KRISTOF CSABA

BARKACSHEGESZTESfuirncnszrfs

sAJAr rEzSLEc

t :

KRISTOF CSABA

BARKACSHEGESZTNSivnncnszrfrs

sgAr xnzfii,ne

ufisznxr x0xvvxno6, Buo.lpEsr, 19t7.

Lektor6lta:

Dr. Brrlrualry.I6b Inrcokl. gdp6szm6rndk

@ Krist6f Csaba, Budapest, 19E7.

ETO: 621.791.75ISBN: %%%X3 l0 7W2 |ISSN: 032.4-5039

Kiadja a Mfiszaki Konyvkiad6FehXIs kiad6: Sz6cs Petr igazgat6Felcl6s szerkeszt6: Makk Attila

E63910 - Szegedi Nyomda

Mgszaki vezet6: K6rizs K6rolyMliEzaki szcrkeszt6: Nmah J6nosA borlt6t 6s kotast tervezte: Scbes JinosA kOnyv Abr6it rajzolta: Cslbi J6zsfn6A grafikAk SzentivAnyi Bde munkAiA konw formAtuma: A5lvterjedclme: ll (A5)Abrak szima: t+3Paplr min6sdgc: 80 g offrtBctfcsal6d 6s -m6tet: 9/10 TimcsAzonoss6gi szAm:4223tMO: 4Ol3 h 87t9A k6zirat lezlrva: 19t5. mijusK6sz0h az MSZ 5601 6s 5602 szerint

Bevezet6s1. Az ivhegeszt6s 6s eszki izei . . . . . . . . . . . . . . . .

1. 1. Bevontelektr6dis ivhegeszt6s1.2. YEd6e6zas ivhegeszt6s . . . . . . . . . . . . .

I .2. I . Argonv 6d6gdzas volfrdmelektr6d6s ivhegesztds (AWI)1.2.2. CO2 vldfigizas, fogy6elektr6d6s ivhegeszt6s ......... ..

L.3. Az ivhegeszt6 felszereldse 6s v6d6eszkdzei ...........2. Az ivhegesztd trsnszf ormitor

2. 1. A transzform6tor a hegeszt6 szem6vel2.1.1. Avillarnos iv gyrijt6sa 6s megszakit6sa ...........2 .1 .2 . Az ide6 l i s t ransz form6tor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .a

2.2. A hegesztfitranszform6tor csatlakoztatisa a villamos h6l6zatra2. 3. A heges zt6tr anszf orm6tor fel6pit6se . . . . . . . . . .2.4. Ahegeszt6transzform6tor kiv6laszt6sa

, 2.5. Ahegeszt6transzformStorbiztons6gtechnikai kOvetelm6nyei ..3. Az egyenframft hegeszt6s framforrisai ..........4. Egy kis hegesztdiskola5. Mit? Mivel? Hogyan?

5. I . A hegesztett szerkezet fel6pitdse5.2. A hegesrtett szerkezet anyagai

5.2. I . Anyagismereti alapfogalmak ...... .. .....5.2.2. Anyagmin6s6gek jel0l6se

5.3 . Hegesz te t t kapcso la tok . . . . . . . . . . . . : . . . . . . . . . . . . .5.3. l . A hegesztett kci t6s . . . . . . . .5.3.2. Ac6lszerkezetek hegeszt6se5.3.3. Korr6zi6v6delem5 . 3 . 4. Korr6 zi6til6 (rozsdamentes) ac6lok hegeszt6se5 .3 .5. Ontvdnyek javit6hegesztdse5.3.6. Szinesf6mek hegeszt6se5.3.7. Plda: Kerit6s hegeszt6se

5.4. IJhzi hegeszt6mfihely felszerel6se . .. .......5.4.1. Az6ramforr6s5.4.2. Azelektr6dak6szlet . . . . . . . . . .5.4.3. Egydb felszerel6sek, szersz6mok

Irodalom

9t 2l 9t 93 1324 l4 l4 l445 16067677076

l0 ll 0 l104t04l ll 5l 5

r22t28130t32135138140140142142144

Az ivhegesztls nagyj6b6l egyid6s a transzform6torral. A Bldthy, Ddri 6s Ziper-nowsky viiaghtrU kopenytranszform6tora 1885-ben sziiletett, s harorn wel kor6b-ban vigzett sikeres lvhege sztlst az orosz Benardosz. aki viszont 6ramforr6skdnt mgnem transzform6tort haszn6lt, hanem 40000 db galvfnelemet kapcsolt Ossze.

A Benardosz-fdle eljir6snak az volt a h6tr6nya, hogy a sz6nelektr6da fogy6sa r-vn a varratf{m nagymfrt6kben szenit6d0tt, ennek kcivetkeztfben a varrat nagyonkem6ny lett, hajlamos a reped{sre. Ezt ahhttj1nyt a n6met Zerener oldotta meg, akiolyan k6szttl6kit szerkesztett, amely az ivet k6t sz6nelektr6da k$ztitt tartotta fenn,-ikO"b"tt egy elektrom6gnes fiiv6hat6sa gondoskodott arr6l, hogy az iv a varratrairfnyuljon. Hasonl6 k6sztil6ket szerkesztett az otosz SZlavionov, aki el6szdr hasz-n6ltfCmelektrdddt azivhegesztlshez. igy az elektr6da egyben hozaganyag is lett' Ak6t iz6nelektr6d6s ivhegesztds azonban a mai napig is haszn6latos a finomlemezekhegeszt6sdre (Fesa-elj 6r6s).

A sv6d Xjei:ttberg 1906-ban szabaaalmaztatta a bevonatos elektr^ddt, amely lehe-t6v6 tette a vdkakoz6drammal vgzett k6zi ivhegeszt6st. A csupasz elektr6d6valugyanis cs4k egyenSramf ivet lehet fenntartani.

Amig azonban az ipari ivhegesztds a bark6csol6s eszk0ze lett, sok mindenre szilk-s6g volt, lgy pl. k6nnyii, hordozhat6, a vil6git6si h6l6zathoz is csatlakoztathat6transzform{torra, 6s olyan elektr6dara, amellyel kfllOn$sebb kpzettsg ndlkiil ismegfelel6, s6t sz6p varratok k6sztthet6k.

Ma m6r mindez a rendelkez6sfinkre 6ll, k$nnyen beszerezhet6, csup{n a kezel6-s6t, haszn6lat6t kell megismerni. Ehhez nyrijt seglts6get ez a kis konyvecske.

{nililI

A hegesztett kdtds ket f6m k0z0tt l6tesitett kohCzi6s kapcsolat. Ez azt jelenti,hogy a kapcsol6d6 anyagr6szek rigy egyesillnek, hogy atomjaik kdz6s krist6lyr6cs-hoz tartoznak, szemben a forraszt6ssal, ahol az anyagrszek nem keriilnek ilyenkapcsolatba egymdssal. Forrasztds eset6n a kdt6si feloleten l6trej0v6 tapad6er6, azf:6n. adhCzi6s kapcsolat hozzal6tre a k0t6er6t.

Aszerint, hogy milyen jellegf energia felhaszn6l6s6val hozzuk l6tre a hegesztettkapcsolatot, k6tf6le hegeszt6st klildnbdztetiink meg:- a sajtol6hegeszt6st, amelynek sor6n a hegesztend6 fdmdarabokat olyan nagy

mechanikai er6vel sajtoljuk dssze, hogy ldtrejon a kohCzids kapcsolat;- az Omleszt6hegesztdst, amelynek sor6n h6energi|valaz Osszekdtend6 fel0leteket

olvad6si h6m6rsdkletok f0l6 hevltjtik (vagyrs megolvasztjuk), 6s azok dsszekeve-redve egy anyagkdnt kristilyosodva dermednek meg.

Ismertebb sajtol6hegesztsi elj6r6sok : kovdcshegeszt6s, ponthegeszt6s, tompahe-geszt6s stb. Ne tvesszen meg, hogy ezek az elj6rdsok h6energi6t ir haszn6lnak a k6-t6s l6trehoz6s6hoz, mi6ltal cs0kken az alakltilshoz sztiks6ges er6.

Az 6mleszt6hegeszt6 elj6r6sok k6t nagy csoportja, a l6ng- Cs az ivhegeszt6s. Alinghegeszt6s h6forrisa a l6ng, amely valamilyen 6969ilz - tObbnyire acetil6n vagyprop6n-but6n - 6s az oxign kever6knek el6get6s6vel keletkezik.

Mi e k0nyvben csak az ivhegeszt6ssel foglalkozunk. A sajtol6hegesztsek ugyanisktil0nleges berendez6st ig6nyelnek, a l6nghegeszt6s pedig fokozottan robban6s- 6stiizvesz6lyes. A gdzpalackok haszndlat6t ez6rt kill0n engedlyhez 6s szakvizsg6hozkotik.

Az lvhegesztdc h6forrisa a villamos iv. Ez azonban dnmag6ban - a leveg6benfenntartva - nem alkalmas hegesztdsre. A bevonat ndlkiili f6melektr6dfvalv1gzettivhegeszt6s eredmdnye 6ltal6ban nem megnyugtat6. A bevezet6ben emlltett Szlov-janov-f6le ivhegeszt6s csupasz elektr6ddval arnaga kor6ban mg komoly eredm6nytjelentett, 6m az ivhegeszts csak akkor kezdett szdles kOrben elterjedni, amikormegoldottik az iv vddelm6t, vagyis megszuletett a bevonstos elektrdda.

Csupaszelektrddds lvhegesztskor az iv kdt fdmelektr6da - az egyik az elektr6da,a m6sik a munkadarab - k6zott, leveg6atmoszfdr6ban 6e (1. 6bra). Az iv h6hat6-s6ra a munkadarab egy r6sze megolvad, 6s az igy keletkez6 fmfiird6be, az in. heg-ftlrddbe olvad az elektr6ddr6l lev6l6 csepp. Folydkony f6mftird6 alakul teh6t ki,anely kdzvetleniil 4rintkezik a levegdvel. S ez az, amit az olvadt fmek eset6ben ke-rillni kell ! Amig,ugyanis szobah6m6rs6kleten a f6mek 6ltal6ban meg6rzik tulajdon-s6gaikat leveg6atmoszfer6ban (most tekintstink el a korr6zi6t6l), addig olvadt 6lla-potban hevesen egyesiilnek a leveg6t alkot6 nitrog6nnel 6s oxigdnnel. A k6pz6d6nitridek 6s oxidok egy r6sze old6dik a foly6kony varratf6mben, m6s rszok - ala-

csonyabb olvadSspontri l6v6n - fehlszik a fiird6 tetejere, 6s ott dermed meg' A heg-fUrdb tetejn megdermedt vas-oxid, az.6n. reve sziirke, matt f6nyil, ragyfs bevonataz acl feltiLlet6n, amely igen kem6ny, 6s nehezen t6volithat6 el. Az ilyen varrat meg-bizhatatlan, csak abban-lehetiink biztosak, hogy a varratfm annyi vas-oxidot ol-dott, amennyi csak k6miailag lehetseges, 6s igy a kdt6s szil6rds6ga sokkal kisebb akiv6natosn6l. Sok esetben uiily.n varrat m6r kdzvetleniil a hegesztds utin elreped'mert a varratfm nagy vas-oxid-tartalma miatt az alakv6ltoz6 k6pess6ge (nn. faila-eii nyrttdsa) nagyon-ticsi, 6s a hegeszt6st kcivet6 zsugorodes nyom6n fell6p6 bels6fesziiltsgnek nem tud ellenillni'

l. 6bra. lvhegeszt6s csupasz elektr6dival

Ezirtgondoskodnikett-nemisannyiraaziv,sokkalink6bb-ahegfl)rd6vC-delmdrdl.

Az id6k sor6n kialakult lvhegeszt6 elj6risokat aszerint csoportositjuk' hogy mi-lyen m6don oldjik meg a hegfiird6 v6delm6t'

A bevontelektr,dds kczi ivhegeszta Qa 6bta) sor6n a bevonatb6l leolvad6 salak-nak kett6s hat6sa van:- a bevonatb6l felszabadul6 g6zok r6v6n reduk6l6 (oxig6nt elvon6) atmoszf6t6t

hoz l6tre az Iv kbrtYezet6ben;- az olvadt salak bevonja a dermed6 varratf6m feliilett, megakadalyozva ezzel a

feltileti oxid6ci6t.A fedettivtl hegextds (2b 6bra) e tekintetben alig kiilonbozik a bevontelektr6d6s

ivheieszt6st6l . n, ir"t i a hegfiird6t ez esetben is salak, ill. a felszabadul6 g6zokv6di[. A kiilonbs6g csup6'n uttnyi, hogy a ginok 6s a salak nem a huzalelektr6da be-vonat6b6l, hanem a hegesztes kozvetlen kornyezet6t borit6 porp6rn6b6l, az l6n' fe'd6porb6t i

1. 1. BEVONTELEKTRODAS iVHNCNS ZTfrSAz elektr6da bevonatinak fcladata - a hegfttrd6 v6delm6n kivill, amir6l m6r

vol tsz6-akdvetkez6:- ivstabilizelAs,- salakkpz6s,- 6tvdz6s.

Az tvstabilizdlds azt jelenti, hogy a bevonatban olyan elemek vannak, amelyekcs0kkentik az iv gyrijt6s6hoz sziiks6ges gyrijt6fesziilts6get, az !n. ionizdcids poten-citilt. Minl kisebb az ivatrnoszf6ra ioniz6ci6s potenci6lja, ann6l kisebb fesziiLlts6g iselegendd az ivgyrljtishoz.

A salakkCpzds azt jelenti, hogy a bevonat alkot6i megolvadvfn folydkony salakotk6peznek, amely a hegfiird6 feliilett megvdi az oxid6ci6t6l, de r6szt vesz a varratfeli.ilet6nek formil6s6ban is. A salakkal szemben fontos k0vetelm6ny, hogykOnnyen legyen eltivolithat6.

OtvozCsre k6t okb6l lehet sziiks6g:- Antahban a varratf6m tisztas6g6nak ndvel6s6re olyan elemeket Otv6ziink, ame-

lyeknek nagyobb a vegyrokonshguk az oxig6nhez s nitrognhez (vagy adottesetbEn m6s szennyez6 anyaghoz), mint a vas6, ezlrt azokkal v.egytilnek, 6s ez avegyiilet a salakba ker0l.

- Ritk6bban a varratf6m tulajdonsigainak javit6sdra ndveljiik az dtvoz6tartalm6ta huzal bevonat6b6l. A huzal dtv0z6se ugyanis sokszor k0ltsgesebb rragytechnol6giailag megoldhatatlan.

Az els6 esetre p6lda a mang6n 6s szillcium, amely csaknem minden korszeriielektr6da bevonat6ban megtal6lhat6 el6dtvdzet, ferromang6n 6s ferroszilicium for-m6j6ban.

A m6sodik esetre pdlda a nikkelalapt Ont0ttvas hegeszt6 elektr6da, arnely az On-tottvas hideg hegesztes6hez nelkiilozhetetlen kdt f6 0tvdz6 koztll a nikkelt a huzal-b6l, a grafitot a bevonatb6l adja.

Erdekes 6s tanuls6gos plda a bevonat0tv0z6sre az ausztenites krdm-nikkel elekt-r6d66. A nagy kr6m- s nikkeltartalom k0vetkezt6ben a huzal elektromos ellen6ll6-sa jelent6sen megn6, ennek kOvetkeztdben az 6ramterhglhet6s6ge ugyanilyen m6r-tdkben cs0kken. Hogy az ilyen elektr6d6val is el lehessen 6rni a szok6sos leolvad6sisebess6get, ahhoz az elektr6da 6ramterhelhet6sdgdt ndvelni kell. E c6lb6l az dtvO-zdtt huzal helyett Otv0zetlen sz6nacdl huzalt k6szitenek, 6s a sziiks6ges dtv0z6anya-gokat + ferroOtv0zetek formij6ban - a bevonatba keverik.

