Hefop 3.3.1 elektronikus portáljának és disszeminációs eredményeinek

bemutatása a Debreceni Egyetemen

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

HEFOP 3.3.1.

• A környezetgazdálkodási mérnöki, természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési szakok képesítési követelményeinek kidolgozását, a szakok beindítását célul tűző HEFOP/2004/3.3.1 projekt eredményeinek bemutatására egy nyílt szoftvereken alapuló webes alkalmazásokat használó környezetben elérhető, egyszerűen karbantartható, adatbázis-alapú honlap került kialakításra.

Cél:

HEFOP 3.3.1.

ElérhetőségA http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/ címen elérhető portál a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma webszerverén, illetve az intézet Víz és Környezetgazdálkodási Tanszékén található dedikált fájlszerveren működik.

HEFOP 3.3.1.

Technológia

A kialakítás során fontos szempont volt olyan meglévő infrastruktúraelemek, illetve nyílt forráskódú, platform-független alkalmazások használata, melyek költséghatékony és rugalmas megvalósítást garantálnak.Ennek érdekében olyan háttéralkalmazások használata mellett döntöttünk, mint a kategóriájában egyaránt piacvezető Apache webszerver, MySQL adatbázis-szerver és PHP szerver-oldali szkriptnyelv.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények1. Tantervfejlesztés bemutatása: A környezetgazdálkodási

agrármérnöki (KG) és a természetvédelmi mérnöki (TV) szakokon szereplő tantárgyi programok továbbfejlesztésének elérhetővé tétele és bemutatása.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények2. Átjárhatóság bemutatása: A feladatterv keretében a szakokhoz kapcsolódó posztszekunderi programok (hulladékgazdálkodási technológus (HT), gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus (GYFT)) felmérésének bemutatása. A BSc szakokhoz kapcsolódó, az új OKJ szerinti posztszekunderi szakok akkreditációs anyagának, az új OKJ kompatibilis szakmai és képzési programok (HT, GYFT), a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok közötti átjárhatóság bemutatása és az eredmények elérhetővé tétele.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények

3. Egységes tananyag-tankönyvek fejlesztésének bemutatása: A szakokon közösen használható, illetve szakspecifikus tananyagok elérhetővé tétele.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények4. E-learning elérhetővé tétele: A honlaptól külön

platformon futó e-learning tananyagok elérhetővé tétele.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények5. Könyvtárfejlesztés, szoftverbeszerzés bemutatása:

A szakokhoz kapcsolódó szakkönyvek, szakirányú szoftverek, multimédiás anyagok beszerzésének és oktatásba történő bevezetésének bemutatása.

6. Oktatási infrastruktúrafejlesztés bemutatása: A képzés igényeit kielégítő korszerű szaklaborok, előadók és terepgyakorlati háttér meglévő eszközállomány fejlesztésével, új eszközök beszerzésével történő kialakításának bemutatása.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények7.Kompetenciák tartalmi értékelésének és

fejlesztésének bemutatása: A szakokhoz szükséges kompetenciák felmérésének és értékelésének bemutatása.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények

8. Minőségirányítás bemutatása: A képzési programok minőségirányítási rendszerének bemutatása és elérhetővé tétele.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények9. Projekt eredményeinek terjesztése:

Ismertetőanyagok, a szakokhoz kapcsolódó magyar és idegen nyelvű képzési tematikák, szakmai konferenciák bemutatása és elérhetővé tétele.

HEFOP 3.3.1.

EredményekA projekt munkatársai közötti elektronikus kommunikációs platform kidolgozása.A hallgatói visszajelzés lehetőségének megteremtése.

HEFOP 3.3.1.

Biztonság

A rendszer adminisztrációját végző, tűzfallal és egyedi biztonsági rendszerrel is védett kiszolgálóhoz munkaállomásokon keresztül biztosított a hozzáférés. A tanszék oktatói számára nevesített munkaállomásaikon keresztül szintén a kiszolgálón futó alkalmazás segítségével érhetőek el az eredmények.

