kÉpzÉsi t[jÉkoztatÓ bsc kepzesi... · 1 budapesti műszaki és gazdas{gtudom{nyi egyetem...

1

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem

Gépészmérnöki Kar

KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

az energetikai mérnöki alapszak (BSc)

2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére

Össze{llította:

Dr. Bihari Péter

egyetemi docens, szakfelelős

Budapest, 2012. szeptember

Az aktu{lis t{jékoztató letölthető:

http://www.gpk.bme.hu/BSc/Alapszakok

http://www.gpk.bme.hu/BSc

2

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ ............................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1. Az energetikai mérnöki p{ly{ról és képzésről .................................................................................................... 3

2. a kétciklusú képzés .................................................................................................................................................. 6

3. A kredit-rendszer fő von{sai.................................................................................................................................. 9

3.1. Alapvető szab{lyok .......................................................................................................................................... 9

3.1.1. A kreditpont ............................................................................................................................................... 9

3.1.2. A tanulm{nyi munka mennyiségének mérése ...................................................................................... 9

3.1.3. A tanulm{nyi munka minősítése ............................................................................................................ 9

3.1.4. A kredit-rendszerrel kapcsolatos szab{lyoz{sok .................................................................................. 9

3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai ....................................................................... 10

4. Az oktató munk{ból részt v{llaló karok és szervezeti egységek .................................................................... 12

5. A tant{rgyak kódrendszere .................................................................................................................................. 14

6. Az energetikai mérnöki alapszak tananyaga és tant{rgyai ............................................................................. 16

6.1. Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga ........................................................................................... 16

6.2. A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata ..................................................................................... 17

6.3. A szakir{nyok tantervei ................................................................................................................................. 18

6.3.1. Atomenergetika szakir{ny ..................................................................................................................... 18

6.3.2. Épületenergetika szakir{ny .................................................................................................................... 20

6.3.3. Hőenergetika szakir{ny .......................................................................................................................... 21

6.3.4. Vegyipari energetika szakir{ny ............................................................................................................. 22

6.3.5. Villamos energetika szakir{ny ............................................................................................................... 23

7. Tant{rgyak ismertetése ......................................................................................................................................... 24

7.1. Természettudom{nyos alapismeretek ......................................................................................................... 24

7.2. Szakmai törzsanyag ........................................................................................................................................ 28

7.3. Gazdas{gi és hum{n ismeretek .................................................................................................................... 37

7.4. Differenci{lt szakmai ismeretek ................................................................................................................... 39

7.4.1. Atomenergetika szakir{ny ..................................................................................................................... 39

7.4.2. Épületenergetika szakir{ny .................................................................................................................... 45

7.4.3. Hőenergetika szakir{ny .......................................................................................................................... 49

7.4.4. Vegyipari energetika szakir{ny ............................................................................................................. 54

7.4.5. Villamos energetika szakir{ny ............................................................................................................... 59

7.5. Kritérium tant{rgyak, Szakdolgozat ............................................................................................................ 64

7.6. Szabadon v{lasztható t{rgyak ...................................................................................................................... 65

3

ELŐSZÓ

A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta

folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Eu-

rópai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s kép-

zést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai

mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi

szakon hétszemeszteres. Az energetikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra,

hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot

biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten ren-

delkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt.

Az ön{lló energetika szak 1987-ben jelent meg a BME és a Paksi Atomerőmű V{llalat

kezdeményezésére. Az akkor elindított főiskolai szintű energetikai mérnök képzés a

BME keretei között 2003-ig kettős helyszínen, Budapesten és Pakson, majd csak Buda-

pesten folyt. Az egyetemi szintű energetika szak akkredit{ciója ut{n 2000-ben indult el a

BME Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar köz-

reműködésével az okleveles energetikai mérnökök képzése. A sikeres akkredit{ció ut{n

2005-ben, az orsz{gban elsőként indítottuk el az energetikai mérnök alapszakot és erre

alapoztuk 2009-ben – szintén az orsz{gban elsőként – az energetikai mérnök mestersza-

kunk elindít{s{nak.

Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az

elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve

ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az energetikai mes-

terszakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem

az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gé-

pészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezők is.

Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan energetikai mérnökké v{lnak, akik min-

denben eleget tesznek Pattantyús [brah{m Géza néhai műegyetemi professzor {ltal

megfogalmazott elv{r{soknak:

„A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles

l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség.”

Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n:

Dr. Czig{ny Tibor

dék{n

4

1. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL

Az emberiség nagy kihív{sa a XXI. sz{zadban a fenntartható fejlődés megvalósít{sa, és

ennek egyik kiemelkedő fontoss{gú kulcskérdése az energiaell{t{s megold{sa.

Jelenlegi fejlett vil{gunk modern és komfortos berendezkedését az teszi lehetővé, hogy –

a régmúlt időktől eltérően – az emberi és {llati izomerő helyett a lényegesen nagyobb

teljesítmények, munkavégzés elérését lehetővé tevő energiaforr{sokra t{maszkodunk.

Az energetikai szakterülete ezen (nukle{ris, fosszilis és megújuló) energiaforr{sok fel-

haszn{l{s{tól, az energia{talakít{si lépcsőkön keresztül a végső felhaszn{l{sig tart.

A technikai-műszaki fejlődés, az egyre nagyobb volumenű termelés egyre növekvő

mennyiségű energi{t igényelt. Ez vezetett oda, hogy m{r a XX. sz{zad m{sodik felében,

az intenzív fejlesztések időszak{ban megjelentek a növekvő energiaigények és a fejlődés

hosszút{vú fenntarthatós{g{nak ellentmond{sai. A XXI. sz{zad energetik{j{nak nagy

kihív{sa az, hogy az energiafelhaszn{l{s növekedése ne vezessen fenntarthatatlan növe-

kedési p{ly{khoz, és eközben az energiafelhaszn{l{s korl{toz{sa ne v{ljék a tov{bbi fej-

lődés akad{ly{v{.

A szakterület eredményes műveléséhez széles l{tókörű, az energiaell{t{s különböző

részterületein otthonosan mozgó, az energetika gazdas{gi és környezeti hat{sait teljes

kiterjedésében értékelni tudó mérnökökre lesz szükség. Ma m{r nem engedhető meg,

hogy az energetika sz{m{ra a gépészmérnök, a villamosmérnök, a környezetmérnök és

m{s rokonterületi mérnökképzés keretében a szakterület egy-egy részét {ttekinteni ké-

pes szakembereket képezzünk, hanem egységes energetikai–gazdas{gi–környezeti

szemlélettel felvértezett mérnökök kezébe kell adni e kulcsfontoss{gú terület művelését.

Az is fontos, hogy az energetikai mérnökök a teljes energiatermelő, energiasz{llító,

energia elosztó és energia felhaszn{ló rendszer ismeretében legyenek képesek az energe-

tikai hatékonys{g javít{s{ra.

Az energetikai mérnöki p{lya nem csak egyszerűen életp{lya, hanem hivat{s is. Ez azt

jelenti, hogy az energetik{ban dolgozó mérnökök nem csak pénzkereső foglalkoz{snak

tartj{k munk{jukat, hanem elhivatotts{got éreznek az energiaell{t{s és felhaszn{l{s mi-

nél tökéletesebb, minél gazdas{gosabb és a környezetet minél kevésbé terhelő megold{-

s{ra. Belső késztetést éreznek a szakterület legújabb eredményeinek megismerésére és

alkalmaz{s{ra, a folyamatos tov{bbképzésre. Reményeink szerint ez a jövőben is így

lesz, és ez döntően a képzésbe most belépő gener{ción múlik.

Az energiaell{t{ssal is foglalkozó mérnökök képzése m{r több mint 100 éves múltra te-

kint vissza, elsősorban a gépészmérnök képzés keretei között (gondoljunk csak a gőz-

gépre). A XX. sz{zad az energetik{ban igen gyors fejlődést hozott, az évi alapenergia-

felhaszn{l{s a sz{zad folyam{n 16-szoros{ra nőt. Ez teremtette meg az igényt arra, hogy

kifejezetten erre a szakterületre specializ{lt mérnököket képezzenek. Ennek egyik kö-

vetkezménye volt, hogy a villamosenergi{val – a leguniverz{lisabban haszn{lható ener-

5

gia fajt{val – foglalkozó villamosmérnökök képzése a XX. sz{zad közepe t{j{n különv{lt

a gépészmérnökképzéstől.

E szükséges és előnyös v{ltoz{s azonban bizonyos h{tr{nyokkal is j{rt. Ezek közül az

egyik, hogy az energetika egyes részterületein (pl. hőenergetik{ban, villamos-

energetik{ban) működők képzése elt{volodott egym{stól. Nem sokkal ezt követően je-

lent meg egy új, imm{r a fizik{hoz még szorosabban kapcsolódó terület: az atomenerge-

tika, amely újabb képzési igényt jelentett. Az atomenergetikai mérnökök kezdetben

szakmérnök képzés form{j{ban, ugyancsak a gépészmérnökképzéshez kapcsolódott,

később ön{lló diszciplínaként jelent meg.

A felsorolt energetikai területek szoros kapcsolód{sa teremtette meg az igényt arra,

hogy – a nemzetközi trendeknek is megfelelően – összehangolt energetikai mérnökkép-

zést indítsunk el. Az ön{lló energetika szak főiskolai szinten 1987-ben jelent meg a BME

és a Paksi Atomerőmű V{llalat kezdeményezésére.

Az egyetemi szintű okleveles energetikai mérnök képzés 2000-ben kezdődött a BME

Gépészmérnöki Kar ir{nyít{s{val és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közremű-

ködésével. Ezzel p{rhuzamosan indult az 1990-es években a BME Természettudom{nyi

Kar{n a mérnökfizikus képzés, amelynek egyik szakir{nya a nukle{ris technikai modul,

utóbbinak meghat{rozó része az atomenergetika oktat{sa.

A XX. sz{zad fejlődése r{mutatott arra, hogy az energi{val való takarékos gazd{lkod{s

nem csak az energiatermelés területén követel erőfeszítéseket, hanem abban az energia

felhaszn{lók is fontos szerepet j{tszanak. Az energiafelhaszn{l{s egyik legjelentősebb

területe az épületek energiaell{t{sa, ami nem csak a fűtést, hanem a vil{gít{st, a szellő-

zést, a klimatiz{l{st is mag{ba foglalja. Sz{mos m{s épületgépészeti rendszer (pl. vízel-

l{t{s) is komoly energetikai vonzatokkal j{r.

Ezek a szempontok teremtették meg az igényt az e nagy területeket egységgé összeren-

dező energetikai mérnökképzés ir{nt, amely a BSc rendszer keretében valósult meg el-

sőként, és amelyre épülő MSc szintű képzés a kutat{s és fejlesztés ir{ny{ban kív{n mé-

lyebb ismereteket adni.

Fontos jellemzője az energetik{nak, hogy jelentős részben nemzetközi keretek között

valósul meg. A vil{g nemzetközi kereskedelmének középpontj{ban {llnak az energia-

hordozók (szén, kőolaj, földg{z), emellett a termékek is a nemzetközi piacon forognak,

aminek szép péld{ja az európai orsz{gok többségét {tfogó egységes villamosenergia-

rendszer. Ennek megfelelően az energetikai mérnök életp{ly{ja nem korl{tozódik egy

orsz{gra, sokkal ink{bb jellemző a nemzetközi együttműködésekben való részvétel, a

több orsz{gra kiterjedő életp{lya.

