Könyvet mindenkinek I

Mit kell tndni a gyorsolvasóiról t

Olimpiai sikereink és a -magvsr Yirtuö*

Vidám könyvek

Könyvet mindenkinek 1

AB 1972. évot nemzetközi könyvéwé nyíl Tanították. A tag-államok 6B RZ érdekelt azerXezetek ktínrTÍTi t*TÍk«ny sí gi-nek célja (t "Könyvet mindenkinek" jelszóval euBnáziurfo",Különöoen nagy a könyvhiány a fejlődi orBságokösn, a kBnyT-éhaég pedig - az iráatudatltuiBág határainak TiaosaBaorula-eával és B tanulási lehatőeég kiterjedáoéTOZ - dgrre nfl.Ezekben az országokban az első ée logfontooabb kGTfitalBJnre> nemaeti könyvkladáB alapjainak aegtorMitáes ée a ter jeas-t é s l bál ÓBB t bővítess.

A könyrek ma'még távolról eera jelentiJt általánosan a napiélet el6nga&hetetlen tartozékát B fa j lett ipari OTBEág k—ban Ben, habár a könyvkiadás 6B torjeaztéa niMazaráben be-kHvetkeBett forradalmi váltoaásak lshet^vá teszik a kivá-ló ás elfírhetfi áru publikációk mennyiságénak állandó BÖTS-láaét. KUlönbüzí vizsgálatok egyértelműen ast bizonyítják,hogy a nem-olvasók a népes Hág nagy százalékát MpTlnfllk.^Müveit emberek: gyakran panaazkodnak an-ól, hogy al ig Haradidsjük olvasásra, marok a nes ooupán ssóraközáet nyujtdkHnvvekkel szembeni bisaJswtlanaágukrdl aaaaoliiak be. Aküaérzésaez, hogy a kultúra Valijában keveeeká, bozzásdí-dlk a cálssítás nehéaságe 1 P , hlsBen egyre nagjoöb ttfaegUolvasnivalá á l l rendelkezésre. A helyzet megleitetSseii bo-nyolult, és gondos elemzés szükségéé ahhoz, hogy valáaágoaés hatékony inteEkedcs£kot }el)Qssen tenni QS olvasssi igény

Ha a ki)ny» - amalyet a tanulán leglényegesebb BBeküzénektekintenek eokan ma ÍB - betölti speciális saorepét, 60Halóban as egyáni jólétet és a társadalmi halsddet oeglH,akkor a fa j le t t országoknak a könyvkiadási problémát to l -

Ksgyajorezdgon 1964íkb 40 «-a egyáltalán

jea spaktrimát felül kell vizsgálniuk, figyelembe véve azBudoviauáHB aassközak nagyméretű, fejlődését la .

Mindenütt égető azükBÍg van a nyomtatott ezőnajc a tudásáa a halódé gondolat átadásában játszott fontos szerepételismerfl nemzeti könyvpolltiks kialakítására.

*a UNESCO progreoaJB kürvonalazaa a ktínyv^vbec valá részvé-tel t ípusait , aweljeket a nemzetközi kHzlisség egéoaétölvár. A nagy ffl tárna, eunely köré az öaezos tevékenysétc cao-portosul, B k«vetker,ó:

fejlesztései- az olvaedai igény növeléssi

- a kttnyv BRarep^nek növelése az oktatásban, n nemzetköziegyetértíe éa békáa együttmUködéa szolgálatában.

A nemzetközi Vönyvév vége nem Jelent befejezéati a könyvévcéljn, hogy gyujtípont legyen a mií világ kHnyv-fejleszté-sl problémáinak felbecsülésében, szorgHlmasf.a a különböaSnézetek és a ^ynkorl^t találkozását t a rendelkezesre allo

évtizede boaazútáTŰ progfBiiijáíiHk keretén heliil - ktilönöo

/Az UNESCO ál ta l megjelentetett "KemzatktlziKtínyvévi Híradó" 1. Bnámának magyar fordl-táaa alapján/

* szomox BBSIEI KÖMYVT/BAK ÉS K

HBEBTKÖZI KtMYVÉV

A nemzetközi könyvév közismert je lmondatai a "Könyvet min-denkinek" v i szonylag hamar megér téére és megértő támoga-tásrn t a l á l t a könyvtárosi köztudatban. így teljééül - hanem i s látványos rendé svédekben — a jelmondat lényegeiaz olvasómozgalom mennyiségi éa minőségi továbbfejleszté-se, íz 1972. év legfontosabb könyvtári adatai bizonyítjákezt leginkább.

Általános jelenség, hogy az 1972. év első felének olvaeó-raozgalmi adatai jobbak a múlt év hasonló Időszakánál.

Az esztendő hagyományos könyvtári "ünnepei"t a mezőgazda-sági könyvhón^ptdl a költészet napján át az ünnBpl könyv-Nem volt olyan csoportokat (negmozgatá alkalom, ahol e l nehanpzott volna legalább néhány mondat a künyvév jelentő-ségéről. A megyei rádió éa sajié, a könyvtári kiadványok•ijidegylke valamilyen formában megemlékezett a könyvévről,Vagy emlékeit s t et "£ raf A neílse tktizi könyvév mélyon hunia—nus ajánlásai közismertté váltak az egéas megyében, £ztsegítette egyébként ae Olvaeö Népért mozgalom Szolnok me-gyei Társadalmi Elnoksése á l ta l megfogalmasott és szélen

éppen az "Ajánlás" 10 pontja je lentet te .

A Megyei Könyrtár egyébként idei hagyományos lró-icBavvtá-ros talalkozó.1 át Is a könyvév jegyeben es gondolatkörébenrendezte meg. A háromnapos találkozó programjában a könyvés a könyvtár tudatformáló ée információs szerepéről, azOlvaaó Hépért mozgalom fejlődéséről, a Hazafias népfront

tevékenyeégében elfoglalt helyéről hangzottak el előadá-sok. Ds fontos szerepet kapott a tanácskozáson a folyói-toknak mint Információhordozóknak a helye, azsrepe, kíilB-

gyBr nyelvű lapokra, valamint a fizikai dolgozik hátrá-nyos helyzetű gyermekei olvastatásónak a kérdése.

Az előadok között könyvtárosokat, a könyvtártudomány mű-velőit, könyvkiadókat és nem utolsó sorban lróKat köszönt-hettünk. Az esemény Szolnokra vonzotta a megye függetle-n í t e t t könyvtárosait, tanácsi és népfront vezetőinek egyrészét. Az előadásokát és korreferátumokat követő élénkviták - ha nem i s tisztáztak fl nera is tisztázhattak min-den felvetődött kérdést - , arról tanúskodtak, hogy a rész-

A tanácskozás szabad délutánjain többek között arra is Ju-tot t Idő, hogy a részvevők megtekintsék a Damjanich Múze-

A k iá l l í tá s 8 könyvtár és a múzeum anyagán kiviil a megyekét legrégebbi középiskolájának! a mezőtúrinak és a kar-caginak a régi könyvtári anyagát i s felhasználva mutattabe a magyar k'invv történetét a legősibb Időktől a EX. szá-sad derekáig.