HEFOP 3.3.1.

Arculat

A honlap megjelenésének koncepciója a tartalom elsődlegességét kívánja hangsúlyozni. Ennek érdekében minimális grafikai elem használata mellett jól strukturált menüszerkezet és szövegrészek segítik a honlap látogatóit a keresett tartalom elérésében.

HEFOP 3.3.1.

Szerkezet

A honlap felépítése a projekt tevékenységeinek megfelelően került kialakításra, hangsúlyozva a várhatóan nagyobb érdeklődésre számot tartó elemeket. Ennek megfelelően a hallgatók számára fontosabb tantárgyi tematika és oktatási anyagok nemcsak kiemelt helyet kaptak a megjelenésnél, de több módon is elérhetők.

HEFOP 3.3.1.

Navigáció• A navigáció elsősorban a tartalmában a projekt

tevékenységét tükröző főmenü, legördülő menük, illetve menüként funkcionáló táblázatok segítségével történik.

• A megszokott oldalelemek biztosítják a gördülékeny navigációt, valamint a keresett információ egyszerű megtalálását.

• A honlapon több helyen is felbukkanó katalógusos keresőfunkció jól illeszkedik a honlap tartalmának volumenéhez és szerkezetéhez.

HEFOP 3.3.1.

Adatbázis háttér

A tantárgyak adatbázisban történő tárolása több előnnyel is jár, mely hagyományos statikus megoldás esetén nem, vagy csak rugalmatlan, nehezen karbantartható módon lett volna kivitelezhető. Ezek az előnyök:

• változatos kereshetőség

• egyszerű frissítés

• változatos szűrési lehetőségek

• rugalmas adatkapcsolási lehetőségek

• stb.

HEFOP 3.3.1.

PHP alkalmazása

A PHP nyelv lényegében nagymértékű kiegészítése a HTML-nek, ugyanis rengeteg olyan feladat végezhető el vele, amelyre az ügyféloldali szkriptek nem képesek (vagy ha igen, korlátozottan). Ilyen pl. a bejelentkezés, az adatbáziskezelés, filekezelés, kódolás, adategyeztetés, kapcsolatok létrehozása, e-mail küldése, adatfeldolgozás, dinamikus listakészítés stb. Minden olyan esetben, ahol nagyszámú ismétlődő feladatsort kell végrehajtani (pl. képek listázása és linkelése, listakészítés stb.)

HEFOP 3.3.1.

MySQL tapasztalatok

A MySQL egy relációs adatbázis-kezelő szoftver (RDBMS). Az SQL nyelv segítségével lehet használni. Előnye gyorsasága, stabilitása és egyszerűsége. Előszeretettel alkalmaztuk dinamikus weblapok háttértárolójaként PHP-n keresztüli eléréssel. Több, mint 12 platformra érhető el, beleértve a főbb Linux disztribúciókat, a UNIX-ot és a Windows-t.

Konnektor driverek: Java, ODBC, C++.

HEFOP 3.3.1.

KövetkeztetésekFokozott innováció - egyedülálló módon képes egyesíteni

az embereket és információkat, és támogatja a témakör szerinti együttműködést, ezáltal a Portál javítja a kommunikáció minőségét, és elősegíti a csapatmunkát az egész szervezetben. Lehetővé teszi az információk és eszközök alkalmazottak, hallgatók és ügyintézők közötti egyszerű és biztonságos megosztását. A csoportok szervezeti és technológiai határoktól függetlenül tudnak dolgozni, ezáltal áthidalhatják az új ötletek áramlását akadályozó szakadékokat. A Portál segít abban, hogy a legtöbbet hozza ki a humán és IT erőforrásokból, felgyorsítja a projekteket, és emeli az oktatás és szolgáltatások minőségét.