A bevont elektr6da szer*ezeti kialakitisa. A bevont elektr6da maghuzala 6ltal6-ban kis sz6ntartalmrl aclhuzal (3. 6bra). A bevonatok k6szlt6s6hez 6r0lt 6sv6nyianyagokat haszniilnak: rutilt (ez tit6n6rc 6s a rutilos elektr6ddk bevonat6nak leg-fontosabb alapanyaga), tov6bb6 krdt6t, kaolint, dolomitot 6s magnezitet; Otv0z6-anyagkdnt pedig ferrodtvOzeteket, mindenekel6tt ferromang6nt 6s ferroszillciumot.Gyakori alkot6 a bevor.ratban az ivstabilizil6 hatdsri cellul6z (ez szerves anyag!),amely javitja a salak dermed6s6t s elt6volithat6sfugilt.

t 2

I''

A bevonat alkot6elemeit 6rl6s ut6n homogeniz6lj6k, 6s viziiveggel gyrirj6k sajtol-hat6 massz6v6. Sajtol6s utin az elektr6d6t erre alkalmas kemenc6kben izzitjflk ki.

Az elektr^da miretdt a maghuzal d 6tm6r6i6vel adjuk meg. A szok6sos 6tm6r6-sor : 1,6, 2,O,2,5,3,25 (vagy 3,15) , 4,0, 5,0, 6,0 mm.

Az elektr6da hosszft a maghuzal hossza jelenti, a t6nylegesen lehegeszthet6 hosszenn6l kisebb. Kalkul6ci6kban 50 mm rin. ,,csutkahosszal" szoktunk sz6molni, ez abefog6s miatt fel nem hasznilhatd hullad6k (befog6v6g).

Az elektr6da hossza a huzalelektr6da anyaght6l6s keresztmetszet6t6l filgg, mertaz hrarn a befog6v6gen megy 6t, 6s atjirja a maghuzalt. Az acelelektr6da elektro-mos vezet6kpess6ge nem a legiobb, ezlrt jelent6s meleged6ssel kell sz6molni. Azelektr6da melegedesenek azonban tiat6rt kell szabni, mert 300...2100 "C h6m6rsdk-let felett a bevonat anyagiban mir gyors elv6ltoz6sok kezd6dnek, ami miatt nemtud t0bb6 a rendeltets6nek eleget tenni. A kiil6nbdz6 bevonattipusok eltr6 mr-tdkben 6rz6kenyek a trilhevfl{sre, igy kiil$nbiiz6 m6rt6kben 6rz6kenyek a tfl6ram-ra. Az l. tilblilzatban tal6lhat6k a szok6sos elektr6dahosszak az 6tm6t6 fiiggv6ny6-ben. Ha egy 6tm6r6hdz tdbb hossz is tartozik, akkor tudni kell, hogy a ttlaramra6rz6keny bevonatrl elektr6ddk k6sziilnek rdvidebbre.

L tribldzat. Elektr6daitmdr6khoz tartoz6elektr6dahosszak

Atm6r6, mm Hossz. mm

1,62,02,53,254,05,06,0

200, 250, 300250, 300, 350

300, 350350, 450350, 450

450450

l 3

3. Abra. Bevont elektr6da

Felmeritlhet a k6rds, hogy mi6rt csin6lnak olyan hosszti elektr6det, amelynek av6gt neh6z nyugodtan vezetni? Ezt csak a kezd6k 6rzik igy, kis gyakorlattal ak6r450 mm hosszri elektr6da is megfelel6 biztons6ggal vezethet6.

A bevonot vastagsdgdt 6tmdr6j6vel, ill. a bevonat 6s a maghuzal 6tm6r6j6nek h6-nyados6val jellemezziik (1. a 3. 6br6t).- A vkony bevonatf elektr6dikat (a D/d ar6ny legfeljebb l,U) rendszerint az

jellemzi, hogy a hegfti,rd6 viszonylag hideg, siirfin foly6, a salak nehezen t6volitha-t6 el. Az ilyen elektr6d6k bevonata els6sorban ivstabiliz6l6 elemeket tartalmaz.

- A kdzepesen vastag bevonatri etektr6ddk (D=1,2,...1,6d) hegfUrd6j6nek h6-mrs6klete a bevonat tipus6t6l ftgg6en k0zepes vagy nagy (enyh6n sfiril vagyhig), a salak elt6volithat6s6ga ugyancsak ett6l ftlgg6en nehdz vagy kOnnyf.

- A vastagon bevont elektr6d6k (a D legal6bb I,6d) furd6h6m6rsdklete a bevonat-t6l fiigg6en igen forr6 vagy mdrs6kelten meleg, a salak elt6volithat6s69a6ltal6'ban igen j6.

A bevonat vastagsiga nem dnknyesen vilaszthat6 tdnyez6. A bevonat dsszetdte-l6nek megalkot6s6n6l figyelembe kell venni, 6s a felhasznAl6t a hegeszt6si tulajdon-s6gok megit6l6se szempont jib6l tdiflkoztatia.

Az elektr6dik gy{rjt6sa. Kill0ndsen a Vastag 6s a kdzepesen vastag bevonatirelektr6d6k gffit6v6g6nek kialakitisa fontos. A szabvinyosan 30o-os v6gkdszdrtllsc6lja, hogy ivgffitiskor lehet6leg a f6mesen vezet6 huzal 6rjen a munkadarabhoz,mert csak igy tud kialakulni az ivgyrijt6shoz sziiksges r0vidz6rlat.

Gyakori gyartfsi hiba az elektr6d6k rossz gyrijt6v6g-kialakitisa. Igy pl. a bcvonat tutnytlik a huzal v6-g6n, aminek kdvetkezt6ben csak rigy lehet az ivct meEigyrijtani, ha el6bb az elektr6da csspkodAsdval letorjukezt a bevonatdarabot, szabaddi tessziik a huzal v6g6t, s igy lehet6v6 v6lik a rovidz6rlat. Ez azonban nemmindig vezet c6lra, mert a bevonatb6l rendszerint nemcsak annyi torik le, amennyit szeretndnk, hanem tdbbis. Akkor pedig az elektr6da leragad, a transzformAtor r6vidzArlatos, a hegeszt6 pedlg a harmadik ilyen pr6-bdlkoz6s ut6n ideges lesz. Ezt megeldzhetjtik - ha m6r ilyen rossz min6s6gg lektr6d6t szcrcztUnk be - az-zal, hory hegeszt6s el6tt az elktr6da v6gdr6l reszel6vel ltavolltjuk a felesleges bevonatot.

Korszerii 6s olyan bevonatri elektr6d6k gytijt6vdgt, amely viszonylag keves ivsta-biliz6l6 elemet tartalmaz, bevonjik az ivgyrijtdst el6segit6 anyaggal.

Az iv rtjrogyrtjthatdsdga. R0vid varratok hegesztds6re nem haszn6lunk el egyeg6sz elektr6d6t egy varratszakaszhoz. A marad6k rljragyrijt6sa a k0vetkez6 szakaszhegeszt6sekor azonban nem mindig sikerii,l ugyanolyan kdnnyen, mint a m6g meg-kezdetlen elektr6d66, amelynek szabilyosan kikdpzett gyirjt6v6ge volt.

A 4.6bra a bevonat leolvad6sinak vfultozatait szeml6lteti. J6l megfigyelhet6 avastag bevonatri elektr6dikra jellemz6 un. szakdll k6pz6d6se, amely az fjragyfjt6sneh6zs6g6t okozza. A v6kony bevonatt elektr6dik bevonata a 4b 6bra szerint ol-vad, rijragyrljtisuk nem okoz nehzs6get.

A kdzepesen vastag bevonatri elektr6d6k rijragyiljtdsa mir nem ilyen egydrtelmf ,mert az a bevonat osszetteldt6l fiigg. Mindenesetre els6sorban az olyan elektr6d6-val szemben lehetnek agg6lyaink, amelynek a v6gt agylrtf ell6tta gyfjt6bevonat-tal. Ha nem, akkor remdnykedhetii'nk abban, hogy a j6 gyujtisi tulajdons6g j6 tij-ragyfjtisi lehet6s6ggel is p6rosul.t 4

ffixD )

4. 6bra. A bevonat leolvadasaa) vaslag, D,/ v6kony bevonatrl elektr6dan6l

5. ibra. Az elektr6da bevonat6nakexcentrikuss6ga

P61d6ul az ER 23 jehi elektr6da bevonata kdzepes vastags6gri, rutil-cellul6z tipu-sri, 6s k0nnyen tjragyfjthat6.

A befog6v6g kialaktt6s6val kev6s gondja van a hegeszt6knek. Ennek hosszft - abevonat n6lktili hosszat - szabv6ny rOgziti: Q1,6...2,5 mm-es elektr6d6kon20+5 mm, 43,25..,6,0 mm-eseken 25+5 mm.

A bevonat 6s a maghuzal kiizpontoss6gr fontos jellemz6 (5. 6bra). A megenge-dettndl nagyobb m6rt6kii e excentrikuss6g kdvetkezt6ben az elektr6da fClreCg. Abe-vonat ugyanis a vastagabb oldalon lassabban, a v6konyabb oldalon gyorsabban ol-vad az ivh6 hat6sdra, ez9rt a bevonat szak6llasodik, az iv flreffv6dik, kezelhetet-len. Kisebb m6rt6kri f6lre6g6s mg kiegyenllthet6 az elektr6da megfelel6 ddntds6vel,6m ha ez m6r nem el6g, ink6bb dobjuk el a rossz elektr6d6t.

A bevont elektr6dik jellemzdinek 6ttekint6se 6s Jel6l6siik. A 2. t6bl6zatbandsszefoglaltuk az ac6lhegeszt6 elektr6d6k alapvet6 bevonattipusai 6s a bevonat vas-tags6ga ismeretdben becstllhet6 hegesztdsi tulajdonsAgokat.

A hazai elektr6d6k elnevezse rendszerint utal a bevonat jellegdre (pl. a mfu emli-tett ER 23 nevben az R rutilos, vagy EB ll-ben a B bizikus bevonatot jelent). IIaaz elnevezdsben nem tal4lunk utal6st, keressok meg az elektr6da dobozin az tn.ISO-khdot. Ez a nemzetkozileg elfogadott, 6s Magyarorsz6gon is szabv6nyos bettl-6s sz6msor megadja az elektr6da legfontosabb tulajdonsdgait (6. 6bra; az ilbrfln akihozatal: a leolvadt f6m mennyis6ge a maghuzal mennyis6g6hez viszonyltva).

H6zi hasznAlat esetdn els6sorban a bevonat tipus6t azonosit6 6s az iramnemet asziiks6ges gyrijt6fesziilts6ggel megad6 k6d ldnyeges, de vegytlk figyelembe a hegesz-tsi helyzetre utal6 k6dot is. A csak vlzszintes hegeszt6sre alkalmas 3 vagy 4 jelfielektr6da azon kiviil, hogy nem alkalmas k6nyszerhelyzet{i hegesztdsre, feltehet6envalami olyasmit tud, amit mds elektr6da nem. P6ld6ul az ER 28 jelfl elektr6d6valnagyon szp feltlletii varrat kszithet6, a salak igen kdnnyen lev6lik, de csak fekv6vagy 6116 helyzetben (3. k6d).

Sokat jelent a bark6cshegeszt6 szimira az 6ramnemet meghatiroz6 k6d is. Biz-tons6gi transzformitor birtokfban (az ilresj6rati fesziiltsdg max. 50 V) olyan elekt-r6d6t kell v6lasztani, amelynek a megfelel6 k6dsz6ma 1,2 vagy 3. Enn6l nagyobbk6dsz6mri vagy a csak egyen6ramf hegesztsre alkalmas 0 k6dri elektr6da nem felelmeg ilyen 6ramforr6shoz.

l 5

Mechon i ko i A bevonol2. tdbldzat. A ktilonf6le bevonatir elektr6d6k hegeszt6si tulajdonsfgaiA bevonat A hegftrd6

jellegeSalak-lev6l6s Aramnem Polarit6stipusa vastagsaga

AR v6kony hideg

nagyonnehz E

Rc kOzepes

m6rs6keltenmeleg nehdz

E e s VE +

RR(C)RR vastag meleg k0nnyii E 6 s V

AAR vastag

nagyonmeleg

nagyonktinnyii E s V

B vastag mdrs6keltenhidegk0nnyf

vagy nehz

Eegyes tlpu-sokhoz V

+

Jelmagyardzat : A savas; R rutilos; C cellul6z; B bazikus; E egyen6rami V vAltakoz66ram

N6hiny hazai gyirtisfr elektr6da tulaidonsfgai (zfr6jelben az ISO-k6d).ER l l (E 43 3 R l2). Minden helyzetben haszn6lhat6, kozepesen vastag bevonatri

rutilos elektr6da, igen j6 fjragytjt6si tulajdons6gokkal. Aj6nlott alkalmaz6si teru-lete: v6kony 6s k0zepesen vastag anyagokb6l k6sziilt szerkezetek hegesztse. A heg-fiird6 viszonylag hideg, ez6rt nagyobb hzagok is 6thidalhat6k vele. Hasznos tulaj-donsSga, hogy viszonylag 6rz6ketlen a rozsd6val 6s egy6b felttleti szennyez6d6sselszemben, s6t galvaniz6lt lemezek hegesztds6re is alkalmas.

ER 12 (E 51 2 R 12). Minden helyzetben haszn6lhat6 rutil-cellul6z bevonatrielektr6da. Kifiin6en hegeszthet6 fiigg6legesen lefel6. J6 h6zag6thidal6 k6pess6gjel-lemzi. Erdekes tulajdons6ga, hogy gyakorlatilag ugyanazzal az 6ramer6ss6ggel bar-mely helyzetben haszn6lhat6, bele6rtve a ftigg6legesen lefel hegeszt6st is.

ER 14 (E 43 2 R 12). Minden helyzetben haszn6lhat6, b6r lefel6 csak felt6telesen.50 V eyiljt6feszolts6gii transzform6torr6l is hegeszthet6. Az fjragyfjtds szempont-j6b6l is megfelel6 elektr6da, kdzepesen frocskdl. Kev6s, k0nnyen elt6volithat6 sa-lak jellemzi. ,,Hideg" elektr6da, j6 hzag6thidal6s jellemzi.

ER 2l (E 51 2 RR 32). Egyen- 6s v6ltakoz66rammal egyar6nt j6l hegeszthet6, vas-tag bevonatri rutilos elektr6da, csak vizszintes hegesztsre. A nyugodt, egyenletes le-olvad6s kOvetkezt6ben mind tompa-, mind sarokvarratok hegeszt6se,esetdn szdp,tetszet6s, egyenletes varratfeliiletet ad. M6r 40 V iiresj6rati feszi.ilts6ggel is j6l gyrijt-hat6, bdr tjragytjt6sa a vastag bevonat miatt kiss6 neh6zkes.

H0

tulojdonsogok

A = SOvOs

AR = rutilsovosC = cet iut6zO = oxidoloR = ru l i losRR = rut i tos tvostog)RR (C) .- rutitcellulozB = bozikusS = ktilOnleges

E 5 1 3 B 1 6 0 2

1 : minden helgzet2 : minden he lgze l k ivdve

fijggdlegesen (efeld3 : f e k v d , l o m p o - 6 s s o r o k -

wr ro tok , o l l6 sorok-vor ro tok

4: fekv6, tompo- 6s sorok-vor ro tok

5 : mrn t o hdrmos he lgze t 6sti iggAegesen lefeli

r__:.T TI Kis hidrog6ntortolmu II etektrodo I

J e l Polor i iosLegk isebb 99u j to -fesz0 l l s6g : -

0 i1

3

es

5 0 v

I

5

- :

f

7 0 v

7I

+ e s -

f

9 0 v

t6

6. 6b[a. Az ISO-k6d rtelmezdse

l 7

tu?

I

il

{}t

ER 22 (E 5l 2 RR 22). Yastag bevonatt, rutilos sarokvarrat-hegeszt6 elektr6da.J6 ivstabilit6s jellemzi, ez6rt finom lemezek hegeszt6s6hez cdlszerrl. Kdnny0 ivgytij-t6s, de neh6zkes rijragyrijtAs jellemzi. Ezzel szemben a vastag bevonat tOlcs6rszerfleolvadisa r6v6n fn. kontakthegesztCsre is alkalmas, vagyis az elektr6d6t bet6-masztva a sarokba, igen konnyen tarthat6 az egyenletes ivhossz.

