kultÚra 2001. jÚnius 9., szombat a szép...
TRANSCRIPT
N É P S Z A B A D S Á G K U L T Ú R A 2 0 0 1 . J Ú N I U S 9. , S Z O M B A T 9
A Szép magyar könyv verseny díjazottjai
A szokásos érzékenységek nélkülTörténészkonferencia Jeruzsálemben
A hivatalos meghívón a metszet Rudolf Habsburg-trónörököst ábrázolja, amint Jeruzsálem kapujában a kivándorolt magyar zsidók fogadják
MTI-JELENTÉS
A 72. ünnepi könyvhét nyitónapján adták át a Szép magyar könyv 2000 pályázat elismeréseit és a különdíjakat csütörtökön Budapesten, a Károlyi Palota Kulturális Központban.
Mádl Ferenc köztársasági elnök kü- löndíját a Nagy Képes Millenniumi Hadtörténet című, az Aquila és a Rubicon kiadó gondozásában napvilágot látott kötet kapta. Orbán Viktor miniszterelnök különdíját a Magyarok az olimpiai játékokon 1896-2000 (IQ Press Lapkiadó) könyv nyerte el. Demszky Gábor főpolgármester elismerését, a Magyar Nemzeti Múzeum gondozta A márciusi ifjak nemzedéke című kiadvány érdemelte ki.
Az Antall József-emlékdíjat a Lukács evangéliuma hat magyar nyelvű fordításban, a Szent István Társulat és a Magyar Bibliatársulat kiadásában megjelent könyv kapta. A Nemzeti Kulturális Alapprogram különdíjában Esterházy Péter Harmónia Caelestis című, a Magvető Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv részesült. A Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány jutalmát, a Drótmesék a Matáv telefonos meseszolgálatának archívumából (Szabad Tér Kiadó) kötet érdemelte ki. A Tamás László tipográfusról elnevezett emlékdíjban a Krúdy ’s Chronicles (Krúdy-krónikák) című kiadvány borítótervezésért Kiss István részesült. A könyvet a CEU Press adta ki. Támogatók által felajánlott különdíját kapott a Fák és cserjék című (Műszaki Könyvkiadó); az írók, költők, gondolkodók sorozata (Magyar Könyvklub), valamint a Magyarország természeti kincsei (Officina ’96 Kiadó) című könyv. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hat alkotói különdíját ítélt oda. Könyvillusztrációért részesült az elismerésben Rékassy Eszter, Takács Ildikó, illetve a Szolnoki Metszőkor. Könyvborítóért és könyvtervezői teljesítményéért kapott díjat Hübner Teodó-
A Népszabadság több munkatársa is dedikálja műveit a könyvhét alkalmából. Pünkösd Árpád szombaton 10 és 12 óra között Szegeden a Dugonits téren, vasárnap pedig a fővárosban a Vörösmarty téren, 15 és 16 óra között, az Európa Kiadó sátránál dedikálja Rákosi bukása, száműzetése és halála című könyvét. Szombaton a Vörösmarty téren, három és négy óra között a Magyar Napló könyvsátorában dedikálja Ez az a föld című riportkö-
ra, Koronczi Endre, valamint Tóth Yoka Zsolt.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, valamint a Veszprém Városi Művelődési Központ látogatóinak szavazatai alapján közönségdíjas lett a Helikon Kiadó gondozta Királynék könyve című Estók János-kötet.
A főzsűri a gyermekkönyvek kategóriában a Szép magyar könyv 2000 díjat Ludwig Bechstein: Az elvarázsolt király- kisasszony című, a General Press Kiadó gondozta kötetnek ítélte oda.
A tankönyvek versenyében a díjjal Kropog Erzsébet-Mándics Dezső-Mol- nár Katalin szerzők jegyezte Fák és cserjék című könyvet ismerték el.
Az ismeretterjesztő kiadványok sorában díjjal jutalmazták a Fénnyel írott történelem (Helikon Kiadó), valamint Schiffer Miklós: Stílusról férfiaknak(Officina ’96 Kiadó) című könyvet. A tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában díjat kapott a Magyarok az olimpiai játékokon 1896-2000, A márciusi ifjak nemzedéke, valamint a Borda Antikvárium A Nyugat Kiadó története című könyv.
A szépirodalmi könyvek versenyében a díjat Esterházy Péter: Harmónia Caelestis című regénye kapta. A művészeti könyvek és albumok kategóriában Bánfalvi András: Ékszerdoboz című munkája lett az egyik díjazott, amely szerzői kiadásban jelent meg, valamint E. Csorba Csilla: Magyar fotográfusnők című, az Enciklopédia Kiadó gondozta könyv. A bibliofil és speciális kiadványok közül a díjat a Lukács evangéliuma hat magyar nyelvű fordításban című kötet kapta.
