Környezetközpontú irányítási

Rendszerek

MSZ EN ISO 14001, 14004

Környezetközpontú

vállalatirányítási rendszerek

(KIR)

• Egy vállalat, vagy vállalkozás azon tevékenységeinek kezelését, kézbentartását és javítását, melyek hatással vannak, vagy lehetnek a környezetre környezettudatos vállalatirányításnak nevezzük.

• A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) több, egymásra épülő, konkrét lépés sorozata, melyek segítségével elérhetjük azt az előre megfogalmazott célunkat, mely szerint megóvjuk azt a környezetet, ahol vállalatunk, vállalkozásunk tevékenykedik, amire hatással van, vagy lehet tevékenységünk. Juhász Cs. – Koczor T. /2002/: Környezetirányítási kézikönyv az agrárium

környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára.

• A KIR az általános vállalatirányítási

rendszer részeként szolgálja a szervezet

környezeti teljesítményének figyelését és

javítását.

• A KIR a környezettudatos vállalatirányítás

egyik eleme.

• KIR: mindazon tervezett és rendszeres

intézkedések, amelyek szükségesek

ahhoz, hogy a szervezet tevékenysége,

terméke, szolgáltatása a megadott

környezetvédelmi követelményeket

kielégítse és ezzel bizalmat keltsen a

szervezeten belül és kívül. Juhász Cs. – Koczor T. /2002/: Környezetirányítási kézikönyv az agrárium

környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára.

Mik lehetnek a gazdasági

tevékenység környezetre gyakorolt

hatásai? • Gyártó tevékenység nem végezhető anélkül, hogy

nyersanyagokat vonnánk ki a természetből, vagy vizet, energiát használnánk fel;

• A termeléshez kapcsolódó szolgáltatások, a beszállítás, a karbantartó tevékenységek, a szállítás, vagy a csomagolás mind befolyásolja környezetünk állapotát;

• Termékeink nagyobb része hasznos élettartamuk végén hulladékként végzik, de használatuk, és az ahhoz szükséges energiafogyasztás is gyakran hulladéktermeléssel, vagy szennyezés kibocsátással jár.

Forrás: KÖVET-INEM

Mi késztethet egy vállalatot arra,

hogy bevezesse és működtesse a

KIR-t?

• Az érdekelt felek véleménye, a nekik való

megfelelés jelenti a fő hajóerőt a KIR számára.

• Érdekelt fél: olyan személy vagy csoport, akit

vagy amelyet egy szervezet környezeti

teljesítménye érdekel vagy érint.

Vállalat

Külső érdekelt

felek

Befektetők,

biztosítók Hatóságok

Társadalom,

Civil

szervezetek

Beszállítók Vevők

Belső érdekelt

felek

Részvényesek Tulajdonosok Alkalmazottak

A környezetközpontú vállalatirányítás eszközeiként alkalmazhatjuk például az MSZ EN ISO 14001 és 14004 szabványokat vagy az EMAS-t.

Ezek az eszközök már most is hatalmas szerepet játszanak a hazai és a külföldi piacokon, egyre inkább kiegészítőivé válnak a kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak.

A KIR bevezetésének célja

• A harmadik fél által auditált és tanúsított ISO 14001 szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer fő célja nem lehet más, mint a tevékenység környezetre gyakorolt hatását kézben tartsa, s sajátos eszközeinek segítségével a szennyezést a lehető legkisebb szinten tartva folyamatos fejlődést érjen el a környezetvédelem területén.

• Ezen kívül azonban számos más piaci, gazdasági, etikai előnye van KIR alkalmazásának a termelés és a szolgáltatás területein egyaránt.

A KIR-rel járó előnyök

Forrás: KÖVET-INEM

A Környezeti Menedzsment Rendszer működtetése

az alábbi kedvező hatásokat eredményezi: •anyag és energia felhasználás csökkenése,

•szennyezőanyag kibocsátás csökkenése,

•hulladék keletkezés csökkenése,

•veszélyes anyagok felhasználásának csökkenése,

•veszélyes hulladékok keletkezésének csökkenése,

•hulladékok újrafelhasználás javulása,

•a költségek csökkenésével a gazdasági eredmény növekszik,

•környezetbiztos üzemeltetés feltételeinek kialakulása (kockázatcsökkenés),

•környezetért viselt felelősségek egyértelmű meghatározása,

•a cég társadalmi, közösségi és piaci megítélésének javulása,

•új belföldi és külföldi piacok megtartása, megszerzése, illetve bővítése a szervezet imázsának növekedésével ,

•a tanúsítás bizalmat kelt az érdekelt felekben,

•megmutatja a szervezet elkötelezettségét,

•tartalmazza az állandó javítás folyamatát.

Ezekkel segít fenntartani és javítani a környezet minőségét és

hozzájárul az emberek egészségének megóvásához.

A Környezeti Menedzsment Rendszer működtetésének hátrányai: •a működtetés munkaráfordításai

•a működtetés költségráfordításai

A környezetközpontú irányítási

rendszerek működési elve (PDCA)

Deming kör

Forrás: KÖVET-INEM

A környezeti

menedzsmentrendszer elemei

Valkó L. (2001): Környezetgazdaságtan. KvVM – VITUKI Kht.

A KIR megvalósításának

alapelvei

• A KIR a szervezet legmagasabb prioritásai

közé tartozik

• Meg kell teremteni a belső és külső

érintettekkel a kommunikációt

• Azonosítani kell a környezeti tényezőket

és a vonatkozó törvényi követelményeket

• Elkötelezetté kell tenni a vezetőséget és az

alkalmazottakat, meg kell határozni a

felelősségeket, biztosítani kell az

elszámoltathatóságot

• A termékek és szolgáltatások azok egész

élettartamán keresztül történő

környezettudatos tervezése

• Meg kell határozni a környezeti célok és

feladatok elérésének folyamatát

• Gondoskodni kell a megfelelő forrásokról,

bele értve az oktatást

• Értékelni kell a szervezet környezeti

teljesítményét összhangban a politikában

lefektetettekkel

• A szerződéses partnerek támogatása a

KIR létrehozásában

• Létre kell hozni a belső auditok rendszerét

„A három lábú kisszék”

• A KIR 3 alappillére

– Jogszabályi megfelelés

– Szennyezés megelőzés

– Folyamatos fejlődés

ELKÖTELEZETTSÉG

Szerepelniük kell a környezeti politikában

ISO 14000 szabványcsalád

• www.iso.org

• www.tc207.org

• Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 207-

es Műszaki Bizottsága 1993. óta gondozza

a 14000-es szabványcsaládot (21

szabvány)

• ISO14001 követelményszabvány, a többi

iránymutatás

Szervezeti szabványok Termékszabványok

• ISO 14001 Környezetközpontú irányítási

rendszerek. Követelmények és alkalmazási

irányelvek

• ISO 14004 Környezetközpontú irányítási

rendszerek. Az elvek, a rendszerek és a

megvalósítást segítő módszerek általános

irányelvei

• ISO19011 Útmutató minőségirányítási és/vagy

környezetközpontú irányítási rendszerek

auditjához

• ISO 14020 sorozat Környezetvédelmi címkézés

• ISO 14040 sorozat Életciklus-elemzés (LCA)

• ISO 14031 Környezeti teljesítményértékelés

• ISO 14064 Üvegházhatású gázok elszámolása

• ISO 14063 Környezeti kommunikáció

Az ISO 14001:2004 JELLEMZŐI • rendszerszabvány

• nem kötelező érvényű

• alkalmazható bármely szervezetre

• biztosítja egy integrált irányítási rendszer kialakítását és fenntartását

• objektív módon auditálható

• segíti a vállalkozást az üzleti kiválóság demonstrálásában

Az ISO 14001 szabvány a KIR követelményeit tartalmazza, keretet ad

a szervezet számára tevékenységei, termelése és szolgáltatásai környezeti

hatásainak felügyeletéhez és környezeti teljesítményének folyamatos

fejlesztéséhez. Az ISO 14004 útmutató a KIR elemeihez és bevezetéséhez.

Alkalmazási területek

Az ISO 14001 nemzetközi szabványt bármely szervezet alkalmazhatja, amely elhatározza, hogy:

• Környezetközpontú irányítási rendszert kíván bevezetni, fenntartani és tökéletesíteni;

• Meg akar bizonyosodni környezeti politikájának teljesüléséről;

• Igazolni fogja a teljesülést mások számára;

• Kérni fogja környezetközpontú irányítási rendszerének külső szervezet által való tanúsítását, vagy regisztrálását;

• Saját döntése alapján ki fogja elégíteni ennek a nemzetközi szabványnak a követelményeit, és erről önmaga tesz nyilatkozatot

Az MSZ EN ISO 14001: 2004 szabvány tartalma • 1. Tárgy

• 2. Rendelkező hivatkozások

• 3. Fogalom meghatározások

• 4. A környezetmenedzsment rendszer követelményei

• 4.1. Általános követelmények

• 4.2. Környezeti politika

• 4.3. Tervezés

• 4.3.1. Környezeti tényezők

• 4.3.2. Jogi és egyéb követelmények

• 4.3.3. Célok és előirányzatok

• 4.3.4. Környezetmenedzsment program(ok)

• 4.4. Megvalósítás és működés

• 4.4.1. Szervezeti felépítés és felelősség

• 4.4.2. Képzés, tudatosság és kompetencia

• 4.4.3. Kommunikáció

• 4.4.4. A környezetmenedzsment rendszer dokumentációja

• 4.4.5. A dokumentáció kezelése

• 4.4.6. A működés szabályozása

• 4.4.7. Felkészülés és reagálás vészhelyzetre

• 4.5. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység

• 4.5.1. Figyelemmel kisérés és mérés

• 4.5.2. Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység

• 4.5.3. Feljegyzések

• 4.5.4. A környezetmendzsment rendszer auditja

• 4.6. Vezetőségi átvizsgálás

• A Melléklet: Útmutató a követelmények használatához

• B Melléklet: Kapcsolat az ISO 14001 és az ISO 9001 között

• C Melléklet: Irodalomjegyzék

4.1. Általános követelmények

• Az ISO 14001 szabvány tömören fogalmaz

az általános követelményeket illetően: a

szervezet alakítson ki, dokumentáljon,

vezessen be, tartson fenn egy

környezetközpontú irányítási rendszert a

szabvány követelményeinek megfelelően,

és határozza meg, hogy miképp teljesíti a

szabvány követelményekeit. A szervezet

határozza meg és dokumentálja

környezetközpontú irányítási

rendszerének alkalmazási területét (MSZ

EN ISO 14001).

4.2. Környezeti politika

A felső vezetőség határozza meg a szervezet környezeti politikáját és biztosítsa, hogy az:

• Megfeleljen a szervezet tevékenysége, termékei és szolgáltatásai jellegének, fajtáinak és környezeti hatásainak;

• Tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megelőzésére;

• Tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket;

• Adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazására és felülvizsgálatára;

• Legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal;

• Legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára.

Környezeti politika pl.

• http://www.drv.hu/drv/drv.head.page?nodeid=94

• https://audi.hu/hu/csr/kornyezetvedelem/kornyezetvedelmi_

politika/

• http://www.eon-

hungaria.com/szerepvallalas/tarsadalmifelelossegvallalas/k

ornyezetunk

• http://www.brother.hu/s_page/890360/s_name/kornyezetipol

itika/s_element/4156940

• http://www.richter.hu/HU/Documents/T%C3%A1rsadalmi%2

0szerepv%C3%A1llal%C3%A1s/Kornyezetvedelmi_Politika.

pdf

• http://www.kvrt.hu/article/2010/kornyezeti_politika/

• http://www.chemetall.hu/kor.pdf

• http://www.telekom.hu/static/sw/download/Magyar_Telekom

_kornyezetvedelmi_politika.pdf

4.3. Tervezés • A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárásokat,

amelyek kimutatják tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak azokat a környezeti szempontjait, amelyeket a szervezet be tud vonni ellenőrzési körébe, és amelyekre nézve elvárható, hogy a szervezet ezeket befolyásolni tudja; majd a szervezet ezen eljárások segítségével állapítsa meg, hogy mely tényezőknek van, vagy lehet jelentős befolyásuk a környezetre. A szervezet biztosítsa, hogy a környezeti célok kitűzésekor figyelembe vegyék a jelentős befolyásokkal kapcsolatos tényezőket.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárást, amelynek segítségével felderíthetők és megismerhetők legyenek a jogi és a szervezet által vállalt olyan egyéb követelmények, amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek, vagy szolgáltatásainak környezeti tényezőire vonatkoznak.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn dokumentált környezeti célokat és előirányzatokat a szervezet minden egyes funkciója és szintje számára.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn programokat, céljainak és előirányzatainak eléréséhez. Ez tartalmazza a felelősségek meghatározását, azokat az eszközöket és időbeli kereteket, amelyek útján ezek elérhetők.