ER 23 (E 43 3 RR l2). Altalanos rendeltetsrl, rutil-cellul6z bevonatf elektr6da,10090-os kihozatallal, ami jobb, mint 6ltal6ban a rutilos elektr6d6k6. Az iv gyijt6sa6s rijragyrijtdsa konnyri. Hideg jellege folyt6n nagy illeszt6si hdzag 6thidal6s6ra is al-kalmas. A salak kdnnyen eltAvolithat6, a varratfeliilet sz6p, egyenletes. Mindenhelyzetben hegeszthet6, m6g feliilr6l lefel6 is, ekkor azonban az adott 6tmer6remegengedett legnagyobb 6rammal kell hegeszteni. A j6 hegeszts v6gett t0rekednikell a rdvid lv tart6s6ra (beszorltott iwel kell hegeszteni). Alkalmas horganyzott le-mezek, szennyezett, rev6s vagy rozsdfs feliiletii anyagok hegeszt6sdre. A hazai elekt-r6dik k0ziil tal6n ez a legalkalmasabb bark6cshegeszt6k szhmhra,

ER 28 (E 43 3 RR 23). Kitfin6en hegeszthet6 kontaktelektr6da. Kiv6l6an alkal-mas v6kony lemezek hegeszts6re. Csak vizszintes helyzetben haszn6lhat6. Feltrin6-en szp varratfeliilet 6s kdnnyen lev6l6 salak jellemzi. Ujragyrijtfsa neh6zkes.

EB ll (E 51 5 B 120 29 H). B6zikus bevonatf, k0zepes szil6rds6gri' sokoldahianhaszn6lhat6 elektr6da dtvtizetlen s gyengdn Otv6zdtt aclokhoz, 12090-os kihoza-tallal. A heganyag sziv6s, reped6sre nem hajlamos. Alkalmas horganyzott lemezek6s aclontvdnyek hegeszt6s6re. Egyen6ram pozitiv p6lus6r6l vagy v6ltakoz66ram-mal hegeszthet6. Rdvid ivhosszat kell tartani, mert nyfjtott iv esetdn a varrat por6-zus lehet. Az illesztdsi htzag3...4 mm-n6l ne legyen nagyobb, mert a szitksdges ki-sebb 6ramer6ssdg eset6n megn6 a porozit6s vesz6lye. Minden helyzetben haszn6lha-t6. Az iv stabil, a leolvad6s nyugodt, 6s a salak j6l elktlldniil a meg0mlott f6mt6l. Asalak k0nnyen elt6volithat6, a varratfeliilet egyenletesen pikkelyezett. V6ltakoz6-6ramri hegeszt6s esetn a transzform4tor iiresjfuati fesziiltsge legat6bb 80 V legyen.

Ezeken kiviil beszerezhet6 n6h6ny kiilfoldi elektr6da is, amelyek 6ltal6ban igen j6min6s6giiek, 6m a k6d alapj6n rdemes megv6sfulisuk el6tt t6jkoz6dni, mert meg-lehet6sen dr6g6k is.

l 8

1.2. VEDoGAZAS IVHNCNSZTftSY6d6ginas ivhegesztdsre alkalmas berendez6se m6g kev6s embernek van otthon.

Rem6lhet6en ilyen ksziil6kek a hazai kereskedelemben is hozz6f6rhet6k lesznek.Erdemes is ilyet beszerezni, mert olyan feladatok v6gezhet6k'el igy, amelyeket bevo-natos elektr6d6val nagyon nehezen vagy egy6ltal6n nem lehet megoldani, pl. arz 6scitv

A hegesztdstrqnuo

-+

Hegeszt6- '- '--:.Pdlco' votfrom-

Hegeszt6pisztolg

elektrodo

7 . 6bra. Az AWl-eljir6s elrendez6se

A hegeszt6shez sziiksdges 6ramer6ss6g a9.6bra alapjin becs0lhet6. Ez azonbansziiks6gszerfien egyenes polarit6si egyeniram, a pisztolyt tehAt a -, a visszavezet6kfbelt a +p6lusra kell csatlakoztatni. A helyes polarit6s nagyon fontos, mert fordi-tott polaritAs eset6n a volfr6melektr6da trilhevtil 6s leolvad, a munkadarabon pediga beolvad6si m6lys6g jelent6sen csdkken, 6s a varrat k0t6shib6s lesz.

Aluminium 6s Otv6zetei kiz6r6lag v6ltakoz6iirammal hegeszthet6k AWI-elj6-r6ssal. Az aluminium feluletet borit6 oxidrdteg olvadisi h6mrs6klete ugyanis igenmagas, rigy hogy m6g egyenes polarit6sri egyenirammal sem lehet felolvasztani. Er-dekes m6don forditott polaritisri egyen6rammal az oxidrteg felt0rhet6. A jelensgazzal magyarizhat6, hogy a negativ munkadarabb6l kibocs6tott elektronok mint-egy ,,felt0rik" az oxidrdteget, 6m ebben az esetben az ac6ln6l l6nyegesen jobb h6ve-zet6 aluminiumban m6g csek6lyebb beolvad6ssal kell sz6molni. A megold6s kzen-fekv6: a viltakoz6iramnak abban a flperi6dus6ban, amikor a polarit6s forditott(a munkadarab negativ), az oxidr6teg megtdrik, mig a m6sik f6lperi6dusban (amunkadarab pozitlv) elegend6 h6mennyis6g jut a munkadarabba.

Figyelemre mlt6 az aluminium viltakoz6aramrl AWl-hegeszt6se sorin az ivegyenirdnyit6 hatdsa. Ez azt jelenti, hogy az argonban 96 iven 6tfoly6 viiltakoz6-6ramnak kialakul egy egyenframri tisszetev6je, amely a transzform4tort ,,elrontja":az egyenfurarnhatds6ra a vasmag mr6gnesesen tfltelitette vflik, ennek k0vetkezt6benrosszabb lesz a transzform6tor teljesitm6nytdnyezlie (cosc-je). Ennek kikiisz0b6l-sre az egyen6ramot kisz{r6 kondenzitort kell a hegeszt6Sramk6rbe sorba kap-csolni.

Aluminiumszerkezetek hegeszt6s6nek ir6nyrtkeit a l0' 6bra szeml6lteti. A var-rat gizosodis6nak (porozit6s) - ha a g6zv6delem megfelelt - azalapanyagban ol-dott g\z lehet az oka. Ennek kikiisz0b$l{s6re a hegeszt66ramot ndveljfik kiss6, ill.hegessztlnk lassabban, tartsunk nagyobb hegfiird6t, hogy elegend6 id6 legyen a ki-

m

8. ebra. Vertatalakok ac6lok hozaganyag n6lkiili argonvd6g6zas volfr6melektr6d6sivhegesa6s6hez 't

g6zosod6sra.. Otv0zetek esetben el6fordul, hogy a r6z-szilicium vagy mdgn6zium-szilicium arinya kritikus 6rtdkii, ilyenkor a varrat hajlamos a melegrepedsre. En-nek megel6z6sre csdkkents0k a hegeszt6dramot s ndveljiik a hegeszt6s sebess6g6t.

RGz 6s dtviizetei. Csak dezoxidSlt (gy6rt6skor oxigdnmentesitett) rez hegeszthet6jelent6s p6ruskdpz6ds vesz6lye n6lkill. 4 mm-n6l vastagabb anyagok hegeszts6heza munkadarabot 200...500'C h6m6rs6kletre el6 kell melegiteni, mert a 16z'h6veze-t6 k6pessrige igen j6. Rez hegesztsdhez nem haszn6lhat6 tiszta r6zp6lca, a p6lca tar-

7,r

Potco ndtkrit Pdtcovot

50o

l q ?

oI

:aO

Berogsos q

w+Nincs hizoo I

4 . . . 3

S{4\ rucs6vAgek-1 5 . . . 3

z2 0 0

f sIt 1E1 ro!

-og 2ot r . Io

d oEo

J 6

a- 9 *s-

N

E-o' Noso

a

0

IIEE 1 06oc'lo 5ooNoFO r

x

z >o

,1 /

4 z Z-

Il.,

n l o* l P' r l{E l s

: o l N

-'E-L -actooL

o

@ d-s0 100 150

iromerdss6g, A1 0 0 2 0 0 3 0 0

Aromerdssbg l A11. 6bra. Irinyrtkek rlz aryonvtdfighzas volfr6melektr6d6s lvhegesztdshez

talmazzonn6mi eziistdt, cinket vagy sziliciumot is a hegeszt6s megk$nnyit6s6re' igya varrat szil6rds6ga is jobban megfelel. Rezet egyen6rammal, egyenes polarit6ssalhegeszttink (az elektr6da a negativ p6lus). A hegeszt6si jellemz6k ir6rly6rt6kei a I l.6br6n l6that6k.

A rezotvozetek (siirgar6z 6s kill6nf6le bronzok) arzn6l rosszabb h6vezet6 k6-pessdge megkdnnylti a hegeszt6siiket. l0 mm-n6l v6konyabb hengerelt anyagok el6-melegit6se elhagyhat6. Ontvnyeket azonban c6lszerri el6melegiteni. Az aluminium-tartalmf rdz$tv$zeteken (aluminiumbronz) kivfll minden m6s rdzdtvdzet AWI-he-geszt6s6hez egyenes polarit6sri egyen6ram aj{nlott (az elektr6da a negativ p6lus).

S6rgar6z hegesztesekor a cink g6zolg6se (900 oc-on m6r g6zdlog) zavarla az lvet6s por6zuss6 teszi a varratot. A HCuSn6 jelii hozaganyag azonban cs6kkenti a 96-z6lgest, 6s a porozitfsi hajlamot. S6rgar6z hegesztdshez clszerrl folyaszt6szerthaszn{lni (pl. b6rax). A hegeszt6si jellemz6k ir6nyrt6keit a 12.6bta szeml6lteti'

Meglehet6sen szepen hegeszthet6 AWl-eljar6ssal az alpakka (rijezttst ; r6z-nikkel-cink Otv$zet). Hozaganyagk6nt azonos vagy nagyon hasonl6 Osszettelfi pdlca hasz-

./-z-//

vzV

/.00+

5

1

too 150 200 250 300! .

b ) A romerosseg ' A

9. 6bra. Az 6ramer6ssdg irdny6rt6ke korr6zi66ll6 ac6lok argonv6d6g6zasvolfrdmelektr6d6s ivhegeszt6s6heza,/ egyoldali hegeszt6s; b/ ketoldali hegeszt6s eset6n

3504

t ' u t6 EE

8 1 0

J

IooLLo

.6'L

-o5 E

.oo1 9 .

3 82(l r6

6-oUIoro6 5oNoEo,

J

J

2'I

0

If *

! f .Bo l o

E T B! T gj iN H

J -a l

ro0 200Aro.er6ssdg,

300 400A ._

' 1 ,0 1 ,5 2 ,1 3 ,2 4 .5 - - 6 ,1(40)

Et"ktr6dootmAr6, mm +

10. 6bra. Ireny6rtdkek aluminium argonvd6g6zas volframelektr6des lvhegeszteshez

2 0 0

+Aromerossdg, A12. Abra. IrAny6rt6kek s6rgar6z argonv6d6g6zasvolfr6melektr6d6s ivhegevt6shez

Ij

II

22 23

Ujroggtjtosfeszti lts6gi mpul zusso I

0l-oo=

NIAoLL

13. Abra. Argonv6d6g6zas volfr6melektr6dAs 14. 6bra. Erint6scs lvgytjtAsfelrak6hbgesaes AWl-hegeszt6sn6l

n6lhat6. Hegeszt6skor ker0lni kell a trilzott felhevlt6st, 6s a varrat gydkoldalAt c6l-szerfi kr6m-nikkel OtvOzetekhez alkalmas folyaszt6szerrel bcvonni.

Argonv6d6gizrs volfrfmelektr6dis felrak6hegeszt6ssel (13. 6bra) v6ltozatos bo-rit6sok (plattiroz6sok) k6szithet6k. Fordltott polarit6ssal a beolvad6s minim6lis.Alkalmas e m6dszer szerszimok javit6hegeszt6sdre vagy hasonl6 feladatok megol-dfsira is.

ivgyqitns AWl-hegeszt6s eset6n. Egyen6ram0 hegesztds eset6n 6rintCses ivgyrijtfsIehetsdges (14. 6bra), b6r ehhez finom mozdulatra, n6mi gyakorlatra van sztlksg.Az 6rint6s csak nagyon rdvid ideig tarthat, ellenkez6 esetben leolvadhat egy darabaz elektr6da hegy6b6l. Ez egyrszt varrathib6t okoz, mert a vofr6m beolvad az om-leddkbe, 6s f6mes z4,rv6nyt kdpez, m6sr6szt a volfr6melektr6d6t ki kell szerelni s irj-ra kell hegyezni. V6ltakoz66rammal hegesztve ez a m6dszer egy6ltal4ban nem hasz-nilhat6.

Az 6rint6s nlk0li ivgyrljtis (15. 6bra) j6val egyszerllbb, m68 kezd6 hegeszt6neksem okoz gondot. Az iparban haszn6lt egyeniramrl hegeszt6g6peken impulzusgene-

o) b)15. 6bra. ivgyujt6s 6rint6s n6lkilli AWl-hegesztdsn6la,/ a pisaoly be6lllt6sa; b) az elektrdda eltevofitesa a pisztoly megbillentosdvel6s a hegeszt66ram bekapcsol6sa

24

16. 6bra. Ivgyujtas 6s -stabilizrlas 50 Hz frekvenciasfeszilltsgimpulzusokkal

17. Abra. Ivgyrijt6s s -stabiliz6l6s nagyfrekvenci6s fesziiLlts6ggel

r6tor gondoskodik arr6l a nagyfesziiltsdgf impulzusr6l, amely k6pes ivet hfzni n6-h6ny millim6teres l6grdsen a vd0gizon keresztQl. A fesztlltsdgimpulzusokkal val6ivgy0jt6s elv6t a v6ltakoz66ramt hegeszt6s p6ld6jin mutatjuk be (16. 6bra). Ebbenaz esetben az impulzusok nemcsak ivgyrijtiskor, hanem az iv fenntartisa alatt is je-lentkeznek, nem fgy, mint az egyen6ramri hegeszt6skor, amikor is nincs sziiksg aziv f6lperi6dusonk6nti tjragyirjtis6ra, hanem a gytjt6impulzusok csak addig sziiks6-gesek, amig az iv nem stabiliz6l6dik. Az ivgffit6s egyszerris6ge vlgett ez1rt m6g ah6zi k6szit6srl g6pen is ink6bb a nagyfrekvenci6s gener6tort c6lszerfi haszn6lni a vfl-takoz66ramf iv 6rint6s ndlklili gyrijtisahoz (17. 6bra). Az 1500...3500 V fesziilts6-

ELJ

p - L - - ' ,

l ^ l vl u g

o)

l N F l!.'

L - - _ " ,| ---r'u-t-l-

b)

llc)

18. 6bra. M6dszerek az egyen6ramrl dsszetev6 szrir6s6re

gfl, 300...500 kHz frekvenci6jri gener6torral kdnnyfi az ivgytijt6s 6s a megfelel6 iv-stabilit6ssal az egyenfuramri dsszetev6 nagysbga is cscikkenhet.

Ez a nagyfesztiltsg szerencs6re kev6sb6 vesz6lyes, mert igen nagy a frekvenci6ja.Ilyen fesztlts6g 6rint6sekor ugyanis az 6ram nem a vezet6n keresztiil folyik, hanemannak feltilet6n - emberi drints eset6n teh6t a b6r felszinn -, igy 6ramiit6st nemokoz.

A nagyfesz0ltsdg csatol6s6nak tObb m6dja ismert, ezek kiiztiLl a legegyszeriibb anagyfrekvenci6s transzformitor (1. a 18. 6brit), amelynek szekunder tekercs6t a he-geszt6k6bel n6h6ny tekercsmenete k6pviseli. Ennek a megoldisnak semmilyen hat6-sa nincs a hegeszt66ramkdrre, kivdve az ivgyrijt6s 6rint6s n6lktiLli lehet6s6gdt 6s az iv-stabiliz6,16st.

A nagyfrekvenci6s stabilizril6s el6nye, hogy viszonylag egyszerti, biztons6gos smegbizhat6. H6tr6nya, hogy esetleg ridi6vteli zavart okoz, karbantart6st ig6nyel'a transzform6tor tekercseinek killcinleges szigeteldsre van sztiks6giik. Ha ez ut6bbinem oldhat6 meg, a nagyfesziilts6gri csatol6s 6s a transzformitor k0z6 nagyfrekven-ciAs szfir6t kell bedpiteni.

26

Az egyeniramir iisszetev6 sziir6se. A v6ltakoz66ramri Awl-elj6r6s sor6n fell6p6egyen6ramri Osszetev6 - mint emlitetttk - jelent6sen rontja a transzform6tor tize-mi viszonyait, v6gs6 fokon cscikkenti a h6l6zatb6l felvett teljesitmdny kihaszn6l6-s6t, mert adott nagys6gri biztosit6 eset6n csdkken a hegeszt6shezzavar nlkiil be6l-lithat6 6ram nagys6ga. A 18. 6br6n ndhiny megoldis l6that6 e h6tr6ny kikiiszobo-16sre.

A legk6zenfekv6bb kondenzfutort kapcsolni sorosan a hegeszt66ramktirbe (l8a6bra). A kondenzitor kapacitis6t felttlenul olyan nagyra kell valasztani, hogy -ellene dolgozvhn az 6brtn szabfulyozhat6 fojt6tekerccsel jelcilt induktivitfsnak -feleslegesen ,,meg ne javitsa" a transzform{toft, es ezzel el ne rontsa hegeszt6si tu-lajdons6gait. A szrir6kondenziltor egyen6ramot nem vezet. Amikor az iv egyenespolarit6sti (az elektr6da flegativ), az egyen6ram feltdlti a kondenzatort - amelyforditott polaritdsri -, s a kQvetkez6 fdlperi6dusban kisiilv6n, segitiaz aram foly{-sdt. Az eredm6ny kiegyenlitett 6ramhull6m.

Egyszerfibb enn6l ellen6ll4s sorba kapcsol6sa (l8b 6bra). H6tr6nya azonban,hogy nem el6g hat6sosan egyenliti ki a k6t f6lperi6dus 6ram6t. Kedvez6bb a helyzet,ha di6d6t kapcsolunk az ellerl6ll6ssal p6rhuzamosan a 18c 6bra szerint. A di6dSnakaz a feladata, hogy a forditott polarit6sri f6lperi6dusban s6ntdlje az ellenall6st,amely igy csak a m6sik iitemben csokkenti az 6ramot, minthogy akkor a di6da nemvezet.

A hegeszt6s megszakltisinak legegyszerfbb m6dja - az iv nyrijt6sa annak meg-szakadisfig - az AWl-elj4,r6shoz nem alkalmas, mert a pisztolyt a v6gkriter kihii'l6sdig a fiiLrd6 felett kell tartani, hogy a m6g araml6 v6d6ehz segitsdgdvel meg6vjuk

Aromforros Vez.$r!o-szekrenu

Kobet 6s t6ml6o hegeszt6-pisztotghoz

ivs tob i t i z6 lo ,sgt l td- dsszriroeggsdg

19. 6bra. AWI hegeszt6berendez6s rszei

a1

Aromlorrostot Pisztotghoz

az oxid6ci6t6l. Ez1rt az AWI hegeszt6berendez6st cdlszerf a hegeszt6iramot be- 6skikapcsol6 vez6rl6k6sziilkkel felszerelni.

Az AWl-eljtris berendez6sei (l9.6brg. Aramforrdsnak k6zi ivhegesztdsre alkal-mas transzformitor is alkalmas, alkalmasint kieg6szitve megfelel6 egyenirdnyit6egysdggel. C6lszerfi vezrl6szekr6ny k6szitdse, amely a k6vetkez6 feladatokat l6tjael (20. 6bra):- A hegeszt66ram be- 6s kikapcsol6sa kzi (vagy l6b-) kapcsol6val, ill. migneskap-

csol6val.- Av6d6giz6ram be- s kikapcsol6sa k6zi mfikddtet6sf, lehet6leg goly6s csappal,

vagy villamos mfikodtet6sfi mdgnesszeleppel.- A hegeszt6pisztoly t0ml6kdtegnek csatlakoztatdsa. A t0ml6k6teg magiban

foglalja a v6d6gbzt vezet6 t0ml6t, a hegeszt6aramot vezetd kabelt 6s -amennyiben sz0ksdges - a pisztolyon lev6 vezdrl6kapcsol6hoz vezet6 vez6rl6-kAbelt.

Az ilyen villamos vez6rl6szekr6ny h|zilag is elk6szithet6. A mfik0d6si vazlatot a2l.6bra szemldlteti.

A hegesztdpisztoty (22.6bra) h6zilagos elkdszitdse netn ajtnlatos . Ha azeztrmes-terboltok polcain esetleg nem l6tni ilyen pisztolyt, akkor a lelerndnyes bark6csol6 bi-zonyiramegtalirlja a m6dj6t, hogy m6shonnan.szerezze be (p!. leselejtezett vdllalatiszersz6mok kOztil).

Nehezebbviszonthozz6jutniorganpalackhoz.Azargont l25,ill. l50barnyom6-sri palackokban hozzfik forgalomba (1. a 19. ebfet). A palackok 40 L rlrtartalmriak,igy n6vleges gdztartaknuk feltOltdtt,6llapotban 5, ill. 6 m3. Ez a,gizmennyiscg tflsok h6zi hegesztshez, hiszen a legnagyobb l0 L/min g6zelv6tellel sz6molva is ez 83,ilI. I00 h hegeszt6sre elegend6. Ez m5g nem lenne baj, de az argon megtehet6sen28

2.0. 6bra. Vez6rlsi feladatok AWl-eljdrfshoz

Hegeszl66rom

vidfisoz

Kopcsolo

T6mldkijtegHt tokopengGozftv6koVoif orom-elektr6do

22. 6bra. AWI hegeszt6pisztolyok

drhga gin,6s a palack b6rleti dija sem elhanyagolhat6. Ez bizony nagyon megdri-gitja az alkalmi hegesztdst.

A nagynyom6sri palackb6l nyom^scsdkkenld (reduktor) segitseg6vel vehet6 ki a96z. Argon-nyom6scsdkkentl hozz6frhet6 a kereskedelemben. v6s6rl6sakor le-lyiink tekintettel arra, hogy a nyomSscsokkent6 a kisnyomasri oldal6n ne nyom6s-m6r6, hanem az 6tbraml6 gdz mennlsegdt m6r6 rotameterrel legyen felszerelvel Av6d6eez vezet6s6re A63 mm (bels6) 6tm6r6jt hegesztdtnmld alkalmas (ez is kap-

rd621. 6bia. Mfkod6si vAzlat egyszerfi AWl-vez6rl6shez

Hibo Kdvetkezmeng

Tut hosszu iv Szdt k iotvoddrs

Porozi t os

Tutsogoson dijnti i t lp isz to lU

Levegii

Asz immet r ikusvorrol

EgVotdot iggOkh ibo

A po lco v6oe o

:i.1:e^",::.,;*:

30

23.6bra. Hegeszt6si hibik Cs kovetkezmnyeik Awl-elj6res esten

lrat6 a kereskedelemben). A. v6d6gbzinam nagys6ga mindenekel6tt a fiiv6ka kiala-kit6set6l 6s a hegeqzt66ram nagys6g6t6l fugg. A gyakorlatban 4...6L/min ghz-i'rrammal lehet sz6molni.

Az ivstobiliztil6, Sythjt6- .ds szfrrdegysdg alkatr6szeit is c6lszerfi a vezdrl6szekr6ny-

ben elhelyezni (1. a 19. 6br6t).Ha m6r valaki nagy gonddal elk6szitette AWI hegeszt6berendez6s6t, 6s az els6

pr6b6lkoz6sok alkalm6val nincsenek sikerei, vessen egy pillant6st a23.6br6ra, mertval6szinrileg ott megtal4lja az elkcivetett hib6t.

r.2.2. co 2vfodcAzes, FOGYoELEKTRODAS ivnocnszrEs

A CO2 v6d6g6zas ivhegeszt6s villamos szempontb6l nem olyan bonyolult, mint azAWl-elj6r6s, viszont olyan k6sziil6k kell hozz6, amelyet otthon nem kdnnyt - denem is c6lszerfi - elk6sziteni. R6ad6sul ebben az esetben 6ltal6ban m6g a meglev6hegeszt6transzform6tor sem haszn6lhat6, mert a CO2vd6ginas ivhegeszts kizir6-lag egyen6rammal v6gezhet6, olyan 6ramforrdssal, amelynek feszi.ilts6gtart6 a jel-leggcirb6je. Ez6rt ehhez az eljirilshoz teljes (komplett) berendez6st kell v6s6rolni.A0,8...41,2 mm-es huzalok leolvaszt6s6ra alkalmas, vil6git6si h6l6zathoz csatla-koztathat6 g6phez ma m6r viszonylag olcs6n hozz6 lehet jutni.

A hegeszt6berendez6s 6s a technol6gia rdszletes leir6sa megtal6lhat6 Dr.G remsperger-Krist6f : CO2 vdd6g6zas ivhegeszt6s c. kdnyvben.

COrvdfigin kizar6lag ac6l hegeszt6s6re alkalmas, ktildndsen finom lemezek fo-lyamatos vagy ivpont hegeszt6se eset6n. A kcinnyen elsajdtithat6 r0vidivri techniki-val, a kereskedelemben is kaphat6 O0,8 mm-es, VIH-2 min6s6gf hegeszt6huzal-lal kifog6stalanul hegeszthet6 pl. karossz1ria, a l6nghegeszt6sn6l egyszerfibb m6-don.

86r az elj6rds elnevezdse erre nem utal, de a berendez6s argon v6d6gizzal is haszn6lhat6, minddssze a he-geszt6pisztoly nagyobb meleged6s6vel kell szimolni, ami kdnnyen megel6zhet6 a terhel6s csokkentesevelvagy nagyobb mretfi pisztoly hasznalat6val. Argon vdd6gfzzal aluminium 6s er6sen titvozdtt acdlhuzal ishasznilhat6 fogy6elektr6da gyanint. Ilyen huzalok kaphat6k a kereskedelemben, meglehet6sen drigin.

A CO2 ginbeszerzlse is gondot okoz. CO, palack 30 6s 20 kg-os mretekben b-relhet6. Barmelyiket is v6lasztjuk azonban, fontos, hogy ne 6lelmez6si (ezt a szbda-vizgyitrtitshozhaszn6lj6k), hanem ipari sz6n-dioxidot rendeljiink, amelynek ellen6r-zOtten kicsi a nedvess6gtartalma.

3 l

I.3. AZ IVTTNCNSZT6 FF,LSZERELfSEns vnooEszKozBrKdszitsflnk egy r0vid lelt6rt arr6l a legsziiksgesebb felszereldsr6l, amely elenged-

hetetlen az ivhegeszt6shez:- hegeszt6transzformitor,- hegeszt6k6belek,- elektr6dafog6,- hegeszt6pajzs megfelel6 sziir6kkel 6s feh6r iivegekkel,- egy6b v6d60lt0zet (k0t6ny, kesztyri stb.),- k9ziszerszfumok (salakol6 kalap6cs stb.).

A hegesztdtranszform6toroknak d0nt6 szerepe van a hegeszt6sben, A felszereldslegbonyolultabb darabja, ez6rt kiildn fejezetet szenteliink ncki.

Hegesztdkibelek. Az egyik az iiramforr6s 6s az elektr6dafog6 kOzdtt a sz6 szoros6rtelmben vett hegeszt6k6bel, a m6sik a munkadarab s az 6ramforr6s kdzOtt avisszavezet6 kdbel (testk6bel, 24. 6bra).

A k6t k6bel k6zilhegeszt6kdbelnek szabvinyos nevnextra hqildkony hegeszt6-vezet6ket clszerfi hasznilni, ez r1z fonatt, gumi szigetel6s{l k6bclt jelent. Mindlhajl6konyabb a kibel, annil kdnnyebb az elektr6dafog6t vezetnl, hiszen ann6l ki-sebb k6beltdmeg terheli. Ezen kiviiLl a hegeszt6k - 6ppen az elektr6dafog6 teher-mentesit6s6re - gyakran a viLllukra tekerik a hegeszt6k6belt. Bzert is kell a szigete-l6snek felt6tlenUl s6rtetlennek lennie. A hibis szigetels ktil0nben is z6rlatot okoz-hat, amelynek k0vetkezt6ben a k6bel t0nkremegy, srilyosabb esetben t0z is keletkez-het.

A 16z hegeszt6k6belek sziiks6ges keresztmetszetlt a 3. thbldizat foglalja 0ssze, fel-tUntetve a kibeltold6shoz haszn6lt k6belsaruk 0sszeszorlt6s6hoz sz0ksges csavar

t'aN- I 'Yt/ /" '-l '

Milr

24. 6br a. Hegeszt6k6belek

n6vleges meretet is. Ha a k6belt toldani kell, azt azelektr6ddfog6t6l legalibb h6romm6terre iktassuk be.

Az 6sszerfien haszn6lhat6 k6belhossznak a hegeszt6transzform6tor teljesitm6nyeszab hat6rt. Vegytik figyelembe, hogy nemcsak a k6bel hosszdval arSnyos avezetlkellen6ll6sa, hanem atold6shoz sziiksdges k6belsarus csatlakoz6sok szimival is. Egym6goly szakszerfien elk6szitett k6belsarus kapcsolatnak is van dtmeneti ellen6ll6sa,h6t m6g a megfelel6 eszk0ztik (forrasztds vagy Stocko-fog6s sajtolds) hi6nyiban he-veny6szett told6snak. E megfontolisok term6szetesen 6rv6nyesek a h6l6zati k6beltold6s6ra, ill. hosszabbit6s6ra is, b6r a kisebb primer 6ram miatt ezen az oldalonkisebbek a vesztesgek, 6s kdnnyebb megfelel6 csatlakoz6sokat kialakitani. Ezrt,ha hosszabbitani kell, ink6bb a primer vezetEket hosszabbitsuk'

A visszavezet6 Aest) kdbel klsznlhet aluminiumvezetkb6l is miianyag szigetels-sel. A c6lnak ez is megfelel 6s sokkal olcs6bb. Ne feledkezztlnk meg azonban a ke-resztmetszet helyesbiteser6l ! Aluminiumvezetkb6l mindig egy fokozattal nagyobbsziiksges, mint rzvezet6kb6l.

Az egCsz hegesztddramkdr CpsCgdre iigyelni kell' Nemcsak a hegeszt6kfbel 6s avisszavezet6 (test-) k6bel legyen kifogfstalan 6llapotban, hanem valamennyi csatla-koz6s.

A visszavezet6 k6belt mindig k0zvetlenol a munkadarabra kell er6slteni.

3. ttibtdzqt. Hegeszt6k6belek terhelhet6sge 6s csatlakoz6si adataiA k6bel kereszt-metszete, mnf

Terhelhet6s6g, A Csatlakoz6csavarl00s/s bi 35t/o bi

l 6253550

t25r80220280

2t0300375475

M8Mt0Ml0Ml2

bi: bekapcsol6si id6

33

A szerz6 tobb evtizedes gyakorlat6nak egyik legkeseriibb tapasztalata az, hogy ennek a szab6lynak a be-tartesa mdg a hivatAsos hegesztoknek is gondot okoz. El6fordul ugyanis, hogy a hegeszt6 fesziiJtseg alattielektr6daval pr6b{I a hegesaend6 tfugyon (munkadarabon) lvet htzni, s ha sikertl, mer hegeszt is. Ezt te-szik andlktl, hogy meggy6z6dn6nek r6la: voltak6ppen mi is vezeti a tObb szAz ampcres hegeszt6irarnot.Nos, a dohok rosszindulat6nak tdrv6nye szerint az 6ram ilyenkor nemegyszer valamely 6rzkeny berendez6s(pl. villamrx motor) vdd6vezet6j6n keresztUl folyik. Es az mg a jobbik eset, ha emiatt ez a g6p le6g, mertakkor nem lehet bekapcsolni. De ha nem 69 le, csak a fdldel6 vezet6je olvad szet a tekintelyes tilterheles ko-vetkeztben, az m6r eletvesz6lyes lehet.

Az elektr6dafogd feladata- az elektr6da biztons6gos tartfisa,- a hegeszt66ram 6tad6sa az elekfi6da huzaljanak a lehet6 legkisebb vesztes6ggel,- a h6 elvezet6se,- drintdsv6delem (szigetel6 !).

Az elektr6da megfog6s6nak h6rom m6dja hasznilatos:A rugds megoldfu a leggyakoribb. Hftrenya' hogy a rug6 a haszn6lat sor6n -

nem utols6sorban a h6terhel6s miatt - kil{gyul, 6s akkor nem tud mfu elegend6szorit6er6t kifejteni; a laza befogis miatt megn6 a befog6v6g {tmeneti ellen6ll6sa,tObb h6 fejl6dik, a fog6 hamar t0nkremegy.

A menetes befog'k kezel6se kissd kortiLlmnyes, de hasznilatuk m6r nem jfu azel6bbi hftrennyal.

A szigeteletlen elektr6dqfagdnak apisztolyhoz hasonl6 kidakitfsa igen k6nyel-mess teszi a kezel6s6t. A pisztoly ravaszhhoz hasonl6 szerkezet seglts{g6vel a he-gesztd maga szoritja 6ssze a befog6pofikat. E k6zi szoritisti fogdkat ma m6r nemgy6rtj6k, merllcsak a markolatuk szigetelt, de sajit kez{lleg elkdszithet6.

Az itmo-ndottak szem el6tt tart6s6val elektr6dafog6t magunk is k6szithetiink.Arra kell m6g iigyelni, hogy j6 h6- 6s elektromos vezet6 anyagb6l kdszitsok (a leg-jobb a s6rgarz), 6s nagyon vigyfuzzunk a hegeszt6kibel csatlakoztatasira, mert ameleged6s - ami rendkivtil kellemetlen a hegeszt6nek - egylk forrisa rendszerint

34

ennek a nagy 6tmeneti ellen6ll6sa. Csak j6 6llapotti, szigetelt elektr6dafog6t hasz-n6ljunk. Kiiltin0sen iigyeljtink a nyakk6bel szigetelds6re.

A testk6bel munkadarabhoz val6 csatlakoztat6s6hoz a legc6lszeriibb eszkdz a ru-g6s csatlakoz6 (25. 6bra), de a menetes szorit6 is megfelel'

A hegesztdpajzs. A hegeszt6iv l6that6, valamint nem 16that6 infravords 6s ibo-ly6ntr1li-f6nyt sugiroz. KdztiLliik kulonOsen az iboly6ntrili sug6rz6s vesz6lyes a szem-re, de a b6ifeluletre is. Kot6h6rtyagyulladast 6s fluoreszcenci6t okoz: nh6ny 616-val a besug6rz6s ut6n 6get6 f6jdalmat 6rziink a szemh6junkon, mintha homok mentvolna a szimunkbe , majd n6h6ny nap mrilva ezI a szem kivOrdsodse 6s konnyezsv6ltja fel.

A fluoreszcencia a l6t6s kontrasztcsOkken6sdben nyilv6nul meg'Az infrav6rds sug6rz6s is helyrehozhatatlan elvdltoz6sokat okozhat a szem kcit6-

sz6vet6ben, a l6that6 f6ny tartomanyAba es6 er6s sug6rz6s pedig k6pr6ztat, egy id6-re elveszi l6t6sunkat, a pupillamechanizmust karositja 6s l6t6sgyengiilsre vezet' Afedetlen b6rfeluletet 616 tart6s (ibolyantrlli) sug6rz6s kovetkezm6nye nagyon hason-lit ahhoz, amit a m6rt6ktelen napoz6s v6lt ki. Az ilyen, gyakran felh6lyagosod6ssalj6r6 le6g6s az ismert szerekkel (napolaj) gy6gflthat6.-

e szern 6s a fej fedetlen b6rfeltilet6nek (arcnak) egyilttes.vCdelmdre haszn6ljuk ahegeszt6pajzsot. Sok villtozata kaphat6, az eglszen egyszerfi, h6zi k6szit6sii fapaj-,rJttot a fijre er6sithet6, kibillenthet6 szflr6s szuper fejpajzsokig. A 26.6braeztta szabv6nyban ftEzitett kdt alaptipust szeml6lteti. A kdzben tarthat6 pajzzsal szem-ben a fejre er6sithet6 pajzs er6nye, hogy haszn6lata k$zben mindk6t keziink sza-bad. Ez AWl-eljdrfs eset6n, amikor a hozaganyagot is adagolni kell (k6tkezes tech-nol6gia), alapvet6 kovetelmeny, egyb, magasban vegzett hegeszts eset6n pedigbiztonsigot jelent a szabad k6z, amellyel megkapaszkodhatunk'

Hegeszt6pajzsok k6zol lehet6leg konnyft valasszunk. Azai6 pajzs, amely az ar-cot 6s-a nyuiut a lehet6 legiobban takarja, a tril kis mretf pajzs nem v6di az eg6sz

3525. 6bra. Visszavezet6-(iest-)k6bel-csatlakoz6

q)26. Lbra. Szabv6nyos hegeszt6pajzsoka) k4zben tarthat6; D/ fejre er6stthet6 (fejpajzs)

A v0ddsztlrd a hegeszt6pajzsban a szemnyll6st takarja. K6t m6retben (50 x 90 6sl00x ll0 mm) 6s 18 v6d6fokozatban (00...16) kaphat6k. A v6d6szfir6 fokozata ahegeszt6si elj6r6s, az ivteljesitmeny 6s a k0rnyezeti f6nyviszonyok alapj6n a4. t6:bl6-zat alapjhn v6laszthat6 ki. A szabv6ny ezekt6l az rtkekt6l + I fokozat elt6r6st en-ged meg.

A v6d6szfir6k el6tt mindig haszndljunk t0;n. fehCriiveget (ablaktlveget), amely ki-cser6lhet6, ha a r6rak6dott fr0csk0l6s 6s fiist m6r akadLlyozzaazitliltbst. A feh6r-ilveg beszerz6se sorin ogyeljiink a k6t iiveg h6zag n6lkttli felfekv6s6re, mert kiil6n-

4. tdbldzat. V6d6szffr6-fokozatok azMSZ 4001 alapjdnElj6r6s Napszak A2s . . . 50 50. . .100 100.. .200

Bevontelektr6-d6s ivhegeszt6s

N 8 . . . 9 9 . . . 1 0 10 . . . 12E 9 . . . 1 0 1 0 . . . 1 I t t . . .12

AWI-elj6ris N 9 l0 l lE l0 l l t2

CO2 v6d6g6zasivhegeszts

N 9 t0 t lE t0 n t2

N nappal; E 6jszaka (sdtetben)

36 37

27 , 6bra, K6pt6bbsz0rdz6des rosszul illesztettv6d6szfr6 s feherUveg miatt

ben k6pt0bbsz0r0z6s (27. 6bra) miatt kett6s k6p jelenik meg a l6t6mez6ben, aminagyon zavar. A sziir6iiveg bet6telekor figyeljiink arra, hogy amennyiben f6mg6-zdlt feliiletrl szfir6nk van, annak afCnyezett felillete legyen az tv fetC. A gondos he-gesztl a szfr6 m0g6 is tesz fehriiveget, mert ezzel meghosszabbitja annak az let-tartamet (vigy6zzunk, a frdcskdls gyakran a pajzs m0g6 is bejut !).

V6d66ltdzetk6nt b6rb6l kdsziilt hegesztdkhtdnyl c6lszerrfl haszn6lni. Szovetb6lvagy hasonl6 anyagb6l kdsziilt ruha egyr6szt hamar tdnkremegy, m6sr6szt a na-gyobb izz6 f6mcseppek akaddlt'talanul 6tjutnak rajta, 6s g6si s6rill6st okoznak.

A kezet v6di a hegesztdkesztyti. A libunkat lehet6leg magassz6rri cip6 v6dje, delegaldbb zirt f6lcip6 (szand6l nem v6d !). A nadr6g sz6ra mindenk6ppen takarja acip6 nyil6sait, nehogy a cip6be jusson egy izz6 f6mcsepp. Mire ugyanis a cip6t sike-r0l levenni, addigra az mhr bsrinydn megEgette a b6rt.

A k6ziszerszimok kOztll a hidegvdgf 6s a kalapdcs j6l haszndlhat6 a megfolyAsoks hasonl6k lev6gds6ra. A salakot salakol6kalapdccsal verjiik le. A villamos hajt{srlsarokkdszdrfi igen hasznos lehet vasszerkezet hegeszt6sekor . A drdtkefe 6s ciroksep-rfi (rdvid nyllel) a tiszta munka ndlkiilozhetetlen kell6ke, tfizifocd n6lkiil pediggyakran 6geti meg akez5t a hegeszt6.

fl\ , ' u,/-.4

sdfi!A biztonsigos munka felt6telei. A hegeszt6s t{izveszClyes mfivelet. Eztt ahegesz-

tdshez kszill6dv6n az legyen az els6, hogy felmrjiik a hegeszt6s k6riiLli tiizvesz6lyestertlletet, anyagokat, s megtessziik az 6vint6zked6seket. En6lkii[ sose kezdjiink he-geszteni! '

ivhegesztds nyom6n k6t m6don keletkezhet tfiz: a frdcskdl6st6l 6s a hegeszts so-r6n t0bb szilz "C-ra hevillt tirgy 6rintkez6sdt6l.

A fr0cskdl6s miatt tevofitsunk el minden gyril6kony anyagot: papirt, rongyot (kii-l6n0sen, ha zsiros, olajos), fest6kes ed6nyt, gazpalackot stb.-t. Ha a kornyezet tfiz-veszelyes (pl. fapadl6, fa vagy mfianyag berendezsi t6rgyak 6s hasonl6k)' helyez-ziink tfizolt6k6sztll6ket a keztink iigy6be. Ennek hi6ny6ban megteszi egy v0ddr vizis (ez azonban fesziilts6g alatt 6116 transzform6tor vagy kibel oltis6ra nem haszn6l-hat6, s6t vesz6lyes!). Ha egy m6d van 16, f6mlemezzel vagy hasonl6, nem gyfl6-kony anyaggal boritsuk le az 6rzkeny feliileteket'

Ha mindezt megtettuk, akkor se legyiink ,,nyugodtak", hegesztds kozben mindenalkalommal, amikor csak m6d van 16 (pl. elektr6dacsere alkalm6val), vessiink egypillant6st a k0rnyezetre, hogy minden rendben van-e?

A h6vezet6s okozta tfz elkeriiLles6re az ellkilszit6s sor6n nzzik meg j6l, nem{rintkezik-e a hegesztend6 tirgy gyulkony anyaggal. Ez k$l$ndsen akkor keriili ela hegeszt6 figyelm6t, ha olyan szerkezeten hegeszt, amely m6sik helyis6gben folyta-t6dik, 6s ott {rintkezik tfizveszlyes anyaggal. Ezahelyzet az6rt is nagyon vesz6lyes,mert a keletkez6 tizet is csak k6s6n vessztik 6szre, mivel az misik helyis6gben kelet-kezik.

A bevontelektr6das hegesztes folyamin nagyfilst keletkezik. Ez az 0sszetetel6t6lffgg6en kitl6nb$z6 siirfis6gben m|tgez|. A ftist srlrfis6ge a hegesztds teljesitm{ny-

38

vlavdzzt

t6l s a szell6ztets hat6konys6g6t6l filgg. Min6l nagyobb az lv teljesltmnye 6s mi-nl rosszabb a l6gt6r szell6ztetse, ann6l nagyobb mennyisdgben keletkezik f0st, 6sann6l jobban megn6 a bel6legzett mennyisdg.

A ftist osszettele (artalmassiga) a bevonat Osszet6tel6t6l 6s a hegesztett t6rgy fe-luletnek 6llapot6t6l fiigg. A bevonatb6l felszabadul6 fiist tartalmaz szil6rd eleme-ket (a legnagyobb mennyis6gben vas-oxidot 6s szilicium-dioxidot), valamint g6zne-mfieket (f6leg sz6n-monoxidot). Ennek a mennyis6ge azonban A1,6..,2,5 rwn-eselektr6det haszn6lva a viszonylag kii 6ramer6ss6g folytdn gyakorlatilag elhanyagol-hat6, ha a hegeszt6st szabadban vagy j6l szell6ztetett helyis6gben, ill. kis teljeslt-mnnyel v6gezztk.

A sz6n-monoxid nagyobb mennyis6gben a szervezetbe jutva mrgezest, stlyosesetben hal6lt okozhat. Ezzel a vesz6llyel felt6tlenol szimolni kell, ha szfk t6rben(helyis6gben, tart6lyban) hegesztiink, 6s nem gondoskodunk a szell6ztet6s6r6l. Aszell6ztet6s a nyildsok el6 tett ventil{torral javithat6. Ha csak egyetlen nyilds van,ink6bb vigiunk ideiglenes szell6z6nyil6st.

Szomoni tapasztalatok miatt itt kiemeljiik: szigorrtan filos a lCgteret tisztq oxi-gdnnel (pl. oxigdnpal ackb6l) fefuissfteni'! Oneindris atmoszfdriban az 6g6s felgyor-iut, egyitlen szikra elegend6, hogy pl. a ruhiink tozet fogjon. A szfk helyis6gb6l pe-dig nem lehet el6g gyorsan kijutni.

Kiil0n6s 6vatoss6got ig6nyel, hazdrt, szfrk tCrben (pl. viztart6lyban) kell hegesz-teni, kiv6ltk6ppen, ha ez at5r csak nehezen (pl. birv6nyilison 6t) k6zellthet6 meg'Ez esetben a kdvetkez6 6vint6zked6seket tegyilk:- ellen6rizziik a transzform6tor flresjfrati feszultseget: 50 V effektiv fesziilts6gn6l

nem lehet nagyobb;- kdrjtnk meg valakit, hogy a tart6lyon kivill 6lland6an figyeljen bennii'nket, 6s ha

baj tort6nik, a segitsdgiinkre legyen;- besz6ll6s el6tt szell6ztesstik ki a tart5lyt;- a seglt6 csak akkor kapcsolja be a transzform6tort, ha a hegeszt6 mdr a tart6ly-

ban van 6s kezdene hegeszteni; viszont azonnal kapcsolja ki' mihelyt a hegeszt6befejezte a munk6t;

- id6r6l id6re tartsunk szunetet, 6s a brlv6nyil6son 6t szivjunk friss leveg6t, ha pe-dig melegiink van, ki kell j0nni a friss leveg6re, mert az izzsdtis miatt dtnedvese-dett ruhdban dramtltds drheti

- tart6lyban vegzett hegeszt6shez ktlOndsen fontos a gumitalprl, lehet6leg ma-gassz6rri cip6, a mindk6t k6zen viselt b6rkesztyfi, 6s lehet6leg az egsz testfeltile-tet borit6, szLraz munkaruha.

Az iv sugfuz6sa nem csak a hegeszt6t s kdzvetlen segit6j6t vesz6lyezteti, hanem akdzelben tart6zkod6kat is. Ez6rt, ha m6sk6pp nem megy, takarjuk el az ivet spa-nyolfallal, farostlemezzel vagy hasonl6val, elvdgre pl. az iidiil6telkeken m6gsem jir-hat mindenki fejpajzsban azefi, mert mi hegesztonk.

Horganyzott vagy festett targyak hegesztdsekor szimolni kell a cink, ill. a fest6kg6zeivel, 6g6sterm6keivel is. A cink g6ze k6kesfehdr, fejf6j6st 6s mellszrir6st, fn.horganyldzt okoz. A fest6kek kflztJl az 6lomtartalmriak (pl. minium) hegeszt6s6t ke-riiljiik, mert m6rgez6k. Az ilyen fest6keket inkAbb tivolitsuk el a hegeszt6s helyr61.

C6lszert a nem m6rgez6 fest6ket is elt6volitani, mert a legt0bb nagyon megneheziti,s6t eredmnytelenn6 teszi a hegeszt6st. Egyes alapoz6festkek - nem tirl nagy 16-tegvastagsegban - nem befoly6solj6k a hegesztes min6s6g6t (pl. BUDAPRIMER),6s bomlAsterm6kei nem fokozzhk l6nyegesen a hegesztdsi fiist k6ros hat6s6t.

Solakoldshoz - kiildndsen, ha nehezen vrirlik le a salak - viseljilnk v6d6szemii-veget, mert a szembe pattan6 (net6n mdg forr6) salak sflyos szems6riil6st okozhat.

?e';:,j

40 4l

A hegeszt6 felszerel6sei kdz0l els6sorbanazArarnforrils, az ivhegeszt6 transzfor-mdtor teljesitmdnydn 6s min6s6g6n mtlik a hegeszt6S sikere.

2.T. A TRANSZFORMATOR A HEGESZTd SZEMfVEL2.1.1. A YILLAMOS iV CYUTTASA ES MEGSZAKITASA

A villamos iv a villamos 6ramkdrnek egy rdvid, n6h6ny millim6teres szakasza,amely abban kiilOnbdzik a tObbi r6sz6t6l, hogy az 6ram nem f6mes vezet6n, hanemvezet6v1 tett gilzon keresztiil folyik (28c 6ba). Az a 96z -.esettinkben leveg6 -,amely elektromos vezet6, plazma6llapotban van, 6s igen magas h6mdrs6kletfi. Az ivfolyamatos fenntart6sa jelent6s h6fejl6d6ssel j6r, ez a h6 tartja fenn az alapanyagot6s a hozaganyagot felolvaszt6 hegesztdsi folyamatot. Az ivhegeszt6s h6forr6sa teh6ta villamos iv, amelynek kt feladata van: fel kell olvasztania az alapanyagot, 6s lekell olvasztania a hozaganyagot, az elektr6d6t.

Vizsg6ljuk meg ezt a kiilOnleges h6forr6st villamos szempontb6l !Induljunk ki abb6l, hogy egy ndh6ny millim6ter hosszri gdzoszlop vezet6kepess6-

gdnek fenntartis6hoz energiSra van sz0ks6g. M6r tudjuk is, hogy ennek a r6fordi-tott energidnak nagy r6sz6t a hegeszt6si h6folyamatban hasznositani fogjuk. Ha vi-szont itt energiafelvtel van, akkor ez villamos szempontb6l azt jelenti, hogy az lvellendlltist jelenl az dramk0r szbmhra. S val6ban, a villamos iv bizonyos felt6telek

f u, t iu It ' lr \ / /

Riv

Munkodorobcl)

u.28.6bra. Villamos iv az iiramk6rben \,= lr=-

Riu

b)

1 2 . 3 .29. 6bra. Az ivgyrljtts es -megszakltts mozzanatai

k0zdtt pontosan rigy viselkedik, mint az ohmikus ellenill6s: mindl nagyobb 6ramfolyik 6t rajta, ann6l nagyobb fesztiltsges6st lehet rnrni az Iv k6t talppontja ko-z6tt.Ez a tapasztalati t6ny j6l felhasznAlhat6 a hegeszt6transzform6tor f6 igCnybe-vtelnek meghat6roz6sdra. Amennyiben ugyanis sikerOl az iv ellenfllisit meghat6-roznunk, a28b 6brhn l6that6 kapcsol6s alapj6n kisz6mithat6 a transzformdtor ter-hel6se. Az 6ramforr6s U2 fesziilts6ge az iv Ri, ellen6ll6s6n Ohm tdmdnye szerintIe=U2/Re iv6ramot hajt 6t, amely megegyezik az 6ramforr6s - esetilnkben atranszform6to r - I, 6r am|v al.

Az ivnek ebb6l a viselked6s6b6l vezethet6 le a transzformhtor statikus terhelCse.Az lv gyirjtfs6nak 06trehoz6sinak) felt6telei. A 29. ilbraaz ivgyrijt6s mozzanatait

szeml6lteti.I. Az Lramforr6sra kapcsolt elektr6d6t a munkadarabhoz kozelitjok.2. Az elektr6da feliitk6z6se nyom6n keletkez6 r0vidztulat eredm6nyek6nt a felfek-

v6s viszonylag nagy 6tmeneti ellen6ll6s6n olyan'nagym6rvii felmeleged6s jdn lt-re, hogy az alapanyag 6s az elektr6da egy-egy kis feliilete meg is olvad.

3. Az elektr6ddt 6vatos mozdulattal lassan tivolitani kezdjtik (emeljiik), mire azelektr6da 6s a munkadarab k0z0tt {v keletkezik.

AromerbssAg, I30. ebra. A villamos iv statikus jelleggttrb6je 6s az ivhegeszt6s munkapontjai

42

t3

t2t1

6-oo=: JNo

4. Az ivhossz tov6bbi n0vel6s6re bizonyos t6vols6g utin az iv megszakad.A kisdrletb6l megallapithat6, hogy az iv gyrijtasahoz 6s megszakit6sahoz megha-

t Arozott feltetelekre van sztiks6g, amelyek mindenekel6tt az ivatmoszf5ra (az ioniz6-16 ghz) osszetetel6t6l 6s az 6ramforr6s villamos tulajdons6gait6l fiiggenek.

Adott ivatmoszf6ra meghatArozott elektr6dSk kozott mutatott villamos viselke-dCst rin. ivjeltegg\rbCn 6br6zoljuk. Az 6ramer6ss6g-fesziilts6g (I- U)koordin6ta-rendszerben ilbrinolt gorb6i (30. 6bra) azt szeml6ltetik, hogy adott / iv-hossz (elektr6dat6vols6g) esetdn az iv6ram f0ggvny{ben hogyan v6ltozik az Tvenlltrej$v6 fesziilts6g. A gdrbdkre jellemz6, hogy kezdeti szakaszuk a kis ilramer6ssgt6rrom6ny6ban csdkken, vagyis mindl kisebb 6ram folyik az iven kereszttil, ann6lttugyobb fesziilts6ges6s m6rhet6.

lir. a tapasztalat ellene sz6l annak az 6llitfsnak, hogy az iv rlgy viselkedik, mint az elektromos ellendllis,ylu3n Ohm fimdnye szerint pont az ellenkezdj6nek kellene bekdvetkeznie. Be is kdvetkezik, azortbart na-awthh dramer1ssdg tartomdnydbon. A jellegeorbdk itt emelkedni kezdenek (1. a 30. 6brft), vagyis novekv6ArnrDcr6sseghez n0vekv6 fesziiltseg tartozik, Ohm firvdnye teh6t ervenyesiil'

'f'6rjunk vissza azonban a gdrbe kezdeti szakasz6ra, amelynek alakj6b6l azt - atrcgeszt6s szempontj6b6l rendkiviil fontos tnyt - allapithatjuk meg, hogy az iv lct-rehozdsdhoz nagyobbfesziiltsCg kell, mint fenntartasdhoz. Azel5bbit Sytlitffesziilt-sdg ne k, az ut6bbit iufeszilltsdgnek (hegeszt dsi fesziiltsdgne k) nevezziik.

A gyrijt6fesztilts6g mindenekelfitt az ivatmoszf6r6t6l 6s h6mrs6klett61, az ivfe-rrtf lrs6g pedigaz 6ramer6ss6gt6l 6s az ivhosszt6l filgg. Ez]ut6bbi Osszefugges a 30.Abr6n is l6that6: az 6ramer6ssg 6s az ivhossz n0veked6s6veln6 az ivfesziilts6g is.

Az iv gyrijt{s{hoz (l6trehoz6shhoz), a gizatmoszfra ioniz6l6s6hoz sziiks6ges fe-rrtfltsg ann6l kisebb, min6l magasabb a gilz h6m6rs6klete. Adott t6vols6gra (n6-lrdny mm-re) lev6 ac6lelektr6ddk kozott, leveg6ben 1000 V nagys6grendf feszults6grAkupcsol6s6val hozhat6 l6tre 6tivel6s. Ezzel szemben a29.6brin bthat6 m6dszer-ref Clve, m6r 50...60 V is elegend6. A kiirl0nbs6g magyarhzata a rOvidz{rlat,sorenldlrcjdv6 magas (kb. 1500 'C) h6m6rsklet, 6s az elektr6dek t6volitAsenak kezdet6nklllakul6 igen kicsi, 6s lassan ndvekv6 ivhossz. Ha nincs m6d a r$vidz6rlatra - pl.*rrgon v6d6g6zas, volfr6melektr6d6s ivhegesztds eseten -, akkor szuks6g van egynugyfeszilltsdgfi, nqgyfrekvencids egysdgre, amely az 6rint6s nlkiili ivhfz6st is lehe-t0vC teszi (31.6bra).

I l. Abra. ivgyfjtds nagyfrekvencids NF gy{tjt6egys6ggel

43

A bevontelektr6d6s k6zi ivhegeszt6s eset6ben javitja az ivgyrijt6st a bevonat ivsta-biliz6l6 hat6sa. Azok az elemek, amelyeket e c6lb6l tartalmaz az elektr6da bevona-ra, egyrittal csokkentik azt a kritikus gy0jt6fesziiltsget, amely a stabil ivgyrijtashozsztiksfges. Ennek megfelel6en az elektr6d6k aszerint is rangsorolhat6k, hogy mek-kora gyrijt6fesziilts6gri 6ramforr6s (transzform6tor) kell hozzhjuk (1. a I . l. alfejeze-tet !).

Kedvez az ivgyrijt6sn ak az egyendramrt hegesztds: egyenfesztilts6gt aramforrissalvalamelyest kdnnyebb az ivgyfjt6s, mint transzform6torral.

Az iv megszakitfsinak felt6telei. Az iv megszakit{s{nak legegyszerribb megold6saaz 6ramforris kikapcsol6sa lenne, csakho gy ez a hegeszt{stechnik{ban neh6zkes, 6skOnnyen az elektr6da leragad6s6t okozhatja. C6lszerfbb, ha az iv hossz6t annyiramegnyrijtjuk, hogy az 6ramforr6s fesztiltsge ne legyen elegend6 az iv fenntart6s6-ra, akkor az iv megszakad.Ezamozdulat - az elektr6da felemel6se - eg6szen ter-meszetes a hegeszt6s kdrtilmnyei k6z6tt,6s m6r csak az a krds, hogy milyen iv-hosszndl szakad meg az iv.

A transzformitorral szemben t6masztott ktivetelm6nyek az elmondottak alapjina kdvetkez6k:- az ivgyijt6ssal kapcsolatban a lehet6 legnagyobb iiresjarati fesziilts6gre van

sztiksdg, mert igy rhet6 el a kOnnyfi 6s biztons6gos ivhirz6s;- aziv fenntart{s6val kapcsolatban fontos, hogy az 6ramforr6s kapocsfesziiltsdge

terhelskor kisebb legyen az iiresj6rati fesziilts6gnl;- aziv k6nnyii megszakithat6s6ga v6gett az dramforrfs iirresj6rati fesziilts6ge ne le-

gyen trll nagy, mert akkor nehz megszakitani az ivet.

2.I.2, AZ IDEALIS TRANSZFORMATON

A hegesztdtranszformitor statikus tulajdonsigai. A32. 6br6n e kovetelm6nyeketkiel6git6 tuamforris 6ram-fesztiltsg statikus jelleggorbeje lethat6. Az U. Uresj6-rati fesziilts6g nagyobb, mint az iv fenntart6s6hoz sziiks{ges, U6 hegesztsi fesztlt-s6g. Az ilyen, 6n. es6 jellegg,rbCjfi ilramforris alkalmas bevontelektr6d6s k6zi ivhe.geszt6sre.

Az 6br6b6l m6sik fontos dolog is megismerhet6. Annak az egyenesnek, amely azM munkapontot kijekili az 6ramforr6s jelleggorbej6n, kiilonleges jelent6s6ge van.Ez ugyanis a nemzetkcizileg elfogadott m6retez6si alap az ivhegeszt6 dramforr6sokstatikus terhel6s6nek meghat6roz6s6ra. Neve : mun kafeszilltsCg-egyenes'

A munkafeszitltsdg-egyenes fizikai tartalma a kdvetkez6:A 32. 6br6n l6that6 ivjelleggorbekre felrajzoltuk azokat a pontokat, amelyekhez olyan iramer6ss6g-iv-

fesziilts6g 6rt6kpfuok tartoznak, amelyekkel norm6lis felttelek mellett megfelel6 ivhegeszt6s vgezhet6. Haezeket a pontokat 6sszek0tjiik, a munkafesztiltseg-egyenest kapjuk.

Ez az igyenes els6sorban az 4ramforr6sok mEretezsre hasznelatos bizonyos fenntart6sokkal' hiszen eza val6sigos hegeszt6si viszonyok nagymErt6kfi leegyszerfislt6s6t jelenti. igy pl. az egyes elektr6datipusok le-olvasztis6hoz sziiks6ges ivfesziiltseg nagym6rtekben fiigg a bevonat jelleg6t6l. Azonos hegeszt6erm esetenpl. a bdzikus bevonatu elektr6d6ho; lEnyegesen kisebb fesziilts6g kell, rnint a vasporos rutilos bevonatfihoz.

4

cn"ov,=: fNU!o

ll.

0 l n l tAromerossCg, I

32. 6bra. Kezi lvhegeszt6 4ramforr6s ideAlis jelleggorb6je

Az firarnforrhs jelleggdrbdj6n (1. a 3:2. ilbrfit) az tiresjdrati'fesziilts6gen, ill. en-nek a munkaponthoz viszonyitott helyzet6n kiviil mdg egy fontos jellemz6t ktil6n-bOztethetiink meg: az I, zdrlati dramot . Nyilv6nval6, hogy ann6l kdnnyebb az ivhi-z6s, min6l nagyobb a zhrlati 6ram, hiszen ann6l gyorsabban heviil fel a zidat helyeaz elektr6da 6rint6sekor. Egy6b szempontok miatt azonban a nagyon nagy zhrlati6ram nem kedvez a transzform6tornak, ez6rt atervezlk e tdren kompromisszumrak6nyszeriilnek. A32.6brin azonban l6that6, hogy - bdr azfirlati 6ram nem sokkalnagyobb a hegeszt6fuamn6l, m6gis j6 ivgyrijt6s 6rhet6 el, ha az tiresjarati fesziilts6gel6g nagy, 6s az elektr6da bevonata sem olyan, amely tril nagy gyrijt6fesziilts6getig6nyel.

A zflrlati 6ram nagys6g6nak megit6l6sdhez meg kell ismerjiik azokat a m6dokat,ahogyan az elektr6d6r6l leolvad6 cseppek 6tjutnak avarratba. Az elektr6da bevo-natinak Osszetetel6t6l, jelleg6t6l fiigg6en az anyagdtvite li m6d lehet :a,i nagycseppes, rdvidz6rlatos;D,/ nagycseppes, r0vidz6rlat ndlkuli;c,i finomcseppes.

c)o) 33. 6bra. Az anyag6tviteli m6dok

45

A r$vidz6rlatos anyag6tvitel a leg6rz6kenyebb az 6ramforr6sra, ebben az esetbena legnagyobb ajelent6s6ge azilrlatiSram nagys6g6nak. Tril nagy zinlati fuam eset6na teotvaaO 6s rdvidzarlatot okoz6 cseppen 6tfoly6 nagy 6ram kdvetkezt{ben a csepptrilheviiLl, s a benne k6pz6d6 96z szinte sz6trobbantja a cseppet. Ezt a jelens6get ahegeszt6 rigy 6rz6keli, hogy az elektr6da leolvadSs6t heves frdcskdlCs kisri. Ez per-s"J ke[emitle n, ezlrt a zinlati 6ram 6rt6k6t c6lszerfi cscikkenteni. Felmerol azonbana k6rd6s, hogy mennyire? Erre mer6ben m6s megk$zelit6ssel keressok av6laszt.

Az elektr6da leolvad6sa akkor egyenletes, ha egyenletes az a villamos teljesit-m6ny, amely a leolvaszt6shoz sziiks6ges h6energi6t szolg6ltatja. Ez el6felt6tele azegyenietes fettitetri, sz6p varrat k6szit6snek. Villamos szempontb6l a teljesitm6ny-altunaotag azt jelenti, hogy a hegeszt66ram6s az ivfeszolts6g szorzat6nak az id6ben6lland6nak (konstansnak) kell lennie :

UnIn - konst.

Minthogy azonban az ivfesziiltsget adott elektr6datipus eset6n az iven etfoly66ram er6ssige 6s az ivhossz meghatdrozza. ennek teljesit6se elg neh6znek ttnik. Afeladat irgyigyszerfisithet6, hogy az egyik v6ltoz6t 6lland6sitjuk. vagyis, ha nemtudjuk megoldani a hegeszt66ram 6lland6s6g6t, akkor rigy lehet alland6sitani a tel-jeslimdnyt, hogy az ivhosszat 6lland6 6rtken tartjuk (34: 4bra)'

K0zdns6ges, nem hegeszt6si c6lra k6sziilt, tn. fesziiltscgt art 6 t rans4formdto 116lhegesztve azttapasztaliuk, hogy az ivhossz kismdrtekfi v6ltozisa kdvetkezteben je-leJt6sen megv6liozik a hegeszt66ram (az ivhossz n0vel6s6vel csdkken, 6s forditva).EzazErz1kinys6g olyan m6rvfi, hogy ilyen transzform6torral nem is lehet egyenletesvarratot k6sziteni, mert az ivhosszat klzzel vezetett elektr6d6val rendkiviil nehzpontosan tartani, kill$n$sen, ha figyelembe vessziik azt a bonyolult mozgast' ame-iyet a hegeszt6 keze vtgez az elektr6da leolvaszt6sa soriin. Az elektr6d6t ugyanisadagolni kell a leolvad6s iitemben; a hegeszt6s ir6ny6ban el6re kell vinni, esetleg a

-q,o

Noq,

(l-

l hs< lh l l t , t lh

Aromercissdq, I34. Lbra. ivhegeszt6s fesziiltsegtart6 transzformetorral

6

varratkdpzds miatt az iv lengetds6re is sziiks6g van, s mindezt a mozgfust rigy kellosszehangolni, hogy kozben az ivhossz ne vfultozzk. Ez m6,g a szakk6pzett hegesz-t6nek is neh6z feladat. Hogy ett6l a hegeszt6t megkim6lj6k, a transzform6torok jel-leggdrb6jt olyann6 alakitj6k a tervez6k, hogy a hegeszt66ram nagysiga ne legyen6rzkeny az ivhossz vSltozisdra. A32.6brinl6that6 jellegg0rbe kielgiti ezt a k6ve-telmnyt, amennyiben az ivhossz v6ltoz6sa az ilramnak csak igen kis m6rt6kf v6lto-zilsflt okozza.

Az flrarnf.orrls jelleggorbdj6nek meredeks6gvel szemben tehet euentmond6 k0-vetelm6nyek meriilnek fel. A meredek, vagyis 6ramstabiliz6l6 jelleggorbe kedvez azegyenletes k6zi hegesztdsnek. Az ivgyijt6s 6s az elektr6da leragad6s6nak elkeriil6seszempontj6b6l azonban viszonylag nagy zilrlati6ramra van szllksdg, ar4ely a legegy-szerfibben a jelleggOrbe meredeksdg6nek cs6kkent6s6vel 6rhet6 el (35a ibra). A gya-korlatban a tervez6k kompromisszumot alkalmaznak: olyan hegeszt6transzforml-tort terveznek, amelynek a jeleggdrb6je kev6sb6 meredek (350 6bra), ami ugyanegyiitt j6r kisebb iwart6si neh6zsdggel , ez azonban csupdn olyan mrtkfi, hogy m6ga nem szakk6pzetthegeszt6 is n6mi gyakorlattal frr6 tud lenni rajta. K6nyesebb ese-tekben azonban a35c 6br6nl6that6jellegg0rbe c6lszerii: seg6d6ramforr6s segits6g6-vel az ivfeszilltsegn6l kisebb feszii,ltsdg esetn tetsz6s szerint zfurlati 6rarn6llithat6 be.Ennek mrtdke a hegeszt6dram m6sf6l- vagy k6tszerese.

A hegeszt6transzformitor dinamikus tulajdonsigai. Eddig sz6 volt arr6l, hogymi indokolja az 6ramforr6s jellegzetes, U-1, :6n. stotikus jelleggdrbdjCt. Szdmbavettuk az ivgyfjtes, ivolt6s, a teljesitmdnystabilit6s, a frocsk0l6s 6s a leragad6s ellenibiztonsig kdvetelm6nyeit. Mindez azonban nem el6g ahhoz, hogy a transzform6tor-ral konnyen, j6l lehessen hegeszteni. Ehhez kedvez6 statikus tulajdonsigokon kiviilj6 dinamikus tulajdonsigok is sziiks6gesek.

A 33. 6br6n Hthat6 rdvidz6rlatos csepp6tmenet jelenti a hegeszt6-dramforrds sz6-mara a legbonyolultabb ignybevetelt. A r6vidz6rlat nyom6n olyan mrtekben 6solyan sebessdggel kell n0vekednie az 6ramer6ss6gnek, hogy a csepp lev6ljon azelektr6dfu6l. Haaz 6ram tril lassan n6, a n0veked6s m6rt6ke sem kiel6git6, az elekt-r6da a r0vidz6rlat hat6s6ra pedig egyszerfen leragad, odaheged az alapanyaghoz,

47

mert nem tnd kialakulni a cseppet leszakit6 un. Pinch-effektus' (A Pinch-effektus* ii.ttro^agneses hat6son afapuf6 er6, amely p folydkony cseppet meghat6rozotttrr.rrt-rtr"Jt6ben elv6konyitj i,l. u33o 6br6t). I{a az 6ram n6veked6se trllgyors pnugy-e.vt, akkor a fofyetotv csepp rigy mfikddik' mint az olvad6biztoslt6' s tlil-heviilve sztrobban (lo. ibral. ez'igy titettez6 frdcskol6s'a hegeszt6s egyik legkel-lemetlenebb kisdr6 jelensge'

36. 6bra. Frdcskol6s ivhegesztdskor

K6rd6s azonban, hogy a fr0cskdl6s mennyire figg az 6ramfor-r6st6l -6s. mennyireu".trttroau min6s6e6t6l. A 36. 6br6ra tekintve l6that6' hogy a fr0cskol6s m6rt6keaz emlitett ,,biztosit6 hat6s''.t61 6s a leolvad6 csepp, valamint a hegfurd6 feliiLleti fe-rrurffitiOi'm'gg. ez ut6;bi ndvel6se tehit csdkkenti a frdcsk6lsi hajlamot' A leol-uuaJ.i.pp fefiieti feszitltsge jelent6s mertkben m6dosithat6 a bevonatba kevertJta.u, "rgyi anyagokkal.-v6giil is onmag6ban vizsgillva, a frocskdles-szempont-jd;i;;* tEiezit

Megfontoland6: ha k6sik a Pinch-effektust hat6soss6 tev6 6ramnoveked6s' acsepp-annyira lehol az iv h6hat6s6nak hi6ny6ban, hogy a beszilkol6s er6sziiks6gletegyoriabuan novekszik, mint az aramnoveked6s nyornan l6trejdv6 lev6laszt6 er6. AkOvetkezmdnye: a csepp nem tud lev6lni'

Az ,iram fizisk4sCsdnek hotdsa az iv stabilitdsdra. A 384 6br6n a feszillts6g 6s az6ram fazisban van, vagyis a fesziiltseg 6s az 6ran ir6nyv6lt6sa mindig ugyanabbanaz id6pontban kdvetkizik be. Ismeretes,hogy az lv csak akkor gyullad ki - v6likvezetlv az ivoszlop -, ha az fuamforrAs feszillts6ge el&i az iv u* evfit6fesziilts6-g6t. Addig az aramkor nyitott, 6ram csak az Iv vezet6v6 v6l6sa ut6n folyik addig,Lie " feJz0lts6g null6ra csdkken6se miatt ki nem alszik. A k0vetkez6 fdlperi6dus-uanl fotyamat megism6tl6dik. Ftigg6legesen vonalkaztuk az aramgorbenek azt aszakasz6t. amikor az iv vezet6.Ilyen kdriilm6nyek k0z6tt az iv szaggatottan 69 (/oid6re megszfnik), amit a hegeszt6 irgy 6rzkel, hogy az elektr6da leolvadasa egye-netlen, 6s meglehet6sen fr0cskOl.

A 38b 6br6n l6that6 viszonyok akkor jonnek l6tre, ha az|ran ir6nyv6lt6sa (kom-mut6l6sa) valamivel k6s6bb kovetkezik be, mint a fesziilts6g6, azaz az 6ram f6zisk6-s6sben van. Minthogy az ivfesziiltseg az ivfutan 6llal az lven l6trehozott feszoltsg-es6s, az iv mindaddfu fennmarad, ameddig 6ram folyik. A f6zisk6ss mlatt az 6tantir6nyv6lt6s6nak id6pontj6ban az ellenkez6 ir6nyu fesztlltseg m6r olyan 6rt6kiirenott, hogy nincs akad6lya az lv rljragyulladas6nak. Ilyen viszonyok kozdtt folyama-tos ivet lehet fenntartani, hegeszt6s kozben kisebb a frocskol6s, egyenletesebb a le-olvad6si folyamat.

Osszefogtalva teh6t a hegeszt6-6ramforr6ssal szemben t6masztott kdvetelm6-nyek:L Az ivgyfjt6shoz

O megfelel6 nagy gyrijt6fesztiltsg;O viszonylag nagY z|rlari 6tanlO kis id64lland6 (az fuarr- n0veked6si sebess6g6re vonatkoz6an) sziiks6ges'

2. Az iv fenntart6sao a leolvad6si sebess6g 6lland6s6ga v6gett Aramtart6 (es6) jelleggorb6t;o a frocskols 6s leragad6si hajlam megel6z6s6re viszonylag nagy zflrlati 6ra-

mot s j6l be6llitott id66lland6jri 6ramk0rt;

505 l

O az ivstabilit6s v6gett pedig a fesztllts6ghez k6pest kdsleltetett irrinyviltdsti6ramot igdnyel.

3. Az iv megszfin6se szempontjab6l a kis ti,resjSrati feszilltseg a kovetelm6ny.

2.2. A HEGESZT6TN,{,NSZFORMATORCSATLAKOZTATASA A VILLAMOS TTAT,6Z'ITN,I.A villamos energi{t 50 Hz frekvencifjrl h6romfizisri rendszeren keresztill szdllitja

az er6mrl a fogyaszt6khoz. A h6rom f6zis h6rom vezet6t jelent - a negyedik az tln.nullavezetd - 6s mindhirom vezet6n a foldhoz (azaz a nullavezet6hoz) kpest220 V effektiv fesziiltsdg mrhet6 (39. 6bra).

39. 6bra. A h6romf6zisri energiaellet6 rendszer elve

A h6romf6zisrt rendszer jellemz6je, hogy az egyes f6zisok k6z6tt enn6l y'3-szor nagyobb, vagyis 380 Vfeszults6g m6rhet6. Ennek magyar6zata a 40. 6br6n l6that6. A h6rom fizis feszultsege egymeshoz kepest120.-kat]vaeyis t/3 peri6dussal id6ben eltol6dik, igy bArmely id6pillanatban k6t f6zis k0zdtt egyszerii geo-metriai dsszef0gs6ssel sz6mlthat6 fesztllts6g alakul ki (4OD 6bra).

A lakossagot ell6t6, rln. vildgftdsi hdt'zat is ilyen, vagyis 380 v-os, 3 f6zisti,50 Hz frekvencifjf . M6s k6rd6s azonban, hogy a fogyaszt6i csatlakoz6 milyen fe-szultsegfi. Ez att6l filgg, hogy az 6ramszolg6ltat6 6ltal felszerelt fogyasztSsm6r6hfny f6zisir.

Aa ah1ztanfusban nincs nagy fogyaszt6 (pl. villamos fiit6s), 6ltal6ban egy-egy la-kisba vagy h6zba csup6n egy fizist k$tnek be, 6s termszetesen a rendszer nullave-zet6j,tn.,qz ityen fogyaszt6i helyeken csupfn 220 V fizisfeszfllts{gii fogyaszt6i csat-lakoz6s l6tesithet6. 3,5 kW teljesitm6nyig (ez 16 A terhel66ramnak felel meg) azilyen 6ramell6t6s gond nElkiil ig6nyelhet6 az 6ramszolg6ltat6t6l. N6mi t0bbletkdlt-s'g&t 25 A (5,5 kV/) terhel6s is ig6nyelhet6 egy f6zisra. Ez figyelemre m6lt6, mertekkora teljesitm6ny mir elegend6 a h6zi ivhegesztflshez-

NagyobL teljesltmenyig6nyfi h6ztart6sba bevezetnek k6t vagy h6rom f6zist is, ezesetben a teljesitm6nynek csak atfuphfulilzat kapacitisa szab hat6rt'

Nullovezetd

zt0. 6bra. Fdzis- 6s vonali feszilltsgek a haromf6zisri h6l6zatbanl/50 s = 360'

Adott tehAt a h6l6zat, meghat6rozott csatlakoz6si feszults6ggel, teljesltm6nykor-l6ttal 6s frekvenic6val. Ehhez kell csatlakoznia a hegeszt6transzform6tornak, 6s eztaz 6lland6 fesziiltsgfi villamos teljesltmnyt kell dtalakltani olyan villamos jellem-z6jrl teljesitm6nnyd, amelyeket az el6z6kben fogalmaztunk meg'

Transzformltor hatisos elen6ll6ssal. Ismeretes, hogy ha egy vasmagra kt' egy-m4st6l elszigetelt tekercset helyezorik, maid az egyikre u1 fesztllts6get kapcsolunk(41. 6bra), a m6sik tekercsben az els6 tekercs v6ltakoz66rama 6ltal letrehozott v6l-iakoz6 magneses tr valtakoz6fesztilts6get induk6l. Ez a transzformator' A transz-form6tor mfikod6snek k6t alapvet6 dsszefllgg6se van:_ a k6t feszillts6g tlcy ar6nylik egymashoz, mint a tekercsek menetsz6ma;- a k6t oldal telj-sitm6ny6nek egyez6se, amelyb6l a szekunder oldal lr 6rammal va'

16 terhel6se esetdn sz6mlthat6 ahfil6zatot terhel6 It primer 6ram'

[J!= n1 af652![sAgottdtetu z n 2

+ teljesitmdng-ozonossog

* primer drom

U 1 ' l 1 = U 2 ' l ,

',=f 'rll t=+l r . l

52

41. 6bra. A transzform6tor mfik0d6si elve

P6ltin. 43,25 mm 6tm6r6jf elektr6dival, l2OA 6ramer6ss6ggel hegesztiink. A h6l6zati fesziilts6g220 V. Mekkora a h6l6zatot terhelo primer fuam, mekkora biztosit6 sziiks6ges?

Mindenekel6tt haterozzuk meg az ivfeszillts6get. A munkafeszultseg egyenlet6b6l:u2 = 20 + 0,u12 = 20+ 0,04, t2o = a,8 Y

A 41. 6bra egryenletdb6l a primer 6ramU" ?A.8

rr=irz= zn

l2.o= 13,5 A.

Ez azt jelenti, hogy a hegeszt6s 16 A-es biztosit6val v6dett csatlakoz6r6l elv6gezhet6, mert az It primer6ram (13 A) nem haladja meg a 16 A-t. (A p6lda adataira a k0vetkez6 n6hfny oldalon m6g tobbszdr hivat-kozunk.)

Amit ebben a pld6ban felt6teleztiink :- t.i., hogy a transzformdtor szekunder fe-sziilts6ge megegyezik az lvfesziilts6ggel -, elt6r att6l, amit a hegeszt6transzformd-torokkal szemben kdvetelmnyk6nt megfogalmaztunk: hogy a transzformftor iires-jirati fesztilts6ge legyen nagyobb az lvfeszilts6gn6l.

Ahhoz azonban, hogy az ilyen transzformdtor iizemi viszonyait sz6mithassuk, is-mernilnk kell azt a megold6st, amellyel ez a k0vetelmdny teljcsithet6.

Egy k6zenfekv6 megold6st a42. fibraszeml6ltet. Az ivfesziilts6gnl nagyobb ilres-j6rati fesziiLlts6g el66llitds6ra k0z6nsges, in. energiadtviteli trans4formdtort alkal-mazunk, amelyet az jellemez, hogy a terhel66ram fiiggv6nydben a miiszakilag el6r-het6 legkisebb m6rt6kben ejti csak fesziiltsdg6t, rchetfeszttltsdgtartdnak tekinthet1.Iktassunk R ellen6ll6st a szekunder kdrbe! Ezen az ellendll6son ohm tdmcnye sze-rint u= IR - vagyis a terhel66rammal ar6nyos fesziilts6ges6s keletkezik -, amib6lkonnyen bel6that6, hogy az 6ramforrfs kapcsain es6 jelleggdrbct mrhetiink (. a42. 6br6t). Ez az elrendez6s tehet megval6sitja az ivfesziiltsdgndl nagyobb itresjdratifeszultseget.

De milyen 6ron? Pld6nk adataival a k0vetkez6 primer 6ram ad6dik:Uz: 50 V (hiszen ennyi a transzform6tor szekunder fesz0lts6ge), - u r r - 5 o r t . , .I t = C I z = 6 t 2 U = 2 7 , 3 A .

Aromer6ssAg42. 6bra. Hegeszt6s vilfgltisi transzformetorra kapcsolt szab6lyz6 ellen6ll6ssal

53

A megk6tszer ez6d6tt primer 6,ram azzal magyat'zhat6, hogy a szab6lyoz6 ellen-4ll6son l-6trejtiv6 feszults6ges6s hatasos teljesitm6nyt ig6nyel, amely egyszeriien ta-pasztalhat6 is, hiszen az ilyen ellenfll6sok er6sen melegednek'

Ez amegold6s igen egyszerfi, viszont energetikai szempontb6l nem szerencs6s, 6sbir6lhat6 a hegeszt6s szempontj6b6l is. A z6rlati 6ram tril nagy, az 6ramstabiliz6l6hat6s a jellegg-orbe kis es6se miatt nem elegend6. Ilyen transzform6torral hegesztvenehlz az ivtart6s 6s fr0cskcil6sre lehet sz6mitani'

Transzformitor induktiv ellenillissal. Olyan megoldast kell teh6t keresni, amelytetret6s6g szeint nem okoz hatdsos vesztescget, mikozben betolti jelleggorbe-be6lli-t6 feladat6t.

Ismeretes, hogy a v6ltakoz66ramrl kdrben mer6ben m6sk6ppen viselkedik ahat6-sos, rz induktiv 6s a kapacitiv ellen6ll6s. Ha v6ltakoz66ramf korbe tekercset kap-csoiunk, a 43. Lbrin l6that6 viszonyok alakulnak ki. A tekercsben foly6 6ram veleegyutt @ v6ltakoz6 magneses teret hoz l6tre. A m6gneses tr vfultozasa a v_illamos ve-l"iOA""feszolts6get induk6l. Az Uo Onindukci6s fesztiltsdg nagys6ga a @ mignesestrer6ssggel, u ulltor6, sebessg6vel 6s a vezet6 hossz6val arAnyos, amely p6ld6nk-ban a tekEcs menetsz6m6val jeliemezhet6. Ebb6l k0vetkezik, hogy az 6nindukci6sfesziiltsg akkor nulla, amikoi a tekercsen 6tfoly6 aramnak cstics6rtke van (a 43'6br6n 90o-nil), 6s 6rtke akkor a legnagyobb, amikor az 6ramer6ss6g 6ppen nulla'vagyis a, Lramvilltozfus sebess6ge az el6bbi esetben nulla, az ut6bbiban a legna-gyobb.

Az 0nindukci6s fesztilts6gnek 6s a kapocsfeszolts6gnek egyensrllyban kell lennie(pillanat6rt6keik 6sszeg6nek nullat kell adnia): ebb6l kovetkezik, hogy az 6ninduk-cii6s feszultsdg a kapocsfesziilts6ggel azonos 6rt6k{, de ellenkez6 el6jelfi Q. a43.6b-ret).

43. 6bra. Induktiv tekercs viselked6se valtakoz6eramt k0rben

54

'r fl,'L= l2XL

4. hbra. Soros R-Z v6ltakoz66ramt kdr

z=1ffiFAz el6z6kb6l megiillapithat6, hogy olyan Sramkdrben, amelyben v6ltakoz6 6ram

folyik, 6s amely tekercset tartalmaz, az 6rarn 90'-kal - egy negyed peri6dussal -kdsve kdveti afeszilltsCg vdltoztissit. Az ilyen m6don l6trej0v6 6ramot meddddram-nak nevezzik, mert hat6s6ra nem keletkezik h6, nem jcin l6tr hat6sos teljesitmdny.Ezdrt megk0l0nb6ztetdstil a mrtdkegys6ge nem W, hanem VA.

Az Osszeftlgg6sek vektorok segitsdgdvel kdnnyen kdvethet6k (44. 6bra).A hat6sos 6s induktiv ellen6ll6sb6l 6116 v6ltakoz6tuamir kOr hatdsos teljesitm6nye

az R ellen6llison jOn l6tre:Pa: ( / *1=lR W.Ugyanakkor ez az 6ram a tekercsen is atfolyik, amelyen

Py= (J"l- fxl vAmedd6 teljesitmenyt fejt ki, amelynek az U,- fesziiltsdgdsszetev6je 90"-os f6ziselto-listi. Ezdrt e ke6t teljesitmny der6kszcigf h6romszcig befog6ik6nt 6br{zolhat6. Az4,ramkdr ered6 teljesitmnye

Pv: l /PR+PLVA.

Ezt a teljesitm5nyt ldtszdlsgos teljesitm6nynek nevezziik. Gyakorlati jelent6s6ge aberendez6s 6ramterhel6s6nek meghat6roz6sakor, azaz m1retezskor s ah6l6zat ter-hel6s6nek meghat6roz6sakor van. A fogyaszt6k induktiv terhelse miatt a h6l6zatbakertJrlfl meddddram ugyanis terheli a hdldzot vezetdkeit, berendezdseit, hat6sos telje-sitm6nyt fejtve ki azok melegit6se 6ltal. Ez az oka annak, hogy a fogyaszt6k induk-tivitds6t aziramszolgiltat6korliltozza. A fogyaszt6berendez6s a hat6sos 6s a l6tsz6-lagos teljesitmdnydnek arilny6t a cosp teljesitmnytnyez6 jellemzi (1. a 44. 6brht):

P o RcosP = f i=2 .

))

I -l u ' - llr' ,'" I

r l''LJ45. 6bra. Hegeszt6transzformetor helyettesit6 kapcsol6sa

Hogyan hasznosithat6 az induktiv ellenrill6s (1. a 43. 6br6t) a hegeszt6transzfor-m6tor k6szit6sn6l?

Helyezzlink el a hegeszt6iramkdrben egy fojt6tekercset rigy, hogy a44.6brinl6t'hat6 soros R-Z 6ramkdr alakuljon ki (45. 6bra). Az imdntiek felhasznril6sdval aszekunder oldali feszitltsdgek kiizdtt a kdvetkez6 egyensrllyt kell feltdtelezntink:

4= 4+(IXr\2.Ebb6l az egyenletb6l levezethet6 az ilyen elemekkel helyettesithet6 transzformi-

tor statikus jellegg0rb6jdnek egyenlete :t = 4 * 4' q ' 4 '

ahol I. a zirlati 6ran, amikor Rin = 0.Ez egy ellipszis egyenlete, amely nagyon hasonlit ahhoz az ide6lis jelleggcirbdhez,

amely a 46.6br6n l6that6. Az ilyen transzform6torral, amelynek szekunder 6ram-k0r6ben jfuuldkos induktiv ellen6ll6s van, ill. amelynek m6gneses jellemz6it ennekmegfelel6 m6rtdkben ,,rontottuk el", igen j6 hegesztesi tulajdonsigokat lehet elrni.A frdcskdl6s minim6lis, az elektr6da leragadisi hajlama nem 6rzkelhet6 6s azeramstabilitrl,s is megfelel6. Az 6br6n szaggatott vonal jelcili, hogyan lehet az induk-tivit6s m6rtk6nek v6ltoztat6sdval hegeszt6iramot v6ltoztatni. Min6l nagyobb a j6-rul6kos induktivitis, ann6l kisebb lesz a zilrlati 6ram, 6s ennek megfelel6en a he-geszt66ram is.

De vajon mennyire terheli ah6l6zatot ez az 6ramforr6s? Ez a k0vetkez6 Osszefiig-g6ssel sz6mithat6:

P= Ulfosrp: Ui,I i,.Ebb6l

, Uirln, | = -::--.' Ufcos(p

56

P: UJ

57

= u zo'--E uiu=: fNoo

L

l l zAromerossig, I

46. 6bra. Hegeszt6transzfonnAtor jelleggOrb6je

A p6ld6nk adataib6l kiindulva 6s felt6telezve, hogy cosp = 0,54,

L - u ' 8 ' l 2 o = 2 5 A .220.0-54

Ez az eredmny valamivel jobb ugyan a 42. 6bra szerinti elrendezs eset6n fell6p6primer 6ramn6l, de sokkal rosszabb az elm6letileg, a teljesitmnyegyenl6seg alapj6nsz6mitott ide6lis 6rt6kn6l.

A val6s6gban enn6l mg nagyobb 6ram kell, mert szemitesainkban nem vetttikfigyelembe a transzformat or 4 hatdsfokdt. Ha ezt is figyelembe vessziik, akkor

. UnIi,

r l -' uflcos(pA hegeszt6transzform6torok megit6l6se szempontj6b6l teh6t nagyon fontos az 4

hat6sfok 6s a cosp teljesitmenytenyez6 ismerete. Amig adott transzform6tor hat6s-foka csaknem d,lland6, a teljesitmnytlnyez' eset6ben m6,r nem ilyen egyszerf ahelyzet. Ez ugyanis nagym6rtekben fiigg a terhel6-, azazahegeszt6aram nagys6g6-t6l:

COS@ =

a teljesitm6ny pedig, ezt behelyettesitve

,_ (+),'-G)'

R coslI

q707 cosY\-

. \

I^:

t---D

9707 1 tltz47 . 6bra. A teljesitm6nyt6nyez6 s a hegeszt6iram0sszefiigg6se

Ezt a f0ggvdnyt a 47.6bra szemllteti. Figyelj[k meg, hogy a legnagyobb teljesit-m6nyt ad6 6ramnSl nagyobbal hegesztve, rohamosan romlik a teljesitm6nytdnyez6.

Fizisjavitls. Visszatdrve a p6ldSnkhoz, rigy tfnik, hogy transzform6torunkhozlegal6bb 25 A-es biztosit6 kell, ha a megadott aramer6ss6ggel, vagyis A3,25 mm-eselektr6d6val akarunk hegeszteni.

Ez azonban nem egszen igy van, m6g nem vettitk figyelembe a kondenzbtort.Vizsg6ljuk meg a kondenz6tor viselkedeset v6ltakoz6fuamt k0rben. Az U" fesziilt-sdg a kondenz6tor f6lperi6dusonk6nti feltOlt6ddse nyomdn j0n l6tre. Legnagyobb6rtdk6t akkor 6ri el, amikor az 6rwn, ir6nya megvAltozik. Ez l6that6 a 48. 6brin az i

,r EF

58

48. 6bra. Kondenzetor a valtakoz6aramt korben

59

I u49. 6bra. F6zisjavit6 konderz6tor kapcsolisaa hegeszt6transzform6torhoz

6s az u"f6ziseltol6d6s6ban. Akri,rcsak a fojt6tekercs eseteben, itt is igaz, hogy az utapfesziilts6gnek egyensirlyt kell tartania a kondenz6tor fesziiltseg6vel, amib6l k0-vetkezik annak az 6bra szerinti lefut6sa. Ha most Osszevetjiik azu s az i g0rbjt'tapasztalhat6 ,hogy aziram g0rb6je 90'-kal, vagyis negyed peri6dussal megel6zi afeszults6get. A kondenzatorhatas teh6t pont forditott, mint az induktiv hat6s.

Ezt a felismer6st hasznosithatjuk a transzform6tor teljesitm6nytenyez6jenek n0-vel6s6re, v6gs6 soron 6ramfelv6tel6nek csokkent6s6te. Ezt az tn. fdzisiavitf kon-denZdtortazonban nem a szekunder oldalra kell tenni, mert akkor azt a hatSst ron-tan6nk el, amifrt az induktivit6st be{pitettflk a transzform6torba, vagyis leronta-n6nk a hegeszt6si tulajdonsagait. A primer oldalra kapcsolt ko'ndenz6tor kifogasta-lanul l6tja el h6l6zatkim6l6 feladatit (49. 6bra).

Ennek k$zvetlen haszna sz{munkra abban nyilv{nul meg, hogy csdkken a h6l6-zatot terhel6 fuam er6ssge, kovetkezskeppen jobban kihaszn6lhat6k a rendelke-z6siinkre 6116 biztosit6 nyrijtotta lehet6sgek. Visszatdrve a peldinkhoz:

(A p6ldo folytatfsa.) Ha megfelel6 kapacitasi kondenz6tort kapcsolunk a transzformatoiel6 a 49' 6bra,".iinf- minek k6vetkezt6beiaz ered6 cosg 6rt6ke 0,54-16l pl. 0,9-re n6 -, akkor a primer Aram

,. _ u*I i ,

_

a,8 ' l2o _

, , o.- ' Ulcosp 2m 0,9

Ily m6don 16 A-es biztosit6 alkalmaz6s6val is biztonsagosan hegeszthetitnk'

Ez teh6t az atranszform6tor, amely eleget tesz a hegeszt6s k$vetelm6nyeinek, 6sekozben ah6l6zat sz6m6ra sem jelent aranytalanul nagy igenybevtelt. Amig azel6bbiek 6rdek6ben el kellett ,,rontani" a transzformatort az induktivit6s szindekosndvel6s6vel, ez megfelel6 ellenint6zked6ssel kiegyenlithet6'

Meg kell jegyetni, hogy az 6rartszolg6ltat6 fogyasztismr6je.csak a"hat6sos telje-sitm6nyre fbrattott eneigiit m6ri, teh6t a rossz teljesitmenytenyez6La zsebiinkdnnem rezziik meg. A bizistt, ozonban a telies dramot crz(keli, ez6rt a rossz teljesit-m6nyt6nyez6jfi tianszform6torr6l levehet6 hegeszt66ram sokkal kisebb, mint azt ap6ld6nkban l6ttuk.

2.3 A HEGESZToTRANSZFORMATON FELEPITESEA hegeszt6transzform6torokat aszerint csoportositjuk, hogy mik6nt v6ltoztatj6k

az 6ramer6ss6get.Az 50. 6bra kt megold6st szeml6ltet, amelyen az 6ramer6ss6g mdgneses sdntdlds-

sel villtoztathat6. A transzform6tor k6t tekercse kiilcin oszlopon van, a harmadikoszlop feladata pedig a m6gneses sdnt0ls. Ez azt ielenti, hogy a primer tekercsbenfoly6 v6ltakoz66ram 6ltal induk6lt m6gneses t6r er6vonalai aszerint z6r6dnak a sze-kunder tekercset tartalmaz6 oszlopon 6s/vagy a sdnt szerep6t alakit6 oszlopon ke-resztiil, hogy melyik rlton tal6lnak kisebb ellen6ll6sra. Ha a sont l6grse igen kicsi,ez a m6gneses er6vonalak szirmilra kis ellen6ll6st jelent, 6s akkor ink6bb a sdntonkeresztiil z6r6dnak. Ilyenkor a szekunder tekercs oszlopdba kev6s er6vonal jut, en-nek megfelel6en ott kis fesziilts6g induk6l6dik, aminek k0vetkeztben csdkken azadott ivfesziiltsdg eset6n kialakul6 hegeszt6dram.

A sOntoszlop l6gr6s6nek ncivel6se ellentdtes hatdsri. A n0vekv6 ellen6ll6s a m6gne-ses er6vonalakat a szekunder tekercs oszlop6ba tereli, ez6ltal n6 az abban induk6ltfesztilts6g, v6gs6 soron a hegeszt6fuam, Ez a megold6s el6ggd elterjedt a bark6cs-transzformdtorokban.

Az egyszerribb transzform6torok - ilyen a legtObb otthon kdszitett transzformi-tor i