@krizsa katalin: finn - magyar - hÉber gyökszavak szótáraleventevezer.extra.hu/finn1.docx ·...
TRANSCRIPT
@Krizsa Katalin: FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára
@Krizsa Katalin: FINN - MAGYAR - HÉBER gyökszavak szótára
I. rész. Az összes magánhangzóval, az O/U/W triásszal, az ősi T és P-vel kezdődő gyökszavak
A kisszótár célja az, hogy bemutassa: 1. mindhárom nyelv gyöknyelv
2. gyökszavaik nagy része értelmi kapcsolatban áll.
Alapfogalmak: Gyöknyelv az, amely szókincsének legnagyobb részét gyökszavak és azok továbbképzett bővítményei alkotják. Minden gyöknyelvre jellemző, hogy a gyökszavaiknak gazdag szóbokraik vannak.
A gyök 1 vagy 2 mássalhangzóból álló váz (pl. KR), amelyet magánhangzók töltenek fel értelmes, ragozatlan gyök- (tő) szavakra (pl. kar, kár, kér, kor, kór, kör, kúr). Előfordul, hogy a gyökszó még / már? nem értelmes szó (pl. a ker), de a bővítményei (pl. kert, keret, kertel), már azok. Ebben a szótárban azonban a rejtett gyökszavakkal, amelyeknek szótári alakjuk sincs, nem foglalkozunk.
A kisszótár „témavezető” nyelve a FINN, amit a két másik nyelv hasonló szavaival veszünk közre.
A finn és a héber szavakat magyaros kiejtésre írtuk át.
A finn mássalhangzó készlet nagyon hiányos: nincs B, F, G, Z hangjuk és nincs C betűjük. Az ősi T hangváltozása, a D későn érkezett fel a legészakibb régiókba. Jellemzően ritka a szavakban, és szókezdő sem lehet. (Ez azt jelenti, hogy nem vált gyökkezdővé.) Az S/Sz páros sem vált szét – amit S betűvel írnak, az egy átmeneti hang, amelynek kiejtése az Sz-hez áll közelebb.
A magyar nyelv kettőshangzóinak: Ly = L-I/J, Ny=N-I/J, Ty=T-I/J ahogy más nyelvekben, a héberben sincsenek külön betűi, de az LJ, NJ, TJ torlódásakor a kiejtésben megjelennek. Külön kell tárgyalni a Gy hangot. Általában a D-I/J állítja elő és akkor halljuk, ha a DJ torlódik. Ritkábban a G-I/J is előállítja – ilyenkor a GJ torlódásakor ejtünk Gy-t.
A C is összetett hang = TSz. A finnben nincs, de más nyelvekben általában van betűjele is. A Cs-nek a magyar és szláv nyelvekben van külön betűje, de a TS torlódásakor olyan nyelvekben is hallható, ahol nincs.
A finn magánhangzókat az alábbi táblázatban mutatjuk be:
a
e és ä = e
i
o, ö
u és y = ü
A hosszú magánhangzót a finn megkettőzéssel jelöli
aa = á
ee = é
ii = í
oo = ó
uu = ú
ää = ee
öö = ő
yy = ű
Az együtthangzók (diftongusok)
au
eu
iu
ou – lehet w
eü
ie
öü – lehet öj’
üö – lehet üj’
Ha az I a második magánhangzó, akkor J-nek ejtjük
ai = aj
ei = ej
oi = oj
äi = ej
öi = öj
üi = üj
Magánhangzóval kezdődő gyökök és gyökszavaik
Csak magánhangzóból álló szavak
Az európai nyelvekben megszokott magánhangzóknak a héberben az ősi torokhangú párjaik is fennmaradtak – barna színnel jelöljük őket. A torokmagánhangzók azonos mássalhangzó vázon is többé-kevésbé eltérő jelentésű szavakat képeznek – nem cserélhetők fel a lágy párjukra. A héber írás meg is különbözteti őket. Az európai származásúak azonban, akik a torokhangokat is a megszokott módon, lágyan ejtik, csak a szövegkörnyezetből értik meg az ilyen szavakat. Az „indoeurópai” (mitől indo?) nyelvészetben – természetesen – egy szót sem fogsz találni a torokmagánhangzókról.
A héberben lágy H-t és normál H-t különböztetünk meg. Van „régi” K, és K/Ch változó hangjuk is. A kétféle K kiejtésében nincs különbség, de Ch csak a szavak belsejében fordul elő – szókezdő nem lehet.
A HÉBER SZAVAK pirosak
i = romhalmaz /torokhang/ nincs rokonszava
ha- = a, az, zu = az
*se-, ke-, ze = ez
i = sziget, sakál** nincs, -talan
hu, hi = ő /hn, nn/
éjfa = sötétség
á = ó! se = az
se = ez, -ko = -e?
FINN SZAVAK
o = ó! hen = ő
üö = éj, éjszaka
á! a, az á! /tagadás/
e! ez, -e?
MAGYAR SZAVAK
ó! ő /az/
ú! éj
A lágy H, mint a magyar névelő esetén, több nyelvben leeshet a szavak elejéről. A szavak belsejében, bár a magyarban is előfordul a lágy H (pl. méh), nincs megkülönböztető betűje. **A sakál ijesztő, elhaló hangon sír bele a nagy csendbe.
*A se- = aki, ami, amely. A ke- = olyan, mint, amit, amerre, ahogyan, stb. – a héberben előragként használt általános viszonyszó.
XW, XB/V
Ahol indokolt lehet, feltüntetjük a finn szó eredeti, szótári írásmódját is – zöld színnel.
A héber kétféle V betűt használ: a B/V változó hangot megkülönbözteti az európai O/U/W triásztól. A magyarban is kétféle van: az egyszótagúak szókezdője (pl. vas, vár, ver, visz) általában W, de sajnos ezeket is V-vel írjuk. A finnben, bár a délvidékről származó B/V fel se jutott hozzájuk, szintén csak a V-t használják.
ave = vastag
*iwá = kívánta, elferdítette
hov = öl, kebel, ov = tömlő
lásd még
áva = nyílt, sík, tágas
eve evä = uszó, uszony
víz fölé hajlik
ovi = ajtó /elkülönít/
év: vuosi, vuoden
öv-e /a környezete/
ív, ívó /hal/
ivó /pohár nélkül/
óv, öv
evő: süödä, ruoka
áv = atya, aba = apa
apu = segítő
A finnben csak a P/V hangváltás van, de a héberben és magyarban
apa, Aba-újfalu
már megjelenik a B hang és vele a P/B kereszt-hangváltozás is.
iwá = kíván, ove = akar
iwá = elferdítette, eltorzította
avio = házasság, -i
íve = csíny, móka, iva = gúny, irónia
öv-é
ív-el
awá = vétkező, bűnös
áve = kísértet, szellem
*Amit a héber a külön O/U/W betűjével ír és kiejtve V-t mond, azt mi is W-nek írjuk. Finn szóban, bár ők csak a V betűt használják – kizárólag W lehet. A magyar szavakban ez változó – annyi biztos, hogy az egyszótagú tőszavak W-vel kezdődnek.