4.3.1. Környezeti tényezők

• A szervezetnek olyan módszereket

kell használnia, amivel a hatások

azonosíthatók

• Azokat a tényezőket figyelembe kell

venni, amelyeknek jelentős hatásuk

van a KIR fejlesztésénél,

megvalósításánál

• Az információk naprakészek

legyenek

Definíciók (ISO 14001) • 3.5. környezet

A szervezet közvetlen környezete, amelyben az

működik, beleértve a levegőt, a vizet, a földterületet, a

természeti erőforrásokat, a növény- és állatvilágot, az

embereket és ezek kölcsönös kapcsolatait.

• 3.6. környezeti tényező

Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek

vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely

kölcsönhatásba kerülhet a környezettel. OK

• 3.7. környezeti hatás

A környezetben végbemenő mindennemű változás -

akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy

részben a szervezet környezeti tényezőitől származik.

OKOZAT

Tényező: füstgáz kibocsátás

Hatás: légszennyezés

Szennyvíztisztító

Tényező: szennyvíz kibocsátás

Hatás: vízterhelés

Tényezők azonosítása

• 1. lépés taem felállítása, ki miért

felelős

• 2. lépés minden környezeti tényező

azonosítása (amikre a szervezet

befolyással lehet)

• 3. lépés a hatások jelentőségének

meghatározása (eljárás alapján)

Végeredmény:

tényezők és hatások mátrixa

Tényezők csoportosítása • Működési állapot szerint

– üzemszerű

– nem üzemszerű

– vészhelyzet

• Jellege szerint

– input

– output

• Időben

– múlt

– jelen

– jövő

• A szervezet ellenőrzése szempontjából

– közvetlen

– közvetett

Hatásregiszter Tevékenység Tényező Hatás

Input üzemszerű

nem üzemszerű

vészhelyzet

Output üzemszerű

nem üzemszerű

vészhelyzet

múlt -

Jövő (tervezett) *

Tevékenység

„Mit csinálunk?”

Tényező

„Hogyan kerül

kölcsönhatásba a

környezettel?”

Hatás

„Környezet

megváltoztatása”

Olajtüzelésű kazán

működtetése

Fűtőolaj felhasználása Nem megújuló erőforrások

kihasználása

Mit tekintünk jelentős

tényezőnek? • Környezeti tényező fogalmában

• Megjegyzés: Jelentős környezeti tényező,

amelynek környezeti hatása jelentős, vagy

azzá válhat.

• A jelentőség értékelésére a szervezet

eljárást dolgoz ki.

• Kritériumrendszer, döntésfa,

kockázatelemzés

• Az összes jelentős tényezőt kezelni kell.

Cél meghatározása Működés szabályozása

4.3.2. Jogszabályi és egyéb

követelmények

Információ

összegyűjtése,

folyamatos

frissítése

Regiszter

4.3.3. Célok és előirányzatok

• A célok meghatározásánál a

szervezetnek figyelembe kell vennie:

– Jogi és egyéb környezeti

követelményeket

– Jelentős környezeti tényezőket

– Technológiai lehetőségeket

– Pénzügyi, működési és üzleti

követelményeket

– Harmadik fél elvárásait

Programok

Környezeti programok

• A célok elérésének eszköze

• Minden célhoz programot kell

rendelni. Tartalmazza a határidőt, a

felelős csoportot, a jelentési

követelményt, stb.

• A környezeti politikában foglaltak így

átkerülnek a gyakorlatba.

4.4. Megvalósítás és működés Meg kell határozni, és dokumentálni kell a felelősségi és hatásköröket

úgy, hogy:

• Biztosítva legyen a KIR követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelően;

• Készüljenek jelentések a KIR eredményeiről a felső vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a környezetközpontú irányítás tökéletesítéséhez.

A szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek - a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak. A szervezet tervezze meg ezeket a tevékenységeket, beleértve ezek további fenntartását, hogy biztosítani tudja ezek végrehajtását az előírt feltételek között. Ennek érdekében:

• Hozzon létre és tartson fenn dokumentált eljárásokat olyan esetekre, amelyekben az ilyen eljárások hiánya eltérést okozhat a környezeti politikától, a céloktól és az előirányzatoktól;

• Írjon elő működtetési kritériumokat az eljárásokban;

• Hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások meghatározható jelentős környezeti tényezőire nézve, és közölje a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és a vállalkozókkal.