Az egy hónapig nyitva t a r t o t t , szépen összeáll í tott, gaz-dag anyagú k i á l l í t á s t igen aok látogató tekintette meg.

A Jászberényi Vároei-Járási Könyvtár is egy kitűnő k iá l l í -tással hivta fel magára az orazágos figyelmet, A SzékelyMihály zenei napolt alkálin a val ms jus 6—?1. között ki sf raf i—

kai k iá l l i táe t rendezett, ugyancsak a nemz?ttrözi könyvévJegyében. Diskajr Lenke, Pery Antal, 3a1ráki Endre metsíe-te l méltán kerültek a díjazott legjobb alkotások közé,

A rendezvények közül ceak a legnagyobbakat említettük né"v-

láa, kisblbllográfia stb. pusata felsorolása le tul hoez-BzadalmaB lenne. De talán Így is átkerült érzékeltetni

gyénk könyvtárosai a netnzetltöal könyvév méltó 6B könyvtá-roHhoz i l l ő aeKUnnepléee jeeyében kifejtettek.

"Hol keddje az olvasó" a maga irodalmi nevelésének munkáját,hogy mlödjárt az els5 lépésnél kedvét ne veszítse?

Hát kezdje o t t , ahol á l l , éa ne akarjon egy merész ugrássaltüstént neki idegen területre átSEÖkkenni.

Mindenesetve távol á l l az elemit századok Í r ó i t ó l . Éa tárola harcos utkereaő irodalmi irányok képviselőitől, a "moder-nektől" i s . Amit ezek adnak, az még tárgyban, formában agya-ránt szokatlan. Az 8 életét fejezi ki, de mégis ugy, hogyvalami idegenkedést kait benne, maga sem tudja, miért.

Miért? Bért az előző irónemzedék témaköre éa st í lusbeli sa-játságai még csak raOBt Jutottak odáig, hogy az átlagos ol-VBBO verébé keveredjonek* Az elet inai1 maö utakon jar ( minta negyven évvel ezelőtt fel lépett Írók korában] de mi megaz 5 nyelvükön tanultunk beszélni, mert apánk, anyánk, ta-nítónk i s azon teásé i t . Még ha keveset olvastuk i s őket,akkor ia az ő fejükkel gondolkozunk, az 5 szemükkel látunk,mert az S gondolataik most i s a levepóben vannak* Kéeobbmeg kall majd tanulnunk, hogy az 6 gondolkozás- éa látáHmdd-

ha a tegnap, a közvetlen múlt t r ó i t érzi legközelebb magáhoziezeknek megértése az az arkhimédészi pont, ahol megvetheti Blfíbat_ Inneri aztán, miyit valami erősségből, ki—kicsaphat,hol

ia szükséges, hogy további lépéseiben iskolás rendszeresség-gel haladjon, hogy időrendben átrágja magát háromBzer esz-tendo iroönlmi alkotásain, e-s azután térjen at a modernek—

rodalomtört^nptl kezikönyvet, általános tájékozádás kedvé-ért j egyéb te íínt kedve "5s izlese szerint szabadon caapongnat.

ég minden nép, miodsn kor irodalmi alkotásai közt megta-lálhatja azt, ami gyönyörködteti ha őszintén mer azámol-ni saját le lk i tulajdonságaival - éa ha fejleszteni tud-

E Ice t fe l tétől ktf ztll az elsorol csak néhány szót kel 1azölanomi a második bonyolultabb, és átvozet más kérdé-sekhez I s .

világhíres müvet " i l l ik innenii", kár gyötörni vele ma-gunkat. A világii-od 3 lomnak száz és száz nagy alkotásavan, snely lepcsolll Bzolgalh^11, Hogy a Xe^nagsssbb csú~csokra elérJUnki ée ezeken a lépcsőkön járni gyönyörűség,

fogékonyt az ne gyötörje magát köteleseágtudásból a misz-tikus szellem alkotáesiival - és megfordítva.

Dente Isteni színjátéka csakugyan isteni alkotás, de ke-vésbé szégyellje magát az, afci nen olvasta, mint aki t i t -kos áeitáBok közt kinlódta vágig. Egyáltalán ne szégyen-kezzék pedig az, aki belekezdett ée fé lretette azzal az

eljutok valaha. Az ilyen ember valószínűleg el is jutmajd odáig, hogy gyönyörűséget okoz neki az a fáradság

Olvasótól i s megkiván* Aki fontoslíoöasbdl vépigssltoztöegyszer... azon nem lehet segíteni, az sohasea fog visz-

BBNEDBK Hareelli ia olvaaaa raifvéezet1970-ea kiadás, J16-31S. oldal.

Mit kell tudni

ról?

Korunk rendkívül felgyorsult ütemű szállóm! életében KSinformációk szakaűatlan áradata komoly feladatokat rómindazokra, akik az ismeretek ijeaitő tömegével valami-képpen meg akarnak birkózni. Bz szükségszerűen vezetettegy olyan dinamikus olvaaési technika kifejlesztésére,amelynek eloajstUáoa lehetővé teözl a gyoraabb tájékozta-tás t .

A gyoraolvasáa Amerikában született, a hazánkba Hyugat-Euxöpa közvetítésével jutott e l . Fogalmai még nem váltakegyértelművel az egyen nyelveken mást és mást hangeulyoz-nak az elnevezések /olvasásfejlesztés, olvauáijdinamika/,maga a magyar klíejeaéa is félrevezető, hiszen korántsemcsupán az olvasás eebesaégének gjoraitáeiról van szó, sok-kal inkább olvasási készségünk javításáról, felfogóképes-ségünk fejleuztéséről. Az olvasás minőségének igen n a p

iskolai eredményei is jobbak, mint a'gyengébb olvasó diá-koké.

Az emberek az olvaaásl készség más—más fokára jutnak el«

vasason. Ha már a gyerekeket ia'elaSeorban a szavak ol-vauáeára taoitjak. Olvasás közben a "azáképeket" ismerikfsl azonnal, anélkül, Hogy aa egyes betűkkel törődniükkellene. Ebben az eddig elért fejlődésben tehát a tovább—lépést a gyorsolvasas módszerének egyik alapvető tételeJelentii ne szavakat, hanem szócsoportokat, lehetőleg ér-teLmes, ÖBBzefUggÖ gondolat-egységeket olvassunk. Nem aszavak, hanem ezek az egybe olvasandó gondolat—egységekaz elemei a mondanivalónak.

