztus 23-án @factoryjoe-tól, azaz Chris Messina-tól:

„how do you feel about using # (pound) for groups. As in

#barcamp [msg]?”

A korai hashtaggelés kiemelkedő alakjának a San Diego webfejlesztő cég

vezetőjét, Nate Rittert tekintjük, aki a #sandiegofire hashtag-et hozta létre.

Ekkor azonban még nem volt neve a „gyereknek”. A „névadó ünnepség”

2007. augusztus 26-án következett be, amikor Stowe Boyd blogjában a

„Hash Tags = Twitter Groupings” című bejegyzést publikálta. Az igazi

áttörést 2009. július elseje hozta, amikor a Twitter keresési algoritmusába

is felvette és hiperlinkként kezdte el a kezelni a hashtagekből eredő

9

találatokat. 2010-ben a népszerű hashtageket rangsorolva megalkották és

a kezdőoldalon elhelyezték a Twitter trendi topikjait. Innentől pedig nem

volt megállás.

Annak ellenére sem, hogy a francia Commission Générale de Terminologie et de

Néologisme (Termilológiákkal és neologizmusokkal foglalkozó nyelvészeti

bizottság) a hashtag szót 2013. januárjában (index, 2013.)

nyelvvédelem címszóval tulajdonképpen száműzte a francia

nyelvből. A kifejezés helyett a zenei kottákban használatos kettős kereszt

jel francia elnevezését, a mot-dièse szót ajánlja. Mivel a hatóság azonban

nem tilthat be szavakat, így a közszolgálati médiában és a hivatalos állami

csatornákon tűnt el a hashtag kifejezés.

A franciák egyébként igencsak lelkes anyanyelvet védő nép, így

már tettek kísérletet az e-mail, a wifi és a blog szavak francia

megfelelőinek meghonosítására, 2011-ben pedig a Facebook

és twitter szavakat sikerült kitiltaniuk a médiából azzal az

indoklással, hogy ezen szavak használata ingyenes reklámot biztosít a

platformoknak. A konkrét nevek használata helyett a „legnagyobb

közösségi oldal” és a „népszerű mikroblogszolgáltatás” kifejezéseket

javasolták.

Tagelésről…

A címkézés, taggelés, vagy teggelés (angulul: tagging)

tulajdonképpen kulcsszavak hozzáadását jelenti adott tartalomhoz

(Curtis, 2012.). Az így felcímkézett tartalom kategorizálhatóvá és ezáltal

könnyebben kereshetővé válik az interneten. A címkézés előnye, hogy egy

tartalomhoz nem csupán egy, hanem számos kulcsszó adható meg, lefedve

a különböző bekezdések akár egymástól eltérő tartalmát. Eltérően a

könyvtári egyetemes tizedes osztályozás katalógusrendszerétől, ahol egy

k

10

könyv nem tartozhat egyszerre a menedzsment és a pszichológia

tárgykörébe, a tagelés során több kategóriába is besorolható egy tartalom.

Az Origo 2009-ben vezette be a címkézés tevékenységét (Origo, 2007.)

cikkeinél, melynek során így ír erről:

„Az [origo] szerkesztői a hírszájtra kikerülő cikkekhez legalább egy, de

jellemzően 4-5 olyan kulcsszót adnak hozzá, amelyek egyenként és összesített

jelentésben is lefedik az anyagok témáját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

például a Sport rovat Real Madridról szóló cikkeihez a csapatot megjelölő Real

Madrid címke mellett a foci és a spanyol foci címkék is kapcsolódnak, ha pedig

a csapat Bajnokok Ligájában elért legutóbbi eredményéről van szó, akkor a

Bajnokok Ligája címke is. Az egyes cikkekhez kapcsolódó címkék a

cikkoldal fejlécében jelennek majd meg, és rájuk kattintva az adott címkével

ellátott cikkeket, valamint fotókat, videókat és a kapcsolódó szolgáltatásokat,

hirdetéseket listázó oldalra juthat az olvasó.”

Jelenleg címkével legjellemzőbben embereket (sztárokat, celebeket),

témákat, témaköröket, nemzeti ünnepeket, helyszíneket és márkákat látnak

el. A címkézés lényege, hogy az adott kulcsszó elé egy dupla keresztet

helyez el az illető (pl. #címke).

Címkézés esetén érdemes a témával összefüggő, az emberek által

leggyakrabban használt kulcsszót megadni, de ha valaki például a

barátaival szeretne egy speciális kommunikációs csatornát

létrehozni, egyedi hashtag-et találhat ki. Ilyen esetben a használat előtt

érdemes erről értesíteni a csoporthoz, üzenetfolyamhoz kapcsolódni

kívánókat.

11 Adott hashtag-re rákeresve az adott oldalon lévő összes ilyen

címkével ellátott poszt, bejegyzés megjelenik, a címkézésnél

ezért érdemes figyelni az adatvédelemre. Ha címkéket

használunk a nem nyilvánosságra szánt bejegyzéseknél, a címkén keresztül

csak azok fognak rátalálni keresés esetén is bejegyzésünkre, akik az eredeti

beállítások szerint is láthatják a bejegyzést, tehát a címkékhez tartozó

keresési megjelenítések minden egyes ember számára egyediek lesznek.

Hashtaget a fotómegosztást lehetővé tevő Instagram-on 2011 óta (Curtis,

2012.), míg a Facebook-on 2013. júniusa (Facebook, 2013.) óta

használhatunk, de a felhő technológiának (cloud computing)

köszönhetően a hashtag-gel megjelölt, feltöltött és nyilvánosan is

visszakereshető adataink közösségi megosztását, s így a tudásmegosztást

is könnyíti.

További oldalak, amelyek támogatják a hashtageket:

- Diaspora,

- Gawker Media

- FriendFeed (2009. óta)

- Google+

- Orkut

- Pinterest

- Sina Weibo

- Tout

- Tumblr

- VK

- YouTube

- Kickstarter

- Linkedin

- Vine

12

Hogyan érdemes a hashtaget használni? Íme néhány tipp, hogy könnyebben elboldoguljunk a közösségi média hashtag-es

világában:

#tema: Olyan címkéket használjunk, amelyek az adott bejegyzés, fotó témakörét

a legmegfelelőbben írja le!

#tudatosan: A kevesebb több, minden esetben. Az Instagram-ra feltöltött fotók

többsége például túlteng a címkékkel, abban reménykedve, hogy minél több lájkot,

vagy rajongót „fognak” ezáltal, pedig a kevesebb és a tudatosan megválasztott

hashtag ezerszer célravezetőbb. Ugyanez szöveges bejegyzések esetében

hatványozottan igaz, egy-két címke bőven elegendő egy-egy poszthoz!

#ketSzo: Magyar kifejezéseknél érdemes ékezet nélkül és több szóból álló

szókapcsolat esetén egybeírtan megadni a címkét.

A fenti részlet a Megosztok, tehát vagyok című könyvből

származik. Amennyiben érdekel a könyv MOST INGYEN

SZÁLLÍTÁSSAL MEGRENDELHETED az alábbi kóddal:

freeshippingPDF

a http://kozossegi-media.com > Oktatás > Könyveink oldalon

Copyright © Klausz Melinda

Minden jog fenntartva! ISBN 978-963-08-7999-6

Szerzői kiadás

13

14

oldalkezelés audit közösségi eseménymenedzsment

Blog átfogó közösségi média marketing SCRM

tréningek Könyvek képzés Publikációk

platform és promóció menedzsment

kiterjesztett valóság alkalmazások játékok

http://kozossegi-media.hu

Könyveink: