1

TARTALOM-JEGYZÉK

A „K Ö Z T E L E K” I-s ő É V F O L Y A M Á R Ó L

(1891. évi október 1-től – 1892. január 1-éig).

I. A «Köztelek» közleményei a munkatársak nevei szerint csoportositva. (Rovatokkal együtt).

Lap Old.

száma.

Baross Károly. A hadügyi budget -------------------- 16 1

– A kereskedelmi miniszter jelentése az 1890. évről ----------------------------------------------------- 17 1

– A kereskedelmi miniszter jelentése az 1890. évről ----------------------------------------------------- 18 2

– A védvámos Salisbury -------------------------------- 20 4 – A prágai kiállítás--------------------------------------- 20 9

– A cseh országos kiállitás ------------------------------ 1 9 – A huskérdés --------------------------------------------- 4 2 – A földmivelési tárcza költségvetése 1892-re ------- 5 1

– A földmivelési tárcza költségvetése 1892-re ------- 6 1 – «Szövetkezzünk» --------------------------------------- 6 1 – Az a tőzsdebiróság ------------------------------------- 6 7

– A földmivelési tárcza költségvetése 1892-re ------- 7 1 – Országos nemzeti kiállitás 1895-ben --------------- 11 1 – A földmivelési költségvetés és a »Köztelek« ------ 13 1

Dr. Bittó Béla. «Folyóvizi iszap mint talajjavító szer« ------------------------------------------------------ 2 5

Bernáth István. Konzuljaink a mezőgazdaság szolgálatában ------------------------------------------- 19 1

Baranyay István. Dijazott simmenthali tehené- szetek ---------------------------------------------------- 25 21

Cserháti Sándor. Gazdasági főiskola, akadémia vagy egyetemi facultás -------------------------------- 6 5

– Szükséges-e mezőgazdasági tanszék Budapesten - 14 5

– Idei dohánytermésünk két baja ---------------------- 17 2 – A gazdasági tanintézetek hallgatóságának elő-

képzettsége --------------------------------------------- 27 9

– A kisérleti állomásokról ------------------------------ 23 9 Dr. Csillag Gyula. A földbirtoki statisztika

szervezéséről ------------------------------------------- 23 3

Gr. Dessewffy Aurél. «A magyar gazdaközön- séghez» -------------------------------------------------- 1 1

Dauscher Miklós. A nedvesség mint a lakó- házak ellensége ---------------------------------------- 24 10

– A házigomba mint a lakóházak ellensége ---------- 26 3 Dömötör Pál. Gyapjusulyhatározás ------------------ 25 25

Forster Géza. Közlemények az O. M G. E. köréből. -------------------------------------------------- 1 3

Fáy László. A drótféreg és a buzahernyó ------------- 6 4

– A m. tud. akadémia és a gazdahitel ------------------ 9 2 Ferenczy Ferencz. Magyar ökrök hizlalása --------- 17 3 Fényes Károly. A sertések kétszeri fiaztatása ------- 19 4

Herényi Godthard Sándor. A zsombolyai zöldtakarmánykazal ------------------------------------ 1 5

Schlör, Naumann szab. uj műtrágyaszóró gépe------ 22 9

– A zsombolyai kazaltakarmánya --------------------- 24 3 – Kisérlet a temesvári konczentrált marha-trá-

gyával --------------------------------------------------- 25 24

Grasselli Miklós. A rimaszombati katonai ló- vásár alkalmából --------------------------------------- 22 5

Dr. Hutyra Ferencz. Állatkivitelünk és a szarvasmarha ragadós --------------------------------- 3 4

Lap Old.

száma.

Dr. Hutyra Ferencz. A Németországgal kötött állategészségügyi egyezmény ----------------------- 26 1

H. A. Dijszabási ügyek ----------------------------------- 9 2 – Dijszabási ügyek -------------------------------------- 10 2

– Dijszabási ügyek -------------------------------------- 12 4 – Dijszabási ügyek -------------------------------------- 19 11 – Vasut és közlekedési ügyek -------------------------- 22 8

– Vasut és közlekedési ügyek -------------------------- 24 8 Istvánffy. Brefeld ujabb vizsgálatai az üszök-

félékről -------------------------------------------------- 26 5

Jablonovszki József. «A gabonazsizsik» ------------ 11 3 – A gabonazsizsik --------------------------------------- 12 2 – A gabonazsizsik --------------------------------------- 13 4

– Az álkergeségről --------------------------------------- 25 15 Igali Szvetozár. A rühes birka gyógyitása ----------- 14 4 Juhász Bálint. Miért nem sikerülnek a katonai

lóvásárok ----------------------------------------------- 15 2 Dr. Könyöki. «Répatrágyázási kísérletek Dá-

niában 1888-1890-ben» -------------------------------- 2 5

– «Nitrogéntrágyázási kisérletek zab alá» -------------- 2 5 – «A fäcalanyagok kiküszöbölése- és értékesitése» -- 2 6 – «A poseni kisérleti állomáson 1890-ben tel-

jesitett korpavizsgálatok eredménye» ---------------- 2 6 – «Az istállótrágya értékcsökkenése kilugozás

és erjedés következtében» ------------------------------ 2 5

Krámszki. «A répaszeletek és moslék etetéséről, tekintettel a bennök levő ------------------------------- 2 6

Krick Aladár. «Kártalanítás és állatbiztositás» ----- 20 5

Kodolányi Antal. A földtrágya ----------------------- 12 4 Kovács Imre. A dohány éghetősége ------------------ 15 3 – A dohány éghetősége --------------------------------- 16 5

– A budapesti vaj idegen zsirokkal való hami- sitásáról ------------------------------------------------- 19 7

Kiss István. Országos építőrendszabályok ---------- 17 7

– A szabadon álló pillérek számitásáról -------------- 24 9 Lázár Pál. Takarmánykamrák tervezése és be-

rendezése ------------------------------------------------- 5 4

– Széna- és szalmasajtók ------------------------------- 13 7 – A keményitő száritása -------------------------------- 22 10 – Szeszkereskedelmi «Usance»-ok a budapesti

piaczon -------------------------------------------------- 22 10 Dr Lónyay Ferencz. Francziaország idei aratása----- 6 11 Liebbald Béni. A mit nem volna szabad el-

mulasztani ------------------------------------------------ 7 8 – Adalék a gyümölcsfák őszi ültetéséhez ------------ 15 5 Dr. Liebermann Leó. Mit dolgoznak a vegy-

kisérleti állomások ------------------------------------ 16 4 Dr. Matlekovits Sándor. «A vámpolitikai

helyzet» --------------------------------------------------- 1 2

Máday Izidor. A földmivelésügyi miniszterium költségvetése és a «Köztelek» ------------------------- 7 2

Mezey Gyula. «Növénykórtani apróságok» --------- 23 1

Lap Old.

száma.

Névtelen. «A keleti határszél erőditése» --------------- 3 1

– «A czirok termelése» --------------------------------- 18 5 – «Egy chikagoi sertésvágoda» ------------------------ 26 2 Práznovszky Ágost. «A mult év dohánytermelése» - 2 1

– «A mult év dohánytermelése» ------------------------- 7 3 Ifj. Paikert Alajos. A tudomány és az élet ------------ 5 3 – «A Strawsonizer» ------------------------------------- 11 5

Pirkner János. «Egy havasi mintagazdaság az Alpeseken» ----------------------------------------- 15 1

Dr. Pólya Jakab. Valuta-ügyünk --------------------- 23 2

Páter Béla. A körtefa rozsdája ------------------------ 24 4 Rovara Frigyes. A magrépának eltartása -------------- 2 9 – Gazdálkodás és termés ------------------------------- 11 1

Réti János. Az Ásványi-féle arankairtó-gereblye ---- 8 3 Rupprecht Gyula. A klassikus ó-korban ter-

melt miveleti növények------------------------------- 25 15

Gr. Schveinitz Gyula. Az erdélyi szövetkezetek --- 22 11 Szalay József. Őszi borsókeverék ---------------------- 1 6 Szilágyi János. Juhaink őszi mustrálásáról ---------- 14 2

– Finom posztó-gyapjas juhaink takarmányozása --- 21 6 Dr. Szilárd Ferencz. «Az új porosz kereseti

adótörvény és gazdák» --------------------------------- 1 7

– «Epilog a madárkiállitáshoz» -------------------------- 9 1 – «Az 1891-iki agancskiállitás» ----------------------- 10 2 – A nyúl-dúvad ------------------------------------------ 14 4

– Kihasználatlan előnyök ------------------------------- 18 7 – Borzasztó kérdés -------------------------------------- 19 1 – Járadékbirtokok ---------------------------------------- 25 13

Szilassy Zoltán. «A tengeri nemesítése» -------------- 3 1 A tengeri nemesitése -------------------------------------- 4 2 – A szikes talajok javitása -------------------------------- 4 3

Szilárd Imre. A csibehúr ------------------------------ 25 15 Dr. Szilágyi Gyula. «Mezőgazdasági szeszgyár

üzembehozatalánál szükséges tenni valók» --------- 5 5

– A czefrézési viszonyról és a szesznyeremény ---- 13 8 – A tengeri értéke a szeszgyártás szempontjából ---- 22 10 Dr. Szilasi Jakab. A czukorrépa szedéséről ---------- 5 5

Szalay János. Az őszi szántás haszna ---------------- 13 5 Szilárd János. Az idei dohánytermésről ------------- 16 3 Gr. Széchenyi Imre. Magyar mezőgazdák szö-

vetkezete------------------------------------------------ 18 4 Szemere Huba. Csontlisztszuperfoszfát foszforit-

szuperfoszfát ------------------------------------------- 21 1

– Csontlisztszuperfoszfát-foszforitszuperfoszfát ---- 22 1 Tátray János. «Az ellésről és az ellésnél köve-

tendő eljárásról» --------------------------------------- 11 7

Treitz Péter. Agronom-geologiai intézet ------------ 14 2 Vimmer Imre. «A gazdasági jogról» ------------------ 1 7 Zlinszky Elek. A szántova-bezdáni lecsapoló-

társulat szivattyutelepe ------------------------------- 12 8 Zsitvay Nándor. A kisérleti állomások -------------- 14 6

– Mit is dolgozik hát a budapesti gazdasági

vegykisérleti állomás? -------------------------------- 17 5

II. A «Köztelek» közleményei szakmák szerint csoportositva (Rovatokon kivül).

1. Köz– és nemzetgazdaság.

A magyar gazdaközönséghez (gr. Dessewffy Aurél) 1 1 Vámpolitikai helyzet (Dr. Matlekovits Sándor) ------ 1 2

A keleti határszél erőditési (Ismeretlen) --------------- 3 1 A húskérdés (Baross Károly)---------------------------- 4 2 A földmüvelési tárcza költségvetése 1892-ről

(Baross Károly) ----------------------------------------- 5 1 A tudomány és az élet (ifj. Paikert Alajos) ------------ 5 3 Szövetkezzünk (Baross Károly) ------------------------ 6 1

A földművelési tárcza költségvetése 1892-re (Baross Károly) ----------------------------------------- 6 1

Az a tőzsdebiróság (Baross Károly) -------------------- 6 7

Francziaország idei aratása (Dr. Lónyay Ferencz) --- 6 11 A földművelési tárcza költségvetése 1892-re

(Baross Károly) ----------------------------------------- 7 1

A földművelésügyi miniszterium költségvetése és a «Köztelek» (Máday Izidor) ------------------------- 7 2

A mit nem volna szabad elmulasztani (Liebbald Béni) ----------------------------------------------------- 7 8

A magy. tud. Akadémia és a gazdahitel (Fáy László) --------------------------------------------------- 9 2

Dijszabási ügyek H. A. ---------------------------------- 9 2

„ „ H. A. --------------------------------- 10 2 Országos nemzeti kiállitás 1895-ben ------------------ 11 1 Dijszabási ügyek H. A. --------------------------------- 12 4

A földmüvelési költségvetés és a „Köztelek” (Baross Károly) ---------------------------------------- 13 1

Agronom-geologiai intézet (Treitz Péter) ------------ 14 2

A nyúl-dúvad (Dr. Szilárd) ----------------------------- 14 4 Miért nem sikerülnek a katonai lóvásárok (Juhász

Bálint) --------------------------------------------------- 15 2

Mit dolgoznak a vegykisérleti állomások (Dr. Liebermann Leó) -------------------------------------- 16 4

A kereskedelmi miniszter jelentése az 1890. év- ről (Baross Károly) ------------------------------------ 17 1

Mit is dolgozik hát a budapesti gazdasági vegy- kisérleti állomás? (Zsitvay Nándor) ---------------- 17 5

A kereskedelmi miniszter jelentése az 1890. év- ről (Baross Károly) ------------------------------------ 18 2

Magyar mezőgazdák szövetkezete (gr. Széchenyi Imre) ---------------------------------------------------- 18 4

Konzuljaink a mezőgazdaság szolgálatában (Ber- náth István) --------------------------------------------- 19 1

Dijszabási ügyek H. A. --------------------------------- 19 11 A védvámos-Salisbury (Baross Károly) -------------- 20 4

Valuta-ügyünk (Dr. Pólya Jakab) --------------------- 21 2 A rimaszombati katonai lóvásár alkalmából

(Graselli Miklós) -------------------------------------- 22 5

Vasut– és közlekedési ügyek H. A. ------------------- 22 8 Az erdélyi szövetkezetek (gr. Schweinitz Gyula ---- 22 11 A földbirtoki statisztika szervezéséről (Dr. Csillag

Gyula)--------------------------------------------------- 23 3 Vasut– és közlekedési ügyek (H. A.) ----------------- 24 8 A magyar gazdaközönséghez (gróf Dessewffy

Aurél) --------------------------------------------------- 25 1 Németországgal kötött állategészségügyi egyez-

mény (H. F.) ------------------------------------------- 26 1

A nagy-kaposvidéki hitelszövetke (Borne- missza Z.) ---------------------------------------------- 26 10

2

Lap Old.

száma.

2. Állattenyésztés és gyógyászat.

A legjobb zabla az igáslovaknak ----------------------- 3 3

A csikó patája --------------------------------------------- 3 3 A dobkór --------------------------------------------------- 3 3 A rugós ló -------------------------------------------------- 4 3

A tej utján történhető fertőzés --------------------------- 6 4 A macska rühe -------------------------------------------- 7 8 Csikók hozzászoktatása a tehervonáshoz ------------- 12 5

Egy jó tejelő simmenthali tehén ----------------------- 12 5 Homok a lóistállóban ------------------------------------ 12 5 Juhaink őszi mustrálásáról (Szilágyi János) ---------- 14 2

A tojóképesség fokozása -------------------------------- 14 4 A rühes birka gyógyitása (Igali Szvetozár)----------- 14 4 Magyar ökrök hizlalása (Ferenczy Ferencz) --------- 17 3

A világ legnagyobb lova -------------------------------- 18 6 A sertésék kétszeri fiaztatása (Fényes Károly) ------ 19 4 Répaszeletek tuletetése folytán keletkezett uj

szarvasmarha betegség (G. A.) ---------------------- 19 5 Hogy óvjuk a lópatát a nedvességtől ------------------ 19 5 Mesterséges homokfürdő baromfiak számára ------- 19 5

Káros-e a halászatra a jegér ---------------------------- 19 5 Könnyebb munkát végző igás lovak czélszerü

téli takarmányozása ----------------------------------- 20 4

Finom posztó-gyapjas juhaink takarmányozása (Szilágyi János) ---------------------------------------- 21 6

Hogyan hizlaljunk baromfit ---------------------------- 21 7

Eleven halak szállitása ---------------------------------- 21 7 Lovak tulságos pihentetése ----------------------------- 21 7 Meddig tenyészképes a kancza? ----------------------- 23 7

Az álkergeségről (Jablonovszki József) -------------- 25 15 Dijazott simmenthali tehenészetek (B. J.) ------------ 25 21

3. Növénytermelés, szőlőtermelés, telkesités

A zsombolyai zöld takarmány-kazal (h. Gotthardi Sándor) --------------------------------------------------- 1 5

Őszi borsókeverék (Szalay József) --------------------- 1 6

Hogyan szedjük, osztályozzuk és csomagoljuk gyü- mölcseinket ---------------------------------------------- 1 6

A Durrha vagy egyptomi köles ------------------------- 1 6

A mult év dohánytermelése (Práznovszky Ágost) --- 2 1 Használhatunk-e vetésre tavalyi magot ---------------- 2 2 Mit jövedelmeznek az utak mellé ültetett gyü-

mölcsfasorok -------------------------------------------- 2 2 Milyen mélyen hozzuk a földbe a Thomas-salakot -- 2 2 Thomas-salak – Martin-salak --------------------------- 2 7

A paprika maró növényi alja ---------------------------- 2 7

Lap Old.

száma.

Sojabab és sojakenyér ------------------------------------ 2 7 A tengeri nemesitése (Szilassy Zoltán) ---------------- 3 1

A burgonya besavanyitása ------------------------------- 3 3 A czukor- és keményitő veszteség a beverme-

lésnél ----------------------------------------------------- 3 3

A trágya konserválása ------------------------------------ 3 3 A répa és burgonyavermek kainittal vagy kar-

nalittal való behintéséről ------------------------------ 3 3

A tengeri nemesitése (Szilassy Zoltán) ---------------- 4 2 A drótféreg és a buzahernyó (Fáy László) ------------ 6 4 A mult év dohánytermése (Práznovszky Ágost) ----- 7 3

A vadgesztenye ------------------------------------------- 7 8 A gabonazsizsik (Jablonovszki József) --------------- 11 3 » » » ------------------- 12 2

A földtrágya (Kodolányi Antal) ----------------------- 12 4 Keverjünk-e szecskát a zab közé? --------------------- 12 5 Uj répa és burgonyabevermelési mód----------------- 12 5

Murok a kólika ellen ------------------------------------ 12 5 A gabonazsizsik (Jablonovszki József) --------------- 13 4 Az őszi szántás, haszna (Szalay János) --------------- 13 5

A növénytermelési kisérleteknél követendő el- járás egyik főszabálya -------------------------------- 14 4

Trágyázási kisérlet czukorrépával --------------------- 14 4

A dohány éghetősége (Kovács Imre) ----------------- 15 3 Adalék a gyümölcsfák összeültetéséhez (Liebbald

Béni) ---------------------------------------------------- 15 5

Az idei dohánytermésről (Szilárd János) ------------- 16 3 A dohány éghetősége (Kovács Imre) ----------------- 16 5 Idei dohánytermésünk két baja (Cserháti Sándor) -- 17 2

A czirok termelése (P.) --------------------------------- 18 5 A sacharin a mezőgazda szolgálatában --------------- 18 6 Az őszi kikerics irtása ----------------------------------- 18 6

Csemeték megvédése fagyok ellen -------------------- 18 6 Az őszi baraczknak egy uj betegsége (M. Gy.) ------ 19 5 Kihajtani nem akaró elültetett fák --------------------- 19 5

Csemetekertek trágyázása guanoval ------------------ 19 5 Mikor ültessük az egyes fanemeket ------------------- 19 5 A rozs ősalakja ------------------------------------------- 19 5

A burgonya egy uj és különös értékesitési módja --------------------------------------------------- 19 5

Házigomba ellen ----------------------------------------- 23 7

A zsombolyai kazal takarmánya (h. Gotthard Sándor) ------------------------------------------------- 24 3

A körtefa rozsdája (Páter Béla) ------------------------ 24 4

A csibehur (Szilárd Imre) ------------------------------- 25 15 Árvarozsnok ---------------------------------------------- 25 17 Annak a hires uj-csoda aranykölesnek ---------------- 25 17

Lap Old.

száma.

Luczernamag termesztése harmadik kaszálásról ---- 25 17 Kisérlet e temesvári konczentrált marhatrágyával

(herényi Gotthard Sándor) --------------------------- 25 24 A chevalier-árpa ----------------------------------------- 25 26 Az egészen egyforma viszonyok között termesz-

tett székely-tengeri és cinquantinó kisérleti adatai ---------------------------------------------------- 25 26

4. Gazdasági gépészet, épitészet, technologia.

Az Ásványi-féle arankairtó-gereblye (Réti János) --- 8 3 A Strawsonizer (ifj. Paikert Alajos) ------------------- 11 5 Milyen legyen az istálló hőmérséke------------------- 21 7

A fürészpor épitési czélokra --------------------------- 21 7 Gyapjusulyhatározás (Dömötör Pál) ------------------ 25 25 A házigomba mint a lakóházak ellensége (Dau-

scher Miklós) ------------------------------------------ 26 3

5. Hivatalos rész.

Közlemények– az O. M. G. E. köréből (Forster Géza) ----------------------------------------------------- 1 3

Közlemények az O. M. G. E. köréből ----------------- 2 3 » » » --------------------- 3 3

» » » --------------------- 4 3 » » » --------------------- 5 8 » » » --------------------- 6 3

» » » --------------------- 7 1 » » » --------------------- 8 1 Pályázat --------------------------------------------------- 25 1

» ------------------------------------------------------- 26 1

6. Tárczák.

A cseh országos kiállitás (Baross Károly) ------------ 1 9

» » » » » ---------------- 20 9 Epilog a madárkiállitáshoz (Dr. Szilárd Ferencz) ---- 9 1 Az 1891-iki agancs-kiállitás (Dr. Szilárd Ferencz) - 10 2

Gazdálkodás és termés (Rovara Frigyes) ------------- 11 1 Egy havasi mintagazdaság az Alpeseken (P. J.) ----- 15 1 A hadügyi budget (Baross Károly) -------------------- 16 1

Borzasztó kérdés (Dr. Szilárd Ferencz) -------------- 19 1 Csontliszt szuperfoszfát – foszforitszuperfoszfát

(Szemere Huba) --------------------------------------- 21 1 Csontliszt szuperfoszfát – foszforitszuperfoszfát

(Szemere Huba) --------------------------------------- 22 1 Növénykórtani apróságok (Mezey Gyula) ----------- 23 1

A klassikus ó-korban termelt miveleti növények (Rupprecht Gyula) ------------------------------------ 25 15

Egy chicagói sertésvágoda ----------------------------- 26 2

III. Hétről-hétre.

Mezőgazdák szövetkezete. – A komáromi fo-

gyasztási szövetkezet. – Szövetkezeti czukorgyárak Németországban. – Franczia aka-dályok az orosz juhkivitel ellen. – Orosz kiviteli sertésvágodák. – Az első amerikai szalonna-szállitmányok Németországban. – A németek az orosz lovak ellen ------------------------------------- 1 1

Szélcsend a gabona-üzletben. – A gabona hausse-consortiumok. – Németország kis rozstermése. – 15 frtos rozs Oroszorságban. – A kelet-indiai éhség. – India: üres kikötői. – Ha nincsen rozs, jó a buza is. – A hadsereg rozsszükséglete. – El-késett katonai szállitások. – A titokzatos német vámszerződés. – Megakadt dunai forgalom. – A szerb és belga vámszerződések. – A középeurópai vámszövetség utja. – A svájczi népszavazás. – 8 uj ipari szakiskola. – Kertészeti és szőlészeti iskolák --------------------------------- 2 1

Az 1892-ik év költségvetése. – A mire eddig nem volt, de talán már lesz fedezet: – A földmivelési budget. – Wekerle és a «Kis emberek». – Az uj hitelszövetkezeti törvény. --------------------------- 4 1

A Black-rot. – A vesszőforgalom. – Kötelező permetezés. – Nagy a szárazság. – Milyenek a vetések. – Buza tavaszra. – Vámtárgyalások. – Németország és az Egyesült-Államok. – Utazó a kukoriczalisztben. – A tőzsdebiróság reformja és az orsz. magy. gazd. egyesület. Fővárosi vásár csarnokok --------------------------------------------- 8 2

Németország, Amerika és tengeritermésünk. – Az -orosz gabonakiviteli tilalom. – Közép-európai vám-unio. – Amerikai liszt-export. – Szövetke-zeti állatbiztositás. – Tüzkárbiztositás államo-sitása -------------------------------------------------- 10 1

Korai fagy és jövő termesünk. – Tavaszi buza. – A rossz burgonya termés és a kivándorlás. – Orosz ló– és sertés-kiviteli tilalom. – Lóbizományi is-

tállók. – A cseh agrár-áramlat. – Börzeadó. – A román kereskedelmi szerződés a bécsi parla-mentben. – Amerikai sertés s osztrák czukor. – Sertéshus vámja Francziaországban -------------- 12 1

Az amerikai sertéshusbehozatal és a vámügyi ta-nács. – A kereskedelmi miniszter nyilatkozata vámügyi törekvéseinkről. – Németországi ser-téskivitelünk. – A szerb disznó. – Amerika és Európa sertésállománya. – A román vámháboru. – Czukorkivitelünk. – Rudini nyilatkozata a vámszerződésekről. – Oroszország élelmiszer-kiviteli tilalma. – A berlini inség. – A német hadsereg buzavásárlásai. – Alla rinfusa. – A hevesmegyei hitelszövetkezet. – Hitelszövetke-zetek és takarékbetétek. – Takarékbetétekkel kapcsolatos hitelszövetkezetek. – 5 frtos marha-só az osztrák gazdáknak. – General-Remonti-rungs-Inspektor -------------------------------------- 14 1

Kálnoky expozéja és a vámszerződések. – Vám-ügyes diné Berlinben. – A vámegyezségek kiter-jesztése a vasuti politikára. – Állategészségügyi konczessziók. – Amerikai sertés– és marhabe-hozatal Németország és monarchiánkba. – Ro-mán friss hus behozatala Budapestre. – A mar-haárak esése Bécsben. – Muszka birka a bécsi kiviteli vágóhidakon. – Az Egyesült-Államok czukorbevitele. – Monarchiánk czukorkivitele Amerikába. – Magyarország sertéskivitele. – Ausztria mint sertésfogyasztó. – Az amerikai sertéshusbevitel hatása Németországban -------- 16 1

12 esztendő: – A vámszerdésekből háramló fel-adatok. – Közraktáraink ügye.– Közraktárak-ipari-raktár-szövetkezetek. – Tőzsdereform. – Gazdabiróság. – Birtokstatisztika. – A földbir-tokok megterheltetése. – Konzulátusaink a me-zőgazdaság szolgálatában. – Budapesti vásár-

csarnokok. – Juhhuskiviteli szövetkezetek. – Állatbiztositás --------------------------------------- 18 1

Az amerikai sertéshus kérdése az országos magyar gazdasági egyesületben. – Áldozatokért megfe-lelő előnyöket. – Az amerikai sertés 16 arany fo-rint vámja. – Amerikai hentesáruk Németor-szágban.– Németországból becsempészett ame-rikai disznóhus. – Az amerikaiak haszna a ser-tésbeviteli tilalmak felfüggesztéséből. – Boetticher német államtitkár az amerikai sertés-behozatalról. – Könnyelmü hiresztelések. – A diós-győri trichinozebetegedések. – A földmivelési miniszterium vizsgálatai. – Osztrák vita a marhasó érdekében. – A galicziai gazd. egylet átirata. – Mit feleljén a marhasó ügyében az orsz. magyar gazd. egyesület? – Hogy állunk a vámpolitikával ------------------------------------ 20 3

A vámszerződések. – A német buzaliszt– és kor-pa-vám. – A gabonakereskedelem és a magyar malomipar. – Román buza, román marha, román sertés, román tengeri és amerikai sertés --------- 22 4

Kergetett vámtárgyalások. – Az olasz borvámok. – Bismarck a szerződésekről. – Csemegeszőlő ki-viteli szövetkezet. – Kereskedők-termelők. – Peronoszpora és coniothyrium. – A sokat emle-getett növénykórtani állomás. – Uj sertés-vesztegintézetek Zimonyban és Barcson -------- 24 3

A mezőgazdasági érdekképviselet rendezése. – Gazdasági tanács, kamara, vagy gazdasági egye-sület – Csökkenő birkaárak. Franczia juhkivite-lünk hanyatlása. – Honnét kapják a francziák a szükséges juhmennyiséget. – Mennyi juhunkat fogyasztja Ausztria? – Keressünk uj– juhpiaczokat. – Belgium, mint magyar juhfo-gyasztó ----------------------------------------------- 25 2

3

IV. Vegyesek.

Lap Old.

száma.

A «Köztelek» programmja ------------------------------ 1 3 Időjárás ----------------------------------------------------- 1 3 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------- 1 3 Egyesületi élet --------------------------------------------- 1 3 Vámügyek ------------------------------------------------- 1 4 Szövetkezeti ügyek --------------------------------------- 1 4 A hadsereg ellátása --------------------------------------- 1 4 Oroszország termése ------------------------------------- 1 4 A kivándorlás---------------------------------------------- 1 4 Apró közlemények. (A nagyváradi szeszgyárak. –

A franczia természettudományokat terjesztő társulat. – Vasuti gabonaraktárak. – Uj mű- trágyagyár. – Birtokváltozás. – A győri vásár. – A pápa) ------------------------------------------------ 1 4

Személyi hirek -------------------------------------------- 2 3 Gyászhir ---------------------------------------------------- 2 3 Egyesületi élet --------------------------------------------- 2 3 Szövetkezeti ügyek --------------------------------------- 2 3 Iparügyek -------------------------------------------------- 2 4 Állategészségügy ----------------------------------------- 2 4 Felemelt husárak ------------------------------------------ 2 4 Muszka állapotok ----------------------------------------- 2 4 Bolgár kiállitás -------------------------------------------- 2 4 Kiállitás és vásár ------------------------------------------ 2 4 Apró közlemények. (Vásárelhalasztások. – Magyar

orsz. kiállitás. – A tőzsdén. – Sgiegl S. – Birtok- változás) ------------------------------------------------- 2 4

Időjárás ----------------------------------------------------- 2 4 A jövő év költségvetése ---------------------------------- 2 9 Kivonata hivatalos lapból -------------------------------- 3 7 Telepitési ügyek------------------------------------------- 3 7 Lefoglalt marhaszállitmányok -------------------------- 3 7 Uj földhitelbank ------------------------------------------- 3 7 Katonai lóvásár-------------------------------------------- 3 7 Iparügyek -------------------------------------------------- 3 7 Gazdasági tanárképzés ----------------------------------- 3 7 Kiállitási ügyek ------------------------------------------- 3 7 Időjárás ----------------------------------------------------- 3 7 Apró közlemények. (A kereskedelmi miniszter.–

A dohánycsempészés. – A tihanyi és bakony- béli apátság. – Elhalasztott vásárok. – Sörgyár Kassán. – Rozs liszt helyett. – Kötelező állat- biztositás. – Amerikai sertéshus) --------------------- 3 7

Az 1892-ik évi költségvetés ----------------------------- 4 7 Vámügyek ------------------------------------------------- 4 7 Kiállítási ügyek ------------------------------------------- 4 7 Iparügyek -------------------------------------------------- 4 7 Francziaország idei buzatermése ----------------------- 4 7 Muszka állapotok ----------------------------------------- 4 7 Fővárosi vásárügyek-------------------------------------- 4 7 A világ aranytermelése ----------------------------------- 4 8 Beteg állatok vásárlása ----------------------------------- 4 8 Kivándorlás ------------------------------------------------ 4 8 Budapesti gabonaárak ------------------------------------ 4 8 Időjárás ----------------------------------------------------- 4 8 Apró közlemények. (Egy telivér tenyésztő. – Péter

vár. – A Laskó patak – A főváros közgazdasági bizottság) ------------------------------------------------ 4 8

Személyi hirek -------------------------------------------- 5 7 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------- 5 8 Törvényjavaslat a mezőgazdaságról ------------------- 5 8 Egyesületi élet --------------------------------------------- 5 8 Szövetkezeti ügyek --------------------------------------- 5 8 Meghivók -------------------------------------------------- 5 8 Rizstermelésünk ------------------------------------------ 5 8 Kiállitások és versenyek --------------------------------- 5 8 Állategészségügy ----------------------------------------- 5 8 Apró közlemények. (Méhészek vándorgyülése. –

Svéd-czukortermelés. – Orosz zabkiviteli tilalom. – Vadállomány. – Az alsó-fehérkőrösi ármentesitőtársulat. – Petrovoszello község költségvetése. – Női kereskedelmi tanfolyam. – Kongresszus az élelmiszerek hamisitása ellen. – Az 1893-ban megtartandó chicagói kiállitás -------- 5 8

Időjárás ----------------------------------------------------- 5 8 Személyi hirek -------------------------------------------- 6 8 A magyar gazdák hadseregellátási szövetkezete ----- 6 8 A magyar mezőgazdák szövetkezete ------------------- 6 8 A magyar mezőgazdák szövetkezetének

igazgatósága --------------------------------------------- 6 9 Az országos filloxera bizottság ------------------------- 6 9 A beszterczei gyümölcskiállitás ------------------------ 6 9 Ménkiállitás ----------------------------------------------- 6 9 A Tattersali árverések ------------------------------------ 6 9 A magyar Tattersal-egylet ------------------------------- 6 9 A földbirtokosok hitelszükséglete ---------------------- 6 9 Nagymérvü csutástengeri és babkivitel ---------------- 6 9 Juh-hus kivitelünk Francziaoszágba ------------------- 6 9

Lap Old.

száma.

Nagy-szarvasmarhaimport ------------------------------- 6 9 A kufárok ellen -------------------------------------------- 6 9 Bécsi kenyérgyár ------------------------------------------ 6 9 Egy angol lap a magyar ökrökről ------------------------ 6 9 Időjárás ------------------------------------------------------ 6 9 – Apró közlemények. (Porosz buzatermés. – Nagy-

váradi kereskedelmi csarnok.. – Erdőégés Erdély- ben. – A hódmező-vásárhelyi ármentesítő társulat. – A turai vásár. – Folyik a versengés dohánygyár/ ért. – Hort községben fellépett a lépfene. – Arad város. – Csehország nyersczukor-kivitele. – Uj vaj-vonat Keleti-Poroszországban. – Pozsonyi vé- dekezés. – Száj és körömfájás tünetei Szombathe- lyen. – Förster Ottó. – Sáskapete keresés – Czukor- gyár Temesvárott. --------------------------------------- 6 9

Személyi hirek --------------------------------------------- 7 7 Az országos filloxera bizottság -------------------------- 7 7 Magyar földmivelési részvénytársaság ----------------- 7 7 Első magyar kerámiai gyár részvénytársaság ---------- 7 7 Kereskedelmi szerződésünk Szerbiával ---------------- 7 7 A müncheni vámtárgyalások ----------------------------- 7 7 Egy hires istálló feloszlatása ----------------------------- 7 7 A jász-nagy-kun-szólnokmegyei agarász-egylet ------ 7 7 Uj gazdasági tanintézetek -------------------------------- 7 7 Magyar nyersczukor Amerikában ----------------------- 7 7 Lisztkivitelünk Angliába --------------------------------- 7 7 Idei termésü tengerinek soronkivüli elszállitása ------- 7 7 Mult számunk ---------------------------------------------- 7 7 A dijazással összekötött bonyhádi tájmarha tehén–

és üszővásár ---------------------------------------------- 7 7 Oroszország az Aldunán ---------------------------------- 7 7 Baromfivásár Németországban -------------------------- 7 7 Marhakivitelünk Németországba ------------------------ 7 7 Francziaországi mozgalom a rabok munkája ellen ---- 7 7 Élő állatok szállitása a tengeren ------------------------- 7 7 Az aradi szeszgyárak -------------------------------------- 7 8 Időjárás ------------------------------------------------------ 7 8 Apró hirek. (Nemzetközi tenyészmén kiállítás. –

A felső-torontáli ármentesítő társulat. – A nádud- vari közbirtokosság. – Teleki– János) ---------------- 7 8

Személyi hir ------------------------------------------------ 8 6 A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek ----------- 8 6 Kivonat a hivatalos lapból -------------------------------- 8 6 A magyar-óvári gazd. akadémia ------------------------- 8 6 Agár-verseny Berettyó-Ujfaluban ----------------------- 8 6 A helységnévtár -------------------------------------------- 8 6 A szőlővessző-forgalmat szabályozó javaslat --------- 8 7 Időjárás ------------------------------------------------------ 8 7 Apró hirek. (A magyar kormány. - Kivitel Odes-

sából. - Az osztrák gyümölcskivitel. – Angolor- szág tojásbevitele. – Birtokvétel. – Söröshordók hitelesitése. – Czukorgyár Békés megyében. – Iszapodás az arad-mezőhegyesi élővíz-csatorná- ban. – Rockefeller. – Vásár. – A szabadkai köz- vágóhid. – Lóimport Ausztráliába. – Irországi ló- tenyésztők. – A Dunagőzhajózási társaság. – Tele- fonnal ellátott gazdasági birtok) ----------------------- 8 7

Személyi hir ------------------------------------------------ 9 8 Kivonat s hivatalos lapból -------------------------------- 9 8 A földmivelési tárcza költségvetése és a «Köz-

telek» ------------------------------------------------------ 9 8 Magyar mezőgazdák szövetkezete ---------------------- 9 8 A budapesti központi tejcsarnok ------------------------- 9 8 Mult számunkban ------------------------------------------ 9 8 A marosillyei folyamszabályozás ----------------------- 9 8 Szekérverseny és lódijazás ------------------------------- 9 8 A déli vasut megváltása ----------------------------------- 9 8 A felvidék burgonyatermése ----------------------------- 9 8 Argentinai ló– és marhabevitel -------------------------- 9 8 Időjárás ------------------------------------------------------ 9 8 Apró hirek. (A pozsony-szombathelyi vasut bejárása.

- Száj- és körömfájás Maglóczán. – Dohánybevál- tás. – Pécsi bányaigazgatóság. – Vasárnapi csépe- lés. – Óriási erdőégés. – A Dunagőzhajózási társa- ság. – Gőzmalom részvénytársaság Székesfehérvá- rott. – Gőzfürészgyár Aranyágon. – Duna-Almás hajóállomás megszünt. – Tilos a dohányzás a 16 éven alóli gyermekeknek) ------------------------------ 9 8

Miskolczi közraktárak ---------------------------------- 10 6 Védjegy a magyar lisztre ------------------------------- 10 6 Gyümölcstermelők és községek figyelmébe --------- 10 6 Az uj svájczi vámtarifa --------------------------------- 10 6 A kivándorlás -------------------------------------------- 10 6 A szövetkezeti ügy Németországban ----------------- 10 6 Tisztavérü simmenthali bikák -------------------------- 10 6 Időjárás ---------------------------------------------------- 10 6 Apró hirek. (Az esztergom-füzitői vasut. - A szabad-

kai teherpályaudvar. – A zentai ipartestület. – Az

Lap Old.

száma.

alsóhámori uj székgyár. – Nagyobb szénterületek. – Dohánybeváltás. – A ligeti közalapitványi urada- lom. – A magyar államvasutak bevétele. – A gyü- mölcsfák értéke) --------------------------------------- 10 6

Személyi hirek ------------------------------------------- 11 9 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 11 9 Szövetkezetek létesitése -------------------------------- 11 9 A budapesti börzetanács -------------------------------- 11 9 A pesti gazdasági egyesület ---------------------------- 11 9 Az 1895-ben tartandó orsz. nemzeti kiállitás -------- 11 9 A gazdák budapesti tejegyesülete --------------------- 11 9 Fedeztetésre vonatkozó hirdetmény ------------------- 11 9 Orosz gabonakiviteli tilalom --------------------------- 11 9 Magyarország vagyonmérlege ------------------------- 11 9 A rizshántoló-gyár megnagyobbitása ----------------- 11 9 Sertés– és szarvasmarhabevitel Németországba ---- 11 9 A kötelező állatbiztositás Svájczban ------------------ 11 9 A gyümölcsészeti congresszus Prágában ------------- 11 9 Lépfene Angliában -------------------------------------- 11 9 A burgonyavész ellenszere ----------------------------- 11 10 Angolország gabonaszükséglete ----------------------- 11 10 Időjárás---------------------------------------------------- 11 10 Apró hirek. (Kereskedelmi szerződéseink Törökor-

szággal és Bulgáriával. – A szeszesitalok élvezeté- nek megtiltása. – Uj czementgyár. – Birtokvétel. – Lóvasut Kecskeméten. – Telefonhálózat. – Az osz- trák kormány ------------------------------------------- 11 10

Személyi hirek ------------------------------------------- 12 9 A mezőgazdaság a milleniumi nemzeti kiállitáson - 12 9 Biztos kenyeret a pályavégzetteknek ----------------- 12 9 A közvetlen értékesités és helyszerzés --------------- 12 9 Mezőgazdaságunk és a keleti államok ---------------- 12 9 A m. kir. államvasutak igazgatósága------------------ 12 9 Követendő példa ----------------------------------------- 12 9 Az uj érsekek földbirtoka ------------------------------- 12 9 A morvavölgyi vasut ------------------------------------ 12 10 Mezőgazdasági gépkisérleti állomás ------------------ 12 10 Dijszabási ügyek ----------------------------------------- 12 10 Baromfitenyésztőknek fontos -------------------------- 12 10 Baromfiaink satnyulása --------------------------------- 12 10 Szárazság Romániában --------------------------------- 12 10 A szerb gőzhajózási társulat --------------------------- 12 10 Kiállitási statisztika ------------------------------------- 12 10 Bolgár gőzhajózási társaság ---------------------------- 12 10 Földmüves gyülés --------------------------------------- 12 10 Stájerország almakivitele ------------------------------- 12 10 A trichinosa Németországban -------------------------- 12 10 Belga marhaforgalom ----------------------------------- 12 10 Az élőjuhok bevitele Angolországba ----------------- 12 10 Muszka állapotok ---------------------------------------- 12 10 Amerikai lovak Angliában ----------------------------- 12 10 Dánia költségvetése ------------------------------------- 12 10 Máltaszigeti méz ----------------------------------------- 12 10 Hadüzenet a sütőporoknak ----------------------------- 12 10 Apró hirek. (A sziléziai országos kormány. – Birtok-

vétel. – Farkasok. – A párisi La-Villettei veszteg- intézet megnagyobbitása. – Krakkói jelentések) -- 12 11

Időjárás---------------------------------------------------- 12 11 Személyi hirek ------------------------------------------- 13 9 A főváros 1892-iki költségvetése --------------------- 13 9 A zemplénmegyei gazd. egyesület -------------------- 13 9 A «Hevesmegyei gazdasági önsegélyző Hitelszö-

vetkezet» ----------------------------------------------- 13 9 Ipari szövetkezetek -------------------------------------- 13 9 A budapesti mészáros ipartársulat ---------------------- l3 9 Az erdélyi szász szövetkezetek ------------------------ 13 9 Állami méntelep Csabán-------------------------------- 13 9 Az orosz gabona tilalom -------------------------------- 13 9 Uj gyárak Erdélyben ------------------------------------ 13 9 Amerika felfedezésének 400-as évfordulója --------- 13 9 Galicziai határzár ---------------------------------------- 13 9 Apró hirek. (A budapesti kereskedelmi muzeum. –

Betiltott vásárok. – Közraktárak Miskolczon. ----- 13 10 Időjárás---------------------------------------------------- 13 10 Személyi hirek ------------------------------------------- 14 8 Gyászhirek------------------------------------------------ 14 8 Forster János --------------------------------------------- 14 8 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 14 8 A temesvári kiállitás ------------------------------------ 14 8 Katonai lóvásárok --------------------------------------- 14 8 A lóállomány felemelése ------------------------------- 14 8 A primási javak fundus instruktusa ------------------- 14 8 A főváros költségvetése -------------------------------- 14 8 Egy fővárosi kereskedelmi lap ------------------------- 14 8 Közgazdasági bank Szabadkán ------------------------ 14 8 Helyreigazitás -------------------------------------------- 14 8 Gőzkazán vizsgálat -------------------------------------- 14 8 Az országos budapesti sertésvásár -------------------- 14 8

4

Lap Old.

száma.

Szarvasmarha kivitelünk Ausztriába ------------------ 14 8 A tőzsdeadó----------------------------------------------- 14 8 A porosz kormány --------------------------------------- 14 9 A németországi gazdasági kollégium ----------------- 14 9 Az amerikai répaczukortermelés ---------------------- 14 9 A börzeadó------------------------------------------------ 14 9 A németországi gazdasági tanács plenuma ----------- 14 9 Dijszabási-ügyek ----------------------------------------- 14 9 Az orosz kiviteli tilalmak ------------------------------- 14 9 Dohánybeváltási határidők ----------------------------- 14 9 Németország gabonavitele------------------------------ 14 9 Az idei czukorrépa-termelés --------------------------- 14 9 Horvátország tojáskivitele ------------------------------ 14 9 A viziutak ------------------------------------------------- 14 9 Lencsekenyér --------------------------------------------- 14 9 Az erdőpusztitás Amerikában -------------------------- 14 9 Művaj a forgalomban ----------------------------------- 14 9 Hernyó-csapás -------------------------------------------- 14 9 Apró hirek. (Pozsony-szombathelyi vasut megnyitá-

sa. - A német hadsereg buzaszükséglete. – A hal- lei törvényszék. – Uj távirati dij. – Trichinozis Berlinben. – Bismarck fellép. – Katonai élelmezé- si telep Kassán. – A budapesti tőzsde tanácsa. – Suly szerint adják a tojásokat. – Az egyesült álla- mok. – A borgói vadászatok. – Erdőpolgárság köz- gyülése Iglón. – Ausztria czukortermelése. – A launi czukorgyár. – A Ferencz-csatorna. – Artézi kut Aradon. – Időjárás -------------------------------- 14 9

Személyi hirek ------------------------------------------- 15 7 Gyászhirek ------------------------------------------------ 15 7 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 15 7 Ujabb lépés a gazdatiszti nyugdij rendezése körül -- 15 7 Vasuti vállalat a szőlőtermelés érdekében ------------ 15 7 A csanádmegyei agarász-egylet ----------------------- 15 7 Az orosz kiviteli tilalmak ------------------------------- 15 7 A bécsi központi marhavásár ügye -------------------- 15 7 A női kereskedelmi tanfolyamok ---------------------- 15 7 Érempályázat iparosoknak és munkásoknak --------- 15 7 A szilágymegyei gazdasági egyesület ----------------- 15 7 A nyitramegyei gazdasági egyesület ------------------ 15 7 Állami méntelep Palinban ------------------------------ 15 7 Uj kamarás ------------------------------------------------ 15 7 A kereskedelmi muzeum ------------------------------- 15 7 A keszthelyi gazd. tanintézet --------------------------- 15 7 Dunagőzhajózási-társaság ------------------------------ 15 7 Tölgyfa eladás -------------------------------------------- 15 8 Hévíz-fürdő ----------------------------------------------- 15 8 Rangküzdelem az iskolák közt ------------------------- 15 8 Lóvásárok Nagyváradon -------------------------------- 15 8 A nyulkérdés --------------------------------------------- 15 8 Orsova ----------------------------------------------------- 15 8 A Tiszavölgyi-társulat----------------------------------- 15 8 Az olaszországi vámszerződés ------------------------- 15 8 Kamatmentes kölcsön a szőlőbirtokosoknak--------- 15 8 Szerbia monopoljövedelme----------------------------- 15 8 Óriási szélvihar------------------------------------------- 15 8 Eiffel-torony Chicagóban ------------------------------- 15 8 Tengerikiviteli tilalom ---------------------------------- 15 8 Nemzetközi kiállitás Berlinben ------------------------ 15 8 Az amerikai aratás --------------------------------------- 15 8 Időjárás ---------------------------------------------------- 15 8 Apró hirek. (A magyar országos méhészeti egyesü-

let. – Birtokvétel. – Lóvásárlás. – A tót munkások. – Mustralovak árverése. – A baranyanyavári mar- havásár) ------------------------------------------------- 15 8

Személyi hirek ------------------------------------------- 16 8 Gyászhirek ------------------------------------------------ 16 8 A «Köztelek» és a franczia szőlővessző -------------- 16 8 A külügyminiszter a vámpolitikáról ------------------- 16 8 Zemplénvármegyének állandó közgazdasági bizott-

sága ------------------------------------------------------ 16 8 Czukor-statisztika ---------------------------------------- 16 8 A franczia földmivelésügyi tárcza költségvetése ---- 16 8 A fiumei börze ------------------------------------------- 16 11 A magánhasználatra kiadott katonalovak------------- 16 11 Panaszkodnak a németek ------------------------------- 16 11 Gabona– és lisztkivitelünk október hóban ----------- 16 11 Hanyatlás a szerbiai sertés-kivitelben ----------------- 16 11 Drága hust mért Szentesen ----------------------------- 16 11 A német gazdasági egyesület--------------------------- 16 11 Nincs bakancsra szükség ------------------------------- 16 11 Nagy dohánycsempészet Temesben ------------------- 16 11 Az ujpesti farkas ----------------------------------------- 16 11 Hadüzenet a végeladóknak ----------------------------- 16 11 Járadékbirtokok szaporodása --------------------------- 16 11 A thüringi nemzeti párt --------------------------------- 16 11 A német földmivelési miniszter------------------------ 16 11 Francziaország fokozódó rozskivitele ---------------- 16 11 A délmagyarországi bányamivelő részvénytársaság 16 11 Svájcz és Ausztria-Magyarország áruforgalma ------ 16 11 A franczia képviselőház -------------------------------- 16 11 Nagy birtokfelosztás Oroszországban ---------------- 16 11 Páris fogyasztása 1890-ben ----------------------------- 16 12

Lap Old.

száma.

Művajelleni törvényjavaslat Francziaországban ---- 16 12 Időjárás ---------------------------------------------------- 16 12 Apró hirek. (A bácsmegyei agarász-egylet. – Enyv-

gyár Szegeden. – Új részvénytársaság Gölniczbá- nyán. – Az ujszegedi kendergyár. – Zsiradék-gyár Kőbányán. – Szénsav-gyár Torja községben. – Uj fürész-telep és gyufa-vessző gyár Háromszékme- gyében. – Uj pamut-szövőgyár Segesvárott. – Franczia társulat erdélyi higanybányák kiaknázá- sára. – Serfőző Várpalotán. – Első magyar kerá- miai-gyár részvénytársaság) ------------------------- 16 12

Személyi hirek ------------------------------------------- 17 10 Gyászhirek ------------------------------------------------ 17 10 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 17 10 Lapunk állattenyésztési pályázata --------------------- 17 10 A franczia képviselőház és a földmivelésügyi

tárcza ---------------------------------------------------- 17 10 Kereskedelmi tárgyalások ------------------------------ 17 10 Az uj vámtariffa a franczia senatusban --------------- 17 10 Mennyi sertés és marha jöhet be Amerikából-------- 17 11 A porosz országos gazda-kollegium ------------------ 17 11 Földtmivelési kormányunk ----------------------------- 17 11 Egy kis irigység ------------------------------------------ 17 11 Az orosz rozskiviteli tilalom --------------------------- 17 11 Magyar ló Amerikában --------------------------------- 17 11 Mac Kinley toastja -------------------------------------- 17 11 Totalizatör-dolgok --------------------------------------- 17 11 Az osztrák malmok -------------------------------------- 17 11 Párisi friss juhhuskivitelünk ---------------------------- 17 11 Idő jele ---------------------------------------------------- 17 11 Mit nem tesz az áremelkedés -------------------------- 17 11 Románia panasza ---------------------------------------- 17 11 Örvendetes javulás -------------------------------------- 17 11 Az észak-csehországi gyapju-iparosok központi

egyesülete ---------------------------------------------- 17 11 Havasi mintagazda -------------------------------------- 17 11 Gazdasági gépiparunk s Olaszország ----------------- 17 12 Inségesek lázadása Orosz-Lengyelországban -------- 17 12 Faárverés -------------------------------------------------- 17 12 Lósorsolás ------------------------------------------------ 17 12 Érdekes statisztika --------------------------------------- 17 12 Időjárás ---------------------------------------------------- 17 12 Apró hirek (Birtokárverés. – Óriási margaringyár

Wiesbadenben) ---------------------------------------- 17 12 Személyi hirek ------------------------------------------- 18 9 A talajjavitási kölcsön ---------------------------------- 18 9 A magyar papirjáradék uj szelvényei ----------------- 18 9 Az uj franczia vámtarifa -------------------------------- 18 9 A mit már meglehet tudni ------------------------------ 18 9 A somogymegyei csurgóvidéki gazdasági kör ------ 18 9 A filloxera Békésmegyében ---------------------------- 18 9 Lótulajdonosok figyelmébe ---------------------------- 18 9 Méhészeti statisztika ------------------------------------ 18 9 Orosz lovak Magyarországon -------------------------- 18 9 A borsodmegyei gazdasági egyesület ----------------- 18 9 Időjárás ---------------------------------------------------- 18 9 Személyi hirek ------------------------------------------- 19 9 Gyászhir -------------------------------------------------- 19 9 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 19 9 Francziaország nagymérvü gabonavásárlásai -------- 19 9 Az uj franczia vámtarifa -------------------------------- 19 9 A román vámháboru megszüntének haszna ---------- 19 9 A fogyasztási adó felemelése Bécsben --------------- 19 9 Áru- és értéktőzsde Kolozsvárott ---------------------- 19 9 Sajtóhiba -------------------------------------------------- 19 9 Mit költenek a poroszok évente a kisérleti állo-

másokra ------------------------------------------------- 19 9 Az udvarhelymegyei gazdasági egyesület ------------ 19 10 Az erdélyi gazdasági egylet ---------------------------- 19 10 A krakkói gazdasági egylet ----------------------------- 19 10 Az alcsuthi czigányok ----------------------------------- 19 10 A porosz országos kollégium -------------------------- 19 10 Állami felügyelet ---------------------------------------- 19 10 Merész fiskális ------------------------------------------- 19 10 Német szesz Spanyolországban ----------------------- 19 10 Berlini nemzetközi lóvásár ----------------------------- 19 10 Drága lovak ----------------------------------------------- 19 10 Czukorgyár Szibériában -------------------------------- 19 10 Aratógépek az ókorban --------------------------------- 19 10 Elfogy a kőszén ------------------------------------------ 19 10 A vadak futási gyorsasága ------------------------------ 19 10 Szelid szarvasok ----------------------------------------- 19 11 Japáni gesztenye ----------------------------------------- 19 11 A gaz nagymérvü terjedése ----------------------------- 19 11 Időjárás ---------------------------------------------------- 19 11 Apró hirek (Agárverseny. – Falkavadászat. – Fá-

czánvadászat. – Magas földbér. – Csáktornyai közraktárak. – Vásárhalasztás. – A legdrágább kutya. – Németország vámbevétele ----------------- 19 11

Személyi hirek ------------------------------------------- 20 8 Ő felsége a börzén --------------------------------------- 20 8 A devecservidéki gazdakör ----------------------------- 20 8 A giró– és pénztár-egyesület a budapesti börzén ---- 20 8

Lap Old.

száma.

A hevesmegyei gazdasági egyesület ------------------ 20 8 Állatorvosi akadémia ----------------------------------- 20 8 A pestmegyei gazdasági egyesület -------------------- 20 8 Érdekes vélemény --------------------------------------- 20 8 A miskolczi kereskedelmi és iparkamara ------------ 20 8 Az uj vámtarifa a franczia senatusban ---------------- 20 8 Nagybirtok, kisbirtok ----------------------------------- 20 11 Szabadbirtokfelosztás ----------------------------------- 20 11 A veszprémi gazdasági egyesület --------------------- 20 11 Bácskai kendertermelés --------------------------------- 20 11 A szövetkezeti ügy Németországban ----------------- 20 11 Az általános vámtarifa Francziaországban ----------- 20 11 Az alsó-ausztriai kereskedelmi kamara --------------- 20 11 Az amerikai sertéshus behozatala --------------------- 20 11 Az orosz inség ------------------------------------------- 20 11 A román vámviszonyok -------------------------------- 20 11 Az Egyesült-Államok földmivelési miniszterének

jelentése ------------------------------------------------ 20 11 Apró hirek. (Vadászat Ér-Diószegen. – Birtokvál-

tozás. – Orosz lovak Németországban.) ------------ 20 11 Időjárás---------------------------------------------------- 20 12 Személyi hir ---------------------------------------------- 21 11 Zetterlund Gusztáv Károly ----------------------------- 21 11 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 21 11 A kereskedelmi szerződések a képviselőház előtt -- 21 11 Az amerikai sertéshus szabad behozatala ------------ 21 11 Villám, mennydörgés és zivatar ----------------------- 21 11 L'assomoir ------------------------------------------------ 21 11 A porosz vidéki járadékbankok ------------------------ 21 11 Malom-ipar-muzeum Londonban --------------------- 21 11 A primási birtokok -------------------------------------- 21 11 A prágai mozgalomhoz --------------------------------- 21 11 A bérösszegek csökkenése ----------------------------- 21 11 A siófoki zsilip ------------------------------------------- 21 11 Bosznia szilvatermelése --------------------------------- 2l 12 Gabonaraktárak az orosz vasutállomásokon --------- 21 12 Községi hitelszövetkezetek ---------------------------- 21 12 Anglia buzatermése ------------------------------------- 21 12 Biztató példa a munkásoknak -------------------------- 21 12 A magyar királyi államvasutak ------------------------ 21 12 Bordeauxi bortermés ------------------------------------ 21 12 Aratógépek az ó korban -------------------------------- 21 12 A platina értéke ------------------------------------------ 21 12 Apró hirek, (A Tisza áradása. – Birtokvásárlás.–

Kalifornia szürete. – A német-belga szerződés) -- 21 12 Személy hirek -------------------------------------------- 22 6 A «Szárazér» ármentesitő társulat --------------------- 22 6 Panaszokat hallunk -------------------------------------- 22 6 Dohánytermelési engedélyek -------------------------- 22 6 Két éves szolgálati idő ---------------------------------- 22 6 Földmivelési Érdekeink -------------------------------- 22 7 Pécsi erdőterületek -------------------------------------- 22 7 Bivalyvész Erdélyben ----------------------------------- 22 7 Keményitőgyár részére termelt burgonya ------------ 22 7 A szesz- és dohánycsempészet megakadályozása--- 22 7 Gőschen beszéde ---------------------------------------- 22 7 Orosz lapok az inségről --------------------------------- 22 7 A franczia senatus --------------------------------------- 22 7 A franczia gyarmatpolitika ----------------------------- 22 7 Németország agrár köreiben --------------------------- 22 7 Verdi a mezőgazdaságért ------------------------------- 22 7 A brailai és galaczi dock és gabonaelevator --------- 22 7 Apró hirek. (Mac-Kinley-bill eredménye. – Schwe-

ningeni lókiállitás. – A szentesi vágóhid. – A ve- resmarti közalapitványi birtok) ---------------------- 22 8

Személyi hirek ------------------------------------------- 23 11 Halálozás ------------------------------------------------- 23 11 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 23 11 A vámszerződések a közgazdasági bizottságban ---- 23 11 Az olasz borvámok -------------------------------------- 23 11 Szeszgyári felügyelők ----------------------------------- 23 11 Gazdasági paraszt-egylet ------------------------------- 23 11 A barsmegyei gazdasági egyesület -------------------- 23 11 Vasárnapi felolvasások --------------------------------- 23 11 Nemzeti kiállitás Szegeden ----------------------------- 23 11 A giro– és pénztár-egylet ------------------------------- 23 11 A földmivelési miniszterium --------------------------- 23 11 Amerika vámbevételei ---------------------------------- 23 11 Trichinás amerikai sertés ------------------------------- 23 11 A selyemtenyésztés támogatása Francziaországban 23 11 Optimismus----------------------------------------------- 23 11 Angol-német kereskedelmi szerződés ---------------- 23 11 Caprivi a kereskedelmi szerződésekről --------------- 23 12 Egy oláh nábob ------------------------------------------ 23 12 A biztositási ügy reformja ------------------------------ 23 12 Szesziparunk kivitele ----------------------------------- 23 12 Időjárás---------------------------------------------------- 23 12 Apró hirek. (Az osztrák állam. – A magyar föld-

hitelintézét. – A mosony-rajkai vasut. – Lord Lausdowe. – Barsmegye törvényhatósága. – Tojáskivitelünk. – Kamatlábleszállitás. – Uj kőszénbánya-megnyitás. – Vásár engedélyezés--- 23 12

Személyi hirek ------------------------------------------- 21 6

5

Lap Old.

száma.

A pécsi borkereskedők küldöttsége ------------------- 24 6 Bismarck herczeg és a vámszerződések -------------- 24 6 Az országgyűlés közgazdasági bizottságának je-

lentése --------------------------------------------------- 24 7 Nagyobbszerü árucsarnok ------------------------------ 24 7 Liptói juhturó szállitása Olaszországba --------------- 24 7 Románia és a vámszerződések ------------------------- 24 7 Regálebérlők értekezlete -------------------------------- 24 7 Amerikai disznóhus ------------------------------------- 24 7 Uj sürgönytarifa ------------------------------------------ 24 7 A kereskedelmi szerződések --------------------------- 24 7

Kultuszminiszter a méhészetért ------------------------ 24 7 Az északamerikai Egyesült Államok czukorpro-

dukcziója ----------------------------------------------- 24 8 Az orosz éhinség ----------------------------------------- 24 8 Az eddigi franczia borvám hatása a borhamisi-

tásra ----------------------------------------------------- 24 8 Oroszország tojáskivitele ------------------------------- 24 8 Phylax ----------------------------------------------------- 24 8 Az orosz hivatalos körökben --------------------------- 24 8 Az eczetgyárosok ---------------------------------------- 24 8 Népszámlálás Hollandiában ---------------------------- 24 8 Érdekes vadászatok -------------------------------------- 24 8 Mennyi vadat ejtettek el hazánkbm 1890-ik

évben ---------------------------------------------------- 24 8 Egyiptomi gabonakivitel -------------------------------- 24 8 Időjárás ---------------------------------------------------- 24 8 Apró hirek. (A belga külügyminiszter. – Franczia-

ország behozatala. – Keményitőgyár Egerben)---- 24 8 Lapunk programmja ------------------------------------- 25 5 Legközelebbi számunk ---------------------------------- 25 5 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 25 5 Személyi hirek ------------------------------------------- 25 5 Gyászhir --------------------------------------------------- 25 5

Lap Old.

száma.

A Lapunk állattenyésztési pályázata ------------------ 25 5 A «Nemzet» és a «Köztelek» -------------------------- 25 5 gazdasági akadémiai és tanintézeti tanárok fize-

tésemelése ---------------------------------------------- 25 5 Mizeriák a bécsi vásáron ------------------------------- 25 5 Olvasóink kényelmére ---------------------------------- 25 6 Az uj franczia vámtarifa -------------------------------- 25 6 A «Magyar mezőgazdák szövetkezete» -------------- 25 6 Beszüntetett juhkivitel ---------------------------------- 25 6 A Mac-Kinley-bill --------------------------------------- 25 6 Időjárás ---------------------------------------------------- 25 6 Apró hirek. (Kőbányai származásu sertések. – A

nagyváradi műtrágyagyár részvényársaság. – Az osztrák-magyar bank. – A zsuki falkavadászatok. – A bécsi Jockey-club. – A Galacka vizitársulat. – A kisbéri telivér fedezőmének. – Trichina-gya- nus megbetegedések) --------------------------------- 25 6

Személyi hirek ------------------------------------------- 26 8 Gyászhirek ------------------------------------------------ 26 8 Kivonat a hivatalos lapból ------------------------------ 26 8 Az influenza áldozatai ---------------------------------- 26 8 A földhitel és a vidéki pénzintézetek ----------------- 26 8 Állatorvosi tanfolyam ----------------------------------- 26 8 «Fenék» --------------------------------------------------- 26 8 A szegedi kőpart ----------------------------------------- 26 8 Gr. Zichy Béla ------------------------------------------- 26 8 Artézi kut Ercsiben -------------------------------------- 26 8 A zemplénmegyei közgazdasági bizottság ----------- 26 8 Keresett burgonya és tengeri --------------------------- 26 8 A főváros homokszőlői --------------------------------- 26 8 A földmivelésügyi miniszter --------------------------- 26 8 Az aradi gazdasági egyesület -------------------------- 26 8 A magyar portland-czement ---------------------------- 26 9 Az Olaszországgal megállapitott borvám ------------ 26 9

Lap Old.

száma.

A vasmegyei gazd egyesület --------------------------- 26 9 A határerdők eladása ------------------------------------ 26 9 A nyitramegyei gazdasági egyesület ------------------ 26 9 A Kis-Rába zsilipje-------------------------------------- 26 9 Sárosvármegye ------------------------------------------- 26 9 Az abauj-tornamegyei gazdasági egyesület ---------- 26 9 A kincstári birtokok eladása --------------------------- 26 9 Vaszary Kolos ------------------------------------------- 26 9 Baranyamegye törvényhatósága ----------------------- 26 9 A «Gyümölcskertész» ---------------------------------- 26 9 A budapesti szarvasmarha– és állatvásár forgalmá-

nak szabaddá tétele------------------------------------ 26 9 Élősertések és szarvasmarhák kivitele Németor-

szágba --------------------------------------------------- 26 9 A német császár és a mezőgazdaság ------------------ 26 9 Magyarországi származásu állatok be- és átvitele -- 26 9 Gabona és lisztkivitelünk ------------------------------- 26 9 A kereskedelmi szerződések hatása a külföldön ---- 26 9 A franczia senatus --------------------------------------- 26 10 Az angol kereskedelmi hivatal ------------------------- 26 10 A bádeni kamara ----------------------------------------- 26 10 A bécsi faárak -------------------------------------------- 26 10 Olaszország bortermése -------------------------------- 26 10 Az apáczalepke elpusztitása ---------------------------- 26 10 A világ buzatermése ------------------------------------- 26 10 Apró hirek. (Gőzmalom Sistaroveczen --------------- 26 10 A csongrádmegyei gazdasági egyesület -------------- 26 10 A budapest-dorog-esztergomi vasut ------------------ 26 10 Birtokváltozás -------------------------------------------- 26 10 Sózott belek kivitele Olaszországba ------------------ 26 10 A «Vadászlap» ------------------------------------------- 26 10 Az urlovasok szövetkezete ----------------------------- 26 10 A somogymegyei gazdasági egyesület --------------- 26 10 A dunai gőzhajózás-------------------------------------- 26 10

V. Irodalom.

Csikvármegye közgazdasági állapotai és a székely

kivándorlás (R.) ----------------------------------------- 2 4 A magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémia érte-

sitője az 1890-91-iki tanévről ------------------------- 2 4 Kisérletek Koch tuberkulinjával szarvasmarhákon -- 3 3

Állategészségügyi évkönyv 1890-re -------------------- 6 10 A gyümölcsfatenyésztés kézikönyve-------------------- 6 11 Die Schweine Ungarns und ihre Züchtung Mäs-

tung und Verwerthung. Von Carl Monostori ------ 11 5

Mezőgazdasági apróságok. Irta Ásványi Lajos ------ 18 6 A gyümölcsfatenyésztés kézikönyve ----------------- 24 5 A mezőgazdát is érdeklő néhány városi ügyről.

Irta Tormay Béla -------------------------------------- 25 3

VI. Kérdések a gyakorlati köréből.

A Thomas-salak buza alá (Cserháti) ------------------- 2 9 A lépfene és a sertésorbáncz ellen ---------------------- 2 9 A magrépának eltartása (Rovara Frigyes) ------------- 2 9 Kárpótlás katonai károkért (Dr. Sz.) ------------------- 4 3 Az állatok jegyzése --------------------------------------- 4 3 A szikes talajok javitása (Szilassy Zoltán) ------------ 4 3 Szeszmoslék etetése juhokkal --------------------------- 4 3 Az olcsó székely munkások ----------------------------- 5 7 Tök répa helyett (Sz. Á) --------------------------------- 5 7 Taraczkirtás (Ferenczy Frigyes) ------------------------ 5 7 Akáczfa pajzstetüje --------------------------------------- 5 7 Vasárnapi munkaszünet (Dr. Sz )----------------------- 5 4 Ugarolás a haszonbérletnél (Dr. Sz.) ------------------- 5 4 A répa, illetőleg a répalé czukortartalma (E. C. S.) -- 8 3 A locomobil és cséplőgépkezelők tanfolyama -------- 8 3 Takarmánykészlet kiszámitása és a téli etetési elő/

irányzat (Révész Antal) -------------------------------- 9 3

Besavanyitott répalevelek etetése a fejős tehe/ nekkel --------------------------------------------------- 10 3

A tető bekenése (Solymossy) -------------------------- 11 5 Hogy fejtsük a mákot? ---------------------------------- 11 5 Melyik rögtörő jobb ------------------------------------- 11 5 Az anyarozs ---------------------------------------------- 12 5 A répa czukortartalma (Rombay Dezső) ------------- 14 3 Cserjék (B. A.) ------------------------------------------- 14 4 Mákkifejtés (Dr. P. E.) ---------------------------------- 14 4 A répatörköly igen értékes takarmányt képez

(E. C. S.) ------------------------------------------------ 15 5 A répaszelet eltartása és feltakarmányozása (C. C.) 15 5 A felpuffadás ellen (Végh Lajos) ---------------------- 15 5 A megfagyott de kiengedett répa (Libits) ------------ 15 5 Czukorrépaszelet eltartása és feltakarmányozása

(Végh L.) ----------------------------------------------- 17 6 Carpocapsa pomonana életmódja --------------------- 17 6

A megfagyott répa kezelése (Rovara Frigyes) ------- 18 5 A fagyos répa, annak etetése és konserválása

(Rombay Dezső) -------------------------------------- 18 5 A zsombolyai zöldtakarmány kazalozási módja

(Révész Antal) ----------------------------------------- 18 6 A selyemhernyó táplálása (Bezerédj Pál) ------------ 19 5 Drótférgek (Rovartani állomás) ----------------------- 19 5 Pálinkamoslék etetése vemhes állatokkal ------------ 21 7 Takarmánypáczolás (r.– r.) ----------------------------- 23 7 A mustnak erjedés okozta apadása (Dr. Csanády) -- 23 7 Körte alma-alany (Liebbald Béni) -------------------- 23 7 Kainit (Cserháti Sándor) -------------------------------- 23 7 A seprü jeneszter (Mágócsi D. S.) -------------------- 25 4 A fának tulajdona (Dr. Sz:) ---------------------------- 25 4 A kerti utak füvesedésének ellenszere (Mágócsy

Dietz) --------------------------------------------------- 26 4 Gólya (Lázár P.) ----------------------------------------- 26 4

VII. A «Köztelek» tudósitásai.

Beleg (Somogy-megye Szarvas Lajos) ---------------- 1 11 Fogaras (Erdély, Fogaras-megye, Mohr Károly) ----- 1 11 Vágvölgye (pa Jánosháza Szalay József) -------------- 1 11 Zala-Csány (Malatinszky Ferencz) --------------------- 1 11 Mátyfalva (Ugocsa-m., Székely István) --------------- 1 11 Hali (Győr-m., M.) --------------------------------------- 1 11 Hontujfalu (Braunmüller Sándor) ---------------------- 2 7 Ada (Bács-Bodrogh-m., Szobonya Bertalan) --------- 2 7 Bia (Pestm., Remenyik Imre) --------------------------- 2 7 Hathalom {Veszprém m., Ihász Lajos) ---------------- 2 7 Zaturcsa (Turóczm., Zathureczky Imre) --------------- 2 8 Gyorok (Arad-m., Molnár Lajos) ----------------------- 2 8 Nagyvárad (Eleméry Aurél) ----------------------------- 2 8 Szeged (A kenderfonó-gyár tudositása) --------------- 2 8 Zágráb (Bakay Nándor) ---------------------------------- 2 8 Chehország répatermése --------------------------------- 2 8 Dombovár (Tolna-m., Dőry József) -------------------- 2 8 Felső-Szeli (Pozsony-m., Fehér Zoltán) --------------- 2 8 Attkár (Heves m., Kiszely Géza) ----------------------- 2 9 Kápolnás-Nyék (Kenessey Kálmán) ------------------- 3 6 Nagy-Várad (Eleméry Aurél) --------------------------- 3 6

Héjasfalva (Nagy-Küküllő-m., Somogyi Albert) ------ 3 6 Ercsi (Lits Sándor) ---------------------------------------- 3 6 Gyömöre (Halipuszta, Matkovich László) ------------- 3 6 Tömörd (Vas-m., Chernel György) --------------------- 4 6 Munkács (Günther Ágoston) ----------------------------- 4 6 Tápió-Szecső (Hajdu István) ----------------------------- 4 6 Kömlöd (Komárom-m., Kövesdy Lajos) --------------- 4 6 Bács-Almás (Jeszenszky B.) ----------------------------- 4 6 Nógrád-Berczel (br. J. S.) -------------------------------- 5 6 Eger (Ferk Miklós) ---------------------------------------- 5 6 Pécsvidéke (Liebbald Béni) ------------------------------ 5 6 Békés Csaba (Zlinszky István) --------------------------- 5 6 Hajós (Pest-m., Révész Antal) --------------------------- 6 10 Rábaköz (Bakay Dezső) ---------------------------------- 6 10 Békés-Szent-András (Hutiray László) ------------------ 6 10 Nagy-Szombat (Szibenliszt Géza) ---------------------- 6 10 Atkár (Heves, Kiszely Géza) ----------------------------- 6 10 Uj-Szőny (Csémpuszta, Wimmer Béla) ---------------- 6 10 Kanyaptavölgye (Abauj-Tornam., Lánczy Béla) ------ 6 10 Bodrog-Olaszi (Zemplén-m., Csapó Lajos) ------------ 7 4 Bonczódföld (Zala-m., Orosz Pál) ---------------------- 7 4

Stom*a (Pozsony-m., Mácsay Lajos) ------------------- 7 4 Gyorok (Arad-m., Molnár Lajos) ----------------------- 7 4 Concóhát (Komárom-m., F. G.) ------------------------- 7 4 Lovászpatona (Veszprém m., Ihász Lajos)------------- 8 6 Érsekhalom (Pest-m., Révész Antal) ------------------- 8 6 Martfű (Jász-N.-Kun-Szolnok-m., Kövér I.) ----------- 8 6 Nagy-Korpád (Somogy-m., Politzer Géza) ------------ 9 7 Békés-Csaba (Zlinszky István) -------------------------- 9 7 Gyömöre (Halipuszta Győr-m., Matkovich László) -- 9 7 Sopron (Dr. B. P.) ----------------------------------------- 9 7 Szeged és vidéke (Bakay Nándor) -------------------- 11 6 Vágvölgy (Szilay József) ------------------------------- 11 6 Munkács (Günther Ágoston) --------------------------- 11 6 Tisza-Ujlak (Ugocsa-m., Székely István) ------------ 11 6 Kolozs Monostor (Ásványi Lajos) -------------------- 11 6 Pécs vidéke (Liebbald Béni) --------------------------- 12 6 Nagy-Korpád (Somogy-m., Politzer Géza) ---------- 12 6 Lovászpatona (Veszprém-m., Ihász Lajos) ---------- 12 6 Tisza-csege (Hajdu-m., Dudás József) --------------- 12 6 Tisza-Földvár (Kövér János) --------------------------- 12 6 Kápolnás-Nyék (Fehér-m., Kenessey Kálmán) ----- 12 6

6

Lap Old.

száma.

Ada (Bács-m., Szobonya Bertalan)-------------------- 13 6 Nagyvárad (Eleméry Aurél) ---------------------------- 13 6 Békés-Szent-András (Hutiray László) ---------------- 13 6 Palást (Hont-m., I. I.) ------------------------------------ 13 6 Csepreg (Vas-m., Chernel György) ------------------- 13 6 Zala-Baksa (Gáyer Pál) --------------------------------- 13 6 Gyöngyös (Csomor Kálmán) --------------------------- 14 7 Balassa-Gyarmat (Braunmüller Sándor) -------------- 14 7 Nagyszombat (Somogy-m., Szibenliszt Géza) ------- 14 7 Beleg (Somogy-m., Szarvas Lajos) ------------------- 14 7 Felső-Láncz (Abauj-Torna-m., Lánczy Béla) -------- 14 7 Gyorok (Arad-m., Molnár Lajos) ---------------------- 15 6 Herény (Vas-m., Gothard Sándor)--------------------- 15 6 Eger -------------------------------------------------------- 15 6 Kismárton (Vutkavölgy Virágh Elek)----------------- 15 6 Vaszar, Rózsamajor (Veszprém-m., Kränzlein

Mihály) ------------------------------------------------- 15 6 Pécs vidéke (Liebbald Béni) --------------------------- 16 7 Mező-Berény (Békés-m., Tata Sándor) --------------- 16 7 Kömlőd (Komárom-m., Kövesdy Lajos) ------------- 16 7

Lap Old.

száma.

Gyömöre, Halipuszta (Győr-m., Matkovich László) -------------------------------------------------- 16 7

Bonczodföld, Alsó-Bagod (Zala-m., Orosz Pál) ---- 17 9 Fogaras (Erdély, Mohr Károly) ------------------------ 17 9 Gyorok (Arad-m., Molnár Lajos) ---------------------- 17 9 Szablahó (Trencsén-m., Nemák János) --------------- 17 9 Stomfa (Pozsony-m., Mácsay Lajos) ----------------- 17 10 Tápióvölgye (Pest-m., Hajdu István) ----------------- 19 6 Érsekhalma (Pest-m., Révész Antal) ------------------ 19 6 Héjasfalva (Nagy-Küküllő-m., Somogyi Albert) ---- 19 6 Bodrog-Olaszi (Zemplén-m., Csapó Lajos) ---------- 19 6 Simongát (Somogy-m., Zalay Kálmán) -------------- 19 6 Békés-Szent-András (Hutiray László) ---------------- 20 7 Gyöngyös vidéke ---------------------------------------- 20 7 Turócz-Szent-Miklós (Zathureczky Imre) ----------- 20 7 Lovászpatona (Veszprém-m., Ihász Lajos) ---------- 20 7 Vágvölgye (Szalay József) ----------------------------- 20 7 Zala-Csány (Malatinszky Ferencz) -------------------- 20 7 Bács-Almás (Jeszenszky Béla) ------------------------ 21 8 Hont-Ujfalu (Braunmüller Sándor) ------------------- 21 8

Lap Old.

száma.

Rimaszombat (Grasselli Miklós) ---------------------- 21 8 Szeged (Bakay Nándor) -------------------------------- 21 8 Nagy-Dorogh (Geisz László) -------------------------- 21 8 Nagy-Várad (Eleméry Aurél) -------------------------- 21 8 A nagykunság vidékéről (Simonyi Elek) ------------- 22 5 Kassa vidéke --------------------------------------------- 23 8 Eger (Ferk Miklós) -------------------------------------- 23 8 Pécs környéke (Liebbald Béni) ------------------------ 23 8 Kondoros (Dérczy Péter) ------------------------------- 23 8 Gyömöre (Matkovich László) ------------------------- 23 8 Szeged (Bakay Nándor) -------------------------------- 23 8 Békés-Csaba (Zlinszky István) ------------------------ 24 5 Ács (Komárom-m., Mészáros Sándor) --------------- 24 5 Nagy-Becskerek (Torontál-m., Poroszkay Béla ----- 25 3 Mezőcsávás (Maros-Torda-m., Kispál Mihály) ----- 25 3 Bia (Pest-m., Remenyik Imre) ------------------------- 25 3 A Tisza mellől (Simonyi Elek) ------------------------ 26 7 Alag (Pest-m., Bálintffy Pál) --------------------------- 26 7 Nyerges-Ujfalu (Esztergom-m., K. K.) --------------- 26 7

VIII. Ábrák és rajzok.

A zsombolyai kazal átmetszete a beföldelés előtt ---- 1 5 A zsombolyai kazal átmetszete a beföldelés után ---- 1 6 A prágai kiállitás nagy iparcsarnoka ------------------- 1 9 A Hradzsin ------------------------------------------------- 1 9 A posta– és távirda-pavillon----------------------------- 1 9 A kiállitási bizottság pavillonja ------------------------- 1 9 Prága látképe ----------------------------------------------- l 10 A cseh gazdasági szövetkezetek pavillonja ----------- 1 10 A prágai vasipar részv.-társaság pavillonja ----------- 1 10 A. cseh tanulmányi tanács pavillonja ------------------ 1 10 A hg. Kanau-féle komorani vasművek pavillonja ---- 1 10 A paprikamag léczezetének keresztmetszete---------- 2 7 Az arad-csanádi öntöző-csatorna ----------------------- 4 5 Takarmánykamra alaprajza ------------------------------ 5 4 » » keresztmetszete ------------------------- 5 5 Hungária darálógép --------------------------------------- 5 5 Dupplex répavágó ---------------------------------------- 5 5 Istálló-alaprajz a trágya bentkezelésére ---------------- 7 5 Istálló keresztmetszete a trágya-bentkezelésére ------ 7 6 Emelhető jászol szerkezete ------------------------------ 7 6 Ásványi féle arankairtó gereblye ----------------------- 8 3 Folyómeder felosztása két parti birtokos között ------ 8 5 » » több » » » -------- 8 5 Elsodort földrész ------------------------------------------ 8 5

Takarmánykészlet kiszámitásához 1., 2. ábra ---------- 9 3 » » 3., 4., ábra --------- 9 4 Strawsonizer porszerű anyagokra --------------------- 11 5 » folyadékokra ------------------------------------------- 11 5 Csikó hozzászoktatása a tehervonáshoz -------------- 12 5 Uj répa– és burgonya-bevermelési mód -------------- 12 5 Bamber kézisajtója -------------------------------------- 13 7 Stephenson lóerőre való sajtója ------------------------ 13 7 Ladd & Co. gőzerőre való sajtója --------------------- 13 8 Howard » » » ------------------------ 13 8 A felpuffadás ellen -------------------------------------- 15 5 Szobaszellőztető berendezés --------------------------- 17 8 A szellőző működése nyáron --------------------------- 17 8 » » » télen ----------------------------- 17 8 Gróf Bugnoy pavillonja --------------------------------- 20 9 Kertészeti pavillon --------------------------------------- 20 9 Estei Ferdinand fhg pavillonja ------------------------- 20 9 Erdészeti pavillon ---------------------------------------- 20 10 Gróf Sylva-Tarnoca pavillonja ------------------------ 20 10 Halászati és erdészeti pavillon ------------------------- 20 10 Kertészeti pavillon --------------------------------------- 20 10 Schlör-Naumann műtrágyaszóró hátsó oldala ------- 22 9 Schlör-Naumann műtrágyaszóró keresztmetszete

félig telt szekrénynyel -------------------------------- 22 9

Rozsdagombás körtefalevél ---------------------------- 24 4 Pilléres szin alaprajza és keresztmetszete ------------ 24 9 Fészerpillér 2. és 3. ábra -------------------------------- 24 10 Csibehur -------------------------------------------------- 25 15 Oestrus ovis ---------------------------------------------- 25 16 Böske VI» 1½ éves simmenthali üsző ---------------- 25 21 «Rossa» 7½ » » tehén --------------- 25 21 «Káplár» 2½ » » hágóbika ---------- 25 22 «Rosanna» 1¾ » » üsző ---------------- 25 22 «Szálas» 4½ » » tehén --------------- 25 22 «Filkó» 4½ hónapos » bikaborju ---------- 25 22 «Miklós» 5/4 éves » bika ---------------- 25 24 «Favorite» 6½ » » tehén --------------- 25 24 «Szőke V.» 8 hónapos » üsző ---------------- 25 24 Simmenthali növendék-állat csoport ------------------ 25 24 «Juno II.» 3¼ éves simmenthali tehén ---------------- 25 24 «Lady III.» 5/4 » » üsző ---------------- 25 25 «Lugnetz» 1¾ » » bika ---------------- 25 25 Gyapjusulyhatározó készülék hosszmetszete -------- 25 26 » mérleggel ------------------------ 25 26 Armour & Co. kiviteli sertésvágodája ---------------- 26 2 » » » » » ------------------------- 26 3

IX. Rovatok

Gazdasági jog.

Rovátvezető: Dr Szilárd Ferencz.

A gazdasági jogról (Vimmer Imre) --------------------- 1 7 Az uj porosz adótörvény és a gazdák (Dr. Szilárd

Ferenc ---------------------------------------------------- 1 7 Reform eszmék tözsdebiróságunk ujjászervézése

körül (Dr. Sz.) ------------------------------------------- 8 4 Ujonnan keletkezet földrészek tulajdonjoga ---------- 8 5 Elvi jelentőségü határozatok ---------------------------- 8 5 A vadászati jog haszonbérlői ---------------------------- 8 5 Kihasználatlan előnyök (Dr. Szilád Ferencz) -------- 18 7 A magy. kir. Curia 1891. évi szept. 1-én kelt 47.

számu határozata -------------------------------------- 18 7 A budapesti áru– és értéktőzsde áruüzleti szokásai - 18 7 Elvi jelentőségü határozatok --------------------------- 18 8 A szövetkezeteket és részvénytársaságokat kö-

zelről érdeklő uj birói gyakorlat --------------------- 18 8 Tőzsdeadó ------------------------------------------------ 18 8 A pénzügyminiszter és a dohány feleskertészek----- 18 8 Járadékbirtokok (Dr. Sz. F.) ---------------------------- 25 13

Gazdasági vegytan. Rovatvezető: Dr. Liebermann Leo

A rovat czélja (Dr: Liebermann Leo) ------------------ 2 5 Folyóvizi iszap mint talajjavitó szer (Dr. Bittó Béla) 2 5 Az istállótrágya értékcsökkenése kilugozás és erje-

dés következtében (Dr: Könyöki) -------------------- 2 5 Répatrágyázási kisérletek Dániában 1888-1890-

ben (Dr. Könyöki) -------------------------------------- 2 5 Nitrogéntrágyázási kisérletek zab alá (Dr. Könyöki) 2 5 A thermo-foszfát alkalmazásáról ----------------------- 2 6 Foszforsav és nitrogéntrágya együttes alkalmazá-

sának szüksége ------------------------------------------ 2 6 Állati hulladékok mint nitrogéntrágyák---------------- 2 6 A rostanyag értékesitése kérődzőknél és lovaknál --- 2 6 A répaszeletek és moslék etetéséről, tekintettel a

bennök levő sok vizre (Krámszky) ------------------- 2 6

A fäcalanyagok kiküszöbölése és értékesitése (Dr. Könyöki) -------------------------------------------- 2 6

A poseni kisérleti állomáson 1890-ben teljesitett korpavizsgálatok eredménye (Dr. Könyöki) --------- 2 6

Egy csersavban rendkivül gazdag cserzőanyag-------- 2 6 Kőszén és coaks-hamuk ---------------------------------- 2 6 Robbanó mütrágyakeverék ------------------------------- 2 6 A talajok phosphorsav-tartalmáról -------------------- 10 4 Lehet-e marhaállomány nélkül gazdálkodni --------- 10 4 Hogy trágyázzuk a fekete, nedves, tőzeges, humus-

ban tulgazdag földeket -------------------------------- 10 4 Hogy alkalmazzuk a phosphorsav-trágyát, hogy

adjak azt legczélszerübben a talajba? --------------- 10 4 Mikor használjunk superphosphortot és mikor

Thomassalakot? --------------------------------------- 10 4 Az Effront-féle szeszfőzési eljárásról ----------------- 10 5 A budapesti vaj idegen zsirokkal való hamisitásá-

ról (Kovács Imre) ------------------------------------- 19 7

Állategészségügy. Rovatvezető: Dr Hutyra Ferencz.

A rovat fontossága (Dr. Hutyra Ferencz) --------------- 3 4 Állatkivitelünk és a szarvasmarha ragadós tüdő/

gyulladása (Dr. Hutyra Ferencz) ---------------------- 3 4 A juhok szőrféregkórja ----------------------------------- 3 5 Kártérités gümőkóros állatokért Németországban ---- 3 5 Kártalanitás és állatbiztositás -------------------------- 11 7 Az ellésről és az ellésnél követendő eljárások

(Tátray János) ------------------------------------------ 11 7 Kártérítés hatósági rendeletre kiirtott állatokért ----- 11 8 Kártalanitás és állatbiztositás (Krick Aladár) -------- 20 5

Talajjavitás és vizszabályozás. Rovatvezető: Kvassay Jenő.

A talajjavitási hitel életbeléptetése ---------------------- 4 4 Az arad-csanádi öntöző-csatorna ------------------------ 4 4 Egységes technikai elvek folyószabályozásainknál - 12 7

A Rába szabályozás eredményei ---------------------- 12 7 A Felső-Duna szabályozási munkálatok előhala-

dottsága ------------------------------------------------- 12 7 A Fertő-tó jövő sorsa ------------------------------------ 12 8 A magyar rizstermelés terjedése ----------------------- 12 8 Az alfödi nagyobb terjedelmü öntözések ------------- 12 8 A szántova bezdáni lecsapoló-társulat szivattyute-

lepe (Zlinszky E.) ------------------------------------- 12 8 A talajjavitási hitel rendezése -------------------------- 21 9

Gazdasági-gépészet és technologia. Rovatvezető: Lázár Pál.

Takarmány-kamrák tervezése és berendezése (Lá- zár Pál) ---------------------------------------------------- 5 4

Mezőgazdasági szeszgyár üzembehozatalánál szük- séges tennivalók -----------------------------------------

(Dr. Szilágyi Gyula) --------------------------------------- 5 5 A czukorrépa szedéséről (Dr. Szilass Jakab) ---------- 5 5 Széna és szalmasajtók -(Lázár Pál) ------------------- 13 7 A czefrezési viszonyról s a szesznyeremény helyes

kiszámitási módjáról ------------------------------------ (Dr. Szilágyi Gyula) ------------------------------------- 13 8 Schlőr-Neumann szab. uj műtrátgyaszóró gépe

(Gotthard Sándor) ------------------------------------- 22 9 A keményitő száritása (Lázár Pál) -------------------- 22 10 A tengeri értéke a szeszgyártás szempontjából

(Dr Szilágyi Gyula) ----------------------------------- 22 10 Szeszkereskedelmi «Usance»-ok a budapesti pia-

czon (Lázár Pál) --------------------------------------- 22 10

Gazdasági szakoktatás és kisérletezés. Rovatvezető: Cserháti Sándor.

A rovat czélja ---------------------------------------------- 6 5 Gazdasági főiskola, akadémia vagy egyetemi fa-

cultás (Cserháti Sándor) -------------------------------- 6 5 A m.-óvári gazdasági akadémia ------------------------- 6 6

7

Lap Old.

száma.

Rövid gazdasági tanfolyamok gyakorló mezőgaz- dák számára --------------------------------------------- 6 6

Szeminarium mezőgazdasági tanitók kiképezte- tésére ----------------------------------------------------- 6

Irodalom. --------------------------------------------------- 6 Szükséges-e mezőgazdasági tanszék Budapesten?

(Cserháti Sándor) -------------------------------------- 14 5 A kisérleti állomások (Zsitvay Nándor) -------------- 14 5 A gazdasági tanintézetek hallgatóságának előkép-

zettsége (Cserháti Sándor) --------------------------- 23 9 A kisérleti állomásokról (Cserháti Sándor) ---------- 23 9 A Wagner-féle kisérletezési mód ---------------------- 23 10

Gazdasági épitészet. Rovatvezetők: Baranyay István és Kiss István

A trágya kezelése az istállóban ------------------------- 7 5 Marhaistállók helyeinek elrendezése ------------------- 7 6 Kő– és agyagipar kiállítás ------------------------------- 7 6

Lap Old.

száma.

Szakirodalom ----------------------------------------------- 7 6 Országos épitőrendszabályok (Kiss István) ---------- 17 7 A lakóházak szellőztetése (K . . . i) ------------------- 17 7 A tehénistálló --------------------------------------------- 17 8 A házigomba ellenszere -------------------------------- 17 8 A szabadon álló pillérek számitásáról (Kiss

István) --------------------------------------------------- 24 9 A tehénistálló --------------------------------------------- 24 10 A nedvesség mint a lakóházak ellensége (Dau-

scher Miklós) ------------------------------------------ 24 10

Gazdasági növénytan. Rovatvezető:: Dr. Kánitz Ágost.

A rovat fontossága (Dr. Kánitz Ágost) ----------------- 9 5 Svájcz kaszálóiról és legelőiről -------------------------- 9 5 Klorofill szemcsék és nitromonas --------------------- 16 9 Miért dőlnek meg a gabonavetések ------------------- 16 9 Pályakérdés ----------------------------------------------- 16 9 A növénybetegségek tanulmányozása ---------------- 16 9

Lap Old.

száma.

Az oxalsav élettani jelentősége némely penész anyag cseréjénél --------------------------------------- 16 9

Milyen eredmények érhetők el a gazdasági nö- vénytan segitségével ---------------------------------- 16 10

Plantae Europeae ---------------------------------------- 16 10 Erdészeti növénytan ------------------------------------- 16 10 Könyvismertetés ----------------------------------------- 16 10 Electro-cultura, vagy növények tenyésztése a vil-

lamosság befolyása alatt -------------------------------- (G. Chr.) -------------------------------------------------- 26 5 A ködbefolyása a növényekre (N-e.) ----------------- 26 5 Brefeld ujabb vizsgálatai az üszökfélékről és az

üszökbetegségekről (Istvánffy) ---------------------- 26 5 A világosság hatása a növények lélekzési folya-

matára --------------------------------------------------- 26 6 Miért hullnak őszszel fáinkról, bokrainkról a

levelek -------------------------------------------------- 26 6 Burgonyának és gyümölcsöknek agyagban való

konzerválása (G. Chr.)-------------------------------- 26 6 Növényi mérgek hatása csírázó magvakra (C. R.) -- 26 6

X. Vidéki állatvásárok.

Nyitrai országos vásár ------------------------------------ 1 13 Rozsnyói országos vásár --------------------------------- 1 13 Szegedi sertésvásár --------------------------------------- 2 11 Karczagi országos vásár --------------------------------- 2 11 Balassa-gyarmati országos vásár ----------------------- 2 11 Nagy-váradi marhavásár --------------------------------- 3 8 Nagy-váradi lóvásár -------------------------------------- 3 8 Szegedi-marhavásár -------------------------------------- 3 8 Komáromi marhavásár ----------------------------------- 3 9 Debreczeni " ----------------------------------------------- 3 9 Svájczi tenyészállatvásár -------------------------------- 3 9 Losoncz tugari marhavásár ------------------------------ 4 9 Kőhalmi marhavásár ------------------------------------- 5 10 A hódmező-vásárhelyi országos vásár ----------------- 5 10 Nyitrai marhavásár --------------------------------------- 7 10 Lőcsei " ---------------------------------------------------- 7 10 Poprádi " -------------------------------------------------- 7 10 Rimaszombati marhavásár------------------------------- 9 10 Kis-szebeni marhavásár ---------------------------------- 9 10

Békés-csabai állatvásár ----------------------------------- 9 10 Nagy-kőrösi marhavásár -------------------------------- 10 8 Szász-régeni " ------------------------------------------- 10 8 Verseczi " ------------------------------------------------ 10 8 Balassa-gyarmati " -------------------------------------- 10 8 Kolozsvári " --------------------------------------------- 11 12 Szabadkai " ---------------------------------------------- 11 12 Zalaegerszegi lóvásár ----------------------------------- 11 12 Nagy-sallói marhavásár --------------------------------- 11 12 Nagy-szent-miklósi marhavásár ----------------------- 11 12 Pécsváradi marhavásár ---------------------------------- 11 12 Aradi országos vásár ------------------------------------ 12 12 Nagy-kun-madarasi marhavásár ----------------------- 12 12 Nagyváradi hetivásár ------------------------------------ 13 11 Marczaltői marhavásár ---------------------------------- 13 11 Czeglédi " ------------------------------------------------ 13 11 Sátoralja-ujhelyi marhavásár --------------------------- 13 11 Malaczkai marhavásár ---------------------------------- 16 13 Kun-szent-mártoni marhavásár ------------------------ 17 13

Ungvári marhavásár ------------------------------------- 18 11 Lovászpatonai " ----------------------------------------- 19 13 Kecskeméti " -------------------------------------------- 19 13 Paksi " ---------------------------------------------------- 19 13 Bánffy-hunyadi " --------------------------------------- 19 13 Zala-egerszegi " ----------------------------------------- 20 13 Szegedi " ------------------------------------------------- 20 13 Komáromi " --------------------------------------------- 21 13 Dettai " --------------------------------------------------- 21 13 Ujbányai " ----------------------------------------------- 22 13 Nagy-kanizsai " ----------------------------------------- 22 13 Poprádi " ------------------------------------------------- 23 13 Losonczi " ----------------------------------------------- 23 13 Nagyváradi sertésvásár --------------------------------- 23 14 Barcsi marhavásár --------------------------------------- 23 14 Nagyváradi " -------------------------------------------- 24 12 B.-csabai " ----------------------------------------------- 24 12 Rozsnyói " ----------------------------------------------- 25 8 Kis-szebeni " -------------------------------------------- 26 12

I. évfolyam. Budapest, 1891. évi szeptember hó 30-án.

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

1. s z á m .

A országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij:

Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Megjelen minden szerdán és szombaton.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t , (Köztelek ü l l ő i - u t 2 5 . s z á m .

Levelekre csak beküldött postabélyeg ellenében válaszolunk.

Budapest, 1891. szept. 29. Gazdáink nyomasztó helyzete, melynek

súlyát évről-évre fokozódva érezzük, nagy mérvben volna könnyithető, érdekeik tár-sadalmi érvényre jutása által.

Mezőgazdasági ügyeink gyakran mel-lőztetnek államéletünkben, mert nem bírják földmívelő hazánk társadalmának kellő és általános érdeklődését. Maga a gazdaközönség, melynek tagjai egymástól távol, elszigetelve élnek, nem élvezi a folytonos és sürü érintkezés amaz elő-nye mely a tapasztalatok közkincscsé tétele s az erők összeműködésének ha-talmában nyilvánul.

Mezőgazdáink nem rendelkeznek azzal a tájékozottsággal, a mely náluk ugy hazánk, mint a külföld közgazdasági ügyei s az üzleti téren kívánatos, sőt magában a mezőgazdaság tudományában sem nyer-nek igen sok olyan haladó lépésről ér-tesülést, mely gazdasági üzemük, technikai részének fejlesztésére szükséges volna.

Mindeme hiányokon első sorban nem a kormányzat, nem önmagunkon kivül álló tényezők, hanem maga az érdekelt gazdaközönség kell hogy segítsen.

Teremtenünk kell egy orgánumot, mely szétjutva a társadalom minden osztályába, folytonosan kimerítő és hű tükre Magyarország gazdasági viszonyai-nak feltárja az eszméket és irányzatokat, melyek mezőgazdasági köreinket foglal-koztatják és reá mutat a bajokra, a me-lyeken segiteni s a módra, melyen e segítséget megadni kell.

Szükségünk van egy összekötő ka-pocsra, mely a gazdasági politika és a mezőgazdaság minden kérdésében alkal-ma ad a sürü érintkezésre.

Rendelkezésünkre kell állnia egy olyan intézménynek, mely a folytonos és éber megfigyelés; az ország minden része s a külföld emporiumaiban fentartott össze-köttetéseivel; biztos és gyors értesülést

ad hazánk és a külföld gazdasági ese-ményei és szakmánk technikai előhala-dásának részleteiről.

Ezt a gazdasági helyzetünket foly-tonosan megvilágításban tar tó orgánumot, ez összekötő kapcsot gazdáink között, e hiradó intézményt, melyre általánosan szükségünk van, létrehozhatjuk: ha szá-zadunk leghatalmasabb tényezője, a saj-tóban, szellemileg és anyagilag erős kép-viseletét teremtjük meg, a magyar mező-gazdaság érdekeinek.

És ez volt czélja az országos magyar gazdasági egyesületnek a „Köztelek” meg-alapításával.

De a siker csak akkor érhető el, ha az egész gazdaközönség együtt érez az alapító egyesülettel.

Mi hiszszük, hogy az a lelkesedés, mely gazdáinkat még mindig tömöritette az érdekűkben kibontott zászló alá, együvé hoz mindnyájunkat annak a czél-nak elérésére is, a melylyel meg akarjuk szerezni a magyar mezőgazdaság részére a független és önálló sajtót.

Azt hiszszük, hogy az utat, melyen czélunkat elérni óhajtjuk, helyesen vá-lasztottuk meg, azt hiszszük, hogy válla-latunk, melyet legmegfelelőbb helyen, az országos magyar gazdasági egyesület tu-lajdonában óhajtunk megteremteni, ki-elégíti a várakozásokat.

Hisz maga az országos egyesület is a gazda-közönségé, önmaga alkotta és ta r t ja fenn, önállóan és menten minden külső befolyástól, a saját érdekeinek képvise-lete és ha kell, védelmére.

Gr. Dessewffy Aurél.

(Mezőgazdák szövetkezete. — A komáromi fogyasztási szö-vetkezet. — Szövetkezeti czukorgyárak Németországban. — Franczia akadályok az orosz jubkivitel ellen. — Orosz kiviteli sertés-vágodák. — Az első amerikai szalonna-szál-lítmányok Németországban. — A németek az orosz lovak

ellen.) A „Köztelek”, az országos magyar

gazdasági egyesület uj hivatalos lapjának első számában, midőn tollhoz fogunk egy rövid gazdasági elmefuttatás megírá-sára azzal kell kezdenünk, a mi az egye-sületnek a nyári szünetek alatt is mű-ködő köreit foglalkoztatta. Ezek elseje a mezőgazdák szövetkezete.

Régi igyekezete, régi vágya az már törekvő gazdáinknak, hogy a minden-esetre üdvös, de sajátos viszonyaink kö-zött kivitelében mindig akadályokba üt-köző szövetkezeti eszme szerint, létesít-senek egy nagyobb szabású intézményt, mely nem üzleti nyereségre dolgozva, hanem mint a gazdák önmaguk alkotta szerve-zete, szolgálatukra legyen ugy a termé-nyek értékesítése, mint a szükségletek nagytömegben eszközölt beszerzése és legalább úttörő a személyi hitel szerve-zése körül. A dolog látszólag igen egy-szerü, a külföld különösen Német- és Cseh-ország példája előttünk áll a kivitel le-hetőségét illetőleg. Azt mindenki meg-érti, hogy ha 100 vagy 1000 gazda össze-adja termését, együtt rendeli meg szén,

korpa, olaj, zsák stb. szükségletét nagy tömegben, jobban ad el és olcsóbban, vesz, hitelhez könnyebben, előnyösebben jut .

És egyes kisebb körben is szép eredményeket mutató, de az egész ország szükségletéhez képest elenyésző csekély szövetkezeteken kivül máig sem sikerült hazánkban a szövetkezeteknek, ez önse-gély elvén alapuló egyedüli intézmények-nek talaj t szerezni.

Mi az okot hajlandók vagyunk nagy-részben gazdáink kissé conservativ vol-tában keresni, de mégis a legtöbbször a kellő szervezet és az üzleti tőke hiánya az oka, hogy a szövetkezetek meg nem alakultak, a létezők pedig nem birtak nagyobb arányú tevékenységet kifejteni.

Hogy más hiány e téren nincs, leg-élénkebben illusztrálja a hadsereg-ellátási szövetkezet, melynek külön személyzet és egy krajczár alaptőke nélkül 3-ik üzletévében

160,000 frt forgalma volt, azon a téren, a melyen az érdekeltek száz-ezrekre menő áldozatai, óriási előítéle-tekkel kellett megküzdeni. Nehezen, bár de megtörte út ját a hadsereg szükségletei közvetlen ellátásának, és a folyó évben 10,000 q 3 frtos rozskorpa kiosztása á l ta l , legalább 12,000 f r t közvetlen hasznot hozott tagjainak. Mindezt kizárólag a szövetkezeti eszme és szellem igazsága és hatalmával. De magasabb szabású berendezéséhez hiányzott

anyagi ereje, hiányzott a forgótőke. Az egész kísérletnek volt tekinthető,

a melynek sikerülte reá birta a vezető köröket, hogy kilépve a kisszerűség kor-látai közül, a bár nem széles, de helyes irányban megkezdett uton, létrehozzák nagyobb arányokban, kellő alaptőkével az első magyar nagy értékesítési és fogyasztási szövetkezetet. Ez a mezőgazdák szövetkezete, mely százforintos üzletrészekre alapul 2-szeres felelősséggel s eddig 500 üzletrészt jegyeztek, mely mellé 2-szeres felelősség az igazgatóság által könnyen financirozható, 100,000 frtnyi hitelalapot képez. Meggyőződésünk, hogy mire a szövetkezet október hóban megalakul, az alájegyzett összeg kétszeresére

emelkedik. És az eddigi tapasztalatok alapján s kellő anyagi és

személyzeti erővel megalakuló szövetkezet, csakhamar országos körben és számottevő

összegekben gyakorolja azon üdvös hatást, melyet a komárom megyei gazdák, fogyasztási szövetkezeteik

Mai számunk 18 oldalra terjed.

2

u t j á n , c s a k a kőszén beszerzésénél 30,000 frt m e g t a k a r í t á s á b a n l á t t a k k i f e j e z v e .

A n é m e t o r s z á g i g a z d á k k ö z ö t t a s zö -v e t k e z e t i e s z m e a f o g y a s z t á s és é r t é k e s í -t é s n é l , e g y l é p é s s e l m á r e l ő b b r e h a l a d t . A R a j n a v i d é k é n u g y a n i s a c z u k o r r é p a -t e r m e l ő k a c z u k o r g y á r o s o k k a l i s m é t m e g n e m e g y e z h e t t e k , m i r e t ö b b k e r ü l e t r é p a -t e r m e l ő i e l h a t á r o z t á k , h o g y j ö v ő b e n n e m t e r m e l n e k a g y á r o s o k r é s z é r e r é p á t , h a -nem szövetkezeti czukorgyárakat ál-l í t a n a k fe l . E g y i l y c z u k o r g y á r m á r m ű -k ö d i k i s Brühlben, é r t e s ü l é s e i n k s z e r i n t a l e g j o b b e r e d m é n y n y e l s a k ö z e l j ö v ő -b e n m á s k é t i l y g y á r a l a k u l á s á t i s r e -m é l i k .

A f o l y a m a t b a n l e v ő vámkonferenciákon k i v ü l , m e l y e k r ő l l a p u n k m a i s z á m a s z a k -a v a t o t t t o l l b ó l e m l é k e z i k m e g , a g a z d a -s á g i k ö z v é l e m é n y t e r ő s e n f o g l a l k o z t a t j á k az e g y e s á l l a m o k n a k a h u s - és á l l a t f o r -g a l o m r a v o n a t k o z ó i n t é z k e d é s e i . Az e l ső O r o s z o r s z á g n a g y s z a b á s ú v á l l a l a t a , m e l y -l y e l az a m e r i k a i s e r t é s h u s b e h o z a t a l l a l k o n -k u r á l . M a g a a kormány állíttatott fel e g y n a -g y o b b s z a b á s ú v á g ó h i d a t Gunstban, 5 0 m é r t -f ö l d r e Moszkvától s a d t a 2 1 é v r e b é r b e e g y e c z é l r a a l a k u l t t á r s u l a t n a k . Az e l á r u s í t ó h e l y e k e t L o n d o n , H a m b u r g , H a v r e é s B a r -

c e l l o n á b a n á l l í t o t t á k fel . A v á l l a l a t n a k , m e l y c s a k s z á l l í t á s i d i j b a n az a m e r i k a i t r a n s p o r t o k k a l s z e m b e n t e k i n t é l y e s ö sz -s z e g e t t a k a r í t m e g , s z é p j ö v ő t j ó s o l n a k , m i p e d i g e g y u j v e r s e n y t á r s á t l á t h a t -j u k b e n n e s e r t é s k i v i t e l ü n k n e k , a m e l y e t N é m e t o r s z á g l e g u t ó b b i r e n d e l e t e , a z amerikai sertéshús szabad behoza-t a l á r a a d o t t e n g e d é l y ú g y i s m e g t á m a -d o t t . A v á r a t l a n r e n d e l e t k ü l ö n b e n a n é m e t t e r m e l ő k k ö z ö t t i s k í n o s f e l t ű n é s t k e l t e t t , a n n á l i s i n k á b b , m e r t n e m c s a k s e r t é s t e n y é s z t é s ü k e t e m e l t e a z 1 8 8 3 ó t a f e n n á l l ó a m e r i k a i t i l a l o m , d e b i z t o s í t o t t a s z i g o r ú i n t é z m é n y e i k m e l l e t t a f o g y a s z t ó k ö z ö n s é g e t i s a b o r s ó k á s h u s p i a c z r a k e r ü l é s e e l l e n . M o s t e z i r á n y u e l l e n ő r z ő i n t é z e t e i k , a m e l y e k m i l l i ó k a t e m é s z -t e t t e k fe l , h a s z o n t a l a n o k k á v á l t a k , m e r t az a m e r i k a i s e r t é s v i z s g á l a t a a m e r i k a i h a t ó s á g o k r a v a n b i z v a . A z é l e l m e s a m e -r i k a i a k el is h a l m o z t á k m á r a n é m e t v e -v ő k e t a j á n l a t a i k k a l , a z o k t ó b e r h ó k ö -z e p é n m e g é r k e z ő t e l j e s n é m e t í z l é s s e l k é -s z í t e t t h e n t e s - á r u i k r a , m í g A n g l i á b ó l n a g y o b b m e n n y i s é g ű a m e r i k a i s z á r m a z á s ú s z a l o n n a j ö t t a n é m e t p i a c z o k r a .

T e r m e l ő i n k e l ő t t i s m e r e t e s e k a z o k a n e h é z s é g e k , m e l y e k e t a f r a n c z i á k j u h -k i v i t e l ü n k m e g n e h e z í t é s é r e t e t t e k . L e g -u t ó b b a f r a n c z i á k s z i g o r ú s á g a a n n y i r a m e n t , h o g y a l i g a p o l i t i k a i b a r á t k o z á s n a g y h a n g ú l e z a j l á s a u t á n , f ö l d m í v e l é s i m i n i s z t e r ü k az o r o s z j u h b e v i t e l t

n e h e z i t ő r e n d e l e t e t a d o t t k i . E l r e n d e l t e , h o g y az o r o s z j u h o k c s a k f r a n c z i a h a j ó k o n

s z á l l í t h a t ó k és c s a k a k k o r e r e s z t e t n e k be a h a t á r o n , h a f r a n c z i a á l l a t o r v o s o k á l t a l v i z s g á l t a t t a k fe lü l és h a M a r s e i l l e b e v a g y P o r t S t . - L u i s b e 10 n a p i m e g f i g y e l é s a l á v é t e t t e k . H j a ! a f r a n c z i á k , az o k o s n é p ,

nincs az az ö l e l k e z é s i m á m o r , az a p o l i -tikai r o k o n s z e n v , m e l y n e k a l á r e n d e l j é k

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

k ö z g a z d a s á g i é r d e k e i k e t . K ü l ö n b e n ez a f r a n c z i á k á l t a l az o r o s z o k k a l s z e m b e n t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s , v i g a s z t a l h a t j a n é -m i l e g j u h t a r t ó g a z d á i n k a t , m e r t h a t a l á n k ü z d e l m e k á r á n is, d e m á r b e r e n d e z e t t h u s v á g ó h i d a i n k s e g é l y é v e l f e n t a r t h a t j u k juhhuspiaczunkat P á r i s b a n .

E g y e d ü l l ó t e n y é s z t é s ü n k r ő l a d h a t u n k n é m i k e l l e m e s h í r t a k k o r , m i d ő n j e l e z z ü k a német mozgalmat az orosz lovak ellen. H a s i k e r ü l N é m e t o r s z á g b ó l az o r o s z l o -v a k a t k i k ü s z ö b ö l n i , u g y h a z a i l ó t e n y é s z -t ő i n k e l ő t t m e g n y í l i k E u r ó p a l e g n a g y o b b p i a c z a , h o l az o r o s z t r a p p e r e k m a n e m e -s e b b l o v a i n k n a k l e g n a g y o b b v e r s e n y t á r -sa i . S h a ez s i k e r ü l , t a l á n l é t r e h o z z á k M a g y a r o r s z á g l ó t e n y é s z t ő g a z d á i , a z u j p i a c z t e l j e s és á l l a n d ó m e g h ó d í t á s á r a t á r s a d a m i u t o n a z o k a t a l ó b i z o m á n y i és k i v i t e l i i s t á l l ó k a t , a m e l y e k f e l á l l í t á s á t f ö l d m í v e l é s i m i n i s z t e r ü n k t a v a l y i t e r v e z e -t é b e n , a p é n z ü g y i b i z o t t s á g s z ü k k e b l ü -s é g e b u k t a t o t t m e g . B. K.

A vámpol i t ika i helyzet.

Budapest, szeptember hó. Tiz hónapja, hogy a magyar kormány meg-

bízottjai a különböző államokkal vám és keres-kedelmi szerződések megkötése végett szakadat-lanul tárgyalnak, és késő ősz lesz legjobb esetben, mikor a kész szerződések az országgyűlés elé terjesztetnek. Már ebből a külső körülményből bátran következtethetünk arra, hogy a vámpoli-tikai viszonyok ujabb rendezése nehéz feladat és hogy az eddigi állapottal szemben újítást lehet és kell várni.

És valóban, ha valahol, a vámpolitika terén szükséges és kívánatos Magyarország szempont-jából érdekeinknek megfelelő átalakulása.

A világ-gazdaság fejlődése, kivált Amerika, India és Ausztralia mezőgazdasági erőinek hatal-mas lendülete, a vele kapcsolatos, soknak véle-ménye szerint általa előidezett árdepressio: a döntő európai államokban a mezőgazdaságnak agrár vámok által való védelmét szükségesnek és lehetségesnek tüntette föl. Ez a közvélemény erős támaszt talált a militarismus következtében mindinkább nagyobb bevételeket igénylő pénzügyi ressortoknál, és az iparukat a külföld ellenében soha kellően megóvottnak nem látó védvámosoknál. Ily trias készítette Németországban, Olaszországban, Francziaországban, sőt még Svájczban is az ujabb vámtarifákat s a kereskedelmi szerződéseket, me-lyeknek Magyarországra vonatkozó része ily körül-mények közt, a prohibitióval majdnem határos intézkedéseket tartalmaz.

Igaz létrejött 1881. évben Németországgal a kereskedelmi szerződés, a melyet 1887. évben továbbra határozatlan időre meghosszabbítottunk, de ez a szerződés egyszerűen csak a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek jogát biztosítja. Ezen szerződés uralma alatt Németország meg-tiltotta szarvasmarháink kivitelét, meghonosította az ürü vámokat, mi által átviteli kereskedésünk Francziaország felé érzékeny csapást szenvedett, megtiltja tetszés szerint éppen akkor, midőn azok készen állnak a piacz számára, sertéseink kivitelét, meghonosította ismeretes gabona vám-jait, tönkre tette lisztvámjával nagy lisztkivitelün-ket, nyomta favámjaival fakivitelünket; szóval ezen szerződés hatása alatt szenvedünk évek során keresztül, legfontosabb érdekeinkben.

Francziaország is szerződéses viszonyban áll velünk; de a most is érvényes 1884. február 18-iki szerződés terményeinknek előnyöket alig nyújt. Szarvasmarhánk régóta ki van zárva teljesen a franczia piaczról; ürüink kivitelét biztosítottuk ugyan az emiitett szerződésben, de a vámtétel föl-emelése következtében ez a czik sem kerül többet olymértékben Parisba, mint történt ez ennek előtte.

A gabona vámok meghonosítása és folytonos eme-lése pedig súlyosan hat a rendes üzlet menetre s igy a biztos piacz ott is kezd veszendőbe menni.

Terményeinknek ezen két nagy s azt lehetne mondani természetes piaczának teljes veszélyezte-tése után, a Svájczczal és Olaszországgal kötött szerződéseink kárpótlást alig nyújtanak. Igaz e két ország állategészségügyi conventiók által állat-kivitelünket egészségügyi ürügyek alatt nem gátol-hatja, ámde Olaszország nem bir nagy jelentő -séggel mint állat fogyasztó, a Svájcz pedig legalább Magyarországot illetőleg szintén nem tekinthető e téren kiváló piacznak. Gabona nemüekre nézve Olaszország első sorban Oroszország által láttatik el dúsan és olcsón s igy reánk nézve nem nagy jelen-tőségű, de különben is a gabonavámokat szerző-désileg le nem kötötte s igy e részben teljesen szabadon intézkedhetik, mintha szerződése nem is volna velünk. Svájcz lekötötte ugvan gabona-vámjait, melyek ott csekélységüknél (30 centimes egy métermázsára) és az ország viszonyainál fogva amúgy is csak pénzügyi jelentőségűek, és ha fogyasztása számunkra előnyös piaczot nyújt is, kivitelünknek csak aránytalan kis része he-lyezhető el e kis országban.

Ezen kedvezőtlen viszonyok jobb mederbe való irányítása, képezi a vámpolitika legújabb törekvését. Az eddig uralkodott politika az elzár-kózást kivánta minden egyes ország jólétének emelésére fölhasználni; de az utolsó tiz év ered-ménye e rendszert nem tüntette föl szerencsés-nek. A közgazdasági visszásságok oly jelenségei mutatkoztak az egyes elzárkozott területeken, melyek továbbra nem tűrhetők, s igy az az állam, mely legbátrabban hangoztatta Bismark erélyes hangjával az elzárkózás czélszerüségét, most első lép ki a sikra és azon föltétel alatt, hogy ha alkalmas társakat talál, kik vele együtt az elzár-kózással felhagynak, s vámügyi téren a lefegyver-kezésre készek, u j irányt kiván folytatni.

Ha az eddig követett agrár és védelmi vám-politika alapeszméjét és indító okát tekintjük, a mely abban kereshető, hogy az európai államok mezőgazdaságuk érdekeit Amerika, India, Ausz-trália és Oroszország bő termései és gazdag állat-létszáma ellen megakarják óvni, ugy a jövőben köve-tendő vámpolitika alapeszméje tulajdonképen az 1885. évben Budapesten tartott nemzetközi mező-gazdasági congressus határozatának megfelelően, egy közép-európai vámunió létesítése volna. Habár ez az eszme ujabb időben' eléggé tüzetesen és sok oldalról ugy az irodalomban, mint egyes szak-körökben tárgyaltatott, oly nehézségek merültek fel, melyek alig engedik meg hinni, hogy a legköze-lebbi jövőben ez lesz a domináló.

A vámunió helyett továbbra is egyes vám-szerződések fogják szabályozni közgazdasági nem-zetközi viszonyainkat. Valószínű, hogy nyugati szomszédaink közül Németország, Olaszország és Svájcz vámtarifáinak bennünket érdeklő czikkeire vonatkozó tételeit megkötik; nem valószínű, hogy e részben elérünk mindent, a mit érdekünkben kívánni lehet és kellene; jelesül nem valószínű, hogy állatforgalmunk megkapja azt a nélkülöz-hetlen szabadságot, a mely ép az állattenyésztés szempontjából oly elsőrendű szükséglet, hanem megmaradnak tovabbra is, habár talán csekélyebb mértékben azok a támpontok, melyekbe kapasz-kodva, ürügyet lel az illető kormány prohibitiókat elrendelni; nem valószínű, hogy a gabonavámok teljesen megszűnjenek, de legalább mérsékeltetni és megköttetni fognak s ekkép a folytonos emelés veszélye elhárittatik. Mig ez országok némileg kedvezőbb helyzetet fognak teremteni nincs semmi reményünk Francziaország részéről.

Ez az ország a mely egykoron oly magasan lobogtatta a szabadkereskedés zászlaját, el van határozva továbbra is az elzárkózottság rend-szerében megmaradni, nem akarja szabad intéz-kedési jogát szerződések által gátolva látni, nem akarja mezőgazdaságát az agrárvámok védelmétől megfosztani. Onnan nincs mit reménylenünk. Ott egyelőre marad a prohibitio czikkeinkre nézve.

Ez a kilátás a nyugat-európai államok keres-kedelmi politikájánál mezőgazdaságunkra.

Dr. Matlékovits Sándor.

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30. 3

Közlemények az orsz. magyar gazdaság i egyesület köréből .

Budapest, 1891. szept. 29. A z o r s z á g o s m a g y a r g a z d a s á g i e g y e -

s ü l e t f. é v i o k t ó b e r h ó 1 - é v e l m e g s z ü n -t e t i a z ö s s z e k ö t t e t é s t , m e l y k ö z ö t t e és e d d i g i h i v a t a l o s l a p j a , a „ G a z d a s á g i L a p o k ” k ö z ö t t f ö n á l l o t t .

A „ K ö z t e l e k ” - b e n e g y t e l j e s t u l a j -d o n á b a n l e v e u j h i v a t a l o s l a p o t a l a p í t o t t , m e l y n e k e l s ő s z á m á t e s o r o k k a l e g y ü t t v e s z i k az e g y e s ü l e t t . t a g j a i .

M i d ő n az e g y e s ü l e t az u j l a p o t az ö s s z e s t a g o k n a k d í j t a l a n u l k ü l d e n i h a t á r o z t a el , c z é l j a á l l a n d ó ö s s z e k ö t t e t é s t l é t e s í t e n i a z e g y e s ü l e t é s t a g j a i k ö z ö t t , h o g y a t á v o l l akó e g y l e t i t a g o k i s f o l y t o n é r t e s ü l j e n e k az e g y e s ü l e t m ű k ö d é s é r ő l , m i g v i s z o n t a t a g o k n a k i s a l k a l o m a d a s s é k a r r a , h o g y e s z m é i k e t , t a p a s z t a l a t a i k a t a n y i l v á n o s s á g e lő t t t e g y é k m e g b e s z é l é s t á r g y á v á , h o g y igy l a p u n k f ő c z é l j á t a m e z ő g a z d á k é r d e -k e i n e k f o l y t o n o s f i g y e l e m m e l k i s é r é s é t és l e h e t ő m e g v é d é s é t , m i n é l t ö k é l e t e s e b -b e n e l é r h e s s ü k . Az e g y e s ü l e t i é l e t m i n d e n m o z g a l m á t is, a j ö v ő b e n l a p u n k k e r e t é b e n t e s z s z ü k közzé . N e v e z e t e s e n :

I. k ö z g y ű l é s e k , v á l a s z t m á n y i és s z a k -o s z t á l y i ü l é s e k m e g h í v ó i é s t á r g y s o r o -zata i , m e l y e k r e j ö v ő b e n k ü l ö n m e g h í v ó k n e m k ü l d e t n e k szé t .

I I E g y e s ü l e t ü n k k ö z - és v á l a s z t m á -n y i ü l é s e i n e k j e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t a i .

I I I . A s z a k o s z t á l y o k m ű k ö d é s é n e k l e -í r á sa , e s e t l e g j e g y z ő k ö n y v e i .

IV. U j t a g o k f e l v é t e l e az e g y e s ü l e t kö t e l ékébe .

V. É v d í j a k és a l a p í t v á n y i k a m a t b e -f izetések n y u g t á i s a t a g o k h o z i n t é z e t t egyéb f e l h í v á s o k .

F e l k é r e t n e k t e h á t az o r s z á g o s m a g y a r g a z d a s á g i e g y e s ü l e t ö s s z e s t a g j a i , h o g y az egyesü l e t és ö n m a g u k é r d e k é b e n , az e c z é l r a r e n d e l t r o v a t o t figyelemmel k i -s é r n i sz ívesked jenek . Forster Géza,

igazgató.

Figyelmeztetés. Az orsz. magy. gazdasági egyesület azon tagjai,

a kik vagy évdíj vagy alapítványi kamatokkal hátralékban vannak, felkéretnek, hogy tartozásai-kat az egyesület pénztárába minél előbb befizetni szíveskedjenek, mert ellenkező esetben részökre a hivatalos lap küldése be fog szüntettetni.

Kérelem. Az orsz. gazdasági egyesület következő tag-

jainak tartózkodási helye ismeretlen lévén, fel-kéretnek vagy ők vagy ismerőseik, hogy lakásu-kat az egyesülettel tudatni szíveskedjenek:

1. Lepényi Pál. ezelőtt Geletneken. 2. Ónody Dezső, » Gömör-Pányiton. 3. Virágh Gyula, » Budapesten. 4. Lovász Antal, » Üllőn.

Figyelmeztetés.

Az orsz. gazdasági egyesület u j hivatalos lapját mindazon egyesületi tagoknak megküldjük, kiknek lakása az egyesületnél tudva van. Ha te-hát egyesületi tagjaink közül bárki lapot nem kapna; kérjük megreklamálni.

Egyelőre az egyesület lapját azon lakhelyre küldjük, a mely az egyesületi utolsó névjegyzékbe be van vezetve; ha azonban lakhelyváltoztatás történt volna, vagy a tag más helyre kívánja a lapot küldetni, kérünk ez iránt szíves értesítést.

Vegyes köz lemények.

Mai számunk tartalma: A magyar gazdaközönséghez, gr. Dessewffy Aurél,

B. K. — Vámpolitikai helyzet. Dr. Matlékovits. — Köz-lemények az O. M. G. E. köréből. Forster Géza. — Vegyes közlemények. — A zsombolyai zöldtakarmány-kazal. H. Gotthardt Sándor. — Őszi borsókeverék. — A turfa mint alom. — Hogyan szedjük, osztályozzuk és csomagoljuk gyümölcseinket. — A durrha. — A gazdasági jogról. Vimmer Imre. — Az uj porosz kereseti adótörvény és a gazdák. Dr. Szilárd Ferencz. — A cseh orsz. kiállítás. Tudósitások: Beleg, Fogaras, Zala-Csány, Mátyfalva, Káli, Dombóvár, Atkár, Felső-Szeli, Hont-Ujfalu, Ada, Hatha-lom. — Kereskedelem és tőzsde. — Budapesti és bécsi tőzsde-állatvásárok, vidéki országos vásárok. Svájczi ál-latvásár.

A „ K ö z t e l e k ” p r o g r a m m j a .

Mai számunkhoz csatolva veszik olvasóink külön kis füzetben megjelent programmunkat. Lapjain röviden kifejtvék azok az elvek, me-lyeket lapunk szerkesztésénél irányadókul fo-gadtunk, a részleteket meg fogja találni Magyar-ország gazdaközönsége a „Köztelek” minden ha-sábja, minden sorában.

Önálló, független és magyar lapot óhajtunk a «Köztelek»-ben adni, a mely, mig teljes képét nyújtsa állapotainknak, addig tartalmában

speczialis viszonyainknak legyen teljesen megfelelő. Kötelességünk ugyan folyton éber figyelemmel kisérni a külföld munkásságát is, de igyekezetünk oda irányul, hogy magyar irók és szakértők ere-deti dolgozataival vigyük előre, minden irányban halva és buzdítva ügyünket, sőt hogy a példaadás és lelkesités által megnyerjük gazdasági irodal-munknak azt a számos, eddig még nem szereplő kitűnő gazdát is, a kiknek alkalma, tere eddig nem nyílt a tollforgatásra és arra, hogy gazdag tapasz-talait közkincscsé tegye.

Minél nagyobb kört sikerül a tollnak meg-nyerni, s minél több tollat hódítunk mezőgazda-ságunk szolgálatába, annál inkább érjük el a czélt, mezőgazdasági ügyeink emelését.

Eddig a következők igérték meg a „Közte-lek”-nek szellemi munkásságukat:

Adamovits Lázár, dr. Acsády Ignácz, Ásványi Lajos, Ágoston József, dr. Arányi Miksa , Alexander Lajos, Antal László, Bakay Dezső, Bakay Nándor, Bajor József, Bornemisza Zoltán, Baláss Árpád, Bujanovics Sándor, dr. Bernáth István, dr.

Békésy Károly, Braun Sándor, Braumüller Sándor, dr. Bartha Béla, Brüll Mór, Bún Samu, Cser-háty Sándor, Chernél György, Csermák Hugó, Czibulya Gyula, Csapó Lajos, Czakó Béla, Csö-mör Kálmán, dr. Csillag Gyula, Dőry Viktor, Dőry József, Dubravszky Róbert, Dömötör Pál, Deák Tamás, Dérczy Péter, Danscher Miklós, Eleméry Aurél, Emődy József, Farkas Sebes-tyén, dr. Földes Béla, Fekete Ignácz, Ferk Miklós, Farkas Ferencz, Ferenczy Ferencz, Fé-nyes Károly, Fehér Zoltán, Ferstl János,

Fenyvessy Adolf, Fodor Elek, Forster Kálmán, Fackh Gedő, dr. Faludi Miksa, dr. Gaal Jenő, Geisz László, Gönczy Pál, Grubiczy Géza, herényi Gotthard Sándor, Grand Miklós, Grósz Lajos,

Galgóczy Károly, Gámán Zsigmond, Grasseli Miklós, Günther Ágoston, Hensch Árpád, Hász Béla, Hutiray

László, Havas Miksa, Hangay Oktáv, Horváth László, Heineker Gábor, dr. Horváth Géza, Hajdú István, Hosszú Albert, Höschl Frigyes, dr. Istvánffy Gyula, Jablonowszki József, b. Je-szenszky Sándor, Ihász Lajos, Jekelfalussy József, Juhász Bálint, dr. Kovácsy Pál, Kiszely Géza, Kriván Dénes, Kövesdy Lajos, Kosinszky Viktor, Krámszky Lajos, Kiss Károly, Kenesey Kálmán, dr. Király Jenő, Kodolányi Antal, dr. Kossutány Tamás, Kovácsy Béla, Koppély Géza, Liebbald Béni , Lukácsy Imre, Luby Béla,

Laszkáry Gyula, dr. Liebermann Leó, Lánczy Béla, dr. Lónyay Ferencz, dr. Lovassy Sándorj, Lits Sándor, Luczenbacher Miklós, Lendvay Sándor, Monostori Károly, Matkovich László, Malatinszky

Ferencz, Merza Márton, Mácsay Lajos, Morágyi István, Máday Izidor, Miklós Ödön,

Makoldy Sándor, Mokry István, dr. Matlekovits Sándor, Molnár István, Molnár Lajos, Mezey Gyula, dr. Neumann Zsigmond, Némák János, Nagy Imre, dr. Nádaskay Béla. Orosz Pál, Őshegyi József, i f j . Paikert Alajos, Pólya Jakab, Persina István, Pirkner János, dr. Pisztory Mór, Palmer Andor, Pázmány Dániel, dr. Plósz Béla, Paál Jó-zsef, Bombay Dezső, Rónay Antal, Rovara Frigyes, Remenyik Imre, Rácz Sándor, Rainprecht Antal, Rödler Károly, Rédly Gyula, Révész Antal, Réti János, dr. Bobom Zoltán, K. Buffy Pál, dr. Sippi Rodiczky Jenő, Rakovszky István, Reck Géza, Somogyi Albert, Sajó Károly, i f j . sz Scheftsik István, Siposs A. Gyula, Sporzon Pál, Serfőző Géza, Spachtholz József, Szilassy Zoltán, Szenterzsébeti Szakáts Péter, dr. Szentkirályi Ákos, Székely István, dr. Szaniszló Albert,

Szobonya Bertalan, Szalay József, Szalay János, Szarvas Lajos, Szemere Huba, Szalay Béla, Szilárd János, Töpler Sándor, Tedeschi János, Újhelyi Imre, dr. Vedrődi Viktor, Valkó József, Vörös Sándor. Viznéker Antal, Valkó Gyula, Virágh Elek, Vimmer Kálmán, Vimmer Béla, Vimmer Imre, Widder Mór, dr. Vargha Gyula, Weidenfeld Lajos, dr. Záray Károly, Zaymus

Romuáld, Zakár J ó z s e f , Zlinszky István, Zalay Kálmán, Zathureczky Imre.

Időjárás. Fenti állandó czim alatt, értesül olvasó kö-

zönségünk a budapesti meteorologiai intézet által kibocsájtott időjárási sürgöny jelentések nyomán, a közelmúlt és jövő időjárásról Európa területén.

Az állomás f. hó 29-ről kelt jelentése a következőket tar talmazza:

Légnyomás az országban 64—69 között. Hőmérsék — 5° + 22° C. között ingadozott. Legalacsonyabb — 5° Kolozs-várott, legmagasabb Zsombolya s Orsován + 22°. Hőfok ingadozás 10—21°. Az uralkodó szélirány dél és nyugat. Felhőzet; többé-kevésbbé borult. Csáktornya és Trencsén 1 mu. esőt jelent. Az északi depresszió ma a Bottni, (Skandinávia, Finnland) öböl fölé jutott; nyugat felől ke-letnek magas légnyomás vonul, melyből Svájcz fölött zárt maximum képződött. Az idő északi Európában szeles esős; azonkivűl az Alpesekről is esőt jelentenek. Hazánk-ban még többnyire száraz az idő, Erdélyben gyenge éjjeli fagyokkal. Változó felhőzetű, éjjel hűvös idö, je-lentékeny eső nélkül északnyugati szelekkel és később derülés

várható.

Kivonat a hivatalos lapból. A «Földmivelési Értesítő» legutóbbi száma a követ-

kező, olvasóinkat érdeklő közléseket tartalmazza: Szabad-hegyi György, ácsi lakos, a komárommegyei gesztesi járás gazdasági tudósítói tisztével bízatott meg. — Az alsó-ausztriai helytartóság intézkedései a száj- és körömfájás miatt. — A Kőbányán 10 nap vesztegzár alatt levő élő sertések bevitelét engedte meg a német kormány

Eschwege, Eisleben és Naumburg városok közvágóhidjaira. — Heisler és Simon czégnek a német kormány megengedte, hogy Ausztria-Magyarországból élő szarvasmarhákat szál-lítson Oderbergen át Mainz és Darmstadt városokba. — Torontál m. Románkécza, Veszprém m. Pápateszér, Ung m. Szerednye, Baranya m. Turony, Ban, Doboka, Szabar, Kincsháza, Szűr, Hont m. Háras-Nénye, Ipoly-Balog, Heves m. Tarna-Örs, Erdő-Kövesd, Temes m. Kisfalud, Arad m. Boros-Jenő és Bokszeg, Győr m. Kis-Pécz, Kaján közsé-gekben a filloxera konstatáltatott. — Pályázatok. A keszt-helyi gazd. tanintézetnél vegyi tansegédi állás okt. hó 15-ig; lugosi erdő igazgatóságánál IV. oszt. erdőőri állás. — Közöltetnek a gazdasági tanintézeteknél eladó tan-anyagok jegyzékei. - Az 1890-ik szept. 1-tól 1891 aug. végéig a szesztermelés és forgalom kimutatása Magyar-országon. — Állategészségügy. Lépfene 174 község, 215 udvar, mult hét óta több 22 k. 36 u. Sertés-orbáncz 291 k. 2898 u. kevesebb 49 k. 705 u. Takonykór 133 k . 194 u. több 19 k. 31 u. Veszettség 39 k. 44 u. több 5 k.

6 u. Rüh-kór 10 k. 17 u. kevesebb 1 k. 1 u. Himlő 7 k. 7 u. több 2 k. 2 u. Ragadós száj- és körömfájás 390 k. több 12 k.

Egyesületi élet. (N.—) A Csikmegyei gazdasági egyesület

október hó 1-én rendezi ötödik állatkiállitását Csik-Szeredában. A kiállítás gazdasági eszköz- és gépkiállítással és tejelő-versenynyel van egybe-kötve. A tejelő verseny már szeptember hó 30-án reggel 7 órakor kezdődik s három dij van (25 frt, 15 frt, 10 frt) a legjobb tejelő tehenek részére kitűzve. Az állatok jutalmazására 338 frt egyleti és 120 frt állami dij, a gazdasági gépek és eszközök kiállítói részére pedig arany és ezüst ok-levelek tűzettek ki. A kiállítás színhelye a megyei gazdasági iskola tagositott birtoka, hol is kiállított gazdasági eszközök és gépek próbája is történik. A kiállítás iránt az egész vármegyében kiváló

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

érdeklődés mutatkozik. Az «Erdélyi gazdasági egylet» három kiküldött tagja által képvisel-teti magát, ezek Gróf Bánffy György

Bonczidáról, Ugron Gábor Székely-Udvarhelyről és dr. Szentkirályi Ákos a kolozs-monostori gazda-sági tanintézet tanára. Az erdélyi részek egyik legelső és. sikeres buzgósággal müködö gazdasági egylete, mint a csikmegyei, méltán kiváló figyel-met és elismerést érdemel azon kitartó törekvé-seért, melylyel a jobb sorsra érdemes székelyföld egyik legelfelejtettebb vidékén, a gazdasági álla-potok fellendülésén fáradozik. Sajnos, hogy az ilyen jobbra hivatott és életerős gazdasági egyletek, mint a csikmegyei, az egyleti tagokat képező, gazdaközönség szük viszonyai és elmaradott gaz-dasági állapotai miatt, alig rendelkeznek annyi anyagi erővel, hogy nagyobb szabású tevékeny-séget fejthessenek ki.

(—t.) A tolnamegyei gazd. egyesület, mint minden évben, ugy az idén is zártkörű gazdasági eszköz és gép-próbát tartott, saját tagjai jelen-létében Nagy-Dorogon. Tekintettel a kisbirtokosok és a filloxera és peronospora-vészre, a kísérlete-zés tárgyát a kisebb gazdasági gépek és szőlé-szeti eszközök képezték. Az ekék közöl köztet-szést aratott a Sack-féle hármas eke, mely 250 kgr. maximális, illetve 150 kg. átlagerő felhasz-nálása mellett 15 cm. mélységig 90 cm.

szélességben igen jó munkát végzett; továbbá a Vidacs-féle eke, mely 5 5 - 6 0 kg. erő felhasználá-

sával 15 cm. mélyen, 26 cm. szélesen szántott s határozottan jó munkát végzett. A Sack-féle R. T. S. mélyitő ekénél, mely 8 pár igát igényel, hogy 43 cm. mélyen naponként 1200 Q 0 fel-szántson, az ottani olcsó munkásviszonyok mel-lett sokkal előnyösebbnek s természetesen fel-tétlenül jobbnak bizonyult a kézierő alkalmazása. Kipróbáltak ezen kivül több szőlő kapáló-ekét, melyek közöl a Sack-féle 18 frtos fedő eke tünt ki jó munkájával. Több peronoszpora-permetező, gabona-rosta, ló- és tehénnyiró ollók, ürgefogok és méhészeti eszközök bemutatásával ért a próba véget.

A muraszombati gazdasági fiók egylet Vashideg község-ben sikerült díjazással egybekötött szarvasmarha- és

baromfi-kiállitást rendezett. 1892-re az egylet egy lóvásár tartását tervezi.

A vasmegyei gazdasági egyesület tekintettel megyéjének nagy gyümölcs-termésére, a Budapesten októberben,

az országos kertészeti egyesület által rendezett gyümölcs-vásáron nagy csoportos kiállítással veend részt:

Vámügyek.

Jellemző nyilatkozatok a franczia védvám politikaokai-ról. A franczia gazdák el vannak ragadtatva Develle

földmivelési miniszterüknek és Meline-nek, a Saint-Diê-i gaz-dasági egyesület 50 éves jubileumán, Ferry jelenlétében tartott beszédei által, — melyek a Francziaországban uralgó gazdasági politikai irányra igen jellemzők. E beszédben Develle ama hitének adott kifejezést, hogy oly szép és gazdag állam, mint Francziaország mezőgazdasága, képes lesz arra. bogy ellássa lakóit. A mezőgazdákról levétetett az uj vámtariffák által a külföldi államok versenyének súlya, használják fel a kedvező időket üzemük tökélete-sítésére.» Utána Meline, az uj vámtarifa atyja szólalt fel. «A franczia nép igazi véleménye, úgymond, a vidéki gazdasági egyesületekben nyilvánul, nem az összedobolt konferencziák és kongresszusokon, hol mindig ugyanazon arczok láthatók és a százszor ismételt téves nézetek hallhatók s a hol a többséget képező és az importból élő közvetítők elég vakmerőek, mint fogyasztók és az általános jó védői lépni fel. A nemzet jól tudja, mi van hasznára és midőn sutba dobta a szabad kereskedelem elveit, erre tények kényszeritették. 1860-tól ki van a franczia mezőgazdaság szolgátatva a szabad kereskedelemnek és már az első tiz év óta szenved az idegen verseny súlya alatt. A gazdasági termények ára eddig hallatlan mérvben

hanyatlott, ugy, hogy a régi viszonyokhoz képest, a franczia mezőgazdák évi vesztesége egy milliárdra tehető. A veszedelmes következmények nem is maradtak el. A földbirtok ára 50% ot hanyatlott, fele áron sem akadtak bérlők, s a kétségbe esett kisbirtokosok elhagyták földjeiket

a városok proletarismusát szaporítva, vagy Amerikaban keresve menedéket. Az ipar szenvedett, mert termékeit

nem bírta elhelyezni, az adópénztárak bevétele kevesbedett és egy általános tönk követte a mezőgazda-

sági krízist. Eme szomorú körülmények között volt 1884-ben Ferry-nek bátorsága a gabonavédvámokat java-solni és megtörve a káros irányzatot, egyszersmind sikerülten

teremteni meg a mostani, a franczia mezőgazda-ságot újra felemelni hivatott politikát.»

Szerbia a vámszerződést monarchiánknak szeptember hó 7-én (7 nappalra a határidő előtt) felmondotta, azzal a kifejezett óhajjal, hogy az új szerződés megkötése iránt

a tárgyalások mielőbb megkezdessenek: — Hírlik, hogy

a szerbek érték vámot (az áru értékének bizonyos %-jét) akarnák behozni:

Oroszország vámemelései: Oroszország vámjait főbb kiviteli czikkeinkre következőleg emelte: Bor hordokban

á pud 3.5-ről 4 rubelre, üvegben á üveg 40 kopek-ről 45-re; dió per pud 95 kopekről 1 rubelre; növényi részek és magvak á pud 10 kopekről 12-re, gyapjú á púd 1 rubelről 2-re. Vasnemüek 10—20%t asphaltnemüek á pud 13 kopekről 40-re.

Nemzetközi vámtarifa irodát állítottak fel az európai kormányok Brüsszelben Ez iroda .nyilvántartja az összes államok vámintézkedéseit és tarifáit s azokat időnként külön füzetekben, franczia, angol és német nyelven közzé teszi. E füzetek előfizetési ára egy évre 5 frt, mely a kereskedelmi irodához Budapest, Akadémia-utcza 12. sz küldendő.

Szövetkezeti ügyek. A mezőgazdák szövetkezetének alakító bizott-

sága f. hó 22-én d. u. 4 órakor a «Köztelken» ülést tartott. Jelen voltak gr. Andrássy Aladár elnöklete alatt gr. Széchényi Imre , Hajós József, Miklós Ödön, Adler Mór, Reuss Henrik, Forster Géza, Baranyay István, Brüll Mór és Baross Károly. A bizottság örömmel vette tudomásul azt, hogy a szövetkezet megalakulásához szüksé-ges üzletrészek jegyezve vannak és az alakuló közgyűlés egybehivását október hó 15-ére hatá-rozta el egybehívni. Ezután a közgyűlés elé ter-jesztendő alapszabálytervezet került vita alá s lényegtelen változások eszközlése után azok egész terjedelmökben a «Köztelek»-ben közzététetni

határoztattak. (Egyik legközelebbi számunk hozza, szerk.) A végrehajtóbizottság megállapította azok neveit, akiket az alakuló közgyűlésnek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokul javasolni fog. Java-solni fogja a bizottság a közgyűlésnek, hogy a szövetkezet a megalakulás után rögtön kezdje meg működését. Különösen súlyt kiván fektetni: a tavaszi magvak idejekorán és biztos kézből eszközölt beszerzésére; az erőtakarmányok, kő-szén, zsáknemvek, olaj, paraffin, desinticiáló anya-gok stb. tömeges bevásárlására, egyszóval a szük-ségleti czikkek beszerzésére, amivel a közeledő tél alatt leginkább fejtheti ki tevékenységét a szövetkezet hasznosan. — A termények értéke-sítését és bárminő egyébb megbízást bár most is elfogad a szövetkezet, de nagybani forgalomra, csak a jövő nyári évadban rendeztetik be.

A hadsereg ellátása. («L.») Ma, midőn a nemzet politikai közvélemé-

nyét a hadügyminiszter követelt milliói oly nagy mértékben foglalkoztatják, s a külföld példájára való hivatkozással, oly sok égető közgazdasági érdeket kielégíteni hivatott összeg lesz újra a hadsereg czéljaira

fordítva, talán nem érdektelen, példáját adni annak, hogy a hires német hadsereg mint jön segé-lyére az adózó gazda közönségnek. A boroszlói királyi katonai élelmezési raktár legutóbb szóról-szóra a következő hirdetést bocsátotta k i :

«A gazdálkodó urak figyelmét felhivjuk arra, hogy termény-szükségleteink bevásárlását megkezdtük és igy a termelőknek kedvező alkalmat nyujtunk buza, rozs, zab, széna és szalma készletük közvetlen eladására.

Az alólirott élelmezési raktár a termelőnek ugyan-azon árakat fizeti, mint a közvetítőknek, és a gazdákat az előírások keretében minden tekintetben támogatja. Az árakat a bemutatott minták alapján, a minőség szerint, még a helyi piaczi áraknál magasabban is fizetjük

Ajánlatos 500 gr. sulyu minták beküldése, hogy azok az ár megállapítása czéljából a szokásos minőségi meghatározásoknak alávethetők legyenek.

Előírásunk értelmében kívánatos, hogy a termények bérmentesen raktárainkba szállíttassanak. Vasúton érkező

szállítmányokat azonban hajlandók vagyunk, a vasútról raktárunkba vitetni s a fuvardijat és egyéb költségeket előlegezni. Lerakási költségek nem számittatnak. A szállí-táshoz szükségelt zsákokat raktárunkból ingyen kölcsönözzük.

A szállitásból ki van zárva: a nedves, dohos, csirázó, férges vagy megrágott, továbbá konkolylyal vagy más káros magvakkal kevert gabona».

Azt kértük mi is a hadügyminisztériumtól, hogy vásároljon gazdáinktól direkt, szabadkézből, az a válasz jött reá, hogy nem lehet. A poroszok megteszik, fogják-e őket majd ebben is utánozni?

Oroszország termése. (—s.) Oroszország terméséről, bár sikerült a

spekulácziónak kedvezőbb híreket hozni általános forgalomba, konzulaink folyó havi jelentései arról tesznek tanúságot, hogy ma, midőn a termés-eredményeket majdnem minden kerületben ismerik, Oroszország csakugyan a legnagyobb szükség

előtt áll. — Moszkvai konzulunk jelentése szerint az őszi gabonában a lehető legrosszabb a ter-més; igen sok helyen leszántották és tavaszszal burgonya, zab és árpával vetették be a rozsföl-deket. 24 kerületet nevez meg, a melyben a ta-vaszi vetemények nem sikerültek és beállott a legnagyobb inség. — Felemlíti, hogy a gabona-készletek már nem a termelők, hanem a speku-lánsok kezében vannak, a kik felhasználva az éhínséget, óriási mértékben emelik a gabona árát. Ma egy pud rozs 1 rubel és 60 kopek (1 q 15 frt.) és valószínűleg felmegy 2 rubelre. A lakos-ság között az éhínség oly nagy, hogy ma a nép ajkán a régi inségről hátramaradt hagyományok szerint széna, hulladék, polyva stb.-ből sült ke-nyérrel táplálkoznak. — Szent-Pétervári kon-zulunk némileg jobb képét adja az európai Nyugat-Oroszország helyzetének, a hol a sikerült tavasziak részben pótolják az elpusztult őszieket. Dél-Oroszországból hasonló híreket kapunk. E néhány kerület középszerű termése azonban leg-kevésbé sem pótolja az általános rossz aratást . Némi vigasztalót jelent kiewi konzulunk, a ki a czukor-ipar kedvező helyzetéről ad jelentést és több kerületből a czukor-répa jó termését jelzi. A kormány a legnagyobb erőfeszítéseket teszi meg, az éhinség enyhítésére milliókat áldoz ga-bonabevásárlásokra és tarifa-politikájával elő-segíti, hogy készletekkel rendelkező vidékekről, a gabona olcsón vitethessék az Ínséges területekre. Az orosz földbirtokosok köréből tömegesen ér-keznek a kérvények belügyminisztériumukhoz, a nemzeti nemesi banknál levő kölcsönök és sze-mélyesváltók második félévi részletfizetésének el-engedése iránt. Kérésük indoka a gabona és igy a pénzhiány.

A kivándorlás.

A kivándorlásról, valóban ijesztő képet adnak amerikai konsulaink. New-Yorkba az 1890-ik évben eddig még nem észlelt számban vándoroltak ki monarchiánkból. 60,000 férfi és nő hagyta ide hazáját boldogabb otthont kere-sendő. Magyar volt ezek közül 16589 férfi és 5473 nő, összesen 22062 lélek. Ugyancsak 1890-ben Baltimoréba 1358 magyar vándorolt ki, Bostonba 90, sokan mentek Chikagóba is, de onnét adatokkal nem rendelkezünk, de különösen, ha a Braziliába kimenők számát is figyelembe veszszük, bátran tehetjük 1890-ben a kivándorlók számát 25000-re. Braziliában különben nagy se-gélyben is részesitik a kivándorlókat. A kormány a mult évben 6% kamat garantiával egy 10 millió alaptőkével rendelkező bankot hivott életre, mely-nek feladata a kijelölt területekre előnyös feltéte-lek mellett telepeseket hozni Európából. Vannak ezenkívül magánvállalatok is, melyek kormány-támogatás mellett a telepítéssel foglalkoznak. Brazília kormánya a telepítés ügyét erélyesen vette kézbe, ugy, hogy félni lehet miszerint kiván-dorlóink ez útirányban szaporodni fognak. Bizony már most is 25,000 kivándorló hazánkból éven-ként oly összeg, mely érdemessé teszi a kérdés-sel alaposan foglalkozni.

Apró közlemények. A nagyváradi szeszgyárak felhalmozódott trágya-

menyiségeket, az aradi és temesváriak mintájára, szárított alakban óhajtják forgalomba hozni, eljárásukban azzal az eltéréssel, hogy a szárítást turfa segélyével viendik keresztül. — A franczia természettudományokat terjesztő társulat f. hó 18-án congressust tartott, melyen a franczia akadémiának egyik jeles tagja, elnöki megnyitó beszé-dében a tudomány és gyakorlat együttműködéséről tar-tott beható értekezést, vázolva a jelen század elért ered-ményeit. — A felette érdekes beszédet legközelebb ismer-tetjük. — A hátsó-pomerániai államvasutak vasúti gabona-raktárakat építenek, melyeknek üzembe vételére gazdákból álló szövetkezetek alakulnak. — Uj műtrágyagyárat léte-

sített, mint értesülünk, Kramer J. czég, az egri gipsz-gyár tulajdonosa. Az uj gyár párolt csontlisztet, szuper-foszfátot s egyéb különlegestrágyát állit elő. — Birtokvál-tozás. Dr. Darányi Ignácz országgyül. képviselő, lapunk ' felügyelő-bizottságának tagja, örök áron megvette 300,000 frtért a gróf Nádasdy-féle csallóközi uradalmat, Duna-Őrsön. Dr. Darányi az uradalmat már birtokba is vette.

A győri vásár október 12. és 13-ról október 19. és 20-ára halasztatott. — A pápa, ki g y a k o r l a t i l a g is meg akarja mutatni, hogy kell a munkásokkal bánni, Rómá-ban egy nagyobb ipartelepet állit fel.

KÖZTELEK, 1891 SZEPTEMBER 30.

A zsombolyai zöldtakarmány-kazal. Herény, 1891. szept. 2 0.

Lecouteux művének megjelenése óta szám-talan kísérlet történt a takarmány zölden való eltevésével a nélkül, hogy a takarmánykészités e kényelmes és biztos módja, gazdáink között általanosan meghonosodott volna. Soknál azonban a zöld takarmányok besavanyitása és édesen eltevése a legelenkebb figyelem tárgyát képezi.

Miután a tengeri-csalamádé, hazánk ez igen sok vidékének leghálásabb takarmánynövényé máskép nem tehető el, gazdáink emez idegenkedésének, az indolencziánál alaposabb oka kell hogy legyen. Ez esetben nem is a magyar gazda ókonzervatív

szellemében kell keresni ezen okot, hanem ezek: a besavanyitási eljárással összekötött tetemes költség és a felette bizonytalan siker.

Részemről mindig csak nevetni tudtam azon naiv számitgatás felett, mely azt igyekszik bizo-nyítani, hogy a takarmány szántott eltevése drá-gább, mint a zölden való eltevés. Ez nem áll, mert maga a takarmányban foglalt 7 0 — 8 0 %

is kapjunk, mely hivatva van nekünk főkincsünket, a trágyát, olcsón szolgáltatni. Mondhatom, igen bőven volt kárpótolva az

a fáradságos ut, melyet néha 40° fok melegben kelle meghaladnom.

Miután nem létezik és aligha fog valaha lé-tezni mód a zöldtakarmány édesen való eltevé-sére, mely a zsombolyai rendszert túlszárnyalja, miután e rendszerrel az évtizedek vajúdó kérdése tökéletesen meg van oldva, nem lesz felesleges az egész eljárásra vonatkozó leírást saját tapasz-talataimmal megtoldva, méltatni. Más színben fogja azt látni azután a gazdaközönség, mint látta eddig. Hiszen a magyar feltaláló szokása mindig az, hogy szürke köpönyegbe bujtatja

ujdonat-uj gyermekét s ugy ereszti útnak. Mikor azután a külföld felruházza a kedves kis jöve-vényt az ő tarka-barka reklám-köntösével, akkor fogadjuk vissza mi mint nagyszerűt — s mint idegent.

Ne legyen ezúttal is igy.

1. ábra. A zsombolyai kazal átmetszete a beföldelés előtt.

A kis sajtó igen szép gyermekjáték, de nem gazdasági eszköz, a nagyobbak sok emeltyüpárra drágák, s e mellett haszontalanok. Valamennyinek koronája azonban a Johnson-féle takarmánykazal-sajtó. Az 1890-diki bécsi kiállításon volt szeren-csénk látni. Bizony-bizony, mondom, ez semmi sem volt más, mint a zöldtakarmányeltevés örö-kös kompromittálasa! Az az érett trágyaforma lében uszó, barna luczernatömeg, igen sok ember kedvét örökre elvette a zöldtakarmány eltevésé-től. És mily borzasztó árt kérnek egy ily kazal-sajtóért ?

A «Mezőgazdasági Szemle» folyó évi szá-maiban két czikket közölt Sierban János gazda-tiszt ur a zsombolyai uradalom által bevezetett, és az ottani gazdatiszti kar által feltalált uj

zöldtakarmanyeltevési módról oly szerény köpe-nyegbe burkolta Sierban ur ezen óriási horderejű ujitást, mintha ez nem is a takarmányeltevés teljes reformját jelentené. A czikkekből senkisem látja a tényt, hogy e reform az összes mezőgaz-daság mélyreható metamorfózisát szülte. Talpra állította a könnyű és olcsó marhatartás egyen-súlyát, megoldotta az olcsó trágyakészités legne-hezebb kérdését.

Az első olvasásra felismertem a fel nem szedett fényoldalakat. Mi sem volt sürgősebb dolgom, mint hogy a végtelen tetszetős külsejű zsombolyai takarmányerjesztés princzipiumai sze-rint kazalokat építsek első kiserlet gyanánt. S mikor azt láttam, hogy ezen eljárás az erjesztés keresztülvitelének, a hőfok kézbentartása és

korlátolhatóságának, az olcsóság szempontjának ne-továbbját egyesíti magában, akkor nem resteltem egész Magyarországot átutazva elmenni a Bánátba, nem azért, hogy az eljárást megismerjem, (azt már ismertem), de hogy megismerjem azokat a férfiakat, kik azt felfedezték és a kik nekünk intensiv gazdáknak módot nyújtottak arra, hogy a sok drága gazdasági eljárás mellett egy olcsót

A zsombolyai édestakarmány készitésmódja a következő:

A csalamádé vagy bármely egyéb zöld-takarmány (luczerna, bükköny, takarmányrozs, őszi borsó stb.) levágatik. Azonnal a levágás után a szekerek oda járnak és a teljesen zöld, vagy egy nap alatt fonnyasztott zöld jószágot hordani kezdik.

A zsombolyai kazal helyét otthon ezalatt elkészíttetjük.

A takarmány mennyiségéhez képest 5, leg-feljebb 6 méter széles kazalhelyet kezdünk szal-mából, a kazal talpa egy fogásnyira őszi

szalmából kiterítendő. A szalma vastagságát (x) körül-írni nem lehet, jó, ha vastagabb a fogás. A mint a kazalhely kész, azonnal megkezdik a széleken a koszorú kirakásat. A koszorú szintén őszi szalmából készül és oly széles, a mennyit villára könnyen felszurni lehet. Szarvalni (vasmegyeiesen «szarvára kirakni») a koszorút nem épen szük-séges, mert az időpazarlás. A felrakott koszorú most már fészkét képezi a lerakandó csalamádé-nak. A hordás rögtön megkezdődik és egész erő-vel halad, mikor a csalamádé az előre kirakott szalmakoszoruval egy szintájban van, akkor egy munkás újra koszorút rak szalmából, a többi építi tovább a kazalt.

Felépitjük igy rétegenként és koszorúnként 4 méter magasra. Ekkor, ha lehet, várunk 2—3 nap, mig a kazal ülepszik és a rakást újra kezdhetjük.

Ha a kazal a 4 méter magasságot újra eléri vagy nincs mit rárakni, ugy teteje olyfor-mán végzendő be, (1. ábra) hogy az közepe felé kissé domborodjék, de a csalamádé domborodása 30—40 cm.-nél magasabb ne legyen. Ekkor a kazal tetejét egy fogás ősziszalmával beterittetjük.

Most már bevárjuk azt, mig a kazal ugy átmelegül, hogy teteje intensiven forró, miközben a 4 m. magas kazal 2 m.-re esik össze. Ekkor

mellé állítjuk a földelő munkásokat, kik a kazal körül ásóval felszedett földet dobjak a kazalra (2. ábra). Egy vagy több munkás a kazalra foly-ton teregeti a földet, hogy az egyenletes vastag rétegben legyen elhelyezve. Egy fogás földet át kell teríteni a kazalon, azután u j és uj fogást kezdeni, hogy a kazal egyenletesen üllepedjék. Az üllepedés meglepően gyors, elannyira, hogy 30 cm földréteg feldobása után az eredetileg 3 m. magas kazal is felére esik össze.

Ha az első nap munkásaink egy ásónyomás földet feldobtak, ugy abba is hagyhatjuk egy-két napra a földelést, mert a 120—130 cm magas kazalra mar könnyebb lesz feldobni a földet, mintha azonnal feldobjuk az egész mennyiséget.

Zsombolyán a gazdag humuszföld fajsúlya laza állapotban a vizével kb. egyenlő, azaz 1 m3

föld 10 q. Tehát egy négyszögméter humuszosföld egy méter magasan rakva (egy köbm.) 10 q nyo-mást ad, a mi több mint elég.

Az agyagföld ennél sokkal nehezebb, miért is én a herényi agyagból csak 65 cm. réteget rakattam a kazal fölé.

Egy oldalas szekér oldalai fölé ajtót vagy kapuszárnyat teszünk, erre dobja a munkás a földet s e mozgó állásról a kazalra. Utóbb, ha a kazal száll, a földdel is sülyedünk ásásközben, ugy a munkás a szekérdeszkára az oldaluk közé dobja a földet. Ez a zsombolyai eljárás.

Én részemről vártam, mig kazalom 66 C°-ra melegedett, akkor már csak 2 m. magas volt és direkte feldobattam a földet állás nélkül.

Most már elmondom, hogyan készült első kazalom 80 szekér csalamádéból. A kazal 5 m. széles és 10 m. hosszú, készen 4 méter magas volt. Kezdtem augusztus hó 18-án délután, be-fejeztem 19-én este.

A 80 fuvar csalamádét négy kocsis (4 ló-fogat) két rakodó a mezőn és a kazalon is két rakodó hordta össze 1½ nap alatt.

Költség tehát napszám-munkában, a kocsi-sokat leszámítva, 6 munkanap á 60 kr. = 3 frt 60 kr.

Augusztus 22-én reggel 6 órakor a kazal 22° volt, este már 403. 24-dikén d. u. 3 órakor néztem meg és meglepetésemre 66° volt, azonnal földeltetni kezdtem 24-én este 8 órakor már jó egy ásónyom réteg volt raj ta és hőfoka 2°-kal szállott. 25-én befejezték a földelest 50 cm. ma-gas földréteggel, egy hét múlva rakattam fel még 15 cm. földréteget.

A földeles került 4 munkásnak két egész napjába, összesen 8 munkanapba á 60 kr. = 4 frt. 80 kr., vagyis a behordással együtt 80 szekér csalámádénál 8 frt. 40 kr.-ba és a négy lófogat másfél napi munkájába! Ennél kevesebb befektetéssel takarmányt készíteni nem lehet!

Második kazalom egészen hasonlóan készült mintegy 50—60 szekér csalamádéból. Zsombo-lyán tuczatszám volt szerencsém látni a kaza-lokat, sőt Sierban János ur a Gyulamajorban volt szives felbontani egy öt hetes kazalt.

Ez a csalamádékazal\ egy nap volt vágva,

4

felesleges viznek hazaszállítása na-gyobb költség, mint a szárogatás.

Az eddigi eltevesi módokról ne is beszéljünk. Láttuk a drága beton-vermeket, a földvermeket, a silókat és végül a legdrágább takarmány préseket. Nekem is volt részem mindannyiból.

A földverem olcsó, de csak ott alkalmazható, a hol a talajviszo-nyok megengedik, és még ott sem biztos, ha nem szökik-e viz a verembe. Sőt mondjuk, oly gaz-daságban, hol ezer és ezer köb-méter föld kiemeléséről van szó, még csak nem is olcsó; ha a munkás kéz hiányzik, ugy majd-nem kivihetetlen, mert a vermet egyszer meg kell csinálni, továbbra pedig karban tartani.

A takarmányprés, ez a panaczeának hirdetett találmány a leg-

drágább.

A homoktalaj fajsúly szerint a legnehezebb (bár ezt könnyű talajnak

hívjuk könnyü művelete miatt): én erősen hiszem, hogy homokból 50 cm. réteg elégséges leend.

A földréteg formája nem sokat határoz, - Zsombolyán láttam fordított teknőhöz hasonló dom-bos és lapos tetőre rakott beföl-delést.

Az agyagföldet rakjuk ugy.hogy oldalt meredeken álljon, az első réteget gyepes reszéből jól lehet falat rakni. Laza földet rak-junk gömbölyü felület-tel, de ez mind lényegtelen dolog. Sőt azt is megsúgom, hogy

Zsomlyán már kísérleteket tesznek 30 cm. földterheléssel, mi a napszám-munkát tetemesen alább szállí-taná. A beföldelés legjobban és a legolcsóbban így történik:

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

érjék el fejlődésük különböző fázisait, vagyis a kikelésre körülbelül ugyanannyi időt igényeljenek, virágzási és érési idejük egybeessen, hogy a kikelés után gyorsabb fejlődésü lévén egyik se nyomja el a másikat, végül, ha a keveréket meg-hagynék magnak, ne sokat kelljen tétovázni az aratási idő meghatározásával, hanem egy időben lássuk az együtt veteti növényeket beérni. Ezek-ből kifolyólag az őszi borsó leghelyesebben bú-zával keverhető, e keverék felel meg leginkább a fennebb mondottaknak. Ugyanis midőn a buza kalászát kitolta, akkor van a borsó virágzásban s ez a legkedvezőbb idő a takarmányozásra. Ha takarmányunk kezdene kissé vénülni, akkor vagy azonnal levágandó s megszántandó, vagy pedig magnak is hagyható s beérvén búzát és borsót is kapunk. E keverék azonban nem ád nagyon korai zöld takarmányt, a borsó és a rozs keve-réke mindenesetre korábban kaszálható s igy annak vetése sem mellőzhető ott, hol a korai zöld takarmányra nagy súlyt fektetnek s minden körülmények között jobb rozs és borsó keveréket etetni, mint tisztán zöld rozsot, a borsó nagyobb

2. ábra. A zsombolyai karai átmetszete a beföldelés után.

KÖZTELEK. 1891. SZEPTEMBER 30. 7

G A Z D A S Á G I J O G .

A gazdasági jogról.*) Midőn egy gazdasági szaklap az országos

gazdasági egyesület tekintélyének fedezete alatt megindítva, rendes rovatai közé a gazdasági jogot is felveszi, nem látszik feleslegesnék, hogy a gaz-dasági jogról s ennek jelentőségéről, valamint arról, hogy mikép fogja a rovat a gazdaközönség érdekeit gyakorlatilag szolgálhatni, szóljunk, s nézeteink közlésével és bírálat alá bocsátásával lehetőleg ahhoz járuljunk, hogy a rovat iránt minél nagyobb érdeklődés nyilvánulva, az czéljainak, hova tovább mindinkább megfelelhessen.

Tán felesleges, de mivel nem jogászközön-séghez, hanem jogi dolgokban többé vagy ke-vésbé jártas vagy járatlan gazdákhoz intézvék ezen igénytelen sorok, helyén lehet megjegyezni, hogy «gazdasági jog» a szónak oly speciális értelmében, mint például bányajog, váltó- és ke-reskedelmi jog, hogy az a gazdasági életre vo-natkozó, bárcsak legtüzetesebb jogi elveket és szabályokat is rendszerbe gyűjtve magában fog-lalná, nem létezik.

Ha mégis gazdasági jogról szólunk, értjük alatta mindazon positiv jogszabályokat, törvényeket és törvényes rendeleteket, melyek tudására s alkal-mazására gazdasági viszonyaink közt legtöbbször, hogy ne mondjuk folyton szükségünk van.

Ezen értelemben fogva fel a gazdasági jogot, oly nagy terjedelmű az, hogy mennél jobban belemélyed valaki jelentőségének átértésébe s mér-legelésébe, annál nagyobb méltánylattal lesz a

«Köztelek» azon törekvése iránt, hogy a gazda-közönség jogigényeit egy jól szerkesztett állandó rovatban kívánja gondozni s gyámolítani.

A gazdasági jog müvelésének nagy jelentő-sége nálunk különösen szembeötlővé vá(ik a ma-gánjogi codex hiánya mellett. Nem jut eszembe odaczélozni, mintha egy codex minden jogesetre világos szabványokat foglalna magában, melyek azután gazdának, iparosnak s másnak az iskolázott jogászfelfogás segítségét mindenkorra mellőzhetővé tennék. Hisz ez annyit tenne, mint ignorálni a jogélet egész természetét.

A jogesetek nem a codex §§-ai szerint állnak elő, hanem változók, mint az élet minden viszo-nyai s eseményei, mint például a gazdasági életéi; van theoretikus meg praktikus normativum, erre meg amarra az esetre, de nincs a harmadikra, negyedikre és számtalanra, melyekben a képzett és gyakorlott gazda tudására alapított judiciu-mának segélyével önmaga alkotja meg a szabályt, melyet alkalmaznia kell.

így a magánjogi codex sem merítheti ki a jogélet minden eseteit, hanem alkalmazásában szakértő jártasságra szorul, még pedig sokszor oly kritikus momentumok között, hogy jeles jogászok, mindegyik a codex-szel kezében, igen ellentétes eredményekre jutnak Ítéletükben.

A codex tehát nem habitus, melybe min-denki minden viszontagság ellen egyszerűen bele-bú jha t ; hanem inkább egy orvosi könyv jogi-betegségekre, melyet egyszerűbb esetek közt a laikus is jól használhat, komplikált bajoknál azonban annál inkább csak orvosi javaslat szerint éljünk vele, mert helyes alkalmazása még a szakér-tőnek is elég gondot ád.

Ámde ezzel azután eljutottunk azon állítás elismeréséhez s indokoltságához, hogy a gazdasági jog müvelése magánjogi codex hiányában, milyen-nel egyelőre nem birunk, még fontosabb, mintha olyannal már bírnánk.

Nézzük csak még közelebbről, mit tesz az, hogy magánjogi codex-ünk nincs.

Nem kevesebbet, mint azt, hogy mi a kodifi-kálásnak rövidségre törekvő nehéz feladatával

*) Ezen avatott tollból eredő közlemény, mely a közönség kívánalmainak alakjában mind azt tartalmazza, a mit mi rovatunk programjául kijelölhetnénk, egyszersmind saját irányunkat és eszméinket is a leghűbben tolmá-csolja. Rovatvezető.

is pár vaskos kötetet töltene meg, az régibb és ujabb törvényeinkben, óriás tömegű kormányren-deletekben elszórva foglaltatván, nincs a gazdának egy biztos vezérfonala sem, melyen elindulhasson, ha valamely actualis jogeset nehézségei elé jut.

A törvények és rendeletek tömege egy sze-keret megtölt; sok rendelkezés, mely a régibb törvényekben megíratott, megtartotta érvényét máig is; mások már többszörös változást szen-vedtek az ujabb és ujabb törvények által ; s a tömeggel még nincs minden megmondva, mert a magánjog egyes részei, mint például a dologi jogok, u. m . : a tulajdon-, a birtok-, a zálog-, és szolgalmi jog, vagy a kötelmi jog külön-külön nagy terjedelemben dolgoztattak fel jeles jogászok által, kiknek müveiben nem egyszer a felfogás tetemes eltéréseivel találkozhatni; hogyan alkosson hát magának megbízható nézetet némely felme-rülő esetben, a nem jogász, ha a törvény ere-jével felruházott codex vezető segítségét is nél-külözi ?

Pedig, hogy az érintettekre ismételve utaljak, a tulajdon birtok, zálog, szolgalom, kötelmi jog, mind oly részei a jognak, melyek lépten-nyomon a gazda érdekkörébe vágnak.

Hát a telekkönyvi rendtartás, a váltó- és kereskedelmi jog, a víz- és a partjog, a közmunka-ügy, az összes adó- és kataszter-ügy bonyodalmas végnélküli szabályaival, a municipalis és községi törvények stb. stb., nem mind hangosan kíván-ják-e, hogy a gazda velük lehető jobb ismeret-ségi viszonyba jöjjön s biztos vezetőt leljen, mikor maga a labirintuson át nem hatolhat?

Igen, a gazdaközönséget közelebb érdeklő részei a polgári magán- és a közigazgatási jognak oly szétágazók, terjedelmesek és alkalmazásukban annyi jártasságot igénylők, hogy azokat a hivatása és sürü elfoglaltsága közben más teendők által nagyon is igénybe vett gazdaközönség, nemcsak át nem tanulmányozhatja s jogi képzettség nélkül szellemileg meg nem emésztheti, de jó részben azokkal nem is foglalkozik, míg valamely felmerült eset őt arra nem kényszeríti, a mikor aztán tájé-kozatlan bizonytalansággal vergődik a renge-tegben.

Naiv gondolat lenne azt hinni, hogy egy gazdasági szaklap mintegy tanszéket nyisson a gazdasági jogról, vagyis a polgári magánjog és a közigazgatási jog azon nagy és terjedelmes ré-szeiről, melyek a gazdát különösen érdeklik, s e nagy anyagot bizonyos rendszerességgel s egymás-utánban tárgyalja és kimerítse.

Erről szó sem lehet. De ha nem lehet, elér-keztünk azon ponthoz, melynél képet alkotha-tunk arról, mikép fog hát a «Köztelek» a gazda-sági jognak nyitott rovatában a gazdaközönség jogigényeinek legjobb szolgálatot tehetni?

Mindenekelőtt az érdekelt gazdaközönség tá-mogatásával, melynek tagjai az országos gazd. egyesület közlönyét e téren is hivatott tanácsadó-juknak tekintendik, s kételyeikkel, kérdéseikkel és megítélés alá bocsájtandó nézeteikkel a fel-merülendő aktualis esetek alkalmából, vagy elvon-tan is, mikor gondolják, hogy valamely közérdekű kérdés tisztázásához járulhatnak, a «Köztelek» szer-kesztőségéhez fordulnak, mely a gazdasági jognak szánt rovatában, minden érdemes tárgyhoz legyen az közérdekű, vagy érdekelje különösebben s első sorban csak a beküldőt is — hisz mi ma az egyiket érdekli, holnap a másik vonhat abból hasznos és praktikus tanúságot — elvi szempontból készsé-gesen hozzászólva, hova tovább nagyobb terét a gazdasági jognak fogja szakavatottan megvilá-gítani.

Hasonló módon fogják a jogi rovat fejlesz-tését felkarolhatni a gazdasági egyesületek is, azon különbséggel, hogy ezek már a közérdekre kiterjedő hivatásuknál fogva, szélesebb láthatárt nézvén át, figyelmük oly kérdésekre is kiterjedhet, melyeken az egyesnek szeme átsiklik, vagy melytől ez az önfentartás munkája közben elvonatik.

Magában értendőnek tartjuk, hogy nemcsak a lap és rovat szerkesztősége, de maga az or-szágos gazd. egyesület is minden alkalmat, mindea tapasztalatot, minden törvényhozási mozzanatot és kormányintézkedést, mely arra , hogy a gazd. jog rovatában megvilágittassék alkalmas anyagot nyújt, éber figyelemmel kisérni és hivatásosan felkarolni fog; ha . e mellett kilátásba helyezzük, hogy a lap jogi rovata czélszerü megvilágítással közölni fogja a kúriának elvi jelentőségű határo-zatait, a pénzügyi közigazgatási bíróságnak s a reménylhetőleg nemsokára életbeléptetendő közigazgatási bírósági legfőbb fórumnak a gazda-közönséget érdeklő határozatai t : rámutattunk az utakra, módokra és bőséges alkalmakra, melyek kapcsolatán bizalommal tekinthetünk a fejlődés elé, melyet a gazdasági jog rovatának őszintén kívánunk; de egyszersmind teljes elismeréssel méltányolhatjuk a törekvést, mely az eddigelé kevéssé ápolt gazdasági jog felkarolásában elénk lép.

Nem szorul bővebb megokolásra, hogy mennél jobban prosperál a lap, annál inkább fog annak minden ága és részlete, igy a gazdasági jog ro-vata is, hova tovább annál magasabb színvonalra emelkedhetni.

Azt hiszem mégis, bármily szembeötlő legyen a gazdasági jog müvelésének hordereje s fontos-sága. ennek még oly átérzett külön hangoztatá-sával sem lehetne a «Köztelek»-nek propagandát csinálni; hanem igenis, méltán s egészen gyakor-latias érzékkel sorolhatjuk a gazdasági jogot is azon lánczszemek közé, melyekből az uj gazda-sági szaklap értékes egészét várjuk.

Vimmer Imre.

Az uj porosz kereseti adótörvény és a gazdák. Tekintettel saját viszonyainkra.

Dr. Sz. A termő föld minden javak szülőanyja s az államfentartási szükségletek legbiztosabb alapja; igy áll ez nemcsak azért, mert végső elemzésben csak az absolut productio, az őstermelés létesít valóban uj javakat és értékeket, hanem főleg azért, mert ez nyújt csak egyedül teljes garan-tiát és biztonságot az államnak a fenntartásához szükséges szolgáltatások behajthatósága tekinte-tében. A föld megadóztatása tehát basisa és kiin-dulási pontja minden adórendszernek.

A gazdasági termelés megadóztatása az ará-nyosság és egyenlékenység szempontjából azon-ban mindenha nehéz feladatot képezett, a minek főoka abban rejlik, hogy míg maga az adótárgy ingatlan és elhasználhatatlan, sőt nagy átalános-ságban a termelés értékszerü eredményei is ál-landóak: az egyes birtokok és az egyes gazda-sági évek eredményei sokféle tényezők befolyásá-nak vetvék alá s igy szerfölött változók. Míg az állami költségvetés egyensúlya a bevételek állan-dóságát követeli: az adóbevétel egyik fő kútfor-rása, a gazdasági productio folytonos hullámzást mutat. Az első körülmény indokolja azon törek-vést, hogy a földtulajdon egy állandó, változatlan és biztos értékmennyiséggel járuljon az állami terhekhez, vagyis, hogy a földadóbevétel egy con-tingentált összeget képezzen. Ellenben a terme-lők külömböző tőkeereje, munkaképessége, szak-értelme, külömböző fokú vállalkozási szelleme és a természeti erők befolyása a termelés es jöT

delem mennyiségét a legszélsőbb határok 1 variálják, minek folytán az arányos megadózta elve eme tényezők teljes méltánylását és iatb. vetését is követeli.

E két ellentétes követelményt összeegyeztetni s a mondott faktorokat szakadatlan figyelemmel kisérni a törvényhozás nem képes, mert a tör-vényhozás nehézkesebb, semhogy a folyton vál-tozó helyzetnek megfelelően intézkedhet bek. Az állandó £ dórendszernek keli tehát akként megal-kotva lennie, hogy a földadóból egyrészt egy ál-landó és biztos állambevételt fixirozzon, másrészt pedig ugy adóztassa meg a földjövedelmen

behordva, kazalozva, sőt részben földelve is. A földelést másnap befejezték. A kazal belseje vi-lágos samoa zöld volt, a penészedés legfeljebb 1%-ot tett ki ott, hol a szalma a csalamádéval érintkezik. A kazal rendkivül tömött, hőfoka 50 —55°-ra becsülhető. A szalmapakolás is

aromatikus, világosbarna és penészmentes. Az ökrök szivesebben falták bárminél.

Az üdvös tanulság ebből az, hogy a zsom-bolyai kazalt rakhatjuk nyers, ázott, vagy száraz

állapotu takarmányból, ahogy az időjárás azt meg-engedi. Rakhatjuk egy, vagy hat nap alatt, a hogy időnk engedi. — Nem kell ahhoz thermométer, pontos megfigyelés sem. Azonban a zsombolyai feltalálók b. nézete szerint minél üdébb és nyer-sebb a jószág, annál tökéletesebb lesz a

takarmány. Szakadó esőben kazalozni egyáltalán nem hátrány.

Én igen hosszú praxisra alapított szerény nézetemet tartom fenn.

Kazalozzunk nyersen, de várjuk be, ha le-het a beföldeléssel azon fokot, míg a kazal 50°-on felül melegedett.

kísérletek igen szép eredményekre vezettek. A turfát az istálló tiszta padozatára körülbelül 20 cm. magasságban hintik el. A turfa mint alom igen tiszta és eltart 4 hétig. A lónak patája sokkal egészségesebb marad, mint más almok mellett. Az istálló levegője is egészségesebb, fri-sebb, a padozat is száraz marad, a kezelés pedig egyszerűbb és tisztább. P .

Hogyan szedjük, osztályozzuk ós csoma-goljuk gyümölcseinket? Örvendetesen haladó gyümölcstermelésünk csak egy kissé bőtermő években, mint az idei is, nemcsak fedezi belföldi fogyasztásunkat, de kivitelre is bocsát nagy mennyiségeket. Termelőink azonban kevés kivé-tellel, nem érik el eladásaiknál azt az árt, mint pl. a szomszéd osztrákok, nem még ugyanazon nemes fajú gyümölcsnél sem. Nem, mert nem értünk sem a szedés, sem az osztályozás, legkevésbé pedig a csomagoláshoz! A nem szedett, hanem rázott, a fajilag és minőségileg nem osztályo-zott, rosszul csomagolt s ezért törődött, meg-érkezésekor gyakran rothadt gyümölcsnek, mire

fogyasztásra kerül, érté-ke felére csökken. Nem érdektelen talán, ha közöljük rövid szabá-lyait a helyes gyümöl-cskezelésnek. Eltekintve a gyümölcsbor előállí-tására s a csekély helyi fogyasztásra szánt gyü-mölcstől, a jobb minő-ségű, különösen az I. osztályú asztali gyü-mölcsöt nem szabad ráz-ni, hanem szedni kell, a szedésnél ügyeljünk, hogy a gyümölcs szá-razon kerüljön eltevésre

Miben áll a kazalozás végtelen fölényének

o k a ? Olcsó, nem kell elő-

készület hozzá, feltétlen biztos, nincs veszteség az anyagban, nem kell szakértelem sem ther-mométer, nincs időhöz kötve, nincs helyhez köt-ve (mint a silo, verem stb.) és takarmánya összehasonlithatlanul tö-kéletes, mert mindig édes és nem savanyu takar-mány. Miért? Kazalom, mely augusztus hó 24-én 64° meleg volt, ma szept. hó 15-én 56 fok és marad ennyi még igen-igen sokáig. Az erjedés ezen igen hosszú időn át kitartó egyforma magas hőfokban tökéletes. Az erjedés kezdete gyors és tetszés szerint szabályozható, mérsékelhető. Levegőt a szalma-pakolás miatt nem kap, a nyomás egyforma és intensiv, mert a föld nem olyan, mint a napon-ként meghúzandó prések bizonytalan nyomása.

Nincs több mondani valóm. Nekem a csalamádé-termelés fele kenyerem, mert a nyugati

szarvasmarhafajta tenyésztése e nélkül nem jö-vedelmez, a mint nem jövedelmez a magyar marháé sem. Legelő nélkül meg épen nem!

Gazdaságomat reformáltam. Ökröm egész nyáron, mikor agyondolgoztatom, szárazat eszik és győzi a munkát A csalamádéból mitsem ete-tek fel, kazalba vele!

Télen, mikor az ökör néha heverni is ráér, akkor csalamádén is megél. A luczerna, a szárogatott kóró, zsombolyai kazalban erjesztve, téli kincse a fejősteheneknek. A roppant drága répatermelés már gond nélkül erősen redukálható. Ezek a fővonások! de ennyi is elég ahhoz, hogy megérthessem, miért utaztam én el Zsombolyára 40°-os kánikulában, mikor már ismertem az el-járást, mi vezetett engem oda, mikor utam czélja nem volt egyéb, mint hogy mély tisztelettel ha-joljak meg a zsombolyai uradalom igazgatója Bezuk inspektor ur és Sierban János ur s azon tisztikar előtt, mely ezen uj eljárással u j jövőt nyitott meg mezőgazdaságunk és állattenyészté-sünk emelése előtt. Herényi Gothard Sándor.

Őszi borsókeverék. Korai zöld takarmány-nak az őszi borsó igen alkalmas, mivel a pro-

inátok benne nagy mennyiségben levén jó át-meneti takarmányt képez a téli takarmányozásról a nyárira. Vetik rozszsal is, meg búzával is s e két keverékre nézve óhajtom röviden előadni, néhány évi tapasztalatomat. Sokan a borsó és rozs keveréket vetik kizárólag, mások ismét a borsó és buza keveréket. Leghelyesebb az, ha mindkettőt vetjük. A takarmány keverékeknél

nagy gond fordítandó arra, hogy az összekevert k növény egyedei meglehetősen egy időben

protein tartalma miatt. Az igaz, hogy midőn a rozs kalászát kihányta, még a borsó nem nagy s igy mondhatnám pazarlást viszünk végbe a borsó kaszáltatásával, de ellenkező esetben a rozs na-gyon megfásul. Semmire sem lehet ugyan a gaz-daságban sablont felállítani, de nem vélek hely-telenséget elkövetni az által, midőn azt mondom, hogy czélszerübb a gazdaságban a borsó keve-rékek ¼ — ⅓ - á t rozszsal és a többit búzával vetni. A vetés augusztus hó legutolsó napjaiban és szeptember hóban kézzel vagy géppel történ-hetik (utóbbi esetben gyakrabban össze kell ke-verni a magvakat a vetőszekrényben) magyar holdankint 90—110 literjével, a keverési arány körülbelül feles legyen; nedvesebb években azon-ban, midőn a borsó fejlődése a reá kedvezőbb vegetáció által jobban előmozdittatik, a borsóból valamivel kevesebb veendő. A rozszsal kevert borsó május elején kaszálható, a búzával kevert csak május második felében. Némely vidéken a rozszsal kevert borsót május elején megkaszálván, kissé nagyobb tarló hagyásával megtartják magnak, de ez nem minden vidéken ad kielégítő eredményt. Magtermelés czéljából legjobb a borsó és buza keveréke, melyből sokkal nagyobb hozamra szá-mithatunk. Az elmúlt gazdasági év ugyan nem lehet irányadó, mivel az rozs termelésre rendkivül kedvezőtlen volt, mégis czélszerünek tartom felem-líteni, hogy megközelítőleg egyforma talajon a rozs és borsó keverék 4 magyar holdon 1640. kgt. adott, míg a buzábóli keverék 3346 kgt. Ha még felemlítem azt, hogy trágyás talajba vetve az őszi kalászosok kedvező előveteményét képezi, röviden elpaondtam, mi e keveréket méltán érde-messé teszi arra, hogy évi korai zöld takarmá-nyainkból sohase hiányozzék. Szalay József.

A turfa mint alom. Hazánkban a turfának még igen csekély szerepe jutott, daczára hogy Magyarország bővelkedik turfatelepekben. E tele-pek tulajdonosai még értéküket fel nem ismer-ték. Pedig a turfa értékes és hasznaihatósága igen külömböző. Tüzelőszer, alom, desinficiáló szer és igen sok hasonló czélra jó árak mellett értékesíthető. Berlinben most a lóvasutak istállói-ban, mely vállalatok nagy városokban tudvalevő-leg irányadók az állatok tartására, a turfával tett

Ne csak a fajokat különözzük el, de válasz-szuk ki a férges, penészes és törődött da-rabokat is s ezeket helyben, vagy borrá dolgozva igyekezzünk értékesíteni. Az ép gyümölcs ismét 2—3 minőségben osztályozandó. Az ily rendesen osztályozott gyümölcsért mai fejlett viszonyaink között lényegesen magasabb árakat érhetünk el, mintha termésünket keverve, a mint az leszede-tett, bocsátjuk eladás alá, a mikor legbecsesebb fajtáink is piaczi áruvá sülyednek. Az I. oszt. legfinomabb gyümölcsöt kis kosarakba, vagy lá-dákba csomagoljuk (legf. 10 kg.-ig brutta) minden darabot gondosan külön selyempapirba burkolva, szorosan egymás mellett helyezve el, ugy hogy az uton ne rázódjék. Az üregeket s a láda fene-két, oldalát fagyapottal vagy selyempapirral töm-jük ki. A középfinom asztali s piaczi gyümülcsöt ládákba vagy hordókban (legf. 1 mm.-ig csoma-gonként) expediálhatjuk. A hordó v. láda fenekét 2 rét papírral fedjük be s a gyümölcsöt darabon-ként (nem rázva) és rétegenként helyezzük be, míg a legfelsőbb réteg 2 ujjnyira nem áll ki a hordó illetve a ládából, ekkor ráhelyezzük a fe-dőt s leszegezzük. A legalsó és legfelső réteg persze megromlik, de a többi sértetlen marad, A baraczk s legfinomabb szilva v. cseresznye csomagolásánál hasonlóképen járunk el, m i n t á z I. oszt. asztali gyümölcsénél. Igy csomagol a kül-földi termelő s hogy nem hiába teszi, mutatja az a különbözet, melylyel a piaczokon a tiroli, stájer, cseh v. morva gyümölcs a magyarnál jobban kél. A.

A Durrha vagy egyptomi kölessel tett kísér-letek igen jó eredményre vezettek. Kintzig János aradmegyei nagybirtokos Tövisegyházán egy kis területet vetett be vele, mely most igen szépen kifejlődött 3 méter magas növényeket termelt. E terület termése magnak van szánva, hogy a tavaszszal sűrűn elvetve, csalamádét adjon. A Durrha mint az idevaló kísérletek mutatják rend-kivül jól bírja a szárazságot és még akkor is erőteljes, friss zöldtakarmányt ad, midőn a többi növények már mind elszáradtak. P .

6

Rovatvezető: D r . S Z I L Á R D FERENCZ .

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

900 márka után 1050 márkáig bez. 6 m. 1050 » » 1200

» » 9 »

1200 » » 1350

» » 12 »

1350 »

» 1500 » » 16 »

1500 » » 1650 » » 21 »

1650 » » 1800 »

» 26 »

1800 » » 2100 »

» 31 »

2100 » » 2400 » »

36 » 2400 »

» 2700

» » 44

»

2700 » » 3000 » »

52 »

3000 » »

3300 » »

60 » 3300 »

» 3600 » » 70 »

3600 » » 3900 » » 80

»

3900 » »

4200 »

» 92 »

4200 » »

4500 » »

104 »

4500 » » 5000 » »

118 » 5000 » » 5500

» » 132 »

5500 » » 6000 » » 146 »

6000 » »

6500 » » 160 »

6500 » » 7000 » » 176 » 7000

» » 7500

» » 192 »

7500 »

» 8000 » »

212 »

8000 » »

8500 »

» 232 » 8500 » » 9000 » » 252 » 9000 » »

9500 » » 276 »

9500 » » 10,500 »

» 300 »

Magasabb összegű jövedelmek után. Több mint 10.500 márkánál 30,500 márkáig minden

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

A C S E H O R S Z Á G O S K I Á L L Í T Á S . P R Á G A 1891 .

A hazai és osztrák sajtó agyonhallgatta, a szakkörök tudo-mást nem vettek róla, egy-egy mosolyogtató tárcza, vagy rövid hir adott csak a prágai cseh országos kiállítás megnyitásáról és létezé-séről tudósítást. Pedig 12 óra alatt felrepit a gyorsvonat Prágába, a hol ma, egy ipara és mezőgazdaságában régi és nagy nép mutat ja be képességeit, haladását, egy-szóval azt, a mi.

A csehek kiállítását a nemzeti büsz-keség hozta létre és nem tagadjuk, hogy talán politikai színezete is van egy kevés a dolognak. Az azonban, hogy micsoda volt lelkesítője annak a nagy erőnek, a mit a csehek kiállításában észlelhettünk, nem tartozhatik reánk, mi csak nyilvánu-lását látjuk és akaratlanul is meg kell hajolnunk előtte.

Hogy az osztrákok és a német ajkú tartományok rossz szemmel néznek Csehországra, hogy kiállításukat nem szívesen veszik, természetesnek találjuk. De hogy mi magyarok, a kiknek felette fontos alapos betekintést nyerni a cseh viszonyokba, miért hallgattuk agyon, miért nem ragadtuk meg az alkalmat, hogy a meglepően sikerült és minden irányban alapos tájékozást nyújtó tárlatokat tanulmányozzuk, annak okát nem tudjuk megmagyarázni.

Nem szeretjük valami melegen a cseheket, közgazdaságilag sok tekin-tetben ellenlábasok vagyunk és érezzük előrehaladt viszonyaik, szorgalmuk és gazdagságuk erejét igen sok téren. De rossz katona az, a ki ellenfelének taktikáját, állásait és működési irányát nem kiséri figyelemmel és nem igyekszik bepillantást nyerni viszonyaiba, a hol csak teheti.

Hát mi ilyen rossz katonák voltunk. Mintha csak reánk ragadt volna az osztrákok irigysége, a kik a cseh

kiállításról tudomást sem vettek s a kik el nem titkolhatóan boszankodtak azon, hogy nélkülök, sőt ellenökre ugy terjedelem, mint minőségre meg-lepően sikerült a cseh kiállítás.

Megközelíti a mi 1885-iki tárlatunkat és jóval felülmúlja az 1890-iki bécsit. Bizony tanulhatnánk a csehektől összetartást és közös erőkifejtést akkor, a midőn önállóságunkat és képességeinket kell bemutatni a világ előtt.

Csehország kiállításában meglátjuk azt, hogy mije van annak az 5.800,000 lakosságú kis országnak, hogy a természettől nem a legbővebben megáldott földnek minden 1 km.2-ről, hogy bír megélni 112 ember.

Csehország politikai helyzetét ismerjük, azok a nemzeti aspiratiók sem idegenek előttünk, melyek a bécsi Reichsrathban 92 taggal képviselt királyságot lelkesítik, adnak hirt erről folytonosan politikai lapjaink, de

nem igen vagyunk tájékozva azon kul-turális intézményekről, a melyekkel a cseh nép nagygyá lett; megszoktuk a cseheket ignorálni.

Pedig érdekes nép ez, tanulságosak viszonyai, melyeket nem a bő termé-szet alkotott, hanem a munka, szor-galom és szívósság, melyhez minden irányban a gyakorlati felfogás járult.

Talán nem érdektelen olvasóink előtt, ha néhány vonással igyekezünk vázolni a cseh viszonyokat. Nem rendszeres leírásban, arra nincs terünk, de kikapva kulturális és közgazdasági életükből a minket első sorban érdeklő adatokat, a melyeket mintaszerűen rendezett kiállí-tásuk katalógusai és nyomtatványai, bő-ségesen kínálnak a figyelmes szemlélőnek.

Gazdasági tanügyük is kifejlett. Már 1790-ben nyomait találjuk a cseh gazdasági szakoktatás csirájának, de 1850-ben létesült az első két iskola Rabin és Liebwerd-ben (utóbbi felsőbb iskola), 1864-ben Táborban alakíttatott a második főiskola. E három iskola ingerentiául szolgált a földmives-iskolák nagyszámú létrejöttének, melyekben kisbirtokosok, parasztok képeztetnek. Ma van összesen

2 főiskolájuk (Liebwerd és Tábor); 3 középiskolájuk (Chrudin, Raudnitz és Káden); 10 földmives iskolájuk (Leipa, Krakolvsky-Raudnitz, Prier, Klatfau,

Jungbunzlau, Kuttenberg, Budweis (2), Trautenau, Eger); 1 pomologiai iskolájuk (Troja);

2 vinczellér- és kertész-is-kolájuk (Melnik, Leitmeritz) ; és

2 gazdasszony-iskolájuk. Mivel a parasztság nagyré-

szének nincsen módjában fiait a munkaidő alatt a földmives-isko-lák két évi kurzusára küldeni, 1883 óta téli iskolák rendez-tettek be 5—6 havi tanidővel (nov.—márcz.—ápr.). E téli is-kolák rendkívül gyakorlati hasz-nára mutat az, hogy 7 év alatt 21 ily téli iskola felállítása vált szükségessé.

5. ábra. A posta és távirda-pavillon,

A cseh szakoktatás. Csehország legnagyobb erejét iskoláiban birja, az utóbbi 10 év alatt

3.100,000 frtot adtak ki szakiskolai építkezések subventionálására. Kitűnő népiskoláik vannak, 173 ipari és 21 kereskedelmi ismétlő iskolájukat pedig, 22,620 tanuló hallgatta, a kik közül 95·7% vizsgát is tett. Van két ke-reskedelmi akadémiájuk és 27 középkereskedelmi iskolájuk. Ipari szakisko-lájuk van 45. Ezek közül 16 szövőiskola, melynek tanulói a textil-iparra képeztetnek, 6 faipari (asztalos és esztergályos), 7 iskola a kosár- és fonó-ipar részére, kettő az üvegiparnak, 3 a keramit és agyagiparnak, 2 iskola pedig mülakatosokat és gépészeket képez, 2 iskolában mozdítják elő a csipkeverés tökéletesítését, zeneeszközök készítésére 3, a szíjgyártók, vés-nökök, bronztárgyakat előállítók, a gyermekjáték, szobrász, kőfaragó és drágakőcsiszolás ipara is, mind egy-egy külön szakiskolában képezve kapja mívelőit.

Mivel azonban még e nagy-számú iskolák által sem éretett el a czél, a földmívelő nép min-den rétegét részesíteni a gazda-sági szakoktatás elemeiben, a legutóbbi évek folyamán nagy számmal rendezik be a falusi népiskolákat, ugy, hogy az elemi iskolákból kikerülő fiuk ismétlő-iskolák módjára rendes mezőgaz-dasági tanításban részesüljenek. A felnőttek oktatására szervezve van a vándortanitói intézmény. Legközelebb a prágai műegyetemen állit-tatik fel egy mezőgazdasági fakultás, mely a két főiskolának középiskolává való átalakítását vonandja maga után.

Láthatjuk ebből, hogy a cseh gazdasági szakoktatás mily magas fokon áll s hogy mily helyes és egészséges irányban fejlesz-tetik.

Az iskolák fentartása évenkint körül-belül 300,000 frtba kerül, alkalmazva volt pedig 1890-ben 222 tanerő. Van ezenkívül Prágában egy különálló serfőző- és egy szeszfőző-iskola, mig Karolinenthalban egy patkoló- és kovácsiskola.

Ugy a mezőgazdaság, mint az ipar ele-mei előadatnak az összes népiskolákban, az egyes vidékeknek megfelelő terjedelem és irányban. Tanügyük koronáját a prágai cseh és német tudományos és műegyetem képezi, mely utóbbi, mint már emlitettük, legközelebb gazdasági fakultással bővíttetik ki. Mindenesetre csak a csehek elöhaladásának jele az is, hogy 364 lap jelenik meg országukban, a melybői 219 szaklap.

T Á R C Z A .

9

8

Különösen figyelemre méltó reform e téren s valóban tanulmányra érdemes az uj porosz kereseti adótörvény. Különösen figyelemreméltó nemcsak azért, mert rést tör a régi tradition s a gazda keresetét egészen a többi keresetek módjára és bevallás alapján adóztatja meg, de különösen fontos, ha nem is egyedül a gazda szempontjából, még azért is, mert a bevallott jövedelmeket progressiv adótételekkel rója meg.

Meg inkább nyer jelentőségében ezen uj törvény, ha meggondoljuk, hogy egy par excellence

katonaállamban, mely egyszersmind ismeretes arról, hogy törvényhozásában erős agrár szellem uralkodik, hozatott. Az első körülménynek azért

l fontosságot tulajdonítanunk, mert a porosz kormány az uj adóztatási módból mindenesetre

az állambevételek szaporodását reméli, a második-nak azért, mert bizonyára előnyösnek találta a földbirtokra nézve, ha a saját adója megállapításá-hoz hozzájárulhat s ha a többi kereseti ágakkal osztozhatik az arányos megadóztatás jótétemé-nyében.

Megérdemli a fáradságot, ha ezen fölötte érdekes törvenynyel megismerkedünk, mely az

1892/3-ik évre már az adókivetés alapjául fog szolgálni és hazájában is örömmel üdvözölt refor-

Hát ez a megkülönböztetés igen szép, s ezen az alapon keresztül is lehetne vinni a földbirtok arányos megadóztatását olyképen, hogy a járadék a kataster utján állandó összegben, a vallalkozói nyereseg pedig a változó viszonyoknak megfelelő-

leg, egyéb adóköteles keresetek módjára nyer megállapítást, a kivitel azonban némi nehézsé-gekbe ütközik.

A vállalkozói nyereség mennyiségét meg-állapítani épen a megkülömböztetés elméleti voltánál fogva igen nehéz feladat és csak megközelítő pontossággal is egyedül az adókötele-zettek saját bevallásai alapján vihető keresztül. Ettől az eszköztől pedig minden pénzügyi törvény-hozásnak mindaddig borsódzik a háta, mig csak egy egyéb mód is áll rendelkezésre, s ép azért a törvényhozások, köztük a mienk is, tesznek ugyan némi külömbséget a földjáradék és a vállalkozói nyereség között, sőt külön adónemeket is szabnak ki e kettőre, de a megkülönböztetés lényégét elejtik, s annak czéljáról megfeledkeznek, midőn a vállalkozói nyereség adóját nem a kereseti adók módjára, hanem a kataster utján kinyomo-zott tiszta hozadék egyszerű százalékjaként, tehát ez utóbbi arányában rendelik kivetni. Ily alakban ez az adó nem egyéb, egyszerű adóemelésnél.

A földjáradék alatt érti a tudomány a tiszta hozadéknak az összes munkabérek és tőkekama-tok levonása után fenmaradó részét, vagy Ri-cardo szerint a föld őseredeti s kimerithetlen, de

tulajdonbavehető erőinek árát. A vállalkozó nyereséget viszont ezen fölül

az a jövedelem képezi, a melyet a földből a tőké-vel és munkával párosult szakértő vállalkozás produkál.

Az első mintegy a minimum jellegét viseli magán és igy egy állandó érteket képvisel s állandó adóösszeggel róható meg, a második külön meg-állapításra szorul, mint bármely más jövedelem,

kereseti adó alá esik.

felül, hogy az az egyes termelők viszonyainak s tényleg elért jövedelmének megfeleljen és a ka-taster utján történt chablonszerü hozadékmegál-lapitásból eredő aránytalanságokat kiegyenlítse, illetőleg megszüntesse. Mert az államnak joga van a tényleg, bármi tevékeny szorgalom által elért jövedelmet teljes mérvben adóalapul venni, de viszont csakis a tényleg elért jövedelmet, mert az, a mi csak elérhető lett volna, méltányosan meg nem adóztatható.

A pénzügyi tudomány segélyére sietett a gyakorlatnak s a nehézséget elvben ugy oldotta meg, hogy különválasztotta azt, a mi a productiv földtulajdonban állandó, attól, a mi változó, járu-lékos. A megkülömböztetést átvitte a föld jöve-delmére is és meghatározta annak két külömböző alkatelemét: a földjáradékot és a földmívelés utján elérhető vállalkozói nyereséget.

mot képez. Az egyenes állami földadót, mint a mely a föld állandó hozadékát terheli, nem érinti a törvény, hanem vonatkozik azon, a földadó által nem erintett nyereségre, mely mint a gazda keresete jön számitásba s ennek tekintetében gazdát és nemgazdát egyenlő bánásmódban részesit.

Általános jelentőséget azon három reform-intézmény kölcsönöz neki, a mely szerint:

1. az adó tárgyát és egyszersmind a kisza-bás alapját azon tiszta jövedelem képezi, mely az összes térmelési és fentartási költségek és az állami egyenes adók levonása után fönmarad;

2. ezen tiszta jövedelem az adókötelezettek saját bevallásaiból állapittatik meg;

3. az adókivetés progressiv adótételek szerint történik.

Ezek szerint jogában áll a törvény 7. §-a szerint az adókötelezettnek a földbirtok után levonásba hozni:

a) a jövedelem elérésére, biztosítására és föntartására fordított kiadásokat, beleértve a községi terheket is,

b) az általa fizetendő adóssági kamatokat s netáni életjáradékot,

c) állandó különös terheket, d) az egyenes állami adót, e) az ingó és ingatlan fundus instructus

értéktelenedési százalékait, amennyiben az üzleti költségekben már nem foglalvák,

f ) a törvény, vagy szerződés alapján bizonyos jótékony alapoknak netán járó szolgáltatásokat,

g) a biztositási dijakat. A 13. §. szerint az adókötelezettség kiterjed

ép ugy a tulajdonosra,, mint bárki másra, kinek az ingatlanból valamely jövedelme származik.

Haszonbérlés eseten a tulajdonos adóköteles jövedelmet a haszonbér képezi, a természetbeli szolgáltatások hozzászámitásával, illetőleg a tulaj-donos által elvállalt terhek levonásával.

Az itt kifejezett elvek világosan mutatják, hogy az uj porosz kereseti adótörvény az állandó egyenes földadó kiegészitéseképen a gazdáknak a tényleges, reális alapokon kinyomozott keresetét czélozta arányosan megadóztatni. Azzal, hogy a bevallást az adókötelezettre bizza, függetleníti a kereset, megadóztatását teljesen a földadótól s ezáltal biztosítja annak lehetőségét, hogy a föld-adókivetésnél netán fennálló aránytalanságok a kereseti adó kivetésénél méltányosan kiegyenlít-hetők legyenek.

A leghatalmasabb momentumot azonban a progressiv adókulcs képezi. Érdekesnek tartjuk a megfelelő táblázatot közölni:

E szerint a jövedelmi adó fejében fizetendő : Több mint

1000 m. után 30 márkával, több mint 30.500 már-kánál 32.000 márkáig minden 1500 m. után 60 márkával, több mint 32,000 márkánál 78,000 márkáig minden 2000 m. után 80 márkával, több mint 78.000 márkánál 100 000 márkáig minden 2000 m. után 100 márkával emelkedik. 100 000 márkánál is magasabb jövedelemnél egész 105 000 márkáig bezárólag az adó 4000 márkát tesz ki, azontúl pedig minden 5000 márka után 200 márkával emelkedik. Egy tekintet a táblázatra meggyőz arról, hogy határozottan kifejezett prog-ressiv adóval van dolgunk. Az adótétel 900 már-kától 1350-ig minden 150 márkánál 3 márkával azontúl 1500-ig 4-el, 2400-ig 5-el, 5000-ig min-den 300 márka után 8-al, majd 10 el, 4200-on fölül mar 12-vel emelkedik s t b ; ugy, hogy pl. mig 1900 márka jövedelem után az adó 0-6%-ot tesz ki, 10,000 márka után ugyanaz már 3 % - r a emelkedik.

Hogy a megadóztatás ezen módja mennyire hozzásimul az adókötelezettek teherviselési képes-ségéhez s mily nagyszerű eredményeket szülhet nemcsak az állambevétel szaporítása, hanem az adóteher arányos megosztása szempontjából i s : fölösleges tán bővebben fejtegetnünk. Sikerét az eszme egészséges volta, életrevalósága előre is biztosítják. A porosz törvényhozás túltette magát az egyoldalú fiscalis felfogáson, mely bizalmat-lanságból az adóalap megállapítását csak hivatal-ból képzelheti el .keresztülvihetőnek és liberális, helyes irányú fejlődést mutat a progressiv adó-kulcs behozatalával. Valóban irigylésre méltó e vívmány, különösen reánk nézve, kik egy meg-lehetősen megfeneklett földadó-rendszer áldásait nyögjük. Földadónk az elvnek megfelelőleg szintén contingentálva van és a kataster is, mely a tiszta földhozadék megállapítását czélozta. ugy a hogy megoldotta feladatat, azonban a 2 5 ½ % - o s föld-adó már magában oly magas, hogy épen nem tekinthető egyedül a földjáradék megadóztatására hivatottnak. Mind a mellett vannak járulékos ter-mészetű adónemeink, melyeknek tárgyát és alapját a földadó által állítólag megkimélt kereset, illetőleg jövedelem képezné. Ilyenek az általános jövedelmi pótadó s a II. oszt. kereseti adó. Az első eredetileg, az 1875. évi XLVII. t.-czikk alapján némi tekintettel az adóköteles jövedelem nemere vettetett ki, az 1883. évi XLVI. t.-cz azonban az elvet elejtette és az általános jövedelmi pótadót egyenes adók egyszerű százalékos fölemelésévé tette. Ez az adó tehát semmi tekintettel sincs az egyes adó-kötelezett termelők teherviselési képességére, sőt, ha az egyenes állami adó és földtehermentesitési járulék aránytalanul van kivetve, meg 30%-a l rosszabbá teszi a helyzetet.

A II. oszt. kereseti adó lenne tulajdonképen azon adónem, melynek tárgyát a földadó által nem érintett jövedelem képezné. Ennek föladata lenne az egyes adózók igazi adóképességéhez alkalmaz-kodva. arányt teremteni az adózásban. Ez az adó felel meg tárgya szerint leginkább a porosz tör-vény kereseti adójának. Bátran elmondhatjuk azonban, hogy ez a legaránytalanabb adónemünk. Az 1875. évi XXIX. t.-cz. értelmeben fizetendő az adókötelezett rendes lakhelyét képező község-ben kivetett összes egyenes adók és földtehermen-tesitési járulékok utan. Ez az adónem tehát arány-talanul nyomja a kisgazdát, a ki csak egy község-ben fizet egyenes állami adót és alig érinti a nagy-birtokost.. a ki 16 községben bir, de csak egyben lakik. Kiszabása meg épen messze áll az arányos-ságtól, pl 105 frttól is 4 frt, meg 10,000 frttól is 4 frt. Mint állambevétel sem játszhatik fontos szerepet. Ha most ehhez a két adónemhez hozzá-számítjuk a községi pótadót. mely szintén az egye-nes állami adó %-ában állapittatik meg s meg-gondoljuk, hogy a földbirtok jövedelme, mely annyi tényezőtől függ és oly nagy korlátok közt változik, mindig csak egy előre megállapított chablon ará-nyában esik adó a lá : fogalmat szereztünk ma-gunknak róla, hogy mily kevés figyelemben része-siti a mi adórendszerünk a termelők keresetének arányos megadóztatását és hogy mily üdvös és előnyös lenne oly reform, mely közelebb vinne a fönn ismertetelt törvény elveihez.

3. ábra. A prágai kiállítás nagy iparcsarnoka.

6. ábra. Kiállítási bizotts. pavillonja.

4. ábra. A Hradzsin.

KÖZTELEK, 1 8 9 Í . SZEPTEMBER 30.

5. ábra. Prága látképe.

Adalékok Csehország iparához. Csehország nagyságát iparának köszönheti. 124,965 ipari vállalata

van, az ipar minden nemében. Kiválóan képviselvék azonban a mező-gazdasági iparágak. Sörgyára volt 1889-ben 766, mely 5,948,000 hl. sört állított elő, 233 szeszgyára 1888-ban 27 236,000 hl. fok szeszt produkált, mig a malomipart 7178 vállalat képviselte. Czukorgyára volt 1888-ban 147, mely 24.315.375 kg. répát dolgozott fel.

Érdekes azonban Csehország egyéb iparának statisztikája is. Gép-gyára van 115, hatezer munkással, üveghutája 1773, mely 30,000 embernél többet foglalkoztat állandóan. Porezellángyár van 42. — Hogy az egész országban szétszórt textil-iparuk mily kifejlett, leginkább mutatja az, hogy 1888-ban csupán ez egy iparággal 189,673 baleset elleni biztosításra köteles munkás foglalkozott. Cseh papírgyár van 42.

Iparának megfelelők forgalmi eszközei is. Az első vasutat, melyet a csehek a monarchiában építettek, ma már egy 4516 km. hosszú hálózattá

fejlesztették ki. Messze vezetne Csehország ut- és posta-ügyének ismer-tetése, mind megfelel és arányos a fenti adatokkal (kövezett utja van 25,110 km).

Hitelviszonyok. A pénz- és hitel-igények kielégítését 14 bank, 132 takarékpénztár,

437 hitel-szövetkezet és 165 gazd. előlegezési szövetkezet, összesen 748 intézet közvetíti.

Bennünket csak a gazdasági hitel szervezete érdekel. Ezek elseje a cseh földhitel-intézet, mely 1865. évi január 15-én

alakult meg egy félszázados vajúdás és küzdelem után. Ma már virágzó intézet, mely 25 éves fennállása alatt 30,283 kölcsönt adott 171.566,400 frtnyi összegben. Ez idő alatt sikerült eredeti 5%-os zálogleveleit is 4%-kal helyettesíteni, ugy hogy az intézetnek 1890 ben forgalomban volt : 4°/u-os záloglevele 73.310,916 frt, 5%-os záloglevele 27,023,104 frt értékben.

A záloglevelek árfolyamai is igen kedvezően alakultak, mig az 5%-ké 1867-ben 84 frt volt, addig az 1881-ben 103.91 frtra emelkedett. A 4%-os

záloglevelek pedig 1883-tól (91 frt) 1888-ig 100.10 frtra ugrottak. A földhitelintézet megalakulása Csehországban a gazdasági hitel terén

óriási változásokat vont maga után, nemcsak a magánbankok fordították figyelmüket a földhitel felé, de csakhamar alakultak intézmények a gazdák-személyi hitelének kielégítésére is.

Még a mult századból származva voltak, a cseheknek mezőgazdasági (Célokat szolgáló alapjaik a „Contributions-Geldfonde” és a „Contributions-Getreidefonde”. Ez alapok 1863-ban 9 719,859 frtot tettek ki. 1864. aug. 24-én törvényhozásilag ez alapokból gazdasági előlegezési pénztárakat ala-

pitottak. Ezek azonban, daczára meglehetős alaptőkéjüknek, nem bírtak fel-virágozni szervezeti hibáik miatt. 1892-ben újra szabályoztattak és kerületi előlegezési pénztárak czimén, uj szervezetükben engedélyt nyertek alap-tőkéjük 3-szorosa, 1885-ben pedig 5-szőrösei takarékbetétek elfogadására, 1889-ben a 165 kerületi pénztárnak mérlege 24.805,000 frttal zárult. Kölcsöneik a következőkép oszlottak meg: ingatlanokra 34 .3%, személyes hitelre 63.4°/o, máskép biztosított kölcsönökre 2 .3%.

A kerületi kölcsönpénztáraknál talán még nagyobb fontosságúak a cseh s z ö v e t k e z e t i a lapon s z e r v e z e t t h i t e l e g y l e t e k . Önsegélyre alapult ily hitelegylet van Csehországban 437. Ezekből bejegyzett szövetkezet 420,

10. ábra. A cseh tanulmányi tanács pavillonja.

melyből korlátlan felelősséggel alakult 232, korlátolttal 188. Az első ily szövetkezet 1858-ban alakult Reichenbergben. A bejegyzett szövetkezetek 1890-iki mérlege a következő:

Ugy a szövetkezeti, mint a kerületi hitelpénztárak 5 — 6 % - r a adják kölcsö-neiket, a betétekért 1 — 1 ½ % - k a l keve-sebbet fizetve.

Csehország összes pénzintézetei, bele-értve a bankokat is, 1890 végén a kö-vetkező vagyont kezelték: saját vagyon

80.843,000 frt . megőrzésre adott idegen vagyon

706.066,000 » összesen 786.909,000 »

A megőrzés czéljából, kezelt vagyonból a lakosság minden fejére 121 frt 60 kr. esik s az 1889-ben 59.460,000 frttal sza-porodott takarék-betétekből, minden sze-mélyre 10 frt 21 kr.

Azt hiszszük, hogy ez adatok érde-kelni fogják nemcsak gazdatársainkat, de mindazon köröket is. a melyek hivatása odahatni, hogy az oly gyakran és évek óta folyton sürgetett mezőgazdasági hitel, hazánkban is megnyerje kellő megoldását. Tanulni sem messze kellene mennünk, ott van a szomszéd Csehország, melynek gazdasági hitelszövetkezeteiről készséggel nyújt min-denben felvilágosítást a szövetkezet kiállítási pavillonjában e czélra odarendelt hivatalnok.

A cseh mezőgazdák hitelének ez egészséges szervezése, bár kielégíti rendes viszonyok között igényeiket, de a mult évtizedek válságos helyzete az összes meglevő intézetek elégtelensége mellett bizonyított. Az ismer-tettük intézetek csekély kamatlábaik mellett, csakis a teljes biztonság tuda-téban nyújthatták előlegeiket. Mivel pedig a birtokok mind csekélyebb jövedelmező-sége mellett, csökkent a parasztok fizetés-képessége is, nem ritkán kellett a köl-csönöket megszorítani. És most jöttek az uzsorások, a magánhitelező merészebb, de drágább kölcsönei. A parasztság folyton adósodik és évről-évre szaporodik a pa-rasztbirtokok kényszer-árverése.

A népeiket védő csehek, e szomorú jelenséget vették tanulmány alá, s 1884 óta a legalaposabban készitík el, a

földbirtok megterheltetésének statisztikáját.

E statisztika, a mely egyedül képez-heti csak biztos alapját gyökeresen re-formáló kormányintézkedéseknek s a me-lyet hazánkban is oly régen hiába sür-getünk, évről-évre kimutatja A) az értékkel együtt 1. adás-vevés, 2. más szerződések, 3. kényszereladás és halálozás folytán történt birtokváltozásokat; B) a birtokok évenkénti megterheltetését és annak nemeit ; C) az adósságtörléseket.

E statisztika, mely 1886—87-ik évben a cseh földbirtokok adóssá-nak 23.889,000 frttal való emelkedését mutatja ki, eredményezte azt, hogy a cseh törvényhozás most különösen a kisbirtokosok helyzetének javításán fáradozik . Ennek tulajdonítható a parasztbirtok állagörökösödését illető két év előtti intézkedések is.

A birtokelosztás Csehországban. A legújabb felmérések szerint Csehország területe 51,948 • kilométer.

Ebből gazdasági kultura alatt v a n : szántóföld . . 2.466,828 ha.

rét 527,447 » kert (komló 5615 ha.).. . . . . . 46,667 » szőlő, legelő, erdő és nádas ............. . . 1.915.380 »

összesen 4.956,322 ha. Beépített terület 27,242 ha. használatlan . . . . . . . . 211 285 »

mindössze 5.194,849 ha.

9. ábra. A prágai vasipar részv. társasaság pavillonja.

(Folytatása következik.) B a r o s s Károly.

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

A „Köztelek” tudósításai. (A gyakorlati gazda előtt mindenesetre fontos

az, hogy folytonosan és állandóan lehető tökéletes képét bírja az ország mezőgazdaságai állapotának. Az ügy érdekében kérjük tehát fel olvasóinkat, hogy vidékük gazdasági viszonyai és eredményeiről minél gyakrabban keressenek fel, tudósításaikkal. A tudósítások megkönnyítésére bélyegzett űrlapok-kal szolgál lapunk szerkesztősége).

Beleg, (Somogy megye.) szeptember hó. (Szarvas Lajos tudósítása.) (Termés. — vetés. -Száj- és körömfájás. — Arak.) Termésünk nem fe-lel, meg a kívánt várakozásnak. 1200 •-ölével számítva holdját: buza 400—450, árpa 500—600, zab 600 klgr. adott. A buza halvány és apadt szemű; az árpa sárga, sok helyütt barnás és kemény, a zab még legsikerültebbnek mond-ható. A búzának körülbelül 20% másodrendű.

Rozs a kötött talajokon az erős tél és rossz tavasz következtében oly silány, hogy leg-nagyobb részét kénytelenek voltunk felszántani, a homokos és lazább strukturáju talajon ter-mett ugyan, de itt is gyengén, átlag hozama 350 klgr. Sarjú rég nélkülözött quantumban és

qualitásban van, le- és betakarítására kedvező idő járt. Nagyobb gazdaságokban a vetés e hó 10-e körül kezdődött meg. De a munkával majd mindenütt elkéstek, a vidékünkön nagy mérvben fellépett köröm- és szájfájás miatt; mely az utóbbi időkben nemcsak a szarvasmarhákat gá-tolja munkájokban, hanem már a lovakra is át-terjedt, melyeknél a baj még sokkal nagyobb mérvű, mint az előbbieknél. A közeli piaczokon a gabona ára nagyon hanyatlik, polgárgazdáktól a búzát 9·80—10·20-ig, uradalmaktól 10·20— 45-ig veszik. A rozsnak jó ára van, a többi gabonanemüekben szintén hanyatlás állott be.

F o g a r a s . (Erdély, Fogaras m.) szeptember hó. (Mohr Károly tudósítása.) (Az első dér. — Termés. — Havasi legelők. — Egyesületi gyümölcs-aszaló. — Dohány. — Árak.) Szeptember hava, mint rendesen, ez évben is száraz meleg napok-kal, de hideg éjjelekkel köszöntött be s a hó közepe tá ján a mélyebb fekvésű Olt völgyben dér is észleltetett. E mellett a cséplési munkák, melyek megyénkben már a nép körében is több helyen gőzerővel végeztetnek, szakadatlanul foly-nak, úgy, hogy októberre már a legnagyobb rész csépelve lesz. A fogarasi uradalom 4 géppel már úgyszólva mind elcsépelte a főbb terményeket és a hó végére csakis a borsó és herefélék marad-nak. A tengeri, mely ez évben jó, közepes ter-mést fog adni, általában beérett, szedése pár nap óta folyik. Takarmányrépára azonban a száraz-ság kedvezőtlenül hatott és csak a mélyebb fek-vésekben számithatunk jobb termésre. Herefélék, rétek és legelők a szárazság folytán silányan néznek ki és a tarlók is felette szárazak és — az állatok által nem igen kedvelt — vadmoharon kivül, kevés legelőt szolgáltatnak. A havasi le-gelőkön, ámbár már jó ideje dér esik, a juhos gazdák még legeltetnek, jól tudva azt, hogy a havasi rózsák között, 1600—2400 m. magasság-ban birkáik (raczka) a veszedelmes mételytől mentek maradnak, mig az Olt-völgyében épen most van az infectió időszaka. A repcze-vetések után rögtön teljes erővel fogtunk a buza és rozs vetéséhez, mely most teljes erővel, bár a száraz talajban küzdelemmel folyik. Munkáskéz elegendő, de a tengeritörés által mind igénybe vétetik. A burgonya, — mely az utóbbi pár év alatt számot tevő miveleti ággá fejlődött, — szedés alatt van, jó termést igér. — Az állatok egészségi viszo-nyai kedvezők, ló, szarvasmarha és birkában baj nincs, a sertések között nyár derekán itt-ott fel-lépett orbáncz múlófélben van, a legelőkön levő állatállomány általában egészséges. — A termés

. elég kedvező, szalmában és szemben jó közép-termésünk volt. Repcze 8 — 9 , buza 7—8.60 , rozs 6.6—10, árpa 6.8—10.02, zab 8—12, métermá-zsát adtak kat. holdanként. Uradalmi termés buza, rozs és zabban közel 8 q, repcze közel 9, árpa 8.5 q átlagban, de voltak egyes búzatáblák 12.5 q termésátlaggal is. Széna-sarjában jó ter-més volt. Gyümölcs termés almában és körtében

a havasalji községekben bőven van, sajnos, sok a férges. Szilva kevés. A termények értékesíté-sére nézve kedvező piaczi viszonyok fejlődtek; szeptember közepén jegyez: repcze 14 frt, buza 9.44, rozs 7.89, zab 4 58, tengeri 6.94, bab 6 frt, borsó 7 frt, lencse 8 frt q-ként. Helyi szesz-főzdék, katonai élelmezési raktárak, brassói mal-mok a legnagyobb fogyasztók. Rozs Budapest felé is szállíttatik. — A fogarasmegyei gazdasági egyesület szerény anyagi erejéhez képest, minden irányban igyekszik feladatának megfelelni. Leg-közelebb egy «Ryder-féle American» aszalót szerzett be hámozó géppel együtt és ez jelenleg Alsó-Szombatfalván, a vidéki tanítóság és gyü-mölcstermelők élénk érdeklődése mellett már mű-ködik is. — Végül felemlitésre méltó, hogy a jónevü fogarasi dohány, melyet jelenben már csak az állami uradalom termel, mintegy 20 k. holdon, közepes termést adott, hozzávetőleg 6 - 7 q. levéllel holdankint. — A legutóbbi időben tar -tott vásárok e vidéken igen élénk forgalmat idéz-tek elő, a szarvasmarha, de legfőkép a ló ára felette magas, a legközönségesebb parlagi ló ára 100 frton fölül volt.

A V á g v ö l g y é r ő l (pa. Jánosháza), szeptem-ber hó. (Sza lay József tudósítása.) (Termés. — Sertés-dög. Ragályos tüdővész. — Rothadó bur-gonya. — Állatbiztosítás. — Az uj vetések állása.) A mélyen fekvő Vágvölgyben az ígérkező jó termést felette redukálta nedves időjárásunk. Aratás alatt annyi volt az eső, hogy alig lehetett azt bevégezni. Termett magy. holdanként búzából 12—13 ke-reszt (26 kévés), rozsból 10 —11 kereszt, árpából 9 _ 1 0 kereszt, zabból 1 1 - 1 2 kereszt. De a cséplésnél kitűnt, hogy a szalmás gabonának majd fele gaz s hogy a mélyebb fekvésű földe-ken különösen a vadbükköny, vadrepeze és aczat szaporította a keresztek számát. A búzatermés m. holdankint alig haladja meg az 5 q.-t, nem számítva egy-két uradalom jobban mívelt földjei-nek átlagát. A rozs termése számba sem jöhet, mert egy részt nagyon sok szántatott ki tavasz-szal, a megmaradt is annyira gazos, hogy a ter-més csak 2—3 q. közt variál. Az árpa fizetett aránylag a legjobban zsákszámra, de bár színe tűrhető, oly vékony szemű, hogy a 60—62 kilós árpa több, mint a nehezebb. Az árpa-termés 7 — 8 g.-átlagra tehető, de a mélyebb helyeken nem számitható ennyire. A zab is könnyű s bár a keresztszám kielégítő, 7 q.-ával körülbelül ki-fejezem az átlagot. A tengeri kielégítő termést fog adni, de a későiekben lesz elég puha szem, mert itt sokfelé csak május közepén került földbe a mag. A csöves-tengerit, mely elég nedves még, 2 frt 20 krjával veszik, tehát ára lesz. Burgo-nya termett elég, de rothad. Bab elegendő, nyomják is az árát, kicsiben nem adják meg érte még a 6 frtot sem, holott Budapesten 6 frt 40— 6 frt 75 kron kel. A czukorrépa-termés 100 q. körül variál, pedig a levélállás szerint többre be-csülte az ember. Bükköny- és borsó-mag gyenge termést adott (3—4 q.-át). A luczerna- és here-mag is csak 100 kg. ad holdankint, de ez még elegendő, ha más vidékhez viszonyítjuk. A takar-mánytermés nagy, de a minőség nem jó, sok helyen megázott. A mult takarmányszük év sok takarmányt elvont az ideitől az által, hogy kora tavaszkör a rétek kaszáitattak és legeltettek. Mindazonáltal könnyen nézünk a következő tél elé. A szarvasmarha és ló ára magas, a sertés és birka ára azonban még nem áll arányban. Az állategészségügy kielégítő e vidéken, csak a sertés hullott, hanem Pozsonymegye felől állandóan fe-nyeget a ragályos tüdővész, mely mindinkább ter-jed kelet felé, úgy, hogy már Szered környékén a Vágvölgybe is befészkelődött. Nyitra az állat-biztosítás felé is tett lépéseket, mily üdvös volna, ha ez országosan szerveztetnék, mert igy kicsi-ben nem hisszük, hogy kivihető. A napszám az

összetorlódott répaásás, kukoriczatörési és őszi vetési munkálatokkal nagyon megdrágult, mihez nagyban hozzájárul az, hogy a Vág töltéseit is most erösitik. A repcze és rozs elvettetett, a buza vetés folyik. Esőre nagy szükség volna, mert a rozs hiányosan kel. A repcze mindenütt szép.

Z a l a - C s á n y (Zala m.), szeptember hó. (Ma-latinszky Ferencz tudósításai. (Vetés. — Őszi árpa-kisérletek. — Elmaradt vásárok. — Árak. Gazda-sági kiállítások. — Szájfájás. — Homoki telepítések.) A jól átázott, szép munkálata földeken megtörtént a repcze, őszi borsó és bükköny-vetés; a búzát és rozsot vet jük; kisebb területeken kisérletképen őszi árpát is vetettünk. Korábbi repcze és őszi takar-mányvetések szépen kikeltek. Hüvelyesek, burgonya takarítása középeredménynyel folyik. Az eddig felszedett burgonya egészséges. A kender-termés szép és j ó ; a sok szeptember eleji zápor után a rétekről csak elkésve ázott és sok sáros sarjú takarult, ugy qualitás mint quantitásra van 3 0 — 4 0 % kár. A kertek, hol a jég tönkre nem tette, szép termést a d n a k : a jégverte ricinusra kíváncsi vagyok, megérik-e. A szőlőt a jég és pe-renoszpóra tönkretette, a szüret igen silánynak ígérkezik; a fürtök még egészen éretlenek. —

Állataink egészségesek, jó húsban vannak, szór-ványosan fordult elő néhány pusztulás lépfené-ben. A marhavásárok a száj- és körömfájás miatt több helyen elmaradtak; a marha és ló ára ma-gas. Göbölyök több helyen már beállittattak. — A terméseredmény általán gyenge középnek felel meg. A búzát és rozsot, a bécsi vásár óta pedig az árpát is szívesen veszik. Buza ment 11 frtig ab állomás, árpa 9 frtig. A nyári és hulló gyü-mölcsöt is keresik, főleg szilvát, hliterje 2—3 frt. — Gazdasági egyletünk két kiállítást is rende-zett a napokban Tapolczán és Sümegen. Utóbbi a száj-fájás és egyéb kedvezőtlen gazdasági vi-szonyok miatt be lett szüntetve. Gróf Széchenyi Imre homoktelepitési tevékenysége élénken fog-lalkoztatja birtokosainkat.

M á t y f a l v a (Ugocsa m.) szeptember hó, (Szé-kely István tudósítása.) (Rovarkárok. — Termés — Rossz viszonyok.) Kedvező időjárás mellett arattunk és károsodás nélkül raktuk keresztbe őszi terményeinket. Búzánkban a drótféreg, rozsda s a fagy, a repczében a bolha nagy kárt okozott. A tavasziak, különösen a tengeri sikerült, eléggé díszlenek lóheréink is. Sajnos azonban, hogy a magnak hagyott második kaszálást szintén takar-mányul kellett levágnunk; mert a gubókban fölfedezett 4 — 5 ismeretlen apró fehér féreg a magképződést teljesen megsemmisítette. — Kövér legelőinken állataink jó húsban vannak. Termé-sünk rossz. A buza alig adott 3 - 4 magot, sok helyen még a vetőmagot sem adta vissza. Érté-kesítéseinket a központtól való nagy távolság felet-tébb megnehezíti. Hat-hét forintjával árusítottuk el a rozsot, 7 - 8 forintjával a búzát. Szalma és takarmány termett elég, hiányát nem fogjuk a télen érezni. Tengeri termésünkbe helyezett reményünk az egyedüli, mely megóv a csügge-déstől. Gazdasági egyesületünk, mely 1888-ban a papiroson megalakult ugyan, de életjelt magá-ról nem adhatott, hosszas álmából fölébredt, s ma már 70 tagra szaporodott, s reméljük, hogy még ez év folyamán 100-ig fel fog szaporodni. Népünk az egymást követő rossz évek súlya alatt folyton szegényedik, berendezési tőkéje nincs, hitelviszonyaink rendezetlenek, itt-ott pénzintéze-teink segítenek a bajon magas kamatra. Elmond-hatjuk birtokosainkról, hogy ma díjtalan bérlőik saját földjeiknek, mely hozamát a kölcsönök magas kamatai és az államterhek emésztik fel.

Hali (Győr m.), szeptember hó. (M. tudó-sítása.) (Termés. — Rothadó burgonya. — Sertés-dög. — Száj- és körömfájás) A cséplést aug. hó második felében beállott kedvező idő mellett gyor-san végeztük. Termésünk gyenge közép, rozs 1200 • - ö l e s holdanként adott 4·5—5 5 q.-t., buza és árpa még gyengébb, holdanként 3·5—4·5 q., zab jobb, holdanként 5 q. Répa, tengeri sokat ígérnek, burgonya bőven termett, de sok helyen rothadt. Takarmánytermésünk igen jó. Kedvező idő mellett letakarítva, ugy a rét mint heréseink sarjuja többet ér az anyaszénánál. Állataink egészsége rossz. A száj- és körömfájás egész vidékünkön uralg, a sertések között az orbáncz és himlő pusztít Többen az állomány beojtása által védekeznek ellene. A Rába és Rábcza szabályozása sok embert elvonván a mezei munkától, a napszám drágult. A vetést kedvező időjárás mellett megkezdtük.

10

V A G Y O N

millió forint Váltó- és adóslevelekre adott

kölcsönök . . . . . . 59,670 Zálogra adott kölcsönök

60,862

Pénzintézeteknél levő követe lések 13,444

Értékpapírok . . . . . 9208

Ingatlanok . . . . . 4319 Pénztár-készlet 4098 Egyéb követelések . . . 2495

Összesen 155,992

T E H E R millió forint

Üzletrészek 10,936 Tartalékalapok 6763 Takarékbetétek 13,4578 Kölcsönök 1565 Egyéb tartozások . . . . 1555 Felosztatlan tiszta jövedelem 1135

Összesen 155,992

8. ábra. A cseh gazdasági szövetkeze-tek pavillonja.

11. ábra. A hg. Kanau-féle komorani vasmüvek pavillonja.

11

12 KÖZTELEK. 1891. SZEPTEMBER 30.

Terményüzlet. Budapesti gabonatőzsde.

Augusztus 29-iki jegyzések 100 kgként.

Határidők árfolyama Budapesten.

Budapesti gabonatőzsde szept. 28-án. (A. A.) A buzaüzlet nálunk épugy, mint a külföldön

még . mindig azon reakcziónak hatása alatt áll, mely az aratás után augusztus hóban bekövetkezett, mondhatni fe-nomenális áremelkedés követte. Az idei rosz termés foly-tán kétségtelenül fennálló termelési deficit a felriasztott fo-gyasztási piaczokat óriási árumennyiségeknek előre való beszerzésére inditotta, — a mi azután előidézte azt a ro-hamos áremelkedést, a melyet egy túlzásokhoz hajtó spe-culáczió erélyesen támogatott — és csakis természetes, hogy most, hogy megérkezik a sok előrevásárolt buza a világpiaczokra, ott lényegesebb nyomást gyakorol az árakra Nálunk augusztus második fele óta. mikor a leg-magasabb árát érte el a buza, 50-60 krral esett és már hosszabb ideje tartja magát ezen a niveau-n, daczára an-nak, hogy malmaink, melyek képtelenek Angliában liszt-jükkel versenyezni, nagyon korlátolt vételkedvet mutatnak. Pótolta a malmok vételkedvét jó ideig a spekuláczió, mely sík búzát veti raktárra (a Budapesten beraktárolt búzát

fél millió q-nál többre becsülik), de már most ugy látszik az is megtelt. Hozatalaink utolsó hetekben rendkívül na-gyok voltak 300,000 mmra rúgtak hetenkint.

Ezentúl azonban kisebb behozatal számitható. A vasuti kocsik hiánya még mindig tart, gazdáink el van-nak foglalva vetési munkálataikkal és sok helyről jelentik, hogy fuvarost, napszámost alig lehet kapni. Ilyeténkép a

vidéken a kinálat is alászállott és főleg csak a régebben kötött üzletek bonyolódnak csak le. A termelők mindenütt

Szept. 25. Szept 26. Szept. 28. legalacs.

legmag. legalacs. legmag.

legalacs. legmag.

Búza 1891. szept. okt.-re 10.40 10.76 10.39. 10.43 10.36 10 43 1892. márcz. ápr.-ra 10.76 10.81 10.73 10.77 10.67 10.77 Tengeri

1802. május-junius 5.66 5.70 5.72 5.65 5.60 5.67 Zab

1891. szept.-okt.-re 5.99 5.94 6. 5.92 5.98 1892. márcz.-ápr.-ra 6.21 6.24 6.18 6.24 6.14 6.98 Káposzta repcze

1891. aug.-szept.-re 14.60 14.70 14.60 14.70 — —

az egész világon még magas árakra számítanak, nem hajlandók engedni és később valószínűleg el is fogják azt érni, mert az idei termelési deficit tagadhatatlan egy tény. Csakhogy az a kérdés és ott fekszik megoldhatá-sának nehézsége, vajjon ez a deficit ellensúlyozását a 11—12 frtos vagy tán még magasabb árakban leli-e? E tekintetben csak egy körülmény aggasztó és ez Ameriká-nak briliáns, minden várakozást felülmúló termése ugy búzában, mint tengeriben. Ennek illusztrálásául felemlít-jük, hogy Amerika nyolcz főpiaczára egy hét alatt 991 250 quartert hoztak a tavalyi 312,500 quarterrel szemben. A hivatalos raktármennyiségek kitettek szept. 19-ikén 24.543,614 bushel-t ( = 6.381,430 m.-t), mig tavaly szept. 20-án 17.640,459 bushelt. Nagymennyiségű árut inditottak már az idei termésből az angol, franczia és német pia-czokra, ott nyomva a buza árát és lekötve a vállalkozási kedvet. Piaczunkon kiviteli üzlet alig van, csak Ausztriába adtak el néhány hajórakományt. Németországban, Svájcz-ban nehezen konkurralhatunk már csak azért is, mivel búzánk ez idei minősége nem felel meg a kívánalmak-nak. Még felemlíthetjük, hogy utolsó időben nagy forga-lom volt piaczunkon szerb, oláh és bolgár búzákban át-menetileg, melyek mind a megszokottnál sokkal jobb és szebb minőségeket mutatnak fel.

Rozsról körülbelül ugyanazt mondhatjuk, mint a búzáról. Csakhogy itt a deficit még pregnánsabb és a kí-nálat még gyengébb. A külföld pár nap óta valamivel több érdeklődést mutatott és az már is megszilárdította a hangulatot, a forgalom azonban csak korlátolt maradt.

Tengeri kielégítő mennyiségekben érkezik piaczunkra. Árban némileg hanyatlott az uj áru konkurrencziája folytán. Uj árut csövestül itt, illetve Kőbányán eleinte 240, később 265 frttal fizették, szemes tengeriért fizettek októberi szál-lításra 4.70 75 frtot. Tiszavidéki és bánsági állomásokon 4.50 - 4.80-at igérnek, későbbi szállításra.

Árpa Takarmányáru bőségesen érkezik. Árak en-gedtek és keveset fizették 6.45-ig. Középfajokban kevés az üzlet. Magasan tartják, a mit a kivitel nem hajlandó megfizetni, miután a minőségek nem felelnek meg teljesen. Dunántúli állomásokon 6—7 frt közt fizetik, tiszavidékie-ken 5.80—6.60 közt. Sörárpa ritkán kerül nálunk piaczra, 8—9.25 frtig jegyezhető.

Repcze. A gyenge kínálat következtében és a szá-razság folytán, mely veszélyezteti az uj vetést, szilárdul-tak az árak. Elsőrendű árut 14.75-ig fizették.

(A. A ) Budapesti gabonatőzsde, szeptember 29-én. Daczára a tegnap délután mutatkozott szilárdabb han-gulatnak, a buza ára a mai délelőtti tőzsdén mégis ha-nyatlott. Malmok nagyon tartózkodók voltak a sürgős kínálattal szemben és a jobb búzákat 5 kr., az alsóbb-rendüeket 10 krral olcsóbban kellett odaadni. A forgalom kitett kb. 10,000 q-t. — Határidők szintén lanyhább irány-zatot követtek, déli 12-kor zárulnak: őszre 10·32—34, tavaszra 10 64—66 — Egyéb gabonanemüekben, változat-lan irányzat mellett, korlátolt volt a forgalom. Rozs debreczeni paritásban 8·85 —90-en jegyezhető. Repczében szilárdult a hangulat, főleg jövő termésű, 1892-ben szál-lítandó szokványáru 13·25—50-re emelkedett. Határidők zárulnak délben: Tengeri, május-juniusra 5·60-62; zab, őszre 5·92-94, tavaszra 6·12—14.

Határidők ár fo lyama a külföldi gabonatőzsdéken.

Szept. 25.

Szept. 26. Szept. 28.

Bécs. Búza őszre 10.57 10.53 10.50

tavaszra 10.01 10.97 10,91 Rozs

őszre 9.99 9.94 9.88

tavaszra 10.41 10.40 10 37 Zab

őszre 6.44 6.45 6.38 tavaszra 6.56 5.57 6.47

Tengeri május-juniusra 6.10 6.06 6.02 Berlin.

Búza szept.-okt 228.75 226.75 226.— okt.-novemberre 227.50 225.— szept.-okt. 235.25 235.25 234.— okt.-nov. 233,25 232.25 230.50.

Zab szept.-okt. 1 5 5 . - 15(1.— 155.50 — okt.-nov. 155.50 156.25 155.50 Páris

Búza folyó hóra 26.80 26.80 26.80 okt 27.— 26 90 26.90 nov -tői 4 hó 27.80 27.75 27.75 első 4 hó 28.30 28.30 28.30 folyó hóra 60.30 60.10 60.10 okt 60.60 60,40 60.40 nov.-től 4 hó 62.25 62.— 62.—

— első 4 hó 63.25 62.90 6 3 . -New-York.

Búza szept. 104.⅛ 103-50 102.⅞ — okt. 104.⅝ 104.- 103.⅜ — decz.

109.— 107.50 106.¾ Tengeri aug 60.½ 61. - 59.

Morvaország exportál Németországba, bár a cseh árpa sem a legjobb elérnek 9—9.75, — Rudnyánszky Felső-Atrakról ab vasút Galgócz elért 800 q skót árpáért 9 frtot a müncheni sörgyártól. Uj tengeri exportra 5·60—65 megy. Rozs és zab szilárd a katonai vásárlások e czik-kekbon szilárd irányzatot biztosítanak. — Tavaszra rozs 10.40 frt.

Bécs, szeptember 29. Déli zárlat (a «Köztelek» ere-deti távirata), búza tavaszra 10.86. Rozs 10.35. Zab 6.43. Búza őszre 10.44. Rozs 9.88. Zab 6.32. Uj kukoricza 6.00.

(D. B.) Lisztüzlet. (Budapest, szeptember hó 29-én.) Az üzlet a lefolyt héten alig változott. A külfölddel való forgalom nagyon korlátolt és csak kisebb tételeknek Németországba való eladására szorítkozik. — A belföldi üzlet némileg élénkült, a vidék hozzálát őszi szükségle-teinek fedezéséhez, csakhogy a búzapiacz lanyha irány-zata lehangolja a vételkedvet és korlátozza a forgalmat. — Átlagos jegyzések :

Konczentrált takarmányok.

Korpa (a «Köztelek» eredeti tudósítása), az üzlet kissé élénkült, a kinálat nagyobbodott, melyet, azonban szívesen vett fel a spekuláczió. — Árak némileg emelkedtek. — Átlagos árak zsákostól: finom korpa 5.30, durva, 5.20, rozskorpa 6.30. — Olajpogácsa 6 30 - 50, Málatacsira 5—5.20

Korpa. (Egyes malmok jegyzései):

Bécsi gabonatőzsde szeptember hó 28-án. (A «Magyar Agrricola» tudósítása a «Köztelek» részére) az üzlet nem bir élénken fejlődni. Eladatott 2000 q nyirkos és csirás buza Sziléziának á 10.40 ab Bécs. Árpiiból Cseh- és

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

Baromfi és tojás. Baromfivásár lanyha. A fővámtéri piaczra, mint egyedüli nagybani vásárra érkezett m. e. 45-50 kocsin körülbelül 3000 drb, vaspályán és hajón mintegy 3500 drb. és kézen vagy háton hozva m. e. 100 drb; összesen kb. 7500 drb. Valamivel élénkebb és nagyobb vásár volt 26-án, a minthogy általában mindig nem a rendes hetivásári napokon, hanem szombati napokon vannak a legélénkebb baromfivásárok. Tojásvásár, melynek főpiacza szintén a Fővámtér, élénk forgalom és nagy kereslet mellett folyt. Érkezett két vidéki kocsin kb. 14,000 drb., vasúton és hajón kb. 49,000 drb. és kézen vagy háton hozva 2500 drb. összesen 75,000 drb. Legélénkebb forgalmat idéz elő két tojáskereskedő, kik összevásárolják a készlet nagyobb részét és külföldre szállítják. Tisztított baromfiüzlet vásárszerü forgalommal csak az Istvántéri piaczon bir. Főleg jó minőségű zsírnak való lud hozatott fel nagyobb mennyiségben, m. e. 2000 drb., a mi az árban némi hanyatlást idézett elő. Eladatlan is maradt m. e. 300 drb.

Állatvásárok és állati termény.

Bécsi marhavásár szeptember hó 28-án (a Magyar Agricola tudósítása a «Köztelek» részére.) Összes felhaj-tás 4700 drb. Magyarországi 2813, galicziai 710, buko-vinai 98, német 1079. Hízott ökör 2550, legelőmarha 1354, sovány marha 796, ökör 3811, bika 339, tehén 304, bivaly 246. A kisebbedett felhajtás következtében növe-kedő kereslet mellett az összes hízott állatok 2 frttal á drágábban keltek. Középminőségü és jó húsban levő legelőmarha hasonlóan emelkedett árak mellett kelt, míg silányabb minőségű, sovány állaton nehezebben adhat-tunk tul.

Árak 100 kg. vágósulyban.

hanyatlottak. — Következő árak jegyeztettek: Páronként: Merinos (finom gyapjas) 8—21¾ forintig; raczka (durva szőrű) 12—17 forintig; szerbiai juh 10—14 forintig, szerbiai kecske 15¼—17¼ forintig fizettettek.

Nyitrai országos vásár szeptember hó 25-én.

(A «Köztelek» eredeti tudósítása.) Igás ökör I. m. (Fel-hajtás 100) párja 240—300 frt; II. m. (130) 180-240 frt, Tarka ökör I. m. (30) párja 480-240 frt, II. m. (15) 160-200 Magyar tinó 1 éves (80) párja 50—70 frt, Mustra ökör nyugotí (100) párja 160-180, magyar (160) párja 180—200 frt. Magyar tehén tenyésztésre (30) drbja 60-120 frt, levágásra (30) 60-160 frt, Tarka tehén tenyésztésre (70) drb 50-140; levágásra (80) drb 70—150 frt. friss fejős (70) drb 60-150 frt, Tarka üsző 1 éves (50) drb 30—50 frt. Ló remonda (50) drb 80—150 frt, igás ló könnyebb (50) drb 80 - 200 frt nehezebb (100) drb 40—130 frt, kocsis ló hintós (20) drb 70-200 frt Paraszt ló (120) drb 60-150 frt, vágóra (80) drb 10-40 frt — Juh sovány ürü fiatal (60 drb 8 - 1 2 kgr.) drbja 3—4 frt, sovány ürü öreg (100 drb 14—20 kgr.) drbja 7 - 8 frt. mustra birka (140 drb 16-20 kgr.) drb 7 - 8 frt, Bárány (40 drb 15 — 22 kgr.) drb 7-8.50 frt; Sertés nevelőkocza malaczostól (30 drb 6—8 malaczczal) drb 35—40 frt, malacz nélkül (60) drb 20—25 frt, süldő

1 éves (50 drb 20—45 kgr.), drb 15—20 frt, süldő 1½ éves (45 drb 45-60 kgr.) drb 20—25 frt, süldő 2 éves (30 drb 55-85 kgr.) drb 25 -28 frt.

Rozsnyói országos vásár szeptember hó 22-én (a «Köztelek» eredeti tudósítása.) Vevők csekély számban, a felhajtás elegendő árak következők : urasági igás ökör II. minőség (felhajtás 100) párja 220—250 f r t ; igás ökör kisbirtokos czéljaira (felhajtás 467) párja 160 - 200 frt; magyar tinó 2 éves (felhajtás 20) párja 160-180 frt ; magyar tinó 3 éves (felhajtás 32) párja 200—240 frt; magyar tehén levágásra (felhajtás 100) darabja 25-80 frt; tarka tehén levágásra (felhajtás 280) darabja 50—100 frt ; paraszt ló (felhajtás 108) darabja 75-80 frt; mustra birka (felhajtás 108) darabja 6 - 8 frt; süldő sertés II. minőség 1 éves (felhajtás 100 drb) darabja 10-20 frt ; süldő sertés II minőség 1½ éves (felhajtás 160) darabja 15-20 frt.; süldő sertés II. minőség 2 éves (felhajtás 407) darabja 20-40 frt.

Kivonat a fővárosi vásárigazgatóság hivatalos árjegyzéseiből. Budapesti hetiárak, szeptember hó 25-én.

Búza

Tiszavidéki 74—75 kilós..

9 90 - 10.40 3 hóra

76-77 » ..

10 20 - 10.70 »

78—79 » ..

10.45 — 10.90 »

80-81 » ..

10.60 - 10.95 »

[v Pestvidéki 74-75 » ..

9.90 — 10.40 »

76-77 » ..

10 20 — 10.70 »

78-79 » ..

10,45— 1090 »

80-81 » ..

10.60 — 10.95 »

Fehérmegyei • 74-75 » ..

9.90 -10.40 »

76—77 » ..

10.20 — 10.70 »

78-79 » ..

10 45 — 10.90 »

.80-81 » ..

10.60 — 10.95 »

Bácskai 77-75 » ..

9.90— 10.40 »

76—77 » ..

10.20 — 10 70 »

78—79 » ..

10.45 —10.90 »

80 - 81 » ..

10.60—10.95 »

Bánsági 7 4 - 75 » ..

9 90 - 10 40 »

76—77 » ..

10 20 - 10.70 »

—. 78—79 » ..

10.45 - 10.90 »

80-81 » ..

10.60— 10 95 »

Eszakmágyarorsz. 74 75 » ..

9.85 - 10.25 »

76-77 » ..

10.10 - 10 60 »

78-79 » ..

10.40 —10.85 »

80 81 » ..

10.60—10.90 »

Rozs 9.20— 9.60 készp.

Árpa, takarmány 6.— — 6.46 »

— maláta 7.— — 7 75 »

— sör 7.75 — 9 50 »

Zab 5 . 5 0 - 6.15 »

Tengeri 6 — — 6 35 »

Káposzta-repcze 13.— — 14.75 »

Bánsági-repcze.. 12 50 — 13.75 »

Repcze 6 . 5 0 - 7.25

» Lenmag

10.50 - 12.— »

Kendermag 9.— — 9 25 »

Lencse 8.— — 9.—

»

Borsó . . . . . . . . . . . . . . . . 10.— — H.50 »

Bab, fehér nagyszemü. 6.75— 7.25 »

— » törpe 8— — 8.35

» — barna

7,75— 8 — »

Köles 5.50— 5.80 »

Bükköny 6.— — 6 50 »

Vöröshere 52.— — 6 0 . -»

Luczerna.. 42.— — 4 8 . -»

Esparsette 12.— — 13 _ »

M o h a r . . . . . . . . 5.50— 6 . -»

Mák, kék . 32.— — 34 — »

— szürke 28 — — 30.— »

Köménymag 18.— — 19.— »

0 1 2 3 4 5 6 7 8 16.90 16.50 16.–

15.60 15.30 15.80 13.90 11.70 7.50

Finom durva Rozs korpa

Luiza gőzmalom Budapest 24/9 5.50 5.50

– Erzsébet gőzmalom Budapest

25/9 5.50 5.50

– Borso,d-miskolczi gőzmalom Miskolcz

26/9 5.70 5.40 6.20

Pannónia gőzmalom Temesvár 26/9 5.– 4.80 –

Mümalom Kassa 19/9 5.60

– 5.80

Gőzmalom Szatmár 17/9 5.— 4.60 —

Szilva. (Markó Albert czég jelentése a«Köztelek» részére.) Szilvában a hozatalok a termelő országokban, különösen pedig Boszniában tartósan megfelelőek lévén, az árak oly niveaura szálltak, melyek a külföldi vevőknek konveniálván, külföldről szeptemberi szállításra tetemes rendelmények érkeztek. Azonkívül kötések fedezésére is nagyobb vételek történtek, mihez hozzájárulván, hogy a szerbiai termelők, az idei olcsóbb árak folytán, áruikat a piaczról visszavonták, a hét vége felé szilvában gyors áremelkedés állott be és az árak ugy azonnal, valamint októberben szállítandó szilváért 80485 darabos 10¼-ről 10⅞-ra, 100-as 8⅜—8⅞ és szokvány minőségű 7½-ről 7¾—7⅞-ra emelkedett.

Szilvaizben a hangulat igen szilárd és a hét folya-mán az árak 18 frtról 19½ frtra emelkedtek, a hét végén azonban ismét 19 frtra ment vissza. Az áremel-kedés oka abban keresendő, hogy lequarkészitőknek a szilva ára nem konveniálván, a főzést beszüntették.

Zsirnemüek (Markó Albert czég jelentése a «Köztelek» részére) Zsírban a fogyasztás tartósan nagy, mihez hozzájárulván az élénk kivitel élő sertésekben, ugy a zsir, mint a szalonna árai, a mult hetiekhez viszonyítva, 1 frttal emelkedtek.

Nyersbőrök. (Wolfner Gyula és társa jelentése a «Köztelek» részére). — Juhbőrökben az irányzat folyton szilárd, ez azonban alig fog tartóssággal birni, miután a feldolgozott és nyersbőrök árviszonyai még mindig nem lévén arányosak, bőrgyárosaink bevásárlásaikkal tartóz-kodók, a miért is egyelőre nagyobb ügyletek nem köt-tettek. A lefolyt héten fizettek: maczedoniai juhbőrökért 75 frtot és konstantinápolyi árukért 61 frtot. 100 kgrért 2% levonással. Báránybőrökben az üzlet lanyha. Marha bőrök keresettek és jó árak mellett kelnek el. Fizettek: 8 - 1 0 kgros száraz tehénbőrökért 82—85 frtot; ugyan ilyenekért 10—12 kgr.-ig 72—75 frtot; nehéz ökörbő-rökért 75—82 frtot; könnyűekért 70-72 frtot; pittlin-gekért 90-95 frtot pr. 100 kgr. 2% levonással. — Nehéz lóbőrök páronként 9—9.50 frt. és könnyűek 7—9 forinttal fizettettek.

Élelmiiczkkek a budapesti hetivásárokon 1891. szeptember 28-án. (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése a «Köztelek» részére )

Hus és husnemüek, vad és hal. Vásárszerü hus és vad elárusitás még nem indult meg. Halvásár a IV. ker. haltéren és a VI. ker. Hunyady téren eléggé élénk volt. Piaczra hozatott m. e. 80-100 métermázsa hal tulnyomó részben helybeli kereskedéssel foglalkozó halászok utján, de vidékiek is szép számmal jelentek meg, leginkább Fehérmegye és Pestmegye területéről. (Velencze, Agárd, Pákozd, Ráczkeve, és Soroksár községből), Az árak álta-lában szilárdak maradtak, csupán a harcsa és csuka ára hanyatlott némileg,

Gyümölcs, zöldség és hüvelyesek. A nagy zöldség-vásár, melynek helye a Ferencz József-rakpart, csak később indul meg. Most erősebb forgalom csak paradicsom, sa-vanyítani való uborka és zöldpaprikában mutatkozott, ez utóbbiakkal csaknem minden élénkebb piacz eléggé el lévén látva. A gyümölcsvásár szintén a Ferencz József-rakparton erős kínálattal indult meg. Felhozattak a közeli dunamelléki falvakból vizi jármüveken 250—300 méter-mázsa, vaspályákon és gőzhajókon 450—500 métermázsa, összesen m. e. 700-800 métermázsa. Ezek között túlnyomó a szilva, mely Újvidékről érkezett, továbbá alma, Körös, Kecskemét és Gyöngyös vidékéről. Szőlő nagyon kevés. Hüvelyeseket nyílt vásártereken alig kínálnak. A forgalom úgyszólván egészen magánkereskedésekben folyik le,

13

I-II-III-

magyar 65—67, 59- 64, 56-58 galicziai 65—68, 59-64, 57 -58 német

66—68, 61—65, 57-60 Szerb és magyar legelőmarha 50—58, bika (élősuly)

27-36, tehén (é. s.) 24—34, bivaly (é. s.) 22—27; selejt marha (é. s.) 26-32.

Magyar hizóökrök Neumann testvérek Arad Gyártelep részvénytársaság, Arad Grunwald és társa, Budapest Linzer Károly és fia, Budapest Józsefvárosi szeszfinomitó tár-

saság, Temesvár Blau testvérek, Temesvár Lederer és Kálmán, Nagyvárad Szeszgyár, Szeged

Gutzjahr M. és fia, Arad Mittelmann Ferencz, Arad Frisch J., Versecz Herzl Illés, Temesvár Moskowitz A. és fia, Nagyvárad Deutsch Ignácz, Érsekújvár Hacker Lipót, Sopron Krausz Jakab, Madaras (legelő-

marha) Löw Sámuel, B-Sz.-György Löwinger Salamon, Nyögén (le-

gelő-ökrök) Reichenfeld S., Körtnend Spiegel S., Szigetvár

Erdélyi hizóökrök Czell Frigyes és fiai, Brassó Mendl Farkas, Szászrégen Hager M., Nagy-Szeben Brunner Izsák, Kolozsvár Hager Ch., Agnethen

Német liizóölcrök Blau testvérek, Temesvár

Árak % levonással 67 - 63 34½—39½

64½-61½ 37 - 40 67 — 64 34½—37½ 66 — 63 35½-38½

67 — 63 3 6 - 4 0 66 — 64 35½—37½ 66 — 63 34½-37½ 66 — 63 36-39 67 — 64 34½—37 66 — 64 35 - 37 65 — 63 36½-38½ 62 -

38

66 — 63 35 — 38 64 - 38 - - -66 — 63 37 - 39

31 - - -56 - 54 41 - 43

58 — 56 41 - 42 34

- - -62 40 - -

67 - 64 3 5 — 3 8 65½-62½ 36 — 39

65 — 63 38 - 40 64 — — 37 - -63 37½ -

68 35 - -Budapesti juhvásár 1891. szept 29. (Wilheim Ignácz

fővárosi állatorvos jelentése a «Köztelek» részére) Felhaj-tatott: 10,104 drb. juh és 366 drb. kecske és pedig: 7935 drb. finom gyapjas (merinos), 956 drb. durvaszőrü (raczka), 1213 drb. szerbiai juh és 366 drb. szerbiai kecske. — Jó minőségű (export) árunak tulmennyiségben történt felhajtása következtében az üzlet igen lanyha irányzat mellett, vontatott hangulatban bonyolittatott le. Az árak páronként a mult heti jegyzéshez mérten 1-1½ frttal

Egység krajczár átlag

Marhahús kg. 44-120 69 Bivalyhús " 44-80 62

Borjúhús "

64—149 91·5 Birkahús

" 36—70 49

Báránvhús " - -

Sertéshús "

54-80 65·5 Füstölt sertéshús

" M—100 72·5

" sonka "

72-110 93·5 Élőmalacz

" 200-250 225

Tisztított malacz " - -

Tojás friss 100 db 230-286 252 " "

13-16 db 40 40 " meszes " - -" " "

40 40 Sózott szalonna kg. 50-68 57 'Füstölt szalonna

" 52—68 58

Háj "

64-60 57-6 Sertészsír

" 56—64 60-5 Nyers faggyú q. 3600-3700 3650 Tisztított

q. 3700-3750 3725 Tej

liter 7 - 1 4 11 " fölözött

" 4—10 7·5 " szin "

20—100 38 Tejföl

" 24-50 37

Irósvaj I. r. kg. 90-180 125 " II. r.

" 70—120 89

Teavaj "

180-200 190 Olvasztott vaj

" 70-110 94·5

Tehéntúró "

15—32 26 " gyurott " 20-24 23

Juhturó, közönséges "

40 - 80 51·5 Juhsajt

" 50-80 60

Szarvas-czomb " 80-150 115 " gerincz "

70- 150 110

" többi husrészek "

20-40 30 Őz-czomb

" 100-150 125 " gerincz " 150 - 200 175

" többi része "

20-40 30 Vaddisznó-czomb

" 60-80

70

" többi része " - -

Nyúl drb 140-200 175 Vadlúd

" 100—150 125

Vadrécze "

50-120 85 Fáczán " 150-200 175 Erdei szalonka

" - -

Vizi szalonka " - -

Fogoly " 70—100 85

Fürj "

20-40 30

Fenyőmadár " - -

Vadgalamb " - -

Túzok " - -

Harcsa, eleven 1 kg. 80-120

102

Csuka " "

40 -100 76 Ponty "

" 60-120 88

Fogassüllő 1 kg. - -

Pisztráng, eleven " - -

Rák, édes vizi db 4 - 3 0 —

Egység krajczár átlag

Sárga répa q. -

-" " 100 kötés 40 - 400 195

Vörös répa 100 db 40-130 67 Fehér "

" - -" "

q. - -

Petrezselyem 1 kg. - -

" 100 csomó 35-400 192

Zeller 100 db 35—100 58

Karfiol 1 kg. - -

Karalábé 100 db 30—160 75

Fejes káposzta 1 q. - -

" " 100 db 81—600 392

Savanyitott káp. vágott 1 q. 300—900 900 Kelkáposzta 100 db 30—120 68 Fejes saláta

" 30—150 82

Fodros " "

100-160 125 Kötött

" - -Torma, édes

1 kg. 35-40 37 " erős

" 12-18

15

Burgonya, belföldi 1 q.

200-360 240 Szárított gomba 1 kg.

- -

Hónapos retek "

— — Spárga

" - -

Ugorka, savany. való 100 db 30-100 57 " salátának

" 100-200 137

" savanyitott "

70-120 100 Zöld paprika

" - -

Főzeléktök 1 db - -Paradicsom

100 db 30—300 130 Zöldbab, hüvelyes 1 kg.

- -

Zöldborsó, fejtett 1 liter 10-50 22 Zöld tengeri

100 cső 35-60 46 Fajalma

1 q. - -

" 100 db 100—250 172

Közönséges alma 100 db 40—160 80 Aszalt " 1 kg.

- -

Fajkörte 1 q. - -

" 100 db 80-240 157

Közönséges körte "

20—140 70 Aszalt körte 1 kg.

- -

Görög dinnye, nagy 1 db 10-40 16 " " " 100 db - -" " kicsi

1 db 3—15 7 " " " 100 db

- -

Sárgadinnye, közönséges 1 db 2 - 2 0 70 " " " 100 db

- -" " (faj) 1 db 3 - 4 0 12

Őszi baraczk 1 kg. 12-40 30 " " 100 db 40-180 94

Kajszinbaraczk (faj) 1 kg. — — " " " 100 db - -

Kajszinbaraczk, közönséges 100 db - -

Cseresznye (faj) 1 kg. - -

" közönséges " - -

Aszalt cseresznye " - -

Meggy (faj, nagyszemü) " - -

Aszalt megy " — -

Egység krajczár átlag Szilva 1 q. — — Aszalt szilva 1 q. 3000-3600 3300 Szilva-íz 1 q. 2300-3600 2950 Csipke-íz 1 liter

- -

Ringlotta befőzni (zöld) 1 kg. - -

" asztali 100 db

- -

Csemegeszőlő 1 kg. 30—50 44 Közönséges "

" 20-40

28

Vékonyhéju dió 1 q. 3600-4000 3800 Keményhéju mandula 1 kg. 100—160 136 Vékony " "

" 100—240 167

Gesztenye, belföldi 1 q. - -

Málna l kg. - -

Földi-eper "

— — Szamócza " - -Ribizli

" - -

Pöszméte (egres) " - -

Naspolya " - -

Áfonya " - -

Som " - -

Lencse, 1 q. 1000-3400 2312 " 1 q.

- -

Borsó, 1 q. 800-2400 1725 Borsó, 1 q.

- -"

1 q. - -

Bab, 1 q. 700—1200 925 " 1 q.

- -

Hajdina (pohánka) 1 q. - -

Tojásos tarhonya 1 q. 3800-3800 3800 Tojás nélküli tarhonya 1 q. 2600-2600 2600 Közönséges paprika 1 q. 2000-3800 2900 Szegedi " 1 q. 5600—8000 6800 Méz, csurgatott 1 kg. 45—100 174 " lépes

1 kere 68-120 92 Faggyúgyertya 1 q.

- -

Cserfa, hasábos 4 km. 1600-1900 1780 Gyeftyánfa

" 1600 -1900 1800

Bükkfa, hasábos "

1500—1700 1640 Tölgyfa "

" 1450—1700 1580 Szilfa "

" 1600-1600 1600

Dorongfa, vágatlan I. r. " 1240—1800 1444

Botfa, vágatlan (pékfa) "

900-1200 1075 Tuskós fa

" 1000-1200 1133

Puhafa "

800-1200 966 Faszén " 120-400 317

Ttyuk 1 pár 50-170 137 Csirke

" 55-160 94

Kappan hizott "

140-180 154 " sovány " 120-150 132

Récze hízott "

140-260 213 " sovány " 90-160 126

Lúd, hízott "

400-780 552 " sovány " 200-360 286

Pulyka, sovány "

170-360 260 Gyöngytyúk

" 130-150 140

Galamb "

30-40 36

KÖZTELEK, 1891. SZEPTEMBER 30.

S z e r k e s z t ő i ü z e n e t e k .

B. D. Egyed. Örömmel üdvözöljük munkatársaink sorában. Felhívjuk figyelmét tudósitási rovatunkra is. F. F. Duna-Mocs. Sz. J. Bajcs B. G Budapest. F. G. Nyerges-Újfalu. W. G Bács-Almás. B. Gy. B-Gyarmat. M. D. Esztergom. E. T. Kolozsvár. G. F. Beregszász. L. L. S.-A.-Ujhely. Köszönet az üdvözlő sorokért, biztató, hogy a kijelölt irány a gazdaközönségnél oly széles kör-ben visszhangra talált.

II. G. Kláramajor. J. B. Túra. A tudósításokat tetszés szerint küldhetik. Hogy felvehetik-e a történt eladá-sokat a tudósítások körébe? Fel bizony, hisz ez a főczélja a tudósításoknak, hogy az annyira fontos eladások közül kellő tájékozottságot nyújtson a lap minden viszonyok között.

M G. Magyar-Óvár. A tanügyi rovatban, ép ugy mint minden rovatban, nemcsak nagyobb szakczikkek, de ap-róbb közlemények is helyt foglalhatnak, mert ezek csak élénkítik a lapot.

Cz. Gy. Bajcs. Az egyesületi hírek s hivatalos köz-lemények ezentúl nem posta, hanem a lap utján hozatnak

a tagok tudomására, a mi egyrészt költségkímélés, másrészt meg természetes, mert minden egyesületi tag kézhez kap-ván a lapot, az egyesület körében történtek s történen-dőkről közvetlen tudomást szerezhet.

Felügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Dr. Darányi Ignácz, Forster Géza, Kvassay Jenő, Máday Izidor, Rakovszky István. — A szerkesztés- és kiadásért felelős: Forster Géza. Szerkesztéssel megbízva: Baross Károly. Társszerkesztő: Rubinek Gyula.

Az Országos magyar gazd. egyesület tulajdona.

HIRDETÉSEK f e l v é t e t n e k a k i a d ó h i v a t a l b a n .

M i n d e n n e m ű s z i n ü é s n a g y s á g u

L Ó P O K R Ó C Z O K , t o v á b b á k ü l ö n b ö z ő s z i n ü é s n a g y s á g u

e r d é l y i h o s s z ú s z ő r ű ,

p e l u c h e - , a n g ó r a - é s

g y a p j u t a k a r ó k

l e g j u t á n y o s a b b á r a k o n k a p h a t ó k

M o g y o r ó s y L. J. és Stein-nál B u d a p e s t e n ,

Ferencz-József-tér és Béla-utcza sarkán.

m e z ő g a z d a s á g i g é p g y á r á s v a s ö n t ö d e

M a g y a r o r s z á g i főraktára: BUDAPESTEN, V á c z i - k ö r ú t 6 0 .

Ajánlja kitűnő szerkezetüeknek elismert sorvető és szórvavető gépeit, egye-temes és mélyitő aczél ekéit, 2-ős, 3-mas és 4-es vasekéit, különféle vas-boronáit, minden fajta szecskavágó-, répavágó-, kukoriczamorzsoló- és darálógépeit kézi-, járgány- és gőzhajtásra, úgyszinte takarmányfüllesztő

gőzkészülékeit a legjutányosabb árak mellett. K é p e s á r j e g y z é k e k k í v á n a t r a b é r m e n t v e k ü l d e t n e k .

M o n t a g n e - r o z s , ő s z i b ü k k ö n y stb. legjutányosabban kapható

lóhere-luczernamag

legjobb napi áron vásároltatik

H A L D E K I G N Á C Z m a g n a g y k e r e s k e d é s é b e n , B u d a p e s t , Károly-körut 9 . s z .

6 0 5 3 .

t a n . 8 9 1 . sz.

V á s á r - e l h a l a s z t á s .

Hirdetmény. Győr szab. kir. város tanácsa ezennel köz-

hírré teszi, hogy a f. é. október 12- és 13-ára kitűzött győri országos vásár a nagymélt. ke-reskedelmi m. kir. minisztériumnak f. évi 54.773|VI. sz. a. kelt rendelete alapján f. évi o k t ó b e r 1 9 - é s 2 0 - i k napjain fog megtartatni.

Győr, 1891. szept. 15.

A v á r o s i tanács.

DETRICH GYULA g é p m ű h e l y e és e k e g y á r a

Budapest, V. kerület, Lipótkörut 30. sac Ajánlja:

Istrángok, kötöfékek, t o v á b b á m i n d e n n e m ü g a z d a s á g i é s t e c h n i k a i k ö t é l á r u - g y á r t m á n y o k t i sz ta k e n d e r b ő l , ú g y s z i n t é n d o h á n y - é s k é v e k ö t ö z s i n e g e k , s p á r g a n e m ü e k , f e l h ú z ó - é s g é p h a j t ó h e v e d e r e k , k e n d e r t ö m l ő k , b o r -s z ü r ő z s á k o k , g é p s ü r ü s i t é s i f o n a t o k , gép t i s z t i t ó -kócz , m a g y a r é s

olasz k e n d e r , t o r n a e s z k ö z ö k , h á l ó k s tb .

legjobb minőségben és legjutányosabban kapható

P o l l á k S á m u e l - n é l S z e g e d .

F e l e t t e f o n t o s mezőgazdák, iparosok, háztulajdonosok, gyárosoknak.

30 évi kísérlet után sikerült a patkányok és egerek kiirtá-sára oly szert feltalálnom, mely utasításaim szerint alkalmazva fel-tűnő és biztos eredményt ad. A szer chemiailag a patkányok

falánk természetének megfelelőleg van összeállítva és mivel részükre nyalánk-ságot képez, azt maguk keresik fel. — A szer biztos voltát kitűnő és hízelgő bizo-nyitványaim igazolják. Az eredmény oly bizonyos, hogy a hol személyesen vezetem az irtást csak t e l j e s s i k e r után igény-lek f i z e t é s t . Ott, a hol költségkímélés szempontjában személyes munkám meki-mélni óhajtják, szeremet, melyből 100 •öl

t é r s é g r e 1 f r t é r t e lég , azt maguk alkalmazhatják. Kitünő r o v a r p o r o m 4 frtért kapható. Legkisebb szállítható

mennyiség 5 dkg. — Az általam feltalált ürgék, hörcsögök mezei egerek irtására biztos koczkaalaku szer, mely egyszerűen kirakandó á kg. 4 frt. Évekig eláll. 1 kg — 700 koczka RAABER ADOLF, vegyészeti czikkek készítője.

Budapes t , Vácz i -köru t 31.

Szőleink ujjáalakitása.

Irta : B a r o s s K á r o l y . Á r a : 1 frt.

Kapható a kiadóhivatalban.

KÖZTELEK. 1891. SZEPTEMBER 30.

SCHVARCZ JÓZSEF és Társa gép- és gazdasági- kellékek raktára

v á c z i - k ö r ú t 26. sz. B U D A P E S T E N v á c z i - k ö r ú t 26. sz.

G a z d a s á g i g é p e k és e s z k ö z ö k : Ekék. New-Hungaria sorvetőgép. Szénagyüjtők. Takarmánykészitő-gépek. R é p a m í v e l ő e s z k ö z ö k :

Répaásók, répakiemelő-villák, répafejszék, réparakodó-villák, répaszelet-kampók.

Borászati kellékek. Tejgazdasági berendezések. Valódi elszászi kékkő.

Gyári és mühelyi szerszám-berendezések: S t á j e r ü l l ő k és s a t ú k , f ú v ó k , t á b o r i t ű z h e l y e k ; l e m e z v á g ó k , lyu-

k a s z t ó g é p e k ; f r a n c z i a m i n t á j ú f ú r ó g é p e k , e s z t e r g a p a d o k ;

I - a a n g o l - a c z é l k a l a p á c s o k ; ö n t ö t t a c z é l - r e s z e l ő k ; a n g o l

és f r a n c z i a k ö r f ű r é s z e k ; k o v á c s - és a s z t a l o s - s z e r s z á m o k .

Új! R e s z e l ő n y e l e k é s v e d r e k p a p í r a n y a g b ó l . Uj!

14

UMRATH és TÁRSA

E R E D E T I

G U B I C Z E K É I T .

EREDETI GUBICZ EKÉIT.

ekealkatrészeit és mindennemű talaj mivelési eszközeit. Kimerítő ábrás árjegyzék kívánatra szívesen küldetik.

Őszi vetésre

Árlap kívánatra bérmentve.

Az összes idei kiállításokon u. m. Nagy-Szombat, Komárom, Temesvár, Zágráb és Váczott legelső és legmagasabb kitüntetés: nagy diszokmány!

Gyár: M O S O N B A N (alakult 1856). KÜHNE E. gazdasági gépgyára Főraktár: B U D A P E S T VI. Váczi-körut 21 ajánlja a t. gazdaközön-ségnek a bekövetkező őszi idényre, legújabb szerkezetű szecska és répavágóit, ugy kézi mint erőhajtásra. Répa és burgonyamosóit, da-rálókat, kis óriás csut-kás tengeri darálót ten-

geri morzsolókat.

Hungaria Drill, Balance Drill sorvetőgépeit,

szórvavetőket, LaaKe-féle boronákat ugy

szántóföldre mint rétekre s.a.t.

Árjegyzékek bérmentve küldetnek!

Homoki szőlők telepítése.

I r ta : R á c z S á n d o r . Á r a : 1 f r t 50 kr.

15

Istállóberendezések: e l e ségcsészék , s z é n a k o s a r a k ,

b i z t o n s á g i l á m p á k . Creolin l e g j o b b a n t i s z e p t i k u s

é s f e r tőz t e l en i tő szer , s z á j - é s k ö r ö m b e t e g s é g e k -

nél l e g h a t á s o s a b b g y ó g y s z e r

C a r b o l i n e u m

szép dióbarna s z in t k ö l c s ö n z ő fa te l i tő sze r .

Marha -mér l egek , gazdasági mérlegek,

a l e g s z o l i d a b b k iv i te lben , b á r -m e l y k i v á n t r e n d s z e r sze r in t .

R u d a l ó - k ö t e l e k , k ö t ő f é k e k ,

istrángok és egyéb kö t é l á ruk .

Uszó-szekérkenő, hamisitatlan, gipsz- és pát-mentes lubrikator Mint keverékmentes tiszta zsiradék, könnyebb a viznél

és azon úszik, a mi egyúttal vegytiszta qualitá-sának próbája is. 25 kgos próbaláda 3 frt.

S C H V A R C Z J Ó Z S E F és T Á R S A czég sürgönyczime: „ Ú S Z Ó B U D A P E S T . ”

Nagy k é p e s á r k ö n y v ü n k e t k i v á n a t r a ingyen é s b é r m e n t v e kü ld jük meg.

KÖZTELEK 1891. SZEPTEMBER 30.

SZEGED! KENDERFONÓ-GYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

Kötéláruk gazdaságok részére u. m.:

Istráng, kötőfék, marhakötél, kocsi- és széna-kötél, lóterhelő, ruha-szárító, továbbá felhúzó-, csiga- és hajtó-kötelek, sodrony-kötelek,

kender-szijak, borszürőzsákok, tömlök.

F inom hosszú k e n d e r - és g é p t i s z t í t ó - k ó c z

válogatott bácskai kenderből kivételes jutányos áron kaphatók, a

S z e g e d i k e n d e r f o n ó - g y á r r é s z v é n y - t á r s a s á g n á l .

V e g y i e l e m z é s : Viz .... ... ... 8 · - % Összes vilsav (phosphorsav) mennyiség 3·16% Szerves alkatrészek.................35·-% Szerves légeny (Organ. Stickstoff) 2·90% Hamu 57· -% Káli 1·35% Vízben oldható vilsav 1·28% Vilsavas (phosphorsavas) káli 2·46%

Á r a : 100 métermázsánként 160 frt az aradi vasútállomásra szállítva, zúzott állapotban 300 frt . A darabos trágya kukoricza-morzsolóval vagy cséplőgéppel (szalmarázó nélkül) czélszerüen és gyorsan aprítható, mely eljárás által a t. gazdaközönség darabos trágyából, jutányosan zúzott minőséget nyerhet.

Kizárólagos képviselet Magyarország, Horvátország és Slavonia részére, S Z Á V O S Z T A L P H O N S N Á L

Arany János-utcza II. B U D A P E S T E N Arany János-utcza II. hol minden felvilágosítás készséggel megadatik.

Lakásváltozás. i r o d á n k é s t e l e p ü n k e hó 1 - e j e ó t a

VII., Szövetség-utcza 11. sz. a. létezik. Midőn e lakváltozást a t. földbirtokosok és gazdák tudomására

hozzuk, egyúttal ajánljuk magunkat Fajtehenek

b i k á k , s e r t é s e k , j u h o k és b a r o m f i a k első-rendű minőségben leendő szállítására.

D u l l e r és T á r s a Budapest, Szövetség-utcza 11. sz.

(a m. k i r . gazdasági t a n i n t é z e t e k és a budapest i , va lamint a drezda i á l l a t k e r t s z á l l i t ó j a . )

Kitüntetve: 1885-iki budapesti országos kiállításon. - 1890.

az országos iparegyesület által, nagy arany éremmel. - 1890. bécsi gazdasági és erdészeti kiállitáson nagy diszoklevéllel.

Fischer és Heidlberg, Budapest Karbololeum Creolinum H u n g a r i c u m

vegyészet i t e rmékek gyára. Gyár: lX., S o r o k s á r i - u t 5 2 . — Város i i r o d a : Arany J á n o s - u t c z a 2 5 . Ajánlják Karbololeum gyártmányukat, legolcsóbb dióbarna szinü fatelitő szer, zsindelytetökre, kerítésekre és gazdasági eszközökre. melynek használata folytán elpusztithatatlan tartósságot nyer a fa; a mázolást akárki végezheti. — Creolinum Hungaricum és annak fajai, az állatoknál előforduló száj- és körömfájás, valamint orvosi

és házi czélra a leghathatósabb fertőtlenítő szer. Ajánlják egyszersmind bármily szinü finom kátrány-festékeiket és fedél-lakot, zsindelytetők, bádog-, vas- és fatárgyak mázolására.

Árjegyzékek és utasítások ingyen és bérmentve.

Egeresi gypsz-műtrágya- és vegyi termékei gyára. K R A M E R J .

Aján l j a . : p á r o l t c son t l i s z t , s z u p e r f o s z f á t , T h o m a s - s a l a k , ege re s i t r á g y a f ő s z - t e r m é k e i t s z a v a t o l t t a r t a l o m mel le t t . L e v e l e k é s m e g -

r e n d e l é s e k a k ö z p o n t i i r o d á h o z

B u d a p e s t , D o r o t t y a - u t c z a 9 . s z á m , i n t é z e n d ő k , m e l y s z í v e s e n szolgál fe lv i lágos í tássa l is.

F e r o n o s p o i r a V i t i c o l a . Irta: Sajó Károly.

Á r a : 1 f r t 50 kr. — Kapható a kiadóhivatalban.

N y i l v á n o s m ű s z a k i

chemiai l a b o r a t ó r i u m

B U D A P E S T , B á l v á n y - u t c z a 1 8 . , I . e m . Az orsz. gazdasági egyesület részé-

ről ajánlva. Jutányos díjazás mellett a keres-kedelem, ipar és mezőgazdaság terén előforduló anyagokat, ter-ményeket és áruczikkeket gyorsan és szabatosan megvizsgálja és azokról hiteles elemzési értesit-

vényt állit ki.

Dr. N E U M A N N Z S I G M O N D , kir. keresk. törvsz. hiteles vegyész.

gazdasági és gyári építkezésekhez különösen a jánlható; továbbá facze-ment-befödéseket egészen lapos tetőkre és mindennemű aszfaltozásokat

jótállás mellett elvállal BIEHN JÁNOS a s z f a l t - és vegyészeti kátránytermékek gyára

BUDAPESTEN.

KÖZTELÜK, 1891. SZEPTEMBER 30.

KIS HIRDETÉSEK. Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden szó 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czím közlésé-nél minden beigtatásnál 30 kr. bélyegilleték.

Betöltendő állások. Keres te t ik

1. kezelőtiszt 1000 holdas birtokra. Megkívántatik the-oretikus qualificátio, vala-mint több évi praxis bel-terjes gazdaságban, a ma-gyar és tót nyelv ismerete és tájékozottság gazdasági építkezésekben

2. gazdasági írnok, ki szakiskolát végzett, gyakor-latban is volt alkalmazva, magyarul és németül beszél és ir, és némi jártassággal bir a gazdasági könyvvitelben. Kellőleg felszerelt jelentke-zések írásban intézendők gróf Zichy Andor, Upor, Zemplén megye czím alatt.

2 i rnok i á l lás nagy bérgazdaságban betöl-tendő. Hol? megmondja a

kiadóhivatal.

Állást keresők. Magyar-óvári gazd. akadé-miát jeles sikerrel végzett, katonai kötelezettségének, mint egyéves önkéntes ele-get tett fiatal ember, gya-kornoki vagy irnoki állást óhajt nagyobb gazdaságban elnyerni. Czím Sz. Gy. jegy

alatt a kiadóhivatalban.

Egy a magyar-óvári gazda-sági akadémiát jó sikerrel végzett nőtelen ember, ki több éven át a gyakorlat-ban működött, állást keres.

Ajánlatok Z. alatt.

Egy a magyar-óvári gazd. akadémiát jól végzett fiatal katonamentes gazda, irnoki vagy gazdasági segédi állást keres. Czím W. L. jegy alatt

a kiadóhivatalban.

E l a d ó á l l a t o k . Tiszta vérű, országosan

törzskönyvelt s i m m e n t h a l i

1½ éves bikák, üszők, üsző-borjuk, számfeletti tehenek (tenyészczélra alkalmasak) eladók. Bővebb értesítést ad C C. alatt a kiadóhivatal

Eladó egy 3½ éves m é n l ó ,

165 cm. magas, sötét pej, jegytelen, könnyebb jukker, apja ostregen 4·2, anyja ki-tűnő félvér-kancza. Ára 800 frt. Megtekinthető a csomó-háti gazdaságban. U p. és vasútállomás Ács, Komá-

rom megye.

FAIRBANKS MÉRLEGEK a legtökéletesebb mérlegszerkezetek

A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek szá-z a d o s r e n d s z e r ű e k , t o l ó s ú l y o s f é m m é r ő k a r r a l b í r n a k é s a hidra tett

terhet minden ponton egyenlően m é r l e g e l i k . Tartósság, pontosság és könnyű kezelésüknél f o g v a u g y h a z á n k b a n ,

m i n t a k ü l f ö l d ö n a l e g e l s ő d i j a t n y e r t legkitűnőbb mérlegek.

Gazdasági, szekér-, marha-, zsák- és raktári mérlegeinket czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, g a z -

daságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A j u t á n y o s á r a k b a n , m e l y e k s u l y o k k a l s z á m í t o t t j o b b k i v i t e l ű tizedes m é r l e g e k á r a i n á l n e m m a g a s a b b a k , a h i t e l e s í t é s , c s o m a g o l á s é s loco v a s ú t r a v a l ó f e l a d á s k ö l t s é g e i m á r b e n f o g l a l t a t n a k . - G a z d a s á g i egyesü let i t agok á r k e d v e z m é n y b e n részesüknek. G y á r t á s u n k á l l a m i felügyelet a latt á l l . M e g r e n d e l é s e k k ö z v e t l e n k ö z p o n t i i r o d á n k h o z , A n d r á s s y - u t 12 , c z i m z e n d ő k . Á r j e g y z é k k e l , f e l v i l á g o s í t á s s a l szintén központi irodánk szolgál. Osztr.-magyar FAIRBANKS-TÁRSASÁG mérleg- és gépgyár Budapest, Andrássy-út 12.

GYÁR: UJ-PEST.

16

Légen szárított természetes istálló-trágya darabokban vagy zúzott állapotban

N e u m a n T e s t v é r e k aradi czégtől 5 0 % - n á l t ö b b s z e r v e s a n y a g g a l .

Prima FEDÉLLEMEZEK fekete és vörös FEDÉLLAK.

Saját gyártmányu CARBOLINEUM világos és sötét.

F e l s ő i n n t h a l i k i s t e r m e t ű e k e t 1 7 5 í r t é r t ; f y s ó i n n t h a l i v a g y E i s z a k t t a a l i k ö z é p n e h é z t e r m e -

t ü e k e t 2 0 0 í r t é r t ; I L t s c h t h a l i n e h é z t e r m e t ű e k e t 2 3 0 í r t é r t a j á n l w a g -

í o n r a k o m á n y o k b a n b á r m e l y m a g y a r o r s z á g i v a s ú t i á l l o m á s h o z f r a n k o s z á l l i t v a e l l é s h e z k ö z e l i v a g y f r i s s e n f e j ő s

í l l a p o t b a n . A m e g r e n d e l é s t k ö v e t ő 1 4 n a p r a s z á l l i t v a

9 ' I C E O S Z W S X D r i » y é s z " é s h a s z o n á l l a t - i i z l e t ,

B u d a p e s t , V I I . , H u s z á r - u f c z a £0 .

Pefíeneüet 48666. számhoz — XVIII. 1891.

H I R D E T É S . A honvédmenház részére 1892. évi január

hó 1-től deczember hó végéig szükséges étke-zési és anyagjárandósági czikkeknek szállítá-sára pályázat hirdettetik.

A szállításra vonatkozó részletes feltételek a honvéd menház parancsnokságnál betekint-hetők, a hova az 50 kros bélyeggel ellátott, magyar nyelven szerkesztett irásbeli ajánlatok a szállítani szándékolt czikkek után esedékes 5%-val felérő bánatpénz csatolása mellett 1891. évi október hó 19-ike déli 12 óráig bemuta-tandók.

Budapesten, 1891. évi szeptember hó 19-én.

17

Csak mezőgazdák és a szakirodalom termé-nyei, továbbá állást keresők és adók hirdetmé-nyei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

Egy pár 16 markos j ukke r ló,

világos pej, félvér, jómenő, Ostreger és Ferisbég eladó. Ára 800 frt. Ajánlatok A. jegy alatt kéretnek a kiadó-

hivatalba.

E l a d ó t e r m é n y e k . Paduai fehér (koránérő) és

florentini tenger i

a cső közepéről morzsolva, á q 8 frtért eladó 115 sz. alatt választ ad a kiadóhivatal.

G y ö n g y b a b , válogatott, magnak eladó — á q 10 frt. Hol? meg-mondja E. betű alatt a ki-

adóhivatal.

Őszi á r p a vetőmagnak, napi áron el-adó. M. jegy alatt meg-mondja a kiadóhivatal,

hogy hol.

Lóbab eladó á q 12 frt. — Felvi-lágosítást ad K. jegy alatt a

kiadóhivatal.

N a r b o n n e i bük-köny,

kitünő csőtakarmány vető-magnak eladó. Ára á q 10 frt. Hol? megmondja S.

alatt a kiadóhivatal.

Szent I v á n rozs

montagn i rozs, trieurözött, kiváló minőségű vetőmagváltozás czéljáira, eladó. Hol? megmondja a kiadóhivatal R. jegy alatt.

Szőlővessző, nemes kadarka és mézes fehér, szavatolt fajtisztaság, épség és 50 cm. hosszúság-ban ezrenként 8 frtért vasút-állomásra őszi szállításra eladó; csomagolás önköltsé-gen számíttatik. Felvilágosi-tást ad L. jegy alatt a kiadóhivatal.

R i p a r i a sauvage- és portalis-

keverék, kitűnően gyökere-zett szőlővessző eladó, á 1000 drb 40 frt Hol? meg-mondja B. jegy alatt a ki-

| adóhivatal.

Élő fák és növények, Díszcser jék

Weigelia, Spirea, Denta, Inniperus Sabina, Cidonia japonira, Buxus Tamarix, Thuja nagy választékban eladó s kívánatra árjegy-zéket küld a kiadóhivatal

(C. B.)

Őszi baraczk fa , amerikai és európai legki-tűnőbb fajokban, darabja 60 és 40 kr., eladó. Kívá-natra árjegyzék küldetik, megkeresések K. M. jegy alatt a kiadóhivatalhoz in-

tézendők.

G y ü m ö l c s f a ojt-ványoka t

10-40 kr.-ig faj, kor, alak szerint, akáczfák ezrét 3 forintért elárusít Szabó Lajos Apostogon. Árjegyzék

kívánatra ingyen.

Argenten i l i spárgagyökér ,

2 és 3 éves, kapható, bár-mely mennyiségben. 100 db. 2 frt 1000 drb. 15 frt. Bő-vebben értesít C. K. jegy

| alatt a kiadóhivatal.

Magastörzsü ut mellé való a lma fák

a legjobb fajokból, 2 m. magas, drbja 50 kr, 100 drb.

45 frt. Eladó. Hol? Megmondja F.

alatt a kiadóhivatal.

Dísz fák Acacia piramidalis, Gömb-akácz, Acacia monophilla, tarka levelű juhar, Acer megundó, Biquouina Ca-talpa, Rhus glabra, Populus Eugenie, Populus piramida lis, Morus Fegyvernekiana (gömb szeder) eladó, hol? megmondja G. alatt a ki-

adó-hivatal.

Czukorrépa- ter -melök figyelmébe ajánljuk Rombay Dezső «A czukorrépa és annak terme-lése» czímü, gyakorlati irá-nyú és könnyen érthető modorban irt könyvét. Ára 1 frt. Megrendelhető a szer-zőnél Zomborban, vagy Kol-lár zombori könyvkereskedő utján bármely könyvkeres-

kedésben.

Homoksző lök te -lepítése

Irta Rácz Sándor.

Ára 1 frt 50 kr.

F ő r a k t á r :

Budapest, V., Gizella-tér 1. Igazgatóság és gyár :

K Ő B Á N Y A

A m a g y a r f é m - és l á m p a á r u - g y á r r é s z v é n y - t á r s a s á g

B U D A P E S T - K Ő B Á N Y A . Egyetlen

l á m p a g y á r M a g y a r o r s z á g b a n . Dús és ízléses választék

petróleum-lámpákban, a legkedveltebb és legczélszerübb szerkezetü égőkkel 2 - 1 5 0 gyertyaerővel, legolcsóbb

gyári árakon.

Becses figyelmébe ajánljuk kiválóan, legújabb találmányú csakis általunk kapható

szabadalmazott király-lámpánkat, mely az eddig használatban volt légvonatos lámpákat minden tekintetben felülmúlja.

A Gizella-téri főraktárunkban ízléses légszesz lámpák is kaphatók.

„ Király -o la j” (biztonsági petróleum)

szintelen, szagtalan és robbanthatlan, l egnagyobb világító erővel.

A « K I R Á L Y - O L A J » csakis a magyar lámpagyár részére gyártatik és egyedül csakis általunk kapható. Megrendelések Budapesten bérmentesen a házhoz szállíttatnak.

Raktárak Budapesten:

Terézkörut 1a. — Kőbánya , Jászbe rény i - ú t .

Gőzmozgonyokat , 2—30-lóerőig, fa-, szén- és szalmafütésre; Compound gőzmozgonyokat , 40% tüzelőanyag megtakarítással,

sines és szöges rendszerű gőzcséplőket, járgányokat, járgányos csép-lőket, szénagereblyéket stb.

O l c s ó á r a k ! K e d v e z ő f i z e t é s i f e l t é t e l e k !

A bécsi 1890, évi m e z ő g a z d a s á g i és e rdészet i k iá l l í táson a nagy díszoklevéllel k i tüntetett

Thomas-salakból készül t P h o s p h á t - l i s z t legjobb és legbiztosabb műtrágya, több évi hatással, phosphor-tartalom 20—24%, porfinomsága 75% ajánlja jutányos áron

azonnali vagy későbbi szállítással

S á t o r i M i k s a és M ó r phosphátliszt-gyára Budapest, IX., Dandár -u. 25.

Mindazon t. gazdák, kik eredeti Fowle r - fé le gőzekéinket vásárolni óhajt-ják, vagy a gőzszántás előnyeit Fowler-féle legújabb javított gőzeke-

mozgonyokkal és eszközökkel kibérlés általi használat mellett kipróbálni kiványák, az igen kedvező feltételeket megkeresésükre nálunk azonnal megtudhatják. — Néha használt Fowler-féle gőzekéket is veszünk át ujak szállítása alkalmával, tehát nehány általunk legjobb karba helyezett használt gőzeke-gépezet nálunk mindig igen olcsón és pedig osztr. ért.

10,000 frtért rendelkezésre áll.

John Fowler & Co. Budapesten

V. ker. váczi-körút 76. szám a.

mely iroda a keresk. mi-niszterium 24334/86. számu

körrendeletével a föltalálók bizalmába ajánltatott és éven-

ként 500-nál több szabadalmat eszközöl ki.

E r e d e t i

P i n z g a u i f a j ú

tenyészmarha és fejős teheneket, továbbá

b i k á k a t és

üszőket olcsón és legnagyobb válasz-

tékban szállít

Eberhart György, S t . - J o h a n n

i n P o n g a u ,

S a l z b u r g .

Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapest váczi-körut 34.

1 8 KÖZTELEK 1 8 9 1 S Z E P T E M B E R 3 0 .

Ra jzok és ár jegyzékek k ívánatra bérmentesen küldetnek.

Raktár Pozsony:

L ő r i n c z k a p u - u t c z a .

Ajánl : Sorvetőgépeket, nehéz és könnyű talaj-hoz, szórvavetőgépeket, Aberdsen és Smyth-féle rendszer; továbbá szecskavágo-kat, kézi és erőhajtásra, répavágogat, kuko-ricza-morzsolókat, daralókat, zuzókat, lókapá-kat, töltögető- és kapáló ekéket, szabadalma-zott kettős és hármas ekéket, nehéz és könnyű talajhoz, egyetemes és mélyítő ekéket, boroná-kat. Továbbá konkolyozókat, tisztító rostákat s egyéb gazdasági gépeket. Ajánl továbbá

legkitűnőbb angol gyármányu:

KOTZÓ PÁL B U D A P E S T , V I I I . k e r . , ü l l ő i - ú t 1 8 . s z á m .

G ő z s z á n t á s .

Szabadalmakat u j t a l á l m á n y o k r a k i e s z k ö z ö l

és é r t é k e s í t é s

védjegyeket l a j s t r o m o z t a t m i n d e n

á l l a m b a n BENEDEK LAJOS és Társai

szabada lmi i r o d á j a

B U D A P E S T , m u z e u m - k ö r u t 10.

Legjobb ajánlatok.