Az elmondott gondolatok jegyében a BME Gépészmérnöki Kara – a képzésben résztve-

vő t{rskarok közreműködésével – olyan képzésben részesíti hallgatóit, hogy a felsorolt

területek b{rmelyikén – a kellő gyakorlat megszerzése ut{n – eredményesen tudjanak

tevékenykedni, az alapos tud{s birtok{ban képesek legyenek elsaj{títani és alkalmazni

az új eredményeket, tudjanak alkalmazkodni a gyorsan v{ltozó körülményekhez és ki-

alakuljon bennük a folyamatos tov{bbtanul{s, tov{bbképzés igénye is.

6

2. A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉS

Az utóbbi időben gyakran hallunk az egységes „európai felsőoktat{si térség” kialakít{-

s{ról. Ezt a „Bolognai Nyilatkozat”-ban leírtak alapj{n kív{nj{k megvalósítani, amely-

hez szükséges folyamatokat, {talakít{sokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatko-

zatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítsé-

gével tervezik a különböző felsőoktat{si intézményekben szerzett diplom{kat összeha-

sonlítani, elfogadni.

Haz{nk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktat{s többségében m{r

2005-től bevezette a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a

kor{bbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. Ezid{ig a középfokú végzettséget szerzett

hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulm{nyait az elsősorban gyakorlati kép-

zést szolg{ló főiskol{n, vagy az ink{bb mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen

folytatja.

Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc,

baccaleureus) hét szemeszternyi tanul{s (210 kredit gyűjtése l{sd később kreditrend-

szert) ut{n a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsaj{tít, amely lehetővé teszi sz{-

m{ra az iparban való elhelyezkedést – azaz rendelkezik a munk{ba {ll{shoz szükséges

tanúsítv{nnyal. Azok sz{m{ra viszont, akik tov{bbi ismereteket kív{nnak szerezni va-

lamelyik speci{lis szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy tov{bbi tanulm{nya-

ikat is sikeresen végezhessék. E m{sodik ciklus végén mester (MSc, Magister) végzettsé-

get szerezhetnek tov{bbi négy félévnyi tanul{s (120 kredit megszerzése) ut{n. A legjob-

baknak lehetőségük van tanulm{nyaik folytat{s{ra a doktori képzésben (PhD fokozatot

szerezhetnek), amely tov{bbi hat féléves tanulm{nyt (180 kredit megszerzése, a doktori

z{róvizsg{k letétele és a disszert{ció megvédése) jelent.

Jóllehet az alapdiploma jogilag független attól, hogy melyik intézményben szerezte meg

valaki, de – mint ahogy a vil{g b{rmely részén, úgy Magyarorsz{gon is – mivel a külön-

böző intézmények oktat{si színvonala eltérő, így nem mindegy a tov{bbtanulni sz{ndé-

kozók sz{m{ra az intézmény megv{laszt{sa. Az energetika szakterületén mesterképzést

jelenleg csak az egyetemek folytatnak. Azok a hallgatók, akik alapdiplom{jukat (első

ciklus) egyetemen szerzik meg, olyan speci{lis ismereteket is elsaj{títanak, amelyek bir-

tok{ban nagyobb sikerrel végezhetik majd tanulm{nyaikat a m{sodik ciklus sor{n.

Természetesen – ez az első ciklus jellegéből is következik – egyúttal olyan gyakorlati

ismeretekhez is hozz{jutnak, amelyek birtok{ban a tov{bbtanulni nem sz{ndékozók az

iparban sikerrel elhelyezkedhetnek.

A BME Gépészmérnöki Kara az alapdiplom{s képzés tananyag{nak kialakít{sa sor{n is

arra törekedett, hogy a képzést sikeresen teljesítő hallgatók tud{sa az egyetem tradíciói-

nak megfelelően magas színvonalú, korszerű, európai mércével mérve is versenyképes

legyen.

2005-től a Gépészmérnöki Kar {ttért a kétciklusú képzésre. Az első ciklus tanulm{nyai

sor{n a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulm{-

7

nyokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres z{róvizsga ut{n alapdip-

lom{t (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben B2 (kor{bban középfokú C) típusú

nyelvvizsg{val rendelkeznek.

Az első négy szemeszter sor{n természettudom{nyos és szakalapozó ismereteket tanul-

nak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak tov{bbi szakir{nyú képzéshez és a

m{sodik ciklusú tanulm{nyokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai

ismeretek a negyedik szemesztert követő szakir{nyú tanulm{nyok alatt saj{títhatók el.

Az alapképzés befejezését követően – azok, akik megfelelő tanulm{nyi eredményeket

értek el – folytathatj{k tanulm{nyaikat a mesterképzés keretében {llamilag finanszíro-

zott vagy térítéses képzés form{j{ban.

Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése új szemléletet is kív{n. Egy-két szemeszter

tanulm{nyi eredményei és az időközben kialakult vagy {talakult érdeklődés alapj{n

célszerű életp{ly{t tervezni, és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapkép-

zés sor{n a szakir{ny megv{laszt{sa, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése

ut{n folytatni kív{nja-e tanulm{nyait, vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot v{lasztja.

Amennyiben a tov{bbtanul{s a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes {gon kív{n to-

v{bbhaladni, vagy a mester tanulm{nyait egy m{sik szakon folytatja. A döntéstől füg-

gően esetleg tov{bbi – a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges – ismereteket kell

megszereznie.

Egyenes {gon (gépész gépész vagy energetikai mérnök energetikai mérnök stb.) a

bekerüléshez nem kell többlettanulm{nyokat folytatni. Aki az alapképzésétől eltérő

mesterképzésre kív{n jelentkezni, időben érdeklődjön a bekerülési feltételekről az adott

szak szakfelelősétől. A mesterképzésre felvételi elj{r{s sor{n lehet bekerülni. A felvételi

elj{r{s sor{n 100 pontot lehet szerezni. Ebből 45 pont az alapképzés sor{n szerzett sú-

lyozott tanulm{nyi {tlag alapj{n kerül majd meghat{roz{sra. Tov{bbi 10 pont szerezhe-

tő egyéb tevékenységek alapj{n a felvételi t{jékoztatóban leírtak szerint (m{sodik

nyelvvizsga, TDK tevékenység, cikkek, demonstr{tori tevékenység stb.). A fennmaradó

45 pont a szóbeli felvételi elj{r{s sor{n szerezhető. Azok részére, akik közvetlenül az

alapdiploma megszerzése ut{n sz{ndékoznak tanulm{nyaikat a mesterképzésben foly-

tatni, a felvételi a z{róvizsg{val együtt kerül megszervezésre.

Az energetikai mérnökök sz{m{ra – az egyenes {gi folytat{s mellett – még re{lis folyta-

t{sként elképzelhető mesterszakok esetén a mesterszintű diploma elnyeréséhez a szakra

előírt feltételeknek kell megfelelni. Ez {ltal{ban a kor{bbi tanulm{nyokból 70 (eseten-

ként 60) kreditpontnyi ismeret besz{míthatós{g{t írja elő. Ezen belül ennek {ltal{ban kb.

fele olyan természettudom{nyos, ill. gazdas{gi és hum{n ismeret, amellyel végzetteink

rendelkezni fognak. A fennmaradó ({ltal{ban 25-40 kreditnyi) szakmai ismeretanyagban

lehet – a v{lasztott szak t{vols{g{tól függő mértékű – elmarad{s. A mesterképzésbe való

felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legal{bb 30-40 kredittel rendelkezzen

a hallgató. A hi{nyzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére ir{nyuló képzéssel p{r-

8

huzamosan, a felvételtől sz{mított két féléven belül, a felsőoktat{si intézmény tanulm{-

nyi és vizsgaszab{lyzat{ban meghat{rozottak szerint meg kell szerezni.

T{jékoztat{sként bemutatjuk, hogy az energetikai mérnök mesterszak milyen követel-

ményeket {llít a m{s alapszakról érkezők elé:

természettudom{nyos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika és részterüle-

tei (mechanika, hő- és {raml{stan, villamoss{gtan, mag- és neutronfizika

9

3. A KREDIT-RENDSZER FŐ VON[SAI

3.1. Alapvető szab{lyok

A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulm{nyi munka mennyisé-

gének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulm{nyi rend kialakít{s{nak megkönnyíté-

sére, a hallgatók előmenetelének mérésére.

3.1.1. A KREDITPONT

A kredit-rendszeren belül a mérősz{m a „kreditpont”. A kreditpont a t{rgyak elsaj{tít{-

s{ba fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolg{l. Egy kreditpont {tlago-

san 30 óra r{fordított munk{t jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként {tlagosan

30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztr{ciós hétből (ezalatt kell a hallgatóknak

beiratkozniuk és a v{lasztott tant{rgyakat a NEPTUN-ban felvenniük, vagy a v{ltozta-

t{sokat megtenniük.) és 14 oktat{si hétből {ll. Ehhez jön még kb. 4 hét vizsgaidőszak. (A

vizsgaidőszakban kell a vizsg{kat és az esetleges ismételt vizsg{kat letenni. A vizsga-

időszak letelte ut{n vizsg{t tenni m{r csak a következő szemeszter vizsgaidőszak{ban

lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente {tlagosan

30 3050

(14 4) óra tanulm{nyi munk{t igényel.

Ez egyar{nt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munk{t. A heti órarendi elfoglalt-

s{g kb. 28-30 óra, így ehhez {tlagosan még 15-20 ór{t kell a h{zi feladatok megold{s{val,

az előad{shoz kapcsolódó anyagok feldolgoz{s{val és a mérnökök sz{m{ra olyan fontos

„begyakorl{ssal”, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni.

3.1.2. A TANULM[NYI MUNKA MENNYISÉGÉNEK MÉRÉSE

Az energetikai mérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből {lló tanulm{-

nyok sor{n 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként {tlagosan 30

kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a t{rgyak

követelményeinek teljesítése.

3.1.3. A TANULM[NYI MUNKA MINŐSÍTÉSE

A tant{rgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulm{nyi munka minősítésére szolg{l

a súlyozott tanulm{nyi {tlag:

érdemjegy kreditpontK

kreditpont

3.1.4. A KREDIT-RENDSZERREL KAPCSOLATOS SZAB[LYOZ[SOK

A mérnöki stúdium első hét szemesztere – az alapképzés (BSc) – sor{n a hallgatónak 210

kreditpontot kell megszereznie, 21-28 vizsg{t (kollokviumot) és 2 szigorlatot kell sikere-

sen teljesítenie. A szemeszter és a napt{ri félév fogalma különböző. Az alapképzés 7

szemeszterének időtartama {ltal{ban valóban 7 tanulm{nyi félév, de arra is módot ad a

kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A tanterv sűrítésére az

10

első néh{ny szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés sor{n több lehe-

tőség adódik. A z{róvizsg{t a tantervminta 7. félévének lez{r{s{t követően kell letenni.

Abszolutóriumot (végbizonyítv{nyt) az alapképzés lez{r{s{t követően {llítanak ki,

amely jogot ad a z{róvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulm{nyok megkezdésétől

sz{mított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter sor{n elkészített szakdolgozat

15 kreditpont értékű. A tanulm{nyi munka részletes szab{lyoz{s{t a Tanulm{nyi és Vizs-

gaszab{lyzat (TVSZ), a hallgatókra vonatkozó pénzügyi szab{lyokat a Térítési és Juttat{si

Szab{lyzat (TJSZ) tartalmazza.

