KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG

1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166.

Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu

Ikt.sz.: D.313/16/2012. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

H A T Á R O Z A T –ot. A Döntıbizottság a Hetényi Haszongépjármő Javító Kft. (2045 Törökbálint, Ipari park hrsz. 152/12., képviseli: Guba Ügyvédi Iroda, Dr. Guba Zoltán ügyvéd, 3515 Miskolc, Egyetemváros, Pf. 25., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala (1051 Budapest, Sas u. 23. VI/609., a továbbiakban: ajánlatkérı) „NAV garanciális és garancia idın túli gépjármőveinek javítása, karbantartása

23 részteljesítésben” tárgyú közbeszerzési eljárásának 1. részével kapcsolatban nyújtott be, elutasítja. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül keresettel a Fıvárosi Törvényszéktıl lehet kérni. A keresetlevelet a Fıvárosi Törvényszékhez címezve, de a Döntıbizottsághoz kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

I N D O K O L Á S

A Döntıbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a felek írásbeli és tárgyalási nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérı a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárásának ajánlati felhívását 2011.12.29-én adta fel az Európai Unió hivatalos lapjába a rendelkezı részben megjelölt beszerzés tárgyában. A hirdetmény 2011/S 252-411574 számon 2011.12.31-én jelent meg. Ajánlatkérı a hirdetményt 2012.02.03-án módosította. A módosító hirdetmény 2012/S 25-039668 számon jelent meg 2012.02.07-én.

2

Ajánlatkérı a felhívás II.1.8) pontjában rögzítette, hogy a részekre történı ajánlattételre lehetıséget biztosít. A felhívás II.2.1) Teljes mennyiség pontjában ajánlatkérı a következıket határozta meg: A NAV által üzemeltetett garanciális és nem garanciális 1411 db - 15 % minden rész vonatkozásában gépjármő (3,5 tonna össztömeg alatti gépjármővek (1-22 rész) és 3,5 tonna feletti tehergépjármővek (23. rész) javítómőhelyben történı javítása, az alábbi - részteljesítések szerint: 1.rész: Budapest és Pest megye területén lévı gépjármővek javítása és karbantartása: 616 db gépjármő, a következı gépjármő márkák szerint: Alfa Romeo, Audi, Chevrolet, Daewoo, Fiat, Ford, Honda, Jeep, Mazda, Mercedes, Nisan, Opel, Peugeot, Renault, Saab, Seat, Skoda, Subaru, Suzuki, Toyota, Volkswagen, Volvo. Javítóbázist legalább Budapest területén kell biztosítani. A felhívás III.2.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmassági, a III.2.3) pontjában a mőszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételeket rögzítette az ajánlatkérı. Az ajánlati felhívás IV.2.1) pontjában határozta meg az ajánlatkérı, hogy az elbírálás szempontja az összességében legelınyösebb ajánlat az alábbiakban megadott részszempontok szerint: 1. Motorolaj átlagár (nettó Ft/liter). Súlyszám 25 2. Szerelı óradíj (nettó Ft). Súlyszám 25 3. Karosszérialakatos óradíj (nettó Ft). Súlyszám 15 4. Fényezési óradíj (nettó Ft). Súlyszám 10 5. Kedvezmény mértéke az alkatrészek árából (%). Súlyszám 25 Ajánlatkérı a felhívás IV.3.3) pontjában az ajánlattételi határidıt 2012.02.24. 10 órában határozta meg. Az ajánlati felhívás VI.3) További információk pontjában ajánlatkérı elıírta a következıket is: 25.) A nyertes ajánlattevınek legkésıbb a szerzıdéskötés idıpontjáig be kell nyújtania a szerzıdés tárgyára vonatkozó (vagy arra kiterjesztett), legalább az alábbiakban rögzített kárösszegő felelısségbiztosítási kötvény egyszerő másolatát. A felelısségbiztosítási kötvény kizárólag a vis maior esetekre tartalmazhat korlátozó feltételeket. A felelısségbiztosítás minimál éves értéke minden rész vonatkozásában 3 millió forint. Ajánlattevınek ajánlatában nyilatkoznia kell, hogy a szerzıdéskötés idıpontjában rendelkezni fog a megadott értékő felelısségbiztosítással.

3

26.) A javítás elszámolásakor az egyes munkamőveletek idıszükségleteként legfeljebb az Autodata katalógusban meghatározott, az adott gépjármőhöz kapcsolódóan megadott normaidık vehetık figyelembe. Ajánlatkérı a karosszériajavítások és fényezési munkák elszámolásához az Audatex rendszer által készített számítást is elfogadja. A 31.) pontban az ajánlatkérı a szerelıi, a karosszérialakatos és a fényezési óradíj vonatkozásában is elıírta, hogy az ajánlatkérı által megadott gépjármőpark összetételét figyelembe véve egyetlen szerelési mőveletekre vonatkozó óradíjat kell megadni. A megajánlott óradíjnak az általános forgalmi adón kívül minden költséget tartalmaznia kell. Ajánlatkérı dokumentációt is az ajánlattevık rendelkezésére bocsátott, amely tartalmazta az útmutatót, a szerzıdéstervezetet és az iratmintákat. 2012.01.06-án és 01.27-én az ajánlatkérı kiegészítı tájékoztatást adott. A 2012.02.23-i ajánlattételi határidıre az 1. részre 14 ajánlat érkezett, közöttük a kérelmezı és a Tihanyi és Társa Kft. ajánlata. A benyújtott ajánlatok az óradíjak tekintetében az alábbi ajánlatokat tartalmazták: BM

Heros Duna Autó

Gombos Hetényi Leitold Naftó Óbudai

Szerelı óradíj (nettó Ft)

3500 5900 2800 1569 2200 3200 1800

Karosszérialakatos óradíj (nettó Ft)

3100 1900 3200 1569 2200 2800 5500

Fényezési óradíj (nettó Ft)

3100 1900 3200 2900 2200 2800 6000

Porsche Posta

Autó RAY-CAR

Schiller Tihanyi és Társa

Wallis Motor

Zs + U

Szerelı óradíj (nettó Ft

3900 2630 2850 3912 1300 5775 4500

Karosszérialakatos óradíj (nettó Ft

3800 2630 3200 3828 1300 6500 5800

Fényezési óradíj (nettó Ft

3800 2630 3500 3828 1300 6900 5800

Ajánlatkérı 2012.03.19-én hiánypótlási felhívást küldött az ajánlattevıknek.

4

Ajánlatkérı 2012.04.13-án az ajánlattevıktıl az 1. részteljesítés tekintetében az alábbiak szerint kért magyarázatot az irreálisan alacsony árra vonatkozóan a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdése alapján: Fényezési óradíjra vonatkozóan a Postaautó Duna Zrt, a Duna Autó Zrt., NAFTÓ Kft.; a Leitod Kft., Tihanyi és Társa Kft. és a Hetényi Haszongépjármő Kft.-tıl. Karosszéria lakatos óradíjra vonatkozóan a Postaautó Duna Zrt, a Duna Autó Zrt., a NAFTÓ Kft., a Leitold Kft., Tihanyi és Társa Kft. és a Hetényi Haszongépjármő Kft.-tıl. Szerelı óradíjra vonatkozóan az Óbudai Autójavító Kft., a Postaautó Duna Zrt., a Leitold Kft. Tihanyi és Társa Kft. és a Hetényi Haszongépjármő Kft.-tıl. A Tihanyi és Társa Kft. 2012.04.17-én megküldte ár indokolását ajánlatkérı részére alábbi tartalommal:

1. „Ez egy családi vállalkozás, immár több mint 30 éves múltunk van. A vállalkozásnak otthont adó ingatlan teljes egészében saját tulajdonunkban van. Bérleti költségek nem terhelik.

2. Minden termelıeszköz, gép, berendezés, szerszám a saját tulajdonunkban van. A rendelkezésünkre álló eszközök minden mai követelménynek megfelelnek, korszerőek. Az elmúlt öt évben szinte teljes egészében korszerő eszközökkel frissítettük felszerelésünk. Modernizálásra és további új beszerzésekre nincs szükségünk.

3. Raktári készletek beszerzésével nem növeljük mőködési költségeinket, hanem a több éves szerzıdéseknek megfelelıen az alkatrészeket forgalmazók a rendeléstıl számított két-három órán belül térítésmentesen kiszállítják.

4. Gépjármővek kárjavításával is foglalkozunk, ehhez minden nagyobb biztosító társasággal szerzıdést kellett kötnünk, akik évente megállapítják a feléjük érvényesíthetı-elszámolható óradíjakat. Ezek az összegek magasabbak, mint amit egy állami intézmény megengedhet magának. Ezek a bevételek is lehetıvé teszik az alacsony árképzést.

5. Benyújtott ajánlatunkban is láthatták, hogy évek óta több állami intézmény, továbbá több magán nagyvállalat részére végzünk javításokat, akik meg vannak elégedve az általunk végzett munkákkal. Azt gondolom, hogy ez már önmagában is feltételezi, hogy a Tihanyi és Társa Kft. eleget tesz a szerzıdéses feltételeknek.

A megajánlott fényezési, karosszéria lakatos és szerelési óradíjak levezetése: Tárgy: költségkimutatás / fı Megnevezés: Nyomtatvány, irodaszer 500,00 Közüzemi díjak 4000,00 Tisztítószer 600,00

5

Munkaruha 1000,00 Postaköltség 200,00 Telefonköltség 2500,00 Javítás, karbantartás 1500,00 Felügyeleti díj 1000,00 Környezetvédelmi szolg. 1200,00 Internet költség 645,00 ISO tanácsadás 1000,00 Távfelügyelet 1000,00 Egyéb szolgáltatás 1000,00 Bankköltség 1500,00 Biztosítási díjak 2000,00 Bérköltség 143000,00 Szociális hozzájárulási adó 38610,00 Szakképzési hozzájárulás 2145,00 Havi fix költségek összesen: 203400,00 Havi munkanapok száma: 21,00 Napi munkaórák száma: 8,00 Napi fix költségek összesen: 9685,71 1 órai fix költségek összesen: 1210,71

A gazdaságossági szempontokat figyelembe véve elmondható, hogy ajánlati árunk a gazdasági ésszerőséggel teljes mértékben alátámasztható, az általunk vállalt ellenszolgáltatás összege megfelel a gazdasági ésszerőség elvének és a teljesíthetıségnek.” Ajánlatkérı 2012.04.25-én megküldte ajánlattevık részére az eljárás összegzését, mely szerint az 1. rész tekintetében valamennyi ajánlatot érvényesnek nyilvánította, a nyertes ajánlattevıként a Tihanyi és Társa Kft-t nevezte meg. Kérelmezı 2012.04.27-én megtekintette a Tihanyi és Társa Kft. 1. részteljesítés tekintetében tett ajánlatát. Kérelmezı 2012.05.03-án elızetes vitarendezést kezdeményezett a Tihanyi és Társa Kft. által a kirívóan alacsony ár vonatkozásában adott indokolás elfogadása és az eljárás eredményérıl hozott ajánlatkérıi döntés vonatkozásában. Álláspontja szerint a Tihanyi és Társa Kft. ajánlata és az indokolása összeegyeztethetetlen a gazdasági ésszerőséggel, így az ajánlat érvénytelen az alábbi okokra tekintettel. „1. A vállalkozás fennállásának idıtartama legfeljebb a társaság „good will” értékét növelheti, de nem adhatja objektív alapját a piaci árelınynek. A hosszabb ideje mőködı családi vállalkozás költségmegtakarítást nem

6

eredményez, mivel a társaság tagjainak, munkavállalóinak létszáma kizárólag az elérhetı eredménynek lehet korlátja, de eddig a korlátig az eredmény és a terhek aránya állandó, ez nem költségcsökkentı hatású. A saját tulajdonú ingatlan nem eredményez teljes költségcsökkenést, mivel az ingatlan tulajdon megszerzésével a társaságot terheli az annak fenntartásával járó valamennyi költség és építményadó fizetési kötelezettség keletkezik, amely nem saját tulajdonú ingatlannál nem a társaságot terhelné. A 616 darab jármő javításához kellı nagyságú telephelyre, mőhelyre van szükség; az erre esı építményadó nagysága ekvivalens a ma elérhetı bérleti díjakkal. Így tehát, amekkora összegő megtakarítást elér a nyertes ajánlattevı a saját tulajdonú ingatlannál, annyit el is veszít az építményadóval, így ez az indokolás a kirívóan alacsony árat nem indokolja. 2. A nyertes ajánlattevı hivatkozik arra, hogy új, saját gépparkja van. Abban az esetben, ha egy meglévı géppark állapota új, akkor rezsióradíjas elszámolás esetén annak amortizációjával számolni kell a szerzıdés teljesítésének teljes idıtartamában. A nyertes ajánlattevı hivatkozik arra, hogy saját géppark miatt ismételt beruházásra nincs szükség. A nyertes ajánlattevı azonban csak általános elıadásokat tesz ebben a körben, az indokolása egyáltalán nem tartalmaz adatokat arról, hogy ezzel mekkora megtakarítást tud elérni és fıleg arra, hogy ez indokolná a többi ajánlattevı árához viszonyított kirívó eltérést. Az ajánlat ezentúl semmiféle fedezetet nem tartalmaz a már nem javítható eszközök pótlására és új eszközök beszerzésére. A dokumentáció 33. pontja szerint az ajánlattevınek az ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy a szerzıdés teljesítése során rendelkezik az ajánlati felhívásban és a dokumentációban felsorolt gyártmányú gépjármővek gyártmány-specifikus javítási munkafázisaira vonatkozó hozzáféréssel. Az ajánlati dokumentáció szerint a gyári információkkal kötelezı rendelkezni, így annak költségét a költségelemek között szerepeltetni kellett volna és az ajánlati ár meghatározása során fedezetet kellett volna rá biztosítani. Ez az autodata hozzáférés éves szinten 199.000.- forint + ÁFA költségként jelentkezik. Ezzel a szerzıdés teljesítéséhez nélkülözhetetlen költséggel az ajánlattevı az indokolásában nem számol. Az autodata hozzáférés nélkül a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzıdés nem teljesíthetı. Ha a nyertes ajánlattevı saját gépparkkal rendelkezik, akkor annak fenntartási, javítási, szervízelési költségei is vannak, azokkal kapcsolatban a munka során amortizáció jelentkezik és ezen gépek lekötik ajánlattevı financiális eszközeit is. Mindazonáltal, az indokolásnak objektívnek kell lennie és önmagában kell alkalmasnak lennie az ajánlat teljesíthetıségének alátámasztására. Amennyiben egy-egy költségre nincs fedezet az ajánlatban, az indokolás a gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetı. A fenti költségekre nincs fedezet az ajánlatban.

7

3. A nyertes ajánlattevı hivatkozott arra is, hogy semmilyen raktárkészlettel nem rendelkezik, és az alkatrészeket a forgalmazó a részére azonnal kiszállítja, így ezt nem kell finanszíroznia. Amellett, hogy ez más ajánlattevı számára is elérhetı lehetıség, így érdemi megtakarítást nem jelenthet hozzájuk képest, jelezni kívánjuk, hogy a kirívó ajánlat a rezsióradíjra vonatkozott, az anyagköltség külön sorban szerepel, így a rezsióradíj megfelelı voltát nem igazolhatja a másik sorban szereplı költség. 4. A nyertes ajánlattevı indokolásában hivatkozik arra is, hogy gépjármővek kárjavításával is foglalkoznak, és az ebbıl származó bevételeket keresztfinanszírozásra használják fel, így tudják az óradíjukat alacsonyan tartani. Ezen indokolás kirívó módon sérti a Kbt-t. A Döntıbizottság gyakorlata egységes abban, hogy költségcsökkentı tételként nem lehet hivatkozni egy adott közbeszerzési eljárásban arra, hogy az ott felmerült költségeket az ajánlattevı egy másik gazdasági tevékenységébıl származó bevételébıl kompenzálja. Az ilyen árképzést a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénynek a gazdasági erıfölénnyel való visszaélésrıl szóló fejezetéhez főzött miniszteri indokolás rabló ár-nak definiálja: „az indokolatlanul alacsony, úgynevezett rabló ár alkalmazása az erıfölényes vállalkozó versenytársai rovására történı piacszerzésének egyik kézenfekvı, de kétség kívül a legköltségesebb módja. Lényege a jövıbeni nagy nyereség érdekében vállalt átmeneti veszteség elviselése addig, amíg a versenytársak eltőnnek a piacról és mód nyílik a monopol ár érvényesítésével a veszteséget eltüntetni, illetıleg az egyed uralommal extra profitra szert tenni. A rabló ár megjelenésének döntı bizonyítéka, ha az árcsökkentés az erıfölényes vállalkozó átlagos termelési költségszintje alatt állapodik meg”. A nyertes ajánlattevı tehát arra hivatkozik, hogy egy másik munkájából eredı haszonnal kompenzálja a jelen beszerzés esetleges veszteségeit Ez az eljárás egyértelmően ellentétes a gazdasági ésszerőséggel, hiszen a veszteség nem szükségszerő képzése gazdaságilag ésszerőtlen. Az indokolás elfogadása esetén az ajánlatkérı függı helyzetbe kerülne a gépjármő kárjavítási üzletág pillanatnyi állapotától, hiszen, ha a nyertes ajánlattevı hivatkozott kárjavítási szerzıdése megszőnik, a jelen eljárás eredményeképpen megkötendı szerzıdés rögtön finanszírozhatatlanná és így teljesíthetetlenné válna. 5. A nyertes ajánlattevı hivatkozott tovább arra, hogy nemcsak a magán, de az állami szektor részére is nyújtotta a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatást, és a megrendelık elégedettek voltak a szolgáltatással. Azonban az ajánlattevıknek az indokolásuk benyújtásakor nem általános hivatkozásokat, hanem adatokat és indokokat kell adniuk abban a vonatkozásban, hogy hogyan tudják a megadott árszinten teljesíteni a szerzıdéses kötelezettségeiket. Egy általános utalás, hogy mások meg voltak elégedve a munkájukkal, a tárgyi eljárásban semmiféle

8

érdemi információval nem bír az ajánlatkérı részére. A két állítás nincs valós kapcsolatban egymással, maga az állítás pedig nincs is igazolva. II. Vitatta az 1 fıre esı havi költségkimutatást alábbi tételeinek gazdasági megalapozottságát. 1. A munkaruha tekintetében a havi 1.000.- forint, azaz éves szinten 1 fı munkaruházatára 12.000.- forintot összegbıl nem lehet a ruházatot, védıfelszerelést, maszkot (fényezés), cipıt beszerezni. A beárazott összeg nem nyújt fedezetet a költségekre. 2. Az ajánlat nem tartalmaz fedezetet a kötelezı üzemorvosi vizsgálatokra. 3. Az ajánlat egyáltalán nem tartalmaz fedezetet az építményadóra, az iparőzési adóra, amortizációra, azonban ezek szükségszerően fel fognak lépni. 4. Az ajánlat nem tartalmaz valós fedezetet a felelısségbiztosítási díjakra, azonban ezek szükségszerően fel fognak lépni, mivel a kiírás szerint: „A felelısségbiztosítás minimál éves értéke minden rész vonatkozásában 3 millió forint.” A nyertes ajánlattevı indokolása szerint az összes biztosítás díj 2.000.- forint/fı, tehát az éves fedezet 24 ezer forint, ez nem nyújthat kellı fedezetet az elıírt 3 milliós biztosításra. 5. Az ajánlat nem számol azzal, hogy rezsióradíj elszámolásnál kalkulálni kell az ún. impruduktív órákkal, mivel a munkavállalók nem végeznek produktív - a megrendelı felé elszámolható - munkát a munkaidı 100%-ban. A produktív órák százalékos aránya cégenként, munkavállalókként eltérı, de nagyságrendileg 90% körül határozható meg és soha egyetlen cég sem teljesített még 100%-on. Akár még a 95%-os, egyébként kiugróan magas produktivitás esetén is 5%-os veszteség jelentkezik a nyertes ajánlattevınél. 6. Az ajánlat egyáltalán nem számol gazdasági nyereséggel, erre fedezet nincs beállítva. A nyertes ajánlattevı tehát azért dolgozik, hogy ha minden munkáját elfogadják és kifizetik, akkor nullszaldós lesz a szerzıdés.” Ajánlatkérı 2012.05.07-én megküldte a Tihanyi és Társa Kft-nek a kérelmezı elızetes vitarendezési kérelmét és egyben kérte az abban foglaltak tekintetében a felvilágosítást. A Tihanyi és Társa Kft. 2012.05.09-én megküldte az ajánlatkérı által kért felvilágosítást, melyben az alábbiakat fejtette ki: A kérelem I.1. pontja tekintetében arra hivatkozott, hogy a vállalkozásnak otthont adó tulajdon nem a társaság tulajdonát képezi, hanem 1984 óta a Kft. ügyvezetıjének Tihanyi Istvánnak a magántulajdona. A társaság bérleti díjat nem fizet, az ingatlannal kapcsolatos költségek a tulajdonost terhelik. Egyebekben az építményadót a tulajdonos fizeti, így megállapítható, hogy a vállalkozásnak az ingatlannal kapcsolatos költsége nincs, az ajánlati árat nem befolyásolja.

9

Az I.2. pontra azt közölte, hogy az amortizáció a társaság likviditását nem befolyásolja, annak feltüntetése egy számviteli kötelezettség, miszerint a társaság eszközeit való értéken kell, hogy bemutassa, annak való költség vonzata nincs. A társaság eleget téve az ajánlattételi felhívásban foglalt pénzügyi gazdasági alkalmassági követelményeknek, benyújtotta ajánlatában mérlegét, melyben megállapítható, hogy a tıke ellátottsági mutató 33.829.000.- Ft pozitív értéket mutat, tehát a saját tıke és a befektetett eszközök hányadosa fedezetet biztosít bármilyen új, vagy akár rendkívüli beruházásra, így az árat nem befolyásolja. Az eszközök javítását, karbantartását ajánlati ára tartalmazza 1.500.- Ft/hó/fı. Elıadta, hogy rendelkezik Autodata hozzáféréssel, melyet 2012. évre már megvásárolt és mivel a mőködéshez elengedhetetlen, így garantálja, hogy a további években is meg fogja vásárolni, de ennek költsége nem ezt a szerzıdést terheli, ennek költsége független ezen szerzıdéstıl. Az indokolás I.3. pontja kizárólag arra kívánt rámutatni, hogy harminc éves mőködése alatt beszállítóival sikerült rendkívül erıs üzleti kapcsolatos kialakítani, korrekt, megbízható partnernek tartják a társaságot. Az I.4. pont tekintetében arra hivatkozott, hogy amennyiben jelen szerzıdés keretén belül ajánlatkérı kárjavítással bízza meg, úgy annak munkadíja a biztosító társasággal megkötött szerzıdésben foglalt áron történik, melynek költsége nem terheli ajánlatkérıt. Az indokolásban egyértelmően levezette, hogy ajánlati ára óránként és szakemberenként 89,29.- Ft nyereséget termel, így a keresztfinanszírozás és a rabló ár megadása nem illetheti a társaságot. Egyebekben ajánlatkérı elıírta, hogy ajánlattevı rendelkezzen kárjavítási szerzıdéssel a szerzıdés idıtartama alatt, tehát annak megszőnése szerzıdésszegésnek minısülne, de semmiképpen sem a finanszírozást befolyásolná. A kérelem I.5. pontjában kizárólag azt kívánta megerısíteni, hogy a Tihanyi és Társa Kft. a megajánlott ajánlati áron mindig, minden körülmények között szerzıdésszerően teljesítette a szerzıdésben foglalt kötelezettségeit. A II.1. pont vonatkozásában elıadta, hogy a beszállítóival kimagasló alkupozíciót vívott ki magának. A legtöbb kenıanyag és alkatrész beszállító a magas megrendelések fejében bónuszként ellátja szakembereit védıfelszereléssel és munkaruházattal, esetenként egy forintos bruttó áron. Ezen felül valós piaci áron vásárolja szakembereinek a munkaruházatot és védıfelszereléseket, melynek költsége így éves szinten 12.000.- Ft/fı.

10

A II.2. pontra hivatkozással ismertette, hogy az üzemorvosi vizsgálatok díját az indoklásban benyújtott egyéb szolgáltatások sora tartalmazza, melynek 500.- Ft/hó, így erre a költségre az ajánlat fedezetet tartalmaz. A II.3. pontra közölte, hogy az építményadóra és az amortizációra való indokolást a felvilágosítás második és harmadik bekezdése tartalmazza. Az iparőzési adó összege óránként 26 forint, melyet az egyéb szolgáltatások között jelenített meg. A II.4. pont tekintetében arra hivatkozott, hogy a társaság évi 117.000.000.- Ft-os fedezető felelısségbiztosítási szerzıdéssel rendelkezik. Ennek éves díja összesen 136.000.- Ft. Ezen összeg a vállalkozás teljes mőködésére vonatkozik, így arányosan jelenítette meg a költségkimutatásban. A II.5. pontra utalva elıadta, hogy a produktív és improduktív órák fennállása és annak elszámolása, illetve költsége csupán feltételezéseken alapul. A gépjármő szervizek tevékenységüket Autodata és az Audatex ajánlásával ellátott munkaóra normával végzik, illetve számlázzák ki szolgáltatási díjaikat. Ennek értelmében jelen szolgáltatás teljesítése során a produktív és improduktív órák, percek, pillanatok számokban való kifejezése irreleváns. Egyebekben mőhelyében kialakult munkamódszer és munkamorál alapján kijelenti, hogy munkavállalói produktívan teljesítenek. A II.6. pont vonatkozásában kifejtette, hogy a társaság óránként és szakemberenként 89.29.- Ft nyereséget realizál, így az ajánlati ár a gazdasági ésszerőséggel teljes mértékben alátámasztható, az általa vállalt ellenszolgáltatás összege megfelel a gazdasági ésszerőség elvének és a teljesíthetıségnek. Ajánlatkérı 2012.05.14-én megküldte elutasító válaszát kérelmezı elızetes vitarendezési kérelmére alábbi indokolással: „A Kérelem I.1. pontja vonatkozásában. A vállalkozásnak otthont adó tulajdon nem a Tihanyi és Társa Kft. tulajdonát képezi, az 1984 óta a Kft. ügyvezetıjének Tihanyi Istvánnak a magántulajdona. A Tihanyi és Társa Kft. bérleti díjat nem fizet, az ingatlannal kapcsolatos költségek a tulajdonost terhelik. Egyebekben az építményadót a tulajdonos fizeti. A saját tulajdonú ingatlan eredményezhet költségcsökkenést, ezt alátámasztja a Számviteli Törvény (továbbiakban Szt.) elıírása is, miszerint a saját tulajdonú ingatlan után - ha abban egyébként lakna is - tilos értékcsökkentés elszámolása. Mindazon által a jogszabály nem teszi kötelezıvé az értékcsökkenés elszámolását semmilyen eszköz után, csak lehetıséget ad rá.

11

Az I.2. pont vonatkozásában: A Tihanyi és Társa Kft. eleget téve az ajánlati felhívásban foglalt pénzügyi gazdasági alkalmassági követelménynek, benyújtotta ajánlatában mérlegét, melyben megállapítható, hogy a tıke-ellátottsági mutató 33.829.000,- Ft pozitív mérleget mutat, tehát a saját tıke és a befektetett eszközök hányadosa fedezetet biztosít bármilyen új, vagy akár rendkívüli beruházásra, így ajánlati árukat nem befolyásolja. Az eszközök javítását, karbantartását az ajánlati ár magyarázatában szerepeltették 1500 Ft/fı összegben. A Tihanyi és Társa Kft. rendelkezik Autodata hozzáféréssel, melyet 2012. évre már megvásárolt. Az Autodata hozzáférés költsége (200e Ft/év) egy munkaórára bontva kb. 10 Ft., ez nem olyan mértékő tétel, ami miatt az ajánlatot érvénytelenné lehetne nyilvánítani. A 100 ezer Ft alatti eszközök értékcsökkenését a vállalkozás saját számviteli politikája szerint számolja el - és nem tiltja egyetlen jogszabály sem, hogy legyen olyan év, amiben nem számol el értékcsökkenést. Az 1.3. pont vonatkozásában: A Tihanyi és Társa Kft. megerısítette, hogy a harminc éves mőködésük alatt a beszállítókkal sikerült rendkívül erıs üzleti kapcsolatot kialakítani, korrekt, megbízható megrendelınek minısülnek. Ez lehet, hogy nem jelent érdemi megtakarítást, viszont magyarázat arra, hogy miért nincs raktározási/készletezési költség, így indokolásként elfogadható. Az I.3.-5. pont vonatkozásában: A Tihanyi és Társa Kft. indokolás a alapján akár javítás munkadíja a biztosítóval megkötött szerzıdésben foglalt áron történik, melynek költsége nem terheli ajánlatkérıt. A Kft. indokolásában egyértelmően levezette, hogy az ajánlati ár óránként és szakemberenként 89,29 Ft nyereséget termel. A II.1 pont vonatkozásában: A legtöbb kenıanyag és alkatrész beszállító a magas megrendelések fejében bónuszként ellátja a megrendelıt védıfelszereléssel, munkaruházattal, munkaeszközökkel, stb. esetenként 1 forintos bruttó áron. Tudomásunk szerint semmilyen jogszabály nem határozza meg, hogy mekkora az évenkénti figyelembe veendı összeg (pl. a közigazgatásban még pár évvel ezelıtt is 5000 Ft/év volt a fizikai munkásokra vonatkoztatva). Álláspontunk szerint a 12000 Ft/fı éves költség elfogadható, hiszen ez mindösszesen 6 Ft/munkaóra, ami érdemben nem befolyásolja az óradíjat, így nem tekinthetı kizárási tényezınek. Egy mindösszesen 5 ezrelékes költség alábecslése esetén nem beszélhetünk gazdasági ésszerőtlenségrıl. A II.2. pont vonatkozásában: Az üzemorvosi vizsgálatok díját - a Tihanyi és Társa Kft. felvilágosítás kérésre adott válasza alapján - az indokolásban benyújtott egyéb szolgáltatások sora tartalmazza, mely 500 Ft/hó. Ez az összeg szintén ezrelékben mérhetı l órára viszonyítva.

12

A II. 3. pont vonatkozásában: Az iparőzési adó nem rezsidíj, hanem jövedelmet terhelı adó. A Tihanyi és Társa Kft. válasza alapján esetükben ez 26 Ft óránként, mely az egyéb szolgáltatások között van számon tartva. Az amortizációra és az építményadóra vonatkozó indokolást ajánlatkérı elfogadta, megalapozottnak találta. A II. 4. pont vonatkozásában: A Tihanyi és Társa Kft. válasza alapján 117.000.000,- Ft-os fedezető felelısségbiztosítási szerzıdéssel rendelkezik. Ennek éves díja összesen 136.000,- Ft. Ezen költség a vállalkozás teljes mőködésére vonatkozik, így arányosan jelenítette meg a költségkimutatásban. Ezzel szemben ajánlatkérı jóval kisebb összegrıl kérte a felelısségbiztosítás meglétét, melynek igazolását a szerzıdéskötéskor kell teljesíteni. A II. 5. pont vonatkozásában: Nincs jogszabályi elıírás az improduktív órákkal való elszámolásra. A gépjármő szervizek tevékenységüket Autodata és az Audatex ajánlásával ellátott munkaóra normával végzik, illetve számlázzák ki szolgáltatásaikat, ennek értelmében jelen szolgáltatás teljesítése során a produktív és improduktív órák, percek, pillanatok számokban való kifejezése irreleváns. A II. 6. pont vonatkozásában: A Tihanyi és Társa Kft. - mint ahogy hangsúlyozta is - családi vállalkozás. Ilyen vállalkozás oknál a kifizetett bér a tulajdonosi kör szempontjából bevételnek minısül, azaz a gazdasági ésszerőséggel nem ellentétes, hogy a nyereséget nem vállalkozásban képzik, hanem munkabérként. Összességében az ajánlat tartalmazta valamennyi biztosan és kötelezıen felmerülı változó költséget. A kifogásolt, kihagyott tételek becsléseink szerint nem érik el a 2%-ot sem, ami kerekítési különbözetként sem jelentıs.” Kérelmezı 2012.05.04-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. A jogorvoslati eljárás hiánypótlást követıen 2012.05.14-én indult meg. A jogorvoslati kérelemben kérte, hogy a Döntıbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérı azzal, hogy a Tihanyi és Társa Kft. ajánlatát érvényesnek fogadta el, megsértette a Kbt. 81. § (3) bekezdését, 86. § (5) bekezdését, és így a 88. § (1) bekezdés g) pontját. Kérte az ajánlatkérı eljárást lezáró döntésének megsemmisítését az 1. rész vonatkozásában. A jogorvoslati kérelmet a vitarendezési kérelemben foglaltakkal megegyezıen terjesztette elı. Kérelmezı 2012.05.18-án kiegészítette a jogorvoslati kérelmét. Elıadta, hogy az elızetes vitarendezési kérelme alapján ajánlatkérı a Kbt. 85. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérést küldött a Tihanyi és Társa Kft nyertes ajánlattevı részére és a felvilágosítás kérés megküldésének tényérıl a kérelmezıt

13

2012.05.07. napján a 3708337621 ikt. sz. levelében tájékoztatta. A tájékoztató levél a megküldött felvilágosítás kérést, annak érdemi részét nem tartalmazta, az kizárólag az eljárási cselekmény megtörténtének tényérıl tájékoztatta kérelmezıt. Álláspontja szerint ajánlatkérı a felvilágosítás kérésrıl való érdemi értesítés megküldésének elmulasztásával megsértette a Kbt. 85. (1) bekezdését, illetve a Kbt. l. § (1) bekezdését. Elıadta, hogy a nyilvánosság elvének biztosítása a Kbt. 1. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérı kötelezettsége. Ajánlatkérı eljárása nem biztosította sem a nyilvánosságot, sem az átláthatóságot, hiszen a kérelmezı nem szerezhetett arról tudomást, hogy a vitarendezési kérelme alapján ajánlatkérı milyen vonatkozásban kért felvilágosítást a nyertes ajánlattevıtıl, annak ellenére, hogy a vitarendezés célja éppen a jogorvoslati eljárás elkerülése lenne. Hivatkozott arra, hogy ajánlatkérı 2012. április 13. napján indokolás- és felvilágosítás kérést küldött ki és az értesítési kötelezettségének oly módon tett eleget, hogy valamennyi ajánlattevı részére megküldte a többi ajánlattevı felé megfogalmazott kérdéseket is. A nyilvánosság alapelvi követelménye alapján egyértelmő, hogy amennyiben az ajánlatkérı valamely ajánlattevı részére indokoláskérést vagy felvilágosítás kérést küld, akkor az értesítési kötelezettség nem kizárólag arra terjed ki, hogy magáról az eljárási cselekmény megtörténtérıl tájékoztassa a többi ajánlattevıt, hanem az eljárási cselekmény tartalmáról is tájékoztatnia kell ıket. Fentiek miatt ajánlatkérı megsértette a Kbt. 85. § (1) bekezdését, illetve a Kbt. 1. § (1) bekezdését. 2012.05.25-én benyújtott észrevételében a kérelmezı elıadta, hogy az ajánlatkérı olyan szempontokat vizsgált, melyeknek nincs és nem is lehet relevanciájuk az ajánlat gazdasági ésszerőséggel való összeegyeztethetetlensége vonatkozásában. Elıadta, hogy téves az az ajánlatkérıi elıadás, hogy elınyben kellene részesíteni a kkv-ket, a Kbt. nem tartalmaz ilyen elıírást. Elıadta, hogy szokatlan az az ajánlatkérıi eljárás, mely szerint ajánlatkérı a kérelmezı által benyújtott vitarendezési kérelmet megküldte a nyertes ajánlattevınek, és felkérte az abban foglaltakra való reagálásra, majd ezen reagálásokat egy az egyben, idézve, mindenfajta érdemi korrekció - és eszerint konkrét vizsgálat - nélkül beemelte a vitarendezésre adott válaszába, majd az észrevételébe is. Ajánlatkérınek nem az a feladata, hogy a saját korábbi döntését alátámasztassa a nyertes ajánlattevıvel, mintegy segítséget kérve tıle, hanem az, hogy az ajánlatkérı által vitatottnak tekintett elemekre kérjen tájékoztatást és ezt megvizsgálva döntése el, hogy ésszerő-e gazdaságilag az ajánlat. Az ajánlatkérı észrevételei vonatkozásában az alábbiakat adta elı. 1. Saját tulajdonú ingatlan

14

Elıadta, hogy a nyertes ajánlattevı az elsı indokolásában még arról nyilatkozott, hogy a „vállalkozásnak otthont adó ingatlan teljes egészében saját tulajdonban van”, ezt a nyilatkozatot pedig a Tihanyi és Társa Kft. ajánlattevı nevében tették, így tehát a nyertes ajánlattevı tulajdonában lévınek kellett tekinteni az ingatlant az elsı nyilatkozat szerint. Mint utóbb kiderült, ez a nyilatkozat hamis nyilatkozat volt, hiszen a késıbbi elıadás szerint az ingatlan egy magánszemély és nem a nyertes ajánlattevı tulajdonában áll. Mivel ajánlatkérı ezen hamis nyilatkozatra is figyelemmel fogadta el a nyertes ajánlattevı indokolását, és így emiatt nem került sor az ajánlat érvénytelenítésére, ajánlatkérınek az új, korábbitól eltérı nyilatkozat alapján a vitarendezési szakban ki kellett volna zárnia a nyertes ajánlattevıt a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Kérte, hogy a Döntıbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérı azzal, hogy nem zárta ki a nyertes ajánlattevıt a hamis nyilatkozat miatt, megsértette a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontját. 2. Amortizációs költség Ajánlatkérı elıadása téves, mivel a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 52. § (1) bekezdés szerint a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket elıreláthatóan használni fogják. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez viszonyított arányát az egyedi eszköz várható használata, ebbıl adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemzı körülmények figyelembevételével kell megtervezni. Megállapítható, hogy az ajánlatkérıi állásponttól eltérıen az értékcsökkenés elszámolása kötelezı, így fedezetnek is kellene lennie, hiszen nyilvánvaló, hogy a 616 darabos flotta javítása jelentıs elhasználódást fog okozni az eszközparkban. Erre azonban nincs fedezet az ajánlatban. 3. Készletezési költség Ajánlatkérı érdemi vizsgálat nélkül elfogadta az indokolást és nem érezte szükségesnek a nyertes ajánlattevı állításának a mérlegbeszámolójával való összevetését. A nyertes ajánlattevı beszámolójának „készletek” sora 1,4 MFt készletezési költséget jelölt meg, így nem valós az az állítás, miszerint ilyen költség nem merül fel, így az sem igaz, hogy nem kellene erre fedezetet képezni. Mivel ajánlatkérı ezen hamis nyilatkozatra is figyelemmel fogadta el a nyertes ajánlattevı indokolását, és így emiatt nem került sor az ajánlat érvénytelenítésére, ajánlatkérınek a vitarendezési szakban ki kellett volna zárnia a nyertes ajánlattevıt a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Kérte a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontjának megsértésének megállapítását. Álláspontja szerint a nyertes ajánlattevı indokolása nem objektív és így nem elfogadható, mert a nyertes ajánlattevınek olyan objektív megtakarítási

15

lehetıségekkel kellett volna alátámasztania ajánlatát, mellyel a többi ajánlattevı nem élhetett. Azonban az 1. részben indult többi ajánlattevı is régen mőködı cég és azt objektív indokként nem lehet elfogadni, hogy egy magánszemély családi házában mőködı autójavító kedvezıbb feltételeket tudna kialkudni a beszállítóknál, mint a Wallis, a Porsche Inter Auto, a Leitold, vagy a Schiller. Ha viszont ez nem képzelhetı el, akkor az indokolás nem lett volna elfogadható. 4. Keresztfinanszírozás A nyertes ajánlattevı elsı indokolása szerint a más szerzıdéseikbıl eredı bevételek is lehetıvé teszik az alacsony árképzést. A nyertes ajánlattevı újabb indokolása és így ajánlatkérı álláspontja szerint az ajánlat kb 90 Ft/óra nyereséget termel, így nem merül fel a keresztfinanszírozás. Azonban az ajánlat valójában nem termel hasznot, hiszen számtalan olyan költségre nincs benne fedezet, amelyek biztosan fel fognak merülni. Ezen költségek figyelembe vételével a nyertes ajánlat veszteséges, így a gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetı. Maga a nyertes ajánlattevı hivatkozott indokolásában a keresztfinanszírozásra. 5. Munkavédelmi költség Kérelmezı határozott álláspontja, hogy a nyertes ajánlatban szereplı költségek nem elegendıek a munkaruházat és a munkavédelmi eszközök költségeire. Valóban nincs olyan jogszabály, ami meghatározná az évenként figyelembe veendı összeget, azonban ez nem mentesíti ajánlatkérıt azon kötelezettsége alól, hogy a beszerzése feltételeit - így rezsióradíj bekérése esetén a figyelembe veendı költségek mértékét - kellıen megvizsgálja, és megalapozott döntést hozzon. Azon kérelmezıi hivatkozás, hogy kimagasló alkupozíciójuk lenne és emiatt olcsón kapják meg az eszközöket, egyáltalán nem jelent megtakarítást a többi versenytárshoz képest, hiszen a 3. pontban leírtak szerint legalább ezzel az alkupozícióval a többi ajánlattevı is rendelkezik, így ez a hivatkozás nem lehet a kirívóan alacsony ár alátámasztásának objektív indoka. A munkavédelmi eszközök 1 forintos bruttó áron történı beszerzése esetén pedig ajándékozási illeték merülne fel, így a megjelölt megtakarítás nem valós. A jogorvoslati kérelem tárgya éppen az, hogy a beállított költségek nem elegendıek a felmerülı költségekre. A tárgyi munkával kapcsoltban biztosítani kell munkaruházatot, védıfelszerelést, maszkot (fényezés), cipıt és a munkavédelmi oktatásnak is vannak költségei. Ez éves szinten akár 100 ezer forint is lehet, ami viszont 50-60 forintnak felel meg óránként, ami 4-5 %-os mértékő, ami már ok lehet az érvénytelenítésre. Jelezte, hogy a tervezett 90 forintos nyereség 2/3-át a nyertes ajánlattevı már itt elveszti. 6. Üzemorvosi költségek, Iparőzési adó

16

Nem fogadható el az üzemorvosi vizsgálatok díja vonatkozásában adott indokolás sem. A nyertes ajánlattevı arra hivatkozott, hogy ezen be nem állított költség fedezetét az „egyéb szolgáltatások” sorában figyelembe vette. Azonban a beállított 500.- forint/hó költséget figyelembe véve kiszámolható, hogy éves szinten összesen 6.000.- forint jut egy munkavállalóra, melynek nemcsak az üzemorvosi, hanem a nyertes ajánlattevı további indokolása szerint még a bevételre esı 2 %-os mértékő iparőzési adóra és még egyéb szolgáltatásokra is fedezetet kellene adnia. Csatolta az internetes keresés eredményét, mely szerint a jogszabály, illetve a kamara által ajánlott éves üzemorvosi vizsgálati díj 12.800.- forint/fı, de a kedvezményes árak is 7-9 ezer forint között mozognak, így az egyéb szolgáltatások soron beállított teljes fedezet sem elég még az üzemorvosi költségre sem. Így azonban az ajánlatban egyáltalán nincs fedezet az iparőzési adó 2 %-os mértékére, amely az 1.300.- forintos óradíjat figyelembe véve nagyságrendileg 60 forint/óra díjat jelent. Látható, hogy a 90 forintos haszonból 50-60 forint elveszett a munkavédelem költségein, míg további 60 forint az iparőzési adón, így a nyertes ajánlat már 20 forint veszteséget termel óránként, ami a teljes ajánlat 1,5 %-a. 7. Biztosítási költségek Álláspontja szerint az ajánlatkérı nem fogadhatta volna el jogszerően a 117 millió forint fedezető biztosítás vonatkozásában az éves díj 136 ezer forint. Tudomása szerint - egy 100 milliós biztosítás éves díja milliós nagyságrendő, a megjelölt éves díj ellenében körülbelül egy 10 milliós biztosítást lehet megkötni. A valós biztosítási díj a veszteséget tovább növeli. 8. Improduktív órák A kérelmezı arra hivatkozott, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § h) pontja szerint az „építıipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelezı vagy az alvállalkozó kivitelezı szakági építési-szerelési termelı tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelezı tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége”. Bár építıipari rezsióradíjról szól az idézett elıírás, azonban analógia útján alkalmazható. Idézte a nyertes ajánlattevı indokolását, amely szerint a „tevékenységüket Autodata és az Audatex ajánlásával ellátott munkaóra normával végzik, illetve számlázzák ki szolgáltatásaikat, ennek értelmében jelen szolgáltatás teljesítése során a produktív és inproduktív órák, percek, pillanatok számokban kifejezése irreleváns.” Elıadta, hogy a munkavállaló részére mindenképpen havi 168 munkaórára esı munkabért kell fizetni, de a fizetett javítási munkálatok nem reggel 8-tól délután 16 óráig folyamatosan tartanak és a normaidı az, ami miatt nem lehet egy munkavállalóra számítva havi 168 normaórát elszámolni, mivel a papírmunka, kiállás, beállás, átvétel, vizsgára való el- és visszaszállítás, stb. mind olyan

17

idıszak, amely bevételt nem termel, azonban ezen idıre is kell bért és költségeket fizetnie. A havi biztosítási díj, üzemorvosi díj, internet, banki, posta, telefonköltségek, stb. ugyanazok lesznek, azonban kevesebb effektív munkaórára lehet ezeket szétosztani, így nominális költségkihatásuk nagyobb lesz. Hivatkozott arra is, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálata során korábban maga a Kbt. által is meghivatkozott ágazati párbeszéd bizottság ajánlása szerint 86 %-os az ajánlott produktivitási, így 14 %-os az improduktivitási érték. Még a legjobb munkaszervezés esetén is minimum 5-10 % improduktivitással kell számolni. Ez a nyertes ajánlattevı 1.300.- forintos ajánlata alapján 65-130.- forint kiesett bevétel óránként, amivel a nyertes ajánlattevı nem számolt. A nyertes ajánlattevı ajánlata tehát óránként 85-155 forint veszteséget termel, ez 6,5 - 12 %-os mértékő. Ezt tovább rontja a figyelembe nem vett amortizációs, készletezési és a biztosítási költség. A kérelmezı a jogorvoslati tárgyaláson csatolta a Tihanyi és Társa Kft., az elektronikus beszámoló portálról letöltött 2011. évi beszámolóját, amely a tárgyév és az elızı év rovatban is tartalmazott milliós nagyságrendő készleteket. 2012.06.05-i észrevételében a kérelmezı reagált az ajánlatkérı által elıadottakra az alábbiak szerint: Elıadta, hogy rezsióradíj alapú ajánlatkérés esetén ajánlatkérınek tisztában kell lennie azzal, hogy a rezsióradíj hogyan épül fel, ismernie kell az egyes tételeket, melyek azt alkotják. A joggyakorlat az ajánlatkérı feladatává és felelısségévé teszi azt, hogy a beszerzés körülményeit kellıen felmérje és felkészüljön a közbeszerzési eljárására. 1. Saját tulajdonú ingatlan Elıadta, hogy továbbra is kéri a hamis nyilatkozat megállapítását a nyertes ajánlattevı indokolásában foglaltak miatt. A kirívóan alacsony ár vonatkozásában nem kíván a továbbiakban ezen kérdéskörre hivatkozni, figyelemmel a nyertes ajánlattevı második indokolásában foglaltakra. Nem lehet alapos ajánlatkérı azon hivatkozása, hogy a cég ügyvezetıje ezt a többes szám elsı személyő megfogalmazás miatt érthette úgy, hogy az ingatlan a cég tulajdonosainak tulajdonában van, mivel az indokolás minden pontjában így (többes szám elsı személyben) fogalmaz. A nyilatkozat hamis tartalmú volt és lehetıvé tette az érvénytelenítés elkerülését. Ennek a Kbt. szerinti jogkövetkezménye a kizárás. 2. Amortizációs költség Arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevı ajánlatában egyáltalán nem szerepel az amortizáció elszámolása, pedig nyilvánvaló, hogy a 616 darabos flotta

18

javítása jelentıs elhasználódást fog okozni az eszközparkban. Erre azonban nincs fedezet az ajánlatban. Ajánlatkérı ellenırizhette volna a nyertes ajánlattevı ajánlatának részét képezı számviteli beszámolóját is, melybıl könnyen megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevı 2010-ben 1.409.000 Ft amortizációt számolt el és a beszámolóból az is megállapítható, hogy a cég 5 fıt foglalkoztatott. Tehát az 1.409.000.- forint éves amortizációt elosztva a hónapok számával (12), elosztva a havi munkaórák számával (168), elosztva a napi munkaórák számával (8), tehát 1.409.000.- forint/168/12/8=87 forint, azaz 87 forint jutott egy munkaórára. (A becsatolt 2011-es mérleg szerint 1.088.000 Ft/12/168/8=67 Ft.) Megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevı mőködését 60-90 forint amortizáció terhelte a 2010. és a 2011. évben. Maga a nyertes hivatkozott arra, hogy ezen eszközeivel végzi a munkát, tehát ezen költségének mértéke 2012-ben sem csökken. Tehát óránként 60-90 forintra egyáltalán nincs fedezet. Nem az a kérdés tehát, hogy ez az összeg milyen számviteli politika alapján került meghatározásra, mivel a költség mértéke adott. A gazdasági ésszerőség szempontjából az a tény, hogy erre nincs fedezet. 4. Keresztfinanszírozás Elıadta, hogy a nyertes ajánlat 65-130 forint veszteséget termel óránként. Ezt a veszteséget növeli nagyságrendileg 60-90 forint mértékben az el nem számolt, de elszámolandó és gazdaságilag a számviteli kérdésektıl függetlenül egyébként is felmerülı amortizáció, a veszteség tehát összesen 125-220 forint óránként. Ezt a veszteséget a nyertes ajánlattevı nyilatkozta szerint más munkáinak hasznával biztosítja. Ez viszont ellentétes a gazdasági ésszerőséggel. 5. Munkavédelmi költség Hivatkozott a D.242/17/2012. számú határozatra a tekintetben, hogy ha azon adatok, számítások, melyekre ajánlatkérı most hivatkozik, rendelkezésére álltak, adott esetben ezek figyelembe vétele kitőnik a bírálóbizottság jegyzıkönyvébıl, stb, akkor ezen hivatkozások elfogadhatók lehetnek. Ezek hiányában azonban ajánlatkérı ugyanúgy a nyertes ajánlattevı bemondása alapján fogadta el a költségek mértékét, ahogy most a kérelmezı elıadását egy szubjektív véleménynek minısítette, ez pedig nem tekinthetı megalapozott döntésnek. 6. Üzemorvosi költségek A tárgyaláson a kérelmezı arra hivatkozott, hogy az „egyéb szolgáltatások” 6.000.- forintos fennmaradó összege nem elegendı a fennmaradó költségekre, melyet a 7. pont tartalmaz. 7. Iparőzési adó Álláspontja szerint érdektelen, hogy ezt a társaság a rezsióradíjban mutatja-e ki, vagy azon kívül, mivel a gazdasági ésszerőség vizsgálatánál azt kell elemezni,

19

hogy az ajánlat összeegyeztethetı-e a gazdasági ésszerőséggel. Ha az ajánlattevı úgy mutatja nyereségesnek az ajánlatát, hogy nem veszi figyelembe az iparőzési adót, akkor az a végsı nyereségét fogja csökkenteni, vagy az amúgy is meglévı veszteségét növeli, hiszen az iparőzési adó az adott munka kapcsán merül fel, tehát az adott munka gazdaságossága vonatkozásában figyelembe kell venni. Az iparőzési adó mértéke 0 - 2 % között mozoghat, mivel vannak olyan önkormányzatok, melyek adókedvezményt ajánlanak az oda költözı cégeknek. Azonban, ahogy fent már leírtuk, az ajánlatkérınek nem az a feladata, hogy utólag próbáljon olyan hivatkozást találni, hogy döntését alátámassza, ugyanis a nyertes ajánlattevı nem hivatkozott arra, hogy csökkentett mértékő iparőzési adót fizet, amely egyébként megfelelı, objektív indok lett volna, így erre ajánlatkérı sem alapíthatta döntését. Az iparőzési adó alapja az értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a törvényben meghatározott elszámolható tételekkel. Ezen összeg 2 %-a a tárgyi munkánál bizonyosan fel fog merülni, melyre nem ad fedezetet a beállított 26 forint. 8. Biztosítási költségek Ezen sorral kapcsolatban kérelem nem volt elıterjesztve. 9. Improduktív órák Mivel ajánlatkérı arra hivatkozott, hogy azért nem kell figyelembe venni ezen jogszabályt, mert hatálytalan, a contrario ebbıl az is következik, hogy hatályosság esetén ez figyelembe veendı. Létezik tehát olyan hatályos jogszabály, ami támpontot ad arra, hogy el kell számolni az improduktív órák költségét. Analógia útján, mely évtizedek óra segítséget nyújt a jogalkalmazásban, a jogszabály alkalmazható jelen esetben is. Alapos lehet egyáltalán az a hivatkozás, hogy az építıiparra vonatkozó jogszabályi elıírást (ahol ugyanígy rezsióradíjas elszámolásnál ugyanígy normaórákat vesznek figyelembe (az Autodata helyet a Terc-et) és ott 14 %-os állásidıvel kell számolni,). A pihenıidı a munkáltató döntése alapján biztosan nem lehet kevesebb, mint 20 perc 6 órára vetítve (Mt. 122. §). Ez tehát nem 16 %, hanem csak 4 %, melyre kérelmezınek megvan a fedezete, míg a nyertes ajánlattevınek nincs. A nyertes ajánlattevı ajánlata tehát óránként - figyelemmel a számadatokkal kimutatott amortizációra is - 125-220 forint veszteséget termel még akkor is, ha elfogadja a nyertes ajánlattevı készletezés és biztosítás kapcsán elıadott indokait. Kérelmezı rá kíván mutatni, hogy a gyakorlat szerint akár csak minimális veszteséget termelı ajánlat is ellentétes a gazdasági ésszerőséggel, míg esetünkben 9 – 16 %-os veszteség mutatható ki az ajánlatban. Az ajánlat érvénytelen.

20

Ajánlatkérı észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a Tihanyi és Társa Kft ajánlata érvényes, mert megfelel az ajánlatkérı által elıírt pénzügyi és mőszaki alkalmasságnak, az ajánlati felhívásban elıirt nyilatkozatokat és igazolásokat csatolta valamint a kirívóan alacsony árra vonatkozó indokolásában a Kbt. 86. § (6) bekezdésében megfogalmazottak alapján megadta azokat az információkat, melyek alapján megállapítható volt, hogy az elvárt követelményeknek megfelel. Hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési törvény prioritásai között szerepel a Kkv szektor kiemelt támogatása, melynek során elınyben kell részesíteni a kisvállalkozásokat, illetve tilos kizárni azon vállalkozásokat, amelyek kis mértékükbıl eredıen versenyhátrányban vannak, és ennek keretein belül tilos olyan mértékő megkötéseket alkalmazni, amelyek az ilyen vállalkozásokat a feltétlenül szükséges mértéknél jobban korlátoznák az indulásban. Ajánlatkérı a kérelmezı vitarendezési kérelmére adott válaszában foglalt észrevételeit továbbra is fenntartotta. Elıadta, hogy összességében az ajánlat tartalmazta valamennyi biztosan és kötelezıen felmerülı változó költséget. A kérelmezı által kifogásolt, kihagyott tételek becslései szerint nem érik el a 2%-ot sem, ami kerekítési különbözetként sem jelentıs. Egyébiránt kérelmezı irreálisan alacsony árra vonatkozó kifogásai mind feltételezéseken, fikciókon alapulnak, a kérelem egyetlen objektív számadatokkal alátámasztott érvelést sem tartalmaz. A Kbt. nem ad lehetıséget arra, hogy ajánlatkérı szubjektíven, mögöttes információk, saját vélemények alapján értékelje az ajánlatokat. Ez a feladat véleménye szerint - és mint a jelenleg érvényben lévı szerzıdés is mutatja - a gazdasági észszerőséggel összeegyeztethetıen teljesíthetı a piacon megszokott árnál alacsonyabban is. A jogorvoslati kérelem kiegészítésére tett nyilatkozatában kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmezı 2012. május 18-án kelt jogorvoslati kérelmét kiegészítı levelében foglaltak megalapozatlanok, miután ajánlatkérı az eljárás során, így a vitarendezés során is, eleget tett a Kbt. elıírásainak, így többek között a tájékoztatási kötelezettségnek is. A vitarendezési kérelem megérkezését követıen a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése alapján a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Tihanyi és Társa Kft-tıl felvilágosítást kért a vitarendezésben jelzett észrevételekre vonatkozóan, mely tényrıl az összes érintett ajánlattevıt egyidejőleg értesítette, köztük a kérelmezıt is. A Kbt. 85. § (1) bekezdése értesítési kötelezettséget ír elı ajánlatkérı számára, és nem írja elı, hogy a felvilágosítás kérés tartalmát is meg kell küldeni. Ez támasztja alá a Közbeszerzési Levelek 35. számában (2005. október 24.) 811. sorszámú kérdésre adott válasz is, mely az irreálisan alacsony ár vonatkozásában kötelezı felvilágosítás kérés esetében vizsgálja ugyanezen kérdést:

21

„… a törvényszöveg alapján az ajánlatkérınek írásban kell magáról a kérés megtörténtérıl értesíteni - a kéréssel egy idıben - a többi ajánlattevıt akkor, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. A teljes körő tájékoztatást a törvény nem teszi az ajánlatkérı kötelezettségévé.” Hivatkozott a D.277/12/2011. számú határozatra, amely megfogalmazza - a Kbt. 86. §. (3) bekezdés vonatkozásában -, hogy nem minden esetben kötelezı az ajánlattevıknek minden dokumentum megküldése. Jelen határozatban még a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása sem volt felróható. Elıadta, hogy a Kbt. 85. §-a csak értesítési kötelezettséget ír elı ajánlatkérı számára. Tekintettel arra, hogy a vitarendezéssel kapcsolatos tájékoztatáskérés többlet információt nem tartalmazott, az értékelés során bekért magyarázatokhoz illetve felvilágosítás kérésekhez képest, errıl a tényrıl csak értesítésre kerültek az ajánlattevık. A hivatkozott hiánypótlás a Kbt. 83. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen került kiküldésre mind a 41 ajánlattevı számára, hiszen az ajánlatok vizsgálata valamint az értékelés során is a 23 részt együtt kezelte ajánlatkérı. Az irreálisan alacsony árra vonatkozó felvilágosítást kérı levelet technikai okok miatt,- hiszen a 41 ajánlattevı egyidejő értesítése nem kis feladat - küldte meg abban a formában, amit kérelmezı is említ. Álláspontja szerint a kérelmezınek jogában állt volna a Kbt. 96. § (3) bekezdése alapján iratbetekintést kérni ajánlatkérıtıl a vitarendezési rész vonatkozásában is, ellenben a Kbt. nem ad lehetıséget az ajánlatkérınek arra, hogy a kérelmezı felszólítására az eljárás bármely iratanyagát részére megküldje. A jogorvoslati tárgyalást követıen, 2012.05.31-én az ajánlatkérı észrevételt nyújtott be, melyben elıadta, hogy a Kbt. a 86. § (6) bekezdésében az ajánlati árak vizsgálati szempontjait, azon belül a bérköltségeket és a kapcsolódó járulékok vizsgálatát szabályozza nevesítve. A bért és járulékokat azonban a kérelmezı nem kifogásolta, tehát a kérelmet szinte teljes egészében csak a gazdasági szabályokra alapozhatta volna. ad 2.) Amortizációs költség A számvitelrıl szóló 2000. évi C. tv (továbbiakban Szt.) 52. §-a rendelkezik az amortizációs költségek elszámolásáról, amelynek (1) bekezdése szerint az amortizációt a várható élettartam szerinti évekre kell felosztani. A részletes szabályokat ugyanakkor az Szt. 14. § (5) bekezdés b) pontja alapján a vállalkozónak saját magának kell kialakítani, a számviteli politikája részeként. (A bevezetés alatt álló nemzetközi IFRS könyvelési standardok egyébként tovább bıvítik a gazdasági társaságok mozgási szabadságát a költségek, így az amortizáció elszámolásában is). Ugyanakkor az értékcsökkenési leírás (továbbiakban ÉCS) részletes szabályait a jogalkotó nem a Szt.-ben, hanem a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.

22

évi LXXXI. tv.-ben, és annak (továbbiakban Tao.) 1. számú mellékletében határozza meg. Ennek elsı mondata: „1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetıség illeti meg.” Ez alapján az adózó eldöntheti, hogy mely leírási kulcsokat alkalmazza, azaz milyen módon határozza meg az elszámolt ÉCS-t, de csak a beszerzéskor. Ugyanezen jogszabályi hely meghatározza: „5/a. Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelrıl szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.” Ez alapján az adózó köteles minimum az elıre meghatározott ÉCS-t alkalmazni, akkor is, ha a gép tényleges elhasználódása nem ezt alapozza meg. Fentiek alapján a vállalkozásnak számviteli politikájában meghatározottak szerint már az eszköz beszerzésekor meg kell határoznia, hogy az értékcsökkenési leírás mely, a törvényben engedélyezett formáját kívánja alkalmazni (lineáris, degresszív, vagy évek száma szerinti módszert), melytıl a késıbbiek során csak rendkívüli esetben térhet el. Ezen túlmenıen a Tao 2. számú melléklet IV. pontja részletesen és tételesen (Vtsz. szerint) meghatározza a vállalkozások által a beszerzett gépeknél alkalmazható maximális leírási kulcsokat. (informatikai jellegő eszközök 33%, egyéb eszközök 14,5%). Az ajánlatkérı azt az álláspontot képviseli, hogy a számviteli törvény alapján elıállhat (és rendszeresen elı is áll) olyan helyzet, hogy vállalkozó nemhogy köteles elszámolni az amortizációt, hanem egyenesen tilos az amortizáció ismételt elszámolása. Az amortizációval ugyanis a vállalkozó adózás elıtti nyeresége csökkenthetı (Tao 8. §), mely egyben csökkenti az adófizetési kötelezettség mértékét sem, Egy költség kétszeri elszámolása azonban adócsalásnak minısülne. Ezen túlmenıen a kis értékő (nettó 100eFt, bruttó 125eFt, illetve idéntıl 127eFt alatti) eszközöket, szerszámokat beszerzésük esetén – hacsak a számviteli politikában másként nem rendelkezik a vállalkozás – mindig a beszerzés évében köteles elszámolni költségként a vállalkozás, és jogszabály alapján nincs lehetısége az éven túlnyúló szolgáltatások esetében egyébként biztosított évek közti költség-elhatárolásra. A vállalkozásnak tilos költségként ÉCS-t elszámolni a nullára leírt eszközök után, még akkor is, ha szeretné, vagy gazdaságilag érdekében állna. (ugyanúgy az elızı években beszerzett és adott évben „0”-ra amortizált kis értékő, mint a „0”-ra leírt nagy értékő eszközöknél).

23

Kérelmezı tévedését nyilván az okozza, hogy különválasztja az eszközök tényleges és Szt. szerinti amortizációját (ami minden esetben eltér egymástól), ajánlatkérı azonban ezt nem teheti meg: az Szt. és a Tao által meghatározottak alkalmazási kötelezettsége erısebb kötelezı erı egy hivatalos állami eljárás során, mint a gazdasági ésszerőségrıl alkotott vélemény. Ajánlatkérı csak abban az esetben tudná ezt ellenırizni, ha az ehhez szükséges bizonylatokat tételesen átvizsgálja. A tételes vizsgálatot alátámasztó iratanyag bekérése és annak részletes átvizsgálása az ajánlatkérı részérıl a teljes eljárásban részt vevı mind a 41 ajánlattevıtıl (számviteli politika, több évi könyvelési anyag másolata, minden „0”-ra leírt és még nettó értékkel rendelkezı valamennyi eszköz eszköz-nyilvántartási kartonja) összesen több tízezer oldalnyi anyagot jelentene. Egy cég átvizsgálása egy könyvvizsgálónak 2-3 hónap. Álláspontja szerint ez nem lehet egy közbeszerzési eljárás része. Ajánlatkérınek el kell fogadnia ajánlattevık nyilatkozatát. Elıadta, hogy összességében nem tudja, hogy a Tihanyi és Társa Kft. költség-elszámolási rendje hogyan épül fel – viszont azt sem tudja bizonyítani, hogy nem szabályszerő, és nem támasztja alá az ajánlatát. ad 3.) Készletezési költség - a Tihanyi és Társa Kft. nyilatkozata arról szólt, hogy jelen eljárásban nem számol készletezési költséggel, nem pedig arról, hogy egyébként más szerzıdéseiben nem végez raktározási / készletezési tevékenységet, így a mérlegeinek vonatkozó adata nem releváns; - a korábbi évek adatai nem tükrözhetik az erre a szerzıdésre érvényesen a jövıre vállalt kondíciókat, azokat csak utólag lehetne vizsgálni; - ez a szállítási konstrukció az alkatrészárakban minden ajánlattevınek rendelkezésére állt, amely az alkatrészárakat emeli meg a sürgısségi szállítások összegeivel, miközben a rezsióradíjat alacsonyabban tartja, ez minden vállalkozás árképzési politikájának része. Erre vonatkozóan az ajánlati kiírás nem határozott meg feltételeket. Összességében a kiírásban nem volt feltétel a készletezési tevékenység végzése az ajánlatkérı részére, az azonnali kiszállítás lehetısége - a kérelmezı által is elismerten – minden vállalkozónak rendelkezésre áll, így az a tény, hogy a Tihanyi és Társa Kft. nem számolt készletezési díjjal, nem lehet érvénytelenségi ok. ad 5.) Munkaruha költségei A munkaruha költségei jelenleg nincsenek szabályozva az egyes iparágakban, illetve azon belüli munkafolyamatokban: - a kötelezıen évente védıruhákra fordítandó összeget / fı / év; - a kötelezı védıruhák felsorolását;

24

- a védıruhák kihordási idejét (pl. egy pénzügyır bakancs jogszabályban meghatározott kihordási ideje 3 év, azaz az adott évet csak a költség 1/3-a terhelné); - a kötelezı védıruhák ajánlott fogyasztói árát; Egyedül az egyes munkafolyamatokhoz elıírt védıfelszerelést szabályozzák a jogszabályok, de teljes listát sehol nem közölnek! Közölte, hogy az Internetrıl tetszılegesen kinyert információkat töltött le a (www.munkaruhadiszkont.hu; www.77munkaruha.com; www.detaker.hu, www.webareal.hu ) honlapokról:

Általános szerelı igénye lehet: 1. Nadrág 2.907,-Ft, Kabát 2.907,-Ft, 3 Póló 3x465= 1.395,-Ft, Védıkesztyő 10x168,-Ft = 1.680,-Ft, Acélbetétes munkavédelmi bakancs: 3.200,-Ft, összesen: 12.089,-Ft

Ehhez képest egy pl. karosszéria munkákkal foglalkozó munkásnak pluszban szükséges lehet: 1. Légzı maszk 200,-Ft / db, Füldugó 60,-Ft/db; Fültok 1.000,-Ft/db; Egyszer használatos ruhavédı kezeslábas 237,-Ft/ db (5 darabos kiszerelésben), (nem összesítünk, mivel ezekbıl munkától függıen kellhet több, vagy kevesebb) Az irodai alkalmazottaknak nem jár munkaruha. Mivel a munkaruhaköltséget átlagosan kellett megadnia, a minıségre vonatkozóan pedig nincsenek központi elıírások, a fentiek alapján igazolható, hogy beszerezhetı a hivatkozott összegért megfelelı mennyiségő munkaruházat, és a károsító munkák (porfúvás, festés, savazás, stb.) során beszerzendı többletruházatot az irodai alkalmazottak költsége ellensúlyozhatja. ad 6./a) Üzemorvosi költségek Az „üzemorvosi vizsgálat díja” kifejezésre, az alábbi weboldalak igazolják a Tihanyi és Társa Kft. által megadott 6.000,-Ft/fı/év díj közeli árat. Ezek a következık voltak sorrendben: www.uzemorvos.net: 6.650,-Ft/fı/év, www.torzspartner.hu: 5.500,-Ft/fı/év, www.uzemorvosivizsgalat.hu: 6.600,-Ft/fı/év, www.unimedextra.hu: 5.500,-Ft/fı/év Fentieken túl két honlapon is fent szerepelt, hogy egyedi ajánlatukban ennél még alacsonyabb árakat is adhatnak. Azaz a Tihanyi és Társa Kft. által beállított 6.000,-Ft/fı/év (azaz 500,-Ft/fı/hó) reális lehet. ad 6./b) Iparőzési adó Ajánlatkérı fenntartotta azon álláspontját, hogy a vállalkozást terhelı eredményjellegő adók (a társasági adó és az iparőzési adó) nem képezik a rezsióradíj részét. Az eredményjellegő adók jellemzıje, hogy a vállalkozás eredményét terhelik, és mint ahogy a társasági adó sem, úgy az iparőzési adó sem a mőködési költségek (így a rezsióradíj) része.

25

Az iparőzési adó mértéke nullától 2%-ig terjedhet, azt az önkormányzat tetszılegesen állapítja meg, az elhagyható, vagy akár utólagosan is elengedhetı. ad 7.) Biztosítási költségek Nem értékelhetı a kérelmezı feltételezése annak tekintetében, hogy minden biztosítási szerzıdés egyedi biztosítói bírálat alapján, egyedi kockázatfelméréssel és egyedi feltételekkel kötıdik. Kérelmezı csak a saját adósbesorolása által szabott keretek közt a saját biztosítójától kapott információk alapján ítélheti meg az árakat. ad 8./a.) Improduktív órák A kérelmezı egy más ágazatot szabályozó, azóta már hatályát vesztett Kormány rendeletre hivatkozik, amit ezért kér figyelmen kívül hagyni; A kérelmezı az építıipari ágazatra érvényes ágazati párbeszédre hivatkozik, megjegyezve, hogy ilyen ágazati párbeszéd van ebben az üzletágban is, de erre nem tudott hatályos jogforrást vagy egyéb információs lehetıséget meghatározni, amit ezért kér figyelmen kívül hagyni; A kérelmezı azon indoklása, mely szerint mindenki számol improduktív órákkal, nem igazolható általánosítás. Az indokolásra felhívott ajánlattevık között is volt más, aki nem számolt ezzel a költséggel. A gépjármő javításnál kétféle jellemzı eljárás van: az egyik esetben átalánydíjat fizetnek + alkatrészköltség, a másik esetben munkaórákat számolnak fel + alkatrészköltség. Ez utóbbin belül a vevınek leszámlázandó munkaórák - amire a rezsióradíjat vetítik - tekintetében is kétféle eljárás létezik: 1. az egyik szerint a vállalkozó a ténylegesen felmerült munkaórákat számolja el, munkaidı-nyilvántartás alapján; 2. a másik szerint a vállalkozó egy programból vett átlagos idıszükségletet számol el (a Tihanyi és Társa Kft. nyilatkozata szerint esetében ezek az Autodata, Autodatex programok, mint ahogy az ajánlatkérı elıírta az ajánlatkérési dokumentációban – 46. oldal utolsó bekezdés). A második esetben nem lehet beszélni kötelezı állásidırıl, hiszen – a szerelık gyors munkája esetén – az is elıfordulhat, hogy egy 8 órás munkaidıre 9 órás munkát számolnak és számláznak ki. Azaz valóban elıfordulhat – számokban mérve – akár 100%-ot meghaladó mértékő idıbeli teljesítés is. E tekintetben tehát megállja a helyét a Tihanyi és Társa Kft. azon indokolása, hogy az improduktivitási költség e számlázási rend tekintetben irreleváns. ad 8./b.) Nyereségesség / veszteségesség számolása Kérelmezı beadványaiban a számszaki egyezıség nem áll fent.

26

a.) A költségek legtöbbje nem személyhez, hanem a mőhely mőködéséhez kötött, ezt kell elosztani a ténylegesen részt vevı állománnyal. De ennek létszámát sem a kérelmezı, sem az ajánlatkérı hivatalosan nem ismeri. b.) Ajánlatkérı azt fejtette ki mind indoklásai, mind a tárgyalás során, mely érveket fontolt meg döntése meghozatalakor, függetlenül attól, hogy az épp egybeesett a Tihanyi és Társa Kft. érveivel, vagy nem. A Döntıbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Döntıbizottság elsıként a hamis adat közlésére vonatkozó kérelmi elemeket vizsgálta és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e körben megalapozatlan. Ajánlatkérı a Kbt. IV. fejezetének hatálya alá tartozó, a közösségi értékhatárokat elérı értékő általános nyílt közbeszerzésekre vonatkozó szabályok szerint járt el. A hirdetmény feladásának idıpontja 2011.12.29. napja volt, így a jogorvoslati kérelem elbírálására a Kbt. ezen idıpontban hatályos rendelkezései az irányadóak. A kérelmezı 2012.05.25-i beadványában hamis adatszolgáltatás megállapítását kérte a nyertes ajánlattevı tekintetében a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás körében benyújtott indokolással összefüggésben. A Kbt. 4. § 9. pontja szerint hamis adat a valóságnak megfelelıen ismert, de a valóságtól szándékosan eltérıen közölt adat. 9/A. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A Kbt. 62. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérınek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevıt, aki, illetıleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója vagy a számára erıforrást nyújtó szervezet b) az eljárásban elıírt adatszolgáltatási kötelezettségének (különösen 70. § (3) bekezdése, 71. §) teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltatott, illetıleg hamis nyilatkozatot tett, melynek következtében elkerülhetı lett volna, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a nyilatkozattal érintett körülmény miatt érvénytelennek minısüljön vagy elérhetı lett volna, hogy kedvezıbb legyen az ajánlatának a 81. § (4) bekezdése szerinti elbírálása, illetve a részvételi jelentkezésének 123. § (4) bekezdése, 130. § (6) bekezdése, 136/A. § (2) bekezdése, 157. § (3) bekezdése vagy 204. § (5) bekezdése szerinti rangsorolása.

27

A Döntıbizottság elıször azt vizsgálta meg, hogy hamis adatnak minısül-e a nyertes ajánlattevı azon nyilatkozta, hogy „A vállalkozásnak otthont adó ingatlan teljes egészében saját tulajdonunkban van. Bérleti költségek nem terhelik.” A Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevıt, illetıleg alvállalkozóját vagy az ajánlatban szereplı erıforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták. A Kbt. 88. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérınek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevıt vagy alvállalkozót, vagy az ajánlatban szereplı erıforrást nyújtó szervezetet, aki a) a kizáró okok (60-61. §) hatálya alá tartozik; b) részérıl a kizáró ok (60-62. §) az eljárás során következett be. Az érvénytelenségi okok egyikeként a jogalkotó a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontjában rögzítette, hogy az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevıt, az alvállalkozót vagy az erıforrást nyújtó szervezetet az eljárásból kizárták. A Kbt. 88. § (2) bekezdése elkülöníti a kizárás tekintetében azt az esetkört, amikor az ajánlattevı, az alvállalkozó és az erıforrást nyújtó szervezet esetében a kizáró okok már az ajánlat benyújtása elıtt fennálltak, illetve azt az esetkört, amikor az ajánlattevı, az alvállalkozó és az erıforrást nyújtó szervezet részérıl a közbeszerzési eljárás során következik be a kizáró ok. A jogalkotó ilyen kizáró okként határozta meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró okot, azt az esetet, amikor hamis adat szolgáltatásával, illetıleg hamis nyilatkozat megtételével érhetı el, hogy az adott ajánlat érvényes legyen. A jogalkotó a Kbt. értelmezı rendelkezései között a 4. § 9. és 9/A. pontjaiban határozta meg a hamis adat és a hamis nyilatkozat fogalmát, így hamis adatnak minısül a valóságnak megfelelıen ismert, de a valóságtól szándékosan eltérıen közölt adat, a hamis nyilatkozat olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz. A törvény csak arra az esetre rendeli hamis adat szolgáltatása miatt az ajánlattevı kizárását, ha a hamis adat szolgáltatás célja ténylegesen olyan adat szándékos hamis közlése volt, amely adat valóságos tartalma miatt az ajánlattevı ajánlata érvénytelen lett volna. A Kbt. objektív szabályozási rendszerében szereplı szándékosság értelmezése esetében különös körültekintéssel kell eljárni, vizsgálni kell, hogy a szóban forgó adattartalom milyen célból került az adott ajánlatba, illetve annak közlése minısülhet-e nem szándékosan közölt adatnak, vagy nyilatkozatnak. A Döntıbizottság a nyertes ajánlattevı 2012. 04.17-én benyújtott indokolásában szereplı nyilatkozat vizsgálata során megállapította, hogy a nyilatkozatot az ajánlattevı társaság nevében nyújtották be. Az indokolásban valamennyi pont

28

többes szám elsı személyben van megfogalmazva, ezért a nyilatkozat ezen pontját is úgy kell értelmezni, hogy a jelentése az, hogy az ingatlan a társaság tulajdonában van. Mivel a Kft. önálló jogi személy, tehát nem azonos a tulajdonosával, a nyilatkozat ellentmond Tihanyi és Társa Kft. késıbbiek során benyújtott tájékoztatásával, amelyben az szerepel, hogy az ingatlan T. I. tulajdonában van. Az adat közlése tehát nem a valóságnak megfelelıen történt. Az ár indokolását azonban nem ez a tényközlés tartalmazza, hanem az abból következı állítás, mely szerint a társaságot bérleti költségek nem terhelik. Ez az állítás pedig abban az esetben is igaz, amennyiben az ingatlan tulajdonosa a társaság tulajdonosa, és a társaság a tulajdonos számára nem fizet bérleti díjat. Figyelemmel arra, hogy bérleti díj fizetésére vonatkozó adat nem merült fel, ezt a kérelmezı sem állította, a Döntıbizottság álláspontja szerint a hamis adat közlése, hamis nyilatkozat adása ezen feltételek fennállása esetén nem valósult meg. A Döntıbizottság rámutat arra, hogy a hamis adatszolgáltatás akkor valósul meg, ha a hamis adat szolgáltatásának célja a Kbt. fent ismertetett rendelkezései szerint az, hogy ténylegesen olyan adat szándékos hamis közlése valósuljon meg, amely adat valóságos tartalma miatt az ajánlattevı ajánlata érvénytelen lett volna. Az ajánlat érvényességével összefüggı adat pedig nem a tulajdonos személye, hanem a bérleti díj fizetése volt. A fentiekre tekintettel a Döntıbizottság a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította. Hamis adatszolgáltatás megállapítását kérte a kérelmezı azzal összefüggésben is, hogy a nyertes ajánlattevı indokolásában azt állította, hogy „Raktári készletek beszerzésével nem növeljük mőködési költségeinket.” A kérelmezı arra alapította ezt a kérelmi elemét, hogy a nyertes ajánlattevı nyilvános adataiból megállapítható, hogy az elmúlt évi mérlege tartalmaz adatot készletek tekintetében. A Döntıbizottság álláspontja szerint a mérleg adataiból még nem következik, hogy a nyertes ajánlattevı az indokolásában hamis nyilatkozatot tett. A nyilatkozat ugyanis nem a társaság teljes mőködésére vonatkozott, hanem kifejezetten a jelen ajánlatában szereplı árképzésre. A nyilatkozat tehát arról szólt, hogy a Tihanyi és Társa Kft. a jelen közbeszerzési eljárásban nem számol készletezési költséggel, amely állítás valótlan volta nem igazolt. A kérelmezı által csatolt okirat alapján megállapítható, hogy a tényállítás akkor hamis, ha azt tartalmazza, hogy az ajánlattevı egyetlen szerzıdésével összefüggésben sem végez készletezési tevékenységet. Ilyen nyilatkozatot azonban a Tihanyi és Társa Kft. nem tett. A fentiek alapján a Döntıbizottság a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította.

29

Ezt követıen a Döntıbizottság azt vizsgálta meg, hogy jogsértı volt-e az ajánlatkérı döntése a nyertes ajánlat érvényessége vonatkozásában a kirívóan alacsony ellenszolgáltatásra adott indokolásával összefüggésben, és az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan.

A Kbt. 86. § (1) -(2) bekezdése szerint: (1) Az ajánlatkérı az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és errıl a kérésrıl a többi ajánlattevıt egyidejőleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevı ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következı egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont. (2) Az ajánlatkérı köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktıl; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevı ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékbıl számít ki az ajánlatkérı; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevı ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékbıl - a két szélsı érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérı. A Kbt. 86. § (3)-(6) bekezdése alapján: (3) az ajánlatkérı az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyızıdni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevıtıl a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérı figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetıleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott mőszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevı számára kivételesen elınyös körülményeire, d) az ajánlattevı által ajánlott áru, építési beruházás, illetıleg szolgáltatás eredetiségére,

30

e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevınek állami támogatások megszerzésére való lehetıségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérı köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetınek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetınek minısül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerzıdés teljesítéséhez szükséges élımunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerzıdésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerzıdésben az eredményhirdetést megelızı egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették.

A Kbt. 81. § (1) bekezdés alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérınek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz (86. § (5) bekezdése). A Kbt. 86. § (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérı köteles az érintett ajánlattevı ajánlati árát kirívóan alacsony árként minısíteni, ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt. 86. § (3)-(6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelıen kell ajánlatkérınek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a beszerzés tárgyának megajánlott áron való teljesíthetıségét, a vállalás gazdasági ésszerőséggel való összeegyeztethetıségét, melynek alapján kerül ajánlatkérı abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességérıl, vagy érvénytelenségérıl. A kirívóan alacsony ár vizsgálatának célja az, hogy ajánlatkérı meggyızıdjön arról, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzıdés a megajánlott áron ténylegesen teljesíthetı-e. Az ajánlattevı ajánlata akkor érvénytelen, ha az ár különbözı szempontok szerinti vizsgálata során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megrendelés mőszaki tartalma a megajánlott áron nem teljesíthetı. Jelen esetben az 1. rész vonatkozásában több ajánlattevıt is felhívott az ajánlatkérı indokolás benyújtására, így a Tihanyi és Társa Kft-t is, aki mindhárom szerelıi díj tekintetében a legalacsonyabb árajánlatot tette.

31

A Kbt. 86. §-a szabályozási rendszerébıl következik, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálatát ajánlatkérınek elsısorban az ajánlattevı által biztosított adatokra és az indokolás tartalmára kell alapítania. A Kbt. 86. § (3)-(4) bekezdései szerint ajánlatkérı a valós teljesíthetıség fennállását és gazdasági ésszerőséget objektív tények alapján köteles vizsgálni. A Döntıbizottság álláspontja szerint az indokolás objektivitásának megteremtése az ajánlattevı feladata, mivel az ı érdekkörébe tartozik, hogy olyan tényszerő adatokat, dokumentumokat bocsásson ajánlatkérı rendelkezésére, amely alapján az ajánlatkérı meggyızıdhet a vállalt ellenszolgáltatás melletti valós teljesíthetıségrıl. Ugyanakkor az objektivitás vizsgálata és ennek alapján az ajánlati ár realitásáról való meggyızıdés kötelezettsége az ajánlatkérıt terheli, méghozzá ezen meggyızıdést ajánlatkérınek magára az indokolásra és a rendelkezésére álló iratokra kell alapítania. A fentiekre tekintettel a Döntıbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a nyertes ajánlattevı által adott indokolásban foglaltak és az ajánlatkérı rendelkezésére álló egyéb iratok alapján ajánlatkérı meggyızıdhetett-e a beszerzés tárgyát képezı szakmai tartalom megadott ajánlati árakon való teljesíthetıségérıl, ennek alapján megalapozott és jogszerő döntést tudott-e hozni az ajánlat érvényességérıl. A nyertes ajánlattevı által megajánlott árak a közbeszerzés 1. része vonatkozásában benyújtott 14 ajánlat szerelıi óradíjai átlagához képest az alábbi eltérést mutatták:

Szerelı óradíj (nettó Ft) 40% Karosszérialakatos óradíj (nettó Ft) 38% Fényezési óradíj (nettó Ft) 37%

Az ajánlatkérı a Kbt. 86. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással hívta fel indokolásra a nyertes ajánlattevıt, aki a 2012.04.17-én megküldött indokolásban, a tényállás körében részletesen idézett válaszában, öt pontban szöveges indokolást terjesztett elı, valamint tételesen levezette a szerelési óradíjat, valamennyi, általa az árképzés során figyelembe vett költségtétel feltüntetésével. Az ajánlatkérı az indokolás alapján a nyertes ajánlat érvényességét állapította meg, azaz az indokolás alapján gazdasági ésszerősségnek eleget tevınek ítélte a nyertes által megadott árakat. A kérelmezı elızetes vitarendezési kérelme alapján az ajánlatkérı további tájékoztatás kérését ítélte indokoltnak a vitarendezési kérelemben felvetett érvek alapján, ezért a vitarendezési kérelmet azzal küldte meg az ajánlattevınek, hogy az abban foglaltakra adjon tájékoztatást.

32

A nyertes a vitarendezési kérelemben szereplı pontok alapján adta meg a válaszát, amelyet az ajánlatkérı ismételten kielégítınek talált, elfogadott, és a vitarendezési kérelmet elutasította. A kérelmezı a jogorvoslati kérelmében a vitarendezési kérelmében foglaltakkal megegyezıen vitatta a nyertes ajánlattevı indokolását, majd kérelmét a jogorvoslati eljárás során pontosította. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlattevıknek mindhárom óradíj tekintetében egyetlen óraíjat kellett megajánlaniuk, az óradíj számításának módszerét nem kellett rögzíteni. Az elızetes vitarendezési eljárás során az ajánlatkérı a kérelmezı vitarendezési kérelmében megadott szempontok alapján hívta fel a nyertes ajánlattevıt az indokolásával kapcsolatos további tájékoztatás adására. A fentiekre tekintettel a Döntıbizottság a nyertes ajánlattevı szöveges indokolását és a költségismertetést a kérelmezı által elıterjesztett és a jogorvoslati eljárás során fenntartott kifogásokhoz igazodóan vizsgálta meg annak figyelembe vételével, hogy a gépjármő javítás és karbantartás tekintetében a rezsióradíj számítására kötelezı elıírás nincs. 1. A kérelmezı kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevı annak ellenére, hogy hivatkozása szerint saját, új gépparkkal rendelkezik, a költség kalkuláció során nem számolt amortizációval, ezért az amortizáció költségére az ajánlati árában nincs fedezet, melynek következményeként az indokolás a gazdasági ésszerőséggel nem összeegyeztethetı. A Döntıbizottság ezen költségelem hiánya tekintetében elfogadta az ajánlatkérı érvelését, amely szerint a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vizsgálata során az ajánlatkérı nem köteles az ajánlattevı költség-elszámolási rendjét, annak jogszerőségét tételesen megvizsgálni. Az indokolás abban az esetben elfogadhatatlan e körben, amennyiben egyértelmően megállapítható, hogy az amortizáció egy olyan kötelezıen figyelembe veendı költségelem, amelyre az ajánlati ár nem nyújt fedezetet. A Döntıbizottság figyelembe vette, hogy az értékcsökkenési leírás részletes szabályait tartalmazó, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tao.) 1. számú mellékletének elsı mondata szerint „1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetıség illeti meg.” Ezen szabály alapján pedig az adózó eldöntheti, hogy mely leírási kulcsokat alkalmazza, azaz milyen módon határozza meg az elszámolt értékcsökkenési leírást, a beszerzéskor. „5/a. Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített

33

értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelrıl szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.” Ez alapján az adózó köteles minimum az elıre meghatározott értékcsökkenési leírást alkalmazni, akkor is, ha a gép tényleges elhasználódása nem ezt alapozza meg. A Tao 2. számú melléklet IV. pontja részletesen és tételesen meghatározza a vállalkozások által a beszerzett gépeknél alkalmazható maximális leírási kulcsokat. A kis értékő eszközöket, szerszámokat beszerzésük esetén – hacsak a számviteli politikában másként nem rendelkezik a vállalkozás – mindig a beszerzés évében köteles elszámolni költségként a vállalkozás, és jogszabály alapján nincs lehetısége az éven túlnyúló szolgáltatások esetében egyébként biztosított évek közti költség-elhatárolásra. A vállalkozásnak tilos költségként értékcsökkenési leírást elszámolni a nullára leírt eszközök után, még akkor is, ha szeretné, vagy gazdaságilag érdekében állna. Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy az ajánlattevı köteles lett volna a jelen beszerzés során a szerelıi óradíjak költségei között az amortizációt is figyelembe venni. A Döntıbizottság figyelembe vette azt is, hogy a kérelmezı által elıadottakkal szemben az eszközök javítását, karbantartását az ajánlati ár magyarázatában a nyertes ajánlattevı 1500 Ft/fı összegben - ami egyébként mindössze 8,9 Ft/óra értéknek felel meg - szerepeltette. 2. A kérelmezı kifogásolta, hogy a nyertes ajánlattevı a kalkuláció során nem számolt készletezési költségekkel. E vonatkozásban a Döntıbizottság elfogadta a nyertes ajánlattevı azon hivatkozását, hogy a jelen szerzıdés vonatkozásában nem fog alkatrészeket raktáron tartani, hanem esetenként rendeli meg azokat az alkatrészek forgalmazójától. Ez a szállítási konstrukció az ajánlatkérı felhívásban és dokumentációban közölt elıírásai alapján nem volt kizárt, ajánlatkérı nem írta elı feltételként készletezési tevékenység végzését, így az a tény, hogy a Tihanyi és Társa Kft. nem számolt készletezési díjjal, nem teszi elfogadhatatlanná az indokolását. 3. A kérelmezı álláspontja az volt, hogy az indokolásban a nyertes ajánlattevı keresztfinanszírozásra hivatkozott és ennek következtében az indokolása elfogadhatatlan. A Döntıbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérıt a Kbt. szabályozása alapján mindig az adott beszerzési tárgy megvalósításáért, szolgáltatás teljesítéséért kínált ár realitására vonatkozóan terheli meggyızıdési kötelezettség, melyet az ajánlattevı által közölt tényadatokra, az ezeket tartalmazó indokolásra kell

34

elsıdlegesen alapítania. Az ajánlati ár elfogadhatóságával kapcsolatban jogszerő döntés kizárólag a konkrét szolgáltatással összefüggésben felmerült költségelemek, árképzı tényezık alapján hozható és nem más szerzıdések teljesítésének körülményeire hivatkozással. A Döntıbizottság következetes joggyakorlata alapján tehát nem fogadható el az ár indokolásaként olyan érvelés, amely szerint az ajánlattevı más, elınyös szerzıdésekre hivatkozik a költségeinek felszámítása tekintetében, ezért a Döntıbizottság álláspontja szerint ezen hivatkozás a döntés során nem volt figyelembe vehetı. A Döntıbizottság azonban nem fogadta el a kérelmezı álláspontját, mely szerint ezen elıadás már önmagában megalapozza az ajánlat érvénytelenségét. Az ár akkor nem felel meg a gazdasági ésszerőségnek, ha az nem tartalmazza az adott árelemmel összefüggésben szükségszerően felmerült valamennyi költséget. Következésképpen amennyiben a megadott ár az összes szükséges költségre kiterjed és a teljesítés ez alapján nem veszteségesen biztosított, úgy az ár a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı, ekként nem minısíthetı kirívóan alacsonynak. A kirívóan alacsony ár jogkövetkezménye önmagában nem vonható le azon az alapon, hogy a nyertesnek nyilvánított ajánlattevı indokolása nem megfelelı érveket is tartalmaz. 4. A kérelmezı a nyertes által figyelembe vett munkavédelmi költségekre tekintettel is megalapozatlannak tartotta az ajánlatkérı döntését. Álláspontja az volt, hogy a munkaruha tekintetében a havi 1.000.- forint, azaz éves szinten 1 fı munkaruházatára 12.000.-Ft összegbıl nem lehet a ruházatot, védıfelszerelést, maszkot (fényezés), cipıt beszerezni. A tárgyi munkával kapcsolatban biztosítani kell munkaruházatot, védıfelszerelést, maszkot (fényezés), cipıt és a munkavédelmi oktatásnak is vannak költségei. Ez éves szinten akár 100 ezer forint is lehet, ami viszont 50-60 forintnak felel meg óránként, ami 4-5 %-os mértékő összeg a megajánlott óradíj viszonylatában. Kifogásolta, hogy az ajánlattevı állítását okiratokkal nem támasztotta alá. A Döntıbizottság álláspontja szerint a kérelmezı megalapozatlanul vitatta, hogy a nyertes ajánlattevı a munkaruházatot és védıfelszereléseket éves szinten 12.000.-Ft/fı összegért képes biztosítani. E körben kötelezı jogszabályi elıírás nincs, a munkaruhaköltséget átlagosan kellett megadni. Ennek ellenkezıje a kérelmezı által nem igazolt. Az ajánlatkérı által közölt levezetés sem vitatható, a munkaruhák költségének a teljes költséghez viszonyított aránya pedig nem jelentıs. 5. A kérelmezı az indokolás egyik legfontosabb hiányosságaként az improduktív órákkal való kalkuláció hiányát emelte ki. A Döntıbizottság ezen kifogás vonatkozásában rögzíti, hogy a kérelmezı analógiára való hivatkozása azért nem vehetı figyelembe, mivel a nyertes ajánlattevı indokolásának hiányaként csak kötelezı jogszabályi elıírásnak való

35

nem megfelelıség esetén van helye, ezért a gazdasági ésszerőtlenség arra hivatkozással nem állapítható meg, hogy a reá nem kötelezı, más tevékenységre vonatkozó jogszabályt, vagy rendelkezést nem vett figyelembe. Az ajánlatkérı az ajánlati felhívás VI.3) pontjának 26. pontjában elıírta, hogy a javítás elszámolásakor az egyes munkamőveletek idıszükségleteként legfeljebb az Autodata katalógusban meghatározott, az adott gépjármőhöz kapcsolódóan megadott normaidık vehetık figyelembe. Az Autodata katalógus a gyártók által megadott normaidıket tartalmazza, amely mindössze egy iránymutatás, így nem jelenti azt, hogy annak alkalmazása esetén az improduktív órák figyelembe vételének hiánya a költségkimutatás elfogadhatatlanságát eredményezné. 6. A kérelmezı álláspontja az volt, hogy az üzemorvosi költségek nem megfelelı mértékben kerültek figyelembe vételre a nyertes indokolásában, valamint a nyertes ajánlattevı nem számolt megfelelıen az iparőzési adóval a költségek megállapítása során. Ezen két tételt az 1000,-Ft egyéb szolgáltatás költsége nem fedezheti. A nyertes ajánlattevı akként nyilatkozott, hogy az üzemorvosi költségeket 500.-Ft/hó összegben vette figyelembe, az iparőzési adót pedig óránként 26.-Ft/óra összegben. Az egyéb szolgáltatások vonatkozásában megjelölt összeg azonban ennek a két tételnek a fedezeteként nem elégséges összeg, mivel a 21x8 havi munkaóra 168 óra, így az erre jutó iparőzési adó már önmagában 4368,-Ft, amely a nyertes ajánlattevı indokolásában szereplı összegnek több mint négyszerese. A Kbt. 86. § (5) bekezdése az ajánlatkérı kötelezettségévé teszi az indokolás el nem fogadhatósága és a gazdasági ésszerőséggel össze nem egyeztethetı indokolás alapján az ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani. Az ajánlatkérıt az a kötelezettség terheli az ajánlatok bírálata során, amennyiben a Kbt. 86. §-ában foglaltak szerint járt el, hogy az ajánlatban és az indokolásban foglaltak alapján gyızıdjön meg az egyes ajánlati elemek megalapozottságáról, arról, hogy az adott ajánlat esetében fennáll-e a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott érvénytelenségi ok, azaz a vizsgált ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz-e az adott áron a megkötni kívánt szerzıdés teljesíthetı-e. A Döntıbizottság rögzíti, hogy a kirívóan alacsony árvizsgálat Kbt.-ben meghatározott célja nem az, hogy az ajánlattevı gazdálkodását, gazdasági döntéseinek helyességét, vagy helytelenségét elıre megítélje, ugyanakkor ajánlatkérı a megadott indokolás vonatkozásában a Kbt. szerinti meggyızıdési kötelezettsége körében nem tekinthet el az ajánlattevık által közölt adattartalom Kbt. 86. § (4) bekezdés szerinti vizsgálatától, annak megítélésétıl, hogy az adatokkal kapcsolatban közölt indokolás alkalmas-e arra, hogy az

36

árajánlat objektivitását alátámassza. A Döntıbizottság rámutat továbbá, hogy a Kbt. 86. § (6) bekezdése olyan speciális törvényi tényállást határozott meg, amelynek fennállása esetén kötelezı az árajánlatot a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetetlennek tekinteni és az ajánlatot kirívóan alacsony ellenszolgáltatás miatt érvénytelenné nyilvánítani. A gazdasági ésszerőség fogalmát a Kbt. nem határozza meg. A közösségi irányelvekbıl és a Kbt. szabályozási rendszerébıl következı egységes döntıbizottsági és bírói gyakorlat szerint egy ajánlat akkor nem egyeztethetı össze a gazdasági ésszerőséggel, ha az ár különbözı szempontok szerinti vizsgálata során kétséget kizáróan megállapítható, hogy a beruházás mőszaki/szakmai tartalma a megajánlott áron nem teljesíthetı, illetıleg a teljesítés csak veszteségesen biztosítható. A Döntıbizottság álláspontja szerint jelen esetben az ajánlatkérı az ajánlatban és a nyertes ajánlattevı által benyújtott indokolásokban foglaltak alapján különbözet mutatkozik a kimutatott költségek tekintetében, azonban ez a különbözet az óradíjban mindössze 29.-Ft eltérést eredményez. Figyelemmel arra, hogy a nyertes ajánlattevı által megajánlott ajánlati árak mintegy 90.-Ft nyereséget tartalmaztak, így a kimutatott eltérés mindössze ezt a nyereségtartalmat csökkenti, ami a Döntıbizottság megítélése szerint nem eredményezi a megajánlott ellenszolgáltatás gazdasági ésszerőtlenségét, nem vezet a szerzıdés megajánlott áron való teljesíthetetlenségének kimondásához. Amennyiben ugyanis a megadott ár az összes szükséges költségre kiterjed és a teljesítés ez alapján nem veszteségesen biztosított, úgy az ár a gazdasági ésszerőséggel összeegyeztethetı, ekként nem minısíthetı kirívóan alacsonynak. A helyes költségszámítás, a megajánlott ár beltartalma ezen a vizsgálati körön túlmenıen nem közbeszerzési, hanem egyéb gazdálkodási, könyvelési kérdés tárgyát képezi. Jelen esetben a nevezett alszempontokra adott ellenszolgáltatás valamennyi lényeges költségelemet tartalmazza és a szerzıdés a nyertes ellenszolgáltatása mellett nem veszteségesen teljesíthetı. A Döntıbizottság az elızıekre tekintettel az ajánlat érvénytelenségét kirívóan alacsony ár okán a tárgyalt tételek esetében nem ítélte megállapíthatónak. A kirívóan alacsony ár jogkövetkezménye önmagában nem vonható le azon az alapon, hogy – kérelmezı állítása szerint – a nyertesnek nyilvánított ajánlattevı nem minden esetben megfelelı mértékben állapította meg az ellenszolgáltatásának költségtényezıit, ezért a Döntıbizottság a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította. Ezt követıen a Döntıbizottság a kiegészítı jogorvoslati kérelmet vizsgálta meg.

37

A kiegészítı kérelemben a kérelmezı azt sérelmezte, hogy az elızetes vitarendezési kérelme alapján az ajánlatkérı által a Kbt. 85. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérést jogsértıen nem küldte meg a számára, ezzel megsértve a Kbt. 85. § (1) bekezdését, illetve a Kbt. l. § (1) bekezdését. A Kbt. 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerzıdés megkötését is – az ajánlatkérı köteles biztosítani, az ajánlattevı pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 85. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérı írásban és a többi ajánlattevı egyidejő értesítése mellett, határidı megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevıtıl a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetıleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban elıírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmő kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset kivételével nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A kérelmezı álláspontja az volt, hogy ajánlatkérı eljárása nem biztosította sem a nyilvánosságot, sem az átláthatóságot, hiszen a kérelmezı nem szerezhetett arról tudomást, hogy a vitarendezési kérelme alapján ajánlatkérı milyen vonatkozásban kért felvilágosítást a nyertes ajánlattevıtıl, annak ellenére, hogy a vitarendezés célja éppen a jogorvoslati eljárás elkerülése lenne. A Döntıbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérı 2012.04.13. napján, a vitarendezési kérelem megérkezését követıen a Kbt. 96/A. § (3) bekezdése alapján a Kbt. 85. § (1) bekezdésére tekintettel a Tihanyi és Társa Kft-tıl felvilágosítást kért a vitarendezésben jelzett észrevételekre vonatkozóan, mely tényrıl az összes érintett ajánlattevıt egyidejőleg értesítette, köztük a kérelmezıt is. Ajánlatkérı megküldte a Tihanyi és Társa Kft. részére a kérelmezı által benyújtott elızetes vitarendezési kérelmet és arra hívta fel, hogy az abban foglaltak szerint adja meg a felvilágosítást. A Kbt. fent idézett 85. § (1) bekezdése arra kötelezi az ajánlatkérıt, hogy egyidejőleg értesítse a többi ajánlattevıt a felvilágosítás kérésrıl. Ennek a kötelezettségnek az ajánlatkérı eleget tett, mivel az értesítés egyidejő volt. A Döntıbizottság megjegyzi, hogy a kérelmezı a vitarendezési kérelmének tartalmát ismerte, a felvilágosítás kérésben pedig ehhez képest többlet tartalom nem volt. A fentiek alapján a Döntıbizottság a megalapozatlan kérelmi elemet elutasította.

38

A Döntıbizottság a fentiekben részletezettek szerint a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította. A Döntıbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viselésérıl. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntıbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérı központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja szerint a Fıvárosi Törvényszék illetékes. A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntıbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. Budapest, 2012. június 12.

Dr. Telek Katalin sk közbeszerzési biztos

Bonifert Zsolt sk közbeszerzési biztos

Dr. Szvetnik Ágnes sk közbeszerzési biztos

A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara

Kapják: 1. Guba Ügyvédi Iroda, Dr. Guba Zoltán ügyvéd (3515 Miskolc, Egyetemváros, Pf. 25.) 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala (1051 Budapest, Sas u. 23. VI/609.) 3. Tihanyi és Társa Kft. (2016 Leányfalu, Móricz Zs. út 264.) 4. Óbudai Autójavító Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 1-3.) 5. Porsche Inter Autó Kft. (1139 Budapest, Fáy út 27.) 6. Postaautó Duna Zrt. (4030 Debrecen, Mosotorpályi út 35/a) 7. 9.Gombos Kft. (1039 Budapest, Szentendrei út 237.) 8. Ray-Car Kft. (2151 Fót, Juhász Gyula u. 55.) 9. Tímár Motors Kft. (1047 Budapest, Irányi Dániel u. 1-4.) 10. Schiller Autóház Kft. (1138 Budapest, Váci út 113.) 11. ZS+U Kft. (1213 Budapest, Szent István u. 136.) 12. Duna Autó Zrt. (1037 Budapest, Zay u. 24.) 13. NAFTÓ Kft. (1044 Budapest, Zsilip u. 3.) 14. Leitold Kft. (1163 Budapest, Veres Péter út 3.) 15. BM Heros Zrt. (1087 Budapest, Asztalos S. út 2.) 16. Wallis Motor Duna Zrt. (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 5.) 17. Irattár