kÖzpÉnz-osztÁs normatÍv alapon Új ...cert pedig július 31-én lesz az mta martonvásári...

2010/03

3

KÖZPÉNZ-OSZTÁS NORMATÍV ALAPONKÖZPÉNZ-OSZTÁS NORMATÍV ALAPON

ÚJ MESTERHANGSZEREKÚJ MESTERHANGSZEREK

MÉDIA, ZENE, MÉDIA, ZENE, KÖZSZOLGÁLATKÖZSZOLGÁLAT

http://www.aho.huA Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének, valamint aMagyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezetének közös lapja

boritozold:Layout 1 5/4/10 9:05 AM

KALENDÁRIUM

ZENEI KÖZÉLETÜNK„Tartozunk annyival a köznek, hogy a legjobbat hozzuk ki

magunkból”

Zamárdiban együtt tanácskoztak a szakszervezet és a munkáltatók kép-viselôi, s a kétnapos találkozón számos ügyben sikerült megállapod-niuk. Akadt azonban némi nézetkülönbség is, de ezekben a kérdések-ben sem tértek el túlzottan a vélemények. Kovács Géza, a MagyarSzimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Filharmoni-kus Zenekar, Nemzeti Énekkar és Kottatár fôigazgatója számolt bearról, mi rejlik a vitás pontok mögött, s hogyan mûködik a minôsítés asaját együtteseinél. (Réfi Zsuzsanna)

„A jutalmazás és az elismerés a lényeg”

Az MZTSZ a zamárdi értekezleten – támogatva a Szövetség elképzeléseit– amellett foglalt állást, hogy a státuszok, s nem a fellépô muzsikusokszáma alapján kellene a támogatási összeget szétosztani. Azzal a felve-téssel is egyetértettek, hogy bôvüljön a fenntartók köre. A minôsítésrepedig azzal a kikötéssel mondtak igen, hogy csakis önkéntes alapontörténhet, s a jutalmazás, az elismerés legyen a lényege. A tanácskozásrészleteirôl Dr. Gyimesi László, a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsé-gének elnöke, a Magyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszer-vezetének fôtitkára beszélt. (Réfi Zsuzsanna)

Módosításokra várva

Az együttesek az év elején több módosító javaslatot is felvetettek azelôadó-mûvészeti törvénnyel kapcsolatban. Ezeket az elképzeléseketaz Elôadó-mûvészeti Tanács megvitatta, s döntött arról, hogy mely mó-dosító javaslatokat terjeszti a kulturális tárca minisztere elé. Ha mindena megfelelô tempóban halad, és ezeket a javaslatokat az államigazgatásiegyeztetések során is elfogadják, akkor az országgyûlés akár már ôsszeldönthet az elôadó-mûvészeti törvény módosításairól. Az elfogadottmódosító javaslatokról Victor Máté, az Elôadó-mûvészeti Tanács (EMT)Zenei Szakkollégiumának egyik tagja beszélt. (Réfi Zsuzsanna)

„Olyan ez akár egy házasság”

A Miskolci Szimfonikus Zenekarnál a zamárdi tanácskozást követôensikerült a zenekar vezetésének és a szakszervezetnek megállapodnia ateljesítményértékelés és minôsítés alkalmazásáról. Az együttes aNemzeti Énekkar szakmai kontrolingjét tartja a legjobbnak, s ennek át-dolgozott verzióját kívánják bevezetni. Mindannyian bíznak abban,hogy ezáltal még jobbá válik a zenekar munkája. Az együttes emellettszámos újdonsággal készül a következô idôszakra. Minderrôl azegyüttes mûvészeti vezetôje, Kovács László és a zenekar igazgatója,Szabó Péter beszélt. (Réfi Zsuzsanna)

HANGVERSENYKRITIKAA Pannon Filharmonikusok, a Nemzeti Filharmonikusok, a MiskolciSzimfonikus Zenekar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Concerto Bu-dapest, a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Budapesti Filharmóniai Tár-saság Zenekara és a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyirôl.

(Fittler Katalin)

MÛHELYBeszélgetés Kocsis Zoltánnal

„Ha a kultúra teljesen elsorvad Magyarországon, akkor Magyar-országot leírják.”Lapunk elôzô számában útjára indítottuk azt a sorozatot, amelynek cél-ja a magyar zenekari kultúra állapotának felmérése, és párbeszéd kiala-kítása a legfontosabb tennivalókról. Neves mûvészek és szakemberekmegszólaltatásával, véleményük megismertetésével kívánunk választkapni a szakmát foglalkoztató aktuális kérdésekre. (Kaisinger Rita)

„A muzsikusból azt kell kihozni, ami benne van”

Beszélgetés Kovács Jánossal, a Magyar Állami Operaház és a BudapestiFilharmóniai Társaság Zenekarának elsô karmesterével zenekari mûkö-désrôl, Operaházról, repertoárról és társulatépítésrôl. (Kaisinger Rita)

Minôségi kultúrát szolgáltat-e a Magyar Rádió? – 3. rész

Cikksorozatunk harmadik és egyben befejezô részében – a MagyarRádió mûsorstruktúrájának és adó-profiljainak drasztikus változ-tatásáról és ezek hatásairól esik szó. (A Szerk.)

Média, zene, közszolgálat II.

Szirányi Jánossal, a Bartók Béla Emlékház igazgatójával, a MagyarRádió egykori elnökével készített riport II. részében kitérünk részlete-sebben is azokra a zenei történésekre, amelyek törvényszerûek éselôremutatóak voltak, és azokra is, amelyek a volt elnök számára két-ségkívül csalódást hoztak. (Kertész András)

Közpénz-elosztás

Megtörtént az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok 2010. évitámogatásának szétosztása

HANGSZERVILÁGA hangszerész hitvallása

Csider Károly harminc esztendôvel ezelôtt nyitotta meg fafúvós javítómûhelyét. Mindig olyan üzletre vágyott, amelyben óriási a hangszerkí-nálat, és ki lehet próbálni, össze lehet hasonlítani minden instrumentu-mot. Ezért alapította meg 1990-ben a Fon-Trade Music Kft-t rézfúvóshangszerkészítô kollégájával, Novotny Antallal. A cég nemcsak kiválófúvós-, késôbb pedig ütôs hangszer kínálata révén vált közismertté, ha-nem azért is, mert ügyvezetôje az elsô pillanattól kezdve mecénáskéntis szerepet vállalt. (Réfi Zsuzsanna)

Aki a hangszerek lelkével is törôdik

„Hiszem, ha a nagynevû, régi mesterhangszereink hangját visszaadom,akkor a lelkük is visszatér”- vélekedik Rácz Barnabás hangszerkészítômester, aki pályára lépésének harmincadik évfordulóját különlegeskiállítással ünnepelheti. (Réfi Zsuzsanna)

Mestermûvek mesterhegedûkön, mesteri elôadásban

Különleges koncertre várják az érdeklôdôket 2010. június 5-én, a RégiZeneakadémián. Szecsôdi Ferenc hét új, magyar mesterhegedûn ad elômestermûveket, Szentpéteri Gabriella zongorakíséretével. Aki pedignem tud elmenni a rendezvényre, a Duna Televízióban kísérheti majdjúnius 11-én figyelemmel a hangversenyt, ráadásul ekkor tematikus, ahegedûvel foglalkozó napot is rendeznek a csatornánál. Az izgalmaskezdeményezésrôl Szecsôdi Ferenc hegedûmûvész és SemmelweisTibor beszélt. (Réfi Zsuzsanna)

EGÉSZSÉGAz egészség megôrzésének mûvészete

A legújabb klinikai kutatások igazolják, hogy minden orvosi igény-bevétel mögött 70–75%-ban stressz-tényezôk állnak. A kutatók mahalálozási okként nagyobb rizikót látnak a stressz által okozott szituá-ciókban mint például a dohányzásban. Legtöbbször magas vérnyomás,gyomorpanasz, alvászavarok, félelmi állapot, hátfájás és feszültség ajogcím a gyógyszer felírásához. Vannak jelenségek, amelyek köz-vetlenül összefüggésbe hozhatók a stressz által okozott megterheléssel.

(Helmut Möller)

Miképpen lehet megszerezni és megtartani egészségünket

Ha terapeuták, orvosok és talán érintettek egy tudományos szakmaikongresszus alkalmával találkoznak, általában a betegségek, lehetségesokaik és a megfelelô terápiák állnak az érdeklôdés középpontjában.

(Peer Abilgaard)

Zenével az egészségért

Amatôr zenekarban játszani erôsíti az egészséget. Ez az összefüggés,amelyet egy új közvélemény-kutatás igazol, eddig ismeretlen volt apolitikában és a társadalomban. (Hanni Köch)

PRÓBAJÁTÉKOK

HANGVERSENYNAPTÁR

TARTALOM

2 XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2

5

11

13

19

21

7

9

24

34

35

24

27

29

30

32

36

37, 38

39

02-04 3.5.2010 15:03

XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 3

KALENDÁRIUMA hírek teljes terjedelmükben a www.aho.hu/hírek oldalon találhatók meg.

AZ ERKEL FERENC SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁRA szervezett megemlékezések sora a zeneszerzô szülôvárosában, Gyulán aBudapesti Filharmóniai Társaság ünnepi koncertjével kezdôdött. Az Erkel-évforduló tiszteletére a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft.nemzetközi operaversenyt hirdetett. A 10 ezer eurós fôdíjért az elsô fordulóban barokk, klasszikus és romantikus áriákkal lehet-versenyezni. A második fordulóban a Bánk bán, a Hunyadi László, a Brankovics György, a Dózsa György, a Névtelen hôsök, a Bátori Máriaés az István király részleteit kell elôadni. A döntôben a Bánk bán áriái mellett egy-egy választott Mozart, Beethoven, Rossini, Donizetti,Mascagni, Puccini, Verdi, Bizet, Gounod, Muszorgszkij, Csajkovszkij és Richard Strauss jelenetet is elô kell adni eredeti nyelven.

A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ VENDÉGJÁTÉKÁVAL kezdôdött meg a 20. karlsruhei Európai Kultúrnapok rendezvénysorozata. Szoko-lay Sándor mûve Kovalik Balázs rendezésében szakmai és közönségsikert aratott a Badeni Tartományi Színházban. A május 8-ig tartókultúrnapok vendége idén Budapest és Pécs. A fesztivált Karlsruhe városa és a Badeni Tartományi Színház közösen szervezte. Pécs idéna németországi Essen és a törökországi Isztambul mellett Európa kulturális fôvárosa – ez is indította a szervezôket arra, hogy Róma, Isz-tambul és Moszkva után a baranyai megyeszékhely és Budapest legyen a fesztivál vendége. Heinz Fenrich, Karlsruhe fôpolgármestere úgyfogalmazott, a kerek évfordulóra „nagyszabású partnerként”, Magyarországot hívták meg, „amely az elmúlt évtizedekben megváltoztattaEurópa történelmét” – olvasható az operaház sajtófônökének közleményében.

AKCIÓ BOLGÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK MEGMENTÉSÉÉRT. A 4000 európai tagot számláló Pearle más nemzetközi mûvészetiszövetségekkel társulva, lépéseket tesz annak érdekében, hogy a bolgár zenei intézmények financiális megrövidítését tervezetô BolgárKulturális Minisztérium elálljon szándékától. A Pearle szervezet elnöke április 28-i keltezéssel levelet intézett a bolgár kulturális miniszter-hez és az illetékes bolgár szakszervezetekhez, melyben felhívja a figyelmet arra, hogy a kultúra és mûvészet hiánya aláássa a társadalomerkölcsi alapjait, és táptalajt teremt a bûnözésnek.

BÉCSI KONCERTSOROZATTAL ÜNNEPLI 85. SZÜLETÉSNAPJÁT PIERRE BOULEZ. A számos elôadás között a nagy hírû Bécsi Filharmo-nikus Zenekart fogja vezényelni legendás székhelyén, a Musikverein hangversenytermében. Még olyasvalaki számára is, akit a kortárszene egyik legnagyobb élô alakjának tartanak, „nagyon félelmetes” a gondolat, hogy születésnapját egy olyan városban ünnepelje meg,ahol Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Franz Schubert, Johannes Brahms, Arnold Schönberg, Alban Bergés Anton von Webern élt - ismerte el Pierre Boulez a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

BEETHOVEN-KONCERTEK MARTONVÁSÁRON. A fiatal zenészgeneráció legjobb hangszeres és énekes szólistái, valamint a Nemzeti Fil-harmonikus Zenekar tolmácsolásában, Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás és Antal Mátyás vezényletével csendülnek fel Beethoven zenemûveijúliusban Martonvásáron. A hangversenysorozat elsô rendezvényét július 17-én tartják, a másodikra július 24-én kerül sor, a befejezô kon-cert pedig július 31-én lesz az MTA Martonvásári Mezôgazdasági Kutatóintézetének parkjában levô szigeten, ott, ahol a Brunszvik család-nál tett látogatásai során szívesen idôzött maga Beethoven (1170–1827) is.

BARTÓK BÉLA SZÜLETÉSNAPJA, MÁRCIUS 25. elôtt egy nappal jelent meg a Bartók Új Sorozat (BÚS) 16. lemeze; a korongra a harmin-cas években született két nagy mû, a Zene húros hangszerekre, ütôkre és celestára, valamint a vonószenekarra írt Divertimento került,kiegészítve a Magyar képekkel.

DANIEL BARENBOIM ZONGORAMÛVÉSZ-KARMESTER kapja idén az 50 ezer euróval járó Herbert von Karajan-díjat, amelyet a Festspiel-haus Baden-Badent mûködtetô magánalapítvány hozott létre 2003-ban. A 67 éves, Buenos Airesben született, izraeli származású zongo-ramûvész-karmestert, mint az elmúlt 60 év egyik meghatározó jelentôségû muzsikusát és gondolkodóját tartja elismerésre méltónak azalapítvány. Tavaly a Contergan nevû gyógyszer miatt súlyosan sérülten született német bariton, Thomas Quasthoff kapta a díjat, 2008-bana koncertezéstôl visszavonuló Alfred Brendel zongoramûvészt tüntették ki. 2007-ben nem zenészt, hanem a híres koreográfust, JohnNeumeiert jutalmazták. Elsô ízben, 2003-ban a hegedûmûvész Anne-Sophie Mutter vehette át a Karajan-díjat.

KILENCVENÉVES KORÁBAN ELHUNYT WOLFGANG WAGNER, a világhírû német zeneszerzô Richard Wagner unokája, a Bayreuthi ÜnnepiJátékok korábbi vezetôje. A játékok honlapján megjelent közlemény szerint Wolfgang Wagnert – aki a Wagner-családdal rokonságban állóLiszt Ferenc dédunokája volt -– bayreuthi otthonában érte a halál.

LISZT FERENC SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL hamarosan nemzetközi fesztiválprojekt indul, amelyben Magyar-ország is szeretne részt venni. A fiatal zeneszerzôket és elôadómûvészeket bemutató projekt a flamand fesztiválszövetség ötlete, amely-hez már hét európai országból csatlakoztak, például franciák, svédek.

HAYDN-EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK A BUDAI VÁRBAN. A Magyar Nemzeti Galéria falán, az egykori trónterem oldalán ezentúl emléktáblahirdeti, hogy 1800. március 8-án, 210 évvel ezelôtt itt hangzott föl Budán elôször Joseph Haydn A teremtés címû oratóriuma. A budaváripalota Mária Terézia-szárnyában, az egykori trónteremben, ahol most XV–XVI. századi szárnyas oltárok láthatók, 1800. március 8-án ezzelaz oratóriummal köszöntötték József nádort születésnapján.

JOHANN SEBASTIAN BACH 325 ÉVE SZÜLETETT. Háromszázhuszonöt éve, 1685. március 21-én született Eisenachban Johann SebastianBach, minden idôk egyik legnagyobb zenei lángelméje. Nagy múltú zenészcsalád nyolcadik gyermeke volt, elsô zeneóráit apjától kapta.Tízévesen maradt árván, ettôl kezdve legidôsebb bátyja nevelte, az általa túl nehéznek ítélt kottákat éjszakánként, holdfénynél másolta

02-04 3.5.2010 15:03


magának. Szépen csengô szoprán hangja révén kerülhetett gimnáziumba, amikor hangja mutálni kezdett, szükség esetén hegedült, vagyorgonált és megtanulta az orgonaépítés mûvészetét. Halálát követôen több mûve elveszett, egy idôre ôt is elfeledték, és csak Mendelssohn„fedezte fel”.

JOSEPH HAYDN OSZTRÁK ZENESZERZÔ HALÁLÁNAK 201. ÉVFORDULÓJÁRA emlékeznek a Haydn Emléknapok 2010 keretébenFertôdön és Kismartonban. Az Esterházy család egykori karmesterének mûveit május 29. és 31. között nemzetközi mûvészek, példáulTzimon Barto amerikai zongorista és az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar szólaltatja meg. Joseph Haydn (1732–1809) nagy hatással voltkora több zeneszerzôjére is, többek között Franz Schubertre. Barto az elsô emléknapon a két komponista mûveibôl ad elô a kismartoni(Eisenstadt) Esterházy-kastélyban.

KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT RADOS FERENC ZONGORAMÛVÉSZ. Bár Rados Ferenc tavaly volt 75 éves, nem gondolja úgy, hogy a Kos-suth-díjat elkésve kapta meg, mert a születésnapjait sosem tartotta nyilvános ügynek, sôt általában elhárította, ha egy-egy évforduló alkal-mából megkeresték. 1997-ben Bartók-Pásztory-díjjal, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (polgári tagozat) tün-tették ki.

A NYOLCVANÉVES LORIN MAAZEL SZTÁRKARMESTER váltja Christian Thielemann eddigi zeneigazgatót a Müncheni Filharmonikusokélén – errôl döntött a bajor fôváros vezetése egyhangú szavazással. Maazel jelenleg a spanyolországi Valenciában dolgozik, azonban szá-mos szállal kötôdik Németországhoz, hiszen 1965 és 1971 között a berlini Német Opera fôzeneigazgatója volt, majd a Bajor Rádió Szim-fonikus zenekarát dirigálta 1993-tól kilenc éven át.

HUSZONÖT ÉVE, 1985. MÁRCIUS 12-ÉN HALT MEG PHILADELPHIÁBAN ORMÁNDY JENÔ (Eugene Ormandy) magyar születésûamerikai karmester. 1899. november 18-án Budapesten látta meg a napvilágot Blau Jenô néven. Budapesten utoljára 1936-ban lépett fel,Budavár visszafoglalásának 250. évfordulóján vezényelt. A háború elôtt és alatt származása, késôbb amerikai állampolgársága miatt nemhívták szülôhazájába. 1967-ben, Kodály 85. születésnapjára budapesti koncertet tervezett, de az ünnepelt nem érte meg azt. Ormándy avilághírû magyar karmesterek sorában, Fricsay Ferenc, Szél György, Reiner Frigyes és Solti György mellett öregbítette zenei életünk észeneoktatásunk hírnevét.

ÖT ÉVES A MÛVÉSZETEK PALOTÁJA, ahol a nyitás óta megtartott több mint 5 ezer eseményre összesen mintegy 3,5 millióan voltak kí-váncsiak. Az intézmény március 14-iki „születésnapját” fotókiállítással és hangversennyel ünnepelte. Kiss Imre vezérigazgatónak egyik leg-fôbb büszkesége az intézmény csapata, amely az ô ars poétikájával egyetértve befogadó és prezentációs készségrôl egyaránt tanúságottett, tiszteli és kész bemutatni más népek kultúráját. A programok korra és mûfajokra nézve ezért lehetnek olyan sokfélék. A csecsemôk,a kamaszok, az egyetemisták a házban éppolyan szívesen látott, fontos vendégek, mint a zenei ínyencek, akik a világsztárokra kíváncsiak.

STÚDIÓMINÔSÉGBEN LETÖLTHETÔ KLASSZIKUS ZENE VÁJTFÜLÛEKNEK. A vájt fülû klasszikuszene-rajongók igényeinek megfelelôena Londoni Filharmonikus Zenekar koncertfelvételei hamarosan a hagyományos CD-lemezek hangminôségénél is jobb formátumbanlesznek letölthetôk. A zenekar bejelentése szerint Händel Messiásától Mozart Requieméig minden felvételtelüket elérhetôvé teszik. Az újkiadásban semmi sem változik, kivéve a minôséget, ami minden korábbi formátumnál jobb lesz. Az új fájlokat a szabadon használhatóFLAC (Free Lossless Audio Codec) veszteségmentes zenei formátumba mentik, és ezzel az értékes koncertfelvételek – az MP3 formá-tumhoz képest lényegesen jobb - az eredeti “mesterszalag” minôségével azonos minôségben lesznek hallgathatók – adta hírül a The DailyTelegraph (http://www.telegraph.co.uk) online kiadása.

TÖBBE KERÜLNEK A FÁK MINT A KARMESTER. A Claudio Abbado karmesterrel kötött megállapodást megszegve Milánó önkormányzatamégsem ültet el 90 ezer fát. A Scalába 24 év után visszatérô mûvész ezt kérte cserébe a várostól. Az észak-olasz város kezdetben öröm-mel rábólintott arra, hogy milliós gázsi helyett fákkal fizessen, a június 4-re és 6-ra kitûzött koncert elôtt néhány héttel azonban a milánóiönkormányzat lemondta a megállapodást. Túl drága - szólt a városfejlesztési és a környezetvédelmi bizottság közös vétója. Abbadoegyelôre nem nyilatkozik, nem tudni, hogy a projekt bukása ellenére megtartja-e fellépéseit.

WEINER LEÓ ZENESZERZÔ 125 ÉVE SZÜLETETT. Százhuszonöt éve, 1885. április 16-án született Budapesten Weiner Leó kétszeres Kos-suth-díjas zeneszerzô, zenepedagógus. Mivel ötven éve, 1960. szeptember 13-án halt meg, a kettôs évforduló alkalmából emlékévet tar-tanak tiszteletére. A Bartók Béla és Kodály Zoltán kortársaként indult Weiner egy évig a Vígopera korrepetitora volt, 1908-ban a FerencJózsef jubileumi pályadíj nyerteseként külföldi tanulmányutat tett. 23 évesen felkérték a Zeneakadémia zeneelméleti tanárának, néhányévvel késôbb a zeneszerzés, majd a kamarazene tanszék professzora lett. 1922-ben II. vonósnégyesével elsônek nyerte el az amerikaiCoolidge-díjat.

LISZT FERENC SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁRA nemzetközi együttmûködést kezdeményez és Liszt-világnapot hirdet a magyar-országi Liszt-év 2011 koordinátora, a Hungarofest Nonprofit Kft. Klassz Zenei Irodája és a Magyar Zenei Tanács. A World Liszt Day pro-jekt célja, hogy Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján, 2011. október 22-én az ünnepi megemlékezés fénypontjaként a világ minéltöbb koncerttermében megszólaljon Liszt Ferenc Krisztus címû oratóriuma, a zeneszerzô életmûvének monumentális alkotása, nagy-szabású találkozópontban egyesítve a Liszt-emlékév világszerte zajló eseményeit.

KALENDÁRIUM

02-04 3.5.2010 15:03

ZENEI KÖZÉLETÜNK

5

KÖZGYÛLÉS

❙ A zamárdi tanácskozáson úgy tûnt,kevés a vitás pont a Magyar Zenemû-vészek és Táncmûvészek Szakszerveze-te és a munkáltatókat is képviselô Ma-gyar Szimfonikus Zenekari Szövetségközött…

– Példaértékûnek tartom, s Európában ispárját ritkítja, hogy már hosszú évek óta amunkáltatók és a munkavállalók szerveze-te ilyen folyamatos és eredményes párbe-szédet tud folytatni. Ezt igazolja az is, hogyfebruár végén Dubrovnikban európaiuniós konferenciát tartottak, amelyen dél-európai országok munkáltatóinak, munka-vállalóit arra biztatták, hívják életre ezeketa szervezeteket a társadalmi párbeszédmiatt. Talán nem véletlenül kértek fel ekonferencián elôadónak, hiszen híre vanannak, hogy nálunk, Magyarországon márközel két évtizede mûködik ez az in-tézmény. Ha ugyanis a párbeszéd nem jönlétre, annak beláthatatlan következményeilehetnek. Amikor együtt vitatjuk meg kö-zös ügyeinket, akkor nagyon nagy bajokatelôzünk meg, s egymással vitázva jó ered-ményre jutunk. Így volt ez most is. A sokegyetértés mellett akadt néhány vitáskérdés, ami arra jó, hogy továbbra is foly-tassuk a beszélgetést. Az elôadó-mûvészetitörvény közös gyermekünk. Várható éslehetséges módosításának egye eleme, aminôsítéssel kapcsolatos kérdéskör kavartnagy vihart. Nyilvánvaló, hogy a munka-vállalók részérôl ez a szabályozás bizo-nyos félelmeket gerjeszt. Nem is nagyonlátom, hogy országosan közös megállapo-dásra juthatnánk, mielôtt ezek a félelmeknem csitulnak…

❙ Pedig a jelenlévôk jó példákat is emle-gettek, például a Pannon Filharmoni-kusoknál vagy az önök együttesénél, aNemzeti Filharmonikus Zenekarnál ésÉnekkarnál folyó eljárást…

– Hiába próbáltuk meggyôzni a szakszer-vezeti vezetôket, hogy amióta mûködik eza rendszer, azóta egyik együttesnél semkövetkezett be jogviszony megszüntetése,magyarul nem „rúgtunk ki” senkit. Meg-próbáltunk pozitív oldalról közelíteni akérdéshez, s a minôsítési rendszert önkén-tessé tenni, és azon elôadó-mûvészeti szer-vezetek számára – ahol ez a minôsítésieljárás folyik – külön forrásokat teremteni.Ugyanakkor a zamárdi beszélgetésekbôlaz derült ki, hogy a munkavállalók zöme

„Tartozunk annyival a köznek, hogy a legjobbat hozzuk kimagunkból”Kovács Géza szerint a minôsítéssel el lehetismerni a kimagasló teljesítményt

Zamárdiban együtt tanácskoztak

a szakszervezet és a munkáltatók

képviselôi, s a kétnapos találkozón

számos ügyben sikerült megállapod-

niuk. Akadt azonban némi nézet-

különbség is, de ezekben

a kérdésekben sem tértek el túlzottan

a vélemények.

Kovács Géza, a Magyar Szimfonikus

Zenekarok Szövetségének elnöke,

a Nemzeti Filharmonikus Zenekar,

Nemzeti Énekkar és Kottatár

fôigazgatója számolt be arról,

mi rejlik a vitás pontok mögött,

s hogyan mûködik a minôsítés

a saját együtteseinél.

FOTÓ

:FEL

VÉG

IA

ND

REA

05- 3.5.2010 15:07

továbbra is retteg. Ennél jobban nem tu-dom csitítatni ezt a félelmet. Miután magaa törvény nagyon jelentôs pluszforrásokathozott a rendszerbe, és ez közpénz azutolsó fillérig, mi tartozunk a köznekannyival, hogy a legjobbat hozzuk ki ma-gunkból. Persze a viták során elhangzottaz is, hogyha egyszer nem kényszerítenekbennünket extra erôfeszítésre, mi miértmenjünk ennek elébe… Elôfordulhat,hogy egy muzsikus fejében az játszódik le,miután aláírta a határozatlan idôre szólószerzôdését, hogy bármi történhet, engeminnen eltávolítani nem lehet, és nem fogokplusz erôfeszítést tenni. Ezt az állapototszeretném mindenképpen elkerülni, illet-ve azt, hogy elmosódjanak a teljesítmé-nyek. Hiszen aki kimagasló produkcióvaljárul hozzá zenekara, énekkara mûködésé-hez, joggal várja el, hogy ezt a teljesít-ményt elismerjék. Úgy gondolom, hogy amagyar zenekarok énekkarok meghatáro-zó többségében kitûnô mûvészeket alkal-maznak, akik szorgalmasak, lelkiismerete-sek, elhivatottak. De mégis, mi legyenazokkal – s ez a társulatok nehezen megha-tározható százaléka –, akiket nehezékkéntcipelnek a hátukon? Ennek megoldásátegyébként én magam is a helyi megál-lapodás, kollektív szerzôdés hatálya alatttartom jónak. Ahol a többség belátja, hogya kimagasló teljesítményt el kell ismerni, avisszahúzó erôt meg kell szüntetni, ottreményeim szerint születnek errôl megál-lapodások.

❙ Átadják a rendszerüket? – Boldogan bocsájtjuk bárki rendelkezésé-re, akárcsak a Pannon Filharmonikusok.Minden zenekari igazgató és énekkarveze-tô megkapta ezeket a dokumentumokat.Csak drukkolni tudok, hogy minél többhivatásos együttesnél legyen lehetôség ateljesítmény elismerésére.

❙ A Nemzeti Filharmonikusok Zenekar-nál és Énekkarnál hány éve vezették bea minôsítést?

– 2001-ben kötöttük meg a máig érvényes,kollektív szerzôdést, amelynek része a mi-nôsítési rendszer. Ennek más a jelentôsé-ge a zenekarnál és az énekkarnál, hiszennémileg másképpen mûködik a két szer-vezet. Persze az anyagi juttatás mellett vanmindennek morális vetülete is, hiszennem mindegy, hogy a muzsikus azzal atudattal jön-e be minden nap, hogy kiválóvagy éppen csak megfelelt minôsítéstkapott. A zamárdi konferencián is elhang-zott az énekkari szakszervezet részérôl,

hogy ez jó! Évente összeülnek a megfelelôszemélyek, s alaposan végigelemzik min-den egyes kórustag teljesítményét, visel-kedését, munkáját. A minôsítési eljárásnaknem lényegi eleme a megjátszatás, azcsupán végsô eszköz. A minôsítésbenazok a személyek vesznek részt, akikszólamvezetôkként, választott képvise-lôkként az együttes legmegbecsültebbtagjai, illetve hivatalból a szakszervezetképviselôi. Kollektív döntés születik, amiaz egész évi munkát veszi figyelembe. Aszabályzat szerint, ha valaki háromszor alegalsó kategóriába kerül a teljesítményealapján – s ez többévi munka (!) – akkorrendelhetô el egyéni meghallgatás, de azis többfordulós menet. Ha valaki idáigeljut, akkor annak már-már tudatosan kellrossznak lennie, hogy a jogviszonya meg-szüntethetôvé váljék. Ez egyébkéntjogszabályok adta lehetôség, hiszen a köz-alkalmazottak és a munkatörvénykönyveis ismeri a tartós alkalmatlanság kate-góriáját... Mindez azonban nem kellôenszéles körben ismert. A minôsítési rend-szer lényege nem az, hogy egy-vagy kétmeghallgatás után azonnal kirúghassák amuzsikust. Hangsúlyozom, hogy azegyéni meghallgatás csak a végsô eszköz.Az elôadó-mûvészeti produkciókban nagyszerepet kaphatnak a lelki dolgok, azesetleges egészségi, vagy akár magánéletiproblémák. Ezt mind-mind figyelembekell venni, utána jöhet az egyéni meghall-gatás.

❙ Horváth Zsolt, a Pannon Filharmoni-kusok zenekari igazgatója azt mesélte,maga az együttes kérte a minôsítést. ANemzeti Filharmonikusoknál pedigjelentôsen befolyásolja a fizetés nagy-ságát.

– A mi bérezési rendszerünk speciális, azalapbér kétharmada a havi javadalmazás-nak, a zenekarnál jelentôs szerepet játszika szolgálatteljesítési pótlék, valamint amûvészeti bérpótlék. Ez utóbbi a zenekaresetében kb. 10% Az énekkarnál – hiszenszinte mindig mindenkire szükség van –kevésbé jelenetôs a szolgálatteljesítési pót-lék, de 20–25% a minôsítési bérpótlék. Akórusnál ezért még körültekintôbb a minô-sítési besorolás, sokszor több fordulósviták után döntenek. Ha valaki nem értegyet az eredményével, akkor kérhetiegyéni meghallgatását, s ilyen már volt isegyszer az énekkarnál.

❙ Sokan szívesen megmutatják, hogymit tudnak…

– Ez az elôadó-mûvészet lényege. Azértmegy valaki erre a pályára, hogy a pódiu-mon megmutassa, mire képes. A zenészekesetében az, aki túlságosan lámpalázas,görcsös és nem állja a lámpák fényét, el-megy tanítani, vagy más hivatást választ.Míg vannak, akik kimondottan pódiumraszülettek. Hiszen a mûvész vállalja, hogyközönség elôtt megmutatja, mire képes.Miért változna ez attól, hogy zenekarbankezd el dolgozni? Ha a második pultban ül,akkor már nem mûvész, hanem hivatal-nok, aki abban érdekelt, hogy a nyugdíjigkihúzza valahogy? Szóval, szükség van aminôsítésre.

❙ A zenekari szövetség vezetôjeként ho-gyan vélekedik a fenntartót érintô,módosító javaslatokról?

– Nincsen tökéletes törvény. Egyetlen útmutatkozott, amikor az elôadó-mûvészetitörvény születésénél bábáskodtunk, mégpedig az, ami ki volt taposva. Nevezetesen,hogy azon önkormányzatokat támogathas-sa a törvényen keresztül az állam, amelyekmûvészeti intézményeket tartanak fenn, smár a törvény szövegezése kapcsán lát-ható volt, hogy lesznek kárvallottjai, azokaz együttesek, akiket nem önkormányzattart fenn. Abban a legnehezebb idôszak-ban, amikor tárcaközi és parlamentiegyeztetések útján sikerült a törvénytmegszavaztatni, reménytelen lett volnaegy olyan törvényt elfogadtatni, amelyminden hivatásos elôadó-mûvészeti intéz-mény finanszírozását ilyen forrásokbóllehetôvé teszi. Nehéz szívvel tettem,hiszen 15 évvel ezelôtt a MÁV Szimfoniku-sok igazgatói székébôl álltam fel. Remé-lem, hogy így sikerül megfelelô forrásokatbiztosítani.

❙ Ha elfogadják a módosításokat… – Most még nem körvonalazódik az új kor-mány kulturális koncepciója, viszont ko-rábban olvasni lehetett, hogy a kulturálisfinanszírozás rendszerébe új elemeket kí-vánnak hozni, illetve a kultúrafinanszíro-zási intézmények rendszerét, például azNKA-t várhatóan teljesen átalakítják. Miazon leszünk, hogy a kimagasló zenei telje-sítmény olyan – lehetôség szerint – jogikeretekben is rögzített módon kapjon elis-merést a közpénzekbôl, hogy ne legyenkülönbség a kétfajta fenntartói szerkezetközött. A zenei élet tekintetében ez lennea tisztességes eljárás. Méltánytalan lenneugyanis, ha adminisztratív kényszer miattajóval alacsonyabb támogatást kapnánakezek az együttesek… R. Zs.


ZENEI KÖZÉLETÜNKKÖZGYÛLÉS

05- 3.5.2010 15:07

❙ Minden kérdésben egyezségre jutot-tak?

– A módosító javaslatokat elfogadta a szak-szervezeti tagozat és a zenekari szövetségközgyûlése is. A javaslat így is bizonyoseltérésekkel kerül a miniszter elé, mert azElôadó-Mûvészeti Tanács zenei kollégiu-ma és maga az EMT sem kívánta korábbankialakított álláspontját módosítani. A szak-szervezet különösen lényegesnek tartotta,hogy a támogatás elosztásánál azoknak amuzsikusoknak a száma számítson, akikstátuszban, azaz állandó jellegû jogvi-szonyban, egyszerûbben munkaviszony-ban, vagy közalkalmazotti jogviszonybanvannak, s ezzel a munkáltatók zöme isegyetértett. Sajátos kettôsség, hogy a zene-karok egy része munkaviszonyba van, míga másik rész „szabadcsapatként” vesz részta zenei életben. Mindkét formációra lé-tezik nemzetközi példa, hiszen angolszászterületen az utóbbi is gyakran elôfordul,míg a német, skandináv vidéken inkább amunkaviszonyos foglalkoztatás. A szak-szervezet nem azért ódzkodik attól, hogyez a szabályozás egymás mellé emeli amunkaviszonyt és a polgári jogviszonyt –hiszen nincs azzal semmi probléma, hogyegy-egy turnéra alkalmi zenekarok szer-vezôdnek –, hanem azt tartja gondnak,hogyha ugyanúgy mûködik egy ilyenegyüttes, mint a másik, akkor miért nemugyanazok a szabályok vonatkoznak rá?Ezek a szabályok ugyanis a munkajogoldaláról garanciális elemeket biztosíthat-nának a munkavállalónak tekintett mû-vész, zenekari tag számára is. Ennek a stá-tusznak a foglalkoztatás oldaláról vannakegyéb következményei is, akárcsak a köz-teherviselés oldaláról. A vállalkozó és sza-badúszó mûvész mögött nincs, vagy mini-mális a szociális és egyéb háttér, s hogy ezmilyen problémákkal jár, azt nap mint naptapasztaljuk.

❙ Akkor miért nem támogatta ezt a mó-dosítást az Elôadó-mûvészeti Tanács?

– Azért, mert erôs törekvés van arra, hogy amásik irányban is nyitva hagyják a szabá-lyozást. Tehát ne kelljen feltétlenül mindenesetben konstans munkahelyeket létre-hozni, legyen elegendô a lazább jogi köte-lék. A jog oldaláról ez rendben is van, mígnem csap át színlelt szerzôdésekbe… Amígegy turnéra alkalmi zenekar áll össze, akkorszükségtelen munkajogviszonyokat létre-hozni, mindenki tudja, hogy egy produkciórésze. Ha sikeres, akkor a tagok egymásnakazt is mondhatják: próbáljuk meg ezt rend-szeresebbé tenni. De még nem intézménye-sül az együttes. Akkor változik ez minôségi-leg, amikor e mögé a produkció mögéodaáll egy fenntartó, s úgy viselkedik, mintmás zenekarok fenntartói. A zenekar, ame-lyet létrehoztak, elkötelezi magát, hogyállandó jelleggel pódiumra lép, ezért szük-ség van zenészekre, nagyrészt ugyanazok-ra. Állandó stábja van, s akkor a jog nyel-vére áttérve már csak egy lépés, hogyállandó jellegû legyen a foglalkoztatás.Ekkor már ezt a zenekart a többi együttestôlsemmi sem különbözteti meg. A szim-fonikus zenekari közegben egyetlen együt-

„A jutalmazás és az elismerés a lényeg”Dr. Gyimesi László szerint komoly áttörés lehet a privátszféra beengedése a törvénybe

A Zamárdiban rendezett, márciusi

találkozón a Magyar Zenemûvészek

és Táncmûvészek Szakszervezetének

tisztségviselôi is tanácskoztak

az elôadó-mûvészeti törvény

módosításairól. Az MZTSZ – támogatva

a Szövetség elképzeléseit – amellett

foglalt állást, hogy a státuszok, s nem

a fellépô muzsikusok száma alapján

kellene a támogatási összeget szét-

osztani. Azzal a felvetéssel is egyet-

értettek, hogy bôvüljön a fenntartók

köre. A minôsítésre pedig azzal a

kikötéssel mondtak igen, hogy csakis

önkéntes alapon történhet, s a jutal-

mazás, az elismerés legyen a lényege.

A tanácskozás részleteirôl

Dr. Gyimesi László, a Mûvészeti

Szakszervezetek Szövetségének

elnöke, a Magyar Zenemûvészek

és Táncmûvészek Szakszervezetének

fôtitkára beszélt.

7


05- 3.5.2010 15:07

tes sem tud megmozdulni anélkül, hogy nelegyen mögötte komoly támogató. A kisvá-rosi együtteseknél, amelyek évente 10-20koncert adnak, tényleg fölösleges munka-viszonyt létrehozni. De a lehetôség le nemzárása nem azt jelenti, hogy ezzel legali-zálunk olyan megoldásokat, amelyek nemjogszerûek…

❙ Szintén nagyon lényeges módosítás – sezt az EMT is elfogadta –, hogy a nem-csak önkormányzat lehet fenntartó…

– Nem is tudom mennyire gondolta át a tár-saság, s érezte annak a jelentôségét, hogy atörvénybe beengedett egy olyan fenntartóikört, amely a privátszférából jön. Abszolútáttörés ez, bár a törvény alapszellemétôlnem idegen. Mivel a szabályok nem adtakvilágos választ, ezért szükség volt a módo-sításra. Ez a döntés azonban komoly pénzé-be kerül a zenekaroknak, hiszen a meglevôpénzt osztják többfelé. Most azok, akik jogiszempontból erôsebb pozícióban voltak,döntöttek a gyengébbek javára. Példátlanulszép és nemes gesztus, elôremutató szoli-daritási szempontból is, és a szakmai érté-kek tiszteletét jelenti. Ezt értékelni kell. Eszerint a zenész szakma nagyon komolyanveszi saját magát. Ezért is bosszantó olyannagyon, ha valaki ezek után felrúgja a lét-számra vonatkozó szabályokat…

❙ Azzal is kisebb lett a szétoszthatóösszeg, hogy a minôsítés is a kritériumokközé került…

– Így igaz, bár ez jóval kisebb összegetjelent. Itt azért nagyon érdekes és óvatosmegfogalmazás került be a javaslatba. Nemtesz semmit kötelezôvé, tehát csak jutal-maz. Akárcsak a finanszírozása. Azt mondja

ugyanis, ha van egy szisztéma az együttes-nél, ami a minôség szolgálatában áll, akkorehhez pénzt is kap a társulat. Így az a kér-dés, hogy a zenekar és a vezetése akar-etöbb pénzt, amit a legjobbak jutalmazásáralehet fordítani. Ez így remek, ezzel a szak-szervezet sem vitatkozott. Miután ténylegönkéntes módon történik, azok az együtte-sek jutnak így többlethez, akik vállalkoznakrá. Mivel az összeg adott, minél kevesebbfelé oszlik szét, annál nagyobb rész jut egy-egy együttesnek. Eszerint lehet mérlegelni.

❙ A szakszervezeti képviselôk az ellen til-takoztak, hogyha valaki többször rosszulszerepel a minôsítésen, akkor megszün-tethetôvé válik a jogviszonya…

– Teljes joggal aggódtak emiatt. De a tör-vénymódosítások közé nem ez a verziókerült be. Ezzel kapcsolatban pedig abbanállapodtunk meg, hogy vannak most is jólmûködô szisztémák énekkaroknál, zene-karoknál, amelyeknek nem az a célja,hogy megszüntessék a jogviszonyt, és mégkevésbé az, hogy a folyamatos fenyegetés-sel kényszerítsenek ki teljesítményeket.Önkéntes a jelentkezés és pozitív, azazegyirányú a rendszer. A szakszervezetivezetôk amiatt aggódtak, hogy volt olyanfelvetés, ami összekapcsolta a szakmaiminôsítési gondolkozást egy munkajogiaktussal, s erre mondtak nemet. Nemolyan eszközt kell keresünk, amellyel amunkáltató meg tud szabadulni a számáranem kívánatos embertôl. Hanem arrólbeszélünk, hogyan lehet rávenni – az át-lagban jól teljesítô – zenekarok tagjait arra,hogy még jobban teljesítsenek. Így enneka filozófiája egészen más. Ha a munkáltatómeg akar válni a számára alkalmatlan

emberektôl, akkor ehhez ne mozgósítsonmásik nyolcvan embert. Ez sehol nemvezetett jóra. Ha valaki nem jól végzi amunkáját, akkor a munkáltató intézze el,hogy jól végezze, ez a dolga. Ez nem aszakszervezet feladata. A jelenlegi jog-szabályok elég széles repertoárt biztosí-tanak ehhez, nem kell ezt tovább szélesí-teni. A korbács és a kolbász egyidejûalkalmazása nem megy. De ezzel a másikmegközelítéssel, az önkéntességgel és ajutalmazással a szövetség és a szakszerve-zet is egyetértett. Így lesz pénz a finanszí-rozására is. S ez a zenészek oldaláról elvetöbbletet jelent, hiszen ez a pénz garantál-tan hozzájuk fog kerülni. Pluszforrás a jók-nak. Ez megállapodás arról is szól, hogymegpróbálunk közösen kidolgozni egyajánlást, amiben megvizsgáljuk a már mû-ködô rendszereket, s azt, hogy hogyanhasználhatják a többiek. Arról is megál-lapodás született, hogy a zenekaroknál,énekkaroknál a helyi kollektív szerzôdés-ben fognak a részletes szabályokról megál-lapodni. Az egészbôl megpróbáljuk afenyegetettség, az egymás sakkban tartásaeszközeit kivonni. A jutalmazás és az elis-merés a lényeg. Ha nincs helyi alku, akkornincs is pénz hozzá. Óvatosan kell bánni akollektív szerzôdésben a megállapodások-kal olyasfajta ügyekben, amelyek a mun-kavállalók számára hátrányosabb szabálytállapítanak meg, mint bármely törvény. Akollektív szerzôdés ugyanis nem lehet el-lentétes a munka törvénykönyvével, s nemállapíthat meg hátrányosabb szabályt. Nemértem egyébként ezt az eltúlzott igényt azelbocsátás iránt, bár azt igen, hogy min-denki szeretné, hogy jobban szóljon azegyüttes. Biztos, hogy nem mindenki egy-forma lelkesedéssel és ambícióval játszik,bár a döntô többség biztosan szeretettel ésfelelôsen viszonyul a munkájához. De azerényeik sem kizárólag a szakmai virtuozi-tásban merülnek ki… A zenekarok nagyközösségek, ahol a személyiségnek is lé-nyeges szerep jut. Az egyéniségek is fon-tos szerepet kapnak egy együttes produk-cióiban és együttélésében. A tapasztalat,az emlékek, mindaz, ami csak bizonyosidô eltelte során épül fel az emberben,annak értéke semmivel sem mérhetô.Hogy ki mennyire ismeri a zenekar hang-ját, hogyan tud hozzájárulni, a hangszeresteljesítményével és túl azon személyiségé-vel ahhoz, hogy az úgy szóljon, ahogyankell. Mindannak a leegyszerûsítése, ami ér-telem és érzelem az életben, a munkában,az tévedés, és hibás következtetésekhezvezet... R. Zs.



05- 3.5.2010 15:07

9

ZENEI KÖZÉLETÜNKELÔADÓ–MÛVÉSZETI TÖRVÉNY

❙ A Zamárdiban rendezett márciusi ta-nácskozáson is több zenekari igazgatójelezte, lényegesnek tartja, hogy ne azátlaglétszám, hanem a státuszban lévômuzsikusok száma számítson a támo-gatások elosztásánál. Bár errôl egysége-sen szavaztak, az Elôadó-mûvészetiTanács mégsem ezt a módosítást támo-gatta…

– Kezdjük azért ott, hogy a törvény szüle-tésekor, amikor a szakmai oldal által tettjavaslatokat, elképzeléseket megfogalmaz-tuk, egyetértettünk abban, hogy egy zene-kar akkor minôsül együttesnek, ha stabil ésállandó személyi összetételben dolgozik.Mi igyekeztünk a törvényben is megfogal-mazni, hogy az számít zenekarnak, amelyvalóban összeszokott, összecsiszolt együt-tes, s nemcsak alkalmanként találkoznak amég oly kiváló mûvészek. Ez a javaslatvégül a parlamenti darálóban némilegmegváltozott. Most a törvénymódosítá-sokkal mi, az Elôadó-mûvészeti Tanácspróbáljuk a társulati koncepció felé vissza-terelni a törvény bizonyos pontjait. Ilyenpéldául a létszám kérdése. Még az EMT-nbelül is folynak errôl viták, de abban mind-annyian egyet értünk, hogy a tartósanfoglalkoztatott muzsikusok száma alapjánállapítsák meg egy zenekar létszámát. Voltolyan elképzelés is, hogy a minimum egy-éves szerzôdéssel rendelkezôk tartozzanakezek közé, de mostani javaslatunkban azszerepel, hogy az együttes koncertjeinekminimum 80%-án közremûködô zenészszámítson zenekari tagnak. Az ennél keve-sebbet teljesítôt csupán részmunkaidôs fog-lalkoztatottként kezeljék, s az alkalmi szer-zôdésben állók ne számítsanak a létszámba.

❙ De éppen az a státusz melletti érv, hogyaki vállalja az ilyen foglalkoztatási for-mát, nagyobb anyagi terhet vesz a nya-kába, s erre kellene ösztönözni az együt-teseket… .

– Elvileg, ha valaki számlásan, tehát vállal-kozóként mûködik közre a koncerteken,akkor valóban jobban keres, azonban a tör-

vény szerint a járulékfizetési kötelezettségis ôt terheli. Azt a pluszt, amennyivel többetkap, erre kellene fordítania. Aki nem eztteszi, az felelôtlen, és nem törôdik a jövôjé-vel… Nem is beszélve a színlelt szerzôdé-sek problémájáról.

❙ De ez sokszor nem a zenész, hanem azegyüttes döntése. Ha választhat státuszés szerzôdés között, szerintem a többséginkább a státuszra szavazna….

– De nem biztos, hogy mindenki… És egyliberális piacgazdaságban törvényileg ezt alehetôséget sem zárhatjuk ki. Az alkalmaz-tatás minôségei között – szerintem – nemtehetünk különbséget. Ez tulajdonképpen akét fél megegyezése. Az már egy máskérdés, hogy ki van ilyenkor kiszolgáltatotthelyzetben…!

❙ Hiába szavaztak minderrôl a zenekariigazgatók?

– Mi is azt szeretnénk mindenképpen, hogyvalóban az számítson, mennyire stabilösszeállítású a zenekar. Hiszen – szélsôsé-ges esetben – akár azt is mondhatja valaki,aki minden héten más muzsikusokkal ren-dez hangversenyt, hogy ô egy zenekar. Vé-deni akarjuk az összeszokott társulatokat.De úgy vélem, nem csupán a státuszokmiatt lesz összeszokott egy együttes… Úgy-hogy ez még megoldásra váró probléma.

❙ A fenntartó személye szintén sok vitátkavart…

– Az önkormányzatok alá tartozó zeneka-rokról szólt valójában ez a törvény, és ígynem lehetett érvényesíteni az elsô kategó-riás besorolást olyan együttesekre, amelye-ket valamilyen vállalat vagy cég tart fenn.De ha adófizetô állampolgárként koncertreakarok menni, akkor számomra teljesenmindegy, hogy az adott együttes milyenfenntartású... El kellene érni, hogy az I. ka-tegóriás kedvezmények érvényesek legye-nek mindazokra a zenekarokra is, amelyekcég vagy vállalat fenntartásában mûködnek.Ezért javasoltunk egy kiegészítô pontot, ami

Az együttesek az év elején több

módosító javaslatot is felvetettek

az elôadó-mûvészeti törvénnyel kap-

csolatban. Ezeket az elképzeléseket

az Elôadó-mûvészeti Tanács meg-

vitatta, s döntött arról, hogy mely

módosító javaslatokat terjeszti

a kulturális tárca minisztere elé.

Ha minden a megfelelô tempóban

halad, és ezeket a javaslatokat

az államigazgatási egyeztetések

során is elfogadják, akkor az ország-

gyûlés akár már ôsszel dönthet

az elôadó-mûvészeti törvény

módosításairól. Ez azért is lenne

nagyon lényeges, mert a változtatások

az állami, támogatási keret elosztását

is érintik. Az elfogadott módosító

javaslatokról Victor Máté, az Elôadó-

mûvészeti Tanács (EMT) Zenei Szak-

kollégiumának egyik tagja beszélt.

Módosításokra várvaVictor Máté az Elôadó-mûvészeti Tanácsjavaslatairól

05- 3.5.2010 15:07

I. kategóriás együttesnél ismegengedi a nem állami ésnem önkormányzati fenntar-tót. Viszont óvatosságból bi-zonyos fékeket javaslunk. Azegyik, hogy a fenntartó vál-laljon hosszú távú kötelezett-séget, s javaslatunk szerint azegyüttes költségvetéséneklegalább 60%-át biztosítsa. Ezjelentôs összeg, és ráadásul,hogy valóban fenntartókéntkezeljük, öt évre szóló köte-lezettséget is kellene vállalnia.A mértéken, és persze a köte-lezettségvállalás idôtartamánis lehet még vitatkozni…Mindemellett az is lényeges,hogy miközben a fenntartóegy cég, vagy vállalat, azegyüttesnek legyen szerzôdé-se önkormányzattal is. Hogygarantáltan részt vegyen aköz szolgálatában, magyar ál-lampolgároknak muzsikál-jon. Javaslatunk szerint az ön-kormányzat által adott összeg legalább azenekar költségvetésének 5%-a legyen.

❙ Ezt az összeget azonban irreálisanmagasnak tartották az együttesek,hiszen egy nagyobb zenekarnál ez kb.20 millió forintot jelent. Ekkora támo-gatásra – kivéve a fenntartóként mûkö-dô önkormányzatokat – nem volt eddigmég példa. Ráadásul egy fôvárosi kerü-let teherviselési képessége, büdzséje, nemmérhetô összeg egy megyeszékhely le-hetôségeivel…

– Itt is lehet a mértéket vitatni, és összevet-ni a különbözô adatokat. De az Elôadó-mûvészeti Tanács ebben a kérdésben min-denképpen szeretné, ha lenni limit, mertnagyon könnyen visszaélésekre adhat alka-lmat, ha nevetségesen alacsony összeggelkipipálnák ezt a feladatot. Ennek súlya kell,hogy legyen. Mellesleg nem tartom kizárt-nak, hogy egy együttes több önkormány-zattal kössön szerzôdést. Hiszen ezek amegállapodások arról szólnak, hogy az ön-kormányzat területén ad koncertet azegyüttes. Miért ne tarthatna több helyenhangversenyt az együttes, akár még vi-déken is?!

❙ Akkor nem kell a húszmilliós összeghezmás, csak négy önkormányzat, amelyekközül mindegyik – elképzelhetô nagy-ságú – támogatást ad, azaz ötmillióforintot…

– Különbözô helyszíneken is megjelenhetígy a zenekar… Ezek persze mind csakjavaslatok, ötletek. Elôször úgyis arra vanszükség, hogy a miniszter jóváhagyja eze-ket a módosító indítványokat, majd a tár-caközi egyeztetéseket követôen kerülhet-nek csak a parlament elé. Kérdés, hogy azúj tárcavezetôt mindez mennyire foglalkoz-tatja majd, s mennyire tartja sürgetô ügy-nek…. A törvényjavaslatot ugyanis a mi-nisztérium terjeszti be. Aztán, ha elfogadják,azonnal életbe lép. Egyébként e módosítá-sokkal igyekszünk a törvényt az élethezigazítani. Több mint egy esztendôs tapasz-talat van mögöttünk, és már akkor, amikora törvény megszületett, akkor is láttuk,hogy vannak gyenge pontjai. Némelyeket aparlamenti pártok erôltettek bele az utolsóutáni pillanatban, némelyeket – be kell látni– magunk sem jól gondoltunk végig. Hiszena semmibôl kellett kitalálni egy törvényt, stényleg csak a gyakorlatban derül ki, hogyrészletei hogyan mûködnek. Nyilván éve-kig fog tartani a csiszolása, javítgatása. Dekoncepciója, és tartalmának jelentôs részerendben van. Érdemes javítgatni. Az pél-dául apróbb változtatás, hogy a törvényszerint a mûvészek szerzôdtetésénekhatárideje a színházak évadjához, a szí-nészek szerzôdtetési periódusaihoz voltakigazítva. A muzsikus szerzôdése viszontnem feltétlen ugyanolyan szezonra szól.Szeretnénk, hogy neki bármikor is járjon lea szerzôdése, munkáltatójának elôtte há-

rom hónappal írásbanjeleznie kelljen, hogy meg-hosszabbítja-e vagy sem….Ilyen technikai apróságok isszerepelnek a javaslatokban.Az is biztos, hogy a mostbeadott, módosító javasla-taink még sok vitát fognakgenerálni. De nem baj, ez ígyvan rendjén. Viszont azért islényeges, hogy minderrôlminél elôbb döntés szü-lessen, hiszen ezek a változ-tatások komolyan befolyásol-hatják a 2011-es támogatásielosztást

❙ Szintén felkavarta a kedé-lyeket a javaslatnak a minô-sítéssel kapcsolatos pontja. – Ez is a kisebb korrekciókközé tartozik. A központiköltségvetési támogatás el-osztásánál a szempontokközé javasoltunk egy újabbat,mely szerint különtámogatás-

ban részesülhetnek azok a zenekarok, ame-lyeknél minôsítési eljárásos rendszert alkal-maznak, és teljesítményértékelés folyik. Haezt a zenekar vállalja, akkor plusz néhányszázaléknyi összeg felosztásából részesül-het. Ez egy új kritérium. Maga a fôösszegpersze ettôl nem változna, de mindez mégisnémi pluszpénzt eredményezne a minô-ségre odafigyelô zenekaroknál, amit fizetéskiegészítésre, bérpótlékra kellene fordítani.Differenciálás történne a jól dolgozókjavára. Ezzel némi versenyhelyzetet sze-retnénk a muzsikusok között is teremteni.Az elôadó-mûvészeti törvény kapcsánugyanis sokszor ért bennünket az az el-marasztalás, hogy fôként mennyiségi ésnem minôségi szempontok szerint történika támogatások elosztása... Ez az új kritériumkifejezetten minôségi elem lenne a szabá-lyozásban. Úgy vélem, a nagy lépés az volt,hogy a törvény megszületett. Innentôl márcsak ilyen apró kis lépésekkel lehet elôrébbjutni… Annak is nagyon örülök, hogy azelôadó-mûvészeti törvénynek köszön-hetôen az adókedvezmények láthatóanmegmozgatták a magántôkét. Ezt már arendszerváltás, a magántôkére épülô kapi-talizmus beköszönte óta várom… Ebben avilágban már nem lehet mindent az államrabízni, mindig csak lobbizással szereznipénzt, és szüntelen-szakadatlan az államtámogatásában bízni.

R. Zs.



05- 3.5.2010 15:07

11

ZENEI KÖZÉLETÜNKMISKOLC

❙ Ön azon kevés mûvészeti vezetô közétartozik, aki eddig mindig azt mondta,nincs szükség minôsítésre, hiszen a ve-zetô karmesternek mindenki teljesítmé-nyét pontosan ismernie kell…

– Ez így igaz, de úgy vélem, ennek a rend-szernek biztosan lesz pozitív hozadéka,amellett, hogy tényleg pontosan tudommindenkirôl, hogyan játszik… – mondjaKovács László – De ha a muzsikusok többetgyakorolnak, készülnek arra, hogy akáregyedül is be kell mutatni a tudásukat, azmindenképpen jótékony hatású.

❙ Akárcsak az, hogy ezért több pénztkapnak…

– Ez nem olyan nagyon komoly összeg,néhány ezer forint, s a mi együttesünkbenegyébként is jól teljesítenek a zenészek.Nálunk mindenki belead mindent a munká-ba, teszi a dolgát.

❙ Milyen hatásai voltak az együttesre azelôadó-mûvészeti törvénynek?

– Nagyon sok mindenen nem változtatott,hiszen ezeket a kritériumokat mi egyéb-ként is teljesítjük. S tényleg, három-négynapos elôkészítést követôen, nagyzenekarikoncertekkel, és nem csupán ifjúsági hang-versenyekkel érjük el a megfelelô elôadás-számot. Arra büszke vagyok, hogy ismétlô-koncertek nélkül tudunk több mint 24 ezresfizetô-nézôszámot produkálni. Ami azért iskomoly teljesítmény, mert Miskolcon többegyüttes is koncertezik, ott vannak a fô-iskolások, színházi zenekar és néhány ka-maraegyüttes. Sokfelé oszlik a nézôk figyel-me. Az Operafesztivál is sokakat vonz,persze ennek a sorozatnak mi is az állandófellépôi közé tartozunk.

❙ Huszonhat esztendeje irányítja a mis-kolciakat. Nem válik unalmassá a har-mincadik IX. szimfónia?

– Nem szabad harmincadszor is ugyanazt amûvet elôadni… Arra is figyelni kell, hogyaz ember más karmestereket is rendszere-sen meghívjon. Új darabokra, új vendég-mûvészekre is szükség van. Ahogy az isnagyon lényeges, hogy a vezetô karmester-nek a zenekar mellett legyen elég másfelkérése is… Az év elején például Stock-holmban dirigáltam, aztán 2 hétig a párizsi

konzervatoárban tanítottam, a karmester-képzôsökkel foglalkoztam. Mindkettô rend-kívül tanulságos volt. Visszatérve erre a ne-gyedszázados, közös munkára, legutóbb aDon Giovannit játszottuk, s ennek kapcsánaz jutott eszembe, utoljára Perencz Bélaalakította a címszerepet, még Hegyi ÁrpádJutocsa rendezésében, több mint negyed-századdal ezelôtt… Szóval, nem ismétel-getjük a programokat. Egyébként azegyüttes vezetés tényleg olyan, mint aházasság. Nekem éppen ezért fontos, hogya zenekar döntsön rólam. Bizonyos idôkö-zönként odaállok a zenekar elé, s titkosvoksolással döntenek rólam. A zenekarigazgatójától kapom a kinevezésemet, de azenekar jóváhagyásával. De arra büszkevagyok, hogy a zenekari többség legutóbbialkalommal bizalmat szavazott nekem. Aztkell mondjam, hogy mióta vezetem a ze-nekart, nem emlékszem semmiféle törésre.Beállt a rendszer és folyamatosan dolgo-zunk. Ettôl az együttes játéka is egyre stabi-labb. Amikor a zenekarhoz kerültem, akkornem minden széken ültek olyanok, akikkelelégedett voltam, de szépen, lassan áta-lakult a társulat és már rég nincs A és Bzenekar.

❙ A színes programok is segítenek abban,hogy ne váljék unalmassá, megszokottáa munka.

– Belopóztak hozzánk más mûfajok, az új-évi a karácsonyi és a húsvéti koncerten isizgalmas programmal lépünk a közönségelé, akárcsak az évadzáró promenádon.Van egy Klazz sorozatunk, ahol a 16. prog-ramot játsszuk jazz együttesekkel. Fellépettvelünk Ökrös Oszkár cimbalommûvész, devilágzenei és klezmer együttesekkel is mu-zsikálunk.… Az ifjúsági hangversenyeket isnagyon lényegesnek tartjuk. Elrugasz-kodtunk az egyoldalú mûsoroktól. Egyéb-ként a kicsik még lelkesek, tíz éves korignincsenek gondok, utána azonban közép-iskolásoknál már jóval nehezebb a feladat.Ezért új és új taktikákat találunk ki…

❙ Emellett érdekes feladatot örököltBaross Gábortól…

– Az Egyetemi Zenekart és az Énekkar veze-tését pályázaton nyertem el. Az utóbbi 2 év-ben többször dolgoztam az ELTE Mûvész-

„Olyan ez akár egy házasság”Kovács László huszonhat évrôl, új feladatokról, minôsítésrôl

A Miskolci Szimfonikus Zenekarnál

a zamárdi tanácskozást követôen

sikerült a zenekar vezetésének és

a szakszervezetnek megállapodnia

a teljesítményértékelés és minôsítés

alkalmazásáról. Az együttes a Nemzeti

Énekkar szakmai kontrolingjét tartja

a legjobbnak, s ennek átdolgozott

verzióját kívánják bevezetni. Mind-

annyian bíznak abban, hogy ezáltal

még jobbá válik a zenekar munkája.

Az együttes emellett számos

újdonsággal készül a következô

idôszakra. A fiataloknak szóló, inter-

netes játékokkal is igyekeznek többet

tenni a közönség építésért. Büszkék

arra, hogy több mint huszonnégy-

ezren kíváncsiak a koncertjeikre,

ahogy a különleges jazzt, világzenét

és filmzenét is felvonultató repertoár-

jukra is. Minderrôl az együttes mûvé-

szeti vezetôje, Kovács László és a zene-

kar igazgatója, Szabó Péter beszélt.

05- 3.5.2010 15:07



együttessel és élveztem a próbák külön-leges atmoszféráját. Nagyon érdekes velükdolgozni, hiszen itt mindenki kedvtelésbôlzenél, énekel, s bizony nagyon átütônekkell lennem a zenekari pódiumon, hogyodafigyeljenek rám. Ennek a munkánaknagy hasznát veszem egyébként Miskolconis, sok dologra megtanít. Bár 30 éve folya-matosan dolgozom énekkarokkal, most rákellett döbbennem, még soha nem énekel-tettem be… Kórus-ügyben mindenesetre aT-betût kiraktam. Bár megterhelô Miskolcmellett ez a feladat, egyelôre azt érzem,profitálok belôle.

❙ A jövô évadban Miskolcon milyen kü-lönlegességekkel várják a közönséget?

– Lesznek ismét sztárok, hiszen fellép ná-lunk például Patricia Kopachinskaya. Érde-kes dolog egyébként ez, hiszen mi hiábatudjuk, milyen nemzetközi rangú mûvészekjönnek hozzánk, ezt a közönség nem min-dig értékeli.... Ha azonban jönnek a hazaikedvencek, akkor szétverik a házat. Na-gyon nagy és kiváló a hazai felhozatal. ABartók + fesztiválon idén három koncertenmûködik közre együttesünk. A kékszakállúherceg várát és a Gianni Schicchit szólal-tatjuk meg egy estén, Mahler „A vándor-legény dalai” címû sorozatát adja elô PolgárLászló egy számára készült új hangszerelés-ben, emellett a zárógálán játsszunk.

❙ Folytatódik a filmzene-sorozatuk is? – Olyan koncertet adtunk, hogy most is be-leborzongok, ha felidézem, hiszen kiválófény- és hangtechnika, hatalmas kivetítôksegítettek az élmény megteremtésében.Rövid klipeket vetítettünk a filmekbôl, meg-szólaltak a zenék, a közönség ôrjöngött.Gitáron játszott a koncertmester, „vokáloz-tak” a hegedûslányok, Király Viktor énekelthárom számot. Tomboló siker volt, bízombenne, hogy a jövôben is meg tudjuk majdengedni magunknak, hogy ilyen költségeskoncerteket szervezzünk…

„Az együttes is elfogadta a teljesítményértékelés és a minôsítésszükségességét”

– Hazafelé Zamárdiból, a tanácskozást kö-vetôen már beszélgettünk a szakszervezetképviselôvel – meséli Szabó Péter zenekariigazgató –, a tanácskozáson ugyanis nézet-ellentétek alakultak ki a szakszervezet és amunkáltatók között a minôsítési rendszerbevezetése miatt. Viszont hosszasan be-széltünk az úton mindarról, ami elhangzott,

s a szakszervezeti vezetôk sem voltak eluta-sítóak, felmérték, milyen elônyökkel járhata minôsítés. Végül a két kolléga arra jutott,hogy vágjunk bele. Az egyetlen aggályuk azvolt, hogy ne az legyen a következményeannak, ha valaki rosszul teljesít, hogy amunkaviszonya megszûnik. Nagyon jónaktartom, hogy mindez úgy lett a módosító-javaslatban megfogalmazva, hogy a minôsí-tés nem kötelezô, viszont az az együttes,amelyik vállalkozik rá, több pénzhez juthat.Sôt, ez a pénz azoknak a kollégáknak a bér-kiegészítésére fordítandó, akik résztvesznek a minôsítésben. Bár a miskolci ze-nekarnál eddig sosem került sor hasonnlóeljárásra, az is fontos, ha ez mégis bekövet-kezik, akkor az ne derült égbôl jövô villám-csapásként érje azt, aki az együttesben ül. Aszakszervezeti kollégáknak a NemzetiÉnekkar minôsítési rendszere nagyon tet-szett, s azt javasolták, ez alapján alakítsuk kia sajátunkat. Ezt a közalkalmazotti tanács iselfogadhatónak tartotta és továbbfejlesztika tervezetet. Remélem, valóban sikerülmegvalósítani!

❙ Miért döntött úgy, hogy bevezetik a mi-nôsítést?

– Azért tartom lényegesnek, mert azenekari tagság részérôl is felmerült nemegyszer az igény, hogy értékelni kellene akiemelkedô teljesítményeket a zenekarban.A Nemzeti Énekkar struktúrája szerint nincskülön egyénenkénti meghallgatás. A kol-légák is ennek tükrében tervezik a mi rend-szerünket. A tervek szerint a szólamvezetôa mûvészeti tanáccsal együtt értékel, pon-tokat adnak aszerint, hogy ki hány kon-certen szerepel, milyen felkészültséggelvesz részt a munkában, mennyire kol-legiális, a mûvészeti vezetô pedig ellen-jegyzi ezt az adatlapot. Ha pedig valakielégedetlen a minôsítésével, akkor meg-mutathatja, hogy mit tud, egyéni meghall-gatáson.

❙ Mennyi idônként kerülne erre sor?– Úgy vélem az éves értékelés mellett leg-alább háromévenként azért a meghallgatás-ra is szükség van – de mint említettem mégelôkészítési, tárgyalási szakaszban va-gyunk. Bár aki fúvós, az minden koncertenmegméreti magát a vonós szólamban játszómuzsikusoknak is hasznos lehet, ha bizo-nyos idôközönként megmutathatják tudá-sukat egyéni produkcióban is. Mindemellettúgy gondolom, hogy Kovács László, amûvészeti vezetô, aki 26 esztendeje áll azegyüttes élén, tisztában van mindenkitudásával és teljesítményével, ahogy a mu-

zsikusok is… De tényleg honorálni kell azt,aki jobb teljesítményt nyújt!

❙ Mi a helyzet a munkahely elvesztésével?– Nyilvánvalóan ez is a tárgyalás részétképezi majd. Többszöri rossz minôsítésután meg lehetne válni a muzsikustól, determészetesen úgy, hogy elôtte felkészülésiidôt kap újbóli meghallgatásra. Ha mégezek után sem sikerül jól játszania, akkor aharmadik sikertelen próbálkozásnál bú-csúzunk el egymástól. Nagyon örülök, hogyaz együttes ilyen pozitívan áll ehhez akérdéshez, hogy a szakszervezeti vezetôk ismegértették ennek fontosságát. Most márcsak a tagsággal kell megtárgyalniuk, elfo-gadtatniuk a tervezetet.

❙ Mikor akarják elindítani?– Ôsztôl mindenképpen, még akkor is, ha amódosító-javaslatot addig nem fogadja el akormányzat.

❙ Emellett is akad az együttesnél számosújdonság…

– Az együttesnél eddig is nagy figyelmetfordítottunk a legifjabbakra, de most át-alakítottuk az ifjúsági koncerteket. CsukaTímea a szerkesztôje a legkisebbeknekszóló produkcióknak, amelyek Ütemváros-ban játszódnak. A kicsiknél nagyon bevált,s a nagyobbaknál is úgy döntöttünk, ér-demes ilyen interaktív koncerteket ren-dezni, amelyeken közremûködhetnek agyerekek a produkcióban. Ütôs hangsze-reken játszhatnak, énekelhetnek zenekarikísérettel, sôt akár vezényelhetik is a zene-kart. Igyekszünk a koncert után is kap-csolatot tartani az iskolásokkal… Azok,akik kitöltik online-kérdôívünket az ifjúságikoncert után, nyereményjátékon vehetnekrészt, amellyel mobiltelefont, mp4 lejátszót,vagy fényképezôgépet nyerhetnek. Emel-lett a kisebbeknek is létrehoztunk onlinejátékokat honlapunkon. Két memória-játékot, az egyikben zeneszerzôkkel, a má-sikban a hangszerekkel ismerkedhetnek agyerekek, ezen kívül az abc-s hangokvilágában barangolhatnak egy másik játék-ban a kicsik.. Bízom abban, hogy ez is segítabban, hogy a fiatalok nagyobb érdek-lôdéssel látogassák a honlapunkat és a kon-certjeinket.

R. Zs.

A teljesítményértékelésrôl és a minôsí-tésrôl nyitott vitafórumunk továbbiinterjúi a MÛHELY rovatunkban olvas-hatók!

05- 3.5.2010 15:07

Pannon Filharmonikusok 2010. február 19.

Ihletett-szép elôadás, megrendítô pillana-tokkal: így jellemezhetô röviden a „Fôvárosiév a fôvárosban!” sorozat 2. koncertje.Peskó Zoltán vezényletével a Pannon Fil-harmonikusok Wagner-Bartók estet adtak.Igen, adtak, mert értékes ajándékkal gazda-gították a szépszámú hallgatóságot. Már azElôjáték elsô hangjainál hatalmukba kerítettmindenkit az érzelmek-indulatok sajátos at-moszférája, s fogva tartott Izolda szerelmihalála záróhangjának kicsengéséig. A Sieg-fried-idill is gyönyörûen kezdôdött – ám amég zenei hangokkal is kimondhatatlan(épp ezért motívumismétléssel körbejárt)túlcsorduló boldogság-érzés egy idô utánmintha letaglózta volna a játékosokat: bele-fáradtak e szépség tartós felmutatásába.Ekkor a hallgató körül feloldódott a varázs-lat, eljutottak füléhez a hangzás esetlegessé-gei (elsôsorban a pontatlan indítások).Ideális esetben a varázs nem elkendôzi azenei esetlegességeket, hanem a perfektenkivitelezett zenei anyag többletét jelenti. Az est második részének mûsorán A kék-szakállú herceg vára szerepelt. Ezt az elô-adást hallgatva nemcsak a „hol a színpad”költôi kérdésére kaptunk választ, hanembepillanthattunk a szerepformálás mûhely-titkaiba is. Mondhatni, koncertszerû elô-adás – de olyan, amelyik hallatán nem hiá-nyoljuk a színpadot. Lendvai Ernô által„pofon-effektusként” titulált jelenséggelindult: a Prológot (amit vagy elhagyni szokás,mondván, hogy az unisono zenekari be-vezetés „helyettesíti”, vagy pedig színésszelelmondatni) ezúttal zenekari mûvészekmondták (akiknek szünetelt a szólamuk),valamint egyes részleteit protagonistakéntprózai szólisták kiáltották világgá (már-márnépi tónusra emlékeztetôen). Ez a szokat-lan megoldás váratlanságával elementárisanhatott, mágnesként vonzotta a figyelmet –ennek tartósságáról a továbbiakban azénekesek (Meláth Andrea és Peter Mikulá)gondoskodott. Meláth Andrea alakítása be-érett: Judit ô, személyesen – a darabbeliKékszakállúnak „rendelt” végzetes nô.Hangja: szirén éneke, amellyel elbûvöl,vagy akár rontást hozhat. Elsô megszólalásaelôtt eldôlt a sorsuk – nincs választási lehe-tôség, minden megy a maga öntörvényûrendjén. Értés és értetlenség egyaránt.

Ahogyan Kékszakállú „nevét” kiejti: mágia,ami nélkülöz bármiféle személyességet.Misztériumjáték ez, a zenei kifejezés eszkö-zeivel általános érvényûvé dimenzionálva.Arra kellett gondolnom (utólag, mert köz-ben kizárólag e már-már szakrális cselek-ménylánc kötelékébe kerültem), hogy aszínpadi játék hiányának köszönhetjükMeláth Andrea teljes értékû alakítást nyújtóénekes-színészi bravúrját. Annak a szerep-ismeretnek, amely bármiféle lehatárolt kife-jezési lehetôségek keretei között maxi-mumra tör. Itt nincs helye a „mi lett volna,ha…” jellegû elmélkedéseknek; a szenve-dés- vagy megváltástörténetek rituális meg-ismételhetôségének mintájára élhetjükvégig az ismert ám megunhatatlan cselek-ményt. Hogy Peter Mikulá számára nehéz-séget jelentett a magyar nyelv, még elhi-hetôbbé tette a kommunikációképtelenségfennkölt pillanatait. (Más kérdés, hogynéhány esetben, amikor más jelentésû, deértelmes szavakat énekelt, feltétlenül ki kel-lett volna javíttatni a zavaró hangzókat!). Peskó Zoltán monumentális várat építtetetta zenekarral, izzott és ragyogott Bartók ze-néje, prizmák fénytörésében. Minden egy-szerre volt éteri-gondolati, és már-már kita-pinthatóan plasztikus. Emlékezetes,ahogyan a kinyíló ötödik ajtónál feltárulóBirodalom fénye elvakította Juditot (a mûalapos ismerôje nem is tudja, mit csodáljonjobban, Kékszakállú „szép és nagy” orszá-gát, vagy azt a csodát, ahogyan tudomásárakerült Judit „elvakítottsága”). Számlálhatat-lan hangszínnel ragyogott fel a bartóki par-titúra – a játékosok, mint egykor Kékszakál-lú asszonyai, halmozták a mesebelikincseket. Komplex élménnyel gazdagod-tunk, a kizárólag akusztikus megjelenítés-nek köszönhetôen. Ismét felmerül a kérdés:a kevesebb a több?!

* * *

Nemzeti Filharmonikusok 2010. febr. 25., márc. 5.

A Hangszer és pálca – Ferencsik-bérlet 5.estjén szólista minôségben lépett fel aNemzeti Filharmonikusokkal Jörg Wid-mann – a sorozat következô estjén, március5-én saját mûveinek dirigenseként. KocsisZoltán vezényletével Haydn 104-es D-dúr(„London”) szimfóniája, Mozart Klarinét-

versenye és Brahms III. szimfóniájacsendült fel. A klasszikus-romantikus estarról gyôzhette meg a hallgatóságot, hogy arepertoár sokrétûsége, több stílust felölelôsokszínûsége üdítôen hathat a játékosokra.A Haydn-szimfónia csodálatos élénkséggelszólt. Ilyen muzsikáláshoz korántsem elég-séges feltétel a szólamtudás, a mûismeret,de még csak a stiláris jártasság sem; mertmindaz eredményezhetne lélektelen-ruti-nos elôadást is. Talán épp a tavalyi Haydn-évnek is köszönhetô, hogy nemcsak ala-posan megismerték/megismertették Haydnszimfonikus termésének megannyi értékesdarabját, hanem ráhangolódtak a Mestergondolkozásmódjára, humorára. Játék aszavakkal, de talán rámutat a lényegre:nemcsak megszólaltatták a mûvet, hanemközvetítették a partitúrába rögzítetteket ahallgatósághoz. (Pontosabban: oly módonközvetítették, hogy a szándék el is jutottmindenkihez!) Értô-empatikus elôadás jó-voltából gyôzôdhettünk meg ismét az utol-só Haydn-szimfónia remekmû-voltáról. Nem okozott csalódást Mozart Klarinétver-senye sem; azt a fajta lélegzet-visszafojtottfigyelést tudták elérni a mûvészek, ami a té-telszünetekre kispórolt köhögés- és kráko-gásrohamokban mutatkozik meg. Mertamíg szólt a muzsika, fegyelmezte magát ahallgatóság. Widmann olyan szólista, akiveljó lehet együttmuzsikálni. Klarinéthangjabehízelgô szépségû, érzékeny tónusú –ugyanakkor ezzel nem elkápráztatni akarjaa közönséget, hanem a kifejezés szolgálatá-ba állítja. Érezhetôen „egy nyelvet” beszélKocsissal és a zenekarral; magától-értetôdôtermészetességgel találta meg helyét azössz-hangzásban – vagy méginkább: az ér-zékien szép klarinéthang, ráadásul állan-dóan a kifejezés szolgálatában, mindenmuzsikus-partnert maximális teljesítményreinspirál. Az ilyen koncert-élményeket sze-retné (lehetôleg azonnal) hangfelvételenmagával vinni az ember!A Nemzeti Filharmonikus Zenekar vezetôkarmesterével rendre igényes produkciókatbiztosít közönségének – ez a bécsi klasszi-kus félidô viszont egyértelmûen elemen-táris élményt adott. Talán nem csoda, hogynem tudott hasonló intenzitással hatni aszünet után a Brahms-szimfónia. A brahmsi„mélységeket és magasságokat” hiába vár-tuk – a nagyobb létszámú zenekarból nemsugárzott hasonló erejû intenzitás.


KRITIKA

Hangversenykritika

13- 3.5.2010 15:09


KRITIKA

Ezen az esten ifjú vendégként Sárközi Lajostmutatta be Kocsis Zoltán, aki a Zeneakadé-mián Perényi Eszter növendéke. Szólójávalismét tanúbizonyságát adta tehetségének –legutóbb zenekari est szólistájaként az MRSzimfonikusokkal lépett fel ugyanitt.Azt hihetnénk, a zene (s a kiváló muzsiku-sok) varázshatalma végtelen. A március 5-iest fanyar tanulsága: vannak kivételek. Ne-héz megérteni, hogy a bérleti közönség nelegyen fogékony a csodára, ezesetben JörgWidmannra, akinek egészen kivételesmuzsikus-voltához aligha férhet kétség.Még aki nem elkötelezett híve a kortárs ze-nének, attól is elvárható (lenne), hogy érde-kelje annak a muzsikusnak a saját zeneivilága, akinek az álomszép Klarinétversenytköszönhette. Sokaknál a csoda nem tartott 8napig – ôket még a trombitás-fenoménSzergej Nakarjakov fellépése sem hoztalázba. „Aki nincs itt, nem hiányzik” – szoktavolt mondani Pernye András, ha gyér hall-gatóság látogatta valamely óráját. Ezúttal isadjunk hangot inkább annak a megbecsü-lésnek, ami kijár a koncertet végighallgatóidôs zenebarátoknak, akik a náluk generá-cióval fiatalabb szerzô mûvészete iránt isérdeklôdnek! A három mû egyre nagyobb apparátustfoglalkoztatott. Már a Freie Stücke (Szabaddarabok) lényegit árult el szerzôjérôl: ahangszínek (színkeverések) iránti egészenkivételes affinitást. A 10 tételt tekinthetnénkakár 10 kamara-koncertetûdnek; mindegyikegy-egy központi gondolatot jár körül. Semaz egyes tételek, sem a mû egésze esetébennem az tûnt fel, hogy – miként az ismertetô-bôl tudtuk meg – „semmilyen formai logi-kának, szerkesztési elvnek nem óhajtmegfelelni”, hanem valamely szabad ötletvégiggondolásának tûnt. Némelyiknek akárprogramcímet is adhatott volna a szerzô. Azetûd-jelleg a „mércében” mutatkozik meg;többnyire hagyományos vagy szokatlanértelemben nehéz szólamok alkotják atételeket – de a hangszertechnikai elvárá-soknál is magasabb a kamaramuzsikusiösszjáték iránti igényességük. A választé-kos, a szerzôi szándékot mind teljesebbenvisszaadó interpretációt könnyíti a kom-ponista irányító jelenléte. Mindenesetrecsakhamar nyilvánvalóvá vált: nemcsaksaját hangszere „lelkét” ismeri Widmann.Végighallgatva a darabot, megállapíthatjuk,találóbb címet nem is adhatott volna trom-bitára és kiszenekarra írott mûvének.Valóban ad absurdum – már az elképzelésis, hogy a lekottázottak realizálhatók!Szergej Nakarjakov, akinek a mû készült,különleges körkörös légzéstechnikájával

magától értetôdôen gyôzi az elképesztôszólamot. Csak bámuljuk, s nem akarunkhinni a szemünknek, hogy nincs csalás,nincs ámítás – mindez megvalósítható. Akikközelrôl látták, hitetlenkedve mondták: seel nem sápad, se ki nem vörösödik a feje;Nakarjakov elegánsan játszotta, ki tudja,hányadszor a 2006-os bemutató óta. Ez vicc– borzolódtak a kedélyek; s ha így van,Widmann a humorban nem ismer tréfát.Widmann szerzôi alapállására jellemzô,hogy gondolkozó muzsikus; a történetizenék alapos ismeretében nyúl vissza alap-elemekhez. Evidenciának tûnô (hagyo-mányos) megoldások, jelenségek általánosérvényét kérdôjelezi meg – ebbôl adódik,hogy nem tagadással semmisít meg, hanemúj olvasatával jelentésekkel gazdagítja az ilymódon átértékelt hangzásokat. Bizonyosravehetô: elképzeléseit mindig akusztikuskontrollnak veti alá, s kizárólag a sikerültkísérleteit tekinti (s tartja számon) kompozí-cióként. Vokális címet viselô zenekarimûvei sorában a Liedet és a Chort követi amûsor második részében felhangzó Messe.Widmann képes megoldani a hangszereknyelvét; a Misét elsôsorban azok értékelték,akik a ciklus állandó részeinek latin szöve-gét ismerték, s így értôen tudták követni afolyamatokat. Számukra nyilvánvaló volt amû szemantikai végiggondoltsága-kidolgo-zottsága. Aki nem volt birtokában a„szinkron”-kulcsnak, kizárólag zenei szem-pontokra figyelhetett; a faktúra-váltásokra,a választékos hangszerelésre – s arra azinspiráló-inspirált figyelemre, amellyel aNemzeti Filharmonikus Zenekar tagjai (és akisegítôk) láthatóan-hallhatóan komolyanvették a zenei feladatot. Ja, és sokáig be-szédtéma lehet a terem valamennyi pontjá-ról észrevehetô ütôs-malôr (az egyik fémle-mez leszakadása rögtön a nyitótétel elején)– ennyit a fecsegô felszínrôl.

* * *

Pannon Filharmonikusok2010. március 7.

A Fôvárosi év a fôvárosban sorozat 3. estjétOliver von Dohnányi vezényelte. A PannonFilharmonikusok estjének szólistája HadadyLászló volt. Smetana szimfonikus költe-ménye, a Haakon Jarl igazi csemegét jelen-tett a ritkaságok kedvelôinek, Haydn C-dúroboaversenye a tavalyi Haydn-emlékévértékes pillanataival vetekedett – az estmársodik részében Dvorák Újvilág-szim-fóniáját hallhattuk. A 19. századi mûvekbennagylétszámú együttes játszott, harsányan –a Haydn-mûben értelemszerûen kisebb lét-

számú zenekar kísérte a szólistát. Meg-csodálhattuk Hadady László gyönyörûoboahangját – igen, nemcsak az oboistákStradivarijának nevezett Lorée Royal hang-szerét, hanem a mûvészét, aki mestere azinstrumentumnak. (Nem sokat változtatottezen, hogy oboista-kollégájától megtudtam:a hangszer sajátossága a – lefelé fél hanggal– megnövelt hangterjedelem; a klasszikusszépségideál megvalósítása jelentett ele-mentáris élményt. Hogy a szólista hitt ahangok erejében, hatásában, és bármifélehozzáadott külsôséges virtuozitás nélkül isképes volt lebilincselni a figyelmet.) ASmetana-tétel dinamikai szélsôségekbengazdag elôadása arról gyôzött meg, hogy azenekar (jelenlegi formájában-állapotában)ideális közvetítô közeg a komolyzene nép-szerûsítése érdekében. Akkor is, ha eseten-ként elôzetes mûismeret nélkül is feltûnnekapró szépséghibák. Az élô elôadás sodra-lendülete gyorsan feledteti a kevésbé si-került zenekari szólókat, unisonóknál a rit-musképletek „holdudvarát”, amikor az aprópontatlanságok mellett mégiscsak érvénye-sül mindig a tényleges ritmus. Ez a létszámnem „természetes állapota” a zenekarnak –ezzel a Dvorák-szimfónia során többszörkellett szembesülnünk. A vonóskar a szélsôdinamikai szinteken nem „arányos”; min-den szándék ellenére a prímszólam hát-térbe szorul a fokozások során, máskor abasszus fundamentum-jellege nem érvé-nyesült – néha tehát „objektív” akadályavolt a harmonikus arány megszületésének,máskor viszont a szólamok közötti kohéziótûnt gyengének. Vélhetôen a megnövelt vo-nóskar bizonytalanította el a fúvósokat –míg gyakran a kiemelkedôen szép fúvós-állásokat dicsérhetjük koncertjeiken, ezúttalkifejezetten heterogénnek éreztük a fúvó-sok szereplését. Kiszámíthatatlan volt, mi-kor kerül kavics a zenei folyamatok fogas-kerekébe, s csorbul ki a hangzás (akárintonációsan, akár csúnya hangindítással) –valami aprósággal, ami elhomályosítja anépszerû mû ismert, elôre várt szép pillana-tait. Ami viszont sokmindenért kárpótolt, aza karmester mindig elhitetô erejû, meg-gyôzô tempóválasztása volt. Oliver vonDohnányi pregnáns ritmikára törekedett,markánsan indította az új tematikus szaka-szokat, így az egyes formai területekbôl jólfelépített tételek alakultak ki. A zenekarbrácsásait és mélyvonósait dicséri, hogy ak-kor is remek kíséretet biztosítottak, amikora dirigens – a hegedûdallamok intenzitásátfokozandó – elhanyagolta ôket. Úgy tûnik, ideális feladatok jutottak a zene-karnak – s megfordítva is igaz: méltó a

13- 3.5.2010 15:09


KRITIKA

rendszeres, állandóan igényes munkára azegyüttes. A fôvárosi év akadályait remekülveszik – jó edzés ez a jövôre esedékes 200éves ünnepségekhez. Mivel a magas aka-dályok nem tûnnek eleve reménytelenneka számukra (sôt!), állandó- és vendég-karmesterek irányításával, neves szólistákinspiráló közremûködésével olyan színvo-nal-emelkedéssel kerülnek ki az intenzívprogramokból, amilyet megtervezett rend-szeres munkával, fokozott igyekezettel semlehet elérni a hétköznapi szereplések során.

* * *

Miskolci Szimfonikus Zenekar2010. március 8.

Mindenkinek hallani kellett volna ezt a kon-certet, akinek füle van a hallásra! Ezzelegyszerre lehet demonstrálni a MagyarSzimfonikus Körkép sorozat létjogosult-ságát és értelmét. Hasznát kevésbé – ez vi-szont legkevésbé az elôadók számlájáraírható; abban az ügyszeretet és ügybuzga-lom (lett légyen bármilyen nemes szándék-ról és célról) hiányának hungarikuma avétkes. Hozzáteszem: elôre nem lehetett ezttudni… Mirôl is van szó? A Miskolci SzimfonikusZenekar ezúttal Weiner-Mozart-Elgar mû-sorral jelentkezett (karmester: Kovács Lász-ló, Mozart B-dúr zongoraversenyének – K.450 – szólistája Ránki Dezsô). Akár fanya-logni is lehetett, miféle mûsor ez – egészena koncert kezdetéig! És itt kezdôdnek atanulságok. Beérett sok munka gyümölcse,divatos kifejezéssel élve, minden „össze-jött”. Utólag csak dicsérhetjük a mûsort,ugyanis e mûvekben tudása legjavát tudtaadni a zenekar. (Tanulságos lett volna aszûkebb értelemben vett szakma, a karmes-terek és zenekari játékosok számára!) Weiner Szvitje (Op. 18) elemi erôvel hatott.A szerzô divertimentóit megelôzô kompozí-cióról van szó. E mû 1931-ben készült, ab-ban az évben, amikor Lajtha László felhívtaaz általa gyûjtött hangszeres népzenéreWeiner figyelmét. Népzene és mûzene„kapcsolata” sokat változott az elmúlt év-század(ok)ban, részben annak köszönhe-tôen, ahogyan a koncertlátogató (komoly-zene-kedvelô) közönség idôrôl-idôremásképp viszonyul ahhoz a történeti zené-hez, amely egykor széles népréteg „köz-kincse” volt, majd az értékét felismerô kom-ponisták jóvoltából több-kevesebbpolgárjogot nyert a pódiumon is. Mind azenekarban, mind a közönség soraibanszép számmal voltak olyanok, akik már be-

leszülettek a táncház-mozgalomba, vagyisôk már történeti távlatból élik meg a „két-féle kultúra” találkozásait. Ízes, hangulatos muzsikálást hallottunk,olyat, amibôl arra következtethetünk, hogya játékosok értôn olvassák a kottát, kihallvaa népzenei intonációkat, karaktereket.Weiner zenéjében egyébként is mind na-gyobb jártasságra tesznek szert a zenekarimûvek hangzó összkiadásának köszön-hetôen. Ezúttal az élô muzsikálás és ahangfelvétel-készítés egymást kölcsönösensegítô-erôsítô hatása érvényesült: a stúdió-munka precíz-alapos felkészültséget köve-tel – úgy tûnik, ez a munkamorál „vérévévált” a zenekarnak, s hasonlóképp komo-lyan vették a budapesti koncertet is. Jutal-muk nem is maradt el: olyan figyelmes hall-gatóságot kaptak, amilyen ritkán gyûlikössze a Bartók Béla Nemzeti Hangverseny-teremben. Ideális esetben ilyen lehet egy„lemezbemutató koncert”; amikor már teljesbiztonsággal birtokolják az elôadók azanyagot, ugyanakkor viszont a koncentráltstúdiómunka után, hallgatósághoz jutva,élményszerûen osztják meg a publikummalmindazt, amit a kottából megtanultak. Azihletett elôadás hallatán szívesen teszünkegyenlôségjelet a kompozíció és annakmegszólaltatott alakja közé. A nagylétszámú zenekar szerves egységetképezett; ott feszültek a láthatatlan erôvo-nalak azok között a szólamok között, ame-lyek a partitúra szerint kapcsolatba kerül-tek. Várták a belépést, akik utótaggalválaszoltak valamely elôtagra, máskor azértfigyeltek „készenlétben”, hogy továbbadjáka hangszercsoportok között vándorló motí-vumokat. Hangszerek, hangszercsoportoktársasjátéka volt, ahol mindenkinek érdeke,hogy senki se rontsa el…A hátsó pultoknál, „takarásban” sem lustál-kodtak a vonósok, azonos indulattal suhan-tak a vonók, mindig minden a legjobbkorérkezett. Ugyanakkor, nyoma sem volt drill-nek! Kétségkívül alapos felkészítô munkakell ahhoz, hogy a játékosok maguk isállandóan bele akarjanak helyezkedni aszületô hangzásba, azaz, ne várjanak intés-re-utasításra. Kovács László azzal a jó érzés-sel állhatott a dobogón, hogy ismét végigél-heti muzsikusaival a zenei folyamatokélményét; figyelmével, mozdulataival csupánmegerôsítenie kell az elôadókat, visszaiga-zolni, hogy minden megy a maga rendjén.Rangos szólistával fellépni mindig öröm –Mozart zenéje viszonylag kis zenekartigényel. Hogy mégis minél többen részesül-jenek a zongoraverseny élményébôl, ko-rántsem drasztikusan csökkent a vonóslét-

szám. E döntés helyességét igazolta, hogy ajátékosok hihetetlen érzékenységgel társul-tak a szólistához, aki mindvégig „biztonság-ban” érezhette magát. Talán csak a záró-tételben sokalltuk a zenekari játékosokintenzitását.Szünet után Elgar Enigma-variációiban vala-mennyi hangszercsoport brillírozhatott – stette is, az erôfeszítés legkisebb jele nélkül.A nagylélegzetû kompozíciót kihívásnak te-kintették, afféle nemes virtusnak: nyomanem volt a „biztonsági” megoldásoknak,minden variáció élt. „Bevállalták” a veszé-lyes tempókat is (sikerrel vették az akadá-lyokat), s a dallamívek, formarészek dina-mikai felépítésében sem torpantak megsoha. A rézfúvósok is remekeltek, elhitetve,hogy hangszerük nem kevésbé mozgé-kony, mint a fürgébb dallamokhoz szokottfafúvósok. Remekül megfeleltek funkció-juknak a ritkán megszólaltatott ütôhang-szerek is, számtalan ütemnyi szünet utánminden ütés pontosan érkezett. Hasonló-képp, a bôgôk sem érezték alárendeltnek aszerepüket, amiért ritkán kapnak melo-dikus anyagot: minden megszólalásukkalaz össz-hangzást gazdagították. A zenekarrátermett koncertmestere szólistaként isremekelt. Az Elgar-elôadás próbája, hogy hogyan fo-gadja a közönség. Nos, erre aligha lehetpanasz! A fegyelmezettség korántsem apasszív kikapcsolódás jele volt – áradt,hömpölygött a muzsika, képzeletbeliutazásra invitálta a hallgatóságot. Nem voltmás dolgunk, mint követni a hangokat –akárcsak a patkányok a hammelnipatkányfogót. Varázslat volt, semmi két-ség. Aztán csend, majd taps. Milyen kár, hogy a –megannyi szempontból motiválható – tet-szésnyilvánításnak nincs objektív mércéje. Abrávózás aligha, sôt, a taps terjedelme vagyintenzitása sem mérvadó. Mert az embernéha (nagyritkán) csak ül, és azért nem tap-sol, mert nem akarja megtörni a varázst…Ilyen összeszedett, magától-értetôdô, fel-szabadult muzsikálást még sohasem hallot-tam a Miskolci Szimfonikus Zenekartól. Biz-tos vagyok benne, hogy aki részese voltennek az estnek, keresni fogja a lehetôsé-get, hogy újrahallgassa az együttes játékát,vezetô karmestere irányításával. Ezt a lécetközösen helyezték váratlanul/meglepôenmagasra. Jó lenne, ha kiváló teljesítményükmind nagyobb nyilvánosságot kaphatna –mind nekik, mind pedig a mindenkori hall-gatóságuknak.

* * *

13- 3.5.2010 15:09


KRITIKA

Szegedi Szimfonikus Zenekar 2010. március 10.

A Szimfonikus Körkép keretében nagylét-számú szereplôgárda képviselte a SzegediSzimfonikus Zenekart, ami a mûsor ismere-tében érthetô. Ugyanakkor kérdéses, hogymegéri-e inkább kevésbé, mint többéösszeszokott muzsikusok eredményét anévadó zenekar „számlájára íratni”. Mert ilymódon a fôvárosi érdeklôdô épp azt nemtudja meg, milyen a tényleges SzegediSzimfonikus Zenekar. A hangütés rendkívülszimpatikus volt: olyan mûvel kezdték amûsort, amelyet számukra (zenekar éskarmestere felkérésére) komponált tavalyLendvay Kamilló (ugyanis a nagy zeneimúlttal méltán büszkélkedô város zenekaraakkor ünnepelte hivatásos együttesséválásának 40. évfordulóját). A tavaly szep-tember 18-i ünnepi hangversenyrôl (s aJazz-szimfónia ôsbemutatójáról a Muzsikatavaly novemberi számában olvashatjukMadarász Iván beszámolóját). Egyszerrejogos és örvendetes, hogy az ünnepelmúltával sem feledkeztek meg a mûrôl,amelynek így vélhetôleg most került sor abudapesti bemutatójára. A szereplôket be-mutató és a mûsort ismertetô szórólapon(maximális helykihasználással, mini-betûk-kel) a szerzô sorait olvashatjuk – az olvasot-takat méltán kérhetjük számon az interpre-tációtól. Nos, a középtétel groteszktangó-volta hallás alapján aligha volt kive-hetô. Az idôskori kompozíciók olvasatalegtöbbször különös körültekintést igényel;a szerzô gyakran mintegy madártávlatbóltekint korokra-stílusokra. Lendvay Kamilló(*1928) megannyi (zenekari ill. kamara)mûve tanúskodik a szerzô biztos formaér-zékén túl arról a sajátosságáról, hogy atételekben a történéseket nem egy szálrafûzi fel, hanem a „fôsodor” mellett mellék-szálakat alkalmaz. Régi dédelgetett tervemegvalósításakor tehát „saját szavaival”:zenei gesztusaival fejezi ki, mit jelentett szá-mára – annakidején – Duke Ellington, HarryJames vagy Glenn Miller. Szerencsére min-den idôk fiataljainak van jazz-korszakuk,így a komolyzenésszé vált zenekari mûvé-szek saját emlékeikbôl meríthetnek inspirá-ciót. Ugyanakkor minderre kötött formaikeretek között kerül sor – ilyenkor rendkívülfontos a hangszerek dinamikai arányainakösszerendezése. Ez kizárólag a karmesterfeladata, akinek munkáját ezúttal meg-könnyítette a pregnáns hangszerelés –ugyanakkor érezhetô volt az is, hogy annyi-ra rábízta a szólamok megformálását azelôadókra, hogy az már-már felelôtlenség

volt. Kiváltképp idegen környezetben vala-mennyi zenekari játékosnak feltétlenülszüksége van visszajelzésre, „visszaiga-zolásra” – ami korántsem mosoly vagybólogatás formájában hatékony, hanemakkor, ha mindvégig biztosak lehetnekabban, hogy a karmester többet hall, mintôk a helyükrôl. Ezen a szinten Gyüdi Sán-dor „központi irányítása” lehetett volnahatékonyabb. A folytatásban Bartók III. zongoraversenyé-nek szólistájaként ifjú (21 éves) magyar-japán származású szólistát ismerhettünkmeg, Kaneko Miyuji Attilát, aki Vácott jártzeneiskolába, majd a Zeneakadémián aKivételes Tehetségek Képzôjében folytatotttanulmányok után jelenleg Tokyóban tanul.Az életrajzából megtudtuk, már ötévesenfélórás hangversenyt adott a Gyermekek-nek sorozat miniatûr darabjaiból. Bartókzenéjét anyanyelvi szinten érzi, érezhetôkedvvel játssza. A megbízható szólamtudás-nak köszönhetôen akkor sem jött zavarba,amikor rövid idôre külön utakat járt ô is, azenekar is – és a karmester is. Gyüdi Sándor precizitásra törekszik – ámmetrizálásban kimerülô mozdulatokkal eztaligha érheti el. Néha azokra a karmesterek-re emlékeztetett, akik felvétellel gyakorol-nak, így nem érezhetik meg a mozdu-lataikkal kifejezett kérések megvalósulását.Ez azért furcsa, mert 1999 óta vezetô kar-mestere az együttesnek, tehát lett volna idômûködôképes párbeszéd kialakítására.Néha nehéz eldönteni, hogy túl sokat tart ahangszeresekrôl (feltétlen bizalmának jele,hogy „nem szól bele” a szólamok kidolgo-zásába), avagy megelégszik a megszokottteljesítményekkel (vagyis, nem tartja többreképesnek ôket). A gyakori tükör-mozdula-tokkal, a gesztusok differenciálatlan nagy-ságával mintha vállaltan háttérben akarnamaradni; márpedig a szólamok egyidejûmegszólaltatása korántsem eredményezi apartitúra hangzó életre keltését! Volt egyárulkodó pillanat: amikor a tagolásra sem-miféle instrukciót nem adó karmester moz-dulatai „túlfutottak”; pillanatnyi megállássalvolt kénytelen bevárni együttesét (a szólis-tát és a zenekart). Pedig nem történt más,csak egy pillanatra erôteljesebben pulzált azene, kiteljesedett egy zárlati formula. Élôzenéhez lélegzô szólamokra van szükség –nemcsak a fúvósoknál!Az est legoldottabb perceit a szólista rá-adásszáma jelentette (Bartók: Este a széke-lyeknél).Az est második része jelentette az igazi meg-próbáltatást – mindenkinek! Richard Strauss53. opusza, a Sinfonia domestica rendkívül

kényes mû. Az elôadást az (is) minôsíti,hogy a közönség hogyan fogadja. Nos, bele-fáradtunk. Afféle hangokba foglalt Ulysses-nek tûnt, a „tudatfolyam” részletezô megje-lenítésének, amikor csakhamar feladja ahallgató, hogy hamarosan valami történnifog. Elvesztünk a parttalan részletekben,amelyek némelyike kétségkívül gyönyör-ködtetô volt – de a l’art pour l’art gyönyör-ködés helye korántsem a koncertterem…Megint nem derült ki, hogy „milyen” a zene-kar. Néha-néha felfénylett valamely kikeverttónus, máskor intellektuális öröm hatott átegy-egy imitációs szakaszt – máskor vissza-süppedt mindenki a Hamupipôke-lét hét-köznapjaiba. Nem derült ki, miért épp ez amû került elôadásra – az biztos, hogy nem akarmester kedvence; akkor korántsem elé-gedett volna meg azzal, hogy a hangszeresekátrágják magukat a szólamok kásahegyein.

* * *

Concerto Budapest2010. március 16.

Lassanként hozzászokunk az új névhez –kiváltképp, mivel a közelmúlt nagysikerûestjeit folytatja, töretlenül. Igaz, a siker néhakétes értékû, mert a közönség a szívével ishallgatja a muzsikát. A Beethoven-bérletnegyedik estjén az István király – nyitány ésaz Eroica között, Ránki Dezsô szólójávalBartók II. zongoraversenye csendült fel.Keller András vezényletével e ciklusbanalapvetô jártasságot szerezhetnek a Concer-to Budapest hallgatói a két nagy „B”zenéjében, hiszen a kétzongorás, ütôhang-szeres Szonáta zenekari verziója és a háromzongoraverseny a bartóki életmû jelentôsszeletét képezi, hasonlóképp, négy nyitánytársaságában 4 szimfónia (I., III., V. és VI.)ideális mennyiség ahhoz, hogy bennfentes-nek érezhesse magát a bérleti közönség. Aciklus záró estje az elôzményekhez hasonlólelkes fogadtatásra talált. Érdekes volt megfigyelni, hogy KellerAndrás milyen erôt tulajdonít a pregnánshangszerelésnek: miközben minuciózusfigyelmet szentel az elôadói utasításoknak,kamarazenei értelmezettséget követel min-den hangsúlyos hangnak, a váltakozó hang-szercsoportok játékánál nem kér tagolóindításokat, hisz abban, hogy a hangszín-váltások egyúttal tagoló hatásúak is (s mivelminden frázis megformált, így valóbanmûködik ez az elképzelés). Külön örömhallani, hogy a mindenkori kísérôszólamokátérzik feladatukat; az egyszerû játszani-valót nem csupán lejátsszák, hanem az

13- 3.5.2010 15:09


KRITIKA

esetek többségében kapcsolatba kerülnek adallamjátszókkal. Megfigyelhettük ezt már anyitányban is, és beigazolódott ez a zenélé-si magatartás a szimfóniában is. Talán csakmég a prímszólam nem tud ôszinte öröm-mel ellenszólamot játszani partnerei melo-dikus szólamaihoz. A remekbeszabottnyitótételt követôen a Gyászinduló túlsá-gosan stilizáltnak hatott, így a ciklus tételei-nek érzelmi-indulati „görbéje” sajátos ívetírt le. A folytatásban pedig mintha a játék-öröm indokolatlan mértékben domináltvolna a kifejeznivaló felett. A II. zongoraversenynek a nyitótételekirobbanó erejû és hatású volt, lendületes,szilaj. Legfeljebb néha éreztük, hogy inkábbdallamos ritmusokat, nem pedig ritmikusdallamokat hallunk. A legnagyobb hatást aközéptétel gyakorolta hallgatóságára, ahola gyönyörû, fedett vonós-színek és a remekütôsök biztosította háttér elôtt bontakozha-tott ki a zongoraszólam. A kirobbanózárótételben a zenekart talán túlzottanlefoglalta a pontosságra-törekvés – hiány-zott az a felszabadultság, ami a középtétel-hez hasonló elementáris élménnyé avattavolna. A közönség kitartóan tapsolt – ámráadást hiába várt…

* * *

Budafoki Dohnányi Zenekar2010. március 21.

„Hommage á Simon Albert” – ezt az alcímetkapta A megérthetô zene sorozat 4. adása.Az Olasz Intézetben a Budafoki DohnányiZenekar Mendelssohn Olasz szimfóniájátjátszotta a matiné második részében – azelsôben pedig Hollerung Gábor beszéltSimon Albertrôl, vele kapcsolatos emlékei-rôl – s magáról a mûrôl.Kevés olyan komolyzenei kezdeményezésttudnék említeni, ami olyannyira hasznos,mint ez a beszélgetôs-koncert. HollerungGábor egyszerre toboroz lelkes közönségetzenekarának és a mûsorukon szereplômûveknek. Ilyenkor életbe lép a rendhagyómatematika, amikor az alkotóelemek nemösszegzôdnek, hanem hatványozott a hatá-suk, s ez – valljuk meg – nem kevés akkor,amikor mind kevesebb pénz jut a legtöbbháztartásban a kultúrára, s mind kevesebbidô a klasszikus értelemben vett mûvelô-désre (ami egyszerre élmény, kikap-csolódás – ráadásul a tudásanyag gazdagítá-sa, élményszerû formában). Az elsô részjelentôsége abban rejlik, hogy Hollerungelôadása nemcsak információkkal gazdagít-ja közönségét, hanem olyan fogódzókat

kínál, amelyek mentén ki-ki rendkívülmeghitt kapcsolatba kerülhet zenemû-vekkel. A karmester biztos érzékkel tudjamegítélni, mi az, ami érdekli a nagyközön-séget, mi az, amit – rövid zenei illusztrá-ciókkal – egy életre megtaníthat a hall-gatóságnak. Ahhoz pedig kivételes érzékevan, hogy megítélje: mi az, ami lényeges.Rendkívüli éleslátással világít rá jelen-ségekre, problémakörökre, amelyek érvé-nyességi köre messze túlmutat az adottprogramon – s teszi ezt úgy, hogy közben ahallgató szinte bólogat: igen, persze, én isígy gondolom. És éppen ennek köszön-hetôen sikerül elérnie, hogy olyasmire isfigyeljenek, ami zeneileg kifejezetten igé-nyes feladat; tehát, az igényes közönség-nevelés feladatát is teljesíti észrevétlen.Persze, a dolog nem ilyen egyszerû. AzOlasz Intézet ellene dolgozik bármifélekoncentrációnak! Nehéz kárhoztatni a fiatalmuzsikusokat, akik idôrôl-idôre „kinéz-nek”, ismerôst keresve, szemkontaktussaltartva a kapcsolatot a meghívott vendé-gekkel (akiknek az ilyen apróságoktól meg-nô a fontosság-tudatuk, s jó esetben olyanfigyelemmel hallgatják a muzsikát, amitsemmiféle eszközzel nem lehetne egyéb-ként elérni…). Hollerung ezen a délelôttöna diszciplináról is beszélt, s kétségtelen, hogya zenekari mûvész viselkedésmódja is vala-mi hasonló keretbe tartozik… Félreértés neessék, nem kétséges, hogy a közönséggeltartott kontaktus nem feltétlenül rontja amuzsikálás színvonalát – de tény, hogy ha azenekari játékos nem szokja idejekorán afegyelmet (viselkedésmód, diszciplína),akkor a késôbbiekben sem válik vérévé…és ez a baj! Hogy netán másik zenekarba át-kerülve, magával viszi azt a fegyelmezetlen-séget, ami itt az „oldott légkör” következ-ménye – ott viszont akár demoralizálóhatású lehet. Tény: óriási a különbségaközött, hogy valaki tudja, mikor lépi át aszínpadi viselkedés megengedett határát, saközött, hogy „otthon érzi magát” a pódiu-mon, s bármit megenged magának…Ideális esetben ez a fegyelem „belülrôl” szü-letik, akár mondani sem kell, létrejönmagától… – viszont a próbák során nemlehet felkészíteni a muzsikusokat arra, hogyne kommunikáljanak a közönséggel. Kivált-képp fontosnak tartom ezt a romantikus ze-nénél, merthogy a romantikusok egyik pro-minense, Liszt Ferenc volt az, aki aszínpadot a mûvészet templomának tartotta.Manapság a világot jelentô deszkákon nemtöbb tisztelettel közlekednek az elôadók,mint az állványokon, amelyek idôszakosanszükségesek az épület felújításához…

A koncert elsô része kifejezetten érdekesvolt, különleges megfigyelési szempon-tokkal. A 22-es csapdája, hogy ennek atudásnak a birtokában immár kritikusabbközönség hallgatta a második részben aszimfóniát, s bizony, nem ritkán észreve-hette: egyik-másik szólam nem jut túl azigénytelenként bemutatott megoldásokon. És itt nem arról van szó, hogy a bûvész csal,miközben kezeire irányítja a figyelmet – ép-pen ellenkezôleg: az aktivizált hallás elége-detlenkedik a tényleges hallgatnivalóval. A hangverseny legnagyobb tanulsága amûsoron túlmutatóan zenei: intonációstípusokra mutatott rá, ezáltal arra sarkallva azenebarátot, hogy ne csupán öncélúangyönyörködjön a zenei széphangzásokban,hanem intellektuális örömöt is leljen ben-nük. És ez a tanulság sokkal többet nyomotta latba, mint amennyit a mérleg másik ser-penyôjébôl elvett néhány igénytelen zeneimegoldás. Arra kellett gondolnom: talán hatöbbször hallanák Hollerung értô-lényegizenemagyarázatát, esetleg vérükké válhat-na a zenészeknek az a fajta elkötelezett ze-nélésmód, ami szinte kizárja a figyelmetlen-ségbôl adódó igénytelen megoldásokat. Mert a muzsikusok kétségkívül felkészültek– legfeljebb közülük jónéhányan alkalman-ként a szólamkottát bújják, s nincs lehetôsé-gük a karmesterrel való kapcsolat-tartásra.

* * *

Budapesti Filharmóniai TársaságZenekara – 2010. április 19.

Minden bizonnyal kellemes meglepetésbenvolt részük a Kodály-bérlet tulajdonosainak:az 5. est maradéktalan örömet okozott. ABudapesti Filharmóniai Társaság Zenekaraezúttal karmester nélkül, a koncertmesterRolla János irányításával játszott. Mozart B-dúr (K.319) és „nagy” g-moll (K.550) szim-fóniája között elôször lépett fel e zenekarrala fiatal Pusker Júlia. A Liszt Ferenc Kamara-zenekarral már többször játszott – így a kon-certmester személye ezúttal is biztonságotjelenthetett számára. A Zeneakadémia 18éves hallgatójának bontakozó tehetségét évekóta figyelemmel kísérheti a budapesti kö-zönség (szülôvárosában, Kecskeméten vél-hetôen még nagyobb népszerûségnekörvendhet). Most az Operaházban hódítottérett muzikalitásával, remek technikaifelkészültségével. Mozart mindmáig vitatotthitelességû D-dúr (K. 271a, ill. 271i jegyzék-számú, „Kolb”) hegedûversenyét játszotta,remekmûnek kijáró mûgonddal és kidolgo-zottsággal. Játszott, a szó legnemesebb

13- 3.5.2010 15:09


KRITIKA

értelmében, több jelentéssel: a hangszerrel(a pizzicatókat, kettôsfogásokat érezhetôjáték-örömmel szólaltatva meg), a szólam-mal (örömet lelve abban is, hogy a tech-nikailag kényes helyek sem tudnak kifognirajta), s nem utolsó sorban partnereivel. AMozart-játékhoz ideális nagyságú együttesremek partnernek bizonyult ehhez; olyankidolgozott partitúra kelt hangzó életre,amilyet reprezentatív estek mûsorán isritkán hallhatunk. Mindig minden élt – azegészben betöltött funkciójának megfele-lôen. Tehát, a témák daloltak, az ellenszó-lamok kommentáltak, a kíséret pedig afunkciós rendet egyértelmûsítette, világosankövethetô basszusmeneteivel és a dinami-kailag pontosan „kidekázott” töltôszóla-mokkal egyaránt. Nyilván Rolla Jánosnakköszönhetô mindez, aki a szimfonikusegyüttest kamarazenei rangú muzsikálásrainspirálta, sikerrel. Tehát, nem az irányítá-son van a hangsúly, hanem a hangszeresekaktivitásának felébresztésén; hogy ki-kirészletezôen „berendezze” a szólamát, ilymódon értelmet adva valamennyi frázisnak,motívumnak vagy akár egyedülálló hang-nak. Ugyanakkor mindezt olyan természe-tességgel tették, hogy a mindössze gyönyör-ködni kívánó hallgatót nem késztettékkoncentrált figyelemre – a muzsika szár-nyalt, s lehetetlen volt nem követni. Pihen-tetôen. A játékosok aktivitása nemcsak adallam- és harmóniavilág megszólaltatásá-ban gyümölcsözött, hanem dicséretes a rit-musképletek impulzív átélése is; a metrikaikeretek közötti „szabálytalanságok” pikan-tériájának hatása alól azok sem vonhatták kimagukat, akik nem tudták volna szavakbaönteni, mitôl jelent izgalmas hallgatnivalótakár az ismert szimfónia megannyiszorvégigkövetett részlete is. Olyan elôadásra került sor, ahol a mozartikompozíciók építményei a maguk szépsé-gében pompázhattak – állványzat vagyegyéb támasztó segédeszközök nem za-varták a hangképet. Ismét kiderült: a taps nem mérvadó. Mikéntegy kétségkívül rossz elôadás nem bír meg-bukni, úgy a kiugró minôség honorálásasem mindig sikerülhet. Felcsattant a taps,intenzíven (ami azért jelent valamit!), s alekötött figyelem tanújeleként értékelhetô aközönség szokatlan fegyelmezettsége is. Ésjöttek a ráadások (a szólista Isaye Balladájátjátszotta, a zenekar a g-moll szimfónia meg-ismételt részletével búcsúzott). Mégsemlehetek biztos abban, hogy a zenekar szá-mára reális-e ennyi visszajelzés. Nem akar-va, hogy a makarenkói mértékkel kelljenbeérniük (az elvégzett munka jutalma

abban rejlik, hogy elvégezhették), álljon ittegyszer fehéren-feketével, ténymegál-lapításként: szép este volt.

* * *

MÁV Szimfonikus Zenekar2010. április 20

A taps nem mérvadó – írtam néhány sorralfeljebb, ám e koncert után hadd egészítsemki: … de alkalmanként sokatmondó lehet.Például – mint ezúttal – vastaps a kortársmû elhangzása után. Magyar SzimfonikusKörképbeli szereplésére a Szôke TiborMesterbérlet 3. estjével nevezett be a MÁVSzimfonikus Zenekar, Kollár Imre vezényle-tével. Mûsoruk mindkét félideje egy-egyérdekességet tartalmazott: elôször KovácsZoltán I. szimfóniáját hallhattuk, majd – aNemzeti Énekkar közremûködésével –Ravel: A gyermek és a varázslat címû líraifantáziáját. E zenekartól kapott felkérést elsô szimfó-niájának megírására Kovács Zoltán, érte-lemszerûen az ô nevükhöz fûzôdött a be-mutató is (2001-ben). Most ismét elôvettéka mûvet, s mint a fogadtatás mutatta, jóválasztás volt ez. A zenekar törzsközönsége– hála a mindenkori vezetôség „nyitott” mû-sorpolitikájának – idôrôl-idôre találkozik akoncerteken ritkaságokkal, érdekességek-kel. Ennek köszönhetô, hogy nem aszerintértékeli a hallgatnivalót, hogy mennyibenfelel meg valamiféle elôre kitalált „várako-zásnak”, hanem hagyja magára hatni azenét. S ha korábbi zenei ismeretei bir-tokában bármely újdonság nyitott fülekre(és nyitott szívre) talál, gazdagodik az aszemélyes repertoár, amely immár mégnagyobb felületet kínál a további élményekszámára. Még aki kilenc éve hallotta az ôs-bemutatót, az is aligha vállalkozna a szim-fónia két elôadásának összehasonlítására.De nem is ez a cél, sôt! Akár elsô, akármásodik hallásra, a mûsorismertetôbenközölt program ismeretében lekötötte a kö-zönséget a mû. Jogosan, hiszen KovácsZoltán zenéjét könnyû szeretni: hangszere-lése színes, dallamokban gazdag, s végig-hallgatása során tévedhetetlenül követ-hetôek az érzelmi-indulati történések (haddgonoszkodjam: hogy „az ókori történet általa szerzô azt sugallja hallgatóinak, hogyérdemes lenne felülvizsgálnunk napjainkéletének értékrendjét” – nos, az ismertetô-nek ezt az elvárását kicsit korainak érzem). Sikerélményként könyvelhette el megannyiidôs hallgató, hogy értette a nála jó generá-cióval fiatalabb szerzô mûvét – a lelkes tet-

szésnyilvánítás így a hála jeleként is értékel-hetô. A siker: szerzôé és elôadóké egyaránt;így biztosra vehetô, hogy a játékosokbólsemmi ellenállást nem váltana ki, ha aközeljövôben akár többször is mûsorrakerülne ez a szimfónia (a biztos siker tuda-tában pedig szinte bármilyen mûvet élvezetjátszani!). Ilyenkor válik már-már kézzel-foghatóvá, hogy a Magyar SzimfonikusKörkép egyetlen kritériuma milyen szerve-sen beépülhet(ne) az éves programokösszeállításába. Ezúttal is bebizonyosodott,hogy nem kolonc a kortárs magyar mû,fôként, ha jól lett megválasztva – s hogymilyen a „jó választás”, mely zenekarnálmilyen kritériumoknak kell megfelelnie, aztérdemes lenne a gyakorlatban (valamennyizenekarnak) kikísérletezni.A Ravel-mû, amely annakidején színpadonkerült bemutatásra, jó szívvel mondhatógyerekoperának (azzal a fenntartással, hogymint a gyermekeknek szánt mûvek legtöbb-je, a felnôttek számára legalább annyira fo-gyasztható). A koncertszerû elôadásbanRaics István szövegével csendült fel, ígyelvileg érthettük volna minden szavát (vi-szont, hogy mennyivel nehezebb voltprozódiailag kifejezôen énekelni magyarul,arról valószínûleg sokat tudnának mesélniaz énekesek). A szerzô eredetileg (mint azismertetôbôl megtudtuk) a zenekar mellettvegyeskart és gyermekkart írt elô, valamintnyolc szólistát, akik valamennyien többszerepet is énekelnek – ehhez képest aNemzeti Énekkar viszonylag kis létszámmallépett fel, s tagságából került ki szinte a tel-jes szólistacsoport is (11-en). A Gyermekszerepét Czabán Angelika énekelte, a Tûzbravúros koloratúr-szerepe Széll Cecíliánakadott érvényesülési lehetôséget. Ismét rendkívül invenciózus, színgazdagpartitúrát szólaltathatott meg a zenekar,Kollár Imre irányításával választékos színe-ket-árnyalatokat kevertek ki, máskor épp ameghökkentô tónusok tartották ébren afigyelmet. A kompozíció nem nélkülözi ahumor effektusait sem – s az interpretációtminôsíti, hogy a közönség „vette” a zeneipoénokat, aktív figyelemmel követve a cse-lekményt. Öröm volt érezni az oldottlégkört; amikor nem vaskalapos szigorúság-gal regisztrálja a nagyérdemû a történteket,hanem idôrôl-idôre elmosolyodik, néhamég kuncogást is megengedve magának. Személyesen megszólítottnak érezte magáttehát a hallgató, átélte a mûveket – s ha ezsokakkal fordul elô egy-egy hang-versenyen, akkor nem kell aggódni a kon-certélet jövôjét illetôen.

Fittler Katalin

13- 3.5.2010 15:09

❙ Ön szerint milyen az ideális feladat-megosztás egy mai szimfonikus zenekarmanagementjében?

– Szerintem az ideális felállás az, ahogy a mizenekarunk is mûködik. Tehát nem jó,hogy ha túlságosan sok hatalom összponto-sul egyetlen ember kezében, viszont na-gyon jó, hogy ha valamiféle demokratikusszellem hatja át mondjuk a hárompólusú,tehát adminisztratív, mûvészeti és gazdasá-gi vezetést.

❙ Mi a véleménye a napjainkban eléggéelharapózott nemzetközi gyakorlatról,vagyis arról, hogy egy-egy neves szim-fonikus zenekar állandó karmesteremindössze néhány hetet tölt a zene-karánál?

– Egy zenekar akkor jó, hogy ha stílusa van,profilja van, ezt pedig csak egyetlen vezetôtartós mûködése tudja garantálni, viszontegy bizonyos színvonal alatt ez nem nyil-vánvaló. Ugyanakkor ez az egész vendég-karmesterkedés nagyon jó dolog. Én isidôrôl idôre szeretem látni és hallani azenekart más keze alatt, mert friss a látás-mód, a kitekintés lehetôségét pedig megkell adni a zenészeknek. Esetleg a mûvészielveimmel homlokegyenest ellenkezô, demégiscsak érdekes elôadás kerekedhet kiaz egészbôl. És ez nemcsak a kitekintés

lehetôsége miatt hasznos a muzsikusokszámára, hanem a miatt is, hogy kicsiveljobban el tudják helyezni magukat a világ-ban. De nem lehet egy zenekart pusztánvendégkarmesterekkel üzemeltetni. Én pél-dául évi 35 hetet töltök a zenekaromnál. Ésmindazoknál a zenekaroknál, ahol egyetlenkoncepciózus mûvészi elképzelés dominál,elôbb-utóbb hallhatóvá válik az eredmény,amit különben vendégkarmesterek kilin-cselgetésével nem lehetne garantálni. Énebben hiszek. Új Mengelbergekben, új Furt-wänglerekben, új Toscaninikben, új BrunoWalterekben.

❙ A zenekari muzsikusok tekintetébenmit tart ideális foglalkoztatási formá-nak? Sokan ugyanis a mûvészi színvo-nal veszélyét látják a határozatlan idejûkinevezésekben, illetve a korábbi közal-kalmazotti jogviszonyban.

– Véleményem szerint nem jó az a zenekarsem, ahol túlságosan nagy a fluktuáció, éstúlságosan sok a szerzôdéses viszonybanlévô muzsikus, mivel kell, hogy egy zene-karnak magja legyen. Ráadásul egy olyanmagja kell, hogy legyen, amely tökéletesentisztában van a bécsi klasszikusok mindencsínjával-bínjával. Természetesen lehet amuzsikusokat sakkban tartani pénzzel és alétbizonytalanság lebegtetésével, de kér-

dés, hogy a muzsikus ilyen esetben meny-nyire érzi magáénak a zenekart. Mert én aztgondolom, hogy az igazi együttes az, aholmindenki valahol egy kicsit a magáénakérzi az egészet. Nem akarok ilyen kommu-nista szólamokat felemlegetni, de én úgygondolom, hogy például annak idején aMozgó Világban egyetlen olyan szerkesztôsem volt, aki ne érezte volna a lapot tökéle-tesen a magáénak. Pontosan tudta AczélGyörgy, hogy mit kell szétverni. Én sokszorkijelentettem már, ebben az esetben is,hogy egyetlen olyan tagom sincs, akitôl szí-vesen megválnék. És nem csak a mûvészikvalitások miatt mondom ezt, hanem azértis, mert én valahol azt érzem, hogy ôkméltósággal viselik a posztjukat. Mindenalkalommal, amikor külföldrôl hazatérek,megtanulom tisztelni a saját zenekaromat,mert annyival jobbak.

❙ Pedig, ha jól tudom évek óta nem voltfizetésemelés a zenekarban, létszám-csökkentés viszont igen.

– Sôt, összességében több százmillió forin-tot vontak el a Nemzeti Filharmonikusoktól,mivel a kultúrától politikailag kockázat-mentesen lehet akár milliárdokat is elvonni,ugyanis emiatt biztosan nem fognak töme-gek az utcára vonulni. Sôt, sokan azt gon-dolják, hogy amit a kultúrától vonnak el, aztrájuk fogják fordítani. Hogy ez mennyirenem így van, azt az mutatja, hogy a mély-szegénység nem csökken.

❙ Naponta látjuk, hogy más területekensokkal nagyobb összegû közpénzt dob-nak ki az ablakon annál, mint ameny-nyit általában a kultúra finanszírozá-sára fordítanak…

– A Bartók Új Sorozat lemezösszkiadástpéldául egy magánszemély és az NKAszponzorálja. A teljes keretnek, ami össze-sen 180 millió forint, még csak egy részéthasználtuk fel, és a 32 részes sorozat felénéljárunk, bár máris óriási nemzetközi vissz-hangot váltott ki, és számos rangos díjatnyertek a sorozat egyes darabjai itthon éskülföldön. Ennél az összegnél azonbannagyságrendekkel több folyik el vagy tûnikel nyomtalanul. És ha ez az összeg az or-szág költségvetésében egy tétel, akkor márvalóban nagyon nagy baj van.


MÛHELYMINÔSÉG

Beszélgetés Kocsis Zoltánnal„Ha a kultúra teljesen elsorvad Magyarországon, akkor Magyarországot leírják.”

Lapunk elôzô számában útjára indítottuk azt a sorozatot, amelynek célja a ma-

gyar zenekari kultúra állapotának felmérése, és párbeszéd kialakítása a leg-

fontosabb tennivalókról. Neves mûvészek és szakemberek megszólaltatásával,

véleményük megismertetésével kívánunk választ kapni a szakmát foglalkoztató

aktuális kérdésekre:

– Mit nevezhetünk felelôs zenekarvezetésnek, koncepciózus zenekarépítésnek?

– Hol húzható meg a határ az igazgatók és karmesterek jog-, illetve felelôsségi

körei között?

– A mai, sokat utazó, sokfelé elkötelezett karmesterek képesek-e felelôs mûvé-

szeti vezetôként zenekarépítéssel foglalkozni?

– Elérhetô-e megfelelô mûvészi színvonal közalkalmazotti munkaviszonyban,

örökös zenekari állások mellett és a Kjt. bértábla szerint, vagy szükséges a rend-

szeres, a zenekaron belül nyújtott teljesítmény alapján történô minôsítés, diffe-

renciált teljesítménybér, sôt, nem megfelelô teljesítmény esetén akár a munkavi-

szony-megszüntetés eszközének használata is?

19- 3.5.2010 15:13


MÛHELYMINÔSÉG

❙ Mekkora lenne az a költségvetés, amiismét kiegyensúlyozott feltételeket terem-tene a magas színvonalú mûvészi mun-kához?

– Mi tulajdonképpen a 2000. évi költség-vetés reálértékét várjuk vissza. Az egy euró-pai szemmel nézve tisztességes összeg volt,amibôl lehetett gazdálkodni. Nyugodtankijelenthetem, hogy mi most már az x-dikszámvevôszéki és APEH-vizsgálat után isemelt fôvel léphetünk az emberek elé, hogynem tékozoltunk el egyetlen fillért sem, tel-jesítettük, sôt túlteljesítettük a kötelessé-günket. Mondok egy példát: az év elejénbemutattuk Schönberg Mózes és Áronját. Ezegy rendkívül nehéz, sok elôadót foglalkoz-tató kórusopera, ami befejezetlen maradt.Én megírtam hozzá a harmadik felvonást, ésjanuár 16-án elôadtuk. Az opera befeje-zéséért, betanításáért, elvezényléséért, azénekesek és a kórus korrepetálásáért egyet-len fillért nem kaptam a fizetésemen kívül.A következô koncertünket négyszer adjukelô vidéken, ott is külföldi szólistánk lesz,és azokat a koncerteket is szolgálatban,fizetésért csináljuk.

❙ Feltételezem, hogy a jelenlegi költség-vetésbôl külföldi szólistákat sem nagyontudnak meghívni.

– Igen. Kétlem, hogy Pinchas Zukerman mamár eljönne-e annyi pénzért, amennyit nekitudnánk fizetni, ahhoz képest, mint akkor,amikor legutóbb itt járt. De hát nem ô voltaz egyetlen természetesen. Az, hogy GidonKremer az idei szezonban játszik, az a miszemélyes jó barátságunknak köszönhetôvagy, hogy Repin itt játszott, az is annak voltaz eredménye. Természetesen ez nagyon jódolog. De még nagyobb dolog lenne, haolyan külföldi mûvészt is meghívhatnánk,akihez nem fûz személyes ismeretség, vi-szont nagyon szeretném, ha játszana.

❙ Ez mindenképpen értékválságot jelez,hiszen ugyanakkor azt tapasztaljuk,hogy ambuláns fehérnemûárusokat egy

kereskedelmi csatorna egyébként meg-bukott valóságshow-jában, mindenféleelôképzettség nélkül való szereplést kö-vetôen egy ország mûvész uraz.

– Persze országa válogatja, hogy ki elé mi-lyen követelményeket állítanak, de az tény,hogy a Mózes sajtókampánya során igensok emberrel volt szerencsém beszélgetniés meg is ismerkedni, mégis elenyészôenkevés volt az olyan ember, aki a témábanolyan felkészültséget árult el, hogy azzal aközönség elé lehet lépni, akár egy riporterejéig. Ez nagyon elgondolkodtató, hiszenmindössze a Biblia elejének ismeretérôl vanszó, ha a dolgot vallástörténeti szempontbólértékeljük, és ha Schönberg ennyire semtudott megkapaszkodni valahol ott hátul akisagyakban, akkor nagyon nagy baj van.Azért harminc évvel ezelôtt ez más volt. Aztlehet mondani, hogy a közönség magaérzékenyebb, fogékonyabb, és talán mûvel-tebb is volt – most nem az általános, hanema zenei mûveltséget hangsúlyoznám –, amikét elônnyel is járt abban az idôben: azegyik, hogy nem volt mindennek sikere, denem is lehetett a bóvlit eladni, olyan mó-don, ahogy ma el lehet. Ma olyan hajme-resztô produkcióknak van sikerük, hogy azember elképed. Fellépett itt például a világegyik legünnepeltebb fiatal pianistája, akijátszott egy olyan Bartók 2. zongoraver-senyt, hogy komolyan gondolkoztam azon,hogy ne hagyjam-e ott az elôadást. Zajossikert aratott. Tehát nyilvánvalóan nem azenének van sikere. Ezt a tendenciát na-gyon sokan észreveszik, ráharapnak, ésolyan irányba fordítják a tevékenységüket,hogy az könnyen fogyasztható és könnyeneladható legyen. Itt van például ez a ren-geteg cross-over megmozdulás. Ezek, sze-rintem nemigen használnak a zene, a nagy-betûs Zene fennmaradásának, viszontsokkal inkább használnak az olyan elôadá-sok, mint a Mózes és Áron, amely azértmégis csak megmozgatott egy pár elmét,méghozzá olyan módon, ahogy az itt nemtörtént meg az elmúlt években.

❙ Igen, az teljesen bizonyos, hogy egy-egyilyen elôadás után hosszú távon dolgo-zik az emberben az élmény…

– Számomra az igazi koncertélmény az,amely maradandó. Miért van az, hogy pél-dául Marta Argerich minden koncertjénekminden hangjára emlékszem, amit hallottam.De Polliniról is elmondhatnám ugyanezt. Ésmiért van az, hogy bizonyos nemzetközilegfelkapott mûvészek koncertjérôl csak annyimaradt meg, hogy rosszul játszott. Azthiszem, hogy valamilyen módon teljesen

átvette az uralmat a piackutatás, a marketing,tehát az okosan végzett marketinglépésekhihetetlen elônyhöz tudják juttatni azt, akiremint versenylóra rátett valaki, valamit.Ugyanakkor mûködik egy másik mérce is, amaradandóság mércéje, és az bizony azokalapján a faktorok alapján mûködik, amit azelôbb elmondtam: tehát, igen, lehet, hogykevésbé híres ez meg ez a mûvész, dehónapok múltán is emlékszem a koncertjére.

❙ Ez nem mentség, csak magyarázat,hogy abban az idôben, amikor én el-kezdtem a zenetanulást, Kodály még élt.És az ember szinte magán érezte a te-kintetét.

– Nem tudom, hogy mit szólna ehhez a maivilághoz, és nem tudom, hogy Bartók mitszólna. Kurtág mindenesetre elment.

❙ Az informatikai és kommunikációs for-radalom, aminek most a tanúi vagyunk,hatásában felér az ipari forradalom-mal. Annyira elôtérbe került a vizuali-tás, vagyis hogy állandóan csak tömö-rített képes üzeneteket nézünk, hogylassan generációk szoknak le az olvasás-ról és ez által a gondolkodásról.

– Itt lesz megint hihetetlenül aktuálisMózes, aki állandóan az eszmérôl beszél, aképek ellenében. Én azt gondolom, hogytalán, mire az én életem véget ér, már nemis lesz olyan jelenség, hogy valaki megnézegy filmet és utána azt mondja, hogy neki akönyv jobban tetszett, mivel a könyvet márnem is ismeri. Én alig láttam egyébkéntolyan filmet – képi megvalósításról beszé-lek –, ami lefedte volna a könyvrôl alkotottvéleményemet. Nem hiszem, hogy egy másmûfajba adaptálva egy igazán értékes iro-dalmi munkát maradéktalanul lehetneélvezni, illetve hogy ne vetôdne bennem fölaz, hogy nekem a könyv nagyobb élménytadott. Miért? Mert élénkebb a fantáziám,mint ennek a filmrendezônek. És a filmkülönben is csak egyféle szempont alapjántud láttatni, a könyvrôl meg nagyon sokminden eszébe jut az embernek. Nemhiszem, hogy például a Mester és Margaritátmeg lehetne úgy filmesíteni, hogy azmaradéktalanul kielégítse a nézôt. Az elôbbemlített tendenciákkal, amit, jó, nevezzünkinformatikai forradalomnak, nemcsak az ol-vasásról szoktunk le, hanem egész egy-sze-rûen az értékes, de nehezen fogyaszthatómûfajok eltûnésének tendenciája is velejár,és kezdünk átcsúszni, egy olyan világba,ami a felszínen sokkal könnyebb, élhetôbb,ugyanakkor sokkal kevesebbet ad. Ennekvégpontja, nem tudom, hogy hol lesz. Talán

FOTÓ

: FEL

VÉG

IA

ND

REA

19- 3.5.2010 15:13


MÛHELYMINÔSÉG

eltûnik a szerelem, vagy eltûnik a jóindulat.Egy nagyon technokrata világ felé sodró-dunk. Ha csak azt nézzük, hogy ez milyenroppant károkat okozott már családokban,akkor el kell gondolkodnunk, mert valaholmégiscsak a családban kezdôdik meg egygyermek emberré válásának folyamata, ésha tényleg leszokunk az olvasásról, és akönnyebben fogyasztható dolgok felé for-dulunk, ahelyett, hogy megpróbálnánkasszimilálni a nagy szellemi kincseket,akkor nagyon nagy bajok lesznek. Csak,hogy egy nagyon egyszerû példát mondjak:felmérést lehetne végezni arról, hogy hánycsaládban van zongora manapság. És mi-után a probléma a családokban kezdôdik,mert ki szánná például muzsikusnak a gyer-mekét, amikor jól menô bróker is lehetbelôle, akkor nem csoda, hogy a problémaeszkalálódik a tanintézményekben, ahol azének-zene oktatás kötelezô jellegét eltöröl-ték, a Kodály-módszert pedig módszeresenépítik le Kodály halála óta. Akkor ez ott kul-minál, hogy egyre kevesebb lesz mondjuk azenész, a nagy számok törvénye alapjánpedig egyre kevesebb lesz a jó zenész, éshiába bôvelkedünk mondjuk még mindigtehetségekben a Kárpát-medencében,amikor ez a dolog nem tud érvényre jutni,mert már más tendenciák uralkodnak. In-kább elmegy akárhova, hogy több pénztkeressen, mintsem oboázna.

❙ Ezzel szemben rengeteg tehetségesfiatal muzsikus van állás nélkül, és mára külföldi állások többsége is betelt szá-mukra.

– Igen, ugyanakkor azt látom, hogy mégmindig sok az olyan zenész, aki a régivilágból, vagyis a „nem próbazenekarvagyunk, hanem hangversenyzenekar”világból maradt itt. Ne tagadjuk, ilyen isvan. Az tény, hogy nagy a mozgásországszerte zenekar ügyben, és hát nemlehet lemaradni, mert akkor a fenntartószerv szélnek ereszt minket. Ez a Damok-lész kardja még mindig nagyon sokzenekar feje felett ott lóg, pedig nagyonnagy szükség van rájuk. Én soha nemleszek annak az elitista nézôpontnak ahíve, amely szerint egy-két elitista együtte-sen kívül fel kell itt számolni mindent. Azaranycsapat mögött is létezett a fociban egymásodik és harmadik vonal, és e mögöttnagyon komoly, megint csak szociológiainézôpontból nézve, valószínûleg nagyonérdekes jelenségek voltak. Lehet, hogy ez-zel most magam ellen beszélek, de nemgyôzöm hangsúlyozni, és ha kell ezerszeris elmondom, hogy engem még az általamvezetett mûvészeti együttesek sorsánál isjobban érdekel magának a zenének asorsa. És elsôsorban ezért harcolok, hogyez ne sérüljön. Mivel lehet a legered-ményesebben harcolni? Jó elôadásokkal.

❙ A zenetanulás azonban, még ha csak azene élvezetének képessége érdekébentörténik is, gyermekkortól kedve követke-zetes és módszeres tanulást követel meg,ami esetleg olyan piacképesebb tantár-gyaktól veszi el az idôt, mint például anyelvtanulás.

– Ugyanakkor az is fixa ideám, hogy atehetség mindenképpen utat tör, és ha vala-ki nagyon akarja, és megvan benne aképesség, akkor mindenképpen eljut ahhoza célhoz, amit kitûzött maga elé.

❙ Ahhoz viszont elsôsorban nem tehetségkell, hogy valaki jó közönség legyen,hanem mûveltség. Viszont éppen a mû-veltség az, ami úgy tûnik, hogy ebben amai értékrendben nem térül meg.

– Ebben nem tudok ítéletet mondani, mertnem látom át az egész folyamatot. Egy biztos,hogy a statisztikák riasztóak arra nézve, hogymennyien mennek zenésznek, mennyienmorzsolódnak le, kik azok, akik ezen a pá-lyán eredményesen meg tudnak kapaszkod-ni: nagyon perspektívátlan a pálya. Tehátnem lenne nagy csoda, ha nemsokára drasz-tikusan csökkenne a színvonal. Ezért én nemcsinálok titkot abból, minthogy igenis is-mételten megpróbálom magyarázni az or-szág vezetôinek, hogy vigyázzanak, mert haa kultúra teljesen elsorvad Magyarországon,akkor Magyarországot leírják. K.R.

❙ Manapság sokan támadják az államifenntartású mûvészeti intézményekközalkalmazotti státuszait, mondván,hogy a túlzott biztonság nem ösztönzi amûvészeket egyenletesen magas szín-vonalra. Ön, aki hosszú ideje a Bu-dapesti Filharmóniai Társaság és az

Operaház zenekarának elsô karmestere,hogyan vélekedik errôl?

– Az én praxisom és tapasztalatom alapján,a muzsikusok 95 százaléka azért megy ze-nekarba, mert a szólista karrierje ugyannem sikerült, de az életét a zenére tette föl,és csak a minimumot kell megadni hozzá,hogy eljátssza azt, amire képes. Valóbanvan egy 5-10%, aki nem tartozik ebbe a kate-góriába, de ezek miatt nem lehet azt monda-ni, hogy a közalkalmazotti státusz egyenlô alusta, nyugdíjas állással. Ez rossz kifacsarásaa dolgoknak. Nagyon kár, hogy ennek anevében megvádolják a szakmát, és nagyonkár, hogy ez ellen az 5 vagy 10 % ellen nemlehet a közalkalmazotti jogviszony megre-

formálásával úgy védekezni, ami a lustákés alkalmatlanok kiszûrését jelentené. Eh-hez nem az évenkénti próbajáték, vagy aminôsítés kellene. A minôség megôrzésé-nek a kérdése egyébként nem olyan egy-szerû dolog, de ezt irgalmatlanul felfújták.Ennek az eredete, hogy néhány túlzott am-bícióval rendelkezô karmester, amikor ze-nekart kap a kezébe, akkor hirtelen aztgondolja, hogy X városi zenekart a BécsiFilharmonikusok szintjére emeli, és azt hi-szi, hogy ô ezt meg tudja csinálni. Holott,egy karmesternek, aki vezetô pozíciót kapegy zenekarnál, az a kötelessége, hogy föl-mérje a zenekar adottságait. Egy zenekaradottságait nemcsak mûvészi, hanem egyéb

„A muzsikusból azt kellkihozni, ami benne van”

Beszélgetés Kovács Jánossal,

a Magyar Állami Operaház és a

Budapesti Filharmóniai Társaság

Zenekarának elsô karmesterével

zenekari mûködésrôl, Operaházról,

repertoárról és társulatépítésrôl.

19- 3.5.2010 15:13


MÛHELYMINÔSÉG

– anyagi, munkakörülmények, stb. – feltéte-lek jelentik, és ezeken belül kell,hogy elér-je a lehetô legjobbat. Ez egyfelôl adminiszt-ratív tevékenység, amihez a zenekarnaknincs köze, vagyis, hogy hogyan lehetolyan fizetéseket, olyan próbahelyiségetbiztosítani, hogy normálisan lehessen dol-gozni. A másik pedig az, hogy a meglévômuzsikusokat kell arra rávenni, hogy annyitprodukáljanak, amennyire képesek. Énmindig abból indulok ki, hogy aki egyszerpróbajáték alapján bekerült egy zenekarba– ha a próbajáték tiszta körülmények közöttzajlott –, akkor alkalmas arra, hogy abban azenekarban játsszon. Ha bármilyen okból,akár a saját lustasága, vagy emberi gyenge-sége miatt, enged a saját szintjébôl, akkorrögtön figyelmeztetni kell. Ehhez nem kellpróbát játszani. Ehhez el kell mondani,hogy gyakorolj többet, vibrálj nagyobbat,vagy bármit. És ennek megvannak a külön-bözô módozatai. Ez lehet egy nagyon jó,„ménesgazda” típusú vezetés, de lehet egyszólamvezetés is a zenekaron belül. Ezt avonalat kell tehát erôsíteni, vagyis hogy idô-ben megszólaljon a kontroll, és nem csakakkor, amikor már baj van. Én mindig azt afutballból kölcsönzött példát szoktam em-líteni, ami régebben szokás volt, hogy avilágválogatott és a legjobb klubcsapat ját-szott egymás ellen. Borítékolni lehetett,hogy biztos, hogy a klubcsapat nyer, merthiába van a világválogatottban a tizenegylegnagyobb sztár, nincsenek összeszokva.És ezt tartom a zenekari játék alapkövetel-ményének.

❙ Ezzel az érveléssel szemben azt szoktákfelhozni, hogy ma már egy vezetô kar-mester többet van távol, mint amennyiidôt a zenekarával tölt, és ezért nem alkal-mas igazán zenekar építésre, nevelésre.

– Én ezt a jelenséget fölháborítónak tartom.Mindössze két olyan zenekart ismertemMagyarországon, amelyik nagyon huzamosideig dolgozott ugyanazzal az állandókarmesterrel, és akkor – természetesen amegszokás miatt – elôfordult, hogy a zene-karnak elege lett a karmesterbôl. Evvelegyütt azt kell mondjam, hogy a zenekari já-ték hôskorában – nyilvánvalóan a nehe-zebb utazási körülmények miatt – állandójellegû volt egy nagyon jelentôs zenekar éskarmester „házasságában” a 20-30 évesmunkakapcsolat. Most pedig, jó esetben 4-5 évet bír ki egy zenekar. Nem a nosztalgiabeszél belôlem, hanem az a tapasztalatom,hogy aki egy zenekarnak a vezetôje lesz, azazért a nagy számok törvénye alapjánáltalában valami jelentôs dolgot tud. Ráadá-

sul egy zenekar attólválik egyénivé, ha abenne dolgozó mûvé-szek jellegében ugyan-azt az instrukciót na-gyon sokszor hallják,amibôl kialakul egyolyan aranykészlete azegyüttesnek, hogy egybizonyos kottakép lát-tán egy bizonyos játék-mód jut a muzsikusokeszébe. Ez az okaannak, hogy a régi na-gyon nagy zenekarokathangzás után vagyjátékmód után föl lehet ismerni. Ma, ha hal-lok egy Mahler- egy Bruckner- vagy egyBeethoven-szimfóniát a mai csúcs-zenekaroktól, csak a perfekciót hallombelôle. Ez az állandó fluktuáció miatt van,valamint az állandóan utazó karmesterekmiatt, akik ha igazán jók, akkor nem tudjáka saját bélyegüket rányomni egy testületreés nem tudnak egy sajátos arculatot kialakí-tani, mert nincs rá idejük. Gyakran változ-nak a tagok a zenekaron belül is, mivel foly-ton igyekeznek a legjobb lemezképesmûvészeket összehozni. Egyik hiba gene-rálja a másikat. Alapvetôen én a hosszúmunkakapcsolatok híve vagyok, ami nemjelenti azt, hogy nem lehet nagyon jó ven-déget hívni. Azt tartom optimálisnak, hogyelôször kell találni egy jó karmestert – és haegy bizonyos ideig tartó munkakapcsolatfolyamán bebizonyosodik, hogy tényleg jó,akkor a munka 60-70%-át vele kell csinálni,és mellé lehetôség szerint nem úgymeghívni vendégkarmestereket, hogy avezetô karmester cserél az illetôvel, vagyishogy olyat hív meg, aki ôt is visszahívja.Sajnos ez egy rossz beidegzôdés, és nálunkkülönösen gyakran elôfordul.

❙ Nem lehet, hogy ez azért alakult így,mert mindenütt egyre kevesebb a lehetô-ség, és világszerte csökkenôben van azérdeklôdés a komolyzene iránt?

– Ezt azért nem merném így kijelenteni,mert itt az Operaházon belül határozottantudom, hogy megvan az érdeklôdés, csak ahelyáraink nagyon magasak. Erre minden-ki, aki az utolsó tíz évben gazdasági szak-emberként vagy igazgatóként a Házbanmegfordult, azt mondta, hogy a mi hely-áraink olcsóbbak, mint bárhol a világon.Erre vonatkozóan írja talán éppen RudolfBing, a New Yorki Metropolitan egykoriigazgatója, hogy az a színházi menedzser,aki azt hiszi, hogy a világ legdrágább és

legveszteségesebb mûfajában a hely-árakon be tudja hozni a veszteséget, alap-fokon nem ért a szakmájához. Nálunkolyan a költségvetés, hogy kilenc éve nemvolt fizetésemelés a Házban, pedig nem túljók a fizetések. És a közönségnek sem túljó a fizetése. Tehát aki operabarát, azezeket az idézôjelben vett olcsó helyárakatsem tudja megfizetni. Pillanatnyilag egyolyan Operaház üzemel – jogos vádakatsorolok fel –, amelynek azért nem adnaknagyobb költségvetést, mert azt mondják,hogy visszaélnek vele, és elfolyt a pénz,ezért megszorításokat léptettek életbe. Deaz is biztos, hogy azt sem lehet elhallgatni,amit annak idején az egyik korábbi igaz-gató mondott, hogy az összeg, aminek ren-delkezésre kellene állnia a normálismûködéshez, és az az összeg, ami elfolyt,köszönôviszonyban sincs egymással. Máramegfordult a sorrend. Ma ugyanis nem aztmondják, hogy csinálja a szakember,hanem azt mondják a szakembernek, hogykapsz ennyi pénzt, csinálj belôle világ-raszólót. Én nem a számok nevében beszé-lek, és nem megalomán vagyok, amikorazt mondom, hogy sok elôadást kell ját-szani, és azt kell csinálni, ami egyedül jó,szakmailag indokolt: a repertoárjátszást, ahozzátartozó társulattal, mert ezek egy-mástól elválaszthatatlan fogalmak.

❙ Ön szerint az elégséges költségvetésenkívül melyek a feltételei egy jól mûködôrepertoárszínháznak?

– Annak, hogy ez mûködjön, két feltételevan. Az egyik, hogy magától adódik az arepertoár, amit játszanunk kell, és hogy azhány darabból áll. Ehhez kell a két játszó-hely. A másik pedig a dolog szakmairésze, hogy azon túlmenôen, hogyhányféle darabot játszunk, egy bizonyos,jogosan elvárható minôségi szint eléréséigmeghatározott rendszerességgel meg-határozott elôadásszámot kell játszani.

FOTÓ

: RÓ

ZSA

ZSU

ZSA

NN

A

19- 3.5.2010 15:13


MÛHELYMINÔSÉG

Mondok egy példát. Most készülünk azElektrára, amit egy szezonban a jelenlegiviszonyok között összesen négyszerjátsszuk el. Ez a darabnak nem tesz jót.Ahhoz, hogy az Elektra a repertoár részelegyen, ahhoz legalább két turnusban,maximum féléves távolságban kellenemûsorra tûzni, hogy a muzsikusok is és azénekesek is jobban emlékezzenek. Arrólnem beszélve, hogy egy énekesnek,ahhoz, hogy a teljes szerep az övé legyen„be kell laknia” a szerepet, és ez egy bizo-nyos elôadásszám alatt nem történik meg.Hiába próbál rá három hónapot, ha neménekel el belôle rövid idô alatt mondjuklegalább hat elôadást, nem övé a szerep,mert nem tud automatizálódni az elôadás-nak az a része, ami fölött egyszer csakelkezd élni a dolog.

❙ Bizonyos operai produkciók ugyan-akkor kiszorulnak a Házból. Mostaná-ban egyre gyakrabban tartanak opera-elôadásokat a Müpában, egy idôben aTháliában is elôadtak kisebb létszámúoperaprodukciókat.

– A Tháliában mi játszottunk. A Müpábanmost szokásba jött , hogy VIP- operaelôadá-sok, félig szcenírozva kerülnek bemutatás-ra. Ez az érdekesség szintjén jó, meg fôként– bocsánat a kifejezésért – a fizetôképessznob közönségnek jó, akik fesztivál jelleg-gel megkapják a külföldi sztárokat, szintemindegy is hogy hogyan énekelnek vagyjátszanak, a lényeg, hogy nagy nevek. Deén ezt nem bántom. Engem a dolognak az arésze zavar nagyon, hogy versenytársa lettaz operajátszásnak, ami teljes abszurdum.Most az a szemlélet, hogy ne csináljunksaját premiert, hanem a premierre hívjunkmeg nagy neveket, vagy nagynak kikiáltottneveket. Ettôl egyrészt megkeseredik az ittdolgozó mûvészek szája íze, másrészt kide-rül, hogy társulat nélkül a színház nem más,csak egy befogadó épület. Innentôl kezdvemegvalósulhat az, hogy x mûvészeti vezetôkitalálja, hogy mutassuk be ezt vagy azt adarabot, és akkor körülnéznek, hogy holvannak a piacon megfizethetô, nagy nevûénekesek, és akkor azokkal csináljuk. Álta-lam nagyra becsült színházcsináló embe-rektôl hallottam, hogy társulat nélkül nincs

színház. Békés András, Kossuth- és Erkel-díjas volt fôrendezônk mondta, hogy egyrepertoárszínháznak úgy kell mûködnie,hogy játszani kell az alaprepertoárt, megkell nézni ezen felül, hogy mire van énekes,végül, de nem utolsósorban, meg kell néz-ni, hogy a legjobb mûvészeknek, az adottpályaszakaszban éppen mit kellene eléne-kelnie. Ez a három szempont kellene, hogyvezérelje a mûsorpolitikát. És azt kellmondjam, hogy ez tökéletes megfogal-mazás. A régi gyakorlat továbbá az volt,hogy egy premiert két szereposztásbanhoztunk ki, ami a repertoárjátszásnak szin-tén egyik elengedhetetlen követelménye.Ez úgy mûködött, hogy a premier szerep-osztást alkották az idôsebb mûvészek,olyanok, akik még a pályájuk csúcsán vol-tak, a második szereposztást pedig az utá-nuk következô fiatalabb generáció. És eb-bôl nem volt soha sértôdés, sôt az ifjabbszereposztás olykor jobbat produkált, minta pályájuk zenitjén lévôk. Társulatot, opera-kultúrát viszont csak ezen a módon lehet-lehetett – építeni.

K.R.

AZ EURÓPAI UNIÓ IFJÚSÁGI ZENEKARA2010/2011-ES TAGFELVÉTELÉNEK ERED-MÉNYEI2010. április 23-án nyilvánosságra hozták azEurópai Unió Ifjúsági Zenekara 2010/11-estagjainak listáját. A meghallgatásokon 27tagállamból több mint 6000 fiatal muzsikusvett részt, közülük választották ki az ideiévad 125 zenekari tagját.A magyarországi meghallgatásról a zene-karba került: • rendes tagként:

Nagy Ákos (nagybôgô), Mohai BálintDöme (fagott), Szûcs Marietta (fuvola),és Standi Hajnalka (hegedû)

• tartalékosként: Farkas Tamás (kürt), Íde Ní Chonaill(fagott), Kovács Balázs (harsona), Mak-kos Noémi (trombita), Maros Ádám (ütôs),Molnár Eszter Éva (oboa) és ZétényiTamás (gordonka)

• Páll Erzsébetet (fuvola) a zsûri a követ-kezô évben való jelentkezésre bátorítot-ta.

Gratulálunk az elért eredményekhez! A zenekar 2010/2011-es évada a 2010. júliusvégi és augusztus eleji próbaidôszakkalmajd augusztusi turnéval kezdôdik, mely

idén Haitzendorfból indul. A turné állomá-sai Haitzendorf (Ausztria), London (Egye-sült Királyság), Lodz (Lengyelország), Ams-terdam (Hollandia) Berlin (Németország),Bolzano (Olaszország) és Stresa (Olasz-ország). A felkészülést és a turnét idén SirColin Davis és Gianandrea Noseda vezeti. A 2010/2011-es évadra a nagy érdeklôdésrevaló tekintettel elômeghallgatást tartottak2010. február 6-7-én a MÁV SzimfonikusZenekarának épületében. A zsûri tagjai GálTamás (karmester), Konrád György (vo-nós), Sebôk Erika (fafúvós) és FriedrichÁdám (rézfúvós) voltak. Részvételüket ez-úton is köszönjük. Az elômeghallgatás továbbjutóinak meg-hallgatása 2010. február 18-19-én volt a Ma-gyar Telekom Zenekar épületében, aholDavid Strange professzor, az EUYO oktatásiigazgatója hallgatta meg a fiatal magyarzenészeket. Köszönjük a zongorakísérôk Hernádi Hilda,Kancsár Vera, Harsányi Sarolta és SzabóTerézia értékes segítségét.

ZENEI VERSENYEK EREDMÉNYEI Lezárult a 2010 áprilisában rendezett Ko-vács Dénes Emlékverseny, a Weiner LeóOrszágos Kamarazenei Verseny és a LisztAkadémia zeneszerzôversenye. A Liszt Fe-renc Zenemûvészeti Egyetem Vonós Tan-széke rendezte Kovács Dénes Emlékver-senyen az egyetem hallgatói és elôkészítôsdiákjai vehettek részt. Az elôkészítô tago-zatosok közül az elsô díjat Pusker Júliakapta, az egyetemi tagozat elsô helyezettjepedig Borsos Kata lett. A 2010. április 24-énlezárult Weiner Leó Országos KamarazeneiVersenyen vonósnégyes, vonóstrió és hege-dû-zongora duó kategóriában indulhattaka fiatal mûvészek. A versenyt a Weiner-em-lékév keretében hirdették meg. A SzlovákKulturális Intézet és a Zeneakadémia ren-dezte Liszt Akadémia zeneszerzôversenyelsô díját Virágh András Gábornak ítéltékQuintet címû mûvéért, míg a másodikdíjat Héja Benedek kapta Naked Song –Függelék a Reneszánsz évhez címû darab-jáért.

Bôvebb információ valamennyi hírrôl: www.kulturpont.hu/zenekar

A KULTÚRPONT IRODA HÍREI

19- 3.5.2010 15:13


MÛHELYMÉDIA, ZENE, KÖZSZOLGÁLAT

❙ A közrádió az elmúlt két évtizedébenvégbement szervezeti modellváltásávalmegteremtette a rádiómûsor-készítés kor-szerû lehetôségeit, ugyanakkor meglehe-tôsen minimalizálta zenei mûhelyeinekértékteremtô, önálló alkotói jelentôségét.E súlyos közszolgálati funkcióvesztésírható-e a médiatörvény számlájára,illetve melyek azok a problémakörök,

amelyek egyértelmûen a médiatörvényelvarratlan szálaiból eredeznek?

– Talán érdemes elôször ez utóbbiakat szám-ba vennünk. Gondolok elsôsorban a Rádió tu-lajdonosi, felügyeleti, pénzügyi-költségvetési,mûszaki-frekvencia ellátottsági és legfôkép-pen közszolgálati funkcióinak kérdéseire. Aközalapítványi tulajdonlás és részvénytár-sasági mûködtetés lehetne ideális beren-dezkedés is (csak emlékeztetôül: a MagyarRádió megalapításakor is részvénytársaság-ként mûködött), egyszerre biztosítva a poli-tikai függetlenséget és a jó gazdálkodást.Csakhogy, mint már érintettük, a hatalmasraduzzasztott, hivatásos politikusokból állókuratóriumi elnökségek, és az álpolitikusok-ból verbuvált, úgynevezett társadalmi nagyku-ratóriumok egy pillanatig nem hagytak két-séget afelôl, hogy a közmédiumok szolgálatait– mind a nyilvánosság, mind a kultúra szelle-mi irányultsága terén – a politikai hatalom,

vagy ha teheti (mint a csonka kuratóriumokidején), éppen az ellenzék fogja igényelni, ssaját érdekei szerint deformálni. Miközben akuratóriumok és a közintézmények gyakorlativiszonyában a törvény, a rendhagyó struktú-rájú részvénytársasági forma révén is, szintekontrollálhatatlan túlhatalmat ad az elnökkezébe. Így történhetett meg az elmúlt évti-zedben már többször is, hogy jelentôsen sérülta közmédiumok nyilvánosságának kiegyen-súlyozottsága, vagy hogy mint most, éppen aMagyar Rádióban, egy magánvállalkozásgazdálkodási logikája mentén vita tárgya leheta valós mûvészi értékteremtés és rádiós mece-natúra közszolgálati kötelezettsége.

❙ Milyen befolyást gyakoroltak a rádiómûködésére a frekvencia- és költségvetésianomáliák?

– Mindkét kérdéskör alapvetô pontja volt amédiatörvény kodifikációs vitáinak. Amíg

Minôségi kultúrát szolgáltat-e a Magyar Rádió? – 3. rész

Cikksorozatunk harmadik és egyben befejezô részében – a Magyar Rádió mûsorstruktúrájának és adó-profiljainak drasztikus

változtatásáról és ezek hatásairól esik szó.

Ma már nem kétséges, hogy az elmúlt három és fél év romboló munkája következtében a közrádió megszûnt mértékadó szak-

mai mûhelyként funkcionálni. A Petôfi adó (MR2) egy igen szûk korosztályhoz szól, ráadásul nem is váltotta be a hozzá fûzött

reményeket. A Bartók adó (MR3) kínálata felhígult, a zene és az irodalmi mûsorok aránya nem tükrözi az adó igazi profilját,

és a kétségkívül magas színvonalú külföldi közvetítésektôl eltekintve a zenei kínálat leginkább a hangarchívum anyagaira

támaszkodik, nem ritkán szalonképtelen felvételeket sugározva. A zenei együttesek tönkretétele pedig – bárhogyan is

próbálják kozmetikázni mennyiségi adatokkal, tömegével szervezett múzeumi és óvodai koncertekkel a pezsgô zenei közélet-

bôl való kivonásukat – megbocsájthatatlan bûne annak a vezetésnek, amely nem ismerte fel a rábízott nemzeti kultúrkincs

értékét.

Úgy tûnik, ma csupán az a remény éltetheti ezeket az együtteseket, hogy egy új közéleti légkörben meglesz a kellô akarat és

erô ahhoz, hogy a Médiatörvény átalakításával a zenei együttesek is megtalálják végre méltó helyüket és biztosítsák szá-

mukra azt az autonómiát és alkotói légkört, amely elengedhetetlen a mûvészi fejlôdéshez. A zenei szakmát pedig az a remény

éltetheti, hogy a törvényalkotók végre felismerik: a közrádiózás szerves, elengedhetetlen része a zenei értékteremtés,

amelynek legfontosabb eszközei a zenei együttesek. Egyedül a közpénzbôl fenntartott közrádió lehet hivatott mellôzni a

rizikómentes programpolitikát és alkotómûhelyeinek fenntartásával felkarolni azokat a mellôzött mûfajokat, amely nélkül

Magyarország elvesztheti elôkelô helyét a zenei nagyhatalmak sorában. (A Szerk.)

Kertész András

Média, zene, közszolgálat II. „Szólni kell és ôszintén beszélni az együttesek jelenérôl, szakmai jövôjérôl, a Rádióvezetésének szándékairól, s nem utolsósorban a zenei közélet és a kultúrpolitikafelelôsségérôl – amíg nem késô...”

Szirányi Jánossal, a Bartók Béla

Emlékház igazgatójával, a Magyar

Rádió egykori elnökével készített

riport II. részében kitérünk részlete-

sebben is azokra a zenei történésekre,

amelyek törvényszerûek és elôre-

mutatóak voltak, és azokra is, amelyek

a volt elnök számára kétségkívül

csalódást hoztak.

19- 3.5.2010 15:13



azonban a frekvenciakérdések a robbanás-szerû technológiaváltozások okán márakezdik elveszteni jelentôségüket, a költség-vetési köldökzsinór továbbra is mélyen befolyásoló tényezô. A rádió három prog-ramjának tematikus önállósítása (és egyen-rangúvá tétele!) annak idején jórészt éppen asúlyos frekvenciahiányaink miatt ütközöttoly heves belsô ellenállásba. Ugyanis volt anagyon drágán mûködtethetô középhullámúSolti nagyadó, amely bár elavult minôség-ben, de beszórta az egész Kárpát-medencét(Kossuth-program), és voltak a gyengébbközéphullámú Petôfi és helyi adók, valaminta két OIRT-frekvenciájú URH-csatorna –részben Petôfi-Kossuth, részben a sokáigegyetlen sztereó Bartók-program számára. Alakosság készülék ellátottsága viszont sokáigdöntô hányadában a középhullámra, tehát aKossuthra korlátozódott, s csak lassan, hatal-mas kampányok után bôvült a minôségibbURH rádiózás felé.

Tehát ezért is aposztrofálták (sôt szerkesztet-ték) sokáig a Kossuthot „nemzeti fôadóként”– mint egy Gum áruház, belezsúfolva mindenvegyes „árucikket”. S mikor, éppen a rend-szerváltás idején kiderült, hogy az EU-szab-ványok miatt Magyarországnak is át kell térnia nyugaton honos CCIR-normás frekvencia-használatra, lett nagy haddelhadd! Pláne,amikor szembesültünk – ez a 90-es évek de-reka –, hogy ezekbôl még négy országos frek-venciahálózat is csak kompromisszumokárán rakható össze (hogy már országosnakszámították az 60% feletti lefedettséget). No,de kinek? A háromprogramos közrádiónak?Vagy a már siettetett magánrádióknak? És milesz a készülékekkel? Mennyi idô alatt válhata hazai hallgatóság is európai léptékû fo-gyasztóvá? Nem ragozva tovább e problémakört, végülis 1995-ben elfogadható döntés született azországos rádiófrekvenciákról, miszerint aközrádió kettôt, két magánrádió pedig egyet-egyet kapott meg. Ezt követôen pedigmûszaki fejlesztések és új, nemzetközi meg-állapodások eredményeképpen ma már – aKossuth középhulláma mellett – mindháromközprogram jól fogható sztereó URH-n is,miközben rohamosan hódítanak teret azinternetes és mobil rádiózási szokások is.

❙ A költségvetési kérdések miért nemfejlôdtek ilyen megnyugtató irányban?

– Egyrészt mert nincs elég pénze az ország-nak, másrészt mert ez a legerôsebb ütôkártyaa mindenkori politikai elit kezében. De a fo-lyamat azért nem ennyire egyszerû. A rá-diózás finanszírozása évtizedeken át három

pillérbôl állt: elôfizetôi díjakból, állami támo-gatásokból (sugárzási díjak, felmentettek elô-fizetôi díjai stb.) és lassan bôvülô reklám-bevételekbôl. A legnagyobb, de a postaibeszedés bizonytalansága miatt a legter-vezhetetlenebb tétel az úgynevezett tv-készülék üzemben tartási díj volt – úgy kb. azéves költségvetés fele. A Postának, késôbb azAntenna Hungáriának fizetendô támogatás-sal pedig az volt a bibi, hogy a rádiónak nemvolt ráhatása a szolgáltatás áraira – sokszorcsak az igények csökkentésével lehetettkijönni az éves támogatásból. Végül a rek-lámbevételek dolgában a médiatörvényigugyan érvényesült a Rádió monopolhelyzete,azonban a 90-es évek közepére az egészhazai média-reklámpiac jelentôs mértékbeneltolódott a televíziós reklámozás felé. A mé-diatörvénytôl sokáig azt vártuk, hogy haéppen a reklámbevé-te-lek terén a korlátozá-sok miatt csökkenni is fog a bevétel, azt java-részt ellensúlyozni tudja majd az elôfizetôidíjak végre garantált beszedése – példáuléppen a sok fejlett országban használt vil-lanyszámla-automatizmusok által. (Mindenkia villanyszámláján fizette volna a díjat, s csakazokat kellett volna ellenôrizni, akik írásbanjelzik, hogy nincs tv-készülékük…) Miutánezt a megoldást a liberálisok már csírájábanelutasították, minden maradt a régiben, aPosta, a bizonytalan és változó bevételi téte-lek egyaránt. Ezen kívül a kereskedelmi rá-diók megszületésével (és a törvényi reklám-perc-korlátok miatt) jelentôsen csökkentek areklámbevételek, valamint a frekvenciaátállá-sok és beruházások miatt is, nagyon keser-vesen voltak tervezhetôk a sugárzási díjak.Mindezt figyelembe véve 2002-ben a kor-mány úgy döntött, hogy megszünteti és ma-gára vállalja az elôfizetôi díjat – így innenkezdve a MR költségvetése teljes egészében apolitika, pontosabban az Országgyûlés ke-zébe került. Ennek visszáságát most éppen

jól láthatjuk a Magyar Televízió támogatásielvonásainak történetében…

❙ Mindez hogyan hat a Magyar Rádióközszolgálati, különösen mûvészeti, zeneitevékenységére?

– Tapasztalatom szerint az intézmény (illetvemindenkori vezetése) az elmúlt másfélévtizedben igyekezett rengeteg belsô forrástfelszabadítani, párhuzamos tevékenységetmegszüntetni, takarékosabb gazdálkodást –ésszerû kiszervezésekkel, jelentôs létszám-leépítéssel (1990-ben közel 2400, 1996-ban1900, 2002-re már „csak” 1600, jelenlegpedig tudtommal kb. 1300 belsô munkatársdolgozik az intézményben), mûszaki korsze-rûsítéssel – folytatni. Sôt, több vállalkozás-ba is belefogott, így a relatíve és a szüksé-gesnél szûkösebb keretek között ispénzügyileg sikerült egyensúlyban marad-ni. Ugyanakkor meggyôzôdésem, hogy aközszolgálat rádiós értelmezése, a mûsortar-talmak megvalósítása, a mûvészi értékte-remtés felvállalása nem egyszerûen pénzügyitétel. Sokkal inkább médiafilozófiai felfogás,a közszolgálat ethoszának kérdése. Annak,hogy a XXI. század kapujában vállalható-e arádiózás megalapítóinak hitvallása a médiá-ról, miszerint a rádiózás hivatásának garan-ciája a függetlenség, lelke a zene, feladatapedig a nemzet, a „köz” szolgálata. Hírekkel,információkkal, mûveléssel, szórakoztatással– de leginkább zenével.

❙ Térjünk ki részletesebben is azokra azenei történésekre, amelyek törvény-szerûek és elôremutatóak voltak, s talánazokra is, amelyek – legalábbis az önszámára – kétségkívül csalódást hoztak.

– A hazai közszolgálati rádiózás nyolcévtizedes története során lényegében ugyan-azt a hatalmas ívû utat járta végig, amelyetEurópa legszínvonalasabb rádiómûsor szol-gáltatói jelöltek ki. Információ- és kultúra-közvetítôi missziójával kivételes letétemé-nyese lett a legszélesebb társadalmipárbeszédnek, miközben értékteremtô al-kotó mûhelyei mélyen beágyazódtak a nem-zeti kultúra egyetemes folyamataiba. A rá-diózene fejlôdése is mindvégig az alkotás éseljuttatás kettôs szándékának felelt meg:minél szélesebb mûfaji skálán teremteni ésmegszólaltatni zenemûveket, s azokat, minélhatékonyabb módon, a legváltozatosabb„mûsortechnikák” segítségével eljuttatni anagyérdemû hallgatósághoz. Ez utóbbi per-sze azt is jelenti, hogy a mindenkori zeneikínálatnak és mûsorszerkesztésnek nagyon isfigyelnie kell a „zenefogyasztók” szinte min-den rezdülésére.

19- 3.5.2010 15:13



Húsz évvel ezelôtt például arra, hogy hiábaaz óriási zenei mûsoridô, ha a programoknagy része nem jut el hallgatóságához. Akárazért mert rosszul választott napszakban,órában, akár mert nem az elképzelt hallgatómegszokott csatornáján tûztük mûsorra azadott programot. Zenei példánál maradva, pl.hiába volt évekig „kötelezô irányszám” a hetinégy teljes operaközvetítés mûsorba szer-kesztése, ha azok a lehetetlen kényszer-mû-soridôk miatt senki számára nem voltak el-érhetôek, vagy hiába teljesítettük a kortárszene eltervezett számszerû mutatóit, ha azoknem hatásos „tálalásban”, idegen hallgatóikörnyezetben inkább taszították, mint von-zották a hallgatóságot. Eközben zenei közszolgálatunk alaptéziseéppen arról szólt, hogy a széles tömegeketérdeklô populáris mûfajok és a már beavatot-tan igényes hallgatók zenei kínálatai egy-aránt elérhetô módon és legmagasabb szín-vonalon legyenek jelen mûsorainkban. Eztsegítették elô a 90-es évek már említett mû-sor- és rádiószervezeti reformjai: a három or-szágos program pontos tematizálása, a jól át-tekinthetô és könnyen megjegyezhetô sávosmûsorkép kialakítása. Például Kossuthon ahírperiódusok rögzítése, Petôfin az idôsebbés fiatal korosztályok zenei és mûsorigé-nyeinek nagyobb magazin-tömbökben valóelhelyezése, Bartókon pedig az oldott hang-vételû komolyzenei magazinok megjelenése,a karakteres hangverseny- és lemez-mûsor-sávok kialakítása, az operaközvetítések estielhelyezése, vagy a késô-esti, mondhatni ér-telmiségi programok állandósítása. És mind-az az ezernyi szerkesztôi ötlet – a szellemitalálékonyságtól a személyiségek szuggesz-tivitásának erejéig – amely nélkülözhetetlenahhoz, hogy a rádiózene akár szolgálatként,akár lelket nemesbítô és mûvelô értékkéntcélba érjen. Úgy vélem, e téren sokáig – meg-ôrizve mindenkori megújulási képességét –korszerû maradt a Rádió.

❙ Milyennek ítéli a közrádió mûsorképé-nek az utolsó pár esztendôben kitapint-ható irányváltását?

– Jól észlelhetô, zenei téren mostanságkomoly tartalmi változások hallhatók a rádióprogramjaiban. A Petôfi olyan könnyûzeneiadó lett, amely a közszolgálati sokszínûség éstágasság helyett jószerivel csak a 18-29 év kö-zötti korosztályt célozza meg zenei kínálatá-val. Így szinte kivesztek a közprogrambólazok a tradicionális zenei mûfajok – a nóták-tól az operett slágerekig, a fúvós esztrádtól aszimfonikus könnyûzenéig, sôt a könnyû-zene és jazz megannyi irányzata is – ame-lyekre korábban elsôsorban a középkorú és

idôsebb hallgatók tartottak igényt. Ez a tár-sadalmi szûkítés meggyôzôdésem szerintsúlyos szakmai vesztesség is. A Rádió immáre téren (is) megszûnt mértékadó szûrôkéntsegíteni a minôségi kiválasztódást: felmutatnie mûfajok értékesebb produktumait, fórumotadni legtehetségesebb elôadóinak. A Bartók mûsora, még ha struktúrájábanjórészt ôrzi is korábbi rendjét, tartalmábanjelentôs változásokat hozott. Ez a folyamatazonban már vagy évtizede elkezdôdött,akkor, amikor többen úgy vélték, hogy újtípusú mûsorfolyamokkal, amolyan „ClassicFM ablakokkal” kellene számszerûleg növel-ni a Bartók rádió hallgatottságát. Ez a nép-szerû komolyzenei slágereken úszó háttérrádiózás a ’90-es években kezdett el hódítaniEurópa-szerte, fôként a popzenei dübörgés-be már belefáradt, de friss információkrakíváncsi rádiózók körében. A tipikusan ma-gánvállalkozású program nem kíván mecé-násként zenei eseményeket teremteni,széleskörû ismereteket nyújtani, nem hozlétre új alkotásokat, s még csak szakmai hite-lességre sem törekszik. Ismétlôdô, könnyenbefogadható zenei részleteivel, lemezválo-gatásával a legegyszerûbb és legolcsóbbmódon nyújt kellemes szórakoztatást. Nos,az elmúlt években, talán azért is, mert nálunksajnos – egy rövid kísérleti évet leszámítva –egészen mostanáig nem kapott frekvenciát aKlasszik-rádiózás, a Bartók rádió tette ma-gáévá ezt a funkciót sokórás reggeli és dél-utáni, sôt jellegét tekintve éjszakai mûsor-sávjaiban is. A szerkesztôi fantáziát ésleleményt, az alkotó tehetséget immár a napjórészében a számítógépes szelektor automa-tizmusa váltotta fel, pontosabban le! És ezmég akkor is kudarc, ha elismerem, hogy eprogramok mûsorvezetôi színvonala az utób-bi évben jelentôsen tisztult, javult. Ilyen szak-mai funkció-keveredést a közszolgálati rádiókzenei élvonalában – BBC-3, France Musique, afinn, dán, vagy a német tartományi rádiók –sehol nem tapasztaltam.

❙ De továbbra is hallhatók remek opera-közvetítések, hangversenyek, ismeretter-jesztô programok.

– Igen, az intézmény hagyományos nem-zetközi együttmûködései révén még aszûkebb mûsoridô ellenére is jól nyílnak azenei ablakok a nagyvilágra, s érdekesek, jólfelépítettek az ismeretterjesztés sokszínûprogramjai, sorozatai. Azonban jelentôsenmegfogyatkoztak a zenei bemutatók, sajáthangversenyek, koncertközvetítések, aligészrevehetôek a kortárszenei produkciók –mintha a rádió eltávolodott volna a zenei élet„sûrûjétôl”.

Végül hadd szóljak arról is, ami már nem,vagy csak alig hallható a mûsorokban. Meg-szûnt az Elektroakusztikus Zenei Stúdió,Csipkerózsika álmát alussza a kortárszeneimecenatúra, s ami a legfájóbb tán, hogy akényszerûség szinte bántó kelletlenségeveszi körül a nagy múltú zenei együtteseket. Hogy több mint három évtizedes sikertör-ténete után miért kellett bezárni az elektroni-kus zenei stúdiót, az máig nem érthetô. Arádiózás legsajátosabb „hangszere” vala-mennyi zeneszerzô generációnak volt kivé-teles alkotó mûhelye – nemzetközi rangja éselismertsége élenjáró, archívuma nemzetiérték. Fenntartása alig kért pénzt, paripát,fegyvert – de bérmunkákkal, kísérôzeneiprogramokkal tán még azok is megkereshe-tôk lettek volna. A hiátust azóta sem töltötteki senki és semmi.Pedig mélyen gyökerezô tradíciói és szakmaiokai vannak, hogy az új zene mindenüttEurópában oly szervesen kötôdik a közrá-diókhoz. Bennük egyszerre van jelen amegrendelés szakszerûsége, a bemutatás ésnyilvánossá tétel adottsága, a hangfelvételkészítésének és publikálásának képessége, snem utolsó sorban a nemzetközi terjesztéshatártalan lehetôsége. Elválaszthatatlanulnemzeti zenekultúránk eminens érdekeitôl.Mindez nem lehet pénz és költségek kérdése– a rádiós közszolgálat nem szegényülhetpusztán üzleti vállalkozássá! (A ’80-as évek-ben még közel száz új magyar zenemû be-mutatásának, s 40-50 alkotás rádiós felvételé-nek örvendhettük évente, igaz a mûsorokbana heti játszottság is meghaladta a húszelôadást…)

❙ A vesztességek közé sorolta a zeneiegyüttesek sorsát is, miközben a Rádióvezetése szerint soha nem látott mérték-ben nôttek meg feladataik.

– Azt már a nyolcvanas évek derekán is meg-tapasztalhattuk, hogy a Rádiózenekar hazai„napidíjas” árain akár egy esztendôre is nye-reséggel eladható gazdag zenekedvelôknekamolyan nyugati „bérmunkára”. Hiszen szín-vonalban messze verték a kinti, sokkaldrágább hakni-együtteseket. Ám ilyen,pusztán üzleti célja soha nem volt az együtte-sek szakmai vezetésének. Minden hazai éskülföldi fellépésnek – összhangban a köz-szolgálati értékrend alapelveivel – a magas-rendû zenei minôség megjelenítésén kellettnyugodnia, egyaránt képviselve Rádió és amagyar zenekultúra egészének legfontosabbérdekeit. Új zenemûvek bemutatásával épp-úgy, mint az archívum folyamatos gazdagítá-sával, vagy fiatal hallgatók zeneismereteinekbôvítésével, sôt akár a Rádió rangjának,

19- 3.5.2010 15:13



nemzetközi elismertségének növelésével.Nyilvánvaló, hogy több tucat színházikísérôzenei fellépés, rádióközvetítés nélküli(!) múzeumi vagy „pláza-koncert” sem ér felegyetlen rangos zenei bemutatóval, vagyéppen nagyszabású Wagner-produkcióval. Persze az is igaz, hogy az együttesek – a sza-lonzenekarból kinôtt szimfonikus zenekar,majd mellétársult énekkar és gyermekkórus –rádiós megszületésétôl máig sok minden meg-változott zenei környezetükben, intézményihelyzetükben, feladataikban. A harmincasévek szinte mindennapi és minden mûfajúmûsorjelenlétét felváltotta a kiérlelt, minôségizenei elôadások igénye, a könnyûzenei ízlésés világ változásaival kifogytak a korábbanfontos feladatot jelentô szimfonikus közremû-ködések, a döntô hányadában stúdiómunkátrészben felváltotta a hangversenypódium ésközönség éltetô élménye. Egy dolog nem vál-tozott: az elválaszthatatlan és felelôs kapcso-lat a Rádió és zenei együttesei között. Nemazért, mert a hagyományok errôl szólnak és ajogszabályok így rendelkeznek, hanem mert aközrádiózás mindmáig egyik éltetô és szervesrésze a zenei teremtés képessége. És ha min-dez így van, akkor a mindenkori vezetéskötelessége létezésükkel, mûködésükkel,szakmai lehetôségeikkel, a zenei életben

betöltött szerepükkel felelôsen és – nemrestellem kimondani – szeretettel és empátiá-val törôdni.

❙ Akkor is, ha egyszerûen a pénz hiányzikmindehhez?

– A lényeg, amirôl beszélek, egyáltalán nem apénz, hanem a közszolgálati rádiózás értel-mezésének, a zenekultúra melletti elköte-lezettségnek, vezetôi akaratnak a kérdése. Dekülönben is, nem igaz hogy a Rádiónak nincselég anyagi fedezete! 1996-ban a MagyarRádió részvénytársággá alakulásakor a média-törvény értelmében minden szellemi és anya-gi „vagyont” megörökölt a régi intézménytôl,benne a zenei együttesek teljes személyi állo-mányát, mûködési- és fenntartói költségeivelegyütt. Amikor pedig az Országgyûlés ész-lelte a Rádió általános pénzügyi helyzeténeknehezülését – élve a médiatörvény lehetôsé-gével – célzottan a zenei együttesek kiegé-szítô támogatására külön költségkeretet ha-gyott jóvá, a legutóbbi évben már 900 millióforintot. Nem teljes körû fenntartásra, hanemaz alaptevékenységbôl fakadó fenntartóikötelmek kiegészítésére! Tudom, iménti gondolataim érzékeny témátérintenek. De tapasztalva az énekkar súlyosmegcsonkítását, a zenekari programok kon-

cepciótlanságát és az érdemi megjelenésekfogyását, a gyermekkórus szinte napi gondjait,meghatározó muzsikus-vezetôk távozását –úgy vélem, szólni kell! Szólni és ôszinténbeszélni, ha kell és lehet, akár vitatkozni azegyüttesek jelenérôl, szakmai jövôjérôl, a Rádióvezetésének szándékairól, s nem utolsó sorbana zenei közélet és kultúrpolitika felelôsségérôl– addig, amíg nem késô. Mert ami legrosszabb lehet egy ilyen ügyben,az a némaság. Az, hogy miközben a zeneiélet majd minden fórumán a háttérbenvisszatérô és valósággal sistergô beszédtémaa zenei együttesek sorsa, Victor Máténak, aMagyar Zenei Tanács elnökének és GulyásDénes parlamenti képviselônek érdemi, deválasz nélkül maradt felszólalásain, valamintnéhány kritikai publicisztikán kívül a nyil-vánosság elôtt a zenei közvélemény teljesközönyével kell szembesülnünk. Mindennekellenére ôszintén remélem, hogy a hazaipolitikai elit elôbb-utóbb képes lesz olyanbölcs döntéseket meghozni, amelyek végetvethetnek a közszolgálati médiumok alap-funkciói körüli, részben a médiatörvényrehivatkozó értelmezési vesszôfutásnak.

(Az interjú elôször a Musicianswho.hu olda-lain jelent meg.)

Önkormányzat Intézmény Ft

Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat Debreceni Filharmonikus Zenekar 102,258,660

Debreceni Kodály Kórus 57,987,260

Gyôr Megyei Jogú Városi Önkormányzat Gyôri Filharmonikus Zenekar 115,289,480

Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat Miskolci Szimfonikus Zenekar 146,447,820

Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat Pannon Filharmonikus Zenekar 160,502,360

Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat Szegedi Szimfonikus Zenekar 147,670,010

Vas Megyei Önkormányzat Savaria Szimfonikus Zenekar 90,577,080

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzat MÁV Szimfonikus Zenekari Alapítvány 53,987,150

Budapest IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Távközlési Zenei Alapítvány 40,777,420

Budapest XI. kerület Újbuda Önkormányzat Budapesti Vonósok 17,241,590

Budapest XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Dohnányi Ernô Szimfonikus Zenekar 71,990,150

Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat Szolnoki Szimfonikus Zenekar 74,250,290

Szolnoki Liszt Ferenc Kamarazenekar 22,487,070

Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus 24,679,170

Vác Város Önkormányzata Váci Szimfonikus Zenekar 26,620,920

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyházi Cantemus Kórus 23,133,570

Összesen 1,175,900,000

Megtörtént az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok 2010. évi támogatásának szétosztásaAz összegek kiszámítása a 2009. évi CXXX. törvény 7. számú melléklete, a 2008. évi XCIX tv.,valamint a 14/2010. (III. 19.) OKM rendelet értelmében automatikus számítás alapján történt.

19- 3.5.2010 15:13


MÛHELY

A 2008-as és a 2010-es költségvetési támogatás összehasonlítása

A 2010-es költségvetési és önkormányzati támogatás összehasonlítása

Fizetô nézôk száma

Összes hangverseny (benne színházi elôadások)

19- 3.5.2010 15:14

HANGSZERVILÁG


Csider Károly harminc esztendôvel

ezelôtt nyitotta meg fafúvós javító

mûhelyét. Mindig egy olyan üzletre

vágyott, amelyben óriási a hang-

szerkínálat, és ki lehet próbálni,

össze lehet hasonlítani minden

instrumentumot. Ezért alapította meg

1990-ben a Fon-Trade Music Kft.-t

rézfúvós hangszerkészítô kollégájával,

Novotny Antallal. A cég nemcsak

kiváló fúvós-, késôbb pedig ütôs

hangszer kínálata révén vált köz-

ismertté, hanem azért is, mert

ügyvezetôje az elsô pillanattól kezdve

mecénásként is szerepet vállalt.

Finanszírozta lemezek, könyvek,

kották megjelenését, s nemcsak

díjakat ajánlott fel a különbözô zenei

megmérettetésekre, hanem maga is

rendezett versenyeket. Tíz esztendeje

pedig életre hívta a Szaxofonos nap

sorozatát, idén május 15-én gyûlhettek

össze Mátyásföldön ennek a hang-

szernek a szerelmesei. A Fon-Trade

Music húsz esztendôs születésnapját

emellett több rendezvénnyel is ün-

nepli, amelyek közül kiemelkedik a

2010. április 17-én, az MTA Dísztermé-

ben rendezett jubileumi koncert.

❙ Milyen programot hallhattak a meghí-vottak ezen az esten, amelynek a címe iskülönleges: 5x4+?

– Úgy gondoltam, a húszéves születés-naphoz jól illik, hogy öt kvartett lépjen pó-diumra, olyan együttesek, amelyeket támo-gattunk vagy támogatunk. Az esten aCorpus Harsona Kvartett, a BudapestSzaxofon Kvartett, a TeTraVERSI fuvola-négyes, a Szakcsi-Kôszegi Kvartett és együtôs együttes, a Happy Marching 4 You mu-zsikált, s mellettük még néhány meglepe-tésvendégnek is tapsolhattak a meghívot-tak. Az április 17-i koncertnek az MTADíszterme adott otthont. A jubileumi kon-cert mellett azonban ebben az évben mégmás programokkal is megünnepeljük a cégkét évtizedes fennállását.

❙ Tizedik alkalommal rendezik megpéldául a Szaxofonos napot…

– Igen, idén május 15-én tartjuk ezt az egésznapos eseményt, amelyen a hazai szaxo-fonos élet krémjén kívül fontos szerep jut azeneiskolásoknak, az országos versenyekgyôzteseinek is, továbbá lesz hangszerkiál-lítás és kedvezményes vásár. A világhírûholland jazz szaxofonos, Dick De Graaf tartworkshopot és ad este koncertet, s zárás-ként természetesen lesz ismét jam session.Mint eddig mindig, most is a Rácz AladárZeneiskola ad otthont a Szaxofonos nap-nak. A rendezvénnyel, amikor egy évtized-del ezelôtt életre hívtam, az volt a célom,hogy összehozzam a klasszikus, a pop és ajazzmûfajban tevékenykedô muzsikusokat.El akartam érni, hogy hallgassák meg egy-mást, emellett pedig legyen lehetôsége afiatal tehetségeknek is a bemutatkozásra. Aworkshopok pedig a szakmai élet felfrissíté-sére szolgálnak. A rendezvény teljesen in-gyenes, a kiállításon és a vásáron az érdek-lôdôk kipróbálhatják a nagy márkákhangszerei mellett a legújabb szaxofonokat,s a tanuló szintû hangszerektôl egészen akuriózum számba menô modellekig min-dent meg lehet találni. Hatalmas nád- ésfúvóka-kínálat is várja a látogatókat. Egyéb-ként még ôsszel is akad ünnepi rendezvé-nyünk, akkor ugyanis egy ütôhangszeresnapot rendezünk…

❙ Visszatérve a kiadványaikra, bár a jazzéa fôszerep, nagyon sokszínû a kínálat…

– A Fon-Trade Music megszületése óta adokki lemezeket, kottákat, s szervezek kon-certeket, versenyeket. Ebben persze sosemüzleti szempontok vezéreltek… Mece-natúra terén talán sikerült jó példát mutatnia kollegáknak… Mivel a zenébôl, a zené-szekbôl élek, úgy érzem, illik valamitvisszajuttatnom oda, ahol szükség van rá.Sajnos, egyre több helyen jönne jól a segít-ség, sok minden tönkrement ebben az or-szágban... Igyekszem az általam értékesnektartott dolgokat támogatni, megôrizni, haszükséges, megmenteni. Így például kiad-tam a Syrius együttes Anno Live címû albu-mát, Jeney Zoltán, Ráduly Mihály és HônaGusztáv archív hanganyagait. Matúz Istvánhatvanadik születésnapja elôtt olyan rádiósfelvételeinek kiadásával tisztelegtünk, ame-lyek eddig sehol máshol nem jelentekmeg… De számos egyéb zenei csemegévelis büszkélkedhetünk, mint például Snétber-ger Ferenc és Tony Lakatos egy japán kon-certjének anyaga, a TeTraVERSI fuvolané-gyes lemeze, a Szakcsi – Kôszegi DuóCD-je, vagy az az album, amelyen VargaFruzsina és Gulyás Márta játszik.

❙ Igazi kuriózum az az album is, ame-lyen Ittzés Gergely, Adorján András,Bodoky Gergely és Kovács Imre egy Önáltal készített aranyfuvolán adja elô adarabokat.

– Már tíz esztendeje, hogy – elsôként ésezidáig egyedüliként Magyarországon – el-készítettem egy aranyfuvolát. Számomra ezegy fontos és igazi szakmai kihívás volt.Minden eddig szerzett tudásom, tapaszta-latom, elképzelésem benne van. Boldogvagyok, hogy ilyen kvalitású mûvészek isszeretik a hangszeremet. Egyébként számoskoncerten játszottak rajta mások is. Az, hogyfizikai értelemben is dolgozzam a hangsze-rekkel, a mai napig fontos számomra. Bárnehéz az üzlet szervezését egy ilyen elmé-lyülést igénylô tevékenységgel egyeztetni,igyekszem rá idôt szakítani. Restaurálással, sfôleg különleges, professzionális instrumen-tumokkal foglalkozom, például fuvolafejeket készítek. Büszke vagyok arra, hogy2000-ben aranykoszorús mester címet kap-tam. A régi mesterek mentalitása, munka-szeretete volt számomra mindig a példaadó.Ma is elsôsorban hangszerészként és nemügyvezetô igazgatóként gondolok magam-

A hangszerész hitvallásaCsider Károly muzsikáról, munkaszeretetrôl, mecenatúráról

29-43 3.5.2010 15:19

ra… Egy üres mûhellyel kezdtem, s az elsôtíz-tizenöt évben sokszor hajnaltól éjszakáigdolgoztam, nem ritkán szombaton és vasár-nap is. Minden pénzt, amit kerestem, azüzletbe forgattam vissza. Elôször szer-számba, aztán anyagba, végül hangszerbe.Így sikerült megteremtenem azt a fajtahangszerkereskedést, amely a vágyam volt.

❙ S már sikeres üzletet vezetett, amikorhajlandó volt beülni inasnak...

– A nyolcvanas évek végén elmentemJapánba, s valóban hónapokat dolgoztamegy fuvolagyárban, hogy fejlôdjek, hogymegtanuljak tôlük mindent, amit lehet. De aBuffet gyárban is jártam tanulmányi úton,úgy mint Markneukirchen számos mûhe-lyében. Párizsban részt vettem egy work-shop-on, hogy elsajátítsam a Straubinger-féle párnázást. Olyan jól sikerült a munkám,hogy másfél nap alatt elkészültem, míg atöbbieknek, akik Nyugat-Európa külön-bözô mûhelyeibôl jöttek, ehhez három napis kevés volt… Persze ez nem csoda: másvolt az „iskolánk”. Ugyanis itthon hosszúideig annyira híján voltunk a jó eszközök-nek, anyagoknak, hogy kreativitás nélkülnem tudtunk boldogulni. Ezen DavidStraubinger úr is elcsodálkozott, kíváncsivátette, így nem sokkal késôbb meglátogatottBudapesten, majd meghívott magához In-dianapolisba, ahol hajlandó volt megtanítania fuvolakészítés szakmai fogásaira, titkaira.

❙ Gondolom, attól is tudott nagyon jóhangszerésszé válni, hogy több instru-mentumon is képes játszani…

– Elôször tangóharmonikázni kezdtem, ezvolt a szüleim kívánsága, ezt a hangszertazonban nem szerettem. Már akkor is a jazzhatott rám a legjobban. Így késôbb magam-nak választottam instrumentumot, fuvoláz-ni, klarinétozni és szaxofonozni tanultam.Tánczenekarban is játszottam, s bár talán

nem voltam annyira rossz muzsikus, úgyéreztem, a jazzhez nincs bennem elég tehet-ség. A könnyû mûfajban viszont nem érez-tem jól magam. Hangszerészként, kézmûvesemberként találtam meg saját magamat. Deaz is igaz, hogy a zenészi múltamnak kö-szönhetôen másképpen veszem a hangsze-reket a kezembe és nagyobb tisztelettel,megértéssel, nem ritkán csodálattal viszonyu-lok a muzsikushoz, aki olyan képességekkelrendelkezik, amikkel én sajnos nem…

❙ Akad azért újabb hobbija is…– Igen, a borászat, s nagyon büszke vagyokarra, hogy amikor legutóbb indultam verse-nyen hat különféle borommal, mindegyikvalamilyen elismerésben részesült. Kaptamarany, ezüst és bronz diplomákat is. Na-gyon izgalmas munka a borkészítés, kikap-csol ebbôl a stresszes világból. Neszmélyenvan a pincém, ahol jó hangulatú bulikat tar-tunk a barátaimmal. Mindig is szerettem a jótársaságot, az értelmes beszélgetéseket és afinom borokat. Annak idején, a 80-as évek-ben mûhelyem egy találkozási pont volt,ahol a zenész barátok összejöttek. Beszél-gettünk zenérôl, hangszerekrôl, bármirôl…A világ azonban megváltozott – egyre keve-sebb idô jut ilyesmire.

❙ Húsz esztendô szép jubileum, s ez alatta két évtized alatt rengeteg mindentelért. Melyek az új célok, hogyan tovább?

– Nehéz ma a helyzet, hiszen a piac tele vanfilléres, gagyi hangszerekkel, amelyekolyan ócskák, hogyha tönkremennek, javít-tatni sem érdemes… Bár az utóbbi évek-ben a kínai gyártmányok sem mindigrosszak, az áruk pedig valóban nagyonkedvezô. Ennek eredményeként sok nagy-hagyományú európai cég bezárni kény-szerült. A fennmaradás, a folyamatos mûkö-dés is már nagy eredmény. Gazdaságiválság van minden területen. Az egyre ne-

hezedô kereskedés terén azt is látom, hogysajnos be lehet csapni a vevôket… a szak-értelem hiányával, vagy akár szándékosanis. És akadnak, akik erre rendezkedtek be…Bár bízom benne, hogy jó minôségû, meg-bízható hangszerekre mindig lesz igény. Deez a világ, amiben mostanában élünk, nemigazán az enyém. Annak viszont nagyonörülök, hogy a fiam, Bálint követi a példá-mat, ô is hangszerész lett, ma már mester-ként dolgozik a mûhelyemben. A zenészekszeretik a munkáját. A dolgok üzleti részébeviszont nem nagyon akar belefolyni – amitén tökéletesen megértek… Én magam isjobban éreztem magam, amíg „csak” javítot-tam. Ha összegeznem kell ezt a húsz esz-tendôt, azt mondhatom, nincs miért szé-gyenkeznem. Hiszen a fô célkitûzésünk,amellyel 1990-ben a Fon-Trade Music meg-született, megvalósult. A fúvós zenészek ésa zenekarok szükségleteit képesek vagyunkmagas szinten kielégíteni, de a professzio-nális hangszerek mellett tartunk olyaninstrumentumokat is, amelyek gyerekekzeneoktatásához szükségesek. Egyedülállóa raktárkészletünk bármikor kipróbálhatóhangszerekbôl áll. A fúvós hangszerek mel-lett a ritmus- és ütôhangszerek teljes palet-táját is kínáljuk. Sok mindent sikerült el-érnem abból, amit 20-30 éve elképzeltem,megálmodtam. Azért abban reménykedem,hogy lesz még egy jobb világ, mert valaminagyon tönkrement ebben az országban…

R. Zs.

❙ Miért saját magának kellett megren-deznie ezt a tárlatot?

– A Mûvészetek Palotája remek lehetôségetnyújt, amit megpályáztam, s a szinopszisomalapján megkaptam a felkérést. Én már aharmadik kiállító vagyok, volt hegedû, zon-gora… S azért nekem kellett lépnem, mivelma már nem mûködik a Magyar Hangsze-rész Szövetség, így mindenkinek saját ma-

Aki a hangszerek lelkével is törôdikRácz Barnabás szerint katasztrofális állapotban van a hazai nagybôgôpark

„Hiszem, ha a nagynevû, régi mesterhangszereink hangját visszaadom, akkor a lelkük

is visszatér” – vélekedik Rácz Barnabás hangszerkészítô mester, aki pályára lépésének

harmincadik évfordulóját különleges kiállítással ünnepelheti. A Mûvészetek Palotájá-

ban, a Mûvészet a Mesterségben sorozat következô, nagybôgôt bemutató tárlatán

az ô mûvei láthatók, egészen júniusig. S bár Rácz Barnabás tudja, mennyi nehézséggel

jár ma Magyarországon ez a hivatás, bizakodással tölti el, hogy ismét egyre többen

akarják megtanulni ezt a mesterséget, s abban is reménykedik, hogy nemsokára ismét

mûködni fog a hangszerész szövetség.

HANGSZERVILÁG


29-43 3.5.2010 15:19

HANGSZERVILÁG


gának kell megszerveznie a tárlatait… A be-mutatót Semmelweis Tibor nyitotta meg, sKubina Péter tanszékvezetô, a Nemzeti Fil-harmonikusok mûvészének növendékeimuzsikáltak. Bécsbôl kimondottan erre azalkalomra hazajött Duka Norbert nagybô-gômûvész, aki szintén pódiumra lépett, smindannyian az én mûhelyemben készülthangszereken játszottak. Nagyon sokanvoltak kíváncsiak a kiállításra, s azóta iskedves bejegyzéseket kapok az emlék-könyvbe. De ilyenkor is érzôdik, mekkoraûrt hagyott maga után a szövetség. Nagykár, hogy felbomlott, hiszen másfél évtize-des mûködése során összefogta és képvi-selte a szakmát, segített többek között ahangszerkiállítások megszervezésében.Arról nem is beszélve, hogy a nemzetközihangszerészvilágban ezeknek a kamarák-nak, szervezeteknek óriási a szerepe.Hiszen bárhová jelentkezem, azonnal meg-kérdezik, milyen egyesületnek vagyok atagja…

❙ Milyennek látja a magyar hangszer-készítést?

– A II. világháború elôtt virágzott ez a mes-terség, de a kilencvenes évekre szinte telje-sen megszûnt… Egyszerû faipari techni-kumban tanulhattak csak a hangszerésznekkészülôk, s nem rendeztek hangszerkiállítá-sokat. Nagy lépést jelentett az, hogy az1990-ben a Zeneakadémia keretei közé ke-rült a képzés, s ekkoriban született meg aMagyar Hangszerész Szövetség is. A végzetthallgatók aztán elkezdtek új mûhelyeketalapítani, így szép lassan virágzásnak indulta hazai hangszerészet. A saját mûhelyemetén is 1992-ben hoztam létre. S arra nagyonbüszke vagyok, hogy számos magyar zene-kar tôlem – mint kortárs mestertôl – rendeltelôször hangszert. Többek között Szentir-may Antal, az Operaház szólóbôgôse felké-résének is eleget tehettem.

❙ Bár tudom, régi instrumentumokonszeretne mindenki játszani, annak isvan elônye, ha valakinek személyre sza-bott hangszer készül…

– Így igaz, hiszen kézre tudjuk alakítani,arról nem is beszélve, hogy a hazai instru-mentumokért a nyugat-európai ár felét kellcsupán fizetni… Ráadásul nem kell külföld-re küldözgetni, ha bármi gond adódik. S bártényleg hosszadalmas munka, egy évbe isbeletelik, amíg a muzsikus és a mester kö-zösen dolgozik a hangszeren, az eredményazonban valóban különleges, egyedi hang-zás. Olyan, amilyet a zenész megálmodott.Régi nagybôgô egyébként sincs túl sok, ép-pen azért, mert ennek a hangszernek a felü-lete négyszer, ötször nagyobb, mint a töb-bié, így sokkal sérülékenyebb azoknál.

Ezért nem is nagyon maradtak fenn igazimesterhangszerek, pedig Amati és Stradiva-ri is készített nagybôgôket. Eközben né-hány zenészben komoly elôítélet él az újhangszerekkel kapcsolatban…Szóval ma,Magyarországon csak nagybôgôgyártásbólnem lehetne megélni…

❙ Gondolom, ezért döntött amellett, hogyrestaurátori feladatokat is vállal…

– Tényleg különleges érzés visszaadni egyhangszer lelkét… Ezért foglalkozunk régi,romos állapotban lévô hangszerek teljesrestaurálásával, s a már nem javítható hang-szeralkatrészeket korabeli anyagokkal,korhû kivitelezéssel cseréljük. De a szak-szerûtlen javítások helyreállításával is fog-lalkozunk. Így lehet valahogy fenntartani,mûködtetni ma egy mûhelyt… Bár hozzá-teszem, öt évvel ezelôtt még volt alkalma-zottam, erre most már nem jut pénz…

❙ Ez az az instrumentum, amire azenekari hangszerbeszerzés legvégéngondolnak csak…

– Kicsit olyan ez, mint a zenészképzésben arégi, rossz beidegzôdés, ha valaki nem voltelég jó hegedûsnek, akkor arra azt mond-ták, jó lesz brácsásnak… A hangszerészhallgatók is sokszor csak utolsóként vál-lalják a nagybôgôt, mert túl sok vele agond… Én azt mondom a növendékeim-nek, tanulják meg a nagybôgôkészítést ésrestaurálást, mert akkor a csellóval, a hege-dûvel is boldogulni fognak. Azért, mertannyira sérülékeny hangszer, nagyon pon-tosan kell ismerni a mesterségbeli fogásokatahhoz, hogy tényleg jó nagybôgôket készít-senek.

❙ Önnek miért esett erre a hangszerre aválasztása?

– Elôször az Üllôi úti mûhelyben inaskod-tam. S bár itt volt minden, fúvós, vonósszekció is, mint a régi, klasszikus idôkben,nekem valahogy mindig a nagybôgô jutott,folyton ezt a hangszert kaptam a mestertôl.Ezt követôen fiatal segédként MenichAndrás mûhelyében dolgoztam, ahol méghangfizikával és rezgéstannal is foglalkoz-tam. S aztán, amikor három éven keresztülNémetországban dolgozhattam, akkortalán a Föld legnagyobb nagybôgôszalon-jába kerültem… Egyébként azt hiszem ahangszerkészítésben az is a segítségemrevan, hogy magam is – igaz eleinte családinyomásra – de négy éven keresztül tanul-tam csellózni. Majd következett a nagy-bôgô és a basszusgitár… S mivel az édes-apám muzsikus, így azt a világot, azenészek igényeit is jól ismerem. De a szü-leim is a zenész hivatás helyett inkább ahangszerészet felé terelgettek.

❙ Maradhatott volna Németországban is,ahol azért jóval nagyobb a hangszer-készítô piac…

– Igen, de iszonyú honvágy gyötört. Így in-kább hazajöttem, a külföldi kapcsolataimatpedig megtartottam. Jelenleg is számos ang-liai, németországi felkérésem van, ezekre isszükség van ahhoz, hogy a mûhely mûköd-ni tudjon. Bár ott is romlik a helyzet, hiszenegyüttesek szûnnek meg, hat éve változat-lan árakkal tudunk csak boldogulni… Azitthoni gondokat egyébként az is jelzi, hogyDebrecenben éveken keresztül rendezteknemzetközi nagybôgôs találkozókat, ame-lyeken kiállítások is helyet kaptak, én ma-gam is tartottam workshopokat, ez azonbantöbb esztendeje megszûnt…

❙ Mennyire keresik ma külföldön a ma-gyar hangszereket?

– A hazai instrumentumok nagyon kereset-tek voltak a nyolcvanas évek végéig, de az-tán kint elkezdték néhányan régi magyarmesterek, például Pilát, Tóth, Bergmannmesterhangszereinek másolatait árulni, s ezsajnos nagyon rossz hírét keltette a magyar-országi hangszerkészítésnek. Az EgyesültÁllamokból gyakran hívnak ma is, hogy képalapján igazoljam egy-egy hangszer szárma-zását… Mostanra már javult valamennyit ahelyzet, de ezért is szükség lenne arra, hogylegyen egy közös szervezetünk, s hogykülföldön is minél több hangszerkiállításonmutassuk meg, milyen mestereink vannak,mire vagyunk képesek.

❙ Van érdeklôdés a hangszerész hivatásiránt?

– Érdekes ez, mert a 2000-es évek elejénakadtak néhányan, aztán öt olyan esztendôkövetkezett, amikor nem jelentkezett senki.Az utóbbi idôben ismét nôtt az érdeklôdés,jelenleg négy tanítványom van. Összeseneddig tizenegy fiatalt indítottam útnak. Majd-nem mind a szakmában maradtak, és né-hányan már a saját mûhelyükben dolgoznak.

❙ Milyen ars poeticára igyekszik meg-tanítani ôket?

Kubina Péter és növendékei FOTÓ: ERHARDT LÁSZLÓ

29-43 3.5.2010 15:19

HANGSZERVILÁG

– Mindig elmondom nekik, hogy ez egyolyan szakma, amely az iparosság és amûvészet között található, és sosem fogjamegkapni azt az elismerést, ami megillet-né. S nem szabad azzal kezdeni, hogyvalaki Stradivari titkát kutatja. Idôben kellreggelente érkezni, szépen, pontosan,fegyelmezetten és nagyon lelkiismerete-sen dolgozni, s ez egy idô után meghozzaa gyümölcsét. Akkor már lehet beszélni ahangszerek titkáról, ami nem más, mint

összehangolni a szakmai felkészültségetés a jó ízlést, esztétikai és zenei szempont-ból egyaránt. Ebbôl születhet meg ideálisesetben a jó hangszer. S nagyon fontos apárbeszéd a muzsikusokkal is, hiszen márnéhány mondatunkkal több évtizedes, ahangszerekkel kapcsolatos tévhiteiketoszlathatjuk el. Nekünk pedig szükségünkvan a tanácsukra ahhoz, hogy valóban alehetô legszebben szólaljon meg az adotthangszer.

❙ Hogyan vélekedik a magyar nagybôgôhangszerparkról?

– Teljes végveszélyben van, mondhatjukkatasztrofális az állapota. Rendszeres kap-csolatban vagyok a zenekarokkal, így lá-tom, hogy milyen hangszereken muzsi-kálnak, és kevés együttes kivételével,szinte használhatatlanok, rosszul javítot-tak mindenütt a nagybôgôk… Ideje lennevégre tenni ez ellen!

R. Zs.

❙ Általában a hegedûsök minél régebbiinstrumentumra vágynak… Miért dön-tött úgy, hogy egy mai hangszert választ?

– Minden vágyam az volt, hogy magyarmesterhegedûn játsszak – meséli SzecsôdiFerenc – Mert bár van egy nagyon jó cremo-nai hegedûm, ami gyönyörûen szól, de na-gyon idôjárás-függô. Mindig rettegtem reg-gelenként, hogy aznap éppen hogyan fogmegszólalni, mert csak az esôt, a hideget ésa nagyon meleget nem szereti... Ilyenkorváltozik a hegedû a hangja, nehezebbenszól, s nem tudom megcsinálni rajta mind-azt, amit szerettem volna… Nagyon sokatkínlódtam ezzel a cremonai hangszerrel. Azegyik alkalommal Hubay sírjánál jártam, ottimádkoztam, hogy segíthetne nekem is va-laki, hogy jó magyar mesterhegedûm le-gyen. Hazafelé aztán összetalálkoztamSzékely Márton hangszerkészítô mesterrel,aki Cremonában végzett. Egyik tanítvá-nyom az ô hegedûjén játszik, teljes megelé-gedésére. Márton ekkor említette, hogy ké-szített olyan hangszert, amelyet érdemeslenne kipróbálnom. Az idôpontot is megbe-széltük. De a mûhelye elôtt, a kapubólvisszafordultam, azzal, hogy ugyan már, újhangszer, inkább valami régit kellene ven-nem… Gyalogoltam már hazafelé, amikormégis arra jutottam, hátha Isten akaratavolt, hogy mi akkor találkoztunk. Vissza-mentem, kipróbáltam a hangszert, és az

elsô néhány hang után azt mondtam, sohatöbbet nem engedem ki a kezembôl!

❙ A közönség hogyan fogadta az újhangszert, és honnan jött az ötlet, hogytöbb ilyen instrumentumon játsszon?

– A Szent István Király Zenemûvészeti Szak-középiskolában, ahol kurzust tartottam éskoncerteztem, mindenki azt hitte, hogyolasz hegedûn játszom, mert olyan cso-dálatos a hangszer hangja. Ez egy 2006-bankészült hegedû, s én 2007 vége óta mu-zsikálok rajta. Ismerem a fiatal hangszer-készítôket, s tudom, milyen remek hege-dûket alkotnak. Ezért is jött másfél évvelezelôtt az ötletem, hogy ezeket a hangsze-reket koncerten is be kellene mutatni. ARégi Zeneakadémián Szentpéteri Gabriel-lával lehetôséget kaptam erre egy délelôttimatinén, s akkor hét hegedût választottam,különbözô mesterektôl. A hangversenycíme az volt, hogy Mestermûvek mes-terhangszereken. Óriási sikert aratott, hatal-mas volt az érdeklôdés, alig lehetett a te-rembe beférni. Minden hangszergyönyörûen szólt, és mindegyiket el isadták a koncertet követôen.

❙ Hogyan választotta ki, hogy kiknek ját-szik a hegedûjén?

– Az ember járkál, viszi a hegedûjét javíttat-ni, s az egyiknél megismerkedik a másik

mesterrel… Az elsô alkalommal AdonyiIván, Bárdi Szabolcs, Draskóczy Gábor,Gollob Balázs, Holló Bence, KeményZsombor, Székely Márton hegedûin játszot-tam. Most, június 5-én ismét lesz Adonyi-,Bárdi-, Kemény- és Székely-hangszerem, smellettük még Péteri Károly, Kónya Lajosés ifj. Semmelweis Tibor instrumentumaitmutatom be. Mindannyian nagyon tehet-ségesek. Számomra is izgalmas kihívásmindez, hiszen a hangszereket csak egynappal a koncert elôtt tudtam (és tudommost is) kipróbálni. Azonban ennyi idô iselegendô volt. S ekkor döntöttem el, hogymelyik mûvet melyik mesterhangszeren ját-szom. S éppen a nagy sikerre való tekintet-tel határoztunk úgy, hogy megismételjükezt a különleges hangversenyt, 2010. június5-én, a Régi Zeneakadémián. A múltkorikoncerten jelen volt Semmelweis Tibor, aHangszerész Szövetség egykori elnöke.Annyira meghatódott azon, hogy felka-roltam ezeket a fiatal hangszerészeket,hogy az ô kezdeményezésére rendez tema-tikus, a hegedûrôl szóló napot a Duna Tv.

❙ Mi alapján dönt arról, hogy melyikmûvet melyik hangszeren adja elô?

– Kényelmességi szempontból, ami a leg-jobban kézre áll, azon a hangszeren adomelô a legvirtuózabb darabokat. Mivel na-gyon kevés az idô, nagy kockázatot vállalokezzel a koncerttel, mert kérdés, hogy egyismeretlen hangszeren mi hogyan sikerül…Egyébként ez a rendezvény a világonegyedülálló, ilyet még senki sem csinált. Aprogramban Hubay V. Csárdajelenete, Saint-Saëns Románc, Csajkovszkij Csipke-rózsikájának hegedûszólója, Kodály Háry-jából az Intermezzo átirata, Bartók Románnépi táncok, valamint két Hubay-darab, a

Mestermûvek mesterhegedûkön,mesteri elôadásbanSzecsôdi Ferenc rendhagyó hangversenye, új hangszereken

Különleges koncertre várják az érdeklôdôket 2010. június 5-én, a Régi Zene-

akadémián. Szecsôdi Ferenc hét új, magyar mesterhegedûn ad elô mester-

mûveket, Szentpéteri Gabriella zongorakíséretével. Aki pedig nem tud elmen-

ni a rendezvényre, a Duna Televízióban kísérheti majd június 11-én

figyelemmel a hangversenyt, ráadásul ekkor tematikus, a hegedûvel

foglalkozó napot is rendeznek a csatornánál. Az izgalmas kezdeményezésrôl

Szecsôdi Ferenc hegedûmûvész és Semmelweis Tibor hangszerész beszélt.


29-43 3.5.2010 15:19

HANGSZERVILÁG

Preghiera és a Szerelemittasan kapott helyet.Úgy kellett kiválogatnom a mûsort, hogyminden húr megszólaljon… Legyen lassú ésvirtuóz darab is. A koncertet egyébkéntmúzeumi belépôvel lehet látogatni.

❙ A növendékeknek mit tanácsol?– Arra biztatom ôket, hogy bátran próbál-kozzanak ilyen modern hangszerekkel.Minden koncertplakátomra ráíratom: Sze-csôdi Ferenc magyar mesterhegedûn ját-szik, készítette Székely Márton 2006-ban.Ennek a hangszernek teljesen kiegyenlített,óriási hangja van. Esztétikailag is gyönyörû,tényleg öröm kézbe venni. Ahol nem tud-ják, mindig megkérdezik, milyen olasz he-gedû, mert olyan a hangja… A mai meste-rek már olyan fejlett technikával, jóanyagokkal dolgoznak, hogy valóban nagy-szerû hangszerek születnek a kezük alatt.Egy ilyen hegedûnek az az elônye is meg-van, hogyha javításra szorul, nem kellmesszire vinni, s mindennek a költsége isalacsonyabb. Érdemes hát vállalni a kon-certezést ezeken a hegedûkön. Egyébkéntmás hangszeresekkel is beszéltem, hogyvállalnának-e hasonló fellépést, de nem jár-tam sikerrel… Remélem, hogy úttörô-munkát kezdtem el, s mások is követnifogják a példámat!

* * *

– Kiválónak tartottam Szecsôdi Ferenc kon-certjét – mondja Semmelweis Tibor hang-szerészmester, a Hangszerész Szövetségegykori elnöke, a Hangszerészképzô Iskolaegyik alapítója – Korábban jómagam is szer-veztem „hangpróbát”, olyan programot,amelyen öt Kossuth-díjas mûvészbôl éstizenöt fôiskolai hallgatóból álló grémiumelôtt szólaltattak meg tizennégy különbözôhangszert. Mindez sötétített szobában zaj-lott, így a szakértôi zsûri nem látta a hege-dûket. A bírálóbizottság értékelése alapjánszületett eredmény nagyon elgondolkoz-tató volt, hiszen a dobogó elsô helyeinmind-mind modern hangszerek végeztek,megelôzve a nagynevû mesterhegedûket…Arra nagyon büszke vagyok, hogy a fiam,aki szintén a hangszerészetet választottahivatásául, szép eredményt ért el ezen aversengésen. Éppen azért, mert hiszekabban, hogy a mai hangszerek is felveszik aversenyt a régi darabokkal, nagyonlényegesnek tartom, hogy ezt a bemutatótne csak a Régi Zeneakadémián összegyûlôközönség, hanem sokkal többen lássák.Felkerestem ezzel az ötletemmel a DunaTelevízió elnökét, és Cselényi László kitalál-ta, hogy nemcsak a hangversenyt tûzik mû-sorra, hanem lesz egy nap, ami reggeltôlestig a hegedûrôl szól majd. Szecsôdi Fe-renc és Szentpéteri Gabriella koncertjét

felveszik, s a hangversenyt június 11-én ve-títik majd, s ezen a tematikus napon lesz be-szélgetés a hangszerrôl, és bemutatnakhangszerészmûhelyeket is. A tervezett kon-cert a világon az elsô interaktív, komoly-zenei hangverseny, amelyen a nézô-hall-gatónak – ha szavazni és nyerni szeretne –az egész mûsort gondosan végig kell hall-gatnia, és a legjobb hangú hangszerre sza-vazni! Többszázezres „zsûri „ soha, seholnem figyelt még egyszerre a HEGEDÛRE,és a hangjára. Abban is reménykedem,hogy mindennek lesz folytatása…

❙ Így nemcsak a hangszerek, hanem ahangszerészek is nagyobb figyelmet kap-nak…

– Sokszor elfelejtik azt, hogy egy katartikushatású koncerthez nemcsak kiváló elô-adóra, remek darabokra van szükség, ha-nem az is nagyon lényeges, milyen hang-szeren szólal meg az adott darab. Ha ahárom tényezôbôl csak egy is hiányzik, ak-kor már nem jön létre a tökéletes él-mény… Errôl a harmadik lábról azonbanáltalában elég kevés szó esik. S ténylegegy hegedûs és a hangszere között szinteabnormális viszony figyelhetô meg, sokatválogatnak a mûvészek, amíg megtaláljáka tökéletes instrumentumot. Ha pedig ezsikerül, akkor úgy vigyáznak rá, ahogy aszemük fényére. Nagyon örülök, hogySzecsôdi Ferenc nemcsak ezen a külön-leges koncerten, hanem más hang-versenyeken is egy kiváló hangszerészalkotásán, Székely Márton hegedûjén ját-szik. Jó lenne, ha sokan követnék a pél-dáját! Hiszen ma már sokszor bebizonyo-sodik, a modern hangszerek is szólhatnakúgy, mint a Stradivarik… Magyarországonnapjainkban hat-nyolc olyan hegedûké-szítô mestert ismerek, akinek világszínvo-nalú instrumentumok kerülnek ki a kezealól. Ezt azért is állíthatom ilyen magabiz-tosan, mert átfogó képem van a maihangszerkészítésrôl. Már tíz esztendejejárok zsûrizni Olaszországba, s tudom,hogy milyenek az ott születô hangszerek.Két-három olyan magyar mester is akad,aki jobb, mint az itáliai hangszerészek…

❙ Rácz Barnabás hangszerésszel beszél-getve azonban kiderült, kevesen keresikaz új hangszereket…

– Sajnos ilyen országban élünk, hogy adottegy tehetséges mester – ilyen például RáczBarnabás is –, aki a nulláról indulva felépí-tett egy kiváló mûhelyt, külföldrôl járnakhozzá, itthon pedig csak javításokra kérikfel… Miközben az általa készített hangszerrelnyitnak meg konferenciát az Egyesült Álla-mokban… Arról azonban büszkén számol-hatok be, hogy a Zeneakadémia égisze alatt

indult hangszerész iskola, amelyet remekülvezet utódom, Lendvai Tamás, kiváló nö-vendékeket bocsájt útra, akikben soha-sohanem csalatkozom. A csalódás az egykorinövendékekben ritka, mint a fehér holló…

❙ Milyennek látja a hangszerészképzésmai helyzetét?

– Úgy vélem, a hazai iskola a lehetô legjob-bak közé tartozik. A cremonai, a mittenwal-di vagy a cseh iskola is irigyli a mi intézmé-nyünk helyzetét, hiszen a Zeneakadémiaépületében, Liszt Ferenc szobája fölött dol-gozhatunk… Nagyon jónak tartom, hogy ahangszerész-tanulók így megismerkedhet-nek, kapcsolatot alakíthatnak ki az ifjú mu-zsikusokkal. Olyan emberek foglalkoznakvelük, akik maguk is mûhelyt mûködtet-nek, tehát a hangszerészmesterséggel napmint nap foglalkoznak, így nem csupán azelmélettel vannak tisztában…

❙ Akadnak, akik úgy vélekednek, hang-szerészekbôl is túlképzés van…

– Én pedig azt gondolom, hogy aki ténylegjó a szakmájában, az ma is talál magánakelegendô munkát. Egyébként éppen ezértcsak olyan növendékeket veszünk fel az is-kolába, akik valahol tanulóként dolgoznak.S így az elmélet mellett megtanulják ala-posan a munka gyakorlati részét is.

❙ Sokan emlegetik, hogy hiányzik ahangszerész szövetség….

– Így van, az információáramlás sem mûkö-dik úgy, ahogy kellene. Szükség lenne arra,hogy legyen egy szervezet, amely a közösérdekeket megfelelô elszántsággal, erôvelképviseli. Ideje lenne ezért ismét életre hív-ni ezt a szövetséget… Van olyan ember,akit alkalmasnak találok a vezetôi posztra,az egész megszervezésére, s remélem, ô isvállalja a feladatot, hiszen kellôen agilis,nyitott személyiségre van szükség. Mert ittvalóban igaz, hogy nem elég akarni, tenni,tenni kell… R. Zs.


Semmelweis Tibor

29-43 3.5.2010 15:19

Mi betegítheti meg a muzsikusokat?

Egy példa erre a Trip to Asia c. film.Ebben a berlini filharmonikusok vallanakpályájuk csillogó oldaláról, a stressz ésfélelemreakciók okozta megterhelésekrôlis. A legújabb klinikai kutatások igazolják,hogy minden orvosi igénybevétel mögött70–75%-ban stressz-tényezôk állnak. Akutatók ma halálozási okként nagyobbrizikót látnak a stressz által okozott szituá-ciókban mint például a dohányzásban.Legtöbbször magas vérnyomás, gyomor-panasz, alvászavarok, félelmi állapot, hát-fájás és feszültség a jogcím a gyógyszerfelírásához. Vannak jelenségek, amelyekközvetlenül összefüggésbe hozhatók astressz által okozott megterheléssel. Ma úgy ítélem meg, hogy a muzsikusokegészség-károsodásai elôször is „a felszí-nen”, az izomzatban, azok inaiban, vala-mint a csontrendszerben tükrözôdnek vissza.A valódi okok azonban a testi megterhelé-sek, a hangszer-specifikus különlegessé-gek, valamint a tökéletesedési- és konku-rencia drukk komplikált cserehatásaibanrejlik. Hatása van rá a kulturális terület ta-karékossági intézkedései miatti egyre na-gyobb aggodalom is. Ha a stressz a napi életben feszültségállapo-tot hoz létre, akkor ez elôször is fiziológiaijelenség; nem ártalmas. A negatív hatástólakkor kell félni, ha a leküzdési lehetôségektúl magas árat követelnek. A rövid formulaígy hangozhatna: a stressz negatív követ-kezményei mindig a leküzdési lehetôségekhiányában rejlenek.

Elôször is fel kell tenni a kérdést:

hogyan, hol és mikor lelhetôk fel erôforrá-sok, amelyekre a muzsikusok támaszkod-hatnak? Az egyéni tehetségpotenciál és aszülôi ház korai támogatása éppen olyannagy szerepet játszik, mint a késôbbitapasztalatok az iskolában és a felsôfokútanulmányok ideje alatt.

• Ki vezetett a zenéhez és hogyan?• Mennyire vagyok tehetséges? Milyen

mérvû a készségem, a lelkesedésem, akitartásom és a frusztráció-toleranciám?

• Kik és milyenek voltak az elsô tanáraim?• Milyen támogatást kaptam a serdülôkor

kritikus fejlôdési fázisában?• Fôiskolai tanulmányaim során milyen

tapasztalatokat szereztem?• Hogyan éltem meg a próbajátékot és ké-

sôbb a koncertéletet?

Az ilyen kérdésekre adott válaszok alapvetôjelentôséggel bírnak, mivel utalást adnakarra, hogy milyen erôforrásokkal rendel-kezik a muzsikus. A muzsikus orvoslásegyik tanulmányában, 2005-ben, 705 fiatalmuzsikus növendéket és professzionálismuzsikust vizsgáltunk. Három olyan terü-letet tudtunk meghatározni, amelyek a fiatalmuzsikusoknál stressz elôidézôk, ill. növe-lik azt:

Zenei-mûvészi elvárások

Állandó gyakorlási kényszer=25 százalék

Tökéletesedési kényszer =41 százalék

Fellépési félelmek=43 százalék

Kétségek, hogy az egyéni tehetségelengedô-e = 45 százalék

Konfliktusok és szociális klíma

A tanár és karmester elvárásai=28 százalék

Munkahelyi klíma, konfliktusok a kollegákkal =41 százalékKonkurencia a muzsikusok között,versenyek =48 százalék

Reprodukciós kényszer

Gyakori utazások, azaz távollét otthonról=11 százalék

Szabálytalan szolgálati beosztások, túlsúlyban esténként és hét végén

=23 százalék

Bizonytalan szakmai kilátások=54 százalék

Az ellenálló képesség javítása

Ha ma azt kérdezzük, hogy mi tudja amuzsikusok egészségét megôrizni, akkor azellenálló képesség-kutatás segít továbblépni. Hét tényezôt nevez meg, amelyek azegészségünket pozitíven befolyásolnitudják. Ehhez tartozik:

OptimizmusKüzdôképességSzakítás az áldozati szereppelÖnértékelésSzociális kompetenciaBiztos kapcsolatokHálózatok, barátságok

Mik a lehetôségek a fiatal muzsikusok el-lenálló képességének tanulmányaik idejealatti növeléséhez? Elsôsorban szemináriu-mok, zenepszichológiai elôadások, külön-bözô tudományi ágak kutatási ered-ményeinek ismertetése. Ezeket úgy kellelôkészíteni, hogy a muzsikusok alkalmaz-hassák azokat a gyakorlatban. Kiegészítés-képpen praktikusak a fizikai gyakorlatok,mivel az emocionális agy a testet tartósab-ban megérti és gyorsabb magatartásváltoz-tatásokhoz vezeti. A kutatás három példáját,az önértékelést, önbizalmat, az áldozatiszerep felhagyását, barátságokat és hálóza-tokat közelebbrôl is megvilágítjuk.

Önértékelés és önbizalom

Azok a muzsikusok akik megbecsülikönmagukat megelégedettek, képesek va-lamibe belekezdeni, a stressz szituációkatjobban tudják kezelni. Növendékek és pro-fesszionális muzsikusok, akik önkritikusanfoglalkoznak fogyatékosságaikkal, hajlanakarra, hogy másokkal hasonlítsák összemagukat. A nem reálisan magas elvárásokés igények saját képességeik iránt gyakrandestruktív hatásúak.


EGÉSZSÉG

Helmut Möller

Az egészség megôrzésénekmûvészeteSzalutogenézis és ellenálló képesség: kulcs a muzsikus orvosláshoz

29-43 3.5.2010 15:19

Néha egyszer gyakorlatok is segítenek,hogy a legtöbbször már korán jelentkezôkisebbségi érzés ellen védekezzünk, ellen-stratégiákat dolgozzunk ki. Példa: egymuzsikus azt a feladatot kapja, hogy a szín-padon játsszon el egy darabot. Amikorelhagyja a színpadot, alig észrevehetô testigesztusokat tesz, mint pl. összeszorítottajkak, gyámoltalan lesütött pillantás, lebe-csülô kézmozdulatok, mindazt, ami belsô-leg lejátszódik benne. Ezeket a gyakorla-tokat addig kell ismételni, míg a muzsikus aszínpadot pozitív gondolatokkal, érzések-kel és gesztusokkal hagyja el.

Szakítás az áldozati szereppel

A muzsikusokkal folytatott beszélgetéseksorán gyakran hallunk panaszokat má-

sokra: „Ezzel a dirigenssel nem tudokegyütt dolgozni. A pultszomszédom min-dig újra megjegyzéseket tesz rám. Nekemegyáltalán sosem volt olyan tanárom, akitámogatott volna.” Önmagát áldozatnaklátni, anélkül, hogy kritikusan feltenné akérdést: „Mit tehetek? Hogyan javíthatnámmeg a helyzetemet?” Egyszer szerepjáté-kokban hozunk létre ilyen szituációkat. Acél: belsôleg lezárni az ilyen magatartást,aztán más viselkedési- és gondolkodásimodelleket kipróbálni.

Barátságok, hálózatok

Ha a muzsikusok védett csoportbanegymás között vannak és elmesélik, amitzenekarukban átélnek, gyakran olyan mél-tatlan, ellenséges szituációkról, irigységrôl,

konkurenciáról beszélnek, amelyek egé-szen a kirekesztésig terjedhetnek. Az ilyenbeszélgetések végén már majdnem teljesenfelszabadult, bizalmas, sôt laza kommu-nikációt lehet megfigyelni. Szakmai vi-lágukban azonban állandóan ellenkezôtapasztalatokat szereznek. Ez azt mutatja,hogyan lehet a muzsikusokat támogatni,bátorítani.

Az olyan zenepszichológia, amely a meg-elôzésen alapszik, értelmes és segítségetnyújt. Az egészség megôrzésének mû-vészete abban áll, hogy a megrögzött beál-lítottságokat, beteges önképeket feltárja ésproduktív látásmóddal és viselkedésimintákkal helyettesítse.

(Das Orchester 2009/2)


EGÉSZSÉG

A fentnevezett szervezet alapítása, 1994óta, többek között a zenészek orvosiellátásának javításával, a muzsikálás fi-ziológiájával foglalkozó tudomány – etéren a kutatás és oktatás – támogatásá-val, a muzsikusok képzésében és szak-mai segítésében érdekeltek. interdiszci-plináris együttmködésével foglalkozik.Az ebben az összefüggésben gyakranemlegetett összehasonlításnak a hivatá-sos muzsikusok és élsportolók közöttváltozatlanul jogosultsága van. Pályájuksorán mindkét szakmai csoporthoz tar-tozóknak testük és szellemük teljesintegritására kell hagyatkozniuk, azzal ajelentôs különbséggel, hogy a sportolókáltalában harmincas éveik közepénfejezik be karrierjüket, míg a hivatásosmuzsikusok ekkor további 30 évespályájuknak még az elején járnak.

Azt, hogy milyen szokatlanok ezek a szak-mai terhelések, az elmúlt 20 évben hatáso-san kifejtették és tudományosan alátámasz-tották. De az ártalmak perspektívájánakkiemelése, ha a sajtó „Betegen a zenekariárokból” címmel közöl cikket, valóban ateljes igazság? A muzsikus pálya valóbanmagas rizikó faktorral rendelkezik?

Igen is, meg nem is. Igen, amennyiben aterhelések valóban nagyok és a széles nyil-vánosság részére még mindig rejtvemaradnak, a megbetegedéseket tabukéntkezelik és a szakmai segítség gyakran nemmegfelelô. Az igen azonban akkor azt isjelenti, hogy a gondot felismerik annakérdekében, hogy egy második lépéssel azorvosi és pedagógiai gondoskodás meg-javítására vállalkozzanak.

A nem másfelôl azonban azt jelenti, hogynem kell leragadni a deficitek vizs-gálódásánál és nemcsak a betegséget kellfelismerni, hanem meg kell kérdezni, hogymi óv meg tôle. Továbbá: ha a betegségetmár nem lehetett elkerülni, fel kell tenni akérdést: hogyan gyôzték azt le mások?Melyek azok a személyiségi jegyek, ame-lyek lehetôvé teszik számunkra, hogy atesti és/vagy pszichikai stresszt könnyeb-ben kezeljék?

Az erôforrások erôsítése

Ezzel kapcsolatban a tudomány az elmúltévekben néhány új, fontos szempontothozott nyilvánosságra. Így például a hu-mort, a megterhelések értelmébe és le-

Peer Abilgaard

Miképpen lehet megszerezniés megtartani egészségünket

Ha terapeuták, orvosok és talán

érintettek egy tudományos szakmai

kongresszus alkalmával találkoznak,

általában a betegségek, lehetséges

okaik és a megfelelô terápiák állnak

az érdeklôdés középpontjában.

Nem lehetne megfordítani

a fegyvert, és megkérdezni, mi

menti meg az embereket a beteg-

ségtôl? Ez a perspektíva-váltás volt

a Deutsche Gesellschaft für Musik-

physiologie und Musikermedizin

(A Zenei Fiziológia és Muzsikus

Orvoslás Német Társasága)

„Mi tartja egészségesen a muzsiku-

sokat” címmel 2008 ôszén, a Kölni

Zenemvészeti Fôiskolával közösen

rendezett 9. szimpóziumának tema-

tikus vezérfonala.

29-43 3.5.2010 15:19


EGÉSZSÉG

Senki sem vonja kétségbe, hogy a mérsékeltsportolás pozitív hatással van az egészsé-günkre. Ugyanez a muzsikálás és az egész-ségmegôrzés viszonyában nem ilyenmagától értetôdô, annak ellenére, hogyismert: a zenehallgatás, és különösen azaktív muzsikálás pozitív hatással van azemberre.

2009 tavaszán három Aargau kantonbeli(Svájc) amatôr zenekarban írásbeli fel-mérést végeztek. Különösen az érdekelte akérdezôket, mennyire állapítható meg pon-tosan meghatározott kritériumok alapján azenekari tagoknál a közös zenélés pszi-chikai és szociális hatása. Ezen kívül azt iskutatták, hogy az egészségmegôrzô hatást amegkérdezettek észlelték-e és tudatosanápolták-e.

A felmérés eredménye: Az összesen 70 kérdôív értékelése megmu-tatta, hogy az amatôrzenekar-béli zenéléskülönösen a pszichikai területen hat pozití-van. A tagok túlnyomórészt arról számoltakbe, hogy a zenekari játék ideje alatt teljes

figyelmüket a zenélés köti le, s ez általgondtalanságot és jó közérzetet tapasztal-nak. A problémáikat egy idôre elfelejtik,ennek nyugtató hatása van. A körkérdéseredményei arra utalnak, hogy a zenélés azéletminôség javulása mellett (életöröm,elégedettség, bizakodás és ösztönzés) zeneitovábbképzésként is figyelembe vehetô, ígyaz önértékelésük is erôsödik. A megkér-dezett zenészek optimizmussal beszéltek azéletükrôl, a jövôjükrôl, ez is védô tényezôlehet stresszes helyzetekben. Eszerint azamatôr zenekarban zenélés hatásos „anti-stressz-eszköz.”

Tehát a szociális hatást tekintve szinténkedvezô a kép. A csapatmunka egyúttal tár-sasági élet és folyamatos kölcsönös értéke-lés. A zenekari tagok ezt magasra érté-kelték. Annak ellenére, hogy a legtöbb taga próbákon kívül ritkán jár össze, egymás-nak fontosak. A közös öröm és a zeneiélmény sajátos módon összeköti a résztve-vôket. Az eredmények alapján megálla-pítható, hogy egy amatôrzenekar-bélitevékenység lényeges erôforrás a szociálisegészséghez, mindenekelôtt az egyes tagokintegrációját és az érzelmi támogatásátsegíti. Vajon tudatában vannak a zenekari tagok,hogy hobbijuk által aktívan támogatják azegészségüket? A választ erre a kérdésre azalábbi rangsor mutatja: a tagok az egész-séget támogató tevékenységek között azenélést tették az elsô helyre!

A leglényegesebb egészségmegôrzô(elôsegítô) tevékenységek (intézkedé-sek) ranglistája a zenekari tagok érté-kelése alapján. – zenehallgatás és muzsikálás– elegendô alvás– boldog párkapcsolatban élni – egészséges táplálkozás – nevetni tudás képessége– megbízható barátok– sportolás – nemdohányzás – biztos munkahely– alkohol kerülése

Tanulságok a politika számáraA mûkedvelô zenekarnak tehát fontosegészségmegôrzô funkciója van. Ezt a tár-sadalomban és a politikában is világosabbákell tenni. Egyértelmûen szükség van széleskörû felvilágosításra.Egy hangszer megtanulása ma is sokáig tartés sokba kerül, ez fôleg az alacsonyjövedelmû társadalmi rétegeket hozzahátrányba. Ha a kultúrpolitikai vezetésbentudatossá tehetô, milyen lényeges szerepetvállalhatnak az egészség megôrzéseterületén, ha nemcsak a sportot, hanem amuzsikálást is az egészséggel asszociálják,akkor esetleg erre a területre is nagyobbtámogatás juthat. Ez konkrét hozzájáruláslenne az egész társadalom egészségéhez,életkortól függetlenül. Hanni Köch

Schweizer Musikzeitung(Fordította: Miklós Attila)

Zenével az egészségértAmatôr zenekarban játszani erôsíti

az egészséget. Ez az összefüggés,

amelyet egy új közvélemény-kutatás

igazol, eddig ismeretlen volt

a politikában és a társadalomban.

küzdhetôségébe vetett hitet, mint úgy-nevezett védelmi faktorokat tárgyiasítot-ták. Ezeken az általános szempontokonkívül azonban léteznek még egészenszemélyes, egyéni tulajdonságok is, ame-lyek a fájdalommal való kapcsolatot (job-ban) uralni tudják. A személyes betegség-történet megbeszélése után az orvosnak aza kérdése, hogy: „Tulajdonképpen hogybírta ki mindezt a szenvedést?” Nagyontanulságos volna, de ez a világ igen kevéspraxisában hangzik el, pedig sok felvilá-gosítást adna az erôforrásokról, egy em-bernek a stressz legyôzéséhez való tehet-ségérôl. Ezeknek az erôforrásoknak atovábbi erôsítése az emberek egyéniképességeit tekintetbe véve gyakran egy-

szer út lenne a javuláshoz. „Onnan elhozniaz embereket, ahol állnak” orvosi-terapeu-tikus összefüggés szempontjából is gaz-dagodást jelentene.

Tapasztalatom szerint az orvosokat, tera-peutákat, pedagógusokat és érdekelteketez az erôforrás-orientált nézôpont nem-igen inspirálja. A muzsikálás természe-tesen már önmagában is protektív; a mu-zsikusoktól azonban a mindennapokstrukturális adottságai is magas problémamegoldási képességet követelnek. Ösz-tönzôen hathat híres mûvész személyi-ségek tanulmányozása is: Hogyan voltképes egy Bach, egy Beethoven vagy egySosztakovics olyan sok személyes gyöt-

relem mellett nemcsak nem felhagyni akomponálással, hanem olyan zenét alkot-ni, amelyik kivezet a szenvedésbôl?

A kölni konferencia alkalmával muzsi-kusok, pedagógusok, neurológusok,pszichoterapeuták és orvosok tartottakbeszámolókat. Az elôadások mellett voltlehetôség véleménycserére és kipróbálásrais. Az ajánlatok között szerepeltek külön-bözô terápia módszerekkel foglalkozóworkshopok, mint pl. Alexander technika,Feldenkrais módszer, jóga légzés, és Qi-Gong, (légzés és meditációs terápia) ame-lyeket sok muzsikus hasznosnak ítélt

(Das Orchester, 2009/2)

29-43 3.5.2010 15:19


PRÓBAJÁTÉK

DEBRECENI FILHARMONIKUS ZENEKAR ÉS KODÁLY KÓRUS

P R Ó B A J Á T É K O T hirdet

BRÁCSA TUTTIHATÁROZOTT IDEJÛ ÁLLÁSRA

2010. MÁJUS 28-ÁN 12 ÓRAKOR

A próbajáték helyszíne: a zenekar próbaterme4025 Debrecen, Simonffy u. 1/c II. emelet

A próbajáték anyaga: J.S. Bach: Szvit vagy hegedû szólószonátából egy tételegy versenymû elsô tétele (kadenciával), vagyvirtuóz elôadási darab

Zenekari állások lapról olvasása:Csajkovszkij: Vonós szerenád I. tételBartók B.: Hegedûverseny II. tételWagner: Tannhäuser – nyitányMozart: Varázsfuvola – nyitány

A próbajáték anyaga a zenekar titkárságán átvehetô.Zongorakísérôt a zenekar nem biztosít.

Az álláshely betöltéséhez közép- vagy felsôfokú szakirányú végzettség szükséges.Jelentkezéskor kérünk:– rövid szakmai önéletrajzot– szakirányú végzettséget igazoló okirat másolatát

Jelentkezési határidô: 2010. május 27.Jelentkezés: postacím: 4025 Debrecen, Simonffy u. 1/c.Telefon: 52-500-200. Fax: 52-412-395. Email: [email protected]

Sikeres próbajátékot kívánunk!

Debrecen, 2010. április 1.Mocsáriné Dobos Ilona

igazgató h.



I. HEGEDÛ TUTTIHATÁROZOTT IDEJÛ ÁLLÁSRA


A próbajáték helyszíne: a zenekar próbaterme4025 Debrecen, Simonffy u. 1/c II. emelet

A próbajáték anyaga: Szabadon választott Mozart versenymû saroktétele 1 szabadon választott tétel J. S. Bach szólószonátáiból vagy partitáiból

Zenekari állások: Mozart: Varázsfuvola – nyitányGlinka: Ruszlán és Ludmilla – nyitányBartók B.: Concerto – I. és V. tételR. Strauss: Halál és megdicsôülés





Debrecen, 2010. április 1.

Mocsáriné Dobos Ilonaigazgató h.



II. HEGEDÛ TUTTIHATÁROZOTT IDEJÛ ÁLLÁSRA


A próbajáték helye: a zenekar próbaterme4025 Debrecen, Simonffy u. 1/c II. emelet

A próbajáték anyaga: Szabadon választott versenymû saroktétele 1 szabadon választott tétel J. S. Bach szólószonátáiból vagy partitáiból

Zenekari állások: Mozart: Varázsfuvola – nyitánySmetana: Eladott menyasszony - nyitányBartók B.: Concerto – I. és V. tételR. Strauss: Halál és megdicsôülésBeethoven: VI. szimfónia 4. tétel,Beethoven: IX. szimfónia 1. 2. 4. tétel





Debrecen, 2010. április 1.Mocsáriné Dobos Ilona

igazgató h.

A PANNON FILHARMONIKUSOK – PÉCS

P R Ó B A J Á T É KO T hirdet

II. HEGEDÛ SZÓLAMVEZETÔ HELYETTESÍTÔ ÁLLÁSRA

Próbajáték anyaga: Bach partita szabadon választott tételeMozart versenymû I. tétel kadenciával

Zenekari szemelvények: Bartók:ConcertoI. tétel 51-93III. tétel 34-53V. tétel 12-50 és 265-317 (felsô szólam)R. Strauss: Till Eulenspiegel29-32 (ziffer!)Mozart: Serenata notturna K.239Marcia (I.tétel) szóló 2.hgMozart: Haffner szimfónia K.385Allegro con spirito (teljes I.tétel)

Az írásbeli jelentkezéseket 2010. június10-ig kérjük beküldeni az alábbi címre:Pannon Filharmonikusok – Pécs

7621 Pécs, Király u. 19.

A próbajáték anyagát a jelentkezés regisztrálása után minden pályázónak megküldjük,illetve személyesen a zenekar székházában átvehetôk. Zongorakísérôt biztosítunk!

A próbajáték tervezett idôpontja: 2010.június 15.A pontos idôpontról a próbajáték anyagával egy idôben adunk tájékoztatást.Az állás betöltése: megegyezés szerint.Az állást elnyerô mûvésznek szolgálati lakást biztosítunk.

Bôvebb felvilágosítást a 72/ 510-114/24 telefonszámon adunk.

Pécs, 2010. április 20.Horváth Zsolt

igazgató

29-43 3.5.2010 15:19



P R Ó B A J Á T É K O T H I R D E T

NAGYBÔGÔ TUTTI HELYETTESÍTÔ ÁLLÁSRA

Próbajáték anyaga: Dittersdorf: Nagybôgôverseny I.II. tétel kadenciávalZenekari szemelvények: Bartók: Concerto I. tétel eleje a „66” utáni 10. ütemig.Bartók: Zene vonósokra…I. tétel „15” után 2-tôl „35” után 1-igBartók: Kékszakállú… „112”-tôl a „118”-ig .Beethoven: 9. szimfónia IV. tétel eleje az Allegro assai 24. üteméigBrahms: 1. szimfónia I. tétel „E” – tôl az „E” után 25 –ig.Mahler: 2. szimfónia I. tétel elsô 41 ütemeSchubert: C-dúr szimfónia Scherzo tétel eleje a „D” –igSchumann: 4. szimfónia IV.tétel 660. ütemtôl a 724.-ig. ill. a „C” után 2 – tól a végéigMozart: Haffner szimfónia KV.835 IV. tétel eleje „A”-igR. Strauss: Don Juan „O” után7. tôl az „S” –igWagner: A Bolygó Hollandi – nyitány „F” –tôl a „K”-ig

Az írásbeli jelentkezéseket 2010. június 10 -ig kérjük beküldeni az alábbi címre:Pannon Filharmonikusok – Pécs

7621 Pécs, Király u. 19.A zenekari szemelvényeket a jelentkezés regisztrálása után minden pályázónak megküld-jük, illetve személyesen a zenekar székházában átvehetôk. Zongorakísérôt biztosítunk!A próbajáték tervezett idôpontja: 2010. június 15. A pontos idôpontról a próbajáték anyagával egy idôben adunk tájékoztatást.Az állás betöltése: megegyezés szerint.Az állást elnyerô mûvésznek szolgálati lakást biztosítunk.

Bôvebb felvilágosítást a 72/510-114/24 telefonszámon adunk!

Pécs, 2010. április 20. Horváth Zsoltigazgató



ÜTÔ TIMPANI KÖTELEZETTSÉGGEL ÁLLÁSRA

Próbajáték anyaga: Egy szabadon választott Bach cselló szvit tételEgy szabadon választott timpani elôadási darabBent Lylloff: Etude for snare drum, Arhus etude no. 9

Zenekari szemelvények: Timpani: Elliott Carter: Eight pieces for timpani / 8. Marsh

Bartók: Concerto 4. tétel (42-50ig)Beethoven: 9. szimfónia 4. tétel (814- végig)Brahms: 1. szimfónia 4. tétel (419- végig)Hindemith:Szimfonikus metamorfózisok (2. tétel)

Kisdob: Bent Lylloff: Arhus etûdRavel: BoleroRimszkij-Korszakov: Seherezádé 3. 4. tételRossini: Tolvaj szarka - nyitány

Xilofon: Stravinsky: TûzmadárGershwin: Porgy és Bess

Harangjáték: Kodály: Háry-szvit, 6. Császári udvar bevonulásaDebussy: La Mer

Réztányér: Csajkovszkij: Rómeó és Júlia nyitányCsajkovszkij: 4. szimfónia 4. tétel (270- )

Vibrafon: Bernstein: West Side StoryDobfelszerelés: Bernstein: West Side Story(részletek)

Az írásbeli jelentkezéseket 2010. június 10-ig kérjük beküldeni az alábbi címre:Pannon Filharmonikusok – Pécs, 7621 Pécs, Király u. 19.

A próbajáték anyagát a jelentkezés regisztrálása után minden pályázónak megküldjük,illetve személyesen a zenekar székházában átvehetôk. A próbajáték tervezett idôpontja: 2010. június 15. Az állás betöltése: megegyezés szerintAz állást elnyerô mûvésznek szolgálati lakást biztosítunk.Bôvebb felvilágosítást a 72/ 510-114/24 telefonszámon adunk.Pécs, 2010.április 20. Horváth Zsolt

igazgató

A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR


II. HEGEDÛ SZÓLAMVEZETÔI ÁLLÁSRA

A próbajáték ideje: 2010. június 3. (csütörtök) 10.00Helye: Zenekari székház (3525 Miskolc, Fábián u. 6/a)

A próbajáték anyaga:• Egy tetszôlegesen választott tétel J.S. Bach Szólószonátáiból vagy Partitáiból

(kivéve: Menüett, Gavotte, Bourrée, Gigue az E-dúr partitából)• Az elsô tétel kadenciával W.A. Mozart : G-dúr (K.216), D-dúr (K.218) vagy A-dúr

(K.219) hegedûversenyébôl.

Zenekari állások:• Mozart: Varázsfuvola – nyitány 16. ütemtôl „B”-ig (Allegro)• Bartók: Táncszvit III. tétel 22-tôl 26-ig• Beethoven: I. szimfónia II. tétel Eleje „A”-ig• Brahms: II. szimfónia IV. tétel Eleje „B” után 5-ig• Sztravinszkij: Petruska 68 elôtt 1-tôl 73-ig• Mendelssohn: Skót szimfónia I. tétel Bevezetés• Smetana: Az eladott menyasszony – nyitány Eleje a 32. ütemig• Mahler: I. szimfónia IV. tétel Eleje 3 után 1-ig• R. Strauss: Zarathusztra 18 elôtt 8-tól 18-ig

51 elôtt 3-tól 53-ig• Bartók: Concerto V. tétel (Fúga) 265-tôl 317-ig

Jelentkezés: írásban, szakmai önéletrajzzal (kérjük az elérhetôséget is megadni!) 2010. május 31-ig levélben, vagy személyesen a zenekar irodájában (cím: 3525 Miskolc,Fábián u. 6/a). A zenekari szólamok kottái az irodában átvehetôk, ill. igényelhetôk H.–Cs.: 9–16 óra között, P.: 9–12 óra között a 46/323-488-as telefonszámon.Jelentkezés feltétele: minimum három éves zenekari gyakorlatA zenekar zongorakísérôt nem biztosít.Bérezés: Kjt. szerint. Egyéb juttatás: étkezési hozzájárulásMiskolc, 2010. március 31. Szabó Péter

igazgató

A MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR


NAGYBÔGÔ TUTTI ÁLLÁSRA

A próbajáték ideje: 2010. június 3. (csütörtök) 12.00Helye: Zenekari székház (3525 Miskolc, Fábián u. 6/a)

A próbajáték anyaga:• egy barokk szonátatétel vagy Hans Fryba: Szvit régi stílusban c. mûvének egy tétele• egy tetszôlegesen választott nagybôgôverseny saroktétele

Zenekari állások:• Beethoven: V. szimfónia III. tétel• Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel eleje (recitativo)• Brahms: IV. szimfónia II. tétel• Bartók: Concerto I. tétel eleje• Mozart: g-moll szimfónia I. tétel• Mozart: Figaro házassága – nyitány• Muszorgszkij: Egy kiállítás képei – Samuel Goldenberg és Schmyle

Jelentkezés: írásban, szakmai önéletrajzzal (kérjük az elérhetôséget is megadni!) 2010. május 31-ig levélben, vagy személyesen a zenekar irodájában (cím: 3525 Miskolc,Fábián u. 6/a). A zenekari szólamok kottái az irodában átvehetôk, ill. igényelhetôk H.–Cs.: 9–16 óra között, P.: 9–12 óra között a 46/323-488-as telefonszámon.A zenekar zongorakísérôt nem biztosít.Bérezés: Kjt. szerintEgyéb juttatás: étkezési hozzájárulás

Sikeres próbajáték esetén a munkaszerzôdés megkötésének a feltétele az érvényeserkölcsi bizonyítvány bemutatása.

Miskolc, 2010. március 31.Szabó Péter

igazgató

PRÓBAJÁTÉK

29-43 3.5.2010 15:19


HANGVERSENYNAPTÁR

DEBRECENI SZIMFONIKUSZENEKAR

Május 6.Bartók terem

Michael Praetorius: Es ist ein Ros’ entsprungenSven-David Sandström: Es ist ein Ros’ entsprungenHenry Purcell: Hear my prayer,O LordSven-David Sandström: Hear my prayer, O LordJohann Sebastian Bach: Komm, Jesu, kommSven-David Sandström: Komm, Jesu, komm – Magyarországi bemutatóJohann Sebastian Bach: Lobet den HerrnSven-David Sandström: Lobet den Herrn – Magyarországi bemutatóVez.: Pad Zoltán

Május 13. Kölcsey Központ

Mozart: Esz- dúr szimfónia KV. 543 Mahler: V. (cisz-moll) szimfóniaVez.: Kocsár Balázs

Május 27. Kölcsey Központ

Ravel: Spanyol rapszódia Debussy: Iberia suiteDe Falla: Hét spanyol népdalRavel: BoleroKm.: Francesca ProvvisionatoVez.: Kocsár Balázs

Június 2.Bartók terem

Monteverdi: Vespro della Beata VergineVez.: Vashegyi György

BUDAFOKI DOHNÁNYI ERNÔ SZIMFONIKUS ZENEKAR

Május 9. vasárnap 11:00Olasz KultúrintézetMegérthetô/6

A megválaszolt kérdésHommage á Földes ImreKodály: Psalmus HungaricusCselóczki Tamás – tenor Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)Elôad és vez.: Hollerung Gábor

Május 16. vasárnap 19:30Bartók Béla Nemzeti Hang-versenyteremÉnekel az ország

Händel: Izrael EgyiptombanKiss Noémi – szopránMegyesi Schwartz Lúcia –mezzoszoprán Kálmán László – tenorKonkoly Balázs – basszusSzentimrei László – basszus Országos Egyesített KórusVez.: Hollerung Gábor

Május 28. péntek 19:00Klauzál HázBudafoki/7

Brahms: Akadémiai ünnepi nyitányMadarász: II. zongoraversenyCsajkovszkij: I. szimfóniaJandó Jenô – zongoraVez.: Stephen D’Agostino

Május 30. vasárnap 19:30Olasz KultúrintézetUniversitas/7

Lajtha László: III. szvitDvorák: CsellóversenyCsajkovszkij: I. szimfóniaTatjana Vaszilijeva – cselló Vez.: Stephen D’Agostino

BUDAPESTI FILHARMONIAITÁRSASÁG

CONCERTO BUDAPESTMájus 9. (vasárnap) 11.00 óraTelekom ZeneházManó bérlet

Május 19. (szerda) 19.30 óraMûvészetek PalotájaRomantikus bérlet

Brahms: Tragikus nyitány Op. 81Berg: Hegedûverseny Op. 61Bruckner: IV. „Romantikus” szimfónia Esz-dúrKm.: Keller András – hegedûVez.: Takács-Nagy Gábor

DUNA SZIMFONIKUSZENEKAR

Május 14. péntek 19:00 Duna PalotaTavaszi bérlet

„Függöny fel!” népszerû operanyitányokBellini, Bizet, Donizetti, Lehár,Nicolai, Offenbach, Rossini,Weber, Vez.: Kovács László

GYÔRI FILHARMONIKUSZENEKAR

Május 7. 19.00 óraRichter-terem Varga Tibor bérlet

„A nô”Mendelssohn, Grieg, Smetana,Gounod, Verdi, Bizet mûvei Vez.: Rácz Márton

Május 14., péntek, 19:00Gyôr, Richter-teremRichter János bérlet

„Chopin-év”F. Schubert: Rosamunda – nyitányF. Chopin: e-moll zongoraverseny, op. 11R. Korszakov: Seherezade, op. 35Vez.: Medveczky ÁdámKm.: Nagy Ervin zongora

Május 23. 19.30Baden Casino (Ausztria)

Haydn: Ouverture Windsor CastleC-dúr CsellóversenyTrombitaverseny90. C-dúr szimfónia Vez.: Norbert Pfafflmeyer

Június 5. Gyôr, Széchenyi tér Átadó ünnepség – Gálakoncert

Június 19. 19:00Fertôrákosi Barlangszínház Szegedi Csaba áriaestje, Sztárvendég: Miklósa Erika

Mozart: Don Giovanni -nyitányDon Giovanni és Zerlina ket-tôseFigaro házassága – A gróf áriájaDonizetti: Szerelmi bájital –Adina és Dulcamara kettôseMassenet: Thais – MeditationOffenbach: Hoffmann meséi –Dappertutto áriájaDelibes: Lakmé – CsengettyûáriaRossini: A sevillai borbély – nyitányFigaro belépôjeRosina áriája F-dúrRosina és Figaro kettôseVerdi: Macbeth – Macbeth áriá-ja a IV. felvonásbólTraviata 1. felvonás elôjátékDon Carlos – Posa áriája éshalála IV. felvonásbólTraviata Violetta áriája az I.felvonásbólVez.: Medveczky Ádám

Június 27. GyôrSzent László Nap

Burkali Teodór: Szent László Himnusz

Július 2. GyôrGyôrkôc Fesztivál megnyitó

Balogh Sándor, Lukácsházi Gyôzô:Tuba Tóbiás

Július 4. Fertôrákos, 17.00Püspöki Palota udvara

Haydn: Acide e Galatea sinfonia-overturaMozart: K. 550. g-moll szimfóniaBeethoven: I. szimfóniaVez.: Berkes Kálmán

Július 5. Gyôr, 20.00Xantus Múzeum udvara

Haydn: Acide e Galatea sinfonia-overturaMozart: K. 550. g-moll szimfóniaBeethoven: I. szimfóniaVez.: Berkes Kálmán

MÁV SZIMFONIKUSZENEKAR

Május 5. szerda, 19.30 Mûvészetek Palotája, BartókBéla Nemzeti Hang-versenyteremSzôke Tibor mesterbérlet

Berlioz: Római karnevál – nyitányPaganini: II., h-moll hegedûversenyCsajkovszkij: III. szvit, op. 55Km.: Alexander MarkovVez.: Vladimir Ponkin

Május 9. vasárnap, 19.00Vasúttörténeti Park

Verdi TerezinbenDefiant Requiem – LázadóRequiemKm.: Béres Ilona és GarasDezsôVez.: Murry Sidlin

Május 11., kedd 16.30 Búgócsiga – hangversenysorozatbabáknak és mamáknak

Május 11., kedd 17.30 Szeretethang – hang-versenysorozat várandóskismamáknak

Mindkét program a zenekarpróbatermében lesz: VIII. Múzeum utca 11.Az elôadásokat Ácsné SzékelyEdit vezeti. Közremûködnek a MÁV Szimfonikus Zenekarmûvészei

29-43 3.5.2010 15:19

Május 18. kedd, 18.00 Festetics Palota, Budapest,VIII., Pollack Mihály tér 3.Festetics bérlet

Wolf: Olasz szerenádVilla Lobos: Bachianas Brasileiras No. 5Villa Lobos: Bachianas Brasileiras No. 9Barber: Knoxville – Summer of 1915Kodály: Nyári esteKm.: Fodor BeatrixVez.: Rodrigo de Carvalho

Május 26. szerda, 19.00 Budapesti Operettszínház,Budapest, Nagymezô utca 17.Erdélyi Miklós bérlet

Grieg: Peer Gynt – I. szvitVilla Lobos: SzaxofonversenySibelius: V. szimfóniaKm.: Csepregi GyulaVez.: Rodrigo de Carvalho

Május 29., szombat, 11.00Stefánia Palota: Budapest, XIV. Stefánia út 34.Unokák és nagyszülôk hangversenyei

A sugár úti palotaErkel Ferencre emlékezünk,születésének 200. évfordulójánKeresztmetszet a Hunyadi László c. operábólVez.: Szennai Kálmán

Június 9. szerda, 19.00 Budapesti Operettszínház,Budapest, Nagymezô utca 17.Lukács Miklós bérlet

Sibelius: RománcSibelius: ImpromptuBeethoven: c-moll zongoraversenyR. Strauss: A hôsi életKm.: Jandó JenôVez.: Csaba Péter

Június 18. péntek, 18.00 Festetics Palota, Budapest,VIII., Pollack Mihály tér 3. Festetics bérlet

Haydn: 39., g-moll szimfóniaSzôllôsy: III. concerto 16 vonósraHaydn: 83., g-moll szimfóniaVez.: Takács-Nagy Gábor

Június 23. szerda, 17.00 Nemzeti Múzeum

Beethoven: II. szimfóniaSibelius: III. szimfóniaVez.: Jukka Iisakkila

Június 30. szerda (esônap július 2. péntek)Hangverseny az ÁLLATKERTBEN

Beethoven-estVez.: Kollár Imre

MISKOLCI SZIMFONIKUSZENEKAR

Május 10. 19.00Mûvészetek Háza, MiskolcSzezonbérlet

Mozart: A-dúr hegedûverseny K.219Mahler: V. szimfóniaHegedû: Kokas KatalinVez.: Kovács László

Június 10. 19 óraMiskolci Nemzeti SzínházBartók + Európa MiskolciNemzetközi Operafesztivál

Bartók Béla: A kékszakállú herceg váraGiacomo Puccini: Gianni SchicchiKözremûködnek:Rálik Szilvia, Cser Krisztián, Kálmán Péter.Díszlettervezô: Khell CsörszJelmeztervezô: Gyarmati ÁgnesVez.: Nánási HenrikRendezô: Kerényi Miklós Gábor

Június 16. 19 óraMûvészetek Háza, MiskolcBartók + Európa MiskolciNemzetközi Operafesztivál

Gustav Mahler: Egy vándorlegény dalaiKm.: Polgár LászlóVez.: Kovács László

Június 24. 17.00, 19.00Miskolci Nemzeti Színház,Szabadtéri SzínpadPromenád koncert

Vez.: Kovács László

Június 20. 19 óraMiskolci Nemzeti SzínházBartók + Európa MiskolciNemzetközi Operafesztivál

Európa GálaSzólisták: Tuija Knihtilä, BarbaraDobrzanska, Marco Stella,Giuseppe GiacominiVez.: Carlo Montanaro

NEMZETI FILHARMONIKUSOK

Május 6. 19:30 Mûvészetek Palotája – BartókBéla Nemzeti Hang-versenyterem, BudapestNem bérletes elôadás

R. Strauss: Don Juan, op. 20Sosztakovics: II. (cisz-moll)

hegedûverseny, op. 129Rahmanyinov: Vocalise, op. 34Rahmanyinov-Kocsis: Tizenöt dalVez.: Kocsis ZoltánKm.: Nemzeti Énekkar, A Magyar Rádió Gyer-mekkórusa, Hegedû: GidonKremer, Tenor: Fekete Attila,Bariton: Anatolij Fokanov

Május 9. 11:00 Mûvészetek Palotája – Fesz-tivál Színház, BudapestZenés vizeken... – Gyerekbérlet...a 20. századi zenében

Debussy: Nocturnes – I. tétel:FelhôkDebussy: A tenger – részletekBritten: Négy tengeri közjáték –részletekSchönberg: Öt zenekari darab,op. 16 – III. tétel: SzínekHonegger: Pacific 231Debussy: Nocturnes – III. tétel:SzirénekVez.: Antal MátyásKm.: Nemzeti Énekkar, Énekes szólista, mûsorvezetô: Kovács Sándor

Május 9. 15:00 Mûvészetek Palotája – Fesz-tivál Színház, BudapestZenés vizeken... – Gyerekbérlet...a 20. századi zenében

Debussy: Nocturnes – I. tétel:FelhôkDebussy: A tenger – részletekBritten: Négy tengeri közjáték –részletekSchönberg: Öt zenekari darab,op. 16 – III. tétel: SzínekHonegger: Pacific 231Debussy: Nocturnes – III. tétel:SzirénekVez.: Antal MátyásKm.: Nemzeti Énekkar, Énekes szólista,mûsorvezetô: Kovács Sándor

Május 13. 19:30Mûvészetek Palotája – BartókBéla Nemzeti Hang-versenyterem, BudapestÉnek és szimfónia – Klemperer-bérlet 2009-2010

Schönberg: Elôjáték a Genezishez, op. 44Sztravinszkij: Bábel (1944)Schönberg: Egy varsói túlélô, op. 46Vincent d’Indy: Jean Hunyade– szimfónia, op. 5Saint-Saëns: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78Vez.: Antal MátyásKm.: Nemzeti Énekkar, Orgona: Virágh András

Május 24. 19:30Mûvészetek Palotája – BartókBéla Nemzeti Hang-versenyterem, BudapestHangszer és pálca – Ferencsik-bérlet 2009-2010

Haydn: C-dúr gordonkaverse-ny, Hob. VII/b:1Bruckner: VII. (E-dúr) szimfónia Vez.: Heinrich SchiffKm.: Gordonka (Cselló): Heinrich Schiff

PANNON FILHARMONIKUSOK

CsigaházMájus 8., szombat 15.00 és16.30 Civil Közösségek Házanagyterem„Szívdobbanás”

A Pannon Filharmonikusokegyedi zenei programja KICSIKNEK! (4-8 év)

Még1esély!Május 12., szerda 11.00ZenePark

Brahms: 2. szimfónia (D-dúr), op.73Vez.: Peskó Zoltán

Világsztárok Pécsett sorozatMájus 12., szerda 19.30 PTERomhányi Aula

Mozart: 35. „Haffner” szimfónia(D-dúr) K.385Fazil Say: 3. zongoraverseny„Anatólia csendje”Brahms: 2. szimfónia (D-dúr), op.73Vez.: Peskó ZoltánKm.: Fazil Say – zongora

Fôvárosi év a fôvárosban!A Pannon Filharmonikusok,a Pécs2010 EKF ProgramNagykövete

Május 14., péntek 19.30Mûvészetek Palotája BartókBéla Nemzeti Hang-versenyterem, Budapest

Mozart: 35. ”Haffner” szimfóniaD-dúr, K.385Fazil Say: 3. zongoraverseny„Anatólia csendje”Brahms: 2. szimfónia (D-dúr), op.73Vez.: Peskó ZoltánKm.: Fazil Say – zongora

Május 15., szombat 18.00 ANKSegítség, komolyzene!

Tombol a romantika!Brahms: 2. szimfónia (D-dúr)op.73


HANGVERSENYNAPTÁR

29-43 3.5.2010 15:19

Km.: Bujtor Balázs, László CsabaVez.: Vass András

Május 20., csütörtök 19.30PTE Romhányi Aula1 arc – 2 hangCrossover az opera és a könnyûzene világában

Mozart: Figaro házassága –NyitányMozart: Cosi fan Tutte – Come scoglioGounod: Rómeo és Júlia – Ah, je veuxMascagni: Parasztbecsület – IntermezzoGounod: Faust – Ah, je ris ‘Ékszer ária’Puccini: Bohémélet – Quando m’en vóJ. Strauss: Denevér – Csárdás(Rosalinda csárdása)My Fair Lady – zenekari szvitChristina Aguilera: Hurt – új,szimfonikus hangszerelésChristina Aguilera: The Voice Within – új, szim-fonikus hangszerelésCeline Dion: All by Myself – új,szimfonikus hangszerelésStein – Bock – Harnick: Hegedûs a háztetônWhitney Huston: I Will AlwaysLove You – új, szimfonikushangszerelésQueen: The Show Must Go On– új, szimfonikus hangszerelésVez.: Silló IstvánKm.: Nina Bernsteiner – szoprán

Május 29., szombat 18.00Szabadtéri piknik a PannonFilharmonikusokkalZenekari Piknik

Világsztárok Pécsett sorozatJúnius 3., csütörtök 19.30PTE Romhányi Aula

Saint-Saëns: Le Rouet D’Omphale, op. 31Schumann: a-moll csellóverseny, op. 129Veress: ThrenosRoussel: Bacchus és Ariadné, 2.szvit, op. 43Vez.: Gilbert VargaKm.: Leonard Elschenbroich – cselló

Június 5., szombat 19.00Gyárvárosi Katolikus Templom A Pécsi Szimfonietta koncertje

Corelli: Esz-dúr ConcertoGrosso, op.6, no.12Albinoni: d-moll oboaverseny, op.9, no.2Vivaldi: Négy évszak – Tavasz

Haydn: C-dúr („Medve”) szim-fónia, Hob. I:82Vez.: Vass András

Bartók + Európa 2010 Miskol-ci Nemzetközi OperafesztiválNyitókoncertjeA Pannon Filharmonikusok,a Pécs2010 EKF ProgramNagykövete Június 9., szerda 20.00Miskolci Nemzeti Színház

CsigaházJúnius 12., szombat 15.00 és16.30 Civil Közösségek Házanagyterem„Kicsi vagyok én, majd meg-növök én…”

A Pannon Filharmonikusokegyedi zenei programja KICSIKNEK! (4-8 év)

Zene ÜnnepeJúnius 21., hétfô 17.00Kossuth tér (esôhelyszín: PTE Romhányi Aula)Mesterek és tanítványaik hang-verseny

Pécsi SzimfoniettaVez.: Vass AndrásKözremûködnek:Sturcz Noémi – altGyôri András – oboaForró Fruzsina – fuvolaGirán Péter – gitárBalogh Ádám – zongoraDomján Katalin – gordonkaSzôke Noémi – szaxofon

Zene ÜnnepeJúnius 21., hétfô 20.00Kossuth tér (esôhelyszín: PTERomhányi Aula)

Orff: Carmina BuranaVez.: Peskó Zoltán

SAVARIA SZIMFONIKUSZENEKAR

Május 9., vasárnap, 19:30,Budapest, MÜPASzimfonikus Körkép

Kovács Z.: 1. fagottverseny Dohnányi: I. szimfónia, Szimfonikus percekVez.: Robert Houlihan

Május 12., szerda, 19:30, Bartók TeremSzimfonikus Színház

Savaria Szimfonikus Zenekar ésWeöres Sándor Színház közösmûsora

Május 15., szombat, 20:00Fô tér

Vez.: Rózsa Ferenc

Május 22., Agora Mûvelôdési és Sportház Vox Humana (Szimfónia bérlettel összevontelôadás)

Beethoven: István király –nyitány, op. 117. Dohnányi: Szimfonikus percek, op. 36.Beethoven: IX. szimfónia, op. 125.Km.: Nemzeti Énekkar Vez.: Vásáry Tamás

Június 4., péntekBartók Terem

Brahms: I. zongoraversenyIV. szimfóniaKrausz Adrienn – zongoraVez.: Eötvös Péter

Június 19., szombat, Szentivánéji hangverseny

Strauss-estVez.: Hermine Pack

Július 8–20. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál

Július 8., csütürtökNyitó hangverseny

Július 20., keddZáró hangverseny

Augusztus 21., szombatKôszegi hangverseny

SZEGEDI SZIMFONIKUS ZENEKAR

Május 4. kedd 19:30Színház Fricsay/6

Massenet: Phaedra – nyitányBartók: Hegedûverseny Albéniz: Henry Clifford – nyitány Albéniz: Merlin – közjáték Debussy: Három noktürn Km.: Kokas Katalin – hegedû,Vaszy Viktor Kórus nôi kara Vez.: Thomas Herzog (Svájc)

Május 17. hétfô 19.30Békéscsaba, Jókai Színház

Massenet: Phaedra – nyitányBartók: Hegedûverseny Albéniz: Henry Clifford – nyitányAlbéniz: Merlin – közjátékDebussy: Három noktürn Km.: Kokas Katalin – hegedû,

Vaszy Viktor Kórus nôi karaVez.: Thomas Herzog (Svájc)

Május 18. kedd 12.00Színház Ifj. hv. délidôben/ 3

Rossini: A tolvaj szarka –nyitányC. Franck: d-moll szimfónia –II., III. tételVez.: Gyüdi Sándor

Május 18. kedd 19.30Színház Vaszy/6

Rossini: Tolvaj szarka – nyitányPaganini: D-dúr hegedûverseny nr. 1. , op.6C. Franck: d-moll szimfónia Km.: Lendvay József vez.: Gyüdi Sándor

Május 21. péntek 19.00Kecskemét

Händel: MessiásKm.: énekmûvészek, Vaszy Viktor KórusVez.: Gyüdi Sándor

Jún. 4. péntek 19.00KalocsaKékmadár Fesztivál

Händel: Dettingeni Te DeumKm.: Vaszy Viktor Kórus, énekmûvészek Vez.: Gyüdi Sándor

SZOLNOKI SZIMFONIKUS ZENEKAR

Május 3. 19:00Megyeháza díszterme, Szolnok Mozart-est

Don Giovanni – nyitányg-moll szimfónia K 183g-moll szimfónia K 550Vez.: Izaki Maszahiro

Május 10. 19:00Aba-Novák KulturálisKözpont, SzolnokWagner – est

Rienzi-nyitányTannhäuser-nyitányWagner: Lohergin-az I. és a III. felvonáselôjátékaA nürnbergi mesterdalnokok –nyitányWesendonck-dalokTrisztán és Izolda-elôjáték ésIzolda szerelmi halálaKm.: Német Judit – mezzoszopránVez.: Izaki Maszahiro


HANGVERSENYNAPTÁR

29-43 3.5.2010 15:19

Június 7. hétfô 19:00Damjanich János Múzeumdíszudvara Fantázia bérlet

Bécsi – estVez.: Deák András

Június 14. hétfô 19:00Csello est

Dvorák: h-moll csellóverse-ny no. 2 op. 104Elgar: é-moll csellóversenyop. 85 Km.: Furukawa Nobuo(Japán)Vez.: Izaki Maszahiro

ZUGLÓI FILHARMÓNIA –SZENT ISTVÁN KIRÁLYSZIMFONIKUS ZENEKAR ÉS ORATÓRIUMKÓRUSHANGVERSENYEI

Május 11. kedd 18.00Ifjúsági hangversenyek aZuglói Zeneházban II/1.

Kotroczó Szabolcs (fagott)és a Zuglói Filharmónia –Szent István Király Szim-fonikus Zenekar koncertjeVivaldi: C-dúr fagottverseny (RV.472)Piazzola: Az angyal halála Ott Rezsô: Andante ésScherzoJolivet: Concerto fagottra és kamarazenekarraKm.: Gábor-Nagy Nóra – zongora, Beleznai Anna, Méri Balázs – fagott.Vez.: Horváth Gábor

Május 14. péntek 17.00Zuglói Szent István Zene-ház Ifjúsági hangversenyek aZuglói Zeneházban II/2.

Farkas Izsák (hegedû) és a

Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szim-fonikus Zenekar koncertjeBach: CiacconaGrieg: g-moll quartett I. t Gerschwin: Három prelûdBrahms: D-dúr hegedûverseny I.t.Km.: The Faces Quartett(Farkas Izsák, Puss Ferenc,Zárbok Zita, Farkas Áron),Váradi Emôke – zongora.Vez.: Ménesi Gergely

Május 15. szombat 16.00Fôvárosi Állat-ésNövénykert

Jó idô esetén a Japánkert-ben, rossz idô esetén a Bar-langteremben

Május 16. vasárnap 10.3016.00 óraPastorale 2010 családihangversenysorozat IV/4.„Elment a madárka idegenországba”

Moldvai és gyimesi csángómagyar zene és táncVendégeink: Petrás Mária és a Tatros EgyüttesMûsorvezetô: Solymosi Tari Emôke

Május 29. szombat 17.00Térzene ZuglóbanVárosligeti Lehár FerencOperettgála

Városliget KirálydombA mûsorban a következôoperettekbôl hangzanak elrészletek: Giuditta, Cárevics, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Cigányszerelem, Bécsi asszonyok.Km.: Geszthy Veronika,Szendy Szilvia, EgyháziGéza, Kiss ZoltánVez.: Záborszky Kálmán

Május 21., péntek 19.30Kovács Orsolya Diploma-hangversenyeZeneakadémia,Nagyterem

Mozart: Esz-dúr simfonia concertante K.364Km.: Kovács Orsolya és Zárbok ZitaBrahms: D-dúr hegedû-verseny II.-III. tételKm.: Kovács OrsolyaVez.: Ménesi Gergely

Június 18. péntek, 18.30Zuglói Szent István Zeneház A Zuglói Filharmóniaszólistáinak zenekari hangversenye

Mûsoron: Haydn, Weber, Mendelssohn, Brahms, Lalo mûveiKm.: Hajdó Bence, Szôke Márton, Sárkány Katalin, Kirkósa Ágnes, Petrus Bölöni Áron,Makkos Noémi.

Június 19. szombat 17.00Zsivora parkTérzene Zuglóban

Zuglói FilharmóniaFúvószenekaraVez.: Makovecz Pál

Július 12., hétfô 20.30Vajdahunyad várNyári Zenei Fesztivál 2010

F. Schubert: Rosamunda – nyitányE. Grieg: a-moll zongora-verseny Op. 16.Km.: Jandó JenôSaint – Saëns: III. szimfonia Km.: Harmath DénesVez.: Záborszky Kálmán

HANGVERSENYNAPTÁR

A MAGYAR SZIMFONIKUS ZENEKAROK SZÖVETSÉGÉNEK,VALAMINT A MAGYAR ZENEMÛVÉSZEK ÉS TÁNCMÛVÉSZEK

SZAKSZERVEZETÉNEK KÖZÖS LAPJA, A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL.

ALAPÍTOTTA: POPA PÉTER

A szerkesztôség címe:MAGYAR SZIMFONIKUS ZENEKAROK SZÖVETSÉGE

1068 Budapest, Városligeti fasor 38.Telefon: 342-8927 – Fax: 322-5446

e-mail: [email protected]

Felelôs kiadó és szerkesztô: POPA PÉTER

Nyomdai kivitelezés:

1021 Budapest, Tárogató út 26.

Telefon/fax: 200-7330

e-mail: [email protected] • www.publicitas.hu

Felelôs vezetô: A Kft. ügyvezetôje

ISSN: 1218-2702

Az interjúkban elhangzott véleményekkel és kijelentésekkelszerkesztôségünk nem feltétlenül azonosul.

Észrevételeknek, helyesbítéseknek készséggel helyt adunk.

A MAGYAR SZIMFONIKUSZENEKAROK SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI:

DUNA SZIMFONIKUS ZENEKARDuna Palota és Kiadó Kulturális Kht.

Próbaterem: 1038 Budapest, Csobánka tér 5.Tel./fax: (+36-1) 355-83301051 Budapest, Zrínyi u. 5.

Bérletvásárlás, jegyrendelés: Bokor Erzsébet 06/20 937-1399

www.dunaszimfonikusok.huE-mail: [email protected]

Budafoki Dohnányi Ernô Szimfonikus ZenekarKözhasznú Nonprofit Kft..

Cím: 1221 Budapest, Tóth József u. 47.Levélcím: 1775 Budapest, Pf. 122

Mûvészeti titkárság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b. IV. ép.Telefon: 322-1488 • Fax: 413-6365

E-mail: [email protected]

Concerto Budapest 1094 Budapest, Páva u. 10–12.Tel.: 215-5770 • Fax: 215-5462

E-mail: [email protected] • http://www.telekomzenekar.hu

Debreceni Filharmonikus Zenekar4025 Debrecen, Simonffy u. 1/c.

Tel.: (52) 500-200 • Fax: (52) 412-395E-mail: [email protected]

www.dfz.hu

Gyôri Filharmonikus Zenekar9021 Gyôr, Aradi vértanúk u. 16.


www.gyfz.hu

Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht.

1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.Postacím: 1364 Budapest, Pf. 49Tel.: 411-6610 • Fax: 411-6699

E-mail: [email protected]

Magyar Állami Operaház Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

1061 Budapest, Andrássy út 22.Tel.: 331-2550 • Fax: 331-9478

http://www.bpo.hu

MÁV Szimfonikus Zenekar1088 Budapest, Múzeum u. 11.

Tel.: 338-2664 • Tel./fax: 338-4085E-mail: [email protected]

www.mavzenekar.hu

Miskolci Szimfonikus Zenekar3525 Miskolc, Fábián u. 6/a.

Tel.: (46) 323-488 E-mail: [email protected] • www.mso.hu.

Óbudai Danubia Zenekar1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 5., I.em 4., kapucsengô: 26.

Levélcím: 1399 Budapest, Pf. 716Tel.: (+36-1) 373-0228 • Tel./fax: (+36-1) 269-1178

E-mail: [email protected] www: danubiazenekar.hu

Pannon Filharmonikusok – Pécs 7621 Pécs, Király u. 19.


www.pannonfilharmonikusok.hu

Savaria Szimfonikus Zenekar9700 Szombathely, Rákóczi u. 3.


www.sso.hu

Szegedi Szimfonikus Zenekar6720 Szeged, Széchenyi tér 9.

Korzó ZeneházTel.: (62) 426-102

E-mail: [email protected] •www.symph-szeged.hu

Szolnoki Szimfonikus Zenekar5000 Szolnok, Hild tér 1

Aba-Novák Kulturális KözpontTel.: (30) 9358-368

E-mail: [email protected] www.szolnokiszimfonikusok.hu

Zuglói Filharmónia Non-profit Kft. – Szent IstvánKirály Szimfonikus Zenekar1145 Budapest, Columbus u. 11.

Tel./Fax: (36 1) 467-0788; 467-0788;E mail: [email protected]

http// www.szentistvanzene.hu


29-43 3.5.2010 15:19

AMI BENNÜNKET ÉRDEKEL!Új honlapot indított a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége !

Kedves Kollégák! Ha a zenekari tagokat igazán érintô híreket, tudósításokat akartok olvasni,vagy azokhoz hozzászólni, látogassátok gyakran új honlapunkat.

Itt megtalálhatjátok :• A legújabb kulturális híreket, napi frissítéssel• A Zenekar újság legfrissebb számából ízelítôt és a korábbi számait teljes terjedelmükben• A legfrissebb kritikákat • Hangversenyekrôl – hogy összevethessük és értékelhessük a teljesítményünket • Hangfelvételekrôl – hogy megismerjük tagzenekaraink felvételeit • Könyvekrôl – hogy tudjuk, mit érdemes elolvasni• Próbajátékok itthon: Minden magyar hivatásos szimfonikus zenekar itt hirdeti meg a megüresedô álláshelyeit• Próbajátékok külföldön: Minden külföldi lehetôségrôl itt lehet tájékozódni• Szakmai törvények és rendeletek: Törvények és rendeletek, amelyek a zenekarokat érintik• Rólunk: Miért alakítottuk meg Szövetségünket, mik a legfontosabb céljaink• Tagzenekarok: Ahol minden tagzenekar honlapjára lehet közvetlenül eljutni• Zenei szakmai szervezetek: Ahol megtalálhatóak a magyar és külföldi szakmai szervezetek linkjei• Hangversenytermek, koncert helyszínek ahol közvetlenül lehet tájékozódni a hangversenytermek mûsorairól• Kultúratámogató szervezetek: Ahol pályázati lehetôségekrôl lehet értesülni• Partnereink: Ahol minden zenei partnerünk és minden zenei portál megtalálható• Képgaléria: Ahol tagzenekarainkról lehet képeket találni• Fórum: Ahol Te is elmondhatod véleményedet mindenrôl, ami a szakmában történt• Eseménynaptár: ahol megtalálod az összes tagzenekarunk hangversenyeit

MAGYAR SZIMFONIKUS ZENEKAROK SZÖVETSÉGE

Új szolgáltatásunk!

A legfrissebb híreink és a próbajáték lehetôségek már közvetlenül elérhetôk az RSS szolgáltatásunkon keresztül,akár mobiltelefonon is.HÍREK: http://www.hungorchestras.com/rss/news_rss.phpPRÓBAJÁTÉKOK: http://www.hungorchestras.com/rss/probajatekok_rss.php

29-43 3.5.2010 15:23

kÖzpÉnz-osztÁs normatÍv alapon Új ...cert pedig július 31-én lesz az mta martonvásári...

Documents