4.4.1. Erőforrások, szerepek,

felelősségek és hatáskörök

• Emberi erőforrások

• Műszaki-, pénzügyi erőforrások • Ki kell jelölni a KIR vezetőt (vezetőségi tag,

feladat- és hatáskör, felelősség)

• A KIR működtetésének személyi feltételeit meg

kell teremteni, szakképzettség (környezetvédelmi

megbízott)

• Pénzügyi erőforrások biztosítása

• Minden dolgozóval meg kell ismertetni a rá

vonatkozó feladatokat, felelősségi köröket

Mit fog keresni az auditor? szervezeti ábra,

munkaköri leírások, KIR vezető szakképzettsége

4.4.2. Felkészültség, képzés és

tudatosság

• Minden alkalmazott az érintettsége

függvényében legyen felkészült a

KIR-rel kapcsolatos szerepével

• Képzési tervet kell készíteni

• Évente legalább 1x oktatás, azt

dokumentálni kell, jelenléti ív,

oktatási napló

• Oktatások típusai: osztálytermi (ea.,

interaktív), web, terepi bejárás,

munkaértekezlet, intranet

Mivel kell tisztában lennie

minden alkalmazottnak?

• Környezeti politika, KIR jelentősége

• Jelentős környezeti tényezők, a

munkájukból eredő környezeti

hatások

• Szerepük és felelősségük a KIR

sikerében, követelményei

teljesítésében

• Az előírt eljárásoktól való eltérés

lehetséges következményei

4.4.3. Kommunikáció

Környezeti jelentés

4.4.4. Dokumentáció

A dokumentációs piramis (Kósi és Valkó, 2006)

Eljárás, utasítás, szabályozás

ELŐÍRÓ JELLEGŰ DOK.

Feljegyzés, bizonylat,

jegyzőkönyv

IGAZOLÓ JELLEGŰ DOK.

• Az ISO 14001 szabvány nem követeli meg a

kézikönyv meglétét.

• A dokumentáció a KIR leképezése.

• Mit kereshet az auditor?

– Környezeti politika

– Célok

– Eljárások, tényezők, jogszabályok regiszterei

– Munkaköri leírások

– Oktatási naplók

– Jelentős tényezőkhöz kapcsolódó eljárások pl.

hulladékkezelési szabályzat, szennyvízkezelési

technológiai utasítás, vészhelyzeti utasítás

– Feljegyzések

– Monitoring, mérési jegyzőkönyvek

– Belső audit jelentés

– Vezetőségi felülvizsgálati dokumentáció

4.4.5. Dokumentumok kezelése

• A dokumentum megfelelőségének

jóváhagyása a kiadás előtt

• A dokumentum átvizsgálása,

naprakésszé tétele és újbóli

jóváhagyása

• Gondoskodni kell arról, hogy a

dokumentumok megfelelő változata

álljon rendelkezésre

• A dokumentumok olvashatók és

azonosíthatók legyenek

4.4.6. A működés szabályozása

• Azonosítani kell azokat a műveleteket,

tevékenységeket, amik a jelentős környezeti

tényezőkkel kapcsolatosak.

• Ki kell dolgozni eljárásokat azokra az esetekre,

amikor az eljárás hiánya eltérést okozhat a

politikában, célokban megfogalmazottaktól.

• Az eljárásokban meg kell adni a működési

kritériumokat.

• Eljárásokat kell kidolgozni a szervezet által

használt javak és szolgáltatások környezeti

hatásaira nézve is, és azokat a beszállítókkal,

alvállalkozókkal meg kell ismertetni.

4.4.7.Felkészültség és reagálás

vészhelyzetekre

• Eljárásokat kell kidolgozni a potenciális

vészhelyzetek feltárására, az ezekre való

reagálásra.

• A szervezet reagáljon a vészhelyzetekre, és

csökkentse a környezeti károkat.

• A szervezet időnként vizsgálja felül a

vészhelyzetekre és a reagálásra vonatkozó

eljárásokat.

• Időnként tesztelje azokat.

Mit fog megnézni az auditor? Havária-tervek, a

hatásregiszterben szerepelnek-e a vészhelyzetek,

mint tényezők, tesztelés jegyzőkönyvei

4.5. Ellenőrző és helyesbítő

tevékenység • A szervezet hozzon létre és tartson fenn dokumentált

eljárásokat mindazon műveletei és tevékenységének fő jellemzőinek rendszeres figyelésére és mérésére, amelyeknek jelentős hatása lehet a környezetre. Ez tartalmazza minden olyan információ feljegyzését, amelyből meg lehet ítélni a teljesítést, az érintett műveletek szabályozottságát és a szervezet céljainak és előirányzatainak teljesülését.

• A szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékesség körének meghatározására: a nem-megfelelőség kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért.

• A szervezet hajtson végre minden, a helyesbítő és megelőző tevékenységből eredő változást, és ezeket vezesse be a dokumentált eljárásokba.

4.5.1. Figyelemmel kísérés és

mérés

• A jelentős hatással bíró tényezők

folyamatos monitorozása, erre

eljárás készül, ami tartalmazza a

teljesítmény figyelemmel kísérését, a

céloknak való megfelelőséget.

• A méréseket kalibrált és akkreditált

cég által hitelesített eszközökkel kell

végezni. Ezeket karban kell tartani,

amiről feljegyzések készülnek.

4.5.2. A megfelelőség értékelése

• A szervezet időszakosan értékeli a

jogszabályi megfelelést, ezekről

feljegyzéseket készít

• Az egyéb követelményeknek való

megfelelést szintén ellenőrizni kell.

4.5.3. Nemmegfelelőség,

helyesbítő tevékenység és

megelőző tevékenység

• Eljárások:

– Nemmegfelelőség azonosítására és

kijavítására

– Nemmegfelelőség kivizsgálására, az

okok meghatározására

– Megelőző tevékenységre

• A javításokat dokumentálni kell.

4.5.4. Feljegyzések

Auditornak ----------------BIZONYÍTÉK

4.5.5. Belső audit • Megfelel-e a KIR tervezett

intézkedéseinek?

• Megfelel-e a szabvány követelményeinek?

• Megfelelő-e a rendszer bevezetése és

fenntartása?

• Információt szolgáltat a felső vezetésnek.

• Tervezés

– Bemenet: követelmények (ISO 14001),

jogszabályok, tev., folyamat, működés,

tényezők

– Kimenet: auditprogram (KIR vezető)

• Előkészítés

– Bemenet: dok. Átvizsgálása, szabvány,

vonatkozó eljárások, vonatkozó

jogszabályok

– Kimenet: check list a tev.-re, időpont

(belső auditor)

• Megvalósítás

– Bemenet: elbeszélgetés, megfigyelés,

eljárások áttekintése, feljegyzések

értékelése

– Kimenet: tárgyi bizonyítékokra lapozott

megfigyelések, nemmegfelelőségek,

kockázatok azonosítása, fejlesztési

lehetőségek

• Utógondozás

– Bemenet: az auditált tev., módszer,

megállapítások, követelmények

– Kimenet: Jelentés, nemmegfelelőségek,

észrevételek, javítás

4.6. Vezetői átvizsgálás

• A szervezet felső vezetősége az általa meghatározandó időközökben vizsgálja át a környezetközpontú irányítási rendszert, hogy biztosítsa ennek folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatásosságát. A vezetőségi átvizsgálás folyamata biztosítsa azt, hogy legyen elegendő információ összegyűjtve ahhoz, hogy a vezetőség elvégezhesse a kiértékelést. Az átvizsgálást dokumentálni kell.

• A vezetőségi átvizsgálás tekintse át a politikában, a célokban és a KIR egyéb elemeiben az audit eredményeinek, a változó követelményeknek és a folyamatos javítás iránti elkötelezettségnek tükrében esetleg szükségessé vált változtatásokat.

Környezeti menedzsment rendszer modell

http://www.uti.bme.hu/data/segedanyag/18/2005vgti_iieajegyzet.pdf

A rendszer kiépítésének folyamata (Bodroghelyi Csaba KÖVET 1997)

1. Környezettanulmány, állapotfelmérés

A sikeres rendszer kialakítás első fázisa meghatározni a vállalat aktuális helyzetét, környezettanulmányt készíteni a cég jelenlegi viszonyáról környezetéhez.

• A környezet felmérése az ISO 14001 szabvány szempontjai alapján

• A telephely (telephelyek) felmérése

• A felmérés eredményeinek strukturálása

• A környezeti politika kidolgozása a vállalat aktuális helyzetének megfelelően

• Feladatterv kialakítása a rendszer bevezetésére, összhangban a környezeti politikával

2. Környezetvédelmi megbízott

Az ISO 14001 nemzetközi szabvány bevezetéséhez nélkülözhetetlen egy, a felső vezetés által kijelölt Környezetvédelmi Megbízott, akinek feladata, hogy kézben tartsa, koordinálja a rendszer kialakításának menetét, és folyamatosan jelentse a program állását a menedzsment felé.