XT
A héberben T betűből is kétféle van. Az újabb T-t, amit kissé keményebben is ejtünk – aláhúzással jelöljük.
atud = kos, vezér
itud = előkészítés
et = varázsló
ote = beburkol, bugyolál
at = lecsapott rá
atid = ami történni fog
etu = előny, haszon
itu = csíra, a magva
ote = fogás, szorítás
ütü = ható-, átütő erő
aueta = nyit, kinyílik
ottá = le-, ki-, felvesz, visz, elfogad
autio = puszta, sivár out
autta = segít, támogat
át
ét, ét-el
ivó, itat
óv, ótta, fel-őtti
üt
ited = előkészítette
atu = vajon?
ata = jön /arám/
áte = eszme, gondolat
ette = mi nem
ite itä = kelet, -i
ette että = hogy
át
át, út
ata = mostantól, et = kor, idő
iti = ideiglenes, ad = -ig, örökké
átto aatto = előest
íta = este, alkony
ieti iäti = örökké
idő
idő
XP
A finn ’apu’ névszóban egy P volt. Megduplázódva i-re végzódő melléknévvé vált.
aba = apa
ofef = repked, lenget, körülvesz
of = szárnyas, repül
apu = segítség, támogatás
oppi, -a = tan, tanul, elsajátít, hozzászokik
upea = pompás, gyönyörű
appi = após /milyen?/
apa, ipa
oppá, ép-ül
hopp, ép
aféla = homály, hupál = leejtett
ef’á = csörgőkígyó
é/j/fa = sötétség
apea = bús, levert
epe- epä- = nem olyan /az utótag tagadása/
üöpüä = megszáll /éjjelre/
opál /ködös/
epe /keserű, nem jó/
XH
ah = ajjaj!
ahár = után, mögött, aharon = utolsó
áh = jaj!
ohi = mellette el-, túl, elmúlt, vége
ah!
ahol
ihul = jókívánság
ehad, ihud = egy, egyesül
ihuj = varrat
ohed = kedvel
ah, ahot = ápoló
ahá = aha, igen
ehé = ép, egész
iho = bőr /egybe/
ühá = folyton
úhi = anyajuh
megehül /megéhezik/
egy /kiejtése: eddj/
irha
óhad, áhít
A magyar éh (éhes) héber rokonszava az óchel = étel, eszik.
ahu = rét, nádas
A finn jobban hasonlít a héberhez, mint a magyarhoz.
ah = kandalló, ahu = rét, nádas
aho = irtás, parlag
uho = hevülés, léghuzat, fuvallat
XJ
ój = jaj!
é’ni = én nem
aja = ragadozó madár
ója = ojjaj!
ájin = nélküli, -talan
aj ai = jaj! ejnye
ej ei en = én nem
oj oi = ó!
ujo = bátortalan
aj!
ej! ejnye
íj
ój! olyü /ölyv/
ajál = kos, szarvas
ijum = fenyegetés
ájin = forrás
é/j/fa = sötétség, é/j/fo=hol
ajá ajaa = hajt, űz
eje eie = arckifejezés
oja = árok, csatorna
üö = éj /kiejtés: üjö/
ajo = hajtás, szállítás
*ejend, ájul
ijed
új
éj
*Az ’ejend’ régies magyar szó: ennivaló. Az elejtett vad: ’ájult’.
ijen = megfontolta
aje /aie/ = szándék
XK
uká = gödör
okec = szúr, mar
okec = csíp, szúr
ukáv = köbre emelt
aukoa = nyit, bont
eké äkeä = mérges
ore = letép, es = tűz
iki- = örök, ős
*Három gyökszó ugyanazt a jelentést hordozza:
oka, ora, oas = tüske*
ak-ad
ék
ok-oz, ár /szúr/, vés /w/
ük
oker = kitép, akará = meddő nő
aukko = nyílás rés, űr
iká = van /arám/
okev = követő
akka = vénasszony
eka = első /szleng/
ikä = életkor, -tartam
ökör /herélt/
ék
-ik /hányadik/
okev = követ, -ő
ikul = kanyar, elferdítés
aukea = síma, tisztás
ekkié äkkiä = hirtelen, meredeken
ékel-i
XL
éla = fent, ál = magasság
el = erő, ole = nő/l/
ilai = fennséges
olel = gondoz
ul = csecsemő
ala = terület, felszín
elo = élet
ilo = öröm, jókedv
olo = lét, érzés
üle ülä = felső
alue = tér, övezet
elé elää = él, átél, lakik
al-, alá
el-, élő
illó, illő
él, ól, /anya/öl
ülő
al = -on, -ra, aláw = rajta
olel = csecsemő
alle = alá
ellö = élőlény
alla = alatt, lent, előtt
alá, alalá /igeszerű/
élelő /igeszerű/, ellő
al = ne! nehogy! olá = áldozat
ele älä = te ne!
meg-öl
ilá = ok, indok, ürügy, ílu = ha...
elü älü, elli älli = ész, értelem
eli = azaz, vagyis
áll-ít
alúv = silány
éliö ääliö = tökfej, állat
ál /nem valódi/
A gyöknyelvek archaikus nyelvtanát, amit a finn átmerntett az újkorba, részben a héber is megőrizte. A magyar nyelv ugyan már modern nyelvtannal rendelkezik, de az anyanyelvi beszélő az archaikus szerkezeteket is megérti.
Az archaikus nyelvtan szófajai még nem különültek el határozottan. Az I mindhárom nyelvben melléknév képző volt és az is maradt. A finn és a héber melléknévi igenév a jelen idejű igealak – természetesen melléknév is – s a mai nyelvhasználatban nemegyszer főnévként ismerünk rá. Például: vesi (milyen? visz, visző, vesző) = víz. Kesi (milyen? készítő) = kéz. Kivi (milyen? állandó, rögzített) = kő.
XM
ématáj = mikor?
ámu = reggel
eme, ama
é’mim = félelem
em = anya, amán = dajkál
ima = anyu
ammua = bömböl
emo, emä = nőstény
imeä, imu = felszívás
emä = anya-, jó nagy
öm-öl
em-lő, om-ol
mama
amok = mély
umám = sötét, amá = szolganő
umká = mélység
amme = kád, dézsa
emme ämmä = vén boszorkány
uoma = meder, kerékvágás
om-ol, öm-öl
om-ol
amír = kéve
emek = völgy, alföld
auma = asztag, kazal
emi = termő
XN
anija = sírás aná = válaszolt
ani = én, é’n = nincs
uná = sanyargatott /szopás/
éni = én nem
anoa = könyörög
en? = én?
ien = íny, foghús
uni = alvás, álom
ani = igen, nagyon
eno = anyai nagybácsi
ünnä = és, plusz
ääni = hang, beszéd
anya
én
ín, íny /ín-i/
ún-i, unja
anus = halálos beteg
onen = jövendőmondó
iná = becsapta, on = bűn
ane = bűnbocsánat
enne = előjel, hírnök
úno = hülye, állat
enää = többé, már
úni = sütő, kályha
eny-hül
ünő, enyészet
XR
ore = le-, tép
oreh = letép, leszed
ore = átönt, kiürít, aruc = vízmosás
aura = eke
ero, eri- = elválás, különbség
ura = ösvény, meder, folyás, vájat
ár /szúr/
ér-ik
/víz/ ér, ár-ad, űr
aravá = puszta, síkság
erec /ere-tesz/ = föld, ország
ari = oroszlán
aro = sztyepp, préri
eeri ääri = szél, határ
ora = tüske, ori = csődör
szét-árad
/addig/ ér
ír /körmöl és ’befest’/
erech = érték, ar’á=föld /arám/
árba = nagy, négy*
áre = kincs, ári = ár /10 m²/
erä = rész, mennyiség
ár /érték/, ara
ár-ad
lásd még óra: kello
*A 3 irányból, meghatározott idő alatt beáramló vízmennyiséget 4 adat méri – az űrtartalom fogalmát ősidők óta ismerte az ember.
arafel = köd, homály
arivá = esteledés
auer = ködfátyol
ereé äreä = mogorva
őr
ér, er-ély
XS
et = ásó, osze = teszi
et = ásó T/S
is=ember, es=tűz, ten=adj!
as = moly
óser = bőség
ase = fegyver, szerszám
és äes = borona
iso = nagy
oas = tövis, tüske
usea = sok, több
ásó
ás
Is-ten
ás, wés
és, eső
esel = szállás
is, isá = ember
is = férfi, ten = adj!
t’suá = segítség
asua = lakik
esi-isä = ösapa, előd
isä = atya
úsi = új, újabb, friss
esi- = elő-, előtti
isi = apu
ás-ott /földbevájt ház/
le-eső, ős
Is-tuán: ember-tevén
is, túsz /hozzátesz/
aszia = tevékenység
asán = füst
espár = rész, adag
tésa = kilenc
asia = dolog, lényeg, Ásia = Ázsia
ísi = könnyű
osa = rész, sors
üsi = kilences szám*
tesz /te-osze/
osz-t, osz-lik
osz-t
és /még/, is
*Az együttműködő csoport ideális létszáma – a tíz ujj analógiájára – 10 volt. Ennek emlékét őrzi például a héber imarend is.
A kilenc jelenlévőhöz tehát még egy „segítséget” kellett keresni, hogy tízen legyenek – hogy a vállalkozás sikeres legyen.
asón = érdes /hang/
otot = jelek, betűk T/S
asít = rögzített
usár = jóváhagyott
ási = szamár /ass/
esse ässä = hang, betű
ies = járom, iga
úsia = ismétel, cserél, hosszabbít
iáz
wés-et
was-ít /rögzít/
aser = az, aki
asu = külalak, öltözet
Mássalhangzóval kezdődő gyökök és gyökszavaik
W és B/V gyökcsoport
Az eredeti finn szavakban csak W lehet, de V-vel írják. A magyarban mindkettő megvan, de szintén csak a V betűt használja. (V-vel kezdődő magyar szavak, pl.: vet, vad, vág, véka, váló, vén, vas, stb.). E három nyelv közül csak a héberben van meg mindkét betű – annak ellenére, hogy ott mindössze 6 darab W-vel kezdődő jövevényszó van.
A három gyöknyelv legnehezebben összehasonlítható gyökcsoportjához érkeztünk. Miért tárgyaljuk a kétféle V-t a szótárunk elején, és nem az abc-ben szokásos módön, a végén? Azért, mert másfélét, a gyöknyelvész abc-t használjuk. Annak első mássalhangzói: B/V + O/U/W. A gyöknyelvész abc elődje a héber és orosz abc, melyek így kezdődnek: alef-bét/vét-gimmel-daled, illetve az orosz: á-be/ve-ge-de. A gyöknyelvész abc azonban nemcsak a B/V-t, hanem a többi hangváltozást is egymás közelébe juttatja.
A gyöknyelvész abc:
1.
2.
3.
4.
5.
Lágy magánhangzók
A-Á
E-É
I-Í
O-Ó és Ö-Ő
U-Ú és Ü-Ű
Torok magánhangzók
A-Á
E-É
I-Í
O-Ó
U-Ú
A mássalhangzók következnek:
1.
O /U /W
5.
T és T
9.
I /J
13.
N és Ny = N-I /J
2.
B/V
6.
P/F
10.
K és K/Ch
14.
R
3.
C = TSz Cs = TS
7.
G, Gy = DJ vagy G-I /J
11.
L és Ly = L-I/J
15.
S, Sz és Sz*
4.
D
8.
normál H és lágy H
12.
M
16.
Z/Zs = zöngésedett Sz/S
*Itt jegyezzük meg, hogy a héberben nemcsak normál H és lágy H, régi T és újabb T, illetve K és K/Ch – hanem régi Sz és újabb Sz is van. Azt, hogy egy hang újabb-e vagy régi, onnan lehet tudni, hogy az újabb hangok jellemzően kultúrszavakban szerepelnek.
A finnt Észak-Európában, a magyart „középen”, az afrosémi és a sémi nyelveket a délvidéken beszélik. Az európai és az afrikai ősnyelv egymásba olvadásának színhelye a délvidék volt. A két ősnyelv közötti legjelentősebb eltérést az O/U/W-vel kezdődő „északi” szóállomány képezi, amely egészen más, mint a délvidék B/V szavai. Van tehát egy jelentős szókincs, amely nem, vagy csak körülményesen (a szókezdő W leválsztása után) rokonítható a sémi nyelvekkel. A szláv nyelvek – ebből a szempontból – inkább az európai ősnyelvhez tartoznak. A magyar nyelv pedig, mintegy összekötő hidat képez „északtól-délig”.
Ennyit az elméleti alapokról – és most lássuk a finn W gyökcsoport héber és magyar rokonszavait.
WX
*A me- csak igei előrag, ami nem tartozik a szóhoz.
HÉBER
*me-ví = viszi
vau = hú!
FINN
vuo = áradat, meder
FINN
vüö = öv, derék, heveder
váu! /húha!/
MAGYAR
vívő /w/
WW és BB
buba = baba
me-ví = viszi
me-ví = visz, weszet = irányít /vezet/
vauva = kisbaba /sír/*
vevü vävy = vő, vej
vievä = vivő, elvevő, vezető
baba
vő, vevő /w/
vivő /w/
*A finn vauva síró gyereket jelent. A héber buba = baba, babúa = buborék, hólyag, tükörkép. A magyar baba szó nem a sírást idézi, hanem az „üres” játékra, illetve az emberarcú, de tárgyként fekvő, tehetetlen kisbabára utal.
waw = horog /elakaszt/
víve = időköz, csúszás, késlekedés
el-vevő /w/
WD
wadai = biztos
wádi = völgy, vízmosás
wádi = vízmosás
váde = követelés
viedä = visz, szállít, vezet, elragad, menekül
vuode = ágy
vad, vád /w/
vid-d, ved-er /w/
véd
WT és B/V-T
wettu = és még
wettu =és még, boet=belerúg
vátia = követel, kell
veto = von, felhúz, szippant, erő, huzat, dobás, rúgás, vágy
Vata
visző, vető, el-vétő /w/
T/Sz hangváltás
A Vata-féle lázadás feje 1046-ban...
wettu = és még, witer = elenged
witer = elenged wettu = és még
vati = tál, lavór
vettüä = átnedvesedik
viettää = időt tölt, folytat, lejt, ünnepel
vuotá = folyik, ömlik, csurog, ereszt
vietto = ünnep, lejtő
vuoto = folyás, szivárgás, lék, lyuk
vet-ő
vetetá /vizesítő/
vitető /visző/
T/Sz/Z hangváltás
vitá, vitő /víz, visző/
wetek = ösztön
vietti = ösztön
A ’t’ kettőződése a finnben archaikus műveltetés.
vitető /visző/
m’vatén = kibélel
ote = betakar
ote = felölti
váte = öltöny, rongy
vítta = köpeny
vüötte = felövez
vüöte = árujegy
vat-ta
vetetá /rávetett/
vitető
watik = kipróbált, wetek = gyakorlat
bituk = hasítás, vágás
víte = célzás, utalás
vuota = nyersbőr, csík
víttoa = mutogat, integet
A héber bituk mégsem
vittu = picsa
valódi rokonszó.
vitetá, vitető
le-veta
WP = WX+PX
WP vagy WF váz sem a héberben, sem a magyarban nem alakult ki. Egyetlen magyar szó a vápa: az ászokhordók aljának homorúsága.