A szavak olvasásánál az Ismert szóképeket akkor is érzé-keljük, ha agyunk közben elkalandozik, legfeljebb a kö-vetkező pillanatban mér fogalmunk sem lesz róla, mit iaOlvastunk • Az összefüggőj érts lmes gondolat—egységek ol~vasasa azonban nem történhet meg az agy kizreműködése nél-kül, ehhez te l j e s figyelemre van szükség. EbbSl pedig egye-nesen következik a eyorsűlvasás egyik sarkalatos tételeisz olvasás sebességének növelése nen pusztán mechanikusfolyajoat, jnely felílleteaaéghez, B megértés csökkenéséhezvezet, ellenkezőlagi a gyorsolvasás kulcsa a koncentrációa figyelem tel jes összpontosítása az olvasott szövegre.Ennek eredménye pedig a sebesség ÍIOVGlese és egyúttal afaLfogöképesség fokozása lesz, azaz a könnyebb megértésós a pontosabb, teljesebb emlékezés.

A különböző olvasmányfajták éa célok más-máa követelmé-nyeket támasztanak. A gyoraolvasáu lényegeB szabálya,hogy mindig a célnak megfeleld sebességgel olvassunk.A gyor a olvasást nem célaaerii használni a szépiroda Ind

vagy az elmélyültebb gondolkodást Kivánó elméleti, tu-dományos müvek esetében. Ast as olvasmányfajt4t, amireez a technika a legalkalmasabb, egyszerűen „gyakorlatipróza" néven foglaliatjuk ÖSSBQ. Ea a műfaj általában ol-vaamányaink 70-90 »-át teszi t i /iratok, ujaá^cikkek, ia-neretterjeszta müvek s tb ./ .

ivid 1mélyodhet e i , mégis felsoroljuk a legfot..;at. Ezek1 a „látószög", a „fflfog*képesség",

í „skimmijig" /ajtsdi szkiming/ éa a „ukipping" /szkiping/.• "--• ---b említett gondolat-egységeket csak akkor tudjuk

L, ha látószögünket /azaz az egy pil lantással á t-lelek mennyisétsét/ növeljük, B a tartalmat azono-értelmüket felfogjuk /méghozzá a lehető leggyor-

egy ujittunk B\

íj küoyv-Iszert használva ienierkedUnk natnéEiink, belelapor-uuk, s feltárul t ._ ._' ""ige, alapgondolata, szerkezete, meg világosod-

nalt a tontoaabb ösazefílRgésok - anélkül, hogy a részlete-ket felfognánk. Á skipping Augrálás, táncolás/ meghatá-rozott részleten, adatok, nevelt, meghatározások gyors ki-keresésére vagy visszakeresésére szolgál. Mind a látószögnövelése, mind felfogóképességünk javitása, a skinuniog i l l .skipping technikájának elsajátítása megoldható speciálisfakorlátok révén.

Mindenekelőtt meg kell lemérnünk saját jelenlegi képessé-ge ioket. A leggyakoribo olvasási blbáki & gyakori nfixa—

' p, elidáa egy-egyd s szem két ug-én történik, tai-jzóuál vagy kiiejezésflólj i

A gyorsolvanás elsajátitáaának: íegcéle -arübb módja a spe-c i á l i s tanfolyam. Se magánúton le Jele. töaen fejleszthet-jük olvasási készségünket. Ebben Begit* egünkre lehet DezaíZsigmondné "Gy orsó Ív ásás" c. tankönyve /megtalálható i tá-jékoztató szolgálatunkban és pedagógia réBalegünkben/,s6t saját eddigi tapasztalataink ia .

negtai ílásá-Akik rászánják magukat ennek a technikának Íra, általában két-háromszorosára fejlesztikuégüket, a keadeti 200-250 szó/perc sebességet 500-800szö/perc-re fokozzák, miközben felfogóképességük 50-6O %-r i l 7O-B0 %-ra nő. k tanulás során néha egyéb maglep5mellékhatások i s jelentkeznek /p l . egyesek gyorsabban éa

sntoHabt>an tudnak összeadni, mint azelőtt, 1 'a nagyobb számsorokat fognak fel , mások gyoj

mellékhatás azonbanl az olvasás megkedvelése. A s:Uthat6 sikeresség növeli az olvasási kedvet.

M1RÖL-HOL ? "gjívaehat legújabb kDny-rben? Éhben a rovatban

olyan "rejtettebb" érdekes-ségekre hivjuk fel olvasóinkfigyelmét,amelyek többnyirenem derülnek ki a oinböl.

Mivel i t t legújabb könyveink szerepelnek, könnyen elófor-dúlhat, hogy az ^jsnlot t TBÍI nincs benn, nert fikölcsonoz—ték. Ne mulassza el e l ő j e g y e z n i azt a köny-

- WILLIAVS: JÉtíkelirélet /S30, W 75/

= PHAHK "ibor: Kor, "f

r háború valoazinil kimenetelét?

Milyon esélyei vannak a azocializmusnak éa xapitalizmusnaka két vllágrendazer verBenyében7

= SIMÁI Mihály: A harmadik évezred felé /338, S 58/

Kik dolgoznak a Szabad Európa Rádió magyar osztályán?

= LEHHER; A kibernetika alapjai /OO7, L 55/

Hogyan alakul az emberek életmódja 2000-ben?= MAT.ITA: A 2000. é"v krónikája /0O8, li 25/

HQCTan"DBvelták át" a kinal császárt?= PU J i i Az utolaő kinai caaaasr voltam /951, P

Valtozlk-e az ember biológiailag?= HOIoMTSOHER: As ember a tudományon világképben

/301, R 76/

Hogyan tanácskozott Sztálin. Churchill éa RQQBevslt aháború utáni vllágról?

= BEBEZSKOV: Tolmáca voltam Teheránban /94O, B 54/

ÍZELÍTŐ

j könyv — egy idézet

A könyvtáros agylk legfonto-sabb feladata a könyvajánlat.Erre azonban a nagy forgalommiatt nincB mindig idó. Bnged-je meg, hogy ezúttal Ilyen for-mában hívjuk fel figyelmétnéhány érdekes könyvre I

HELTAI Jenői Kiak.iral.70lt. Két kisregény /H 59/- Sire, moarina meg, m

jlyröl a mai .amelyre ilg sejtelmem sem volt?- A becsületesség. A becsületesség pedig vajmi ritkaezen a vidéken, igaz-e, báró Végh-Allomásey tábornok?A tábornok buaan felsóhajtotti - Fájdalom, Sire!A király megint felém fordult.- Szomorú, ds igy van. Tolvajok és gazemberek vesznekkörül. Egyetlenegy hti emberem vani báró Tégh-Allomássy

I élet1 kezét i

inéi. Tudom, hogy ha baj van,

yédelmezel, ha kell, milliókVégh-Allomássy tábornok?

- Tudom, tábornok. Ne Is mondikirántod höai kardodat, és mefellen i s . 0gye kirántod, báró- Kirántom, fiiret- Hát akkor rántsd kit Bzarefcném lá tn i , hogyan rántod k i .Báró Végh—Állomássy elvörösödött és dadogni kezdetti- Sire, i t t a szobában7- I t t a szobában, tábornok. Mégpedig rögtöni

tábornok kétségbeesetten nézett körül, aztán óvatosan .ihuzta hüvelyéből a nemes pengét. De akármilyen vigyáz-a húzta is ki, a két ezres vele jöt t , és leröpült a sa6-

i pénzért, és nyugodtan zsebre vágta.

- Eire, kétségbe va(A király megnyugtat1

árulást siratod, h«jVI. Iván eszén t u l i

- VelügyalÖ itr, én megöltem a gyermel jniat.- Brteai, érteni, de ez . , , BZ a teremti ény nincH- Megkeresztelték, felügyelő ur, éa l ívezettékkönyvbe Garry Halph Templemore néven.

veritek. Hirtelen megkérdeztél; anyát?: . „Uj-guineai bennszülött nö,

nyomozó. - Érvény-

A nyomcao arcát kiverte- Milyen néven Írták be- A sajátján, felügyalóDerry néven ismert",- Hamis bejelentés! - diadalmaskodotttelenl Az anya nem nö.- Tasaék bebizonyítani!-Hogyhogy? Hiszen... saját maga...- A vélemények megoszlanak.- Miféle vélemények?- A legfőbb antropológusok véleménye araól, hogy milyefajhoz tartozik a Paranfchropus. Ember vagy majoia? Mind

Végül in nagyon köinyen lehet hoőjé

ö o a h B o ( l i t , Végül in nagyon köiinyen lehet, hogyDerry 08. Tesaéfi: bebizonyitani az ellenkezőjét. Addig isaz S gyermake aa én fiam, Isten éa s törvény elfltt.

LENGYEL Józsefi Isten ostora. Filmregény /b 50/Lakodalmat ül Atti la udvara... Krimnilda ajka megérinti 1serleget, aztán Attilának nyújt belőle Inni. Atti la fllve*

megtorpan, aztán mosoly jelenik meg ajkán, éa mindegyikkeluj serleget ű r i t , fenékig. Aa apródok vidám bordalba kez-áenek* A Hí in ve zérek sötéten f igyeliK Atí"iláü és a neme te—ket .

Att i la a sok koccintástól megittaault. Átkarolja Erimhil-dátB A menyaöflsony aí*cát undoi1 húzza e l . Detre az egyet-len, ski ezt észí"eveflzl. Merőn és parancsolóo néz a lány-r a . És Krimhilda megérti, mit köVetelueir t ő l e . . .

CSÖRHA István1 Válogatott Írások /C 86/

A hajcsár meglepődött.- Jiaga tud olvasni?- Tudok ~ mondtam.- Hogyhogy? Mi volt maga azelőtt?- í r ó .- Ja. És miért l e t t rabiizolga?- Még mindig jobb, nem? - mondtam- Szöval jnaga önkéntee?

$ ó b j l b úíü dt

A könyvesbolt, a könyvtár és az olvasó

A könyv, amelynek az DHESCO-ban egyesült szervezetek azegész idei esztendőt szentelték, több „csatornán" jut olez olvae&hozt megvásárolhatja, ajándékba kaphatja, könyv-tárból kölcsönözheti, menetelére kötelezik /tankönyvek/.Ezek közül elsősorban a könyvvásárlás és a könyvtárhaszná-lat sajátos vonásai érdekelnek bennünket. Besonlitmik ösz-Hze ennek a két könyvazerzéui forrásnak as előnyeit I

i teljesen a saját tulajdo-nunkká válik. Használatában seDuuilyen szabály vagy eloirásnem korlátos bennünket. Ha i rn i akarunk bele /pl . széljegy-zetek/, egyes lapjait vagy i l luszt rác ió i t kivágjuk /kivá-gandó rejtyényazelvények/, vagy a rendeltetésszerű haszná-l a t t a l együtt jár a belerajzolás /kLfestÖkönyv, egyea prog-ramozott tankönyvek/, ragasztás /pl. Az én muzeumom c, so-rozat beragasztandó reprodukciói/ — mindezt nyugodtan meg-tehetjük, A könyvtári könyvekkel természetesen más a hely-

Ugyanakkor ennek ellenpéldájaként a megvásárolt könyvetfokozottabban megvédhetjük minden rongálódás ellen. A könyv-tárban a sok kölcsönzés miatt praktikus, de nem eléggé ezép"könyvtári kötést" kapnak a könyvek, i könyvgyüjtík inkábba szép boritólapüal megőrzött, t i s z t a , tatgyként is eazteti-kai élményt nyújtó könyveket szeretik.

A saját könyv másik nagy előnye, hogy akar életünk végéigIs otthon tarthatjuk - mig a könyvtári könyvet a kölcsönzé-s i idS lejártával /111. meghatározott számú hosszabbítás u-tán/ vissza kell vinnünk a könyvtárba, hogy mások la haaz-nálheasák. A különböző könyvfajtákra nem egyforma ideig vanfolyamatosan szükségünk. A regények nagy részével - amelye-ket ritkán olvasunk el még egyszer - felesleges terhelnünkotthoni könyvespolcainkat. Ugyanezt mondhatjuk el a tudó—mánynópBKeruaitö könyvekről /amelyek alkalmasak az egyszeritájékozódásra, de nincs "forrásértékük"/. Ha később mégishasznosítani akarunk belőlük valamit, elég, ha a szerzőtés a clmat megjegyezzük, hogy a könyvtárban gyorsan hozzá-juthassunk. Eöt. ha nagyon pontosan emlékszünk az idézendő"A3zlet oldalszámára /pl . mert olvasmány- vagy idézetnaplót

cetünk/, még csak be seai szükséges faradnunk a könyvtarbal- ilóban komoly a kérés, ás a forgalom ia

ia közlik a FLegfelsI? néhány mondatot

e. Hasképp

költőink müv~'_

A lexikonokat, enciklopédiákat, szótárakat, térképeket,táblázatokat és egyéb segédkönyveket végigolvasni még f iz i-kailag i s lehetetlenség, B azonfelül értelmetlenség lenne.Nem tudhatjuk, melyik adatra mikor less szükségünk. Célsse-rü tehát az ilyen könyvek egy részét i s megvásárolni. Ez amagyarázata annak, hogy a házikönyvtárakban a regények ésaz un. "referensz" /tájékoztató, felvilágosit6/ könyvek ará-nya az utóbbiak javára tolódik el*

Végül még egy előnye van a könyvvásárlásnak. A könyvtárak-ban a könyv és az olvasó közé bBiktatÓdik a feldolgozás fá-zisa. Ezen nem lehet segiteni, hiszen enólkíll lehetetlenlenne a tájékozódás a 100 ezrekre rugó állományban - deegyúttal késedelmet is je lent . A könyvesboltban természete*'sen a megjelenés után közvetlenül kézbe kapjuk a megfelelS

i előnye van a könyvvásárlásnak, mivel magyaráz-t könyvtárakét i s sokan használják /s nagyobb—izok, akik a könyvesboltok törzsközönségét i s

^ m a k ' olyan kétségtelen előnyei vannak, amelyekLt ember számára egyenesen nélkülözhetetlenné

:tuk, hogy a könyvesbolt gyorsabb; i bocsátja rendel-

ban jelenleg mintegy k k v g kvasóink, s ezek között 16-17. században nyomtatott könyvek1B találhatók. /Az antikváriumok ugyan nincsenek kötve akönyvkiadás jelenéhez, viszont választékuk eaetlegeH, avételtől-eladástól függöan váltosó./

tuda szerű. Mighónap

emberi megismeről ad képet.

enységét, addig a kmerésnek, művészetn

ár állománya magának szredményeiről, fejlődésé-

S a Könyvtárban nem csak könyveket Sriznek, hanem hírlapo-kat, mikrofilmeket, diafilmeket, kéziratokat, hanglemezeket,magnetofonszalagokat i s . De ennél is fontosabb, űogy a könyitár szolgáltatásaiban egyre nagyobb szerepet játszik az a-datszolgáltatás, a tájékoztatás, Így nemcsak otthon, hanema közkönyvtárban i s felhalmozódnak a referenaz könyvek/azzal a nem elhanyagolható kUlÖnbséggelt bogy ez az appa-

" sokkal kiterjedtebb, infor ' - " - 1 ' W " — " - -

ízolgaiják a könyvtárak hagyomanyoínem pótolható/ feltáró eszközei isiagráfiák, repertóriumok, aőt e^yea

fejébe

közösségek aJ-tal fenilis nzakembereket Js

ütolaó szempontként arról is ill ejtenünk, hogy a könyv-

olvasók, re j t vényfejtök, számára bir jel.

erű és tudato vna3zná latot

.__. „következőképp járhat elt

— rendszeresen tanulmányozza a könyvesboltban kapható kiadóitájékoztatókat /Könywilág, Érdekes Sönyvujdonaágok/, s aszükséges könyveket még ffiegjelenéslik e lőtt megrendelii

alapján megvásárolja a számára biztosí tott

;okra az újságokra és folyóiratokra, amelyeket« t elolvasni /hírlapok/, gyakran basznál /Hádió;/, használat közben öaszefirkál /Mles, Útitárs/,'aaonltéiit beköt /irodalmi, művészeti s tb . folyó-

- a könyvtárban tetszés szerint könyvet választ a szabadpolc-ról i l l« a kiemelt polc óléról, az elo jegysött és megkapottkönyveket is küfölesönzii

- speciális kérések esetén haaanálja a tájóHoztató eezkösö-ket /katalógus, bibliográfia s tb ./ és az igy kikeresettkönyveket helyben használja /az olvasóteremben/ vagy k±-kölcsönzi /ha van belölUk köKsönözhetS póldány/|

lóglak, szótárak, térképeL ,folyóiratok tartalomjegyzékét /a választásnál esetleg Ígérbe veszi a 100 lap - 200 cikk cimü kiadványt, amely havonttszemelvényaket közöl a legérdekesebbnek vélt cikkekből, ntematikus bontású sajtóbibliográfiát is közöli valai.itnt aÖagyar Folyóiratok Repertóriumát, amely elsősorban a ru-

.e meg nem vásárolt mü rövid résa-"aománynaplója, idéaetfüzete elap-

vagy telefonon leéri a könyvtá-

- azokat a könyveket és folyóiratokat, amelyeket ugy i t é lmeg, hogy rendszeresen szüksége lesz rájuk, utólag i smegvásárolja a könyvesboltban, az antikváriumban 111. aaújságárusnálj

- ha tudoriányos munka vagy eg

l«tére, akkor jegyzetei, Ó]ján megkeresi a könyvtárbairosok segítségét;

- minden egyéb tudoaányoa, művészeti s t b . tájékoztatásért isa könyvtár korszerű esBkÖEÖkkel felszerelt tájékoztató szol-gálatános fordul.

Ez a modell természeteses nem mindenki számára egyaránt hasz-nosítható recept. Az igényesség vagy érdeklődés különböző szint-j e i 111. e gyakorlatban már bevált személyes szokások miattegyaa lépcsőfokok, tevékenységek kimaradhatnak. Da a modellbenkifejezésre ju t ta to t t gondolatmenet, s a felsorakoztatott sok-oldalú lehetőségek talán minden igényes olvasó számára ba«zno-salc lehetnek.

11. G.

Modem könyvtár

1958-ban Indult, a ina már t u l ven a 230. köteten. A modemkülföldi irodalmat népszerűsítő, olcsó, praktikus formájú,könyvecskék kivívták az olvasók tetszését. 1965 óta a bori-tólapokon a műfajt i s jelölik /P = prózaj Y = versi ^ = dra—maj T = tanulmány/. 1971-ben uj alsorozatot kezdteki „?"jelöléssel./Sbben olyan mii vek Jelennek meg, amelyek tárja—kozódási lehetőséget adnak az emberrel és a természettelfoglalkozó tudományok modern - gyakran még Ham megnyugtató-an t i sztázott - problémáiban.

Ifostanl B r*.A m 11 Tf h a > ebbó 1 a sorozatiból emelünk VI néhánykönyvet.

Mflxio SOLDATIl Mi s . '. ;p.;:&ᣠa Motfca-ilCTben? Kisregény /S 69/

A regény fóh-.s, .;:•. Üino Motta, f ia ta l milánói ügyvéd.Valláaoa any.v. i'-jleg a nöntől óvja, s büaske rá, hogyír&j_j.aHiía H J I J . . ! J--J ic^j a UUO.I.UJ, U Y J Ö , a UUBLJW r a . nogjmég 35 éves ^űj-^ban is „ t i sz ta" . Az ügyvéd gátlásos inőkkel Büembeu, pedig minden gondolata körülöttük forog.Hyári szabadsága a la t t aszal az eltökélt szándékkal uta-zik a tengerpartra, hogy végre meghódít valakit. Egysikertelen hóultási kísérlet után öngyilkosságra gondol,de megpillant egy selJöt, és hívására tengerbe veti ma-gát. Juha, a eellö egy tengeralatti barlangba viszi,napjaik táplálkozásból és szer-et kezesből állnak. Azügyvéd később egy cápához csatlakozva járja a tengere-ket, mlg a halat ki nam fogják. A partra vetődött f ia-talember elveszíti emlékeit, s amnéziás betegként elme-gyógyintézetbe zárják. I t t találkozik a szintén ápoltPallavera professzorral, aki a vizi lélegzés szenvedé-lyes propagátora, s Kottában elméletének beigazolójAtlá t ja . A groteszk kalandregény a bigott katolikus pol-gárok torz érzelmeit leplezi le , a érzékelteti a kie-légítet len vágyak fUlledt atdoszféráját.