A Környezetvédelmi Megbízottnak minimálisan szabványismerettel és megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie feladatai sikeres ellátására.

3. Környezetirányítási rendszer megvalósítása

Miután a vállalat elhatározta a KIR létrehozását és bevezetését, a feladatok végrehajtására munkacsoportot kell létrehoznia, mellyel kapcsolatos feladatok a következők:

• Munkacsoport(ok) kijelölése és céljaik meghatározása

• A csoport(ok) motiválása a megfogalmazott célok elérése érdekében

• Az ISO 14001 nemzetközi szabvány elemeinek létrehozása, követelményeinek való megfelelés elérése

• Az elért eredmények értékelése és a feladatok újrafogalmazása

A dokumentáció és a szabályozások létrehozásánál a legtöbb felkészítő és tanúsító cég munkamódszere a következő:

• Eljárások, utasítások vázlatának létrehozása, javaslatok kidolgozása a jelenlegi szabályzat módosítására, átdolgozására;

• Eljárások, utasítások végleges formába öntése team-munkában, a folyamatgazdák vezetésével;

• Szakmai átvizsgálás;

• Vezetőségi jóváhagyás

4. Felülvizsgálatok, tanúsítás

Mielőtt a vállalat kérné egy harmadik fél által végzett ISO 14001 szerinti tanúsítás végrehajtását, egy ún. belső auditot kell végeznie annak megállapítására, hogy bevezetésre kerülő környezetirányítási rendszer mennyiben felel meg a nemzetközi szabvány által támasztott követelményrendszernek.

Ennek megvalósítására belső auditorokat kell képezniük, akik elősegítik a vállalat felkészítését a tanúsításra. E képzésnek a következőkre kell kiterjedniük:

• A belső audit különböző fázisainak végrehajtása;

• Az auditor és az auditált személy közötti kapcsolat kialakítására;

• Az MSZ EN ISO 14001 követelményeire;

• Egy belső környezetvédelmi auditori minősítő rendszer és a környezetvédelmi auditprogram irányítására.

Amennyiben a belső audit során túl nagy az eltérés a szabvány követelményeitől, akkor a megfelelő szint elérését tanácsadó, felkészítő cég segítségét kérve javasolt elérni.

5. Képzés, oktatás

Annak érdekében, hogy a dolgozók a vállalati környezetirányítási rendszerrel kapcsolatosan megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek, szintentartó, ismétlő, a környezeti problémák iránti fogékonyságot növelő oktatásokat kell tartani. Ezen képzések gyakoriságát és hosszát a vállalat speciális igényei határozzák meg.

6. Környezeti célkitűzések

Olyan célkitűzéseket kell a felső vezetésnek megfogalmazni, melyekből egyértelművé válik a dolgozók, a piaci partnerek és a tanúsító szervezet felé is, hogy ISO 14001 szerinti rendszerük működését nemcsak fenntartani, de fokozatosan fejleszteni is kívánják:

• A célként kitűzött környezeti teljesítmény elérése és folyamatos fejlesztése;

• A környezetirányítási rendszer folytonosságának biztosítása;

• Biztosítani, hogy a vállalat folyamatosan tartsa a nemzetközi szabványok által támasztott követelményeket.

MSZ EN ISO 14004 ALAPELVEK

1. Alapelv: elkötelezettség és politika

A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítsa

elkötelezettségét KIR -e iránt.

2. Alapelv: tervezés

A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához.

3. Alapelv: bevezetés

A rendszer hatékony bevezetése érdekében a szervezet fejlessze ki

azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a

környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok

eléréséhez szükségesek.

4. Alapelv: mérés és értékelés

A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti

teljesítést.

5. Alapelv: átvizsgálás és javítás

A szervezet vizsgálja át és folyamatosan javítsa környezetmenedzsment

rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak.

A szervezet minden dolgozója érezzen felelősséget a környezeti

jellemzők javításáért.

Tanúsítás lépései az SGS Hungária

Kft.-nél

1. Felkészülés a tanúsításra

A tanúsító a vállalati szakértőkkel folytatott megbeszéléseken részletesen megismerkedik a vállalat tevékenységeivel, valamint tájékozódik arról, hogy a KIR megfelelő szinten van-e. Kérdőív kitöltése révén összegyűjtik a legalapvetőbb adatokat a vállalat tevékenységeiről, valamint azok környezeti hatásáról. Az tanúsítást végző cég a rendelkezésre álló adatok alapján kidolgozza tanúsítási ajánlatát.

