1

Fontos megjegyzés: … Tanácsadó Irodánk az elektronikus leveleiben, közzétett

dokumentumaiban található összefoglaló információkat, értelmezéseket, véleményt, a kérdésekre

adott válaszokat, stb. térítésmentesen, a rendelkezésére álló információk korlátai között és

kizárólag segítő szándékkal készítette el az érintetteknek, kérdésfelvetőknek, érdeklődőknek.

Tájékoztatónk nem helyettesíti és nem is veszi át az érintettek azon kötelezettségét, hogy önmaguk

is megismerjék és teljesítsék a rájuk kihatással bíró jogszabályi kötelezettségeiket, és döntéseiket

saját kizárólagos felelősségük tudatában hozzák meg. Társaságunk előzetesen kizár minden olyan

felszólamlást, amely esetében az irodánk összefoglaló, segítő információinak tartalmára vezeti

vissza az érintettek saját döntéséből, esetleges késlekedéséből és/vagy valamely elmaradt

kötelezettségéből származó kárát.

Fontos megjegyzés továbbá: … Tanácsadó Irodánk ma is úgy látja, hogy az alább felsorolt

pénzügyi szolgáltatóknál fennálló követelés egésze (befektetett és/vagy tőkésített összeg és a Ptk.

szerinti kamat) megfelelő jogi eljárás mellett eredményesen és ténylegesen visszatéríttethető a

csődök károsultjainak. Ennek végigvitelét Irodánk vállalja. A hozzánk forduló károsultak,

regisztrációjukat követően szerződéses ajánlatot kapnak képviseletükre. A regisztráció

térítésmentes és nem jár szerződéskötési kötelezettséggel.

Regisztrálni lehet az Iroda weboldalán: www.pandp.palotas.net/hun/jogsegely

KÉRDÉSEK és VÁLASZOK /készült: 2015.04.29. – Utolsó frissítés: 2015. 07. 07./

A Kérdések és Válaszok összefoglaló anyagunk egységes szerkezetben foglalja össze

mindhárom brókercég és öt bank károsultjainak álláspontunk szerinti jogi státuszát,

lehetőségeit, aktuális kérdéseit. Az első szakaszban azon információkat emeljük ki, amelyek

minden érintettre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a követelésük az alábbi körből kivel

szemben áll fenn!

Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. / Ideértve a Quaestor Financial

Hrurira Kft. által kibocsátott kötvényeket is./

Buda-Cash Brókerház Zrt.

Hungária Értékpapír Zrt. /Ide értve a Biztonság Trade Zrt. részére nyújtott

kölcsönügyleteket is./

ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.

DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt.

Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt.

BRB Buda Regionális Bank Zrt.

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.

Társaságunk, a ma rendelkezésre álló információk alapján nem vállalja a Kun-Mediátor

Utazási Iroda károsultjainak képviseletét, mert ott nem látszik az állami kötelezettség

igazolhatósága, így a jogi eljárás célpontja kizárólag az Utazási Iroda és annak felelős vezetői,

tulajdonosai lehetnek, így egy nyertes per esetén, ugyanezen kör magánvagyona lehet a fedezet,

amit az érintettek a felszámolási eljárás kereteiben is meg tudnak kapni.

2

I. MINDEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁTATÓ ESETÉBEN KIMONDHATÓ:

1./ - FELSZÁMOLÁSRÓL ÁLTALÁBAN

Mára valamennyi érintett esetében elrendelték a felszámolást, mivel mindegyikük esetében

igaz, hogy várhatóan a társaság teljes vagyona nem fogja fedezni az összes követelést.

Tekintettel arra, hogy a felszámolási eljárás általános szabályaitól eltérően az ún. Befektetési

vállalkozásokról szóló törvény 132. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a károsultaknak nem

kell a követeléseik nyilvántartásba vételének előzetes feltételeként a követelés 1%-át előzetesen

befizetni, így minden károsult esetében javasolni tudjuk, hogy éljen a felszámolási eljárás

által biztosított lehetőséggel és kérje a teljes követelésének hitelezői nyilvántartásba vételét!

Véleményünk szerint a felszámolás során – különös tekintettel a fedezetként szolgáló vagyonnak

ún. bűnügyi zárlat alá vonására is – a felszámolásból csak igen korlátozott kielégítésre lehet

számítani. Ugyanakkor ezt a lehetőséget, néhány adminisztratív kötelezettség kihagyása

okán nem szabad elveszíteni, mértéke azért lehet jelentős is.

Amennyiben a felszámoló ezt önmaga nem teszi meg, úgy az értékpapír számlával rendelkező

ügyfeleknek a felszámolótól kell kérniük az értékpapír számláikon lévő értékpapírok (Pld. Mol.

OTP papírok, stb.) azonnali kiadását. Álláspontunk szerint nem fogadható el, ha a felszámoló

ezt arra hivatkozva tagadja meg, hogy vagy nem tudja az értékpapírokat az egyes

számlatulajdonoshoz rendelni, vagy azokat bűnügyi zár alá vették. A hatályos törvények

szerint az értékpapír számlákon elhelyezett értékpapírok nem képezik a felszámolási vagyon

részét, azt haladéktalanul ki kell adni, és ez a felszámoló kötelezettsége. Ugyancsak jogsértő, ha

ezen értékpapírokat esetleg tényleg bűnügyi zár alá vették, de ez esetben is a felszámoló

kötelezettsége a bűnügyi zár azonnali feloldását kikövetelni.

Fontos információnak szánjuk, hogy a felszámolási eljárásban – eltérően az összes egyéb (OBA

– BEVA – Quaestor Kárrendezési Alap vagy akár az irodánk megbízása) kárrendezési eljárástól,

a felszámolásban nem csupán a befektetés, a befizetett vagy tőkésített követelés, hanem az ígért

hozam, kamat, bónusz, stb. is követelhető, mint hitelezői igény.

Irodánk, a vele kötött megbízási szerződésben vállalja, hogy abban az esetben, ha a

felszámolási eljárásban partnereink követelése részben vagy egészében hamarébb megtérülne,

mint az általunk biztosított jogi eljárás eredményessége, úgy a felszámolási eljárás során

megtérült követelési összeggel térítésmentesen csökkenti a képviselt követelést. Vállaljuk

továbbá, hogy ebben az esetben a felszámolással megtérült követelésrészre nem érvényesíti

az ún. sikerdíjas jogosultságát még akkor sem, ha későbbiekben bebizonyosodik, hogy az

általunk képviselt eljárásban is megtérült volna a károsult teljes követelése. Amennyiben

Irodánk a károsultjaink követelésének tényleges megtérítését a felszámolási eljárás befejezését

megelőzően végzi el, úgy a sikerdíjat akkor és arra a követelésrészre is meg kell fizetni, amiről

később kiderül, hogy az a felszámolásban is megtérült volna.

Mivel a felszámolási eljárás lezárására általában sok év elteltével kerül sor, így mindenképpen

a követelés párhuzamos vitelét (a felszámolási eljárásba való bejelentkezés és Irodánk

megbízása) javasoljuk, mert évek múlva, a felszámolási eljárás eredményének ismeretekor, már

elévülés okán is meghiúsulhat a követelés jogosságának bizonyíthatósága és ez által annak a

behajthatósága is.

Segítségül, az egyes pénzügyi szolgáltatók esetében, alább – az egyes szolgáltatók fejezeteinél

- megadjuk a felszámoló felhívását a teendőkről, kiemelve a jogvesztő határidőket, és némi

érthetőségi segítséget is adva hozzá.

3

2./ - MILYEN KÖVETELÉSEK KÁRRENDEZÉSÉT VÁLLALJUK

Az általunk felállított jogi eljárás során általánosságban elmondható, hogy általában nincsen

jelentősége annak, hogy kinek, milyen „banki terméket” adott el az érintett pénzügyi

szolgáltatók bármelyike. Így nincsen annak jelentősége, hogy Quaestor engedéllyel rendelkező

vagy fiktív kötvényt „írt jóvá” egy-egy károsultnál, vagy a Hungária Értékpapír Zrt. fiktív

„kölcsönszerződést” közvetített a Biztonság Trade Zrt. csoport bármely tagja felé.

Álláspontunk szerint annak van, lesz jelentősége, hogy a pénzügyi szolgáltatók csődjében

meghatározó módon játszottak közre a nem létező és/vagy engedéllyel nem rendelkező üzleti

lépések, az ügyfelek rendelkezéseitől eltérő gazdasági műveletek.

3./ - HOGYAN KELL ÉRTÉKELNI AZ EGYES KÖVETELÉSEKET

A felszámolási eljárásban, a csődeljárásban és a Quaestor Kárrendezési Alapja

kárrendezési eljárásának során, a BEVA és az OBA kárrendezésekor mindig részletesen

meghatározzák az eljárásban alkalmazott értékelési szabályokat azon követeléseknél,

amelyek megtérítését vállalják.

Irodánk kárrendezési eljárásában mindig a ténylegesen befektetett összeg (vagy az utoljára

jóváírt összeg) kapható vissza a Ptk. szerinti kamattal.

Az ígért hozamokat eredményesen lehetne ugyan peresíteni, de csak kizárólag a hozamot ígérő

pénzügyi szolgáltatóval szemben, aki az adott hozamot ígérte. Itt viszont a nyertes per végén a

veszteseknek – különös tekintettel a felszámolásokra és a bűnügyi zárlatokra - nem lesz már

semmilyen vagyona. Így a per ugyan megnyerhető lenne, de a végén nem lesz kitől behajtani az

elmaradt és megítélt hozamot. Az állam, a Ptk. előírása felett meghatározott mértékű hozam

megtéríttetésére nem lesz kötelezhető. Ezért egy ilyen követelés peresítése időigényes, költséges

és mégis eredménytelen, azaz értelmetlen!

4./ - MILYEN EREDMÉNY VÁRHATÓ A FELJELENTÉSHEZ KAPCSOLT POLGÁRI

KÁRIGÉNY BEJELENTÉSÉVEL?

Megerősítjük azon határozott álláspontunkat, hogy a követelések kizárólag feljelentésen alapuló

peresítése az érintettek számára meggyőződésünk szerint kifejezetten hátrányos.

Ez a megoldás a leghosszabb időigényt veti fel, jelentősen nehezíti a bizonyítást, korlátozza a

kártérítésbe bevonható felelősök körét, és szinte biztosan nem lesz képes a teljes kártérítésre,

mert az állam büntetőjogi felelőssége eredményesen biztosan nem lesz felvethető

A polgári jogi kárigény benyújtásához elég két dolgot bizonyítanunk. Bizonyítanunk kell, hogy

keletkezett kárunk (megadva annak mértékét) és igazolnunk kell, hogy rámutatható a kárunkért

felelős személyre, intézményre vagy személyekre, intézményekre. A kár felelőseinél nem kell

bizonyítanunk, hogy a kárt tudatosan vagy csak gondatlanul okozták. A gondatlan károkozás

ugyanis nem mentesítő körülmény az érintettek számára a tekintetben, hogy a kártérítési

kötelezettségük fennáll. Általában – bizonyos korlátok között -, de a többes károkozók esetében

elérhető, hogy az együttes felelősségükért bármelyik felelőstől kérhető legyen a teljes kár

megtérítése, majd a kárért helyt álló kárfelelősre átszáll a jog, hogy a többi felelőstől beszedje a

rájuk eső kár összegét. A polgári jogi kárigény, annak bekövetkezte után gyakorlatilag

azonnal a bíróság elé hozható.

Büntetőjogi keretekben a feljelentéssel és a bizonyítási eljárással azt is igazolni kell, hogy van

kárunk (az összeg megadásával), van károkozó és a kárt ráadásul szándékosan, vagy legalábbis a

4

büntető jog hatálya alá eső vétkes mulasztással követték el. Ennek következtében a bizonyítási

teher egy újabb elemmel – a büntetőjogi felróhatósággal – megnövekszik.

Szinte biztosan állítható, hogy a polgári jogi kárfelelősi körbe bevonható cégek, intézmények és

természetes személyek köre (ezen keresztül a kárért helytállni kötelesek köre) sokkal

szélesebb, mint a büntetőjog szigorával is megszólíthatóak köre, azaz a büntető eljárás

keretében kisebb lesz a kárunkért helytálló mögöttes vagyon. Szinte biztosan állítható az is,

hogy a büntetőjog keretei közé az állam, akinél a legnagyobb helytállni képes vagyon található

kimarad a megszólítható körből, ezért biztosan állítható az is, hogy ezen az úton nem lesz

teljes körben kárrendezés!

Elvben igaz, hogy a büntető eljárás bírósági szakaszában a bíróság már a büntetőjogi felelősség

kimondása előtt – köztes ítéletben – ítélkezhet a polgári jogi kárigényről. Ez igaz, de állítható

az is, hogy erre szinte soha nem kerül sor!

A büntető jog keretei közötti polgári kárigény csak a bírósági szakaszban kerül

tárgyalásra, arról kizárólag a bíróság rendelkezhet! A bíróság eljárását viszont ebben a

körben kötelezően megelőzi a nyomozati majd az ügyészségi szakasz, ami akár 3-4 év is lehet,

és csak ezt követően, ennyivel később indul meg a bírósági eljárás. Ennyivel biztosan

késlekedik majd a kárrendezés.

Természetesen mindenkinek joga és lehetősége a büntető feljelentés, hiszen a legtöbb esetben

valóban bűncselekmény áldozatai is egyben. A kárigény felvetése és érvényesítése kizárólag

ebben az eljárásban álláspontunk szerint a károsultak számára kifejezetten hátrányos.

5./ - VÁLLAJUK-E AZ ÉRINTETT CÉGEK VEZETŐINEK ÉS/VAGY

MUNKATÁRSAINAK, HOZZÁTARTOZÓINAK SAJÁT KÖVETELÉSEIK

KÁRRENDEZÉSI KÉPVISELETÉT?

Érthetőbben tudjuk megválaszolni, hogy kiknek nem vállaljuk a képviseletét.

Természetesen van olyan kör, akik vagy részt vettek az érintett cégeknél elkövetett

bűncselekmények, jogellenes visszaélések kidolgozásában és fenntartásában vagy kifejezett

munkaköri kötelezettségük lett volna annak ellenőrzése. Általános jogelv, hogy senki nem

hivatkozhat az Őt ért kár megtérítetése érdekében olyan jogsértésre, amelynek

kialakulásában aktívan részt vett, vagy annak megakadályozása a feladatkörébe tartozott,

és e feladatának vétkes mulasztás mellett nem tett eleget.

Ebből kiindulva az érintett cégek vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak,

könyvvizsgálóinak, és közeli hozzátartozóinak képviseletét általában nem vállaljuk. Nem

vállaljuk továbbá az érintett cégek állami felügyeletét ellátó szervezetek azon munkatársainak

és közeli hozzátartozóinak képviseletét sem, akik közvetlenül részt vettek a cégek

tevékenységének ellenőrzésében és/vagy engedélyeik kiadásában, meghosszabbításában a

bűncselekményekkel érintett időszakban. Általában igaz az is, hogy ugyanezen kör szélesebb

értelemben vett „egyéb” hozzátartozói esetében is csak kivételes esetben, megfelelő

nyilatkozatok mentén látunk lehetőséget a képviseletükre.

A közeli és a szélesebb értelembe vett hozzátartozói kört a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V.

törvény) szabályozza. Segítségül alább megadjuk a fogalmak kifejtését.

Hozzátartozónak minősül a Ptk. értelmében: a közeli hozzátartozók (a házastárs, a

bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,

az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) valamint az egyéb hozzátartozók

5

(az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a

testvér házastársa).

6./ MIT LEHET TENNI HA AZ EGYENLEGKÖZLŐBEN ELISMERT

KÖVETELÉSRŐL (ÜGYFÉLVAGYON) KIDERÜL, HOGY RÉSZBEN VAGY

EGÉSZÉBEN NINCSEN MEG?

6.1./ Irodánk, várhatóan még augusztus végéig biztosítani tudja azon károsultak számára,

akik az egyenlegközlőjük alapján korábban még okkal bízhattak abban, hogy a benyújtott

igénylésük alapján káruk megtérül, de ez később, egy nem várt BEVA – OBA – QKKA –

Felszámoló - elutasító határozatával meghiúsul kedvezményes munkadíj és költségátalány

mellett köthessenek irodánkkal szerződést. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a meg

nem térülő kár tekintetében partnereink már kötöttek irodánkkal szerződést, de kiderül, hogy a

megtérülni remélt követelés mégsem realizálódik, ezért a peres követelés összegét fel kell

emelni. A kényszerűen megemelt összegek tekintetében a kedvezményes díjak maradnak

hatályban.

6.2./ Mindhárom brókercég és a banki ügyfelek tekintetében is általános érvényű, hogy az

ügyfelek széles köre ezekben a hetekben szembesül majd azzal, hogy a felszámolótól kapott

ún. egyenlegközlőben megadott értékpapír követelésük a valóságban részben vagy

egészében nincsen meg.

Az egyenlegközlő ugyanis csak annyit jelent, hogy az érintett pénzügyi szolgáltató

nyilvántartásaiban az ügyfél saját vagyonaként az egyenlegközlőben megadott értékpapírok és

pénzeszközök szerepelnek, mint elismert követelés.

6.3./ Azokban az esetben, ha a zár alá vétel megszűntetését követő egyeztetések

eredményeképpen ezek az értékpapírok és pénzeszközök valóban meg is vannak, úgy azt a

hatályos jogszabályok szerint az ügyfelek ún. „különvagyonaként” haladéktalanul ki kell

adni a részükre. Ezen eszközök nem képezik sem a felszámolás vagyoni hátterét, sem a

büntetőeljárás vagyoni biztosítékát. Erre korábban azért nem kerülhetett sor, mert az összes

eszközt a Nemzeti Nyomozóhivatal ún. bűnügyi zár alá vette, így a felszámoló azokról nem

rendelkezhetett.

Irodánk mind a felszámolónál, mind az Ügyészségnél eljárt, hogy a bűnügyi zárlatok feloldásra

kerüljenek. Ez a Buda-Cash és a Quaestor esetében már meg is történt. Így a felszámoló jelenleg

ellenőrzi, összesíti, hogy az ügyfélvagyonok mely körben állnak rendelkezésre (részben vagy

egészében) és mely esetekben hiányoznak (részben vagy egészében).

Azon szerencsés ügyfeleknél, ahol az értékpapírszámlák szerinti értékpapírok, pénzkövetelések

részben vagy egészében megvannak, a közeljövőben várhatják, hogy rendelkezhetnek a

különvagyonuk kiadásáról, átvételéről, transzferálásáról másik számlára, stb. Hallani lehet olyan

kormányzati törekvésekről, hogy jogszabállyal összemossák a különböző ügyfelek

értékpapírjait, és azonos arányban adják ki mindenkinek. Ez a gondolat önmagában is

jogellenes, de visszamenőleges alkalmazásuk semmilyen érvvel nem indokolható. Ugyanakkor

mostanság egy ilyen jogsérelem csak eggyel növelné, az egyébként elképzelhetetlen jogsértő

jogalkotások hosszú sorát.

6.4 Azokban az esetben, ha a zár alá vétel megszűntetését követő egyeztetések

eredményeképpen ezek az értékpapírok és pénzeszközök nincsenek meg, úgy a hatályos

jogszabályok szerint az ügyfelek kárát a BEVA kell, hogy kártalanítsa megközelítően

hatmillió forintig.

6

Ez vonatkozik azokra a Quaestor károsultakra is, akiknek nem voltak kötvényeik és/vagy nem

éltek a QKKA kárrendezésével, ahol a kárrendezés fejében az egyéb értékpapír követeléseiket is

fel kellett ajánlaniuk.

Fontos, hogy abban az esetben, ha az ún. nevesített ügyfélvagyon egy része meg van, úgy

irodánk álláspontja szerint azt előbb ki kell adni az érintett ügyfélnek, és a BEVA húszezer

euróig terjedő befektetés-védelmi kötelezettsége csak ezt követően indul.

Összefoglalva: .. Mivel az ügyfélvagyonok megléte és vagy a BEVA teljesítés feletti résznek

kárként való jelentkezésével az értékpapírszámlák esetében csak mostanában szembesülnek

vagy szembesültek. A kedvezményes szerződéskötési lehetőséget az elutasító határozatot követő

30. naptári napig mindaddig fenntartjuk, amíg ezt az elindított jogi eljárások lehetővé teszik.

Ugyanez vonatkozik mindenkire, akinek a július 10-e előtt benyújtott igényét az elkövetkező

időben a kötelezett szervezetek (OBA – BEVA – QKKA – Felszámoló) visszautasítja. A

szerződéskötéshez ebben a körben kérni fogjuk az elutasító határozat másolatát.

II. QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR-KERESKEDLMI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT.

1./ - QUAESTOR FELSZÁMOLÁS

Az I/1. pontban kifejtett összegzés megerősítve a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és

Befektetési Zrt. károsultjainak mindenképpen ajánljuk, hogy a megadott határidőn belül

kapcsolódjanak be a felszámolási eljárásba! A felszámoló idézett közleményébe néhány

helyen - zárójelek között - kiemelt dőlt betűvel érthetőségi és/vagy figyelemfelhívó bejegyzést

tettünk!

A felszámoló biztos felhívása szerint a károsultaknak az alábbiak szerint kell eljárniuk:

A Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. felszámolása 2015. április 22. napján

megindult. Az adós társaság felszámolójaként az alábbiakról tájékoztatták a Quaestor

Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. "f.a." ügyfeleit teendőikről.

Amennyiben Quaestor kötvénye van

A Quaestor törvény hatálya alá tartozó ügyfelek, akik a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és

Befektetési Zrt.-vel kötöttek szerződést általában már megkapták az ún. egyenlegközlő

igazolásaikat. A kárrendezésre vonatkozó igényüket ezen egyenlegközlő igazolás alapján a

Quaestor Károsultak Kárrendezési Alaphoz történő kérelmük benyújtásával érvényesíthették

a 2015. május 6. és 2015. június 5. közötti jogvesztő határidőn belül. A QKKA tevékenységéről

az aktuális információkat az alábbi weboldalon lehet követni és/vagy az alaphoz lehet az egyéni

kérdésekkel fordulni.

http://www.quaestor-karrendezes.bva.hu

(Az Alap felé történő kárrendezési kérelem benyújtásától függetlenül a teljes követelés

összegét, mint Hitelezői igényt a felszámolónak is el kell küldeni, be kell nyújtani!)

A QKKA közleménye szerint, amennyiben az egyenlegközlő igazolással kapcsolatban

észrevétele van a károsultaknak – az eltérés okát igazoló dokumentumokkal – a kézhezvételt

követő 8 napon belül jelezhetik kizárólag postai úton a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló

Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em. Kérik, hogy a borítékra

írják rá: „Észrevétel Quaestor kötvény”. Visszajelzés hiányában az egyenlegközlőben

7

foglaltak elfogadottnak tekintendőek.

Amennyiben valaki nem kapott egyenlegközlő igazolást 2015. május 18. napjáig, úgy azt

jelezni kell a quaestor@psfn.hu e-mail címen, vagy a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló

Nonprofit Kft. címén (1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em.). A tárgyban, illetve a

borítékon fel kell tüntetni, hogy „Egyenlegközlő igazolást kérek.

Amennyiben értékpapírszámlája, pénzkövetelése van

Az aktuális állapotnak megfelelő ügyfél-egyenlegközlőt kaptak az érintettek postai úton. Az

egyenlegközlőkkel kapcsolatos esetleges észrevételt az eltérés okát igazoló dokumentumokkal a

kézhezvételt követő 8 napon belül jelezhetik az érintettek kizárólag postai úton a Pénzügyi

Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em.

A borítékra rá kell (kellett) írni: „Észrevétel”. Visszajelzés hiányában az egyenlegközlőben

foglaltak elfogadottnak tekintendőek. (Az egyenlegközlőben foglaltak elfogadásától és/vagy

annak módosítási felvetésétől függetlenül a károsultként gondolt teljes követelés összegét,

mint Hitelezői igényt a felszámolónak is el kell küldeni, be kell nyújtani!)

Az értékpapírszámlákról és pénzkövetelésekről – általában az ún. ügyfélvagyonról - az

általános fejezetben külön és részletesen írtunk.

Hitelezői igény

Javasoltuk, hogy a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. "f.a.”-val szemben

fennálló hitelezői igényüket mindkét fenti esetben valamennyi fennálló követelésükre - az

egyenlegközlő levelekkel kapcsolatban meghatározott határidőtől függetlenül - jelentsék be

legkésőbb 2015. június 1-ig kizárólag postai úton a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló

Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1. em. A borítékon feltétlenül

fel kell tüntetni: „hitelezői igény”. A hitelezői igény bejelentése díjmentes. Formanyomtatvány

letölthető a www.psfn.hu” oldalon.

Segítő megjegyzéseink:

Hitelezői igényként a teljes követelést, azaz az első harmincmillió forintot is magába foglaló

összeget kell bejelenteni.

Biztonság kedvérét a hitelezői igényt úgy kell postára adni, hogy az június 1-ig igazolhatóan

megérkezzen a felszámolóhoz. Megszoktuk, hogy a határidős kikötéseket úgy értelmezzük,

hogy elég, ha postai bélyegzőn a határidőn belüli nap szerepel. A folyamatosan változó

jogszabályaink ma már a legtöbb esetben a beérkezést várják el határidőn belüli teljesítésnek!

Abban az esetben, ha nem érkezik meg az egyenlegközlő, pedig emiatt a leírtak szerint már

igazoltan reklamáltak a felszámolónál, a saját adatok alapján június 1-e előtt a hitelezői

igényt a felszámoló felé mindenképpen be kell jelenteni. A jogvesztő határidőt nem menti ki

a felszámoló mulasztása. A saját adatok később pontosíthatóak lesznek, az egyenlegközlőt

később is lehet majd csatolni, de a bejelentkezési határidőt figyelmen kívül hagyása

jogvesztéssel jár (járt).

2./ - QUAESTOR KÁROSULTAK KÁRRENDEZÉSI ALAPJA

Az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében 2015. május 6-ig a BEVA (Befektető-

védelmi Alap) irányítása és működtetése mellett fel kell állnia és a működését is meg kell

kezdenie a Quaestor Károsultak kárrendezését biztosító Követeléskezelő Alapnak

(továbbiakban: Alap).

8

QUAESTOR KÖTVÉNYEK KÁRRENDEZÉSE

A BEVA (Befektető-védelmi Alap) weboldalán - http://www.quaestor-karrendezes.bva.hu/ -

már letölthető a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához május 6-a és június 5-e között

benyújtható kérelem és a kérelem kitöltési útmutatója.

Fontos kiemelni, hogy a 2015. évi XXXIX. törvény kizárólag a QUAESTOR kötvények

kibocsátásából és értékesítéséből (függetlenül attól, hogy a kötvények engedély alapján vagy

engedély nélküli kibocsátásból erednek) származó követelések kárrendezését célozza, azaz az

összes egyéb követelésre nem terjed ki.

Minden egyéb követelést, annak típusától, jellegétől függően az érintettek döntése szerint a

felszámoló felé történő hitelezői igénybejelentéssel (ajánlott) és párhuzamosan is elindítható

egyéb jogi eljárás keretében (Pl. társaságunkkal való szerződés mellett) érvényesíthető.

Az általunk ajánlott eljárás tekintetében a QUAESTOR kötvények károsultjait két csoportra kell

osztani.

I. Akiknek a Quaestor kötvényekből származó követeléseik együttes értéke a

harmincmillió forintot nem haladja meg.

Amennyiben a követelések együttes összege a harmincmillió forintot nem haladja meg, úgy

javasoljuk, hogy feltétlen éljen ezzel a lehetőséggel, még akkor is, ha ez a törvény is rengeteg

szakmai, morális és egyéb sebből vérzik.

A kérelemben a kötvények azonosításán, darabszámán és névértékén kívül kérik megadni a

vásárlásuk idején megfizetett vételárat is. Ez kicsi optimizmussal úgy is értelmezhető, hogy

gondolkodnak a tényleges kár megtérítésén (ami a befizetett vételár) és nem a névértéken

kívánnak elszámolni, ami a törvényből lenne levezethető, és a többség esetében kevesebb, mint a

vásárláskor ráfordított összeg.

A törvény egyéb kikötéseinek morális gondolataiból persze az is levezethető, hogy a vásárláskor

befizetett összeget azért kérik, mert néhány kötvény esetében a névérték a lejáratkori értéket

jelenti, és így akár a hozamot is tartalmazhatja. Ezért az sem kizárt, hogy a kárrendezés

folyamatában a névérték és a befizetett összeg közül azzal kívánnak elszámolni, amelyik a

kisebb!

Mindettől függetlenül, a törvény negatív elemei ellenére is, a harmincmillió forint alatti együttes

követeléssel rendelkezők kárát jelentős hányadában megtéríti, egyszerűen lezárható. Minden

más eljárás költséges, hosszabb és bizonytalanabb.

II. Akiknek a Quaestor kötvényekből származó követeléseik együttes értéke a

harmincmillió forintot meghaladja meg.

Tanácsadás tekintetében sokkal nehezebb helyzetben vagyunk azon károsultak esetében,

akiknek az együttes követelésük meghaladja a harmincmillió forintot!

A lehetőségek felvázolása előtt le kell írnunk, hogy megismerve a kérelem formanyomtatványát

és a kitöltési útmutató tartalmát, ma már a legnagyobb optimizmusunk, a szakmai

felkészültségben való hitünk, a jog alapértékeinek megkérdőjelezhetetlen volta melletti

meggyőződésünk ellenére a leírtakból kiolvashatóan, a törvény kétértelműségét a

végrehajtásban a joggal összeegyeztethetetlen módon szűntették meg! Így az Alap, a

harmincmillió forint kárrendezése feltételeként azt várja el, hogy az eredeti jogosult (károsult) a

követelése egészéről mondjon le az Alap javára és a törvény erejénél fogva adja át minden jogát

9

az Alapnak.

Ezen feltétel kritikájával – a jelen helyzetben – azért nem szabad részletesen foglalkozni, mert a

törvény gyakorlatilag harmincnapos, jogvesztő határidőt tartalmazó ajánlatot tett, amely idő alatt

eredményes jogi fellépés a magyar jogrendszeren belül elérhetetlen, így az érintetteknek a

jelen feltételek ismeretében kell döntést hozniuk. Ez természetesen nem zárja ki azt, a

szakmai hitünk pedig egyenesen megköveteli, hogy az elkövetkező hónapokban a törvény -

ilyen tartalmú értelmezésének - megsemmisítését kezdeményezzük.

A leírtak előre bocsátása mellett az érintettek előtt most három lehetséges döntés áll. Itt is

ki kell azonban emelnünk, hogy a választás felelősségét nem tudjuk átvenni a károsultaktól!

Kizárólag a véleményünket és javaslatunkat fogalmazzuk meg, de előzetesen kizárjuk minden

olyan felvetés jogszerűségét, amely a későbbiekben - az általunk javasoltak alapján hozott saját

döntés -, és a később megismerhetővé váló legjobb döntés közötti kár felelősségét vetné fel az

irányunkban. A három út:

II/1./ Tudomásul lehet venni az Alap elvárását és elfogadni a törvény által biztosított

lehetőséget, mely szerint a károsult aláírja a kérelmet, benne a nyilatkozattal és lemond az

Alap javára a harmincmillió forint feletti követelés érvényesítéséről és nem tesz további

jogi lépéseket.

Ez a döntés véleményünk szerint ott jöhet szóba (bár általunk ott sem ajánlott) ahol a teljes

követelés összege csak nagyon kis mértékben haladja meg a harmincmillió forintot.

Mi számukra azt ajánljuk, hogy a kérelem aláírása és beadása - ami egyben a nyilatkozatot is

magába foglalja – valamint a harmincmillió forint átvétele után, mégis adjon megbízást a

harmincmillió forint feletti követelés érvényesítésére oly módon, hogy kérje a nyilatkozat e

kitételének jogsértő volta miatti megsemmisítését. Irodánk egy ilyen tartalmú megbízás

befogadását, az általános szerződéses feltételek mellett vállalja!

A döntés következménye és egyben kockázata: … A későbbi jogi eljárások bizonyítják, hogy

lehetséges lett volna a harmincmillió forint feletti kár érvényesíthetősége, de a magyar

jogrendszer általános elvei szerint, a kártérítést jogi úton csak annak ítélik meg, aki kára

megtérítését jogi eljárásban kezdeményezte. Az eljárások elhúzódása okán a követelésének

jogalapja elévülhet, azaz az elévülési időn túl, már nem tud csatlakozni jogi eljáráshoz. Mégis

érthető, ha az érintettek egy köre, tekintettel a harmincmillió forint feletti összeg kisebb

mértékére, szeretné véglegesen lezárni ezt a jogvitát, és tudomásul venni a fennmaradó kár

„elszenvedését”.

II/2./ A második lehetséges út első lépései megegyeznek az 1. pontban felvázolttal. Ez

esetben is el kell fogadni az Alap elvárását, azaz el kell fogadni a törvény által biztosított

lehetőséget, mely szerint a károsult aláírja a kérelmet, benne a nyilatkozattal és lemond az

Alap javára a harmincmillió forint feletti követelés érvényesítéséről.

A különbség két döntés között abban van, hogy a kárrendezés tényleges végbemenetelét, a

harmincmillió forint tényleges jóváírását, pénzügyi rendezését követően, a kérelem

aláírása ellenére megbízást ad a harmincmillió feletti követelés érvényesítésére, a kérelem

és a törvény e kitételeinek érvénytelenítésére.

Irodánk egy ilyen tartalmú megbízás befogadását, az általános szerződéses feltételek

mellett vállalja! Ez a megoldás leginkább abban a körben ajánlható, ahol a teljes követelés

ugyan jelentősen nagyobb, mint harmincmillió forint, de nem többszöröse annak!

A döntés kockázata: … Előfordulhat az az esett ugyanis (szakmai hitünk szerint, ezt

10

valószínűsítjük, de nem garantálhatjuk), hogy társaságunk jogi úton eléri a károsultak teljes

kárának – összeghatár nélküli – megtérítését.

Az azonban nem zárható ki (bár ennek sem szabadna megtörténnie), hogy a bíróság jogerős

ítélete a jogosultak köréből kizárhatja azon megbízóinkat, akik éltek az Alap felajánlásával, és

elfogadták annak feltételeit, mely szerint ők valamennyi további jogukról lemondtak, és a

„lemondatás” törvénysértő voltának igazolását nem sikerül az ítéletben elérnünk.

Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a bíróság, az Alkotmánybíróság és/vagy a nemzetközi

jogorvoslat egyike sem tartja jogszerűtlennek ezt az eljárást, és a törvény e kitételeit nem ítélik

sem más jogszabályokkal összeegyeztethetetlennek, sem kényszerítésnek, stb. Ebben az

esetben a harmincmillió feletti részt nem sikerül érvényesíteni, pedig abban az esetben, ha

a károsult nem fogadja el az Alap ajánlatát, úgy a teljes követelése megtérülhetett volna.

Amennyiben a harmincmillió feletti összeg jelentősen, de nem többszörösen haladja meg a

harmincmillió forintot, úgy talán ez a javasolható megoldás, mert szakmai véleményünk szerint

kifejezetten jogsértőek a törvény ide vonatkozó kitételei, azaz elérhető az ellentételezés nélküli

fedezet elvonásának megsemmisítése.

II/3./ Nagy felelősség a harmadik út melletti döntés meghozatala annak ellenére, hogy

meggyőződésünk (szakmai véleményünk) szerint eredményesen tudunk majd fellépni a

teljes követelés megtéríttetése érdekében.

A harmadik út természetesen azt jelenti, hogy az érintett károsultak elutasítják annak

elfogadását, hogy a harmincmillió forint feletti követeléseiket is átengedjék az Alap

részére, mivel az számukra rendkívül méltánytalan lenne.

Fontos annak előre bocsátása, hogy ez esetben is javasoljuk a kérelem benyújtását azzal, hogy

a kérelem 3. pontjában, a felsorolást követően írják oda, hogy;

„A felsorolt kötvények együttes értékéből kizárólag harmincmillió forint összeghatárig

ajánlom fel a kárrendezés ellenértékeként a kötvényeimet.”

Az ötödik pontjában, a kipontozott sorokba is írják be, hogy;

„kérem a kárrendezésre való jogosultságom vizsgálatát az alábbi okra tekintettel, hogy a

kérelem 3. pontjában felsorolt kötvényeim együttes értékéből, a jelen kárrendezés fedezeteként

kizárólag harmincmillió forint összeghatárig ajánlom fel a kötvényeimet, az e feletti kötvények

tekintetében a követelésem megtartása okán jogfenntartással élek.”

Ez a megoldás szinte biztosan a kérelem elutasítását vonja majd maga után, de az elutasító

döntésre a későbbi jogi eljárásban szükség lesz! A jogosultaknak ugyanis bizonyítani kell,

hogy Ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a kárenyhítésben részesüljenek, de a

törvénysértő kitételnek nem tehettek eleget. Irodánk egy ilyen tartalmú megbízás

befogadását, az általános szerződéses feltételek mellett vállalja!

A döntés kockázata: … Előfordulhat az az esett ugyanis (szakmai hitünk szerint, ennek nem

szabadna bekövetkeznie, de nem zárhatjuk ki), hogy társaságunk jogi úton mégsem lesz képes

elérni a károsultak teljes kárának – összeghatár nélküli – megtérítését.

Ebben az esetben - a jogi eljárásban - nem kell kimondatni a harmincmillió feletti követelés

jogszerűtlen voltát, hiszen az érintett nem mondott le a követeléséről, de egy nem várt sikertelen

eljárássorozat végén már nem lesz lehetősége a harmincmillió forint elfogadására, mert az Alap

felé beadandó kérelem benyújtásának jogvesztő határideje van. Ez az eljárás tehát kizárja, hogy

a joglemondás miatt maradjon el a teljes kártérítés, ugyanakkor veszélyezteti, hogy egy nem várt

11

pervesztés esetén legalább az első harmincmillió forint megtérüljön.

FONTOS kiegészítés a harmadik úthoz: … Amennyiben mi most jól látjuk az eljárás

jogelveit, úgy a harmadik út választása esetén is lehetőség van a BEVA felé történő kártérítési

igény benyújtására megközelítően hatmillió forint erejéig, mert a BEVA esetében a követelés

biztosítékaként csak a hatmillió forint átengedését várja el a törvény a BEVA részére.

Tudjuk, hogy most nehéz döntés előtt álltak a harmincmillió forint feletti követeléssel

rendelkező károsultak, de ezt a döntést helyettük más nem tudta felelősen meghozni.

Szakmai kifejtésünk kizárólag a döntést segítő szándékkal készült.

AZ ELTÉRŐ KÖTVÉNYEK ELTÉRŐ ÉRTÉKELÉSE!

Nem oldja fel a törvény a kötvények értékének meghatározásakor az eltérő szemléletet, azaz

leegyszerűsítve például a diszkont kötvények tulajdonosait az értékelés előnyösen érinti,

míg a változó kamatozású kötvények tulajdonosai a kamatot elbukják. Legrosszabbul a fix

kamatozású kötvénytulajdonosok járnak, mert ők valószínűleg a befektetett összeget sem

kapják meg, bár mint jeleztük a kérvényben az Alap rákérdez a vásárlás összegére!

Az érintetteknek önmaguknak kell eldönteniük, hogy ezt a feltételt elfogadják vagy sem.

Fontos annak megemlítése, hogy az országgyűlés által felállításra kerülő Alap vállalási szabályai

egy mesterségesen kidolgozott „ajánlat” az érintettek felé, amit az érintett kör nem köteles

elfogadni, azaz önmaga dönthet arról, hogy elfogadja vagy sem. Így bár igaz, hogy ez az

értékelési előírás álláspontunk szerint is igazságtalan, morálisan elfogadhatatlan és

szakszerűtlen is, de az egyoldalú ajánlat okán nem minden eleme (például a kötvények

értékelése sem az) feltétlenül jogszerűtlen. A kötvények értékelésének jogszerűtlenség mellett

is tudnánk érvelni, de nem biztos, hogy eredményesen, mert bár aránytalan, de nem

szélsőségesen. Természetesen egy egyoldalú ajánlatban sem megengedett a súlyosan

törvénysértő ajánlati elem (ilyen a kártérítéssel le nem fedett – harmincmillió forint feletti -

követelés biztosítékának elvonása).

MI TÖRTÉNIK, HA KIDERÜL, HOGY A TÖRVÉNYNEK VANNAK

ALKOTMÁNYELLENES KIKÖTÉSEI?

Álláspontunk szerint például akkor is teljesíteni fogják a károsultak felé a törvényben

vállaltakat, ha például a bankok, pénzügyi szolgáltatók a rájuk kirótt teher jogszerűtlen volta (ez

vélhetőleg így is van) miatt beperlik az államot vagy alkotmánybírósághoz fordulnak (szerintünk

eredményesen). Az Alkotmány ugyanis egészen biztosan nem tiltja, hogy az állam segítsen

egy károsulti közösségen! Így a törvény egészét az Alkotmánybíróság nem fogja hatályon

kívül helyezni! Jogilag csak az lehet kétséges, hogy a segítséget közvetlenül az államnak kell-e

finanszíroznia vagy azt az elfogadott törvény szellemisége szerint ráterhelheti egy vállalkozói

csoportra. Ha nem, akkor vagy az állam fog közvetlenül teljesíteni, vagy ami valószínűbb,

hogy az addigra már teljesítésre kötelezett piaci szereplőknek az állam köteles visszatéríti a

kifizetéseiket, átvállalni a QKKA fizetőképessége okán felvett hiteleket, stb.

KITŐL VÁSÁROLTAM A KÖTVÉNYEMET!

A Quaestor Károsultak kárrendezésére létrehozott Alap törvényi szabályozása szerint

nincsen jelentősége annak, hogy a kötvényt a károsult kitől, kinek a közreműködésével

vásárolta meg.

1 . § (1) A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél

jognyilatkozata a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató

12

Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR

Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti

kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az

ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet

érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e.

MI LESZ AZOKKAL, AKIKET MÉGIS ELUTASÍT AZ ALAP!

Ha mégis marad olyan érintett, akinek kérelmét az Alap bármely okból (ideértve a törvény

3§ (b) pontja szerint által kizártak körét is, ha nem vettek részt a bűncselekményben, nem volt

róla tudomásuk és/vagy nem volt közvetlen munkaköri kötelezettségük a társaság

tevékenységének ellenőrzése), Irodánk az Ő esetükben is vállalja a káruk teljes

megtéríttetését az Alapról szóló törvénytől eltérő jogi úton!

3§ b) ha annak jogosultja a Tpt. 215. § (1) bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet, vagy a

kibocsátó, lejegyző gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló személy, valamint a kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy más

módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója.

A törvény nem a szűkebb értelembe vett közeli hozzátartozó fogalmat használja, hanem az

ennél is tágabb kört nevesítő hozzátartozó kifejezést, amelybe beletartoznak az egyéb

hozzátartozók is. Segítségül:

Hozzátartozónak minősül a törvény értelmében: a közeli hozzátartozók (a házastárs, a

bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,

az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) valamint az egyéb hozzátartozók (az

élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére és a

testvér házastársa).

Álláspontunk szerint a törvény 3§ (b) pontja olyan széles kört nevesít, amely már a

megkülönböztetés törvényi tilalma alá esik, és a törvény az Ő kizárásukat nem indokolja, ezért

egy jogi eljárás során az Ő érdekeik képviselhetőek és érvényesíthetőek, ha az ellenérdekű fél

nem tudja igazolni, hogy aktív szerepük volt a bűncselekmények elkövetésében vagy munkaköri

kötelezettségük lett volna a visszaélések feltárása.

Álláspontunk szerint a törvény 3§ (a) pontja szerinti kör esetében – különösen a közeli

hozzátartozók körében – a jogalkotó, bár a törvényben elmulasztotta indokolni a kizárásukat, de

azt az eljárás folyamatában vagy a törvény módosításával képes lehet pótolni. Ebben a körben –

a hozzátartozók esetében – megkísérelhetjük a képviseletet, de kizárólag a csatlakozók

kockázatára és azon nyilatkozatuk mellett, hogy esetükben tájékozattuk Őket arról, hogy a

kárrendezési esélyük igen alacsony. A vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok,

könyvvizsgálók, házastársaik, élettársaik és gyermekeik képviseletét nem vállaljuk.

3./ - QKKA 2015. JÚLIUS 6-I KÖZLEMÉNYE

Július 6-án 18 óra után a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) közleményben tette

közzé az online felületén, hogy az Alap nevében eljáró BEVA húszezer euróig (k. hatmillió

forint) megkezdi a Quaestor kötvényesek kártalanítását.

http://www.quaestor-karrendezes.bva.hu

Ez elvben jó hír lenne az érintetteknek, ha az Alap közleményének utolsó bekezdése nem arról

tájékoztatna, hogy az e feletti jogszerű követeléseknek a harmincmillió forintig terjedő részét az

13

Alap mögött kötelezett pénzintézetek alkotmánybírósági keresetének eldöntéséig az Alap

„időben eltolódva tudja teljesíteni”.

Határozott jogi észrevételünk, véleményünk:

Egy alkotmánybírósági eljárás léte (jelenleg még csak beadvány) a hatályos törvények szerint

nincsen kihatással (Például halasztó hatállyal) egy hatályos törvény végrehajtására, az abban

foglalt határidőkre, stb. Az alkotmánybírósági beadványra hivatkozva egyetlen szervezet sem

jogosult egy hatályban lévő törvény végrehajtását felfüggeszteni.

Ez vonatkozik a QKKA, a BEVA, a közleményben nevesített MNB és a kormány valamennyi

szervezetének törvényi kötelezettségére is! Ez a jogértelmezés nem a magyar jogrend

sajátossága, hanem általános érvényű itthon és minden jogállamban. Reméljük, hogy ez

Magyarországon is rövid időn belül nyilvánvalóvá válik az érintetteknek, és érvényesülni tud a

jogbiztonság alkotmányos elve.

Lehetséges jogi lépések:

3.1./ Irodánk, a vele szerződésben álló ügyfelei érdekében néhány napon belül megteszi az

első jogi lépéseit annak érdekében, hogy a hatályos jogrend partnerei számára minél gyorsabban

érvényesüljön.

3.2./ Irodánk az érintettek számára megnyitja annak a lehetőségét, hogy az eredeti szerződéses

ajánlatban foglalt feltételek mellett megbízzák irodánkat a húszezer euró (mintegy hatmillió

forint feletti) követelésük érvényesítésére abban a körben, akik eddig okkal hihették, hogy

nincsen szükségünk jogi képviseletre, mert a jogszerű követelésüket a törvény erejénél fogva

rendezik a számukra.

Kötelességünk felhívni az érintettek figyelmét arra, hogy a hatályos jog helyes értelmezése

esetén a követelésük jogi képviselet nélkül is rendeződhet, akár az érintettek „jobb belátása”

okán, akár az Alkotmánybíróság döntése következtében. Ugyanakkor, mint arra a közlemény is

utal, az QKKA értelmezése szerint okkal és jogszerűen „késlelteti” a kifizetéseket, sőt

álláspontja szerint a kötelezettsége akár módosulhat is „az Alkotmánybíróság döntésének és –

ennek fényében – az esetlegesen szükségessé váló jogszabályi változások ismeretében”.

Irodánk ugyanakkor kizárólag az egyes konkrét megbízások alapján jogosult, az irodánkat

megbízók nevében fellépni, konkrét kérelmeket, keresetet, jogi felszólamlást megfogalmazni.

Így irodánk csak azon érintettek nevében járhat el, akikkel megbízási szerződést kötött, mely

értelemszerűen a szerződésben foglalt díjak vállalását is jelenti partnereinktől.

A bíráskodási szünetre is tekintettel e körben a kedvezményes szerződéskötési határidőt irodánk

augusztus 10-ig biztosítja az érintetteknek. A jogi eljárást (peresítés előtti egyeztetés,

felszólítást) azonban terveink szerint már a július 13-i a héten megkezdi, így a gyors csatlakozás

akár előnnyel is járhat az érintetteknek.

Irodánk szerződéses ajánlatot kizárólag az iroda weboldalán tett regisztrációt követően küld az

érintetteknek. A regisztráció továbbra sem kötelez szerződéskötésre és továbbra is térítésnetes.

3.3./ Mindenki számára fennáll annak is a lehetősége, hogy jogi képviselet nélkül, mint érintett

közvetlenül éljen felszólítással a QKKA felé, felszólítva a törvényes kötelezettségének

haladéktalan teljesítésére.

3.4./ Az irodánkkal szerződő - harmincmillió feletti követeléssel rendelkező – szerződött

partnereinknek, ha a peresítésig nem rendeződik a hat és a harmincmillió forinti közötti

követelésük teljesítése, vagy attól az QKKA véglegesen eláll, változatlan szerződéses feltételek

14

mellett tesszük lehetővé a szerződéses követelésük megemelését huszonnégymillió forinttal.

III. HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR ZRT /BIZTONSÁG TRADE KFT./

1./ - BIZTONSÁG TRADE KFT:

Minden más kérdést megelőzően szeretnénk azon álláspontunkat megerősíteni, hogy

Irodánk a Hungária Értékpapír Zrt. károsult ügyfelének tekinti – és ezért vállalja

képviseletüket - a Hungária Értékpapír Zrt. irodáiban és munkatársai által „közvetített”

álláspontunk szerint értékesített egyszerűsített kölcsönszerződések érintettjeit.

Jogi álláspontunk szerint minden szerződés tényleges státuszát, függetlenül annak az aláíró felek

általi elnevezésétől, annak valós tartalma, a szerződéskötés célja, a tényleges felhasználása, a

szerződésben szereplő kötelmek és szolgáltatások megvalósulása és/vagy az attól eltérő

tényleges gazdasági és jogi folyamatainak egésze szerint kell megítélni.

Egy pénzügyi szolgáltató irodáiban értékesített – kötvénynek elnevezett -, de valóságban nem

létező kötvény és/vagy egy kölcsönszerződésnek nevezett, de a kölcsönszerződés formai és

tartalmi követelményeinek, annak legfontosabb elemeit tekintve meg nem felelő, majd a

tényleges gazdasági cselekmények tekintetében is attól mindenben eltérő pénzügyi tranzakció

között semmilyen érdemi különbség nincsen. Jogi státuszát tekintve mindkét cselekmény

azonos!

Érdemi jelentőséggel nem bír, de megadjuk, hogy jelenleg a Biztonság Trade Kft. (Cg. 13-09-

083618) esetében 2015.04.02-i biztosítási intézkedésként a társaság üzletrészeit zár alá vették,

melynek tényét 2015. április 23-án tették közzé a cégközlönyben.

2./ - HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR ZRT. FELSZÁMOLÁSA

A Fővárosi Törvényszék 6.Fpk .01-15-001638/5. sz. végzésében rendelte el a társaság

felszámolását. A felszámolás közzétételének időpontja, ami egyben a felszámolás kezdő

időpontja is, 2015. április 22.

A hitelezői igénybejelentést a Hungária Értékpapír Zrt. minden károsultja számára a

követelésük teljes összegében ajánljuk, mert ez esetben is igaz, hogy a hitelezői

igénybejelentésnek nincsen költsége.

Nagyon fontos kiegészítő javaslat, hogy a Biztonság Trade Kft. kölcsönszerződés

károsultjai is tekintsék magukat a Hungária Értékpapír Zrt. károsultjainak és akkor is

adják be a teljes követelésüket igénybejelentésként, ha azt a felszámoló – mint azt a

közleményében hangsúlyozza is – szinte biztosan elutasítja majd. Az esetleges elutasítás

alapját fogja képezni a jogi eljárásainknak.

A cég adatai: HUNGÁRIA Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi ZRt. „FA”

(Cg.13-10-040494, adószáma: 12220229-1-13). A felszámolóbiztos neve: Varsányi Kitti Erika.

A Társaság felszámolóbiztosának adatai: Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.

(Székhely: H-1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. I. emelet).

Fontos: tértivevényes ajánlott levélben célszerű postázni az igénybejelentést és az igazolásokat,

szerződéseket. A hitelezői igénybejelentéshez másolatban szükséges csatolni a

számlaszerződést az értékpapír- és ügyfélszámla vezetéséről. Hitelezői igénybejelentéshez

formanyomtatvány a www.psfn.hu honlapról tölthető le. Pontos weboldali link:

15

http://www.psfn.hu/Letoltesek/hitigeny_minta_Hungaria.pdf

hitelezői igény bejelentési határidő: 2015.04.22.-től számított 40 nap, 2015.06.01.

Amennyiben a felszámolási eljárást megelőzően esetlegesen megküldték bejelentésüket, úgy

azt ismételten meg kell tenni, mivel a korábban megküldött, nyilván nem a kijelölt

felszámolónak címzett bejelentés nem minősül igénybejelentésnek.

A hitelezői igénybejelentéskor fizetendő díj nincs, ezt rögzíti a befektetési vállalkozásokról

szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 132. § (2) bekezdése.

A HUNGÁRIA Értékpapír Befektetési és Értékpapírkereskedelmi ZRt. „FA”

felszámolójának hirdetménye:

„A Fővárosi Törvényszék elrendelte a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Befektetési és

Értékpapírkereskedelmi Zrt felszámolását, és felszámolóként a Pénzügyi Stabilitási és

Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja

2015. április 22., amely egyúttal a felszámolás kezdő időpontja.

Az adós társaság felszámolójaként az alábbiakról tájékoztatjuk a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR

Zrt. "f.a." ügyfeleit teendőikről.

Mindazon ügyfelünk részére, aki a felügyeleti eljárás alatt egyenlegközlőt kapott és nem

jelzett vissza az HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Zrt. részére, hamarosan az aktuális állapotnak

megfelelően ismételt ügyfél-egyenlegközlőt küldünk postai úton. Az egyenlegközlőkkel

kapcsolatos esetleges észrevételeiket az eltérés okát igazoló dokumentumokkal a kézhezvételt

követő 8 napon belül jelezhetik kizárólag postai úton a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló

Nonprofit Kft. címére: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.

Kérjük, hogy a borítékra írja rá: „HUNGÁRIA Észrevétel”. Visszajelzés hiányában az

egyenlegközlőben foglaltak elfogadottnak tekintendőek.

Hitelezői igénybejelentés

Amennyiben a Hungária Értékpapír Zrt. „f.a.”-val szemben bárminemű követelése áll fenn,

minden esetben hitelezői igényt kell bejelenteni a fent megjelölt egyeztetőlevélben

meghatározott határidőtől függetlenül.

A hitelezői igénybejelentés postára adásának határideje 2015. június 1., így igényük határidőn

belül bejelentett igényként kerül nyilvántartásba vételre. Amennyiben a hitelező a fenti határidőt

elmulasztja, úgy a felszámolás közzétételétől számított 180 napon belül van további lehetősége

követelésének bejelentésére. A 180 napos bejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár,

azon túli igény befogadásra lehetőség nincs.

A hitelezői igénybejelentés díjmentes, melyhez formanyomtatvány a www.psfn.hu honlapról

letölthető. Kérjük, hogy a borítékon tüntesse fel: „HUNGÁRIA hitelezői igénybejelentés”. A

hitelezői igénybejelentéshez másolatban szükséges csatolni a számlaszerződést az értékpapír-

és ügyfélszámla vezetéséről.

Ezúton kérjük mindazon ügyfeleinket, hogy amennyiben a felszámolási eljárást megelőzően

esetlegesen megküldték bejelentésüket, úgy azt ismételten tegyék meg, mivel a korábban

megküldött bejelentés nem minősül hitelezői igénybejelentésnek.

A Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) által nyújtott kártalanítás

A BEVA által nyújtott kártalanítást a Tőkepiaci törvény szabályozza. A kártalanítás alapját az

ügyfélnek a HUNGÁRIA ÉRTÉKPAPÍR Zrt. "f.a.”-nél fennálló és ki nem adott eszközök

16

utáni követelése képezi. A BEVA kártalanítással kapcsolatos bejelentésekről, valamint a

kártalanítás folyamatáról bővebb tájékoztatás a www.bva.hu internetes oldalon található. Az

igény bejelentő lapot is a www.psfn.hu/Letoltesek/hitigeny_minta_Hungaria.pdf töltheti le.”

IV. BUDA-CASH BRÓKERHÁZ ZRT.

1./ - BUDA-CASH BRÓKERHÁZ ZRT. FELSZÁMOLÁSA

Az I/1. pontban kifejtett összegzés megerősítve a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a.

károsultjainak már korábban is ajánlottuk, hogy a megadott határidőn belül – ami sajnos

április 14-én már lejárt - kapcsolódjanak be a felszámolási eljárásba!

Fontos tudni, hogy a felszámolás közzétételétől (2015. március 5.) számított 180 napon belül

van még további lehetősége követelés bejelentésére. Javasoljuk, hogy ezt a határidőt ne várják

ki, hanem a lehető legrövidebb időn belül tegyék meg a hitelezői igénybejelentésüket. A 180

napos bejelentési határidő elmulasztása viszont végleges jogvesztéssel jár, azon túli igény

befogadásra törvényes lehetőség már nem lesz!

A Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. elszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló

Nonprofit (PSFN) Kft. felszámoló biztosa végzi.

A felszámoló székhelye a közelmúltban megváltozott, de mind az új címre (H-1055

Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.) vagy a régi címre (H-1071 Budapest, Damjanich u. 11-15.)

küldött igénybejelentések megérkeznek a felszámolóhoz, mivel a Magyar Postával kötött

szerződés alapján a leveleket átirányítják az új székhely címére.

Jó tudni, hogy az igénybejelentés a Buda-Cash címére is feladható.

A hitelezői igények bejelentésére használható nyomtatványminta megtalálható a Buda-Cash Zrt.

honlapján. Link:

www.budacash.hu/content/media/www/mediastore/2/2426/6713/hitelezoi-igenybejelentes-

minta.pdf

A március 4-i követelésállomány egyenlegének egyeztetésére nyitva álló határidő április 24-én

járt le. Ezt követően a felszámoló a követelés egyenlegét elfogadottnak tekinti, és csak kivételes

esetekben van mód annak módosítására.

2./ BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP

Irodánk mindenképpen ajánlja, hogy a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. károsult ügyfelei a

felszámolón túl, a Befektető-védelmi Alaphoz (BEVA) is nyújtsák be a kártalanítási igényüket.

Ennek határideje 2015. március 27-től számítva egy év, azonban semmiképpen nem javasoljuk

az igénybejelentés elhúzását.

Az igény (követelés) bejelentéséhez használható nyomtatványminta az alábbi link segítségével

tölthető le.

http://budacash.bva.hu/uploads/igenybejelento_lap_kartalanitas_irant.pdf

A BEVA, a bejelentett követelések érdemi elbírálást akkor tudja megkezdeni, ha a Buda-Cash

felszámolójától megkapja a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat.

A felszámoló jelenleg az ügyfélköveteléseket egyezteti az ügyfelekkel és felméri a meglévő és

kiadható ügyfélvagyont. Mivel a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. társaság tevékenységével

kapcsolatosan bűnügyi vizsgálat is folyik, a Buda-Cash Brókerház ZRt. f.a. teljes vagyona

17

bűnügyi zár alatt áll, azzal a felszámoló nem tud rendelkezni, így az ügyfélvagyon felmérése

és/vagy az ügyfélvagyon részét nem képező vagyoni elemek (Például értékpapírszámla

követelések) kiadása a felszámoló szerint jelenleg nem lehetséges.

Mint azt korábban leírtuk, a hatályos jogszabály ilyen bejelentést a felszámoló részére nem

enged meg, ezért javasoltuk a felszámoló felszólítását az ügyfélvagyon kiadására és/vagy az

ügyfélvagyonnak a jogtalan bűnügyi zárban tartásának megszűntetése érdekében történő

kötelező fellépésére.

Mások mellett az irodánk eljárásának is köszönhetően, a bűnügyi zár korábbi elrendelése

feloldásra került.

Információink szerint a mai napig teljes körben az ügyfelekkel történő követelés (igény)

egyeztetése sem zárult le.

P and P Gazdasági Tanácsadó Kft.

Jogsegély titkárság