A finnben, úgy tűnik, hogy vannak WP származékok, de itt sem valódi gyökről, hanem összetett (WX+PX) vázról van szó.
meví = visz, poe = tétlenkedik
vapá = szabad, üres, nyílt
vipüä = időz, tartózkodik, késik
meví = visz, pe = száj, pipíja = nyílás
vapa = horgászbot
vipu = emelő, csapda
vippi = pénzkölcsön
vápa /behajló/ w
/szipózik/
WH és B/V-H
rah = lágy*
wechi = vajon? rihá = szaglás*
vaha = viasz
vähä = kis, csekély
vihi = megsejtés, szimat, viehe = csali
vakar-ó /w/
véka /w/
vajh? /w/
*Megjegyzés a héber rah = lágy és rihá = szaglás szavakhoz: a nehezen kiejthető, pergő R hang egyik elődje a raccsolt W volt.
wáj = jaj!
wakhán = vitatkozó
vihioa = fület sért, megfájdít
vuohi = kecske /mekeg/
viho-g /w/
vakkan, vaker-ál /w/
bahul = mohó, b’hemá = barom
viha = harag, düh
vihar /Bihar/, vehemens
Mint korábban a bituk, a héber bahul és b’hemá sem valódi rokonszavai a finn viha + a magyar vihar-nak (amik viszont rokonok).
Azért nem, mert a déli B/V és az északi O/U/W csak a délvidéken keveredett össze a szavakban, s ott is csak részben – Bihar.
WJ és B/V-J
wechi = vajon?
bój = gyere!
meví = viszi
wáj = jaj! aja = ragadozó madár /vijjog/
vaj vai = vagy
vevü vävy = vő
viejä = vivő, exportőr
voj voi = jé, hűha, jaj!
voj voi / voida = tud, -hat, -het
vaj-on? /w/
vő, vevő, vej /w/
vijő /vivő/
ojvé! /w/
ájin = nincs, -talan, mavój = sikátor
m’vujár = gödrös
vajá = szűken, hiányos, hibbant
voj voi / voide = vaj, zsiradék / kenőcs
vaje = hiány
A finn voj szónak 3 különböző jelentése van!
váj-t
vaj /w, lyukacsos/
bájit = ház
vaja = fészer, szín
vája-t /w/
WK és B/V-K
bik’á = völgy
bokéa = feltör
vaká = biztos, szilárd, megfontolt, nyugodt
vuokko = kökörcsin
vakio = állandó, változatlan, szabvány-
béke
elő-bukó, bukkan
bek’á = hasadék
bokéa = fel-, áttör
bek’á = hasadék
vako = barázda
veki /väki/ = nép-, katonaság, erő
vuoka = sütőforma
béka /száj/
bika
véka /w/
wikúah = vita
bokéa = hasad
m’vuchá = zavar, zavarodottság
vákkua = károg
väkä = horogszakáll
vika = hiba, sérülés, fogyatékosság
vaker-ál
bök
vak /w/, el-bukó
beká = mértékegység
vakka = doboz, kosár, véka
víkko = /egy/ hét
váka = mérleg, mázsa
weeekend
véka /w/
véka
WL és B/V-L
uvál = patak
movil = elvisz
we = is, meg, még
mabul = özönvíz
valua = ömlik, folyik
välülä = hajó-, útvonal
vielä = még
vuolle = sebes ár
váli = választás
el-váló /w/
-vel, vele /w/
vele /w/
-val, vala /w/
bolel = beolvaszt
muvlá = beékelt
waw = kampó
muvlá = bemélyített
valá = önt
víla = reszelő
viulu = hegedű
vuolu = faragás, forgács
valu = öntvény
vílu = falemez, furnér
váló
el-váló /w/
le-váló /w/
laván = fehér
m’vulak = sivár, kietlen
válea = sápadt, fehér
víleä = hűvös, hideg
valo = fény, világos
vilu = hideg, megfázás
víli = aludttej /fehér, hideg/*
vilá-gos /w/
vilá-gos /w/
*Aludttej csak hidegen készíthető, mert a langyos tej csak megromlik.
*navál = elaljasodik
muvlá = beékelt
wilón = függöny, blil = zűrzavar
vale- = ál-, hamis
väli = hézag, rés, táv,
szünet, kapcsolat
villa = haj, szakáll wild
vala = eskü, fogadalom
villi = vad, zord, féktelen, szokatlan
el-váló
szét-váló
vil-lan, vil-lám /w/
*Nemcsak az mx-, hanem az nx- is igeképző előrag a héberben – tehát egyik sem része a tőszónak.
WM = WX+MX
Héberben sem B/VM sem WM gyök nem alakult ki. WM gyökszó a magyarban sincs – a B/VM szókészlete pedig szegényes.
Az alábbi finn szavakat nem a WM gyök származékainak, hanem összetett (WX + MX) vázú szavaknak tartjuk.
meví = visz, ma = ami, amit
meví = visz, ma = ami, amit
vamma = sérülés, testi hiba /amit visz/
víma = metsző szél /ami visz/
víme = legutóbbi, végső, múlt
amit vi-ve /w/
ami / amit vi-ve /w/
we = még, imo = vele
vmo, vaimi = feleség
aki vele /w/
WN és B/V-N
we = majd, és
on = erő, nivén = elkorcsosodik
meví = viszi
ván = hanem, de
venüä = hever, kinyúl-, változik, ’eljut’
vuosi = év
vuonia = ellik /juh/
väänne = fintor, görcs, csikarás
vounna = évben
vuona = bárány
-ván, -vén /w/
voná, vonáne /vongáló/
vonósi, vonaná /w/
voniá, voni-a /w/
nav’á = folyik, meví = vivő
meví = vivő
vana = vonal, szár, a nyoma
víni / vína = bor, tegez / pálinka
vánia = leselkedik
/utána megy/
vino = rézsútas
vona, voniá /w/
vini, félre-vivő /w/
on = erő, movil = húz
movil = húz
nivén = elsorvad
vaunu = fogat, vagon
vene = ladik
vieno = gyenge, enyhe
vonó, be-vonne /w/
vone /w/
véni /ványadt, w/
vannoa = megesküszik
/bevon/
vanne = abroncs
/körülvesz/
vanna = fürdőkád
A héber igék és igeszerű főnevek egy része ugyanolyan alakú, mint a finn igéké – ez is az archaikus nyelvtan maradványa mindkét nyelvben. Jellemző végződéseik: oe vagy oa. Héber példák: soméa = hall, halló, dobéa = bőség (odadobott).