Kezdeti audit

A tanúsítási eljárás az ún. kezdeti audittal indul, amely során az SGS szakértői felmérik és meghatározzák , hogy az KIR elérte-e már a tanúsíthatóság szintjét. A kezdeti audit szolgál alapul a tanúsítási audit pontos időszükségletének és költségeinek meghatározásához.

2. Tanúsítás, rendszeres felülvizsgálat

A tanúsítási eljárás ezen szakaszában történik a rendszerhez tartozó dokumentumok átvizsgálása, a tanúsítási audit, valamint a felülvizsgálati auditok.

A dokumentáció vizsgálata

A tanúsítást végző cég megvizsgálja az ügyfél által fenntartott rendszer dokumentációját abból a szempontból, hogy a szabványnak megfelel-e. Ehhez az ügyfélnek rendelkezésre kell bocsátania az SGS által kért iratokat. Bármely, az SGS által feltárt szabványtól való eltérést ki kell javítani egy adott határidőig.

Tanúsítási audit

Az SGS összeveti a dokumentációban leírt környezetvédelmi irányítási rendszert a vállalati gyakorlattal. Kitüntetett figyelmet szentel a leírt rendszer gyakorlati működésének és a környezetvédelmi irányítási rendszer teljesítményének, a dokumentációban megfogalmazott célokkal összefüggésben.

Sikeres tanúsítási auditot követően az ügyfél három évig érvényes tanúsítványt kap.

Felülvizsgálati audit

A tanúsítvány három évig marad érvényben, ha a vállalat sikeresen szerepel az időszakos felülvizsgálati auditokon. A megfelelés feltétele, hogy nyilvánvalóvá váljék, hogy a KIR-rel javult a környezetvédelmi teljesítmény (gyakorlat), és hogy a leírt módszerek, illetve eljárások szerint dolgoznak.

3. A tanúsítvány megújítása

A tanúsítvány érvényessége minden három évben meghosszabbítható, ha a vállalat sikerrel teljesíti az újabb tanúsítási auditot. A megújítást követően felülvizsgálati auditok továbbra is szükségesek.

A tanúsítvány visszavonása

A tanúsítvány érvényessége lejár, ha a vállalat nem gondoskodik az érvényesség meghosszabbításáról, vagy a tevékenységet szüneteltetik azon a helyen, amelyre a tanúsítvány szól, vagy a tanúsítványt nem megfelelően alkalmazzák.

A Dreher Sörgyárak Rt. SGS által

kiadott tanúsítványai

A TANÚSÍTÓ SZERVEZETEKRE

VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

(AKKREDITÁLÁS) • A különböző irányítási rendszerek tanúsítását

vállaló cégeknek akkreditáltatniuk kell tevékenységüket.

• Az európai szabványosítás nemzetközi szervezete kidolgozta az EN 45012 sz. szabványt, amely a "Minőségügyi rendszerek tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek"-et tartalmazza.

• Többek között követelményeket támaszt a tanúsító testület adminisztratív és szervezeti felépítésével szemben, kötelezővé teszi a személyzet rendszeres képzését, valamint a dokumentáció és a változások ellenőrzését, és részletes utasításokat ad a tanúsítási és felügyeleti eljárásra vonatkozóan. Mindezeket az akkreditáló szervezet időszakosan ellenőrzi.

Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom:

Csutora M. – Kerekes S. /2004/: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei. KJK Kerszöv

Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest

Juhász Cs. – Koczor T. /2002/: Környezetirányítási kézikönyv az agrárium

környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó

Ház, Budapest

Kósi K. – Valkó L. (Szerk.) /2006/: Környezetmenedzsment. BME GTK - Typotex Kiadó,

Budapest

KÖVET-INEM /2000/: Miért és hogyan foglalkozzunk a környezetvédelemmel

vállalatunknál? A környezettudatos vállalatirányításról és az ISO 14001-ről egyszerűen.

KÖVET, Budapest

MSZ EN ISO 14001 szabvány szövege

Tóth G. /2007/: A Valóban Felelős Vállalat. A fenntarthatatlan fejlődésről, a vállalatok

társadalmi felelősségének (CSR) eszközeiről és a mélyebb stratégiai megközelítésről.

KÖVET, Budapest: 35. (http://www.otlethid.hu/dokumentum/VFV.pdf)

Valkó L. – Kósi K. – Herczeg M. /2001/: Környezetmenedzsment (Tanári kézikönyv).

Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest