komposztálás - modulfüzet

5601 BÉKÉSCSABA , KÉTEGYHÁZI ÚT 1., PF.: 29. TELEFON: 06/66 446-444, FAX: 06/66 447-827, MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR 10026005-01710386-00000000, OKÉV nyilvántartási szám: 06-0015-02, Akkreditációs lajstromszám:0012

EQUAL-REGINET Regionális

munkahelymegtartó hálózat http://www.brmkk.hu

Projekt EMÍR: EQUAL-2.2.1.-2005-10-0015/1.0

MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZEKTOR

KOMPOSZTÁLÁS

MODULFÜZET

KOMPOSZTÁLÁS Békéscsabai Regionális Képző Központ 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 1.


1/25


munkahelymegtartó hálózat

Készítette: Beszédes Nimród Attila

Lektorálta: Gálik János

A modul címe: Komposztálás

Kizárólag a BRKK képzésein használható!

Másolni és alkalmazni csak a BRKK előzetes hozzájárulásával lehet!

Felelős kiadó: Molnár György igazgató

Békéscsaba. 2006.



2/25

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 1 A talajjavító anyagok trágyafélék alkalmazása.......................................................................... 3 Amit a komposztról tudni kell.................................................................................................... 3 Hogyan készítsünk jó minőségű komposztot? ........................................................................... 4

A levegő mozgása a komposztprizmában .............................................................................. 4 A nitrogén............................................................................................................................... 4 Ami nem kerülhet a komposztprizmába................................................................................. 4 Mész ....................................................................................................................................... 5 Víz .......................................................................................................................................... 5 Komposztstarterek.................................................................................................................. 5 Hő ........................................................................................................................................... 6 Baktériumok ........................................................................................................................... 6

Komposzttárolók ........................................................................................................................ 6 Fás anyagok komposztálása ..................................................................................................... 12 Komposztálásra szánt anyagok kezelése.................................................................................. 13 Hogyan rétegezzük az anyagokat a komposzttárolóban?......................................................... 15 Lombföld készítése, komposztálása......................................................................................... 16 Felületi komposztálás............................................................................................................... 17 Trágyaföld készítése, komposztálása ....................................................................................... 18 Szerves trágyák ........................................................................................................................ 18 Komposzt készítése letermett gombatrágyából........................................................................ 20 Komposztált fenyőfakéreg ....................................................................................................... 21 Tőzeg........................................................................................................................................ 21 A gilisztakomposzt ................................................................................................................... 22

Hogyan tenyésszünk otthon gilisztát? .................................................................................. 23 Gilisztakomposzt termelésére alkalmas láda építése ........................................................... 23 A gilisztakomposzt felhasználása......................................................................................... 24

Ellenőrző kérdések .......................................................................................................................





3/25

A talajjavító anyagok trágyafélék alkalmazása

A talajjavítás legjobb anyagai az érett istállótrágya és a komposzt. Mindkettő gazdag tápanyagokban, a víztartó és vízáteresztő képességet egyaránt fokozzák. A termékenység megőrzéséhez nagy mennyiségre van szükségünk belőlük. Ha nem tudunk istállótrágyát szerezni, megfelel helyette az érett komposzt is. Különösen előnyös, tápanyagokban gazdag a gilisztakomposzt, ami olyan anyagokat tartalmaz, amelyek kártételeket és betegségeket előznek meg, kovasavakat, aminosavakat, enzimeket. Nagyon fontos tudnunk, hogy a gyökerek fejlődését is serkenti. Az istállótrágyát vagy a komposztot ősszel alaposan dolgozzuk be a talajba. A növekedés időszakában a talaj felületét takarjuk be vastag mulcsréteggel. Ez hátráltatja a gyomok kikelését és később bedolgozható. A kiegészítő anyagok, mint a gombatrágya, a tőzeg kiváló talajjavítók, de tápanyagokat szinte alig tartalmaznak. Talajtípustól, évszaktól és növényfajtól függően más és más a talaj szervesanyag szükséglete. Kedvező esetben, zöldségesben négyzetméterenként két tízliteres vödörnyi istállótrágya vagy komposzt elég, mulcsozásra egyvödörnyi anyagot használunk. Ez a mennyiség gyümölcsfák, bokrok és dísznövények esetében is elegendő. Ezek azonban csak tájékoztató adatok, sose tudunk túl sok szerves anyagot, bedolgozni, s ezért nyugodtan használjunk többet, ha nagyobb mennyiség áll rendelkezésünkre.

Amit a komposztról tudni kell

Minden kertben kell komposztot termelni, mert ez által jelentős mennyiségű szerves anyag kerül vissza talajba. A komposzt életteret biztosít a talaj mikrobáinak, lazítja a földet, javítja a vízháztartást és elősegíti a begyökeresedést. Vízáteresztő talajoknál (pl. homoktalajok esetében a, különben leszivárgó csapadékot és a benne feloldott tápanyagokat megköti és tárolja. A lomblevelek, a zöldségfélék hulladéka, a gyep nyiradéka, pusztuló egynyáriak a növekedési időszak végén, valamennyien gazdagok tápanyagban, s pazarlás lenne elszállítani vagy megsemmisíteni azokat. Ha ezeket, az anyagokat kezelés nélkül egyszerűen a talajba ássuk, többet árthatunk, mint használnánk, mivel a lebontás folyamatában részt vevő baktériumoknak életfolyamataikhoz nitrogénre van szükségük. Nitrogén forrás híján ezt a fontos tápanyagot a talajból vonják el, a növényekben hiánytüneteket okozva. Ezzel szemben a komposztálódás folyamán, a növényi maradványon az Azotobakter nevű baktériumfajok szaporodnak el. A komposztálódás számukra kedvező életfeltételeket biztosít, mert megkötve a levegő nitrogénjét, azt más mikroorganizmusok számára is felvehetővé teszi. Így a jó komposzt a talajból sohasem von el nitrogént, sőt jelentősen növeli annak mértékét. Minthogy a komposztálódás időigényes folyamat, a jól tervezett biokertben állandóan két komposztálónk legyen. Amíg az egyik háborítatlanul érlelődik, a másikat folyamatosan feltölthetjük.





4/25

Hogyan készítsünk jó minőségű komposztot?

A komposzthoz mindenekelőtt megfelelő nyersanyag kell. Ezen kívül a megnyugtató eredmény elérésében egész sor, tényező játszik szerepet: a levegő, a nitrogéntartalma, a mész, a nedvesség, a meleg és a baktériumflóra. és újabb kertészkedőknek íródott könyvekben számtalan ajánlást találunk arra, hogy a komposzthoz mit szabad felhasználni, és mit nem. A szabály azonban nagyon egyszerű: semmit ne hagyjunk kárba veszni, ami komposztálható. Eredetileg majdnem minden szerves anyag komposztálható, kivételt csak azok képeznek, amelyek az egészségre ártalmasak lehetnek: beteg növényi részek, főzés maradéka stb.

A levegő mozgása a komposztprizmában

A levegőnek a komposztprizmában döntő szerepe van. Ha a nyersanyag levegőtlenné préselődik és nem kívánatos anaerob baktériumok, szaporodnak el benne, tevékenységük folytán például a fűnyiradék bűzlő, rothadó masszává válik, amely a kertben teljesen értéktelen. A jó légcsere a prizmában a komposztálás alfája és omegája. A légmozgás biztosítására fontos, hogy az anyagokat ne dobjuk válogatás nélkül a prizmára, hanem az egyes alkotóelemeket keverjük, például a nagy tömegű gyepnyiradék önmagában tömör, levegőtlen lenne, ezért a komposztprizma mellett gyűjtsünk össze lazításra használható szálasabb, rostos szerkezetű anyagokat. A füvet, apró gyomot keverjük durvább, nagyobb gyomokkal, felaprított papírral vagy szalmával.

A nitrogén

A komposztprizmában felszaporodó baktériumoknak „üzemanyagként" szükségük van nitrogénre, s ehhez nitrogénben gazdag trágyaféle az ideális. Erre a célra tyúktrágya a legalkalmasabb. Ha istállótrágyát nem tudunk beszerezni, akkor a kereskedelemben kapható komposzt-adalékot (startert) vásároljunk, amely a fenti elvárásoknak teljesen megfelel. Ezek a legtöbb kertészeti szaküzletben beszerezhetők. Az algakészítmények, például az alginit éppen ennyire alkalmasak arra, hogy a komposztálódást jól beindítsák. Alkalmas lehet, de egy kicsit drága a vérliszt, mely szintén nagyon jó nitrogénforrás. Ezekből az anyagokból csak kis mennyiségeket használjunk, mindenesetre kevesebbet, mint amennyit a gyártók ajánlanak! Tulajdonképpen elég, ha a komposztot 30 cm-es rétegenként vékonyan beszórjuk.

Ami nem kerülhet a komposztprizmába

• A beteg, vagy kártevőktől hemzsegő anyagokat azonnal égessük el! • A kitermelt burgonya fennmaradó szárrészeit a gumó és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt ne komposztáljuk, hanem égessük el!





5/25

• A fák, és cserjék nyesedéke lassan komposztálódik, ezért csak megfelelően darabolva kerülhetnek a komposztra! • A főtt konyhai hulladék, maradék gyakran rothadni kezd, nyüvesedhet, fertőzővé válhat! •Tarackos évelők gyökerét ne vessük a komposztra, mert ott tovább szaporodhatnak, inkább égessük el! Ilyenek a tarackbúza ( Agropyron repens), a podagra (Aegopodium podagra), az apró szulák (Convolvulus arvensis), a kúszóboglárka (Ranunculus repens) • Gyakran olvasható, hallható, hogy a komposztálódás során keletkező hő minden gyommagot csíraképtelenné tesz. Ez azonban csak nagyon magas hőmérsékleten igaz, és ezt a hőmérsékletet a prizma a valóságban, a legtöbb esetben nem éri el. • Természetesen ne kerüljön a komposztba olyan anyag sem, amely nem bomlik el. Az üveg- és cseréptörmelék, a konzervdoboz, a műanyag sosem a komposztra, hanem mindig a szemeteskukába való.

Mész Mész adagolásával a komposzt „édes" lesz, savanyú kémhatása csökken, pH-értéke

emelkedik. Akinek meszes talajú kertje van, inkább ne meszezze a komposztot, mert a savasabb kémhatású komposzttal közömbösítheti kissé földje lúgosságát. Ha a meszezést

elutasítjuk, arra is kell gondolnunk, hogy annak a humusz felépítésében fontos szerepe van, jelenlétében a humifikáló baktériumok intenzívebben működnek, s e nélkül a folyamat sokkal

hosszabb ideig tart. Ajánlatos a prizma minden 30 centiméterére egy, az aktivátoroknál vastagabb mészréteget szórni. A meszet különböző formában kínálják: égetett mész, oltott

mész, szénsavas mész, algamész.

Víz A komposztálás folyamatában nagy jelentősége van a víznek. Normális körülmények között a komposzthoz felhasznált zöld anyag elegendő vizet tartalmaz, különösen, ha fűnyiradékot is keverünk közé. Forró nyáron mégis előfordulhat, hogy a komposztprizma felülete kiszárad. Ilyenkor ne feledjük el egy kissé megöntözni! Hasonló történhet, ha szalmát használtunk. A szalma jó komposztadalék, a légcserét elősegíti - különösen, ha könnyen tömődő gyepnyiradékhoz keverjük-, de előbb gondosan meg kell nedvesíteni! Ha más közegünk nincs, a szalma magában is jól komposztálható. Én mindenesetre ügyeljünk a prizma megfe-lelő átnedvesítésére.

Komposztstarterek A kereskedelemben számos komposztstartert, vagy mint neve is mutatja indító-gyorsító anyagot kínálnak. Bár ezek a készítmények összetételükben különböznek egymástól, valamennyien baktériumokat, gomba-oltóanyagokat, tehát élő talajmikrobákat tartalmaznak, gyakran nitrogénnel, valamint agyaggal és egyéb ásványokkal kiegészítve. Ezek a kezdők segítségére lehetnek, de mint azt már fent írtam, nem feltétlenül szükségesek. Aki egyszer már sikeresen készített komposztot, annak további „starter" teljesen szükségtelen. Ha igazán helyesen akarunk eljárni, hintsünk néhány lapát kész komposztföldet, vagy a rostálás után





6/25

visszamaradó, még nem egészen humifikálódott, darabosabb „rostaalját" a készítendő prizma egyes rétegei közé.

Hő A komposztálódás folyamatát a hő kétségtelenül meggyorsítja. Nyáron két-három hónap után már használható komposztot nyerünk. Az átalakulás folyamata télen úgy lelassul, hogy a komposzt nem lesz kész tavasz előtt.

A szélein kövekkel rögzített sötét fóliával összegyűjtjük a hőt, és egyben megakadályozzuk a télen komoly gondokat, okozó túlnedvesedést. Fólia helyett más anyagokat is felhasználha-tunk a prizma takarására.

Baktériumok

Végül, de nem utolsósorban a lebontás folyamatához baktériumokra van szükség, s ez munkánk legegyszerűbb része. Egy marék földben mikrobák milliói nyüzsögnek, s ha a komposztra gyomok kerülnek, a gyökereiken tapadó földben elegendő ilyen segítségre tettünk szert. Ajánlják, hogy terítsünk vékony földrétegeket a növénymaradványok közé, de szerintem ez szükségtelen.

Komposzttárolók

Komposztprizmát a kert bármely sarkába építhetünk. Tároló segítségével jobb minőségű komposztot nyerünk. A minden oldalról nyitott prizma felülete könnyen kiszárad, s az egész anyagot 2-3 alkalommal át kell rakni, hogy a még nem korhadó külső anyagok belülre kerüljenek. A komposzttároló nagysága a kert méreteitől függjön! A kertészeti szakboltokban, számos kivitelben kaphatók. Néhány eladó magasztalja azt a kivitelt, amelynél a komposztálandó anyagot fent csak be kell rétegeznünk, míg lent folyamatosan kitermelhető a jól érett komposzt. Ilyen ígéreteknek ne adjunk hitelt! Két tárolóra van szükségünk, amíg az egyikben az anyag korhad, humifikálódik, addig a másikat folyamatosan tölthetjük.

A legokosabb lécekből egy ládát készíteni, amit egyik oldalán hozzáépítéssel bővíteni tudunk. Nem nehéz komposzttárolót saját kezűleg építeni. E célra leginkább a fa felel meg, amely esztétikus, olcsó, egyszerűen megmunkálható. Használhatunk azonban téglát, kiselejtezett műanyaghordót, cölöpökre rögzített drótfonadékot, sőt készen kapható komposztzsákot is.





7/25





8/25





9/25





10/25





11/25





12/25

Fás anyagok komposztálása

Fák és cserjék nyesedékét, kérget nem szabad felaprózás nélkül a prizmába rétegezni, mert humifikálódásuk hosszú időt vesz igénybe. A kéreg lignint tartalmaz, mely a baktériumok számára nehezen leépíthető anyag, ezért ez a feladat a lassabban működő, a baktériumoknál kevesebb levegőt, de több fényt igénylő gombákra hárul. A fás maradványok előzetes feldarabolásával, aprításával a lebomlás folyamatát gyorsíthatjuk, a gombák „munkáját" megkönnyíthetjük. Praktikus kis aprítógépeket lehet kapni, beszerzésük kifizetődő, ha a költségektől nem riadunk vissza. Igaz, hogy időbe kerül, amíg az egész anyagot feldolgozzuk, de ezzel értékes komposztadalékot nyerünk, mivel a darabos, lassan korhadó fadarabkák elősegítik a prizma jó légcseréjét. Az apróra darabolt fás részeket dísznövényágyak felületére mulcsrétegként teríthetjük, ahol hozzájárul a csapadék tárolásához és a gyomok elfojtásához.





13/25

Komposztálásra szánt anyagok kezelése

Az igazán jó komposzt ideális esetben barna és morzsalékos szerkezetű, az őszi erdő kellemes illatát árasztja. A gyakorlatban azonban ilyet ritkán tudunk készíteni. Jó esélyeink vannak tavasszal és nyáron, ha a tároló elég nagy és csak a legjobb minőségű szerves anyagot használjuk. Egy kisebb komposztprizmán - ahol mindenféle hulladékot összegyűjtünk, közel sem tudunk ilyen jó eredményt elérni. Többnyire egyenetlen, a korhadási folyamat különböző fázisaiban lévő, csak félig bomlott rostos anyagot, tartalmazó komposztföldet kapunk. Ezen azonban ne keseredjünk el, mert még az ilyen komposzt is jobb a semminél. Javítja a talajt, s biztosan nem káros, legfeljebb csak hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy humusszá váljon. Sok kertész szívesen használ félig érett komposztot a fák alatti tányérok és a cserjék talajának takarására. A humifikálódott anyagok táplálják, míg a még nem egészen elbomlottak serkentik a talajéletet.

Jó minőségű használható komposzt nem keletkezik magától, meg kell érte dolgozni. Minden egyes adalékot másképpen kell kezelni, a fű nyiradékát, mielőtt a komposztra kerül, rostos, durvább anyaggal kell kevernünk, hogy ne kezdjen el rothadni. Erre nagyobb gyomnövények, felaprított újságpapír vagy szalma is alkalmas.

A szalma nagyon jó erre a célra, ezért a komposzttároló mellett mindig tároljunk egy bála szalmát. Nagyon fontos óvó rendszabály azonban: a szalma nagyon száraz, ezért mielőtt a prizmára kerülne, feltétlenül nedvesítsük át. Az újságpapír lassabban bomlik, de megéri a kitartás, mert kiváló adalék, különösen nedves zöldanyag komposztálásához. Négyrésznyi gyepnyiradékhoz használjunk egy résznyi aprított újságpapírt. Sose tegyünk a komposztra összegyűrt újságot, mert nehezen bomlik. A színes magazinok papírja nem alkalmas komposztálásra, nehezen bomlik és sok ólmot tartalmaz.

Konyhai ételmaradékot egyáltalán ne tegyünk a komposztra, mert a romló, fertőző anyag a rovarokat (légynyüvek) is vonzza.

A burgonyahéj esetleg kihajt még a prizmában, vagy már a felhasználás után, de ezeket a hajtásokat könnyen el tudjuk távolítani. Természetes alapanyagú textíliákat is felhasználhatunk, ha azokat előbb feldaraboltuk.

Az egy év folyamán előállított komposzt mennyisége nemcsak a felhasznált anyagoktól, de az időjárástól is függ. Meleg időjárású években egy tárolóból két, némi szerencsével akár három alkalommal is kitermelhetjük a kész, megfelelően érett komposztot, először nyárelőn, másodszor nyárutón, s némi szerencsével a következőt kora tavasszal.





14/25





15/25

Hogyan rétegezzük az anyagokat a komposzttárolóban?

A komposzttartót állítsuk síkfelületre, lehetőleg a talajra. A berakást mindig durva anyagok-kal, lótrágyával, szalmával vagy már fásodó, durva gyomokkal kezdjük, így a levegő mozgását semmi sem fogja akadályozni. Erre rakjunk egy 15 cm vastag réteget, szórjunk rá némi komposztstartert vagy nitrogéntrágyát. Helyette használhatunk ismét egy réteg nagy nitrogén tartalmú lótrágyát, amely a komposztálódás folyamatát meggyorsítja. Erre következik ismét egy 15 cm vastag réteg, amit kevés káliumtartalmú műtrágyával hintsünk meg. Így folytassuk tovább, amíg a tárolót meg nem töltjük. Végül takarjuk le egy darab szőnyeggel, vagy egyéb légáteresztő anyaggal, amely megőrzi az egészet a kiszáradástól, de a túlzott megázástól is. Az így kezelt anyag nagyon gyorsan lebomlik, s közben szemmel láthatóan összeesik. Kitermelés után helyet ad a következő adagnak.





16/25

Lombföld készítése, komposztálása

A lomb komposztálása magas lignintartalma miatt hosszú időt vesz igénybe. Ahhoz, hogy morzsalékos szerkezetű, jó minőségű komposztföld keletkezzék, legalább kétévnyi időre van szükség, de megéri a várakozás! Az értékes lombból készült komposztot (lombföldet) kár mulcsozásra használni vagy a talajba forgatni, inkább cserepezéshez vagy vetőládába használ-juk. A lomb bomlási folyamata jelentősen eltér más anyagok komposztálódásától. Míg egyébként főként baktériumok működnek közre, addig a lomb gombák segítségével bomlik le, s ezek több fényt és kevesebb levegőt igényelnek, mint a baktériumok. Ezért a komposzttárolót olyan sarokba telepítsük, ahol a lomb hosszabb ideig zavartalanul korhadhat, komposztálódhat.

Legalább két komposztprizmára van szükségük, mert a lombföld csak két év múltán használható. E célra egészen egyszerű, karókból és drótfonatból készült tárolót építsünk.

A berakott lombot rétegenként nyomjuk, tömörítsük össze, mielőtt újabb adagot hordanánk rá. Száraz nyarakon némi vizet igényel a lombtömeg, egyébként magától, forgatás nélkül is szépen lebomlik.





17/25

Lombföld komposztálására készített tároló: Szükségünk van 4 db 1 m-es facölöpre, valamint 4 m drótfonadékra.

Üssük le a karókat egy 1 X 1 m-es területen, majd vegyük körbe a drótfonallal és rögzítsük.

Felületi komposztálás

A komposztkészítés idő- és fáradtságigényes művelet egy elfoglalt kertésznek gyakran nincs ennyi ideje. Hogy az értékes szerves anyag mégse vesszen kárba, alkalmazzuk a felületi komposztálás jól bevált módszerét. Lényege, hogy egy nem túl vastag réteg szerves növényi anyagot a zöldségsorok vagy egyéb takaratlan talajfelületek tetejére rétegezünk. Különösen hasznos megoldás a sokat taposott utakat és a fák tányérját felületi komposztréteggel takarni. Ez az eljárás inkább csak haszonkertben javasolható, ahol az esztétikai elvárások sokkal csekélyebbek.

Kihordás előtt a gyomokat feltétlenül hagyjuk meglankadni, nehogy újra begyökeresedjenek.





18/25

Trágyaföld készítése, komposztálása

Az istállótrágya a közönséges komposzt számára is nagyon jó tápanyagforrás. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nagyobb mennyiségű istállótrágyával rendelkezünk, akkor trágyaföld előállítására alkalmas komposztprizmát készíthetünk. A trágyaföld a rendkívül tápanyagigényes növények számára készül.

Általánosan bevált módszer szerint 20cm vastag trágyarétegre váltakozva vékony földréteget kell teríteni. A prizma ne legyen túl laza, ezért tapossuk meg! Ne használjunk meszet, mert hatására a kötött nitrogén légnemű ammóniákká alakul, s nagy része elillanva kárba vész. Ha a trágya nagyon szalmás volt, a prizmát erősen meg kell nedvesíteni, de csak annyira, hogy jó nedves legyen, ám ne váljék csöpögősen vizessé!

A trágyaföldet három hónap elteltével át kell forgatni. További három-négy hónap múltán felhasználható földdé érik.

Szerves trágyák

Lótrágya: A friss lótrágyát nem szabad közvetlenül a növények mellé teríteni, mert a leveleken és szárakon égéseket okozhat. Ha érlelés nélkül a talajfelszínre terítjük, a tápanyagok jelentős





19/25

része elvész, s a benne található szalma hosszú ideig nem képes lebomlani. Két lehetőségünk van, kisebb mennyiségű lótrágyát használjunk a komposzthoz, ahol nitrogéntartalma miatt segíti a lebomlás folyamatát, nagyobb mennyiséget komposztáljunk magában. Ehhez lehetőleg beton alapon tároljuk. Mivel ez a laza szalmás tömeg könnyen kiszárad, az egyes komposztprizmába rakott rétegeket folyamatosan tapossuk meg. Télre takarjuk le az egészet fóliával. A lótrágya néhány hónap után már használható. Ha az alomként használt szalma egészségre káros anyagoktól szennyezett, (rovarirtók, gyomirtók stb.) hagyjuk a trágyát egy éven át érlelődni. Tápanyagtartalom Nitrogén 0,6 % Kálium 0,4% Foszfor 0,6 % Minden nyomelem benne van A felhasználás mennyisége: 9-15 kg/m² Sertéstrágya Bár a sertéstrágya hidegebb és nedvesebb, mint a ló-, illetve marhatrágya, nagy tápanyagtartalma miatt mégsem megvetendő.

A lótrágyához hasonlóan kell kezelni, de mert nehezebb, a prizmába rakás során nem kell megtaposni. Tápanyagtartalom Nitrogén 0,6 % Kálium 0,4% Foszfor 0,6% Minden nyomelem benne van A felhasználás mennyisége: 9-15 kg/ m² Juhtrágya A jól kezelt juhtrágya a legértékesebb istállótrágya, az almozásra használt szalma sem hiányzik belőle. Tápanyagtartalma olyan magas, hogy megéri a karámból begyűjteni. Fél zsák juhtrágyával egy közepes kertet egy éven át trágyalevezhetünk. Tápanyagtartalom Nitrogén 0,8% Kálium 0,4% Foszfor 0,5 % Minden nyomelem benne van Trágyalevezéshez használjuk Baromfitrágya A tömény baromfitrágya rendkívül magas arányban tartalmaz nitrogént, ezért sose használjuk hígítás nélkül! Ha valahol hagyományos gazdaságban szalmaalmozású baromfitrágyát kínálnak, feltétlenül vásároljunk nagyobb mennyiséget, s a lótrágyához hasonlóan tároljuk. Ha magunk is tartunk baromfit, trágyájukat, mint jó nitrogénbázist, használjuk fel komposzt készítéséhez. A nagyüzemi tartásból származó tyúktrágyát szalmával együtt komposztáljuk. A komposzttartó aljára helyezzünk egy réteg szalmát, nedvesítsük meg, majd rakjunk bele egy réteg tyúktrágyát. Újabb szalmaréteg után ismét trágya következzék. A szalmát mindig nedvesítsük meg. Ezt addig ismételjük, míg a tároló megtelik. Legfelülre egy réteg trágya kerüljön. Ezt a prizmát legalább egy éven át hagyjuk érlelődni, mert a baromfitrágya takarmányból származó hormonokat tartalmazhat.





20/25

Tápanyagtartalom Friss nedves tyúktrágya Nitrogén 1,5% Kálium 0,5% Foszfor 1,5% Minden nyomelem benne van A felhasználás mennyisége: 3,25-4,5 kg/ m² Szárított tyúktrágya Nitrogén 4,0% Kálium 1,5% Foszfor 4,0 % Minden nyomelem benne van A felhasználás mennyisége : 20-30 g/ m² Egyéb állati eredetű trágyafélék A galambtrágyát a tyúktrágyához hasonlóan használjuk, nitrogéntartalma még magasabb, mint az utóbbinak, ezért érdemes a helybéli galambtenyésztőkkel kapcsolatot keresni. A nyúltrágya ideális összetételű, de általában csak kis mennyiségben található. A tyúktrágyához hasonlóan használjuk.

A kecsketrágya a lótrágyához hasonlóan komposztálandó és használandó, minősége még jobb is, mint annak.

Komposzt készítése letermett gombatrágyából A gombatermesztés melléktermékét istállótrágya helyett lehet használni, ha tekintettel vagyunk korlátozott értékeire. A gombatermesztés alapja a gombacsírával beoltott szalmás lótrágya, amit azután a termesztőhelyen tőzeg és mésztartalmú ásványok keverékével borítanak be. A gomba letermését követően többnyire közvetlenül a termelő gazdaság árusítja, vagy megfelelő kiszerelésben nagyobb kertészeti árudákban kínálják megvételre. Már maga a gombatermés is a jó lebomlás, komposztálódás bizonyítéka. Ennek ellenére hagyjuk az anyagot egy éven át prizmában pihenni, hogy egyrészt a gombalegyek ellen használt rovarölő szer maradványai kilúgozódjanak, másrészt a benne még esetleg szaporodó kártevőktől megszabaduljunk. Az év elteltével a szubsztrátum a durva tőzeghez hasonló szerkezetű anyaggá válik. A gombatrágyát fejtrágyaként, közvetlenül a növények köré használjuk, de fiatal palánták esetén legyünk óvatosak, mert gyökerükön égéseket okozhat. Mésztartalma miatt a gombatrágya nagyon lúgos kémhatású. A gombatermesztők a trágyához gipszet is adagolnak, mely az anyagrészecskéket megköti. Ezen tulajdonságai, természetes talajjavító hatása, s a benne található szerves anyagok miatt a gombatrágya az agyagos, nehéz talajok ideális javító anyaga. A felhasználás mennyisége : 1-1,5 kg/ m²





21/25

Komposztált fenyőfakéreg

A fafeldolgozó ipar évente sok ezer tonna fenyőkérget hánt le, amelyet apróra darabolva, esetleg félig komposztálva értékesít.

Az aprított kérget a biokertészek a gyomok elfojtására felhasználható kiváló mulcsanyagnak tekintik. Említést érdemlő tápanyagtartalma nincs, s talajjavító anyagként két nagy hátránya is van, drága és nehezen lebomló anyag. A baktériumok a kéreg lignintartalmát lassan építik le. Ha tehát talajjavításra kérget használunk, nitrogéntartalmú trágyát is kell a talajba keverni. Egyébként csak mulcsanyagként alkamazzuk.

A felhasználás mennyisége : 5-7 cm vastag réteg mulcsozásra, a dísznövényágyi gyomok elfojtására.

Tőzeg

Zsákolt tőzeget minden kertészeti szakboltban vásárolhatunk. A sötétebb színű lápföld régebbi eredetű és bomlásra hajlamosabb, mint az újabb eredetű, sphagnumból keletkező, barna színű és sokkal stabilabb szerkezetű mohatőzeg.

A lápföld gyorsan bomlik, s vizes körülmények között áthatolhatatlan masszává válik. Ez az anyag cserepezésre egyáltalán nem, talajjavító anyagként is csak módjával használható. Ezzel szemben a mohatőzeg igen jó talajszerkezet-javító anyag, de nagyon drága.

Sok kerttulajdonos nagy mennyiségű tőzeget használ abban a hiszemben, hogy a tőzeg jó trágyaféle is, de a valóságban említésre méltó tápanyagtartalma nincs, tehát trágyaként nem használhatjuk fel. A szaküzletekben egyébként sok különböző tőzegkeverék kapható, melyeket nitrogénnel, foszforral, káliummal és nyomelemekkel kellőképpen elláttak. Mint biokertésznek, a tőzegfelhasználással kapcsolatban aggodalmaim vannak, mert a tőzeget kitermelve a mohalápok megszűnnek, s ezzel elpusztítjuk az utolsó természetes nedves területeket növény- és állatvilágukkal egyetemben.

Ha tehát lemondunk a tőzeg felhasználásáról, azzal jelentősen hozzájárulunk a természet és a környezet megóvásához.

Talajjavítás céljára csak kivételes esetekben használjuk! Mivel 15-ször ónnyi vizet képes megkötni, mint a súlya, visszatartja a vízben oldódó tápanyagokat, lazítja a nehéz talajt, amivel megkönnyíti a növények növekedését. Nehéz talajok esetében vetés előtt keverjünk a felső gyökérzónába 2,5-5 cm mélyen egy kevés tőzeget, ami fellazítja a felszíni rétegeket. Hasonló céllal használható cserepesnövények földjébe is. Még egy fontos figyelmeztetés: Ha a tőzeg egyszer kiszárad, nagyon nehéz ismét átnedvesíteni! Emiatt használat előtt feltétlenül alaposan locsoljuk meg, és folyamatosan tartsuk nedvesen! A felhasználás mennyisége : 4-5 kg/ m²





22/25

A gilisztakomposzt

Bár mindig hasznosnak tartották, néhány év óta különösen sokat foglalkoznak a tudósok a giliszták szerepével a hulladékok lebontásában. Kimutatták, hogy a talajban, istállótrágyában és komposztban is hasznosak a biogazdának. Megállapították, hogy az egészséges talajban négyzetméterenként 100 - 400 giliszta él.

Hektáronként ezek a kis gyűrűsférgek 40-100 tonna tisztakomposztot állítottak elő, és ez az anyag kimondottan termékeny. Körülbelül ötször annyi, a növények számára felvehető nitrogént, hétszer több oldható foszfátot és tizenegyszer több káliumot tartalmaz, mint a környező talaj.

A giliszták haszna a talaj számára: A giliszták főként szerves anyagokkal táplálkoznak. Az emésztés során a hulladékokat egyszerűbb felépítésű anyagokká bontják, s ezek kis gömböcskék formájában kerülnek ki az emésztőcsatornájukból. Ezeket a gömböcskéket nyálkás burok veszi körül, ami összetartja azokat. Ettől javul a talaj szerkezete, s ideális feltételek alakulnak ki a növényi gyökér fejlődés számára.A gömböcskékben a tápanyagok a növények számára felvehető formában vannak jelen, s lassan, a növény igényeinek megfelelően válnak szabaddá. A túlzott, hirtelen ásványianyag-feldúsulás így semmi gondot nem okoz a növények anyagcseréjében. A giliszták földbéli járataikat váladékaikkal tapétázzák ki, a gyökerek ezekben a járatokban könnyen fejlődnek, utat törnek, s egyben kész, felvehető tápanyagokat találnak. Még a talaj víztartó képessége is jelentősen, körülbelül a tőzeg szintjére emelkedik.

További előnyük, hogy a szerves hulladékok darabolása, felaprózása folytán segítik, támogatják a mikrobák tevékenységét. Ezen túl a mikroszkopikus parányok életfolyamatait előnyösen befolyásoló enzimek egész sorát termelik. Rövidre fogva a szót, a talajban, istállótrágyában, vagy komposztban élő giliszták meggyorsítják a lebontás folyamatát, s a kertész olyan végterméket nyer, amely a talaj javításához és a növény jó tápanyagellátásához a legkedvezőbb módon járul hozzá.

Ezen túl a giliszták fokozzák a növények kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló képességét. Az almafa varasodásának kórokozója az ősszel lehulló levelekben is áttelel. A fertőzött leveleket feldolgozó giliszták azonban a levéldarabkákkal együtt megemésztik a gomba spórákat is, ezzel a következő évi fertőzést jelentősen visszaszorítják.

A gilisztahumusz a növényi növekedést serkentő enzimeken, aminosavakon és antibiotikumokon kívül még kovasavat is tartalmaz. Számos vizsgálat bizonyította, hogy kovasav hatására szilárdabb növényi szövetek alakulnak ki, melyeket a gombaspórák, tetvek stb. sokkal nehezebben képesek megtámadni, s inkább a gyengébb, lazább szövetű tápnövényeket rohamozzák meg.





23/25

Hogyan tenyésszünk otthon gilisztát?

Bizonyos ráfordításokkal magunk is tudunk gilisztát szaporítani. A giliszta tenyésztésére alkalmas láda elkészítése után be kell szereznünk a megfelelő gilisztafajt.

Az úgynevezett trágyagilisztát (Eisenia foetida) gyakran használják a horgászok csalinak. Ezek az állatok leginkább istállótrágyában vagy komposztban találhatók, viszonylag rövid életűek és nagyon gyorsan szaporodnak.

Ha otthon a komposzton vagy a trágyában nem találnánk, szerezzük be horgászok számára üzemelő boltokban vagy tenyésztőtől.

A gilisztáknak az a számunkra előnyös tulajdonságuk, hogy mindig a talaj felső rétegébe vándorolnak. Ha egy réteg szerves anyagot már megemésztettek, a frissen ráhelyezett felső zónába vonulnak. Ezt a jellegzetességet oly módon hasznosíthatjuk, hogy a gilisztakomposzt termelésére alkalmas ládát úgy építjük meg, hogy a már feldolgozott kész anyagot alulról folyamatosan ki tudjuk termelni. Ezáltal a giliszták mindig bennmaradnak, s munkájukat az újabb, friss, felső rétegben folytatják.

A giliszták a szerves anyagok feldolgozásával szinte csodát művelnek. Hasznosítanak a pázsitnyesedéktől kezdve a konyhai hulladékon keresztül szinte minden szerves anyagot. Még a nedves újságpapírdarabok sem jelentenek kivételt, feltéve, hogy azt csak mértékkel adagoljuk. Ami a komposztprizmára áll, az itt is érvényes keverjük a nyersanyagokat, s egyféléből ne használjunk túl sokat. Csak istállótrágyát alkalmazhatunk „tisztán" magában. Különben jól keverjük össze a különböző növénymaradványokat, s minden héten töltsünk bele újabb réteget. A gilisztakomposzt termeléséhez beállított ládát a kert védett, meleg részére helyezzük, mert lakói 7°C alatt nem „munkálkodnak" és fagyos földben elpusztulnak. Optimális működési körülmény számukra a 20-24°C-os, állandóan nedvesen tartott közeg. Hűvös időben takarjuk le a giliszta-tenyészetet egy régi szőnyegdarabbal, hogy lehetőleg mi-nél több meleget tároljunk benne. Hőségben nedvesítsük meg a ládában lévő anyagot, kétség esetén inkább legyen túlságosan nedves, mint egy kicsit is száraz.

Gilisztakomposzt termelésére alkalmas láda építése

Építsünk először egy 60 cm magasságú, 60 X 90 cm alapterületű ládát. Helyezzük az egészet olyan magas lábakra, hogy a talicskánk aláférjen. Szegezzünk 5 cm-es drótfonadékot a láda aljára, s végül a láda egyik oldalán készítsünk két nyílást. Ebbe kerül majd a megfelelő méretű lécekből készített, nagyon fontos kaparó vagy csuszka. A kész láda aljára fektessünk egy ív újságpapírt amit előbb megnedvesítettünk. Erre kerül egy réteg komposzt vagy istállótrágya, s egy maréknyi giliszta. Ezután következzen a feldolgozásra szánt nyers szerves anyag. Az egészet takarjuk be egy régi szőnyeggel vagy levegőzést biztosító fóliával. A komposztládát fokozatosan töltsük fel. Hetente sose tegyünk bele 7 cm-nél vastagabb réteget. A többit tartsuk a láda mellett, amíg az előző réteget át nem dolgozzák a giliszták. A kész komposztot a láda alá tolt talicskába kotorjuk.





24/25

A gilisztakomposzt felhasználása

A földkeverékek legértékesebb és vásárolva tapasztalhatjuk, hogy a legdrágább alkotórésze a gilisztakomposzt. Tápanyagokban gazdag, mikrobák hasznos légióinak táptalaja. Használjuk takarékosan! Az egyenletes elosztás biztosítására mindig nagyon gondosan keverjük össze a komponenseket! Kiváló hatású, ha a dísznövények, a gyümölcsös és a zöldséges talaját mulcsozzuk vele. Száraz talajok esetében szórjuk a vetőbarázdába vagy kapáljuk bele a vetésre szánt ágy felső rétegébe. Morzsalékos szerkezetű, tápanyagokban gazdag, élő feltalaj keletkezik. Ládába történő vetéshez is készíthetünk belőle földet, ha egy rész gilisztakomposztot két rész tőzeggel keverünk. Cserepezéshez tőzeg és gilisztakomposzt 1:1 arányú keverékét használjuk. A gilisztahumusz előnyei akkor érvényesülnek a legjobban, ha sekélyen, mindössze 3-5 cm mélyen dolgozzuk a talajba.





25/25



komposztálás - modulfüzet

Documents