Átadták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a minőségi könyvesboltok munkáját elismerő Her- mész-díjakat is. A kitüntetettek: a budapesti Libri Könyvpalota; a győri Kisfaludy Könyvesbolt; a siófoki Balaton Könyvesbolt; a soproni Berzsenyi Könyvesbolt és a budapesti Kódex Könyváruház. Az ünnepségen kiosztották a Bolyai János Alapítvány elismeréseit is.
tétét Kőváry E. Péter, aki a kilencvenes évek közepéig lapunk Békés megyei tudósítója volt. Ugyancsak szombaton a Vörösmarty téren, a Magyar Könyvklub sátrában délután kettő és három óra között látja el ajánlással A Krokodilfa című regényét Szigethy András. Bacher Ivánnal, Az elhagyott falu című kötet szerzőjével vasárnap három és négy óra között találkozhatnak az olvasók az Andrássy úti írók Boltjában.
Aktuálpolitikai áthallásoktól mentesen, a „szokásos érzékenységek” nélkül zajlott le a múlt héten Jeruzsálemben a magyar, izraeli és amerikai történészek, kutatók részvételével megrendezett konfe- * rencia. A tanácskozás első része Magyarország és a Szentföld, a második, időben • és terjedelemben is hosszabb, részletezőbb része pedig a magyar zsidóságnak a XIX. és XX. századforduló társadalmi, politikai, gazdasági és kultúrtörténeti szerepével foglalkozott.
— A jeruzsálemi konferencia egyik fontos eredménye az volt, hogy tudományos tárgyilagossággal, ideológiai hátsó szándéktól mentesen vitattuk meg a zsidóság szerepét az össztársadalmi magyar fejlődés tükrében. A tényszerű alapkutatások alapján ma már „áthallások” nélkül lehet ebben a közegben ezekről a kérdésekről beszélni - nyilatkozta lapunknak a konferencia után annak egyik fő szervezője, Pók Attila, az MTA Történettudományi Intézetének helyettes igazgatója.
Á tanácskozás első része főként a késő középkori és a kora újkori időszakkal, ezenbelül a szentföldi magyar utazókkal is foglalkozott. Az első rész egyik legnagyobb figyelmet keltő előadását Michael K. Silber, a jeruzsálemi Héber Egyetem - egyébként Debrecenben született magyar származású — fiatal történésze tartotta a magyar zsidók által Palesztinában alapított első cionista településről. Silber új elméletét fejtette ki, azt, hogy lényegében már Theodor Herzl előtt - aki modern zsidó nemzetállamban gondolkodott - a magyar ortodox zsidók jóvoltából az 1860-1870-es években egy premodern, vagyis modernség előtti zsidó nemzetfogalom is kialakulóban volt.
De a konferencián több más sztereotípiát is felülbíráltak. Így többek között felvetődött a magyar zsidó emancipációs törvények (1867 és 1895) körüli parlamenti viták kérdése Prepuk Anikó történész (Debreceni Egyetem) előadásában. Az magyar sajátosság volt ugyanis - állapították meg a vita során —, hogy a zsidók befogadásáról, más európai országoktól eltérően, két egymást követő törvény is született, de erre — legalábbis Silber szerint — azért volt szükség, mert valójában nem történt meg ez az emancipáció. És nem lehet állítani azt sem, vitatták többen, hogy a cionizmust a magyar zsidóság (a századfordulón) egyöntetűen elutasította, annak ellenére sem, hogy Szabolcsi Miksáról, a neves íróról és szerkesztőről szóló előadásában Haraszti György történész ezt a tételt számtalan idézettel támasztotta alá. Szabolcsival, tehát az abszolút nemzeti azonosulás képviselőjével szemben pedig egy másik jelenséget, típust mutatott be a Palesztinába kivándorolt Patai Józsefről, a Múlt és Jövő folyóirat cionista alapítójáról kifejtett gondolataiban Kőbányai János.
Történeti-szociológiai kérdésekkel foglalkozott Karády Viktor, a jelenleg a budapesti CEU-n is tanító párizsi egyetemi tanár, aki a bűnözés különböző kategóriáiról, ezenbelül arról beszélt, hogy az erőszakos bűncselekményekben mennyire alacsony a zsidók része
sedése, de az intellektuális bűncselekményekkel kapcsolatosan ugyanez már nem mondható el. Nyelvészeti példákat hozva azonban többen arra utaltak, hogy az alvilági, bűnözési argóban igen sok a jiddis vagy héber (pl. a haver) jövevényszó. Ugyanakkor - Karády szerint - a magyarban és más nyelvekben is a stigmatizált kisebbségektől vagy idegenektől kölcsönözték a bűnözési szókincs egy részét. Hajdú Tibor történész előadása a Monarchia hadseregével és azzal foglalkozott, hogy milyen érvényesülési lehetőségei voltak a zsidóknak e hadsereg tisztikarában. A kulturális és politikai identitás kérdéseiről
tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást Litván György történész, aki többek között arról beszélt, hogy „az asszimiláció folyamatában a századfordulón az irodalomban például hogyan hatottak egymásra a zsidó szerkesztők és nem zsidó írók. A Nyugat folyóiratnál hogyan nőttek ki a zsidó írók közül azok, akik a magyar nyelv tökéletes birtoklásával és művészi kezelésével a legmagasabb szintű irodalomhoz jutottak el.” Litván szerint a zsidó írók a
magyar kultúra elválaszthatatlan részei, „ahogy nem lehet Bródy Sándort, Karinthy Frigyest, Füst Milánt, Molnár Ferencet sem kiiktatni a magyar irodalomból”. Litván előadásában Ady vágyálmát idézte, miszerint a „magyar és zsidó összeolvadása egy új etnikumot eredményez, kihozva egymás jó, és kioltva egymás rossz tulajdonságait”. Litván továbbá a politikai liberalizmus és a politikai radikalizmus összefüggései kapcsán elemezte Vázsonyi Vilmos és Jászi Oszkár nézeteit. Jászi nagyon erősen bírálta azt a „magyar nacionalista ̂ zsidó magatartást”, amelyet szerinte Vázsonyi képviselt. - Az Apák - mondta Litván - még elfogadták, hogy a dzsentrik, a nemesi társadalom elfogadja, befogadja őket, az Apáknak ez megtiszteltetés volt, de a Jászi-féle radikális, szocialista értelmiségnek ez kevés volt, ők nem asszimilálódni, hanem teljes egyenlősé
get akartak, olyan új társadalmat, ahol nincs a vallásnak és a származásnak társadalmi jelentősége. Az asszimiláció gazdaságtörténeti vonatkozásait elemezte Kövér György, aki történészként a korszak osztrák-magyar banktörténetét dolgozta fel.
Végül a konferencia legérdekesebb vitája két történész, Yehuda Don izraeli gazdaságtörténész és Gyáni Gábor, a budapesti Történettudományi Intézet munkatársa, az ELTE tanára nézetei között zajlott. Yehuda Don gondolatait, miszerint a magyar modernizációban a zsidóság túlreprezentált szerepet játszik, Gyáni vitatja. Szerinte: „Tarthatatlan az úgynevezett kettős struktúrafelfogás, amely mereven szétválasztja a polgárosodás folyamatában a zsidó és a keresztény társadalmat. A magyar történetírásban az utóbbi évtizedekben meghatározó felfogásnak van ugyan részigazsága, de a magyar fejlődés valójában összetettebb.” Vagyis Gyáni szerint nem elfogadható a Szekfű Gyulától, illetve Erdei Ferenctől eredő, majd a marxista történetírás által is átvett alapképlet, miszerint a magyar modernizációban élesen szemben állt egymással az államhatalmat gyakorló, minden modern iránt érzéketlen dzsentri réteg és a modern vállalkozó zsidó polgárság. Gyáni szerint a „kettős szerkezetű társadalom” elméletet korábban mindig olyan időszakokban vették elő, amikor kiéleződött Magyarországon az antiszemitizmus. A marxista történetírás pedig a dzsentribírálatot vette át a századelő pamfletirodalmából. Gyáni szerint ezt ma már nem lehet elfogadni, hiszen az évek óta folyó empirikus kutatások bebizonyították, hogy a képlet sokkal bonyolultabb. Nevezetesen, hogy az új, felemelkedő polgárság - s ez összeurópai jelenség - úgy tagozódik be a rendszerbe, hogy messzemenően aláveti magát a régi rend törvényeinek, tehát átvesz nemesi szokásokat, nemessé teszi magát. Ez azonban kétoldalú folyamat, mivel nemcsak a zsidó nagypolgárság, a középosztály hasonul az arisztokráciához, a keresztény nemesi eredetű középosztályhoz, hanem fordítva is történik, tehát az elpolgáriasodik. Gyáni szerint ez olyan folyamat, amelyben nehéz az arányokat megállapítani.Jeruzsálem, 2001. június
Bőhm Ágnes
M 0 J t6 v lá U -ke litó ■ - .a jumusi számbólCsakhogy a Beregben nem vis maior okozta az árvizet, még csak nem is elhárítható elemi csapás, hanem szándékosan elmulasztott vízműépítés. A kormány gyalázatosán cserbenhagyta a Bereget - tehát nem „segítséget” kell adnia a bajban, hanem meg kell térítenie az általa okozott kárt. (Kun István: A vízáldozat Bereg) - Persze ha a felbujtó történetesen jelentős szereppel bírt a magyar lábtörlőimportban és az uborkaexportban, az más, ugye. Vagyis a képlopás, mely megrendítette a múzeumokat, tisztázatlan és lezáratlan történet, amelyben a bűncselekmény fő felelőse a jelek szerint simán megúszta. (Mravik László: Őrzők a strázsán) - ifj. Korsos Antal jogászportréi (I.) - Dalos György történelmi úti beszámolója Szahalinról - Tandori Dezső, Simor Ágnes, Köves István, Horváth Ferenc, Várady Szabolcs versei - Tódor János, Odze György kisprózái.
Munkatársaink dedikálnak
Tudományos tárgyilagossággal,
ideológiai hátsó szándéktól
mentesen vitattuk meg a zsidóság
szerepétaz össztársadalmi magyar fejlődés
tükrében.