kreativitÁs És interaktiv tevÉkenysÉgek...
TRANSCRIPT
KREATIVITÁS ÉS INTERAKTIV TEVÉKENYSÉGEK FÖLDRAJZÓRÁN
Hints Andrea tanár
“George Coşbuc” Gimnázium
Marosvásárhely
Maros megye
“A képzelet fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”
Albert Einstein
Dolgozatom arra keres választ, hogy a földrajzi játékok alkalmazása során miként fejlődik a
tanulók kreativitása, megfigyelőképessége, gondolkodásmódja. A gyermekközpontú oktatás
egyik lényege a játék. A tanulás leghatékonyabb formája lehet, amely a testi, szellemi
lehetőségeket segíti kibontakozni a tapasztalás által. A földrajzi játékok alkalmazása tanórán
motiválja a tudást, a tananyagot színesebbé varázsolja, a diákokat aktivizálja. A játék világán
belül mindig rend van, sőt, a játék maga a rend, a megtestesült tökéletesség. A játszóközösség
szinte együtt lélegzik, egy húron pendülnek, s e közös hullámhossz gyakran továbbrezeg
mindennapjaik megszokott világában.
Tizenöt éves pedagógusi pályafutásom során rádöbbentem arra, hogy a kreatív és
szórakoztató tevékenységek során a tanár által irányított és gondosan megtervezett földrajzi
oktatójátékok kiemelkedő szerepet játszanak a tananyag elsajátításában, gyakorlásában és
elmélyítésében. Élménygazdaggá teszik a tanórát, fejlesztik a tanulók személyiségjegyeit.
Közösségformáló szerepe is jelentős.
Az a tapasztalatom, hogy a megfelelően alkalmazott földrajzi játékok és a különböző
interaktív tevékenységek fejlesztő szerepe és nevelő jellege nagyon jelentős az iskoláskorú
gyermekeknél.
Ez a felismerés késztetett arra, hogy dolgozatom témájául válasszam: „Kreativitás és
interaktiv tevékenységek földrajzórán”. Azt vallom, hogy a játékos tanórák bátrabb,
szakszerűbb alkalmazásának a megújuló hazai iskolák pedagógiai gyakorlatában természetes
elemmé kell válnia. A kreativitásra nevelés interaktív nevelőket igényel, bátorságot és
bizalmat kíván. Mérei Ferenc szavait idézve: “…a kreativitásnak is van egy alapvető átélési
módja: az alakító kíváncsiság, s az így végrehajtott helyzetmegoldás kísérő élménye, az
önmegvalósítás”.
Párhuzamba állítva a hagyományos óratípust az alternatív oktatási módszereket alkalmazó
óratípussal, véleményem szerint ez utóbbi sokkal hatékonyabb és célszerűbb. Rájöttem arra,
hogy a tudásanyag elsajátítása mellett nagyon fontos a diákok személyiségformálása.
Lényegesnek tartom az ötletességet, leleményességet, kíváncsiságot, érdeklődést és
nyitottságot az új iránt. Sokszor biztatom önálló tevékenységre diákjaimat, engedem érlelődni
gondolataikat, merjenek álmodni, új utakra lépni. Legyenek nyitottak a környezetük felé,
figyeljenek az abban rejlő lehetőségekre. Értékelem önálló alkotásaikat, problémamegoldó és
gondolkodási képességeiket.
A pedagógus célkitűzései között szerepel, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó
fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben. A
világban valójában minden állandó mozgásban van, változik, az erre való reagálás és a
reakció mikéntje a kreativitás. Érdemes tehát megtartani, kibontakoztatni és érvényesülni
hagyni diákjainkban.
Az oktatást úgy kell átalakítani, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó
fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben.
Létfontosságú, hogy mindenkinek lehetősége legyen megszerezni a kulcsfontosságú
kompetenciákat, és a megszerzett készségeket folyamatosan frissen tudja tartani. Mivel az
oktatásnak ilyen kiemelkedő szerep jut a kreativitás és innováció fejlesztésében. a kreativitás
a meglévő tudás, háttérinformáció újszerű alkalmazása.
A tanár személyiségén is múlik, hogy mennyire hagyja kreatívnak lenni a gyereket.
A kreativitás a kisgyerekeknél eleve adott. Ezért a fejlesztés nem jó szó, inkább
megőrzésről, kibontakoztatásról kellene beszélni.