André PIETRB DB MAKDIABGUESl A legkülső körön. Hasény /P 59/SipiBmoad PonS| ÖÉ? vöfosbaJuf jopaszcaó, ce Tyv nKét—éves férfi sógora helyeit iirnapc? likórügynökl körui-ra indul, melynek vét:te. Mrtslocábcr. Vöt k i . 31öre e l-képzeli li3T"-i-, H7,at>&d H£iji'.3.i CB-JO3 lllBtÉÜíOdáBt, BSA-rako^ést rtleg sok nZ' igérö &L\e::etsit. k postár.eayfel ,

él

sást rtleg sok nZ ieéx S l \ e s í t . k ppost-i atantc levél varja. Sem olvassa a l ,

l i j á 1BÉÍ& b i e í i l l f i a so

— í.-ömyÜsógrBl, Bfélreteszi a levelet. Megismerkedik st-icikkel, ten-gerészekkel, örömlányokkal; muzeumokban, mulatókbanfordul meg, de kőiben agyra követelibben visszatérnek.oSthonl élményei, roasz aej te lnei . Nem bírja tovább,végre elolvassa a levelet, s sai t megtud belőle, vég-,zetea lesz a számára.

Christiaae HOCHZFORTi Házasság párizsi módra. Regény /E 77/A. regény főszereplője Céline, a ssabadgondollcodé nő,akit sem az intel lektuál is , sem a ezeiuálie életbennem kötnek konvenciók és gátlások. Az okos és széplány Pbilippe—aeE, egy nagypolgár család ambiciózussarjához megy fér jül . A házasn;íg nem elégi t l ki, a

"' ' ' ' ' l tudja megvalósítani önmagát.. _ . __Jása, poigárpukiiaeztása egyre job-•olitja a karrierjét óramű pontossággal e l í -

készitö, a rendsaarhez mindjobban alkalmazkodó fér-1-t ő l . Csak a lázadásra hajlamos 15 ói

l .r i párt l istáján képviselőnek ia =e trülhatetlenné válik, cogy szembenézéletükkel.

Bemard MALjUTOBt A aagéd. Begény /M* 24/

__ ..narikai ( _ . . _ „ . „ „ .__ _de erre a lka lakatlannak bizonyul* Miután barátjávalnébány dollárért leütik és kirabolják Morris Bobai^-t,az örog zeidö fűszerest, feltámad a lelkiiaaerete,s megpróbálja bűnét 1evezeKelni, Másnap megjelenik «siizletbea,. s fslfogadtatja magát segédnek, öolgozik,

fűszeres lányába, Helen-be, olvasni, tanulni kezd,arra törekszik, hogy rendezze emberi kapcsolatait,barátra, apára, feleségre talál jon. Törekvése azon-ban kudwbs fullad, újra lopni kasd, sorsa Bobersorsához hasonlói magányosan él tovább a sötét, re-ménytelen kis füaaerüzletben.

?iuoii jelen-

1 szereplők élik mindennapi életüket, esznek, isz-nak, szeretkeznek, intrikákíit szőnek. Látesatranétköznapiak, de az iro /civilben! vegyészmérnök/Bzinte nxatematikai-Lag pontos felmérésében korunknak,a technikai civilizáció korának azornyalakjaivá less-nek. Páral - Swlfthez hasonlóan - hallatlan kegyetlen-

Tedélyesen int i korunkat ez érzelmi elsivároaodés ve-

Vidám kőnyrek

Könyvtári Magazin ejöző számaiban már bemutattuk néhányirdekee téma válogatott irodalmát. így rövid bibliográfiát:b"zöltunk s szerelmes regényekről A969. J.sz,/, a memoái-

•odalomról /1970. l .as ./ , a kalandos könyvekről /19?2. I . B Z . / ,jmutattuk az ifjúsági polcon elhelyezett modern irodalmi al-

:otásokat /1972. l.sz,/, s a legértékesebb tudományoa-fan-.aaztLkua regényeket /1971. l .as ./ . Ezúttal olyan vidám re-gényeket , elbeszélések, anekdoták, kalandos történetek vagyéppen maró szatírák közül válogatunk, amelyek a nevettetésenkivül valami mást, valami "pluszt" ie nyújtanak. Elsősorban

i ujabb kiadások közül válogattunk, a arra is tekintetteliltunk, megvan-e az adott mii megfelelő példányban.

polci

. a cin és a müfa.j után feltüntetjük azt a jelzetetyik segitöégéveXa müvet gyorsan meg lehet frfn"iTr1

AYMÉi A faljáró. Elbeszé- ILF - PETHOVi Aranyborjú,lések /A $8/ Regény /I 25/

BÉKÉS! Uj magyar anekdota- ILF - PETIÍOVi Tizenkét szék.kincs.. . /B 45/ Regény /I 25/

K, ÍAFEK: Történelmi görbe- ISZKANDERi Kecskecsillag.tükör. Humoreszkek /C 12/ SzatiriKus regény /l 86/

G, DURELLi Családom és egyéb J. K. JEROUE: Három emberállatfajták. Regény /D 98/ egy csónakban /nem azá-

FEKETE Sándor: FolyoBói fj^ll/ k U t y á t / - E e e é n y

szttmpozion, amelyből vég- / ú °u

re mindenld. megtudhatja, JÓKAI Hón Egy hirhedettérdemes-e élni /vagy sem/. kalandor a XVII. század-Szatira /F 4O/ ból. Regény /J 68/

FELEKI Láazló: Is ten veled, Jókedvű magyar irodalom.atomkor. Szatirikus—fan— AnekdotsgyUJtemény /J 69/taszt ikus vegény /F fj./ KARIHTHY Frigyes) Följelen-

FIBLDIHGi A néhai nagy..J"- t<™ az emberiséget. Válo-

nete!nResény / í 57/' reszkek A 19/ 'GRKEHEi Utazások nagynéném- KATAJEVi A sikkasztok.

mel. Regény /G S2,T Regény A 2 VGYERTYÁK Ervin! Isten, óvd KNlGHTi Sam Small csodá-

a2 elnököt\ Szatirikus— latos é l e t e . Regény A 60/fantasztikus reGénj /G 02/ L&RS-[, A n e g y e d l k c a i g O i j a ,

HASEKi Svejk. Egy üeréic JCü- avagy Ifr, Finn Amerikában.tona kalandjai a viifliíi.á- Ret:ény / l 38/borúban. Bet;ény /H 3'V

0 HKfiHr: A •JÍBGza-.-BÖ liü-nÜs. Klof.0:-:élésnfc /V W1/

páaztorlány, avagyliicna KarlaBOn-Kananengazdasági tanácsos viaz-szaemlékezenei. Hegén?A 28/

LEACOCK: A r e j t é l j t i t k a .Humoreszkek /L W

MAC HYMAHi Én meg az őr-mester. Regény /H 99/

MARS TWAIN: Babéravés avonaton. Humoreszkek,elbeszélések fi 98/

MOCSÁR Gábori Kerek egy-mi l l ió . Oznyelató. Szati-rikus kisregények /M 7-V

MOCSÁR Gábori Ki vágta-fejbe Hudák elvtársat?Szatirikus regény /U 72/

MOLDOVA Gjörgyl Az Elát-kozott Hivatal. S z a t i r i -kus elbikutya. Kiai

HOIJJOVA Gjör£

B é l "

;ény /M 76/l A „Jűkln-;bcirkálú.

