kultusz és kultuszkutatás az orosz kultúrában
DESCRIPTION
Kultusz és kultuszkutatás az orosz kultúrában. A kultuszkutatás irányai. A retorikai-textuális vizsgálatok, A rítusok elemzése, Az olvasás- és a viszonyulásmód-kutatások, A kultuszokban megjelenő hatalom- és ideológia-konstrukciók kérdése, A (kultikus) múzealizáció folyamatának leírása - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Kultusz és kultuszkutatásaz orosz kultúrában
A kultuszkutatás irányai
1. A retorikai-textuális vizsgálatok,
2. A rítusok elemzése,
3. Az olvasás- és a viszonyulásmód-kutatások,
4. A kultuszokban megjelenő hatalom- és ideológia-konstrukciók kérdése,
5. A (kultikus) múzealizáció folyamatának leírása
KALAVSZKY ZSÓFIA: Az irodalmi kultuszkutatás lehetőségei az orosz kultúrakutatások perspektívájából: Az irodalmi kultuszkutatás a mai
Oroszországban.
A kultusz mint beállítódás bizonyos szellemi vagy anyagi értékek rajongó tisztelete ;
mint szokásrend szentnek tekintett helyek fölkereséséből, ereklyék gyűjtéséből, szövegek gondozásából, szent idők megünnepléséből, szertartásokon való részvételből;
mint nyelv-használat - olyan magasztaló kijelentésekben ölt testet, melyeket sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet.
/ Kultuszlélektani stádiumok egymásutánja és egymás mellett élése:
1. a beavatás ;
2. a mitizálódás ;
3. az intézményesülés ;
4. a bálványrombolás ;
5. a szekularizáció.
DÁVIDHÁZI PÉTER: Egy irodalmi kultusz megközelítése.
A kultusz megközelítései A kultusztörténeti korszakok
Szentpétervár mítosza
Pétervár mint az ideális (ember alkotta) város utópiája
A város mint szemiotikai mechanizmus
A város szemiotikájának két szférája:
• A város mint név
• A város mint tér
A város mint név
18. sz. eleje – kiinduló pont , az előtte lévő történelmi korszak „nem létezik”.
A „saját” hagyomány tagadása, ideális modellekkel való helyettesítése (az antikvitás mint modell) –15. – 16. századi előzményei (Rettegett Iván „származása”)
„Moszkva – harmadik Róma” eszme – vallási-politikai:
• translacio religionis (teokratikus aspektus)
• translatio imperii (ókori Róma Bizánc)
(Róma Konstantinápoly ) Novgorod Pétervár
Róma szakrális és politikai „öröksége”
„Szent Péter városa”Péter apostol – I. Péter égi patrónusa és az általa létrehozandó város névadója
Vatikán címere Szentpétervár címere
Szentpétervár mint „Paradise” („paradicsom”)és „szentföld” ( Moszkva „szentségének” megalázása: színházépület a Vörös téren)
A név olvasata
Sankt Petersburg (ném.) Szent Péter városa
Szent Péter városa
Szankt-Peterburg (apostol császár)
Péter szent városa
A hasonmásság jelensége Pétervár szimbolikájában:
Pétervár – Novgorod
Pétervár – Róma
Péter apostol – András apostol
Pétervár – új Moszkva
Pétervár – új Arhangelszk (patrónusa – Mihály arkangyal)
Pétervár „szentsége” – az államiság
Az „igazi” szakralitás (Pétervár) ≠„hamis” szakralitás (Moszkva = pápák Rómája)
A szakralitás orosz és egyetemes irányultsága (Szt. Alekszandr Nevszkij ereklyei – Szt. Péter-Pál Bazilika)
Szt. Péter-Pál Bazilika – Dalmáciai Izsák temploma = I. Péter égi patrónatusának megkettőzése
I. Péter és Pétervár kultuszának templomai1. Péter-Pál Bazilika (1703. 06.
29.)
2. Dalmáciai Izsák temploma(1707. 05. 30.)
3. Szent Háromság temploma(1710. 1703.05. 16.)
4. Vendégfogadó szt. Sámson temploma (1710.)
5. Angyali üdvözlet temploma (Alekszandr Nevszkij kolostor első temploma – 1710.)
I. Péter személyének szakrálizációja
Szt. Péter városa Nagy Péter városa
A kő szimbolikája
Fa-Oroszország / Moszkva ≠ Kő-Pétervár (szobor és alkotója)
múlt jövő
Nagy Péter – városalapító és városépítő (történelmi aspektus) városvédő és város patrónusa (mitológiai aspektus)
Pétervár létének három idősíkja:
• történelmi időfolyam
• „örök város”mitológiai idő
• nem létező város, „káprázat”