3.2. Az alapdiplom{s képzés legfontosabb ellenőrzési pontjai

A hallgatóknak

o két lez{rt aktív félév ut{n 30 kreditpontot,

o négy lez{rt aktív félév ut{n 60 kreditpontot,

o hat lez{rt félév ut{n 90 kreditpontot, illetve félévente minimum 15 kredit-

pontot kell teljesíteni.

Ezen kreditpontokba a felvételt megelőzően megszerzett és befogadott ún.

akkredit{lt kreditek nem sz{mítnak bele.

A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében a végbizonyítv{nyt (abszolu-

tóriumot) legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni (BSc

képzés esetén 14 félév). Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít.

Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, 2012. szeptember 1.

ut{n tett sikertelen vizsg{k sz{ma eléri a hatot.

Tant{rgyfelvétel csak az előtanulm{nyi követelmények teljesítése ut{n lehetséges.

Szakir{nyra – a szakir{ny feltételek teljesítése ut{n – a tavaszi félévben lehet je-

lentkezni. A szakir{ny jelentkezés hat{ridejét, módj{t és részletes feltételeit min-

den év febru{rj{ban közöljük. A szakir{nyra történő belépés feltétele: a mintatan-

terv szerint legal{bb 90 kreditpont és matematika szigorlat, valamint a szak-

ir{nyhoz szükséges, al{bbi kritérium t{rgyak teljesítése:

Atomenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. és Mag- és neutronfizika

Épületenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II.

Hőenergetika szakir{ny: Műszaki hőtan II.

Vegyipari energetika szakir{ny: Műszaki hőtan II.

Villamos energetika szakir{ny: Műszaki hőtan II. és Elektrotechnika

A szakmai gyakorlat ideje 6 hét, melyre a szakir{nyt gondozó (vagy a szakmai

gyakorlatot szervező) tanszéken lehet jelentkezni, a mintatanterv 6. szemesztere

ut{n, legal{bb 130 kreditpont birtok{ban, amennyiben a hallgatónak érvényes

szakir{ny v{laszt{sa van. A Szakmai gyakorlat című tant{rgyat a szakmai gyakor-

lat teljesítését követő félévben lehet a NEPTUN-rendszerben felvenni.

A Szakdolgozat című tant{rgy két szigorlat és legal{bb – a mintatanterv szerinti

t{rgyakból teljesített – 175 kreditpont birtok{ban vehető fel. Szakdolgozat készí-

téssel egyidőben, a mintatanterv 7. szemeszteres t{rgyai mellett csak egyetlen 5.

11

vagy 6. félévről elmaradt tant{rgy vehető fel. Erről a hallgató a szakdolgozat fe-

ladatlap {tvételekor nyilatkozatot ír al{.

A kritérium követelmények és a tanterv {ltal előírt tant{rgyak teljesítése ut{n, va-

lamint a szakdolgozatra meg{llapított érdemjegy birtok{ban, a hallgató részére a

BME abszolutóriumot {llít ki.

Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{ró-

vizsga időszakban – a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben

– kell jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki.

Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető.

Oklevelet csak eredményes z{róvizsga és a megfelelő nyelvvizsga igazol{s bemu-

tat{sa ut{n {llít ki az intézmény.

A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes

előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jog-

szab{ly térítési díjat írhat elő.

12

4. AZ OKTATÓ MUNK[BÓL RÉSZT V[LLALÓ KAROK ÉS SZERVE-

ZETI EGYSÉGEK

Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra létrejött szak-

mai szervezet, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. A képzésben az al{bbi oktat{-

si egységek működnek közre:

Kar kód Tanszék cím

GE Gépészmérnöki Kar

GE [T [raml{stan Tanszék AE ép. I. em.

GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. II. em.

GE FO Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék D ép. IV. em.

GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék D. ép. III. em.

Mg ép. I. em.

GE GT Gy{rt{studom{ny és -technológia Tanszék T ép. IV. em.

GE MM Műszaki Mechanikai Tanszék MM ép. I. em.

GE MT Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék MT ép. fszt.

GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em.

GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em.

GE VÉ Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék D ép. I. em.

GT Gazdas{g- és T{rsadalomtudom{nyi Kar

GT Üzleti Tudom{nyok Intézet:

GT 20 Menedzsment és V{llalkoz{sgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em.

GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em.

GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet:

GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em.

13

Kar kód Tanszék cím

TE Természettudom{nyi Kar

Matematika Intézet:

TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H ép. IV. em.

Fizikai Intézet:

TE 13 Elméleti Fizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz.

Nukle{ris Technikai Intézet:

TE 80 Nukle{ris Technika Tanszék R ép. II.-III. em.

Atomenergetika Tanszék R ép. II.-III. em.

VE Vegyészmérnöki Kar

VE KT Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék FII ép. II. em.

VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar

VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q. ép. B. 207.

VI VE Villamos Energetika Tanszék V2 ép. IV.-V. em.

VI HV Széless{vú Hírközlés és Villamoss{gtan Tanszék V2 ép. VI-VII. em.

ÉP Építészmérnöki Kar

EG Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék K ép. II. em.

14

5. A TANT[RGYAK KÓDRENDSZERE

A tant{rgyak a Képzési t{jékoztató következő fejezeteiben az al{bbi form{ban jelennek

meg. A magyar{zat kedvéért példaként vegyük az al{bbi tant{rgyat:

BMEGEENAEGK KALORIKUS GÉPEK

v 4 kp, ma, 4.sz. 4 ko (2 ea, 1 gy, 1 lab)

EK: . Műszaki Hőtan I., Műszaki kémia

A tant{rgy előadója:

Név: Beoszt{s: Tanszék, Int.:

Dr. Penninger Antal egyetemi tan{r Energetikai Gépek és Rendszerek

Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens Energetikai Gépek és Rendszerek

Energia{talakít{s hőerő és hűtőgépekben. Gőzkaz{nok és tüzelőberendezések. Bel-

sőégésű motorok, gőz– és g{zturbin{k, hűtő– és hőszivattyú berendezések felépíté-

se, működése, méretezése. [llandósult és dinamikus üzem, szab{lyoz{s és védelem.

Környezetvédelmi szempontok.

Minden tant{rgynak van egy azonosító kódja, esetünkben ez:

BME GE EN AEGK

egyetem kar tanszék 4 karakteres kód

A kód első hét karaktere tartalmazza a BME, a kar és a tanszék kódj{t. A karok és tan-

székeiknek nevét, címét és kódj{t a 4. fejezet t{bl{zata tartalmazza. A kód utolsó négy

karaktere a tanszéki t{rgyak megkülönböztetésére szolg{l. Az utolsó négyes csoport első

karaktere {ltal{ban A, ami az alapdiplom{s (BSc) képzés részére kidolgozott t{rgyra

utal.

A 2. és 3. sorban kiegészítő inform{ciók olvashatók. A 2. sorban:

– a félévvégi oszt{lyzat jellege, amely lehet szigorlati jegy (s), vizsgajegy (v) vagy fé-

lévközi munk{val megszerezhető jegy (f). A vizsga (szigorlat) lehet szóbeli, ír{s-

beli vagy a kettő együttesen is előfordulhat (a péld{ban „v” szerepel);

– a tant{rgy kreditpont értéke (kp), melyeket a tant{rgyi követelmények teljesítésével

kell megszerezni (a péld{ban „4 kp” szerepel);

– az előad{s nyelve, (a péld{ban a „ma” magyart jelent);

15

– a mintatanterv szerinti szemeszter (a péld{ban a 4. szemeszter szerepel);

– a kontakt ór{k sz{ma (ko), z{rójelben pedig azok megoszl{sa („ea” - előad{s,

„gy” - gyakorlat, „lab” - laboratórium);

– A 3. sorban az előtanulm{nyi követelmények (Ek) felsorol{sa l{tható.

Ezt követi a tant{rgy előadóinak felsorol{sa, majd a t{rgy tartalm{t tömören összefogla-

ló néh{ny soros annot{ció, a t{rgyak követelményei és a felhaszn{lható irodalom.

16

6. AZ ENERGETIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK TANANYAGA ÉS TAN-

T[RGYAI

6.1. Az energetikai mérnöki alapszak törzsanyaga NEPTUN

kód

e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f e gy l kr v/f BME

Matematika A1 6 4 2 6 v TE90AX00

Matematika A2 6 4 2 6 v TE90AX02

Matematika A3 4 2 2 4 f TE90AX10

Műszaki kémia 3 2 1 3 f VEKTAGE1

Fizika A2E 4 2 2 4 v TE15AX15

Fizika A3 2 2 2 v TE15AX03

Mag- és neutronfizika 4 3 1 4 f TE80AE00

Mechanika 4 2 2 4 v GEMMAE01

Műszaki hőtan I. 3 2 1 3 f GEENAETD

Műszaki hőtan II. 4 2 2 4 f GEENAEG2

Áramlástan 5 3 1 1 5 v GEÁTAE01

Információtechnológiai ismeretek

Informatikai rendszerek 4 2 2 4 f GERIA31I

Programtervezés 2 2 2 f GERIA32P

Méréstechnika és jelfeldolg 4 2 2 4 f VIVEA001

Irányítástechnika 5 2 2 1 5 v GERIA35I

Elektrotechnikai ismeretek

Elektrotechnika 4 2 1 1 4 v VIVEA002

Elektronika és alkalmazások 5 3 1 1 5 v VIVEA097

Szerkezettani és üzemtani ismeretek

Energetikai anyagismeret 4 3 1 4 v GEMTAEA4

Polimerek 2 2 2 f GEPTAE0P

Szerkezettan I. 4 2 2 4 f GEGEAES1

Szerkezettan II. 3 2 1 3 v GEGEAES2

Áramlástechnikai gépek 4 2 1 1 4 v GEVGAE01

Kalorikus gépek 4 2 1 1 4 v GEENAEGK

Villamos gépek és hajtások 4 3 1 4 f VIVEA095

Környezetvédelmi elj. és berendezések 3 2 3 f GEVÉAGE1

Energetikai alapismeretek

Energetika I. 2 2 2 f GEENAEE1

Energetika II. 3 2 1 3 v GEENAEE4

Erőművek 4 2 2 4 v GEENAEK4

Atomenergetikai alapismeretek 5 3 2 5 f TE80AE01

Energiaellátás 3 2 1 3 f GEENAEEE

Épületenergetika 3 2 1 3 v GEÉPAE51

Villamosenergia-rendszerek 4 3 1 4 v VIVEA005

Villamos berendezések 2 1 1 2 f VIVEA096

Szakmai modul, kötelező tárgyak 28 4 2 1 8 vf 8 3 2 13 2v2f 5 1 0 7 ff

Szakmai modul, választható tárgyak 8 2 2 f 4 1 1 6 ff

Mérések 6 3 3 f 3 3 f

Tervezés/Önálló labor 3 3 3 f

Szakdolgozat 15 10 15 f

Mikro- és makroökonómia 4 4 4 v GT30A001

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan4 4 4 f GT20A001

Energetikai gazdaságtan 3 2 1 3 f GEENAEGT

Üzleti jog 2 2 2 f GT55A001

Választható gazdasági vagy humán tárgy 4 2 2 f 2 2 f

Szabadon választható tárgyak 10 4 4 f 4 4 f 2 2 f

Kredit félévente 210 29 28 31 31 31 30 30

Órák száma 19 6 4 29 20 6 2 28 22 7 2 31 19 8 4 31 15 9 5 29 17 4 9 30 11 12 1 24

Vizsgák 3 4 3 4 4 3 0

Félévközi jegy 4 4 6 4 5 7 5

Testnevelés X X X X

Munkavédelem X

Matematika szigorlat X TE90AX23

Műszaki hőtan szigorlat X GEENAEHS

Szakmai gyakorlat

1 2 3kre-

dit

Kritériumok

6 hét szakmai gyakorlat

6 7Tantárgy

45

40

SZAKMAI TÖRZSANYAG 83

GAZDASÁGI ÉS HUMÁN ISMERETEK 17

félévek

4 5

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ALAPISMERETEK

A tant{rgyak félévek közötti eloszt{s{ban a szakir{nyok között kisebb eltérések

lehetnek.

17

6.2. A törzsanyag t{rgyainak előtanulm{nyi h{lózata

Matematika A1

Matematika A2Műszaki

hőtan I.Fizika A2E

Műszaki

kémiaMechanika

Szerkezettan II.

Szerkezettan I.Informatika

rendszerek

Program-

tervezés

Energetikai

anyagismeret

Mikro- és

Makro-

ökonómia

Menedzsment

és

vállgazd.

Energetika I.

Energetika II.

Energiaellátás

Energetikai

gazdaságtan

Matematika A3Elektro-

technika

Műszaki

hőtan II.

Mag- és

neutronfizikaFizika A3 Áramlástan

Méréstechnika

és jelfeldolg.

Áramlás-

technikaigépek

Polimerek

Villamos

gépek éshajtások

Villamos-

energiarendszerek

Kalorikus

gépek

Atomenerg.

alapism.

ErőművekIrányítás-

technika

Épület-

energetikaVillamos

berendezések

Környezet-

védelmieljárások

Elektronika ésalkalmazások

18

6.3. A szakir{nyok tantervei

6.3.1. ATOMENERGETIKA SZAKIR[NY

Kötelező t{rgyak: ea gy lab köv krp félév T{rgykód

Reaktorfizika mérnököknek 3 1 f 4 5 BMETE80AE02

Atomerőművek termohidraulik{ja 3 1 v 4 5 BMETE80AE03

Gőz- és g{zturbin{k 2 1 f 3 5 BMEGEENAEGG

Laboratóriumi mérések 1. 3 f 3 5 BMETE80AE09

Atomreaktorok üzemtana 3 1 v 4 6 BMETE80AE08

Laboratóriumi mérések 2. 3 f 3 6 BMETE80AE10

Speci{lis laboratórium 3 f 3 6 BMETE80AE18

Atomerőművek 3 1 v 5 6 BMETE80AE05

Nukle{ris méréstechnika 1 1 f 2 6 BMETE80AE06

Környezeti sug{rvédelem 2 1 f 3 7 BMETE80AE07

Erőművek szab{lyoz{sa 3 1 f 4 7 BMEGEENAEK5

kötelezően v{lasztható t{rgyak: ea gy lab köv krp félév T{rgykód

Energiat{rolók 2 f 2 6 BMEVIVEA063

Energiatervezés 1 1 f 2 6 BMEGEENAEV3

Radioaktívhulladék-gazd{lkod{s 2 v 2 6 BMETE80AE12

Radioanalitika 3 v 3 6 BMETE80AE26

Szab{lyozott villamos hajt{sok 3 1 v 4 6 BMEVIVEA036

Atomerőművi anyagvizsg{latok 2 f 2 7 BMETE80AE14

Energia és környezet 2 1 f 3 7 BMEGEENAEK7

Hőkörfolyamatok modellezése 1 2 f 3 7 BMEGEENAEHM

Nukle{ris biztons{g 2 f 2 7 BMETE80AE15

Nukle{ris elektronika 1 1 f 2 7 BMETE80AE13

Nukle{ris üzemanyagciklus 3 f 3 7 BMETE80AE22

Üzemi mérések és diagnosztika 2 1 f 3 7 BMETE80AE17

Védelmek 1 1 f 2 7 BMEVIVEA045

Rövidítések: ea: előad{s; gy: gyakorlat; lab: labor; krp: kreditpont; köv: követelmény

19

A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai:

Kötelező z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit

Energetika Energetika I. + II. 5

Tov{bbi két t{rgycsoport az al{bbiakból

Reaktorfizika Mag- és neutronfizika + Reaktorfizika 8

Atomerőművek termo-

hidraulik{ja és üzemtana

Atomerőművek termohidraulik{ja + Atomerőművek

üzemtana 8

Szab{lyoz{stechnika Erőművek szab{lyoz{sa + Üzemi mérések és diagnosz-

tika + Nukle{ris elektronika 9

Hő- és atomerőművek Atomerőművek + Erőművek 8

Nukle{ris környezetvédelem

Sug{r- és környezetvédelem + Radioaktívhulladék-

gazd{lkod{s + Radioanalitika + Nukle{ris méréstech-

nika

9

Atomenergetika Atomenergia-rendszerek + Nukle{ris biztons{g +

Atomerőművek üzemtana 9

20

6.3.2. ÉPÜLETENERGETIKA SZAKIR[NY

Kötelező t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód

Energetikai mérések I. 0 0 3 f 3 5 BMEGEENAEM1

Épületszerkezetek hőtechnik{ja 2 1 0 f 3 5 BMEEPEGAG52

Hősz{llít{s 3 1 0 v 4 5 BMEGEÉPAGE2

Épületenergetikai mérések 0 0 3 f 3 6 BMEGEÉPAE63

Épületgépészeti rendszerek 4 2 0 v 6 6 BMEGEÉPAE66

Épületgépészeti tervezés 0 0 3 f 3 6 BMEGEÉPAGE3

Klímarendszerek energetik{ja 2 2 0 v 4 6 BMEGEÉPAE64

Szellőzéstechnika 2 2 0 v 4 6 BMEGEÉPAE65

Épületüzemeltetés 2 1 1 f 5 7 BMEGEÉPAE72

Megújuló energiaforr{sok 2 0 0 f 2 7 BMEEPEGAE71

Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy lab köv krp. félév T{rgykód

Épületinformatika 2 f 2 6 BMEGERIAE7E

Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 1 0 3 f 4 7 BMEGEÉPAG74

Épületgépészeti tervezés II. 0 2 0 f 3 7 BMEGEÉPAG75

Épületgépészeti mérések 2 f 2 7 BMEGEÉPAG72

Munka és lakókörnyezet vil{gít{sa 2 f 2 7 BMEVIVEA098

Épületvillamoss{g 1 1 f 2 7 BMEVIAUA013

Épületakusztika 2 f 2 7 BMEEPESAE76



Hűtéstechnika 2 1 f 3 7 BMEGEENAGE1

A szakir{ny z{róvizsgat{rgyai




Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek + Épületenergetika 9

Épületüzemeltetés Épületüzemeltetés 5

Hőell{t{s Épületüzemeltetés + Hősz{llít{s 9

Klíma- és légtechnika Klímarendszerek energetik{ja + Szellőzéstechnika 8

21

6.3.3. HŐENERGETIKA SZAKIR[NY


Energetikai mérések I. 3 f 3 5 BMEGEENAEM1


Tüzeléstechnika 2 1 v 4 5 BMEGEENAETT


Energetikai mérések II. 3 f 3 6 BMEGEENAEM2

Kaz{nok és tüzelőberendezések 2 1 1 v 4 6 BMEGEENAEKT

Megújuló energiaforr{sok 2 1 f 3 6 BMEGEENAEK6

Tervezés 3 f 3 6 BMEGEENAEPR




Kötelezően v{lasztható t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód






Energetikai folyamatok dinamik{ja 2 1 f 3 7 BMEGEENAEV1


Környezeti sug{rvédelem 2 1 f 3 7 BMETE80AE07



Kötelező Z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit



Erőművek Erőművek + Energetikai gazdas{gtan 7

Energetikai berendezések Gőz- és g{zturbin{k + Kaz{nok és tüzelőberendezé-

sek 7

Környezetvédelem Energia és környezet + Környezetvédelmi elj{r{sok

és berendezések 6

Szab{lyoz{stechnika Erőművek szab{lyoz{sa + Ir{nyít{stechnika 9

Atomenergetika Atomerőművek + Atomenergetikai alapismeretek 7

22

6.3.4. VEGYIPARI ENERGETIKA SZAKIR[NY


[tad{si folyamatok 2 1 v 3 5 BMEGEVÉAG05

[raml{s- és hőtechnikai mérések 1 0 2 f 3 5 BMEGE[TAG02


Laboratóriumi mérések I. 2 f 2 5 BMEGEVÉAE11

Vegyipari elj{r{sok és berendezések 3 2 v 5 6 BMEGEVÉAG03

Vegyipari géptan 1 1 f 2 6 BMEGEVÉAE06

Technológiai rendszerek 1 2 f 3 6 BMEGEVÉAE08

Vegyipari és élelmiszeripari műveletek szi-

mul{ciója 1 1 1 f 3 6 BMEGEVÉAE09

Tervezés 1 2 0 f 3 6 BMEGEVÉAE10

Laboratóriumi mérések II. 3 f 4 6 BMEGEVÉAE12

Folyamatszab{lyoz{s és műszerezés 2 1 f 3 7 BMEGEVÉAE07

Energetikai folyamatok dinamik{ja 2 1 f 3 7 BMEGEENAEV1


Élelmiszeripari technológi{k és gépei I. 2 v 2 6 BMEGEVÉAEV1

Élelmiszeripari technológi{k és gépei II. 2 1 f 3 7 BMEGEVÉAEV2




Energiat{rolók 2 0 0 f 2 6 BMEVIVEA063

Bevezetés a CFD módszerekbe 1 0 2 f 3 6 BMETE80AE25


Kötelező Z{róvizsga t{rgy Tant{rgy Kredit



[tad{si folyamatok [tad{si folyamatok + Vegyipari és élelmiszeripari

műveletek szimul{ciója 6

Vegyipari elj{r{sok és

berendezések Vegyipari elj{r{sok és berendezések 5

Készülékszerkesztés Szerkezettan II. + Vegyipari géptan 5

23

6.3.5. VILLAMOS ENERGETIKA SZAKIR[NY

Kötelező t{rgyak ea gy l köv krp. félév T{rgykód

Ir{nyít{stechnika eszközei 2 1 v 4 5 BMEVIAUA032

Minőségi energiaell{t{s 2 1 f 4 5 BMEVIVEA044

Villamos laboratórium 1. 3 f 3 5 BMEVIVEA042

Diagnosztika és monitoring 2 0 1 f 3 6 BMEVIVEA038

Környezetkímélő elektrom{gneses rendsze-

rek 3 f 3 6 BMEVIVEA039

Nagyfeszültségű technika és szigeteléstech-

nika 3 1 v 4 6 BMEVIVEA037

Ön{lló laboratórium 3 f 3 6 BMEVIVEA040


Villamos laboratórium 2. 3 f 3 6 BMEVIVEA043


VER sz{mítógépes analízise 4 f 5 7 BMEVIVEA007


[ramütés elleni védelem 2 f 2 6 BMEVIVEA035









Szélerőművek villamos rendszerei 2 f 2 7 BMEVIVEA047

Villamos energetikai alkalmaz{sok 2 f 2 7 BMEVIVEA008




Tov{bbi 2 t{rgy az al{bbiakból

Villamos gépek és hajt{sok Villamos gépek és hajt{sok 4

Nagyfeszültségű technika és be-

rendezések

Nagyfeszültségű technika és szigeteléstechnika +

Villamos berendezések 6

Villamosenergia-rendszerek,

üzemük, ir{nyít{suk

Villamosenergia-rendszerek + VER sz{mítógépes

analízise 9

24

7. TANT[RGYAK ISMERTETÉSE

7.1. Természettudom{nyos alapismeretek

BMETE90AX00 MATEMATIKA A1

Előadó: Dr. Szil{gyi Brigitta, Dr. L{ngi Zsolt

v, 6 kp, ma, 1.sz, 6 ko (4 ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: –

Bevezetés az egyv{ltozós kalkulusba, ismerkedés a matematikai gondolkod{smóddal és egyes matemati-

kai szoftverek elemi szintű haszn{lat{val. Sík– és térvektorok algebr{ja. Komplex sz{mok. Sz{msoroza-

tok. Függvényhat{rérték, nevezetes hat{rértékek. Folytonoss{g. Differenci{lsz{mít{s: Deriv{lt, differenci-

{l{si szab{lyok. Elemi függvények deriv{ltjai. Középértéktételek, L'Hospital szab{ly. Taylor–tétel. Függ-

vényvizsg{lat: lok{lis és glob{lis szélsőértékek. Integr{lsz{mít{s: a Riemann–integr{l tulajdons{gai, New-

ton–Leibniz formula, primitív függvény meghat{roz{sa, parci{lis és helyettesítéses integr{l{s. Speci{lis

integr{lok kisz{mít{sa. Improprius integr{l. Az integr{lsz{mít{s geometriai és mechanikai alkalmaz{sai.

Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra.

Babcs{nyi –Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény I. Műegyetemi Kiadó 1998.

B{rczy B.: Differenci{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó 1994.

B{rczy B.: Integr{lsz{mít{s, Műszaki Könyvkiadó.

Cs{sz{r [.: Valós analízis I. Tankönyvkiadó 1983.

S. Banach: Differenci{l– és integr{lsz{mít{s, Tankönyvkiadó 1975.


Előadó: Dr. Szabó S{ndor


Ek: Matematika A1.

A line{ris algebra, a többv{ltozós függvénytan és a sorfejtés alapfogalmainak megismerése, bevezetés

ezek alkalmaz{s{ba, életszerű problém{k megold{sa matematikai szoftverek alkalmaz{s{val. Line{ris

algebra elemei: műveletek m{trixokkal, line{ris egyenletrendszerek megold{s{nak módszerei, a megold{s

geometriai szemléltetése, determin{nsok; az n–dimenziós vektortér fogalma, vektorterek, line{ris transz-

form{ció, saj{térték, saj{tvektor. Többv{ltozós valós függvények: folytonoss{g, differenci{lhatós{g (parci-

{lis, tot{lis, ir{nymenti), többv{ltozós függvények szélsőértéke, többv{ltozós integr{lok. Sz{msorok, kon-

vergencia kritériumok, Taylor–sorok, periodikus függvények, Fourier–sorok, alkalmaz{sok. Matematikai

szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi szintű feladat megold{s{ra.

Babcs{nyi – Wettl: Matematikai feladatgyűjtemény II. Műegyetemi Kiadó 1998.

Horv{th E.: Line{ris algebra, Műegyetemi Kiadó 1998.

Howard – Anton – Robert – Busby: Contemporary Linear Algebra, Wiley, 2003.

25


Előadó: Dr. Szirmai Jenő egyetemi tan{r, Geometria Tanszék

f, 4 kp, ma, 3.sz, 4 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: Matematika A2.

Bevezetés a közönséges differenci{legyenletek elméletébe és alkalmaz{s{ba. Bevezetés a vektoranalízisbe

és alkalmaz{saiba. Egyes matematikai szoftverek haszn{lata. Differenci{legyenletek (DE) oszt{lyoz{sa.

Szétv{lasztható DE, line{ris {llandó és v{ltozó együtthatós DE, line{ris {llandó együtthatós DE rendsze-

rek. Közönséges differenci{legyenletek néh{ny alkalmaz{sa. Skal{r– és vektormezők. Görbe és felület

menti integr{lok. Divergencia és rot{ció, Gauss– és Stokes–tétel. Green–formula. Konzervatív vektorme-

zők, potenci{l. A vektoranalízis néh{ny alkalmaz{sa. Matematikai szoftverek alkalmaz{sa néh{ny elemi

szintű feladat megold{s{ra.

Thomas – Finney – Weir – Giordano: Thomas’ Calculus, 10th Edition, Wesley, 2002.

BMEVEKTAGE1 MŰSZAKI KÉMIA

Előadó: Dr. Bajnóczy G{bor egyetemi docens, Kémiai Technológia Tanszék


Ek:–

Kémiai reakciók termodinamik{ja. Reakciókinetika, kataliz{torok. Kémiai egyensúlyok, vizes oldatok

kémi{ja. Elektrokémiai korrózió és korrózióvédelem. Tüzelőanyagok és tüzeléstechnikai alapfogalmak.

Szén és kőolaj feldolgoz{s, motorhajtóanyagok kémiai tulajdons{gai. Kenőolajok elő{llít{sa és adalékai.

Vízkémiai alapok, kaz{nt{pvíz előkészítés, szennyvíztisztít{s. Környezetvédelmi ismeretek. Laborgyakor-

latok az elektrokémiai korrózió, vízelőkészítés, kenőolajok és tüzeléstechnika területén.

Laboratóriumi gyakorlatok

M{sodik héten két óra. Laboratóriumi gyakorlatok forgószínpadszerűen kerülnek lebonyolít{sra 6-8 fős

csoportokban.

1. Bevezető előad{s

2. Elektrokémiai korrózió

3. G{zkaz{n gyakorlat I. (mérés)

4. G{zkaz{n gyakorlat II. (sz{mol{s)

5. Kenőolajok vizsg{lata

6. Akkumul{tor vizsg{lat

Bajnóczy – Szebényi: Műszaki Kémia, Műegyetemi Kiadó 2001.

Műszaki Kémia (laboratóriumi gyakorlatok) Műegyetemi Kiadó 2001.

Bajnóczy G.: Környezeti Kémia

BMETE15AX15 FIZIKA A2E

Előadó: Dr. Szunyogh L{szló egyetemi tan{r, Elméleti Fizika Tanszék

v, 4 kp, ma, 2. sz, 2 ko (2 ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: Matematika A1

Elektromos alapjelenségek. Pontszerű töltések kölcsönhat{sa: a Coulomb törvény. Az elektromos fluxus

és a Gauss törvény. Az elektromos tér szigetelők belsejében. Munkavégzés elektromos erőtérben. elektro-

26

mos potenci{l fémek belsejében és fémek felületén. Vezetőkben mozgó töltések. Ide{lis és valódi feszült-

ségforr{sok. M{gneses alapjelenségek. A m{gneses tér forr{sai. Line{ris és tetszőleges alakú elektromos

vezetőre m{gneses térben ható erő. Időben v{ltozó elektromos tér és az eltol{si {ram. Gener{torok.

Transzform{tor. Maxwell egyenletek integr{lis alakja.

Erosty{k – Litz: A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Hudson – Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont

Szabó [.: Elektrodinamika, Tankönyvkiadó

Füstöss –Tóth: Fizika II. Tankönyvkiadó

Hevesi I.: Elektromoss{gtan, Nemzeti Tankönyvkiadó

BMETE15AX03 FIZIKA A3

Előadó: Dr. Kugler S{ndor egyetemi docens, Elméleti Fizika Tanszék


Ek: Matematika A2, Fizika A2

Kinetikus g{zelmélet. G{znyom{s, hőmérséklet, g{zok fajhőjének saj{ts{gai. A statisztikus fizika alapfo-

galmai. Ide{lis g{z. Boltzmann–eloszl{s. Statisztikus hőmérséklet. Folyamatok ir{nya. Entrópia. Planck–

hipotézis. Fotonok. Fényelektromos jelenség. Atomok vonalas színképe. Bohr–modell. Maghasad{s, mag-

fúzió. Szil{rdtestek fajhője. Elektronok szil{rdtestekben. Energias{vok kialakul{sa. Szigetelők, félvezetők,

jó vezetők, szupravezetők.

Erosty{k – Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.

Hudson – Nelson: Útban a modern fizika felé, LSI Oktatóközpont

Fizika 2 (szerkesztette Holics L.), Műszaki Könyvkiadó

Tóth A.: Segédanyag a Fizika A3 című t{rgyhoz (sokszorosított segédanyag)

BMETE80AE00 MAG– ÉS NEUTRONFIZIKA

Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens, Nukle{ris Technika Intézet


Ek.: Matematika A2, Fizika A2E

Az atommag felépítése és jellemzői. Rendsz{m, tömegsz{m, méret, tömeg, kötési energia. Félempirikus

kötési energia formula. Radioaktivit{s, és értelmezése az atommagok kötési energi{ja alapj{n. Alfa– béta–

gamma–boml{sok. Exponenci{lis boml{störvény és felezési idő. Boml{si sorok. Radioaktív egyensúly.

Radioaktív kormeghat{roz{s.

Sug{rz{s és anyag kölcsönhat{sa Töltött részecskék és anyag kölcsönhat{sa. Behatol{si mélység, Bethe–

Bloch egyenlet, Bragg csúcs. Gamma–sugarak és anyag kölcsönhat{sa. Fotoeffektus, Compton–szór{s,

p{rkeltés. Exponenci{lis gyengülési törvény, felezési rétegvastags{g. Neutronok és anyag kölcsönhat{sa.

Atommag–reakciók. Fluxus és hat{skeresztmetszet fogalma. Atommag–reakciók energiamérlege. Exo-

term, endoterm reakciók. Reakcióküszöb. Direkt és közvetett mag kialakul{s{val j{ró reakció–

mechanizmusok. Magfizikai rezonanci{k. Neutron–magreakciók saj{toss{gai. Neutron–

hat{skeresztmetszetek energiafüggése. Atommag–reakciók gyakorlati alkalmaz{sai: izotópgy{rt{s,

transzmut{ció.

Atomenergia felszabadít{s{nak útjai: maghasad{s és magfúzió. A maghasad{s lefoly{sa és energiamérle-

ge. Hasad{si termékek, hasad{si neutronok. Prompt neutronok és késő neutronok. L{ncreakció és fajt{i.

27

Effektív sokszoroz{si tényező empirikus fogalma. Kritikus, szub– és szuperkritikus rendszerek. Az atom-

reaktor–típusok {ttekintése.

A neutrong{z–fizika alapvető fogalmai és módszerei. Neutron–sűrűség, neutron–{ramsűrűség és

neutronfluxus. Neutronspektrum fogalma. Fluencia. Neutronok diffúziója. A diffúziós hossz és mérése.

Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana (Műegyetemi Kiadó 1997) I. kötet, I–II. fejezet

Erosty{k – Litz: A fizika alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. VI. fejezet

K. Krane: Introductory Nuclear Physics, Wiley & Sons, 1988.

BMEGEMMAE01 MECHANIKA

Előadó: Dr. Kov{cs [d{m egyetemi docens, Műszaki Mechanika Tanszék


Ek.:–

A statika alaptételei. Koncentr{lt erőkből és erőp{rokból {lló erőrendszer eredője. Súlypontsz{mít{s. Sík-

beli erőrendszerek: Két és h{rom erő egyensúlya. Rúd és rúdszerkezet egyensúly{nak vizsg{lata. A h{-

romcsuklós szerkezet. Részekre bont{s. A szuperpozíció elve. [ltal{nos rúdszerkezetek. Az igénybevétel

fogalma és fajt{i. Igénybevételi függvények és {br{k. Egyenes rúd és rúdszerkezet igénybevételi függvé-

nyei és {br{i. A feszültség és alakv{ltoz{si {llapot meghat{roz{sa norm{lerő (húz{s, nyom{s) esetén. Az

egyszerű Hooke-törvény. Síkidomok m{sodrendű nyomatékai. Főtengelyek, fő m{sodrendű nyomaté-

kok. A Bernoulli-hipotézis. Feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot tiszta, egyenes hajlít{s esetén. Kör és kör-

gyűrű keresztmetszetű rudak csavar{sa. Méretezés, ellenőrzés norm{l igénybevételre, hajlít{sra, tiszta

csavar{sra. [ltal{nos feszültségi és alakv{ltoz{si {llapot. Fajlagos nyúl{s és szögv{ltoz{s. Főfeszültségek,

főnyúl{sok, feszültségi és alakv{ltoz{si főir{nyok. A feszültségi Mohr-körök. Az {ltal{nos Hooke-törvény.

Méretezés, ellenőrzés többtengelyű feszültségi {llapot esetén: a Mohr és HMH-elméletek.

Béda-Kocsis: Statika, Műegyetemi Kiadó, 45027.

Elterné: Statika példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45040.

Béda: Szil{rds{gtan, Műegyetemi Kiadó, 45024.

Elterné: Szil{rds{gtan példat{r, Műegyetemi Kiadó, 45062.

BMEGEENAETD MŰSZAKI HŐTAN I.

Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék


Ek.: -

Termodinamika alapfogalmai. A munka, hő, entrópia, fajhők. Termodinamika nulladik főtétele. Hőmér-

sékleti sk{l{k. I. főtétel, belső energia, entalpia. Ide{lis g{zok egyszerű {llapotv{ltoz{sa. Körfolyamatok:

hőerőgép, hűtőgép, hőszivattyú. II. főtétel, exergia, irreverzibilit{sok munkavesztesége. Folyadékok és

g{zok. Re{lfaktor. [llapotegyenletek. Kétf{zisú rendszerek. Energia{talakít{s alapvető körfolyamatai.

G{zkeverékek. Nedves levegő.

Környey T.: Termodinamika jegyzet

Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu

28

BMEGEENAEG2 MŰSZAKI HŐTAN II.

Előadó: Dr. Gróf Gyula egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék


Ek.: Matematika A2

A hőterjedés alapvető form{i és alapegyenletei. A hővezetés {ltal{nos differenci{legyenlete. Hőellen{ll{s.

Bord{zott felületek. Hő{tvitel. Belső hőforr{sok. Időben v{ltozó hővezetés, közelítő megold{sok. Hő{t-

ad{s, hasonlós{g. A hat{rréteg, szerepe. Empirikus sz{mít{si képletek. Hőcserélők, hatékonys{g. Hősu-

g{rz{s, gyakorlati sz{mít{sa. Ernyőzés. Hő{tad{s és sug{rz{s együttesen.

Környey T.: Hő{tvitel, Műegyetemi kiadó 1999.

Környey T.: Hő{tvitel Példat{r, Műegyetemi kiadó, 2001.

Segédletek, gyakorlati feladatok: www. energia.bme.hu

7.2. Szakmai törzsanyag

BMEGE[TAE01 [RAML[STAN

Előadó: Dr. Vad J{nos egyetemi docens, Dr. Lajos Tam{s egyetemi tan{r; [raml{stan Tanszék


Ek: Matematika A2

Folyadékok saj{toss{gai, kinematika, Euler–egyenlet, Bernoulli–egyenlet, {raml{stani méréstechnika el-

mélete és gyakorlata, örvénytételek, impulzustétel, súrlód{sos közegek és mozg{segyenletük, Navier–

Stokes egyenlet, lamin{ris és turbulens {raml{sok, az {raml{sok hasonlós{ga, hidraulika, hat{rrétegek,

{raml{sba helyezett testekre ható erő, összenyomható közegek {raml{sa, az energiaegyenlet, kiömlés

tart{lyból

Lajos T.: Az {raml{stan alapjai, Műegyetemi Kiadó 2004.

BMEGERIA31I INFORMATIKAI RENDSZEREK

Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika


Ek: –

Előad{s témakörei: Sz{mítógépek felépítése és működése. H{lózatok és az Internet. Alkalmazott informa-

tika: adatszerkezetek, adatb{zis, sz{mítógépes grafika, programtervezési módszerek és megold{sok.

Sz{mítógép laborgyakorlatok: Irodai szoftverek {ttekintése, és alkalmaz{suk a műszaki gyakorlatban.

H{lózatkezelés (Internet, FTP, levelezés, Windows és Unix alatt). Saj{t HTML–oldalak készítése. Adatb{-

zis–kezelési alapismeretek, az SQL nyelv. Algoritmusok hagyom{nyos sz{mítógépes megfogalmaz{sa.

Czenky: Tanuljuk együtt az Informatik{t! ComputerBooks Kiadó, 2003.

Juh{sz – Kiss: Tanuljunk programozni! ComputerBooks Kiadó, 2003.

BMEGERIA32P PROGRAMTERVEZÉS

Előadó: Dr. Tam{s Péter egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika

f, 2 kp, ma, 2.sz, 2 ko (0ea, 2 gy, 0 lab)

Ek: Informatikai rendszerek

29

Korszerű programoz{si módszerek, (objektum–orient{lt programoz{s, komponensek, RAD). Windows

alkalmaz{sok felépítése és alapelemei, és azok programnyelvi t{mogat{sa (típusok, konverziók, program-

szerkezetek, alprogramok, paraméter{tad{s, eseményvezérelt működés.) Sz{mítógépes grafika alkalma-

z{sa, {llom{nyok kezelése, adatb{zisok elérése.

Tam{s –Kuzmina –Tóth: Programozzunk Visual Basic rendszerben! ComputerBooks Kiadó, 2003.

BMEGVIVEA001 MÉRÉSTECHNIKA ÉS JELFELDOGOZ[S

Előadó: Dr. Veszprémi K{roly egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék


Ek: Fizika A2E

Előad{s, tém{k: Villamos mérések metrológiai alapjai. Villamos műszerek felépítése és működése, funkci-

on{lis elemei, analóg és digit{lis mérőműszerek. Analóg és digit{lis mérési módszerek. Egyen{ramú, egy

és h{romf{zisú v{ltakozó {ramú {llandósult {llapotú rendszer jellemzőinek mérése: feszültség, {ram,

teljesítmény, fogyaszt{s, ellen{ll{s, frekvencia, periódusidő, f{zisszög, cos(, impedancia, szimmetrikus

összetevők. Többhull{mú szinuszos {llandósult {llapotú rendszer jellemzőinek mérése: amplitúdó-

frekvencia spektrum regisztr{tum, amplitúdó-f{zisszög regisztr{tum, Park-vektor regisztr{tum, teljesít-

mény és nyomaték jel analiz{l{sa. Tranziens {llapotú rendszer jellemzőinek mérése.

Laboratóriumi gyakorlat, tém{k: Egyf{zisú egyhull{mú h{lózat jellemzőinek mérése. Jelek pillanat érték-

sorozat{nak megjelenítése analóg és digit{lis oszcilloszkópon, középértékek meghat{roz{sa. Sz{moss{g,

időtartam, frekvencia f{zisszög mérés. H{romf{zisú teljesítmény mérése teljesítmény analiz{torral.

Aszimmetrikus h{romf{zisú rendszer összetevőinek meghat{roz{sa. Periodikus rendszer jellemzőinek

mérése jel analiz{torral. [ram és feszültség Park-vektor regisztr{tum megjelenítése oszcilloszkópon.

Erdélyi – Istv{nfy – Solymoss – Tóth: Villamos Műszerek és Mérések. Tankönyv Kiadó,1985.

Schnell L.(ed): Technology of Electrical Measurements, John Wiley, 1993..

Schnell L. (szerk.): Jelek és rendszerek méréstechnik{ja. Muszaki Könyvkiadó, 1985.

Hal{sz S. (szerk.): Automatiz{lt Villamos Hajt{sok. Tankönyvkiadó, 1989.

BMEGERIA35I IR[NYÍT[STECHNIKA

Előadó: Dr. Aradi Petra egyetemi docens, Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék


Ek: Matematika A3

Rendszervizsg{lat: modellezés és identifik{ció. Line{ris rendszerek vizsg{lata és leír{sa: időtartom{ny,

frekvenciatartom{ny, oper{toros tartom{ny, {llapottér. Stabilit{svizsg{lat. Rendszerek szintézise. Szimu-

l{ció. Az ir{nyít{s feladata és oszt{lyoz{sa. Line{ris szab{lyoz{si rendszerek vizsg{lata. A szab{lyoz{sok

minősége. Line{ris szab{lyoz{si rendszerek szintézise, jelform{l{s. Soros kompenz{ció, jelform{l{s visz-

szacsatol{ssal, holtidős rendszerek kompenz{l{sa, többhurkos szab{lyoz{sok. Szab{lyozók behangol{sa.

Nemline{ris szab{lyoz{si rendszerek szintézise. Mintavételes szab{lyoz{si rendszerek. Optim{lis ir{nyí-

t{s.

Szabó I.: Rendszer– és ir{nyít{stechnika

Rendszer– és ir{nyít{stechnika példat{r

Előad{si segédletek: http://www.rit.bme.hu/

http://www.rit.bme.hu/

30

BMEVIVEA002 ELEKTROTECHNIKA

Előadó: Dr. K{d{r Istv{n egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék


Ek.: Matematika A2, Fizika A2E

Egyen{ramú {ramkör alapfogalmai és alapösszefüggései. Kétpólus, hídkapcsol{sok. M{gneses tér alapfo-

galmai és alapösszefüggése. M{gneses körök sz{mít{sa. Örvény{ramok. Vasveszteség. Horonyba helye-

zett vezető m{gneses tere, {ramkiszorít{s. Csatolt körök ferrom{gneses közegben. Szór{s. M{gneses tér

energi{ja. Elektrom{gnes. V{ltakozó {ramú {ramkör alapfogalmai és alapösszefüggései. V{ltakozó {ramú

hídkapcsol{sok. Egyf{zisú v{ltakozó {ramú feszültség elő{llít{sa, matematikai leír{sa, {br{zol{sa, jellem-

zői. V{ltakozó {ramú {ramkörök sz{mít{sa, feszültség–, {ram–, impedancia–, frekvencia diagrammok.

V{ltakozó {ramú teljesítmény. Rezonancia. Többhull{mú mennyiségek vizsg{lata. Szűrők. Transzform{-

tor felépítése, működési elve. H{romf{zisú v{ltakozó {ramú feszültség elő{llít{sa, matematikai leír{sa,

{br{zol{sa, jellemzői. Kapcsol{si módok, szimmetrikus és aszimmetrikus rendszerek. F{zissorrend. Forgó

m{gneses tér elő{llít{sa h{romf{zisú tekercsrendszerrel. Szimmetrikus összetevők. Park–vektorok. H{-

romf{zisú rendszerek teljesítményének meghat{roz{sa. Felharmonikusok keletkezése és hat{sai. [tmeneti

jelenségek vizsg{lata. [ramkörsz{mít{s sz{mítógépes módszerei és eszközei. Szab{lyoz{stechnika alapjai,

szab{lyozók, {tviteli függvények, minőségi jellemzők, stabilit{s.

Retter Gy.: [ramkörök, (Elektrotechnikai sz{mít{sok sorozat) Tankönyvkiadó, 1967.

Hajach – Maluzin – Bern{th: Elektrotechnikai sz{mít{sok, Műszaki Könyvkiadó, 1975.

Uray – Szabó: Elektrotechnika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.

BMEVIVEA097 ELEKTRONIKA ÉS ALKALMAZ[SOK

Előadó: Dr. D{n Andr{s egyetemi tan{r, Dr. Kiss Péter adjunktus; Villamos Energetika Tanszék


Ek.: Elektrotechnika

Félvezető eszközök: diód{k, rétegtranzisztorok, FET–tranzisztorok működése, jellemzői, jelleggörbéi,

line{ris és kapcsolóüzeme, katalógusjellemzők. Elektronikus erősítő alapkapcsol{sok felépítése, munka-

pont be{llít{sa, jellemzői. Többfokozatú erősítők. Műveleti erősítő. Műveleti erősítős alapkapcsol{sok.

Billenő {ramkörök és oszcill{torkapcsol{sok. Digit{lis alap{ramkörök és jellemzőik. Logikai {ramkörcsa-

l{dok és jellemzőinek összehasonlít{sa. Teljesítményelektronikai félvezető eszközök: diód{k, rétegtran-

zisztorok, MOSFET–ek, négyrétegű félvezető eszközök, IGBT, SIT, SITH, MCT Nemlin{ris {ramkörök.

[talakító alapkapcsol{sok: AC/AC, AC/DC, DC/DC, DC/AC kapcsol{sok alapvető jellemzői, jelleggörbéi,

fontosabb felhaszn{l{si területek. Egyen{ramú és v{ltakozó {ramú szünetmentes t{pegységek, és szűrő-

körök alapjai.

Félvezetők alkalmaz{sa a villamos–energetik{ban: Soros és sönt statikus kompenz{torok felépítése és alkalma-

z{si területei, z{rlatkorl{toz{s, szünetmentes energiaell{t{s, aktív harmonikus szűrés, egyen{ramú ener-

gia{tvitel, egyen{ramú ívkemencék, villamos vontat{s t{pl{l{si rendszere, megújuló villamosenergia for-

r{sok (napelemek, szélgener{torok) h{lózati csatlakoztat{sa.

Elektrosztikai és nagyfeszültségtechnikai alkalmaz{sok: por–, pernye– és csepplev{laszt{s, g{ztisztít{s mere-

dekhomlokú nagyfeszültségű impulzusokkal, elektrosztatikus festés és porszór{s, szepar{l{s, ózonfejlesz-

tés. Nagyfeszültségű, hibrid és nagyfrekvenci{s berendezések felépítése, működése és az {ltaluk okozott

elektrom{gneses zavaró hat{sok.

Skvarenina - K{rp{ti: The Power Electronics Handbook, CRC Press LLC, 2002.

Irwin - K{rp{ti: The Industrial Elektronics Handbook, CRC Press - IEEE press, 1997.

31

Mohan-Undeland-Robbins: Power Electronics, Converters, Aplication and Design Third edition, Wiley,

2003.

Cs{ki - Hermann - Ipsits - K{rp{ti - Magyar: Teljesítményelektronika példat{r, Műszaki Könyvkiadó,

1975.

BMEGEMTAEA4 ENERGETIKAI ANYAGISMERET

Előadó: Dr. Kr{llics György egyetemi docens, Anyagtudom{ny és Technológia Tanszék


Ek: –

Fémes ötvözetek, fémalapú kompozitok és ker{mi{k szerkezete és tulajdons{gaik, kapcsolód{s a konst-

rukcióhoz és technológi{hoz. A tulajdons{gok megv{ltoztat{sa és vissza{llít{sa, k{rosod{si folyamatok.

Mechanikai tulajdons{gok és mérésük. Alakv{ltoz{s, törés, kúsz{s, f{rad{s. Hibakereső anyagvizsg{lati

módszerek.

Proh{szka J.: Bevezetés az anyagtudom{nyba, Tankönyvkiadó, 1988.

Ginsztler – Hidasi – Dévényi: Alkalmazott anyagtudom{ny, Műegyetemi Kiadó, 2000.

Gillemot L.: Anyagszerkezettan és anyagvizsg{lat, Tankönyvkiadó, 1979.

Tisza M.: Metallogr{fia, Miskolci Egyetemi Kiadó, 1998.

Előad{sv{zlatok www.mtt.bme.hu

BMEGEPTAE0P POLIMEREK

Előadó: Dr. Hal{sz Marianna egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék


Ek: --

A polimerek szerkezeti felépítése. A hőre l{gyuló (részben krist{lyos és amorf) és a térh{lós (duromer és

elasztomer) típusok fizikai, mechanikai és termomechanikai tulajdons{gai, gy{rt{sa, alkalmaz{sa. Az

ömledékreológia alapjai. A polimerek feldolgoz{si technológi{i: fröccsöntés, extrud{l{s, kalanderezés,

fúv{s, stb. Polimer kompozitok és erősítőanyagaik. Újrahasznosít{s.

Bodor – Vas: Polimer anyagszerkezettan, Műegyetemi Kiadó, 2000.

Czvikovszky–Nagy–Ga{l: A polimertechnika alapjai, Műegyetemi Kiadó, 2003.

Útmutató és jegyzőkönyv a mérésekhez: www.pt.bme.hu „Segédletek” címen

BMEGEGEAES1 SZERKEZETTAN I.

Előadó: Dr. Grőb Péter egyetemi adjunktus, Gép- és terméktervezés Tanszék

f, 4 kp, ma, 2.sz, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab)

Ek: ---

A t{rgy célja megismertetni a hallgatókkal a 2D-s műszaki {br{zol{s legfontosabb szab{lyait. Ezeknek az

elsaj{tít{sa ut{n a hallgatók begyakorolj{k a termékszerkesztés alapjaihoz szükséges legjellegzetesebb

szabv{nyos elemek, a csavarkötések, a nyomatékkötések, a csőszerelvények, a fogaskerekek stb. {br{zol{-

s{t. A hallgatók megismerik a konstrukciós és a szerkesztési feladatokat (alkatrészek modellezése, csatla-

kozó alkatrészek tűrései és illesztései, stb.). Elsaj{títj{k és gyakorolj{k a különböző {br{zol{si technik{kat

32

(kézi szerkesztés és kihúz{s, AutoCAD). Mindezek a tov{bbi műszaki t{rgyakban rajzi form{ban megje-

lenő ismeretek olvas{s{hoz, elsaj{tít{s{hoz és a konstrukciós, szerkesztési feladatok ön{lló kidolgoz{s{-

hoz szükségesek. Mindezek mellett cél a sz{mítógéppel segített tervezés alapvető módszereinek megis-

mertetése, gyakorl{sa, a tervezésben való alkalmaz{s lehetőségeinek bemutat{sa.

BMEGEGEAES2 SZERKEZETTAN II.

Előadó: Dr. Kerényi György egyetemi docens, Gép- és terméktervezés Tanszék

f, 4 kp, ma, 2.sz, 3ko (2 ea, 1 gy, 0 lab)

Ek: Mechanika, Szerkezettan I.

A t{rgy célja megismertetni a hallgatókat a gépszerkesztés elveivel és módszereivel, alapfeladataival. Fel-

készíteni egyszerűbb konstrukciós sz{mít{sok ön{lló megold{s{ra: szerkezeti modellek alkot{s{ra, a le-

hetséges tönkremeneteli okok felismerésére, az igénybevételi és a hat{r{llapotok becslésére, a méretezési

és/vagy az ellenőrzési elj{r{s végrehajt{s{ra, különös tekintettel a gépekben tal{lható különbféle kötések-

re, térképző elemekre, tengelyekre forgórészekre, tengelykapcsolókra, sikló- és gördülőcsap{gyakra, a

mechanikus hajt{sok jellemzően előforduló fajt{ira, a fogaskerék-, csiga-, szíj-, l{nc- és dörzs hajt{sokra.

BMEGEVGAE01 [RAML[STECHNIKAI GÉPEK

Előadó: Dr. Hős Csaba egyetemi adjunktus, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék


Ek: [raml{stan, Műszaki hőtan I.

Energia{talakít{s folyadékokban és g{zokban. Örvény– és volumetrikus gépek. Üzemtani jellemzők,

dimenziótlan üzemi paraméterek, jelleggörbék. Vezérlés, szab{lyoz{s. [llandósult és {tmeneti üzem.

Kavit{ció, megengedett szívómagass{g. [raml{stechnikai gép jelleggörbe mérések, vízell{tó h{lózati

mérések. Légsz{llító gépek – ventil{tor, kompresszor – speci{lis kérdései. Olajhidraulika elemei.

Fűzy O.: [raml{stechnikai gépek és rendszerek, Tankönyvkiadó, 1991.

Feladatgyűjtemény, mérési útmutatók: www.vizgep.bme.hu

BMEGEENAEGK KALORIKUS GÉPEK

Előadó: Dr. Penninger Antal egyetemi tan{r; Dr. Maiyaleh Tarek egyetemi docens, Energetikai Gépek és

Rendszerek Tanszék

v, 4 kp, ma, 4.sz, 4 ko (2ea, 1 gy, 1 lab)

Ek. Műszaki Hőtan I., Műszaki kémia

Energia{talakít{s hőerő- és hűtőgépekben. Gőzkaz{nok és tüzelőberendezések. Belsőégésű motorok, gőz–

és g{zturbin{k, hűtő– és hőszivattyú berendezések felépítése, működése, méretezése. [llandósult és di-

namikus üzem, szab{lyoz{s és védelem. Környezetvédelmi szempontok.

Penninger A.: Kalorikus Gépek, jegyzet

Feladatgyűjtemény, labor útmutatók: www.energia.bme.hu

http://www.vizgep.bme.hu/http://www.vizgep.bme.hu/

33

BMEVIVEA095 VILLAMOS GÉPEK ÉS HAJT[SOK

Előadó: Dr. Veszprémi K{roly egyetemi docens, Villamos Energetika Tanszék


Ek.: Elektrotechnika

A transzform{tor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsol{sa, vektor{br{ja, üzeme. Az egyen{ramú

gép felépítése, működése, az induk{lt feszültsége, nyomatéka, helyettesítő kapcsol{sa. Az egyen{ramú

gép gerjesztési módjai, jelleggörbék. Egyen{ramú motorok indít{sa. Egyen{ramú motorok fékezési mód-

jai: visszat{pl{ló, ellen{ll{sos, ellen{ramú fékezés. [llandó feszültségről t{pl{lt egyen{ramú motorok

fordulatsz{m{nak v{ltoztat{sa: az ellen{ll{s v{ltoztat{s{val, a fluxus v{ltoztat{s{val. Egyen{ramú {ram-

ir{nyítós hajt{sok. [ramir{nyító kapcsol{sok. Működés a fedés elhanyagol{s{val és figyelembevételével.

[ramir{nyítós hajt{s teljesítményviszonyai. Véges induktivit{sú fojtótekercs, szaggatott és folyamatos

vezetés. [ramir{nyítós hajt{sok négynegyedes üzeme. Egyen{ramú szaggatós hajt{sok felépítése, vezér-

lése, mechanikai jelleggörbéi. H{romf{zisú vektorok (Park–vektorok). V{ltakozó {ramú gépek m{gneses

mezői, induk{lt feszültsége. Az aszinkron gép működési elve, helyettesítő {ramköre, teljesítmény mérle-

ge, vektor{br{ja, {ramdiagramja, {ltal{nos Park–vektoros egyenletei, {llandó feszültségű mechanikai jel-

leggörbéje. Aszinkron motorok indít{sa. Aszinkron motorok fékezési módjai: gener{toros, ellen{ramú,

dinamikus, egyf{zisú (Siemens féle) fékezés. Aszinkron motorok fordulatsz{m{nak v{ltoztat{sa a forgó-

rész ellen{ll{s v{ltoztat{s{val, a t{pfeszültség v{ltoztat{s{val és a pólussz{m v{ltoztat{s{val. Vezérelt

{ramir{nyítós aszinkron motoros kaszk{dhajt{s. Frekvenciav{ltós aszinkron motoros hajt{sok. Közvetlen

frekvenciav{ltó. Egyszerű feszültség inverteres hajt{s működése, feszültsége. ISZM feszültség inverteres

hajt{s. Tirisztoros {raminverteres aszinkron motoros hajt{s működése, felharmonikusai, nyomatéklükte-

tése. GTO–s {raminverteres hajt{s. A szinkron gép működési elve, felépítése, helyettesítő {ramköre, vek-

tor{br{ja, h{lózatra kapcsol{sa, terhelésfelvétele, nyomatéka. A hengeres forgórészű szinkron gép {ram-

vektor diagramja. A ki{lló pólusú szinkrongép egyenletei, vektor{br{ja, {ramvektor diagramja, nyomaté-

ka. Szinkron motorok statikus és dinamikus stabilit{sa. Szinkronmotorok gerjesztés–szab{lyoz{sa. Szink-

ronozott aszinkron motor. Szinkron motorok önindít{sa (aszinkron indít{s), indítómotoros indít{sa és

frekvencia felfuttat{sa. [ramir{nyítós szinkronmotor. [llandóm{gneses szinkronmotoros szervohajt{sok.

Hal{sz S{ndor: Villamos hajt{sok, Egyetemi tankönyv

BMEGEVÉAGE1 KÖRNYEZETVÉDELMI ELJ[R[SOK ÉS BERENDEZÉSEK

Előadó: Dr. Örvös M{ria egyetemi docens; Bothné dr. Fehér Kinga egyetemi adjunktus, Épületgépészeti

és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék


Ek: Műszaki hőtan I.

A környezetvédelem feladatköre, szab{lyoz{si rendszere. Légszennyezések, emisszió csökkentési techni-

k{k (szil{rd, SOx, NOx, VOC, dioxin/fur{n stb). Lev{lasztó berendezések működési elve, kialakít{sa és

kiv{laszt{si szempontjai. Szennyvizek fajt{i és tisztít{si módszerek. Ipari és kommun{lis szennyvíztisztí-

t{si technik{k és berendezések. Hulladékok csoportosít{sa, gyűjtése és kezelése. Termikus hulladékkeze-

lés.

Örvös M.: Levegőtisztas{g-védelem(Kézirat), http://www.vegyelgep.bme.hu

Tömösy L.: Szennyvíztisztít{s (Kézirat ), http://www.vegyelgep.bme.hu

Moser Gy.- P{lmai Gy.: A környezetvédelem alapjai Tankönyvkiadó Budapest, 1996.

http://www.vegyelgep.bme.hu/

34

BMEGEENAEE1 ENERGETIKA I.

Előadó: Dr. Ősz J{nos egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

f, 2 kp, ma, 3.sz, 2ko (2 ea, 0 gy 0 lab)

Ek: Műszaki hőtan I.

Az energetika feladata, területei. Energetikai mutatók, energiahatékonys{g. A fenntartható fejlődés ener-

getikai vonatkoz{sai. Primer– és szekunder energiaigények. Fosszilis, nukle{ris tüzelőanyagok és megúju-

ló energiaforr{sok, felhaszn{l{suk, környezeti hat{saik.

Ősz J.: Energetika jegyzet .ppt form{tumban a www.energia.bme.hu honlapon.

Büki G.: Energetika, Műegyetemi kiadó, 2000.

BMEGEENAEE4 ENERGETIKA II.


v, 3 kp, ma, 4. sz, 3ko (2 ea, 1 gy 0 lab)

Ek: Energetika I.

Az Energetika II. t{rgy célja a hő- és villamosenergia-termelés termodinamikai folyamatainak és az ener-

gia{talakít{s korl{tainak megértetése, az egyszerű sz{mít{sok ural{s{val. A nyomottvizes atomerőművek,

a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés valamint a megújuló energiaforr{sok hasznosít{s{nak megis-

mertetése. A vezetékes energiaell{tó rendszerek működésének megismertetése, és az energiahordozók

költség és {rviszonyainak bemutat{sa.

Elv{rható tud{s (alapszinten): Nyomottvizes atomerőművek, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés

energia{talakít{si folyamatai. Szekunder energiahordozó termelés megújuló energiaforr{sokból, az ener-

gia{talakít{s folyamatai. Vezetékes energiaell{tó rendszerek (földg{z, villamos energia, t{vhő) működése,

az energiahordozók {r- és költségviszonyai.

Ősz J.: Energetika jegyzet .ppt form{tumban a www.energia.bme.hu honlapon.

Büki G.: Energetika, Műegyetemi kiadó, 2000

BMEGEENAEK4 ERŐMŰVEK

Előadó: Dr. Bihari Péter egyetemi docens, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék


Ek.: Műszaki hőtan I., II.

Gőzkörfolyamatú erőművek. A kondenz{ciós erőművek energetikai folyamatai, rendszerstruktúr{ja,

mennyiségi és minőségi veszteségei, hat{sfoka, az ide{lis és valós{gos körfolyamatok.. Kezdő és végjel-

lemzők meg{llapít{sa, T{pvízelőmelegítés. t{pvízelőmelegítő kapcsol{sok, a t{pvízelőmelegítés optimali-

z{l{sa. Fő– és mellék{ramkörű gőzhűtő kapcsol{sok. Üzemviteli kérdések: Újrahevítés. Megold{sa, hat{sa

az erőmű hat{sfokaira nagynyom{sú erőművekben és atomerőműben. Az erőmű hat{sfok{nak terhelés-

függése, turbinaszab{lyoz{si módok (mennyiségi, fojt{sos, csúszóparaméteres, megkerülő vezetékes).

Segédrendszerek. G{zturbin{s erőművek. A g{zturbin{s erőművek rendszerstruktúr{ja. Elméleti és való-

s{gos körfolyamat, paraméterek megv{laszt{sa. Nyílt ciklusú egy– és kéttengelyes, z{rt ciklusú g{zturbi-

na. A kompresszor és a turbina munkafolyamatai, hat{sfoka. Kompresszor és turbina együttműködése,

munkapont, teljesítményv{ltoztat{s lehetőségei. G{zturbina élettartama, karbantart{s, egyenértékű üzem-

idő. Kombin{lt ciklusú erőművek. A g{z– és a gőzkörfolyamat összekapcsol{s{nak előnyei, megold{si

35

lehetőségei. Ut{nkapcsolt hőhasznosító erőmű kapcsol{sa, működése, hat{sfoka. A hőhasznosító hőmér-

séklet lefut{sa 1 nyom{sú, 2 nyom{sú, póttüzeléses megold{sn{l. Kombin{ció a gőzerőmű t{prendszeré-

ben, feltöltött kaz{nban.

Büki G.: Erőművek. Műegyetemi Kiadó, 2004.

Oktat{si segédanyagok: www.energia.bme.hu

BMETE80AE01 ATOMENERGETIKAI ALAPISMERETEK

Előadó: Dr. Aszódi Attila egyetemi tan{r, Nukle{ris Technika Intézet

f, 5 kp, ma, 4. sz, 5ko (3 ea, 2 gy 0 lab)

Ek: Mag- és neutronfizika, Műszaki hőtan II.

Atomenergetika története napjainkig. Reaktorfizikai alapok. Reaktortechnikai alapok. Reaktor

hőtechnik{j{nak alapjai. Atomerőmű felépítése és berendezései. Atomerőművek nukle{ris biztons{ga,

környezeti hat{sai. Atomerőművi villamosenergia–termelés gazdas{goss{ga. Atomerőmű helye az

együttműködő villamosenergia–rendszerben. Atomenergia–rendszer felépítése és fő elemei.

Csom Gy.: Atomerőművek ütemtana I. kötet, Műegyetemi Kiadó, 1997.

Csom Gy.: Atomerőművek üzemtana II. kötet, Műegyetemi Kiadó, 2004.

BMEGEENAEEE ENERGIAELL[T[S


f, 3 kp, ma, 5.sz, 3ko (2 ea, 1 gy 0 lab)

Ek.: Energetika II.

Energiafelhaszn{l{s: fűtési, technológiai, közlekedési energiafelhaszn{l{s, vil{gít{s. Folyékony és g{z

halmaz{llapotú energiahordozók sz{llít{sa csővezetéken, csővezeték–h{lózatok sz{mít{sa. Kőolaj és föld-

g{z termelése, összetétele, előkészítése sz{llít{shoz, t{rol{suk, feldolgoz{suk, felhaszn{l{suk. Szénelg{zo-

sít{si elj{r{sok, a keletkezett g{zok jellemzői. T{vhőell{t{s: a folyadékf{zisú víz és gőz hőhordozójú

t{vhőrendszerek hőforr{sai, a hőhordozók sz{llít{sa, fogyasztói hőközpontok, a t{vhőrendszerek jellem-

zői, üzemviteli kérdései. Az energiaell{t{s biztons{gtechnik{ja.

Ősz J.: Energiaell{t{s jegyzet .ppt form{tumban a www.energia.bme.hu honlapon

BMEGEEPAE51 ÉPÜLETENERGETIKA

Előadó: Dr. Csoknyai Istv{n egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Elj{r{stechnika Tanszék

v, 3 kp, ma, 5.sz, 3ko (2 ea, 1 gy 0 lab)

Ek: Energetika II., Műszaki hőtan II.

Fűtési rendszere felépítése. Az időj{r{s jellemzői, hőfokhíd. Hőérzet alapjai. Z{rt tér stacioner és

instacioner hőegyensúlya. Fűtőtest nélküli helyiség hőmérséklete. Tüzelőanyag fogyaszt{s meghat{roz{-

sa. Épületek fűtési, melegvíz, hűtési és villamos energia fogyaszt{sa. Fűtőtest hőközlési viszonyai, a helyi-

séghőmérséklet alakul{sa. Konvekciós fűtőtestek teljesítményét befoly{soló tényezők. Fűtési rendszerek

csoportosít{sa, kialakít{sa. Hőtermelők kialakít{sa, kapcsol{sa és helye a berendezésben. Csőh{lózat ki-

alakít{sa. Melegvízfűtés egyéb szerkezeti elemei. Kaz{no

kÉpzÉsi t[jÉkoztatÓ bsc kepzesi... · 1 budapesti műszaki és gazdas{gtudom{nyi egyetem...

Documents