WR és B/V-R
ér = éber
wrid = vér-ér
go-ver = legyőz /mint-ver/
vára = veszély
veri = vér
víru = csík, vonal /var/
vári, varoa = ügyel, vigyáz
vieri = szél, oldal, szegély /elvert/
vári = nagypapa, öreg
virua = fekszik, elnyúló /levert/
vár-ó /w/
ver, var /seb/ w
ver, var /seb/ w
werko = ingatlanadó
warod = rózsaszín
wered = rózsa
ore = letép
vara = tartalék, vagyon
väri = szín, festék
víri = zászló /virít/
vore = tolvaj
vero = adó
a vár-a
vér-i, vör-ös /w/
vir-ít /w/
el-veré
borgi = csavaros, spirális /pörög/
bérág = kicsavarta
várua = hajladozik, himbál
väre = fodrozódás, borzongás, reszketés
vüörüe = gurul, hömpölyög, özönlik
väärä = görbe, ferde, ál-, téves, rossz
vüörü = földcsuszamlás, lavina, áradat
vire = fodrozódás, szellő, hangulat, árnyalat
viruá, wer/g/ődő/
*pör/g/e, fer/d/e
*pör/g/ő
*for-ue /forgó/, förü /förgeteg/
*A finn és a magyar között W/P kereszt-hangváltozás történt, a magyar és héber között pedig (amelyekben B hang is van): P/B változás.
WS és B/V-S
Itt van a legnagyobb probléma a három nyelv gyökszavainak összehasonlításánál. Amikor a finn végleg elvált protomagyartól, protohébertől és fel(vissza)került északra, az S/Sz még nem volt használatban. S amikor már volt, csak egy átmeneti hang került bele. A héber hangtörténet analógiájára ez S kellett legyen – de a fülünk ellentmond ennek. A finnek valójában egy kissé selypes Sz-et ejtenek.
A finn WS szavak magyar rokonait tehát WS / WSz, WT gyöknél is kereshetjük. Héber rokonszavait azonban így sem, mert a 6 jövevényszavuk kivételével W nem lehet szókezdő. Ilyenkor csak a szókezdő W leválasztása után találunk – esetleg – héber rokonszót.
aszá = csinálta, tette, kitermelte, alkotta, stb.
T-S/Sz hangváltás
wuszát = szabályozott
vasa = rénborjú
vesa = hajtás, sarj, ivadék, gyerek
vuosi = év, esztendő
vesoa = hajt, sarjad, nyes
/vés/
ki-veta /w/
vés-oa, ki-veta
vet-esi /egyenkénti/
asut = acélos
m’vuszá = vereség
asít = szilárd, rögzített
T-S/Sz hangváltás
vasa = gerenda
väsüä = fárad, kimerül
visa = csomós faanyag
vási = váza
vissi = biztos, egy bizonyos
vas /tartós/ w
vásuá /elwásó/
visz-a, vitt-i /w/
A finn vaski = réz (3 mássalhangzója van) már nem gyökszó. A ’vas’ jelentése még csak kemény, állóképes.
meví = visz, weszet = rendszer
meví = vivő, bis = rossz
vesi = víz, eső, könny, nyál, vizelet
vís = öt /5 karom, ujj/
vissü = szénsav
vessa = vécé
vet-i, ki-veteta /w/
vés, visz /w/
visio = látomás /jövevényszó: vizuális/
Összegezés: ha csak a W gyökcsoportot tekintenénk, a finn lehetne a magyar nyelv legközelebbi rokona,
de a többi gyökcsoportra ez nem érvényes.
D gyökcsoport a finnben nincs
A D hang későn érkezett az északi régiókba – már nem alkotott gyökszavakat. Ez az oka annak, hogy a finnben szókezdő sem lehet.
T gyökcsoport
RÖVIDÍTÉSEK
stáim = kettő
tor = sor, stáim = kettő
tá: tákse = mögé, a túloldalra
ti: tí-stai = kedd
to: tor-stai = csütörtök
A ti = kedd a tístai rövidítése. Ebből a stai nyilvánvalóan héberből átvett szó: stáim = kettő: a kedd a második nap.
A torstai = csütörtök is a héberből átvett szóösszetétel: tor = sor, a stai mint előbb – vagyis sor-kettő – ez a negyedik nap.
TX
tá = rekesz, sejt
ata, at = te, mi = aki
atém, atén = ti /hn, nn/
tov = jó, tav’á = elmerült
et = azt, ezt
tae = biztosíték
te = ti, té tää = ez, az
sinä = ti /sone = más/
järvi = tó, jaár = erdő
tuo = az, azon
minä = én
teidän = tiétek, öné
az 1000 tó országa
tő
te /nem az én/
ti T/S hangváltás
tav-á /tóba/ w
te, téged, rajtad
Az N és a T őshangok. Nagyon sok nyelvben fennmaradt az eredeti jelentésük: ÉN / TE. S a nyelvek őskorában a 3. személyt az ember még nem különböztette meg. Sőt a 2. személy értelme sem az volt, ami ma. Eleinte minden „cselekvő” (az élettelen dolgok is) – TE volt az ember számára. Bármilyen külső ágenst, ami nem őmaga (a megfigyelő) volt, TE-nek nevezett. Később az N hangváltozása, az M, sok nyelvben átvette az én-szerepet. Máshol az általános „az, ami” értelmet vette át és hordozza a mai napig. Az ősi gyöknyelvek, a számukra legfontosabb dolgokat, mintegy rámutató szóként, azóta is MÁ-nak nevezik. A finn MÁ = föld, a héber MÁ-IM = a viz-ek, a magyarban pedig a MA – a mai napot jelenti.
toe = tévelygő
taw = tovább
téva = állvány
taj /tai/ = vagy
tie = út
tüvi = tő
táj, tév-ed /w/
táv /w/
tő, töve /w/
téva = természet
tüö = munka, fáradság, foglalkozás, alkotás
tevő /w/
TW
taw = tovább, még
téva = állvány, láda
tovi = idő, perc, pillanat
tüvi = tő, gyökér
tova, táv-i /w/
töve /w/
TD
todaá = tudat
ode = át-, keresztülmegy
tiede = tudomány
tuoda = behoz, elvezet /út, folyó/
tud
táv-oda
TT
tat = alatt levő, la-tét = ad-ni
todaá = tudat, hodaá = értesítés
jadúa = ismert
táta = jótáll, kezeskedik
tieto = tudás, értesülés, adat
totta = talán, bizonyára
tuttu = ismerős
táttu = garantált, megbízható
tietää = tud, gondol, sejt, jósol, okoz
tatti = tinórú, vargánya /alul van/
tietue = adattár
tiettü = tudott, ismert, meghatározott
T/D hangváltozás
tat /hajó/, le-tét
tud
tud, tuti
taut = téves, tévedés, taát = beültet
tauti = betegség, kór
túttua = csicsil /altatás/
tauota = megszűnik, szünetel, félbeszakad
tútia, túdittá = elringat
tév-et /w/
tut-ujgat
la-tét = ad-ni
la-tét = ad-ni
tétte, téttää = csináltat, készíttet, rendel
tuote = termék, alkotás, mű
tétto = csináltatás
tuottá = elhozat, termel, alkot, okoz, jövedelmez
tuotta = hozam, haszon, jövedelem
tet-et /vele/, tett
tet-et /vele/, tett
tat = alatta
tit = sár, taát = beültette
totáv = beillesztett
tolel = betölt
táta = tata
täüte = töltés, töltelék
tottua = hozzászokik
tútti = tölcsér
täti = nagy-, néni
täüttää, täüttö = feltölt, betöm, megfelel neki
tűtüä = megelégszik, belenyugszik
täüttä, täüsi = teli, egész, tökéletes, igazi
tüttö /tütti/ = leány, nő, hölgy, szerető
tata
tát-at, totál
tét-et
tőtti, tő/l/t
tit = agyag, sár
tit = agyag, sár
täütüä = kell, kénytelen
tööt = tütü, hülye
tét-len
tét-len /tehetetlen/
TP
tofesz = felfogja, tofel = hozzácsatol
P/F hangváltás
se = mint, tofef = dobol
tof = dob
tapa = szokás, erkölcs, illem, mód
top = stop!