A kreatív személyiséget lehet fejleszteni, nem önmagában a kreativitást.
A kreativitás elemi adottságunk. Adottság az új válaszokra, az eltérő viselkedésmódra.
Elősegíthetikreativitásunk
fejlődését:
Érd
ekl
őd
jünk a
vilá
g d
olg
ai i
ránt
Legy
enek
kérd
ése
ink
Váljunk érzékennyé a környezetünkre
Legyünk rendezettek
Legyünk ötletgazdagokLegyü
nk k é
pe
sek tö
bb o
ldalró
l
megn
ézn
i ugy a
nazt
Legyünk k
épese
k ötle
tein
ket m
egva
lósí
that
óvá
tenni és r
ész
fela
dato
kra b
onta
ni
Mer
jünk
új u
takr
a lépn
i - m
erjü
nk á
lmod
ni
Fejlesszük az emlékezetünket
Engedjük érlelődni a gondolatainkat
Teremtsü
nk egységet, telje
sséget
Pedagógiai szempontból a játék elengedhetetlen része az oktatásnak. A tanulás egyik
leghatékonyabb formája, óriási szerepe van a tanulók személyiségfejlesztésében. A kreatív
játékos tanórák és tanórán kívüli tevékenységek eredményessége nem vitatható. Nagyon
fontos a kompetenciaelemek fejlesztése tanórai keretekben tervezett játékokkal és egyéb
feladatokkal. A játszóképesség kompetencia elemeinek fejlesztése különösen a
képességkomponensek és az attitűdök: kommunikáció, kreativitás, szervezőképesség,
empátia, alkalmazkodás, kooperációs képesség, érzelmi gazdagság és annak kifejezési
képessége, a csoportdinamika kezelésének képessége.
Egy-egy feladatnak elvileg igen sok lehetséges és helyes megoldása létezik, amelyek
meghatározzák a teljesítményt és a hatékonyságot. Utóbbit még a felmerülő ötletek száma,
változatossága és eredetisége is jellemzi. A célhoz jutás alternatív módszereinek keresésében
a kreativitásnak alapvető szerepe van, ami viszont játékos úton is jól gyakoroltatható és
fejleszthető. A kreativitásra jellemző személyi tulajdonságok támogatása igen fontos feladat.
A kutatás hipotézisei a céloknak megfelelően bizonyítást nyertek.
H1 – A földrajzi játék interaktív tanulóközpontú módszer
Az oktatói – nevelő tevékenységet megkönnyítik a didaktikai játékok
alkalmazása. A didaktikai játékok elősegítik a kommunikációt, a kreativitást, a toleranciát, az
együttműködést, társismeret és konfliktuskezelés fejlesztését. A tanulók saját élményeire,
tudásismeretére alapulnak. A tanítási órákat a baráti, játékos együttlét, az oldottság jellemzi.
Előtérben a gyermekek részvétele áll, a pedagógus szerepe az irányítás.
H2 – A didaktikai játék motiváló erő a földrajz oktatásban
A játék egy jó motivációs eszköz, érdekesebbé, színesebbé, vonzóbbá teszi a tanulás
folyamatát és egyben növeli az iskolai teljesítményt. A játék a világ megismerésének, az
ismeretek meghódításának királyi útja.
H3 – A játék szerepe a tanulók együttműködési készsége, megfigyelőképessége, logikus
gondolkodása, kreativitása fejlesztésében.
A játéktevékenység során fejlődik a tanulók figyelemkoncentrációja,
helyzetfelismerési és döntési képessége, logikus gondolkodása, problémamegoldó képessége,
kreativitása. A játék következménye a személyiség harmonikus fejlesztése, ami egyben a
pedagógiai munkánk fő célkitűzése is.
Tanuláskor új információkat fogadunk be, a kreativitás pedig abban rejlik, hogy az új és a régi
információk között milyen új kapcsolatokat fedezünk fel. A kreativitás a tanulás része.
Elgondolásom alapján szorgalmazni és segíteni kell a kreativitást fejlesztő földrajzi
játékok alkalmazását a tanórákon. Ezzel a módszerrel megtaníthatjuk a diákokat a közös
munkára, és előnyt faraghatunk abból, hogy szeretnek egymással kommunikálni. A cselekvő
együttműködés, a társas kapcsolatok, az ismeretek és képességek elsajátítása során átélt öröm
együttesen létrehozhatják az optimális, tanulásra irányuló aktivációs szintet. Ezen tanítási
órák megszervezése időigényes, de hatékony, mivel egyidőben több kompetenciát tud
fejleszteni és a tanítási-tanulási folyamatot rugalmassá teszi . Ennek a módszernek több
tantárgyhoz kapcsolódó bevezetése eredményezheti azt, hogy a diákok jobban odafigyelnek
társaikra, felerősödhet bennük a felelősségtudat, a tolerancia és az önbizalom képessége. Ezek
a képességek jelenleg alig fedezhetők fel a tanulók körében a tradicionális tanítási módszerek
mellett.
A földrajzi játékok megfelelő alkalmazásával elérhetjük a kívánt hatásokat, ilyen
például a társas készségek fejlődése, diákjaink együttműködése, a tanulás hatékonyságának
növelése, folyamatos hibajavítás lehetősége, elérhetjük, hogy a jobb képességű diák motiválja
a gyengébb teljesítményűt, érdekesebbek legyenek a tanórák. Ennek kapcsán többnyire
pozitív tapasztalataim voltak, a diákok érdeklődéssel fogadták a módszert, együttműködők
voltak, így megkönnyítették a munkámat.
Kutatásom során beigazolódott, hogy a földrajzi játék interaktív tanulóközpontú
módszer, aminek hatalmas a motiváló ereje.
A kutatási eredmények alapján javasolom a módszer szélesebb körben való
alkalmazását.
MELLÉKLETEK
TANULÁS A JÁTÉKOK TÜKRÉBEN
VÍZ NAPJA
Kooperáció
A víz fontosságáról beszélgetve
Tavirózsák csapata
„Vízcseppek” együttműködése
Vízivarázs(lók)
Dobogón a csapat
FÖLD NAPJA
Zöld kalandra fel!
A kincs te vagy és a Föld. Vigyázz rá!
Indul a kincskeresés
Öko – társasjáték
Keresztrejtvény megoldása
Rejtvények és fejtörők
EURÓPA NAPJA
Európa nyelvei
Az EU tagállamai
Diákok által összeállított országbemutatók
Fedezzük fel az Európai Uniót!
Május 9 – Európa Nap
A kiállítás
A dallam szárnyain
Lángolj fel a lelkünkben, szép égi szikra,
szent öröm!
Idegenforgalmi látványosságok Mozaiktérkép
Olaszország partjainál
Olasz vulkán makettje
A Colosseum ahogy Eszter látja
Velence apróban
Ehető olasz zászló
Spagetti carbonara
Pavarotti a koncert előtt
Velencei karnevál hangulatában
REZUMAT
Educarea elevului cu spirit de independenţă, cu gândire creatoare se realizează prin activităţi
care dezvoltă procesele gândirii, capacităţile creatoare, întreaga personalitate a individului.
Integrarea jocurilor didactice şi a diferitelor forme de activităţi cu caracter interactiv în
structura lecţiilor este benefică pentru elevi la orice vârstă, deoarece îi motivează să se implice
voluntar şi cu plăcere în activitate, îi activează cognitiv, afectiv şi psihomotoriu, le dezvoltă
gândirea logică şi creatoare, spiritul de iniţiativă, de observare, de cooperare.
Integrarea jocurilor didactice în lecţie este benefică pentru că elevii:
- îşi dezvoltă capacităţile activate, cum ar fi spiritul de observaţie, atenţia, gândirea divergentă
şi critică, imaginaţia,
- învaţă, actualizează, consolidează conoştinţe şi deprinderi într-o situaţie de învăţare
distractivă şi relaxantă.
- asigură participarea activă sporind interesul faţă de conţinutul lecţiilor,
- stimulează iniţiativa şi creativitatea, antrenând operaţiile gândirii,
- dezvoltă spirit de observaţie, competiţie, disciplină şi ordine,
- stimulează curiozitatea, perseverenţa, inventivitatea, dorinţa de afirmare, etc.
KÖNYVÉSZET
***: A víz – Természettudományi tananyag, I-II-III, Aquaserv, Marosvásárhely, 1999
***: Jól felkészültem-e? Földrajzi feladatsorok általános iskolásoknak, Mozaik Oktatási
Stúdió, Szeged, 1995
***: Zöldszemmel – Ötlettár környezeti neveléshez, Nimfea Természetvédelmi Egyesület,
Szarvas, 1998
Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában,
Tankönyvkiadó, Budapest, 1988
Balás Árpád: Földrajz munkafüzet – Általános természetföldrajz, Editura Didactică şi
Pedagogică, Bucureşti, 2006
Balás Árpád: Földrajz munkafüzet – Európa földrajza, Editura Didactică şi Pedagogică,
Bucureşti, 2007
Balás Árpád: Földrajz munkafüzet – Európán kívüli földrészek, Editura Didactică şi
Pedagogică, Bucureşti, 2007
Birta – Székely Noémi: A pedagógia alapjaitól az oktatás elméletéig. Ábel Kiadó, Kolozsvár,
2010
Bodoni Ágnes, Kádár Annamária: Az óvodás és kisiskoláskor játékai elméleti és módszertani
megközelítésben. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2010
Cleave, V. J. Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. SH
Junior. Springer Hungarica Könyvkiadó, 1994
De Bono, Edward: Lateral thinking. Penguin Books, London, 1976
Dr. Balogh Béla András, Teperics Károly: A középiskolai földrajztanítás módszertana,
Kézirat, Debrecen, 1994
Dr. Kovácsné dr. Bakosi Éva - Pálfi Sándor - Vidáné dr. Nagy Emese: Játék az óvodában,
iskolában – játszóképesség tréning pedagógus hallgatóknak, oktatói segédanyag, KN, 2008
Dulamă Maria Eliza, Valentin Blândul, Soós Lenke, Chereji – Mach Zoltán: A tanulási
folyamat és a tanulási eredmények értékelése, Editura Presa Universiteră Clujeană, 2008
Dulamă Maria Eliza: Modele, strategii şi tehnici didactice activizante cu aplicaţii în geografie,
Editura Clusium, Cluj Napoca, 2002
Erika Landau: A kreativitás pszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
Erika Landau: A kreativitás pszihológiája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
Falus Iván: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2002
Fóris – Ferenczi Rita: A tervezésről az értékelésig. Tanterv- és értékeléselmélet. Ábel Kiadó,
Kolozsvár, 2008
Frans Carlgen: Szabadságra nevelés, Waldorf – pedagógiai Alapítvány, Budapest, 1992
Gabnai Katalin: Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Universitas, 2005
George Prince:The Practice of Creativity: A Manual for Dynamic Group Problem – Solving,
Collier, 1972
Győri György: Didaktikai játékok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1976
Ilinca Nicolae: Didactica geografiei, Editura Corint, Bucureşti, 2002
J. P. Guilford: Creativity, American Psychologist, 1950
Kósa Pál: Feladatok, játékok térképekkel, Európa, Talma, Baja, 1994
Kovács György, Bakosi Éva: Játék az óvódában, Didakt, Debrecen, 2005
Láng Imréné: Tájékozódás a térképen – Topográfiai gyakorlatok, Mozaik Kiadó, 2004
Lénárd Ferenc: A lélektan útjai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989
Lénárd Ferenc: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978
Marton Margit: Zöld földkukac – Földrajzi rejtvények, Mozaik Kiadó, 2007
Maszler Irén: Játékpedagógia, Comenius BT, Pécs, 1996
Mérei Ferenc – Binét Ágnes: Gyermeklélektan, Gondolat, Budapest, 1994
Mészáros R. – Vízvári A.: Szórakoztató földrajz – Földrajzi rejtvények, Mozaik Kiadó, 2004
Michael Card: Homok firkák – Krisztus és kreativitás, Harmat Kiadó, Budapest, 2006
Osho: Kreativitás – Alkotóerőink felébresztése, Édesvíz Kiadó, Budapest, 2005
Pajtókné Tari I.: Gondolkodás a földrajzon keresztül, Földrajzi Közlemények. CXXVIII.
(LII.) kötet, 2004. 1-4 szám, 2004
Soós Lenke: Az értékelés ösztönző ereje és módszerei a földrajztanításban. Pécs, 2000
Steiner Rudolf: A szabadság filozófiája, Édesvíz Kiadó, Budapest, 1996
Szász Judit – dr. Péter Lilla: Játékpedagógia, tanulmányi útmutató, Székelyudvarhely, ÉN
Szentiványi Tibor: A kreativitás fejlesztése játszással és játékok segítségével. Új Pedagógiai
Szemle, 2000, 7. szám