T /* 76/HAGY Lajoal álókrol jö t ,

Bái;Bl.ÖRKÖÍY I s

az Idórben Lel

PARALi KHvjr.i éa

/P3V/PiRKLNSON

Reirény /Htvtat bi3Jf /ö *&/.

t a p u l c . Vl é g i m<-:

< CBOBba.

törvényeny^sülés' lr*t A'

5 8 /terces- D.azkötet-

afretU

Vti.'CT

.1 nni épiwn

T "

POHSi Róz vagy hi tioza, a'j krónika

nyeltről, amelyek a múltszázad során Wasquelhamfejedeleaaégben történtek.Regény /P 85/

RBHFISCHt Lüszieztrátémenyegzöje. Regény /R 50/

RIDEG Sándon Indul a bak-terház. Regény /H 72/

SOLYMÁR Jozseft Madonnakét é le te . Regény /S 70/

STBIHEECKi Kedves csirke-foc6k. Regény /S 89/

STBIMÜSCKi A kék öböl.ReGény /H 89/

SWlíTi Gulliver utazásai.Regény /S 99/

lajdkakaa. Regény /T 5^/VARGA Domokoai KutyaTültiek.

Elbeaaélés-ciklus /¥ 37/

SOÍiBHOiJBEi Forduljon Paai th-

he?.. Hegéir/ /W 64/

Siaknui torfhbk*ja<»

QUIZ Mérje la tájékozottságátI B«figyelmesen olvasta a sa j tót .

1, Mikor született Dözaa György72. Milyen nagyjelentőségű megállapodások születtek

1972. májusában, Niion amerikai elnök moszkvai latugatása alkalmával?

íz első közös szül

? idén novemberbe!

nerikal üire~-

osrikai elnök-

7. Ml a „hélium - 6"?

, Júniusban Honoluluban elhtmjt Békés? Ujörgy. Ki Tolt?. Botcéaifl éa Jugoszlávia közös DeruháaáíBal nagy Kapacl-

. KI renQe^.e a Glpoló macakakö c. magjar filmet?• Mit Jelképez az alábbi embléma?

Halló, könrrtár?

"Referensz-rovatunkban" as eddigiekhez hasonlóan a könyv-tárunk tájékoztató szolgálatához intézett é"s megválaszoltérdekesebb kérdéseket ismertetjük.

Hasonló kérdésekre a jövőben i s szivesen válaszolunk, a-fel Olvasóink. ^Kevesen tudják, hogy Baját segédkönyveinkfelhasználásán kívül telexen igénybe vehetjük más nagykönyvtárak tájékoztató szolgálatát i a . /

Kérdési Ki i r t a a "Krétakör" c . drámát?

Választ Klabund. /Eredeti neve: l l fred HenBchka./ A dara-

Haroell ál tal szerkesztett Irodalmi Lexikonbant a l á l . / A ttrétakör legendája egyébként keletenkeletkeaett, szerepel a Huszonötödik Szinház ál-tal bemutatott Tou 0 igaztalan halála c. kinaidarabban i s . Leghíresebb feldolgozása Brecht Ka-ukázusi krétakör c. artíve.

Kérdés: Hol lakik Chaplin?

Válasz: Charles Chaplin, a hires filmszínész ée -rendezőangol származása araerikai állampolgár. Az USA-nkivUl Kanadában, Franciaországban 1H dolgozott,195? óta a sv4jci Vevey-ben é l . "Eletem" c. ané-

/A válaszhoz felhasználtuk fnyelvű leiikont./

: A aok dokumentuai-ÖBszeállltáH éa képsorozat mai

sorozatban megjelent "József Attila" c. nrtlvét

Kérdés; MilyenSzántóiorolja

Válása: Szántó Tibor "A betű" c. munkája részletesen fel-"3 bemutatja aa egyes betűtípusokat.

1. Az 1470-ee évek elején. Megállapodás alapján 1972-benÜnnepeltük meg születéaének 500. évfordulóját. /KállaiGyula Ünnepi beszédei Társadalmi Szemle 7-8. sz./

2. Műszaki-tudományos, űrkutatási, égés zségtigyi-orvoa tud o-ffiányi, környezetvédelmi megállapodások, valamint a raké-taelharitó rakétarendszerek kifejlesztésének meggátlásá-ról. /A tárgyalások eredményeiről mérleget készitettia Nemzetközi Szemle jú l ius i száma./

5. 1975-ben. /A repülés „forgatókönjve"! a Magyar Nemzetjúlius JO-i azámában./

4. A Demokrata Párt elnökjelöltje George MeGovem, a Repub-likánus Párté Richárd Sixon, a jelenlegi elnök. /Az esé-Ijekröli Magyarország, 1972.53. oa./

5. 1973. szeptember l-ig közöa állammá egyesülnek, raeljnelcfSTárosa Kairó, államfője Anvar Saadat lesz. /A döntéatEi hazai napilapok auguaztua 3-i számukban jelentették./

6. 1949-ban. Az országgyűlés ápr l l ia 19-én - alapelveit vál-tozatlanul hagyva - módosította a Megjár NépköztárBaBégAlkotmányát, kifejezésre juttatván a szocialista építés-ben elért eredményeket. /A módositott szöveg azóta könjr-Blakban i s megjelent./

7- A "azupernehéz" Hélium izotóp 1 magjában kétnroton1 éshat neutron*találnat6. 1965-ben azovjet fizikusok mutat-ták ki elöaaör kísér let i leg, a felfedezéat a eaovjet ta-lálmányi hivatal idén augusztusban regiaztrál ta . /Aa e-aemóny Qirét napilapjaink augusztus 9-1 száma közölte./

8. 1975-ben. Az ünnepség előkészületei máris megkezdődtek!folyik a helytörténeti kutatómunka, s a helyi vezetS Bzar-

. Magyar azármazáau amerikai fizi]16giai felfedezéseiért orvosi Bi/Dövid életrajzi Blat ás Ihidomáj

kus. 1961-ban oallásflzio-l l - d i j a t kapott.

27. az./

10. Vaskapunál, /Terméazet Világa, 1972. 7. sz./11. Gazdag Gyula. /Kritikai Filmkultúra, 1992. 1. az./12. Micfcel Oljff belga grafikus müve a nemzetközi könyrév

alkalmából készült. Függőlegesen a könyvnek a nemzetifejlődésben /aarjadó növény/, vlzazintesen pedig a

sálja /kézfogás/. /A nemzetközi könyvévrSlllkkiinket 1/

26

Olimpiai sikereink

és a „magyar virtus"

Verea Péter e G 7 i k utolsóként mag-jelent tanulmánykötetéből idézünkagy iráat /némileg rövidítve/a müncheni oliinpia alkalJBábóH

Tudtommal még aotiasem. mondtam, tiogy legyünk büszkék errevagy arra.Arra, hogy magyarok vagyunk, igazán na, mert arról nemtehetünk. Arra víazont, hogy egyszer-máseaor nagyszerűfickóknak látszunk, nem érdemea, mert másKor és másbanegyáltalán nem vagyunk nagyszerű fickók. Csak olyanok*Elint másoks egyszer ilyenek, máskor olyanok*így voltam miodig a sporLbeli, sőt az igazán sokszor BZÍV—dobogtató olimpisi sikereinkkel Í B . Azokat a fellengzősszólamokat, hogy „sportnagyhatalom vagyunk", nemcaak hogynem helyeseltem, hanem egyenesen kártékonynak tartottam. 'íme, e magyar „kivagyiság*" mai változatban! - mondtam ma-gamban. Neie hittem, hogy « magyar sportemberek olimpiaisikerei hosszú id^n át újra és újra ilyen arányokban is—métlödjeneK meg, mindig vártap, hogy lejjebb-lejjebbBzállunk a valódi helyünkre, ami egyelőre ugy körülbe-lül (t tizedik körül lehetne - kéaöbb pedig, ha az uj or-azégok a sportban i s falfejlödnek, ség lejjebb, valahova,ahol megvethetjük a sarkunkat»Éppen esért Fortuna kezet i s ott éreztem a korábbi sike-rekben, és peraae a viituslelkület esetlegességeit í s .Ezek azonban továbbra is Jelei1 varrnak- külöiíöaen a CBUCe—eredmények körül, és.e££k ott vannak és ott lesznek atöbbi nemzetek sikereiben i s . A virtus ÓH a heroikus a l -kat nemcsak magyar tulajdonság.

...Tényleg ilyen erő a puszta Ielkierö7 Az egyéné, amelya nemzeti közösségre hat, és a közösségé, amely ÜZ egyént,a lelkileg elkötelezett embeort köti, hajt js , erögi t i , avégül önmaga fölé képes emelni? És vajon a mi esetünkbena történetileg örökölt virtus - becsület - dicsőségkomplexum, az a Lehel—féle és Botond-—féle is benne volna?„Mi, magyarok nem maradbatunk le, nem adhetjuk alább"?Valahogy igy szülétik-formalódIk Bzázadokon át egy embe-r i közösség szenemi-lelki kohéziója, az egymást fokozó-fejleszte kölcsönhatások szintézissorozata, vagy ha ugytetszik, spirálmenete.

...Mi ez Mt? Megfigyeltem, hogy ebben B „sporthazafiság-ban'*, emelj ezért már sokkal több, mint a puszta futball—drukkerség, hisz az még nem nStt ki e római gladiátor-arénák, a bikaviadalok és kakasviadalok játékpszichózisá-

M l , . is bem lak, akiktpol i t ikai és állampolgári patriotizmusnak, az országbarlépben—nemzetben való érzésnek—gondolkodásnak úgyszólvánjemmi Jelét nem lehet felfedezni. Az orBzág dolgaiban t e l -jességgel közömbösnek látszó emberek ÍB odafigyelnek, fe l -javulnék, buzognak és lelkesednek. Én ilysn szempontból, acözosséggé nevelídéa érdekéből ÍH nézem az olimpiát. Az 41-LampolRari érdekeltség felkeltésének és ébren tartásának,ralaiaint a magyarsággal mint nemzeti közösséggel való ér-íelmi azonosulásnak az i s egy útja-módja.

eredmény Íaégesl el!

; történik, amikor még nagyon meBsze vagyunk; jó l fe j let t emberekből állca? Sok n ? **

9 nult-

és

ÍZ élethajsza és a munkahajsza, de sok volt a hlanybe—igék miatt „megaiilt" gyerek i s . A „csinos" és a „taka-talan azért váltak olyan Jól hangzó dicsfogaloramá,kevés volt közöttünk, akire ezt rá lehetett mondani,

._ -Jlán a „szép kövér" is azért l e t t a múltban diszjel-:5vé, mert tu l sok volt köztünk a gLrhesül-görbéül soványimber.

reléai kultura, éa Icülőnöaen a kisebb Uely-

aemanex tudnia Kellene... B ua ez egész nepooi V&IOBZ-*tódhatoának ki a sporttehetségek, hátha akkor ezt a helyün-ket i s tovább tarthatnánk, legalább addig, amig más terü-

íekünk is mindig E

Mit ajánlanak a könyvesbe Itban ?

Konlös Aladár; VereckétSl Dévényig

Dsry Tibor: G.A. úr az I-baD

3Elw>Borr Bappalok éa éjacakájc

^UBCtovacklJE Hyugtalan 3-fjtiaag

Eensasal Andráa Történetek ét,kintalálások

•Dinár Oézai Vaaárnap nindis aaikaz osá

X . « l Ikr . . ^halhatatlanság

Klrályhagyi Fal: Aai adj-gós az ráír

Thomis Hardy: Eazatérés

TolosikOT: Pardaafogak

A hál-oinnyukű palack t i tka/Tiz izgaJjKB novella/

Mindönki jogi kézlkünyva

Dr. Vlgh Jálai Jága éa tudonány

Anthony Sulth; Testünk t i t k a i

Bsrtinoi A tengsr mál.ve

Baláss WnBs: B á t y á k k a l Alaszkától

Rdna latrán- Nagyhírű vadászoknyomában

Scarr: Kik hatazras csúcsokon

Buba Lászlói Szeniorok és szenyorlták

Oekány András: Az s lveaíett ssiget

Hdra fenne: Rab sabar f ia l

36,-

23,50

20,-

29.-

15.50

14,50

62,-

25,-

54,-

18,-

20,50

28,-

5*,-

65,-

32,-

26,50

25,-

22,50

28,-

•lt kall tudni n gyorsain

lirfl - hol?

IíBllte. Kgy kHnjr - egy

•odarn könyrtír

Tldáa kflnyísk:

«il=. 1 iktuélln kírdís

vitdaeal. Fslalóa kla

— • mm

L

-•' AL^^

ANDRÁS

Itt &**faH hal*, B ctai

CHROMCA HLNCARORUMC

Z3&

München 999 1972

Olimpiai sikereink és a „magyar virtus"

Mit ken tudni a gyorsolvasóról ? Vidim könyvek