tupa = kunyhó, szoba
tuppi = tok, hüvely
tap-ad
top-og
top /helyben/
tapil = parazita, tupi = forgópisztoly
tipá = nevelte, gondozta
tofef = tipeg, libeg
tafúah = dagadt
tappá = megöl, levág, elejt, tönkretesz
tipu = pipi, fiatal nő
töpö = kurta, rövid
tuppo = csomó
tappo = meg-, emberölés
toppi = megállás, ujjatlan blúz
tappio = vesztés, vereség
tép-et
táp, tip-top
töpped
töpped
m’taftef = csepegtet
P/F hangváltás
tif, tipá = csepp, tofef = dobol
tif-tef = csepegtette
tappi = csap, dugó
tippa = csepp
tuoppi = korsó, kancsó
tippua = csepeg, lehull
tap-ad, tip-tep
tip-tep
tip-tip
P/F hangváltás
tofel = hozzácsatol
tupla = dupla
TH
A magyarban – a finnel és a héberrel ellentétben – a TH váznak alig van szava.
téah = határokat jelöl ki
teken = szabvány
tháv = moha, tiktuk = tik-tak
tah = betakart, bevont
taho = irány, oldal, hely
teho = hatóerő, teljesítmény
tiuha, tiheä = sűrű, gyakori, szapora
tuohi = nyírfakéreg
túhea = sűrű, dús
teh-ető
tehet
tik-tak
tok, takaró
taharut = verseny
tohu = pusztaság
touhu = sietség, lótás-futás, fáradozás
tuho = kár, pusztulás
teh-er
TJ
tijul = sétálás
tovéa = besűllyed
tújah = bevakolt
téva = természet
tie = út, tienó = táj
tej täi = tetű
tüö = munka, alkotás
tája = sűrű, szapora
tüöntää = tól
tá-j
toj-ás
taj-ték /fehér/
tevő, tőn /tette/
TK
tokéa = bever
tachszisz = fortély
t’uká = nyomás
tokéa = bedug
takúa = bevert
teko = csinálás, tett
teko- = mű, hamis
tikku = pálcika, szálka
tökkiä = szurkál
tuki = támasz, karó
takoa = kalapál
täki = csalétek
tikka = harkály, nyíl
toukka = pondró, csecsemő
tukea = alátámaszt
tukki = fatörzs, rönk
ták-ol
tak-tika
dug-gat
be-tok-ol
tőke
takala = fennakadás
tach, takim = öltés
takúa = elakadt
tik-tuk = kattogás
tauko = szünet
tikki = öltés, varrat
toki = csak, már
tükki = agyú, löveg
takia = miatt, végett
tik-tuk = ketyegés
tokko = vajon?
tuokio = pillanat, perc
taká = hátulról, óta
tiuku = ketyegő, óra
tok-ol
tak-ács, tik-tak
tök-öl /szleng/
tak-tus
toch = tartalom, tochehá = feddés
takif = erős, erélyes
téka = dugó
takki = kabát, zakó, leszidják /betakarják/
tiukka = szűk, feszes, gyors, éles kanyar
tukku / tukka = csomó, sok / haj
tákka / takka = teher, rakomány / kandalló
tukkia = bedugaszol, elzár, torlaszol
takkú = jótálás, ígéret
tukko = csomó, nyaláb, csutak, tömés
téka /sublót/
tek-er
dug-gat, dugó
toch = tartalom
tichon = középiskola
seni = második
T/S hangváltozás
takku = gubanc
teku = szakközépiskola /a második/
toka, toinen = második
touko = tavaszi vetés /második/
tok
tok /középső/
tok /belül/
TL
tole = ráakaszt
toladá = következmény
hi-til = dobta, hajította
taulu = kép, ábra, pofa
tola = állapot
túla = fúj /szél/
túli = szél, kedv, hangulat
tuli = tűz, láng, hév
tól, -től
tőle
túl /tulipán: vörös száj/
hu-tál = dobott til = rakéta
toelet = haszon
täällä = itt
tulo = érkezés, zsákmány, termés, jövedelem, szorzat
tälli = ütés, találka
tulla = megjön, történik, születik, jut, terem, lesz, illet, kell
el-talál
-től, meg-talál
tiltul = görgetés
tulál = feltöltött
taluj = attól függ
tela = ászokfa, henger
tilli = tégla
tűli = mód, modor, divat
tele, tőle
tele-li
tőle
tilél = befedte, tulál = feltöltött
talpiot = erőd, toelet = haszon
toalti = gyakorlati
talo = ház, porta, telek, gazdaság, vállalkozás
tila = hely, tér, telek, gazdaság, tanya, alkalom
tüöala = foglalkozás
talvi = tél
tili = számadás, rovás, fizetés
tol-ul
teli, telep
-tól, -től
tultál = hullámos
tultál = ide-oda dobált
tultál = hullámos
tilli = kapor
tollo = bolond, fajankó
tülli = parti lile, tüll
tüll
toll
TM
toem = megegyező
taum = összhangban van
töumá = összehangolás
tämä = ez, az, -on
toimi = teendő, feladat, eljárás, foglalkozás
tüömá = munkaterület
tuomio = ítélet, végzés, döntés
túma = szándék, gondolat, terv, cél
túmia = fontol, gondolkodik, szándékozik
tám/pont/
téma
téma
tamach = támaszt, tamám = betömte
tomem = betöm
tamum = tömör
tammi = tölgyfa
tomu = por
tuma = sejtmag
tamma = kanca
A zelnice meggy /májusfa/ egy díszfa, aminek tömör fürtvirágzata van.
tuomi = zelnice meggy
tumma = sötét, mély hang, cigány
tám, töm-i
tömő
töm-ör
TN
ten = adj! toen = megtölt, felrak, tohev = beszúr
tnuá = mozdulat
tnumá = szunnyadás
tén, tehdá = tesz, művel, készít, épít, tüzet rak, ír
töniä = lökdös
tűni = szélmentes,
csendes, nyugodt
tännä = ide, erre
tonne, tuonne = oda, arra
tűnü = párna
ten-ni, tehet
tenni
tunya
taun = megrakott
t’ina = rakodás
tuna = tonhal, ton=tonna
täünnä = tele, teli
tina = ón, cin
tonni = tonna
ten-nen
ten-ni
tonna
Az ónt, a bronzkészítés segédanyagát nem sok helyen bányászták – a felhasználás helyére szállítani kellett.
toen = követel, te’anot = ellenvetések
tunán = beitatott
tenä = ellenállás, ellenszegülés
tunne = megérzés, sejtés, érzelem
tán, tény
tűn-ik
TR
taár = ...hüvelye
tirter = berreg, zúg
tor = sor, sorozat
tor = sor, sorozat, surá = sor
tára = göngyölegsúly
tärü, tärinä = rezgés, rázkódás, rengés
tori = tér, piac
túri = sor, szerencse, műszak
tora / torua = veszekedés, civakodás / leszid
tára
trrr
T/S hangváltás
sor, tűr
sor
teur = elképzelés
tor = sor, sorrend, füzér
tari = friss, surá = sor
taru = legenda, mítosz
terä = éle, hegye, párta, virág, napkorong
tuore = friss, új, újdonsült, nyers, nedves
ki-tár
túr, a tere
T/S hangváltás
sor /pl. surján erdő/
TS
A finnben az S/Sz máig nem vált szét két külön hangra. Ez eleinte a héberben is így volt: előbb az S jelent meg – az Sz csak később. Ezt a két hangot a héberben azóta is ugyanazzal a betűvel írják, s csak a pontozott írás különbözteti meg őket. Az ókorban lett egy második, keményebben hangzó Sz hangjuk is – ami inkább kultúrszavakban fordul elő – ez már új betűt kapott.
A TS vázú finn szavak rokonításához tehát az TSz-t is figyelembe kell venni.
tasas = elgyengült
t’iszá = dagassz!
T/D hangváltás
disdus = csoszogás
tás = ismét, újból, pedig, ellenben
tisu / tissi = cici / mell
tossu = papucs, tornacipő
tas-tas /kacsa/
/szopás/
Cs= TS
csúszó, tis-tus
taászuká = foglalkozás
tuász = iparosított
tasmis = használat szer
taos = kovácsmunka
teos = mű, munka, termék
tüöasu = munkaruha
tassu = mancs
tüöase = szerszám
tesz, teszesz
tesz-ett
tesző, teszu
taslum = fizetség
tisbahá = dícséret
tastit = alapzat
tistes = elmos
tase = mérleg, egyenleg
täüsi = teljes, tiszta, tökéletes, alapos
tosi = valódi, komoly
tuss = tus
tesz-e
tős-i
tős-i
tussol
tász = repül
taasze = tedd!
taasze = tedd!
taso = sík, síma, szárny
tässä = itt
tuossa = ott, akkor
tesző
teszet
toszat
P gyökcsoport
PX
A P/FX (fő és fa) és a P/FJ gyökszavak (fej) értelme az igeszerű „felfelézik”: felnéz, felmagasodik.
pe = száj, pi = a szája, -szor, -ször
efi = faág, leszármazás
pee pää- = fő, a fej
puu = fa
päälle = -ra, -nak, fölé, felé, felül, után
puh = fúj
pee = fej, ész, emlékezet, kedv, darab, személy, fogantyú, eleje, vége
pű pyy = császármadár
fő, fej, föl, felé
P/F hangváltozás
fú, fel-fújt
A finnben, de eleinte a héberben sem volt igeképző – még az ősi J sem. A magyarban mindkét lehetőség megvan: fő és fej.
PW = PX+WX
A PW sem valódi gyök, hanem két egymássalhangzós gyök ’összege’.
paá = kiáltott
pe = száj
pe = száj, meví = visz
pávi = pápa
pivo = marék
povi = mell, mellzseb, kebel
páva /kiabál/ w
’száj’, ami elvon
fú-vi
PT
patum = tömött
pote = csábító
ptitá = morzsolás, p’tiá = meglepetés
pitpet = morzsol
pato = töltés, duzzasztó
peti = ágy
potea = betegeskedik
pútua = elzsibbad
patti = gümő, göb, pókfaj
petata = megágyaz, előkészít, rendez
pottu = krumpli, pityóka
potta / potti = bili / nyeremény
putt-ony
potty-an
poty-og
fut-uá /futkároz/
patúah = nyitott
pituj = csalétek, pote = hiszékeny
pote, peti = balga
pata = fazék /nyitott/
peto = vadállat, ragadozó, nagymenő, király
pötü = badarság /-ot összehord/
pettää = csal, becsap, elárul, cserben hagy
püttü = bödön, serleg, fegyház, WCkagyló
pettüä = csaló, áruló
P/B kereszt-hangvált.
/ló/ pata
fűt, futtat
buta
potty
patúah = nyitott
poter = megoldja
paeta = elkerül, menekül
pitää=vminek-, tart, fog, hord,
rendez, vezet, folytatódik, kell
pátti = csónak, hajó
pito = karbantartás
pitata = törődik vele
futá, futati
páty-ol, fut-at
poter = megoldja
patúah = nyitott, tárt
patúah = nyitott, tárt
pétü päätü = orom, -zat
púte, pútos = hiány, ínség, nyomor, hiba
peté päteä = érvényes, megfelel, alkalmas
púttua = hiányzik, nincs, beavatkozik
pétüe päätüä = következtet, vmivé válik
pouta = derült idő
péte pääte = vég, befejezés, rag
pétté päättää = befejez, eldönt, következtet
le-fut, futata
fűt
fitty /fityisz/
pöütä = asztal, -társaság
puoti = bolt /bót/
pűté pűtää = kér, hív, meg akar fogni
össze-futó
fut-at-ó
PP
pipija = száj, nyílás
pipíja = a két széle
pipíja = nyílás, pip = bojt
piapéa = forr, terjeng
pip = bojt
papu = bab, paszuj /szeles/
peppu = popsi
pipi = bibi, seb
pop = kedvelt, divat
pupu = nyuszi /farka/
pappa = papa, bácsi, pap
pipo = bojtos sapka
poppa = tűz, forró
púpää = fanyél, fafej
píppu = pipa, cső, kémény
puppu = süket duma
pap-ol
popó
pipa
puff-og
puff, püff
PH
pah = bádog, kelepce, csalódás
pahá = tétlenkedik
puch = dunyha
pahá = tétlenkedik
paha = rossz, gonosz, romlott, súlyos, kellemetlen
piha = udvar, porta
pühe = törülköző
pühä = szent-, ünnepnap
pahe = bűn, vétek
pech, pah!
pih-en
puha
pih-en
pahpuch = csobogás
píja = szipka
pihá = kifújás
pauhu = zúgás, morajlás
piuha = villanyvezeték
puhua = beszél, szól
puha = előadás, pletyka
púha = fáradozás, terv, szándék
fej /szívó/
fújja
PJ
píja = szopóka
píja = szájacska /szopó/
paju = fűzfa, -vessző
poju poika = fiú, fiúcska
/vizet/ fej-ő
puja
púja = fúj
púja = fúj!
pajo, paio = égés, tűz, -vész, hév
pujo = parlagfű
paja = kovácsműhely
fúj
fúj!
PK
p’kía = göngyöleg, pkaát = gombolyag
puká = akadály
pkaát = gombolyag
pakresz = pulóver
pakka = csomag, pakli, bála
piukka = szűk, feszes, szoros
pokkari = zsebkönyv
puku = ruha, öltözet
piki = szurok
pukea = öltözik, formába önt, előnyére válik
pakk, páka
pukk
pakk
pak-olás
pik = reszketés
pik = reszketés, remegés
p’kía = göngyöleg
pako = menekülés
pika = gyors expressz
pükki = határkő, mosnivaló, szennyes
pakko = erőszak, kényszer
zakatolás
pakki = tolatás, hátramenet
pak-ol
pik-pak
pakk
pokéa = megreped, elpattan
piká = pecek, dudor
piká = pecek, dudor
puká = gáncs, akadály
paukku = csattanás, durranás, meglepetés
pikku = kicsi, apró
pökkiä = öklel, döfköd
púkko = tőr, kés
paukkua = recseg, ropog, csattog
püökki = bükk Bükk
pukki = fűrész-, bak, vén kecske, hiba
pukk-an
pakk
pók, bök
pukk, bök
PL
pela = darab, pelech = kerület, guzsaly
pole = tetvez, pilus = átjáró
porek = szétszed
pole = tetvez, poleg = megoszt
pala / páli = darab / bála, köteg
pillä = rejlik, bújik
pölü = por
pulu / puli = galamb /részeges
pallea = rekeszizom
pillo = búvóhely
pullea = duzzadt, telt, pufók
palli = zsámoly, heregolyó
pilli = vékony cső, síp, sziréna
püllü = fenék, popsi
pallo = labda, golyó, gömb
pulla = kalács
P/B kereszt hangváltás
L/R igeképző váltás
pullo = üveg, palack
bála, ballon
fülled
por-i
full, fel-töltött
poel = tesz, cselekvő
pulág = szétválasztott
pili=furcsa, pele=csoda
peleg = fele része
peli = játék, tréfa, mód
pieli = fele, oldal
pöllö = bagoly, bolond
puoli = fele, rész, környék
pellu = játék, játszás
pila = tréfa, vicc
pula = baj, hiány, zavar
pelle = bohóc
pele /mókus, forog/
fél-re
fura
fél, 1/2
placúr = lasszó, palacut = borzadály
pulág = kettéosztott
plili = bűnügyi
paula = zsinór, fűző, csapda, tőr, háló
pillu = pina
pölliä = megcsal, lop
fél-elmetes
pille
füllent
piles = áthatol
pelet = felvevő /készülék/
pelet = felvevő, poles = áthatol
pálu = cölöp, karó
päälle = -ra, felül, fölé, felé, -nak, után
polla = fej, kobak /szleng/
palá = megég, világít, ’lebukik’
puola = orsó, cséve, küllő, létrafok, lengyel
palú = vissza-, utazás
päällä = fölül, -ről
L/R igeképző váltás
fel, pálya
fel, fölé
föl, föl-el
pör-ög, föl-el
PM
poem = ’dobog’
pimá = tok
pumá = száj
paamón = /jelző/ csengő
pääoma = tőke /pénz/
pimeä = sötétség, buta
pomo = főnök, góré
puomi = sorompó, akadály
pimiö = sötétkamra
pimu = csaj, pipi
P/B kereszt hangváltás
pumpa
’bomba’, bamba
pam-pog
bim-bam
PN
A P és az N a legősibb hangokhoz tartozik. A PN váz magyar és a finn gyökszavai között gyenge a kapcsolat.
pné = felszín, pone = oda-, átfordul
pné = a felszíne
pním = belső rész, puna = üres
pano = tevés, helyezés, közösülés
pino = rakás, csomó, máglya
puna = piros
painia / paini = birkózás / birkózik
pinna = léc, küllő, érdem
paino = hang-, súly, nehezék, nyomda
panna = betesz, rak, kényszerít, indít, közösül, ír
pen-derít
fenn
P/F hangváltás
pina
piná = kiürítette, pone = elfordul, abbahagy
pone = elfordul, kiürít
pone = elfordul, pin = fog, tű, fasz
painá / paine = szorít, vés, hajt, nyom / -ás
piano = zongora, halkan
punoa = sodor, fon, sző, köt
painua = lesűllyed, csökken, összetapad, eltűnik
pian = mindjárt, gyorsan
pannu = serpenyő, kávéskanna
piena = kereszt-, léc
pán-t, pina /üres/
pang /hang/
fény, fon
pné = a felszíne
pnína = gyöngyszem
pionit = szájacska
pone = abbahagy
pánu = zsindely
penni = fillér
pioni = bazsarózsa
poni = póniló
pieni = kicsinyít, kisgyerek
fenn
pengő
pindur
póni
PR
pore = termékeny
pir = lyuk, pore = felszakít, porec = betör
p’irá = kinyitás
pari = házas-, pár, kettő, néhány
pieru / pierä = fing, -ik
pora = fúr
puro = patak
perä = hátsó rész, vége, fenék, alap
pore = buborék, repedés, rianás
par’us = bolha
purra = harap, vág, csíp, emészt
pár
pőre
far
fér, fúr
fúr
pir’i = vad
pirper = szétmorzsolta
parich = omlós
peura = rénszarvas
poro = hamu, zacc, üledék, szelíd rén
puru = fűrészpor
púro = kása
fura
por, pária
püré
pérak = lerak
perád = leválaszt
poréa = felborzol
pereg = mák
parru = gerenda
päre = zsindely, léc, szilánk
píri = kör, -nyék, vidék, társaság
püörre = örvény, a sodra
perua = visszavon
pörrö = borzas szőrzet
püöreä = kerek, hengeres
peru = hagyaték
püöriä = sürög-, pörög, működik
periä = örököl, elnyer, behajt /pénzt/
püörä = motorkerékpár
per
pör-ög
pörge
perdül
PS
A finn nyelv köztes, S/Sz hangja más nyelvekben S és Sz egyaránt lehet.
pisón = elterjedés
pipi = pisi, posrin = langyos víz
puszák = kitátott
paisua = duzzad, árad, nő
pesu = fel-, mosás
pisi = pisi
pussi = zacskó, tasak, erszény
paise = tályog, daganat
pisiä = pisil
pusát = kinyújtott /kéz/
pissa = húgy, pisa
püssü = puska
pasa, fasz
fos
pisi
passz
poszéa = lépked
poszéa = elterjed
piszpusz = elválasztás
piszá = darabka
passi = útlevél, őrséget áll
pässi = állat, barom
possi = malac
pusi = nyuszi
päässä = távolságra
’választási’ malac
pusu = csók
pusia = puszil
pászt-áz
pászta
passz
pisze, puszi
pas = megpihent
pas = megpihen, -t
pésa = bűn, gaztett
psitá = magától értetődő
paussi = szünet
pesiä = fészket rak, fészkel, tanyázik
pose = cella, dutyi
püsüä = megtart, érvényes
pesue = alom /kölykök/, család, pereputty
pesä = fészek, góc, hajlék, közös vagyon
pääosa = főszerep, nagyrésze
poszt-ol
poszt-ol, pász-ta
foszt
passz-ol
pispus = keresgélés
pääsü = hozzájutás, belépés, út, kiszabadulás
2014. október 30.
1