HEFOP 3.3.1.

Következtetések

Fokozott operatív hatékonyság - a Portál egyesíti a változatos IT rendszereket, és ezzel kiegyensúlyozott felhasználói élményt nyújt. Egyetlen hozzáférési pontként működik heterogén alkalmazásokhoz, ezáltal kínálni képes mindazokat az információkat és eszközöket, amelyekre a kar közösségei igényt tartanak. A felhasználók értesítéseket kaphatnak, elemezhetnek problémákat és reagálhatnak eseményekre anélkül, hogy a portált el kellene hagyniuk. Ugyanakkor hatékonyabbá teszi az egyéneket, termelékenyebbé a csoportokat, aminek eredménye az elégedett alkalmazott és hallgató.

HEFOP 3.3.1.

Következtetések

Csökkenő erőforrás-igény – A Portál segít abban, hogy teljes körűen kiaknázza az emberekbe és technológiai erőforrásokba már befektetett humán erőforrás-tőkéjét. A portál képes integrált, releváns tartalmat nyújtani egyidejűleg több közönségnek, s ez lehetővé teszi az alkalmazkodást a változó feltételekhez az IT rendszerek lecserélése nélkül. Web alapú felhasználói interfésze csökkenti a képzési költségeket, továbbá központosított felhasználó és biztonsági adminisztrációja révén visszafoghatók az IT infrastruktúra üzemeltetési költségei. Az előre meghatározott portál tartalom csökkenti a fejlesztési és karbantartási erőfeszítéseket. Interoperabilitása a lehetővé teszi, hogy nagyobb értéket realizálhasson az egyetem az IT erőfeszítésekből és fejlesztési eszközeiből.

A projekt eredményeinek disszeminációja

HEFOP 3.3.1.

A jelenlegi tapasztalatok szerint ma már nem az a legnagyobb probléma, hogy a partnerek egyáltalán nem törekednek az eredmények terjesztésére (hiszen a legtöbb esetben vannak a projektek eredményeit bemutató kiadványok, előadások, egyre inkább honlapok is), sokkal inkább az, hogy nem átgondoltan, nem a saját igényeikhez, az érintett intézményi kör profiljához, az elérni szándékozott célcsoport sajátosságaihoz, a projektjük jellegéhez kapcsolódóan – vagyis nem kellően tudatosan – teszik azt.

HEFOP 3.3.1.

A disszemináció csatornái

Projekt eredményeinek terjesztésére az alábbi csatornákat hoztuk létre:

• Ismertetőanyagok és a szakokhoz kapcsolódó képzési tematikák magyar és idegen nyelven történő megjelentetése,

• szakmai konferencia szervezése és az • eredmények ismertetése.

HEFOP 3.3.1.

A disszemináció célja

A feladatterv keretében a környezetgazdálkodási agrármérnöki, valamint a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakokhoz szükséges a pályázatban megjelölt előző feladatok eredményeinek bemutatása. Ennek a feladatrésznek kiemelt szerepe van abban, hogy a leendő munkaadók folyamatosan megismerjék az oktatási fejlesztések eredményeit, illetve a konzorcium felsőoktatási intézményei visszaigazolást kapjanak a fejlesztési célok megvalósulásának helyességéről. Ugyanakkor szakember bevonása révén a disszeminációnak mind a tervezése, mind a kivitelezése sokkal hatékonyabb lehet.

HEFOP 3.3.1.

A disszemináció kérdései

• Milyen szinten kívánják a projekttel kapcsolatos információkat terjeszteni?

• Miért van szükség disszeminációra? Milyen hatást várok el tőle a projekt egyes szakaszainak és az egyes célcsoportoknak a vonatkozásában? Hogyan erősítheti a disszemináció a projekt minőségét?

• Kiknek, milyen célcsoportoknak akarják eljuttatni a projekttel kapcsolatos információkat?

• Mit, milyen jellegű információkat akarnak terjeszteni? • Hogyan, milyen eszközök és kommunikációs csatornák

révén, milyen módszerrel akarnak disszeminálni?• Mikor kerüljön sor az egyes disszeminációs lépésekre?• Ki vegyen részt benne (mely partnerintézmények, illetve

személyek)?

EredményekA 10 önálló aktivitás közül közvetlen eredményátadást eredményezett a

hallgatók számára:

• tantervfejlesztés, tantárgyfejlesztés

• egységes tankönyvek fejlesztése

• átjárhatóság

• e-learning tananyag fejlesztés

A fenti részfeladatok az elkészített tananyagok, tankönyvek (14 tankönyv), a folyamatosan oktatásra kerülő tantárgyak (90 tantárgy), a záróvizsgatárgyak e-learning kidolgozása (20-20 tétel) egyaránt közvetlenül a hallgatók képzési programjához illeszkedve már a pályázat lezárása előtt hozzáférhetővé vált a kedvezményezett szakok hallgatói számára.

HEFOP 3.3.1.

Eredmények

A konzorciumban részt vevő két kar 4-4- szakjának hallgatóit összegezve megállapítható, hogy a fenti eredmények mintegy 500 hallgató oktatásának a fejlesztését szolgálja. Az e-lerning tananyag már az aktuális tanévben végző hallgatók felkészülését is segítheti a záróvizsgákra történő felkészülés során.

 

A projekt részfeladatainak kidolgozásában felkért, a konzorciumot alkotó karok munkatársain kívül számos további felsőoktatási egység oktatói is részt vettek. Az egyes „szellemi termékek” a közreműködő intézményekhez is eljutottak, a tantárgyi programok kidolgozása, tankönyvek írása vagy lektorálása révén.

HEFOP 3.3.1.

EredményekA pályázat valamelyik részfeladatához az alábbi felsőoktatási intézmények karai és

más szakmai szervezet– munkatársain keresztül – járultak hozzá, egyben az eredményeket is megismerve:

 Debreceni Egyetem: - Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar

• - Műszaki Kar

• - Természettudományi Kar

• - Karcagi Kutató Intézet

• Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar

• Kaposvári Egyetem, Állattenyésztési Kar

• Szent István Egyetem, Mezőgazdaságtudományi és Környezetgazdálkodási Kar

• Erdészeti Tudományos Kutató Intézet

• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

A pályázati program eredményeit a két, pályázatban részes karon (DE, MTK, PR, GMK) megszervezett konferencia legalább 150 – 150 fős részvétellel tovább szélesíti a diszszeminációba bevontak körét.

HEFOP 3.3.1.

Disszemináció a munkaadók körében

A HEFOP pályázatról számos munkaadó is tudomást szerzett, a kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése c. aktivitás kidolgozása során.

A feldolgozáshoz megkeresett, több mint 100 munkaadó szervezethez kiküldött kérdőívben röviden ismertetésre került a pályázati program, így közvetve a munkaadók is értesülhettek a pályázati programról.

HEFOP 3.3.1.

Disszemináció a médiában

A pályázati programot a Hajdú-Bihari Napló cikksorozatban mutatja be, amely a megyében csaknem az egészében megismertette a célkitűzéseket és az addig elért és várható eredményeket, ezek hatását a mérnöki tudásra és az elhelyezkedési lehetőségekre.

Ugyancsak riport készült egy gazdasági szaklap részére is a pályázat biztosította lehetőségekről.

HEFOP 3.3.1.

Disszemináció a médiában

• A Hajdú-Bihari Napló interjút készített dr. Tamás Jánossal a DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Kara által elnyert HEFOP pályázat kapcsán.

• A Hajdú Online és a Rádió FM95 Online oldala továbbá Jávor András oktatási rektorhelyettest kérdezte a témában.

• Duna TV interjú március 19.

HEFOP 3.3.1.

HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!